Bemutatkoznak az Út a tudáshoz tankönyvsorozat kötetei
és a digitális tananyagok ! KÍTETEK SZERZÌI $R 4ÊTH :OLT¸N $R ,UD¸NYI ,AJOS
FELFEDEZTETI AZ ANYAGI VIL¸GOT AMELYBEN ÀLÓNK ELFEDEZTETI AZ ANYAGI VIL¸GOT AMELYBEN ÀLÓNK ÍN¸LLÊ GONDOLKOD¸SRA NEVEL SZÊRAKOZTAT +INEK AJ¸NLJUK
A kötet minden középiskolásnak készül, azoknak is, akik a kémia iránt kevésbé érdeklődnek. Elsősorban a NAT-nak és a hozzá kapcsolódó kerettanterveknek, valamint a középszintű érettségi követelményrendszernek felel meg, de tanári kiegészítéssel megalapozza az emelt szintűérettségi vizsgára való felkészülést. Színes ábráival, gazdag illusztrációival, élvezetes, ugyanakkor szakmailag igényes nyelvezetével segít a kémiatanároknak e fontos tudomány megkedveltetésében. ! DIGIT¸LIS TANANYAGRÊL
A tankönyvhöz készülő DVD-n a tanári kézikönyv hagyományos elemei (tanmenetek, mérési gyakorlatok, témazáró feladatlapok, valamint a tankönyvi feladatok részletes megoldásai) mellett megtalálható a tankönyv digitális táblán kivetíthető, nagyítható, szerkeszthető változata, valamint számtalan videó, animáció és ábra, amelyekhez interaktív feladatok is tartoznak.
1
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••••••••••••••••••••••••••
-ÊDSZERTANI ESZKÍZÍK
A tanulók mindennapi tapasztalatait egy család hétköznapi beszélgetéseibe ágyazva idézi fel, amelyben a témához tartozó, természetesen adódó kérdéseket, és első közelítésben a válaszokat is a család tagjai fogalmazzák meg.
1.1. Egy-egy porszemben kémiai részecskék milliárdjai vannak
Nézzétek! Az ablakon beszűrődő napsugár útjában mennyi apró részecske mozog! Lehet, hogy ezek az atomok? (1.1. ábra) Nem, nem! Ezek csak nagyon piciny porszemek, amelyek szórják a rájuk eső fényt, ezért látod őket. Egy-egy ilyen kis porszemben kémiai részecskék milliárdjai vannak. Kémiai részecskék?! Elemi részecskékről már hallottam, de kémiai részecskékről még nem. Valaki magyarázza el nekem, hogy mi a különbség közöttük!
A tudománytörténeti érdekességeket a nagypapa idézi fel.
1.3. Arisztotelész (Kr. e. 384–322) szerint az anyag folytonosan tölti ki a teret, és négy őselemből épül fel
A részecskemodell elméleti alapjait a görög filozófusok elképzelései teremtették meg az ókorban. Legjelentősebb képviselőjük, Démokritosz (Kr. e. 460–370) szerint az anyagokat oszthatatlan részecskék, atomok építik fel, melyek üres térben mozognak (1.2. ábra). A különböző anyagok atomjai méretükben és alakjukban is különbözőek. Ezzel szemben számos hétköznapi tapasztalat az alapja annak az ókorban és a középkorban elterjedt másik modellnek, amely szerint az anyag folytonos. Hiszen ki hinné, hogy a folyadékok és a szilárd anyagok is apró, szemmel nem látható részecskékből épülnek fel. Az anyag folytonosságán alapuló elmélet atyja Arisztotelész (Kr. e. 384–322) görög filozófus volt. (1.3. ábra) Szerinte egyfajta ősanyag van, amelyből bizonyos
Pontos, elméletben és gyakorlatban egyaránt használható fogalmakat alkot. Ezek közül a részecskemodell bizonyult helytállónak. A részecskemodell szerint az anyag apró, szemmel nem látható részecskékből épül fel. Az anyag tulajdonságait ezeknek a részecskéknek a tulajdonságai, valamint a részecskék közötti kölcsönhatások együttesen határozzák meg. A különböző modellek azonban eltérnek abban, hogy milyen részecskéket tekintenek az anyag építőegységeinek. Az atomfizikusok szerint minden anyag elemi részecskékből: k
A könyvben előforduló emelt szintű tananyag ot kék színű háttérrel különbözteti meg. mol mozgásban vannak, mozgás közben egymással és az edény falával ütköznek
Ne csak nézd! Két, azonos hőmérsékletű, nyomású és térfogatú gáztartály egyikében 60,0 g hélium gáz van. Hány gramm argongázt tartalmaz a másik tartály?
