BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája - munkaanyag. Equinox Consulting Kft szeptember

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

BALATONBOGLÁR VÁROS - Integrált Városfejlesztési Stratégiája munkaanyag

Equinox Consulting Kft. 2009. szeptember

KÉSZÍTETTÉK

Happ Norbert

közgazdász, vezető tanácsadó, projektvezető

Bardóczi Sándor

tájépítész mérnök, vezető tervező, várostervezési szakértő

Dömötör Tamás PhD

tájépítész mérnök, participációs szakértő

Kadlok Nándor

közgazdász, vezető tanácsadó

Keresztszeghy István

politológus, kommunikációs szakértő

Kriston Kristóf


Nemes Szilárd

politológus, kommunikációs szakértő

Papp Julianna

közvéleménykutató, a fókuszcsoportos beszélgetések moderátora

Szabó Levente


Fax: +36 1 430 0853 E-mail: [email protected] H-1031 Budapest, Záhony u. 7. - Graphisoft Park

BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................... 8 2. BEVEZETÉS ......................................................................................................... 14 2.1. Az IVS célja, feladata, időtávlata .................................................................... 14 2.2. Az IVS szerkezete........................................................................................... 16 3. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ..................................................... 18 3.1. Balatonboglár vonzáskörzetének bemutatása ................................................... 20 3.1.1. Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban ................................................. 20 3.1.2. Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ...................................... 21 3.1.3. Balatonboglár a Fonyódi Kistérségben ...................................................... 26 3.1.4. Balatonboglár mint borvidéki központ ...................................................... 28 3.1.5. Balatonboglár szűkebb térségének gazdasági jellemzői .............................. 29 3.1.6. Balatonboglár főbb demográfiai és munkaerőpiaci jellemzői a térséghez viszonyítva ....................................................................................................... 31 3.1.7. Regionális szerepkörű balatonboglári közintézmények ................................ 31 3.1.8. Balatonboglár a régió sport és rekreációs hálózatában .............................. 33 3.2. A város szerepe a térségi munkamegosztásban ................................................ 33 4. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS .................................................................... 35 4.1. A város szerkezete ......................................................................................... 35 4.2. Gazdaság .................................................................................................... 37 4.3. Társadalom .................................................................................................. 39 4.3.1. Népesség .............................................................................................. 39 4.3.2. Háztartások, családok ............................................................................. 42 4.3.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ...................................................... 43 4.4. Települési környezet ...................................................................................... 45 4.4.1. Természeti környezet állapota .................................................................. 45 4.4.2. Épített környezet állapota ........................................................................ 46 4.4.3. Látnivalók, vonzerők ............................................................................... 49 4.4.4. Lakásállomány és üdülőterületek .............................................................. 52 4.4.5. Települési környezeti infrastruktúra ........................................................... 54 4.4.6. Közlekedési infrastruktúra ........................................................................ 56 4.5. Közszolgáltatások ......................................................................................... 57 4.5.1. Oktatás, nevelés .................................................................................... 58 4.5.2. Egészségügy .......................................................................................... 59 4.5.3. Szociális ellátás ...................................................................................... 59 4.5.4. Közigazgatás, közintézmények ................................................................. 60 4.5.5. Sport és szabadidő ................................................................................. 61 4.5.6. Közművelődés ........................................................................................ 62 4.5.7. Civil szervezetek ..................................................................................... 62 4.5.8. Közbiztonság ......................................................................................... 62 4.6. Kommunikációs audit – a médiakörnyezet feltérképezése .................................. 63 4.6.1. Kommunikációs csatornák ismertetése ...................................................... 63 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

3

4.6.2. A település sajtójának elemzése ............................................................... 65 4.6.3. Balatonboglár kommunikációs aktivitása .................................................. 66 4.6.4. Környező és hasonló profilú települések kommunikációs aktivitása .............. 69 4.7. Imázs és identitás vizsgálat ............................................................................. 70 4.7.1. A település imázsának felmérése (külső imázs elemzés) .............................. 71 4.7.2. A településen élők identitás vizsgálata (belső imázs elemzés)....................... 75 4.8. A korábbi időszak fejlesztései ......................................................................... 80 4.9. Összegzés .................................................................................................... 84 5. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE................................................................................. 87 5.1. Part menti városrész ...................................................................................... 88 5.2. Központi városrész ........................................................................................ 91 5.3. Szőlőskislaki városrész ................................................................................... 92 6. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK ................ 95 7. STRATÉGIA ......................................................................................................... 97 7.1. SWOT-analízis ............................................................................................. 97 7.2. A város jövőképe ........................................................................................ 104 7.3. Fejlesztési célok városra és a városrészekre ................................................... 110 7.4. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése .................................................. 123 7.4.1. Az akcióterületek bemutatása ................................................................ 124 7.4.2. Akcióterületi beavatkozások ................................................................... 135 7.4.3. Akcióterületenkénti költségbecslés .......................................................... 152 7.5. Fenntarthatósági szempontok ....................................................................... 169 7.6. A stratégia külső és belső összefüggései ........................................................ 171 7.6.1. Illeszkedés és összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ........................................................................................................... 171 7.6.2. Önkormányzati ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang ............ 173 7.6.3. Az önkormányzat gazdasági programjában szereplő célokkal való összhang .................................................................................................................... 179 7.6.4. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang ................................................................................................ 181 7.6.5. Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang ................................. 182 7.6.6. A stratégia főbb belső összefüggései ...................................................... 197 7.6.7. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai ......................................... 201 8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ............................................................................ 207 8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 207 8.2. Városmarketing stratégia ............................................................................. 211 8.2.1. A városmarketing fogalma – feladat-meghatározás ................................. 211 8.2.2. Kommunikációs jövőkép – a sikeres kommunikáció ismérvei .................... 212 8.2.3. Kommunikáció-stratégiai célok .............................................................. 214 8.2.4. Helyzetelemzés ..................................................................................... 216 8.2.5. A marketingkommunikációs tevékenység célcsoportjai ............................. 218 8.2.6. Balatonboglár település – mint termék pozicionálása ............................... 223 8.2.7. Célcsoportok és üzenetek összhangját szemléltető táblázat ....................... 231 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

4

8.2.8. A marketingkommunikációs stratégia eszközei ......................................... 234 8.2.9. A célcsoportok és eszközök összhangját az alábbi táblázat szemlélteti ........ 237 8.2.10. Időzítés .............................................................................................. 239 8.3. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások ........... 242 8.4. A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok ........................... 247 8.5. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítésére tett javaslatok ........................... 248 8.6. Partnerség .................................................................................................. 256 8.7. Monitoring és IVS felülvizsgálat .................................................................... 257 IRODALOM .......................................................................................................... 259 TERVIRATOK......................................................................................................... 260 MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 259

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Balatonboglár akcióterületeinek lehatárolása ........................................................... 11 2. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, Váti, 2005) ....................................................................................................................... 188 3. ábra: A Dél-Dunántúli Régió és kistérségei az ország regionális rendszerében ...................... 21 4. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe.................................................................... 22 5. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból .......................................................... 25 6. ábra: A Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség (2007 óta) ................................................. 27 7. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban .................................................................... 29 8. ábra: A Balaton Régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke (ezer Ft, 2000) (forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013) .................................................... 30 9. ábra: Térségi munkamegosztás kapcsolatrendszere ........................................................... 34 10. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása 1992-2008 között (forrás: KSH) ............... 40 11. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH) .............................................................................................. 41 12. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH) ................................ 42 13. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH) ......................................................... 44 14. ábra: A Vörös és a Kék kápolna .................................................................................... 50 15. ábra: A közműolló változása Balatonbogláron 2003 és 2007 között, % (Forrás: KSH TSTAR) 54 16. ábra: Balatonboglár városrészeinek lehatárolása ............................................................ 87 17. ábra: A part menti városrész lehatárolása ...................................................................... 89 18. ábra: A központi városrész lehatárolása ......................................................................... 91 19. ábra: A szőlőskislaki városrész lehatárolása .................................................................... 93 20. ábra: Balatonboglár szegregációs térképe (forrás: KSH) ................................................... 95 21. ábra: Szőlőskislak szegregációs térképe (forrás: KSH) ...................................................... 96 22. ábra: Balatonboglár városára értelmezett portfólió mátrix – valós, jelenlegi állapot ........... 105 23. ábra: Balatonboglár városára értelmezett portfólió mátrix – elvárt állapot ........................ 106 24. ábra: Balatonboglár problémafája .............................................................................. 108 25. ábra: Balatonboglár célfája ........................................................................................ 109 26. ábra: Balatonboglár akcióterületeinek kapcsolódása az átfogó célokhoz ......................... 115 27. ábra: Balatonboglár akcióterületeinek lehatárolása ....................................................... 123 28. ábra: Az A1 (Zöld szív) akcióterület légifelvételen .......................................................... 125 29. ábra: Az A2 akcióterület (Pari Zóna) területének légifelvétele .......................................... 126


5

30. ábra: Az A3 akcióterület (Munkahely) területének légifelvétele ........................................ 127 31. ábra: Az A4 akcióterület (Jankovich) területének légifelvétele .......................................... 128 32. ábra: Az egykori Nagyberek kiterjedése a III. katonai felmérés térképén ........................... 129 33. ábra: Az A5 (Berekért) akcióterület légifelvételen ........................................................... 130 34. ábra: Az A6 (Városperem) akcióterület légifelvételen...................................................... 131 35. ábra: Az A7 (M7-Dél) akcióterület lehatárolása légfelvételen .......................................... 132 36. ábra: Az A8 (Kislakért) akcióterület légifelvételen ........................................................... 133 37. ábra: Az A9 (Landord) akcióterület légifelvételen ........................................................... 134 38. ábra: A Gömbkilátó környezetrendezése (forrás: Újirány Kkt. koncepcióterv) .................... 135 39. ábra: Szabadtéri színpad és lombkorona ösvény a Kilátódombon (forrás: Újirány Kkt. koncepcióterv) ................................................................................................... 135 40. ábra: A tervezett kalandpark fogadóépülete (forrás: Újirány Kkt. koncepcióterv) ................ 136 41. ábra: A 70-es városközponti szakaszának rehumanizálása (illusztráció)............................ 137 42. ábra: A malom rehumanizálása (illusztráció)................................................................. 138 43. ábra: A Platán sétány és a Vörösmarty tér összenyitása (illusztráció) ................................. 139 44. ábra: A Parti sétány fejlesztése (illusztráció) ................................................................... 140 45. ábra: Gyermekparadicsom és rendezvénytér a feltöltés helyén (illusztráció)....................... 141 46. ábra: A kereskedelmi-gazdasági funkciójú terület képe most .......................................... 143 47. ábra: Részlet a területre érvényes szabályozási tervből .................................................... 145 48. ábra: Ökoturisztikai fejlesztések a Nagyberek területén (illusztráció)................................. 146 49. ábra: A terület mai képe ............................................................................................ 147 50. ábra: A lakóterület fejlesztésre vonatkozó érvényes szabályozás ...................................... 148 51. ábra: Az M7-től délre eső akcióterület mai képe ........................................................... 149 52. ábra: Szőlőskislak központi területének mai képe .......................................................... 150 53. ábra: Egy lehetséges fesztiválhelyszín képe a Landord területén (illusztráció) ..................... 151 54. ábra: Célcsoport halmazok kapcsolódása .................................................................... 220 55. ábra: A termékképzés folyamata ................................................................................. 225 56. ábra: Az ernyőmárka és az üzenetek struktúrájának sematikus ábrája .............................. 233 57. ábra: A kampány négy rész-szakaszának egymáshoz való viszonya és intenzitása .............. 240

TÁBLÁZATJEGYZÉK

1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:TEIR 2009) ..................................... 28 2. táblázat: Településszintű adatok (2009. február, forrás: Regionális Munkaügyi Központ)........ 31 3. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása..................................................................... 36 4. táblázat: Településrész adatok (forrás: KSH) ..................................................................... 37 5. táblázat: Vállalkozások száma, összetétele 1996 és 2008 között......................................... 37 6. táblázat: Balatonbogláron működő üzletek megoszlása, 2008 ........................................... 38 7. táblázat: Szálláshelyek és férőhelyeik száma Balatonbogláron, 2008 ................................... 38 8. táblázat: Hazai támogatások 2004-2008 évben ............................................................... 39 9. táblázat: Uniós támogatások (NFT1) 2004-2008 évben .................................................... 39 10. táblázat: Uniós támogatások (ÚMFT) 2007-2008 évben.................................................. 39 11. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása................................................. 41 12. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, 2001 ................................ 43 13. táblázat: Oktatási intézmények adatai Balatonbogláron (2008) ........................................ 58 14. táblázat: Az elmúlt 5 év fejlesztései Balatonbogláron ....................................................... 80 15. táblázat: Városrészek funkcióellátottsága ........................................................................ 89


6

16. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.) 90 17. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.)..................................................................................................................... 90 18. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) .. 91 19. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) ............................................................................................................................... 92 20. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.) ............................................................................................................................... 92 21. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.)..................................................................................................................... 94 22. táblázat: SWOT-analízis ............................................................................................... 97 23. táblázat: Az egyes akcióterületek átfogó céljai, részcéljai ................................................ 116 24. táblázat: Akcióterületek funkcióellátottsága................................................................... 124 25. táblázat: Az akcióterületekre vonatkozó projektlista tervezet ............................................ 152 26. táblázat: Az akcióterületekre vonatkozó összesített költségbecslés .................................... 158 27. táblázat: Az akcióterületekre vonatkozószűkített, priorizált projektlista tervezet ................... 161 28. táblázat: Az akcióterületeken tervezett fejlesztésekhez kapcsolható potenciális pályázati források ............................................................................................................................. 163 29. táblázat: Az NTS és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése....................................... 174 30. táblázat: Az SMSF és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése..................................... 176 31. táblázat: Az OTK és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése ...................................... 184 32. táblázat: A BKÜ-HTTK mikrotérségi és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése............. 190 33. táblázat: Az BNT-KFS és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése ................................ 195 34. táblázat: Az DDR-TSFP és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése .............................. 196 35. táblázat: Akcióterületi célok megvalósításának időtávjai ................................................. 198 36. táblázat: A városrészek céljainak áttekintése, és azok más városrészekre gyakorolt lehetséges (pozitív vagy negatív) hatásainak bemutatása .............................................................. 198 37. táblázat: Kockázatok azonosítása és kezelése ............................................................... 201 38. táblázat: A stratégiai és a kommunikációs célok összhangja ........................................... 215 39. táblázat: Versenytárs-elemzés...................................................................................... 217 40. táblázat: Kommunikációs SWOT-analízis ..................................................................... 218 41. táblázat: Célcsoportok jellemzése, befogadói attitűdök vizsgálata ................................... 220 42. táblázat: Célcsoportok és üzenetek összhangja ............................................................. 231 43. táblázat: Marketingkommunikáció becsült költségei....................................................... 235 44. táblázat: Célcsoportok és eszközök összhangja ............................................................. 237 45. táblázat: Éves kommunikációs tervek készítésére tett javaslat .......................................... 240 46. táblázat: Akcióterületeken található forgalomképes és korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanok ......................................................................................... 250 47. táblázat: Akcióterületeken található forgalomképes és korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanok javasolt hasznosítási módja ................................................. 252 48. táblázat: Az akcióterületekhez kapcsolódó forgalomképtelen ingatlanokon tervezett jelentősebb fejlesztések .............................................................................................................. 254 49. táblázat: Balatonboglár Város Önkormányzata által értékesíthető ingatlanok köre, illetve kijelölése 2009 évre................................................................................................. 255


7

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) középtávra (7-8 évre) szóló dokumentum. Célszerűen – igazodva a Strukturális Alapok tervezési-programozási ciklusához – az IVS tartalmazza a város és részeinek 2016-ig elérendő céljait, tervezett projektjeit, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett erőforrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és – kb. 3-5 évenkénti – felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az integrált városfejlesztési stratégia a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához szükséges, az önkormányzat Képviselő-testületének határozati jóváhagyása. A stratégia elsődlegesen Balatonboglár Város Önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait, céljait. Emellett fontos szerepe van a stratégiának a megvalósulásában érdekelt – a tervezési folyamatba is bevont – partnerek támogatásának fenntartásában, a magán- és civil szféra tevékenységének orientálása szempontjából. Érdekeltjévé válik a stratégiának az a külső szereplő is, amely forrásokat kíván a város fejlődéséhez biztosítani: hazánkban ez a szerep kizárólagosan a központi kormányzaté, a szakpolitikák megvalósításáért felelős intézményein keresztül. Az Integrált Városfejlesztési Stratrégia célja kettős: 

egyrészt elengedhetetlen a város megfelelő fejlődési irányainak kiválasztása és konkrét meghatározása,

ezáltal a

település

hosszútávú távon

biztosítható fejlődése, az

önkormányzat fejlesztési munkájának hatékonyabbá tétele szempontjából. 

másrészt a központi kormányzat stratégiával kapcsolatos igényeinek kielégítése mellett lehetőséget teremt a város számára európai uniós pályázati források lehívhatóságához (és mint tudjuk a 2009-es évtől kezdődő akciótervi időszaktól az IVS készítése városmérettől függően elvárás vagy ajánlott minden központi forrásokra pályázó várossal szemben).

Az elkészített stratégia egy olyan tervezési dokumentum, ami összefoglalja a város adottságait, lehetőségeit, számba veszi a problémás gócokat, a feltárható veszélyforrásokat, majd megoldást kínál ezek kezelésére, és a város egységes, minden érintett (városvezetők, lakosok, vállalkozók, civilek) által elfogadott fejlődési irány melletti fejlesztésére.


8

A stratégia – az abban leírtak maradéktalan betartásával – azt az utat hivatott kijelölni, amely mentén haladva a város a jelenlegi helyzetéből a várt, ideális állapot felé tud elmozdulni, meg tudja valósítani kijelölt céljait, amely a város jövőképének eléréséhez vezet. A települési jövőkép a közelmúlt összegzésével, a jelen helyzet ismeretével és a jövő lehetőségeinek felmérésével alakítható ki. Jelenleg és a közeljövőben a külső környezet bizonytalan, a belső erőforrások korlátozottak, szükséges a több lábon állás kialakítása. Új ágazatok megjelenítésére és a meglévő belső erőforrások jobb kihasználására, valamint a köztük lévő együttműködés erősítésére kell a figyelmet fordítani. Balatonboglár térségi viszonylatban fejlett, jelentős arányú beépített területekkel bír, ezért fokozott hangsúlyt kell fektetni a mennyiségi növekedés helyett a minőségi átalakulásra, a meglévő területek színvonalának erősítésére, a meglévő potenciál jobb, hatékonyabb kihasználására. Balatonboglárnak a váltásorientált stratégiát javasolt megcélozni. Ehhez kiemelten fontos a stratégiai tervezés és a stratégiára alapuló programok alapos kidolgozása, illetve ezek harmonizálása, egymást erősítő hatásainak maximalizálása. Balatonboglár alapcélja (jövőképe) a Barátságos és Biztonságos város státuszának megerősítése. A város mértéktartó és organikus fejlődés mellett elkötelezett. Barátságos, mert célja a kulturális nyitottság és programválaszték, a nagy zöldfelületek, a szolgáltatások színvonalának és a vendégszeretet helyi értékeinek összekapcsolása, a befogadás, a térségi együttműködés erősítésére való hajlandóság és a családbarát típusú fejlesztések végrehajtása, a borhoz, kultúrához, nyugodt pihenéshez, aktív sporthoz kapcsolódó rétegigények kielégítése. Fontosnak tartja a belső társadalmi párbeszédet és az emberi kapcsolatok erősítését. Biztonságos, mert célja a lépésről lépésre történő, szerves, az itt élők többségi igényeit tükröző fejlődés elősegítése, a munkahelyek megteremtése és megtartása, az egészség megőrzése, a környezetbiztonság, a közbiztonság és az energiabiztonság fokozása. A város a két legmeghatározóbb helyi erőforrására, a Balatonra és a Borra építkezve olyan hozzáadott termékés szolgáltatás csomagot kíván kialakítani, amely képes megtartani népességét, emeli a város térségi státuszát, de nem rombolja környezetminőségét, megőrzi és fejleszti természeti és kulturális értékeit. Balatonboglárnak, mint Barátságos városnak a jövőben elsősorban a kultúra és a turizmus fejlesztésébe kell energiákat fektetnie a minőségi fejlesztéseken keresztül. Mint Biztonságos városnak pedig a biztos foglalkoztatás megteremtése, a közszolgáltatások hatékonyabbá és


9

minőségibbé tétele és a környezeti biztonság (fenntarthatóság) megteremtése a fő feladata. Ezáltal, valamint a Balatonra és a Borra, mint két legfontosabb erőforrására alapozva adhat a BB márkanévnek új – biztos és barátságos – töltetet. Balatonboglár jövőképében felvázolt célkitűzés – kicsit eltérően az IVS 7-8 évre szóló tervezési időszakától – a város adottságait és eddigi fejlesztési folyamatát tekintve reálisan elérhető, ha a következő 7-20 évben sikerül a felvázolt célok beteljesülését szolgáló programokat, illetve azok jelentős részét megvalósítani. A nagy volumenű ipari fejlesztések lehetősége Bogláron illuzórikus, a település jövőképében a turizmusnak kiemelt szerepe kell legyen. A rétegturizmus (borgasztronómiai,

kulturális,

sport)

mellett

a

fejlesztésben

a

leghangsúlyosabb

szerep

a

tömegturizmuson belül a családbarát turizmus létesítményi, rendezvényi és szolgáltatási szinten történő kiszolgálása lehet. A több lábon állás érdekében a kertészet-szőlészet-borászat és a szolgáltatás-kereskedelem fejlesztése is fontos, hosszabb távon pedig meg kell vizsgálni egyéb gazdasági ágak megjeleníthetőségét, amelyek az üdülőkörzet által biztosított keretek között letelepíthetők. A biztonságos jövőkép megvalósulásához elengedhetetlen a fenntarthatóság elveinek alkalmazása, a környezeti értékekkel való lehető legjobb gazdálkodás és a kockázatok minimalizálása. Hangsúlyos szerepet kell kapnia a gazdasági válságkezelésnek (gazdasági stabilitás) és a megfelelő, előrelátó klímapolitikának (környezeti stabilitás), melyek mellett fontos a helyi közösség összetartásának és bizalmának erősítése (társadalmi stabilitás). Balatonboglár – adottságait és lehetőségeit figyelmbe véve – három nevesített városrészre került felosztásra, melyeken belül az előzetes egyeztetések és fókuszcsoportos beszélgetések alapján összesen

kilenc

akcióterület

kijelölése

történt

meg,

ahol

valamilyen

beavatkozás

a

városrehabilitáció érdekében indokolt, illetve körvonalazódni látszik: 1. Part menti városrész 

A2 (Parti zóna) akcióterület



A4 (Jankovich) akcióterület

2. Központi városrész 

A1 (Zöld szív) akcióterület



A3 (Munkahely) akcióterület



A5 (Berekért) akcióterület – részben itt, részben a szőlőskislaki városrészben



A6 (Városperem) akcióterület


10

3. Szőlőskislaki városrész 

A5 (Berekért) akcióterület – részben itt, részben a központi városrészben



A7 (M7 dél) akcióterület



A8 (Kislakért) akcióterület



A9 (Landord) akcióterület

1. ábra: Balatonboglár akcióterületeinek lehatárolása


11

A tervezett beavatkozások nem kizárólag az Önkormányzat fejlesztéseit jelentik, minden, a város életét meghatározó beruházás számára fontos, hogy kijelölt út mentén egy egységes koncepció, jövőkép, stratégia elérése érdekében valósuljanak meg, hiszen így tudják legjobban kifejteni társadalmi-gazdasági-környezeti hatásaikat és így képesek egymást leginkább segíteni, erősíteni. Balatonboglár Város Önkormányzata számára vannak olyan lehetőségek (beépítési javaslat kidolgozása; pilot-projekt megvalósítása demonstrációs jelleggel; bizonyos adókedvezmények biztosítása; együttműködés kezdeményezések; funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek, melyek hasznosításának előnyben részesítése, ösztönzése; idegenforgalmi fejlesztések támogatását célzó pályázat kiírása; konzisztens és kiszámítható szabályozási környezet fenntartása; önkormányzat tanácsadói hozzájárulása), melyek a magántőke minél hatékonyabb bevonását és hasznosítását, minél jövedelmezőbb működését teszik lehetővé komolyabb beruházások megvalósítása nélkül, ezzel is segítve, gyorsítva a stratégiához tartozó fejlesztési célok elérését. Az Önkormányzat nem beruházási jellegű eszköztárának egyik legfontosabbika a városmarketing stratégia. A városmarketing szerepe elsősorban a település iránt éreklődő potenciális és meglévő látogatók, turisták, a városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek szempontjából jelentős és közvetlen, azonban jó hatással van a helyi lakosságra, vállakozókra, hiszen közvetett módon az ő megélhetésüket, életszínvonalukat javítja. A városmarketing tevékenységek egyedüli célja: arra törekedni, hogy a település neve, „Balatonboglár” a város fejlődése szempontjából fontos társadalmi csoportokban pozitív és cselekvésre ösztönző asszociációkat keltsen. A kommunikáció szakmai megfontolásokból indul ki, ilyenformán illeszkedik majd a ténylegesen megvalósuló fejlesztésekhez és programokhoz. Sikeressége csakis a fejlesztések elindulásához és megvalósulásához köthető. Bizonyos mértékben és átmeneti jelleggel helyettesítheti, de teljességgel nem válthatja ki azokat. Az integrált stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a városoktól, amely biztosítja 1. egyrészt

a

stratégia

egészének

folyamatos

karbantartását,

az

elért

eredmények

visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába („stratégiai menedzsment”); 2. másrészt pedig a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását („operatív menedzsment”). A stratégiai menedzsment a „hatások” érvényesüléséért, az operatív menedzsment pedig az eredményekért (mind a közvetlen, „kimenetek”, mind a tényleges eredmények) visel felelősséget. Az


12

eredmények visszacsatolása a program nyomonkövetéséből („monitoring”) származó adatok alapján

történik.

önkormányzatának

A

stratégia szervezeti

menedzsment rendszerétől.

szervezete A

nem

feladatok

az

választható

el

önkormányzati

a

város hivatal

szakapparátusának szoros együttműködését igénylik. Az együttműködést a hivatal szervezetében intézményesíteni szükséges egy stratégiai munkacsoport felállításával, amelybe az érdekelt szakmai szervezeti egységek delegálnak résztvevőket. Az operatív (konkrét programokat lebonyolító) városfejlesztési projektmenedzsment szervezet feladatait pedig leghatékonyabban egy önkormányzati városfejlesztő társaság tudná ellátni (gazdasági társasági formában létrehozott, rugalmas, kis létszámú, de sok szakértőt és vállalkozót mozgató eredményorientált szervezet). Balatonboglár számára a partnerségek erősítése kiemelten fontos. Ezt egyrészt a nehéz gazdasági helyzet, másrészt a helyi társadalom önmagáról, illetve az egyes felek egymásról alkotott képe is indokolja. Mindkét szempontból fontos a társadalmi kohézió erősítése, mivel a jelenlegi helyzetből csak egy megerősödött helyi közösségnek van esélye kilábalni. Az erős belső kohézió megteremtése elsődlegesen a bizalom megerősítésével érhető el, elsősorban a helyi vezetés és a lakosság között, amiért mindkét félnek tennie kell. A partnerség erősítésében az Önkormányzat, a helyi intézmények és a helyi civil szervezetek lehetnek kezdeményezők. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósulásának egyik fontos mechanizmusa a monitoring feladatok ellátása, a visszacsatolások megvalósítása, következtetések levonása és a szükséges beavatkozások megtétele. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott céloknak, azok megvalósulási módjának, valamint eredményeinek részletes vizsgálatát követően szükség lehet a dokumentum korábbi felülvizsgálatára, a stratégiai célok módosítására, a szükséges beavatkozások változtatására.


13

2. BEVEZETÉS

2.1. Az IVS célja, feladata, időtávlata Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia jelenleg nem jogszabályi kötelezettség (azonban jogszabályi előkészítése az NFGM-ben zajlik, ami a későbbiekben a műfaj pozícióit várhatóan megerősíti), ezért még akkor van értelme a dokumentumot elkészíteni, ha az közvetlen pályázati célokat a település részére nem szolgál. Az már most egyértelműen látszik, hogy az IVS elkészítése középtávon minden várossal szemben szakmailag indokolt elvárás lesz minden típusú városrehabilitáció esetében, hiszen a fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az is jól látszik, hogy a minisztériumi szándékok szerint idővel nem csak a funkcióbővítő vagy a szociális városrehabilitációról szóló Regionális Operatív Programok (ROP) keretében lesz kötelező a városok számára IVS-t felmutatni egy sikeres pályázathoz, hanem más hazai és Európai Unió által támogatott programok esetében (pl. ROP-ok egyéb pályázati konstrukciói, TÁMOP, TIOP esetében) is előnyt jelent majd, ha a pályázati kiírásra benyújtott projekt a település integrált fejlesztési stratégiájába illeszkedik. Az IVS egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Legitimációját az adja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az


14

Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét jelenleg az Nemzeti Fejlesztési És Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság által 2009 januárjában kiadott Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás) tartalmazza. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különböző

szakpolitikai

megközelítéseket

(pl.

gazdaságfejlesztés,

környezeti

fejlesztés,

közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az IVS készítésének alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a városfejlesztésnek kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvető feladata. Újszerű eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási

elemeket

is

magában

foglal.

Ilyenek

például

a

forráskoordináció,

ingatlangazdálkodási terv, a városfejlesztő társaság alapítására vonatkozó részek, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhető támogatási, pályázati források által kínált lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia időnkénti (kb 2-3 évenkénti) felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése.

Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a város fejlődése szempontjából. A piaci és köz-szereplők beruházásai közötti egyensúly adott városra illetve fejlesztési területre jellemző kialakítása az IVS egyik alapvető feladata. Ezen elv gyakorlati érvényesítésének jelentősége a városfejlesztésre közvetlenül felhasználható források csökkenésével növekszik. A minisztérium felismerte, hogy az IVS alábbiakban részletezett tartalmi elemeinek teljes körét a jelenlegi időszakban nem minden önkormányzat képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és jó minőségű adatokra épülő elemzéssel alátámasztani. A jelenleg az önkormányzatok által nem


15

hozzáférhető vagy aránytalanul nagy ráfordítással elérhető adatok, adatsorok beszerzése illetve az ezekre épülő elemzések elkészítése ezért nem képezi a központi fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés feltételét a 2009-ben módosított kézikönyv szerint az elkövetkező egy-két évben, ami könnyebbséget jelent. Mindazonáltal ezen tartalmi elemek adott városra jellemző mértékű és részletezettségű kidolgozása feltétele a jó minőségű – azaz hatékony és eredményes fejlesztési döntések meghozatalát eredményező – városfejlesztési stratégiának.

2.2. Az IVS szerkezete Az IVS tartalmi felépítése röviden, a 2009-ben kiadott Városfejlesztési kézikönyv metodikai irányelvei alapján a következő főbb fejezeteket tárgyalja:

 A város szerepe a településhálózatban: az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan, illetve a város szerepének meghatározása a szűkebb és tágabb térség településhálózatában. Figyelembe veendőek a későbbiekben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos megállapításai, iránymutatásai. A fejezet rövid, összefoglaló, a város szempontjából lényegi elemekre koncentráló áttekintését adja a településhálózati szerepeknek.  Városi szintű helyzetértékelés: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek.  A városrészek elemzése: Be kell mutatni – térképpel egyértelműen illusztrálva – az egyes városrészek elhelyezkedését. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város belterületét. Indokolt esetben a külterületen is azonosítható városrész, a későbbiekben meghatározásra kerülő adatigény azonban ezen területeken nem teljesíthető központi statisztikai adatokkal, a szükséges alátámasztó adatokkal tehát a városoknak kell rendelkezniük. Röviden bemutatandó, hogy mely megfontolások vezettek az adott városrészekre való felosztáshoz.  Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek: Az anti-szegregációs helyzetértékelés célja annak bemutatása, hogy mely városrészben, vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzetű lakosságot jelentős számban tömöríti. A helyzetértékelésnek „fejlesztési szemléletmódban” kell készülnie.


16

 Stratégia: A fejlesztési célok és irányok meghatározása a városra és a városrészekre, a bevavatkozási

területek

(akcióterületek)

kijelölése

és

jellemzése,

akcióterületenkénti

költségbecslés, megvalósíthatóság, illeszkedés és kockázatelemzés.  A

megvalósítás eszközei:

A

nem

beruházási jellegű

önkormányzati tevékenységek,

városmarketing stratégia, szervezeti elvárások, települsközi koordinációra tett javaslatok, ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése, partnerség és monitoring. Az integrált városfejlesztési stratégia sikerének kulcselemei az alábbiak:  A hosszú távú („koncepcionális”) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása (akcióterületek, akciók)  A területi alapú, területi szemléletű tervezési módszertan következetes alkalmazása (területileg lehatárolt városrészek, azon belüli fejlesztési zónák, azaz az akcióterületek lehatárolása és elemzése)  A fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetőség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetőségeit leginkább bővítő módon történő allokációja  A

városfejlesztési

tevékenységek

megfelelő

fókuszálása,

elkerülendő

a

források

szétforgácsolódását, s így az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása - pontos problémaés lehetőségelemzésre épülő, átlátható és elfogadott célok kitűzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmű és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz  Valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával („partnerség”) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban


17

3. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

Balatonboglár a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Zágráb által kijelölt nemzetközi fejlesztési tengelyben helyezkedik el, amelyet főleg kedvező infrastrukturális kapcsolatai (M7, vasút) határoznak meg. Ennek a széles fejlesztési sávnak csaknem az egész Balaton térség a része, amelyet e nemzetközi nyomvonalak feltárnak. Ugyanakkor Budapest mellett két hatalmas fejlesztési pólusnak: Győrnek, de sokkal inkább Pécsnek a gyűrűző hatásai is befolyásolják státuszát, azonban e két nagy pólus közötti tervezett nagy kapacitású közúti infrastruktúrális kapcsolat (M9) Nyugatról nagy ívben elkerüli.

2. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, Váti, 2005)

Balatonboglár regionális vonzáskörzetében található ÉK-en a fejlesztési tengely mentén Székesfehévár (a megközelíthetőség korlátai miatt kisebb mértékben Veszprém), amelyek gyengébb volumenű, de jelentős fejlesztési társközpontként szerepelnek az Országos Területfejlesztési koncepcióban1 (OTK). DNy felé Nagykanizsa, mint fejlesztési alközpont gyakorol munkaerőpiaci, gazdasági és regionális intézményi vonatkozásban jelentős hatást a településre. A SzékesfehérvárVeszprém két városból álló pólustengely elsősorban a mechatronikai, az informatikai, a 1

Elfogadta az Országgyűlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata, készítette a VÁTI.


18

bioenergetikai, és a környezetvédelmi területekre irányulnak. Pécsett pedig, a tervek szerint a kulturális és a környezetipar lesz húzóágazat.Az ÉK-i és DNy-i, nagyjából azonos távolságra lévő fejlesztési gócpont jelenti Balatonboglár legfőbb regionális mágneseit, annak ellenére, hogy a település a pécsi székhelyű Dél-Nyugat Magyarországi Régióhoz tartozik. Az OTK célrendszerében a Balaton térség (mint kiemelt térség) önálló fejlesztési elemként (országos jelentőségű integrált fejlesztési térség) szerepel, amely tartós versenyképességének megteremtését tűzi ki az országos koncepció célként, ahol a magas minőségű turisztikai fejlesztések mellett a környezetvédelmi célú erőfeszítések jelentik a főbb lépéseket. Különleges státuszát az OTK a következőképpen indokolja:

„A Balaton törvényileg lehatárolt térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. A Balaton a természeti, táji, turisztikai, hajózási valamint szőlő-, és bortermelési adottságaira építkező gazdasága révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Az ország turisztikai bevételeinek mintegy harmada képződik a területen, ezért – bár önálló tervezésistatisztikai régiót nem alkot – további fejlesztése érdekében meghatározó módon kell részesednie a költségvetési forrásokból.”

Az OTK-ban lefektetett, a térségre vonatkozó irányelvek szerint a Balaton térségben az eddigi nem fenntartható, mennyiségi, szétaprózott és a táji adottságokat és a környezet minőségét veszélyeztető fejlesztések helyett a minőségi fejlesztések (szezonalitás meghosszabítása, helyi látványosságok), a nem szennyező, kis nyersanyag és területigényű gazdasági tevékenységek és a környezeti állapot javítása (a part zsúfoltságának mérséklése, a vízminőség javítása, stb.) irányában kell elmozdulnia. Az OTK ennek érdekében célként tűzi ki a térségben a következőket: 

A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtését (minőségi turizmus, közösségi terek fejlesztése).



A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítását.



A Balaton térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezését.



A szezon meghosszabbítását célzó fejlesztéseket.



A turisztikai forgalom területi szétterítését a háttér területek bekapcsolásával.



A térség további beépítésének megakadályozását, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelését.



A tájrehabilitációt, a tájsebek kezelését.


19



A nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balatonpart terhelésének korlátozását.



Balaton-felvidék aktív tájképvédelmét.



A természetvédelemre, táji adottságokra épül, gazdálkodási módok kialakítását, fejlesztését.



A környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózat fejlesztését.



Az info-kommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítását.



A kulturális örökség védelmének magas szint biztosítását.



A Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztését és fenntartását.

3.1. Balatonboglár vonzáskörzetének bemutatása Balatonboglár regionális szerepkörét tekintve egyrészt a Dél-Dunántúli Régióhoz (Somogy, Tolna, Baranya megye), másrészt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik. Az Észak-Somogyi település az ún. Fonyódi tervezési-statisztikai kistérség három balatonparti városának (Balatonboglár, Balatonlelle és Fonyód) egyike. A déli Balatonpart két agglomerációja közül a Fonyód-Boglár-Lelle agglomeráció tagja (a másik a Siófoki).

3.1.1. Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban A Dél-Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége (DDRFÜ) Balatonboglárt elsősorban a somogyi partvidék részeként jeleníti meg, mint elsősorban turisztikai jelentőségű települést, amely tavasztól őszig ideális szélviszonyokat kínál a vitorlázás és szörfözés szerelmesei számára, és gyakran ad otthont nívós, nemzetközi versenyeknek is. A mintegy 22 jelentősebb balatoni vitorláskikötő (melyek közül 8 esik a Dél-Dunántúli Régió területére) összesen 4-5.000 hajó számára biztosít férőhelyet. Ezek közé a kiemelt kikötők közé sorolja a boglári kikötőhelyet is, ahol jelentős fejlesztések történtek/történnek.


20

3. ábra: A Dél-Dunántúli Régió és kistérségei az ország regionális rendszerében

A DDRFÜ gazdasági kiadványaiban (2001) a somogyi Balatonpart esetében elsősorban a halászati teljesítményét emeli ki, ezen túl csak az M7 gazdaságélénkítő jelentőségét említi a térség potenciáljai között.

3.1.2. Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térség Balatonboglár nagytérségi identitásának másik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – eleme. Ugyanis eme körzetnek speciális, a területrendezést is érintő szabályrendszerei vannak, amelyek magasabb rendű jogszabályként (Balaton-törvény2) bizonyos korlátokat jelentenek a település fejlesztése szempontjából. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: 3.780 km2 (a tó területével együtt). A Balaton Régió három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl) részét képezi. Települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. A térségben lévő önkormányzatok részéről erős az igény önálló területtel rendelkező önálló régióra, amely ezáltal a tervezési-statisztikai régió EU támogatási célterülete lehetne. A kiemelt

2

2008. évi LVII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

21

térség – mint összekötő elem – a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) – kiemelt térségként – egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel.

Balatonboglár

Szőlőskislak

4. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe

Balatonboglár és térsége szempontjából az üdülőkörzet egészét tekintve viszonylag kedvezőtlen vonás, hogy a parti sávban a turizmus „igénytelenebb” válfaja volt mindezidáig jellemző. A tömegturizmus, a kevéssé fizetőképes vendégkör, a szolgáltatások alacsonyabb színvonala, vagy a „kemény turizmus” sajátosságaként aposztrofált környezetterhelés mind-mind jellemzői a térségnek. Összességében elmondható, hogy a ’60-as évektől kibontakozó tömegturizmus hatása itt él tovább a legerősebben (olcsóbb szálláshelyek, nagy befogadóképességű strandok, a fiatalokra fókuszáló szórakozási lehetőségek). A térség vonzerejét csökkenti a turisztikai infrastruktúra kiépítetlensége (pl. alacsony szálláshely-kapacitás).


22

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve magasabb rendű rendezési tervként és törvényi erejű jogszabályként korlátozó tényezőt és kötelezettségeket jelent a település számára. A területrendezési terv övezetei közül Balatonboglárt érinti: 

magterület övezete: Balaton vízfelszíne, Nagyberek;



ökológiai folyosó övezete: Jamai patakot kísérő galériaerdő szőlőskislaki sávja;



puffer terület övezete: néhány ökológiai folyosó menti terület;



tájképvédelmi terület övezete: szőlőskislaki külterületek jelentős része (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki);



történeti települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak teljes közigazgatási területe (elő kell írni a látványkép-védelmet, a zöldfelület fejlesztést, a hagyományos építkezési módokat és új üzemanyagtöltő nem létesíthető);



szélerőmű

elhelyezéséhez

vizsgálat

alá

vonható

terület

övezete:

Balatonboglár

közigazgatási területén nincs, azaz szélerőmű a Btv. értelmében a település területén nem helyezhető el; 

ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti;



felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak teljes közigazgatási területe ide tartozik (ezért itt csak korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható);



földtani veszélyforrás terület övezete: Szőlőskislak külterületének landordi részét érinti (itt a felszíni vizek elvezetését és a beépítés szabályait szigorúbban kell szabályozni helyi szinten);



vízeróziónak kitett terület övezete: szintén a Szőlőskislaki részeket érinti: a Vad tó és környéke, valamint a landordi rész tartozik ide (tudatos agrotechnikai módszereket, és a vízmosások megkötésének helyi szintű szabályozását kéri a terv);



felszíni vízminőség-védelmi terület övezete: Balatonboglár esetében a Nagyberek érintett (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, de lehetőség van ökoturisztikához kapcsolódó bemutatói infrastruktúra limitált kiépítésére);



tómeder övezete: (rögzíti a Balaton jogi vonalát és erősen korlátozza az azon belüli építésirendezési tevékenységeket);



térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete: ilyen terület Balatonbogláron nincs kijelölve, azaz a területen ilyen típusú létesítmény nem létesíthető;



települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak belterülete az övezet része (a Btv. itt magassági korlátozást vezet be a meglévő magasságokhoz igazítva);


23



gazdasági terület övezete: a Klapka Gy. út menti területek és a Kombinát területe tartozik ide (új jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem jelölhető ki az övezetben, a beépítettséget és a zöldfelületi arányt is szabályozza a Btv.);



általános mezőgazdasági terület övezete: a külterületi részek nagy százaléka ide tartozik (telekmérethez és művelési ághoz köti a beépíthetőség mértékét, lehetőségét);



kertgazdasági terület övezete: a landordi területrész tartozik ide (a művelt telek fogalmát vezeti be, és ehhez köti a beépítés lehetőségét);



erdőterület övezete: ide tartoznak a kislaki rész kombinát melletti, Vad tó melletti és landordi erdőterületei (többek között tiltja a terepmotorozást);



erdőtelepítésre alkalmas terület övezete: a Landordi tó környezete kijelölt erre (a Btv. megtiltja ezen területek beépítésre szánt területté minősítését);



kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti.



kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: ide tartoznak a Szőlőskislaki rész kombinát melletti, Vad tó melletti és landordi erdőterületei;



turisztikai fejlesztési terület övezete: Az M7-től délre eső csomóponti terület a Kombináttal ellentétes oldalon és Szőlőskislaktól ÉK-re eső terület idesorolt (5 ha-os min. telekmérethez köti a 10%-os beépíthetőséget);



szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: gyakorlatilag az egész Szőlőskislaki határ ide sorolt, illetőleg Boglár temetőtől délre eső területrészei (beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet lehet);



kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti.

A Balaton-törvény vonatkozó előírásai miatt a település M7 és tópart közötti szakaszán gazdasági területeken ipari terület települési terület-felhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési terület-felhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület. [4/B. §] A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdőterület, és zöldterület települési terület-felhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet. [5. §]


24

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a vízpartrehabilitációs

tervben

(a

továbbiakban

együtt:

vízpart-rehabilitációs

terv),

továbbá

a

településrendezési tervben zöldterületi terület-felhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlannyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen más terület-felhasználási egység nem jelölhető ki. [6. §]

5. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból


25

3.1.3. Balatonboglár a Fonyódi Kistérségben Balatonboglár kistérségi szinten a Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség3 (korábban Dél-nyugat Balatoni Kistérség) meghatározó települése. A Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás a SAPARD program indíttatására alakult 1999-ben Balatonlellei központtal, először 13, majd 14 taggal, ám a társulás meglehetősen névleges maradt komoly kooperáció nélkül. Stratégiájának helyzetfeltáró része 2004 során megújult. A kistérségi társulás 14 tagja ekkor még Balatonberény,

Balatonboglár

(Szőlőskislakkal),

Balatonfenyves,

Balatonkeresztúr,

Balatonszentgyörgy, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Fonyód, Gamás, Látrány, Ordacsehi, Somogytúr, Somogybabod, Visz települések. 2007-ben azonban változás történik a kistérségi lehatárolások rendszerében és Balatonboglár egy 11 településből álló kistérség, a Fonyódi Kistérség települése lesz. Fonyód súlya az elmúlt 20 évben egyre növekedett és mint potenciális kistérségi központ Balatonboglár és Balatonlelle (Boglárlelle) szétválásával erősödött meg, míg végül 2007-ben hivatalosan is átveszi ezt a szerepet. A Fonyódi kistérség – a 11 megyei statisztikai kistérség adatait összehasonlítva – egyike a legkisebbeknek, de népességszámát, gazdasági potenciálját tekintve a megye egyik legerősebb kistérségének számit. Területe 373 km2. A Fonyódi Kistérség területfejlesztési szempontból nem kedvezményezett kistérség (64/2004. Korm. rendelet szerint), három város (ezek közül a Szőlőskislakot is magába foglaló Balatonboglár a legnagyobb népességű) és nyolc község alkotja. Munkanélküliségi rátája 2002-2007 között 6,5% és 8,2% között változott, lassú fokozatos növekedési trend olvasható ki az adatokból: a ráta a megyei és a regionális átlag alatt, de az országos átlag felett van.

Statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szintű (korábban NUTS 4) mikrorégió. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. 3


26

6. ábra: A Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség (2007 óta)

A térség demográfiai és jövedelmi adottságai kedvezőtlenek: jellemző a társadalmi szegregáció a falvakban, ahol a roma népesség nagy arányban jelenik meg; e településeken a munkanélküliség is átlag feletti. Az alacsony képzettségi színvonalú munkaerő megnehezíti az ipari beruházások növekedését a térségben; káros hatású a fiatalok városokba vándorlásával jelentkező elöregedés. Kiemelt célja kell legyen a résztérségnek a humánerőforrások fejlesztése, kiemelten a nyelvtudás, vállalkozási készségek fejlesztése a parti sávban elsődlegesen, de a falvaknál (így Szőlőskislaknál is) kitörési pontként jelenhet meg a falusi turizmus. A kistérségben 2004 és 2008 között az országos statisztikák szerint összesen mintegy 165 hazai és 49 uniós támogatású program indult, amely mintegy 2,1 Mrd Ft támogatással és 3,9 Mrd Ft teljes költséggel zajlott le. Ezen belül a regionális operatív programokra (ROP) sikeresen Látrányon (2005), Karádon (2005), Fonyódon (2006) és Somogytúron (2006) pályáztak összesen 324,6 MFt támogatásra. A kistérségben meghatározó jelentőségű a Balatonhoz köthető idegenforgalom szerepe, a vendégéjszakák száma regionális szinten is magas, 2007-ben 223-782 ezer db közötti legmagasabb sávban mozgott.


27

1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:TEIR 2009)

Megnevezés Balatonboglár Balatonfenyves Balatonlelle Fonyód Gamás Karád Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz

Jogállás Város Község Város Város Község Község Község Község Község Község Község

Mindösszesen:

Terület [100 ha]

Népesség [fő]

32 52 43 54 43 52 22 23 11 35 6

5.949 1.850 4.924 5.041 773 1.607 1.366 776 518 431 199

373

23.434

3.1.4. Balatonboglár mint borvidéki központ Balatonboglár térségi jelentőségének egy másik aspektusa, hogy borvidéki központ, a Balatoni Borrégión belül a Dél-Balaton hegyközségeinek többsége hozzá tartozik. Központi szerepét elsősorban a korábbi nagy állami kombinátnak, a BB-nek, illetőleg az itt működő szőlészeti és borászati középfokú szakképzésnek köszönheti. A borvidék szőlőterülete összesen 2.820 hektár. A Dél-Balatoni Borvidék hegyközségei: Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi települések, ahol a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak a borvidék szőlőterületei közé. A 21 települést tartalmazó Dél-Balatoni Borvidék teljes terjedelmével a régióban (a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet) található. A Borvidéken a 6.000 m² feletti szőlőültetvény ingatlanok száma szignifikáns, a birtokösszevonás itt a legjobb hatásfokú a borrégióban. A Dél-Balatoni Borvidék ültetvényeinek átlagos kora két évtized, vagy annál kevesebb.


28

7. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban

3.1.5. Balatonboglár szűkebb térségének gazdasági jellemzői A térség, és azon belül Balatonboglár lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások és az ipari tevékenység csaknem teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. A Balatoni Üdülőkörzetben ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. Balatonboglár ezért üdülőterületi jellegéből adódóan iparfejlesztésre csak korlátozott mértékben alkalmas. A Balaton Régión belüli területi fejlettségi különbségek feltárásakor kiderült, hogy a Balaton Régió összességében egy „átlagos” térsége bár az országnak (a megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke épp az országos átlagon áll, míg a vidéki átlagot jóval felülmúlja), ám ezek az értékek jelentős különbségeket fedhetnek el, mint azt az egy főre jutó GDP értékről készített alábbi térkép is sejteti.


29

12898 1 800 1 300 900 600 400 100

(1) - 5 000 (23) - 1 800 (19) - 1 300 (20) - 900 (31) - 600 (49) - 400 (21)

8. ábra: A Balaton Régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke (ezer Ft, 2000) (forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013)

A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdaság Zrt. (korábban állami borkombinát), melynek ingatlana korábban a belterületen, ma pedig a külterületen, az autópálya nyomvonal mellett helyezkedik el. Az autópálya nyomvonalának a kiépítését követően ez a terület a településtől még jobban elszakadt, a környező szőlőterületek nyersanyag feldolgozásában erősen csökkent szerepe, a feltörekvő kis- és közepes családi pincészetek pedig mindezidáig nem tudták helyettesíteni a felvevő szerepét. A korábbi pezsgőgyártás Budafokra tevődött át (a BB pezsgőt is ott készítik), a térség szőlő felvásárlásában a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki Borvidék tömegbort készítő nagy pincészetei játszanak ma jelentősebb szerepet. A BB, mint a térség megtartó ereje és legnagyobb munkáltatója már a múlté és ezt sem a település, sem szűkebb környezete nem tudta eddig kiheverni. Az iparban és a mezőgazdaságban történt jelentős szerkezeti és tulajdonosi változások erőteljesen érintették a várost és térségét. A BB, mint legnagyobb munkáltató megszűnése már a ’90-es években érezteti hatását. A városban ma meghatározó jelentőségű a turizmusból közvetve vagy közvetlenül élő vállalkozások száma. Ezek mellett az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás, a halfeldolgozás, a borászat, a gyümölcstermesztés és kis- és nagy élelmiszerkereskedelem a jelentős. A kézműiparnak speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság.


30

3.1.6. Balatonboglár főbb demográfiai és munkaerőpiaci jellemzői a térséghez viszonyítva Balatonboglár rendelkezik a kistérségben a legnagyobb lakónépességgel (2008. január 1-jei adat), közel 20 %-kal nagyobbal, mint Fonyód vagy Balatonlelle. 2. táblázat: Településszintű adatok (2009. február, forrás: Regionális Munkaügyi Központ) LakóGazdasági aktív népesség népesség (2008) (becsült, fő) Települések Balatonboglár 5.949 2.339 Balatonfenyves 1.850 737 Balatonlelle 4.924 1.933 Fonyód 5.041 2.081 Karád 1.607 630 Látrány 1.366 590

Mutató (%)

Munkavállalói korú népesség (fő)

Relatív mutató (%)

14,0 13,7 16,5 10,4 27,0 23,9

4.067 1.330 3.458 3.513 1.113 959

8,04 7,59 9,22 6,15 15,27 14,70

Balatonbogláron a regisztrált munkanélküliek száma összesen 2001-ben 339 fő, ebből 192 férfi és 147 nő. Az évek során a munkanélküliségi ráta a megyei, kistérségi rátához hasonlóan emelkedik, de a kistérségi, megyei és regionális átlag alatt marad. Az országos átlagot azonban 2006 és 2007-ben majd 1%-al meghaladta. A munkaerőpiaci helyzetre vonatkozó térségi és települési adatok szerint4 2009 februárjában a kistérségben (összesen 1.641 nyilvántartott álláskereső volt, ami a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva 17,6%. A tartósan (legalább egy éve) nyilvántartottak aránya 21,5% (353 fő), ami 12,6 százalékponttal kedvezőbb a megyei átlagnál. A város vándorlási egyenlege az elmúlt években a gazdasági problémák ellenére pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), legalábbis a kistérség, a megye és a régió adataihoz képest.

3.1.7. Regionális szerepkörű balatonboglári közintézmények A város közintézményei közül több részlegesen vagy teljes egészében regionális feladatokat lát el. Kistérségi jelentőségű a Tűzoltóság, a Somogy megyei Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltsége, a Körzeti Földhivatal, FM Hivatal Falugazdásza, a Hegyközségi Iroda, Balatonboglár-Ordacsehi Települések Platán Alapszolgáltatási Központja, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, a Vállalkozói Központ Közalapítvány, a Dél-Balatoni sugárzási körzettel 4

Forrás: Somogy megyei Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltsége


31

rendelkező Városi Televízió. Ezek mellett a településen 3 postafiók (központi posta, 3. számú fiókposta, szőlőskislaki fiókposta) is üzemel. Oktatási intézményi ellátottságát tekintve a település térségi jelentőséggel bír. Óvoda tekintetében a városi intézményekben (a tagintézménnyel együtt) jelenleg 195 óvodai férőhely áll rendelkezésre, amely jelenleg 83%-os kihasználtsággal üzemel, azaz kis mértékben képes fogadni településen kívüli jelentkezőket is. Az óvoda épülete azonban leromlott. A fentiek miatt bővítésével nem, de korszerűsítésével, felújításával számolni kell. 2008-ban a városban lévő iskolák 25 tantermében 536 tanulót oktattak. Az általános iskolai tantermek a normatív számítások alapján felmerült igényeket kielégítik. Az általános iskola épületében zeneiskola is működik. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola (Mathiász János Középiskola és Szakiskola) – nem önkormányzati fenntartású intézmény – 10 tanteremmel és 160 kollégiumi férőhellyel működik. Az intézmény tantermei és kollégiumai széttagoltan, külön-külön épületekben találhatóak, a területi megosztottsága kedvezőtlen. A szakiskola a kertészeti képzés középfokú intézménye, amely miatt regionális jelentőséggel bír, de az iskola képzése és a munkaerőpiaci igények (gyakorlati képzés színvonala) között egyre jelentősebb a szakadék. Egészségügyi intézményi ellátás tekintetében középszintű ellátás üzemel a településen. Kórház nincs, de szakrendelések (járóbeteg ellátás) tekintetében az ellátás az átlagosanál szélesebb körű és jelenleg is bővítés alatt áll. Az orvosi rendelők és a járóbeteg ellátást végző Dr. Török Sándor Egészségügyi Központ az Egészségházban találhatók. Az épület területi elhelyezkedése, megfelelő. Az egészségügyi központ kistérségi jelentőségű és vonzáskörzetű. Jelenleg Balatonbogláron az orvosi rendelő fejlesztését célzó program van folyamatban, mely a szolgáltatás színvonalának fejlesztésével jár (fejlesztés területei: fizioterápia, gyógytorna, radiológia). A településen két gyógyszertár működik. A város a szociális ellátó rendszerében egy 25 férőhelyes bölcsődét működtet, amely azonban kapacitása fölött (37 beírt gyermek) 3 csoportszobával üzemel. Napirenden van a bölcsőde áthelyezése és pályázati támogatásokból várják egy korszerűbb bölcsőde kialakítását. Közművelődés tekintetében elsősorban városi jelentőségű intézményeket (városi könyvtár, fiókkönyvtárak, helytörténeti gyűjtemény) találunk, a Kék és Vörös Kápolnák (mint művészeti galéria és műterem), valamint a Kápolna- és Várdomb időszakos szabadtéri színházai azonban néhány évtizede országos szinten is jegyzett művészeti műhelyei voltak a neo-avantgard mozgalomnak.


