Bemutatkoznak iparosaink... cserépkályha készítő végzettségről szóló bizonyítványt. 1970-ig dolgoztam a Karbantartó KTSZnél, majd vállalkozó lettem, egészen nyugdíjazásomig. Jövőre lesz 50 éve, hogy elkezdtem ezt a sok fáradsággal járó, de nagyon szép mesterséget.
Községünk iparosait bemutató sorozatunk mostani vendége szintén egy nagyon ritka szakma képviselője. Bár, az általa készített remekművek napjainkban újra reneszánszukat élik. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy szép esztétikai látványt nyújtanak, hisz stílusuk, hangulatuk van. Másrészt sok előnyös tulajdonsággal is rendelkeznek, azon kívül, hogy meleget varázsolnak otthonunkba. Mindehhez természetesen a jó alapanyagok, gyönyörű csempe mellett szükség van egy megbízható mesterre is, aki ma is a több százéves technika alapján kétkézi munkával valósítja meg elképzeléseinket. Ez a szakember pedig nem más, mint a kályhaépítő mester. Községünk is büszkélkedhet egy ilyen szakemberrel Mészáros Árpád személyében. • Szakmádból adódóan is nagy ismertséggel rendelkezel. Ettől függetlenül mondanál pár gondolatot magadról? Lövőn születtem 1951-ben. Itt végeztem az általános iskolai tanulmányaimat is. Majd 1966-ban Nagycenken Marton Gyula cserépkályha építő és fazekas mesternél kezdtem el tanulni a szakma fortélyait. 1969-ben vehettem át a
2
• Bátran mondhatjuk, hogy ősi mesterséggel rendelkezel, hisz a cserépkályha elődje mintegy 4000 évre vezethető vissza. Mi adta az indíttatást a szakma választásnál? 6-7. osztályos tanuló lehettem, amikor Lövő akkori állatorvosánál Szabó doktornál láttam, hogy rakják a cserépkályhát. Ugyanakkor édesapámnak szóltak, hogy későbbi mesterem Marton Gyula cserépkályhás tanulót keres. Így egyértelmű volt a szakma választás és cserépkályhás tanuló lettem. Tőle tanultam meg: Ha bemész egy házhoz és bármit látsz, akkor sem láttál semmit. • Abban az időben, miként zajlott a képzés, hogy lett valakiből cserépkályhás? Abban az időben 3 maszek cserépkályhás működött a környéken. Kettő Sopronban, egy pedig (a már említett Marton Gyula – a szerk.) Nagycenken. Mindegyiknek volt műhelye, ami azt jelentette, hogy a kályhacsempét is saját maguk gyártották. A tanulás tehát azzal kezdődött, hogy 1 év alatt meg kellett tanulni a csempe készítés minden fortélyát, vagyis a fazekas mesterséget. A csempéhez az agyagot sokszor fél napon keresztül lábbal „gyúrtuk”. A képzés 3 nap gyakorlatból és 3 nap iskolából állt. A maszeknál tanulóknak negyedévente vizsgázni kellett, ellentétben az állami vállaltoknál gyakorlaton lévő tanulóknak, akiknek csak a harmadik év végén kellet számot adni tudásukról. 1969-ben összesen 9 fő tett kályhás vizsgát Győrben. • Emlékszel még az első, önállóan épített cserépkályhádra? Második éves inas lehettem, amikor mesteremmel Nagycenken építettünk egy cserépkályhát. Reggel elhívták és csak valamikor a délután folyamán tért vissza. Addig én neki láttam a munkának, s mire visszajött a kályha felét felraktam. Biztosan meg volt elégedve a munkámmal, mert azt mondta:
- Ha eddig felépítetted, most már fejezd is be! • Összeszámoltad-e már, hogy azóta hány cserépkályha, kandalló “született” meg a kezed alatt? Az elmúlt 50 év távlatában nem nagyon tudnám megmondani, hogy hány kályhát és kandallót építettem. Ugyanis az elhasználódás vagy “baleset” (felrobban a kályha) miatt ezeket a kályhákat át kell rakni, s ezeket soha nem is számoltam. Viszont, akinek már dolgoztam és felhív valamilyen munka miatt, máig “beugrik”, hogy milyen kályhát raktam az illetőnek. Még a színe, formája is előttem van. • A kályhaépítés technikája, a használt anyagok (samott tégla, agyag, stb…) gondolom, ma is ugyan azok, mint régen. Ha volt is változás, fejlődés melyik részét, területét érintették ennek a szakmának? Valóban, egy jó kályha alapanyaga, mint a samott tégla, agyag nem változtak az évek során. A csempegyártás viszont mára nagyon sokat változott, fejlődött. Mint már említettem a régi mesterek kézzel készítették a csempét. Mára ezek gyárakban, gépi csiszolással készülnek. A zománcot patika mérleggel mérik ki, ami azt jelenti, hogy mindegyikre azonos mennyiség kerül még az égetés előtt. A gép által vezérelt hő pedig egyforma, szép csempét biztosít. Viszont a régi, kézzel gyártott csempékben, ahol esetleg vastagabbra vagy vékonyabbra sikerült a zománc, a kétkezi munka egyedisége köszön vissza. Másik nagy szembetűnő változás az ajtóknál figyelhető meg. A tömör vasajtókat a nagyon szép, hőálló üveges ajtók váltották fel. A csempére visszatérve napjainban minden gyártónak különböző mérteű csempéje van. Ezt a méretet le is védetik, és ezért nem lehet kétfajta csempét “összeházasítani”. Valamikor ahány gyártó volt, mind egyfajta méretet gyártott. • Mennyi időt vesz igénybe és milyen szempontokat kell figyelembe venni egy cserépkályha, kandalló megépítésénél? Az építés a kályha, kandalló méretétől, formájától függ. Egy sima, ún. “zsákkályha” 2 nap alatt elkészül. A kandalló 3-4 napot vesz igénybe, attól függően mennyi rajt a kiugrás, párkány, stb…
Egy kályha kb. 10-15 mázsa. Ennyi anyagot kell megmozgatni, nem beszélve arról, ha előtte mondjuk bontani kell vagy emeletre kell felmenni. Pedig a jó kályha egyik titka a beépített anyagok mennyiségében rejlik. • Ennél a fűtési technikánál a legjobb hatékonyság elérése érdekében mire kell odafigyelnünk? Elsősorban kell egy jó kémény, a másik titka pedig, hogy csak teljesen száraz fával lehet fűteni. Így fele annyi tüzelő kell. A vizes fa kormosodást, szurkosodást okoz. Ma már csak fa tüzeléses kályhák készülnek, ellentétben a régi szenes, brikettes kályhákkal. Bár helytelen használat esetén ezek is okozhatnak galibát. Sajnos, több esetben kellett a felrobbant kályhát újra rakni. • Munkád során találkoztál-e különleges kéréssel, igénnyel? A megrendelők mennyire veszik figyelembe véleményedet, javaslataidat? Különös kérésekkel, igénnyekkel engem is megkerestek. A sokszor extra, lehetetlen dolgokat inkább megbeszéltem a megrendelővel. Itthon mindig kiszerkesztettem a kályhát,
kandallót, s a végén természetesen a két nézet, elképzelés találkozott. Ma már bármilyen extra kérésnek megfelelő méretű és színű csempét legyártanak. Minden csak pénz kérdése. • Napjainkban, ha valaki ezt a szakmát választja, hol tudja megszerezeni az ehhez szükséges tudást, gyakorlatot? Napjainkban az iskolában nincs ilyen képzés. Hirdetésekben láttam, hogy Budapesten 3 hónapos képzés után kézhez veheti bárki a bizonyítványt. Gyakorlat azonban nincs mögötte. • Maga az esetleges bontás, majd az agyaggal való munka sok energiát, erőt kivesz a szakemberből. Mi jelenti számodra a regenerálódást, kikapcsolódást? Nekem az olvasás jelenti a kikapcsolódást. Nagyon szeretek főzni, természetesen az általam rakott kemencében készítek legszívesebben ételeket, de szeretek kísérletezni is. Az itt készült ételeknek nincs párja! No, és a két kutyánk is igen hálás, ha foglalkozom velük. • Apropó kemence! Napjainkra egyre inkább újra divatba jönnek ezek a változatos formában készülő mutatós építmények.
