Biológia. Biológia. Biológia. Bemutatkoznak az Út a tudáshoz tankönyvsorozat. kötetei és a digitális tananyagok. Biológia. Biológia

Biológia Biológia Biológia Biológia

Bemutatkoznak az Út a tudáshoz tankönyvsorozat

Biológia

kötetei

és a digitális tananyagok A kötetek szerzõje: Bán Sándor

A

Biológia

 segít eligazodni az élőlények fantasztikusan sokszínű világában,  önálló gondolkodásra nevel,  szórakoztat!

Kinek ajánljuk?

Közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára készülőknek. Minden középiskolásnak, azoknak is, akik nem érdeklődnek a biológia iránt. Szakközépiskolákban és gimnáziumokban tanító biológiatanároknak. Szintemelő vagy javító vizsgára készülő korábban érettségizetteknek. A digitális tananyagról

A tankönyvhöz készülő DVD-n a tanári kézikönyv hagyományos elemei (tanmenetek, óravázlatok, táblavázlatok, módszertani segédletek, mérési gyakorlatok, témazáró feladatlapok, valamint a tankönyvi feladatok részletes megoldásai) mellett megtalálható a tankönyv digitális táblán kivetíthető, nagyítható, szerkeszthető változata, valamint számtalan videó, animáció és ábra, amelyekhez interaktív feladatok is tartoznak. 1

Biológia Biológia Biológia Biológia

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• ••••••••••••••••

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••••••••••• •••• •••••••••••••••