32

3.1.8. Balatonboglár a régió sport és rekreációs hálózatában A regionális sportélet tekintetében első helyen az évszázados tradícióval rendelkező tenisz szakosztály említhető meg. A teniszcsarnok a Platán sor és a 70-es út között épült ki, 14 db teniszpályája rangos nemzetközi és hazai versenyeknek ad rendszeresen otthont. A település Sportcentrumának kiépítése a Gaál Gaszton utcai területen kezdődött el, ahol először labdarúgóés kézilabda pályák épültek meg. A terület továbbfejlesztése sportcsarnokot, uszodát, klubházat is magába foglaló létesítmény, az Urányi János Sport és Szabadidő Központ kialakításával megvalósult. A többcélú sportcsarnok nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas méretekkel épült, a 250 fős ülő és mintegy 200 állóhellyel. A csarnok egyéb rendezvények bonyolítására is alkalmas. (A sportkomplexum kiépítése a település gazdasági erejét meghaladó mértékben történt meg, az ebből fakadó adósságteher jelentős mértékű, ezért a központ térségi hasznosítása, és ezen keresztül a beruházási és fenntartási költségek mérséklése ma igen meghatározó problémát jelent a település életében.) A rekreációs jelentőségű intézményhálózatban a fentieken túl térségi jelentőségűek a város területén található strandterületek, amelyeknek azonban a műszaki állapota romló, korszerűsége alacsony fokú. Boglár strandjainak jelenlegi státusza: szabadstrand, amely a balatoni kínálatban egyre unikálisabb (a fizetős strand-szolgáltatások a jellemzőek). A település kijelölt strandjai a Fiumei úti strand, a kemping melletti szabadstrand („Sziget” strand), a Kodály utcai- és a Platán strand. A Platán strand feltöltött területen alakult ki, amelyhez a szabad terület, be nem építhető közparkként kapcsolódik. További rekreációs jelentőségű területei a településnek a várdombi parkerdő, a vitorláskikötő és Yacht klub, és a Kentaur Üdülőfalu.

3.2. A város szerepe a térségi munkamegosztásban A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési elképzelései5 Balatonboglár és vonzáskörzetében (Kelet-Belső-Somogy kisrégió) 2020-ig fejlesztési irányként a helyi mezőgazdasági húzóágazat és a parti üdülési potenciál, mint értékesítési hely összekapcsolását, a konzervipar, a borászat, a hozzáadott értékek és a humán erőforrás fejlesztését, a háttér települések turisztikai programkínálatának növelését, identitást erősítő, minőségibb turisztikai arculat kialakítását célozza meg.

5

Forrás: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig - Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht, 2008 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

33

A helyi mezőgazdaság húzóágazata elsősorban a növény-, azon belül a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az ebben rejlő lehetőségek (termesztés, és a termékek feldolgozása, kereskedelme; a Balatonpart, mint felvevőpiac, illetve távolabbi piacok) kiaknázása mindenképpen potenciális gazdaság-diverzifikációs esély a térség számára. A feldolgozás során törekedni kell a minél nagyobb hozzáadott értékű termékek kínálatára (így pl. konzervipar fejlesztésére), illetve a helyi, táji sajátosságként eladható élelmiszeripari termékek (lekvár, befőtt, stb.) előállítására, utóbbit akár nagyobb szériában is megfelelő kereslet esetén. Balatonboglár környékén a szőlészetre települt borászat kiemelkedő. A helyi erdőterületekre alapozva az erdőgazdálkodás és a kapcsolódó faipar is megemlíthető. A helyi sajátosságként értékesíthető élelmiszeripari termékekhez hasonlóan a kézművesipar (bútor, kerámia, stb.) is a helyben előállított használati- és ajándéktárgyakra fókuszálhat. Fontos térségi cél a programkínálat diverzifikálása (sportlehetőségek, koncertek, fesztiválok a vendégkör igényeinek kielégítésére) és az ezzel kapcsolatos települési munkamegosztás, illetve a turisztikai és egyéb szektorok közötti vállalkozási hálózat létrejöttének ösztönzése. Ez jelenti egyben a parti és a balatoni háttér települések munkamegosztását is, ahol az előbbi a vendégvonzó, szolgáltató utóbbi a termelő és humán erőforrást szolgáltató szerepet töltheti be. A térségben az elsődleges turisztikai célcsoportot az olyan fiatal, illetve a középkorú, fizetőképes csoportok jelentik, melyek aktív életet élnek, esetleg kisgyermekes családok.

9. ábra: Térségi munkamegosztás kapcsolatrendszere


34

4. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS

A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A helyzetértékelés kitér a vonzáskörzet bemutatására is. A helyezetértékelés alapvetően a legutóbbi (2001) népszámlásái adatokra alapszik. Az alábbi fejezetekben bemutatandó társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőknél alapvetően a 2001-es népszámláláskor összegyűjtött adatok kerülnek bemutatásra, illetve ahol rendelkezésre állnak frissebb adatok, ott a forrást és a vizsgált időszakot megjelölve ezeket is feltüntetjük, lehetőséget teremtve ezzel tendenciák levonására, vizsgálatára.

4.1. A város szerkezete Balatonboglár az ún. „Somogyi parti sík” elnevezésű kistáj közepén helyezkedik el, a somogyi meridionális hátak előterében lévő domblábi lejtős síkon fekszik. A szelíd hajlású, alacsony felszínű területből kiemelkedik a boglári Vár-domb és Temetődomb néven ismert két vulkáni tufa képződmény, amely a Balaton térség tanúhegyei közé tartozik. Vízrajzának meghatározó eleme a Balaton. Vízfolyásainak, csapadékvizeinek befogadója a tó, mely a vegetációs időszakban szubmediterrán jelleget ad a városnak. A Balatonparti sík területei mára már beépültek a hajóállomás melletti mesterséges feltöltés kivételével. A településen halad keresztül, kelet-nyugati irányban, a Budapest-Nagykanizsai-Murakeresztúri vasúti fővonal és ezzel párhuzamosan, annak déli oldalán az 70-es jelű főközlekedési út. Új infrastrukturális elem a települést délről elkerülő M7 autópálya. A közigazgatási terület nyugati határán, Ordacsehi felé található berkes-nádas terület (Nagyberek) egészen a beépített belterületig húzódik. A település déli részén, az M7 vonalától közvetlenül délre helyezkedik el a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. területe, melyet jelentős szőlőés gyümölcsös területek vesznek körül. A szőlőskislaki városrész különálló belterületével egykor elkülönült önálló település volt. Jellemzői a sajátos szőlő-, rét és erdőterületek, a hagyományos zártkertek, és patakvölgyek (duzzasztott, és természetes vízfelületekkel valamint egy bányatóval.) Balatonboglár város területe 3.204 ha, ebből belterület 475 hektár, melyből önkormányzati tulajdonban 106 hektár van. Balatonboglár belterülete több sajátos arculattal bíró településrészből áll.


35

A vasúttól északra fekvő területjellemző területegységei: 1.

Szabadság liget és környéke,

2.

Jankovich telep,

3.

Fiumei és Hunyadi utcák környéke,

4.

Kikötő környéke és Platán strand,

5.

Kodály Zoltán út és környéke

A vasúttól és a 7. számú főúttól délre fekvő területjellemző területegységei: 6.

Nyírta és Csalogány utcák és környéke,

7.

Erzsébet utca és környéke,

8.

Városközpont,

9.

Bárányi kúria és környéke,

10. Várdomb, Sándor domb és Temetődomb, 11. Várdomb keleti oldala és a sportterület, 12. Vikár B. utca, Császta és környéke, 13. Kórház utca környéke, 14. Attila utca és környéke, 15. Török Bálint és Gyep utcáktól délre eső terület, 16. Klapka út és környéke. Szőlőskislak, bár közigazgatásilag Balatonboglár része, karakterében megőrizte falusias jellegét, önálló belterülettel rendelkezik, melyet mezőgazdasági területek, főleg szőlők és erdőterületek vesznek körül. A településrészt történelmileg kialakult sugaras úthálózati rendszer jellemzi, a központtól délre eső beépítés megőrizte a falu hagyományos, fésűs beépítésének jellegét.

3. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása Balatonboglár Megnevezés Belterület Külterület Volt zártkert

Mértékegység ha ha ha

Szőlőskislak

407,1080 2.019,4203 -

Mindösszesen:


65,7057 630,8897 80,6347

Összesen 472,8137 2.650,3100 80,6347 3.203,7584

36

4. táblázat: Településrész adatok (forrás: KSH) településrészek jellege és megnevezése

lakónépesség

a lakások

a nem lakott üdülők

a lakott egyéb lakóegységek

Postai irányító szám

A külterület települési jellege

1

8630

–

–

8691

–

száma 2001. február 1-jén belterület Balatonboglár

5 212

2 156

1 152 egyéb belterület

Szőlőskislak

716

250

22 külterület

Bánomhegy

–

5

–

–

8691

Mgl.

Jánoshegy

–

8

–

–

8691

Mgl.

Kokashegy

–

5

–

–

8630

Mgl.

Landord

–

5

–

–

8691

Mgl.

4.2. Gazdaság A város lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. Az üdülőkörzetben az érvényben lévő területi szabályozás (ld. 3.1.2. Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben) szerint ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdasági Zrt., melynek telephelye ma a külterületen, az M7 nyomvonalától délre helyezkedik el. A városban meghatározó jelentőségű az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás. A kézműipar speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság. 5. táblázat: Vállalkozások száma, összetétele 1996 és 2008 között

Évek 1996 1998 2001 2008

Működő vállalkozás

Kft.

604 787 682 763

65 94 96 319

ebből Szövetkezet 3 6 6 2


Bt.

Egyéb

59 73 90 241

477 614 490 201

37

A kereskedelmi és vendéglátóhelyi szolgáltatás szezonális jelleggel működik, 380 működő üzlet található a településen. 6. táblázat: Balatonbogláron működő üzletek megoszlása, 2008 Üzletek száma Üzletek típusai 53 30 72 97 10 37 11 7 9 54

Élelmiszerüzlet Ruházati üzlet Iparcikkek Vendéglátó üzletek Turisztikai szolgáltatók Szálláshely szolgáltatók Élelmiszer nagykereskedések Iparcikk nagykereskedések Gépjármű és gépjármű alkatrész kereskedelem Kölcsönző, javító-szolgáltató műhely

Összesen

380

A kisüzletek és kisvendéglők sajátos hangulatot adnak a városnak, a foglakoztatási helyzetet azonban nem oldják meg. A település legnagyobb foglalkoztatója jelenleg az Önkormányzat. Balatonbogláron a regisztrált vendégek száma 130.312 fő volt 2008-ban, akik 218.189 vendégéjszakát töltöttek el a településen. 7. táblázat: Szálláshelyek és férőhelyeik száma Balatonbogláron, 2008 Egységek száma

Szobák száma

Férőhelyek száma

Kereskedelmi szálláshely

1.083 13 37

2.867 143 na.

6.257 461 650-700

Összesen

1.133

-

7.418

Megnevezés Magánszálláshely Nem üzleti célú szálláshely


38

Jelenleg az Önkormányzat nem rendelkezik gazdaságfejlesztő eszközökkel, a település szervezeteinek, vállalkozóinak, lakosságának juttatott hazai és Európai Uniós támogatások az alábbiakban részletezettek: 8. táblázat: Hazai támogatások 20042008 évben Projektek száma (db)

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

Cél kategória Gazdaságfejlesztés Települési életminőség Humán infrastruktúra Tervezés Emberi erőforrások fejlesztése Egyéb, nem besorolható

24 2 2 2 1 1

18.448 17.366 13.211 10.651 7.151 5.301

47257 67.226 20.206 22.877 17.877 14.000

Összesen

32

72.128

189.443

Projektek száma (db)

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

Cél kategória Humán Erőforrás Fejlesztés OP Agrár és Vidékfejlesztés OP Gazdasági Versenyképesség OP

1 2 1

17.873 16.652 4.600

17.873 48.771 11.500

Összesen

4

39.125

78.144

Projektek száma (db)

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

Cél kategória Gazdaságfejlesztési OP Regionális OP Társadalmi infrastruktúra OP

3 1 1

27.584 19.825 13.552

76.558 23.324 13.552

Összesen

5

60.961

113.434

9. táblázat: Uniós támogatások (NFT1) 2004-2008 évben

10. táblázat: Uniós támogatások (ÚMFT) 2007-2008 évben

4.3. Társadalom 4.3.1. Népesség A korábbi adatokat vizsgálva elmondható, hogy a népesség alakulására az 1850-es évektől 1941ig folyamatosan és dinamikusan emelkedő tendencia volt a jellemző, a II. világháborút követően nagy visszaesés, majd fokozatos emelkedésnek lehettünk tanúi.


39

A város lakónépessége 2001-ben 6.079 fő, 2008-ban 5.949 fő. Üdülőidényben azonban cca. 14-30.000 fő elszállásolására képes a település. Az állandó lakosok között 2001-ben (és lényegében 2008-ban is) a férfiak aránya 46,5%, a nőké 53,5%. 1992-től lassú emelkedés, majd 1994-1997-ig visszaesés jellemezte, amikor a település 300 főt veszített népességéből főként az elvándorlás (urbanizációs elszívó hatás) következtében. 1997-től lassú visszakapaszkodás tapasztalható a hatezres szint fölé, majd egy kiegyenlített időszak után 2007-től ismét csökkenő tendencia mutatkozik.

10. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása 1992-2008 között (forrás: KSH)

2001-ben a természetes fogyás (az előző népszámlálás adatait bázisként tekintve) 266 fő volt, 878 halálozásra 612 élveszületés jutott, és a vándorlási különbözet is negatív volt, 8 fő költözött el. A város vándorlási egyenlege – VÁTI Kht. TeIR rendszeréből nyert adatok alapján – az elmúlt években azonban pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), ellentétben a kistérség, a megye és a régió adataival.


40

11. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH)

A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 11. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása 2008

2001 (fő)

(%)

(fő)

(%)

895 3 837 468 798 752 1 820 1 346

14,7 63,1 7,7 13,1 12,4 29,9 22,1

733 3 620 327 654 882 1 758 1 596

12,3 60,9 5,5 11,0 14,8 29,5 26,8

Korcsoportok 0–14 15–59 15–19 20–29 30–39 40–59 60–X

A koreloszlás tekintetében elmondható, hogy az elmúlt 7 év során a településen a 14 év alattiak száma és aránya csökkent (korcsoporton belül 16,3%-kal, az összlakossághoz viszonyítva 2,4%kal). A 15-59 év közöttiek száma csökkent (-3,6%), így arányuk a település lakosságán belül is visszaesett (-2,2%), a 60 év felettiek pedig mind a számukat (+21,1%), mind az arányukat tekintve (+4,7%) növekedtek. A korösszetétel adatait vizsgálva a település lakosságának elöregedése zajlik, és az időskorúak számának emelkedésével, a fiatal korcsoportok további csökkenésével számolhatunk. Feltételezéseink szerint az idősebb, korábban másutt élők beköltözésére vezethető vissza ez a tendencia. Mindez a Balatonpart többi településénél is megfigyelhető (pl.: Fonyódnál ez még fokozottabban jelentkezik).


41

12. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH)

A távlatokat tekintve Somogy Megye Területrendezési Terve (SMTRT) 2020-ig a statisztikai körzetben a jelenlegi lakónépesség 100-125%-os jelenlétével számol. Mindezeket a tendenciákat, valamint a Balaton Régió népesség előreszámításait is tekintetbe véve, de a pillanatnyi gazdasági és népességvándorlási tendenciákat is szem előtt tartva a település távlati népességét stagnáló, 5.900 és 6.100 fő közötti állandó népességgel lehet prognosztizálni. A település 96%-ban magyar nemzetiségű, 0,4%-ban német és 3,9%-ban ismeretlen összetételű a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján. 2001-ben a település lakosságának 74,2%-a római katolikus; 0,5%-a görög katolikus; 6,6%-a református; 2,9%-a evangélikus; 0,4%-a más egyházhoz, felekezethez tartozik; 5,2%-a nem tartozik egyházhoz, felekezethez; 10,2% ismeretlen, nem válaszolt.

4.3.2. Háztartások, családok6 A balatonboglári háztartások száma 2.201. 100 háztartásra 262 fő jut, melyből 90 foglalkoztatott. Az 1 személy alkotta háztartások száma 526, 2 fős 663, 3 fős 420, a 4 fős 392, 5 és több fős pedig 200. Az 1 foglalkoztatottal rendelkező háztartások száma 674, 2 keresővel rendelkező háztartás 490, 3 keresős 91, a 4 és több keresős pedig 11. A családok száma 1.723, a 100 családra jutó családtagok száma 280 fő. A házaspárral rendelkező családok száma 1.328, élettársi kapcsolat 124 családban van, gyermekeit egyedül

6

A 2001-es népszámlálás adatai alapján.


42

nevelő férfiak 32 családban, nők 239 családban találhatók. 100 családra jutó gyermekek száma 95.

4.3.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet A foglalkoztatottak száma a településen 2001-es népszámlálás idején összesen 1.972 fő volt, ebből 1.051 férfi és 921 nő. 12. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, 2001 2001 (fő)

(%)

437 504 622 390 19

22,16 25,56 31,54 19,78 0,96

Korcsoportok 15–29 30–39 40–49 50–59 60-X

A foglalkoztatottak közül 497 fő vezető értelmiségi, 403 fő egyéb szellemi, 443 fő szolgáltatási, 51 fő mezőgazdasági, 452 fő ipari, építőipari, 126 fő pedig egyéb foglalkozású. Az összes foglalkoztatott közül 4 fő általános iskola 8 osztályánál kevesebb, 291 fő általános iskolai, 552 fő középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, 759 fő középiskola érettségivel, 366 fő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. A városban 2.941 fő, aki nem dolgozik és nem tanul, a helyben tanulók és dolgozók száma pedig 1.917 fő. A helyben lakó foglalkoztatottak száma 1.972 fő (1.173 fő helyben dolgozó és 799 fő más településre eljáró), a más településről bejáró dolgozókkal (606 fő) együtt a helyben foglalkoztatottak száma 1.779 fő. Az iparban és a mezőgazdaságban történt jelentős szerkezeti és tulajdonosi változások erőteljesen érintették a várost és térségét. Balatonbogláron a regisztrált munkanélküliek száma összesen 2001ben 339 fő, ebből 192 férfi és 147 nő. Az évek során a munkanélküliségi ráta a megyei, kistérségi rátához hasonlóan emelkedik, de a kistérségi, megyei és regionális átlag alatt marad. Az országos átlagot azonban 2006 és 2007-ben majd 1%-kal meghaladja.


43

13. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH)

Balatonboglár munkaerőpiaci helyzetét 2009. február 20-án a következő adatok jellemzik: A lakónépesség száma 5.949 fő (2008-as adat), ebből a gazdaságilag aktív népesség 2.339 fő (becsült adat). A nyilvántartott munkanélküliek száma 327 fő (a gazdaságilag aktív lakosság 14%a), ebből a tartósan nyilvántartottak száma 73 fő. A munkavállaló korú népesség száma 4.067 fő, az ehhez viszonyított relatív munkanélküliség 8,04%, ami megegyezik az országos relatív mutatóval. Járadék típusú ellátásban 112 fő, míg segély típusú ellátásban 60 fő részesül. Rendszeres szociális segélyt 45 fő kap. A város foglalkoztatási gondjait növelték a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. (BB Zrt.) privatizációjának következményei, mely a foglalkoztatottak drasztikus csökkenéséhez vezetett. Csökkent a BB Zrt. termékeinek a helyben végzett előállítása is. A korábbi foglalkoztatottak helyzete azóta sem rendeződött, éppen ezért a munkahelyteremtés az egyik elsődleges feladata város vezetésének. Az ezzel kapcsolatos adottságok azonban nem túl kedvezőek. Az idegenforgalommal,

turizmussal

összefüggő

fejlesztések

behatároltak,

a

vendégforgalom

visszaesett. Ebből a helyzetből kitörést jelenthet a város hagyományos foglalkoztatási ágazataihoz való visszatérés: a kereskedelem, a szolgáltató- és a Balaton ellátását elősegítő háttéripar fejlesztése, valamint a kertészethez, szőlészet-borászathoz kapcsolódó egyéni gazdálkodás támogatása.


44

4.4. Települési környezet Balatonboglár egy természetileg és tájképileg érzékeny, sérülékeny területen az elmúlt évszázadban jelentős területi változásokon átment település, ahol a mennyiségi növekedés jelentős infrastruktúrális beruházásokkal járt együtt. Az alábbi fejzetben ezeket a környezeti és infrastruktúrális jellemzőket tekintjük át.

4.4.1. Természeti környezet állapota Talaj- és vízvédelem A talaj- és vízvédelem témakörében a település eddig rendeletet nem alkotott. Az SMTRT a Balaton teljes parti sávját a fokozottan szennyezettség érzékeny területek közé sorolja. A vízbázis védelme szempontjából a térség I/A prioritási csoportba sorolt. A Jamai vízgyűjtő a háttérterületek vizeit a tó irányába vezeti le. Az Észak-Somogyi Vízitársulat információi szerint a vízgyűjtő területen – az iparterületen lévő törmelék-lerakóhelyen és MÉH telepen túl – szennyező forrás nincs. A Balaton szennyezettségének megakadályozása érdekében a Balatoni Regionális Terv nádastó rendszer kialakítását irányozta elő a kérdéses vízgyűjtő területen. Levegőtisztaság-védelem A

levegőtisztaság-védelem

témakörében

a

település

eddig

rendeletet

nem

alkotott.

Levegőtisztaság-védelem szempontjából a 21/2001.(11.14.) Kormányrendelet előírásai az irányadók. A légszennyezés fő forrás a 7-es számú fő közlekedési út, melyet a megépült autópálya jelentősen tehermentesít. A település ipari és szolgáltató cégei a megengedettnél nagyobb légszennyezést nem okoznak. A levegőtisztaság-védelem érdekében a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek a környezetterhelésre érzékeny Balatonparti sávtól, a helyi természetvédelmi területektől, és a lakóövezetektől elválasztva kerülnek elhelyezésre. A kéndioxid és a korom kibocsátás elsősorban lakossági eredetű és nem haladja meg a megengedett egészségügyi határértékeket. Zajvédelem A település önkormányzata a zaj- és rezgésvédelemről a 10/1996. (V.1.) számú rendeletet alkotta. A városban a Közterület Felügyelet rendszeresen, illetve alkalmanként ellenőrzi a kibocsátott zaj mértékét. Zajvédelmi szempontból elsősorban a közlekedésből származó ártalmakkal kell számolni. Ezen belül a vasút okozta nappali 70-73 dB és éjszakai 64-65 dB terhelés messze meghaladja a megengedett határértékeket. Vasúti zajvédő fal megépítésével a zajszint csökkenésére lehet


45

számítani. További csökkenést eredményezhet zajvédő növénysávok telepítése a zajkibocsátások közelében, valamint forgalomtechnikai eszközök alkalmazása. Hulladékgazdálkodás A település önkormányzata a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről, a köztisztaság biztosításáról és a közszolgáltatás díjának megállapításáról a 49/2001. (XII. 20.) számú rendeletet alkotta. A hulladékgyűjtés teljes és jól szervezett. A hulladékgazdálkodásba bevont szolgáltató: ZÖLDFOK Zrt. A hulladékszállítás jelenleg a nyári időszakban heti kettő alkalommal (hétfő és péntek) történik, valamint április 30. és október 31. között kéthetente, szerdán „zöld szállítási nap” (kizárólag szerves anyagot tartalmazó hulladék szállítása) van. A hulladékot az Ordacsehi regionális lerakóban helyezik el. A város hat pontján szelektív hulladékgyűjtő-pontot alakítottak ki, ahol a termékdíjas csomagoló anyagokat és a nem visszaváltható üveget lehet elhelyezni. Elérendő cél a szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körű elterjesztése, ezen belül a temetőkben keletkező műanyag alapú és természetes hulladék szelektív gyűjtése. A hulladékgyűjtő-pontok helyett a későbbiekben hulladékudvarok kialakítása szükséges. Táj-és természetvédelem A területen országos jelentőségű természetvédelmi terület nincsen. Helyi védelem alatt áll a Várdomb és a Temetődomb területe, a Landori tó és környéke és a Boglári Berek. A kilátóhelyekről feltáruló tájkép a természeti és épített elemek harmóniáját hordozza. E tájkép egyes részletei védettséget érdemelnek. A természetes kiemelkedésekről feltáruló látkép alapján meghatározhatók a védelemre érdemes területek határai.

4.4.2. Épített környezet állapota Városszerkezet A városképet meghatározó két legfontosabb elem a Temetődomb és a Várdomb. A dombokon kialakított védett zöldövezetek a város központján keresztül a partig lenyúlnak, összefüggő zöldfolyosót képeznek. A várostervezés során ennek az egységes rendszernek a megőrzése kiemelten fontos. Közterek, közparkok fejlesztése során kiemelten kell foglalkozni a város központjában lévő Vörösmarty térrel, mint központi szervező elemmel és annak tóparti kapcsolatrendszerével. A település zöldfelületekkel jól ellátott. A 2000. évi KSH adatok szerint a


46

város belterjes zöldterülete 270.000 m2, melyből 190.000 m2 volt a gondozott állomány. Ennek leghangsúlyosabb elemei: 

Platán strand és park (8,00 ha),



Várdomb és partfal (8,20 ha),



Temetődomb (6,33 ha),



Sport és Szabadidő Központ (6,00 ha).

A nagy kiterjedési zöldfelületeket kisebb-nagyobb közparkok sora egészíti ki. A városközpontban és kikötő területén sétaterek és parkok igényes kialakítására került sor. További kisebb közterek, díszburkolatok kialakítása szükséges a Balaton parti korzósávban. A több évtizedes múltra visszatekintő közparkok kertépítészeti újragondolása és minőségi fejlesztése esedékessé vált. Ugyancsak át kell gondolni a jelentős arányú zöldfelületek gazdasági fenntarthatóságát. A vasút menti területek rendezése ugyancsak fontos feladat. A település egészét érintő zöldfelületi rendszer értékes elemei az üdülők gondozott kertjei, a fasorok. A kiemelten értékes parkok és fasorok a következők: 

Bárány kúria parkja,



Tinódi és Kodály utcák platán fasora,



Platán út hatos platánsora,



Parti sétány platánfa sorai,



Jankovich telep platán fasora,



Szőlőskislak, kastély kertje.

Az utcák többségében hiányosak, vagy hiányoznak a fasorok, a település egészére egységes arculattervet kellene készíteni. Műemlékek A Somogy megyei műemlékjegyzék szerint a közigazgatási területen az alábbi építmények állnak műemléki védelem alatt: 

Római katolikus templom,



Kék kápolna,



Vörös kápolna,



Bárány-kúria,



szőlőskislaki Gaál-kastély.


47

Helyi építészeti értékek Helyi védelemre javasoltak a korábbi rendezési terv szerint a következő épületek illetőleg épület homlokzatok. 

Kodály u. 63., hrsz. 1493, épület,



Kodály u. 57., hrsz. 1513, utcai épület,



Kodály u. 53-54., hrsz. 1515, utcai épület,






Kodály u. 45-49., hrsz. 1517, két épület,












Szentmihály u. 9., hrsz. 1553, utcai homlokzat,



Kisfaludy u. 1., hrsz. 1785, utcai homlokzat,



Kisfaludy u. 20., hrsz. 1762, utcai homlokzat,



József A. u. 9., hrsz. 2137, épület,



József A. u. 27., hrsz. 2148, utcai homlokzat,



József A. u. 29., hrsz. 2146, ület,



József A. u. 31., hrsz. 2150, utcai homlokzat,












Radnóti M. u. 18., hrsz. 2029, épület,
























Dózsa Gy. u. 41., hrsz. 2556/1, utcai homlokzat,



Dózsa Gy. u. 47., hrsz. 2551, utcai homlokzat,









Dózsa Gy. u. 37., hrsz. 2565, épület,


48



Szabadság u. 2., hrsz. 2590, utcai homlokzat,



Szabadság u. 7., hrsz. 19, utcai homlokzat,



Vörösmarty tér 1., hrsz. 2, épületek és utcai kerítés,



Hétház u. 6.



Hétház u. 13., hrsz. 673, épület,



Hétház u. 15., hrsz. 6T4, épület,



Árpád u. (Acsád kastély), hrsz. 646, épület,



Árpád u. plébánia, hrsz. 47, épület,



Árpád u. 15-17., hrsz. 632, épület,



Árpád u. 18., hrsz. 55/4, utcai homlokzat,



Árpád u. 20., hrsz. 56, utcai homlokzat,



Mátyás király u. óvoda, hrsz. 98, régi épület,



Boglári u. Művelődési ház, hrsz. 7097/1, utcai homlokzat,



Szőlőskislak Fazekas ház, hrsz. 7051/14, épület,



Erzsébet u. 12-14. Fischl ház, hrsz. 2605, épület,



Szabadság u. 8. magtár, hrsz. 2696, épület.

, hrsz. 656, épület,

4.4.3. Látnivalók, vonzerők Természeti vonzerők 

Várdomb: A domb kb. 1 millió éves, vulkanikus eredetű lekoptatott bazalttufa. A Pannontengeri rétegek feldarabolását előidéző vulkáni tevékenység eredménye, a kőzetanyag átalakult kristályos szerkezetű, ami azt mutatja, hogy igen nagy hőmérsékleten jött létre. A löszképződés több formája is megtalálható. A domb magassága 165 méter. 1977-ben nyilvánították természetvédelmi területté, az azt borító feketefenyők miatt (telepítésüket Gaál Gaston kezdeményezte). Valamikor földvár állt itt, melyet a régészek szerint a 3-4 ezer évvel ezelőtt itt élt bronzkori népek építették, majd tőlük vették át a későbbi korok népei. Az ásatások során őskori, vas- és bronzkori eszközök, valamint egy római őrház alapjai is előkerültek. A legújabb felmérések alapján feltételezhetően a földvárat egy újabb sánccal egészítették ki a török időkben. A vulkáni kúp és a sánc által közrezárt, fekete fenyőkkel keretezett katlan, valamint az onnan feltáruló balatoni látkép kiemelten jelentős tájképi érték.



Kápolnadomb: Két jelentős műemléke a Kék és a Vörös kápolna. A település másik jelentős tanúhegye, amely a várdombbal egykorú földtörténeti képződmény. Ökológiai állapota jelenleg nem megfelelő, a gyomfák erősen terjednek. A dombon lévő park műszaki állapota is javításra szorul.


49



A szőlőskislaki Gaál-kastély parkja: A kb. 5 hektár területű park állományát főleg hazai fajok alkotják, a legidősebbek közel százévesek. Legérdekesebb távoli fafajok a vérbükk, a hamisciprus, a feketefenyő és a platán. Jelenleg nem látogatható, magántulajdonban van.

Épített értékek 

Római katolikus templom (Szent Kereszt Felmagasztalása): Az 1932-ben elkészült modern stílusú épület tervezője Kotsis Iván műegyetemi tanár. Az egyszerű vonalú épület legmagasabb része a 30 méter magas torony. A templom belsejében a monumentalitás meghökkentő, ahol a teret a hatalmas kereszt uralja. A második világháború alatt a településen menedéket talált francia hadifoglyok egy kis Szent Terézt ábrázoló szobrot faragtak, amelyet szintén itt helyeztek el. A szobor talapzatán a kétnyelvű felirat szövege: „Köszönet a lovagias magyar nemzetnek!”.

14. ábra: A Vörös és a Kék kápolna



A Kék kápolna 1856-ban épült, neogótikus stílusban. Egykor a Körmendy családé volt. A XX. század hetvenes éveiben Kampis Miklós tervei alapján újították fel. Ma kulturális célokat szolgál, képzőművészeti kiállításokat rendeznek itt, ahogy a közeli Vörös-kápolnában is. Ezért csak nyári szezonban, kiállítások alkalmával látogatható.



A Vörös kápolna 1896-ban épült, neogótikus stílusban. A XX. század végén Kampis Miklós tervei alapján újították fel. Képzőművészeti kiállításokat rendeznek itt, ahogy a közeli Kékkápolnában is. Csak nyári szezonban, az aktuális kiállítások alkalmával látogatható.



Fischl-ház: A jómódú kereskedőcsalád 1911-12-ben építette a házat. Az 1995-ben felújított épület különféle társadalmi eseményeken túl régészeti és ipartörténeti állandó kiállítások


50

helyszíne. Időszaki kiállításokat is rendeznek a házban, mely a Tourinform Iroda székhelye is egyben. 

Gömbkilátó: Xantus János a gömb alakú építmény vasszerkezetét az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásárra készítette, majd itt helyezte el. A kilátó a Várdomb legmagasabb pontján áll, Boglár jelképévé vált. Kitűnő kilátóhely, jó időben feledhetetlen látványként tárul elénk a Balaton panorámája.



Hétház utca: A Hétház utca arról kapta nevét, hogy az itteni hét egyforma villát legelsőként, 1893-ban építették a településen.

Szobrok, emléktáblák 

Család-szobor: Kecskeméti Sándor Család című szobra a hajóállomás mögött áll.



Tornászlány: A Platán strand melletti parkban áll a szocreál stílusú szobor.



Madár-szobor: Illés Gyula Madár című szobra a kollégium kertjében áll.



Szerelmespár-szobor: Kecskeméti Sándor Szerelmespár című szobra a strandon áll.



Teleki Pál szobra: A római katolikus templom kertjében áll Teleki Pál szobra, Rieger Tibor szobrászművész alkotása. A bronzból készült mű ülve ábrázolja az államférfit. A szobrot eredetileg Budapesten állították volna fel, de a fővárosi önkormányzat nem értett egyet a szobor közterületi elhelyezésével.



Vízbe lépő lány-szobor: A település központjában a Vörösmarty téren található Müller Vízbelépő lány című szobra.



Lővényi Izidor sírja: Az 1848-as honvédtiszt, Lővényi Izidor zsidótemetőben lévő sírjának ápolásával tiszteleg az utókor nemes fiának.



Holocaust-emléktábla: Az egykori zsinagóga falán lévő emléktábla a haláltáborokba hurcolt zsidóknak állít emléket.



Lengyel menekültek emléktáblája: Az Árpád utca 1. műemlék jellegű épület – ma zeneiskola – falán Illés Gyula szobrászművész által készített emléktábla látható, amely a lengyel menekülteknek nyújtott boglári segítség mementója.

Egyéb látnivalók 

Dél-Balatoni Borvidék: E kiváló fehérbor és pezsgő-alapbor termő vidék 50 km hosszan, 3.000 hektár területet foglal el a Balaton déli partján, Somogy megyében. A hatalmas vízfelületnek köszönhetően, csakúgy, mint a többi Balaton közeli borvidéken egyedi mikroklíma alakult ki. A kiegyenlített éghajlatot nem túl forró nyár, havas enyhe tél jellemzi. Az ültetvények talaja általában löszös alapkőzetre ült barna erdőtalajok, illetve kisebb százalékban homoktalaj. A vidék múltja nem oly patinás, mint az északi oldalé, viszont borai


51

felveszik a versenyt a máshonnan érkezett vetélytársakkal azok árának töredékéért. A borvidék adottságai kiváló, élénk, de finom savtartalmú, gyümölcsillatú, könnyed, elegáns borok készítését teszik lehetővé. Az országban talán itt vannak a legjobb feltételei a könnyed és nem tolakodó jellegű muskotályborok és pezsgők készítésének. A fehér borok mellett az utóbbi időben kiváló vörösborok is készülnek a borvidéken, melyekre általában a frissesség, könnyedség és gyümölcsillatok a jellemzőek. A borvidék legfontosabb szőlőfajtái a Muskotály, Szürkebarát, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Olaszrizling, Királyleányka, Tramini, Irsai Olivér. A kékszőlők közül a legfontosabbak: Merlot, Pinot Noir, Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet Sauvignon, Zweigelt. 

Légli Kerámia Manufaktúra és Fazekasház: A népi fazekasság iránt érdeklődők Szőlősgyörökön a család és a manufaktúra munkáiból kaphatnak ízelítőt.



Kentaur Üdülőfalu: Balatonboglár zöld övezetében, családias környezetben, az elkészült M7es autópálya lejárója mellett található. Az üdülőfaluban kül-, és beltéri étterem, kerti látványkonyha, 100 éves pince, bormúzeum, kül-, és beltéri fedett, meleg vizes fürdő, pezsgőfürdő, fitneszterem, masszázs, szauna, játékterem, játszótér, lovaglás, sétakocsikázás, kerékpárbérlés vehető igénybe. Az üdülőfalu ménesékben 25 ló várja a lovagolni vágyókat. A kezdő lovasoktól a tereplovasokig minden lószerető vendég számára biztosítható itt program.



Pincetárlat: A zeneiskola műemlék jellegű épületének alagsorában talált otthonra a Pincetárlat, a Balatonboglári Városi Kulturális Központ nyári kiállításainak (képzőművészeti tárlatok) egyik kiállítóhelye.

4.4.4. Lakásállomány és üdülőterületek7 A Balatonbogláron található lakásállomány 3.665 db, amelyből 2.414 db lakás, 1.189 db pedig üdülő besorolású. A lakott lakások száma 2.106 db, a nem lakottak száma 211 db, az üdülésre szántak száma 92, míg az egyéb más célra szánt lakások száma 5 db volt. Ugyanezen kategóriák az üdülők esetében a következőképpen alakulnak: lakott üdülők száma 15 db, az üdülésre szántak száma 1.163, az egyéb más célra szánt üdülők száma 11 db. A lakások és lakott üdülők száma 2.429 db, egyéb lakott lakóegység 1 db, az intézeti háztartási lakóegység 61 db. 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakók száma 272 fő. A lakások és lakott üdülők közül 1 szobás 123 db, 2 szobás 605 db, 3 szobás 912 db, és 4 vagy több szobás 789 db. 7

A 2001-es népszámlálás adatai alapján.


52

Természetes személyek tulajdonában 2.390 lakás és lakott üdülő van, amely mellett 26 önkormányzati tulajdonú és 13 egyéb tulajdonviszonnyal rendelkező lakás is található. A 100 lakásra és lakott üdülőre jutó szobák száma 328, a lakások és lakott üdülők 100 szobájára jutó lakók száma 72, és 100 lakás és lakott üdülő közül 95 rendelkezik fürdőszobával. Egy lakásra és lakott üdülőre jutó alapterület 88 m2. A 2.429 lakásból 2.020 lakás 60 m2 feletti. A lakások és lakott üdülők közül 785 lakás összkomfortos, 1.256 komfortos, 97 félkomfortos, 64 komfort nélküli, valamint 227 szükség- és egyéb lakás. A lakások, lakott üdülők és egyéb lakóegységek közül 2.156 központi belterületen, 250 egyéb belterületen, 23 pedig külterületen található. A jelenleg hatályos fejlesztési elképzelések a népességnövekedés mérsékelt, növekedésével, és döntően családi házas beépítéssel számolnak. A jövőben várható lakásépítési igény kezelhető Balatonboglár belterületén. A városban mintegy 1.600 nyaralóingatlant tartanak nyilván. Az üdülőterületek döntően a vasúttól északra fekvő városrészben alakultak ki, mára már ezek a területek teljesen beépültek, rehabilitációs átépítésük indokolt: 

A Jankovich telep helyi védelem alatt áll, amelyet fenn kell tartani, kialakult utca és térrendszere, beépítésének jellegzetes karaktere megőrzése érdekében.



A Szabadság-ligeti út menti nagyüdülős területeken meglévő bódé jellegű építmények megszüntetését (vagy funkcióváltását) kell célul kitűzni. A területek átépítését ennek megfelelő szabályozással kell meghatározni.

Az üdülőövezetek jelentős részénél a beépítés mára már vegyessé vált, az üdülőépületek mellett lakóházak is találhatók. A vasútvonaltól délre fekvő területeken is kialakultak üdülőterületek, így a Várdomb keleti lejtőin épültek fel a nagyobb társasüdülők, illetve a Nyárfa és a Csalogány utcáktól délre a kisüdülők. A partmenti üdülősávban a korábbi állami és szakszervezeti nagyüdülők területén, gyakran az épületek bontásával új parcellázás történt, amely az üdülőterület zsúfoltságának csökkentését eredményezte.


53

4.4.5. Települési környezeti infrastruktúra A lakások és lakott üdülők közel 100%-a lefedett hálózati vízvezetékkel és szennyvízcsatornahálózattal (be nem épített utcákban nincs kiépítve hálózat, azonban itt igénybe vevők sincsenek).

15. ábra: A közműolló változása Balatonbogláron 2003 és 2007 között, % (Forrás: KSH TSTAR)

Vízellátás A város vízellátása a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Nyugat-balatoni Regionális Vízmű rendszerről történik, fonyódi felszíni vízbázisra támaszkodna. A városban 3 db fúrt kút található, melyek sérülékeny vízbázisra települtek, jelenleg nem üzemelnek. A hálózat nagyobb része állami tulajdonban van, az utóbbi években épített elosztó hálózat önkormányzati tulajdonú. A Várdombon található egy a regionális rendszerhez tartozó 2.000 m3es magas, illetve egy 400 m3-es tároló. A települést ellátó vízbázisról Balatonboglár igénye még a távlati fejlesztéseket is figyelembe véve biztosítható. A rendelkezésre álló kapacitás a nyári csúcsfogyasztások idején is elégséges. A nyári összkapacitás a jelentkező – megnövekedett – vízigényt cca. háromszorosan lefedi. Szőlőskislak önálló vízművel rendelkezik, a saját kútra alapozott vízellátó rendszerhez egy 50 m3-es magas tároló, glóbusz tartozik. A városi vízművek és szennyvízcsatorna hálózat tulajdonviszonyai a következők: 

állami tulajdonban és a DRV Zrt. kezelésében vannak a város vízellátását és szennyvízelvezetését biztosító műtárgyak és hálózatok,



a szőlőskislaki városrész és az 1997 óta épült létesítmények önkormányzati tulajdonban vannak, de a DRV Zrt. üzemelteti.


54

Szennyvízcsatorna-hálózat A város a balatoni II. szennyvízelvezetési régióhoz tartozik, a szennyvizeket a balatonlellei, regionális szennyvíztisztító telepére vezetik. A tisztítótelep névleges kapacitása 16.000 m3/d, az üzemeltetési engedély szerint az engedélyezett kapacitás 14.400 m3/d. A tisztított szennyvizek befogadója a Kiskoppány-vízfolyás. A város nagyobb része szennyvízcsatornával ellátott, az 1996 után épült csatornák tulajdonosa az Önkormányzat, a korábban épült csatornák állami tulajdonban maradtak. Szőlőskislak is csatornázott. Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés A város keleti területe közvetlenül a Balaton középső része a Nagyberek és a Jamai patak, nyugati része a Csehi árok vízgyűjtőjébe tartozik. A Nagyberek vízszintjét az Ordacsehi szivattyúteleppel lehet szabályozni. A Nagyberek vizének Balatonba történő átemelése vízminőségi problémákat okoz (a szerves huminsav barnás színe miatt). A Csehi árokba csatlakozik a Szabadság-telepen kialakított lecsapoló csatorna, valamint a Jamai patak alatt bújtatóval áthozott Nagyberek és Jamai patak jobb parti lecsapoló csatornája. Szőlőskislaki településrész felszíni vizeit a Jamai patak gyűjti össze, a település nyílt árokhálózatán keresztül. A külterületi csatornák és az Ordacsehi átemelő üzemeltetője az Észak Somogyi Vízgazdálkodási Társulat (Lengyeltóti). A város csapadékvizeit zömében nyílt árok, kisebb részben zárt csatorna vezeti el, a tervezett fejlesztések és felújítások azonban már zárt csatornákat irányozzanak elő. A város belterületi vízelvezetése, elsősorban a vasútvonal és Balatonpart között nem megfelelő. Vízjogi engedélytervek készültek a város vízelvezetési rendszerének fejlesztésére, illetve az endegélyek is rendelkezésre állnak, a beruházást címzett állami támogatás igénybevételével kívánja a város megvalósítani. Elektromos energiaellátás Balatonboglár villamos energiaellátása a településen lévő alállomásról történik. Ettől az állomástól indulnak ki a térséget ellátó 20 kV-os kábelek és légvezetékek, melyekre építettházas VHTR és oszlop transzformátorok vannak telepítve. Ezekről a transzformátor-állomásokról történik a kommunális és ipari fogyasztók ellátása. A növekvő igények kielégítésére a hálózat kétféleképpen fejleszthető, vagy a transzformátorokat cserélik le nagyobb teljesítményűre, vagy a 20 kV-os hálózat bővítésével új transzformátorokat telepítenek. A jövőbeni fejlesztések és korszerűsítések csak földkábellel tervezhetőek a város belterületén.


55

Gázellátás A városban 3 bár nyomásra kiépített középnyomású földgázellátó hálózat üzemel. A hálózat betáplálása két irányból, a balatonboglári és a balatonlellei gáznyomáscsökkentő gázfogadó állomásokon keresztül történik. A városi hálózat teljes körű ellátást biztosít. A kiépült gázellátó rendszer kapacitása a távlati igényeket is fedezi. Vezetékes telefonellátás A város területén lévő telefonhálózatot a Magyar Telekom Nyrt. Nyugat-magyarországi Műszaki Igazgatóság Kaposvári Kirendeltsége üzemelteti. A település saját, konténerközponttal rendelkezik, mely részben digitális formában működik. Az ISDN vonalak kiépítése 1999-2001 között megvalósult. A jövőbeni fejlesztések és korszerűsítések csak földkábellel tervezhetőek a város belterületén. Mobil távbeszélő ellátás További hírközlő bázis kiépítése nem szükséges. Jó minőségben üzemelnek a Pannon GSM;Vodafone és Magyar Telekom Nyrt. rádióantennái teljes lefedettséget biztosítva. Kábeltelevíziós rendszer A rendszer magánkézben üzemel. A hálózatfejlesztések és rákötések azonban nem minden esetben rendezettek. A jövőbeni fejlesztések és korszerűsítések csak földkábellel tervezhetőek a város belterületén.

4.4.6. Közlekedési infrastruktúra Közúti közlekedés Az M7 autópálya kiépítését követően a települést átszelő 7-es számú főközlekedési út forgalma jelentősen csökkent. A település kapcsolatát az autópályával nyugati oldalról az Ordacsehi bekötőúti csomópont mellett, a BalatonbogIárt Kaposvárral összekötő 6711 számú út Borkombinát felett kialakított csomópontja biztosítja. A 7-es főközlekedési út a parti településeket összekötő belső útként és a települések főforgalmi útjaként jelentős, forgalma azonban jelentősen lecsökkent. A főút minimális szabályozási szélességét a belterületen a forgalmi viszonyoknak megfelelően kell biztosítani. Foglakozni kell az út menti parkolás kérdésével is.


56

A Kaposvár-Lengyeltóti-Balatonboglár közötti 6711 számú út korrekciójaként megépített új nyomvonal (az autópályát keresztező műtárgytól kiindulva a Klapka út nyomvonalára ér ki) tehermentesíti a városközpontot. Ez a nyomvonal a város két fontos pólusát, a kereskedelmiszolgáltató területet és a városközpont nyugati részét köti össze. Kerékpárutak Egy a parttal párhuzamos regionális, valamint egy Szőlőskislakra vezető kerékpárút található a településen. Műszaki állapota egyes szakaszokon nem megfelelő. Városi utak, parkolók A város belterületi közútúthálózatának kiépített hossza 39,998 kilométer, a kiépített útállomány 3,217 kilométer, továbbá 4,6 kilométer kiépített kerékpárút, és 31,4 kilométer gyalogút és járda található a településen. A közutak területe összesen 137,141, a kerékpárutaké 8,3, a gyalogutak és járdáké pedig 67 ezer m2. Az utak 6, a kerékpárutak 100, a gyalogutak és járdák 41,4 %-a aszfaltbeton és öntöttaszfalt, a fennmaradó rész pedig minden esetben utótömörödő aszfalt. A szőlőhegyi utak kiépítése, felújítása, karbantartása indokolt a borturizmus feltételeinek-javítása érdekében. Balatonboglár egész területén, a közterületeken kiépített közterületi parkolóhelyeken ingyenes a parkolás. Vasúti közlekedés Balatonboglár a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Múrakeresztúr egyvágányú vasúti fővonal mellett fekszik. A vasút villamosítása megtörtént, elkészült az állomás korszerűsítése is, mely sajnálatos módon nem az eredeti építészeti értékek visszaállításával történt. Vízi közlekedés A személyhajó-kikötő felújítására sor került, az a távlati igényeknek is megfelel. A hajóállomás mellett található a vitorláskikötő. A meglévő vitorláskikötő korszerűsítése jelenleg is folyik. Új kikötő létesítésére az Önkormányzat a jelenlegi kikötő melletti, a feltöltött terület nyugati vége vonalában található részt jelölte ki. Boglárt az északi parttal összekötő autós kompjárat a tervek szintjén megrekedt, a legközelebbi átkelési lehetőség a Szántód-Tihanyi rév.

4.5. Közszolgáltatások Az alábbi fejezet a település által nyújtott közszolgáltatások (oktatás-nevelés, egészségügy, közigazgatás, szociális ellátás, sport és rekreáció) rendszeréről ad átfogó képet.


57

4.5.1. Oktatás, nevelés Az óvodai férőhelyek száma a normatív számítás alapján a tervezett népesség növekedés figyelembevételével a következő: 6.200 fő x 40 férőhely/1.000 fő után = 248 férőhely. Ez a mérőszám azonban helyi viszonylatban nem alkalmazható, melyet indokol a születésszám és az állandó lakosság korcsoportos megoszlása. Az intézményekben (a tagintézménnyel együtt) jelenleg 195 óvodai férőhely áll rendelkezésre és jelenleg 162 fő a beírt gyermeklétszám. A fentiek miatt az óvoda bővítésével nem, de korszerűsítésével, felújításával számolni kell. Az általános iskolai férőhelyek vizsgálatánál a normatívák 10-12 tanteremmel számolnak 1.000 lakásra. Ennek alapján a tanterem igény: 10x2,5 = 25 db. 2008-ban a városban lévő iskolákban 25 tantermében 536 tanulót oktattak. Az általános iskolai tantermek a normatív számítások alapján felmerült igényeket kielégítik. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Középiskolája és Szakiskolája – nem önkormányzati fenntartású intézmény – 10 tanteremmel és 160 kollégiumi férőhellyel működik. Az intézmény 4 tanterme a Szabadság utcában, 4 tanterme az Iskola közben, a kollégium és további 6 tanterme pedig a Mátyás király utca 12. szám alatt üzemel. Ez a területi megosztottsága kedvezőtlen. 13. táblázat: Oktatási intézmények adatai Balatonbogláron (2008) tanterem spec. terem (db) (db)

férőhely (fő)

tanuló (fő)

pedagógus (fő)

165

145

14

600

452

32

Megnevezés

cím

Hétszínvirág Óvoda

Mátyás k. u. 5.

6

1

Árpád u. 5.

13

7

Viola u.

9

1

Lakos József Általános Iskola és Óvoda

Ordacsehi Kossuth u. 6.

3

2

30

21

5

2

0

30

15

2

Zeneiskola

Árpád u. 1.

2

4

100

63

7

Mathiász János Középiskola és Szakiskola

Szabadság utca és

2

Iskola köz

2

Mátyás k. u. 12.

6

Boglári Általános Iskola

Kollégium (Mathiász János)

100 5 160


58

4.5.2. Egészségügy Az orvosi rendelők az Egészségházban vannak, Az épület területi elhelyezkedése, megfelelő. A normatív számítások szerint 0,5 mh11.000 fő ellátási mutatóval célszerű számolni, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi lélekszám mellett a 4 felnőtt háziorvosi körzet elégséges az önkormányzati kötetező alapfeladat ellátására. A négy körzeti rendelőből kettő kizárólagos használatra, egy pedig részleges használatra áll a háziorvos rendelkezésére. A negyedik háziorvosi körzet rendelőjéről a vállalkozó orvos gondoskodik. A 14 éves és ez alatti népességszám az elmúlt két év távlatában lényegesen 1.000 fő alatt volt. Ezt figyelembe véve a jelenlegi ellátottság megfelelőnek tekinthető, azaz az egy gyermek háziorvosi körzet és az ehhez biztosított rendelő elegendő. A fogorvosi körzeteknél a jelenlegi 1 körzet az igényeknek hosszútávon is megfelel. A településen központi háziorvosi ügyelet, továbbá üzemorvosi és foglalkozás-egészségügyi rendelések, magán szemészeti szakrendelés, valamint védőnői szolgálat (2 fővel) is működik. Balatonbogláron szintén az Egészségházban működik a Dr. Török Sándor Egészségügyi Központ, ahol az alábbi szakrendelések érhetők el: 

sebészet,



fül-orr-gégészet,



laboratórium,



nőgyógyászat,



fizioterápiás kezelés,



urológia,



rheumatológia,



bőrgyógyászat,



ideggyógyászat,



ultrahang diagnosztika,



szemészet,



ortopédia.

A településen működő gyógyszertárak: 

Három Királyok Gyógyszertár,



Arany Kígyó Gyógyszertár.

4.5.3. Szociális ellátás A városi önkormányzat egy 25 férőhelyes bölcsödét működtet. A normatív számítás szerint 25 férőhely 1.100 bölcsődés korú gyermek ellátási mutatóval célszerű számolni. A város bölcsődés korú gyermekeinek száma a lakónépesség 3%-ban határozható meg.


59



Ficánka Bölcsőde (8630 Balatonboglár, Dózsa Gy. u. 45.) 

3 csoportszoba.



Férőhelyek száma: 25 fő.



Beírt gyermekek száma: 37 fő.

A városi gondozási központban 23 fő idős személy ellátását biztosítják. A 6 férőhely/1.000 lakos normatívával, valamint a település lakosságánál, a korösszzetételben jelentkező elöregedéssel számolva a jelenlegi intézmény bővítése indokolt, a várható kötelező feladat bővülés kapcsán. Az Önkormányzat az alábbi szociális támogatásokokat, ellátásokat biztosítja: Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény (A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása) alapján: 

ápolási díj,



közlekedési kedvezmény, gépkocsi szerzés,



közgyógyellátás,



lekásfenntartási támogatás,



aktív korúak rendelkezésre állási támogatása.

Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2009. (III.30.) rendelete „A szociális ellátások helyi szabályozásáról” alapján: 

ápolási díj,



átmeneti segély,



temetési segély,



közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal való ellátás méltányosságból,



gyógyszertámogatás,



szülési segély.

4.5.4. Közigazgatás, közintézmények A város közintézményei a település részleges kistérségi központi és országos üdülési központi szerepkörének megfelelően adottak, a közintézmények szolgáltatásai megfelelőek. A meglévő intézmények: 

Polgármesteri Hivatal,



Tűzoltóság,



Somogy megyei Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltsége,


60



Körzeti Földhivatal,



FM Hivatal Falugazdásza,



Hegyközségi Iroda,



Vállalkozói Központ Közalapítvány,



3 postafiók (központi posta, 3. számú fiókposta, szőlőskislaki fiókposta).

Egyéb, a közszférához sorolható intézmények: 

Balatonboglár-Ordacsehi Települések Platán Alapszolgáltatási Központja,



Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat,



Közterület Fenntartó Szervezet.

4.5.5. Sport és szabadidő A település Sportcentrumának kiépítése a Gaál Gaszton utcai területen kezdődött el, kiépültek a labdarugó- és kézilabda pályák. A terület továbbfejlesztése sportcsarnokot, uszodát, klubházat is magába foglaló létesítmény, az Urányi János Sport és Szabadidő Központ kialakításával megvalósult. A többcélú sportcsarnok nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas méretekkel épült (24x45 méter, átlagos belmagasság 8,6 méter), hitelesített kézilabdapálya, felfestett kosárlabda, röplabda és teniszpálya (2 tollaslabda és 3 lábtenisz pálya is berendezhető), valamint hat komfortosan felszerelt öltöző, 1 mozgássérülteket szolgáló és két bíróöltöző található a 250 fős ülő és mintegy 200 állóhellyel rendelkező létesítményben. A csarnok egyéb rendezvények bonyolítására is alkalmas. A feszített víztükrű tanuszoda 25x11 méteres, 4 úszófolyosóval. A Platán strandra készült beépítési terv alapján egy teniszcsarnok és 14 db teniszpálya épült ki, melyek rangos nemzetközi és hazai versenyeknek adnak rendszeresen otthont. A város területén számos gondozott strandterület várja a fürdővendégeket, így a Fiumei úti-, a kemping melletti szabadstrand, a Kodály utcai- és a Platán strand. A Platán strand a feltöltött területen alakult ki, amelyhez a szabad terület, be nem építhető közparkként kapcsolódik. A rekreációs területek, létesítmények: 

Várdombi parkerdő,



vitorláskikötő és Yacht klub,



Légli Major és Udvarház, Légli Fazekasház,



Kentaur Üdülőfalu.


