BEMSZ Hírlevél 2012. II. szám
2.
Elıszó
4.
Aktuális
6.
CIA hírek
8.
Önellenırzés
Megfelelési jelentések
11.
Felelıs vállalatirányítás
14.
Csalásmegelızés
19.
IIA-ECIIA hírek
22.
Impresszum
23. oldal
Tisztelt Tagtársak, Kedves Kollégák! Mint a Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezetének újonnan megválasztott elnöke, örömmel nyújtom át Önöknek 2012. évi második lapszámunkat. A márciusi közgyőlésen Önök úgy döntöttek, hogy az elızı elnökség munkájával elégedettek voltak, így az elnökség mandátumát egy újabb két éves idıtartamra meghosszabbítják. Az elnökség változatlan összetétele a garancia arra, hogy az elkövetkezı két évben is a 2010-ben elindított pozitív változásokat fogjuk továbbvinni és még újabb, még meggyızıbb újdonságokkal elıállni. Amikor 2010-ben útjára indítottuk az elsı hírlevelünket az a cél lebegett az elnökség tagjai elıtt, hogy minél több szolgáltatást tudjunk nyújtani tagjaink részére. Az idı minket igazolt, hiszen sok-sok pozitív visszajelzést kapunk a hírlevélben megjelent cikkekkel kapcsolatosan. Természetesen mi is úgy érezzük, hogy nem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel, hiszen jó lenne, ha minél több kolléga adná cikkek írására, ezáltal az elért szakmai eredmények megosztására a fejét, de bízunk benne, hogy az idı elırehaladásával a tagok aktivitását is növelni tudjuk majd. Az idei évben elindultak a BEMSZ délutánok, melyek a tagság rendszeres visszajelzései alapján azt az igényt próbálták kielégíteni, hogy havonta egyszer lehetıség legyen egy ingyenes elıadás keretében
Elıszó
nyújtott témát a jelenlévı kollégákkal megbeszélni. Örömmel láttuk, hogy az elsı két alkalom után sok fiatal kolléga jelentkezett elıadások megtartására, ezáltal is visszaigazolva a rendezvény létjogosultságát. Tudjuk, érezzük, hogy még sok-sok megvalósítandó feladat áll elıttünk, a honlap interaktívabbá tételétıl, a vidéken megszervezett rendezvényeken keresztül a nagyobb létszámú, szektorálisan diverzifikáltabb és szakmailag aktívabb tagság eléréséig. Ennek az útnak a következı mérföldköve lesz a 2012. szeptemberében megrendezésre kerülı Nemzetközi Szakmai Konferencia, melynek keretében lehetıség nyílik 3 napon keresztül az ellenırzéssel kapcsolatos nemzetközi legjobb gyakorlatokat megismerni. Elıadóinkat úgy válogattuk erre az eseménye, hogy minden szektor képviseltesse magát, de mégsem szerettünk volna szektoronkénti szekciókban elkülöníteni a résztvevıket. Ennek kapcsán született az ötlet, hogy a konferencia témakörét a védelmi vonalak közötti együttmőködésre alapozzuk, melynek keretében a szekció-elıadások a különbözı védelmi vonalak legjobb gyakorlatait tárgyalják a gazdasági szektoroktól függetlenített módon. Ezáltal még inkább megvalósul majd a különbözı területek közötti tapasztalatcsere lehetısége.
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
2.
Tisztelt Tagtársak, Kedves Kollégák! Az elıadók és a témák sokszínősége egy nagy lehetıség a sikerre, azonban az Önök aktív részvételére is feltétlenül szükség van, hogy ezt maradéktalanul kihasználhassuk és a rendezvényt szakmai sikerre vigyük.
Elıszó
találkozhatunk majd a szeptemberi konferenciánkon! A BEMSZ üdvözlettel,
elnöksége
nevében
Kollár Róbert CIA BEMSZ elnök
Hírlevelünk ezen számát úgy állítottuk össze, hogy kvázi „tematikus” lapszámként ízelítıt adjon a konferencia témáiból, kedvcsinálóként a személyes részvételhez. Kérem Önöket, hogy jelen lapszámunkat aktívan ajánlják a belsı ellenırzés, compliance, kockázatkezelés és visszaélés-megelızés területeken dolgozó kollégáiknak, ezáltal is kedvet csinálva konferenciánkon történı részvételhez és ennek keretében egy kellıen nagy létszámú szakmai eszmecseréhez. A fentiek szellemében kívánok érdekes idıtöltést írásainkhoz, remélem, hogy minél többükkel
[email protected]
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
3.
Aktuális
Nemzetközi szakmai konferencia, 2012. szeptember 19-21. A Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete „Védelmi vonalak együttmőködése a szervezetekben” címmel nemzetközi szakmai konferenciát rendez belsı és külsı ellenırök, gazdasági vezetık, valamint felügyelı és ellenırzı bizottsági szakemberek számára. Célunk egy olyan szakmai találkozó szervezése ahol a résztvevık megismerhetik a különféle szervezetek védelmi rendszereinek mőködését, a három védelmi vonal együttmőködésének legjobb gyakorlatait. Felkért elıadóink neves hazai és külföldi intézményekben tapasztalatot szerzett kollégák, akik a vezetıi ellenırzés, a compliance, a csalásmegelızés, a kockázatkezelés, illetve a külsı és a belsı ellenırzés területén bıvítették tudásukat az elmúlt években. A külföldi elıadók a legjobb európai szakmai tapasztalatokat fogják megosztani velünk: Martin Stevens – Norvégia, Rudi Hex – Belgium, Emmanule Fondeville – Franciaország, Martin Böhm – Ausztria, Silvia Marusincova – Szlovákia, Stanko Tokic – Horvátország. Hazai elıadóktól az állami szféra és számos multi, illetve hazai blue-chip cég módszertanát ismerhetjük meg: Domokos László – ÁSZ, Varga Árpád – NAV, Gál Szabolcs Barnabás – KEHI, Kovács Árpád – KT, továbbá a MÁV, a MOL, a Magyar
Telekom, az ÁAK, a Citibank, a CIB Bank, a HyperTeam vezetıi. Természetesen nem hiányozhatnak konferenciánk elıadói közül a nagy tanácsadócégek, az Ernst&Young, a PWC és a KPMG képviselıi sem. A rendezvény elsı és harmadik napján plenáris ülések formájában próbáljuk megosztani a mindenki számára releváns információkat résztvevıinkkel, míg a második nap szekció-elıadásai lehetıséget adnak arra, hogy ki-ki saját érdeklıdésének megfelelıen állítsa össze a meghallgatandó elıadások körét, és az egyes blokkok keretében szabadon válthasson a különbözı védelmi vonalakról szóló szekciók között. A mai nehéz gazdasági helyzetben minden szervezetnél komoly gondot okoz, hogy mire költsék az igen szőkös oktatási költségkeretet. Biztosak vagyunk abban, hogy konferenciánkkal a legjobb ár/érték arányt tudjuk nyújtani résztvevıinknek, hiszen nemzetközi színvonalú elıadógárdánk a külföldi rendezvényekkel azonos szakmai minıséget tud biztosítani, a környezı országok áraihoz képest is kedvezıbb feltételekkel. Ez bizonyos mértékben a konferencia szponzorainak is köszönhetı, arany fokozaton az Ernst&Young, a Magyar Telekom és a KPMG, ezüst szinten a PWC és a HyperTeam támogatja a rendezvényt.