termelĘdni ha a nappalbennük. idĘtartama nem haladja meg a napi 12 órát (10.15. ábra). Termesztett növényeink közül ilyen például a kukorica, a dohány, a Ha jól figyeltem meg a növényeket, akkor legalább két bab és a paprika. módon növekedhetnek. A csírázás létrejöttcsak gyöA hosszú nappalos növények virágzása ezzelsorán ellentétben akNövények világa kerek elsĘsorban a hossza csúcsaikon növekednek, kor következik be,éshahajtások a napi megvilágítás legalább 12-14 óra Módszertani eszközök hiszen ezeka végei távolodnak a mag többi (10.16. ábra). Ilyenek nyáronfolyamatosan virágzó, illetve a sarkkörökhöz közerészétĘl. A fák törzsének átmérĘje is afolyamatosan lebb Ęshonos növények, köztük a rozs, lóhere, a mák knövekszik. és a sárgarépa. A mindenki által megélt tapasztalatokat egy két család beszélgetéseibe ágyaznevezzük (3.9. ábra). Oka, a sejthártya oldalán lévĘ oldatok Léteznek olyan növények is,hogy amelyek semlegesek a megvilágítás idĘNe csak nézd! Az égig érő paszuly koncentrációja kiegyenlítĘdésre törekszik. A sejthártya féligátereszva eleveníti fel, a témához tartozó, természetesen adódó kérdéseket, és első tartamára nézve. Ezeknek a fajoknak a virágzását tehát nem befolyásolKonvex vagy konk A növényi osztódószöveteket az alapján érdemes csoportosítani, A szár tĘ tulajdonságú, azaz a víz számára átjárható, míg az ionok számára ja a nappalokahosszúsága. Ezzel tulajdonsággal rendelkezik például ául a 5.4. megközelítésben válaszokat is aaokoznak. család tagjai fogalmazzák meg: tot Csúcsi mutat aosztódós plazm hogy milyen típusú növekedést A csúcsi osztódószövetek a nem. Így felvezető a sejtplazmánál töményebb sóoldatba helyezve a növényi ma Ne csak nézd! napraforgó és a paradicsom. ezen az ábrán? gyökércsúcsában lány: kérdések, rácsodálkozás, „naiv ismeretek” Kicsi gyökércsúcsban és a hajtáscsúcsban fordulnak elĘ (5.4. ábra). EzekÍrj két igaz és kétm sejteket, a koncentráció csak a víz sejtbĘl való kiáramlásával egyenlí- nagyítással készült ben találunk egy vagy néhány vezérsejtet, amely a többi sejt osztódá- felvétel) vetkeztetést a kísér tĘdhet ki. AGyermekkorom féligáteresztĘ hártyán keresztül végbemenĘ vízáram14 óra egyik legkedvesebb népmeséje volt Az égig sát irányítja. Az osztódások következtében olyan sejtek jönnek létre, 14sejtek óra ményei alapján! lást ozmózisnak nevezzük. Ennek következtében a vizet vefény sötétaz Izgalmasnak érĘ paszuly. találtam, hogy a picinyke babmagamelyekbĘl késĘbb állandósult szövetek közvetlenül kialakulnak. fény sötét szítenek, vagyis sejtplazmájuk zsugorodása miatt anagyi sejthártya elválik ból ilyen magas növény nĘhet ki. Azután a veteményesA szárak vastagodásáért a kambium nevĦ osztódószövet felelĘs. a kertjében sejtfaltól.én is vetettem babot, és megfigyeltem a szár növekedését. Ma Ez hozza létre a szállítószövet sejtjeit. Mivel a szállítószövet sejtjei vana bab továbbá arra is, hogyésolyan anyagokkal márLehetĘség tudom, lágyaszárú növény, azisilyen típusú szárfessük nem általában csĘ hogy alakúak, ezért kambium sejtjei hosszirányban megnevezzük (3.9. ábra). Oka, hogy a sejthártya két oldalán lévĘ oldatok meg a sejtfalat, amelyek más növényi sejtalkotóban nem képesek fel Okoska: kamasz fiú, aki járatos az interneten, valamint sok természettutudná megtartani a mesében szereplĘ magas növény súlyát. Ne csak nézd! Megf nyúltak. koncentrációja kiegyenlítĘdésre törekszik. A sejthártya féligátereszigy halmozódni. Ilyen anyag például a toluidinkék festék. Konvex vagy konkáv alakzadományos ismerete van sz sejt elési A fĦfélék növekedését figyelmesen tanulmányozva egy harmadik tĘ tulajdonságú, azaz a víz számára átjárható, míg az ionok számára A szár a dohánynövény növény fotoszintézisre alkalmas szervének,beléndek a hajtásnak tot mutat aa tenplazmolizáltem ponto k (rövid nappalos) (hosszú nappalos) nem. Így atípusú sejtplazmánál töményebb sóoldatba helyezve a növényi növekedést is megfigyelhetünk. Ennek lényege, hogy Ne csak nézd! ezen aazlétrejött ábrán? gelye (7.1. ábra). Ezenkívül a benne futó szállítószövet-elemek segítsé… Zöld cellulóz sejtfal: ezek atehát azok a sejtalkotók, sejteket, a koncentráció csakszárrészek aszíntest, víz sejtbĘl való kiáramlásával egyenlílevelek közötti (az ún. szártagok) képzĘdésüket követĘen Milyen felhasználá gével anyagiamelyek kapcsolatot is teremt a fotoszintézisre képes éssejtjeiben. arra képtejellemzĘen fordulnak elĘ a növények tĘdhet ki. AisféligáteresztĘ hártyán keresztül végbemenĘ vízáramismered a bambuszn növekednek (5.5.Ezért ábra). Az ilyen, a szárra merĘlegesen elhelyezkelen szervek között. a szárból készült metszeteket mikroszkópban Láttam egy természetfilmben, hogy van vemég egy olyan sejtnevezzük. Ennek következtében a sejtek vizet lást ozmózisnak dĘ osztódószövetek tehát a levéleredések közötti hosszanti növekevizsgálva a alkotó, szállítószövetek túlsúlyát tapasztalhatjuk. Fekete fenyĘ Ę elágazó fás szára vagyis szítenek, sejtplazmájuk zsugorodása miatt sejtekben a sejthártya elválik amely a növényi fordul elĘ elsĘsorban. dést okoznak okozó osztódószövetek). Hasonló A levelek(köztes eredésinövekedést helyét szárcsomónak nevezzük. A szárcsomók a sejtfaltól. 3.9. A plazmolízis jele szövetek játszanak szerepet egyes kétszikĦek szárnövekedésében, sĘt közötti a szártagok. LehetĘség van szárrészek továbbá arra is, hogy olyan anyagokkal fessük csak nézd! bizonyos növények leveleinek fejlĘdésében is. fel- alakultak ki. Az, Amindennapi szárnak aznövényi evolúció során különbözĘ amelyek sejtalkotóban nem képesek meg aAsejtfalat, nyuka: ismeretek szövés, szobanövények stb.) Ezmás valóban így van! A (pl. növényés típusai a konyha, gombasejteknek van olj fel további példanövéhalmozódni. Ilyen anyag például a toluidinkék festék. hogy egy növénynek milyen típusú szára van, elsĘsorban az élettartamtól 10.15. Rövid még nappalos vinövény ket az egyes szártípusokegynövény sejtalkotója, amely a 10.16. többi Hosszú élĘlénynappalos sejtjeiben jel-vifügg. A lágy szárú növények a(vakuolum), dudvaszár,biztosítamelyen rágképzése rágképzése A növények maradása elég egyszerĦen lemzĘen nem életben fordulalapvetĘ elĘ. Ez szártípusa a sejtüreg amely a Zöld színtest, cellulóz sejtfal: ezek tehát azok aoszlanak sejtalkotók, a szárcsomók többé-kevésbé (7.2. a)aábra). Ilyen úgy állapíthatók meg, hogy aegyenletesen hiányos tápoldatban nőtt növények tulajható, ha megfelelĘen öntözzük azokat. el Amikor munkám sejtplazmában található, és a sejthártyához hasonló felépítéamelyek fordulnak avalójában növények sejtjeiben. Azt olvastam, hogy nem a nappalok a szára vanjellemzĘen ahasonlítjuk legtöbb egyéves vagy kétéves növénynek, például ahossza naprafordonságait össze aelĘkontroll növényével. miatt el(3.10. kell utaznom hétre, olyankor mindig félek, sĦ réteg határolja ábra). Ez aegy sejtalkotó felelĘs a sejtplazma öszLáttam egy természetfilmben, hogy van még egy olyan sejtlényeges, hanem az éjszakáké. Milyen kísérletek támasztgónak ésgyerekeim a paradicsomnak. A lágy szárú növények között taláA aamely hiánytünetek felismerésének döntő jelentősége vanazonban a mezőgazmert és a férjem gyakran elfelejtik megöntözni nöszetételének különös a kémhatásra és