Bemutatkoznak az Út a tudáshoz tankönyvsorozat kötetei

Bemutatkoznak az Út a tudáshoz tankönyvsorozat kötetei és és a digitális digitális tananyagok tananyagok A kötetek szerzõi: Dr. Tóth Zoltán, Dr. Ludányi Lajos jos

felfedezteti az anyagi világot, amelyben lyben élünk, nk önálló gondolkodásra nevel, szórakoztat! Kinek ajánljuk? uk? k?

A kötet minden középiskolásnak készül, azoknak is, akik a kémia iránt kevésbé érdeklődnek. Első El sőso sorb rban an a NAT-n -nak ak ééss a ho hozz zzáá ka kapc pcso soló lódó dó kerettantervek ekne nekk, vval alam amin intt a középszintű érettségi követelményrendszernek felel meg, de tanári kiegészítéssel megalapozza az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést. Színes ábráival, gazdag illusztrációival, élvezetes, ugyanakkor szakmailag ig gén énye yess ny nyel e ve veze zeté téve vel se segí gítt a kémiatanároknak k e fon onto toss tu tudo domá mány ny meg megkedveltetésében. A digitális tananyagról

A tankönyvhöz készülő DVD-n a tanári kézikönyv hagyományos elemei (tanmenetek, mérési gyakorlatok, témazáró feladatlapok, valamint a tankönyvi feladatok részletes megoldásai) mellett megtalálható a tankönyv digitális táblán kivetíthető, nagyítható, szerkeszthető változata, valamint számtalan videó, animáció és ábra, amelyekhez interaktív feladatok k is tartoznak.

Módszertani eszkö eszközök

A tanulók mindennapi tapasztalatait egy család hétköznapi beszélgetéseibe ágyazva idézi fel, amelyben a témához tartozó, természetesen adódó kérdéseket, és első közelítésben a válaszokat is a család tagjai fogalmazzák meg. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

1.1. Egy-egy porszemben kémiai részecskék milliárdjai vannak

Nézzétek! Az ablakon beszűrődő napsugár útjában mennyi apró részecske mozog! Lehet, hogy ezek az atomok? (1.1. ábra) Nem, nem! Ezek csak nagyon piciny porszemek, amelyek szórják a rájuk eső fényt, ezért látod őket. Egy-egy ilyen kis porszemben kémiai részecskék milliárdjai vannak. Kémiai részecskék?! Elemi részecskékről már hallottam, de kémiai részecskékről még nem. Valaki magyarázza el nekem, hogy mi a különbség közöttük!

1.3. Arisztotelész (Kr. e. 384–322) szerint az anyag folytonosan tölti ki a teret és négy őselemből épül fel

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

A tu ttudománytörténeti doományytörténeti érdekességeket érdekeesség égek e et a nagypapa idézi fel. fel A részecskemodell elméleti alapjait a görög filozófusok elképzelései teremtették meg az ókorban. Legjelentősebb képviselőjük, Démokritosz (Kr. e. 460–370) szerint az anyagokat oszthatatlan részecskék, atomok építik fel, melyek üres térben mozognak (1.2. ábra). A különböző anyagok atomjai méretükben és alakjukban is különbözőek. Ezzel szemben számos hétköznapi tapasztalat az alapja annak az ókorban és a középkorban elterjedt másik modellnek, amely szerint az anyag folytonos. Hiszen ki hinné, hogy a folyadékok és a szilárd anyagok is apró, szemmel nem látható részecskékből épülnek fel. Az anyag folytonosságán alapuló elmélet atyja Arisztotelész (Kr. e. 384–322) görög filozófus volt. (1.3. ábra) Szerinte egyfajta ősanyag van, amelyből bizonyos