61

4.5.6. Közművelődés Közművelődés tekintetében elsősorban városi jelentőségű intézményeket találunk Balatonbogláron: 

Varga Béla Városi Kulturális Központ 

József Attila Művelődési Ház és Fiókkönyvtár,



Lengyel-Magyar Barátság Háza,



Kék és Vörös Kápolnák,



Lukács Károly Városi Könyvtár,



„Fischl ház” (Helytörténeti gyűjtemény)



Ákom-Bákom Klub (Szőlőskislak).

4.5.7. Civil szervezetek A városban több civil szervezet működik, akik közül néhány jelentős aktivitást fejt ki, azonban ezen szervezetek helyi döntésekbe történő bevonása esetleges: 

Balatonboglári Városvédő Egyesület,



KÖSZIKE Kistérségi Összefogás Ifjúsági Kerekasztal,



Platán Fürdő Egyesület,



622. Gaal Gaston Cserkészcsapat,



Gaal Gaston Gyermek és Ifjúsági Közhasznú Alapítvány,



Dél-Balatoni Borút Egyesület,



„Helyiérték” Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesülete,



BalatonBoglári Tenisz Club,



Gyermekbirodalom Alapítvány,



Balatonboglári Orgonáért Alapítvány.

4.5.8. Közbiztonság A településen rendőrőrs nem működik, legközelebb Fonyódon kapitányság, Balatonlellén pedig rendőrőrs található. Nyáron, a megnövekvő turistaforgalom idején rendőrtiszti főiskolások töltik a Balaton-parton gyakorlatukat, növelve az állandó létszámú rendőrőrsök állományát. A településen Polgárőrség Egyesület működik 28 taggal.


62

4.6.

Kommunikációs audit – a médiakörnyezet feltérképezése

4.6.1. Kommunikációs csatornák ismertetése Balatonboglár fejlesztési tervének kialakítását megalapozandó számba kell venni azokat a kommunikációs

csatornákat,

amelyeket

a

városmarketing/identitásképző

és

gondozó

tevékenységek során használni lesz érdemes. Fontos felmérni a szóba jövő csatornák profilját, jellegét, és jellemzőit, mint például a formátumot, a periodikát, az olvasottságos és nézettséget, stb. A városfejlesztési stratégia céljainak megvalósulásához rendelt kommunikációs tevékenységek az alábbi regionális csatornákon valósulhatnak majd meg: 

Csatorna: Balatonboglár város honlapja – www.balatonboglar.hu Profil: átlagos, a vidéki települések honlapjai vizuális és tematikai világába illeszkedő. Jellemző: a vizuális trendek megkésett követése, az Internet világában nehezen követhető szövegek.



Csatorna: Balatonboglár város önkormányzati újság – Balatonboglári Hírek Profil: átlagos, a vidéki települések lapjainak vizuális és tartalmi világába illő. Jellemző: hivatali nyelvezet, kevésbé informatív és „lakosságbarát”, 2000-es példányszám, önkormányzati terjesztés.



Csatorna: városvezetés kommunikációs aktivitása – testületi munka közvetítése Profil: eseti és nem teljes körű. Jellemző: informális beszélgetésekben élő, kizárólag a városvezetés generációs korlátain belül mozgó, a média világát kevésbé tudatosan használó, kötelező megjelenésekre (pl. rendezvényekre) koncentráló.



Csatorna: önkormányzati fenntartású intézmények kommunikációja Profil: kevés pénzből gazdálkodó, változó mennyiségű. Jellemző: Az intézmények vezetőinek szerepfelfogásából fakadóan igen eltérőek a kommunikációs

aktivitások,

leginkább

az

intézmények

szervezésében

megvalósuló

rendezvények és egyéb alkalmak népszerűsítését szolgálják. Vannak igen sikeres kezdeményezések és törekvések, illetve jól átgondolt, a modern kommunikációs eszköztárból kölcsönzött eszközök is (pl. a Kulturális Központ SMS értesítései).


63



Csatorna: Boglár TV Profil: kisvárosi tv. Jellemző: önkormányzati finanszírozástól függő, az eseményeket követő műsorszerkesztés, a település háztartásainak ¾-ében fogható, terjesztés: kábelcsatornán keresztül.



Csatorna: Supra TV, a déli part televíziója Profil: stratégiai cél régiós szintű tv-vé való válás. Jellemző: több mint 10 ezer háztartásban való jelenlét, digitális műsorszórás, agilis, fejlődésorientált hozzászólás, a riportműsorok arányának folyamatos növelése.



Csatorna: Somogyi Hírlap Jelleg: Axel Springer regionális napilapok-csoport tagja. Jellemző: 25 ezer példányszámban megjelenő napilap, mely a kiadó lapszerkesztési politikájának köszönhetően az utóbbi években komoly tabloid (bulvárlap) fordulatot vett. Ennek következtében a tényszerű adatok közlésének helyét átvette a szórakoztatásra való törekvés és a lírai leíró részek alkalmazása. A regionális napilap kevésbé foglalkozik országos hatókörű eseményekkel és hírekkel, leginkább a helyi ügyeket részesíti előnyben. Az előkészített sajtóanyagok viszonylag kevés változtatással jelennek meg.



Csatorna: helyi kereskedelmi és országos lefedettséget biztosító rádiók Jelleg: könnyűzenei profil, rövid hír és reklámblokkokkal. Jellemző: a régióban a leghallgatottabb rádió a Sláger rádió (elérés: 22,9%) ezt követi az Enjoy Rádió Kaposvár (elérés: 17,6%). 10% feletti elérést biztosít még az Enjoy-Classic Rádió Kaposvár a maga 11,3%-os elérési mutatójával. A vidéki kereskedelmi rádiók kevés hírt közvetítenek, viszont rendkívül nehéz anyagi helyzetben vannak, ezért viszonylag kedvező árérték arányú hirdetési tevékenységet lehet általuk folytatni.



Véleményvezérek egymás közti kommunikációja Jelleg: informális, rendszertelen. Jellemző: A település vezető pozícióiban dolgozó, a település életét meghatározó szereplők közötti információáramlás eseti és nem szervezett. Az egyes network hálózatok szimpátia és generációs alapon épülnek ki, legtöbbször egyéni vagy részérdekek által motivált kommunikációs viszonyok jellemzik. Kevés a tudatosan felépített és a közösségi érdek befolyásolta információáramoltatás.



Video-megosztó portál: youtube.com Jelleg: önálló kezdeményezések, önszerveződő módon feltöltött anyagok. Jellemző: A youtube.com oldalon „balatonboglár” kereső szó alatt főként imidzsfilmek, különböző fesztiválokon fellépő, kevésbé színvonalas zenei összeállítások, illetve néhány, modern eszközöket is használó szálláshely reklámfilmje találhatóak. A szelekcióból jól


64

látszanak a jó irányba mutató törekvések az új kommunikációs eszközök használata terén, ám a vizuális megoldásokon még javítani lehet.

4.6.2. A település sajtójának elemzése Az önkormányzat sajtóaktivitása felmérésének, illetve a település imázs-auditjának egyik fontos állomása, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a településről kialakuló képet a média világában megjelenő hírek milyen módon befolyásolják. Ezen elemzési módszer alkalmazása azért is fontos, mert rámutat, hogy az „utca emberét” milyen impulzusok érik a településsel kapcsolatban. A sajtóelemzés módszerét tekintve retrospektív jellegű, illetve induktív szemléletű, ugyanis az elemzés körébe az elmúlt fél év, interneten fellelhető megjelenései kerültek bevonásra. Mivel az egyes sajtorgánumok írott és internetes formája között lényegi eltérés nem mutatható ki, ezért a print megjelenésekre a következtetés módszerét alkalmazzuk. A fél éves időtáv elégségesnek mutatkozik a tekintetben, hogy a trendek kiugrathatóak legyenek. A sajtómegjelenések áttekintése kimutatta, hogy az önkormányzat tudatos, megjelenések generálására irányuló tevékenységéből nem született hír. A jól körülhatárolható tíz, a médiaingerküszöbét is áttörni képes téma (felgyulladt antik gőzös a balatonboglári kikötőben; sporthírek csoportja; maratoni orgonahangverseny az új orgona átadására; bujkáló kínai kiutasítása; kikötőbővítés; égő nádas; erőszakos tinik; fegyveres rablás egy öreg házaspárnál; hamis benzin a Tesco-nál; az év borásza címének átadása) nagy többsége a bulvár újságírás terjedésének következménye, és egyik sem az önkormányzat sajtómunkájának eredménye. Az IVS szempontjából legfontosabb kérdésben, a kikötő bővítése ügyében a létesítmény illetékese/vezetője nyilatkozott. A ROP-os fejlesztés 250 millió Ft-ot jelent a város számára, melynek köszönhetően a Balaton harmadik legnagyobb kikötője épül ki. Az év borásza díj átadása jelzi a „Boglár és Lelle” közötti konfliktusokat, illetve a viszonyulás tisztázatlanságait, ugyanis a legtöbb cikk a „balatonboglári borrégió”-ról beszél, ám Konyári Jánost több esetben „boglárinak”, de néhány alkalommal „lelleinek” titulálták. A díjkiosztó által generált megjelenések viszonylag magas száma bizonyítja, hogy a borkultúra témakörében komoly identitásképző tartalékok vannak, de Balatonboglár borrégión belüli pozícionálásra komoly erőforrásokat kell fordítani. Következtetésképpen elmondható, hogy a városmarketing tevékenységek aktív fordulatával számolva

proaktív

szemléletű

sajtómunkával

kell

mindenképpen


számolni,

ugyanis

a

65

Balatonboglárral kapcsolatba hozható hírpanelek túlnyomó többségben negatív tartalmúak, nem köthetőek imázs-elemekhez, illetve nem tudatosak és nem önkormányzati kezdeményezésűek.

4.6.3. Balatonboglár kommunikációs aktivitása Az ismertetett csatornák egyes elemeinek kommunikációs forgalmát át kell tekinteni annak érdekében, hogy a fejlesztendő pontok és tématerületek hatékonyan bemutathatóak legyenek. Balatonboglár

önkormányzata

által

kifejtett

kommunikációs

tevékenység

a

következő

gondolatokkal jellemezhetőek: 

A város vezetésének fellépése A város vezetésének, a polgármesternek és a képviselőknek kommunikációs hozzáállásáról meglehetősen negatív kép él a lakosság körében. A fókuszcsoportos kutatások alkalmával visszatérő elem volt a „karizmatikus vezetés hiányának” említése. Természetesen ez a magyar néplélek sajátosságaira, a „folyamatos elégedetlenkedés”-re is visszavezethető, ám fontos visszacsatolás a tekintetben, hogy a város vezetéséről hogyan gondolkodik a lakosság. Valószínűsíthető, hogy a Képviselő-testület tagjai az üléseken elhangzó és az ott megtárgyalt ügyek társadalmasítására, az eredmények és a következmények lakossági köröztetésére nem fordítanak elég energiát és/vagy nem találják annak módját, hogy a róluk a lakosság fejében élő képet pozitív irányba fordítsák. Ennek vannak bevett kommunikációs elemei és ezen a téren komoly fejlődés érhető el, mi több, komoly potenciált jelent a kommunikáció folyamatos újraszervezésekor.



Önkormányzati PR munka Az önkormányzat sajtóreferensének feladatkörébe tartozik a város honlapjának tartalmi kialakítása, az önkormányzati lap szerkesztése, valamint a sajtó felől érkező megkeresések menedzselése. 

Honlap A város honlapja 2009 áprilisában esett át egy komolyabb grafikai/vizuális átalakításon. A weblap grafikai megjelenése összehasonlításban még így is átlagosnak mondható, menüszerkezetének kezelhetősége sokat javult. A tartalmi részek hosszúságuknál fogva nehezen emészthetőek. A honlap tartalmi kialakítása nem követi a látogatói szokásokat, amelynek alapja a pár másodperc alatti figyelemfelkeltés, a gazdag keresztlinkelés, illetve a pár mondatos, sűrű fogalmazás. A honlap védelmében el lehet mondani, hogy a város turisztikai céljainak elérésében részben segítséget nyújt a szálláshelyek és a látnivalók megjelentetésével. A grafikai újítás


66

révén a honlap elérte azt a szakmai minimumot, amelyet minden, magára adó önkormányzat önmagára nézve kötelezőnek tart. A weblap egyik erőssége a képgaléria, melynek technikai megoldása a kor színvonalának megfelelő. Az interaktivitás tekintetében a fórum, illetve a vendégkönyv modul csatornái adnak lehetőséget a lakossági elképzelések kifejtésére. Előbbi forgalma szinte a nullával egyenlő, ugyanis használatához regisztráció szükséges. Utóbbi felületen a helyi lakosok – anonimitást élvezve – gyakran mondják el legtöbbször negatív véleményüket a város eseményeivel és történéseivel kapcsolatban. A külföldi oldalak (www.balatonboglar.com) leginkább a szálláshelyek hirdetésére koncentrálnak. 

Önkormányzati újság Az újság sem tördelésében, sem tartalom-szerkesztési elveiben nem követi a modern lapszerkesztési trendeket. Az önkormányzati lapban leginkább azok az információk jelennek

meg,

amelyek

az

önkormányzat

számára

fontosak.

A

tartalom

összeállításánál hiányzik az olvasói szemlélet, vagyis annak a kérdésnek a feltétele, hogy mire is kíváncsiak a helybeliek. A közzétett önkormányzati anyagok sokszor bürokratikus nyelvezetűek, ezért az olvasáshoz komoly koncentráció szükséges. A tartalmi elemek közül szinte teljes mértékben hiányoznak azok a karakterű szövegek, amelyek a helyi lakosságot igazán érdekelnék. A magyarországi lappiac vizuális átlagától lényegesen elmaradó grafika sem támogatja a lapban megjelenő tartalmak célba juttatását. A lap hiányosságai ellenére a Balatonboglári Hírek komoly potenciállal rendelkezik, ugyanis a településsel kapcsolatos hírfogyasztás egyik fő forrása. 

Sajtómunka Visszajelzések alapján elmondható, hogy az önkormányzat vezetőségének helyi sajtóban való megjelenése meglehetősen ad-hoc. A sajtómegkeresésekre kizárólag a települést vezető polgármester vállalkozik, szereplése nem rendszeres és kevésbé szervezett. A regionális hírcsatornákon a város ügyei csak és szinte kizárólag abban az esetben jelennek meg, amikor valamiféle konfliktusos helyzet merül fel, amely egyértelműen a botrányújságírás tendenciájának rohamos terjedéséből következik. Összességében elmondható, hogy a sajtómunka kezdeményező szemléletű, proaktív szervezésére tudatos városmarketing esetén nem nélkülözhető.


67



Befektetés-ösztönzés A város turizmussal és egyéb befektetéssel kapcsolatos marketing tevékenysége sem szervezett. Nem készült olyan kiadvány, amely az üzleti szféra számára bemutatná a balatonboglári fejlesztési lehetőségeket és irányokat. Nem tudunk olyan fórumról, ahol a város vezetése városismertetőt tartott volna, illetve a befektetők elmondhatták volna meglátásaikat és igényeiket a városi infrastruktúra és szabályozási környezet tekintetében. Stratégiai dokumentum hiányában a befektetőkkel való egyeztetések esetiek, és leginkább a befektetők üzleti érdekei, szándékai és megkeresései (lobbijai) alapján szerveződnek. Mivel a városfejlesztési stratégia fogja kimutatni azokat a pontokat, amelyekre fejlesztési – állami és/vagy uniós, illetve magánszektorbeli – forrásokat kell majd bevonni, ezért némiképp érthető, hogy kezdeményező szellemű, a potenciális befektetői kör azonosítását követő, a városi fejlesztési lehetőségeket szemléltető alkalmak kialakítására még nem kerülhetett sor.

Összegzésképpen elmondható, hogy Balatonboglár kommunikációs hozzáállása – hasonlóan a magyar átlaghoz –, leginkább passzív karaktert mutat. Az önkormányzat PR tevékenységeinek áttekintése alapján tisztán látszik, hogy a lakossági elvárások nem kerülnek kellő súllyal mérlegelésre a város kommunikációs csatornáinak működtetésekor. Ez különösen akkor szembetűnő, amikor a kereskedelmi televíziók és bulvárosodó médiatermékek özönének kontextusában helyezzük el a balatonboglári kommunikációs termékeket. Nyilvánvaló, hogy a trendekhez és bevett megoldásokhoz kell alkalmazkodni, mert a megnevezett orgánumok professzionális módon szervezik az általuk menedzselt felületek tartalmainak kialakítását. Ezek az alapvető emberi szükségletekre, a szórakozásra való hajlamra, illetve könnyű dekódolási folyamatokra épülnek. Amennyiben az önkormányzat – „konkurensei” stratégiájának elemzését követően – kommunikációs csatornáin könnyen fogyasztható és hatásos paneleket akar kialakítani, akkor alkalmaznia kell a magyar médiavilág trendjeihez és a felgyorsult hírgyártás és hírfogyasztás feltételeihez. Ha nem teszi, a hírfogyasztókért folytatott versenyben hátrányba kerül. Természetesen ennek határa a jó értelemben vett közszolgálatiságban keresendő. Ez a megközelítés a későbbiekre nézve komoly kiugrási lehetőséget is jelent, ugyanis kezdeményező hozzáállással, a lakossági visszajelzések

és

igények

figyelembe

vételével,

a

meglévő

erőforrások

hatékonyabb

felhasználásával komoly kommunikációs eredményeket lehetne elérni. Az eddigi tevékenységeket tekintve vannak olyan kezdeményezések (pl. a honlap megújítása), amelyek az önkormányzat kommunikációs hozzáállását tekintve pozitív irányba mutatnak.


68

4.6.4. Környező és hasonló profilú települések kommunikációs aktivitása A konkurenciaelemzés tekintetében érdemes Fonyód és Balatonlelle kommunikációs aktivitását megvizsgálni. Balatonlelle Balatonboglár volt „várostársának” városfejlesztő elkötelezettsége a kommunikációs térben is egyértelmű. A város honlapja összehasonlításban a trendeket leginkább követő. Letisztult formák, könnyed, áttekinthető, tiszta hatást keltő grafikai világ jellemzi. A weblap menüszerkezete könnyen kezelhető, a honlap egésze gyorsan áttekinthető, ám ennek megfelelően kevesebb tartalom is szerepel rajta (pl. a tavaly elkészült IVS sem jelenik meg a honlapon). A honlap flash animációs felületei, illetve az információk képpel való támogatása dinamikus és fejlődő település látszatát kelti. A haladó szemlélet az alkalmazott modulokban is megmutatkozik, pl. a képgaléria 3D-s, körpanorámát nyújtó megoldása rendkívül közel hozza a felhasználóhoz a települést, mely felkelti az érdeklődést a település iránt és kíváncsiság érzetét kelti. (Itt fontos annyi kiegészítést tenni, hogy az új technikai megoldások mindig dilemma elé állítják a honlap-készítőket, ugyanis az új megoldások szoftverigénye nem mindig egyezik a felhasználók nagy többségének lehetőségeivel. Ilyenformán az újítások felhasználói oldalon akár bosszúságot is okozhatnak.) Mindemellett érvényesül az online-kommunikációs alapelv, mely szerint a honlap által közvetített érzések a településsel kapcsolatos érzésekké válnak. Ez nagyon sokat számít a hatékony településmarketing szempontjából. A honlapon fellelhető szövegek tömörek és pár másodperc alatt átolvashatóak, tartalmazzák a leglényegesebb információkat. Az önkormányzati újság nyomdai minőségben kerül feltöltésre az oldalra, amely könnyűvé/lehetővé teszi az utánnyomást és a terjesztést. Bár az újság rövidebb, mint kistérségi testvérei, de színesebb, a lényeges hírekről szóló olvasmányos tartalmak a vélhetőleg hirdetésszervezők által szerkesztett felületek közé ékelődnek. A település sajtómegjelenései tekintetében elmondható, hogy bár a megjelenésszámot tekintve elmarad Balatonboglár mögött, ám az elmúlt fél év során csupán egyetlen negatív témakör bukkant fel. A strand kapcsán konfliktusba keveredett az önkormányzat és a környezetvédelmi hatóság, de a cikkek akár még reklámnak is tekinthetőek. Mindemellett 4 olyan témakör regisztrálható (Habsburg Ottó látogatása; hajókiállítás; borvilágbajnokság és a 3 fokos tóban való baráti fürdőzés) melyek sokkal inkább PR ízűek, és pozitív élményeket hagyhattak az olvasóban.


69

Fonyód A kistérségi központ internetes honlapja a balatonboglári és a lellei két végpont között helyezkedik el „félúton”. Vizuális megjelenését tekintve az „old school” iskola megtestesítője, a képi világ nem teremt izgalmas kommunikációs hatást. A főoldalon található flash animáció, ám a honlap felépítésén és menüszerkezetén látszik, hogy kialakítását nem professzionális módon szervezték. Újszerű megoldás a hivatali működéshez és a mindennapi élethez kötődő tartalmak elkülönítése, előbbi önálló microsite-on, Fonyódi Közadattár néven jelenik meg. A szövegek nem alkalmazkodnak a felhasználói igényekhez, a balatonboglári oldalhoz hasonlóan túlontúl hosszúak és nehezen áttekinthetőek. A fotótár kevésbé modern változata figyelhető meg, ebben a dimenzióban a boglári oldal fejlettebb technikai megoldást mutat. A modern eszközök alkalmazása irányába mutat a pályázati hírekhez kapcsolódó RSS szolgáltatás. A Fonyódi Hírmondó mondható tartalmilag a legkimunkáltabbnak és a leghosszabb terjedelműnek, ilyenformán a leginformatívabbnak. A Fonyóddal kapcsolatos sajtómegjelenéseket vizsgálva világosan látszik, hogy a legnagyobb port a polgármester város rehabilitációs uniós pályázatban való részvétele generálta. Az elmúlt fél évben negatívnak mondható Fonyód sajtómérlege is, a pár, uniós fejlesztésekkel és az orvhalászok elfogásával kapcsolatos hírek mellett szinte csak kellemetlen impulzusok (egyetlen szocialista képviselő kizárása; önkormányzati intézmények köztartozása; illegális fegyverek előkerülése és egy haláleset fakivágás alkalmával) érhették a hírfogyasztókat Fonyód kapcsán. Összegzés A konkurenciaelemzés világosan kijelöli azokat az irányokat, amelyeket jelen dokumentumban megfogalmazottakkal összhangban kommunikációs szinten meg kell valósítani. Fontos lesz a települési honlapot tovább újítani, illetve az önkormányzati újságot olvasmányosabbá tenni. A sajtómunkára is komoly energiákat kell fordítani annak érdekében, hogy a média világában a várossal kapcsolatban, túlnyomó részben pozitív hírek jelenjenek meg.

4.7.

Imázs és identitás vizsgálat

Ahhoz, hogy Balatonboglár meglévő imázsát komplex módon feltérképezhessük, két irányból vizsgáljuk a település kapcsán kialakult véleményeket és attitűdöket. Egyrészt egy külső imázsaudittal marketingkommunikációs illetve PR szempontból a település meglévő adottságait, (amelyekkel a külső szereplők – turisták, átutazók, nem helyi véleményformálók, sajtó – szembesülnek, találkoznak), valamint az ennek hatására vélhetően a külső szereplőkben kialakult


70

képet szükséges elemezni. Másrészt meg kell vizsgálni a településen élők saját városukkal kapcsolatos attitűdjeit egy identitás-vizsgálattal, amely mélyebb és részletesebb képet biztosít a balatonboglári imázsát érintő potenciálról.

4.7.1. A település imázsának felmérése (külső imázs elemzés) Balatonboglár külső megítélésének összessége a város imázsában összpontosul. A turisták, nyaralók, átutazók, idelátogatók véleményei hosszú távon befolyásolják a város hírnevét és látogatottságát, ezért ennek kiemelt jelentősége van egy alapvetően turizmusból élő, vagy legalábbis arra támaszkodó település számára. Elsőként áttekintjük az imázst meghatározó és formáló legfontosabb tényezőket, majd felsoroljuk Balatonboglár kommunikációs szempontból emblematikus imázs elemeit. Ezt követően a szélesebb körű, országos mintán végzett kvantitatív kutatás híján elemezhető szegmensekben – elsősorban a sajtó és egyéb reklámfelületeken – megvizsgáljuk, hogy Balatonboglár hol és miként jelenik meg. A település imázsát strukturáló legfontosabb tényezők 

Általános adottságok, hagyományok – a település jellege Adottságok és hagyományok tekintetében is Balatonboglár mind a szűkebb értelemben vett vonzáskörnyezetében és kistérségében, mind pedig az egész Balaton Kiemelt Üdülőkörzet esetében átlagon felüli ellátottsággal rendelkezik. Mindez azt jelenti, hogy mind a természeti és épített környezet tekintetében, mind pedig a látnivalók és vonzerők vonatkozásában a településnek „van mit megmutatnia”, olyan adottságai vannak, melyek önmagukban is emblematikus elemek és ennek köszönhetően a várost jelképezik függetlenül az ehhez kapcsolódó tudatos és kevésbé tudatos kommunikációs aktivitástól. Balatonboglár olyan természeti képződményekkel és eseményekkel rendelkezik, melyek régóta mértékadó és a városhoz szorosan kötődő imázs elemnek tekinthetőek. Ez nem jelenti természetesen ezen elemek arculati és imázs szempontból való megfelelő kihasználtságát, azonban egyértelműen olyan elemek, melyek a hazai köztudatba hosszú évek óta „beleégtek”.



Imázselemek felsorolása Az alábbiakban azokat a tényezőket vesszük sorra, melyek kommunikációs szempontból a különböző

célcsoportok

körében

jelenleg

leginkább

meghatározó,

márkajegyként

értelmezhető elemei a településnek. Ezek lehetnek természeti adottságok, épített környezeti infrastrukturális elemek, rendezvények, hagyományok, avagy kiemelkedő aktivitások.


71



Várdomb és Kápolnadomb A várost akár az északi partról, akár a 7-es út mindkét irányából és Szőlőskislak felől is jól azonosítható természeti adottság, melyet a Gömbkilátó is kiemel. Ez utóbbi a település fő szimbóluma.



Platán strand és platán fasorok, „Sziget” strand A nagy és árnyas platán fasorok alapvetően hozzájárulnak Balatonboglár „családias és nyugodt” jellegéhez. Ezt erősíti a két meghatározó szabadstrand, melyek jelenleg ingyenesek (azaz egy család strandolása esetén nem szükséges csupán belépőre több ezer forintot kifizetni). A Platán strand a feltöltött terület másik felét képező közparkkal egyben balatoni viszonylatban nagy szabadidős területet jelent. A „Sziget” strandról alkotott vélemények alapján a Balaton egyik legszebb strandja és fövenyes partja miatt unikálisnak mondható.



Sport-élet és tenisz Balatonbogláron az évszázados hagyományokkal rendelkező tenisz sport a mai napig is aktívan működik és önálló szervező erőként tekinthető. A Boglári tenisz versenyek méltán országos hírűek.



Borkultúra Balatonboglár és a hozzá szervesen kapcsolódó Szőlőskislak borvidéki központ, ennek köszönhetően a településen található több országosan ismert és elismert borász pincéje (Légi, Országh, stb.) A borhoz, mint imázs elemhez kapcsolódik, és azt erősíti a régen országos, nemzetközi hírű Balatonboglári Borgazdaság is.



Balatonboglári Borgazdaság (BB) A település életét korábban markánsan meghatározó BB némiképp még mindig önálló márkajegyként a város mellett „lebeg”. A BB, mint márkajegy ugyan folyamatosan kopik, azonban feltétlenül pozitív emlékeket és tartalmakat hordoz és még mindig a város nevével-hírnevével szervesen egybeforr, erősíti azt.



Fesztiválok: Balatonátúszás, Szüreti fesztivál és Jazz és Bor Fesztivál A településen több olyan emblematikus fesztivál valósul meg, melyek országos hírűek és ennek köszönhetően Balatonboglár néhány napra a média fókuszába is kerül. A Balatonátúszás utóbbi években már átlagosan 10 ezer fős résztvevői kört érint, a Szüreti fesztivál pedig hagyományosan a borkultúra iránt érdeklődők eseménynaptárának fix pontja. Kevésbé generál nagy médiafigyelmet, ám régóta futó fesztivál a Jazz+bor fesztivál, melyet immáron Budapesten is megrendeznek, így további menedzselésére kiemelt figyelmet kell fordítani.


72



Elsődleges impressziók – városkép, arculat A város imázsa két szinten alakul ki. A településre érkezők, az átutazók, illetve az egy-két napnyi időt Balatonbogláron eltöltők elsődleges impressziói alapvetően meghatározzák a városról kialakult imázst. Az elsődleges impressziókat az általános városkép, annak rendezettsége és arculata, valamint ezek karaktere határozza meg. Balatonboglár általánosan megfelel a „rendezett városkép” elvárásainak. A part menti platános rész, a közpark és szabadstandok azt a benyomást keltik, hogy egy szellős kevésbé tumultuózus városban vagyunk. Ezzel összhangban azonban az érem másik oldala, hogy a város nem rendelkezik igazán olyan városközponttal, amelyet az ide látogató elsőre megtalál. Nincs olyan pezsgő központi városrész, amelyben a látogatók úgy éreznék, hogy most vannak Balatonboglár origójában. Ez természetesen a városszerkezetnek is köszönhető, ugyanis a part menti részt és a központi városrészt a 7-es út és a vasút egymástól elmetszi.



Másodlagos impressziók – helyi élmények A város imázsának kialakulásában a második szintet a látogatók ott megélt élményei és tapasztalatai adják. Az elsődleges impressziókat felerősítheti, de teljesen meg is változtathatja (pozitív és negatív arányban egyaránt) a településen eltöltött idő élménygazdagsága. Sajnos bár Balatonboglár hirdeti magáról, hogy családi üdülőhely, a köztudatban is némileg ez él, továbbá a város szerkezet is ennek megfelelő, mégis ezen túl semmilyen egyéb program, háttér-infrastruktára vagy lehetőség ezt nem támasztja alá. A település nyugodt jellege mellett nem igazán vannak olyan szórakozóhelyek, klubok, diszkók, bárok melyek a szórakozni vágyok programigényét kielégíthetnék. Mindez azt jelenti, hogy az elsődlegesen szimpatikus városkép – másként az ígéret – után nem igazán kapjuk meg azt, amire várunk, hiszen a tartalom hiányzik, ez azonban visszahat a város imázsára is.



Események, rendezvények Balatonboglár meghatározó imázs elemeinek felsorolásakor már említettünk két olyan emblematikus országos jelentőségű eseményt, melyek márkajegyként kapcsolódnak a városhoz. Egy-egy rendezvény nem csupán az annak köszönhetően odasereglő látogatókból szerezhető hasznot eredményezi. A jól megszervezett és a látogatók által kedvelt rendezvény visszahat a város imázsára is. Az említett két rendezvény remekül példázza, hogy a település alapvetően alkalmas mind területi, mind infrastrukturális szempontból a balatonátúszáshoz hasonló nagyrendezvények lebonyolítására. Egy-egy rendezvény mindig apropót jelenthet a város egy egyébként is fontos és emblematikus másik elemének kihangsúlyozására. A rendezvényt érdemes a fent felsorolt imázselemek valamelyikéhez kötni.


73



A település kommunikációs potenciálja Az imázst strukturáló legfontosabb tényezők vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül a város kommunikációs potenciálja sem. Ebben a megközelítésben ezalatt két dolgot kell vizsgálnunk. Egyrészt a már említett és felsorolt imázs elemeket, melyek kapcsán az állapítható meg, hogy Balatonboglárnak alapvetően van témája, van miről beszélnie, van mit bemutatnia és a közönség elé tárnia. Másrészt pedig a város rendelkezésére álló kommunikációs csatornák és azok használatának tudatossága, aktivitása befolyásolja az imázs kialakulását, valamint a „Balatonboglár brand” (márka) erősségét. (Részletesen erről már szó esett a kommunikációs audit során [4.6], ezért ehelyütt külön erre nem térünk ki)

A település imázs-elemeinek megjelenései Az imázs-audit második lépése annak vizsgálata, hogy a fent említett imázs-elemek, megjelenneke, illetve ha igen hogyan az egyes kommunikációs felületeken. 

A média világa A sajtóelemzésből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a médiából megismerhető Balatonboglár kép, illetve a település karakterét meghatározó imázs-elemek csak részben vannak átfedésben. Az élénk sportélet, a borkultúra, a parti sáv fejlesztése a vizsgált időszakban jelen volt – bár nem kellő hangsúllyal – a média napirendjén. Az országos hírű rendezvényekkel, a Várdomb és a Kápolnadomb témáival, illetve a családbarát üdülőhely panellel nem, vagy csak elenyésző (értsd, a média ingerküszöbét át nem törő, illetve helyi/regionális médiaszinteken megragadó) mértékben találkoztunk. Ehhez kell hozzászámolni a negatív és a kriminalisztika világából származó hírek imázs-romboló hatását. Korábbi média-megjelenéseket számba véve elmondható, hogy a Balatonátúszás, illetve egyes, évente ismétlődő kulturális események (pl. Jazz és Bor Fesztivál) meg-megjelennek a sajtó egyes felületein, de ezek imázs-teremtő hatása korlátozottnak mondható.



Outdoor felületek (bevett kültéri reklám-felületek; óriásplakátok, city-light plakátok, épülethálók, stb.) Mivel az önkormányzat hirdetésre évente csupán pár százezer forintot különít el, ezért az elemzési dimenzió nem kifejthető. Azért lenne érdemes kültéri reklámfelületeken való megjelenésre költeni, hogy a potenciális vendégkör primer impulzusokat kapjon a település által kínált turisztikai attrakciókról és imázsáról.


74



POS (angol kifejezés „point of sales”, jelentése: az értékesítés helyszínén alkalmazott kommunikációs eszközök; jelen esetben a turistatájékoztató pontokra kihelyezett kiadványok és prospektusokra kell gondolni) Ugyancsak nehezen értelmezető témakör, ugyanis az önkormányzat alig költ programajánló, településismertető, fogyasztásösztönző kiadványok gyártására és terjesztésére. Azért lenne érdemes kiadványok gyártására és terjesztésére költeni, hogy a potenciális vendégkör részletezett információkat kapjon a település által kínált turisztikai attrakciókról.



A turisták informálása és bevonása a helyi alkalmakba E dimenzióban is kevés felület alkalmas a vizsgálatra. Az önkormányzat Fonyóddal és Balatonlellével közösen készíttet a nyári hónapokra vonatkozóan egy programfüzetet, melyben a rendezvényekkel kapcsolatos imázs-elemek megjelennek. A városban működő Tourinform iroda turista tájékoztató tevékenysége kevésbé szervezett, amely a Magyar Turizmus Zrt.-vel való együttműködés instabilitására vezethető vissza. Az idelátogatók ezen a ponton kívül a központban lévő irodában juthatnak hozzá különböző kiadványokhoz. Az egyes események hirdetése, vélhetőleg az alulfinanszírozottságból fakadóan meglehetősen visszafogott és hatását tekintve nem teljes körű. A parti sávban lebonyolításra kerülő alkalmak persze jól érzékelhetőek, ám ezek imidzs-megjelenítő képessége a lakossági visszajelzések alapján fokozatosan romlanak.

Összességében elmondható, hogy a város imázs-elemeit hordozó felületei és eszközei komoly fejlesztés előtt állnak.

4.7.2. A településen élők identitás vizsgálata (belső imázs elemzés) Balatonboglár imázsának részét képezi a település lakóinak identitása is. Meghatározza azt, hiszen ez nagymértékben befolyásolja a fejlesztések irányait, a város pozicionálását, amely pedig hatással van a külső imázs alakulására. A városlakók identitásának nagy jelentősége van abból a szempontból is, hogy ez teremt megfelelő kohéziós erőt, ez jelentheti a város motorjának számító tevékeny és öntevékeny akarat alapját a fejlesztések megvalósítására. Nem utolsó sorban pedig az erős helyi identitás teszi hitelessé és tölti meg valós tartalommal a külső imázst is. Mindezért az alábbiakban elsőként áttekintjük általánosan az identitást strukturáló legfontosabb tényezőket, bemutatjuk a fókuszcsoportokon és jövőműhelyeken elhangzott belső véleményeken keresztül a Balatonboglári identitást meghatározó legfontosabb tényezőket, majd összegzésként mevizsgáljuk mindezek egységét.


75

Az identitást strukturáló legfontosabb tényezők 

Általános énkép A település lakosságának általános énképére jellemző, hogy a lakosok határozott önidentifikációjával rendelkeznek. Ők bogláriak, és ez alapvető igazodási pont számukra. Ez természetes a városban tapasztalható erősebb lokálpatriotizmus fényében, azonban a képet néhány tényező árnyalja. Egyrészt a Boglár-Lelle kapcsolat, amelynek köszönhetően a városlakók közül még sokan a mai napig egyben tekintenek az egyébként valóságosan összenőtt két városra. Másrészt az identitás erőssége a fiatalabb korosztályoknál gyengébbnek mondható a lehetőségek és közösségi élet nem megfelelő voltára való hivatkozással.



Elégedettség Az identitás önmagában is folyamatosan mozgásban van, ami természetes egy város életében bekövetkező változások, fejlesztések és ezekből fakadó átpozicionálásokat figyelembe véve. A balatonboglári emberek identitása azonban inkább egyfajta „állóvízben” toporog. Egyfajta „elégedetlenkedő elégedettség” tapasztalható. Szeretne változni, szeretne fejlődni, ugyanakkor éppen egész jól is érzi magát a bőrében. Az identitás nem mondható jellegtelennek, legalább a minimális meglétéhez szükséges tényezők megvannak (dombok, kilátó, bor, stb.), ám éppen ezért az identitásfejlődés önnön gátját is képezik ezek a markáns imázs elemek. Külön kezelendő azonban a Szőlőskislaki városrész e tekintetben, erről azonban az identitást meghatározó legfontosabb tényezőknél ejtünk szót.



Büszkeség, magabiztosság, hiúság Az identitást képző elemek számában és minőségében a város kifejezetten jól áll. Mindez az alapja az identitásban tapasztalható átlagon felüli magabiztosságnak. A bogláriak büszkék településükre, büszkék annak adottságaira és sokkal többre tartják érdemesnek a várost, sokkal nagyobb szerepet adnának a településnek, mint amekkora annak a jelenlegi, vagy a jövőben lehetséges szerepe („a Balaton fővárosa”). A városlakók büszkék a borkultúrára, a sportéletre, a civil önszerveződésre és a sok szempontból kétes megítélés alá eső nyugalmas karakterre.



Féltékenység, irigység A büszkeséggel és magabiztossággal párhuzamosan azonban az elégedetlenkedésekben megjelenik egy általános féltékenység és irígység főként Balatonlelle irányában. Lelle az, ahol minden sikerül, ahol működnek és fejlődnek a dolgok. Lellének ott a lido-strand, az éjszakai élet, a szórakozóhelyek, ennek köszönhetően a magasabb idegenforgalomból származó bevételek. A városon belül is tapasztalható azonban féltékenység, mégpedig a


76

Szőlőskislaki városrész irányából a „nagytestvér” Balatonboglár irányába. Sokan gondolják, hogy a városvezetés aránytalanul több pénzt költ a boglári városrészek fejlesztésére, mint a kislaki egyébként is elmaradottabb rész rendbetételére. 

Konfliktusok Az egységes identitást a városon belüli markánsabb ellentétek, törésvonalak és konfliktusok tudják szétzilálni. Vallási és gazdasági szempontból nem találkozhatunk olyan markáns ellentétekkel, melyek határozottan és jól körbehatárolható módon két, vagy több csoportra szakítaná a boglári lakosságot és annak kollektív identitását. A politikai konfliktusok tekintetében az „országos átlaghoz” viszonyítva nem látunk eltérést. A megszokott jobb/bal értékrend szerinti megnyilvánulások jellemzőek, melynek mértéke és megjelenése a honlap vendégkönyv moduljának bejegyzéseiből jól rekonstruálható. Csupán egy jól kitapintható konfliktus regisztrálható, ez pedig a boglári belső és külső városrészek között húzódik meg, melyet leginkább a Szőlőskislakiak élnek meg ekként.

Az identitást meghatározó legfontosabb tényezők 

Lelle – a keserű pirula A balatonboglári identitás egyik legalapvetőbb tényezője a Lelléhez fűződő viszony. A bogláriak identitását a Balatonlelléhez való hasonlítgatás determinálja. A pezsgő-nyüzsgő város kontra nyugodt családias település ellentétpár identitás meghatározó volta mindaddig fennáll, amíg a város nem teszi egyértelműen egyik vagy másik fejlesztési irány (esetleg egy harmadik, avagy ezek ötvözete) mellé a voksát. Amíg ez nem következik be, addig bizonyosan ez a város egyik fontos beszédtémája marad és eképpen zavart okoz, nem hagyja kifejlődni és nyugvó pontra kerülni az alapvetően nyugodt és családias Boglárra hangolt városi identitást.



Szőlőskislak – a mostohatestvér Miként arról szó volt az egységes Balatonboglári identitást egyfajta irigységből, „mosothatestvér-érzésből” fakadó belső ellentét gyengíti leginkább. A szőlőskislaki városrészben élők nem is érzik igazán magukat Balatonbogláriaknak, amely megállapítást inkább a kialakult negatív élmények és ellentétek generálnak, mintsem valós alapúak, hiszen a kislaki lakosok is minden szállal Boglárhoz kötődnek. Ennek az egységes idenitás-romboló hatásnak az okai között szerepel a két településrész fejlettségi szintje, valamint a két településrészre fordított fejlesztési források közötti különbség, továbbá a településrészek fizikai (melyet az autópálya megépítése meg is erősített) és funkcionális (a Boglári rész a fejlett üdülőövezet, míg a kislaki rész az inkább kicsit elvadult, nyers táj a maga borászatával és mezőgazdaságával, tavaival) elkülönülése.


77



Önszerveződés és kohéziós erő Bogláron Az identitást nagyban befolyásoló, azt képző és újrageneráló erő – a civil önszerveződő kohéziós erő kifejezetten jónak mondható Balatonbogláron. Ugyan az elmúlt években sokat csökkent a civil élet aktivitása, ám a civil szervezetek száma még mindig az átlagnál jóval magasabbnak mondható. Ezt az öntevékeny, kezdeményező erőt azonban keresztbe metszi egy-egy konkrét fejlesztési ötlet, vagy javaslat továbbgörgetésénél, megvalósításánál a hirtelen megjelenő széthúzás és egymás akadályozása. Ez utóbbinak köszönhetően az az identitás, ami az alapvető összetartás során jött létre, az egy helyben topogás miatt lassan erodálódik és közönybe fullad. Ez jellemzően újra aktíválható, amennyiben a város fejlesztései határozottan és láthatóan megindulnak egy egyértelmű irányba.



BB – a múlt béklyójában A Balatonboglári lakosok identitását még a mai napig is alapvetően meghatározza a BB, vagyis a Balatonboglári Borgazdaság. Sokáig ez biztosította helyi munkahelyek jelentős részét, így ez a biztonságérzet egyfajta leképezése is volt a helyiek szemében. A TV reklámoknak is köszönhetően az ország jelentős része Balatonboglárral azonosította a BB-t és ez igaz volt a település lakóira is. A mai napig előjönnek olyan hangok, melyek a BB privatizálásán siránkoznak és visszaidézik azt az időszakot, amég a BB jól működött. A BB, mint alapvető identitásképző tényező nem csak a munkahelyeket biztosító jellege és nagysága miatt hagyott ilyen markáns nyomokat, hanem a neve miatt is. A város nevét viseli magában, ráadásul a dupla B betűk és a város természetes adottságára – a két dombra is utalnak. A BB név, mint márkajegy és belső identitásképző erő átpozicionálása ezért alapvető fontosságú feladat. Mivel a „BB” fogalom megmaradt, azonban tartalmilag kiüresedett, ezért azt újra meg kell tölteni olyan új tartalommal, amely a város jövőjét hivatott leképezni.



Várdomb és Kápolnadomb A város tájképi jellegét alapvetően befolyásoló két domb, a Gömbkilátó, a két kápolna, valamint a dombokhoz kapcsolódó hagyományok, rendezvények és mondák a „Bogláridentitás” központi elemét jelentik. A helyiek Balatonboglárral kapcsolatos említései között ezek

szerepelnek

az

elsők

között.

Ebből

adódóan

a

település

fejlesztésének

meghatározásakor ezeknek a területeknek a hasznosítását kiemelt figyelemmel kell kezelni, ugyanis ha valamiért, akkor a boglári emberek ezekért bizonyosan hajlandóak mindent megtenni. Ez azt jelenti, hogy adott esetben meg is védik bármitől, de támogatják is egy konszenzusos fejlesztés megvalósítását. Fontos, hogy ezen identitásképző elemek erősítése közvetlenül erősíti a helyi identitást is.


78



Befogadó város és kultúra A bogláriak identitásának részét képezi egy markánsabb lokálpatriotizmus. Ez sok esetben kicsit zárkózóttá teheti egy teleülés lakóit, azonban Balatonboglár esetében ez meglepő módon éppen fordított. A helyiek büszkeségének egyik alapja – így egyik fontos identitásalkotóelemük az, hogy „ők egy befogadó város”, hiszen a Gömbkilátó mellett, több szobrot fogadott be a város és a kultúra területén is bárki előtt tágra nyitják kapuikat. A város több éven keresztül adott otthont nyaranta a kaposvári Csiky Gergely Színháznak és más szabadtéri színházi előadásoknak, valamint hagyományosan pártolja és támogatja az avantgarde művészeti irányzatok különböző műhelyeit. Ez a nyitottság a boglári identitás olyan eleme, mely biztosítja a folyamatos megújulás lehetőségét. Történelmi gyökereit tekintve a befogadó légkör eredményeképpen a település a második világháború során tömegesen fogadott be lengyel menekülteket és francia hadifoglyokat.



Sport A helyiek identitásában erősen él a sport is, mint meghatározó tényező. A bogláriak büszkék a helyi sportéletre elsősorban a tenisz és a kézilabda, valamint a foci terén. A sport, mint identitásképző és közösségalkotó erő mindig hatékony és hatásos tud lenni, hiszen eleve a közös élmények, a közös drukkolás, és/vagy az egységes csapatszellem jócskán meg tudja acélozni egy közösség erejét. Tekintettel erre a város jövőbeni fejlesztésekor is mindenképpen számolni kell a sportéletben lakozó különleges identitásképző potenciállal.



Bor Utolsóként, de nem utolsó sorban a boglári identitás egyik legmarkánsabb elemét a bort és borkultúrát említjük. A helyiek büszkék „saját” borászaikra, olyannyira, hogy az egyes fejlesztési javaslatok között kifejezetten sokszor jelent meg a borturizmus, borút, borok utcája, és ehhez hasonló javaslatok. A borkultúrára a boglári identitásban úgy lelünk rá, mint a település elsőrangú kuriózuma és fejlesztési potenciálja, ezért a borászati ágazat támogatása is identitás erősítésként fog jelentkezni.

Balatonboglár város közös identitása Balatonboglár legfontosabb identitásképző tényezőinek feltárása után elmondhatjuk, hogy mindezek önmagukban is eléggé erősnek tekinthetőek, azonban mégsem képeznek szerves egységet. A város nem rendelkezik olyan corporate city identity-vel (települési identitástudat), mely összefogná és integrálná az eddig felsorolt tényezőket. A város egységes identitása tehát szabdalt, több fontos és hangsúlyos elem van benne, azonban az ezekhez való kötődés az szubjektív és az egyéni prediszpozíciókra támaszkodik.


79

Ami azonban közös az identitásalkotó elemekben az az, hogy nyugodt családias légkörű, avagy másként semmiképpen sem pergős, nyüzsgős jövőképet láttat.

4.8. A korábbi időszak fejlesztései Balatonbogláron az alábbi, a város céljai szempontjából fontos fejlesztések kerültek megvalósításra az elmúlt 5 évben: 14. táblázat: Az elmúlt 5 év fejlesztései Balatonbogláron

1. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma

Attila, Dózsa Gy., Bocskai, Kápolna és Kilátó utcák csatornázása Szennyvízcsatorna hálózat bővítése. Balatonboglár 2004. 48.460.000 Ft Céltámogatás (19.384.000 Ft) Környezetvédelmi Alap (9.692.000 Ft) Balaton Fejlesztési Tanács (7.750.000 Ft) F032328/2001 számú KAC tám.szerződés P-VMSZ 18/2002 (BFT nyilvántartási sz.)

2. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt) 3. Projekt Projekt címe

Projekt célkitűzése

Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege

Balatonboglári strandok parki- és játszótéri berendezéseinek, infrastruktúrájának fejlesztése Játszótéri berendezések beszerzése, ivóvízellátó vezeték kapacitásbővítése, új kukák, kerékpártárolók, köztéri óra elhelyezése. Balatonboglár 2004. 10.522.948 Ft Balaton Fejlesztési Tanács (5.000.000 Ft) P-SF-21/2004 Óvoda tetőfelújítása A Mátyás király utca 5. szám alatti óvoda épületében a keleti szárny tetőfedésének felújítása, a régi palafedés bontásával, új TEGOLA bitumenes zsindelyfedés készítésével, 8 db VELUX tetőablak beépítésével, a kapcsolódó bádogos szerkezetek szükség szerinti cseréjével illetve javításával. Balatonboglár 2004. 5.456.718 Ft


80

4. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt) 5. Projekt Projekt címe

Projekt célkitűzése

Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt) 6. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 7. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve

Kodály, Platán, Fiumei és Sziget strandok medertisztítása és partvédőmű állagjavítása Strandok medertisztítása és partvédőmű állagjavítása. Balatonboglár 2004. 3.882.000 Ft Balaton Fejlesztési Tanács (2.907.000 Ft) P-VMM-13/2004 Vörös kápolna felújítása A megvalósult projekt az Önkormányzat tulajdonában álló műemlék kápolna méltó helyreállítását eredményezte. A felújítást követően az épület károsodásához vezető felázást, illetve beázási lehetőségeket megszüntettük. Az épület megjelenése a jelenlegi turisztikai és kulturális funkciójához megfelelővé vált. Balatonboglár 2005. 8.255.948 Ft Balaton Fejlesztési Tanács (5.000.000 Ft) P-TK-26/2004 Zrínyi u. ivóvíz vezeték meghosszabbítása Az M 7-es autópálya építését megelőzően a keresztező ivóvíz-vezeték szakasz megépítése. Balatonboglár 2005. 16.000.000 Ft

Szőlőskislaki csatornázása A Lengyeltóti és térsége csatornázása c. projekten belül a szőlőskislaki városrész csatornázása (Gesztor önkormányzat: Lengyeltóti). Balatonboglár (Szőlőskislak) 2005. 225.015.000 Ft Céltámogatás 40 % (135.009.000 Ft) KAC 20 % (46.417.000 Ft) VICE 15 % (7.110.000 Ft)


81

8. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 9. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 10. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 11. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 12. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege

Iparterület vízellátása A balatonboglári iparterületen kiépített vízellátás, valamint a szennyvízátemelő műtárgy külső vízellátása, illetve a tárgyban megjelölt vízellátási létesítmény megvalósulása. Balatonboglár (Klapka u-i iparterület) 2005. 20.112.000 Ft Orvosi rendelő felújítása I. ütem A kötelező minimum feltételek biztosítása az egészségügyi intézmény működéséhez. Balatonboglár 2005. 54.195.000 Ft Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács – Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések (TEKI) 140014404K (Támogatási szerződés száma) Iparterület villamos energia ellátása A balatonboglári iparterületen 620 fm 20 kV-os 3x1x150mm2 földkábel és KT 20/630 kVA-es transzformátor állomás kiépítése. Balatonboglár (Klapka u-i iparterület) 2006. 11 741 177 Ft Nyilvános WC építése a Sziget strandon Sziget strand higiénés feltételeinek biztosítása. Balatonboglár 2007. 15.215.000 Ft Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács – Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések (TEKI); Balaton Fejlesztési Tanács 140009806K (TEKI) PTF-SF-9/2006 (BFT) Sportcentrum létesítése Városi szabadidős és sportcentrum kialakítása. Balatonboglár 2007. cca.1 milliárd Ft


82

Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 13. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 14. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 15. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 16. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 17. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 18. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne

Somogy Megyei Önkormányzat (95/2001.(IX.25.) KH); Gazdasági Minisztérium SZT-TU-Balaton-5-02-03-01 Iparterület szennyvízcsatornázása Nyomott (339 m NA 200 KG PVC) és gravitációs (246 m NA 110 KPE P10) szennyvízcsatorna és 1 db szennyvízátemelő építése a Klapka u-i iparterületen. Balatonboglár (Klapka u-i iparterület) 2007. 10.010.000 Ft Ivóvíz vezeték építése az iparterületen Meglévő ivóvíz vezeték hálózat bővítése. Balatonboglár, Klapka u-i iparterület 2007. 3.621.600 Ft Bercsényi u. út-, járda és parkoló építése 205 m burkolat szélestés és útfelújítás, 170 m járdaépítés, kerékpártároló és 84 db parkoló építése a Sportlétesítmény területén, illetve előtt. Balatonboglár 2007. 47.636.899 Ft Viola u-i iskola fűtésének felújítása Fűtéskorszerűsítés. Balatonboglár 2007. 6.455.000 Ft Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács (CÉDE keretből) 127/a/2/2005. (VII.12.) József A. u. burkolatfelújítása Kapacitást nem növelő burkolatfelújítás. Balatonboglár 2007. 8.423.530 Ft Déldunántuli Regionális Területfejlesztési Tanács 1410567/TEUT Viola u. burkolatfelújítása Kapacitást nem növelő burkolatfelújítás. Balatonboglár


83

Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 19. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 20. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 21. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma

2008. 7.648.848 Ft Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TEUT/2008/DD-84 Dózsa Gy. u. járda felújítása Kapacitást nem növelő burkolatfelújítás. Balatonboglár 2008. 13.100.000 Ft Dózsa Gy. u. járda felújítása Kapacitást nem növelő burkolatfelújítás. Balatonboglár 2008. 10.665.000 Ft A balatonboglári polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése Az Önkormányzat polgármesteri hivatala szervezettebben, hatékonyabban és eredményesebben működjön. Balatonboglár 2009. 21.690.000 Ft Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – ÚMFT Államreform Operatív Program ÁROP-1.A.2/A-2008-0078

Kisebbek fejlesztések is megvalósultak a településen, pl.: különböző ismertető táblák pótlása 11 millió Ft értékben.