a sejt alkotó, aszabályozásáért, növényi sejtekben fordul elĘtekintettel elsĘsorban. ják ezt alá? 10.17. Készítsünk terv lunk más szártípusokat is, ilyen például a fĦfélékre jellemzĘ, belül üreges daságban. A gondos gazdálkodó azonban nem szokta megvárni a hi-jelensége vényeket. Olyan is elĘfordul, hogy túl gyakran öntözik Ęket. Sok víztartalmára. EbbĘl az is nyilvánvaló, hogy a sejtüreg fontos szerepet 3.9. A plazmolízis szalmaszár (7.2. b)ismeretek ábra). haszonnövények közül ez jellemzĘ búzára, Apuka: kiegészítő + időre emelt szint ánytünetek jelentkezését. Időről megvizsgáltatja a talajt annak szobanövénynek ez semAtesz jót. Én megkérdezem aa virágjátszik a plazmolízis folyamatában is. mindig az árpára és rizsre. Palkaszárral elsĘsorban a vízparti sásfélék között tápanyagtartalmára Ha valamely kémiai hiány Ez valóban ígya van! Avonatkozóan. növényés az a gombasejteknek vanSĘt,elemből árusnál, hogyan kell öntözni új növényemet. ajándékozni világítás/sötét kom A sejtüreg találkozunk (kákák, sások). Erre azeláruljuk jellemzĘ, hogy alsó lehetĘrészén Ha laboratóriumban nevelünk növényeket, akkor még egy sejtalkotója, amely a többi élĘlény jel-a szár jelentkezik, akkor szükségessé válik a sejtjeiben talajerő-utánpótlás, köznapi is úgy illik szobanövényt, hogy az ajándék „ivási” szo- a 3.10. rövid levelek sĦrĦn helyezkednek el, a virágot is tartalmazó azonban A fejlettebb növényekben aábra). sejtek együttmĦködése szervek alalemzĘen nem fordul elĘ.hogy Ez a sejtüreg (vakuolum), amely arévén vé válik, mesterségesen szabályozzuk abiogazdaságok nappalok és nyelven a trágyázás (6.11. Ezt az eljárást még aszártag kásait! nappalos sejtplazmában található, éstalajerő-utánpótlás a sejthártyához hasonló felépítémegnyúlt c) ábra). Hasonló a levéleloszlása a tĘlevélrózsát kialakító kulnak ki. (7.2. Aéjszakák növényi közül azokat, amelyek az életmĦködések hosszát. A kísérleti elrendezésekben a nappalt a a 5.5. növény sem kerülhetik meg. Aszervek ma már önálló részterülete Egy japán növé nö vbambu ény ény nyi sĦ réteg határolja (3.10. ábra). Ez a vegetatív sejtalkotó felelĘs a sejtplazma ösztĘszáras növényeknek is. Ezt aErre szervezĘdést figyelhetjük meg például ellátásáért felelĘsek, szerveknek nevezzük. szer-a anem megvilágított periódus, az éjszakát pedig amert sötét perisszzer erve veek k mezőgazdaság-tudománynak. azért is szükség van,Vegetatív a túlzásköztes növekedés szetételének szabályozásáért, különös tekintettel a kémhatásra atĘkocsányán kövirózsánál. Az egyszikĦ hóvirágnak levéltelen fejlĘdik vek a gyökér, aleginkább szár aveszélyeztetĘ levél. A ésnövényt aésleveleket hajtásA növényeket tényezĘ asejt kiszáradás. Atalajra, belsĘ,a nyeként ódus modellezi. Haés egy rövid nappalos 8tartalmazó óraegyütt megvilágívirágzika fĦfélékben ba vitt trágyázás épp olyan káros azszárat ivóvízkészletet víztartalmára. EbbĘl az is nyilvánvaló, hogy a sejtüreg fontos szerepet repr re pr vege ve getta tatí tatí tív megnyúlnak. virága. Az alpesi pitypang (7.2. d) ábra) tĘlevélrózsával ésvirágzás tĘkocsánnyal nak nevezzük. A növényi szervek másik része a szaporodásért felelĘs. vízzel telített szervek igen könnyen elveszíthetik víztartalmukat. Éptásnak és 16 óra sötétnek teszünk ki napokig, akkor a benem mint annak elmulasztása. 6.12. a) Dudvaszár ((zsálya) játszik a plazmolízis folyamatában is. sz sz szJustus sz erve er veek von Liebi Nagypapa: tudománytörténet, etika virágzik egyaránt A szaporodásban fontos szerepet játszó virág és termés pen ennekrendelkezik. megakadályozása a bĘrszövet feladata. A bĘrszövetben következik. Ha azonban azonos kísérleti elrendezésben areproduktív 16 órányi a (1803 – 1870) 3.10.aAvirágzás sejtüreg és 3.11. A növényi szerv szervek (3.11. ábra). sejtek egy rétegben helyezkednek el. Sejtjeiszakítjuk ezért szorosan állnak, sötét periódust egy-egy rövid felvillanással meg, virágzik Ne csak nézd! Justus von Liebig báró (1803–1873) német vegyész A fejlettebbáltalában növényekben a sejtek együttmĦködése révén szervek alakutikulát, vagyis egy víztaszító is kiválasztanak elmarad (10.18. ábra). Ha hosszú nappalos réteget növényeknél végezzükésa a Milyen mesterek biológus (6.12. ábra). szerepet játszott a szer-a kulnak ki. Afelszín növényi szervek közülvolt azokat, amelyek életmĦködések felé. fenti kísérlet megfordítását, akkor aztazFontos tapasztaljuk, hogy a virágzás növé nö vény ény nyi nem régebben a hordók Aves növények jellemzĘ életmódja a fotoszintézis. Ennek során a fény energiája ellátásáért felelĘsek, vegetatív szerveknek nevezzük. Vegetatív szerkémia első időszakában,isvalamint a kémia biológisszzer erve veek virágzik megvilágított periódus megszakításával bekövetkezik. EbbĘl valónevezzük a hordót (pl. szĘlĘcukorban) tárolt energiává alakul. vek a gyökér, a szár ésvegyületekben aailevél. A szárat és a leveleket együtt hajtásalkalmazásainak elterjesztésében. a szervetlen, 10.18. a me ban arra következtethetünk, hogy a jelenségben aMind sötét periódusban lapokat? repr re prod dés uktí uk kvizet tív Kísérletek tí vege ve get tatí tatí ta tív nak nevezzük. A növényi szervek másik része a szaporodásért felelĘs. Ehhez a folyamathoz a növények szervetlen anyagokat: szén-dioxidot használna mind a szerves kémia kszámos területén tevékenykedett.sz Liebiget a ve sötét szer sz erve vek k periódus hatás szer erve veek bekövetkezĘ változások kulcsfontosságúak. játszó virág ésishelyett termés reproduktív A szaporodásban fontos a szĘlĘcukor mellett oxigéngáz keletkezik. 1838 után aszerepet tiszta szerves kémia inkább a növények és állalatára 3.11. A növényi szervek típusai szervek (3.11.Aábra). növényi sejt jellegzetes sejtalkotói: Mindentok lecke végén szerepel lényegre törő összefoglalás, kiemelés: kémiája foglalkoztatta. Számos szövetet és testnedvet elemzett, Biologia10_TUK_I_vegleges.indd Szak.1:37 felelĘs zöld színtest, a fotoszintézisért tanulmányozta az állati szervezetből kiválasztott nitrogéntartalmú A vegyületeket. növények jellemzĘ életmódja a fotoszintézis. Ennek a fény energiája szerves a sejtek alakjáért felelĘs cellulóz sejtfal és során 1840-ben jelent meg A szerves kémia mezőgazdasági vegyületekben (pl. szĘlĘcukorban) tárolt energiává alakul. a sejt belsĘ környezetének állandóságát szabályozó sejtüreg. és élettani alkalmazása című műve. A könyv igen nagy hatást váltott Ehhez a folyamathoz aszínanyagok növények szervetlen anyagokat: eljárással szén-dioxidot és vizet használnak fel, és A növényi kromatográfiás választhatók Biologia10_TUK_I_vegleges.indd Szak.1:77 ki a mezőgazdasági szakemberek körében. Liebig kimutatta, hogyszét a egymástól. a szĘlĘcukor mellett oxigéngáz is keletkezik. A növényiszén-dioxidot, sejtek töményvizet sóoldatban vizet veszítenek. A jelenséget és nitrogéntartalmú ionokat (nitrát- és plazmolízisnek nevez A növényi növények sejt jellegzetes sejtalkotói: 7.2. d) TĘkocsány és tĘlevélrózsa b) Szalmaszár (nádtippan) 7.2. c) Palkaszár (szittyó) ammóniumiont) fel a környezetükből. A talaj elhasználódott a fotoszintézisért felelĘsvesznek zöld színtest, 2 (alpesi pitypang) g ásványi anyagainak pótlására a műtrágyázást javasolta. a sejtek alakjáért felelĘs cellulóz sejtfal és