2
A gázok térfogata, hőmérséklete, nyomása és anyagmenynyisége közötti kapcsolatot az általános gáztörvénnyel írhatjuk le: p·V n ·R·T T, ahol p a gáz nyomása Pa-ban, V a térfogata m3-ben, n az anyagmennyisége mol-ban, T a hőmérséklete K-ben, R pedig az ún. J µ ¦ egyetemes (vagy moláris) gázállandó § értéke: 8, 314 ¶ . Az álmoll K · ¨ talános gáztörvény segítségével a gázok moláris térfogatát tetszőleges hőmérsékletre és nyomásra kiszámolhatjuk.
•••••••••••••••••••••••
A leckék végén szerepel: lényegkiemelő összefoglalás; Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai # Anyagok előállítása (pl. alumíniumgyártás, NaOH-gyártás) # Felületbevonás (galvanizálás) # Energiatárolás – az elektromos energia átalakítása kémiai energiává
Kidolgozott feladat címszó alatt a leggyakrabban előforduló számolási feladattípusok megoldását lépésről lépésre bemutató levezetés, amely során gyakran többféle megoldási módszer is nyomon követhető; 1. Hogyan készítsünk 250,0 cm3 0,100
mol koncentrációjú nátrium-klorid-oldatot? dm3
Megoldás: a) kiszámoljuk a 250,0 cm3 oldat készítéséhez szükséges nátrium-klorid anyagmennyiségét. mol n(NaCl) c Vold 0,100 0,2500 dm3 0,02500 mol; majd dm3 g b) tömegét: m(NaCl) n(NaCl) M (NaCl) 0,02500 mol 58,5 1,462 g mol c) analitikai mérlegen kimérünk 1,462 g nátrium-kloridot; d) beleszórjuk egy 250 cm3-es mérőlombikba, és e) kevergetés közben annyi vizet adunk hozzá, hogy a folyadék szintje a lombik nyakán lévő jelig érjen („jelig töltjük”). mol Az így kapott oldat koncentrációja 0,100 . dm3 g
Válaszolj! Kutass! Mérj! Alkoss! címszó alatt felhívás önálló vagy csoportos tevékenységre;
1. Mi az „elemi egység” a következő esetekben: 2 mol NaCl; 4 mol ammónia; 3 mol proton; 1 mol vas; 3 mol oxidion; 5 mol hélium; 4 mol szőlőcukor; 2 mol elektron?
Oldd meg! címszó alatt fokozatosan nehezedő számolási feladatokból 9,00 feladatsor. g víz; 34,0 g ammónia; 10,0 g hidrogéngáz; 254 g ód! álló 10. Hány gramm vízben van ugyanannyi molekula, mint a) 10,0 g metánban; b) 2,00 g hidrogéngázban; c) 127 g jódban?
! KÀPI ELEMEK ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
A fényképek, grafikák, szakábrák azt a célt szolgálják, hogy olykor humorosan felidézzenek már megtapasztalt dolgokat; Rendben, akkor vegyünk egy hasonlatot! Képzeld el, k - érzékletesen,
15. ábrák), valamint az olvadt sóban). Az ionos m, de olvadékukban – áram t
ddig azt hittem, hogy ionok semlegesízoltam
ogy egy karóhoz (ez a központi atom) lovakat kötöttek ki ba próbálsséggel. A húzás iránya a ssége a polaritásvektor nagysága. irán ba ák egymást, akkor a molekula apoláris. Ameny1.15. Ez a gyerek nem volt elég k nem ügyes… A törött végtagokat is az mást,merevíti. azaz a A molekula dipólusos (7.13.azábra). Bon oionok együttese gipsz 1.16. A kalózhajó átdobott csák-
ugyanis kalciumionokból (Ca2+) és szulfátionokból (SO42 ) áll
lyával köti magához áldozatát
7.13. Megmozdul a karó? 7.
3
segítsék a kísérletek, mérések elvégzését, kiértékelését, továbbgondolását, a fo fogalom- és törvényalkotást, valamint a különböző típusú feladatok megoldását. Szzzázzzalllékk S ko os iionn o no os jelleg o j le 75 HF
50 255
AlP
N2
NaBr
Ne csak nézd! Vajon ionos vagy kovalens kötés van a GeCl4-ban? Az elektronegativitások ismeretében eldöntheted.