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
4.
Aktuális
Nemzetközi szakmai konferencia, 2012. szeptember 19-21. Külföldi és vidéki résztvevıink részére rendkívül kedvezményes áron tudunk szállást biztosítani a konferencia helyszínéül szolgáló Magyar Telekom Székháza közelében lévı Hotel Mercure Buda szállodában. Biztosak vagyunk abban, hogy a konferencián való részvétel páratlan lehetıséget biztosít majd szaktudásuk elmélyítésében illetve szakmai kapcsolatrendszerük bıvítésében. Dr. Galambos Péter BEMSZ Elnökség
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
5.
CIA hírek
Változások a CPE rendszerében és jelentéstételében Az IIA Globális Tanácsa tavaly év végén jóváhagyta a CPE (Continuing Professional Education – Folyamatos Szakmai Továbbképzés) jelentéstétel folyamatának változtatását, szigorítását. A megváltozott CPE követelmények, a CPE jelentéstételi idıszakok és a jelentéstételi folyamat változásai 2012. január 1jén léptek életbe. A képesítéssel rendelkezık maguk kötelesek igazolni, hogy elvégezték a szükséges továbbképzési órákat. Az egyén felelıssége, hogy hitelesen tudja bizonyítani, hogy a CPE órái megfelelnek az IIA Professional Certification Board által létrehozott irányelveknek. A CPE program változásai egyaránt szolgálják az iparági legjobb gyakorlatoknak való megfelelést és az IIA szakmai képesítéseivel rendelkezık számára a jelentéstétel minıségének javítását. (Részletek a www.global.theiia.org és a www.iia.hu alatt találhatóak.) A fıbb változások a gyakorlatban
december 31-ig történı megfizetésének elmulasztása automatikusan inaktív státuszt eredményez. A CPE jelentéstétel elmaradása esetén a szakember képesítése szintén inaktív státuszba kerül. A szakember ezután a képesítése szerinti megnevezést képesített státuszának helyreállításáig nem használhatja, sıt a visszaállítás 12 hónapot követıen helyreállítási díj megfizetése és a szükséges CPE pontok összegyőjtése után lehetséges. 2012-ben átmeneti szabályok lesznek érvényben a CPE jelentéstétel szempontjából. Az átmeneti idıszak jelentéstételi folyamata valamennyi képesítéssel rendelkezıt átállít az új CPE jelentéstételre. A képesítéssel rendelkezıknek páros számra végzıdı ID (azonosító szám) esetén három évrıl kell nyilatkozniuk a 2012. december 31-ig (a 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben) megszerzett CPE pontokról, tehát alapesetben minimum 120 pontról.
A jelentéstételi idıszak valamennyi képesítéssel rendelkezınek (CIA, CCSA, CGAP, CFSA, CRMA) a korábbi két év helyett egy évre változott, a jelentéstételi határidı pedig május 31-rıl december 31-re módosult.
Páratlanoknak pedig csak két évrıl (2011. és 2012.) kell nyilatkozniuk a megszerzett CPE pontokról 2012. december 31-ig.
Bevezetésre került, hogy minden képesítéssel rendelkezı ún. éves CPE fenntartási díj befizetésére kötelezett. Az éves fenntartási díj
Az IIA szúrópróbaszerően ellenırizni fogja a képesítéssel rendelkezık és a képzési szolgáltatók CPE nyilvántartásait az általa megfelelınek ítélt
A követelmények betartásának ellenırzése
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
6.
CIA hírek
Változások a CPE rendszerében és jelentéstételében módon annak érdekében, hogy megállapíthassa az elıírt követelményeknek való megfelelést. A hamis információk benyújtásáért járó lehetséges büntetések az adminisztratív direktívának és a Fegyelmi Szabályzatnak megfelelıen lesznek megállapítva.
A változásokat az Igazgatótanács által jóváhagyott, IIA 4/2011 számú adminisztratív irányelve tartalmazza. Gyepessy Ferenc CIA BEMSZ Elnökség CIA-klub vezetı
A CIA-Klub következı rendezvénye 2012. július 4.-én 15:30-17:30 között kerül megrendezésre Baki László CIA (MNB) vezetésével. A vitaindító témája: „Etika” Helyszín: Magyar Nemzeti Bank * A résztvevık részvételi igazolást kapnak, amelynek alapján 2 CPE pont számolható el. A szervezéssel kapcsolatos kérdésekben és jelentkezéssel Bényei Tímeát kell keresni: 465-2497
[email protected]
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
7.