kilélegzett szén-dioxid és a belélegzett oxigén mólarányát jelenti. A magvak jelentĘs része jórészt keményítĘt, míg mások inkább olajakat használnak tartalék tápanyagként. A legtöbb magban mindkettĘ elĘfordul. A kétszikĦek sziklevele a csírázás során általában megjelenik a talaj felszíne fölött és fotoszintetizál, míg az egyszikĦeké általában nem. 1.Oldd meg! címszó alatt alapfeladatait! általában érettségi típusú feladatok találhatók, pl. felnövények a levél legfontosabb A Sorold kétszikĦ gyökérzete a gyököcskébĘl fejlĘdĘ fĘgyökérrendszer, míg az egyszikĦeké halmazábra, szöveg­ ki­egé­szí­tés, igaz-hamis állítások, négyféle asszociáció, hajtáseredetĦ mellékgyökérzet. 2. Készíts a gyökér-, szár- és levélmódosulatokról egy táblázatot, amelyben az azonos feladatot ellátó táblázat, szövegelemzés, módosulatok egy sorba kerülnek!ábrafelismerés. 3. Helyezd el az alábbi állítások sorszámát a 8.15. halmazábrán!

Biológia Biológia Biológia Biológia

gyökér

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• ••••••••••••••••

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

•••••••••••••••••••••••••••••••••••

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• ••

Növények világa 1. Egyéves növényben 6. Intenzív gázcserét folytat. (!) fotoszintézisre képes. 2. játszikegy a táblázatban a 7. E szervek kapcsolódási pontja 1. Szerepet Foglald össze csírázás legfontosabb külsĘ és belsĘ feltételeit! vízszállításban. a talajszinten van. 2. Készíts összehasonlító táblázatot az egyszikĦek és kétszikĦek magjáról és csírázásukról! SzempontDe ha ilyen jól zár a n 3. Heterotróf szerv. 8. JelentĘs párologtatást folytat. ként vedd gyelembe a sziklevelek számát, a tartalék annak típusát és mérd a csírázás 2. Mérd le 10darab babszem tömegét, majd áztasd vízbe tápanyag egy napra!helyét, Ha lejárt az idĘ, ismét juthat bemeg a víz a gyökér 4. A növényvalamint tengelyeként módját, a különbség kialakuló gyökérrendszer típusát is! 9. Vegetatív szerv. a magvakat! Mi a oka? Mennyi a tömegkülönbség egyetl l en átlagos méretĦ babmagra a növények a fotoszint Válaszolj! Kutass! Mérj! Alkoss! címszó alatt általábansztudást elmélyítő levél ár szolgál. vonatkoztatva? ezen a jól záró szöveten 10. Egyéves növényben kutikulakeresési feladatok, kiselőfeladatok találhatók, pl. internetes és könyvtári 5. 3. Reproduktív GyĦjts babbalszerv. vagy lencsével készültborítja. ételrecepteket! Mikor szokás lenn8.15. csét enni? Mi lehet a magyaHalmazábra a 3. feladathoz adás prezentáció kísérletezésre, rázataés ennek a szokásnak?készítése, felhívás csoportos vagy önálló Mivel a növények a vizet nagyrészt egyszerűbb vagy összetettebb feladatok. 4. Számítsd ki a légzési hányados értékét számolási olyan amelyekben a szĘlĘcukor 80%-a biológiai 5.6. magvakra, Levél bĘrszöveti nyúzata fesbĘrszövete nincs kitéve ilyen mér tett mikroszkópos képen oxidációval, pedig etanolos erjedéssel alakul át! Hasonlítsd össze aAkét eredményt! Milyen 1. Vizsgálj meg20%-a két napja vizes vattában tartott (csíráztatott) bab-(400-szoés árpaszemeket! Hasonlítsd összemiatt tehát hatékony vízfelvétel ros nagyítás) összefüggés ismerhetĘ fel ailletve hatékony energiafelhasználás és a magvak légzési hányados értéke között? ezeket a földimogyoróval, egy kukoricaszemmel. Mely felépítése hasonló? felszínén nincs kut bĘrszöveti sejtek 1. Vizsgáld meg néhány növény levelét, és jellemezd a levélvállát, a levélszélét ésAalevelek levéllemez tagolt- a kiszárad bĘrszövete 5. GyĦjts olajjal fĘztök ottságát! étolajos címkéket és nézd meg, melyik növénybĘl sajtolták! Ti milyen adat ellátására is szakosodott, ez ped Azhon? árpaszem nem más, mint a növény szemtermése, amelynek száraz termésfala szorosan összenĘtt szintézis és a biológiai oxidáció egye 2. Mutasd be a levélmódosulatokat feladatuk Ne segítségével! csak nézd! a maghéjjal. hasonló kukoricaszem felépítése is, amelyben meg gyelhetjük a magot uraló 6. Rajzold le aEhhez füzetbe az egyahete csírázó árpavagy kukorica-, illetve babnövényeket! matokvagy intenzív gázcserét igényelnek 3. Vizsgáld egyés kétszikĦ növények levelének keresztmetszetét mikroszkópban A kutikula és a víz melyik fizitáplálószövetet (ez általában sárgásfehér színĦ), illetve a mag csúcsán elhelyezkedĘ aprómikroszkópos fehér szika bĘrszövet „túl jól” mĦködik, azaz kai és kémiai sajátossága miatt képen! Milyen szövetek ismerhetĘk fel? levelet. A csírázó árpán jól felismerhetĘ a rügyecskébĘl fejlĘdĘ, kezdetben fehér hajtáskezdemény és vény felszínén, akkor a gázok cseréj alakú ez a vízcsepp? Növények világa feladat: Készíts lenyomatot kétilyen olyan növény levelének fonákjáról, amelyek közül az az elsĘdleges gyökér is. Ezen néhány nap múlva tömegesen jelennek majd meg a gyökérszĘrök. 4. NGyakorlati éhány lecke végén Kidolgozott feladatok címszó alatt gyakran előforduló jjöttek létre zöld növényi részek bĘrsz egyik világosban, a másik pedig sötétben volt az elĘzĘ színtelen körömlakkal kell beA babszem a növény hüvelytermésében fejlĘdĘ mag.napon! A bab Ehhez maghéja alatt két óriási sziklevelet számítási problémák levezetése található. és 5.8. ábra). Ezek szabályozható mĦ 2 kenni kb. 2-3 cmszinte -es területet, száradás Tanulmányozd a lenyomatokat találunk, amelyek teljesen majd kitöltik a magután belsĘóvatosan terét. Alehúzni. száraz magban a két sziklevél között bad áramlást biztosítanak a légzési mikroszkópban! Tekintsünk olyanamelyen rendszert, amelyben a csírázó magvak rendelkezésükre álló szĘlĘcukor helyezkedik elegy a csíra, jólszerepet felismerhetĘ a rügyecske és aa gyököcske is. Utóbbiból vaskos A1. virág a növények szaporodásában játszó szerv, ezért a termésazonban a párologtatás is növekszik. 20%-át biológiai oxidációval, 80%-át pedig etanolos erjedéssel hasznosítják. Mekkora ebben az fĘgyökér indul fejlĘdésnek. sel együtt reproduktív szervnek v nevezzük. Ez a szerv a nyitvatermĘk törken bezáródnak a gázcserenyílások, esetben a csírázó magvak légzéshányadosa? zsében jelent meg elĘször az evolúció során, még a földtörténeti óidĘben. téke is csökken. 9. Aki a virágot Vegyünk 1 molszereti… szĘlĘcukrot! feladat szövegénekis megfelelĘen ebbĘl 0,2 mol biológiai oxidációMivel hajtásmódosulásként alakultAki, ezért definíciója erre utal. Aval, virág és apedig termés 0,8 mol etanolos erjedéssel alakul át. növekedésĦ, rövid A virág módosult levelekbĘl álló, korlátozott Hétvégén segítettem éd szártagú szaporítóhajtás. 34 Foglaljuk táblázatba a részt vevĘ anyagok mólszámait a megismert reakcióegyenletek alapján! vettem észre, hogy a me 5.7. A bĘrszövet által kiválasztott Ne csak nézd! felszíne egészen fényes, t Haotthoni jól értem, akkor növények ez azt jelenti, hogy a virág móAz cserepes nagy része zöld részei leveleivel Nézz utána, milyen élĘhelyet viaszréteg vízlepergetĘ hatású Folyamat KilépĘ legCO BelépĘ O2 2009.12.10. 16:40:06 ennek az oka? Biologia10_TUK_I_vegleges.indd dosultSzak.1:34 levelek,bennünket. amelyekSzĘlĘcukor a rövid szártag miatt szorosan áll- 2 gyönyörködtet Mindazonáltal a növények kedvel a szibériai nĘszirom! A képi elemek nak egymáshoz képest. A korlátozott növekedésnek megpompásabb szervei a virágok. Mindig is érdekelt, vajon Biológiai oxidáció 0,2 mol 1,2 mol 1,2 mol továbbiahajtásrészek honnan ez felelĘen a sokszínĦsége virágoknak. nem alakulhatnak ki belĘle, Azokon az élĘhelyeken, ahol az év erjedés mol 1,6 mol szolgál, pl. szerkezeti – azaz virág mindig a hajtásszakmai, végén 0,8 helyezkedik el. Etanolos Az aábrák többsége módszertani célokat és növények sajátos stratégiákkal alkal Összesen 1,0 mol 2,8 mol 1,2 mol csökkentése érdekében. Ilyen stratégi folyamatábrák,porzólevél mikroszkópos felvételek, tudósportrék, fajok képei. termĘlevél Nem minden növény virága színes. Leginkább azok a vibĘrszövetén megjelenĘ vastag viaszr rágok feltĦnĘek, amelyeknél ez valamiféle elĘnyt jelent. bibe virág részei? úgy állapíthatók meg, hogy a hiányos tápoldatban nĘtt növények tulajportok miatt jobban akadályozza a vízveszt A légzési hányados definíciója alapján: gázzccse sere sere reny nyíl s Ezek a virágok színükkel gá vonzzák azíláás Ęket donságait hasonlítjuk össze egyebek a kontrollmellett növényével. bibeszál is találkozhatunk (5.7. ábra), nyeknél nCO 2(9.1. ,Leander 8 mol bĘrszövetének beporzófelismerésének állatokat, fĘleg a= rovarokat ábra). 2 5.8. A hiánytünetek döntĘ jelentĘsége van=levél a 7mezĘgazporzószál ségĦ csapadék lepergetését segíti elĘ, LH = x 2 , 33 . metszeti képén jól 1, 2 mol 3 láthatók daságban. A gondos gazdálkodó azonbannOnem szokta megvárni a hi-a sülyA mediterrán vidékeken Ęshono 2 9.1. Szibériai nĘszirom virága lyesztett gázcserenyílások sziromlevél m párta IdĘrĘlvilága Növények ánytünetek jelentkezését. idĘre megvizsgáltatja a talajt annak az alkalmazkodás jegyeit mutatja (5. magház Vagyis ebben az esetben a légzési hányadoskémiai értékeelembĘl kb. 2,33.hiány tápanyagtartalmára vonatkozóan. Ha valamely 63 jelentkezik, akkor szükségessé válik a talajerĘ-utánpótlás, köznapi Saját tapasztalatomból tu m(6.11. csésze ábra). Ezt az eljárást még a biogazdaságok nyelvencsészelevél a trágyázás magkezdemény bĘrszövete sima felszín De ha ilyen jól zár a növényi bĘrszövet, akkor hogyan nCO2 sem kerülhetik meg. A talajerĘ-utánpótlás ma már önálló részterülete a Biologia10_TUK_I_vegleges.indd Szak.1:63 2009.12.10. 16:41:00 kell átvágnom juthat be a gyökéren keresztül? Hogyan veszik fel csalánnal LH a víz mezĘgazdaság-tudománynak. Erre azért is szükség van, mert 9.3. Egy kétszikĦ virág hosszmetszete nO2 a túlzásresen nyomot a növények a fotoszintézishez szükséges szén-dioxidot hagy a láb ba vitt trágyázás épp olyan káros az ivóvízkészletet tartalmazó talajra, A virágot (9.3. ábra) a növény tengelyéhez kapcsoló szárrészt kocsánynak ezen a jól záró szöveten keresztül? mint annak elmulasztása. 6.12. Justus von Liebig nevezzük, amely gyakran egy támasztólevél (murvalevél) mellett ágazik (1803Egyes d! – 1870) növények bĘrszövetének fel g az interneten, ki. A kocsány kiszélesedĘ része a vacok, amelyen a viráglevelek helyez(5.9. ábra). Ezek lehetnek egy- vagy Mivel a növények a vizetvegyész nagyrészt Ne csaknyerik, nézd! ezért a gyökér Justus von Liebig báró (1803 –1873) német és a talajból lálható a magyar kednek el. A virágot alkotó módosult levelek az Ęsibb kialakulású növépéldául a keskenylevelĦ ezüstfa, am 5.6. Levél bĘrszöveti nyúzata fes5.9. Növényi szĘrök a leánykökörbĘrszövete kitéve ilyenszermértékben a kiszáradás Milyen mesterek veszélyének. készítették yetlen hazai élĘvolt (6.12. ábra). Fontos nincs szerepet játszott 3 nyeknél (pl.biológus a fehér spirálvonal állnaka (spirális csillagszĘrrel. Ez az oka tett mikroszkópos képentündérrózsánál) (400-szo- A hatékony csinmentén hajtásán miatt vízfelvétel tehát a gyökér felvételi zónájában lévĘa napfénybe régebben a hordókat? Hogy ves kémia elsĘ idĘszakában, vala mint a kémia biológiSzám m oljunk! virágok). ros nagyítás)A növények többségében azonban kört alkotva helyezkednek