Így van. Viszont az ebben való sütés, étel készítés külön művészet. Nagyanyáink nagyon értettek ehhez. Ugyanis a sütés előtt 2 nappal már el kell kezdeni felfűteni. Ők benyúltak a kemencébe és a kezükön érzett hő alapján tudták, hogy jó-e a kemence hőfoka. • Úgy, mint lövői vállalkozó, hogy látod községünk helyzetét? Szerintem jó irányba halad a falu jövője. Sok a fiatal, jó szakember, akikre számíthat a falu lakossága. • A cserépkályhás mesterséghez nagyon jó kézügyesség, pontosság, precízitás szükséges. Fiaid közül ki örökölte ezeket a tulajdonságokat? Két fiamat, akik nagyon jó testvérek sokszor elvittem magammal segíteni, viszont ezt a mesterséget egyikük sem viszi tovább. A kézügyességet a kárpitos szakmát művelő Geri fiam örökölte. Gábor is nagyon precíz, maximalista, amit elképzel, annak úgy kell kinéznie, elkészülnie. No, és az állatokat is nagyon szereti. “Isten áldd a tisztes ipart!” Spóner Tiborné
Ma már szebbnél szebb csempék és kivitelezési formák közül választhatunk. Elképzeléseinknek valóban csak a pénztárcánk szab határt. Az viszont minden egyes kályhára, kandallóra igaz, hogy a maga nemében egy mestermű. Erről beszéljen az a pár fotó, mely a teljesség igénye nélkül Mészáros Árpád keze munkáját dicséri.
Akikre büszkék lehetünk...
Kőmíves Józsefné Márti óvó néni 1937. február 27-én született Bükön. Az általános iskolát Bükön kezdte, ide járt 4 évig, majd a polgári iskolát (a mai iskola endszer 5-8. osztályának felel meg) Csepregen fejezte be. A pályaválasztásra így emlékezett vissza: „8. osztályos voltam, mikor a továbbtanulás szóba került. Az iskolában prospektusokat osztogattak e célból, és az egyiken az óvónők egy nagyon szép kertben foglalkozást tartottak a gyerekeknek. Ez annyira
4
megfogott, hogy ekkor határoztam el, óvónő leszek.” 1951-ben iratkozott be a soproni óvónőképzőbe, ahol 1955. június 11-én vehette át óvónői diplomáját, vagyis 60 éve. „60 év nagy idő” - foglalja össze nagyot sóhajtva Márti néni az elmúlt hat évtizedet. Ez alkalomból vehette át gyémánt diplomáját a Nyugat – magyarországi Egyetem Pedagógiai Karán, ahol nagyon szép számban jelentek meg pályatársak. Márti néni a diploma átvétele után, 1955-ben került Lövőre. Férje Kőmíves József 1956-ban szintén Lövőn kapott tanítói állást. 1958-ban házasodtak össze, majd 1963-ban megszületett Zoltán fiúk. Márti óvó néni kezdetben, mint helyettes óvónő szolgálatot teljesített Újkéren, Völcsejen, Egyházasfaluban és Röjtökmuzsajon is. Elmondása alapján nagyon hamar megszerette Lövőt, az itt élő embereket, gyerekeket. De ami igazán fontos volt, hogy a munkája, hivatása egyben a hobbija is lett. Az óvónői feladatok közül az ábrázolást szerette leginkább.
Ehhez kapcsolódóan elvégzett egy tanfolyamot is és így a járásban ő lett a munkaközösségi vezető. Ez azt jelentette, hogy a környékről 1820 óvónő is hozzá járt tanfolyamra, képzésre. Bemutató foglalkozásokat tartottak. Magas színvonalú munkáját a Művelődési Minisztérium 1981ben Miniszteri Dicsérettel ismerte el, melyért akkor semmilyen díjazás nem járt. 1992. augusztus 1-el nyugdíjba vonult. A nők ekkor még 55 évesen elmehettek nyugdíjba, s ezt Márti néni is kihasználta. 1993. február 16án Pedagógus Szolgálat Emlékérmet vehetett át. A családi teendők mellett és két lány unoka nagymamájaként az ovitól sem szakadt el teljesen, hiszen a különböző ünnepségekre mindig meghívást kap. Ilyenkor szívesen megy a kollégák és a gyerekek közé. A gyémánt diplomához ezúton is szívből gratulálunk és további jó erőt, egészséget kívánunk! Spóner Tiborné
Steiner Jánosné Varga Mária Lövőn születtem. Itt végeztem el az általános iskola nyolc osztályát. 1952-ben felvételt nyertem a soproni Óvónőképzőbe, ahol 1955-ben végeztem. 1955. július 1-én beosztott óvónőnek neveztek ki Nagycenkre, ahol Rokop Alajosné vezető óvónővel dolgoztam együtt. Nagyon sok gyerek volt abban az időben. A két csoportban évente elérte a 100 főt. Nagyon szerettem Nagycenken. A létszám azonban lecsökkent 60 főre és így tíz év eltelte után elhelyeztek Egyházasfaluba. Itt csak egy csoport működött, s ezt egy dajkával láttam el. 1966. szeptemberében felkértek a balfi óvóda vezető óvónői teendőinek ellátására, ami szintén két csoporttal működött. Ide könnyebben bejártam az
iskola busszal, mint Egyházasfaluba, ezért elfogadtam az állást. Az vezetői teendők mellett óvónőként és az iskolai napköziben is dolgoztam. Ezt a sokrétű munkát 11 évig végeztem, majd 1977-ben lemondtam a vezető óvónői tisztségről. A továbbiakban beosztott óvónőként tevékenykedtem továbbra is Balfon. Nagycenkről Balfra költöztem, mivel itt kaptam szolgálati lakást. A balfi oviból mentem nyugdíjba 1993-ban, de még nyugdíj mellett 1995-ig dolgoztam. Hivatásom és a gyerekek szeretete segített át az élet nehézségein. Életem mottójául Ady sorait választottam: „ Boldogok a gyerekek, mert tudják mi a szeretett”
A vöröskeresztesek Egerbe kirándultak De hogy mindannyian nagyszerűen szórakoztunk, reggel pedig vidáman és (többnyire) kipihenten ébredtünk, az biztos (biztos?). A vasárnapunk miselátogatással kezdődött az Egri Bazilikában. Már a templomban találkoztunk az idegenvezetőnkkel. Hatalmas történelmi és helytörténeti tudása, lendületes előadásmódja, remek humora okán hálával említem meg a nevét: Badacsonyiné Bohus Gabriella. Gabi jóvoltából ismerkedtünk meg a Bazilika és az érseki palota történetével, a belváros építészeti és történelmi nevezetességeivel, az Egri Várral, a Minarettel. Kávéztunk a Pasa Sátorban, fagyiztunk a Dobó téren, vásárolgattunk a bazilika terén. Június 27 – 28-án felkerekedett a néhány, karsztba vágott borospincét vöröskereszt csapata, hogy tagok és felkeresni. Így, fokozódó jókedvvel véradók, együtt látogassák meg a gyö- indultunk tovább a közeli Egerbe. nyörű történelmi várost, Egert. A Hotel Rubinában barátságos, kényelmes környezet fogadott bennünket, ahol felkészülhettünk a további programokra. Délután elsőként az érseki pincészetet kerestük fel; A „Város a város alatt” program - amit a hét legérdekesebb turisztikai élmény között ajánlanak-, számomra nem a puszta látványosság, hanem a zseniális idegenvezetés miatt vált emlékezetessé. A föld alatti látogatás után városnéző kisvonattal utaztunk a SzépasszonyA korai indulásnak, és Mikó Róbert völgyébe. gépkocsivezetőnknek hála, 10 órára már Egerszalókon jártunk. Az egerszalóki látogatás legnagyobb élménye a barlanglakások megtekintése volt. Mindannyian elképzeltük magunkat a korabeli körülmények között, és némi borzongással vegyes elismeréssel adóztunk az itt lakó emberek találékonysága és életképessége előtt. A szalóki geológiai képződmények közül a „Sódomb”, távolról is lenyűgöA Szépasszony-völgyben a Sike ző látványt nyújtott. Pincészetet kerestük fel, ahol nagyon A „Betyárbújó”elnevezésű kép- nívós borbemutatón-borkóstolón vetződménynél nem a látvány, hanem tünk részt. Hogy a közös programot csapatunk jó humora, játékos kedve követően ki, melyik pincét kereste fel, teremtett emlékezetes pillanatokat. A ki, milyen mértékben hódolt az egri bőséges ebéd után alkalmunk volt borvidék borainak, azt nem tudhatom.
