1
A kockázatkezelés elmélete és gyakorlata Dr. Galambos Péter MPGEKE BEL szakosztály BEMSZ elnöségi tag tel.: +36 30 922 0090 e-mail:
[email protected]
Témakörök 2
Kockázati szemlélet a vizsgálati feladatok tervezésében és lebonyolításában A kockázattal kapcsolatos alapfogalmak A belsı kontrollrendszer elemei, kockázatfelmérés A kockázati tényezık feltárása és kvalitatív értékelése Az eredmények ábrázolása és a kockázatok kezelése Kockázatalapú tervezés Kockázattudatos magatartás
Kockázati szemlélet a vizsgálatok tervezésében és lebonyolításában 3
2010 – Tervezés A belsı ellenırzés vezetıjének kockázatalapú terveket kell készítenie, hogy meghatározhassa a belsı ellenırzési tevékenységnek a szervezet céljaival összhangban álló prioritásait.
Magyarázat: A belsı ellenırzés vezetıje felelıs a kockázatalapú terv kidolgozásáért. A belsı ellenırzés vezetıje figyelembe veszi a szervezetek kockázatkezelési kereteit, beleértve a vezetés által a különbözı tevékenységekre és részszervezetekre meghatározott kockázatviselési szinteket. Ha nincs ilyen keret, akkor a belsı ellenırzés vezetıje a felsı vezetéssel és a vezetı testülettel folytatott egyeztetés után a saját kockázat-megítélésére hagyatkozik.
Kockázati szemlélet a vizsgálatok tervezésében és lebonyolításában 4
2201 – Tervezési szempontok A megbízások tervezésénél a belsı ellenıröknek figyelembe kell venniük: • A vizsgálandó tevékenység célkitőzéseit és az azok megvalósulását figyelemmel kísérı eszközöket; • A tevékenység jelentıs kockázatait, célkitőzéseit, erıforrásait és mőködését, valamint azokat az eszközöket, amelyekkel a kockázatok potenciális hatása elfogadható szinten tartható; • A tevékenység kockázatkezelésének és kontrollfolyamatának megfelelıségét és hatékonyságát, összehasonlítva az aktuális kontrollkeretekkel vagy modellel; • A tevékenység kockázatkezelésének és kontrollfolyamatainak jelentısebb javítási lehetıségeit.
Kockázati szemlélet a vizsgálatok tervezésében és lebonyolításában 5
2120 – Kockázatkezelés A belsı ellenırzési tevékenységnek értékelnie kell a kockázatkezelés folyamatainak hatékonyságát, és hozzá kell járulnia azok javításához.
Magyarázat: A kockázatkezelési folyamat hatékonyságának elbírálásánál a belsı ellenırök értékelik, hogy: • a szervezeti célok támogatják a szervezet küldetését, és összhangban vannak azzal; • a jelentıs kockázatokat meghatározták és felmérték; • a kockázatokra, a szervezet kockázatvállalási szintjével összhangban, megfelelı válaszintézkedések születtek, • győjtik a kockázatokra vonatkozó információkat, és megfelelı idıben és módon kommunikálják azokat a szervezet felé, lehetıvé téve ezzel, hogy az irányítói kör, a vezetés és a vezetı testület végrehajtsa feladatait.
A kockázattal kapcsolatos alapfogalmak 6
Kockázat Olyan esemény bekövetkezésének a lehetısége, amely hatással lehet a szervezeti célkitőzések elérésére. A kockázatot annak hatása és bekövetkezésének valószínősége alapján mérik.
Kockázatmenedzsment Szisztematikusan felépített folyamat, amelynek célja a potenciális kockázatok feltárása és értékelése, és ennek eredménye alapján kockázatkezelı terv megfogalmazása és végrehajtása.
Kockázat-kontrolling A már azonosított kockázatok és ezek kezelésére megfogalmazott kockázatkezelı program folyamatos nyomon követése, új kockázatok idıben történı kiszőrése.
A belsı kontrollrendszer elemei 7
A belsı kontroll öt, egymással kapcsolatban levı elembıl áll. Ezek az elemek a vezetıség üzletvezetésének módjából erednek, és az irányítási folyamat szerves részét képezik.