Biológia Biológia Biológia Biológia Fejezetek és Tartalomjegyzék

– ffeejl ejl j éc éc hiá iány nyzi – né néhhán hány há ny szer zziik – né rzzĘi n hán Ęi k hányy ze há SPL SPL PL hiá ép hiá iány nyz yzi zik ányyzi zk

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Biolo

Biolo

gia10

Biolo

gia10

_TUK

_I_ve

gia10

_TUK

_II_fe

glege

jezet

s.ind

d 1

_III_f

ejeze

d 1

))2%.$3:%2%: 3 %6/,±#)ª  alapján  ))2%.$3:%2%: 3 %6/,±#)ª   1. A 11.13. ábra igazold, hogy a mohák vízfelvétele valóban !GOMB¸KSOKSZÄNèVIL¸GA !GOMB¸KSOKSZÄNèVIL¸GA Agombák gombák gyakorlati gyakorlati jelentősége jelentősége A történhet az egész testfelületen keresztül! -IRàLSZÊLABIOLÊGIA -IRàLSZÊLABIOLÊGIA    !RENDSZEREZÀSKEZDETEI !RENDSZEREZÀSKEZDETEI    .EMCSAKAMÀRETSZ¸MÄT
.EMCSAKAMÀRETSZ¸MÄT
biológiatudománya AAbiológia Rendszertanialapfogalmak alapfogalmak Amohák mohák A 2.tudománya Válaszd ki az alábbi Rendszertani jellemzĘk közül, amelyek a mohákra igazak!

).­6 .9%+6),˜'! ).­6 .9%+6),˜'!