Önellenırzés
A K&H Bank fióki önellenırzési rendszere Nyikos Richárd auditor, K&H Bank A K&H Bank ”fióki önellenırzési rendszer” (továbbiakban: FÖR) közel 10 éves múltra tekint vissza. Az évek során a folyamatos fejlesztések eredményeként érte el mostani végleges funkcióját, melyet a fiókhálózat vezetıi ellenırzés részeként bevezetett önellenırzési rendszerként definiálhatunk. Célja a bankfióki folyamatok kockázatainak csökkentése; a jogszabályoknak, belsı elıírásoknak a még hatékonyabban való megfelelés; valamint a könnyen hozzáférhetı, rögzített ellenırzés. A rendszer nem csak a fiókvezetık, de a hálózati vezetık ellenırzési munkáját is nagyban elısegíti. A FÖR egy szoftver bázisú rendszer, amely a banki adatbázisokra támaszkodva nyeri ki az ellenırzési feladatokhoz szükséges adatokat. Az ellenırzési feladatokat a bank szakterületei állítják össze, súlyozzák, karbantartják és szükség szerint, az aktualitásától függıen bıvítik, illetve szőkítik. A rendszer minden mozgást, tevékenységet naplóz, amely könynyen, táblázat formájában kinyerhetı. A feladatokat az a fiókvezetı, vagy egyéb beosztású fióki alkalmazott végezheti el, aki jogosultsággal rendelkezik, delegálási jogköre csak a fiókvezetınek van. Azok a feladatok, amelyek csak fiókvezetıi hatáskörben végezhetık el, bizalmas információkat tartalmaznak. A FÖR rendszer által kiküldött ellen-
ırzések a szabályzatok alapján egyszer már a bankfiók életébe kötelezıen beiktatott elvégzendı ellenırzési pontokat, tevékenységeket tartalmazzák. A FÖR elınye, hogy könnyen kezelhetı, az ellenırzési feladatok érthetıen vannak megfogalmazva, melyekhez az elvégzést segítı információkat is csatolják (amikrıl az új kollégák is pozitívan nyilatkoztak). A másik nagy elınye, hogy a legtöbb ellenırzés tekintetében a banki alkalmazottnak nem kell manuálisan kiválogatni az ellenırzés alapjául szolgáló dokumentumokat, a FÖR a kiküldött adatlapon már konkrétan az ellenırizni kívánt feladatot jeleníti meg. Természetesen vannak olyan feladatok, amelyeket nem lehetséges adatbázis alapon kijelölni, ezen esetekben kénytelen a fióki alkalmazott manuálisan végrehajtani a feladatot. Ilyen esetek lehetnek a tőzoltó készülékek, panaszkönyv, vagy akár a videó rendszer ellenırzése is. Fontos kiemelni, hogy az elvégzett ellenırzési feladatok a kiküldéstıl a lezárásig rögzítésre kerülnek, dokumentálódnak a rendszerben, majd késıbb archiválódnak, így bármikor lehívható az adatlapok mentett formája. Az adatlapok élettörténete nem csak a feladatot, de az ellenırzéssel dolgozó minden lépését, mőveletét is rögzíti, így könnyen lekövethetı, ki volt a felelıs az esetlegesen hibásan vagy nem
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
8.
Önellenırzés
A K&H Bank fióki önellenırzési rendszere elvégzett adatlapokért. Az elvégzett ellenırzési feladatokon kívül az ellenırzések során feltárt hibák, hiányosságok is hasonlóképpen kerülnek rögzítésre a rendszerben. Hátrányai között említhetı meg, hogy ez a rendszer sem tudja az összes kockázatot lefedni, növelni lehet az ellenırzések számát, de nem érdemes a fiókok életébe túl sok feladatot beiktatni, mert a hatékony mőködés kárára mehet a túlzott ellenırzés. Mint minden szoftvernek, a FÖR-nek is lehetnek mőködésbeli ideiglenes problémái, amelyek szerencsére nem jellemzıek a jelenlegi rendszerre, a megfelelı és hatékony támogatásnak köszönhetıen. Az ellenırzési feladatok elıre meghatározott frekvenciával ismétlıdnek, kockázati besorolásuktól és aktualitásuktól függıen. A kiküldött adatlapok ellenırzési feladatainak elvégzésére - a kiküldéstıl számítva - limitált idı áll rendelkezésre. A határidı elmulasztása után a nem elvégzett feladatok lejárt státuszba kerülnek, melyek feloldására megfelelı indoklással van csak lehetıség. A rendszeresen lejárt státuszba kerülı adatlapokért felelıs fiókok szankcionálva vannak, így duplán érdekeltek a fiókvezetık az ellenırzések elvégzésében, elsıdlegesen a saját mőködésükben rejlı kockázatok minimalizálásával. Ha ez mégsem motiválná a fiókvezetıt, a rendszeres nem jól teljesítés megjelenik a fiók és a fiókvezetı
saját értékelésében is, melynek további vonzatai is lehetnek. Ha az elvégzett feladatokat hiba nélkül végezte el a felelıs, lezárásra kerülnek a rendszerben. A hibával lezárt ellenırzési feladatokra akciótervet kell kidolgozni a fiókvezetıknek. Az akciótervnek tartalmaznia kell azt a folyamatot, ami a hiba, hiányosság vagy probléma megszüntetésére irányul.
A fióki önellenırzési rendszer alkalmas az ellenırzésekbıl különféle igények szerinti különbözı statisztikák kinyerésére - attól függıen, hogy milyen szinten szükségesek az információk -, amelyek megbízható visszajelzései a fióki mőködésnek és azon folyamatoknak, amelyekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni javításuk, tökéletesítésük során. A K&H Bank fióki önellenırzési rendszere az audit tapasztalatok alapján egy kiválóan mőködı rendszer, mely sokat segít a bank mőködésének hatékonyabbá tételében a fióki problémák feltárásával, mivel
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
9.
Önellenırzés
A K&H Bank fióki önellenırzési rendszere a hibák a fióki önellenırzési rendszer segítségével hamarabb felbukkannak. A FÖR az egyik legjobb példa az ellenırzési módszerek javítására, fejlesztésére. Az új kockázatok gyors es hatékony feltárása nagyban segíti a bankfiókok stabil, kiegyensúlyozott mőködését, eredményességét. Az ellenırzési feladatok kombinálása hozzájárul a kockázatok minimalizálásához, így a pénzügyi, hírnév és egyéb károk bekövetkezésének esélye drasztikusan lecsökken. Ahogy változnak a termékek, úgy idomulnak az ellenırzési feladatok az aktuális helyzethez. Új kampányok, termékek bevezetésénél már elıre, új ellenırzési feladatokkal felkészülve várják a megjelenést, mellyel egyidejőleg a FÖR adatlapok is frissülnek.
A bank a fióki önellenırzési rendszer folyamatos fejlesztéseivel egyre fejlettebb, jobban mőködı rendszer kerül kialakításra, de az emberi tényezı, mint a legnagyobb kockázat, mindig is a rendszer eleme marad. Az eddigi vizsgálati tapasztalatok is azt bizonyították, hogy a rendszer gördülékenyen, megbízhatóan és stabilan mőködik, az újonnan belépı kollégáknak sem jelent komolyabb problémát használatának az elsajátítása. A K&H Bank fióki önellenırzési rendszerének több éves gyakorlati használata alatt feltárt problémák gyors és hatékony kezelése követendı példát ”Best Practice”-t mutathat a vezetıi ellenırzések hatékonyabbá tételének érdekében.