Rövid szabadprogram után gyülekeztünk az autóbuszunknál. Senki sem tévedt el, senki sem késett el, de mindannyian fáradtak és elégedettek voltunk. A haza vezető hosszú utat is végigbeszélgettük, és már a jövő évi kirándulást tervezgettük. Ötletek merültek fel, melyek közül majd a közeljövőben választunk. Szeretnénk jövőre is ilyen tartalmas, jó hangulatú kiránduláson részt venni! Regényiné Demeter Mónika
5
Megkezdődött az óvodai év
94,5 %-ban feltöltött létszámmal indítottuk el a nevelési évet a Napsugár Óvodában. Szeptembertől több kiscsoportos és bölcsődéskorú gyermek érkezett hozzánk, mint ahányat a legkisebbeknek fenntartott Csiga-biga csoportban fogadni tudunk. Így a „csiga-bigák” között szinte mindannyian 3 év alattiak, és a következő korcsoportba, a
Nyuszi csoportba, nem csak középsősök, hanem óvodakezdő kiscsoportosok is kerültek. Nagycsoportunkban az iskolába menők között néhány fejlett, okos, ügyes középsős korú is helyet kapott. A nagy létszámra való tekintettel különösen örülünk, hogy új segítőtársat, egy bölcsődei gondozónőt vehettünk fel, Némethné Palkovics Edit (Egyházasfalu) személyében. Editre - értelemszerűen - a legkisebbek számíthatnak elsősorban. Mi felnőttek pedig együttműködő, támogató kolléganőt ismertünk meg. A nevelői létszám emelkedése tette lehetővé, hogy az előzőekhez képest
egy órával hosszabb nyitva tartás szerint, 6.30 - 16.30 között fogadjuk a gyerekeket. Az ősz folyamán beszoktatjuk-befogadjuk az új ovisokat, kirándulni, állatkertbe visszük a nagyobbacskákat, a legnagyobbakkal színházba is eljutunk. Mindannyian készülünk a Habakuk Bábszínház, Rosta Géza előadóművész és a Sopron Trió látogatására. Sok játékkal, mozgással, mesével, énekkel teli óvodai év küszöbén állunk, amihez sok vidámságot, egészséget kívánok a szülőknek, gyerekeknek és kolléganőimnek egyaránt. Regényiné Demeter Mónika óvodavezető
Kézműves tábor az Őrségben Alighogy befejeződött a tanév, a Lövői Általános Iskola alsó tagozatos tanulói útra keltek az évek óta hagyományosan megszervezett kézműves táborba. Kísérőik Németh Szilvia, és Némeh Annamária tanítónők voltak. A tábornak otthont adó Őrimagyarósd, a természeti értékekben gazdag Őrségben található. A gyerekek a kézműves tevékenységek során olyan eszközökkel, technikákkal ismerkedhettek meg, melyek betekintést adtak a hagyományos, népi mesterségekbe, népi kultúrába. Ilyen, az Őrségre jellemző népi mesterség például a fazekasság. Fazekasmester segítségével a gyerekek kipróbálhatták az agyagozás különféle alakítási módjait. Ellátogatott hozzánk Bözsi néni, aki Erdélyben élt, és ott tanulta meg a kürtős kalács készítésének fortélyát. Fiúk és lányok egyaránt szívesen készítették a kalácsot. Olyan nagyok lettek, hogy még másnapra is maradt belőlük. Készítettünk fonalból kiskosarat, többféle technika alkalmazásával bábokat. Készültek tároló üvegek, könyvjelzők, tea filterekből faliképek. Volt kavicsfestés, nyaklánckészítés. Ötletes, egyedi, kreatív munkák kerültek ki a gyerekek
6
kezei közül. Egy buszos kirándulás során idegenvezető segítségével megismerkedtünk az Őrség több jelentős nevezetességével. Megtudtuk, hogy nem utcákból, hanem szerekből állnak az ottani települések. A szerek tipikus alpokaljai dombvidéki telepek, melyek a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodtak. Jártunk Szalafő településen, ami 7 szerből áll, szerei a Zala völgyét övező dombláncok tetején ülnek. SzalafőPityerszeren egy 1800-as évekbeli őrségi portát járunk végig. Majd megcsodáltuk a 7 szert ábrázoló Életfát. A buszos kirándulás egy vetélkedővel zárult, melyből kiderült, hogy a gyerekek szinte mindent megjegyeztek a
látottakból, hallottakból. A mozgást kedvelő gyerekek is válogathattak a játékok, programok között. A tábor területén nagy játszótér állt rendelkezésünkre, hintával, mászókával, focipályával. Esténként fogó-és labdajátékokban mérték össze az erejüket, ügyességüket. Sorversenyeztünk, kötelet húztunk. Nagyon népszerű volt a számháború, egészen sötétedésig játszották. A lovakat kedvelők nagy örömére egyik délután lehetőség volt a lovaglásra is. Jöti jámbor hátaslónak bizonyult, a gyakorlatlanabbak is a hátán maradtak. Az eső sem tántorította el a gyerekeket az íjászkodástól. Az íjászmester rövid magyarázata, bemutatása után fedett helyre húzódva kitartóan próbálták eltalálni a céltáblát. Egyik napon gyalogtúrára indultunk a tanösvényen a Vadása-tóhoz. Útközben láttunk gyíkot, különleges mintázatú pillangót, hatalmas hangyabolyt. Füleltük a természet hangjait. Bár fürödni nem tudtunk – a víz még nem tudott felmelegedni – de a „láblógatás” a stégről jó móka volt. A tábor június 22-26-ig tartott. A hazaindulás napján a gyerekek élményekkel gazdagodva indulhattak haza, és azzal búcsúztak a tábor vezetőjétől, Zsanett nénitől, hogy jövőre találkozunk! Németh Annamária
Íjász infó - Íjásztábor
Ez év augusztusában rendeztünk első alkalommal íjásztábort. Régóta terveztük a gyerekekkel, hiszen ők már korábban is nagyon szerettek volna táborozni. Most, a nyár végén volt lehetőségünk, mivel a meghívásaink zöme a kora őszi időszakra tolódott. Így augusztus 17-én, nagy lelkesedéssel felvertük a sátrakat. Első este szalonnasütéssel és a tábortűz melletti beszélgetéssel töltöttük az időt. Itt rögtön meg is köszönném az egyik táborozó édesapjának, hogy minden alkalommal biztosította a tábortűzhöz a tűzifát. Köszönetünket fejezzük ki továbbá a szülőknek, akik a költségeken felül további segítséget nyújtottak, a reggelihez, vacsorához