2009

.12.1

0. 16:39

 

2009

:15

!ZÀLETEGYSÀGEIÀSAMIKROSZKÊP !ZÀLETEGYSÀGEIÀSAMIKROSZKÊP    sejtekvizsgálati vizsgálatimódszerei módszerei AAsejtek

A) teleptestĦ felépítés

B) parazita életmód

D) szövetes növények

E) gyökereikkel veszik fel a vizet

G) spórákkal szaporodnak

-ITàLNÍVÀNYANÍVÀNY -ITàLNÍVÀNYANÍVÀNY    növényekáltalános általánostulajdonságai tulajdonságai AAnövények -IBàLLESZAKUKORICA -IBàLLESZAKUKORICA  magvakésésaacsírázás csírázás AAmagvak

 

++ITAIBEL0¸L AaMAGYAR,INNÀm ITAIBEL0¸L AaMAGYAR,INNÀm  ÀSAHAT¸ROZ¸S ÀSAHAT¸ROZ¸S rendszerezésjelentősége jelentősége AArendszerezés

H) fototrófok

 

!!BIOLÊGIAELSàFORRADALMA BIOLÊGIAELSàFORRADALMA  AZEVOLÑCIÊELMÀLET AZEVOLÑCIÊELMÀLET Azevolúció evolúcióalapfogalmai alapfogalmai Az

 

ÀSIDàBEN ÀSIDàBEN KIEGÀSZÄTÌANYAG KIEGÀSZÄTÌANYAG Azelső elsőélőlények élőlények Az

 

_TUK

7.ind

tvegl

eges

.indd

1

 !Z¸LLATVIL¸GaKEMÀNYFIÑIm !Z¸LLATVIL¸GaKEMÀNYFIÑIm  Apuhatestűek puhatestűek A 2009

.12.1

 

.12.1

1. 8:19:

41

 

C) van viráguk

1. 8:37:

40

 !!ZÄZELTL¸BÑAKSIKERE ZÄZELTL¸BÑAKSIKERE  Azízeltlábúak ízeltlábúak Az

 

 !!ZÀLàHELIKOPTEREKVIL¸GA ZÀLàHELIKOPTEREKVIL¸GA  Arovarok rovarok A

 

 !!BELSàV¸ZSIKERE BELSàV¸ZSIKERE  EMELTSZINTèTANANYAG EMELTSZINTèTANANYAG Azősi ősiújszájúak újszájúaktörzsei törzsei Az

F) telepekben élnek

 !!VIZEKURAI VIZEKURAI  Ahalak halak A

+APASZKODOM TEH¸TVAGYOKb +APASZKODOM TEH¸TVAGYOKb  gyökér AAgyökér

 

!ZÀGIGÀRàPASZULY !ZÀGIGÀRàPASZULY  szár AAszár

 

!NÍVÀNYEKGAZDAS¸GIKÍZPONTJA !NÍVÀNYEKGAZDAS¸GIKÍZPONTJA    levél AAlevél

11.13. Mohalevélkék fénymikroképe

 

Anyitvatermők nyitvatermők A

!!SZ¸RAZFÍLDHARMADIK SZ¸RAZFÍLDHARMADIK  MEGHÊDÄT¸SA MEGHÊDÄT¸SA Akétéltűek kétéltűek A

%LSàKBàLISLEHETNEKUTOLSÊK  %LSàKBàLISLEHETNEKUTOLSÊK  Azárvatermő zárvatermő növények növények szaporodása szaporodása A

88

)))˜,,!4/+6),˜'! )))˜,,!4/+6),˜'!

 

 ˜˜LLATOKATESTÀPÄTàSZALONBAN LLATOKATESTÀPÄTàSZALONBAN    Azevolúciós evolúciósállatrendszertan állatrendszertanalapjai alapjai Az  ++ÄSÀRLETEKÀSKÄSÀRTETEK ÄSÀRLETEKÀSKÄSÀRTETEK  Aszivacsok szivacsokés ésaacsalánozók csalánozók A ++ICSIABAKTÀRIUM DEERàSb ICSIABAKTÀRIUM DEERàSb 

 

 

!!KÍZÀPIDàLOVAGJAI KÍZÀPIDàLOVAGJAI  Ahüllők hüllők A

 

!!TOLLASHÓLLàKALEVEGàURAI TOLLASHÓLLàKALEVEGàURAI  Amadarak madarak A

 

6ÀGÓL DENEMUTOLSÊSORBAN 6ÀGÓL DENEMUTOLSÊSORBAN Azemlősök emlősök Az

 

)6&³''%, + )6&³''%, +

 !!KÀTOLDALISZIMMETRIAELSà KÀTOLDALISZIMMETRIAELSà 

 

 

baktériumokfelépítése felépítése AAbaktériumok KÀPVISELàI könyv! KÀPVISELàI  1. Nézz utána, hogy mely mohafajokat említi még a Növényismeret címĦ Alaposférgek laposférgek A   !BAKTÀRIUMOKSOKSZÄNèÀLETE !BAKTÀRIUMOKSOKSZÄNèÀLETE    baktériumok életmódja 2. A barnamoszatok és AaAbaktériumok mohákéletmódja egyaránt telepestĦek. A barnamoszatok azonban a Föld legnagyobb (ARCBANABAKTÀRIUMOKKAL (ARCBANABAKTÀRIUMOKKAL   méretĦ élĘlényei közé tartoznak, míg a  mohák a legkisebb növények közé. Mivel magyarázható a Kórokozóbaktériumok baktériumok Kórokozó különbség? !KIAVIR¸GOTSZERETIb !KIAVIR¸GOTSZERETIb    %%GYÀNIV¸LLAKOZ¸SBÊL GYÀNIV¸LLAKOZ¸SBÊL  virágésésaatermés AAvirág RÀSZVÀNYT¸RSAS¸G a fĦtĘtesten,   3.termés Száríts ki egy darab RÀSZVÀNYT¸RSAS¸G mohatelepet majd mérd meg a tömegét! Ezután állítsd vízbe egy Azegyszerű egyszerűeukarióták eukarióták Az "ESZÀLGETàNÍVÀNYISEJTEK "ESZÀLGETàNÍVÀNYISEJTEK napra, majd ismét mérd meg a tömegét! Hányszorosa a felszívott víz tömege a száraz tömegnek? EMELTSZINTèTANANYAG  EMELTSZINTèTANANYAG  !GOMB¸KRÊL¸LTAL¸BAN !GOMB¸KRÊL¸LTAL¸BAN   !GYèRèSFÀRGEKVIL¸GA !GYèRèSFÀRGEKVIL¸GA      növényihormonok hormonokésésmozgások mozgások AAnövényi gombákáltalános általánosjellemzői jellemzői Agyűrűsférgek gyűrűsférgekés ésaafonálférgek fonálférgek A AAgombák 4. Vizsgálj mohanövénykét mikroszkópban 40-szeres és 100-szoros nagyítás mellett! Rajzold le a látottakat! Milyen sejtalkotók gyelhetĘk meg?

Mintalecke

Biosz10_Cimnegyed_eloszo_tartalom.indd 8 8 Biosz10_Cimnegyed_eloszo_tartalom.indd

Biosz10_Cimnegyed_eloszo_tartalom.indd 2009-12-10 Biosz10_Cimnegyed_eloszo_tartalom.indd 15:26:08 99 2009-12-10 15:26:08

99

2009-12-10 15:26:11 15:26:11 2009-12-10

Érdekes problémafelvetés

Most már értem, hogy a mohák hogyan alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz. Azt is értem, hogy miért nem nĘnek nagyobbra. Pedig milyen izgalmas volna térdig érĘ puha mohanövényekkel borított réten szaladgálni!