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
10.
Megfelelési jelentések Megbízhatunk-e a megfelelési jelentésekben? Ivanyos János, Trusted Business Partners Kft. A különleges - pl. állami vagy önkormányzati tulajdonra, pénzintézetekre, tızsdei megjelenésre vonatkozó - szabályozások hatálya alá tartozó vállalatok éves üzleti jelentései tartalmazzák a felsıvezetés és a független auditorok jelentéseit az elıírt követelményeknek való megfelelésrıl. A megfelelési jelentések célja, hogy a tulajdonosok és más érdekelt felek számára igazolják, hogy a jelentések kibocsátói megfelelı szintő bizonyossággal rendelkeznek az üzleti mőködés szabályszerőségérıl, amely egyre inkább túlmutat a pénzügyi beszámolást érintı belsı kontrollrendszer eredményes és hatékony kialakítását és mőködtetését érintı követelményeken. A gazdasági-pénzügyi válság, valamint a tulajdonosi és közösségi érdekeket súlyosan sértı, rendszeresen megismétlıdı pénzintézeti és vállalatirányítási botrányok következményeként egyre erısödnek a felelıs vállalatirányítás és a vállalati kockázatkezelés alkalmazott alapelveinek és folyamatainak bemutatására és megfelelıségére vonatkozó elvárások - akár jogszabályok, akár ajánlások formájában. Mindez szorosan összekapcsolódik a "compliance-business" virágzásával, ugyanis a nagy nemzetközi audit és tanácsadó cégek – függetlenségükre és széleskörő szakmai tapasztalataikra hivatkozva, valamint az általuk "vezérelt" nemzetközi szak-
mai szervezeteken keresztül - kellı nyomás alatt tartják mind a jogalkotókat, mind pedig a saját ügyfélkörüket az egyre összetettebb, és az üzleti értékteremtéshez egyre nehezebben kapcsolható ellenırzési módszertanok jogszabályi követelmények szintjére való emelésével. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azonban megmutatták, hogy a megfelelési jelentések mögött nincs valódi bizonyíték arra, hogy az adott vállalkozás irányítása a gyorsan változó körülmények, vagy akár csak a tulajdonosi érdekek jobb és hatékonyabb figyelembe vételével valósulna meg. A nyilvános üzleti és audit jelentések sablonos és semmitmondó megfogalmazásai teljességgel alkalmatlanok a "külsı" érdekelt felek - beleértve az operatív irányításban részt nem vevı tulajdonosok, a befektetık, a hitelezık, a felügyeleti hatóságok, a munkavállalók, a beszállítók vagy a vevık - számára érthetı és használható információ nyújtására, akik ezáltal csak a minısítı cégek értékeléseire és besorolásaira hagyatkozhatnak (ha ezek egyáltalán léteznek), amelyek többnyire csak utólag (pl. a negyedéves jelentések közzétett adatait feldolgozva) követik le a vizsgált vállalkozás "állapotát". Ilyen körülmények között a "független" fél által készített megfelelési jelentések "begyőjtése" nem mente-
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
11.
Megfelelési jelentések Megbízhatunk-e a megfelelési jelentésekben? síti a vállalkozás igazgatósági és felügyelı bizottsági tagjait a vonatkozó törvényekben rögzített közzétételi kötelezettségek és ellenırzési felelısségek alól. Ha a megfelelési jelentések mögött nem állnak rendelkezésre azok az információk, amelyek alátámasztják a vállalkozás irányításának eredményességét és hatékonyságát, ezek a jelentések valódi "értéke" nem haladja meg az elıállításuk költségét, vagyis pontosan annyit érnek, amennyit kifizetnek értük. Ezek az összegek lehetnek ugyan jelentısek, de össze nem mérhetıek a vállalkozás irányítási kudarca esetén bekövetkezı értékvesztéssel, vagy az elmaradt üzleti haszonnal. Míg a jelentések elkészítıinek felelısségét lényegében a kapott díjazás határozza meg, addig a felügyelı bizottsági tagok teljes vagyoni felelıssége az elvárt ellenırzési kötelezettség elmulasztásával a tulajdonosoknak okozott teljes üzleti kárra kiterjedhet. A független igazgatósági és felügyelı bizottsági tagoknak emiatt el kell gondolkodniuk azon, hogy mennyire "éri meg" csak a megfelelési jelentésekre hagyatkozniuk. A problémát lényegében az okozza, hogy a megfelelést hagyományosan - és az audit szakma által erıltetetten - általános kontrollszemlélető modellek, illetve követelmények szerint értékelik, melyek az audit-cégek számára kisebb kockázatot és gyakran (a kezdı auditorok alkalmazásával járó) alacso-
nyabb költséget jelentenek, ahelyett, hogy az üzleti folyamatok végrehajtását és az irányítási szintek mőködését a vállalkozás specifikus üzleti céljainak megvalósulása szempontjából vizsgálnák. Ez utóbbiban természetesen komoly szerepe van a kontrollok vizsgálatának is, de nem az általános kontrollmodelleknek való megfelelés mentén, hanem az üzleti célok teljesülésének szükséges és elégséges mértékő támogatása kapcsán. Az internetes közösségi média segítségével egyre inkább teret nyernek azok az ajánlások és nemzetközi szabványok, melyeket a nagy tanácsadó cégek "érdekkörén" kívül, de a legmagasabb nemzetközi színvonalat képviselı szakemberek közremőködésével kerültek kidolgozásra. Ezen szabványok és ajánlások egyik jellegzetessége, hogy nem általános tanúsítási célokat szolgálnak, hanem az irányítási rendszerek egyedi megvalósításához nyújtanak széles szakmai körben elfogadott alapelveket és útmutatókat. A "Trusted Business - Felelıs Vállalkozás" szolgáltatások keretében alkalmazásra javasolt ISO/IEC 15504 folyamat-felmérési és ISO 31000 Risk Management nemzetközi szabványok segítséget nyújthatnak a megfelelési jelentések által érdemben nem vizsgált irányítási képesség fejlesztéséhez és értékeléséhez. A vállalati céloknak megfelelıen megvalósított irányítási alapelvek és gyakorlatok lehetıséget biztosí-
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
12.