4.9. Összegzés Balatonboglár földrajzi elhelyezkedése megfelelő: a Balaton déli partján autópályával, kikötővel és vasúttal is rendelkező település, melyet megközelíthetősége mellett mérete, infrastrukturális háttere, valamint természeti és épített környezete is kiemel a Balaton partján található települések közül. Az egykoron BB városaként emlegetett település ma helyét és szerepét keresi a térségben, foglalkoztatási gondokkal küzd és a kistérségen belüli (látszat) ellentétek csapdájában vergődik. A település számos természeti értéke (Balaton, Landordi és Vad tó, Nagyberek, a vulkáni tufa tanúhegyek – Várdomb és Kápolnadomb –, a domblábi lejtős síkok, hordalékkúpok, a Jamai és


84

Csehi patak mellett a település számos jelentős zöldfelülettel, értékes fasorral, nyitott (közterületi) és hosszan egybefüggő partszakaszokkal rendelkezik. Jelentős szőlészete, borászata mellett a jellemző gyümölcstermesztést is jól segítheti az itt folyó középfokú kertészeti képzés, amely esélyt ad a magasabb színvonalú tájgazdálkodásra. Teljes csatornázottság jellemzi a várost, az M7-es autópálya megépülése, és a 70-es út lecsökkent forgalomterhelése miatt pedig a város belső területei megújíthatók. Kereskedelmi-szolgáltató területének autópálya csomóponthoz viszonyított jó elhelyezkedése, könnyű elérhetősége a munkahelyteremtésben és a helyi gazdaság fellendítésében nagy előnyt jelenthet. Sajnos a BB gazdasági erejét eddig nem tudta pótolni más vállalati erő, a foglalkoztatás a fénykorhoz képest drasztikusan lecsökkent a településen, a munkanélküliség országos átlag feletti. Ehhez hozájárul az is, hogy a demográfiai folyamatokban felgyorsulni látszik az elöregedés a lakosság számának stagnálása mellett. A fejlődési lehetőség a vízi és vízparti turizmusban adott, a település turizmus által igényelt háttérinfrastruktúrája azonban hiányos, jelentős fejlesztésre szorul, amelyhez azonban a helyszínek adottak. Szintén fejlesztésre szorul a minőségi szolgáltatás kínálat és a régi, nagynevű rendezvények, események megújítására, újak bevezetésére is eljött az idő. A város elindult egy irányban, a családi turizmus irányában, azonban ennek minél magasabb színvonalon, minél teljesebb körben történő kiszolgálása még nagyon sok áldozatot és erőforrást igényel. A balatonboglári kulturális élet mindig is ismert volt, magas minőségű tömeg- és rétegkultúrát kiszolgáló programok, kiemelkedő sporthagyományok és sportélet, a borkultúra jelentősége jellemzi a települést, melyekre a jövőben is lehet építkezni. További alapokat jelenthet a fejlődés számára, hogy sok a hasznosítatlan vagy nem megfelelő mértékben hasznosított műemlék, műemlék jellegű épület, közterület. A város kommunikációs felületeinek és erőfeszítéseinek felmérését követően világosan kirajzolódnak azok a pontok, amelyek fejlesztésre szorulnak. Az önkormányzat kommunikációs hozzáállása „követőként” jellemezhető, ugyanis a kommunikációs eszközök használata nem tudatos, a kommunikációs rendszer működtetése ad-hoc jellegű. A városfejlesztő tevékenységek támogatása érdekében szükséges lesz egy kezdeményező szemléletű, a kommunikációs erőforrások tudatos felhasználására épülő rendszer kiépítése. Az imidzs-audit megvizsgálta a település jellegének és adottságainak, illetve az idelátogató vendégekben kialakuló impressziók viszonyát. Fontos tiszta képet kapni arról, hogy a település


85

kommunikációs eszközein mennyire köszönnek vissza ezek az elemek. Jól látható, hogy Balatonboglár megfelelő adottságokkal rendelkező település, léteznek azok az elemek, amelyekből egy vonzó településkép kialakítható lenne, ám a látogatók benyomásai ezzel ellentétesek. Sőt mi több, az önkormányzat által tartalommal megtöltött kommunikációs felületeken sem köszönnek vissza ezek az elemek. A teljes kép érdekében érdemes a balatonbogláriak identifikációs elemeit is az előző három dimenzió mellett látni. A helyiek énképe részben egybecseng a településkép egyes elemeivel, ám elmondható, hogy az egyes elemek nem alkotnak szerves egységet, így erős és egészséges (értsd az adottságokhoz és a külső szemlélők általi benyomásokhoz illeszkedő) városi öntudatról nem beszélhetünk. Mindent összevetve Balatonboglár rendkívül jó adottságokkal rendelkező település, azonban ezen potenciálját nem használja megfelelő mértékben, így jelentős fejlesztési, fejlődési lehetőségek rejlenek a városban és környezetében.


86

5. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE

A városrészek kialakításában alapvetően a területek használata, mindennapi életben betöltött szerepe játszott közre. A vasút nyomvonala markásan kettéosztja Balatonboglár belterületét, az autópálya nyomvonalával együtt pedig három részre osztja a közigazgatási területet, valamint ezek a lehatárolások meg is határozzák a területek funkcióit.

16. ábra: Balatonboglár városrészeinek lehatárolása

1. Part menti városrész: A Balatonpart felőli oldal elsősorban üdülőházas nyaraló övezet, melyet mind a városlakók, mind az ide látogató vendégek szabadidő eltöltésre, nyaralásra, kikapcsolódásra használnak. Magába foglalja a teljes Jankovich telepet is (amelynek külön részönkormányzata van).


87

2. Központi városrész: A vasút és az autópálya között található területen leginkább lakó-, kereskedelmi, szolgáltató és közfunkciók találhatók, e központi városrészbe tartozik a 70-es út és a vasúti pálya Jamai patakig terjedő, Balatonlelle irányában a közigazgatási területet érintő nyomvonala és a vasútállomás a teherpályaudvarral együtt. 3. Szőlőskislaki városrész: Az autópálya nyomvonalától délre található Szőlőskislak, amely földrajzilag különálló (háttér)település Balatonboglár közigazgatási határán belül. Eredeti közigazgatási területe a várorész lehatárolásnál kisebb, de az autópálya, mint új markáns nyomvonal elválasztó hatása miatt e területrészek ma inkább kislaki területekként értelmezhetők. A városrészi lehatárolások tartalmazzák a településrészek beépítésre nem szánt területeit (közöttük a külterületi részeket is.) A városrészek funkcióellátottságának bemutatása előtt ismertetjük az egyes funkciócsoportok alá sorolt funkciókat, tevékenységeket, szolgáltatásokat: 

Gazdasági funkciók: piac, kiskereskedelmi üzletek száma, bankok, pénzügyi szolgáltatók száma, szolgáltatók jelenléte, szolgáltató központ, kereskedelmi központ, ipartelep, ipari park, logisztikai központ, innovációs központ, irodaház(ak), panzió, szálloda, vendéglátó egységek száma.



Közlekedési, távközlési funkciók: távolsági autóbusz-megálló, vasútállomás, postahivatal (fiókposta), helyi autóbuszjárat, tömegközlekedés, benzinkút, taxi szolgáltatás, közüzemi vízhálózat léte, zárt közcsatorna-hálózat.



Közösségi funkciók: (önkormányzati közművelődési könyvtár, művelődési otthon jellegű intézmény (telephely), kulturális központ, színház, mozi, muzeális intézmény), Szórakozás, szabadidő (sport infrastruktúra, szabadidőcsarnok, szabadtéri szabadidő központ, uszoda, strand, rendezvénycsarnok.



Állami,

igazgatási,

hatósági,

igazságszolgáltatási

funkciók:

közigazgatási

funkciók,

(önkormányzat, okmányiroda, területi hatósági intézmények), igazgatási és rendészeti szervek: rendőrség, bíróság, ügyészség, börtön, igazságügyi szolgáltatás, tűzoltóság, polgárőrség. 

Humán szolgáltatási funkciók: körzeti orvosi (háziorvosi) székhely, gyógyszertár, központi körzeti (háziorvosi) ügyelet, járó beteg szakellátás, fogászati szakrendelés léte (községi fogászattal együtt), kórház, mentőállomás, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, nappali ellátást nyújtó idősek klubja, bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, K+F funkció.


88

15. táblázat: Városrészek funkcióellátottsága

Funkciók

Part menti

Városrészek Központi

Szőlőskislaki

Gazdasági funkció Közlekedési, távközlési funkció Közösségi funkció Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkció Humán szolgáltatási funkció Színmagyarázat: markánsan jelenlévő funkció jelenlévő funkció nem jellemző funkció

5.1. Part menti városrész A part menti városrész lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Balatonpart – Határ köz – Honvéd utca – Kodály Zoltán utca – Tinódi utca – Széchenyi utca – Hunyadi János utca – Posta köz – Dózsa György utca – Erzsébet utca – Jamai patak – Nagyberek – Csehi patak.

17. ábra: A part menti városrész lehatárolása


89

A part menti városrész állandó népessége 2001-ben 630 fő, lakónépessége 621 fő. Ezen városrész lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 16. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.) (fő)

(%)

94 342 185

15,1 55,1 29,8

Korcsoportok 0–14 15–59 60–X

A korösszetétel itt is alátámasztja az egész településre megállapított lakossági elöregedést, hiszen a part menti városrész adatai alapján az itt élők között a települési átlagnál is nagyobb az idősebb korúak részaránya. A part menti városrész esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya jelentősen meghaladja a teljes településre vetített arányt, ami az alacsony iskolai végzettségűeknél éppen fordítottan jelentkezik. 17. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.) Balatonboglár (%)

Part menti városrész (%)

22,3 11,7

17,8 18,3

Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) Felsőfokú végzettségű (25-X)

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen városrész tekintetében 44,2%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya pedig szintén az aktív korúakon belül 14%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 51,1%. A part menti városrész lakásállománya 300 db, melyből az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas, 28, % (szemben a település 16%-os átlagához képest), ami az üdülőövezeti jellegből fakad. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 51,2%, ami a települési átlagnál (42,5%) magasabb.


90

5.2. Központi városrész A központi városrész lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Erzsébet utca – Dózsa György utca – Posta köz – Hunyadi János utca – Széchenyi utca – Tinódi utca – Kodály Zoltán utca – Honvéd utca – Határ köz – Munkácsy Mihály utca – M7 autópálya – Jamai patak – Nagyberek (közigazgatási határ).

18. ábra: A központi városrész lehatárolása

A központi városrész állandó népessége 2001-ben 4.528 fő, lakónépessége 4.591 fő. Ezen városrész lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 18. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) (fő)

(%)

643 2.947 1.001

14,0 64,2 21,8


A korösszetétel és az iskolai végzettség ezen városrész esetében szinte megegyezik az egész településre vonatkozó adatokkal (ami ezen terület nagyságából, népességszámából fakad). BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

91

19. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) Balatonboglár (%)

Központi városrész (%)

22,3 11,7

21,0 11,8


Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen városrész tekintetében 47,2%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya pedig szintén az aktív korúakon belül 14%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 48,4%. A központi városrész lakásállománya 1.856 db, melyből az alacsony komfortfokozatú lakások aránya városi átlag alatti, 11, %. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,1%, ami a települési átlag (42,5%) körüli.

5.3. Szőlőskislaki városrész A Szőlőskislaki városrész Szőlőskislak bel- és külterületeit, valamint Balatonboglár külterületeinek az autópálya nyomvonalától délre eső részeit jelenti. A szőlőskislaki városrész állandó népessége 2001-ben 728 fő, lakónépessége 716 fő. Ezen városrész lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 20. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.) (fő)

(%)

137 453 126

19,1 63,3 17,6


A korösszetétel itt a településre jellemzőtől eltér, hiszen magasabb a fiatalok és alacsonyabb az időskorúak aránya.


92

19. ábra: A szőlőskislaki városrész lehatárolása

A szőlőskislaki városrész esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya igen alacsony, míg az alacsony iskolai végzettségűeknél ez éppen fordítottan jelentkezik, kiemelkedően magas a 34%os arány.


93

21. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.) Balatonboglár (%)

Szőlőskislaki városrész (%)

22,3 11,7

34,0 4,7


Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen városrész tekintetében 54,3%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya pedig szintén az aktív korúakon belül 23,8%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 51,1%. A szőlőskislaki városrész lakásállománya 250 db, melyből az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magas, 24%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,6%, ami a települési átlaggal (42,5%) kvázi megegyezik.


94

6. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK

Területi alapú szegregációnak nevezzük8 azt a jelenséget, amikor a különböző csoportok közötti társadalmi távolság egyúttal térbeli távolsággá válik, pl. egy-egy településen a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól (a szegregáció fogalma alatt kizárólag az alacsony társadalmi státuszú családok koncentrált együttélését értjük). A szegregáció állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra, és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit. Jelen stratégia kötelező része – amennyiben releváns – az anti-szegregációs terv, melynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot (a szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő).

20. ábra: Balatonboglár szegregációs térképe (forrás: KSH)

8

Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság: Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, 2009.) BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

95

21. ábra: Szőlőskislak szegregációs térképe (forrás: KSH)

Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik:

A térképeken látható, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térképek azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40% feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számítanak. A térkép azonban olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának,

de

az

alacsony

népességszámuk

miatt

mégsem

tekinthetők

valódi

szegregátumoknak. A KSH adatai alapján Balatonboglár közigazgatási területén belül nem található olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek!


96

7. STRATÉGIA

7.1. SWOT-analízis A SWOT-elemzés alapján megállapítható, hogy Balatonboglárnak a rendszerváltás igen drasztikus sokkot jelentett, hiszen a korábbi közigazgatás, gazdasági, társadalmi alapvető szerkezete szinte összeomlott. A kihívásra a város részben reagált: a korábbi jövőképet megtartotta, ahol a jövőképet elsősorban a turizmus és a szőlészet-borászat határozza meg, de a korábbi rendszer összeomlása következtében váltásorientált stratégiát kényszerült követni, ami az említett gazdasági ágak szerkezetátalakítását jelentette. A város helyzetének értékelése statisztikai adatokra, illetve a rendelkezésre bocsátott dokumentumokra, valamint információkra alapozva készült el. Balatonboglár erősségeit (Strengths), gyengeségeit (Weeknesses), lehetőségeit (Opportunities) és a fejlődésének esetlegesen kockáztató veszélyeit (Threats) ismerteti a SWOT-analízis. Az analízis a településen lebonyolított fókuszcsoportos beszélgetések és a megismert háttérdokumentumok alapján került összeállításra. 22. táblázat: SWOT-analízis

Erősségek (belső adottságok) Települési önkép  Múlt értékein, település tradícióin alapuló önkép jelentősége.  A BB városa.  Befogadó Boglár.  Családbarát város. Tájékoztatás  Sokrétű tájékoztatás (Boglár TV, Boglári Hírek, honlap).


Gyengeségek (belső adottságok) Települési önkép  „Bezzeg Lelle!”

Tájékoztatás  Nincs jó kommunikáció a városvezetés és a lakosság között, nincs igazán párbeszéd.  Jelentős az információhiány. 97

Erősségek (belső adottságok) Közösség  Lokálpatriotizmus.  Erős, önszerveződő nyugdíjas aktivitás.

Gyengeségek (belső adottságok) Közösség  Érdektelenség, alacsony részvétel a fiatalabb generációk esetében.  A bevonás hiánya miatti bizalmi válság.  Túl sok, de kis aktivitású civil szervezet. Természeti adottság  Erős szél a Balatonparton.  Magas talajvízszint.

Természeti adottság  Balaton.  Landordi és Vad tó.  Nagyberek.  Várdomb és Kápolnadomb – vulkáni tufa tanúhegyek.  Domblábi lejtős síkok, hordalékkúpok.  Jamai és Csehi patak.  Kiegyenlített klíma (Balaton hatásából fakadóan). Tájgazdálkodás Tájgazdálkodás  A földbirtokosság egyre kevésbé köthető a városi lakossághoz  Szőlészet, borászat. (a tulajdoni viszonyok erős és követhetetlen változása).  Halászat.  Horgászat.  Gyümölcstermesztés. Helyi gazdaság Helyi gazdaság  A BB gazdasági erejét eddig nem tudta pótolni más vállalati  A megyei és regionális átlag alatti munkanélküliségi ráta. erő, foglalkoztatás drasztikus csökkenése.  Kereskedelmi-szolgáltató terület és az autópálya csomópont  A települési önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. egymáshoz viszonyított jó elhelyezkedése.  Az eladósodottság mértéke magas.  Építőipar, szállítmányozás, speciális kézműipar jelentős. Helyi társadalom Helyi társadalom  Elöregedés a lakosság létszámának stagnálása mellett.  Helyi középfokú kertészeti képzés, esély a jobb  Munkanélküliség nő, országos átlag feletti. tájgazdálkodásra.  A munkanélküliség a megyei és a regionális átlag alatti. 


98

Erősségek (belső adottságok)

Gyengeségek (belső adottságok)

Környezet  Teljes csatornázottság.  M7 megépülésével a 70-es út terhelése csökkent.

Környezet  M7 megépülésével a parttól távoli településrészek zaj- és porterhelése, a bevezető utak forgalma nőtt. Épített környezet  A helyi örökségvédelem anyagi feltételei nem biztosítottak.  Egyes épületekben, közterületekben lévő adottságok kihasználatlanok.  Sok a romos, vagy leromló állapotú, hasznosítatlan műemlék és műemlék jellegű épület.  A városközpont, Vörösmarty tér, Platán sor, Szőlőskislak központ korábbi tervei nem valósultak meg.  Rossz a járdák, kerékpárutak általános állapota.  A játszóterek, strandok műszaki állapota kifogásolható.  Romló barnamezős területek (malom, BB központ, vasútállomás, stb.).  Szőlőskislak nem egységes településarculata. Turizmus  Szezonalitás. Bornapok)  Minőségi szolgáltatás kínálat (szálláshely, vendéglátás) hiánya.  Nagy rendezvények környezetterhelése, alacsony minőségi színvonala.  Rendezvények mennyiségi kínálata kevés.  Családi turizmus alacsony színvonalú kiszolgálása.  A tömegturizmus fogadására épített családi házak jelenlegi kihasználatlansága és nehéz fenntarthatósága.

Épített környezet  Nagy zöldfelületek.  Értékes fasorok (pl.: platán).  Nyitott (közterületi) és hosszan egybefüggő partszakaszok.  Kisüzletek és kisvendéglők sajátos hangulata.  Szőlőskislak hagyományos falusi karaktere.

Turizmus  Vízi és vízparti turizmus.  Nagy rendezvények (pl.: hagyománya.  Szabadstrandok.

Balaton

átúszás,


99

Erősségek (belső adottságok)

Gyengeségek (belső adottságok)

Kultúra Kultúra  Magas minőségű kulturális programok, rétegkultúra  Hagyományok elhalása. programjai.  A tradicionális boglári kortárs művészeti élet elsorvadása.  Sporthagyományok, sportélet.  Tömegeket vonzó rendezvények kulturális színvonalának  Borkultúra. csökkenése.  Civil élet és programok. Közlekedés Közlekedés  Helyközi közlekedés gyenge.  Jó megközelíthetőség közúton, vasúton és vízen (M7 autópálya, vasútállomás, kiemelt fontosságú hajóállomás).  A 7-es út belterületi kialakítása (2x2 sáv) lehetetlenné teszi városközpont hatékony rehabilitációját. Közszolgáltatások

Közszolgáltatások

 Jól működő, könnyen elérhető szolgáltatások. Lehetőségek (külső körülmények)

 Hiányzó szolgáltatások, kapacitások a szociális ellátás terén.  Minőségi fejlesztések és gazdasági racionalizálás szükséges. Veszélyek (külső körülmények)

Térségi kapcsolatok Térségi kapcsolatok  Szövetség Balatonlellével közös projektek megvalósítására.  Térségen belüli versengés, térségi munkamegosztás hiánya.  Alulról szerveződő összefogás kistérségi szinten (kulturális,  Gyenge agglomerációs tudat. ifjúsági, turisztikai marketing terén).  Felülről vezérelt önkormányzati reformkényszer (diktátum).  A kistérségi középszintű intézményrendszer egyes egységeinek  Megduplázott kistérségi középszintű ellátó rendszer. Boglárra telepítése (együttműködés Lellével és Fonyóddal a  Egymást kioltó kisvárosi kezdeményezések. térségi szerepkör megosztásában).  Személyi ellentétek a kistérségen belüli településirányításban.  Dél-Dunántúli Régió EU-s forrású pályázatai.  A regionális pályázati források szűkös keretei, várható korai  A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet önálló régióvá szerveződése kimerülésük. vagy státuszának megerősítése.  A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet státuszának gyengülése.  A Balaton-törvény egyes korlátozásainak enyhülése.  A Balaton-törvény további szigorítása vagy túlzott enyhítése  A borvidéki központ státusz megerősödése. rövidtávú lobbi érdekek mentén.  A megye egyik legerősebb kistérségének tagja.  A borvidéki központ státusz elvesztése. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

100

Lehetőségek (külső körülmények)

Veszélyek (külső körülmények)

Tájékoztatás Tájékoztatás  Megyei és országos média híranyagai és magazin-beszámolói  A várost rossz színben feltüntető megyei vagy országos Boglár jeles rendezvényeiről, értékeiről, lehetőségeiről, céljairól. jelentőségű hírek, események.  Az infokommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakításának támogatása. Közösség  Az elszármazók egy részének visszatelepülése.  Közösségfejlesztés feltételeinek javulása.

Közösség  „Agyelszívás” a fejlettebb régiókba.

Tájgazdálkodás Tájgazdálkodás  A mezőgazdasági termesztő területek jelenlegi arányának  A mezőgazdasági termesztő területek felértékelődése. drasztikus leépülése, leépítése külső gazdasági-társadalmi  Tőkeerős, de helyben foglalkoztatni és kertészeti kultúrát, körülmények hatására. állattartást kialakítani szándékozó üzleti réteg megjelenése.  Földhöz nem értő, spekulatív jellegű tőke megjelenése a  A megújuló energiaforrások hasznosítása növekszik. földbirtokosok körében.  Természetkímélő tájgazdálkodás támogatása.  A táj terhelhetőségét, ma értékes potenciáljait kockára tevő  Szőlőskislakon a tavaknál (Vad, Landordi) kiváló termőhelyi nagyberuházási igény megjelenése. adottságú erdőterületek.  További beépítések korlátozása.  Balaton-törvény értékvédelme (történeti városrészek,  Parti részek terhelésének korlátozása. szőlőterületek stb.)  Szőlőskislak külterületi fejlesztéseinek tájképvédelmi korlátozása.  Történeti település korlátozásai.  Szélerőmű telepítés tilalma.


101



Helyi gazdaság Helyi gazdaság  A kis- és középvállalkozások gazdálkodási feltételeit javító  A kis- és középvállalkozások terheinek növekedése. országos intézkedések meghozatala.  A térséghez nem kapcsolható, csak a pillanatnyi rossz helyzetet  Helyi (kertészeti, borászati, egyéb mezőgazdasági) termékek (növekvő munkanélküliség, alacsony reálbérek) kihasználó feldolgozását, értékesítését elősegítő vállalkozások megjelenése gyökér nélküli vállalkozások időleges megtelepedése. a térségben.  A szigorú külső szabályzók (Balaton-törvény) vagy a recesszió miatti gazdasági betelepülés megtorpanása.  A kialakított gazdasági-szolgáltató terület és az M7 csomópont környéki területek betelepülése munkahelyteremtő vállalkozásokkal.  A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának emelése, hozzáadott érték növelése.  Humán-erőforrás fejlesztés, helyi vállalkozásfejlesztés erősödése. Turizmus Turizmus  A belföldi turizmus zsugorodása külső tényezők hatására.  Önálló imázs kibontakozása.  Az üdülési csekk bizonytalan jövője.  A hazai turizmus élénkülése (lassú bizalom-visszaszerzés a  Lecsökkent érdeklődés a magánszállások iránt. korábban elpártolt magyar nyaralóközönség részéről).  Regionális versenyképesség elvesztése térségi összefogás  Az aktív turizmus feltételeinek javulása. hiányában.  Az üdülési csekk kedvező adózási feltételeinek fennmaradása.  A település lemaradása a turisztikai versenyben.  Jobb elérhetőség következtében fokozottabb érdeklődés Boglár  A nyaralótulajdonosok összetételének kedvezőtlen változásai. és térsége iránt.  A vendégéjszakák számának csökkenése.  A nyaralótulajdonosok kulturált körének bővülése.  A vendégéjszakák számának növekedése.  Új turisztikai termékek kialakításának lehetősége.  A szezon meghosszabbításának támogatása.  Háttérterületek bekapcsolásának támogatása.  Differenciáltabb kínálat.


102



Kultúra Kultúra  Magyarország rangosabb fesztiváljai közé történő bekerülés.  A helyi kulturális kínálat iránti csökkent külső érdeklődés.  Sportsikerek.  Borászati díjak és elismerések országos és nemzetközi szinten. Közlekedés Közlekedés  Regionális infrastrukturális fejlesztések elmaradása.  A környezeti szempontokat figyelembe vevő közlekedés  A Sármelléki Nemzetközi Reptér bezárása. támogatása (vasút, kerékpár, stb.)  A vasútvonal korszerűsítése, zajcsökkentő beruházások foganatosítása.  Kompjárat beindítása Boglárról az északi part felé.  A Sármelléki Nemzetközi Reptér utasforgalmi bővülése.


103

7.2. A város jövőképe A települési jövőkép kialakításának alapja, hogy összegezzük a közelmúltat, tisztában legyünk a jelen helyzettel és felmérjük a jövő lehetőségeit. Ez az összegzés feltárja a város lehetőségeit, kitűzi a fejlődési irányvonalakat, hosszú távú stratégiákat. A SWOT-elemzésben leírtak és a településfejlesztési koncepcióban felvázolt fejlesztési irányok alapján összeállítottuk a város esetében értelmezhető piaci szegmensek, termékek portfólió mátrixát, ami segít világosan látni az általános pozíciónkat, és a különbözõ szegmensek relatív fontosságát a település egészének szempontjából. A portfolió mátrix segítségével láthatjuk, hogy mely termékek, szolgáltatások kínálják a legjobb esélyt a sikerre, illetve könnyebben eldönthető, hogy mely termékek, szolgáltatások érdemelnek befektetést pénzügyi és vezetési értelemben. A portfólió mátrixban feltüntetett szegmensek, termékek (a részcélok alapján termékesíthető fejlesztések) az alábbiak: 



kultúra 

rétegigények kielégítése (1)



tömegigények kielégítése (2)

turizmus 

magas presztízsű kikötő (3)



jól kiépített szabadstrandok (4)



családbarát szolgáltatások komplexitása (pl.: szálláshelyek, játszóterek, családi napközik, foglalkoztató helyek) (5)





Várdomb (Gömbkilátó) és Kápolnadomb (templomok, emlékhely) (6)



feltöltött terület családbarát hasznosítása (7)



bor, pincék (8)



magánszálláshelyek (9)



magas minőségű kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátó szolgáltatások (10)



kalandpark (11)



sportszolgáltatások (tenisz, sportcsarnok, uszoda) (12)



kerékpáros turizmus kiszolgálása (13)



Nagyberek ökoturisztikai hasznosítása (14)

foglalkoztatás 

helyi termékek feldolgozása és helyben értékesítése (15)


104







gyümölcs és virágkertészet (16)



borászati háttéripar (17)



halászati háttéripar (18)

közszolgáltatások 

könnyen elérhető és egyszerűen igénybe vehető közszolgáltatások (19)



használható városközpont (20)



hatékony kommunikációs rendszer (21)

környezeti fenntarthatóság 

zöldfelületek, természeti környezet (22)

A következőkben felvázoljuk Balatonboglár valós, jelenlegi állapotára vonatkoztatott portfólió-

mátrixát, valamint a fejlesztéseket követően, az azok megvalósításától elvárt állapotot. üzleti erősségek alacsony

magas

magas

2 12

8

piaci vonzerő

17

3 5

4

6

1

22

20 10

9

16

7 13

21 19

14

18

alacsony

15

11

22. ábra: Balatonboglár városára értelmezett portfólió mátrix – valós, jelenlegi állapot


105

üzleti erősségek

magas

magas

alacsony

5

7

4

3

17

1

6

8 11 20

2

22 21

9

10

piaci vonzerő

13

19

12

16

15

14

alacsony

18

23. ábra: Balatonboglár városára értelmezett portfólió mátrix – elvárt állapot

Mint ahogy az látható, egy-két „termék” kivételével nem igazán használja ki Balatonboglár az adottságait, lehetőségeit, nem pozícionálja illetve használja megfelelően turisztikai termékeit, szolgáltatásait, a célcsoportok térségbe vonzásában szerepeltethető erőforrásait a város. A fentiek alapján Balatonboglár a következő jövőképeket (szcenáriókat) vázolhatja fel: A. Negatív szcenárió A belső források hiánya, az adósságok és az elhúzódó gazdasági válság a település minden erőforrását a működtetésre és az adósságtörlesztésre fordítja. A város vezetői nem használják ki a város adottságait (környezeti, társadalmi). Az önkormányzat a megmaradt ingatlanjait használja fel a forráshiányból származó lyukak betömésére. A Képviselő-testület megosztottsága nő, a belső ellentétek megakadályozzák a hatékony, előremutató döntéseket. A fejlesztések elmaradnak, az épített környezet minősége romlik. A vállalkozók


106

nem érdeklődnek a település iránt, a befektetések elmaradnak. A növekvő munkanélküliség miatt a településről az elvándorlás fokozódik, csökken a lélekszám, ami a források további csökkenését eredményezi. A meglévő infrastruktúra fenntartása egyre nehezebb. Az ingatlanok ára a túlkínálat miatt csökken. A lakosság a kilátástalan helyzet miatt elfordul a közügyektől, passzívvá, apatikussá válik vagy radikalizálódik. Alkalmazandó stratégia: deffenzív stratégia. B. Kiútkereső szcenárió A belső források hiánya és az adósságok jelentősen megnehezítik a fejlesztéseket. A Képviselő-testület a főbb irányvonalakban azonban egységesen lép fel. Meghatározott, egymásra épülő programok alapján a meglévő kevés forrást hatékonyan használja fel, erőforrásait (anyagi és humán) a legszükségesebb területeken, célzottan és következetesen mozgósítja. Felhasználja a vállalkozói és a civil szféra potenciálját, ehhez átalakítja jogi, támogatási és kommunikációs eszközeit. A terveket egyezteti a társadalom széles rétegeivel, de legalább az aktív civil és vállalkozói szereplőkkel. A település környezeti és társadalmi adottságainak optimális hasznosítása mellett feltárja, hogy a hátrányos adottságok hogyan változtathatók előnnyé. A társadalmi összefogás, a belső erőforrások és a pályázati támogatások együttes hatására javuló környezet vonzóbbá válik mind a befektetők, mind a turisták számára, ami a foglalkoztatás növekedését eredményezi. A javuló körülmények, a bővülő lehetőségek és az erősebb belső kohézió következtében több fiatal marad helyben, illetve tér vissza. Az elöregedés mérséklődik, a bevételek növekednek. Alkalmazandó stratégia: offenzív (váltásorientált) stratégia. Balatonboglár

város

Településfejlesztési

koncepciójában

rögzített

településen

jelentkező

problémák, valamint az azok kezelésére, megoldására meghatározott célok által felrajzolt célrendszer, illetve az ehhez igazodó intézkedések megadják azt az irányt, amely a település hosszú távú fejlődését, fejleszthetőségét szolgálja.


107

A meghatározott jövőkép elérésének nehézségeit, leküzdendő akadályait összegeztük a problémafán. Amennyiben a feltárt problémák megszüntetése és a lehetőségek kihasználása megtörténik, elérhetjővé válik a jövőképben leírt településkép. Balatonboglár fejlődéséhez, meglévő adottságainak megfelelő szintű kihasználásához elengedhetetlen a turisztikai és kulturális háttér magasabb színvonalra emelése, a foglalkoztatás hosszútávon történő stabil lábakra helyezése, a közösség számára alapvető szolgáltatások, ellátások fejlesztése, hatékonyságuk növelése, valamint a környezeti fenntarthatóság hosszú távú biztosítása.

Turisztikai kínálat minőségi javítása szükséges, a kialakított arculat alá kell rendelni a fejlesztéseket

Közművelődés, kultúra magasabb színvonalú megjelenése szükséges a város mindennapjaiban

Egységes turisztikai arculat, fókusz hiánya

A szőlő és bor kultúrája nem adja ki a benne rejlő lehetőségeket

A turisztikai szezon rövid, nyújtása szükséges

Tradicionális kulturális élet hanyatlik, kihaló hagyományok

Minőségi szolgáltatások, rendezvények alacsony száma

Meglévő turisztikai háttérinfrastruktúra nem megfelelő

A kulturális kínálat beszűkül, romlik

Társadalmi párbeszéd hiánya, érdektelenség

Gazdasági környezet javítása, a foglalkoztatás növelése elengedhetetlen

Helyi termékekben rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva

Hiányzik a megfelelő gazdasági erővel rendelkező, foglalkoztatói kör

Befejezetlen városközponti fejlesztés

Közszolgáltatások elérhetőségének javítása, közterületek, közintézmények minőségi fejlesztése

Járdák, köz- és kerékpárutak, terek építése, felújítása szükséges

Szociális ellátórendszer fejlesztésre szorul

Közintézmények

Közlekedésben

gazdaságilag nem hatékony működtetése

Környezeti fenntarthatóság erősítése, természet- és környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása

A környezeti fenntarthatóság szempontjai háttérbe szorulnak a városi fejlesztésekben, rendezvények megszervezésében

rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva

24. ábra: Balatonboglár problémafája


108

A problémafára adott válaszok alapján került kialakításra a fejlesztési célrendszer (célfa). A jövőkép a helyzetértékelés és a SWOT-analízis, illetve egy kívánatos jövő figyelembe vételével átfogó módon határozza meg azt a jövőbeni állapotot, melynek elérése a város elsődleges célja. A jövőkép elsősorban a város adottságaira, valamint törekvésekre alapoz, azokra, amelyek Balatonboglár számára a legkedvezőbb fejlődési utat jelölik ki. ALAPCÉL – JÖVŐKÉP Balatonboglár alapcélja a Barátságos és Biztonságos város státuszának megerősítése. A város mértéktartó és organikus fejlődés mellett elkötelezett.

STRATÉGIAI (ÁTFOGÓ) CÉLOK Barátságos Város Turizmus  Egységes, egyedi turisztikai arculat meghatározása  Családbarát szolgáltatások kialakítása  Térségi összefogás, feladatmegosztás  Főszezonon kívüli programok és szolgáltatások fejlesztése, csomagok létrehozása  Szolgáltatások, rendezvények minőségi fejlesztése, számosságuk növelése

Biztonságos Város Kultúra

 A szőlő és bor markáns előtérbe helyezése  Kulturális élet, kulturális rendezvények megújítása  Hatékony párbeszéd, belső erőforrások kihasználása  Környezetkultúra fejlesztése

Foglalkoztatás RÉSZCÉLOK  A település jövőképébe illő gazdasági társaságok letelepedésének ösztönzése  Kereskedelmi-szolgáltató terület fejlesztése  A helyi gazdaság, gazdálkodás ösztönzése, helyi termékek térnyerésének elősegítése  Helyi kertészeti kultúra és képzés összehangolása


 Közintézmények hatékonyságának növelése  Az egészségügyi infrastruktúra magas színvonalra fejlesztése, szolgáltatási kör szélesítése  Az oktatási és szociális ellátás fejlesztése  Közterületek infrastruktúrájának minőségi fejlesztése és kiegyenlített kihasználása

Környezeti fenntarthatóság  Városi zöldfelületek megtartása, rendben tartása, megújítása, fejlesztése  A Nagyberek ökológiai állapotának rehabilitációja és környezetbarát hasznosítása a térségi érdekek figyelembe vételével  Környezeti állapot javítása  Helyi természeti és környezeti adottságok fenntartható hasznosítása  Energiabiztonság javítása

25. ábra: Balatonboglár célfája


109

Jelenleg és a közeljövőben a külső környezet bizonytalan, a belső erőforrások korlátozottak. Amellett, hogy a felvázolt stratégia vívmányait (családi turizmus, családi pincészetek stb.) továbbra is fenntartjuk, szükséges a több lábon állás kialakítása (diverzifikálás). Ehhez új ágazatok megjelenítése és a meglévő belső erőforrások jobb kihasználása, valamint a köztük lévő együttműködés (szinergiák) erősítése szükséges. A település jövőképét e stratégia alapján határoztuk meg. Balatonboglár alapcélja (jövőképe) a Barátságos és Biztonságos város státuszának megerősítése. A város mértéktartó és organikus fejlődés mellett elkötelezett. Barátságos, mert célja a kulturális nyitottság és programválaszték, a nagy zöldfelületek, a szolgáltatások színvonalának és a vendégszeretet helyi értékeinek összekapcsolása, a befogadás, a térségi együttműködés erősítésére való hajlandóság és a családbarát típusú fejlesztések végrehajtása, a borhoz, kultúrához, nyugodt pihenéshez, aktív sporthoz kapcsolódó rétegigények kielégítése. Fontosnak tartja a belső társadalmi párbeszédet és az emberi kapcsolatok erősítését. Biztonságos, mert célja a lépésről lépésre történő, szerves, az itt élők többségi igényeit tükröző fejlődés elősegítése, a munkahelyek megteremtése és megtartása, az egészség megőrzése, a környezetbiztonság, a közbiztonság és az energiabiztonság fokozása. A város a két legmeghatározóbb helyi erőforrására, a Balatonra és a Borra építkezve olyan hozzáadott termékés szolgáltatás csomagot kíván kialakítani, amely képes megtartani népességét, emeli a város térségi státuszát, de nem rombolja környezetminőségét, megőrzi és fejleszti természeti és kulturális értékeit.

7.3. Fejlesztési célok városra és a városrészekre Stratégiai (átfogó) célok A stratégia kialakítása során a következő alapelveket vettük figyelembe: 

Fenntarthatóság elve – a stratégiai intézkedések figyelembe veszik a jövő nemzedék érdekeit, életfeltételeit, igényeik kielégítésének feltételeit.



Rendszerszemlélet – a fejlődést és a változásokat okozó hajtóerők, az ezek következtében fellépő terhelések, az ezekből fakadó állapotváltozások és az ezekre reagáló hatások és válaszok összefüggő rendszert alkotnak. A fejlesztési és védelmi stratégiát ezért csak együttesen lehet kezelni.


110



Elővigyázatosság elve – a döntéseket a lehető legalacsonyabb kockázattal kell meghozni környezeti-társadalmi-gazdasági szempontból.



Közös és megkülönböztetett felelősség elve – tudatosítani kell mindenkiben a közös felelősséget és az egyén felelősségét, ezért a lehető legszélesebb kört kell bevonni a városfejlesztésbe. Tudatosítani kell azt is, hogy mindenki az adott lehetőségekhez, emberitársadalmi-gazdasági adottságaihoz mérten vegyen részt a cselekvésben. A közösségre nagyobb terhet adó szereplőknek nagyobb a felelőssége is.



Szolidaritás elve – az egyes ember és a társadalom lényegük szerint és tevékeny módon egymásra vannak utalva, ezért fontos a kölcsönös kötelezettségvállalás és egymás segítése.



Megelőzés elve – a veszteségekkel fenyegető változások megelőzésének költségei jóval kisebbek a bekövetkezett kár várható ráfordításainál.



Decentralizáció (munkamegosztás, szubszidiaritás) elve – a döntések és a feladatok megosztása során a munkát a lehető leghatékonyabb szinten kell elvégezni: a közérdekűség és a felelősség szintjével azonos szinten, vagy alacsonyabb szinten, ahol van érdekeltség, de a közérdeket nem sértve, jogok szerzése esetén a felelősséget is átvállalva.



Környezeti igazságosság elve – korra, nemre, etnikumra és társadalmi-gazdasági helyzetre való tekintet nélkül biztosítani a hozzáférést a közjavakhoz, az egészséges környezethez, a környezeti károk terheit és felszámolásának költségeit pedig igazságosan elosztani.



Környezeti átterhelések kiküszöbölése – olyan intézkedések fogadhatók el, amelyek nem okoznak összemérhető környezeti terheket más környezeti és természeti rendszerekben.



Integráció elve – az egyes területek (településrészek) illetve a település egészének integritását (egységességét, azonosságtudatát, stb.) növelni kell. A környezeti, a társadalmi és a gazdasági szempontokat integrálni kell egymás szempontrendszereibe. Emellett a fejlesztési döntések és feladatok terén a helyi társadalmat (civileket és vállalkozókat) is integrálni kell.

Balatonboglár jövőképében felvázolt célkitűzés a város adottságait és eddigi fejlesztési folyamatát tekintve reálisan elérhető, ha a következő 7-20 évben sikerül a felvázolt célok beteljesülését szolgáló programokat, illetve azok jelentős részét megvalósítani. A nagy volumenű ipari fejlesztések lehetősége Bogláron illuzórikus, a település jövőképében a turizmusnak kiemelt szerepe kell legyen. A rétegturizmus (bor-gasztronómiai, kulturális, sport) mellett a fejlesztésben a legfőbb szerep a tömegturizmuson belül a családbarát turizmus létesítményi, rendezvényi és szolgáltatási szinten történő kiszolgálása lehet. A több lábon állás érdekében a kertészet-szőlészet-borászat és a szolgáltatás-kereskedelem fejlesztése is fontos, hosszabb távon pedig meg kell vizsgálni egyéb gazdasági ágak megjelenítését, amelyek az üdülőkörzet által biztosított keretek között letelepíthetők.


111

Balatonboglár térségi viszonylatban fejlett, jelentős arányú beépített területekkel bír, ezért fokozott hangsúlyt kell fektetni a mennyiségi növekedés helyett a minőségi átalakulásra, a meglévő területek színvonalának erősítésére, a meglévő potenciál jobb, hatékonyabb kihasználására. Mindezeket a társadalmi-gazdasági és térbeli szerkezetátalakuláshoz illeszkedve kell megtennie. A szcenáriókban felvázolt jövőképek alapján a váltásorientált stratégiát javasolt megcélozni. Ehhez kiemelten fontos a stratégiai tervezés és a stratégiára alapuló programok alapos kidolgozása, illetve ezek harmonizálása, egymást erősítő hatásainak maximalizálása. A biztonságos jövőkép megvalósulásához elengedhetetlen a fenntarthatóság elveinek alkalmazása, a környezeti értékekkel való lehető legjobb gazdálkodás és a kockázatok minimalizálása. Hangsúlyos szerepet kell kapnia a gazdasági válságkezelésnek (gazdasági stabilitás) és a megfelelő, előrelátó klímapolitikának (környezeti stabilitás). Mindemellett fontos a helyi közösség összetartásának és bizalmának erősítése (társadalmi stabilitás). A fejlesztések fent felvázolt irány mentén történő vezetése a település fejlődését, hosszú távú stabil működtethetőségét, ugyanakkor a változó környezethez való rugalmas alkalmazkodást tehetik lehetővé. A stratégiai vagy átfogó célok teljesülése az alábbi öt kiemelt terület jelentős javulását, bővítését szolgálja:  Turizmus: A turizmus települési adottságokhoz igazított fókuszálása szükséges, egy egységes, térségi szinten is összehangolt fejlesztési irány mentén történő elmozdulás mellett. A megújulás feltétele a turisztikai termékek (mind a szolgáltatások, mind a rendezvények terén) fejlesztése, létrehozása, idegenforgalmi beruházások ösztönzése, a turisztikai háttér infrastruktúra minőségi fejlesztése, a megfelelő kapacitások kiépítésével együtt. A település turisztikai jellegét és kereskedelmi hagyományait ötvöző olyan minőségi turisztikai fejlesztésekre van szükség, amelyek a szezonális jelleget oldják, és az idegenforgalmi terhelést szétterítik. Szükséges a kínálat változatosságának további növelése úgy, hogy az egyben a turisztikai arculat további erősítését szolgálja. A vonzó és biztonságos környezet biztosítása érdekében a közterületeken és a magánterületeken egyaránt mérsékelni kell a hirtelen lezúduló esőzések káros hatásait (környezetkárosodás, fertőzésveszély), valamint az UV-B sugárzás káros hatásait (növénytelepítés). Javítani kell a táj változatosságát, például a vizes élőhelyek kialakítását.  Kultúra: A kultúra hangsúlya igen fontos Balatonboglár egyedi megjelenítése, turisztikai (újra)pozícionálása kapcsán. Balatonboglár kulturális élete igényli a megújulást, a jelenlegi


112

minőségromlás minél hamarabb történő megállítását, ami a település, valamint nagyobb rendezvényei színvonalának megőrzéséhez, jövőben történő emeléséhez nélkülözhetetlen. A bor és a szőlő kultúrabeli dominanciájának megteremtése (visszaállítása) szükséges, amely központi szervezőelemként jelenik meg, és amelyhez egyéb kulturális elemek kapcsolhatók kiegészítő elemként. A demokratikus kultúra fejlesztése szükséges a lakosság bevonásával, együtt gondolkodással, melyhez meg kell teremteni a párbeszéd fórumait, javítani és gyorsítani kell a tájékoztatás eszközeit.  Foglalkoztatás: A közelmúlt helyi gazdaságot és ezáltal a helyi foglalkoztatást érintő eseményei, valamint a jelenlegi gazdasági környezetben bekövetkezett változások megkövetelik Balatonboglár gazdasági hátterének stabilizálását, a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási problémáinak hosszútávon történő megoldását. Ennek érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a népességet megtartó életkörnyezet és életlehetőségek fejlesztésére, a lakosság helyben történő foglalkoztatására, a fenntartható és versenyképes helyi termékek fejlesztésére, a megfelelő potenciállal rendelkező gazdasági társaságok letelepedésének ösztönzésére. A helyi gazdaság élénkítése, a helyi termelők és termékeik lakossággal történő szorosabb kapcsolatának megteremtése elsődleges. A több lábon állás miatt elengedhetetlen a mezőgazdaság, a kertészet-szőlészet-borászat erősítése a helyi adottságokhoz és klímaváltozáshoz alkalmazkodva. Javasolt a nagyobb emberi munkaerőt igénylő, ugyanakkor verszenyképes termelői és feldolgozó szektorok fejlesztése, a termelés mellett a hozzáadott érték és a szinergikus hatások növelése.  Közszolgáltatások: Jelen esetben a közszolgáltatások alatt minden olyan tevékenységet értünk, amely a helyi lakosság és a várost felkereső vendégek alapvető szükségleteihez, ellátásához kapcsolódik és nem kifejezetten vállalkozási típusú tevékenység. A közigazgatási folyamatok hatékony, ügyfélbarát szervezése, a szolgáltatások egyszerű elérése, a képzési és oktatási infrastruktúra fejlesztése, a szociális ellátás különböző szintjeinek magas színvonalú jelenléte, az egészségügyi szolgáltatások széles körű biztosítása, továbbá a közösségi területek (utak, járdák, terek, parkok, játszóterek, stb.) színvonalas fenntartása mind hozzátartozik az elérendő jövőkép kialakításához. Mindemellett fejleszteni kell azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fiatalok megtartását, idevonzását, visszacsábítását szolgálják. A közműveket a megváltozott igényekhez, anomáliákhoz kell igazítani (pl.: a csatornarendszert alkalmassá kell tenni a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására). A közszolgáltatásokban törekedni kell az energiatakarékos megoldások elterjesztésére, a lakosság körében pedig ezek népszerűsítését kell folytatni. Fokozottan kell alkalmazni a


113

megújuló energiaforrásokat (villamos és hő). A napenergia passzív hasznosítása, valamint az épületek árnyékolása és ugyanakkor maximális napenergia-hasznosítása egyaránt fontos. Meg kell teremteni az új jogi hátteret, gazdasági-műszaki normarendszert, a szervezeti hátteret az együttműködésre a város polgáraival.  Környezeti

fenntarthatóság:

A

környezeti

fenntarthatóságot

elsősorban

a

globális

klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jelenti a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv alapján. A Barátságos és Biztonságos város jövőképet alapvetően támasztja alá, hogy Balatonboglár igen gazdag zöldfelülettel rendelkezik. Ezek fenntartása, fejlesztése, a turisztikai és egyéb beruházások ezen adottságokhoz történő igazítása a már meglévő „zöld”, „természetközeli” városképet (a városról alkotott képet) erősíti. A Balatonpart, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai szempontokat is kielégítő rehabilitációja, a fenntartható turizmus szempontjainak érvényesítése alapvető feladat. Keresni kell a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható konstrukciókat, tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű beruházások indirekt módon térülnek meg. Szükséges ezért a környezeti fenntarthatóság fontosságának tudatosítása, valamint a helyi civil társadalom és a vállalkozások bevonása a környezet védelmébe és a fenntartható működtetésbe. Szükséges

az

energiahatékonyság

javítása

és

energiatakarékosság

fokozása.

A

lakásállomány passzív technológiával való építése/működtetése, miáltal az üvegházhatású gázok 75%-ban csökkennek. A lakossági és kommunális szektorban jelentős kibocsátáscsökkenés érhető el, e lehetőségeket fel kell tárni és ki kell használni. Fejleszteni és népszerűsíteni kell a nem motorizált közlekedést, valamint a helyi tömegközlekedést (munkabuszok, iskolabuszok, szociális buszok, vasútfejlesztés, stb.), a kerékpáros és gyalogos közlekedés lehetőségeit, valamint az egyéb alternatív megoldásokat. Szükséges a hatékonyabb hulladék- és szennyvízgazdálkodás, a csapadékvíz megtartása akár lakossági ingatlan szinten is (a kibocsátás mértékének csökkentése, intenzitásának kiegyenlítése). A mezőgazdaságban célszerű erősíteni az integrált és a biogazdálkodást. A Balaton párolgása a várható felmelegedés következtében erősödni fog. A településnek fel kell készülnie az egyre gyakoribb vízszintcsökkenésre, illetve a vízszint jelentős ingadozására. A párolgás kiegyenlítése érdekében a többszintű, lombos növényzet arányának növelése szükséges. Meg kell vizsgálni az erdősítés lehetőségeit a mezőgazdaságilag kevéssé hasznosítható és/vagy nem hasznosított területeken. A talajművelésben a víztakarékos technológiákat kell alkalmazni, valamint törekedni kell a minél kevesebb talajművelésre és a mindig zárt (növénnyel borított) talajfelszínre.


114

Balatonboglár alapcélja a Barátságos és Biztonságos város státuszának megerősítése. A város mértéktartó és organikus fejlődés mellett elkötelezett.

Barátságos Város

Biztonságos Város Kultúra

Foglalkoztatás


Környezeti fenntarthatóság

A1 (Zöld szív)

A1 (Zöld szív)

A1 (Zöld szív)

A1 (Zöld szív)

A1 (Zöld szív)

A2 (Parti zóna)

A2 (Parti zóna)

A2 (Parti zóna)

A2 (Parti zóna)

A2 (Parti zóna)

A3 (Munkahely)

A3 (Munkahely)

A3 (Munkahely)

A3 (Munkahely)

A3 (Munkahely)

A4 (Jankovich)

A4 (Jankovich)

A6 (Városperem)

A4 (Jankovich)

A4 (Jankovich)

A5 (Berekért)

A5 (Berekért)

A7 (M7-Dél)

A6 (Városperem)

A5 (Berekért)

A6 (Városperem)

A6 (Városperem)

A8 (Kislakért)

A8 (Kislakért)

A6 (Városperem)

A7 (M7-Dél)

A7 (M7-Dél)

A9 (Landord)

A9 (Landord)

A7 (M7-Dél)

A8 (Kislakért)

A8 (Kislakért)

A8 (Kislakért)

A9 (Landord)

A9 (Landord)

A9 (Landord)

Turizmus

26. ábra: Balatonboglár akcióterületeinek kapcsolódása az átfogó célokhoz


115

Fejlesztési célok akcióterületenkénti bontásban A stratégia célok teljesülését a település akcióterületein az egyes fejlesztési témák alá sorolt és ütemezett fejlesztési célok, illetve az azokhoz tartozó koncepcionális javaslatok segítik. Balatonboglár adottságai és a város vezetőinek, lakóinak elképzelései alapján a családok és az idősebb korosztály középpontba állításával, ezen csoportok igényeinek, szükségleteinek minél teljesebb kiszolgálásával, ehhez igazodva pedig a település kulturális szerepének növelésével újra prosperáló, virágzó, népszerű lakó- és üdülőhelyszínné alakítható a várost. Az egyes akcióterületeknek meghatározhatjuk saját átfogó céljait, illetve az azok megvalósítását segítő részcéljait. Ezek illeszkednek a város célhierarchia rendszerébe, azzal összhangban vannak, azonban az akcióterület domináns fejlesztési irányát hangsúlyozzák. 23. táblázat: Az egyes akcióterületek átfogó céljai, részcéljai

Akcióterületi átfogó cél A1 akcióterület (Zöld szív) Az akcióterület fejlesztése a kultúra témaköre mentén.

A2 akcióterület (Parti zóna) A turizmus infrastruktúrájának fejlesztése.

A foglalkoztatás helyzetének javítása. A3 akcióterület (Munkahely) A foglalkoztatás helyzetének javítása.

Akcióterületi részcélok  Stratégiai elhatározás, hogy a hármas domb és környezete nagyobb szerepet kapjon a város kulturális kínálatbővítésében, de ezeken a területeken elsősorban a magaskultúra és a rétegigények kielégítése történjen meg.  A kultúrához kapcsolódó intézményrendszer racionalizálása (iskolák, óvoda, bölcsőde, könyvtár, stb.), felújítása.  Környezeti, közlekedési és térszervezési kultúra erősítése: az amúgy is komoly zöldfelületekkel rendelkező város zöldfelületi fejlesztéseire helyezett hangsúly által, a városközpont rendezésével, valamint a közterületek minőségi javításával, összehangolt rendszerének kiépítésével.  A tömegigények teljesítését elsősorban a parti zóna területére fókuszálja a város.  A Balaton-törvény szigorú keretek között megtalálni a megfelelő, turisztikai igényekhez igazodó fejlesztési irányokat.  A feltöltött terület hosszú távú hasznosításának megoldása.  A közterületek, közösségi terek minőségi fejlesztése.  A Zöld szív akcióterület és a parti területek kapcsolatrendszerének (elsősorban gyalogos és kerékpáros kapcsolatok) minőségi javítása.  A területen megtalálható funkciók rendezése, szelektálása.  Turisztikai kínálat bővítése, vállalkozások fejlesztésének ösztönzése.  Új, a település adottságaira építkező, helyi erőforrásokra alapozó vállalkozások megtelepedésének ösztönzése.  A vállalkozások működési racionalizálása (inkubátorház létrehozása, a szétszórt gazdasági funkciók egy helyre telepítése).


116

Akcióterületi átfogó cél

Akcióterületi részcélok  A település működő kis- és középvállalkozásainak helyzetbe hozzása (beszállítói státusz, alulról építkező laza érdekszövetségek, szociális és átképzést erősítő programok, stb).  A betelepülő szolgáltatások területének és a Nagyberek ökoturisztikai funkcióinak összekapcsolása családbarát szolgáltatásokkal (tanösvény, terület-rehabilitáció, parkosítás).

A4 akcióterület (Jankovich) Lakó és üdülőterület bővítése, minőségi fejlesztése. A5 akcióterület (Berekért) A Nagyberek ökoturisztikai hasznosítása.

A6 akcióterület (Városperem) Távlati lakóterület fejlesztések.

A7 akcióterület (M7-Dél) A turizmus infrastruktúrájának fejlesztése, a terület turisztikai szempontból történő felértékelése.

A8 akcióterület (Kislakért) A településkép javítása, a lakókörnyezet fejlesztése.

A foglalkoztatás helyzetének javítása A9 akcióterület (Landord) A turizmus infrastruktúrájának megteremtése.

 A magántőke által fejlesztendő új üdülő-lakó egységek a várható értéknövekedés kompenzációjaként alakítsák ki az előírt közmű és közterületi fejlesztéseket, lakóterületi közkerteket.  Térségi összefogást, jelentős állami szerepvállalást igénylő környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása, melyek a Nagyberek ökológiai állapotának javítását szolgálják.  A természeti védelem és bemutatás eszközeinek fejlesztésére irányuló beruházások megvalósítása.  A helyi tájgazdálkodást segítő és ökoturisztikai kínálatot bővítő, környezetvédelmi célú beruházások, fejlesztések megvalósítása.  Új lakóterületek kijelölése, fejleszthetőségük biztosítása (telekrendezés, teljes közművesítés, burkolt úthálózat kiépítése).  Pincesor turisztikai szempontok szerinti hasznosítása, a szükséges infrastruktúra megteremtése.  Temetőfejlesztés, kerítésen belüli bővítés (urnás temetkezés infrastruktúrájának megteremtése).  A terület igen kedvező fekvésének gazdasági, logisztikai szempontú fejlesztése.  Birtokrendezések a turisztikai funkciók kialakíthatósága érdekében.  Turisztikai szolgáltatók betelepítésének ösztönzése.  A helyi turizmus háttérkiszolgálását segítő és erősítő helyi termékforgalmazás infrastruktúrájának megteremtése.  A szükséges és esedékes közterület és zöldfelület fejlesztések elvégzése.  Egységes településarculat, illetve faluközpont kialakítása.  Rendezvényi terek kiépítése.  A falusi turizmus infrastruktúrájának megteremtése  A helyi termékekre épülő feldolgozóipar fejlesztése.  A landordi terület közmű- és kiépített útkapcsolati fejlesztése.  Aktív, öko- és borturisztikai fejlesztések előkészítése, beruházások ösztönzése.  Rendezvényhelyszín megteremtése.


117

A részcélok megvalósítását a horizontális programok segítik. Ezek projektjei a lehető legtöbb területen, lehetőleg minden időtávban megjelennek. Átszövik az egyes időtávokra meghatározott részcélok megvalósítását, egyben biztosítják a részcélokhoz illetve az akcióterületekhez kapcsolódó projektek egymás pozitív hatásait erősítő hálózatát. A fenntarthatóság három pillére alapján ezek a programok a következők: 





Környezeti programok (K) 

K1 – Kompakt város program („befelé növő város”);



K2 – Települési klímaprogram;



K3 – Zöldháló program;



K4 – Hulladékgazdálkodási program;



K5 – Szőlőskert program.

Társadalmi programok (T) 

T1 – Tanuló város program;



T2 – Környezettudatos város program;



T3 – Civil partnerség program;



T4 – „Nyergelj, fordulj!” program;



T5 – Térélesztő program.

Gazdasági programok (G) 

G1 – Önkormányzati hatékonyság program;



G2 – Ingatlangazdálkodási program;



G3 – Családok városa program;



G4 – Vállalkozói Integrált Partnerség (VIP) Program;



G5 – Városszálloda program.