01_A_kemiai_reszecskek_11.indd 12

••••••••••••••••••••

Pontos elméletben és gyakorlatban Pontos, egyaránt használható fogalmakat fo oga galm lmak a at alkot. alkot Ezek közül a részecskemodell bizonyult helytállónak. A részecskemodell szerint az anyag apró, szemmel nem látható részecskékből épül fel. Az anyag tulajdonságait ezeknek a részecskéknek 11. 11. a tulajdonságai, valamint a részecskék közötti kölcsönhatások2010. együttesen határozzák meg. A különböző modellek azonban eltérnek abban, hogy milyen részecskéket tekintenek az anyag építőegységeinek. fi ik k i i d l i k

1:14:50

mozgásban vannak, mozgás közben egymással és az edény falával ütköznek

Ne csak nézd! Két, azonos hőmérsékletű, nyomású és térfogatú gáztartály egyikében 60,0 g hélium gáz van. Hány gramm argongázt tartalmaz 01_A_kemiai_reszecskek_11.indd 12 a másik tartály?

2

•••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••••••••••••••••••••••••

A könyvben előforduló emelt szintű tananyagot ot kék színű háttérrel különbözteti meg. mol A gázok térfogata, hőmérséklete, nyomása és anyagmenynyisége közötti kapcsolatot az általános gáztörvénnyel írhatjuk le: p·V = n ·R·T T, ahol p a gáz nyomása Pa-ban, V a térfogata m3-ben, n az anyagmennyisége mol-ban, T a hőmérséklete K-ben, R pedig az ún. J ⎞ ⎛ egyetemes (vagy moláris) gázállandó ⎜ értéke: 8, 314 ⎟ . Az álmoll K ⎠ ⎝ talános gáztörvény segítségével a gázok moláris térfogatát tetszőleges 2010. 11. 11. hőmérsékletre és nyomásra kiszámolhatjuk.

1:14:50

•••

A leckék végén szerepel: lényegkiemelő összefog összefoglalás; gla alá lás; Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai #
A
nyagok előállítása (pl. alumíniumgyártás, NaOH-gyártás) #
F
elületbevonás (galvanizálás) #
E
nergiatárolás – az elektromos energia átalakítása kémiai energiává

Kidolgozott feladat címszó alatt a leggyakrabban előforduló számolási feladattípusok megoldását lépésről lépésre bemutató levezetés, amely során gyakran többféle megoldási módszer is nyomon követhető; 1. Hogyan készítsünk 250,0 cm3 0,100

mol koncentrációjú nátrium-klorid-oldatot? dm3

Megoldás: a) kiszámoljuk a 250,0 cm3 oldat készítéséhez szükséges nátrium-klorid anyagmennyiségét. mol n(NaCl) = c ⋅ Vold = 0,100 ⋅ 0,2500 dm3 = 0,02500 mol; majd dm3 g b) tömegét: m(NaCl) = n(NaCl) ⋅ M (NaCl) = 0,02500 mol ⋅ 58,5 = 1,462 g mol c) analitikai mérlegen kimérünk 1,462 g nátrium-kloridot; d) beleszórjuk egy 250 cm3-es mérőlombikba, és e) kevergetés közben annyi vizet adunk hozzá, hogy a folyadék szintje a lombik nyakán lévő jelig érjen („jelig töltjük”). mol Az így kapott oldat koncentrációja 0,100 . dm3

Válaszolj! Kutass! Mérj! Alkoss! címszó alatt felhívás önálló vagy csoportos tevékenységre; 1. Mi az „elemi egység” a következő esetekben: 2 mol NaCl; 4 mol ammónia; 3 mol proton; 1 mol vas; 3 mol oxidion; 5 mol hélium; 4 mol szőlőcukor; 2 mol elektron?

Oldd meg! címszó alatt fokozatosan nehezedő számolási feladatokból álló feladatsor. 10. Hány gramm vízben van ugyanannyi molekula, mint a) 10,0 g metánban; b) 2,00 g hidrogéngázban; c) 127 g jódban?