alapanyagokat, a gyereknek nassolnivalót hoztak, továbbá segédkeztek a gyerekek szállításában. Másnap, reggeli után edzést tartottunk, majd egy, a rossz idő miatt rövidre sikerült biciklitúra és az ebéd után Bükről érkező vendégíjászok tartottak bemutatót. Ennek során megismerkedhettünk az íjaikkal, melyeket ki is próbálhattunk. A bemutató után vendégül láttuk Őket, velünk együtt vacsoráztak, ahol nagy elismeréssel és csodálattal beszéltek a munkánkról, és elért eredményeinkről. Szerda délelőtt felszerelésünket javítgattuk. Megismerkedtek a gyerekek a tollazással és a nyílhegyek pótlásával. Ebéd után autós kirándulást tettünk a Hanságba és Fertő- tó ausztriai oldalán, Illmicben (Illmitz) lévő hajókikötőbe. Az esős éjszaka után, ami egy cseppet se szegte kedvünket, vidám táborbontás következett. Köszönjük minden szülőnek a segítséget, támogatást, ami példaértékű volt. Itt említjük meg, és külön köszönjük
a felnőtt íjászok és azok felajánlását, akiknek gyermekei nem vettek részt a táborban, mégis önzetlenül támogattak bennünket. Hálásak vagyunk a kedvezményes ebédért a vendéglőnek, Schantl-Fischer Saroltának és Kurtnak, akiktől sátrat, Horváth Andrásnak, akitől anyagi támogatást kaptunk. Baranyai Zoltánnak és Brigittának, akik a keddi vacsorát és a kürtőskalácsot készítették. A szerdai gulyásért és lángosért köszönet Szalainé Zitának. Bízunk benne, hogy jövőre is találkozunk egy hasonló táborozáson. Huj-huj HAJRÁÁÁ! Szalai János
Szeptemberi szép napok (1532-2015)
A nyugdíjas klub évi egy nagy kirándulása helyett az idén két kisebb utat tervezett. Tavasszal a jeli arborétum csodálatos ligetszépe virágzását néztük meg, s az út derekán megtekintettük a sárvári várat. Végvári kalandozásunkat folytatva a napokban Kőszegre látogattunk. E csodálatos nyugati kisváros nemcsak bájával, becsületkasszájával bűvöli el a látogatót, hősi múltja is tiszteletet, hódolatot érdemel: 1532 szeptemberében Ibrahim pasa, közel százezres serege támadt a kis kőszegi várra. Jurisics Miklós vezetésével a maroknyi vég-
vári csapat 21 napig hősiesen küzdött. Bár Szulejmán személyes jelenlétével is erősítette a török sereget, szept. 30-án 11 órakor az utolsó török is eltakarodott a vár alól. Ennek emlékére Kőszegen 11 órakor mindig szól a harang. A kőszegi diákok pedig –a hősök emlékre- minden tanévet ünnepi 1532 méteres futással nyitnak meg. Megtekintettük még a mesterségek kiállítását is, keserű mosollyal állapítva meg, hogy gyermek- és ifjúkorunk eszközei már múzeumban vannak…. Az Arany Orrszarvúhoz patika múzeumában hasznos ismereteket kaptunk a gyógynövényekről, és illatos padlásán szimatolva elhatároztuk, hogy ebben
a témában még további ismereteket szerzünk. Sajnos a városka egykori plébániatemplomát, a Szent Jakab templomot felújítása okán nem láthattuk, de az 1892-94 között épített és a közelmúltban felújított Jézus Szíve templomot megcsodáltuk. Halk imák után mécseseket gyújtottunk halottainkért és énekkel búcsúztunk Kőszegtől. A velemi vízimalom jelenleg nem látogatható, ezért bő egy órában Novákfalván, a Milleneumi emlékparkban időztünk. Hazatérve a vendéglőben közös vacsorával zártuk a szép napot, megvendégelve azokat a társainkat, akik a kirándulást már nem tudták vállalni. Köszönöm mindenki segítségét, aki a szép őszi nap sikeréhez hozzájárult. A szívmelengető emléket pedig eltesszük a zordabb téli napokra. Sopronyi Mária Klubvezető
7
100 éves a Védőnői Szolgálat Az I. világháború embervesztesége, a születésszám csökkenése, a csecsemőhalandóság növekedése, és az egyre rosszabbodó egészségügyi viszonyok indokolták, hogy az orvosok, politikusok, arisztokraták összefogjanak, és támogassák az anya- és csecsemővédelemre irányuló munkát. Így jött létre 1915. június 15-én, Budapesten Dr. Madzsar József orvos, és Dr. Bárczy István polgármester szervezésében az Országos Stefánia Szövetség, aminek gróf Lónyay Elemérné, Stefánia hercegasszony volt a védnöke és névadója. A dátum történelmi jelentőségű, mivel ekkortól kezdődött Magyarországon az anya- és csecsemővédelem intézményes szervezése, tehát 100 évvel ezelőtt a Szövetség keretében indult útjára a védőnői munka. A Szövetség célja ekkor még a csecsemőhalandóság csökkentése, ennek révén pedig a „nemzet számbeli erősbítése és feljavítása volt”, valamint a tudatlanság és a babona elleni küzdelem. A Stefániás védőnők feladata volt a terhes és gyermekágyas anyák, újszülöttek, csecsemők és 3 éves korig a kisdedek gondozása a védőintézetekben, és a családok otthonában. 1941-től a Magyar Királyi Belügyminiszter az anya- és csecsemővédelmet országosan az Általános Egészségvédelmi (zöldkeresztes) Szolgálat feladatává tette, megszüntetve ez által a Stefánia Szövetséget. Ebben az időben az egészségvédelmi munka célja a falun élő lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítása, a fertőző betegségek elleni küzdelem, és a közegészségügyi állapotok javítása volt. Az orvosok, és a zöldkeresztes védőnők általános családgondozást végeztek. A védőnők tevékenységi köre kiterjedt az anya, csecsemő, és kisdedgondozáson kívül már az óvodai, iskolai munkára, nemi betegségek és a TBC elleni küzdelemre, szegény betegek otthoni ápolásának megszervezésére, és szociális gondozásra is. A védőnők kötelesek voltak egyenruhát és jelvényt viselni.