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••• •••

12. A munkamegosztás előnyei A harasztok

A mohákkal párhuzamosan egy másik alkalmazkodási forma is sikeresnek bizonyult a szárazföldön. A szilur korszakban a mohákkal párhuzamosan fejlĘdtek ki az elsĘ szövetes növények, a harasztok (12.1. ábra). 4

 

szkópos  

!MUNKAMEGOSZT¸SELàNYEI !MUNKAMEGOSZT¸SELàNYEI I) ivarsejtekkel (is) Aharasztok harasztok A rendelkeznek !VIR¸GZÊKAR¸CSONYFA !VIR¸GZÊKAR¸CSONYFA

3. Hányszor több idĘ telt el az elsĘ sejtek kialakulása óta, mint a mohák kialakulása óta? --IKOR HOL!ZEVOLÑCIÊTÀRBEN IKOR HOL!ZEVOLÑCIÊTÀRBEN  

!!SEJTEKEGYÓTTMèKÍDÀSI SEJTEKEGYÓTTMèKÍDÀSI  SZERZàDÀSE SZERZàDÀSE növényiszövetek szövetek AAnövényi

 

12.1. Egy Ęsi haraszt fosszíliák alapján készült rajza

139

Biológia Biológia Biológia Biológia Rendszerezés, evolúció

Ne csak nézd! Mit jelöl a piros nyíl? Mit jelentenek a keresztben álló kis vonalak?

Ne csak nézd! A kapcsos korpafĦ védett növény, eszmei értéke 10.000 Ft. Mit jelent ez?

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••••• •••• •••• ••• ••••••••• •••• ••••••••••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• ••••••••••••••••

12.3. Karbonkori pikkelyfa

Lenyomatokból ismerjük az elsĘ, egyszerĦ felépítésĦ harasztnövényeket. Ezek alig haladták meg a ma ismert mohák méreteit. A harasztok levelei kezdetben spirálisan álltak k a száron és csak kisméretĦek, pikkelyszerĦek k voltak. KésĘbb a hatékonyabb vízszállítás lehetĘvé tette a nagy felületĦ levelek megjelenését is. Az Ęsi harasztok k spóratartói a növény csúcsán fejlĘdtek és nagyszámú spórát hoztak létre. Száruk villás elágazású volt. Ez az elágazástípus úgy jön létre, hogy az elágazási pontban két egyenrangú hajtásrészlet fejlĘdik ki. Az Ęsi harasztok bĘrszövete hatékonyan védte meg Ęket a kiszáradástól. A vizet a talajból vették fel, és szállítószöveteik biztosították a hajtás vízellátását. Így lehetĘvé vált, hogy végül igen nagy méretĦ fotoszintetizáló élĘlények jöjjenek létre a szárazföldön. Ez jelentĘs tápanyagmennyiséget biztosított a szárazföldi állatok számára is, ami alapul szolgált az összetett szárazföldi életközösségek létrejöttéhez. A harasztok törzse a belĘlük késĘbb kifejlĘdött nyitvatermĘk törzsével és az ezekbĘl kifejlĘdĘ zárvatermĘk törzsével együttIsmétlődő alkotják ábra, a szövetes növények k törzscsoportját. Az elsĘ szövetes növények csak mindig melynek gyökérrel és hajtással rendelkeztek, ezért e három törzset közös néven részlemás-más hajtásos növényeknek k is nevezzük. Ezek szállítószövetei edénynyatét emeljük ki lábokba rendezĘdtek, ezért e csoportot edényes növényeknek k is szokás nevezni (12.2. ábra). szövetes, hajtásos, edényes növények ma

mohá hákk

haraszto ok

zárv vatermĘ mĘk

Ęsi Ęsi Ęs nyit ny itva vate term rm mĘk Ęk

perm m karbon

nyittvaterm ny mĘ Ęk k

Ęsi Ęsi Ęs h ra ha rasz szto tok k

devon szilur

Ęsi Ęsi Ęs zzöölld dmo mosz szaatok ok

12.2. A szövetes növények törzsfejlĘdése

12.4. Kapcsos korpafĦ

140

Egy folyóiratban olvastam, hogy a földtörténet korábbi korszakaiban a harasztok között fatermetĦek is voltak.

A földtörténet során az elsĘ fatermetĦ élĘlényeket a korpafüvek k osztályába soroljuk. Felépítésüket kövületekbĘl és lenyomatokból ismerjük, mára kihaltak. A pikkelyfák k (12.3. ábra) és pecsétfák k elágazásmentes törzse akár húszméteresre is megnĘtt. A ma élĘ harasztok közül hazánkban is elĘfordulnak a korpafüvek osztályának képviselĘi. A kapcsos korpafĦ Ħ (12.4. ábra) és a részeg korpafĦ Ħ (12.5. ábra) egyaránt savas kémhatású talajt kedvelĘ védett fajok. 5

Biológia Biológia Biológia Biológia Emelt szintű tananyag

a)

b)

c)

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••• •••• •••• •••••••••••• •••• •••• •••• •••••• ••••••• •••• •••• •• •••••••• •••• •••••

A zsurlók k hajtására az örvös elágazás jellemzĘ. Ez azt jelenti, hogy a szár elágazási pontjain egyszerre több (4-8) egyenrangú hajtás indul ki. Szárukon hosszanti lefutású bordákat találunk. A bordák sok szilícium-dioxidot tartalmaznak, ezért a zsurlók érdes tapintásúak. Ruhák, illetve edények súrolására használták régebben. A zsurlók osztályába is tartoztak fatermetĦ fajok. A mára szintén kihalt zsurlófákk magassága a 30 métert is elérte. Elterjedésük a karbonidĘszakban volt a legnagyobb mértékĦ. A karbonidĘszak k a nevét éppen arról kapta, hogy az ekkor élt fatermetĦ harasztok szolgáltatják a mai földi szénkészlet nagy részét. Az elpusztult növények szerves anyaga ugyanis nagy nyomáson évmilliók alatt kĘszénné alakult (a szén neve latinul carbo). A hazai zsurlófajok közül a legismertebb a mezei zsurló (12.6. ábra). Ez tavasszal barna színĦ (nem fotoszintetizáló), spóraképzĘ hajtást hoz létre. Nyáron pedig kialakul a zöld, fotoszintézisre képes hajtás. A harasztokra jellemzĘ, hogy a fotoszintézis során elĘállított szerves anyag egy részét föld alatti módosult szárukban, a gyöktörzsben raktározzák. Így válik lehetĘvé, hogy ugyanaz a növény a következĘ évben is hajtást fejlesszen.

12.6. a) Mezei zsurló tavaszi hajtása; b) mezei zsurló nyári hajtása; c) mezei zsurló szára közelrĘl; d) mezei zsurló spóráinak térbeli elektronmikroszkópos felvételen

A harasztok ma legnagyobb fajszámú csoportja a páfrányok k osztálya. A páfrányok levelei igen sokféle alakúak, de általában jellemzĘ rájuk a fotoszintézis szempontjából lényeges nagy felszín és a tagoltság. Hazai páfrányaink közül a legismertebb a hegységeinkben élĘ erdei pajzsika (12.8. a) és b) ábra). Hasonló testfelépítésĦ a struccpáfrány és a hölgypáfrány is. Sziklagyepeink lakói a kis levelĦ, törékeny felépítésĦ fodorkafajok. A kövi fodorka mészkĘ alapkĘzeten, míg az aranyos fodorka (12.9. d) ábra) inkább vulkanikus eredetĦ hegységeinkben gyakori. A kígyónyelv (12.9. b) ábra) és a kis holdruta (12.9. a) ábra) egyaránt sajátos kinézetĦ levelekkel rendelkezik. A gímpáfrány (12.7. ábra) levele tagolatlan. A kis holdrutára, a struccpáfrányra és a legnagyobb hazai páfrányra, a királyharasztra t (12.9. c) ábra) egyaránt jellemzĘ, hogy spóratartóik a fotoszintetizáló hajtásoktól elkülönült hajtásokon fejlĘdnek. LebegĘ hínártársulásaink páfrányfajai a rucaöröm (12.8. c) ábra) és a mételyfĦ.