02_Anyagi_halmazok_07.indd 63

2010.11.11. 12:05:34

A képi elemek

A fényképek, grafikák, szakábrák azt a célt szolgálják, hogy érzékletesen, olykor humor humorosan felidézzenek már megtapasztalt dolgokat;

1.16. A kalózhajó az átdobott csáklyával köti magához áldozatát

02_Anyagi_halmazok_07.indd 64

•••• •••••••••••••••••••••••••••••••••• •••••• •••••• ••• ••••• ••••••• •• ••• • •••• •• ••• ••• ••••• • ••• ••• •••••• ••• •••••••••••••••••••••••••••••••

•••••••••••••••••••••••••••••••••••

1.15. Ez a gyerek nem volt elég ügyes… A törött végtagokat is az ionok együttese merevíti. A gipsz ugyanis kalciumionokból (Ca2+) és szulfátionokból (SO42− ) áll

7.13. Megmozdul a karó? 7. 2010.11.11. 12:05:35

3 01_A_kemiai_reszecskek_11.indd 41

2010.11.11. 12:04:08

2010. 11. 11. 1:17:18

segítsék a kísérletek, kísérlete mérések elvégzését, kiértékelését, továbbgondolását, a fogalom- és törvényalkotást, valamint a különböző típusú feladatok megoldását. galom Ne csak nézd! Vajon ionos vagy kovalens kötés van a GeCl4-ban? Az elektronegativitások ismeretében eldöntheted.

Szzzázzzalllék S koo k os iion noo n os jjelleg le CaO

75 HF

50

NaBr

MgO

HCl

255

AlP

N2

0 1,0 1,2 1,0 12 El k r n ga ivitás k kkülönbsége Elektronegativitások ülö b ég é

20 2,0

3,,0 0

$ EN EN

1.19. A kötés ionos jellege a kötés elektronegativitás-különbségtől függ.

•

Fejezetek és Tartalomjegyzék

Részec _ _kem

skék

iai_re

szecs

kek_

11.in

dd

t

Anya halm gi azok

Sok ki

itt, ré

11

III. feje

II. feje ze

I. fejeze

Ké része miai cské k

szzeeccssk kkéékk ot tttt...

_halm azok_ 07.ind

)+ -)!)2 3:%#3+ +

 .

 % LKÀPZELÀSÓNKAL¸THATATLANRÊL A részecskemodell

Kémia reakc i iók

Mi, m

csi so

_ nyagi

d 47

.

IV

Energ . fejezet iatá kémia rolás i úton

zet

t

kra m eg egy. y ..

_Kem

))!.9!')(!,-!:/+



iai_re akcio

k_09.

ivel és

indd

103

hogya yan?

)))+ -)!)2%!+#)ª+

_Ener



.

.



 ! H¸ROMLEGERàSEBB Elsőrendű kémiai kötések



 -OLEKUL¸KAKCIÊBAN Másodrendű kémiai kötések



 ! MIKOREGYVESSZàNEKIS JELENTàSÀGEVAN Az anyagmennyiség

 6ÀGREKÀMIA
$ENEMCSAKAZ
A kémiai változások általános jellemzése



 ,¸SSUK MELYIKAGYORSABB
A kémiai reakciók sebessége





 !PLAZMATV TàLAZ,#$ IG  A gáz és a folyadék (cseppfolyós) halmazállapot  !ZOSZTHATÊaOSZTHATATLANm Az atom



 ÀGMINDIGaMAGOLUNKm Az atommag átalakulásai



 + ICSI DENEMJELENTÀKTELEN Az örökmozgó elektron



olas_

11.ind

rá en

d 149

ergiááán nk??

)6%.%2')!4˜2/,˜3 + -)!)±4/.