A programok és az intézkedések összefüggése, egymáshoz kapcsolódásuk az 1. számú mellékletben található mátrixban látható. A1 akcióterület (Zöld szív) 

intézményi racionalizálás (helyszín, funkció) – Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



barnamezős

területek

rehabilitációja

(BB

központ,

malom)

–

Turizmus;

Kultúra,

Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság 

valódi, használható városközpont, közösségi tér kialakítása, szerves kapcsolat létrehozása a partmenti résszel – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság


118



szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, stb.) meglévő igényekhez igazítása – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás



információs és tájékoztató felületek fejlesztése (tájékoztató és útbaigazító táblák, információs pontok, stb.), – Turizmus; Kultúra; Közszolgáltatások



forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztés – Turizmus; Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



attrakciók összekötése egymással és a parti területtel, dombok szerves kapcsolatának kialakítása – Turizmus; Kultúra; Környezeti fenntarthatóság



sport és szabadidős funkciók erősítése – Turizmus; Kultúra



dombok kulturális funkciójának erősítése – Turizmus; Kultúra; Környezeti fenntarthatóság



igényes,

karakteres

zöldfelület

kialakítása

–

Turizmus;

Kultúra;

Foglalkoztatás;

Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság 

nagy pincék szerepének erősítése szezonhosszabbító rendezvények megtartása érdekében – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás



teherpályaudvarnál parkoló-fejlesztés – Turizmus; Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



a szőlővel, borral kapcsolatos arculat erősítése – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság



nagyobb csoportokat befogadó szálláshelyek kialakítása – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás

A2 akcióterület (Parti zóna) 

strandok

egységes

arculatának,

színvonalának

kialakítása

–

Turizmus;

Kultúra;

Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság 

a feltöltés területének (zöldfelületének) családbarát szolgáltatásokkal történő gazdagítása – Turizmus; Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



Platán sétány kiépítése – Turizmus; Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



sétány menti beépítésre szánt terület intenzitásának növelése – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



teniszpálya

megfelelő

helyének

újragondolása

–

Turizmus;

Kultúra;

Környezeti

fenntarthatóság 

a Zöld szív attrakcióinak összekötése a parti területtel – Turizmus; Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



jacht kikötő háttérinfrastruktúrájának (szervíz szolgáltatások) fejlesztése – Turizmus; Foglalkoztatás



kerékpár háttérinfrastruktúra (kölcsönző, szerviz) kialakítása – Turizmus; Foglalkoztatás;


119



vasútállomás és kikötő gyalogos kapcsolatának megteremtése – Turizmus; Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



szélhasznosítás a Balaton-törvény által biztosított keretek között – Kultúra; Környezeti fenntarthatóság



minőségi szálláshely- és vendéglátóhely fejlesztés – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás;



helyi termékek forgalmazása – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság

A3 akcióterület (Munkahely) 

jacht kölcsönzés és szerviz – Turizmus; Foglalkoztatás



borászati háttéripar (pl.: öblösüveg, dugó, csomagolátechnika) – Kultúra; Foglalkoztatás



kertészeti háttéripar és kereskedelem – Kultúra; Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság



sportszer kölcsönzés és kereskedelem (lovaglás, kerékpár, szörf) – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás



mikrovállalkozások számára inkubátorház (lakóterületről való kitelepítés) – Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság



halászati feldolgozás és logisztika – Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság



olyan

kereskedelmi

cégek

előnyben

részesítése,

aminek

profiljában

családbarát

szolgáltatások (gyermekmegőrző, gyermekprogramok, gyermekmenük, stb.) is megjelennek – Turizmus; Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság 

a betelepülő szolgáltatások területének és a Nagyberek ökoturisztikai funkcióinak összekapcsolása családbarát szolgáltatásokkal (tanösvény, területrehabilitáció, parkosítás) – Turizmus; Kultúra; Környezeti fenntarthatóság






szociális lakások építése, használt ingatlanok szociális célú felújítása – Közszolgáltatások

A4 akcióterület (Jankovich) 

üdülőterület fejlesztés – Turizmus; Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



lakóterületi közpark fejlesztése – Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



közterületfejlesztés – Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



a Nagyberek és a Jankovich telep vizuális és gyalogos kapcsolatának megteremtése – Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság

A5 akcióterület (Berekért) 

ökoturisztikai fejlesztések (tanösvény) – Turizmus; Kultúra; Környezeti fenntarthatóság



élőhelyrehabilitáció (vizes élőhelyek) – Turizmus; Kultúra; Környezeti fenntarthatóság


120



talajvízszabályozás – Kultúra; Környezeti fenntarthatóság



az autópálya ökológiai elválasztó szerepének oldása – Kultúra; Környezeti fenntarthatóság



(Ordacsehi területén lévő) horgásztóra épülő turizmus fejlesztése az akcióterületen belül – Turizmus; Kultúra; Környezeti fenntarthatóság



a vízmegtartás (vízgazdálkodás) lehetőségeinek (új duzzasztott tavak) kiaknázása – Kultúra; Környezeti fenntarthatóság

A6 akcióterület (Városperem) 

közműfejlesztés – Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



a faluvégi pincesor kiépítése – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság



lakóterület fejlesztés – Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



temető fejlesztése (urnatemető) – Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



zajvédő erdősáv telepítése – Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



közterületfejlesztés – Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



szociális lakások építése, használt ingatlanok szociális célú felújítása – Közszolgáltatások

A7 akcióterület (M7-Dél) 

birtokrendezés, területelőkészítés – Turizmus; Kultúra; Környezeti fenntarthatóság



lovasturizmus

és

kapcsolódó

infrastruktúrájának

fejlesztése

–

Turizmus;

Kultúra;

Foglalkoztatás 

zavaró kereskedelmi, ipari funkciók megszüntetése, áttelepítésének ösztönzése – Kultúra; Foglalkoztatás



turisztikai kínálat bővítése – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás




A8 akcióterület (Kislakért) 

egységes településarculat, faluközpont kialakítása – Turizmus; Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



intézmény-rekonstrukció – Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



közterület és közműfejlesztés – Kultúra; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



falusi turizmus fejlesztése – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság



helyi termékekre épülő feldolgozóipar meghonosítása (aszaló, pálinkafőző, kerámia, lekvárfőzés, stb.) – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság



turisztikai kínálat bővítése, háttérinfrastruktúra fejlesztése – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság


121



műemléki értékek megmentése, távlati funkcióinak kidolgozása – Turizmus; Kultúra; Környezeti fenntarthatóság



zöldfelület fejlesztés – Kultúra; Foglalkoztatás; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság



cross-pálya legalizálása, üzleti alapokra helyezése – Turizmus

A9 akcióterület (Landord) 

borhoz, borászathoz kapcsolódó fesztivál megrendezése – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság



„nyitott pincék” kialakítása – Turizmus; Kultúra; Foglalkoztatás; Környezeti fenntarthatóság



turisztikai

szolgáltatások

telepítése

–

Turizmus;

Kultúra;

Foglalkoztatás;

Környezeti

fenntarthatóság 

közműfejlesztés – Turizmus; Közszolgáltatások; Környezeti fenntarthatóság


122

7.4. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése A három nevesített városrészen az előzetes egyeztetések és fókuszcsoportos beszélgetések alapján összesen

kilenc

akcióterület

kijelölése

történt

meg,

ahol

valamilyen

beavatkozás

a

városrehabilitáció érdekében indokolt, illetve körvonalazódni látszik.

27. ábra: Balatonboglár akcióterületeinek lehatárolása


123

7.4.1. Az akcióterületek bemutatása Az alábbi fejezetben azt a kilenc akcióterületet határoljuk le és mutatjuk be részletesebben, amely Balatonboglár és a közigazgatási területéhez tartozó Szőlőskislak szempontjából megteremtheti a város rehabilitációjának területileg is lehatárolható alapjait. A bemutatandó akcióterületekre vonatkozan elvégeztük azok funkcióellátottságának vizsgálatát, melynek eredménye az alábbi táblázatban található. 24. táblázat: Akcióterületek funkcióellátottsága

Funkciók Akcióterületek

Gazdasági

Közlekedési, távközlési

Közösségi

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási

Humán szolgáltatási

A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 Színmagyarázat: markánsan jelenlévő funkció jelenlévő funkció nem jellemző funkció

A1 akcióterület (Zöld szív) A ’Zöld szív’ akcióterület elnevezésben elsősorban arra utal, hogy a város centrumáról van szó, amely a szerencsés táji adottságok és a település szerkezetének alakulása következtében igen jelentős zöldfelületi potenciállal bír, egy valóban zöldbe ágyazott városközponti fekvésű terület, amelynek ezt a tulajdonságát megtartani és erősíteni szükséges.


124

28. ábra: Az A1 (Zöld szív) akcióterület légifelvételen

Az akcióterület lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Hunyadi János utca – Széchenyi utca – Tinódi utca – Kodály Zoltán utca – Határ köz – Munkácsi Mihály utca – Bercsényi utca – Lépcső köz – Kolozsvári utca – Szegfű utca – Gaál Gaszton utca – Gyöngyvirág utca – Szondi György utca – Tavasz utca – Gaál Gaszton utca – Attila utca – Szabadság utca – Kórház utca – Klapka György utca – Erzsébet utca – Dózsa György utca – Pósa köz. Az akcióterület magját a város szimbólumaként is értelmezhető egyedi tájértéke, a három vulkáni eredetű tanúhegy területe (Sándor-domb, Várdomb, Kápolna-domb) jelenti. Ezt a dombrendszert, mint jelentős zöldbe ágyazott intézményi és rekreációs egységet nyugatról a város adminisztratív központja, keletről és délről pedig a város intézményekkel tarkított városközponti területei ölelik körül. A központi zóna a város 70-es út és vasút melletti belterületi szakasza mentén egészen közigazgatási határtól közigazgatási határig elnyújtott K-Ny-i irányban, ami indokolja annak ebben az akcióterületben történő szerepeltetését. A központi rész érinti a vasútállomás környezetét is, amely kis mértékben a vasúton túli területekre is átnyúlik. A2 akcióterület (Parti zóna) A ’Parti zóna’ akcióterület Balatonboglár központi fekvésű Balatonparti területeit foglalja magába. Hálózati elemei közül a partra merőleges Platán sétány és a Széchenyi utca, valamint a parttal párhuzamos Parti sétány–Kikötő utca jelentik a legfontosabb súlypontokat. Területén található a nagy hagyományokkal rendelkező Tenisz centrum, a szabadstrandként (korábban zárt egységként) üzemelő, meglehetősen leromlott infrastruktúrájú Platán strand, a Balatonpart mentén közparkként


125

funkcionáló, de funkcióhiányos ún. „feltöltés” területe, a jól kiépített hajóállomás, valamint az ehhez kapcsolódó szintén parti fekvésű kemping területe.

29. ábra: Az A2 akcióterület (Pari Zóna) területének légifelvétele

Az akcióterület lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Balatonpart – Báthory utca – Szentmihályi utca – Kupa vezér utca – Tinódi utca – Alkotmány utca – Parti sétány – BajcsyZsilinszky utca – Balaton utca – Kikötő sétány – Strand sétáló utca – Horgász köz. A3 akcióterület (Munkahely) Az A3 akcióterület sorsát eleve elrendeli, legalábbis erőteljesen meghatározza az a tény, hogy a kiépült M7 autópálya balatonboglári csomópontjából a lakó- és a központi területek feltárását biztosító Szőlősgyöröki utca tehermentesítése érdekében elkerülő út gyanánt megépült Klapka György utca meghosszabbítása fejlesztési területként tárja fel. A Klapka György út mentén eleve városperemi munkahelyi, gazdasági, szolgáltató területek (tüzép, betonüzem, lakatosüzem, HalKer, kisgép szerviz, autószalon, stb.) épültek ki, de az elkerülő út megépültével egy időben ide települt egy TESCO áruház is. A terület érzékenységét azonban jelzi, hogy a régen a Nagyberekhez tartozó, fokozatosan feltöltött területrész ma is (Ny-i irányban) szomszédos az immár természetvédelmi oltalom alatt álló Nagyberekkel, illetőleg a másik oldalon beépült lakóterületekhez csatlakozik.


126

30. ábra: Az A3 akcióterület (Munkahely) területének légifelvétele

Az akcióterület lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: 272/35 hrsz-ú út – 2654 hrsz-ú út – Klapka György utca – Kórház utca – Esze Tamás utca – Gyep utca – Szőlősgyörök utca – M7 – Nagyberek. A terület felhasználása szempontjából igen jelentős a parlagterületek aránya, ami a területhasználati, tájhasználati átalakulás előtt álló területek egyik legjobb indikátora. Ugyanakkor a kertészeti művelés nyomai még fellelhetők, a helyi kertészeti szakiskola tangazdasága is ezen a területen üzemel. A4 akcióterület (Jankovich) A Jankovich Akcióterület a részönkormányzattal rendelkező Jankovich telep azon területeit foglalja magába, amelyek távlati sorsát az érvényes szabályozás ugyan már meghatározta, de fejlesztésük még nem indult be.


127

31. ábra: Az A4 akcióterület (Jankovich) területének légifelvétele

Az akcióterület lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Fonyódi utca (70-es főút) – Erzsébet utca – Jamai patak – Nagyberek – Csehi patak – 0102 hrsz-ú közlekedési út (M7 lehajtó út). A Jankovich telep parti zónája történetileg is értékes üdülőterületi egységekkel beépült, máig magas presztízsnek örvendő terület, amelyet az akcióterületi lehatárolás annak beállt jellege miatt nem érint, csak az új építésű területek és a távlatilag más hasznosításra előirányzott területekre fókuszál, ami a 70-es út és a közigazgatási terület közötti részeket érinti. A5 akcióterület (Berekért) Az A5 akcióterület Balatonboglár több szempontból speciális akcióterülete. Speciális azért, mert ez az akcióterület, ami két városrész (a központi és a kislaki) városrész területét is érinti, speciális azért is, mert ezen az akcióterületen a hangsúly a természetvédelmi fejlesztéseken, az ökológiai rehabilitáción van, és speciális azért is, mert igazi, átfogó rendezésre csak a térségi (Fonyód, Ordacsehi, Balatonboglár, Balatonújlak, Kéthely, stb., valamint a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) összefogásával van reális esély.


128

32. ábra: Az egykori Nagyberek kiterjedése a III. katonai felmérés térképén

A kijelölt terület a Nagyberek Balatonboglári területeit, és az annak határát jelentő Jamai-patak völgyét foglalja magába, ami egészen a szőlőskislaki egykori vízimalom területéig elhúzódik, Nyról pedig érinti, határolja a már Ordacsehihez tartozó, a patak vizéből duzzasztott, horgásztavak is, amelynek viszont fizikai megközelítése a boglári területekről lehetséges. Az akcióterület lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Erzsébet utca – Klapka György utca – 272/35 hrsz. út – 2654 hrsz. út –Berek – Jamai patak A Nagyberek egykor a Balaton egyik legfontosabb ökológiai kiegyenlítő területe („a Balaton lába”) volt, amelyet a part menti vasútfejlesztések, majd az ezt követő üdülőterületi robbanás vágott le a Balatonról. Halívó, vízi madár élőhely szerepe mellett a vízháztartás szabályozásban volt óriási szerepe: mint egy óriási szivacs szívta magába a nedves időszakokban a fölösleges vizet, amelyből aztán a szárazabb időszakokban a Balaton felé visszapótolt, közben pedig természetes úton szűrte, tisztította a Balaton vizét. Ebbéli funkciói részlegesen még ma is megvannak, a revitalizációja ezért is óriási környezetvédelmi és természetvédelmi jelentőséggel bír.


129

33. ábra: Az A5 (Berekért) akcióterület légifelvételen

A6 akcióterület (Városperem) Az A6 akcióterület a jelenlegi boglári belterület DK-i határát képezi, részben családi házas területekkel beépült, részben pedig ilyen jellegű beépítésre előirányzott terület, amelynek azonban nagy részén ma is intenzív szőlőművelés zajlik. Az M7 autópálya boglári csomópontjának bekötő útjától (Szőlősgyöröki utca) K-re, az autópályától É-ra helyezkedik el.


130

34. ábra: Az A6 (Városperem) akcióterület légifelvételen

A terület nagy része lankás dombi magaslaton, Balaton felé irányult kitettséggel, és ennek megfelelően a tóra, és az északi partra néző panorámával rendelkezik, Az autópályától magasabb térszínen (a terület alatt az autópálya bevágásban halad.) Az akcióterület ezen felül magába foglalja a városi köztemetőt, és a történeti jelentőségű zsidó temető területét is. A szőlőskertekben kisebb présházak, pincék, valamint egy-két kúria méretű présház tarkítja a szőlőtermesztő tájat, a fennmaradó területen ma mezőgazdasági művelés zajlik. A7 akcióterület (M7-Dél) Az A7 akcióterület az M7 nyomvonal alatti részben zártkerti, részben ipari-kereskedelmi, részben pedig erdő- és mezőgazdasági (főként szőlő) területeket érinti. Területén helyezkedik el a Kentaur üdülőfalu, valamint a Henkel csoport tulajdonába tartozó BB feldolgozó ide áttelepített egysége, amely erősen csökkentett termelési kapacitással főként logisztikai szerepet tölt be. Ideiglenesen itt került elhelyezésre a szőlőskislaki Gaál-kastélyból annak magánosítása után a Bormúzeum is. A terület képe rendkívül vegyes: a rekreációs célú hasznosítástól (lovascentrum) az építőanyag kereskedésen keresztül, az üdülési célú zártkerti ingatlanokon át, a valóban kertművelésű kiskertekig, és szőlő-gyümölcsös területekig minden megtalálható, de a terület legmeghatározóbb eleme a BB központ ipari jellegű tömbje.


131

35. ábra: Az A7 (M7-Dél) akcióterület lehatárolása légfelvételen

Az akcióterület lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Az M7 déli oldalára eső turisztikai, gazdasági területek (BB Kombinát) kiegészülve egy egykori lefűződött morotva természetközeli területével és a csatlakozó szőlő területekkel A8 akcióterület (Kislakért) Az A8 akcióterület tulajdonképpen Szőlőskislak teljes belterületi szakaszát és a belterülethez közvetlen csatlakozó, fejlesztésorientált külterületi részeket tartalmazza. Ilyen fejlesztésorientált területek a Kislakot Balatonlellével összekötő, de burkolati szinten végig ki nem épített ún. római út, a településközpont közeli Vad-tó, a település melletti motor-cross pálya, az egykori vízimalom és a Jamai-patak kapcsolódó területei, a kislaki (Gaál) kastély térsége, a kislaki temető és a kavicsbánya tó. Az akcióterület lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Szőlőskislak belterület kiegészülve a Vad-tó, a Római út, a Motocross pálya, a vízimalom, a kislaki kastély és a temető, valamint a bányató területeivel


132

36. ábra: Az A8 (Kislakért) akcióterület légifelvételen

A9 akcióterület (Landord) A landordi (A9) akcióterület egy Szőlőskislak területéhez tartozó szőlődűlő, ami egy török időkben elpusztult település nevét őrzi. A fás ligetekkel tarkított löszdombok zömmel intenzív szőlőművelés alatt álló területek, amelyeket itt-ott régi, hangulatos présházak tarkítanak. A megközelítésük zömmel löszös dűlőutakon keresztül lehetséges, kiépített közmű infrastruktúrával egyáltalán nem rendelkeznek. A terület egykor markáns tájeleme, a Landordi-tó mára teljesen feltöltődött.


133

37. ábra: Az A9 (Landord) akcióterület légifelvételen

Az akcióterület lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: A Szőlőskislaktól DK-re található szőlős és zártkerti terület a Landordi tóval.


134

7.4.2. Akcióterületi beavatkozások A1 akcióterület (Zöld szív) Az akcióterülen belül számos már kiforrott vagy még részleteiben nem tisztázott projektelem, fejlesztés szükséges. Stratégiai elhatározás, hogy a hármas domb és környezete nagyobb szerepet kapjon a város kulturális kínálatbővítésében, de ezeken a területeken elsősorban a magaskultúra és a rétegigények kielégítése történjen meg, míg a tömegigények teljesítését elsősorban a parti zóna területére fókuszálja a város.

38. ábra: A Gömbkilátó környezetrendezése (forrás: Újirány Kkt. koncepcióterv)

39. ábra: Szabadtéri színpad és lombkorona ösvény a Kilátódombon (forrás: Újirány Kkt. koncepcióterv)


135

Ezek mellett intézményi racionalizálásra (iskolák, óvoda, bölcsőde, könyvtár, stb.), a funkciók és a rendelkezésre álló telek- és épületállomány hatékonyabb újraosztására, felújítások sorozatára van szükség. Ezek kapcsán nem csak az épületállomány, hanem a közterületek és a közöttük lévő gyalogos és vizuális kapcsolatok javítására, valamint a strandidőn kívüli minőségi rekreációs és zöldfelületi fejlesztésére kell súlyt fektetni.

40. ábra: A tervezett kalandpark fogadóépülete (forrás: Újirány Kkt. koncepcióterv)

Fontos szerkezeti hiány e központi terület és a part közötti szerves kapcsolat elégtelensége, amelyet elsősorban a Vörömarty tér és a Platán sor vizuális-szerkezeti összekapcsolásával, a 70-es út forgalomcsillapításával, a teherpályaudvar területének parkolási területként történő rendezésével, és a vasúti pályaudvar – kikötő térségének összekötésével lehet oldani. A 70-es út forgalomcsillapításának esélyeit a város számára elérhető közelségbe hozza, hogy az átmenő forgalmi terhelés a M7 autópálya kiépülésével áttevődött az új nyomvonalra, így a korábban kialakított, a parti területeket a városközponttól elválasztó igen széles belterületi útszakasz mára szükségtelenné vált. Ugyanakkor a belváros intézményei, piaca és kereskedelmi egységei számára nincs meg a megfelelő parkoló kapacitás, így a megmaradt átmenő forgalomnak sem lehetősége, sem pedig ingere nincs lassítani, megállni és ez a város kereskedelmi-szolgáltató funkcióit hátrányosan érinti.


136

41. ábra: A 70-es városközponti szakaszának rehumanizálása (illusztráció)

Zöldfelületi jellege ellenére a terület ma igen nagy kiterjedésű, leromlott, funkcióváltás előtt álló területtel (volt BB központ, Malom) rendelkezik, amelyek revitalizálása, megfelelő fejlesztési program előkészítése szintén kívánatos.


137

42. ábra: A malom rehumanizálása (illusztráció)

A2 akcióterület (Parti zóna) Az akcióterület a város idegenforgalmi fejlesztése szempontjából az egyik legfontosabb és egyben legértékesebb területnek minősül a Balaton parti fekvése miatt, viszont hasznosíthatóságát és felhasználhatóságát a Balaton-törvény szigorú keretek között korlátozza. Ehhez mérten is van azonban lehetőség a minőségi fejlesztésekre, illetőleg a meglévő adottságok jobb és vonzóbb kihasználására. A terület a stratégiában elsősorban a tömegigényeket kielégítő célterületként


138

meghatározott, a fejlesztések irányultsága pedig a tömegeket vonzó, de egyben családbarát szolgáltatásokat célozza meg.

43. ábra: A Platán sétány és a Vörösmarty tér összenyitása (illusztráció)

Fontos eleme a fejlesztéseknek a városközpont (Zöld szív Akcióterület) és a parti területek kapcsolatrendszerének (elsősorban gyalogos és kerékpáros kapcsolatok) minőségi javítása, a bevonzó, partra csalogató minőségi közterület fejlesztések (szerkezeti tengelyek) feljavítása, ami részben a Vörösmarty tér – Platán sétány – Parti sétány útvonal rekonstrukcióját, részben pedig a pályaudvar – Széchenyi út – kikötő és Parti sétány rekonstrukcióját jelenti.


139

44. ábra: A Parti sétány fejlesztése (illusztráció)

A Tenisz centrum és térségében a területfelhasználás váltás is eleme lehet a fejlesztéseknek, amely keretén belül a korábbi sport szálló és/vagy a teniszcentrum egy minőségi szálloda – kereskedelmi egységek – étterem kiépítését célozhatja meg. Amennyiben ez a fejlesztéssorozat érinti a teniszcentrum területét is, akkor előtte annak megfelelő városi elhelyezését (pl. a Zöld szív akcióterület területén található Urányi János Sport- és Szabadidőközpont területén vagy a volt BB központ területén) meg kell oldani olyan módon, hogy egy esetleges hotel – kereskedelmi – szolgáltatás fejlesztés költségeibe az áttelepítés költségei is beleférjenek, azaz a város tenisz élete a fejlesztés miatt ne szenvedjen csorbát, sőt profitáljon belőle.


140

A Parti sétány minőségi közterület-fejlesztése mellett a garanciát a sétány „felélesztésére” az jelentené, ha a sétány menti beépítésre szánt területek (azaz a sétányt délről határoló telkek) esetében a városi szabályozás a földszint+tetőtér jellegű beépítési paramétereket F+2 szintre emelné fel a sétány mentén. A sétány város által elvégzett minőségi kialakítása ebben az esetben ugyanis ösztönözheti a magántőkét a sétány mentén a földszinten kávéház, szolgáltató egységek, éttermek, a fentebbi szinteken pedig magán apartmanok vagy panziók kialakítására, egy egységes, a sétányra néző térfal kialakítására.

45. ábra: Gyermekparadicsom és rendezvénytér a feltöltés helyén (illusztráció)

A feltöltés vagy a strand területének beépítésre szánt területté történő átminősítésére nincs reális esély a Balaton-törvény part menti zöldfelületek és közterületeket védő korlátozása miatt, éppen BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

141

ezért a Parti sétánytól délre eső területek jelenthetik a minőségi épített környezet fejlesztés és funkcióbővítés legfőbb bázisát. Mindez nem jelenti azonban, hogy a feltöltés vagy a szabadstrandok területén nincs mód (és szükség) a funkcióbővítésre. A játszótéri infrastruktúra elavult és szegényes. A gyerekbarát parti zóna kialakítása érdekében sokkal több játszószerre, a korosztályos játszóterek (1-2 évesek, 2-5 évesek, 5-8 évesek, 8-12 évesek) kialakítására illetőleg kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások (kölcsönzők, gyerekfoglalkoztatók, fesztivál- és koncert terek, pelenkázó, öltöző, wc, stb.) kiépítésére, a közművesítés (ivóvíz, csatorna, elektromos kábel, wifi) és a közparki bútorozás (közvilágítás, sétányok, pihenők, szemetesek, ülő alkalmatosságok, árnyékolók, stb.) lenne szükség. Mindezek a jelenlegi szabályozási paraméterek között is lehetségesek a közpark, illetőleg a nagy zöldfelületű intézményterületekre érvényes szabályok megtartásával. A feltöltés területének a legoptimálisabb jövőképe egy olyan dizájn elemekkel is vonzóvá tett multifunkcionális szabadtér, ami kielégíti mind a tömegméretű fesztiválok (borfesztivál, zenei fesztiválok, családi rendezvények, augusztus 20-i rendezvények) tér- és infrastruktúra igényeit, mind pedig a gyerekparadicsom jellegű felhasználás (homokos plázs, árnyékos vízközeli terek, játszófelületek,

játék-

és

játszószer

kölcsönzés,

gyermekmegőrzés

és

foglalkoztatás,

gyermekhigiénés szolgáltatások széles köre) elérhető. A sétányok kerékpárbarát kialakítása mellett a kerékpáros háttér infrastruktúra (kölcsönző, szerviz, bolt) megteremtésére is lehetőség lenne a területen. A tömeges üdülőturizmus, fesztivál turizmus idény jellegű igényeit, a parttól távolabbi nagy parkolóterületek és a part (strand, feltöltés, kikötő, kemping) közti távolság áthidalását egy kisebb közbicikli hálózat üzemeltetése (akár vállalkozási alapon) is kiegészítheti. A kikötői infrastruktúra – bár balatoni viszonylatban a legjobb 6 kikötő között számon tartott a most megvalósított rekonstrukció során – a hajójavító szolgáltatásokkal még bővíthető. A3 akcióterület (Munkahely) Az akcióterület gazdasági (főként ipari-munkahelyi) felhasználhatóságát a Balaton-törvény területfelhasználási korlátozásai és a Nagyberek közelsége erősen limitálják. Azonban ezeken a kereteken belül is van némi lehetőség arra, hogy a terület a városi gazdálkodás egyik alappillérévé, a helyi iparűzési adóbevétel szempontjából a közjó számára jövedelmező területté, a város foglalkoztatási helyzetét javító (munkahelyteremtő) területté nője ki magát. A jó közúti


142

kapcsolatok, az M7 csomópont közelsége, a környék hagyományosan ilyen jellegű felhasználása, a már meglévő munkahelyi és kereskedelmi-szolgáltató egységek telepítése ezt erősítik. Az akcióterületen elsősorban azon lehetséges üzletágak körének lehatárolására van szükség, amelyeknek a telepítését a város azért preferálja, mert erősíthetik a helyi erőforrásokra alapozott gazdaság egészségesebb szerkezetének megteremtését, térségi hiányt pótolnak, vagy a település működő kis- és középvállalkozásait hozzák helyzetbe (beszállítói státusz, alulról építkező laza érdekszövetségek, szociális és átképzést erősítő programok, stb).

46. ábra: A kereskedelmi-gazdasági funkciójú terület képe most

Nagy volumenű, magas károsanyag-kibocsátást és környezeti terhelést előidéző gyáripari tevékenységek sem a Balaton-törvény, sem pedig a terület érzékeny ökoszisztémájának védelme miatt nem elképzelhető, de kisebb manufaktúra egységek, gazdasági-kereskedelmi szolgáltatások sokasága

mentén

a

terület

jó

felhasználása

nagymértékben

elősegítheti

a

település

népességmegtartó erejének növekedését, megteremtheti a több lábon álló helyi gazdaság alapjait, és pótolni tudja az egyetlen nagyüzem, a BB krízist előidéző megszűnését. Mindezek miatt kiemelt támogatásban kell részesíteni (adókedvezmények, szabályozási ösztönzők, stb. formájában) azokat a befektetőket, akik valamilyen módon erősítik a helyi erőforrások mentén kialakuló munkahelyek felszaporodását, mint például: 

jacht háttérszolgáltatások (szalon, szerviz, kölcsönzés, szállítás, stb.);



borászati

háttértevékenységek

(öblösüveggyártás,

csomagolástechnika,

palackozás,

hordókészítés, stb.);


143



kertészeti háttértevékenységek (faiskola, oltványtermesztés, üvegházi növénytermesztés, génbank, stb.);



élelmiszer

háttértevékenységek

(borlepárlás,

konzerválás,

gyümölcslé

készítés,

halfeldolgozás, halszaporítás, stb.); 

sportszerkölcsönzés és kereskedelem, szabadidő ipar;



kis- és középvállalkozások laza szövetségét, fejlődését elősegítő „inkubátorházak” kiépítése, azaz közös telephelyet, a lakóhelyek tehermentesítését szolgáló egységek megtelepítése;



a helyi termékek (bor, szőlő, gyümölcs, zöldség, kerámia, szálláshely, stb. forgalmazását segítő) szolgáltatóipar erősítése.

Az akcióterületen fontos feladat a betelepülő szolgáltatások területének és a Nagyberek ökoturisztikai funkcióinak összekapcsolása családbarát szolgáltatásokkal (tanösvény, területrehabilitáció, parkosítás) a nagy kereskedelmi egységek (pl.: TESCO) területén, illetőleg a lakófunkciókat zavaró tevékenységek és a lakóterületi fejlesztések markáns elválasztása védő zöldfelületek, véderdők kijelölésével, telepítésével. Az akcióterület DK-i részei valószínűleg lakóterületi fejlesztések számára vehető majd igénybe, a fenti markáns szétválasztás ezért is fontos akcióterületi feladat. A4 akcióterület (Jankovich) Az Akcióterületi déli határát az Ordacsehi közigazgatási területhez tartozó Nagyberek területei jelentik. A rendezési terv az akcióterületen ma még be nem épített területrészekre lakó és üdülőterület felhasználást irányoz elő, amit időszakosan lakóterületi közkert egységek szakítanak meg. A Csehi patak mentén a szabályozás egy városközponti területet is előirányoz, ami a területrész városi infrastruktúrális gondjain enyhíthet. Az akcióterületi program tulajonképpen a rendezési terv által szabott program leképezése. Döntően azt várja el, hogy a magántőke által fejlesztendő új üdülő-lakó egységek a várható értéknövekedés kompenzációjaként alakítsák ki az előírt közmű és közterületi fejlesztéseket, lakóterületi közkerteket. Az akcióterületen a magas talajvíz miatt csak speciális szabályozók mentén történő fejlesztések képzelhetők el, a Csehi-patak, a Jamai-patak és a kapcsolódó csatornák miatt vízrendezési, a patakok és a Nagyberek határoló szerepe miatt élőhely-revitalizációs projektekkel is számolni kell a távlatokban.


144

47. ábra: Részlet a területre érvényes szabályozási tervből

A5 akcióterület (Berekért) Az akcióterületen a lehetséges fejlesztések két nagy típusát kell elkülöníteni. Az egyik a térségi összefogást, jelentős állami szerepvállalást igénylő környezetvédelmi fejlesztések csoportja, amely a Nagyberek ökológiai állapotának javítására, a megbomlott ökológiai hálózati kapcsolatok javítására (Balaton – Nagyberek ökológiai kapcsolat, M7-en átívelő tájhidak (vadátjárók), vagy töltés alatti ökofolyosó átvezetések), a természeti védelem és bemutatás eszközeinek fejlesztésére (természetőr szolgálat, bemutató központok kiépítése, tanösvény kijelölés, természeti kezelés) irányul. A másik azon fejlesztések csoportja, amelyek a helyi tájgazdálkodást segítő és ökoturisztikai kínálatot bővítő beruházások, fejlesztések körébe sorolható, és települési önrésszel, helyi vállalkozók bevonásával vagy pályázatok igénybevételével megvalósítható. Az utóbbi kategóriába sorolható a Jamai-patak völgye mentén hagyományos, extenzív, gyepre alapozott rideg állattartás (takarmánytárolók, trágyakezelők és tárolók, itatóhelyek, stb.) és ehhez kapcsolt ökoturisztikai programok (agroturizmus, helyi hús és tejtermék értékesítés, gasztrofesztiválok, stb.) fejlesztése, illetőleg a patak vízmegtartó erejének (újabb duzzasztott tavak) és a Nagyberek ökoturisztikai hasznosításának (madármegfigyelők, tanösvények, vadászturizmus, stb.) fejlesztése.


145

48. ábra: Ökoturisztikai fejlesztések a Nagyberek területén (illusztráció)

Ugyanennek keretében a már kialakult horgásztavak (pl. Bugaszegi-tó) infrastruktúrájának, megközelítésének, környezetvédelmi célú létesítményeinek fejlesztése is az akcióterületi program integráns része lehet.


146

A6 akcióterület (Városperem) Az akcióterület zöme távlati lakóterület fejlesztésre van kijelölve, amelynek a balatoni panoráma, és a közelmúltban kiépült jó megközelítési lehetőség (M7) miatt van is gazdasági racionalitása. A konfliktust itt az jelenti, hogy a fejlesztés az egyébként Balaton-törvény által is védett szőlőtermesztő területek továbbélésével ütközik némely területen, így csak korlátozottan lehet a lakóterület célú fejlesztésekkel számolni, amit egyébként Balatonboglár jelenlegi demográfiai tendenciái (csökkenő lakosságszám) nem is indokolnak. A távlatokban viszont számolni kell, és reálisan számolni lehet ezen területek egy részének beépülésével, lévé ez az egyetlen olyan városi terület, ahol számottevő lakóterület fejlesztésére alkalmas terület adódik, amennyiben a telekrendezés, a teljes közművesítés és a burkolt úthálózat kiépítése megtörténik. Az M7 nyomvonaltól való vizuális elválasztást a bevágásban vezetett autópálya miatt nem kell megoldani, de a zajszintet a terület és az autópálya közé ékelt véderdő sávval csillapítani szükséges, amennyiben itt lakóterületi fejlesztésekre kerül sor.

49. ábra: A terület mai képe

A faluvégi pincesor tekintetében ma a terület potenciálisan a zajosabb, lármásabb, a településtől elszeparálandó borhoz köthető vigasságok színtere lehetne, ehhez a szükséges infrastruktúrát (parkolók, közművesítés, rendszeres vendégfogadás, ellátás) meg kellene teremteni.


147

50. ábra: A lakóterület fejlesztésre vonatkozó érvényes szabályozás

Az akcióterületen belül a temető fejlesztésével kapcsolatos projektelemek látszanak ma a legelőkészítettebbnek, egyben a legégetőbben megoldandó kérdésnek a temető telítettsége, és a temetkezési szokások változása miatt. Egy jövőbeli fejlesztés elsősorban az urnás temetkezés infrastruktúrájának megteremtését jelentené, amivel kiszolgálható az új igény és egyben a területigény is csökkenthető. A temető kapcsán ezzel együtt előtérbe kerülhet még annak bővítési igénye, illetőleg a ravatalozó, a zöldfelületi rendszer, az öntözés és a kiszolgáló úthálózati rendszer korszerűsítésének, valamint a bejáratok (portál rendezés) és a parkolófelületek fejlesztésének igénye. A7 akcióterület (M7-Dél) Az A7 akcióterület igen kedvező fekvése (M7 csomópont) csak korlátozottan használható fel a fekvéséből automatikusan következő lehetőségek (gazdaságfejlesztés, logisztika) céljaira. A Balatontörvény területi szabályozása miatt csak a már kialakult ilyen jellegű funkciók (pl. BB központ) tarthatják meg ezt a pozíciójukat, az M7 déli területrészén húzódó zártkertek kívánatos fejlődési iránya a Balaton Kiemelt Térség Területrendezési Terve szerint a turisztikai funkciók irányába mutat. Ehhez azonban a területnek még jelentős birtokrendezésen kell átesnie, mert a jelenlegi feldarabolt, apró méretű és eltérő hasznosítású zártkerti telekstruktúra nem alkalmas egy ilyen jelentősebb forgalmat „megállító” turisztikai látványosság telepítésére. Ráadásul itt az M7 káros (zaj, levegőszennyezés) hatásaival is számolni kell, ezért a terület turisztikai sorsa kérdéses, programja kialakulatlan. A Kentaur Üdülőfalu, az innen megközelíthető téglamúzeum és a Bugaszegi horgásztó (Ordacsehi közig. terület), valamint az ideiglenesen ide telepített Bormúzeum


148

ugyan ezt az irányt erősíti, de a területen jelen lévő, tájképileg is kedvezőtlen nagykereskedelmi, ipari, logisztikai funkciók a terület egységes turisztikai felhasználását megkérdőjelezik.

51. ábra: Az M7-től délre eső akcióterület mai képe

Cél lehet rövidtávon a helyi turizmus háttérkiszolgálását erősítő helyi termékforgalmazás erősítése, és egyes infrastrukturális beruházások elvégzése, azonban egy átfogó turisztikai fejlesztés csak megfelelő birtokrendezés, terület-előkészítés, a zavaró funkciók kitelepítése, a turisztikai kínálat bővítése után kezdődhetne meg. A8 akcióterület (Kislakért) Az akcióterületen elsősorban a régóta esedékes közterület fejlesztések (közműfejlesztés, járdarekonstrukció, útrekonstrukció, útépítések) elvégzése mellett, a faluközpont kialakítására vannak előkészített tervek, illetőleg elképzelések. E projektelemek mellett az intézményi rekonstrukciókra, az egységes településarculat kialakítására, a falusi turizmus infrastruktúrájának megteremtésére és a vendégcsalogató rendezvényi terek, fesztiválok kiépítésére, meghonosítására, bevezetésére lehetne fókuszálni. Ennek alapjait a helzyi termékekre épülő feldolgozóipar (kerámiaüzem, aszalók, pálinkafőzők, lepárlók, lekvárfőzők) fejlesztése teremtheti meg, amely részben a helyi műemléki, műemléki jellegű, de ma ki nem használt épületek ilyen célú felhasználásával valósítható meg.


149

52. ábra: Szőlőskislak központi területének mai képe

A település zöldfelületi fejlesztése elsősorban a falusi turizmust kiszolgáló játszótéri infrastruktúra és szabadtéri rendezvénytér megteremtését célozhatja. A ma illegálisan működő cross-pálya legalizálásával, mederbe terelésével, bérleti viszonyrendszer kialakításával a falunak érezhető rendezvényi bevételi forrásaként funkcionálhat, míg a funkció tiltása láthatóan nem sikeres. A9 akcióterület (Landord) A landordi terület a közmű- és kiépített útkapcsolati hiányai miatt csak limitáltan alkalmas a település stratégiai céljait elősegíteni, de mint a nyitott pincék egyik romantikus állomáshelye, amely a tereplovaglók, kerékpárosok vezetett túrái, vagy lovaskocsikázás során megközelíthető, mint alkalmi túraállomás helyszín, vagy mint falunap vagy tematikus fesztivál helyszíne (pl.: fröccsfesztivál) a kitettsége miatt kiválóan alkalmas. Présházai, szőlődűlői remek kilátást nyújtanak a boglári tanúhegyek és a Balaton irányába, romlatlan szépsége pedig mint az ökoturizmus, vagy a borturizmus egyik állomáshelye a későbbi turisztikai fejlesztések alapját teremtheti meg.


150

53. ábra: Egy lehetséges fesztiválhelyszín képe a Landord területén (illusztráció)


151

7.4.3. Akcióterületenkénti költségbecslés

25. táblázat: Az akcióterületekre vonatkozó projektlista tervezet Fejlesztési elképzelések Akcióterület

A1

Típus

önkormányzati

Beruházás becsült költsége

Beruházáshoz igazodó pályázat

a Boglári Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda Árpád utcai épületének energetikai fejlesztése

100 000 000

Balatonboglár, orvosi rendelő átalakítás-bővítés-korszerűsítés II. üteme

Potenciális pénzügyi forrás Elnyerhető maximális támogatás

Bizosítandó saját forrás (ideális eset)

KEOP-5.3.0/A

1-500 000 000

30 000 000

523 000 000

DDOP-20073.1.3/B

100-400 000 000

123 000 000

tornaterem építés

50 000 000

TIOP-3.1.1/09/1

új bölcsöde építése

100 000 000

könyvtárak összevonása, felújítása

250 000 000

kápolnák turisztikai fejlesztése

150 000 000

Szent Erzsébet emlékpark kialakítása

100 000 000

DDOP-3.1.3/D 1. TIOP-1.2.3/09/1 2. DDOP-4.1.1A 3. CÉDE 1. TIOP-1.2.2 2. DDOP-4.1.1A 1. DDOP-2.1.1/B 2. DDOP-4.1.1A 3. KEOP-3.1.3 4. BFT

ekkora összeggel nem pályázható (225-900 000 000) 10-70 000 000 1. 7 000 000 2. 150-300 000 000 3. 20 000 000 1. 5-100 000 000 2. 150-300 000 000 1. 250-800 000 000 2. 150-300 000 000 3. 50-200 000 000 4. 20-450 000 000

épületek, közterületek és a közöttük lévő gyalogos és vizuális kapcsolatok javítása, rekreációs és zöldfelületi fejlesztés

22 000 000

1. DDOP-4.1.1A 2. KEOP-5.3.0 3. CÉDE

1. 150-300 000 000 2. 1-500 000 000 3. 20 000 000

Fejlesztés megnevezése


30 000 000 50 000 000 50 000 000

20 000 000

7 700 000

152

Fejlesztési elképzelések Akcióterület

Típus


A1

vállalkozói



piac kialakítása, bővítése Polgármesteri Hivatal külső-belső felújítása a 70-es út forgalomcsillapítása a teherpályaudvar területének parkolási területként történő rendezése a vasúti pályaudvar-kikötő térségének összekötése

15 000 000 50 000 000

DDOP-4.1.1A

150-300 000 000

10 000 000

10 000 000

DDOP-4.1.1A

150-300 000 000

2 000 000

58 000 000

DDOP-4.1.1A

150-300 000 000

11 600 000

kalandpark

250 000 000

Gömbkilátó felújítása

30 000 000

1. DDOP-4.1.1A 2. DDOP-5.1.2/B 1. DDOP-2.1.1/B 2. DDOP-4.1.1A 3. BFT 1. DDOP-2.1.1/B 2. DDOP-4.1.1A 3. BFT

1. 150-300 000 000 2. 50-700 000 000 1. 250-800 000 000 2. 150-300 000 000 3. 20-450 000 000 1. 250-800 000 000 2. 150-300 000 000 3. 20-450 000 000

1. DDOP-2.2.1 2. DDOP-4.1.1A 3. KEOP-5.3.0 4. BFT 1. DDOP1.1.1/A,C 2. DDOP-4.1.1A 3. KEOP-5.3.0 4. BFT

1. 15-450 000 000 2. 150-300 000 000 3. 1-500 000 000 4. 20-450 000 000

na.

1. 10-200 000 000 2. 150-300 000 000 3. 1-500 000 000 4. 20-450 000 000

65 000 000

BB központ fejlesztése (rekreáció)

malom fejlesztése, revitalizálása

28 000 000

35 000 000

na.

130 000 000


1. 150-300 000 000 2. 1-500 000 000 3. 20 000 000 150-300 000 000


1. DDOP-4.1.1A 2. KEOP-5.3.0 3. CÉDE DDOP-4.1.1A

Vörömarty tér és Platán sor vizuális-szerkezeti összekapcsolása

önkormányzati


5 600 000 3 000 000

7 000 000 125 000 000

15 000 000

153


Típus

Fejlesztés megnevezése tömegeket vonzó családbarát szolgáltatások telepítése (pl.: élményfürdő, játszótér, kölcsönzők, gyerekfoglalkoztatók, fesztiváltér, pelenkázó, öltöző, WC, stb.)

önkormányzati A2

vállalkozói

önkormányzati A3

vállalkozói

gyalogos és kerékpáros kapcsolatok minőségi javítása, közterületek fejlesztése, közparki bútorozás Parti sétány minőségi közterületfejlesztése multifunkcionális szabadtéri rendezvényhelyszín kialakítása Tenisz centrum áttelepítése minőségi szálláshely(ek) telepítése kerékpáros háttér-infrastruktúra megteremtése kikötői infrastruktúra fejlesztése a Nagyberek ökoturisztikai funkcióinak összekapcsolása családbarát szolgáltatásokkal infrastruktúra kiépítése a Klapka utcai ipartelepen a lakófunkciókat zavaró tevékenységek és a lakóterületi fejlesztések markáns elválasztása védő zöldfelületek, véderdők kijelölésével, telepítésével szociális célú lakásépítés, felújítás vállalkozások betelepítése egyéb gazdaságösztönző módszerekkel



350 000 000



1. DDOP-4.1.1A 2. BFT 3. CÉDE

1. 150-300 000 000 2. 20-450 000 000 3. 20 000 000

145 000 000

1. DDOP-4.1.1A 2. DDOP-5.1.1 3. DDOP-5.1.2/B 4. CÉDE 1. DDOP-4.1.1A 2. CÉDE 1. DDOP-4.1.1A 2. BFT DDOP-4.1.1A DDOP-2.2.1 1. DDOP-5.1.1 2. DDOP-5.1.2/B DDOP-5.1.2/B

1. 150-300 000 000 2. 20-200 000 000 3. 50-700 000 000 4. 20 000 000 1. 150-300 000 000 2. 20 000 000 1. 150-300 000 000 2. 20-450 000 000 150-300 000 000 15-450 000 000 1. 20-200 000 000 2. 50-700 000 000 50-700 000 000

80 000 000

1. KEOP-3.1.2 2. KEOP-3.3.0

1. 50-500 000 000 2. 10-80 000 000

480 000

115 000 000

DDOP-1.1.1/A,C

57 500 000

57 500 000

40 000 000

CÉDE

20 000 000

20 000 000

na.

-

-

na.

na.

-

-

na.

180 000 000

210 000 000 65 000 000 480 000 000 na. 65 000 000 85 000 000


27 000 000

42 000 000 13 000 000 96 000 000 na. 32 500 000 42 500 000

154

Fejlesztési elképzelések Akcióterület A4

KEOP-3.1.3

50-200 000 000

840 000

na.

-

-

na.

na.

1. DDOP-5.1.5A 2. KEOP-3.1.2 3. KEOP-3.3.0 4. BFT 5. CÉDE

1. 50-1 200 000 000 2. 50-500 000 000 3. 10-80 000 000 4. 20-450 000 000 5. 20 000 000

na.

a Nagyberek ökoturisztikai hasznosításának (madármegfigyelők, tanösvények, vadászturizmus, stb.) fejlesztése

80 000 000

1. KEOP-3.1.2 2. KEOP-3.3.0 3. BFT

1. 50-500 000 000 2. 10-80 000 000 3. 20-450 000 000

480 000

a patak vízmegtartó erejének (újabb duzzasztott tavak, záportározók) javítása

500 000 000

1. DDOP-5.1.5A

1. 50-1 200 000 000

50 000 000

a Jamai-patak völgye mentén hagyományos, extenzív, gyepre alapozott rideg állattartás (takarmánytárolók, trágyakezelők és tárolók, itatóhelyek, stb.) és ehhez kapcsolt ökoturisztikai programok (agroturizmus, helyi hús és tejtermék értékesítés, gasztrofesztiválok, stb.) fejlesztése

na.

1. KEOP-3.3.0 2. ÚMVP

1. 10-80 000 000 2. na.

na.

a már kialakult horgásztavak (pl. Bugaszegi-tó) infrastruktúrájának, megközelítésének, környezetvédelmi célú létesítményeinek fejlesztése

na.

KEOP-3.3.0

10-80 000 000

na.

önkormányzati

közkert fejlesztések infrastruktúra (közművek) fejlesztések térségi összefogást, jelentős állami szerepvállalást igénylő környezetvédelmi fejlesztések (Nagyberek ökológiai állapotának, a megbomlott ökológiai hálózati kapcsolatok javítása)

A5

vállalkozói

140 000 000

Potenciális pénzügyi forrás Bizosítandó saját forrás (ideális eset)


önkormányzati


Elnyerhető maximális támogatás

Típus

vállalkozói



155


Típus

önkormányzati A6

vállalkozói

önkormányzati A7 vállalkozói

A8

önkormányzati

Fejlesztés megnevezése véderdő sáv építése temető fejlesztése (urnás temetkezés infrastruktúrájának megteremtése, bővítése, ravatalozó, zöldfelületi rendszer, öntözés és kiszolgáló úthálózati rendszer korszerűsítése, bejáratok, parkoló felületek fejlesztése) szociális célú lakásépítés, felújítás burkolt úthálózat kiépítése telekrendezés teljes közművesítés birtokrendezés, terület-előkészítés, zavaró funkciók kitelepítése kereskedelmi- és szolgáltató központ kialakítása a BB Rt. központi telephelyén helyi turizmus háttérkiszolgálását erősítő helyi termékforgalmazás erősítése, bizonyos infrastrukturális beruházások elvégzése közterület fejlesztések (közműfejlesztés, járdarekonstrukció, útrekonstrukció, útépítések)



60 000 000



-

-

60 000 000

120 000 000

1. DDOP-4.1.1A 2. CÉDE

1. 150-300 000 000 2. 20 000 000

24 000 000

na. na. na. na.

-

-

na. na. na. na.

200 000 000

-

-

200 000 000

600 000 000

DDOP-1.1.1/A,C

500 000 000

300 000 000

na.

ÚMVP

na.

na.

80 000 000

1. DDOP-5.1.2/B 2. TEUT 3. CÉDE

1. 50-700 000 000 2. 20 000 000 3. 20 000 000

12 000 000

1. DDOP-4.1.1A 2. CÉDE 1. DDOP-4.1.1A 2. CÉDE 1. DDOP-4.1.1A 2. BFT

1. 150-300 000 000 2. 20 000 000 1. 150-300 000 000 2. 20 000 000 1. 150-300 000 000 2. 20-450 000 000

zöldfelületi fejlesztés

50 000 000

játszótéri infrastruktúra kiépítése

5 000 000

szabadtéri rendezvényterek kiépítése

30 000 000


10 000 000 1 000 000 6 000 000

156


Típus



egységes faluközpont és településarculat kialakítása

100 000 000

intézményi rekonstrukció




ÚMVP

na.

na.

30 000 000

1. DDOP-3.1.1-09 2. DDOP-4.1.1A 3. KEOP-5.3.0

1. 5-30 000 000 2. 150-300 000 000 3. 1-500 000 000

3 000 000

na.

ÚMVP

na.

na.

na.

ÚMVP

na.

na.

na.

-

-

na.

35 000 000

BFT

20-450 000 000

7 000 000

na.

BFT

20-450 000 001

na.

önkormányzati

A8 vállalkozói

önkormányzati A9 vállalkozói

a falusi turizmus infrastruktúrájának megteremtése a helyi termékekre épülő feldolgozóipar (kerámiaüzem, aszalók, pálinkafőzők, lepárlók, lekvárfőzők) fejlesztése cross-pálya „legalizálása”, kiépítése tematikus fesztiválhelyszín megteremtése túraútvonalak kijelölése (gyalogos túrák, kerékpár, tereplovaglás, lovaskocsikázás, stb.)

Potenciális pénzügyi forrás

Megjegyzés: 

A táblázatban, a beruházáshoz igazodó pályázatok esetében a jelenlegi (2009. szeptemberi) állapotok kerültek feltüntetésre.



A vállalkozói típusú fejlesztések között kizárólag a stratégia készítésekor az Önkormányzat által ismert, illetve a jövőműhely beszélgetéseken felmerült magánbefektetők reálisan tervezhető beruházásai szerepelnek konkrét számokkal. A fejlesztési elképzeléseknél azért szerepeltettük a „nincs adat” (na.) kifejezést, mert bár a fejlesztési irányok, illetve egyes esetekben a konkrét beruházási ötletek adottak, azok pontos számát, tartalmát, nagyságrendjét nem ismerjük. Ezeket az érdekelt vállalkozók, magánbefektetők megjelenésekor, beruházási ötleteik megismerésekor lehet pontosítani.


157

A fent meghatározott projektek alapján becsülhető az akcióterületekre egy költségnagyság – a rendelkezésre álló információk mélységének és pontosságának megfelelően. A táblázatban látható hogy az elkövetkező 7 évben cca. 5 mrd Ft értékű beruházás megvalósítása lenne optimális Balatonboglár számára, illetve ezzel érné el az IVS-ben rögzített célokat. A jelenlegi pályázati rendszerek ismeretében ekkora volumenű, illetve ilyen nagyságrendű fejlesztésekhez közel 3,6 mrd Ft összegben lehetne – ideális esetben – támogatást bevonni, ami 1,4 mrd Ft saját forrást feltételez. 26. táblázat: Az akcióterületekre vonatkozó összesített költségbecslés

Akcióterület

Típus

önkormányzati vállalkozói önkormányzati A2 vállalkozói önkormányzati A3 vállalkozói önkormányzati A4 vállalkozói önkormányzati A5 vállalkozói önkormányzati A6 vállalkozói önkormányzati A7 vállalkozói önkormányzati A8 vállalkozói önkormányzati A9 vállalkozói önkormányzati Összesen vállalkozói A1

Beruházás becsült költsége megosztva 1 491 000 000 410 000 000 1 285 000 000 150 000 000 235 000 000 na. 140 000 000 na. 580 000 000 na. 180 000 000 na. 800 000 000 na. 295 000 000 na. 35 000 000 na. 5 041 000 000 560 000 000

összesen 1 901 000 000 1 435 000 000 235 000 000 140 000 000 580 000 000 180 000 000 800 000 000 295 000 000 35 000 000 5 601 000 000

Bizosítandó saját forrás (ideális eset) 349 900 000 205 000 000 323 000 000 75 000 000 77 980 000 na. 840 000 na. 50 480 000 na. 84 000 000 na. 500 000 000 na. 32 000 000 na. 7 000 000 na. 1 425 200 000 280 000 000

Természetesen ekkor szabad pénzeszközzel nem rendelkezik Balatonboglár, és az ideális pályázati eset helyett is csak egy reális verzióval számolhatunk. A reális pályázati, támogatás bevonásra vonatkozó verzió – véleményünk szerint – az elkövetkező néhány évben kb. 1,4-1,8 mrd Ft-nyi fejlesztést jelenthet, melyhez az Önkormányzatnak megfelelő saját erő fedezete van. Kötvénykibocsátásból 300 millió forint került lekötésre a számlavezető Banknál, kifejezetten felhalmozási és pályázati önerő finanszírozási célokra. Ebből a keretből jelen pillanatban cca. 260


158

millió Ft áll az Önkormányzat rendelkezésére, mely összeget fejlesztések önerejeként, támogatásokhoz kapcsolódó saját forrásként vehet igénybe. Emellett még az EU Önerő Alap is lehetőségként adott pályázatok saját forrásainak kiegészítésére bizonyos támogatási célok esetén. Önkormányzati Minisztériumi (ÖM) rendelet határozza meg az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrása kiegészítésének támogatási rendjét. Eszerint – a 2009-es évre vonatkozóan – új EU Önerő Alap támogatási igény nyújtható be: 

az önkormányzati feladatok ellátását segítő, illetve biztosítóegészségügyi fekvő- és járóbetegszakellátási intézmények,



kulturális intézmények,



vízgazdálkodási (vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, árvízvédelem, ivóvízminőség javítás),



környezetvédelmi (települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok végrehajtása,

települési

szilárdhulladék-gazdálkodási

rendszerek

fejlesztése,

szennyvízelvezetés és -tisztítás) célú, valamint 

az óvodai nevelési és alapfokú oktatási, szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmények,



helyi közutak, kerékpárutak és közterületek infrastrukturális fejlesztéseihez

elnyert uniós támogatás saját forrásának kiegészítéséhez. Balatonboglár nem rendelkezik olyan ingatlanvagyonnal, amely alkalmas lenne arra, hogy jó helyen lévő, önkormányzati fejlesztések számára nem alkalmas, értékes ingatlanok eladásával szerezzen fejlesztési forrásokat. Egyedüli lehetősége (hogy ne a költségvetését terhelje), hogy olyan beruházások megvalósítására fordítja a jelenlegi, fejlesztésekre elkülönített pénzeszközeinek egy részét, amelyek jövedelmet termelnek számára, és lehetőséget teremtenek közcélú és egyéb, hátrasorolt fejlesztések elindítására. A teinsz centrum sportcentrumhoz történő áttelepítésének megvalósítása esetén az Önkormányzat számára olyan frekventált helyen található, értékes ingatlan állna a rendelkezésre, amely könnyen értékesíthetővé válna az ingatlanpiacon, és amellett, hogy minőségi turisztikai beruházás megvalósíthatóságának jelentené az alapját, komoly pénzügyi hátteret is biztosíthatna az Önkormányzat további fejlesztései számára..