Megfelelési jelentések Megbízhatunk-e a megfelelési jelentésekben? tanak arra, hogy ne csak a – kötelezıen elıírt, de gyakran kétséges hasznosságú - megfelelési jelentésekkel "megtámogatott" pénzügyi teljesítési adatokat lehessen igazgatósági vagy felügyelı bizottsági szinten - utólag - figyelemmel kísérni, hanem alkalmazni lehessen azokat az üzleti folyamatok és a mőködés-irányítás alsóbb szintjein kialakított eredményességi és hatékonysági mutatókat is, amelyek megváltozása már jóval a pénzügyi beszámolási idıszakok lezárását megelızıen jelzik az üzleti mőködés alakulását, így az esetleges igazgatósági szintő tájékozódás és beavatkozás szükségességét is. Szemléltetı példának egy nemzetközi vállalat kockázatkezelési rendszerének megfelelési jelentését hozzuk fel. Az egyik nagy nemzetközi könyvvizsgáló cég által a vállalat éves üzleti jelentése kapcsán elkészített megfelelési jelentése azzal a következtetéssel zárult, hogy a vállalat kockázatkezelési rendszerének kialakítása és mőködése megfelel az ISO 31000 szabvány alapelveinek és útmutatóinak, továbbá a rendszer 2011. december 31-i állapota
képessé teszi a vállalatot arra, hogy a felmért üzleti kockázatokra megfelelı válaszokat adjon. A következı 5 hónapban a vállalat tızsdei értékének csaknem felét elveszítette, mely értékvesztési folyamat azonban már jóval elıbb, az elızı éves jelentési idıszakban elkezdıdött, amire vonatkozóan egy másik nagy nemzetközi könyvvizsgáló cég adott ki hasonló megfelelést igazoló jelentést. Az már csak "hab a tortán", hogy az ISO 31000 nem tanúsítási célú szabvány, melyrıl a megfelelési jelentést készítı auditoroknak is nyilván tudniuk kellett. Ugyanakkor semmilyen információ nincs arról, sem a vállalat kockázatkezelési gyakorlatát ismertetı éves üzleti jelentésben, sem a szabványnak való megfelelést igazoló jelentésben, hogy a kockázati szinteket jelzı mutatók alkalmazhatósága minıség, mélység és mennyiség vonatkozásában bárki vizsgálta volna, illetve ha vizsgálták, akkor ezen vizsgálatok eredményeit milyen módon használták fel a kockázatkezelési döntések javítására.
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
13.
Felelıs vállalatirányítás Az OECD tanulmányának fıbb megállapításai és ajánlásai Naszódi István, Citibank A jelen cikk az OECD felelıs vállalatirányítással foglalkozó tanulmányának (Corporate governance and the financial crisis) fıbb megállapításait és ajánlásait ismerteti a pénzügyi válsággal és az arra adott válaszokkal kapcsolatban, illetve egy gyakorlati példát mutat azok megvalósítására az USA Dodd-Frank jogszabályának egyes rendelkezésein keresztül. A felelıs vállalatirányítási eszközök változása tekintetében csupán általános jellegő ismertetésre vállalkozik, és nem fejti ki azok magyarországi alkalmazásának lehetıségeit. (Erre a BEMSZ 2012. szeptemberében megrendezendı konferenciáján tér ki a szerzı.) A vállalatok igazgatóságának, munkavállalói és nem-munkavállalói felsıvezetıinek javadalmazása A tanulmány megállapítja, hogy rendkívül sok esetben mind a vállalatok igazgatóságában, mind az alsóbb vezetıi szinteken a javadalmazási rendszerek nem megfelelıen kötıdnek az adott cég valós gazdasági és pénzügyi teljesítményéhez, nincsenek megfelelıen kidolgozva. Sokszor csak egy mérıszámot, a cég részvényárfolyamának alakulását vagy a nettó nyereséget veszik figyelembe, nem pedig a valós, gazdasági környezetbe illeszkedı teljesítményt és a hosszútávú, fenntartható teljesítményt. A javadalmazási rendszerek
bonyolultak és alulértékelik a kockázatmenedzsmentet, ezzel elısegítve a magas céges kockázatvállalási hajlandóságot. A megállapítások alapján az OECD szerint mindazok a törvényi vagy gazdasági kezdeményezések hasznosnak bizonyulhatnak, amelyek arra irányulnak, hogy egy vállalat igazgatóságának és felsıvezetıinek javadalmazási rendszere igazodjék a cég valós gazdasági és pénzügyi teljesítményéhez, és mérhetı módon kösse össze a javadalmazást a hosszútávú, fenntartható mőködéssel. Szintén segítheti a felelıs vállalatirányítást, ha az igazgatósági és felsıvezetıi javadalmazási rendszert egy olyan bizottság hagyja jóvá, amely az igazgatóság nem-munkavállalói tagjaiból áll, ilyen módon nagyobb függetlenséggel rendelkezik. A javadalmazási szabályok részvényesek számára történı nyilvánosságra hozatala és éves közgyőlésen megvitatása jelentıs eszköz a javadalmazás átláthatóságának megteremtése érdekében. Részvényesi részvétel Számos országban bevezetésre kerültek olyan törvényi elıírások, amelyek a vállalatok részvényesei számára olyan szavazati lehetıséget biztosítanak, amellyel kötelezı vagy nem kötelezı érvénnyel, de kifejezhetik egyetértésüket vagy elutasításukat a cég igazgatóságának
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
14.