 +ÍZPONTIHELYEN A kémiai energia



 % GYHàSTÀMA A reakcióhő



 % GYTÀTELÀSKÍVETKEZMÀNYEI A reakcióhő számítása



 % GYR¸ZÊSTÀMA  Az elektromos áram kémiai hatása  -INDKÀTIR¸NYÑFORGALOM A kémiai egyensúly



 % GYT¸BL¸ZAT AMELYGONDOLATOKAT ÀBRESZT  A kémiai reakciók sokfélesége  a3ZÊK SZAVAK FR¸ZISOKm Sók, savak, bázisok





 ( OGYANÄRJAMFEL  Elektródfolyamatok vizes oldatokban (Emelt szintű tananyag)

 2 ENDALELKEMINDENNEK Az atomok periódusos rendszere



 /TTTÑLAR¸CSONb A szilárd halmazállapot

-INDEZMIREJÊ  Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai



 AJDHAFAGYb Halmazállapot-változások



 4 ÍBBMINTATOMOKEGYÓTTESE A molekula

 UNK¸RAFOGOTTELEKTRONOK Galvánelemek



 % HHEZNEMKELLMOSÊGÀP Kémiailag tiszta anyagok



 % GYIKILYEN M¸SIKOLYAN A molekulák alakja

 &ÍLÍTTÀBBFONTOSFOLYADÀKOK Oldatok



 -EGOLDHATÊ CSAKKONCENTR¸LJUNK
 Oldatok összetétele

 , EHETPOZITÄV LEHETNEGATÄV  02_Anyagi_halmazok_07.indd 53 Az ion

(ETEROGÀN(OMOGÀN Diszperz rendszerek





 IÀRTMEGYVÀGBE  A redukáló- és oxidálóképesség mértéke: az elektródpotenciál

 0¸RBAN  A sav-bázis reakció mint protonátmenet  !BàSÀGZAVARA  A redoxireakciók értelmezésének három modellje

4

Lesz giatar

 $EJÊ HOGYVAN
Mire jó az oxidációs szám?



 ! ZELMÀLETBàLGYAKORLATLESZ  Gyakorlatilag fontos galvánelemek %ZISELEKTROKÀMIA Fémek korróziója

6&³''%, +





2010.11.11.  12:04:36

Mintalecke

Kémiai részecskék ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

6. Több mint atomok együttese A molekula

Vegyület, mégsem molekula

Na

Cl

6.1. A konyhasó (NaCl) is vegyület, mégsem molekulákból épül fel

O

P

O

P

S

P

S

S

S

S

Molekula, mégsem vegyület

P

S S

S

6.2. Nem csak a vegyületek épülhetnek fel molekulákból, számos elem is molekulákból áll. Az oxigén O2-molekulákat, a foszfor P4-molekulákat, a kén S8-molekulákat tartalmaz. Ezek a molekulák az elem elemmolekulák

Vegyületmolekulák

6.3. A vizet (H2O), a szén-dioxidot (CO2) és az aszpirint (C9H8O4) is molekulák építik fel. Ezeket nevezzük vegyületmolekuláknak

Bár az atomoknak alapvető szerepük van a különböző anyagok felépítésében, földi körülmények között csak nagyon kevés olyan yan anyag található, amely különálló atomokból áll. Anyagaink többsége ége két vagy Gyakori több atomot tartalmazó, elektromosan semleges kémiai részecskékből, észecskékből, molekulákból k épül fel.

tévedés

Én úgy tudom, hogy a vegyületeket felépítő kémiai részecskéket nevezzük molekulának.

Ez bizony súlyos tévedés! Sajnos hozzád hasonlóan sokan azt hiszik, hogy a vegyületeket csak molekulák, az elemeket pedig csak atomok alkothatják. Ez nem így van. Nem minden vegyület tartalmaz molekulákat. Például a konyhasó is vegyület, még sincs benne molekula, hanem nátriumionok és kloridionok építik fel (6.1. ábra). Másrészt számos olyan elemet ismerünk – elsősorban a nemfémes elemek között –, amelyek molekulákból állnak (6.2. ábra). Ilyenek a hidrogén, a nitrogén, a foszfor, szfor, az oxi oxigén, a kén, a fluor, a klór, a bróm és a jód. A molekulák összetétele