CaO MgO
HCl
0 1,0 1,2 1,0 12 El k r n ga ivitás k kkülönbsége Elektronegativitások ülö b éég
20 2,0
3,,0 0
1.19. A kötés ionos jellege a kötés elektronegativitás-különbségtől függ.
$ EN EN
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
&EJEZETEK ÀS 4ARTALOMJEGYZÀK
01_A
_kem
iai_re
szecs kek_
11.in
dd
11
III. feje
II. feje
I. fejeze
Ké része miai cské k
zet
zet
t
Kémia reakc i iók
Anya halm gi azok
02_A
nyagi
) + -)!) 2 3:%#3+ +
_halm
azok_
07.ind
d 47
03_K
emiai
)) !.9!') (!,-!:/+
2010
2010.
. 11
_reak
ciok_
09.ind
d 103
))) + -)!) 2%!+#)ª+
2010.
11.11
11.11
. 12:02
:
% LKÀPZELÀSÓNK A L¸THATATLANRÊL A részecskemodell
! H¸ROM LEGERàSEBB Elsőrendűkémiai kötése k
-OLEKUL¸K AKCIÊBAN Másodrendűkémiai kötése k
! MIKOR EGY VESSZàNEK IS JELENTàSÀGE VAN Az anyagmennyiség
. 0:
6ÀGRE KÀMIA $E NEM CSAK AZ A kémiai változások általános jellemzése
,¸SSUK MELYIK A GYORSABB A kémiai reakciók sebessége
! PLAZMA TV TàL AZ ,#$ IG A gáz és a folyadék (cseppfolyós) halmazállapot !Z OSZTHATÊ aOSZTHATATLANm Az atom
ÀG MINDIG aMAGOLUNKm Az atommag átalakulásai
+ ICSI DE NEM JELENTÀKTELEN Az örökmozgó elektron
2 END A LELKE MINDENNEK Az atomok periódusos rendszere
04_E
nergia
tarola
s_11.
indd
149
)6 %.%2')!42/,3 + -)!) ±4/.
2010.
11.10
. 21:23
:
+ÍZPONTI HELYEN A kémiai energia
% GY HàS TÀMA A reakcióhő
% GY TÀTEL ÀS KÍVETKEZMÀNYEI A reakcióhőszámítás a
% GY R¸ZÊS TÀMA Az elektromos áram kémiai hatása -INDKÀT IR¸NYÑ FORGALOM A kémiai egyensúly
% GY T¸BL¸ZAT AMELY GONDOLATOKAT ÀBRESZT A kémiai reakciók sokfélesége a3ZÊK SZAVAK FR¸ZISOKm Sók, savak, bázisok
( OGYAN ÄRJAM FEL Elektródfolyamatok vizes oldatokban (Emelt szintűtananyag )
/TT TÑL A R¸CSON b A szilárd halmazállapot
AJD HA FAGYb Halmazállapot-változások
4 ÍBB MINT ATOMOK EGYÓTTESE A molekula
-INDEZ MIRE JÊ Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai
% HHEZ NEM KELL MOSÊGÀP Kémiailag tiszta anyagok
% GYIK ILYEN M¸SIK OLYAN A molekulák alakja
UNK¸RA FOGOTT ELEKTRONOK Galvánelemek
&ÍLÍTTÀBB FONTOS FOLYADÀKOK Oldatok
IÀRT MEGY VÀGBE A redukáló- és oxidálóképesség mértéke: az elektródpotenciál
-EGOLDHATÊ CSAK KONCENTR¸LJUNK Oldatok összetétele
0¸RBAN A sav-bázis reakció mint protonátmenet ! BàSÀG ZAVARA A redoxireakciók értelmezésének három modellje
, EHET POZITÄV LEHET NEGATÄV Az ion
4
IV
Energ . fejezet iatá kémia rolás i úton
(ETEROGÀN (OMOGÀN Diszperz rendszerek
$E JÊ HOGY VAN Mire jó az oxidációs szám?