159

Jövedelemtermelő projeketek esetében adott a lehetőség bankhitel felvételére is, azonban csak abban az esetben, ha a fejlesztésekhez kapcsolódó adósságszolgálat kitermelését képes biztosítani a projekt. Mivel a fejlesztések finanszírozására sajnos kevés önkormányzati forrás áll rendelkezésre, így az Önkormányzatnak priorizálni kell a tervezett fejlesztések között az alábbiakat figyelembe véve: 

melyek a halaszthatatlan beruházások, amelyek elmaradása komoly kockázat az Önkormányzatnak,



melyek lehetnek pilot-projektek és generhatják a vállalkozói kedv élénkülését, a magánszféra fejlesztéseinek felpörgését.


160

27. táblázat: Az akcióterületekre vonatkozószűkített, priorizált projektlista tervezet Fejlesztési elképzelések Akcióterület

Fejlesztés megnevezése a Boglári Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda Árpád utcai épületének energetikai fejlesztése Balatonboglár, orvosi rendelő átalakítás-bővítés-korszerűsítés II. üteme új bölcsöde építése



100 000 000

523 000 000



Bankhitel felmerülése

KEOP-5.3.0/A

1-500 000 000

30 000 000

nem

DDOP-20073.1.3/B

100-400 000 000

123 000 000

nem

DDOP-3.1.3/D 1. DDOP-2.1.1/B 2. DDOP-4.1.1A 3. KEOP-3.1.3 4. BFT

10-70 000 000 1. 250-800 000 000 2. 150-300 000 000 3. 50-200 000 000 4. 20-450 000 000

30 000 000

nem

20 000 000

nem

1. DDOP-4.1.1A 2. KEOP-5.3.0 3. CÉDE

1. 150-300 000 000 2. 1-500 000 000 3. 20 000 000

7 700 000

nem

1. 150-300 000 000 2. 1-500 000 000 3. 20 000 000 150-300 000 000

5 600 000

nem

15 000 000

1. DDOP-4.1.1A 2. KEOP-5.3.0 3. CÉDE DDOP-4.1.1A

3 000 000

nem

50 000 000

DDOP-4.1.1A

150-300 000 000

10 000 000

nem

10 000 000

DDOP-4.1.1A

150-300 000 000

2 000 000

nem

100 000 000

Szent Erzsébet emlékpark kialakítása

100 000 000

épületek, közterületek és a közöttük lévő gyalogos és vizuális kapcsolatok javítása, rekreációs és zöldfelületi fejlesztés

22 000 000

Vörömarty tér és Platán sor vizuális-szerkezeti összekapcsolása

28 000 000

A1

piac kialakítása, bővítése Polgármesteri Hivatal külső-belső felújítása a 70-es út forgalomcsillapítása

Potenciális pénzügyi forrás


161



A2

tömegeket vonzó családbarát szolgáltatások telepítése (pl.: élményfürdő, játszótér, kölcsönzők, gyerekfoglalkoztatók, fesztivál- és koncert terek, pelenkázó, öltöző, WC, stb.)

A2

A6

A8

multifunkcionális szabadtéri rendezvényhelyszín kialakítása temető fejlesztése (urnás temetkezés infrastruktúrájának megteremtése, bővítése, ravatalozó, zöldfelületi rendszer, öntözés és kiszolgáló úthálózati rendszer korszerűsítése, bejáratok, parkoló felületek fejlesztése) - I. ütem közterület fejlesztések (közműfejlesztés, járdarekonstrukció, útrekonstrukció, útépítések) játszótéri infrastruktúra kiépítése

Összesen



350 000 000



Bankhitel felmerülése

1. DDOP-4.1.1A 2. BFT 3. CÉDE

1. 150-300 000 000 2. 20-450 000 000 3. 20 000 000

145 000 000

igen

65 000 000

1. DDOP-4.1.1A 2. BFT

1. 150-300 000 000 2. 20-450 000 000

13 000 000

igen

40 000 000


1. 150-300 000 000 2. 20 000 000

8 000 000

igen

80 000 000

1. DDOP-5.1.2/B 2. TEUT 3. CÉDE

1. 50-700 000 000 2. 20 000 000 3. 20 000 000

12 000 000

nem

5 000 000


1. 150-300 000 000 2. 20 000 000

1 000 000

nem

1 488 000 000


410 300 000

162

28. táblázat: Az akcióterületeken tervezett fejlesztésekhez kapcsolható potenciális pályázati források Pályázati kiírások

Elnevezés

Pályázat besorolása

Megjelenési/ Beadási határidő

Támogatás keretösszege

Támogatás intenzitása

Támogatás minimuma/maximuma

Megjelent

2009. október 19 2010. február 28.

A: 0,78 mrdFt C: 0,9 mrdFt

A: maximum 50% (minden pályázó esetén) C: maximum 50% (minden pályázó esetén)

A: 10 mFt - 500 mFt C: 10 mFt - 500 mFt

Akcióterv

2009. II. negyedév

0,7 mrd Ft (2009-2010)

max. 80%

10 mFt - 150 mFt

1,853 mrd Ft (2009-2010)

Meglévő gógy- és termálfürdők, illetve egyéb gyógytényezőkön alapuló egészségturisztikai helyszínek technológiai és szolgáltatásfejlesztése: max. 50% Tematikus vonzerő fejlesztése: max. 50%

Meglévő gógy- és termálfürdők, illetve egyéb gyógytényezőkön alapuló egészségturisztikai helyszínek technológiai és szolgáltatásfejlesztése: max. 20 mFt - 750 mFt Tematikus vonzerő fejlesztése: 200 mFt - 800 mFt

15 mFt - 450 mFt

5 mFt - 30 mFt

DDOP

DDOP-1.1.1/A,C

DDOP-1.1.3

DDOP-2.1.1/B

"Üzleti infrastruktúra fejlesztése" (A: Ipari parkok létesítése; C: Iparterületek/barnamezős területek fejlesztése) "Vállalkozások közötti együttműködések erősítése"

"Termál- és gyógyfürdők és tematikus vonzerők fejlesztése"

Megjelent

2009. szeptember 01 - 2009. október 30.

DDOP-2.2.1.

"Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése"

Megjelent

2009. október 1 2010. január 8.

2,896 mrd Ft (2009-2010)

új szálloda: 10-30% meglévő szálloda: 15-35% új egyéb szállás: 15-35% meglévő egyéb szállás: 2545%

DDOP-3.1.1-09

"Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz" (Akadálymentesítés)

Megjelent

2009. július 1 2009. szeptember 30.

800 mFt

max. 90%


163






DDOP-3.1.2A/2F

"Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése

Megjelent

2009. július 1 2009. november 30.

4,07 mrdFt

max. 90%

20 mFt - 600 mFt

DDOP-3.1.3/D

"Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése"

Megjelent

2009. szeptember 1 - 2009. december 1.

800 mFt

max. 90%

10 mFt - 70 mFt

DDOP-3.1.4

"A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése"

Társadalmi egyeztetés lezárult (Tervezet)

2009. október 1 2009. november 15.

ASP központ létrehozására és önkormányzatok csatlakoztatására együttesen1,5 mrdFt (2009-2010)

Pályázati kiírások

DDOP-4.1.1A

DDOP-5.1.1

DDOP-5.1.2/B

Elnevezés

"Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása"

"Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése" "A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása"

Megjelent

1. szakaszra: 2009. szeptember 30 2009. november 15.

ASP központ létrehozására: ASP központ létrehozására: max. 90% 500 mFt - 825 mFt Önkormányzatok csatlakoztatására: max. 95%

Önkormányzatok csatlakoztatására: 675 mFt - 1 mrdFt 10.000 fő alatti városok: 150 mFt - 300 mFt;

2,012 mrdFt (2009-2010)

max. 80%

2. szakaszra: 2009. november 16 2010. január 15.

10.000-20.000 fő közötti városok: 200 mFt - 400 mFt; 20.000 fő feletti városok: 250 mFt - 500 mFt

Akcióterv

2009. I. negyedév

1 mrdFt (2009-2010)

max. 90%

20 mFt - 200 mFt

Megjelent

2009. augusztus 24 2010. május 31.

3,142 mrdFt

max. 85%

50 mFt - 700 mFt


164


DDOP-5.1.4A

DDOP-5.1.5A

Elnevezés "Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése" "A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken"


Megjelent

Megjelent

Megjelenési/ Beadási határidő 2009. július 15 2009. augusztus 15.

2009. szeptember 30 - 2010. január 30.




4,415 mrdFt

max. 80%

50 mFt - 600 mFt

1,95 mrdFt

Területileg illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok esetében: 100%; Önkormányzatok és önkormányzati társulások esetében: 90%

50 mFt - 1200 mFt

KEOP

KEOP-3.1.2

KEOP-3.1.3

"Élőhelyvédelem, és helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése"

"Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása"

Megjelent

Megjelent

2009. március 18. Az első fordulóban az elbírálás szakaszos.

2010. március 18. Az első fordulóban az elbírálás szakaszos.


Projekt előkészítésre: 37,5 mrdFt Projekt megvalósításra: 8,43 mrdFt

Projekt előkészítésre: 37,5 mrdFt Projekt megvalósításra: 2,08 mrdFt

1. forduló esetén (projekt előkészítés): 6%, Nemzeti park igazgatóságok számára elektromos szabadvezeték kiváltás tevékenység esetén: 10% 2. forduló esetén (projekt megvalósítás): min. 50% max. 100% (206 MFt összköltségű pályázatok esetén)

1. forduló esetén (projekt előkészítés): 6% 2. forduló esetén (projekt megvalósítás): max. 100%

1. forduló (projekt előkészítés): a támogatás intenzitása alapján meghatározott összeg 2. forduló (projekt megvalósítás): 50 mFt - 500 mFt

1. forduló (projekt előkészítés): összegszerű alsóhatára nincs 2. forduló (projekt megvalósítás): 50 mFt -200 mFt

165


Elnevezés



KEOP-3.3.0

"Erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése"

Megjelent

A projektek benyújtása folyamatos a kiírás felfüggesztéséig (kiírás: 2009. március 18.)

KEOP-4.3

"Megújuló energia alapú térségfejlesztés"

Akcióterv

2009. I. negyedév

KEOP-4.4

"Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolthő és villamosenergia, valamint biometán termelés

KEOP-5.3.0/A

"Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése"

Megjelent

Megjelent

2009. március 20tól folyamatosan






1,460 mrdFt

max. 90% (Amennyiben a projekt elszámolható összkts.-e kevesebb, mint 1.2 mrdFt, a projekt előkészítésre elszámolható kts. a tervezett elszámolható összkts.-hez viszonyítva 6%. Az előkészítésre elszámolható max. összeg 5 mFt)

10 mFt - 80 mFt

6 mrdFt (2009)

min. 10% - max. 80%

50 mFt - 500 mFt

10 mrdFt (2009-2010)

Vállalkozás: max 50%; Költésgvetési szervek és intézményeik, közoktatási és felsőoktatási intézmények: max. 60%

1 mFt - 1 mrdFt

6 mrdFt (B komponenssel együtt)

Pályázó szervezettől függően: 1.) Épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése: 50% 2.) Intézmények fűtés, hűtés, HMV rendszer korszerűsítése 30-40% 3.) Világítási rendszerek 25-30% 4.) Közvilágítás: 50% 5.) Komplex: 30%-80%

1 mFt - 500 mFt

166


KEOP-5.3.0/B

Elnevezés






"Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva"

Megjelent


6 mrdFt (A komponenssel együtt)

Pályázó szervezettől függően: 50-60%

1 mFt - 500 mFt

TÁMOP

TÁMOP-6.2.4/II.B

"Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények támogatására" (TIOP/ROP nyertes járóbeteg szakellátásfejlesztések)

Akcióterv

2009. IV. negyedév

1,5 mrdFt (2009)

max. 100%

10 mFt - 100 mFt

TÁMOP-6.2.5B

"Szervezeti hatékonyság fejlesztése a struktúraváltásban"

Akcióterv

na.

0,22 mrdFt (2010)

min. 70% - max. 100%

5 mFt - 30 mFt

TIOP TIOP-1.1.1

TIOP-1.2.2

TIOP-1.2.3/09/1

"A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése" "Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatásiképzési szerepének infrastrukturális erősítése (2. forduló)" "Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastrukturafejlesztése Tudásdepó expressz 2. ütem"

Akcióterv

na.

4,3 mrdFt

max. 100%

na.

Akcióterv

2009. október

890 mFt

max. 100%

5 mFt - 100 mFt

max. 100%

Megyei könyvtárak: 9 mFt -12 mFt, Városi könyvtárak konzorciumai: 7 mFt - 8 mFt, Községi könyvtárak konzorciumai: 5 mFt -5,5 mFt

Megjelent

550,900 mFt, amelyből 72 mFt 2009. szeptember kizárólag az önállóan 15 - 2009. október pályázó megyei 30. könyvtárak fejlesztésére fordítható!


167


TIOP-2.1.1

TIOP-2.3.3

TIOP-3.1.1/09/1

Elnevezés "Regionális járóbeteg szakellátó intézmények fejlesztése" "Térségi, intézményközi egészségügyi informatikai infrastruktura mintarendszerek kiépítése" "TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlsztések"

TIOP-3.3.1A-09/1

"A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése"

CÉDE

"Önkormányzati fejlesztési feladatok támogatása területi kötöttség nélkül"

TEÚT

"A települési önkormányzati belterületi közutak felújítása, korszerűsítése támogatása"






Akcióterv

2009. II. negyedév

6 mrdFt

max. 90%

500 mFt - 1500 mFt

Akcióterv

2009. III. negyedév

3 mrdFt

max. 90%

400 mFt - 1200 mFt

Megjelent

2009. augusztus 15 - 2009. október 15.

9 mrdFt

min. 50% - max. 90%

225 mFt - 900 mFt

2,050 mrdFt

max. 100%

500 eFt - fizikai akadálymentesítés esetén: max. 25 mFt; infokommunikációs akadálymentesítés esetén: max. 5 mFt; komplex akadálymentesítés esetén: max. 30 mFt

8,9858 mrdFt (2009)

alaptámogatás: 65%

max. 20 mFt (előző kiírás esetén)

578,2 mFt (2009)

alaptámogatás: 50%

max. 20 mFt (előző kiírás esetén)

min. 30% - max. 85%

20 mFt - (regionális besorolás függvényében) 100 mFt és 450 mFt között változik

Megjelent

2009. szeptember 14 - 2009. szeptember 30.

CÉDE (regionális) Felfüggesztve

2010. március TEÚT (regionális)

Felfüggesztve

2010. március

Balatoni Fejlesztési Tanács pályázatai BFT

"A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése"

Megjelent

2009. szeptember 1 - 2010. március 30.


2,7 mrdFt

168

7.5. Fenntarthatósági szempontok 7.5.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja A város környezeti adottságai a kezdetektől fogva meghatározták a város sorsát és fejlődési irányait. Balatonbogláron egyszerre jelentkeznek a fejlett turisztikai területek jellegzetességeiből fakadó környezeti adottságok (szép, változatos, igényes környezet, de időszakosan nagy terhelés) és a vidéki településekre jellemző környezeti jellemzők (a forráshiány miatt fenntartási nehézségek, de viszonylag sok, lassabban pusztuló érték). A település stratégiai céljainak meghatározása során (7.3. fejezet) igen hangsúlyos szempont volt a fenntartható környezet biztosítása, különös tekintettel a klímaváltozásra. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság legfontosabb pillére a környezeti fenntarthatóság, de biztosítása elválaszthatatlan a társadalmi és gazdasági háttér jelenlététől. A programelemek ez alapján kerültek kialakításra. A Balatonpart, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai szempontokat is kielégítő rehabilitációja, a fenntartható turizmus szempontjainak érvényesítése alapvető feladat. Keresni kell a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható konstrukciókat, tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű beruházások indirekt módon térülnek meg. Szükséges ezért a környezeti fenntarthatóság fontosságának tudatosítása, valamint a helyi civil társadalom és a vállalkozások bevonása a környezet védelmébe és a fenntartható működtetésbe. Szükséges az energiahatékonyság javítása és energiatakarékosság fokozása. A lakásállomány passzív technológiával való építése/működtetése, miáltal az üvegházhatású gázok 75%-ban csökkennek. A lakossági és kommunális szektorban jelentős kibocsátás-csökkenés érhető el, e lehetőségeket fel kell tárni és ki kell használni. Fejleszteni és népszerűsíteni kell a nem motorizált közlekedést, valamint a helyi tömegközlekedést (munkabuszok, iskolabuszok, szociális buszok, vasútfejlesztés, stb.), a kerékpáros és gyalogos közlekedés lehetőségeit, valamint az egyéb alternatív megoldásokat. Szükséges a hatékonyabb hulladék- és szennyvízgazdálkodás, a csapadékvíz megtartása akár lakossági ingatlan szinten is (a kibocsátás mértékének csökkentése, intenzitásának kiegyenlítése). A mezőgazdaságban célszerű erősíteni az integrált és a biogazdálkodást. A Balaton párolgása a várható felmelegedés következtében erősödni fog. A településnek fel kell készülnie az egyre gyakoribb vízszintcsökkenésre, illetve a vízszint jelentős ingadozására. A


169

párolgás kiegyenlítése érdekében a többszintű, lombos növényzet arányának növelése szükséges. Meg kell vizsgálni az erdősítés lehetőségeit a mezőgazdaságilag kevéssé hasznosítható és/vagy nem hasznosított területeken. A talajművelésben a víztakarékos technológiákat kell alkalmazni, valamint törekedni kell a minél kevesebb talajművelésre és a mindig zárt (növénnyel borított) talajfelszínre. A fenntartható környezeti fejlődés program elemei betagozódnak a stratégia kifejtését szolgáló horizontális programokba. Programelemek: A. Klímaváltozási alprogram 

lakossági és közületi energiatakarékosság,



hatásfok-javítás,



kibocsátás-csökkentés,



megújuló energia,



jobb tájgazdálkodás.

B. Környezetminőség alprogram 

zöld város,



minőségi építészet,



ökológiai rehabilitáció.

C. Környezetalapú vidékfejlesztési program A környezeti fejlődés, az erőforrások megőrzése érdekében az erőforrások megőrzése és fejlesztése, egymást erősítő-megsokszorozó (multiplikatív) hatásukat a lehető legjobban kihasználó helyi piacfejlesztés szükséges azon termékek és szolgáltatások piacán, amelyek előállításához adottak és fejleszthetőek a feltételek. A helyi piaci igények saját kínálat révén történő kielégítése: 

helyi szőlő és gyümölcsértékesítés,



helyi szőlő- és gyümölcsfeldolgozás,



helyi borok, helyben feldolgozott termékek helyi forgalmazása.

D. Környezettudatosság alprogram Az erőforrások megőrzésére, fejlesztésére, multiplikatív hatásaik maximális kihasználására épülő helyi piacfejlesztés azon termékek és szolgáltatások piacán, amelyek előállításához adottak és fejleszthetőek a feltételek.


170

7.5.2. Antiszegregációs program Mivel a KSH adatai alapján Balatonboglár közigazgatási területén belül nem található olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek, valamint belátható időn belül nem várható, hogy kialakul ilyen terület, ezért anti-szegregációs program készítése sem szükséges. Mindenesetre a szegregátumok kialakulásának nyomon követése elengedhetetlen feladat az Önkormányzat részéről, és ha úgy ítéli meg, gyors beavatkozás szükség, hogy tényleges szegregátum ne alakulhasson ki. Figyelni kell például a szociális lakásépítés alakulására is, hiszen ha a szociális lakásokat egy helyen hozzuk létre, megnő az esély a szegregációra. Véleményünk szerint a tervezett városrehabilitációs fejlesztések által nem várható a valódi szegregátumok erőteljesebb megjelenése, inkább a szegregációs mutató meglévő értékeinek csökkenését feltételezzük a vázolt fejlesztések által. A közlekedési, távközlési, közösségi, állami, igazgatási, hatósági, igazság-szolgáltatási funkciók fejlesztése a helyi lakosság életkörülményeinek javításához, a minőségi kultúra közvetlenebb és szélesebb körű átadásához, a szórakozási lehetőségek kibővüléséhez, valamint a kényelmi szolgáltatások bővítéséhez járulnak hozzá. A humán szolgáltatási funkcióhoz kapcsolódó beruházások a közoktatás minőségét és széleskörű hozzáférhetőségét hivatott javítani, ami szintén a szegregátumok felszámolásának egyik alapja. A gazdasági funkciót erősítő fejlesztések (akár önkormányzati, akár vállalkozói szféra valósítja meg) a munkahelyteremtés által segítik a szegregáció leküzdését.

7.6. A stratégia külső és belső összefüggései 7.6.1. Illeszkedés és összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A Balatonboglári Integrált Városfejlesztési Stratégia előkészítő munkája során a település korábbi településfejlesztési koncepciója reambulálásra (felülvizsgálatra) és széles körű társadalmi egyeztetésre (jövőműhelyek) került. Erre a város hosszú távú elhatározásait megfogalmazó fejlesztési koncepcióra, mint alappillérre épül föl a város középtávú stratégiáját megfogalmazó IVS. Mind az egyes városrészek és az ezeken belüli akcióterületek lehatárolásánál (városszerkezet), mind


171

pedig az ezeken történő feladatok (projektek) megfogalmazásánál az egyik alapdokumentumot a település érvényben lévő rendezési terve, és az ezekben megfogalmazott lehetőségek és korlátok jelentették. Balatonboglár településrendezési terve és helyi építési szabályzata ugyanakkor megérett a módosításra, amelyet figyelemmel az IVS stratégiai fejezetében megfogalmazott célokra, illetőleg a településrendezési terv rendszerét érintő, azóta megszületett országos és térségi szabályzókra rövidtávon szükséges felülvizsgálni. A ma érvényes településrendezési terv a külterületekre vonatkozóan sem szerkezeti, sem pedig szabályozási tervlap szintjén nem tartalmaz tervi megállapításokat, a település szabályozása e tekintetben hiányos. Jelenleg a település nem rendelkezik a teljes közigazgatási területét lefedő földhivatali térképpel, éppen ezért a településrendezési terv előkészítésének első fázisaként ennek beszerzését meg kell indítani. Mindez azért is kiemelten fontos feladat, mivel a Balatonboglári IVS – szervesen, és egységesen kezelve a települési kül- és belterületet – külterületi, beépítésre nem szánt területeken is lehatárol akcióterületeket, és ezeken belül megfogalmaz projektelemeket. Ilyen például a ’Berekért’ akcióterület, az ’M7 Dél akcióterület’ vagy a ’Landord’ akcióterület, ahol a fizikai

beavatkozások

(tájrehabilitáció,

ökoturizmus

fejlesztés,

borturizmus,

stb.)

egyik

elengedhetetlen feltétele a szabályozási tervvel való lefedettség. Egyes kijelölt akcióterületeknél (pl. a ’Jankovich’ akcióterület vagy a ’Városperem’ akcióterület) viszont pontosan fordítva, az a helyzet, hogy éppen a ma érvényes rendezési terv szabályozása miatt kerültek be az akcióterületek közé, hiszen ezeken a ma még olyan mezőgazdasági művelés alatt álló területrészek, ahol a rendezési terv üdülő- és lakóterület bővítéseket, új utcákat és közkerteket határoz meg, mintegy a település tartalék bővítési területeként. Az IVS e területeken nem fogalmaz meg a rendezési tervvel ellentétes célokat, hanem a két anyag kölcsönösen alátámasztja egymást. Más kérdés, hogy az akcióterületi prioritási sorrendben ezen akcióterületek a később realizálható fejlesztések kategóriájába soroltak, ám az elvi lehetőségét az integrált beavatkozásnak mind a fejlesztési, mind pedig a rendezési dokumentumok biztosítják. A rendezési terven belül is továbbtervezendő, mélyebb szabályozást igényel a ’Munkahely’ akcióterület térsége, hiszen a rendezési terv jóváhagyását követő periódusban új szerkezeti vonal, az M7 autópálya nyomvonala keletkezett a teljes Dél-Balatoni régiót átszelve, amely a Balatonboglári csomópont kiépülésével a település eddig hátrasorolt, városszéli munkahelyi területeire mintegy ráfordította a korábban csak a 7-es út parti sávjában sűrűsödő befektetői


172

figyelmet. Jelentős e munkahelyi területen a már barnamezősnek mondható, lassan átalakuló területrész aránya, de a zöldmezős, ma mindenféle hasznosítás nélküli területrészek is jelentős arányt képviselnek. A területnek a reális felhasználását, a Balaton törvénnyel való összhangját pedig csak egy részletesebb építési szabályozás keretében lehet feloldani. Balatonboglár szempontjából e terület távlati sorsa kulcsfontosságú gazdasági szempontból, mivel e terület jelentheti a nyilvánvalóan idegenforgalmi orientáltságú településen azt a bizonyos „másik lábat” a több lábon állás stratégiájában, amely a bizonytalanabb és hullámzóbb jellegű tursztikai bevételek mellett a helyi gazdaság alapjait megteremtheti. A rendezési terv kisebb módosítását feltételezik több ponton a ’Zöld Szív’ akcióterületen megfogalmazott projektelemek is. Az előbbiben a városi közszolgáltatást nyújtó intézmények kisebb mértékű területi átrendeződése, illetve az átalakulóban lévő volt BB központ területe és a Malom területe, valamint a vasútállomás környezetének más célú felhasználása (teherpályaudvar helyén létesítendő parkoló, átközlekedést biztosító átnyitások a part felé, stb.) jelenthet rendezési tervi beavatkozást is igénylő feladatot, amelyek miatt a készülő rendezési terv módosításban e területek részletesebb szabályozása előírandó. Ugyancsak rendezési tervi beavatkozást igényel a ’Parti Zóna’ akcióterület, ahol egyrészről a tervezett Parti sétány D-i oldalán található telkek intenzifikálására, az F+tetőtér jellegű beépítés legalább F+2 szintesre történő emelésével érhető el a sétányfejlesztés után az, hogy ezen a teleksoron szolgáltató (étterem, kávézó, stb.) földszinti, és a felsőbb szinteken lakó- vagy szállodapanzió jellegű térfal alakuljon ki. Ez a szabálymódosítás életteli pezsgést vinne a magában csak öncélú parti sétány kialakításába. Ugyanitt a szabadstrand és a parti sétánytól a part felé húzódó feltöltés területének nagy zöldterületű intézményi és közparki rendezését is működőképes, valamint életképes keretek közé kell szorítani, amelyet egy a lehetőségeket és korlátokat egyaránt felállító, a magasabb rendű szabályozásokra és a védelmi kérdésekre is figyelemmel lévő szabályrendszer képes megnyugtatóan rendezni.

7.6.2. Önkormányzati ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang Az Önkormányzat szűkös anyagi helyzetének köszönhetően sajnos nem igazán rendelkezik ágazati, tematikus stratégiákkal. Turizmusfejlesztési Koncepciója van, azonban mivel 1996-ben készült, felülvizsgálatra szorul. Ennek ellenére már akkor három irány merült fel hangsúlyosan az Önkormányzat turizmusfejlesztési lehetőségei között: 

családbarát fejlesztések erősítése,


173



sportturizmus hangsúlya,



borturizmusra építkezés.

Ezen irányok, fejlesztési pillérek jelen stratégiának is alapjait képezik, az IVS nagyban számít ezen turisztikai termékek fejlesztésére, az ezekhez kapcsolódó beruházások megvalósítására, hiszen a települést adottságai erre predesztinálják. A következőkben a címben szereplő összhangot az IVS és a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, valamint Somogy Megye Foglalkoztatási Startégiája között vizsgáljuk. Az IVS elkészítésekor törekedtünk arra, hogy a stratégia céljai, prioritásai a 2005-2013. között érvényes Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiának (NTS) több átfogó céljával is összhangban legyenek.

29. táblázat: Az NTS és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése

Átfogó célok (NTS) Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés Az emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés az életminőség javításában, a hosszú távú és fenntartható fejlődés érdekében a turizmus környezetével való kapcsolatának a kiegyensúlyozottságában jelentkezik. A turisztikai szolgáltatások versenyképessége továbbá nagymértékben függ attól, hogy a kínálat mennyire képes a fogyasztói igényeknek megfelelni, illetve azok változásaira felkészülni és reagálni. Folyamatos megújulásra való képességre van szükség ahhoz, hogy az ágazat ki tudja használni a lehetőségeit és a versenytársaktól jól megkülönböztethető ajánlattal jelenjen meg a piacon. A turisztikai ágazat piaci pozícióinak javítása érdekében a jelenlegi arculat továbbfejlesztése, hangsúlyosabbá tétele szükséges. Ezen túlmenően szükséges a turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak fokozása a turizmus társadalomra, kulturális örökségre és környezetre gyakorolt hatásainak optimalizálásával. Az NTS szerint is fontos, hogy az egyes magyarországi desztinációk jellegzetességei fennmaradjanak. A desztinációk a hagyományokra épülő sajátos arculat kialakításával, megőrzésével érhetik el a turisztikai piacon a megkülönböztetést.

Összhang az IVS-sel  



   



szolgáltatások meglévő igényekhez igazítása, turisztikai kínálat bővítése borászati, valamint kertészeti háttéripar és kereskedelem fejlesztése, halászati feldolgozás és logisztika, helyi termékekre épülő feldolgozóipar meghonosítása, helyi termékek forgalmazása mikrovállalkozások számára inkubátorház létesítése, olyan kereskedelmi cégek előnyben részesítése, amiknek profiljában családbarát szolgáltatások is megjelennek, zavaró kereskedelmi, ipari funkciók megszüntetése, áttelepítésük ösztönzése barnamezős területek rehabilitációja műemléki értékek megmentése, távlati funkcióinak kidolgozása szélhasznosítás a Balaton-törvény által biztosított keretek között ökoturisztikai fejlesztések, élőhelyrehabilitáció, a betelepülő szolgáltatások területének és a Nagyberek ökoturisztikai funkcióinak összekapcsolása családbarát szolgáltatásokkal talajvíz-szabályozás, az autópálya ökológiai elválasztó szerepének oldása, a vízmegtartás lehetőségeinek kiaknázása


174

Átfogó célok (NTS) Turistafogadás feltételeinek javítása A turisták élményét alapvetően befolyásoló tényező a célterület elérhetősége és az igénybe vehető turisztikai infrastruktúra állapota. A turistafogadás feltételeinek javítása komplex feladat, amely a rendelkezésre álló közlekedési eszközökön túlmenően a turisztikai alapszolgáltatások (szálláshely, vendéglátás) keresleti trendeknek megfelelő fejlesztését tűzi ki célul.

Összhang az IVS-sel    

     

 Attrakció-fejlesztés A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában további lényeges cél az attrakciófejlesztés, amely megjelenik a termék-, a kínálat-, valamint a desztinációfejlesztésben (mind regionális, mind helyi szinten). A kínálatfejlesztés területén a legjobb, legerősebb, legvonzóbb attrakciók versenyképességét kell fenntartani, illetve tovább növelni, és ehhez megfelelő erőforrásokat szükséges átcsoportosítani. Számos olyan turisztikai adottsággal rendelkezünk, amelyekre épülő termékek elsősorban meghatározott rétegkereslet kielégítésére szolgálnak, a piaci rések kihasználására alkalmasak (pl.: kulturális turizmus, aktív turizmus). A Balaton és környéke számos új kihívással néz szembe, azonban jó adottságai alapján egy olyan térséget kell kialakítani, amelynek fókuszában az üdülés áll. A fejlesztések célja, hogy a Balaton környékén olyan kínálat valósuljon meg, amelynek köszönhetően szezontól és időjárástól függetlenül az ott tartózkodó turisták úgy töltenek el egy hetet, hogy a Balatonban akár nem is fürdenek, vagyis nem

         

minőségi szálláshely- és vendéglátóhely fejlesztés, nagyobb csoportokat befogadó szálláshelyek kialakítása falusi turizmus fejlesztése információs és tájékoztató felületek fejlesztése valódi, használható városközpont, közösségi tér kialakítása, szerves kapcsolat létrehozása a part menti résszel, forgalomcsillapítás, parkoló-fejlesztés, vasútállomás és kikötő gyalogos kapcsolatának megteremtése Platán sétány kiépítése, sétány menti beépítésre szánt terület intenzitásnövelése attrakciók összekötése egymással és a parti területtel, dombok szerves kapcsolatának kialakítása egységes településarculat, településközpont kialakítása igényes, karakteres zöldfelület kialakítása strandok egységes arculatának, színvonalának kialakítása birtokrendezés, terület-előkészítés, üdülőterület fejlesztés, lakóterület és lakóterületi közpark fejlesztése, közterületfejlesztés, közműfejlesztés, temető fejlesztése, zajvédő erdősáv telepítése intézményi racionalizálás, intézményrekonstrukció barnamezős területek rehabilitációja dombok kulturális funkciójának erősítése szolgáltatások meglévő igényekhez igazítása, turisztikai kínálat bővítése a feltöltés területének családbarát szolgáltatásokkal történő gazdagítása sport és szabadidős funkciók erősítése, teniszpálya megfelelő helyének újragondolása jachtkölcsönzés és szerviz, jacht kikötő háttér-infrastruktúrájának fejlesztése kerékpár háttér-infrastruktúra (kölcsönző, szerviz) kialakítása lovasturizmus és kapcsolódó infrastruktúrájának fejlesztése sportszerkölcsönzés és kereskedelem (lovaglás, kerékpár, szörf) a szőlővel, borral kapcsolatos arculat erősítése, nagy pincék szerepének erősítése szezonhosszabbító rendezvények megtartása érdekében, a faluvégi pincesor kiépítése, borhoz, borászathoz kapcsolódó fesztivál megrendezése, „nyitott pincék”


175

Átfogó célok (NTS) csak maga a tó, hanem a háttértelepüléseket magában foglaló környék is önálló, a vendégek számára vonzó attrakciókat nyújtó desztinációt jelent.

Összhang az IVS-sel kialakítása műemléki értékek megmentése, távlati funkcióinak kidolgozása ökoturisztikai fejlesztések, élőhelyrehabilitáció, a betelepülő szolgáltatások területének és a Nagyberek ökoturisztikai funkcióinak összekapcsolása családbarát szolgáltatásokkal

 

Somogy Megye Foglalkoztatási Startégiája (2007-2014 időtávra) célja, hogy iránymutatást adjon a foglalkoztatás terén meghatározó szereplők részére Somogy megye foglalkoztatási színvonalának növelése, az inaktivitás és a munkanélküliség mérséklése érdekében. 30. táblázat: Az SMSF és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése

Gazdaságfejlesztési célrendszer (SMFS) Stimuláló gazdasági környezet biztosítása A magasabb foglalkoztatási színvonal eléréséhez és fenntartásához a legfontosabb a megye gazdaságának versenyképes, jövedelmező működése. Kiemelten kell kezelni a megyei vállalkozások innovativitásának erősítését, támogatni kell a kkv-k fejlődését, ösztönözni kell őket a fejlesztésekre, ösztönözni kell a vállalkozások vezetőinek továbbképzését és a hiányzó üzleti szolgáltatások megjelenését. A helyi értékekre, egyedi látványosságokra alapuló, komplex turisztikai szolgáltatáscsomagok kialakítása, attrakciók láncba szervezése A turisztikai vonzerők sok esetben egymástól függetlenül működnek. Nincs összhang a felkínált szolgáltatások, az elérhetőség és a marketing területén sem, ami biztosíthatná a közös fellépésben rejlő szinergia lehetőségének kihasználását. Ezért kiemelkedően fontos a komplex turisztikai szolgáltatáscsomagok kialakítása, amelyek hosszabb és tartalmasabb időtöltésre adnak lehetőséget. Ezáltal javulhat mind a szálláshelyek kihasználtsága, mind a kapcsolódó vállalkozások jövedelmezősége is. Az ökoturisztikai fejlesztések ösztönzése Az ökoturizmus fellendítése érdekében szükséges az ökoturizmusra alkalmas területek helyreállítása, kiemelten kezelve a túraútvonalak, kilátók, pihenőpontok, bemutatóhelyek kialakítását, felújítását. A Balaton térségében a fejlesztés speciális célja, a tó tehermentesítése, a tópart és a háttértelepülések lehetőségeinek összehangoltabb kihasználása, új, kevésbé szezonális kínálat

Összhang az IVS-sel 

mikrovállalkozások számára inkubátorház létesítése, olyan kereskedelmi cégek előnyben részesítése, aminek profiljában családbarát szolgáltatások is megjelennek, zavaró kereskedelmi, ipari funkciók megszüntetése, áttelepítésének ösztönzése

 

dombok kulturális funkciójának erősítése szolgáltatások meglévő igényekhez igazítása, turisztikai kínálat bővítése a feltöltés területének családbarát szolgáltatásokkal történő gazdagítása attrakciók összekötése egymással és a parti területtel, dombok szerves kapcsolatának kialakítása

 



 

ökoturisztikai fejlesztések, élőhelyrehabilitáció, a betelepülő szolgáltatások területének és a Nagyberek ökoturisztikai funkcióinak összekapcsolása családbarát szolgáltatásokkal kerékpár háttér-infrastruktúra (kölcsönző, szerviz) kialakítása lovasturizmus és kapcsolódó infrastruktúrájának fejlesztése


176

Gazdaságfejlesztési célrendszer (SMFS) kialakítása. További igényt generál a térségben a balatoni üdülővendégek többsége, akik a fürdésre alkalmatlan (pl.: borús, de nem esős) időben szívesen választják programul a gyalogos, kerékpáros, lovas vagy lovasfogatos túrákat, illetve a horgászatot. A falusi turizmus fejlesztése Somogy megye fontos turisztikai vonzerejét képezik a vidéki, falusi térségekhez kötődő, területileg kevésbé koncentrált jellegű turisztikai attrakciók: a természet viszonylagos háborítatlansága, a máig megőrzött, sokszínű tradíciók, a vidéki élet vonzása. A falusi turizmus fejlesztése jellemzően helyi, illetve kistérségi kezdeményezésekből táplálkozik, a jórészt spontán fejlődés jelentős lakossági aktivitáson alapul. A falusi turizmusból származó bevételek fontos jövedelmi forrást jelenthetnek a vidéki térségben élők számára, azonban e fejlesztések esetében is fontos a térségi szereplők közötti együttműködés. A borturizmus fejlesztése A borkóstolás, a borospincékben történő hangulatos vendéglátás kiváló kiegészítője lehet a turizmus egyéb területeinek, hiszen a külföldi vendégek – különösen a Balaton mentén nyaralók – fogékonyak a magyar bor kínálta szabadidős programokra. Ez a szőlőtermeléssel foglalkozó vállalkozásoknak kínál jó lehetőséget, amennyiben a pincéiket vendégfogadásra, vendéglátásra, borkóstoltatásra alkalmassá teszik. A borturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása és a termelt bor minőségének garantálása érdekében – a hegyközségek együttműködése révén – újabb borutak létrehozása szükséges. (Támogatandók a Balatonboglár mintájához hasonló kezdeményezések.) A népi mesterségek, kézművesipar felélesztése Jelentős alternatív foglalkoztatási lehetőséget biztosíthat a helyi kézműves és hagyományos feldolgozó szakmák megőrzése és fenntartása a megye egyes, munkanélküliség által jobban sújtott területein. További előnye ezeknek a tevékenységeknek, hogy hozzájárulnak a helyi értékek, hagyományok fennmaradásához is. A kézimunka-igényes hagyományos mesterségek alternatív jövedelemszerzési lehetőséget jelenthetnek a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számára is, valamint lehetőséget adnak a részmunkaidős foglalkoztatásra, és csökkent munkaképességűek bevonására is.


sportszerkölcsönzés és (lovaglás, kerékpár, szörf)



borászati, valamint kertészeti háttéripar és kereskedelem fejlesztése, halászati feldolgozás és logisztika, helyi termékekre épülő feldolgozóipar meghonosítása, helyi termékek forgalmazása falusi turizmus fejlesztése







 

kereskedelem

a szőlővel, borral kapcsolatos arculat erősítése, nagy pincék szerepének erősítése szezonhosszabbító rendezvények megtartása érdekében, a faluvégi pincesor kiépítése, borhoz, borászathoz kapcsolódó fesztivál megrendezése, „nyitott pincék” kialakítása borászati, valamint kertészeti háttéripar és kereskedelem fejlesztése, halászati feldolgozás és logisztika, helyi termékekre épülő feldolgozóipar meghonosítása, helyi termékek forgalmazása

barnamezős területek rehabilitációja falusi turizmus fejlesztése


177

Gazdaságfejlesztési célrendszer (SMFS) A vitorlásturizmus fejlesztése A vitorlázásnak mind sportként, mind szabadidős tevékenységként régmúltra visszanyúló hagyományai vannak a Balatonon. Nem csak magyar, de számos külföldi vitorlázó tartja itt hajóját egész éven át, hogy nyáron a szenvedélyének hódolhasson. Ugyanakkor, míg a vitorlás turizmus szempontjából egy tó terhelhetőségének EU-s határértéke 4 hajó/ha, ez az érték a Balatonon jelenleg csak 0,40,5. A természettel harmonizáló fejlesztés tere tehát adott. A lehetőség kihasználása érdekében egyrészt a jelenlegi kikötők modernizálása, valamint további új kikötők építése szükséges. Vízparti attrakciók fejlesztése A víziturizmus másik jelentős ága a tóparti strandolás, amelyre elsősorban a Balaton ad lehetőséget. A jelenlegi jövedelmezőségi és foglalkoztatási helyzetet javíthatják a szokásos lehetőségeken túli attrakciókat, szolgáltatásokat (pl.: aquapark, „tengerparti föveny”, gyermekanimátorok, gyermekétrend, fitneszoktatás) kialakító strandfejlesztések. Mivel a Balatonra érkező turisták településválasztását nagymértékben befolyásolja a strandok által kínált különlegességek megléte, így ezek által jelentős forgalomnövekedést lehetne elérni a megye tóparti településein. A balatoni szezont kinyújtó szolgáltatások fejlesztése A szezon megnyújtására elsősorban az adna lehetőséget, ha a strandolás és vízisportok mellett más programlehetőségeket is kínálna a megye Balaton-parti térsége, főleg a nyári szezonon kívül. A térség gazdag kulturális öröksége lehetőséget nyújt a szezon meghosszabbítására is alkalmas önálló kulturális vonzerők fejlesztésére. A kulturális turizmus területén a kínálat már ma is sokszínű, de jelentős vendéglétszámot vonzó rendezvény a térségben rendkívül kevés. Meggondolandó a kapacitások jobb kihasználása érdekében az elővagy utószezoni időszakban nagyobb léptékű produkciók létrehozása (amelyek önálló vonzerővel rendelkeznek és a tótól, időjárástól függetlenül vendégeket vonzanak), illetve a jelenleg meglévő nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező rendezvények továbbfejlesztése. Hozzájárulhat a szezon meghosszabbításához, ha a nyári szezonon túl is űzhető sportolási lehetőségeket kínáló szolgáltatásokat sikerül meghonosítani. A térség sza-badidősportos és sportrendezvény kínálata szegényes, nem éri el a kívánt mértéket, a szárazföldi programok közül szinte teljes egészében hiányoznak a szabadtéri, sportfesztivál jellegű rendezvények.

Összhang az IVS-sel  

   

   

jachtkölcsönzés és szerviz, jacht kikötő háttér-infrastruktúrájának fejlesztése sportszerkölcsönzés és kereskedelem (lovaglás, kerékpár, szörf)

a feltöltés területének családbarát szolgáltatásokkal történő gazdagítása Platán sétány kiépítése, sétány menti beépítésre szánt terület intenzitásának növelése egységes településarculat, településközpont kialakítása strandok egységes arculatának, színvonalának kialakítása

dombok kulturális funkciójának erősítése műemléki értékek megmentése, távlati funkcióinak kidolgozása sport és szabadidős funkciók erősítése, teniszpálya megfelelő helyének újragondolása sportszerkölcsönzés és kereskedelem (lovaglás, kerékpár, szörf)


178

Gazdaságfejlesztési célrendszer (SMFS) Mezőgazdasági termények feldolgozottsági szintjének növelése A termények jelentős része feldolgozatlan formában hagyja el a térséget, így az értékláncban termelődő jövedelemből csak kisebb részt tudnak realizálni a megyei vállalkozások. A megfelelő minőségben feldolgozott termékek iránt növekvő – exportlehetőségeket is kínáló – kereslet tapasztalható. Célszerű ösztönözni a feldolgozóüzemek fejlesztéseit, különösen azokat, amelyeket termelői csoportok hoznak létre, és elsősorban a helyi munkaerőre alapozva, a helyi termékek feldolgozását végzik. Példaként megemlíthetők a bogyós gyümölcsök és a hal.




borászati, valamint kertészeti háttéripar és kereskedelem fejlesztése, halászati feldolgozás és logisztika, helyi termékekre épülő feldolgozóipar meghonosítása, helyi termékek forgalmazása falusi turizmus fejlesztése

7.6.3. Az önkormányzat gazdasági programjában szereplő célokkal való összhang A város 2006-2010 ciklusprogramjának (gazdasági programja) és az IVS-nek összhangja rendkívül fontos, ennek biztosítása alapvető feladat – a fejlesztés feltételei és erőforrásai azonosak. A két dokumentum eltérő időtávra határoz meg fejlesztéseket, az IVS az önkormányzati cikluso(ko)n átívelő időtávval rendelkezik. Jelen pillanatban az IVS elkészültekor igyekeztük annak tartalmát a ciklusprogram tartalmához igazítani, azonban majd az új ciklusprogram készítésekor figyelemmel kell lenni az IVS megállapításaira (vagy az IVS felülvizsgálata, módosítása lesz elkerülhetetlen). A ciklusprogram megfogalmazza, hogy az Önkormányzat feladata nem elsősorban a munkahelyteremtés, hanem olyan környezeti kultúra és lehetőségek alakítása, mely vonzza a tőkét és a befektetőket annak érdekében, hogy a lakosság foglalkoztatási helyzete javuljon. A tartalékok jobbára elfogytak, az ingatlan értékesítési lehetőségek a minimumra csökkentek. Mivel a költségvetés nem ad lehetőséget önerő-tartalék biztosítására, így a ciklus pályázati lehetőségeinek kihasználása alapvető fontosságú a város bármilyen típusú fejesztése megvalósíthatóságában. Pályázati források nélkül a fejlődés és a fejlesztés szinte elképzelhetetlen. Az IVS-ben a település adottságaiból kiindulva a turizmus és a kultúra hangsúlyosabb, specializált és mélyebb szintű megjelenését állítjuk a középpontba, amely a változatosabb programkínálat, a település iránti érdeklődés, ezek által pedig a foglalkoztatás növekedéséhez vezet. Olyan teljes stratégia kialakítása volt a cél, amely felvázolja a város lehetőségeit, megoldási alternatívákat mutat fel, és javaslatot tesz egy konkrét irány mentén végighaladó, hosszú távon is fenntartható fejlődés megvalósítására.


179

Az Önkormányzat feladatai: 

A turizmus és a városba látogató vendégek érdekében és kedvére mindent el kell követni, hiszen a tóparti településeknek ez még ma is kiemelt megélhetési forrása.



A város erejét messze meghaladó sportcentrum beruházás a település céljai elérésének és jövőjének egyik alappillére lehet, s mindent el kell követni az elkövetkezendő években, hogy a létesítmény önfenntartóvá váljon.

A 2010-ig tartó ciklust végig megszorítások fogják nyomasztani (hitelfelvétel, csökkenő állami támogatások, növekvő feladatok miatt), tehát nincs más kiút, mint korlátokon belül mozogni, mindenkivel és mindenkinek együttműködni, és a civil erőforrásokat hasznosítani. A Képviselőtestület fokozott feladata a település fenntarthatóságának biztosítása. Mivel a mobilizálható vagyon végére ért az Önkormányzat, minden jövőbeni fejlesztés csak pályázati úton és hitelekkel kezelhető. Az utóbbi korlátozott, és ennek keretét jószerével ki is merítette a település, azonban egy-egy program indíthatóságánál a bankokkal való tárgyalás és korrekt kapcsolattartás nem zárható ki. A pályázati lehetőségekben bízva egy fejlesztési feladatsor került felállításra, melynek fontossági sorrendjét a pályázatok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg: 

Az egész várost érintő korszerű és lehetőleg zárt csapadékvíz-elvezetés megoldása, majd ezzel párhuzamosan vagy együtt a hiányzó, vagy éppen teljesen tönkrement gyalogjárdák megoldása.



Az előző ciklusban pályázati segítséggel megvalósult Dr. Török Sándor Egészségügyi Központ rekonstrukciójához kapcsolódóan feladat a II. ütem építése.



A 7-es számú főközlekedési út mellett elhelyezkedő városközpont építés egyes részleteinek befejezése.



A BB Központ területének megszerzése, fejlesztése.



A Parti sétányon található volt Balaton Akadémia épületének fejlesztése, rendbe tétele.



Balatonboglár óvodája, alapfokú oktatási intézménye, középiskolája és kollégiuma helyzetének rendezése, intézményi összevonások, recionalizálások véghezvitele, az egyes épületek fejlesztése.



A Könyvtár és a Művelődési Házak (szőlőskislaki, balatonboglári) fejlesztése, bővítése.



A kiállító helyiségek (Vörös és Kék Kápolna, Pince Tárlat, Fischl Ház) felújítása, helyzetük véglegesítése.

A fejlesztési elemek – a már megvalósult projeketek kivételével – szerepelnek a város fejlesztési stratégiájában,

a

bemutatott

intézkedések

összeállításánál,

a


stratégia

pénzügyi

180

megvalósíthatóságánál pedig figyelembe vettük Balatonboglár Város Önkormányzatának nehéz helyzetét, a pályázati forrásoktól várt fejleszthetőséget, a tervezett irányok kialakíthatóságában a potenciális támogatások hangsúlyosabb szerepét.

7.6.4. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang A településnek nem készült el és nincs érvényes Települési Környezetvédelmi Programja. Balatonboglár városa által az IVS készítése során elsősorban relevánsnak értékelt területi területfejlesztési dokumentum a Dél-Dunántúli Régió Stratégiai Fejlesztési Programja – Környezetfejlesztés (2006). Habár nincs a településnek környezetvédelmi programja, az IVS céljaiban megfogalmaz a települési klímaprogramhoz, a fenntartható fejlődés programjához, a környezeti károk csökkentéshez vezető passzusokat. Így az IVS stratégiája kiemelten kezeli: A. Klímaváltozási alprogramot 

lakossági és közületi energiatakarékosság,



hatásfok-javítás,



kibocsátás-csökkentés,



megújuló energia,



jobb tájgazdálkodás.

B. Környezetminőség alprogramot 

zöld város,



minőségi építészet,



ökológiai rehabilitáció.

C. Környezetalapú vidékfejlesztési programot 

helyi szőlő és gyümölcsértékesítés,



helyi szőlő- és gyümölcsfeldolgozás,



helyi borok, helyben feldolgozott termékek helyi forgalmazása.

D. Környezettudatosság alprogramot 

az erőforrások megőrzése,



fejlesztése,



helyi piacfejlesztés.


181

A Dél-Dunántúli Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának Környezetfejlesztési fejezete a térség tekintetében (és ezen belül Balatonboglár) tekintetében a következő intézkedéseket tartja szükségszerűnek: 

Az M7 nyomvonalába eső inert hulladéklerakó feltöltése (megtörtént).



A 7. sz. főút menti zajterhelés mérséklése (az M7 nyomvonal kiépülésével megoldódott).



A közlekedési eredetű légszennyezés mérséklése (Az M7 nyomvonal kiépülésével mérséklődött).



Szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kiépítése (a kistérségben elsőként Balatonboglár vezette be).

7.6.5. Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang Balatonboglár városa által az IVS készítése során elsősorban relevánsnak értékelt területi területfejlesztési dokumentumok a következők: 

Országos Területfejlesztési Koncepció (2005)



Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig (2008)



Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (2008)



A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Balaton Régió Fejlesztési Terve (2006)



A Balaton Nagytérség Közlekedésfejlesztési Stratégiája (2007)



A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja (2006)

A fenti nagyobb térség sorsát meghatározó fejlesztési dokumentumokon felül a legnagyobb, fejlesztési lehetőségekre gyakorolt hatást a Balaton-törvény, és az ennek alapjául szolgáló térségi rendezési terv, azaz a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve jelenti. Ez, bár nem szigorúan vett fejlesztési, hanem rendezési dokumentum, de a települési szinten jelentkező fejlesztési elképzeléseket ez a magasabb rendű terv igen erőteljesen befolyásolja. Ezért az összhangot ezzel a térségi tervvel az IVS-ben meg kellett teremteni. Balatonboglár kistérségi szinten a Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség9 (korábban Dél-Nyugat Balatoni Kistérség) meghatározó települése. A Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulást a SAPARD program indíttatására alakult 1999-ben Balatonlellei központtal, először 13, Statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szintű (korábban NUTS 4) mikrorégió. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. 9


182

majd 14 taggal, ám a társulás meglehetősen névleges maradt komoly kooperáció nélkül. Stratégiájának 2000-ben megszületett helyzetfeltáró része ugyan 2004 során megújult, de közben maga a társulás teljesen átalakult, a benne tagságot alkotó települések összetétele megváltozott, a kistérségi központ szerepét pedig Fonyód vette át. A mai napig nem született azonban olyan elfogadott területfejlesztési dokumentum, amely a kistérség fejlesztésének céljait, jövőképét megfogalmazná. A kistérségi összefogás a térségben nem érte el azt a működőképes szintet, amely alapján a települési célokhoz illeszthető, koherens kistérségi stratégia született volna. Az alábbiakban a térségi területfejlesztési (és területrendezési) dokumentumok azon részeit ismertetjük, amelyek az IVS készítésére hatottak, és amelyeknek a térségi célrendszereit a települési szintre lefordítva végeztük el a Balatonboglári IVS illesztését a magasabb rendű országos, regionális és kistérségi célokhoz. A település fejlesztése akkor hatékony, ha illeszkedik ezen magasabb rendű területi tervekhez. Az Országos Területfejlesztési Koncepció térségre vonatkoztatható megállapításai Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2005 decemberében elfogadott szövege külön kiemeli a Balaton térségét, amelyről ezt írja: „A Balaton térségének, mint az ország (Budapest után) elsődleges idegenforgalmi célpontjának, és kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékének fejlesztése a területfejlesztési politika országosan kiemelt céljának tekinthető. A Balaton törvényileg lehatárolt térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. […] A mindenkori fejlesztésnek tehát a még meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb kör

hasznosításával,

valamint

az

érintett

számos

szereplő

partnerségét

biztosító

stabil

intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség jöjjön létre.”

Az alábbiakban a tágabb térségre megfogalmazott országos, és a település IVS-ében megfogalmazott települési célokat vetjük össze táblázatos formában, hogy igazoljuk az országos célokhoz való illeszkedést.