8
A II. világháború után megszűnt a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat, és a védőnők állami alkalmazottak lettek.
1950-ben az Egészségügyi Miniszter határozta meg a védőnők feladatát, ami többek közt bővült a természetes táplálásra felhívással, járványvédelmi és közegészségügyi munkával, illetve a Mozgó Szakorvosi Szolgálattal való együttműködéssel. 1979-ben működési szabályzatban rögzítették, hogy a védőnők tevékenységi alapelve a megelőzés, módszere a gondozás. 1975-ben főiskolai szintre emelkedett a védőnői képzés, 1993-tól pedig 4 évesre. A védőnők ekkor már megfelelő tudással rendelkeztek ahhoz, hogy önálló védőnői tanácsadás keretén belül is végezzék a munkájukat. 2005-ös jogszabályban megfogalmazódott a családgondozás, az önálló védőnői tanácsadás, a gyermek iskolába kerülését megelőző családlátogatás, szűrővizsgálatok önálló végzése, és az is, hogy védőnőt csak védőnő helyettesíthet. Napjainkban a védőnők az alap-
ellátásban, elsősorban a megelőzés végzésére képzett, felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberek, akik közreműködnek a nő, anya, csecsemő, gyermek, ifjúság és család egészségének védelmében, valamint közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatok ellátásában. Hazánkban egy évszázada működik ez a prevenciós szolgálat, a világon egyedülálló ellátási formában, a várandósanyák, csecsemők, kisdedek, kisgyermekek, iskoláskorúak egészségvédelmének, egészségtudatos magatartásának kialakításában. A Védőnői Szolgálat méltó elismerése volt 2013-ban a Magyar Örökség díj és kitüntetés átvétele. A Magyar Védőnői Szolgálat nevét a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumában az „Aranykönyv” őrzi. 2014-ben a Hungarikum Bizottság a Magyar Védőnői Szolgálatot nemzeti értékké, majd kiemelt nemzeti értékké minősítette. A döntés értelmében a Védőnői Szolgálat bekerült a Magyar Értéktárba. Végül emlékezzünk meg azokról a védőnőkről, akik Lövőn dolgoztak: -Harag Mária - Takács Jozefina - 1970-tól 2004-ig: Vasvári Lajosné Köszönjük áldozatos munkájukat! Vadászné Németh Piroska
Nemzeti értékeink: az óvári sajtok története
Dr. Unger András tudományos-ismeretterjesztő előadása, bemutatkozása
Baráti társaságunk (LKBT) elhatározta, hogy a Lövő története II. című könyv kutatási anyagának részletei, valamint elnökünk által kezdeményezett közéleti rendezvények mellett, igyekszik bemutatni a lövőről elszármazott, kiváló eredményeket elért embereket is. A kutatási anyagok ismertetése kapcsán ez részben már megtörtént dr. Horváth Dénes gyógyszerész, Galavics Géza akadémikus és Zoltán László építészmérnök esetében. Unger András Lövőn, 1949-ben született, ismert és közkedvelt iparos-kereskedő családból származik. Bizonyára szülői bíztatásra már a középiskolában szakmát választott, a Csermajori Tejipari Technikumba. Mosonmagyaróváron így már eleve a Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar képzését választotta, ahol már hallgatóként tejgazdasági szakirányban kísérleteknek lehetett részese. Érthetően, a kutatás területének is köszönhetően, a helyi Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetben kapott állást, ahol az aktív 42 évét
töltötte, 15 évig az Intézet vezetőjeként is a kutatásokat irányítva. Jelenleg ugyanott szaktanácsadó. Kutatásainak eredményeit az Egyetem gyakorlati oktatásában kamatoztatta, de 300 feletti tudományos-, szakmai-, ismeretterjesztő előadást is tartott. Az Egyetemen doktori címet szerzett és címzetes egyetemi docens kinevezést kapott. Szakirodalmi munkásságát a 62 szakcikke és 5 szakkönyv társszerzői munkája bizonyítja. Hazai és nemzetközi tudományos kapcsolata (nyelvismerete okán is) szerteágazó, közülük kiemelkedő a „Nemzetközi Tejgazdasági Szövetség” (IDF) -ben 35 éves – több szakbizottságban – végzett tevékenysége, de a jelentős, állami és szakmai kitüntetése is tucatnyi. A 2015.szeptember 6-dikán tartott előadásról, minden túlzás nélkül, csak a dicséret hangján szólhatunk. András, kiváló előadói készsége és nyilván az „övéi közt” hangulatának is köszönhetően, közvetlen, közérthető megfogalmazásban beszélt tudományos, történeti kérdésekről. Megismerhettük az óvári sajt
Önkormányzatunk volt dolgozóját Major Ernőné, Jolán nénit köszöntötte 90. születésnapja alkalmából Hollósi Gábor polgármester úr, Lukács Antalné közös hivatalunk jegyzője valamint Varga Tiborné Babi néni. Jolán néninek ezúton is kívánunk boldog nyugdíjas éveket, és köszönjük, hogy ennyi éven át településünk szolgálatában állt.
kutatásának, létrejöttének, gyártásának technológiáját, hiteles történetét majdnem úgy, mintha mi is hozzáértők lennénk. Az előadó célja bizonyára az egészséges sajtfogyasztás megkedveltetése is volt, amiben célját a hallgatók legtöbbjénél elérhette. Az előadás azt is bebizonyította, hogy a tudományos, ismeretterjesztő előadásokat nem elsorvasztani kellene, hanem közéletünkben a figyelem középpontjába állítani. A téma gyakorlati megismerésének érdekében – köszönhetően az „elszármazott” anyagi vállalásának is – megízlelhettük a ma még gyártott óvári sajtféleségeket, amit a helyiek besegítése mellett András nővére és felesége szolgált fel. A baráti hangulat folytatása érdekében mind ezt összekapcsolva a szakmai és baráti elbeszélgetésekkel, amibe már az előadó Svájcban élő bátyja, dr. Unger László közgazdász is bekapcsolódott. Az elszármazottak bemutatására induló előadás sokak szerint is, igen sikeresnek mondható. Németh Kálmán LKBT vez. tag
A lövői temető története, jeles lövőiek sírjai „ Mégis csak ők tartják a földet. Drága halottaink. Ház épül rájuk, tartanak falat, falut és hazát.” Ratkó József
Temetőnk keletkezése az 1711-13-as pestisjárvány idejére tehető, amikor előírták, hogy a halottak csak a községen kívül temethetők el. A telket a Széchenyiek biztosították. Az 1775-ös évtől szerepel köztemetőként. Ez időtől tiltotta meg Mária Terézia, hogy a templomok mellé temessék a halottakat. Bővítése 1935-ben történt, ekkor vásárolta meg a község a telkeket Hollendonner Máriától, Czetin Istvántól és Kolics Lajostól. Ez a főbejárattól jobbra eső terület, ahol a ravatalozó is épült. 1974-ben felmerült a temető áthelyezésének gondolata, kijelölték helyét a Lövő - fertőszentmiklósi út mellett, szemben az Ürge-majorral. Ugyanakkor jegyzőkönyvileg kimondták, hogy a régi temetőt kegyeleti parkká kell nyilvánítani. Tervező: Mihály Győző volt, -Szhely. Vasiterv. Ok: a temetőnek nincs meg a 200 m-es védőtávolsága az úttól és a vasúttól. Szerencsére az elképzelés csak terv maradt, valószínű pénzhiány miatt. 2002-ben új kerítést kapott a temető, részint önerőből, részint uniós pályázati pénzből fedezték a költségeket.