! Z ELMÀLETBàL GYAKORLAT LESZ Gyakorlatilag fontos galvánelemek %Z IS ELEKTROKÀMIA Fémek korróziója
6 &³''%, +
-INTALECKE
Kémiai részecskék ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
5ÎCCNJOUBUPNPLFHZÔUUFTF "NPMFLVMB
Vegyület, mégsem molekula
Bár az atomoknak alapvető szerepük van a különböző anyagok felépítésében, földi körülmények között csak nagyon kevés olyan yan anyag található, álható, amely különálló atomokból áll. Anyagaink többsége két vagy Gyakori több öbb atomot tartalmazó, elektromosan semleges kémiai részecskékből, molekulákból k épül fel.
Na
Cl
tévedés
Én úgy tudom, hogy a vegyületeket felépítő kémiai részecskéket nevezzük molekulának.
6.1. A konyhasó (NaCl) is vegyület, mégsem molekulákból épül fel
O
P
O
P S
S
S
S
S
Molekula, mégsem vegyület
Vegyületmolekulák
P
S S
S
P
6.2. Nem csak a ve vegyületek épülhetnek etnek fel molekulákból molekulákból, számos elem l m iis molekulákból áll. Az oxigén O2-molekulákat, a foszfor P4-molekulákat, a kén S8-molekulákat tartalmaz. Ezek a molekulák az elemm elemmolekulák mm
Ez bizony súlyos tévedés! Sajnos hozzád hasonlóan sokan azt hiszik, hogy a vegyületeket csak molekulák, az elemeket pedig csak atomok alkothatják. Ez nem így van. Nem minden vegyület tartalmaz molekulákat. Például a konyhasó is vegyület, még sincs benne molekula, hanem nátriumionok és kloridionok építik fel (6.1. ábra). Másrészt számos olyan elemet ismerünk – elsősorban a nemfémes elemek között –, amelyek molekulákból állnak (6.2. ábra). Ilyenek a hidrogén, a nitrogén, én, a foszfor, az oxigén, a kén, a fluor, a klór, a bróm és a jód.
"NPMFLVM¹LÎTT[FUÁUFMF
A molekulákat képlettel jelöljük. ük. A molekulák képletében – a molekulaképletben – feltüntetjük a molekulát alkotó atomok vegyjelét gyjelét és jobb alsó indexben az atomok számát. (Az 1-es indexszámot nem szoktuk kiírni.) A H2SO4 molekulaképlet tehát azt jelenti, hogy a kénsavmolekulában 2 hidrogénatom, 1 kénatom és 4 oxigénatom kapcsolódik össze egy kémiai részecskévé. Egy anyag molekulájának összetétele állandó. A molekula összetételének megváltozása az anyag megváltozásával (új anyag keletkezésével) jár. Összetétele alapján a molekulákat két csoportra oszthatjuk. Az elemmolekulák k csak azonos atomokból épülnek fel. Ilyen pl. a hidrogénmolekula (H2), az oxigénmolekula (O2) és az ózonmolekula (O3), a kénmolekula (S8) stb. (6.2. ábra). A vegyületmolekulák ületmolekulák k két- vagy többféle – különböző rendszámú endszámú – atomból állnak. Ilyen pl. a szőlőcukor-molekula (C6H12O6), a vízmolekula (H2O),, a metánmolekula (CH4) stb. (6.3. ábra). "NPMFLVM¹LT[FSLF[FUF
6.3. A vizet (H2O), a szén-dioxidot (CO2) és az aszpirint (C9H8O4) is molekulák építik fel. Ezeket nevezzük vegyületmolekuláknak
A tévedés feloldása
A fontosabb fogalmak vastag betűvel vannak kiemelve
Miért képeznek eznek az atomok molekulákat? Miért nem maradnak különálló atomok? k?
34
5
Kémiai részecskék
b)
Rendszerező, elemző ábrák
6.6. a) A szigma-molekulapályák tenggel gelyszimmetrikusak; b) a pi-moleekulapályák síkszimmetrikusak
Az at atomok
és a molekula
elektronszerkezeti képletének jelölése H
H
H H
H H
Cl
Cl
C l Cl
Cl Cl
N
N
N N
N N
Cl
H Cl
H Cl
H
6.7. Néhány atom és a belőlük képződő molekula elektronszerkezeti ezeti képletének jelölése
A képekhez közvetlenül kapcsolódnak kérdések, feladatok
Ne csak nézd! Csináld is! A víz dipólusmolekulákból áll, ezért a vízsugár elektromos térben eltérül. A benzin apoláris molekulákból áll, ezért a benzinsugár elektromos térben nem térül el.