183

31. táblázat: Az OTK és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése

Ágazat

OTK-ban megfogalmazott célok A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtését (minőségi turizmus, közösségi terek fejlesztése)

Balatonboglári IVS-ben megfogalmazott célok             

Turizmus

A Balaton térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezése

A szezon meghosszabbítását célzó fejlesztések

A turisztikai forgalom területi szétterítése a háttér területek bekapcsolásával

          

Ökológia, Környezetvédelem

A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása

      

valódi, használható városközpont, közösségi tér kialakítása, szerves kapcsolat létrehozása a part menti résszel szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, stb.) meglévő igényekhez igazítása nagyobb csoportokat befogadó szálláshelyek kialakítása strandok egységes arculatának, színvonalának kialakítása sétány menti beépítésre szánt terület intenzitásának növelése teniszpálya megfelelő helyének újragondolása Platán sétány kiépítése jacht kikötő háttérinfrastruktúrájának fejlesztése kerékpár háttérinfrastruktúra kialakítása minőségi szállás- és vendéglátóhely fejlesztés jacht kölcsönzés és szerviz üdülőterület fejlesztés lovasturizmus és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése sport és szabadidős funkciók erősítése dombok kulturális funkciójának erősítése a szőlővel, borral kapcsolatos arculat erősítése a feltöltés területének (zöldfelületének) családbarát szolgáltatásokkal történő gazdagítása a faluvégi pincesor kiépítése nagy pincék szerepének erősítése szezonhosszabbító rendezvények megtartása érdekében horgásztóra épülő turizmus fejlesztése ttrakciók összekötése egymással és a parti területtel, dombok szerves kapcsolatának kialakítása a Zöld Szív attrakcióinak összekötése a parti területtel vasútállomás és kikötő gyalogos kapcsolatának megteremtése a Nagyberek és a Jankovich telep vizuális és gyalogos kapcsolatának megteremtése „nyitott pincék” kialakítása turisztikai szolgáltatások telepítése a Landordon ökoturisztikai fejlesztések élőhelyrehabilitáció talajvízszabályozás az autópálya ökológiai elválasztó szerepének oldása a vízmegtartás (vízgazdálkodás) lehetőségeinek (új duzzasztott tavak) kiaknázása


184

Ágazat Ökológia, Környezetvédelem

Tájgazdálkodás

OTK-ban megfogalmazott célok A térség további beépítésének megakadályozása, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelése Nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balatonpart terhelésének korlátozása A természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése

tájrehabilitáció, kezelése

a

tájsebek

Tájvédelem

Balatonboglári IVS-ben megfogalmazott célok    

igényes, karakteres zöldfelület kialakítása lakóterületi közpark fejlesztése közterületfejlesztés zajvédő erdősáv telepítése



közműfejlesztés



 

szélhasznosítás a Balaton-törvény által biztosított keretek között helyi termékek forgalmazása borászati háttéripar kertészeti háttéripar és kereskedelem sportszer kölcsönzés és kereskedelem mikrovállalkozások számára inkubátorház halászati feldolgozás és logisztika helyi termékekre épülő feldolgozóipar meghonosítása a betelepülő szolgáltatások területének és a Nagyberek ökoturisztikai funkcióinak összekapcsolása családbarát szolgáltatásokkal zavaró kereskedelmi, ipari funkciók megszüntetése, áttelepítésének ösztönzése cross-pálya legalizálása, üzleti alapokra helyezése forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztés teherpályaudvarnál parkoló-fejlesztés



információs és tájékoztató felületek fejlesztése



műemléki értékek megmentése, funkcióinak kidolgozása

         

Közlekedés Infokommunikáció Kulturális örökségvédelem

környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózat fejlesztése Az info-kommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása Kulturális örökség védelmének magas szintű biztosítása

távlati

A térségi versenyképesség erősítése terén Balatonboglár a meglévő, helyi termelési tapasztalatokon és természeti-táji adottságokon alapuló ágazatokra épít. Emellett fontos szerepet szánunk a szomszédos településekkel való együttműködésre, ami a Balaton-térségben biztosíthatja a versenyképességet. A területi felzárkózás elősegítése terén a város nincs nagyon rossz pozícióban. Fontos, hogy a gazdasági nehézségek miatt a leszakadást elkerülje, valamint szerepet játsszon a háttértelepülések bevonásában, hozzájárulva azok leszakadásának elkerüléséhez. A fenntartható területi fejlődés kiemelt fontosságú balatonboglári IVS-ben. A célt szolgálja a fokozatos fejlesztés, az erőforrások kíméletes hasznosítása, valamint a környezeti-társadalmi-gazdasági szempontok összehangolása. A város növekedése helyett a minőségi átalakulást szorgalmazzuk. Az örökségvédelem szintén központi elem, hiszen Balatonboglár igen gazdag a kulturális és a természeti örökségekben. Megőrzésüket ugyancsak a fenntartható hasznosítás elve alapján


185

igyekszünk biztosítani. Az Európai integráció elősegítése – mivel turisztikai térségben helyezkedik el a város – elsősorban a települési környezet minőségi fejlesztését, a helyi minőségi termékek népszerűsítését jelenti. Emellett hangsúlyt helyezünk az európai értékrend (pl. környezetkultúra, demokratikus kultúra) elsajátítására is. A decentralizáció terén a kistérségen belüli munka- és szerepmegosztást igyekszünk elősegíteni. Siófok ellenpontjaként a Balaton déli partján létrejöhet a három szomszédos város szoros együttműködésével egy új pólus. Emellett a háttértelepülésekkel való szorosabb együttműködés is a decentralizációt szolgálja. A 2015-ig meghatározott célok között kiemelt fontosságú a különleges adottságú térségek fejlesztése. A megfogalmazott kategóriák között Balatonboglár a természeti, táji értékekben gazdag területek közé sorolható. Itt a cél az erőforrások kiaknázása. Az adottságokat a gazdasági haszon megszerzése mellett a településarculat és a helyi identitás erősítésére is használjuk úgy, hogy a meglévő értékek erősítése mellett új értékeket is teremtsünk. A Barátságos és Biztonságos Város gondolat egyszerre, integratív módon fogalmazza meg az OTK elsődleges céljának, a versenyképesség megteremtésének valamint az értékvédelem biztosításának és a helyi életkörülmények javításának szándékát. A versenyképességi célokat szolgálja: 

a helyi középiskola minőségének javítása, bevonása a fejlesztésbe (tudástársadalom építése, innováció terjesztése);



a vállalkozói övezet kialakítása, a turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra minőségi fejlesztése;



a szervezeti hálózatok, társadalmi kapcsolatok, információs csatornák fejlesztése, a gazdasági hálózatok erősítése;



a település stratégiailag megalapozott arculatának kialakítása, a pozitív megítélés javítása;



a környezeti adottságok védelme, új értékek teremtése.

A területfejlesztési politika 2013-ig kitűzött országos céljaihoz Balatonboglár elsősorban a turizmuspolitikai célokhoz tud kapcsolódni: 

a turisztikai forgalom területi és időbeli szétterítése a kínálat bővítésével;



a térségi turisztikai marketing rendszerének megteremtése az arculat és a kapcsolati háló erősítésével;



az öko- és aktív turizmus népszerűsítése a Nagyberek, illetve a Várdomb és a sportterületek jobb kihasználásával;


186



a balatoni turisztikai versenyképesség nemzetközi pozícionálását az OTK-ban kiemelten fejlesztendő aktív- (sport-szabadidő) és a borturizmussal kiegészített vízparti turizmusfejlesztéssel, a minőségi kulturális programokkal kívánjuk elősegíteni.

Határozott szándékunk, hogy a turizmus fejlesztése úgy történjen, hogy a helyi lakosság a fejlesztéseknek és azok hozadékainak elsődleges élvezője legyen. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig Balatonboglár városfejlesztési stratégiája igyekszik megfelelni a régió hosszú távú fejlesztésének irányelveinek: 

Fenntarthatóság: Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a természeti-környezeti értékek fenntartására.



Versenyképesség: A Balaton térsége nemzetközi jelentőségű turisztikai desztináció, mely egyértelműen jelzi, hogy egyben a nemzeti versenyképesség fontos eleme is.



Partnerség: A térség fejlesztésében az állam, az önkormányzatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági szereplők és a civil társadalom szervezetei, reprezentánsai.



Területi harmónia: A Balaton régió, mint a lakó és a rekreációs funkciók integrált térsége a területi harmónia jegyében kell, hogy fejlődjön. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az itt élők és az ide látogatók életkörülményeinek kialakításakor törekedni kell arra, hogy azok összhangban legyenek a természettel, a környezettel. A térség fejlesztése során azonban arra is figyelemmel kell lenni, hogy a helyi társadalom és a szolgáltatásokat igénybe vevők meghatározó

státuszcsoportjai

(állandó

lakosok,

üdülő

tulajdonosok,

külföldi

ingatlantulajdonosok, helyi-, és szezonálisan jelen levő, illetve a különböző működési nézeteket valló, eltérő menedzsment-szemléletű vállalkozások, bel-, és külföldi turisták, stb.) közti harmónia is hosszú távon biztosítható legyen. 

Biztonság: A szűkebb értelemben használt közbiztonság, közlekedésbiztonság mellett megkülönböztetett figyelem tulajdonítandó a fürdőzők, és a vízi sportokat űzők biztonságára, az élelmiszerbiztonságra, továbbá a munkavégzés biztonságos feltételeinek garantálására csakúgy, mint a lakosság létbiztonságára, illetve általában a katasztrófa megelőzésre, és elhárításra.



Esélyegyenlőség: Egy olyan európai jelentőségű turisztikai desztináció, mint a Balaton, a belátható jövőben a térség által nyújtható élményforrásokhoz való hozzáférés esélyét biztosíthatja a legstílusosabban. Az infrastrukturális ellátottság és a tudáshoz való hozzáférés mellett az esélyegyenlőség biztosítása terén ez a folyamatban levő akadálymentesítési program mielőbbi végrehajtása mellett jelentheti azt is, hogy 2020-ig Magyarországon újra


187

mindenki számára nyújthassunk Balaton-élményt, és azt is, hogy megvalósulhasson a jogszabályokban meghirdetett és a vízpart rehabilitációs tervekben kidolgozott (2005) minimum 30%-os belterületi szabad partszakasz, vagyis a tó fizikai megközelíthetősége. 

Identitásépítés: A Balaton régió helyi társadalma dokumentáltan jelentős mértékben és pozitív előjellel kötődik a térséghez. A balatoni identitásban rejlő energiák, társadalmi aktivitás jelentős szerepet játszhat a jövőben a térség fejlesztésében.

A Balaton Régió jövőképe „Legyen a Balaton Magyarország és Európa kertvárosa!” A Balaton Régió 2020-ra legyen a természetesség és a magas életminőség közép-európai mintarégiója. A régió, a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira építve, európai szinten igényes, exkluzív vonzó lakó-, üdülő-, és munkakörnyezetté váljon: 

Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, állandó és ideiglenes lakói számára a legvonzóbb életminőséget nyújtja;



magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezik, környezeti állapota stabilizálódik, Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságai, mint nemzeti közkincs megőrzése felett hűen őrködik;



megteremti

saját

potenciálját

a

külső

gazdasági,

környezeti folyamatokhoz

való

alkalmazkodás céljából, csökken a térség kiszolgáltatottsága a globális éghajlatváltozási folyamattal, valamint a hazai és nemzetközi fejlesztési források elérhetőségével szemben; 

környezeti

és

táji

értékek

fenntarthatósága

mellett

jelentős

hazai

és

külföldi

idegenforgalommal rendelkezik, a szabadidő eltöltésnek, az élménykeresésnek és az egészséges életvitelnek a legvonzóbb magyarországi térsége, miközben különböző területeit izgalmas sokféleség jellemzi; 

táji, természeti adottságokra és kultúrtörténeti hagyományokra épülő („Balaton márka”), a helyi környezeti feltételekhez igazodó versenyképes gazdasággal rendelkezik;



a helyi szereplők együttműködése révén a régióban megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a térségen belül marad, a térség szereplőit gazdagítja.

A BKÜ-HTTK szűkebb térségre vonatkoztatható megállapításai: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térség jelenti Balatonboglár nagytérségi identitásának egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – elemét. A település sokkal inkább érzi mindennapi működésében a Balatoni térséghez való tartozást a regionális identitásában, mint a Dél-Dunántúli Régióhoz való kötődést. A BKÜ-HTTK a déli part egészéről ezt írja:


188

„jól megközelíthető, sekély víz, ami alkalmas a nagy létszámot vonzó turisztikai szolgáltatások fejlesztésére. Javasolt, hogy a Siófokhoz közeli partszakaszon elsősorban a fiatalok jelentsék a meghatározó célcsoportot, míg a nyugati szakaszon elsősorban a családosok igényeihez igazodjon a kínálat. Ez vonatkozik, mind a balatonszemesi, mind a fonyódi termálvíz hasznosítási lehetőségeire is. A turisztikai kínálat minőségének javításához szükséges a nagyobb települések (városok) arculatának megújítása, rekreációs zónáinak fejlesztése. A térség alkalmas nagyobb létszámot megmozgató fesztiválok, rendezvények lebonyolítására is.”

Balatonboglár a BKÜ-HTTK által Kelet-Belső Somogy kisrégióba sorolt. A kisrégióról az anyag a következő elemző, összegző megállapításokkal él: „A részrégió városi központjai a parton Balatonboglár és Lelle, Fonyód, a parttól távolabbi települések közül Lengyeltóti. […] A helyi mezőgazdaság húzóágazata elsősorban a növény-, azon belül a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az ebben rejlő lehetőségek (termesztés, és a termékek feldolgozása, kereskedelme-; a Balaton-part, mint felvevőpiac, illetve távolabbi piacok) kiaknázása mindenképpen potenciális gazdaságdiverzifikációs esély a térség számára. A feldolgozás során törekedni kell a minél nagyobb hozzáadott értékű termékek kínálatára (így pl. konzervipar fejlesztésére), illetve a helyi, táji sajátosságként eladható élelmiszeripari termékek (lekvár, befőtt, stb.) előállítására, utóbbit akár nagyobb szériában is megfelelő kereslet esetén. Balatonboglár környékén a szőlészetre települt borászat kiemelkedő. A helyi erdőterületekre alapozva az erdőgazdálkodás és a kapcsolódó faipar is megemlíthető. A helyi sajátosságként értékesíthető élelmiszeripari termékekhez hasonlóan a kézművesipar is a helyben előállított használati- és ajándéktárgyakra fókuszálhat. […] A parttól távolabbi településeken gondot okoz a turisztikai termékek hiánya, vonzásadottságok kihasználatlansága. Lehetőségként jelenik meg a part kínálatát kiegészítendő aktív /falusi, horgász, vadász, kerékpáros, borturizmus; illetve másik útként az önálló arculat erősítése amennyiben nem a parthoz kapcsoljuk a parttól távolabbi településeket – ez esetben falusi és aktív turizmus egymást kiegészítő kettőse kerülhet középpontba, de ebben az esetben is legalább kölcsönös ajánlattétel, egybefűzött programcsomagok révén kooperálhatna a part és a dombvidék. A halastavak a horgászturizmus fejlesztéséhez szolgálhatnak alapul. […] Fontos a jövőben a programkínálat diverzifikálása (sportlehetőségek, koncertek, fesztiválok a vendégkör igényeinek kielégítésére), illetve a turisztikai és egyéb szektorok közötti vállalkozási hálózat létrejöttének ösztönzése, melyet azonban nehezít a part és a parttól távolabbi települések közti kapcsolatok alacsony intenzitása.


189

[…] Az elsődleges célcsoportot az olyan fiatal, illetve a középkorú, fizetőképes csoportok jelentik, melyek aktív életet élnek, saját autóval rendelkeznek (vagy kölcsönzési lehetőséget biztosítani számukra), esetleg kisgyermekes családok (oktató jellegű turizmus bemutatva a háztáji állatok etetését-tartását a falusi életmódot- ez lehet önállóan helytálló termék vagy a part kínálatát kiegészítő lehetőség.

A BKÜ-HTTK jövőképe elérésének Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) által meghatározott beavatkozási területeit, illetve az azokkal összhangban álló balatonboglári fejlesztéseket mutatjuk meg az alábbiakban: 32. táblázat: A BKÜ-HTTK mikrotérségi és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése

Ágazat

BKÜ-HTTK-ban megfogalmazott célok Részregionális városi központi szerep erősítése

Balatonboglári IVS-ben megfogalmazott célok   

Települési infrastruktúra

  

Elsősorban a családosok (ezen belül is a kisgyermekes családok) igényeihez igazodó turisztikai kínálat kiépítése

Turizmus

aktív /falusi, horgász, vadász, kerékpáros, borturizmus fejlesztése

           

programkínálat diverzifikálása (sportlehetőségek, koncertek, fesztiválok a vendégkör igényeinek kielégítésére)

 

valódi, használható városközpont, közösségi tér kialakítása, szerves kapcsolat létrehozása a part menti résszel szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, stb.) meglévő igényekhez igazítása nagyobb csoportokat befogadó szálláshelyek kialakítása sétány menti beépítésre szánt terület intenzitásának növelése Platán sétány kiépítése minőségi szálláshely- és vendéglátóhely fejlesztés üdülőterület fejlesztés lakóterület fejlesztések intézményfejlesztés strandok egységes arculatának, színvonalának kialakítása dombok kulturális funkciójának erősítése a feltöltés területének (zöldfelületének) családbarát szolgáltatásokkal történő gazdagítása a faluvégi pincesor kiépítése nagy pincék szerepének erősítése szezonhosszabbító rendezvények megtartása érdekében horgásztóra épülő turizmus fejlesztése „nyitott pincék” kialakítása turisztikai szolgáltatások telepítése a Landordon a szőlővel, borral kapcsolatos arculat erősítése attrakciók összekötése egymással és a parti területtel, dombok szerves kapcsolatának kialakítása sportszer kölcsönzés és kereskedelem


190

BKÜ-HTTK-ban megfogalmazott célok

Ágazat

Balatonboglári IVS-ben megfogalmazott célok  

sport és szabadidős funkciók erősítése lovasturizmus és kapcsolódó infrastruktúrájának fejlesztése jacht kölcsönzés és szerviz kerékpár háttérinfrastruktúra (kölcsönző, szerviz) kialakítása teniszpálya megfelelő helyének újragondolása ökoturisztikai fejlesztések élőhelyrehabilitáció talajvízszabályozás az autópálya ökológiai elválasztó szerepének oldása a vízmegtartás (vízgazdálkodás) lehetőségeinek (új duzzasztott tavak) kiaknázása borászati háttéripar (palackozás, öblösüveg gyártás, címkézés, hordókészítés, stb.) kertészeti háttéripar és kereskedelem halászati feldolgozás és logisztika helyi termékekre épülő feldolgozóipar meghonosítása helyi termékek forgalmazása

   Mezőgazdasági fejlesztések

Gazdálkodás (mezőgazdaság és háttéripar)

    

Mezőgazdasági háttéripar (élelmiszeripar, borászat, faipar) fejlesztése Kézművesipar fejlesztése

    

A

Balaton

Kiemelt

Üdülőkörzet

Területrendezési

tervének

(BKÜ-TrT)

szűkebb

térségre

vonatkoztatható megállapításai A Balaton kiemelt Üdülőkörzetnek speciális, a területrendezést is érintő szabályrendszerei vannak, amelyek magasabb rendű jogszabályként (Balaton-törvény10) bizonyos korlátokat jelentenek a település fejlesztése szempontjából. A BKÜ-TrT magasabb rendű rendezési tervként és törvényi erejű jogszabályként jelentős korlátozó tényezőt és egyben kötelezettségeket jelent a település számára. A területrendezési terv övezetei közül Balatonboglárt érinti: 

magterület övezete: Balaton vízfelszíne, Nagyberek;



ökológiai folyosó övezete: Jamai patakot kísérő galériaerdő szőlőskislaki sávja;



puffer terület övezete: néhány ökológiai folyosó menti terület;



tájképvédelmi terület övezete: szőlőskislaki külterületek jelentős része (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki);



történeti települési terület övezete: Balatonboglár és kislak teljes közigazgatási területe (elő kell írni a látványkép-védelmet, a zöldfelület fejlesztést, a hagyományos építkezési módokat és új üzemanyagtöltő nem létesíthető);

2008. évi LVII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról 10


191



szélerőmű

elhelyezéséhez

vizsgálat

alá

vonható

terület

övezete:

Balatonboglár

közigazgatási területén nincs, azaz szélerőmű a Btv. értelmében a település területén nem helyezhető el; 

ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti;



felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete: Balatonboglár és kislak teljes közigazgatási területe ide tartozik (ezért itt csak korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható);



földtani veszélyforrás terület övezete: Szőlőskislak külterületének landordi részét érinti (itt a felszíni vizel elvezetését és a beépítés szabályait szigorúbban kell szabályozni helyi szinten);



vízeróziónak kitett terület övezete: szintén a kislaki részeket érinti: a Vad tó és környéke, valamint a landordi rész tartozik ide (tudatos agrotechnikai módszereket, és a vízmosások megkötésének helyi szintű szabályozását kéri a terv);



felszíni vízminőség-védelmi terület övezete: Balatonboglár esetében a Nagyberek érintett (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, de lehetőség van ökoturisztikához kapcsolódó bemutatói infrastruktúra limitált kiépítésére);



tómeder övezete: (rögzíti a Balaton jogi vonalát és erősen korlátozza az azon belüli építésirendezési tevékenységeket);



térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete: ilyen terület Balatonbogláron nincs kijelölve, azaz a területen ilyen típusú létesítmény nem létesíthető;



települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak belterülete az övezet része (a Btv. itt magassági korlátozást vezet be a meglévő magasságokhoz igazítva);



gazdasági terület övezete: a Klapka Gy. út menti területek, a Kombinát területe, és a Szőlőskislaktól északra található terület tartozik ide (új jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem jelölhető ki az övezetben, a beépítettséget és a zöldfelületi arányt is szabályozza a Btv.);



általános mezőgazdasági terület övezete: a külterületi részek nagy százaléka ide tartozik (telekmérethez és művelési ághoz köti a beépíthetőség mértékét, lehetőségét);



kertgazdasági terület övezete: a landordi területrész tartozik ide (a művelt telek fogalmát vezeti be, és ehhez köti a beépítés lehetőségét);



erdőterület övezete: ide tartoznak a kislaki rész kombinát melletti, Vad tó melletti és landordi erdőterületei (többek között tiltja a terepmotorozást);



erdőtelepítésre alkalmas terület övezete: a Landordi tó környezete kijelölt erre (a Btv. megtiltja ezen területek beépítésre szánt területté minősítését);


192



kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti.



kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: ide tartoznak a kislaki rész kombinát melletti, Vad-tó melletti és landordi erdőterületei;



turisztikai fejlesztési terület övezete: Az M7-től délre eső csomóponti terület a Kombináttal ellentétes oldalon és Szőlőskislaktól ÉK-re eső terület idesorolt (5 ha-os min. telekmérethez köti a 10%-os beépíthetőséget);



szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: gyakorlatilag az egész kislaki határ ide sorolt, illetőleg Boglár temetőtől délre eső területrészei (beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet lehet);



kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti.

A Balaton-törvény vonatkozó előírásai miatt a település M7 és tópart közötti szakaszán gazdasági területeken ipari terület települési terület-felhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési terület-felhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület [4/B. §] A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdőterület, és a zöldterület települési terület-felhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet. [5. §] A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a vízpartrehabilitációs

tervben

(a

továbbiakban

együtt:

vízpart-rehabilitációs

terv),

továbbá

a

településrendezési tervben zöldterületi terület-felhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlannyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen más terület-felhasználási egység nem jelölhető ki [6. §] A Balatonboglári IVS a fenti térségi szabályozók mentén, ahhoz és korlátozásaihoz teljes mértékig illeszkedve készült el. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Balaton Régió Fejlesztési Terve (BRFT) Egyebekben a régió jelentős mértékben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) fejlesztési dokumentumaira támaszkodik. A Fonyódi kistérség azon kevés kistérség közé tartozik, amelyek


193

teljes egészében a BKÜ részét képezik. A fentiek miatt a 2007-2013 időszakra szóló Balaton Régió Fejlesztési Tervével (BRFT) való kapcsolatot fontos vizsgálni. A BRFT öt kiemelt prioritása (a Balaton Stratégia és a Komplex Program alapján) szerinti IVS tartalom: 1. A gazdasági szerkezet diverzifikálása (hagyományos területek és új kitörési pontok) A mezőgazdasági vállalkozások elsősorban a szőlőhöz és a borhoz, illetve a gyümölcshöz köthetők. A vállalkozások diverzifikációját a több lábon állás (feldolgozás és/vagy turizmus) jelenti. A diverzifikáció erősítését szolgálja az aktív és a családi turisztikai szolgáltatások bővítése, a halászat erősítésének szándéka. A vállalkozói övezet a vállalkozások egymást segítő, szinergikus kapcsolati hálóját erősítheti. 2. A XXI. század igényeinek megfelelő szervezeti és infrastrukturális háttér, minőségi fejlesztések A vállalkozói és civil szervezetek kialaktása/fejlesztése a turizmus menedzsment rendszerének megújításához járulnak hozzá. A turizmus újjászületését a városszálloda elképzelés, valamint a zöldterületek innovatív megújítása, a régi illetve hagyományos programok, rendezvények felélesztése, bővítése, újragondolása biztosítja. 3. A humánerőforrás képzése, egész éves foglalkoztatás kialakítása E pontban hangsúlyos elemként a civil bázis megteremtése a legjelentősebb illeszkedési elem. A helyi társadalom megújítását a társadalmi párbeszéd erősítésén keresztül célozzuk meg. A párbeszéd elősegíti a problémák feltárását és ezáltal a munkaerő kereslet és kínálat közelítését. 4. Egységes és integrált elérhetőség biztosítása A kerékpáros közlekedés és a hajózás fejlesztése, a helyi gyalogos elérhetőség javítása valamint az egyes közlekedési ágak kapcsolati rendszerének fejlesztése és harmonizálása jelenik meg az IVS-ben. 5. A környezeti értékek fenntartható hasznosítása a vonzó életminőség érdekében Az IVS szorgalmazza a megújuló energiaforrások hasznosítását. A Barátságos és Biztonságos Város koncepció a vonzó és élhető balatoni település kialakítását szolgálja. A környezeti állapot javítását a javasolt gazdálkodási módok és a környezet minőségi, környezetilegtársadalmilag-gazdaságilag egyaránt fenntartható módja teszi lehetővé. A Balaton Nagytérség Közlekedésfejlesztési Stratégiája (BNT-KFS) A Balaton nagytérség fő hajtómotorját, kohéziós tényezőjét a turizmus jelenti. A fejlesztés stratégiájának rögzítésekor alapvetően a négy tényezővel kell számolni: 1. a turizmus szempontjából minden esetben kulcstényező a térség különböző kiindulási pontokból való elérhetőségének színvonala (gyorsaság, gyakoriság, komfort, ár); valamint BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

194

2. a térségen belüli mozgás lehetősége; 3. közrejátszik a turizmust működtető jelentős mennyiségű munkaerő (munkahelyre és haza) mozgásának megoldottsága; 4. és a területhasználat terén számolni kell a turizmus és a közlekedés konfliktusával (zaj, légszennyezés, területfoglalás) is. A Balatoni üdülőkörzet közlekedése fejlesztése során az egyéni közúti és a közösségi közlekedést harmonikusan kell fejleszteni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közösségi közlekedésnek egyrészt a közúttal szembeni valós alternatívaként kell megjelennie, másrészt az üdülőkörzet kiemelt részeinek személygépkocsi forgalmát és a parkolási felületek méretét korlátozni kell. A déli part esetében a 2007-re teljesen kiépülő M7-es autópálya a távolsági egyéni közlekedés számára hosszú távon is megoldást jelent, azonban a belső mozgások szempontjából nem nyújt valós alternatívát a közösségi közlekedéssel szemben. A közlekedési szektor másik két ágazata – a hajózás és a légi közlekedés – ugyancsak fontos szerepet játszik a térség turizmusában. E két ágazat tekintetében egyrészt a kikötői és repülőtéri fogadó infrastruktúra, másrészt a közösségi közlekedési kapcsolatok erősítése szükséges. A Balatont elsősorban a vitorlázók számára kijelölt helyként célszerű fejleszteni. Számtalan kikötő épült és korszerűsödött az elmúlt években, ezen a téren a kereslet mégis meghaladja a kínálatot.

33. táblázat: Az BNT-KFS és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése

Ágazat

Vasúti közlekedés

BNT-KFS –ben a területre

megfogalmazott célok Balatonboglár-Fonyód között a félórás követésű személyvonati közlekedés bevezetése második vágányt igényel

Autóbusz közlekedés

Az autóbuszállomás a vasútállomás szomszédságában található, elhelyezkedése, közúti kapcsolatai megfelelőek, beruházási igény nem merül föl.

Hajóforgalom

-

Személygépjármű közlekedés

-

 

  

Kerékpár közlekedés

-

Balatonboglári IVS-ben megfogalmazott célok a közösségi kötött pályás közlekedés feltételeinek javítása teherpályaudvarnál parkolófejlesztés



kikötői háttér infrastruktúra fejlesztése forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztés a kerékpáros turizmus háttér infrastruktúrájának fejlesztése a Balaton Kör kerékpárút települést érintő szakaszának felújítása


195

A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja (DDR-TSFP) A régió stratégiai fejlesztési programja a Dél-Balatont kiemelt magterületként kezeli turisztikai szempontból. „A Balaton tekintetében a célállapot egy olyan, nemzetközi szinten is népszerű vízparti üdülőhely, amely programkínálatában felveszi a versenyt a tengerparti üdülőhelyekkel is, emellett földrajzi szempontból kevésbé koncentrált. A Balaton ismét nemzetközi szinten is népszerű üdülőparadicsommá válik, ugyanakkor nagyobb mértékben részesül a belföldi turizmusból is. Fontos célkitűzés, hogy a Balaton közvetlen vonzásterületétől (5-10 km-es sáv) délebbre eső területek is nagyobb mértékben részesüljenek a Balaton turizmusából, ami a programkínálat bővítésével és ismertté tételével érhető el. A 2013-as jövőképben tehát a Balaton desztináció egy színvonalas, infrastrukturálisan kiválóan kiépített vízparti üdülőterület, ahol a turisták a vízparti üdülésüket több egynapos kirándulással egészíthetik ki a tótól délebbre eső területek irányában, így a desztináció területe és vonzáskörzete déli irányba kibővül.” – írja az anyag 34. táblázat: Az DDR-TSFP és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése

DDR-TSFP –ben a területre

Ágazat       

Turizmus



megfogalmazott célok a termékkínálat szétosztása a Déli parton nyugodt és csendesebb partszakaszok és mozgalmas strandok váltakozása gyerekbarát programkínálat erősítése kiegészítő (tematikus) programkínálat a lovaglástól a borturizmusig kulturális kínálat bővítése esőnapokon is létező programkínálat erősítése vendéglátóhely választék szélesítése a szezon kinyújtása

Balatonboglári IVS-ben megfogalmazott célok  strandok egységes arculatának, színvonalának kialakítása  dombok kulturális funkciójának erősítése  a feltöltés területének (zöldfelületének) családbarát szolgáltatásokkal történő gazdagítása  a faluvégi pincesor kiépítése  nagy pincék szerepének erősítése szezonhosszabbító rendezvények megtartása érdekében  horgásztóra épülő turizmus fejlesztése  „nyitott pincék” kialakítása  turisztikai szolgáltatások telepítése a Landordon  a szőlővel, borral kapcsolatos arculat erősítése  attrakciók összekötése egymással és a parti területtel, dombok szerves kapcsolatának kialakítása  sportszer kölcsönzés és kereskedelem  sport és szabadidős funkciók erősítése  lovasturizmus és kapcsolódó infrastruktúrájának fejlesztése  jacht kölcsönzés és szerviz  kerékpár háttérinfrastruktúra (kölcsönző, szerviz) kialakítása  teniszpálya megfelelő helyének újragondolása  ökoturisztikai fejlesztések


196

7.6.6. A stratégia főbb belső összefüggései A célrendszer belső struktúráját tekintve következetes, a SWOT-analízis során a feltárt problémák megoldására adott/adandó válaszok eredményeképpen, valamint a meghatározott települési erősségek és lehetőségek kihasználására építve kerültek megfogalmazásra. Ezek összhangja biztosítja azt, hogy a település erejéhez mérten növekedhessen, a jelenlegi, valós állapotok felől el tudjon mozdulni a közösen (lakosok, településvezetők, civilek és vállalkozók által) felvázolt jövőkép irányába. A célrendszer koherenciájának tekintetében a városrészek stratégiában megfogalmazott intézkedései egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia átfogó és részcéljának megvalósításához. Ezen összefüggések, az intézkedések célrendszerhez történő összetett kapcsolódási hálója az 1. számú mellékletben található mátrixban látható. A kijelölt városrészekben megvalósítandó programok, intézkedések úgy kerültek meghatározásra, hogy lehetőleg (természtesen az akcióterületek sajátosságait figyelembe véve) minden egyes átfogó célhoz kapcsolódni tudjanak, tehát minden átfogó célt megvalósításában minden akcióterület szerepet tudjon játszani. Az egyes városrészek fejlesztési céljai között kiemelt szerepet kap a turizmus és a kultúra, amely nemcsak a városráészek, de az akcióterületek vonatkozásában is egy végigvonuló motívum. Ennek fő oka a település helyzetében, adottságaiban keresendő (Balaton, szőlő, befogadó város, stb.). Az akcióterületek általában úgy kerültek lehatárolásra, hogy minél több cél megvalósítható legyen területükön, azonban minden egyes akcióterületnél van egy fő hangsúly, motívum, amelyre jobban összpontosít. A stratégiában megfogalmazott irányokba történő érdemi előrelépéshez, a városfejlesztés beindításához, a befektetői kedv fokozásához és irányításához az azonosított erőforrások (pénzügyi és emberi oldalról) elegendőek. Az erőforrások megfelelő felhasználása, az előre lefektett és elfogadott elvek, célok mellett történő követlezetes kiállás nélkül azonban nem indíthatók be a jelzett folyamatok. Az Önkormányzat feladata, hogy az ideális és a reális állapot közötti rést saját eszközeivel minél jobban szűkítse, a felvázolt célok és hozzájuk kapcsolt intézkedések közül azok megvalósítását priorizálja, melyek a többi cél elérését segítik (pl.: további, fejlesztésbe bevonható forrásokat teremtenek, vagy befektetőket vonzanak).


197

A meghatározott akcióterületek között – kimondatlanul is – egyfajta prioritást lehet felállítani, ami az összekapcsolódásukat, összekapcsolhatóságukat, valamint az egymásra épülhetőségüket is meghatározza. 35. táblázat: Akcióterületi célok megvalósításának időtávjai

Prioritás (lépések és időtávok meghatározása) 1. lépés (rövidtáv, 0-2 év) 2. lépés (középtáv, 2-5 év) 3. lépés (hosszútáv, 5-7 év)

Akcióterület A1, A2 A8, A3, A6 A4, A5, A7, A9

Önkormányzati fejlesztések jelen pillanatban a városközpontra (A1 – Zöld szív akcióterület) fókuszálnak, aminek az oka a források szűkössége. Úgy gondoljuk, hogy az itt elvégzett fejlesztések egyfajta generátorként szolgálhatnak 

egyrészt a többi önkormányzati fejlesztés tekintetében (pl.: jövedelemtermelő projektek megvalósításával fedezet nyílhat a nem jövedelemtermelő, közcélú feladatok, tevékenységek számára,



másrészt a vállakozói tőke beáramlásához, a vállalkozó kedv növekedéséhez (látszik, hogy az Önkormányzat tesz valamit, amibe „belekapaszkodhatnak” a fejleszteni szándékozók.

A stratégia tervezése, a fejlesztési célok valamint a beavatkozások meghatározásakor igyekeztünk figyelembe venni az egyes városrészek esetében jelentkező funkcióvesztés kockázatát is. Úgy terveztünk, hogy a kitűzött célok, a tervezett fejlesztések megvalósítása funkcióbővülést, vagy funkció megerősítést eredményezzen az adott városrészre vonatkozóan, és más városrészre nézve ez funkcióvesztéssel ne járjon. 36. táblázat: A városrészek céljainak áttekintése, és azok más városrészekre gyakorolt lehetséges (pozitív vagy negatív) hatásainak bemutatása

Célok

Más városrészekre gyakorolt lehetséges hatások

Központi városrész Fejlesztések megvalósítása a kultúra témaköre mentén.

Pozitív, vagy semleges hatás:  Egy helyre koncentrált szolgáltatáscsoport alakul ki, amelynek egys elemei összehangolt egységet alkotnak és mindenhonnan könnyen megközelíthetők.  A hangosabb tevékenységek nem a lakóterületi részre esnek. Negatív hatás:  Nem találtunk ilyet, nem került elvonásra funkció más városrészből.


198

Célok

Más városrészekre gyakorolt lehetséges hatások

A városrész perifériáján lévő Pozitív, vagy semleges hatás: területek turisztikai  A turisztikaifejlesztések a többi városrész turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése, fejlesztéseihez igazodik, nem elvonni szándékozunk a terület turisztikai funkciókat más területektől, hanem azok háttér-, kiszolgáló szempontból történő infrastruktúráját megteremti. felértékelése. Negatív hatás:  Nem találtunk ilyet, nem került elvonásra funkció más városrészből. A foglalkoztatás helyzetének Pozitív, vagy semleges hatás: javítása.  Minden városrészben tervezett a foglalkoztatás helyzetének javítása, elsősorban az adott városrész adottságainak függvényében. Negatív hatás:  Nem találtunk ilyet, nem került elvonásra funkció más városrészből. Lakó és üdülőterület bővítése, Pozitív, vagy semleges hatás: minőségi fejlesztése.  Balatonboglár területe igen korlátozottan bővíthető, nincsenek bevonható fejlesztési területek, így csak kevés terület alkalmas lakó-üdülő funkciókkal történő bővítésre. Mivel máshol erre nincs lehetőség, ezért nem sértünk vele más városrészi funkciókat. Negatív hatás:  Nem találtunk ilyet, nem került elvonásra funkció más városrészből. A Nagyberek ökoturisztikai Pozitív, vagy semleges hatás: hasznosítása.  Az ökoturisztikai fejlesztések legnagyobb része egy területre koncentrál, aminek földrajzi határai miatt nem is képzelhető el más területen történő megvalósítása. Itt alakulhat ki az ökoturisztikai szolgáltatásoknak egy központja, amely alkalmas nagyobb látogatócsoportok fogadására és azok a település egyéb ökoturisztikai célterületeire történő irányítására. Negatív hatás:  Nem találtunk ilyet, nem került elvonásra funkció más városrészből. Parti menti városrész A turizmus infrastruktúrájának fejlesztése.

A foglalkoztatás helyzetének javítása.

Pozitív, vagy semleges hatás:  A Balatonpart egyik legnagyobb lehetősége a turizmus, azonban a megfelelő minőség mellett az ideális kínálati csomagot is meg kell találni. A terület a turizmus elsődleges célterülete, legnagyobb vonzereje településen belül, ami előrevetíti központi gyűjtő és szétosztó szerepét. Negatív hatás:  Nem találtunk ilyet, nem került elvonásra funkció más városrészből. Pozitív, vagy semleges hatás:  Minden városrészben tervezett a foglalkoztatás helyzetének javítása, elsősorban az adott városrész adottságainak függvényében.


199

Célok

Más városrészekre gyakorolt lehetséges hatások Negatív hatás:  Nem találtunk ilyet, nem került elvonásra funkció más városrészből.

Szőlőskislaki városrész A településkép javítása, a lakókörnyezet fejlesztése.

A foglalkoztatás helyzetének javítása.

A turizmus infrastruktúrájának megteremtése.

Pozitív, vagy semleges hatás:  A Szőlőskislakon élők alapvető igényeinek kielégítése a cél, ami nem ütközik egyik más városrész céljaival vagy funkcióival. Negatív hatás:  Nem találtunk ilyet, nem került elvonásra funkció más városrészből. Pozitív, vagy semleges hatás:  Minden városrészben tervezett a foglalkoztatás helyzetének javítása, elsősorban az adott városrész adottságainak függvényében. Negatív hatás:  Nem találtunk ilyet, nem került elvonásra funkció más városrészből. Pozitív, vagy semleges hatás:  A Balatonboglárra érkező turisták időben és térben történő széthúzása a cél, ami nem funkcióvesztést, henem komoly funkció megerősítés eredményez – véleményünk, várakozásaink szerint – más városrészekben. Negatív hatás:  Nem találtunk ilyet, nem került elvonásra funkció más városrészből.


200

7.6.7. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai 37. táblázat: Kockázatok azonosítása és kezelése

Kockázatok típusa

Térségi kapcsolatok

Kockázatok azonosítása

Kockázatok értékelése

térségen belüli versengés, térségi munkamegosztás hiánya

a kistérség 3 jelentős települési tényezőjének egymáshoz való viszonya meglehetősen konfliktusos, melynek gyökere egyfelől az irigység, illetve várostörténeti eseményekben keresendő

gyenge agglomerációs tudat

a kistérségi identitástudat kifejlődésének gátja a települések egymáshoz való viszonyában, annak ellentmondásos voltában keresendő

felülről vezérelt önkormányzati reformkényszer (diktátum)

ha nem találkozik a központi (állami illetve európai uniós) akarat a helyi érdekekkel, és szükségletekkel, akkor nem érheti el célját maradéktalanul egyetlen kezdeményezés sem

megduplázott kistérségi középszintű ellátó rendszer

a konfliktusos kistérségi kapcsolatok következménye, hogy rosszul felmért, torz igényekre és elképzelésekre alapozva kerülnek a közszolgáltatások kialakításra

személyi ellentétek a kistérségen belüli településirányításban

emberi gyengeségből fakadó probléma, melynek megoldása nem tervezési kérdés


Kockázatok kezelése kooperációra és együttműködésre való törekvés abban az esetben képzelhető el, ha sikerül a településeket irányító politikai osztály konfliktuskereső hozzáállásán változtatni kezdeményező hozzáállás a balatonboglári vezetés részéről, érdekegyeztető fórum kialakításának kezdeményezése tripartit érdekegyeztető és érdekharmonizáló fórum kialakítása együttműködés a turisztikai marketing területén a helyi célok, szükségletek minél jobb igazítása a felülről jövő változtatási kényszerhez

Kockázatok bekövetkezési valószínűsége

magas

közepes

közepes

tripartit érdekegyeztető és érdekharmonizáló fórum kialakítása együttműködések az önkormányzati fenntartású intézmények működtetése terén racionális alapon intézmények összevonása tripartit érdekegyeztető és érdekharmonizáló fórum kialakítása a közösségi érdek az egyéni politikai érdekek felé való helyezése

közepes

magas

201

Kockázatok típusa


egymást kioltó kisvárosi kezdeményezések

a regionális pályázati források szűkös keretei, várható korai kimerülésük

Térségi kapcsolatok a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet státuszának gyengülése

a Balaton-törvény további szigorítása vagy túlzott enyhítése rövidtávú lobbi érdekek mentén


Kockázatok kezelése

a kistérség települései között kialakult hűvös viszony következtében akár egymásnak ellentmondó fejlesztési tervek kerülhetnek megvalósításra

tripartit érdekegyeztető és érdekharmonizáló fórum kialakítása

az átgondolatlan, nem egyeztetett koncepciók középhosszútávon gátjai lehetnek az érintett települések fejlődésének tervezési problémák az uniós forráselosztással foglalkozó intézményrendszerben is vannak a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, illetve a magyarországi régiók közötti éleződő turisztikai verseny azt eredményezheti, hogy országon belüli átrendeződés indul más/újfajta kikapcsolódási formákkal kecsegtető területek felé ez magával vonhatja azt, hogy a redisztibúciós rendszert működtető politikai osztály a központi költségvetés forrásait más prioritások mentén osztja fel

a kiszámíthatatlanság politikai szinten is jelen van


a fejlesztési koncepciók többszöri egyeztetése ennek számos oka lehet, amin a település/kistérség segíthet a DDRFT felé történő információáramoltatással, lobbyzással, melynek hatásfoka a közös fellépéssel növelhető

település/kistérségi érdekérvényesítés az országos és megyei politikában részt vevő politikusok / kulcspozícióban lévő közhivatalnokok irányában


közepes

közepes

közepes

a lobbizás hatásfoka a közös fellépéssel növelhető

település/kistérségi érdekérvényesítés az országos és megyei politikában részt vevő politikusok / kulcspozícióban lévő közhivatalnokok irányába

közepes

a lobbizás hatásfoka a közös fellépéssel növelhető

202

Kockázatok típusa

Térségi kapcsolatok

Tájékoztatás

Közösség

Tájgazdálkodás


a borvidéki központ státusz elvesztése

a várost rossz színben feltüntető megyei vagy országos jelentőségű hírek, események

„agyelszívás” a fejlettebb régiókba

a mezőgazdasági termő területek jelenlegi arányának drasztikus leépülése, leépítése külső gazdaságitársadalmi körülmények hatására

Kockázatok értékelése erre utaló jelek már voltak is, az Év Borásza választás alkalmával a médiában ellentétes információk jelentek meg a nyertes lakóhelyét és működési területét illetően a botrányújságírás tendenciája a magyar médiapiac rendszerváltás utáni, profitorientált átalakulásában, illetve a médiapiac diverzifikálódásában keresendő a jelenség következménye, hogy mértéktartó napilapok is tabliod irányba kénytelenek elmozdulni (lásd. Népszabadság) a település megélhetési viszonyaiban beállt kedvezőtlen fordulat a jobban teljesítő és jobb képességekkel, pszichés kondíciókkal rendelkező társadalmi csoportok elvándorlását eredményezi



az IVS-ben felvázolt fejlesztések lebonyolítása, elősegítése

közepes

jól felépített PR és/vagy médiamunka folyamatos témamenedzsment az újságírók körében

az IVS-ben felvázolt fejlesztések lebonyolítása, elősegítése visszatelepítési program, vonzó/versenyképes munkahelyek teremtése

közepes

magas

a folyamatot önkormányzati eszközökkel nehéz befolyásolni a mezőgazdasági szektorban a rendszerváltást követően igen kedvezőtlen folyamatok zajlottak le


az IVS-ben megfogalmazott, mezőgazdasági relevanciájú célkitűzések elősegítése Szőlőskislak részönkormányzattá tételének felvetése annak érdekében, hogy a szőlőskislaki rezidensek jogosulttá váljanak az ÚMVP/LEADER források lehívására

közepes

203

Kockázatok típusa


földhöz nem értő, spekulatív jellegű tőke megjelenése a földbirtokosok körében

a táj terhelhetőségét, ma értékes potenciáljait kockára tevő nagyberuházási igény megjelenése

Tájgazdálkodás

Kockázatok értékelése közeleg az az időpont, amikor más uniós tagállam polgárai is vehetnek legálisan földterületet Magyarország területén a Balaton környéke eddig is kedvelt célállomása volt a külföldi / spekulatív céllal vásároló befektetőknek a kockázat abban rejlik, hogy jól felépített kommunikációs előkészítéssel, esetleg vezető beosztásban lévők érdekeltté tételével, illetve a rövidtávú hasznok túlhangsúlyozásával komoly támogatottságot tud szerezni egy-egy befektető


az IVS-ben megfogalmazott, mezőgazdasági relevanciájú célkitűzések elősegítése önkormányzati szabályozás szigorítása a földek megművelésével / hasznosításával kapcsolatban

az IVS-ben megfogalmazottak alapján kell szervezni a befektetést tervező gazdasági szereplőkkel lefolytatott tárgyalásokat

Szőlőskislak külterületi fejlesztéseinek tájképvédelmi korlátozása

alacsony

közepes önkormányzati hatáskörön kívül eső szabályozás és az IVS-ben megfogalmazott törekvések ütközése

a szabályozó testület / hivatal felelős pozícióban lévő vezetőjének beazonosítása

közepes

lobby-tevékenység kifejtése, érdekérvényesítés

közepes

történeti település korlátozásai

szélerőmű telepítés tilalma

magas

célszerű a kommunikációs kihívásokra tudatosan készülni

további beépítések korlátozása parti részek terhelésének korlátozása


közepes komoly szakmai vita van arról, hogy szélerőműveket érdemes-e, ha igen hova építeni


hatástanulmányokat végeztetni, amelyeknek szakmai érvei alapján lobby-tevékenység indítható a jelenlegi szabályozás megváltoztatására

alacsony

204

Kockázatok típusa


a kis- és középvállalkozások terheinek növekedése

Helyi gazdaság

Turizmus

a térséghez nem kapcsolható, csak a pillanatnyi rossz helyzetet (növekvő munkanélküliség, alacsony reálbérek) kihasználó gyökér nélküli vállalkozások időleges megtelepedése



az adótörvények passzusainak változtatása az országgyűlés hatáskörébe tarozik

önkormányzati hatáskörben meg lehet vizsgálni a helyben maradó adónemeken való állítást, ám ez az önkormányzat költségvetési egyensúlyát veszélyezteti

adócsökkentést tűz lényegében mindegyik politikai csoportosulás a zászlajára, ám annak megvalósítása illuzórikusnak tűnik a kockázat abban rejlik, hogy jól felépített kommunikációs előkészítéssel, esetleg vezető beosztásban lévők érdekeltté tételével, illetve a rövidtávú hasznok túlhangsúlyozásával komoly támogatottságot tud szerezni egy-egy befektető

alacsony

az önkormányzat e tekintetben arra tud még figyelni, hogy a szőlőskislaki részre a befizetések nagyságrendjében oszt vissza az IVS-ben megfogalmazottak alapján kell szervezni a befektetést tervező gazdasági szereplőkkel lefolytatott tárgyalásokat

alacsony

célszerű a kommunikációs kihívásokra tudatosan készülni folyamatos befektetés-ösztönző tevékenység

a szigorú külső szabályzók (Balaton-törvény) vagy a recesszió miatti gazdasági betelepülés megtorpanása

önkormányzati hatáskörön kívül eső társadalmi-gazdasági folyamatok

az IVS-ben megfogalmazottak alapján kell szervezni a befektetést tervező gazdasági szereplőkkel lefolytatott tárgyalásokat jól felépített kommunikációs tevékenységek és kampányok

a belföldi turizmus zsugorodása külső tényezők hatására

a jelenség jelenleg is érzékelhető a világgazdaság fejlődésének megtorpanása következtében

turisztikai és városrehabilitációs témájú, uniós társfinanszírozással kiírt pályázatokon való részvétel (jó referenciákkal rendelkező pályázatíró cég megbízása)

lecsökkent érdeklődés a magánszállások iránt


a turisztikai piac átrendeződéséből / fejlődéséből, az egyre éleződő versenyből fakadó következmény


Tourinform iroda fejlesztése a DDRFÜ pályázatain való szereplés serkentése pályázati tanácsadás keretében Tourinform iroda fejlesztése

közepes

magas

közepes

205

Kockázatok típusa


az „üdülési csekk” bizonytalan jövője


Országgyűlés hatáskörében lévő szabályozási kérdés



turizmus marketing / városmarketing tevékenységek fokozása jól felépített kommunikációs tevékenységek és kampányok

magas

Tourinform iroda fejlesztése

Turizmus

regionális versenyképesség elvesztése térségi összefogás hiányában nyaralótulajdonosok összetételének kedvezőtlen változásai a település lemaradása a turisztikai versenyben a vendégéjszakák számának csökkenése

Kultúra

a helyi kulturális kínálat iránti csökkent külső érdeklődés

regionális infrastrukturális fejlesztések elmaradása

Közlekedés a Sármelléki Nemzetközi Reptér bezárása

a kistérség 3 jelentős települési tényezőjének egymáshoz való viszonya meglehetősen konfliktusos, melynek gyökere az irigység és a várostörténeti eseményekben keresendő

tripartit érdekegyeztető és érdekharmonizáló fórum kialakítása

közepes

városmarketing tevékenységek fokozása az IVS negatív scenáriója alapján beálló helyzet

a rendszerváltás utáni folyamaton kedvezőtlenül hatnak a magaskultúrához tartozó tevékenységekre tervezési problémák az uniós forráselosztással foglalkozó intézményrendszerben is fellelhetőek

jól felépített kommunikációs tevékenységek és kampányok

alacsony

turizmus marketing / városmarketing tevékenységek fokozása

közepes

jól felépített kommunikációs tevékenységek és kampányok Tourinform iroda fejlesztése

a DDRFT döntései a politika által erősen befolyásoltak

ennek számos oka lehet, amin a település/kistérség segíthet az a DDRFT felé történő információáramoltatással, lobbízással, melynek hatásfoka a közös fellépéssel növelhető

a településen kívül álló körülmény

a vendégéjszakák számának növelése, illetve a turizmus szektorban létrejövő kapcsolatok elősegítése

magas alacsony

közepes

alapcsony

Tourinform iroda fejlesztése BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

206

8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI

8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Célunk, hogy ezen fejezetben foglaljuk össze azon Balatonboglár Város Önkormányzata által a jövőben elvégzendő tevékenységeket, amelyek segítik, támogatják a stratégiához tartozó fejlesztési célok elérését. Az Önkormányzat nem beruházási jellegű eszköztárának egyik legfontosabbika a városmarketing stratégia, amely jelen városfejlesztési stratégia részeként kerül kidolgozásra (lásd 8.2. fejezet). A városmarketing szerepe elsősorban a település iránt éreklődő potenciális és meglévő látogatók, turisták, a városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek szempontjából jelentős és közvetlen, azonban jó hatással van a helyi lakosságra, vállakozókra, hiszen közvetett módon az ő megélhetésüket, életszínvonalukat javítja. A városmarketing stratégián túl a következő – elsősorban a lakosságot, a vállalkozói kört, valamint a civil szervezeteket érintő – eszközök használata tervezett: 

Egyes, komplex fejlesztést igénylő területek, illetve ingatlanok (pl.: turizmus vagy környezetvédelem terén; illetve a feltöltött terület esetében) beépítési javaslatának elkészítése, a fejlesztések komplexitásából fakadóan egyes elemek megvalósítása (pilot-projektként) demonstrációs jelleggel (figyelemfelkeltés a célcsoportok számára, a „valami elkezdődött” értékének kihasználása, vállalkozó partnerek, tőkebefektetők meggyőzése céljából). Ilyen forgatókönyv tervezett – ahogy már említettük – a feltöltött területen, illetve vele szoros kapcsolatban a Platán strandon, amelynek lényege, hogy az Önkormányzat pontos építészeti, turisztikai koncepciót fogalmaz az érintett területekre, amelyek mentén megkezdi egyes – Önkormányzati szempontból vállalható – projektelemek kialakítását, fejlesztését, valamint az ingatlanok felkészítését vállalkozói tőke bevonhatóságára. Ezen kijelölt fejlesztési irányok mentén kapcsolódhatnak a későbbiekben a vállalkozók által megvalasítandó beruházások, amelyekre azután kerül sor, hogy látják maguk előtt a pozitív példát, illetve a megkezdett fejlesztési irányok, projektelemek iránt jelentkező keresletet, elfogadottságukat, valamint a visszajelzéseket.



A városközpont, illetve bizonyos kiskereskedelmi, vendéglátó funkciókkal ellátott területek esetében mentesülhetnek az önkormányzati épületekben bérlőként jelenlévő vállalkozások a helyi iparűzési adó megfizetésétől, amennyiben az általuk befizetendő összeget az épület külső, homlokzati felújítására költik (pl.: egy felújítási alapot létrehozva).


207



Az Önkormányzat tervei között szerepel együttműködés kezdeményezése, illetve meglévő kezdeményezéshez történő csatlakozás közlekedési és környezetvédelmi projektek kapcsán. Az illetékes hatóságokkal történő kapcsolatfelvétel és együttgondolkodás, dolgozás azt a célt szolgálná, hogy az ilyen típusú fejlesztési elképzelések összhangban legyenek a szakágazati elképzelésekkel (pl.: Nagyberek helyzetének és ökoturisztikai szerepének javítása), valamint bizonyos projekteknél a gyors megvalósítás érdekében bizonyos, mindkét fél megelégedésére szolgáló forrásmegosztással előrébb lehet lépni (pl.: 7-es út forgalomcsillapítása, parkolófejlesztés).



A város területén az elmúlt évek, évtizedek okozta gazdasági változások következtében találhatók olyan értékes helyen található funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek, melyek hasznosításának előnyben részesítése, ösztönzése komoly lehetőséget rejt magában. Ilyen a malom épülete, illetve részben a BB Rt. volt telephelye is. Ezeken a területek az Önkormányzat és a beruházó, potenciális befektető igényeinek az egyeztetése, kölcsönös illesztése szükséges.



A helyi szállásadók fejlesztési célú beruházásainak ösztönzése megvalósulhat egy az idegenforgalmi fejlesztések támogatására kiírt pályázattal (a pályázat adatlapjának tervezete a stratégia mellékletét képezi) is. A pályázat keretösszegét a beszedett idegenforgalmi adó adja. Ennek több előnye is van: 

a szállásadók bár beszedik és befizetik az eltöltött szálláséjszakák után fizetendő idegenforgalmi adót, azt egy pályázaton el is nyerhetik az általuk üzemeltett szálláshely fejlesztésére, méghozzá maximum az általuk befizetett összeg mértékéig;



mivel a beszedett idegenforgalmi adó összege a szállásadóhoz kerül, ezért nem érdeke eltitkolni a vendégéjszakák pontos számát;



bár a beszedett idegenforgalmi adó Önkormányatnál maradó nagysága csökken a pályázaton szétosztott összeggel, a magasabb számú bevallott vendégéjszaka miatt mégis növekedhet az Önkormányzat ilyen jellegű bevétele: az Önkormányzat minden beszedett idegenforgalmi adó forint után 2 Ft-ot kap az államtól (jelen pillanatban 2 Ft, bár felmerült annak lehetősége, hogy a Kormány 1 Ft-ra csökkenti ezt az összeget);



a fejlesztésekre visszaforgatott összeg a településkép javításához járul hozzá közvetlenül.