Jeles lövői személyek sírjai: Dr. Mohl Adolf és családja –Róla már részletesen írtunk. Fersli Gyula ig. tanító – a falu megbecsült „mestere” Szép Gáspárné Fritse Anna és családja – iskolaalapító Róka Julianna az óvoda alapítók egyike – sajnos sírkövéről letörölték a nevét, pedig büszkék lehetnének rá az utódok. Fritz Ferenc plébános – a temetőkápolna építtetője és fenntartója volt. Az üvegablakot Richter József, Galavich Mihály és Ignác továbbá Róka Julianna készíttette. Bene Pál kanonok – aki 1907-től volt a falu plébánosa, előtte már öt évig káplánként itt működött. Aktív személyiség volt, minden társadalmi eseményen is részt vett. 1938-ban a falu díszpolgárává avatták. Itt nyugszanak a falu orvosai közül a következők: - Dr. Rupf Adolf - Dr. Kontor József Dr. Járai József továbbá falunk szülötte Dr. Németh Lajos agysebész. Dr. Horváth Kálmán gyógyszerész, aki a ma működő gyógyszertár
alapítója. 2000 év szept. 8-i képv. test. jkv. tanúsága szerint a temető tulajdonjoga a községé lett. Joggal kérdezhetik földiim, hogy csak az értelmiség tett sokat Lövőért!? Hol vannak azok a parasztok, iparosok, gyári munkások és más lövői emberek, akik itt nyugszanak és egész életükben azon munkálkodtak, hogy a falu a mi falunk több, szebb és gazdagabb legyen! – Így a temető minden halottját fel kellene sorolni, ez már egy külön tanulmány és könyv lenne. Ezúton adassék minden halottunknak névtelenül is tisztelet és köszönet mindazért a sok munkáért és jóért, melyet családjukban értünk, a közösségért és a falunkért tettek. Forrásanyag: Mohl Adolf könyv Tanácsi Vb ill. Képv. testületi jkv-ek Kutatta és leírta: Balázsné Varga Teréz
Szoptatási Világnapi Ünnepség Lövőn 2015.08.26-án, szerdán délután tartottam az Anyatejes illetve Szoptatási Világnapi Ünnepséget a lövői Napsugár Óvoda udvarán. Az ünnepségen 20 édesanya, 2 édesapa, és 30 gyermek vett részt. Az Önkormányzat jóvoltából frissítővel, és egy kis uzsonnával tudtam vendégül látni az egybe gyűlteket, illetve minden édesanya kapott egy szál gerberát. A kicsik a szőnyegen játszottak, a nagyobbak pedig a csúszdán, homokozóban játszottak, vagy az asztalnál gyurmáztak, alkottak. Mindegyik korosztály megtalálta a kedvére való játékot, miközben a szülők beszélgettek, és tapasztalatot cseréltek. A visszajelzések és a fényképek alapján is bátran állíthatom, hogy mindenki jól érezte magát ezen a délutánon, és még az időjárás is (végre) kedvezett ahhoz, hogy egy önfeledt, derűs napot töltsünk el egymás társaságában. Vadászné Németh Piroska
10
„Egy másik lehetőség az életünkben...”
Sok szeretettel köszöntöm a Lövői Krónika olvasóit. Gyürü Ferencnek hívnak. 1955. december 31-én születtem Kapuváron. A gyermekkoromat egy kis faluban Dénesfán töltöttem. Az általános iskola elvégzése után, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumba mentem tovább tanulni. Itt is érettségiztem, 1974-ben. Utána jelentkeztem a győri szemináriumba kispapnak. 1981. június 18-án szentelt pappá Pataky Kornél püspök Úr. Ezután Tatabánya-Bánhidán voltam káplán, majd Kisbér következett azután Ács, majd a győri Szent Imre templom, azután pedig első plébánosi helyem Egyed volt. Amikor a győri Püspök Úr úgy döntött, hogy ide helyez Lövőre, akkor számomra nem teljesen ismeretlen helyre küldött. Hiszen úgy kb. a 80-as évek közepén többször megfordultam itt a plébánián, akkor még fiatal papként Tóth Miklós atyánál, aki akkor itt volt káplán Gyurácz Ferenc kanonok úr mellett. Sajnos az áthelyezések nem kellemes mozzanatok az életünkben. Sem a hívek életében, sem az áthelyezett
lelkipásztorok életében. Dehát úgy látszik ezek a kellemetlen mozzanatok is életünk velejárói. Ezért ezúton is szeretném megköszönni Norbert atyának itt eltöltött lelkipásztori tevékenységét. Munkálta, és igényt támasztott a hívő emberek lelkében az örök élet utáni vágyra. Egyengette a hívők lelki életét. De nem csak szorosan vett lelkipásztori tevékenységet végzett, hanem közösséget is teremtett, lélektől lélekig érő kapcsolatokat hozott létre. De gondja volt nem csak a Szentlélek templomára, az emberi lelkekre, hanem a kőtemplomokra is az épületekre is. Mindezeket a tevékenységeket, szeretném megköszönni neki. Ne gondoljuk azt, hogy véglegesen búcsúznunk kell. Hiszen bárhol is vagyunk a világon, bármelyik faluban, bármelyik templomban, lélekben, imádságainkban mindig odagondolhatunk a másikra. És ekkor lélekben, a szentmise áldozatban mindig együtt vagyunk. Amikor most a püspök Úr engem 26 év után, Norbert atyát pedig 10 év után egy másik egyházközségbe helyezett át, ez mindkettőnk számára egy másik egy új lehetőséget nyitott meg az életünkben. Egy azonban egészen biztos. Mi lelkipásztorok jövőt szeretnénk adni az embereknek. Sőt, nem csak jövőt, még annál is többet: az örök üdvösséget, az örök életet. Erre az örök életre, már itt a földön készülnünk kell. Ezért mi Jézus Krisztus tanítását, vallásunk igazságait elmondjuk, és hirdetjük. Így szeretnénk alkalmassá tenni, hozzásegíteni a hívő emberek belső lelkivilágát egy Isten által elgondolt életvezetésre. Ennek a belső lelkivilágnak aztán ki kell ülnie a hétköznapokra, meg kell látszódnia a mindennapi életmódon is. A pap munkája, tevékenysége nem látványos, nem kézzelfogható, még
Osztálytalálkozó
inkább nem sikertörténet. Hiszen a vallás lélekalakító képessége, Jézus személyének a hatása az emberi lélekre, a szív, a gondolat mélységében zajlik le. Így nem látható. A tettekből, az életvitelből lehet legföljebb megítélni, hogy kire milyen hatással van a keresztény hit megélése. XXIII. János pápát fölkereste egy alkalommal valamelyik olasz mini püspökség főpásztora. A pápa kérdezte tőle, hogy hogyan érzi magát ott, ahol csupán néhány ezer hívő van. Mire a püspök: „Szentatya nem tudok aludni a felelősségtől.” Erre a pápa, aki humoros ember volt, így folytatta: „Amikor pápa lettem én is ezt gondoltam, de utána így szóltam magamhoz: Ugyan János ne játszd meg magadat. A Szentlélek kormányozza az egyházat.” Hasonlóképpen van ez egy papnak a munkásságában is. Végzi a rábízott teendőket, a rábízott feladatokat. A hit fényét viszont, Isten gyújtja meg egy-egy embernek a lelkében. Nagyon szépen írja ezt le Reményik Sándor egyik versében, hogy minden, ami lelkileg előbbre visz, az nem emberi mű, hanem egyedül Istennek köszönhető. „Azt mondja, aki találkozik velem. Hogy tőlem ő kapott ajándékot. S én tehetetlen sajgó kínnal érzem, Hogy mindenkinek adósa vagyok. Ó barátaim, ha egy fénysugár Lelketekig hullt, át a lelkemen: Nem az enyém a fény, csak bennem jár Istennek köszönjétek, - Ne nekem!” Kívánom, hogy ez az isteni fénysugár mindenki lelkébe belehulljon, a következő években. Gyürü Ferenc plébános