• Kontroll környezet • Kockázatfelmérés • Kontroll tevékenységek • Információ és kommunikáció • Monitoring
Kockázatfelmérés 8
A kockázatfelmérés a célok elérésével járó kockázatok meghatározását és elemzését jelenti, amelynek alapján meghatározásra kerül a kockázatok kezelésének módja. A célkitőzések, amelyek elérésére a kockázatkezelési rendszer irányul, 4 kategóriába sorolhatók: stratégia, mőködés, beszámolás, szabályszerőség A kockázatkezelés elemei, amelyek azt mutatják, hogy mi szükséges a célok eléréséhez: belsı környezet, a cél kitőzése, az esemény meghatározása, kockázatbecslés, a kockázatra adott válasz, kontroll tevékenységek, információ és kommunikáció, monitoring
A kockázati tényezık feltárása 9
Módszer: szellemi alkotástechnikai módszerek alkalmazása pl. brainstorming – csoportmunka!
Részvevık: projekt vezetı, az adott téma minden releváns területének képviselıi (projekt mag), moderátor
Menete: • • • •
kockázati tényezık azonosítása, az azonosított kockázati tényezık megvitatása és szőrése, a megszőrt kockázati tényezık csoportosítása, lista készítése az egyes csoportok tartalmáról.
A feltárt tényezık kvalitatív értékelése 10
Valószínőségi skála: A valószínőségi skálán azt kell megbecsülni, hogy mekkora annak a valószínősége, hogy a jelzett kockázat bekövetkezik.
Hatás-skála: A hatás-slála azt mutatja meg, hogy ha egyszer a jelzett kockázat bekövetkezett, annak mekkora hatása lesz az adott feladat szempontjából releváns tényezıre.
A konkrét kockázati eseményekhez érték is rendelhetı: bekövetkezési valószínőség x hatás = kockázati érték (Pl.: ha 10 % az esélye, hogy az alvállalkozó nem határidıben teljesít, és emiatt 1 MFt többletköltség adódhat, a kockázat várható költsége 100 EFt. )
Az eredmények ábrázolása 11
Kockázat-értékelı mátrix
1 – nem valószínő 2 – ritka 3 – valószínő 4 – gyakori 5 – nagyon gyakori
Következmények hatásai Bekövetkezés valószínősége
A bekövetkezés valószínősége alapján:
1
2
3
4
5
5
A
K
M
M
M
4
A
K
K
M
M
3
A
K
K
K
M
2
A
A
K
K
K
1
A
A
A
A
K
A: alacsony, K: közepes, M: magas kockázat
Hatásának következményétıl függıen: 1 – minimális, nincs hatása 2 – kis jelentıségő, vagy nincs hatása 3 – közepesen kritikus hatása van 4 – nagyon kritikus hatása van 5 – katasztrofális hatása van
A kockázatok kezelése 12
Cselekvési tervek a kockázatkezeléssel kapcsolatban Elkerülés
A kockázat nagysága
Csökkentés
Bruttó kockázat
A bruttó és nettó kockázat különbözete
Megosztás, áthárítás Beköv. valószínőség
Hatáscsökkentés
csökkentés
Viselés
Biztosítás Fıvállalkozó megbízása
A menedzsment Nettókockázat
által tudatosan vállalat
1. lépés
2. lépés
„Ok-jellegő“ intézkedések
Kockázat kontrolling
3. lépés
4. lépés
„Okozat-jellegő“ intézkedések
Kockázatfinanszírozás
kockázat Intézkedések
Kockázatalapú tervezés 13
Az éves tervezés során a kockázatfelmérés célja, hogy az ellenırzési kapacitásokat a legnagyobb kockázatot tartalmazó tevékenységekre fordítsuk. A kockázatelemzés alapjául szolgál: • a szervezet kockázati jelentése, • vezetıi interjúk eredménye, • saját kockázatértékelés, ellenırzési tapasztalatok. A prioritások értékelése nyomán az ellenırzési témák kockázati szempontból fontossági sorrendbe kerülnek.
Kockázatfelmérés, prioritások 14
Kockázattudatos magatartás 15
Viselkedési forma, amely lehet - tudatos : szakszerő kockázatelemzési folyamat végzése - ösztönös: a kockázatkezelési gyakorlat és szakmai tapasztalatok alapján A kockázattudatosság minden vezetıtıl elvárható – a belsı kontrollrendszer hatékony mőködtetése érdekében Kockázattudatosság a belsı ellenırök részérıl – a szakmai normákból adódó követelmény
16
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Galambos Péter MPGEKE BEL szakosztály BEMSZ elnöségi tag tel.: +36 30 922 0090 e-mail:
[email protected]