Felelıs vállalatirányítás Az OECD tanulmányának fıbb megállapításai és ajánlásai és felsıvezetıinek járó javadalmazási csomagokkal kapcsolatban. Ugyan ez nem állította meg a vállalati felsıvezetık és igazgatósági tagok jövedelmének gyors növekedését, de nem is bizonyult károsnak, ellentétben a koncepció ellenzıinek érvelésével. A tanulmány általánosságban megállapítja, hogy a részvényesi részvétel és tájékoztatás segítette az igazgatóságokat abban, hogy ellenálljanak a jövedelmek emelésére irányuló felsıvezetıi nyomásgyakorlásnak és logikusabb, a vállalati érdekeket jobban figyelembe vevı javadalmazási struktúrákat hagyjanak jóvá, amely találkozik a részvényesek érdekeivel. A másik oldalon viszont elmondható, hogy a részvényesek tájékoztatása nagyban függ a közzétételek részletességétıl és közérthetıségétıl, és sok esetben a javadalmazási csomagokról történı szavazás csupán formális jóváhagyás. A részvényesek részvételi joga – korlátozott valós döntési lehetıségei ellenére is – hatékony eszköze lehet egy vállalat igazgatóságának, illetve egyes vezetıi szintjein a jövedelmi viszonyok meghatározásában, azoknak a cég valós teljesítményéhez igazításában, valamint biztosíthatja azt, hogy a vezetıi érdekek összhangba kerüljenek a részvényesi érdekekkel.
módon tehetetlennek bizonyult a pénzügyi válság által okozott problémák megoldása során. A cégek kockázataikat elkülönülten, nem összvállalati szinten kezelték, a kockázatkezeléssel foglalkozó vezetık nem váltak a cégek igazgatóságának tevékeny tagjaivá, és a kockázatkezelési tevékenység nem lett összehangolva a vállalati stratégiákkal. Mindezeken túl az egyes országok ellenırzı és felügyeleti hatóságai nem ismerték fel, hogy a vállalati kockázatkezelés nem azonos a kockázatok teljes kiiktatásával, és a vállalati kockázatkezeléssel szemben olyan követelményeket támasztottak, amelyek a kockázatok megértése, kommunikálása és kezelése helyett azok megszüntetésére irányultak. Mindezeken túl, a cégek igazgatóságainak gondot okozott a bonyolult szervezeti struktúrákban a felelısségi körök meghatározása és precíz, megfelelıen súlyozott információ beszerzése a kockázatok felmérése érdekében.
A kockázatkezelés szerepe
Egyes országok, elsısorban a pénzügyi szektorban, megkövetelik a kockázatkezelési és kontrollfunkciók
A tanulmány kiemeli, hogy a vállalati kockázatkezelés rendkívüli
A kockázatkezelés során – akár törvényi elıírások hiányában is – adekvát vállalatirányítási eszköz lehet vállalati szintő kockázatkezelési stratégiát kidolgozni, összhangban a vállalat rövid- és hosszútávú stratégiájával és kockázatkezelési hajlandóságával.
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
15.
Felelıs vállalatirányítás Az OECD tanulmányának fıbb megállapításai és ajánlásai profitközpontoktól történı elválasztását és a kockázatkezelési menedzser igazgatósági tagságát vagy igazgatósághoz történı jelentési kötelezettségét. Ez biztosíthatja a kockázatkezelés objektív értékelését, függetlenségét és azt, hogy az igazgatóság irányítási és számára meghatározott kockázatkezelési feladatát hatékonyan ellássa. Igazgatósági feladatok és kompetencia Az OECD által vizsgált vállalatirányítási struktúrák között gyakran elıfordult, hogy a cég ügyvezetıi és az igazgatósági elnöki pozícióját ugyanaz a személy töltötte be, önmagában hordozva az operativ vezetés és a stratégiai irányítás közötti potenciális konfliktust. Ez nagyobb vállalatok esetén negatívan befolyásolhatja független, objektív döntések meghozatalát stratégiai, kockázatkezelési, vezetı kiválasztási és etikai ügyekben. További problémaként merült fel, hogy azokban az esetekben, ahol helyi jogszabályok alkalmassági követelményeket támasztanak ugyan a vállalati igazgatósági tagokkal vagy a felsıvezetıkkel szemben, az alkalmassági követelmények nem terjedtek ki technikai, szakmai vagy vállalatirányítási tapasztalatok vizsgálatára és különösen a kockázatkezelési jártasságra. Az OECD által publikált felelıs vállalatirányítási alapelvek egyik sarok-
köve a vállalati vezetés azon képessége, hogy stratégiai és operatív szinteken is független, objektív és szakmailag megalapozott döntéseket hozzon, amelyek során összehangolja a tulajdonosi, a részvényesi és a vállalati érdekeket. A válságra válaszként adott törvényi és önkéntes vállalatirányítási eszközök közül kiemelkedı fontossággal bír a vállalati vezetés függetlenségének biztosítása, akár az ügyvezetıi és igazgatósági elnöki pozíció szétválasztásával, akár a nem munkavállalói igazgatósági tagok olyan döntési jogkörökkel felruházásával (ideértve a pénzügyi jelentések vizsgálatát, kapcsolt vállalatokkal közös ügyleteket vagy a fent már részletezett felsıvezetıi és igazgatósági javadalmazás meghatározását is), amelyek segíthetnek a vállalati és tulajdonosi érdekkonfliktusok feloldásában. A helyi hatóságok számára – különösen a pénzügyi szektor szabályozása során – hatékony vállalatszabályozási eszköz lehet a szakmai, a technikai és mindenekelıtt a megfelelı kockázatkezelési tapasztalatok meglétének elıírása vállalati felsıvezetık és igazgatósági tagok számára. Az Egyesült Államokban elfogadott Dodd-Frank Act (2010) fıbb felelıs vállalatirányítási rendelkezései A pénzügyi válság kezelésére és az USA pénzügyi szektorának megre-
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
16.
Felelıs vállalatirányítás Az OECD tanulmányának fıbb megállapításai és ajánlásai formálására 2010-ben elfogadott Dodd-Frank Act (Wall Street Reform and Consumer Protection Act) a következı lényeges elemeket iktatja be a tızsdén jegyzett vállalatok irányítási és megfelelési rendszerébe mind a pénzügyi, mind az egyéb vállalati szektorban. Vélemény a javadalmazásról („Say on Pay”) 2011-tıl kezdıdıen minden tızsdén jegyzett cég részvényesei számára lehetıség nyílik ún. véleménynyilvánítási szavazásra a cég vezetıinek javadalmazási rendszerével kapcsolatban, amelynek során azt jóváhagyhatják vagy elutasíthatják. A szavazás során, amelyet legalább három évenként meg kell ismételni, a részvényesek ugyan nem jogosultak javadalmazási korlátokat megállapítani a cég vezetıinek, de a nem kötelezı (nonbinding) szavazásuk eredményét a cég köteles részvényesi tájékoztatójában feltüntetni. A részvényeseket a cégnek fel kell kérni annak megállapítására, hogy a vezetıi javadalmazásról minden évben, kétévente vagy csak a törvény által meghatározott három évenként szavazzanak. Ha a cég mőködésében jelentıs változások várhatóak, mint összeolvadás vagy jelentıs stratégiai irányváltások, akkor hasonló, nem kötelezı szavazással döntenek a részvényesek az esetleges felsıvezetıi végkielégítések jóváhagyásáról.