A tévedés feloldása

A molekulákat képlettel jelöljük. A molekulák képletében n – a molekulaképletben – feltüntetjük a molekulát alkotó atomok vegyjelét gyjelét és jobb alsó indexben az atomok számát. (Az 1-es indexszámot nem szoktuk kiírni.) A H2SO4 molekulaképlet tehát azt jelenti, hogy a kénsavmolekulában 2 hidrogénatom, 1 kénatom és 4 oxigénatom kapcsolódik össze egy kémiai részecskévé. Egy anyag molekulájának összetétele állandó. A molekula összetételének megváltozása az anyag megváltozásával (új anyag keletkezésével) jár. Összetétele alapján a molekulákat két csoportra oszthatjuk. Az elemmolekulák k csak azonos atomokból épülnek fel. Ilyen pl. a hidrogénmolekula (H2), az oxigénmolekula (O2) és az ózonmolekula (O3), a kénmolekula (S8) stb. (6.2. ábra). A vegyületmolekulák olekulák k két két- vagy többféle – különböző rendszámú – atomból állnak. Ilyenn pl. a szőlőcukor-molekula (C6H12O6), a vízmolekula (H2O), a metánmolekula kula (CH4) stb. (6.3. ábra). A molekulák szerkezete

A fontosabb fogalmak vastag betűvel vannak kiemelve

Miért képeznek az atomok tomok molekulákat? Miért nem ma-radnak különálló atomok? k?

34

01_A_kemiai_reszecskek_11.indd 34

2010. 11. 11. 1:16:24

5

Kémiai részecskék

b)

Rendszerező, elemző ábrák

6.6. a) A szigma-molekulapályák tenge gelyszimmetrikusak; b) a pi-molekul kulapályák síkszimmetrikusak

Az atomok

és a molekula

elektronszerkezeti képletének jelölése H

H

H H

H H

Cl

Cl

C l Cl

Cl Cl

N

N

N N

N N

Cl

H Cl

H Cl

H

6.7. Néhány atom és a belőlük képződő moleku molekula elektronszerkezeti képletének jelölése

A képekhez közvetlenül kapcsolódnak kérdések, feladatok

Ne csak nézd! Csináld is! A v víz íz dipólusmolekulákból dipólu ááll, ll, ezért a víz vízsugár elektroeltérül. A benzin mos térben el apoláris molekulákból áll, ezért a benzinsugár elektromos térben nem térül el.

a) a)

b) b)

6.8. Eltérítés

36

01_A_kemiai_reszecskek_11.indd 36

6

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••••••• •••• •••• •• • •• •• •••• •••• •• •••• •• •••• •• •••• •• •••• •• •••• •• •••••••••••••••

a)