6

12.5. Részeg korpafĦ

d)

Ne csak nézd! Mi a gímpáfrány levelének jellegzetessége a többi páfrányhoz képest?

12.7. Gímpáfrány

141

Biológia Biológia Biológia Biológia Rendszerezés, evolúció

aa))

b)) b

Ne csak nézd! Mik lehetnek a barna színĦ részek?

c)

d)

••••• ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••• ••••• •••• • •••••• •••••••••••• ••••• •••• •••• •••• •••• •••• ••••••••••••••

Ne csak nézd! Mit jelenthet az, hogy ez a levél kétszeresen szárnyas öszszetételĦ?

12.9. a) Kis holdruta; b) kígyónyelv; c) királyharaszt; d) aranyos fodorka

142

c)

b)

a)

12 8 a) Erd 12.8. Erdei pajzsika hajtása; b) erdei pajzsika levele; c) rucaöröm páfrány egy édesvízi hínártásulásban

Ezek szerint a harasztok is spórákkal szaporodnak. Vannak ebben a folyamatban különbségek a mohák szaporodásához képest?

A harasztok is spórákkal szaporodnak (12.10. ábra). A spórából lemezes felépítésĦ, fotoszintézisre képes elĘtelep fejlĘdik, amely a páfrányoknál gyakran szív alakú. Az elĘtelep fonákján találjuk a harasztok ivarszerveit, amelyekben a hímivarsejtek és a petesejtek fejlĘdnek. A megtermékenyítéshez e növények esetében is víz szükséges, hiszen csillós hímivarsejtjeik csak folyékony közegben képesek mozogni. A hímivarsejtek ebben az esetben is pozitív kemotaxissal „találják meg” a petesejtet. A megtermékenyítés során létrejött zigótából osztódással alakul ki a harasztnövény. A harasztnövények hajtásán fejlĘdnek a spóratartók, amelyekben kialakulnak a spórák. A páfrányok többségének spórtartói leveleik fonákján találhatók meg (12.11. ábra). levelek fonák oldala

spórák az elĘtelep fonák oldala

A megértést segítő folyamatábra

petesejt kifejlett harasztnövény

hímivaarsejt zigóta fejlĘdĘ harasztnövény

12.10. A páfrányok szaporodása

7

Biológia Biológia Biológia Biológia

A harasztok kétszakaszos egyedfejlĘdése több tekintetben is eltér a mohákétól. Haploid spóráik számtartó osztódások sorozatával hozzák létre az elĘtelepet. A harasztok ivarszervei és ivarsejtjei az elĘtelepen fejlĘdnek. Az ivaros szakasz az ivarsejtek kifejlĘdéséig tart. Ekkor a növény tömegének nagy részét az elĘtelep teszi ki. A diploid zigóta számtartó osztódások sorozatával hozza létre a harasztnövényt, amelynek sejtjei így diploidok. A kifejlett növény a harasztok esetében tehát az ivartalan, spóraképzĘ nemzedékhez tartozik. A spóratartókban számfelezĘ osztódással jönnek létre a diploid spóranyasejtekbĘl a haploid spórák. ivarttalan szakasz

ivaros szakasz hími hí miva iva varrrsejt se j (n) spóór sp óra óra (n)

ellĘt Ęteel elep lep ep (n)

ziigó gót óta ta ( n) (2

hara ha rasz szttn sz tnöv tnö övén övé é y ( n) (2

petese pe tesejt jt jt (n) 12.12. A harasztok szaporodásmenetének vázlata

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••••••••• ••••• •••••••••••••••••••

Hogyan alakul a harasztok esetében az ivaros és ivartalan szakasz megoszlása? A mohákhoz hasonlóan a harasztoknál is az ivaros szakaszhoz tartozik a kifejlett növény?

12.11. Spóratartók egy páfrány levelén

Ne csak nézd! Milyen folyamatokat jelölnek a kék színĦ nyilak? Melyik szakaszt jelöli a piros és a zöld nyíl?

El ne felejtsd! Rövid összefoglaló

11

A harasztok a mohákkal párhuzamosan alakultak ki a szilur korszak kezdetén. A harasztok a nyitvatermĘkkel és a zárvatermĘkkel együtt alkotják a szövetes, hajtásos, illetve edényes növények csoportját. Az Ęsi harasztok kis termetĦek voltak. Jellegzetesen part menti szárazföldön éltek. MX-272 Út a tudáshoz: Biológia 10. osztály 1480 Ft Már megjelent, rendelhetõ. A karbonkorszakban élt Ęsi, fás szárú korpafüvek és zsurlók anyagaiból jött létre mai szénMX-333  Biológia 10. osztály Digitális kiegészítõ készletünk nagy része. tanagyagok tanári kézikönyv DVD-n Ęsi ingyenes* 2011. augusztus A korpafüvek spirálisés levélállású, villás elágazású, kialakulásúMegjelenés: harasztok. Spóratartóik a hajtás csúcsán helyezkednek el. Egyik hazai képviselĘjük a kapcsos korpafĦ. MX-273 Út a tudáshoz: Biológia 11. osztály 1580 Ft Megjelenés: 2011. június A zsurlók bordázott szára örvös elágazású. Legismertebb hazai faj a mezei zsurló, amely tavaszMX-334  Biológia 11. osztály Digitális szal barna spóraképzĘ hajtásokat, majdkiegészítõ nyáron zöld színĦ, fotoszintetizáló hajtásokat hoz. tanagyagok és tanári kézikönyv DVD-n ingyenes* Megjelenés: 2011. november A páfrányok tagolt levelei a föld alatti gyöktörzsbĘl nĘnek ki tavasszal. Általában a levelek fonákjánÚtfejlĘdnek spóratartóik. fajok az erdei pajzsika, aranyos fodorka, kígyóMX-274 a tudáshoz: Biológia Hazai 12. osztály 1580 Ft azMegjelenés: 2011.adecember nyelv, a kis holdruta, illetve a vízben lebegĘ rucaöröm. MX-335 Biológia 12. osztály Digitális kiegészítõ A harasztok spórákkal szaporodnak. EbbĘl alakul ki lemezes elĘtelepük. Ennek fonákján tanagyagok és tanári kézikönyv DVD-n ingyenes* Megjelenés: 2012. május képzĘdnek az ivarsejtek, amelyek egyesülése révén jön létre a zigóta. A zigótából fejlĘdik a * Osztálynyi rendelés a DVD-t ingyen biztosítjuk. harasztnövény. Aesetén harasztok szaporodása vízhez kötött.

12

10 8

6726 Szeged, Fürj u. 92/B • Tel.: (62) 548-444 • Fax: (62) 548-443 E-mail: [email protected] • Web: www.olvas.hu 143