a) a) 6.8. Eltérítés
36
6
b) b)
atom párosítatlan elektronjaival kötő elektronpárokat képeznek, így lesz mindkét atomtörzs körül négy elektronpár. Ezek az elektronpárok mindkét nitrogénatom atomtörzsének erőterében mozognak. Az egyik közülük a két atomtörzset összekötő egyenes mentén helyezkedik el. Erre a kötő elektronpárra hat legerősebben a két atomtörzs pozitív töltése. (A nitrogénatom atomtörzse ötszörös pozitív töltésű!) Ez lesz a szigma-elektronpár. A szigma-molekulapálya tehát tengelyszimmetrikus. A másik két kötő elektronpár már nem tud ilyen közel kerülni a két atomtörzshöz, ezért azokra kisebb vonzó hatást gyakorolnak az atomtörzsek. Ezek lesznek a pi-elektronpárok. A pi-molekulapályák síkszimmetrikusak (6.6. ábra). Ha a két atomtörzs a kötő elektronpárokat azonos mértékben vonzza, akkor a kötést apolárisnak nevezzük. Amennyiben a kapcsolódó atomok elektronvonzása különböző mértékű, a kötő elektronpárok vagy az egyik, vagy a másik atomtörzs felé tolódnak el. Így jön létre a poláris kötés. A továbbiakban néhány kétatomos molekula esetén láthatjuk az egyedi atomok vegyértékelektronjainak „átalakulását” kötő és nemkötő elektronpárokká. A molekula elektronszerkezeti képletét a kötő és nemkötő elektronpárok, árok, valamint a molekulát létrehozó atomtörzsek feltüntetésével szoktuk megadni. Az elektronszerkezeti képletben a Otthon is elvégezhevegyjel az atomtörzset jelenti. A kötő és nemkötő elektronpárokat pon, egyszerűkísérlet tokkal vagy megfelelő helyzetű vonalakkal jelöljük (6.7. tő ábra).
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• •••••••• •••• •••• •• • •• •• •••• •••• •• •••• •• •••• •• •••• •• •••• •• •••• •• •••••••••••••••
a)
"NPMFLVM¹LQPMBSJU¹TB Tegnap este azzal szórakoztam a konyhában, hában, hogy a vízcsapot sapot finoman kinyitva vékony sugárban folyattam a vizet. A vízsugárhoz pedig megdörzsölt műanyagvonalzóval közelítettem. A vízsugár a vonalzó felé elhajlott (6.8.a) ábra). Hogyan lehetséges ez, ha a víz molekulákból áll, és a molekulák elektromosan semlegesek? A molekuláknak valóban nincs elektromos töltésük. De számos molekulában az elektronok és az atommagok által képviselt töltések eloszlása nem egyenletes, ezért a molekulának lesz egy elektronban gazdagabb és egy elektronban szegényebb része. Az elektronban gazdagabb rész negatívabb töltésű lesz, mint az elektronban szegényebb rész. Az ilyen molekulát nevezzük dipólus (kétpólusú) molekulának. A dipólusmolekulák a negatív töltésű (megdörzsölt) műanyagvonalzóhoz pozitívabb részükkel fordulnak. Köztük és a vonalzó között elektromos vonzás lép fel, és ezáltal a vízsugár eltérül. Ismételd meg a kísérletet vékony sugárban öntött benzinnel is (6.8. b) ábra)! Nagyon vigyázz, mert a benzin gyúlékony folyadék, yadék, gőzei mérgezőek ek és nnyílt láng közelében robbannak.
Ügyelni kell a biztonságra is!
Fogalmak pontos meghatározása
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Mivel az eltérő töltésű atomtörzsek különböző mértékben vonzzák a molekulában lévő elektronokat, ezért az elektroneloszlás nem lesz egyenletes a molekulában. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy az ilyen molekulában a pozitív és a negatív töltések súlypontja nem esik egybe. Ezeket a molekulákat nevezzük kétpólusú vagy dipólusmolekuláknak. k Ilyenek például a vízmolekulák (6.9. ábra), az ammóniamolekulák és a kétatomos vegyületmolekulák többsége (pl. HCl). Azokat a molekulákat, amelyekben a töltéseloszlás egyenletes – a pozitív és a negatív töltések súlypontja egybeesik –, apoláris molekuláknak k nevezzük. Apolárisak az elemmolekulák, valamint számos vegyületmolekula is, például a szén-dioxid, a metán, valamint a benzint alkotó szénhidrogének molekulái.