A felsıvezetık javadalmazásának nyilvánossága A törvény alapján az USA értékpapírfelügyelete (SEC) rendeleti úton írja elı a tızsdén jegyzett cégek számára, hogy részvényesi tájékoztatójukban tegyék nyilvánossá a cég éves pénzügyi eredménye és a felsıvezetés számára juttatott javadalmazás közötti összefüggést, különös tekintettel figyelembe a cég részvényeinek értékváltozását, illetve a fizetendı osztalék mértékét. Mindezen kívül a cégek kötelesek nyilvánosságra hozni a) a cég összes alkalmazottja (kivéve vezérigazgató) után kiszámított, a cégnél elérhetı átlagjövedelmet b) a cég vezérigazgatójának cégtıl származó összjövedelmét c) a kettı közötti arányszámot. A felsıvezetık és az alkalmazottak kockázatfedezetének nyilvánossága Hasonló módon az USA értékpapír felügyelete kötelezi a tızsdén jegyzett cégeket, hogy részvényesi tájékoztatójukban hozzák nyilvánosságra, hogy vezetıik vagy alkalmazottaik köthetnek-e olyan pénzügyi ügyleteket, amelyekkel a cég vállalati javadalmazási rendszerében megszerzett részvényeik esetleges értékcsökkenésének kockázatát részben vagy egészben kiküszöbölik (hedge ügyletek).
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
17.
Felelıs vállalatirányítás Az OECD tanulmányának fıbb megállapításai és ajánlásai Visszatérítési kötelezettség A törvény alapján a tızsdén jegyzett cégek olyan belsı szabályzatokat kötelesek kialakítani, amelyek lehetıvé teszik jelenlegi vagy korábbi felsıvezetıiktıl három évre visszamenıleg visszakövetelni azok – a cég teljesítményéhez kötötten meghatározott – arányos jövedelmét, ha a cég korábbi pénzügyi jelentéseinek hibájából adódóan azt jelentısen módosítani kényszerül. Ilyen esetben az esetlegesen megszerzett, de nem érvényesített részvényopciók is visszakövetelhetık. A cégek ennek érdekében kötelesen felülvizsgálni és módosí-
tani alkalmazotti részvényvásárlási programjaikat és korábbi, hasonló tárgyú szerzıdéseiket is, valamint nyilvánosságra kell hozniuk a pénzügyi jelentéseken alapuló, teljesítményalapú javadalmazási szabályzataikat. (Felhasznált irodalom: Corporate governance and the financial crisis – OECD Publications, 2009, Corporate governance lessons learnt from the crisis – OECD Publications, 2009, Wall Street Reform and Consumer Protection Act, 2010, SEC)
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
18.
Csalásmegelızés Fegyverre, fel! Fejéregyházi Attila, PWC Meglepı eredménnyel zárult tavaly év végén a PwC Globális Gazdasági Bőnözés címő felmérése – legalábbis a belsı ellenırök eredményességét tekintve. Kiderült, hogy a vállalatok életét megkeserítı, súlyos gazdasági bőncselekmények napvilágra kerülése mindösszesen 39 százalékban volt köthetı a vállalatokon belül kiépített belsı kontrollok eredményességéhez, ráadásul ezeknek is csupán a harmada volt visszavezethetı a belsı ellenırzési terület sikeres felderítéséhez. Természetesen az arányok megoszlása vállalatonként változhat, a tények azonban ráirányítják a figyelmet annak fontosságára, hogy van még mit javítani a belsı ellenırzés eredményességén. Mégis mi lehet az ok ezen vállalati funkció háttérbe szorulása mögött - miközben elvileg a belsı ellenıri tevékenység kiterjesztésével a vállalat mőködésének rejtett területeire számottevı összegeket menthet meg, ráadásul pozitív üzenettel bír mind a belsı közösség, mind a külvilág felé. A belsı ellenıri szakma számos kihívással szembesül. A jelenlegi trendek alapján ezt leginkább a lopás, a hőtlen kezelés és a korrupció esetei jelentik, melyek mindegyikérıl elmondható, hogy a cég szempontjából rendszeres, rejtett kiadásként jelentkeznek. Számtalan esetben ezek jelentéktelen folyamatokba, szerzıdésekbe, sıt, néha kontroll tevékenységekbe beépülve fejtik ki káros hatásukat. Sikeres
felderítésük esetén nem csak „talált pénz áll a házhoz”, hanem a belsı ellenırzés, mint vállalati funkció teljesítménye is mérhetıvé válik. Közremőködésünkkel a rendszeresen felmerülı költségek kiiktathatók, a megmentett összeg a vállalat tényleges épülésére fordítható. A jó munkához persze fontos a jó eszközrendszer is. Napjaink kihívásai más jellegő felkészültséget kívánnak a korábbi ismeretanyag használata mellett. A szabályzat-megfelelés fókuszú ellenırzésen felül komoly lényeglátó képességet, illetve technológia használatot igényel a folyamatok mögötti kockázatok felismerése és annak megállapítása, hogy egy adott kiskapu, mint potenciális pénzszivattyú, milyen csalárd bevételi forgalmat generál a cselekmény kiötlıjének. Miként lehetséges értékes dokumentumok elbirtoklása anélkül, hogy a vállalat rendszerében ne legyenek fellelhetık a tett nyomai? Miként lehetséges a cég rendszerébıl átutalást kezdeményezni úgy, hogy a valós kedvezményezett ne legyen beazonosítható? Ez csupán két kiragadott kérdés egy adott probléma kapcsán, a trükkök száma azonban végtelen. Belsı ellenırként a fı dilemma manapság mégis az, képesek vagyunk-e szervezetünkben fellelni a folyamat-megfelelési ellenırzések során az egyéb, komoly veszteséggel bíró eseteket is.
19.