atom párosítatlan elektronjaival kötő elektronpárokat képeznek, így lesz mindkét atomtörzs körül négy elektronpár. Ezek az elektronpárok mindkét nitrogénatom atomtörzsének erőterében mozognak. Az egyik közülük a két atomtörzset összekötő egyenes mentén helyezkedik el. Erre a kötő elektronpárra hat legerősebben a két atomtörzs pozitív töltése. (A nitrogénatom atomtörzse ötszörös pozitív töltésű!) Ez lesz a szigma-elektronpár. A szigma-molekulapálya tehát tengelyszimmetrikus. A másik két kötő elektronpár már nem tud ilyen közel kerülni a két atomtörzshöz, ezért azokra kisebb vonzó hatást gyakorolnak az atomtörzsek. Ezek lesznek a pi-elektronpárok. A pi-molekulapályák síkszimmetrikusak (6.6. ábra). Ha a két atomtörzs a kötő elektronpárokat azonos mértékben vonzza, akkor a kötést apolárisnak nevezzük. Amennyiben a kapcsolódó atomok elektronvonzása különböző mértékű, a kötő elektronpárok vagy az egyik, vagy a másik atomtörzs felé tolódnak el. Így jön létre a poláris kötés. A továbbiakban néhány kétatomos molekula esetén láthatjuk az egyedi atomok vegyértékelektronjainak „átalakulását” kötő és nemkötő elektronpárokká. A molekula elektronszerkezeti képletét a kötő és nemkötő elektronpárok, valamint a molekulát létrehozó hozó atomtörzsek feltüntetésével szoktuk megadni. Az elektronszerkezeti ezeti képletben a Otthon is elvégezhevegyjel az atomtörzset jelenti. A kötő és nemkötő elektronpárokat ktronpárokat ponegyszerű kísérlet tokkal vagy megfelelő helyzetű vonalakkal jelöljük (6.7. 6.7. tő, ábra). A molekulák polaritása Tegnap este azzal szórakoztam a konyhában, ban, hogy a vízcsapot finoman kinyitva vékony sugárban an folyattam a vizet. A vízsugárhoz pedig megdörzsölt műanyagvonalzóval közelítettem. A vízsugár a vonalzó felé elhajlott (6.8.a) ábra). Hogyan lehetséges ez, ha a víz molekulákból áll, és a molekulák elektromosan semlegesek? A molekuláknak valóban nincs elektromos töltésük. De számos molekulában az elektronok és az atommagok által képviselt töltések eloszlása nem egyenletes, ezért a molekulának lesz egy elektronban gazdagabb és egy elektronban szegényebb része. Az elektronban gazdagabb rész negatívabb töltésű lesz, mint az elektronban szegényebb rész. Az ilyen molekulát nevezzük dipólus (kétpólusú) molekulának. A dipólusmolekulák a negatív töltésű (megdörzsölt) műanyagvonalzóhoz pozitívabb részükkel fordulnak. Köztük és a vonalzó között elektromos vonzás lép fel, és ezáltal a vízsugár eltérül. Ismételd meg a kísérletet vékony sugárban öntött benzinnel is (6.8. b) ábra)! Nagyon vigyázz, mert a benzin gyúlékony folyadék, yadék, gőzei mérgezőek és nyílt n láng közelében robbannak.

Ügyelni kell a biztonságra is! 2010. 11. 11. 1:16:56

Fogalmak pontos meghatározása

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Mivel az eltérő töltésű atomtörzsek különböző mértékben vonzzák a molekulában lévő elektronokat, ezért az elektroneloszlás nem lesz egyenletes a molekulában. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy az ilyen molekulában a pozitív és a negatív töltések súlypontja nem esik egybe. Ezeket a molekulákat nevezzük kétpólusú vagy dipólusmolekuláknak. k Ilyenek például a vízmolekulák (6.9. ábra), az ammóniamolekulák és a kétatomos vegyületmolekulák többsége (pl. HCl). Azokat a molekulákat, amelyekben a töltéseloszlás egyenletes – a pozitív és a negatív töltések súlypontja egybeesik –, apoláris molekuláknak k nevezzük. Apolárisak az elemmolekulák, valamint számos vegyületmolekula is, például a szén-dioxid, a metán, valamint a benzint alkotó szénhidrogének molekulái.

Növekvő elektronsűrűség

Csökkenő elektronsűrűség 6.9. A számítógépes modellen jól látható, hogy a vízmolekulában a töltéseloszlás nem egyenletes. Az oxigénatom körül nagyobb, a hidrogénatomok körül kisebb az elektronsűrűség. A molekula kétpólusú, azaz dipólusmolekula. A vízmolekula továbbra is semleges, hiszen benne a protonok száma megegyezik az elektronok számával

A molekula: B meghatározott számú atomból felépülő, elektromosan semleges kémiai részecske; B összetétel szerint lehet: elemmolekula vagy vegyületmolekula; B polaritás (töltéseloszlás) szerint lehet: apoláris, valamint poláris vagy dipólus; B kémiai jele a molekulaképlet; B elektronszerkezete: C kötő elektronpárok: szigma és pi → kovalens kötés (poláris, apoláris) C nemkötő elektronpárok.