Növekvő elektronsűrűség
Csökkenő elektronsűrűség
6.9. A számítógépes modellen jól látható, hogy a vízmolekulában a töltéseloszlás nem egyenletes. Az oxigénatom körül nagyobb, a hidrogénatomok körül kisebb az elektronsűrűség. A molekula kétpólusú, azaz dipólusmolekula. A vízmolekula továbbra is semleges, hiszen benne a protonok száma megegyezik az elektronok számával
A molekula: # meghatározott számú atomból felépül , elektromosan semleges kémiai részecske; # összetétel szerint lehet: elemmolekula vagy vegyületmolekula; # polaritás (töltéseloszlás) szerint lehet: apoláris, valamint poláris vagy dipólus; # kémiai jele a molekulaképlet; # elektronszerkezete: kovalens kötés (poláris, apoláris) $ köt elektronpárok: szigma és pi $ nemköt elektronpárok.
Vázlatos összefoglalás 1. Rajzold le a következő molekulák elektronszerkezeti képletét: HF, H2O, NH3, CH4! 2. Rajzold le a következő molekulák elektronszerkezeti képletét: CO2, H2CO3, CH2O! A kötő elektronpárok kialakításánál vedd figyelembe, hogy a 2. periódusban található atomok a molekulaképzés során nemesgázszerkezetre tesznek szert, azaz atomtörzsük négy kötő és nemkötő elektronpárra gyakorol vonzást! 3. Csoportosítsd a következő kétatomos molekulákat: H2, HCl, O2, NO, Cl2, N2, F2, HBr, BrCl a) összetétel szerint; b) polaritás szerint! 4. Hány elektron és hány proton található a következő molekulákban: CO2, HCl, H2O, N2, H2SO4, C6H12O6?
Fokozatosan nehezedő feladatok 37
7
9
MX-275 MX-339 MX-276 MX-340
1380 Ft
Már megjelent, rendelhetô.
ingyenes* Megjelenés: 2011. május 1480 Ft Megjelenés: 2011. augusztus ingyenes* Megjelenés: 2011. december
* Osztálynyi rendelés esetén a DVD-t ingyen biztosítjuk.
10
Út a tudáshoz: Kémia 9. osztály Kémia 9. osztály Digitális kiegészítõ tananyagok és tanári kézikönyv DVD-n Út a tudáshoz: Kémia 10. osztály Kémia 10. osztály Digitális kiegészítõ tananyagok és tanári kézikönyv DVD-n
+ÄV¸NJUK HOGY SIKERREL TANULJANAK ÀS TANÄTSANAK TANKÍNYVEINKBàL ! 3ZERZàK ÀS A +IADÊ
+APCSOLÊDÊ KIADV¸NYOK
IGÉNYLÕLAP INGYENES K I P R Ó B Á L Á S H O Z
(Az oldal fénymásolható!)
Megrendelõ személy neve és e-mail címe: ........................................................................................................... Iskola: ................................................................................................................................................................... Postázási név és cím: ............................................................................................................................................ Dátum és aláírás: .................................................................................................................................................. Kérjük, jelölje meg, ha a Kémia 9. tankönyvet megrendeli kipróbálásra: Kémia 9. osztály
A könyvek kézhezvételét követôen az alábbi lehetôségek közül választhat: 1. Amennyiben csoportja részére legalább 20 db tankönyvet rendel, a kötetekhez tartozó bemutatópéldány(oka)t ingyenes pedagóguspéldányként bocsátjuk rendelkezésére. (A megrendelés összesítésekor, kérjük, küldje el a mellékelt iskolai megrendelôlapot, amelyet honlapunkról is letölthet.) 2. Ha nem kíván újabb példányokat rendelni, de meg szeretné tartani a könyv(ek)et, 20% kedvezménnyel megvásárolhatja, amennyiben ezt három héten belül jelzi kiadónknak. 3. Ha a fenti két megoldás egyikét sem választja, kérjük, a postaköltség vállalásával a kézhezvételtôl számított három héten belül postázza vissza címünkre a kiadvány(oka)t. A sorozat egyéb kiegészítôi és a tanulói példányok a mellékelt megrendelôlapon rendelhetôk meg.
8
6726 Szeged, Fürj u. 92/B v Tel.: (62) 548-444 v Fax: (62) 548-443 E-mail:
[email protected] v Web: www.olvas.hu