Augusztus 30-án tartották 65-66. éves találkozójukat az 1949 és 1950-ben végzett nyolcadikosok. 22-en jöttek össze, ebből 5 fő családtag volt. Az ünneplés szentmisével kezdődött, majd a temetőben tettek látogatást és virágot helyeztek el Szép Gáspárné iskolaalapító, Radnai József néhai iskolaigazgató sírján és egy szép népdal eléneklésével tisztelegtek előttük. A nagy keresztnél elhelyezett csokorral, rövid imával elhunyt osztálytársaikra emlékeztek. Utána remek hangulatú ebéd következett a Hét törpe étteremben, finom, ízletes ételekkel, majd citerazenés népdal énekléssel. Unger László –aki Genfben él- itt ünnepelte 80. születésnapját többünkkel együtt. A jelenlévőktől gyönyörű feketeerdő tortát kapott és 10 éves tokaji aszút. Külön ajándékot kapott Horváth (Szedenics) Lajostól – saját termésű balatoni borát és pálinkáját. A nap teljes költségét Unger László fedezte. Köszönet érte! Balázsné Varga Teréz
A duális gépészmérnökképzés biztos jövő a fiataloknak
Új korszak nyílt a Nyugat-magyarországi Egyetem életében: elindult a szombathelyi gépészmérnökképzés. A tanévnyitó után rendezett aláírási ceremónián a partnercégek képviselői aláírták az együttműködési szerződést a hallgatókkal. A felvett 80 hallgatóból 25 a hagyományos BSc, 55 a duális képzésben vesz részt. 2015. szeptemberében induló duális gépészmérnökképzés az egyetem és az iparvállalatok hatékony együttműködését teremti meg. A korszerű, piaci igényekhez igazodó képzésnek nem volt előzménye Szombathelyen. Elindítása igazodik ahhoz az országos
törekvéshez, amely a műszaki képzéseknek elsőséget ad. Idén ősszel 21 felsőoktatási intézmény indít duális képzést, több mint 350 vállalattal kötöttek szerződést az egyetemek, főiskolák. A szombathelyi egyetemi képzés kilenc partnercéggel – BPW, iQor, Delphi, TDK-Epcos, LUK, Opel, Uniriv Kft., Roto Elzett Certa Kft., IMS Conncetor Systems Kft. – működik együtt, amely vállalatok vezetői is fontosnak látták, hogy a hallgatókkal ünnepélyes körülmények között írják alá a szerződést, hiszen érdekeik mostantól összekapcsolódnak. A gépészmérnök hallgatók képzési idejük felét az egyetem gépészmérnök BSc programjában töltik, a másik felét azoknál a cégeknél, ahol elméleti ismereteiket alkalmazhatják, technológiákat tanulhatnak, valós problémákat oldhatnak meg. A szemeszterek során az elméleti és a gyakorlati képzési időszakok tervezett rend szerint váltják egymást. Így olyan szakemberek
kerülnek ki az egyetemről, akik azonnal képesek az aktív termelő munkára, hiszen a partnercégek profiljának megfelelő technológiákat már elsajátították. A gyakorlatorientált képzésben résztvevők havonta a minimálbér 60 százalékának megfelelő pénzösszegű támogatást kapnak, az oklevél megszerzése után pedig alkalmazza őket a vállalat, amelyhez most szerződtek. A duális képzés így minden szereplő számára nyertes helyzetet teremt: a hallgatók számára biztos megélhetést, az egyetem számára – a várhatóan növekvő érdeklődés és folyamatos diákutánpótlás révén - biztos jövőt, a cégeknek továbbfejlesztési lehetőségeket biztosít. A szülők pedig abban lehetnek biztosak, hogy a gyerekeik jó kezekben vannak. Merklin Tímea
IMS Connector Systems Kft. (Sopron): Németh Áron minőségügyi vezető – hallgató: Jäckel Ferdinánd
Uniriv Kft. (Csepreg): Pócza Antal ügyvezető igazgató – hallgató: Katavics Dániel
Roto Elzett Certa Kft.: Kocsis Ernő ügyvezető igazgató – hallgató: Baumgartner Richárd
NB II. Széchenyi csoport (2015/2016)
Sakk hírek
Megyei 1. osztály (2015/2016)
1. forduló Bányász SK Ajka 7- 5 Lövő SE
1. forduló 2015. október 11. Lövő SE 2. - Győri Bástya
2. forduló Lövő SE 3.5- 8.5 Győri Elektromos
2. forduló 2015. november 15. Gönyű SE - Lövő SE 2.
3. forduló 2015. október 18. Sárvári Sakk Club SE - Lövő SE
3. forduló 2015. december 13. Lövő SE 2. - UDSE 2.
Minden szurkolót, érdeklődőt szeretettel várunk meccseinken!
Kutatók éjszakája - hogy a gyerekek keressék, szeressék a tudást, és szerezzék meg!
A Roto Elzett Certa Kft. is részt vett a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja által szervezett Kutatók éjszakáján, amelynek programjai iránt óriási volt az érdeklődés. Előzetesen hatszázan regisztráltak, szeptember 25-én délután háromtól pedig folyamatosan érkeztek a vendégek. Az aulában rendezett megnyitón dr. Németh István rektori biztos azzal ajánlotta a kiállítást a jelenlévők figyelmébe, hogy ez egy interaktív programsorozat, amely azzal a céllal jött létre, hogy a társadalmi környezetet, a város érdeklődő lakóit minél jobban kiszolgálja, és vonzza a fiatalokat, akik remélhetőleg egyszer majd az egyetem hallgatói lesznek. - Arra szeretnénk nevelni a gyerekeket, hogy keressék, szeressék a tudást,
és szerezzék meg – hangsúlyozta dr. Németh István. Dr. Skribanek Anna professzor as�szony, a rendezvény fő szervezője bemutatta a három épület programjait. Az „A” épületben egyebek közt a Tehetség-nap vetélkedője zajlott, sokan voltak kíváncsiak Leonardo-modellek kiállítására. A „C” épületben biológiai, kémiai, fizikai kísérletek zajlottak. Idén kiemelt szerepet és helyet kapott a „B” épület aulájában a 2015. szeptemberében indult duális gépészmérnökképzés, amely partnercégeivel együtt izgalmas, ötletes kiállítássá rendeződött, hogy bemutathassák eszközeiket, amelyeket ki is próbálhatnak a gyerekek. A BPW-Hungária Kft. tengelyvégcsavar-szerelő padot és egy meglepetés játékot hozott, a Delphi Hungary Kft. logikai játékokat, és látványos mérnöki eszközöket: volt nyúlásmérés, hibakereső játék, áramkörépítés, rejtvény. Az EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. pneumatikus kódfejtő játékkal és Star Wars Céllövöldével, az iQor Global Services Hungary Kft. plazmagömbbel, bombahatástalanító játékkal, nyerőautomatával, elektromos kísérletekkel várta a látogatókat.
LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. pneumatikus táblát hozott, és kiállította tesztautóját a „C” épület bejárata elé. Ahogy az opel Szentgotthárd Kft. is, amely az aulabeli megjelenését kvízjátékkal színezte, és olyan hengerfejjel érkezett, amibe szelepeket szerelhettek a gyerekek időre. Roto Elzett Certa Kft. 3D nyomtatót mutatott be és mini kvízjátékkal várta az érdeklődőket. Az Uniriv Kft. két teljesen manuális Ördöglakat-készítő szerszámot mutatott be, amely nagy sláger a gyerekek körében. Ezenkívül logikai tesztkérdéseket futtatott egy alkalmazáson, tableteken. A NYME TTMK Savaria Műszaki Intézet szél- és napenergia, valamint marógép modellt állított ki, és lehetőséget biztosított az SMC Hungary Kft. kutatási és fejlesztési csapatának az eredményeik bemutatására. Öttengelyes manipulátor-robotot és egyéb irányítástechnikai és ipari automatizálási eszközök hoztak a kiállításra, animátoraik pedig fizikai kísérleteket mutattak be játékos módon.
Gyerek Rejtvény Ebben a rejtvényben, a nyíllal megjelölt sorban egy híres író nevét és az általa képviselt műfajt rejtettem el. A megfejtéseket az
[email protected] e-mailcímre illetve a Nóci Szépségházban kihelyezett dobozba várjuk december 10-ig. A megfejtők között egy tábla csokoládét sorsolunk ki.
13
Önkormányzati hírek Elektromos hulladékgyűjtés
Közérdekű információ
Kábel TV
Az elektromos hulladék gyűjtése községünkben megtörtént. Két konténer tellett meg, az egyik nagymíg a másik kisebb háztartási elektromos eszközökkel. Rengeteg régi TV is összegyűlt, melyet külön egy veszélyes hulladékot ártalmatlanító cég szállított el. A nagy érdeklődésre való tekintettel önkormányzatunk a későbbiekben rendszeresíteni kívánja az elektromos hulladék gyűjtését és elszállítását. Külön köszönet illeti a polgárőrség tagjait, hogy segítették és felügyelték az akció zökkenőmentes lebonyolítását.
A közvilágítással kapcsolatos hibabejelentéseket megtehetik az e-on ingyenesen hívható zöldszámán a 0680/533-533–as telefonszámon illetve az Önkormányzatnál.
Településünk önkormányzata a kábel tv-vel kapcsolatos magas költségek és az adás minőségének javítása érdekében mérlegeli a lehetőséget, hogy az üzemeltetést kiadja egy külső szolgáltatónak. Amennyiben ilyen jellegű döntés születne, akkor az új szolgáltató a közeljövőben mindenkit felkeres a hálózat felmérése érdekében. Kérjük a kedves lakókat segítsék munkáját.
Tájékoztatjuk a felsőkoktatásban résztvevő és a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó hallgatókat, hogy Lövő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2016.évi fordulójához. Az ösztöndíjra pályázni az EPER-Bursa rendszerből kinyomtatott és aláírt pályázati űrlapon lehet, melyet 2015. november 9-ig kell benyújtani a Lövői Közös Önkormányzati Hivatalba. A pályázathoz csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kitöltött eredeti jogviszony igazolást a 2015/2016.tanév első félévéről, és igazolást a pályázó és a pályázóval egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelméről. A részletes pályázatok megtekinthetők az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján. A pályázattal kapcsolatosan bővebb felvilágosítás a hivatalban kérhető.
Anyakönyvi hírek: Megszülettek!
☺ Galló Milán ☺ Horváth Zsigmond ☺ Baranyai Anna ☺ Galavics Szófi
Gratulálunk!
Búcsúzunk!
● Pajor Józsefné ● Kontor Dániel Nyugodjanak Békében!
14
Lala oldala
A rejtvényben helyes megfejtés esetén Lala megállapítását olvashatja. Ezt kérjük eljuttatni az
[email protected] e-mailcímre vagy a Nóci Szépségházban elhelyezett dobozba. A beküldők között nyereményt sorsolunk ki! Beküldési határidő: 2015. december 10.
Vízszintes: 1. A mondás első része; 20. Magához térő; 21. Óra mutatja; 22. Láma fele; 23. Szülő becézve; 24. Kehely, 25. Ne oda! 26. Menő; 27. Mutató névmás, 28. Róami öt duplán; 29. Iszogatás, 33. Műsor, 36. Zárka; 39. Oda; 40. Bandzsa; 42. Esős mh-i; 43. Szépközép; 44. Támadás, 46. Beatrix röv.; 47. Sokba kerül, 50. Lyuk, 52. Kis vízfolyás, 53. Zavar; 55. Hangnem, 58. Vér tartója, 59. Tisztaság; 60. Mise része, 61 Szülő, 62. Kút része, 64. Római ötven kétszer, 65. Föld; 67. Légy fajta duplán; 68. Táblás játék; 71. Egy angolul; 72. Pál társa; 74. Bátortalan; 75. Gyilkolás; 76. Jármű; 78. Okos ember; 79. Angol folyó; 80. Egyfajta zománc; 81. Tova; 82. Kiborít; 84. Rossz bor; 85. Kívül; 86. Lepottyanók; 88. Nagy kavics Függőleges: 1. A mondás befejező része; 2. Megváltam tőle; 3. … Gibson; 4. … regénye; 5. Asszonyod; 6. Csonthéjas; 7. Izguló; 8. Pára; 9. Vér teszi; 10. Fegyver része; 11. Kas; 12. Feleség apja; 13. Lágy; 14. Don … szívtipró; 15. Nózi, 16. Névtelen fele; 17. Anna végei; 18. Elővesz a földből; 19. Öreg röviden; 30. Svájci folyó; 31. Pénzszerzési mód; 32. Tüzelő fajta; 34. Máshová tesz; 35. Skandináv monda; 37. Orosz folyó; 38. Orosz igen; 41. Nagyot szól; 45. Adtak neki; 48. … Gabriella nóta énekes; 49. Oda-vissza női név; 50. Vas vegyjele; 51. Kuglizó; 54. Okoskodik; 56. Zuhé; 57. Kis folyam; 63. Ró-e?; 64. Levente becézve; 65. Sért; 65/A. Gyümölcs ital; 66. Lyukas a foga; 67. Ezen fizetünk be; 69. Jármű fele; 70. Üres; 73. Árt; 77. Palánta; 83. Lám; 87. Nem arra fele
Előző rejtvényünk megfejtése: 1921.06.05. Az iskola felszentelése Sok helyes megfejtés érkezett, ezek közül sorsoltunk. A nyertes Tóth Lórántné. Nyereménye egy Lövői Krónikás bögre. Gratulálunk!
15
16