Vázlatos összefoglalás 1. Rajzold le a következő molekulák elektronszerkezeti képletét: HF, H2O, NH3, CH4! 2. Rajzold le a következő molekulák elektronszerkezeti képletét: CO2, H2CO3, CH2O! A kötő elektronpárok kialakításánál vedd figyelembe, hogy a 2. periódusban található atomok a molekulaképzés során nemesgázszerkezetre tesznek szert, azaz atomtörzsük négy kötő és nemkötő elektronpárra gyakorol vonzást! 3. Csoportosítsd a következő kétatomos molekulákat: H2, HCl, O2, NO, Cl2, N2, F2, HBr, BrCl a) összetétel szerint; b) polaritás szerint! 4. Hány elektron és hány proton található a következő molekulákban: CO2, HCl, H2O, N2, H2SO4, C6H12O6?

Fokozatosan nehezedő feladatok 37

01_A_kemiai_reszecskek_11.indd 37

2010. 11. 11. 1:16:59

7

9

MX 275 MX-275 MX-339 MX-276 MX-340

1380 Ft

Már megjelent, rendelhetô.

ingyenes* Megjelenés: 2012. január 1480 Ft Már megjelent, rendelhetô. ingyenes* Megjelenés: 2012. október

* Osztálynyi rendelés esetén a DVD-t ingyen biztosítjuk.

10

Ú a tudáshoz: Út dá h Ké Kémia 9. osztály Kémia 9. osztály Digitális kiegészítõ tananyagok és tanári kézikönyv DVD-n Út a tudáshoz: Kémia 10. osztály Kémia 10. osztály Digitális kiegészítõ tananyagok és tanári kézikönyv DVD-n

Kívánjuk, hogy sikerrel tanuljanak és tanítsanak tankönyveinkből! A Szerzők és a Kiadó

Kapcsolódó kiadványok:

 IGÉNY LÕLAP INGY ENE S K I P RÓBÁLÁS HOZ

(Az oldal fénymásolható!)

Megrendelõ személy neve és e-mail mail címe: .................................................. ........................................................................................................... Iskola: ................................................................................................................................................................... ............................................................................. Postázási név és cím: ............................................................................................................................................ ......................................................................................... Dátum és aláírás: .................................................................................................................................................. ................................................................................................. Kérjük, jelölje meg, hogy gy melyik kémia tankönyvet rende rendeli meg kipróbálásra: Kémia 9. osztály Kémia 10. osztály

 A könyvek kézhezvételét ét követôen az alábbi lehetôsége lehetôségek közül választhat: 1. Amennyiben csoportja ortja részére legalább 20 db tankönyvet rendel, a kötetekhez tart tartozó bemutatópéldány(oka)t ingyenes pedagóguspéldányként uspéldányként bocsátjuk rendelkezésére. (A megrendelés össz összesítésekor, kérjük, küldje el a mellékelt iskolai megrendelôlapot, amelyet honlapunkról is letölthet.) 2. Ha nem kíván újabb példányokat dányokat rendelni, de meg szeretné tartani a könyv(e könyv(ek)et, 20% kedvezménnyel megvásárolhatja, amennyiben ezt ez három héten belül jelzi kiadónknak. 3. Ha a fenti két megoldás egyikét két sem választja, kérjük, a postaköltség vállalásával a kézhezvételtôl számított három héten belül postázza visszaa címünkre a kiadvány(oka)t. A sorozat orozat egyéb kiegészítôi kiegészítô és a tanulói példányokk a mellékelt llé megrendelôlapon rendelhetôk meg. 6726 Szeged, Fürj u. 92/B • Tel.: (62) 548-444 • Fax: (62) 548-443 E-mail: [email protected] • Web: www.olvas.hu