Csalásmegelızés Fegyverre, fel! Ártatlan arcok, csekély kockázatok A bevezetıben említett felmérés megállapította azt is, hogy a vállalaton belüli bőnesetek jellemzı elkövetıi olyan profillal rendelkezı személyek, akikrıl nem igazán gondolnánk, hogy képesek csalárd tettek elkövetésére. Ki gondolná egy diplomás, immáron több mint 6 éve a vállalatnál dolgozó férfirıl, hogy egy összetett bőncselekmény-sorozat értelmi szerzıje és elkövetıje? Hiszen mindenkihez olyan kedves volt, szívesen hívták ebédelni, gyermekeivel együtt játszottak a kollégák gyermekei és mindig értékes hozzászólásokkal gazdagította a megbeszéléseket. Számos, a bőnüldözési tevékenység során elvégzett vizsgálat során tapasztaltam, hogy a közhiedelemmel ellentétben miszerint a csalárd esetek elkövetıit már szemlátomásra romlott külsejő, viselkedése alapján hamar beazonosítható személyek -, a fehérgalléros bőnözés elkövetıi sokkal inkább a szorgos tömegek sorába olvadnak be. Cselekedetüket ritkán élik meg bőnként, arra (saját magukat is meggyızve) elfogadhatónak látszó magyarázatokat adnak. Könnyen logikai csapdába eshetünk, ha tudomást szerzünk arról (akár saját vállalatunknál), hogy egy visszaélési eset során beazonosított elkövetı következetesen kiiktatásra kerül a cég rendszerébıl és a gazdasági életbıl. A racionalitás alapján ilyen esetekben a beazonosított személy ellen mind a
vállalat, mind a törvény szankciókat alkalmaz, ami gondoskodik a további lehetséges esetek sikeres megelızésérıl. Felmérésünk szerint errıl azonban csak a legritkább esetben van szó. Bár a megkérdezett közép- és felsı vezetık 8 százaléka számolt be arról, hogy munkáltatója éves szinten több, mint 100 gazdasági bőncselekménnyel szembesül (az elkövetık döntı részre munkatárs), az elkövetı beazonosítását követıen, az esetek 22 százalékában a vállalat nem tett semmit (!), 22 százalékban az elkövetıt áthelyezték másik osztályra (!), és csupán alig több, mint az esetek felében történt elbocsátás. Sokkoló érték, de jogi útra az esetek fele sem terelıdött elrettentı ítélet pedig elenyészı esetben született. Következésképpen, a fehérgalléros bőnözık kockázata, miszerint kilétük felderítésekor szankciókkal kell szembesüljenek, relatíve minimális. A legrosszabb, ami reálisan történhet, az elbocsátásuk, amelynek esetén új munkáltatót keresnek, ahol tovább folytathatják kártékony üzelmeiket. Bár joggal feltételezhetnénk, hogy más vállalatok által történı alkalmazásuk elıtt majd biztosan kiderül hátterük, az elbocsátó cég, sokszor saját reputációjuk megtartása érdekében, nem csinál reklámot áldozattá válásából. Meglátásom szerint a belsı ellenır eredményesen veheti fel a kesztyőt
20.
Csalásmegelızés Fegyverre, fel! a napjaink kihívásai által életre hívott harcban. Megfelelı visszaélés-kockázatkezelési módszertan alkalmazásával, az erıforrások megfelelı idıben történı tervezett allokációjával, következetesen alkalmazott mérési módszerekkel, adott probléma típusra kifejlesztett technológiával, eredményes kommunikációval és az elért eredmények mérhetıvé tételével a megoldás máris elérhetıvé válik. Adódik a kérdés: belsı ellenırként mit tehetünk a fenti, mindennapi
életünkben jelenlévı kihívások kezelésében? Miként lehetünk üldözöttekbıl üldözık? Hogyan tudjuk javítani a belsı ellenırzési terület eredményességét? Miként gyızhetı meg a menedzsment a belsı ellenırzés fontosságáról és miként számíthatunk további erıforrások biztosítására? Bízom benne, hogy mindezen kérdésekre a 2012. szeptember 20-án tartandó, ”Az áldozattá válás veszélyei és megelızésük – Belsı ellenırök akcióban” címő elıadásom során választ kaphatunk.
21.
IIA-ECIIA hírek ECIIA News, May 2012 Guidance to help Boards and Audit Committees get risk oversight back on track Organisations must develop a comprehensive system of oversight that knits together corporate governance, risk and control if they are to meet their strategic objectives, says the European Confederation of Institutes of Internal Auditing (ECIIA) in a report approved by the Board on May 21. Under the 8th European Company Law Directive, audit committees are responsible for making sure internal control and risk management systems are effective. But too many businesses still do not know whether they have the right controls in place to manage risk, or even whether those controls are effective, says the document. The guidance – Corporate Governance Insight: Reinforcing audit committee oversight over global assurance and internal audit – provides advice to businesses on how to strengthen the Board and Audit Committee’s oversight role and avoid duplication of control functions and the poor communication of risk. “Oversight is best placed to answer the Board’s strategic and operational challenges when they are based on solid foundations,” says ECIIA president Carolyn Dittmeier.
“That entails every organisation adopting a single, well-defined framework for their risk management and internal control systems – such as the one offered by the Enterprise Risk Management model.” She said that too many organisations had focused their efforts on a narrow range of risk areas – such as legal or financial risks – following the changing needs of regulators in the wake of the financial crisis. But she warned that this approach could place disproportionate emphasis on the allocation of resources in these areas, at the expense of achieving a truly global corporate governance system. The paper illustrates how internal audit, if properly structured, is wellplaced to address such imbalances and help governing bodies by providing global “assurance” to guarantee that the businesses properly align their strategic risk management processes to their overall governance objectives. Internal audit represents the third line of defence in Board governance, providing objective and independent verification of the first line management controls and the second line business monitoring mechanisms.
The ECIIA (www.eciia.eu) promotes sound principles of corporate governance. As a confederation of national associations of internal auditing located in 36 countries, including all those of the EU and representing almost 40,000 internal audit professionals, the ECIIA is an associated organisation of the global Institute of Internal Auditors (The IIA) with more than 170,000 members in 165 countries.
Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete 1149 Budapest, Angol u. 34. ▪ www.iia.hu ▪
[email protected]
22.
Impresszum Kiadó: Belsı Ellenırök Magyarországi Közhasznú Szervezete Felelıs kiadó: Kollár Róbert – elnök Fıszerkesztı: Dr. Galambos Péter – elnökségi tag Design: Valkó Dávid, Gyepessy Ferenc – elnökségi tag
Postacím: 1149 Budapest, Angol u. 34. Telefon: +36 1 336 1505 Fax: +36 1 222 3866 E-mail:
[email protected] © 2011 Minden jog fenntartva.