A pályáztatást megelőzően az Önkormányzatnak meg kell küldeni a felhívást a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájának, amely vizsgálja annak hazai, illetve közösségi jogszabályokkal való összhangját. A pályázaton javasolt támogatási intenzitás 50 %, kizárólag fejlesztési célt szolgáló tevékenységek (pl.: homlokzati felújítás, épületbővítés, szolgáltatásbővítés, új eszközök beszerzése, stb.) támogathatók. A támogatás


208

formája utófinanszírozás, a támogatási összeg elszámolása a szállásadók által benyújtott számlák alapján történik. (Például, ha valaki beszed és befizet 100.000 Ft idegenforgalmi adót, akkor az Önkormányzat által kiírt pályázaton 200.000 Ft összegű fejlesztési tevékenységekről szóló számla ellenében 100.000 Ft támogatásban részesülhet.) 

A városmarketing tevékenység kiegészítése képpen javasolt egy olyan ösztönző rendszer bevezetése, amely rokon feladatok megvalósulását biztosítja. A helyi szállásadókat tömörítő szervezettel közösen olyan külön kommunikációs büdzsét célszerű képezni, amelyből turizmusösztönző kommunikációs eszközök tervezése és gyártása finanszírozható. A rendszer lényege, hogy minden, a szállásadók által összegyűjtött Ft-ot az önkormányzat plusz egy forinttal egészíti ki. A külön kommunikációs büdzséből finanszírozható eszközök több funkcióval bírnak, egyfelől az összefogást szimbolizálják, másfelől a vendégéjszakák számának növekedése által mind a szállásadók, mind pedig az önkormányzat bevételei növekednek. Érdemes egy borsétával kapcsolatos kreatív kiadvánnyal kezdeni, mely a helyi borospincék elhelyezkedését, illetve a termelt borokról szóló rövid leírásokat tartalmaz. Szóba jöhet az összes, az összefogásban részt vevő szállásadó egy kiadványban való megjelentetése, melyet a Tourinform irodában és egyéb, turisták által látogatott pontokon érdemes terjeszteni.



A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetben a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan, következetesen végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi

gazdaság

szabályozásában,

valamint

a

gazdasági

tevékenységekhez

kötött

adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. 

Szabályozási tevékenységek: Az IVS közép- és hosszabb távú céljainak megvalósításához szükséges a jelenlegi szabályozási terv felülvizsgálata. Ennek során törekedni kell a: 

a teljes közigazgatási területet lefedő szabályozás (külterület szabályozással együtt) elkészítésére,



az új nyomvonalak (pl. M7) átvezetésére,



a Platán sétánytól D-re eső terület F+tetőtér beépítést megengedő szabályozásának lazítására, az intenzitás növelésére,


209



a helyi védelmet igénylő természetvédelmi területek és a városképi szempontból jelentős területek, útvonalak és terek kijelölésére,



a dombok zöldfelületi összekötését és az intézmények átrendeződését elősegítő szabályozás megalkotására,



a MÁV teherpályaudvar városi parkoló területté történő átalakításának lehetőségének biztosítására,





a volt BB terület területfelhasználási változásának előkészítésére,



az esetleges temetőbővítés területi vonzatainak megteremtésére,



a környező települések szabályozási tervével való összhang megteremtésére,



az új Balaton törvénnyel való teljes összhang megteremtésére.

Kockázatot jelent a szállások színvonalának, közvetve a vendégéjszakák számának csökkenése. A vendéglátó ipar (infrastrukturális) színvonalának fokozott javulása a turisztikai szektorban

egyre

élesedő

piaci

viszonyokat

teremt,

melyben

az

alacsonyabb

komfortfokozattal rendelkező szálláshelyek fokozatosan leszakadnak, a piacon marginális helyzetbe szorulnak. Mivel az ország összképe egyre inkább a fogyasztói társadalmakban megszokott standardokra hasonlít, ezért az 1980-as években épült magánszállások egyre kevésbé tűnnek vonzónak. A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek a jelenséget makroszinten is érzékelték, így az uniós forráselosztás tervezésekor a regionális fejlesztési programok komoly pénzösszegeket különítenek el a területre. A kereslet és a kínálat összetalálkozásában az önkormányzat tanácsadói hozzájárulással segíthet. Érdemes megfontolni heti, kétheti rendszerességgel uniós pályázati tanácsadói fogadó órák rendszeresítését. Fontos, hogy a boglári szállásadók a pályázati lehetőségekről naprakészek legyenek, a szükséges lépések megtétele tekintetében szakértői segítséget kapjanak. 

A település szempontjából fontos (hazai és uniós) fejlesztési források feletti döntések befolyásolása elengedhetetlennek tűnik. Mivel a redisztribúciós rendszerek működtetése meglehetősen átpolitizálódott, ezért nem spórolható meg az a fajta érdekérvényesítő és lobby-tevékenység, amely a rendszer település számára kedvező befolyásolására törekszik. A következő szervezetek / hivatalok folyamatos információellátása, kontaktálása látszik különösen fontosnak: 

Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács,



Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség,



Önkormányzati Minisztérium,



Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium,



Balatoni Fejlesztési Tanács.


210

Fontos megemlíteni, hogy a fenti intézkedések, illetve eszközök akkor fejthetik ki hatásukat hatékonyan, amennyiben a város jól tudja pozícionálni magát a piacon, városmarketing strtaégiája jól előkészített és kidolgozott, megvalósítása pedig a tervek szerint történik.

8.2. Városmarketing stratégia 8.2.1. A városmarketing fogalma – feladat-meghatározás A települések között is komoly konkurenciaharc van, bár ez a jelenség sokak számára kevésbé értelmezhető a piaci verseny kontextusában. E jelenséget felismerő önkormányzati vezetők egyre gyakrabban alkalmaznak piaci és/vagy marketing technikákat annak érdekében, hogy az általuk vezetett település sikeresen szerepelhessen a „városok piacán”. Ebben a kommunikáció-szakmai kontextusban a város „termék”, amely összetett szolgáltatáscsomagként értelmezendő. Ebbe sok minden beletartozik a beruházási lehetőségektől kezdve, a turisztikai kínálaton / kikapcsolódási lehetőségeken át egészen a település által biztosított infrastrukturális ellátottságig és az önkormányzati intézmények által nyújtott közszolgáltatásokig. A stratégia jelen fejezete azokat a megfontolásokat és tevékenységeket veszi számba, amelyek a várostervező/városfejlesztő szakmai célkitűzések elérését kommunikációs szinten támogatni fogja. A városmarketing tevékenységek egyedüli célja egy mondatban összefoglalható. Arra kell törekedni, hogy a település neve, „Balatonboglár” a város fejlődése szempontjából fontos társadalmi csoportokban pozitív és cselekvésre ösztönző asszociációkat keltsen. A városmarketing fogalmát a szakirodalom két megközelítésben tárgyalja. A tágabb értelmezés szerint a városmarketing lényegében az önkormányzati vezetők szemléletét, egyfajta vezetési stílust jelent. E megközelítés hívei a városmarketing fogalmába beleértik a település életének szervezéséhez szükséges felmérések és tervezési folyamatok irányításától kezdve, a városfejlesztő munka tényleges megvalósulásának menedzselésén keresztül, az érintett célcsoportokkal való folyamatos kommunikáción át lényegében az összes irányítási funkció szükségletorientált kielégítésére való törekvést. A szűkebb megközelítést vallók csupán a kommunikációs tevékenységekre használják a városmarketing fogalmát. Úgy gondolják, hogy a városmarketing a kommunikációs paletta és eszközrendszer egy jól körülhatárolható része. Noha jelen rész szerzői a tágabb értelmezéssel értenek egyet, mégis a városmarketinggel foglalkozó rész – a szűkebb értelmezés alapján – a szakmai megállapításokhoz kapcsolódó kommunikációs megfontolások összefoglalója.


211

A kommunikációs tevékenységek arra fognak irányulni, hogy a befogadókban a „Balatonboglár” név olyan pozitív képzeteket, érzelmeket, emlékeket és gondolatokat váltson ki, amelyek a közösség jóléte szempontjából elengedhetetlenek. Értelemszerűen a kommunikáció a szakmai megfontolásokból indul ki, ilyenformán illeszkedik majd a ténylegesen megvalósuló fejlesztésekhez és programokhoz. Ebből következik, hogy sikeressége csakis a fejlesztések elindulásához és megvalósulásához köthető. Bizonyos mértékben és átmeneti jelleggel helyettesítheti, de teljességgel nem válthatja ki azokat. Amennyiben a település jövője szempontjából a negatív scenárió valósul meg, akkor nem lesz mit „eladni”. Egy kedvezőtlen helyzetben lévő településen akármilyen jól megszervezett kommunikációs tevékenység sem segít. Mindezek fényében tehát a városmarketing olyan, a városfejlesztő-szakmai tevékenységekkel szoros egységben lévő kommunikációs tevékenységek összessége, amely a települést, jelen esetben Balatonboglárt, mint termék „fogyasztását” segíti elő. A „fogyasztás” munkafogalmát legalább három tekintetben kell értelmezni. Ezek a következők: 

egyfelől és mindenekelőtt, a város bevételét és megélhetését jelentő csoportok idelátogatásának elősegítését,



másodsorban a településben üzletet látó befektetők lenyűgözését,



végül a helyi lakosság életminőségéhez szükséges közösségi javak rendelkezésre állását és használatát jelenti.

A felsorolásból is jól látható, hogy a városmarketing olyan komplex, tudatos tervezésre és pontos szervező és megvalósító tevékenységek összessége, melynek célja a települések piacán való mind sikeresebb szereplés.

8.2.2. Kommunikációs jövőkép – a sikeres kommunikáció ismérvei A stratégiai és részcélok ismeretében meg kell határozni, hogy azok megvalósulását milyen jellegű, illetve milyen alapelvekre épülő kommunikációs tevékenységek tudják maximálisan támogatni. A balatonboglári önkormányzat által szervezett kommunikációnak a kiútkereső scenáriót támogatva a következő jellemzőkkel kell bírnia: 

Proaktivitás: Kezdeményező, agilis fellépés, szisztematikus, folyamatos, elkötelezetett hozzáállás nélkül a település kommunikációs rendszere nem működtethető. Kommunikációs alaptétel, hogy aki a kommunikáció világában először / jól megtervezetten lép, az céljai elérését nagymértékben elősegíti. A stratégiai gondolkodás és hozzáállás a média világában


212

is tetten érhető, ugyanis a kommunikációs teret az aktívan fellépő szereplők uralják. A passzívakról az hangzik el, amit mások fontosnak és/vagy profitábilisnak tartanak elmondani róla. (Ne feledjük a média is üzlet.) A település médiakörnyezetének felmérése világosan kimutatja, hogy a vizsgált időszakban, a médiában kizárólag az jelent meg a településről, amit a médiamunkások arra érdemesnek tartottak. A település számára fontos célcsoportokban azok az információmorzsák ragadtak meg, amelyeket mások fontosnak gondoltak elmondani Balatonboglárról. Ezen a helyzeten radikálisan változtatni lehet abban az esetben, ha a település a stratégiai célok elérése érdekében tudatosan és kezdeményezően kezdi el használni a kommunikációs rendszertét. 

Professzionalizmus: A kommunikáció hatásfoka nagyban növelhető, ha olyan emberekre bízzuk, akiknek ez a szakmája. Ez a megfontolás annál is inkább fontos, mert a környező települések / versenytársak láthatóan professzionális segítséget kértek több kommunikációs eszközük megtervezése és kivitelezése érdekében. A modern világ egyik jellemzője, hogy a szakmák egyre szaporodnak, a professziókon belül a szakosodás egyre jobban terjed. Igaz ez a média / kommunikációs világára is, melyben a település akkor lehet sikeres, ha megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező erőforrásokat von be.



Tervezés, megvalósítás, visszacsatolás folyamatos körforgása: Nagyon fontos alapelv, mely nem csupán a kommunikációs folyamatokra, de általában a menedzsment szemléletre is igaz.

Jelen

stratégiai dokumentum

alapján

érdemes

a

település

számára

éves

kommunikációs terveket készíteni, a megvalósításhoz megfelelő szaktudással rendelkező emberi erőforrást / profi alvállalkozókat bevonni, illetve az év végén az eredményeket elemezni. E folyamatos körforgás biztosítja azt, hogy a település kommunikációs erőforrásainak hasznosulása mind jobb hatásfokkal menjen végbe. 

Rendelkezésre álló és bevonható kommunikációs erőforrások tudatos kiaknázása: A kommunikáció-szakmai részhez szükséges adatgyűjtés alapján egyértelműen kimutatható, hogy az Önkormányzat éves költségvetésében rendre elkülönítésre kerülő, kommunikációs eszközök működtetésére fordítható költségkeret nem, vagy csak alig kerül felhasználásra. E jelenség kommunikációs szinten komoly versenyhátrányt jelent a környező településekkel szemben. Az önkormányzati forrásokon felül a település vezetői az uniós támogatással rendelkező projekteken belül komoly kommunikációs büdzsére is számíthatnak, ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiadott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum alapján minden egyes uniós projekthez kötelezően végrehajtandó kommunikációs feladatok kapcsolódnak. A kötelező jellegben egyben lehetőség is rejlik, ugyanis ezen összegek szakszerű felhasználása alkalmas lehet arra, hogy a városról kialakult képet megfelelő irányba lehessen terelni. Az Önkormányzat saját forrásaiból, illetve a vissza


213

nem térítendő támogatások kommunikációs részéből megfelelő nagyságrendű, éves kommunikációs büdzsét vonhat össze, mely új távlatokat nyithat a kommunikáció szervezése terén. 

Párbeszéd és összefogás: Szintén kommunikációs alaptétel, hogy szakmai célok elérése érdekében az egyes érdekcsoportok közötti összefogás, érdekharmonizáció és közreműködés lehet a megoldás. A fejlesztések abban az esetben lehetnek sikeresek, ha a településen egyébiránt rendelkezésre álló tevékeny energiákat (erről részleteket láss a fókuszcsoportos kutatások jegyzeteiben) a település vezetése össze tudja fogni. Nem csupán a belső (lakossági), de a külső (befektetői és turista) célcsoportokkal is (direkt vagy indirekt, formális vagy informális) párbeszédet célszerű folytatni, ugyanis visszajelzéseik létfontosságúak a folyamatos „termékfejlesztés” tekintetében. Fontos látni, hogy a beruházások az érintetteket milyen irányban változtatják, mit gondolnak és hogyan reagálnak a változásokra. Visszacsatolásukat be kell építeni az egyes akciótervekbe, egyéb tervezési dokumentumokba. Jelen stratégia egyik információs bázisa, a fókuszcsoportos kutatás is élő bizonytéka annak, hogy a lakossági csoportokkal folytatott kommunikáció milyen eredményekkel kecsegtet. Értelem szerűen a potenciális befektetők, illetve az idelátogatók tekintetében is hasonló indíttatásból és logika alapján újabb kommunikációs csatornákat kell nyitni, annak érdekében, hogy az érintettek véleményei folyamatosan szondázhatóak legyenek, illetve belső motivációjuk a meghallgatottság élményéből fakadóak növekedjen. A település vezetése csakis a partnerség elvét és a közjót szem előtt tartva érhet el tartós sikereket.

8.2.3. Kommunikáció-stratégiai célok A város jövőképét és stratégiai céljait megfogalmazó rész alapján, azokat támogatandó meg kell fogalmazni azokat a stratégiai célokat, amelyek a szakmai célok megvalósulását elősegítik. Az áttekinthetőség kedvéért alábbi táblázatban összegezzük a stratégia célok és kommunikációs (a városmarketing tevékenységek) stratégiai céljainak kapcsolatát. Fontos megemlíteni, hogy kommunikációs szempontból egyes részcélok támogatása is fontos városmarketing célként értelmezendő, tehát nem csupán a stratégiai célokhoz rendelünk kommunikációs célokat, hanem részcélokhoz és egyes esetekben elvekhez / módszerekhez is.


214

38. táblázat: A stratégiai és a kommunikációs célok összhangja

Stratégiai és egyéb fejlesztéspolitikai-szakmai célok

A stratégiai célokhoz rendelt kommunikációs célok

újrapozícionálás, a település új karakterrel való ellátása

arculati kézikönyv kidolgozása, új arculat mentén szerveződő marketingkommunikáció

rétegturizmus / családbarát turizmus fejlesztése

a település turisztikai fórumokon való hatékony megjelenítése, a családbarát fogalom összekapcsolása a település nevével

kulturális fordulat szorgalmazása

a demokratikus döntéshozatal és a párbeszéd fóruminak megteremése, csatornáinak kiépítése / működtetése

a foglalkoztatási mutatók, illetve a település népességmegtartó erejének javítása

kezdeményező hozzáállás a befektetőkkel folytatott párbeszédben, folyamatos kommunikáció a gazdaság érintett szereplőivel

közszolgáltatások

élhető város képének kialakítása, a közszolgáltatások javuló színvonalának megfelelő színtereken való kommunikálása

klímaváltozás kihívásaira való reagálás, zöldfelület gondozása és megtartása

mivel a „zöld” történések tekintetében igen nagy a médiazaj, ezért a konkrét fejlesztések bemutatását érdemes célként kitűzni

fejlesztések megalapozása és beindítása

a kommunikáció révén Balatonboglár nevéhez a kijelölt termékelemeket és az azokkal kapcsolatos asszociációkat kapcsolni

kockázatkezelés

gyorsan reagálni képes kommunikációs rendszer kiépítése, mely hatékony támasza a kockázat és kríziskezelésnek

A fenti táblázat alapján kitűnik, hogy a kommunikációs aktivitásoknak reagálniuk kell a stratégia fejlesztési irányaira. Érdekes kapcsolat áll fenn a kommunikációs tevékenységek tárgya és hatása között. Mint azt korábban jeleztük, nincs hiteles kommunikáció eladható termék, jelen esetben fejlesztések nélkül. A kommunikációs törekvéseket a személyes tapasztalatoknak vissza kell igazolniuk, mert ellenkező esetben a kommunikáció hiteltelenné vélik, így hatása károsabb lehet a passzív kommunikációs hozzáállásnál is. Mindemellett a kommunikációs tevékenységek motorja is lehet a fejlesztéseknek, bizonyos átmeneti időszakban a kommunikáció helyettesítheti a fejlesztéseket / változásokat. Balatonboglár tekintetében vélhetően ez a helyzet fog fennállni. Törekedni kell a változásokat beindító / generáló kommunikáció és az eredménykommunikáció megfelelő időzítésére, egymáshoz való viszonyára. Az összefüggésekkel bővebben az „Időzítés” rész foglalkozik.


215

A

részcélok

tekintetében

az

az

alapvetés

fogalmazható

meg,

hogy

azok

leginkább

termékjellemzőkké formálhatóak át, így azok a település/termék-jellemzők közt szerepelnek. Lásd bővebben kifejtve a 8.2.10. pontban.

8.2.4. Helyzetelemzés A kommunikációs helyzetelemzés tekintetében három információs bázisra érdemes támaszkodni: az imázsaudit megfontolásait, a konkurensek fejlesztési elképzeléseit, valamint a kommunikációs szempontú SWOT-analízist kell számba venni. Az imázsaudit megfontolásai: 

a köztudatban létező, ám jelenleg kevésbé kihasznált imázselemek létéről beszélhetünk (pl. BB/borkultúra, Várdomb, kiemelkedő tenisz-teljesítmények és utánpótlás-nevelés, Balatonátúszás, egyes rétegrendezvények);



a városkép rendezett, ám kevésbé unikális jellegű, hiányzik egy „élettel teli”, „mozgalmas”, „izgalmas” városközpont;



a megjelenítésre alkalmas témák, alkalmak nem jelennek meg az önkormányzat dominálta kommunikációs felületeken;



a helyi lakosság jól kitapintható és magabiztos identitástudattal rendelkezik, mely komoly erőforrás-tartalékot képez a fejlesztések beindítása tekintetében, ám az önazonosság mellett a problémák is (Boglár-Lelle ellentét, a fejlesztések elmaradása, BB bezárása, stb.) hangot kapnak, amelyek néhol kikezdik az imént említett bizton önazonosságot.

Összességében látható, hogy a jó környezeti és infrastrukturális imázselemek és a biztos alapokon álló identitástudat mára az elmaradt fejlődés következtében nem funkcionálnak megfelelően. A 4.7. fejezetben kifejtett imázselemek a feltárt hiányosságok következtében nem alkotnak szerves egységet, mely jelenség gátolja annak a fajta városi identitástudatnak az újraszerveződést, amely komoly közösségi energiák felszabadítására hivatott. A potenciális vendégeket körülvevő média-, reklám és információs világban Balatonboglár márkajegyei csak ad-hoc, nem kimondottan fogyasztás-ösztönző módon jelennek meg. A kommunikációs tevékenységek feladata végső soron a régi szimbólumoknak és jelképeknek új tartalmat adni, a használatukon keresztül az balatonboglári önazonosság működésének új lendületet adni.


216

Versenytárs-elemzés Az alábbi táblázatban foglaltuk össze azokat a meglátásokat, amelyek a település legközelebbi versenytársainak stratégia és kommunikációs törekvéseiből kiolvasható.

39. táblázat: Versenytárs-elemzés Összehasonlítási szempont

Fonyód

Balatonlelle

Kommunikációs aktivitás és szemlélet

a kommunikációban fellelhetőek modern elemek

professzionális kommunikációs szemlélet

„old school” honlap passzív hozzáállás a sajtómunkában

a legújabb trendekre illeszkedő kommunikációs eszközök használata

jól szerkesztett, informatív önkormányzati újság

kezdeményező hozzáállás a sajtómunka területén színes, olvasmányos, olvasóbarát önkormányzati lap

Turizmusfejlesztés

turizmusfejlesztés-orientált célrendszer az IVS-ben

tömegturizmus preferálása, amely a siófok által megteremtett „bulizós” irányba mutat (ennek van a rendszerváltás előtti időkre visszanyúló előképe is)

Kitörési pontok, fejlesztéspolitikai megfontolások

helyi kis és közepes vállalkozások fejlesztése, minőségi turisztikai attrakciók biztosítása, közlekedési és közmű infrastruktúra fejlesztése

városközpontot érintő infrastruktúrális fejlesztések, az éjszakai élettel kapcsolatos beruházások ösztönzése

Népességmegtartó erő

alacsony

alacsony

Identitástudat

kistérségi vezető szerep

dinamikus, fiatalos, fejlődésorientált


217

Kommunikációs SWOT-analízis 40. táblázat: Kommunikációs SWOT-analízis

Erősségek  jól körülhatárolható és már valamilyen formában bejáratott / beégett imázselemek (BB, Balatonátúszás, kiemelkedő teljesítmények a borászat terén, stb.)  egészséges boglári önazonosság és identitástudat, tennivágyás és információéhség a lakosság körében

Gyengeségek  nem megfelelően működtetet kommunikációs rendszer  információhiányos, ezért motiválatlan lakosság

települési átmenetileg

 a közszereplők médiaszerepléssel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya

Lehetőségek

Veszélyek

 jól felépített és átgondolt kommunikációs rendszer működtetése

 a fonyódi kistérség szereplői kommunikációs ellenfelekké válnak, kommunikációs törekvéseik kioltják egymást

 a BB szlogen/szimbólum új tartalommal való megtöltése (barátságos és biztonságos város)

 botrányújságírás tendenciái

 külső (uniós forrásokból) bevonható kommunikációs költések összevonása az önkormányzat költségvetésében elkülöníthető kommunikációs forrásokkal  az uniós pályázatok kommunikációjának tervezésekor a városmarketing szemlélet szem előtt tartása  közös, térségi turisztikai marketingkommunikációs rendszer működtetése  helyben is akár rendelkezésre álló kommunikációs erőforrások bevonása  a válság hatására a belföldi turizmus felfuttatásnak lehetősége

8.2.5. A marketingkommunikációs tevékenység célcsoportjai Balatonboglár integrált városfejlesztési stratégiája által érintetteket a marketingkommunikáció szempontjából két nagyobb célcsoport-halmazra bontjuk. Ezt egészíti ki egy harmadik halmaz, amely az előbbi két nagyobb halmaz metszetét képezi. Fontos, hogy ennél a célcsoport szegmentációnál az egyes halmazok között ezen a stratégiai szinten nem lehetséges priorizálni elsődleges, másodlagos és harmadlagos célcsoportokat az érintettség erőssége mentén. Ennek oka, hogy az egyes imázselemek, illetve termékek operatív szintű célcsoport-meghatározása diverzifikált lehet és az egyes halmazok között átfedést képezhet.


218

1. Az első célcsoport-halmaz a város lakosságára terjed ki. Balatonboglár lakossága – marketingkommunikációs megközelítésben – az alábbi alszegmensekre bontható: 

helyi vállalkozások,



szállásadók, a szezonalitásnak kiszolgáltatottak,



sportélet szereplői (főként tenisz, vitorlázás),



borászati iparágban érdekeltek,



a város kulturális életében érdekeltek,



civil szféra szereplői és további bevonható, aktivizálható szereplők,



oktatási, szociális szféra által érintettek.

2. A második célcsoport-halmaz az összes olyan külső szereplőt felöleli, amely a város vonzerejének köszönhetően turisztikai szempontból Balatonboglárra „csábítható”. Ezek a következőek: 

nyaralni kívánó belföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg),



nyaralni kívánó külföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg),



nyugodt csendes, természetes környezetben, kisebb appartmanokban pihenésre vágyók,



a kultúra iránt érdeklődők,



a sport (tenisz, vitorlázás) iránt érdeklődők,



a borkultúra iránt érdeklődők.

3. A harmadik célcsoport-halmaz azokat a külső szereplőket tartalmazza, amelyek nem turisztikai, hanem egyéb más – így például gazdasági, befektetési, intézményi, oktatási, szociális, testvérvárosi, sportéleti és borászati szempontból a településhez köthetők. Ezek a következők: 

hazai befektetők,



külföldi befektetők,



turisztikai szervezetek, egyesületek,



intézményi, közigazgatási okból kapcsolódó intézmények (kistérségi települések, megyei önkormányzat, testvérvárosok, stb.),



a város jónak mondható oktatási kapacitását igénybe vevő jellemzően környező települések diákjai és szüleik,



sport (tenisz, vitorlázás) és borászati szakmai közösségek, kamarák, szervezetek,



sajtó.


219

1. célcsoport halmaz



54. ábra: Célcsoport halmazok kapcsolódása 41. táblázat: Célcsoportok jellemzése, befogadói attitűdök vizsgálata

CÉLCSOPORTOK

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

CÉLOK, IGÉNYEK

ELSŐ CÉLCSOPORT HALMAZ helyi vállalkozások

szállásadók, a szezonalitásnak kiszolgáltatottak sportélet szereplői (főként tenisz, vitorlázás)

elérhetősége célzottan könnyebben meghatározható, magasabb közvetett affinitással rendelkezik, megfelelő érveléssel, kommunikációval adott érdekek mentén könnyebben mobilizálható elérhetősége könnyebbnek mondható, világos és könnyen felmérhető érdekmezők mentén mozgósíthatók zártabb, ám ezzel párhuzamosan összetartóbb közösség, részleges elérésük biztosítja a csoport másik részének az elérését is, azaz csoporton belül jó multiplikációs jellemzők


szezonalitásból fakadó bevételkiesés elkerülése, a szezon minél nagyobb arányú meghosszabbítása szezonalitásból fakadó bevételkiesés elkerülése, a szezon minél nagyobb arányú meghosszabbítása az adott sport infrastrukturális és egyéb lehetőségeinek lehetséges legnagyobb arányú fejlesztése, illetve legalábbis a jelenlegi viszonyok fenntartása, biztosítása

220

CÉLCSOPORTOK borászati iparágban érdekeltek a város kulturális életében érdekeltek civil szféra szereplői és további bevonható, aktivizálható szereplők oktatási, szociális szféra által érintettek

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK könnyen azonosítható és elérhető csoport, fix témaorientáció, ám szélesebbnek mondható globális érdeklődés a város iránt adott téma mentén könnyen mozgósíthatók, nagyobb mobilizációs készséggel rendelkeznek nagynak mondható mobilizációs hajlandóság, kiemelt érdeklődés a város eseményei és fejlesztései iránt, komoly támogató bázis a fejlesztések megvalósításában az oktatás esetében könnyebben azonosítható és elérhető szereplői kör, fontos támogató bázis

CÉLOK, IGÉNYEK a borászati üzletág tovább/újrafejlesztése, egyéb települési fejlesztésekben való véleményvezéri szerepkör a város kulturális életének fellendítése, programok szervezése, a régi befogadó város imázs erősítése haladás és fejlesztés szándéka, a város „csinosításában”, valamint annak irányainak meghatározásában való részvétel minőségi ellátás, minőségi infrastrukturális környezetben

MÁSODIK CÉLCSOPORT HALMAZ nyaralni kívánó belföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg)

elérhetősége közepesen jónak mondható, a családbarát szolgáltatások és infrastruktúra irányába magasabb érzékenységgel rendelkeznek

megfelelő családias barátságos és biztonságos üdülési környezet

nyaralni kívánó külföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg)

nehezebb megszólíthatóság, az M7 megfelelő infrastruktúrát biztosíthat, ám a távolság ellentételezéseként a családbarát szempontokat ki kell egészíteni más hívószavakkal is kevésbé jól azonosítható általános célcsoport, amely pusztán ad hoc igényt is tartalmazhat, elérhetősége és mozgósítása több termékjellemzővel biztosítható

megfelelő családias barátságos és biztonságos üdülési környezet – kiemelten jó minőségben

jobban meghatározható és elérhető célcsoport, amely eléggé diverzifikált, ám adott alszegmensei bizonyos konkrétabb témák kapcsán országosan is könnyebben mozgósítható (pl.: jazz) könnyen azonosítható célcsoport, amely a megfelelő minőséggel és hívószavakkal középtávon mobilizálható

minőségi programok unikális környezetben

nyugodt csendes, természetes környezetben, kisebb apartmanokban pihenésre vágyók a kultúra iránt érdeklődők

a sport (tenisz, vitorlázás) iránt érdeklődők


minőségi szolgáltatás és nyugodt rendezett környezet

az adott sport infrastrukturális feltételeinek megfelelő minőségű biztosítása

221

CÉLCSOPORTOK a borkultúra iránt érdeklődők

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

CÉLOK, IGÉNYEK

tágabb célcsoport és nehezebben azonosítható, más egyéb kiegészítő hívószavakkal mobilizálható

program specifikus minőségi szórakoztatás könnyen elérhető közelségben, ám mégis megfelelő környezetben

hazai befektetők

adott konkrét iparági klaszterben könnyebben elérhető, ám jelen gazdasági körülmények között alapvetően nehezebben mozgósítható

külföldi befektetők

kevésbé könnyen elérhető és nehezebben mozgósítható

turisztikai szervezetek, egyesületek

elérhetőségük jónak mondható, mobilizálhatóságuk közepes, azonban közvetítői szerepkörük kifejezetten fontos könnyen azonosíthatóak és számba vehetőek, változó (negatív és pozitív/támogató) hozzáállás és attitűd, alacsonyabb hatékonyság és cselekvőképesség, jellemzően lassú együttműködések

megfelelő befektetési biztonság, alacsony kockázattal, valamint a település fejlődésének megfelelő láthatósága, növekvő látogatószám és adott iparági bevételek megfelelő befektetési biztonság, alacsony kockázattal, valamint a település fejlődésének megfelelő láthatósága, növekvő látogatószám és adott iparági bevételek jó tájékoztatás, megfelelő tájékoztató anyagok, aktív partnerkapcsolat és jó együttműködések kialakítása és működtetése a kölcsönösség elvének alkalmazása, együttműködések elindítása és megvalósítása, kompromisszumok megtalálása

HARMADIK CÉLCSOPORT HALMAZ

intézményi, közigazgatási okból kapcsolódó intézmények (kistérségi települések, megyei önkormányzat, testvérvárosok, stb.) a városi infrastruktúrát és szolgáltatásokat igénybe vevők – kiemelten a város jónak mondható oktatási kapacitását igénybe vevő diákok

lokálisan meghatározható elérhetőség (jellemzően a környező települések), közepesen jó azonosíthatóság

minőségi infrastruktúra és szolgáltatások, jobb elérhetőség

sport (tenisz, vitorlázás) és borászati szakmai közösségek, kamarák, szervezetek

könnyűnek mondható azonosíthatóság, a versenytársak miatt magasabbnak mondható ingerküszöb

megfelelő információk, jó PR, és jól sikerült személyes találkozók szervezése

sajtó, média

az újságírók, szerkesztők, elérhetősége könnyen definiálható, érdeklődésük a téma iránt magasnak mondható mind a szakmai, napi, hír, mind pedig a tabloid típusú médiumok körében

az új termékkel kapcsolatos ismeretszint emelése, multiplikátor hatás, ismeret átadás látogatásokra való ösztönzés


222

8.2.6. Balatonboglár település – mint termék pozicionálása Miként már szó volt róla, a településfejlesztés, illetve a települések piacán egy városra – így Balatonboglárra – a termék megnevezés furcsán hangozhat. Szükségszerű azonban, hogy a marketing terminológiáját alkalmazzuk, amennyiben a marketing-kommunikáció eszköztárát szeretnénk segítéségül hívni a város fejlesztésének elősegítéséhez. Ezért Balatonboglárt, mint egy eladandó terméket vizsgáljuk, aminek jelenleg nem meghatározható a pontos tartalma, nem világos, hogy melyek a legfontosabb jellemzői, így ennek megfelelően nem is tudjuk pontosan, hogy mit gondoljunk róla, mire jó, miért jó, mikor, kinek és hogyan. Magyarán meg kell határozni, hogy miért érdemes a városba menni, illetve miért éppen oda érdemes menni és ezt tudatni kell a külvilággal is. A város lakói belső szemlélőként rendelkeznek ugyan egy egységesnek nem, ám hazai viszonylatban igen erősnek mondható települési identitástudattal (city identity), ám mivel ez az identitás-vizsgálat alapján is szakadozott, egymástól elszigetelt élménykészletből, emlékekből és prioritásokból áll össze, ezért nem határozható meg konkrétan a kerete, sem pedig az ezen belül lévő tartalma. A városba látogató üdülők, vendégek, átutazók, külső szemlélőként sem valószínű, hogy azonnal tudják a várost bármilyen konkrétabb dologgal azonosítani. A termékként való meghatározás éppen azért fontos, hogy megtaláljuk azokat a tényezőket, amelyekkel mind a külső, mind pedig a belső környezet azonosítani tudja majd Balatonboglárt. Ahhoz, hogy azonosítani tudjunk bármilyen terméket, így Balatonboglár városát is – fel kell ruháznunk egy sajátos imázssal, amely számtalan önálló részelemből, úgynevezett márkajegyekből tevődik össze. Ezek a márkajegyek lesznek azok az igazodási pontok, amelyeknek köszönhetően a különböző célcsoportok azonosítani fogják tudni Balatonboglárt. Ezt a folyamatot hívjuk pozicionálásnak, amelynek eredményeként létrejön egy valóságos és kreált elemekből összeálló imázs, amely egyfajta vízióként magát a várost testesíti meg. A Balatonboglár-vízió konkrét és kézzelfogható élményekkel alátámasztott komplex élményvilágot kell generáljon mind az idelátogatók üdülése idején, mind pedig a helyi lakosok mindennapjaiban. Ezekből a konkrét eseményekből a marketingkommunikáció eszközrendszerének segítségével kell kialakítani az ún. „BB-élményt”, mint egyfajta mítoszt, amely a város imázsának magvát képezve tölti meg azt tartalommal.


223

Mire jó ez az egész? A marketingkommunikáció eszközrendszerének alapvető lépését jelentő pozicionálás elősegíti a város fejlődését azáltal, hogy egyrészt a belső kommunikációnak köszönhetően olyan belső energiák szabadulnak fel, amelyek nyomán összetartóbb, támogatóbb, optimistább közhangulat alakul ki a városban, Ennek eredményeként az emberek szeretnek majd Balatonbogláron lakni és tenni immár szeretett városukért. Másrészt a marketingkommunikáció kifelé, a külső célcsoportok felé irányuló promóciós aktivitása olyan befektetés ösztönző és a város bevételeit gyarapító hatást fejt ki, amely könnyedén beindíthatja a település jelenleg szunnyadó motorját. A termékképzés folyamata Az alábbiakban meghatározásra kerül Balatonboglár, mint termék kialakításának folyamata: 1. meg kell határozni, hogy pontosan mi az eladandó termék, 2. át kell tekinteni a terméket meghatározó legfontosabb tényezőket, tulajdonságcsoportokat a. a jelenlegi és jövőbeli portfolió-mátrix leghangsúlyosabb elemei, b. az imázs és identitás-vizsgálat szempontjai, c. a kommunikációs versenytárs-elemzés szempontjai, 3. meg kell határozni a pozicionálás/újrapozícionálás legfontosabb szempontjait a. mit/kit kell kiszolgálnia a terméknek? (célcsoportokkal való összhang) b. mit kell közvetítenie a terméknek? 4. a terméket pozícionálni kell, a pozícionált termékből ki kell alakítani: a. az imázst közvetítő víziót és az ún. BB-élményt, b. az imázsnak megfelelő arculatot, szlogent, c. a város egységes imázsát, kommunikálandó imázselemeit, márkajegyeit, üzeneteit.


224

Termékképzés

A Balatonboglárt meghatározó legfontosabb tényezőcsoportok:

a jelenlegi és jövőbeli portfoliómátrix leghangsúlyosabb elemei

az imázs és identitás-vizsgálat szempontjai

Az eladandó termék: Balatonboglár

KOMPLEX IMÁZS

a kommunikációs versenytárselemzés szempontjai

IMÁZSELEMEK, MÁRKAJEGYEK

POZÍCIONÁLT TERMÉK

Pozicionálás

BB-VÍZIÓ, BB-ÉLMÉNY

mit/kit kell kiszolgálnia a terméknek? (célcsoportokkal való összhang)

ARCULAT, SZLOGEN

mit kell közvetítenie a terméknek?(IVS stratégiai résszel való összhang)

A pozicionálás szempontjai

55. ábra: A termékképzés folyamata


225

1. Az eladandó termék Balatonboglár városa. 2. Balatonboglárt, mint terméket meghatározó legfontosabb tényezők, tulajdonságcsoportok: a. Az IVS-ben foglalt SWOT-elemzés alapján elkészített portfólió-mátrix az egyik legfontosabb kiindulási alap a terméket meghatározó legfontosabb tényezők azonosításakor. A portfólió mátrix, már a SWOT-elemzés során összegyűjtött és letisztított információk egy további összefoglalója, melyet tovább kell szűkítenünk ahhoz, hogy megkapjuk a termék központi elemeit. Annak érdekében, hogy a terméket meghatározó legfontosabb tényezők között olyan elemek szerepeljenek, amelyek később a pozicionáláskor és az imázs kialakításakor mind emlékeztetnek a jelenlegi állapotokra, ugyanakkor már sejtetik és előrevetítik az áhított jövőbeni állapotot, a portfólió-mátrix jelenlegi és jövőbeni-elvárt állapota során üzleti erősség és piaci vonzerő alapján rangsorolt tényezők közül a mindkét idősíkban egyaránt igazán fontos tényezőket emeltük ki. Ezek alapján az alábbi tényezők kerültek kiemelésre:

FONTOSSÁG



családbarát

szolgáltatások

komplexitása

(pl.:

szálláshelyek, játszóterek, családi napközik, stb.) 

jól kiépített szabad strandok



magas presztízsű kikötő



használható városközpont



borászati háttéripar

b. Másodsorban fontos számításba venni a termék legfontosabb jellemzőinek kiválasztásakor az előzetesen elkészített és a fókuszcsoportos vizsgálatok eredményeire támaszkodó identitás és imázs-vizsgálatok eredményeit. Ezek alapján a legfontosabb tényezők: 

civil önszerveződés (aktív élet)



Várdomb és Kápolna domb



befogadó város



sportélet



borászat

c. Harmadsorban a közvetlen kommunikációs versenytársak – elsősorban Balatonlelle és Fonyód – kapcsán tett versenytárs-elemzés legfontosabb tényezőit érdemes listázni, melyek a következők:


226



Balatonlelle a tömegigények kielégítését célozza



Fonyód a mértéktartó kisvárosias fejlődés útját követi



Felemás versenytársként jelentkezik Balatonboglárral szemben a régi Boglárlelle, illetve a Balatonboglári Borgazdaság fénykora. A településnek meg kell küzdenie gyakorlatilag saját korábbi fénykorában kialakult imázzsal.

3. Ezt követően meg kell határozni a pozicionálás / újrapozícionálás legfontosabb szempontjait, amelynek segítségével tovább szűkíthetjük az imázs kialakításához szükséges terméket meghatározó releváns tényezők körét. A pozicionálás egy folyamat, amely az aktuális imázstól a jövőképben rögzített idealizált imázsig egy folyamatos újrapozicionálási folyamat. A most meghatározásra kerülő imázs az egy a jelenlegi állapotoktól nem túlságosan elrugaszkodott, ám mégis a jövőbeli terveket erősen hangsúlyozó olyan kreáció kell legyen, amely nem rugaszkodik annyira el a valóságtól, mint a jövőkép. A pozicionálás és újrapozicionálás folyamata tehát egy állandó közelítés a jövőképben vázolt állapothoz. A pozicionáláskor azonban a termékre jellemző legfontosabb tényezők közül azokra kell tovább szűkíteni a kört, amelyek a leginkább adekvátak a termék célcsoportjai és az ezek felé közvetítendő elemek tekintetében. a. A terméknek, illetve az egyes termékjellemzőknek a célcsoport-halmazok közül az alábbi szegmensekre kell fókuszálniuk, ezeket kell „kiszolgálniuk”:

Külső szereplők (turizmus)

- rétegigények kielégítése (kultúra) - tömegigények kielégítése (eseti rendezvények) - gyermekes-családi igények kielégítése (családbarát turizmus) - borkultúra iránt fogékonyak kielégítése (borturizmus) - sport turizmus – főként tenisz vitorlázás – iránt rajongók kielégítése

Egyéb külső szereplők

Belső szereplők (lakosság)

- helyi vállalkozók - magánszálláshelyet üzemeltetők - civil élet szereplői - helyi borászati, sport és kulturális élet szereplői - befektetők - turisztikai és egyéb szakmai szervezetek (tenisz, vitorlázás, borászat) - média, sajtó


227

b. Fontos meghatározni azt is, hogy a célcsoportok mit szeretnének hallani, mivel lehet a leginkább megnyerni a bizalmukat a Balatonboglár nevű termék iránt, avagy, mit kell közvetítenie mindehhez a terméknek. Ennek megfelelően a pozicionáláskor figyelembe kell venni az egyes célcsoportoknál korábban meghatározott „jellemzőket” és „célokat, igényeket”. Ezen elemek üzenetekben való ügyes becsomagolásával növelhető a befogadói hajlandóság és az azonosulás mértéke az egyes célcsoportoknál. Sajátos, a célcsoport-szegmensekben megszokott, divatos hangulatot, stílust sugároz, ezzel együtt pedig a BB-élmény, az új BB-identitás, illetve az egész Balatonboglár-vízió stílusát határozza meg. 4. A Balatonboglárt, mint terméket meghatározó tényezőcsoportok, valamint a pozicionálás kritériumainak tisztázása után a terméket pozícionálni kell, melynek összhangban kell lennie az egyes imázselemekkel, márkajegyekkel és üzenetekkel. Ezek mindegyike, illetve egésze közvetíti a BB-víziót és BB-élményt, amelynek lényege alább ugyan megfogalmazásra kerül, ám ennek a későbbiekben nem kell megjelennie ebben a formában írásosan, hiszen ez a fejekben kell, hogy megragadjon. A pozicionálás során az IVS-ben szereplő szempontok és tényezők olyan elegyét kell kialakítani, amely Balatonboglár kívánt jövőbeni imázsát fogja közvetíteni. a. az imázst közvetítő vízió és ún. BB-élmény A több szempontra kiterjedően marketingkommunikációs szempontból összegyűjtött legfontosabb termékjellemzők alapján a vízió és BB-élmény egy olyan érzület, emlék kell legyen, amelynek legfőbb jellemzői a családiasság, nyugalom, mértékletesség, természetközeliség, amely azonban nem süpped álomkórba, nem tunya és unalmas (avagy nem túlságosan csendes), hanem udvariasan re-aktiváló, ösztönző és tartalomgazdagságot ígérő. A helyi civil élet aktívnak mondható szerepfelfogása, a jelentősebb sportélet, valamint a kultúra kapcsán jelentkező nagyobb érdeklődés és tradíciók, továbbá a „befogadó város”, mint identitás-elem, mind az aktív élet és tartalomgazdagságot támasztja alá. A barátságos nyugodt környezet és az ezzel párhuzamosan felkínálkozó tartalmas időtöltés kettőse egy olyan szűk mezsgyén kell, hogy megjelenjen, ami még nem bágyatag és tespedt, ugyanakkor nem is erőltetetten hangos és magamutogató. A vízió központi eleme a jövőképben meghatározott „Barátságos és Biztonságos” fogalomkörének is megfelel, ugyanakkor annál valamivel több akciót, aktivizmust és ösztönző erőt kell felmutasson. A BB-élmény tehát egy „HIGGADT ÉS TARTALMAS” érzületet foglal magába, ami talán kicsit általános, mindennapi ám a tartalmaknak


228

köszönhetően

mégis

mindennapisága

kellőképpen

azonban

inspiráló

minőségi

és

és

élhető.

A

professzionális

BB-élménynek

szintű,

ezért

ez

a

ebben

a

megközelítésben ezek inkább, mint pozitív fogalmak sorakoztathatók fel. A BB-élmény nyugalmat, higgadtságot közvetítő elemei a befektetés-ösztönzést is támogatják, hiszen ezek azt üzenik, hogy itt nem egy „egynyári” gyorsan megvalósítandó akciótervről van szó, hanem egy tudatos hosszú-távú és stabil fejlesztési programról. b. az imázsnak megfelelő arculat, szlogen Balatonboglár jövőképében javasolt „Barátságos és Biztonságos” szóösszetétel megfelel a város szlogenjének. A szlogent az alábbi szempontok indokolják: 

A dupla „B” betű, ami egyrészt utal a borgazdaságra és már-már a homályba vész, ám az emlékezetekben mégis élő jól bejáratott szlogen. Kár volna ezt a lehetőséget nem kihasználni.



A dupla „B” betűk valamilyen alkalmazását indokolja a két nagyobb domb is, ami tájképi szempontból is elsődleges jellegzetessége a városnak.



A dupla „B” betűk alkalmazása mellett szól, hogy a települést markánsan meghatározó tényezők közül a Bor és a Balaton is erre rímel.



A stratégiában és jövőképben kifejtett tényezők és szempontok alapján jól leképezi a családbarát környezetet, valamint remekül interpretálja a mértéktartó és organikus fejlődés mellett való elkötelezettséget.

Az arculat kialakításakor is mindenképpen a dupla „B” betűk hangsúlyozása javasolt, hiszen ez láthatóan elsődleges márkajeggyé avanzsál a város imázsában. Az arculat kialakításakor a grafikai stílusnak és a színhasználatnak is a „mértéktartó tartalmasságot” kell tükröznie. Nem túlságosan divatos, nem túlságosan trendi, inkább az aktuális mainstream-be helyezkedve kissé konzervatívan középosztálybeli. c. a város egységes imázsa, kommunikálandó imázselemei, márkajegyei és üzenetei A komplex marketingkommunikációs célrendszer hatékony teljesülésének feltétele egy olyan imázselemekből

felépülő

márkajegyek

azonosítására

alkalmas

üzenet-rendszer

meghatározása, melyben központi elemet foglal el a BB-élmény és vízió. Az üzenetek összességének a vízió felé kell mutatnia és azt egy olyan „divatos” márkává kell formálnia, amely népszerűvé válik a célcsoportok körében. A korábbi tapasztalatokból látható, hogy a pusztán ATL típusú TV-s, rádiós és outdoor felületeket igénybe vevő olyan marketing kampányok, melyek elsősorban a push-elvre épülnek hosszabb távon nem fejtenek ki releváns hatást. A push típusú kampányok és üzeneteik a pillanatnyi, rövid távú fogyasztást hatékony tudják befolyásolni, ám esetünkben ez nem egyezik meg a kampány célrendszerében jelentkező hosszabb távú szándékokkal.


229

Ezeknek a kampányoknak a fő problémája ma az, hogy nagyrészt kimerültek az egyszerű felszólító üzenetekben, a félelem /szorongás erősítésében mozgó reklámok pszichológiai tartalékai. A kizárólag hagyományos reklám eszközöket alkalmazó kampányok az óriási média „zaj” (egyéb hirdetések, média tartalom hatalmas kínálata) következtében folyamatosan csökkenő hatékonysággal működnek és kizárólag rövidtávon fejtenek ki hatást. Ezért ma már elengedhetetlen, hogy a hatékonyságot az integrált marketingkommunikáció keretében biztosítsuk. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók számára vonzó, azonosítható és azonosulásra késztető márka keretében, a hagyományos reklámnál komplexebb eszközrendszerrel (PR, média, online és direkt eszközökkel kiegészítve) szükséges dolgozni, amelynek első lépéseként pontosan meg kell határozni az eladandó termék márkajegyeit és üzeneteit. A cél tehát Balatonboglár, mint termék vonzóvá tétele, oly módon, hogy túllép annak megszokott keretén és egyfajta vízióként különböző márkajegyekkel felvértezve egy átfogóbb képet tolmácsolva jelenik meg. Jelen helyzetben a márka ereje annak komplexitásában rejlik. Ugyanazt a korábban is létező és elérhető szolgáltatást mégis egy új keretben, máshol, más formában „értékesíti”. Kifejezetten igaz ez Balatonboglár esetében, ahol ráadásul a köztudatban a mai napig él egy korábbi eléggé erősnek mondható, á máramár részben a feledés homályába vesző „BB-márka”. Balatonboglár, mint márka a fogyasztó számára azonosíthatóságot, biztonságot, kiszámíthatóságot és azonosulási lehetőséget ad. A márkát meghatározó márkajegyeket, az egyes imázselemeket és a központi üzenetek esszenciáját a korábban kibontott termékjellemzők alapján és a pozicionálás főbb szempontjai figyelembevételével szükséges kialakítani.


230

8.2.7. Célcsoportok és üzenetek összhangját szemléltető táblázat 42. táblázat: Célcsoportok és üzenetek összhangja

CÉLCSOPORTOK

ÜZENETEK

VÁRHATÓ REAKCIÓ

ELSŐ CÉLCSOPORT HALMAZ helyi vállalkozások

- organikusan és mértéktartóan fejlődő Balatonboglár - közös erőfeszítésekkel előrébb jutunk - együttműködés a szállásadók között az önkormányzattal karöltve - családbarát, minőségi szolgáltatások - az önkormányzat számára fontos, hogy Balatonboglár a tenisz és a vitorlás élet élvonalában legyen - együttműködésben a borászok és az önkormányzat

nagyobb fokú együttműködés, bizakodás a város prosperálását érintően összefogás az egymástól elszigetelt szállásadók között, hatékonyabb együttműködés a szálláshelyek promóciójában több rangos tenisz és vitorlás esemény szervezése

- Balatonboglárt tegyük újra a balatoni kultúra fellegvárává -„Balatonboglár, ahol nem csak strandolunk” - tegyük együtt szebbé Boglárt

az elmúlt évtizedekben jól működő „művésztelep” újraindítása, kulturális programok szervezése

- Balatonboglár a minőségi oktatás szinonimája a térségben - Bogláron büszkeség tanulni

büszkeség a boglári tanulmányok és oktatás kapcsán

nyaralni kívánó belföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg)

- nyaralás a családdal – akkor Balatonboglár - családbarát szolgáltatások és tartalmas programok

több Balatonbogláron eltöltött vendégéjszaka

nyaralni kívánó külföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg)

- minőségi családi nyaralás Balatonbogláron - családbarát szolgáltatások és tartalmas programok


nyugodt csendes, természetes környezetben, kisebb appartmanokban pihenésre vágyók

- Boglár, a nyugodt kikapcsolódás szinonimája: nyugalom, csend, kultúra, Balaton


szállásadók, a szezonalitásnak kiszolgáltatottak sportélet szereplői (főként tenisz, vitorlázás) borászati iparágban érdekeltek a város kulturális életében érdekeltek civil szféra szereplői és további bevonható, aktivizálható szereplők oktatási, szociális szféra által érintettek

a boglári borászok több közös megjelenése

az önszerveződés és önkéntes munka növekedése

MÁSODIK CÉLCSOPORT HALMAZ


231

CÉLCSOPORTOK

ÜZENETEK

VÁRHATÓ REAKCIÓ

a kultúra iránt érdeklődők

- a Balaton nálunk nem csak a strandolásról szól.


a sport (tenisz, vitorlázás) iránt érdeklődők

- aktív kikapcsolódás igényes környezetben


a borkultúra iránt érdeklődők

- gasztronómia, természeti környezet és Balaton-part = Balatonboglár


- minden adott a sikerhez. Biztonságos hosszú távú befektetés bogláron - minden adott a sikerhez. Biztonságos hosszú távú befektetés bogláron - Balatonboglár a családbarát üdülés fellegvára

nagyobb befektetői érdeklődés, több pénz áramlik Balatonboglárra nagyobb befektetői érdeklődés, több pénz áramlik Balatonboglárra Jobb együttműködés, több megjelenési lehetőség, több vendégéjszaka viszonyok, együttműködési hajlandóság javulása a szomszédos városokkal

HARMADIK CÉLCSOPORT HALMAZ hazai befektetők külföldi befektetők turisztikai szervezetek, egyesületek intézményi, közigazgatási okból kapcsolódó intézmények (kistérségi települések, megyei önkormányzat, testvérvárosok, stb.)

- organikus és kooperatív együttműködés - egységben erősebbek vagyunk

a városi infrastruktúrát és szolgáltatásokat igénybe vevők – kiemelten a város jónak mondható oktatási kapacitását igénybe vevő diákok

- Balatonboglár a minőségi oktatás szinonimája a térségben - Bogláron büszkeség tanulni

büszkeség a boglári tanulmányok és oktatás kapcsán

sport (tenisz, vitorlázás) és borászati szakmai közösségek, kamarák, szervezetek

- Balatonboglár az aktív turizmus elkötelezett támogatója - Boglár a déli-part sportéletének központja - Boglár a déli-part borászati háttériparának zászlóshajója - családbarát üdülés és aktív kikapcsolódás a Balatonparton - átgondolt hosszú távú organikus fejlesztés Bogláron

jobb együttműködés, az adott iparág konkrét fejlesztése és térségi jelentőségének növekedése, több vendégéjszaka több megjelenés Balatonboglárról, a figyelem felkeltése, több vendégéjszaka

sajtó, média


232

Újdonság érték: Családbarát és környezettudatos település Kognitív érték:

Pragmatikus érték:

Rekreáció nyugodt és szép természeti környezetben

Boglár hosszú távon tervez

BARÁTSÁGOS és BIZTONSÁGOS

Érzelmi érték: Morális érték:

Varázslatos táj, varázslatos programokkal együtt az egész családnak

Családias légkör, fenntartható környezet

Kapcsolati érték: Közös családi élmények

56. ábra: Az ernyőmárka és az üzenetek struktúrájának sematikus ábrája


233

8.2.8. A marketingkommunikációs stratégia eszközei A marketingkommunikációs tevékenység a pozicionálás során meghatározott általános imázs, mint keret mellett a későbbiekben operatív szinten, az egyes akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódóan kijelölt konkrét fejlesztésekhez kapcsolható. Ezért az alábbiakban először számba vesszük a használandó eszközöket, majd egy táblázat segítségével szemléltetjük azok szerepét, illetve az egyes eszközök és célcsoportok elérésének kapcsolódását. 

Balatonboglári Hírek – önkormányzati újság,



Somogyi Hírlap,



Boglár TV,



Supra TV,



www.balatonboglar.hu,



youtube.com és egyéb videofájl megosztókon való megjelenés,



e-hírlevél,



helyi rádiók (Enjoy, Enjoy-classic rádió),



molinók, óriáshirdetőtáblák (hangsúlyos megjelenés az M7-es mellett mindkét irányban több helyen,



POS anyagok (plakátok, szórólapok, tájékoztató kiadványok) 

imázs kiadvány (Balatonboglár jövőképe),



lakossági tájékoztatás,



befektetés-ösztönzést támogató ismertetők,



üdülők számára eligazodást elősegítő és helyi programajánlók,



szálláshelyeket összefoglaló és bemutató kiadvány,



promóciós anyagok (utazási irodákban, hotelekben, szálláshelyeken, kiállításokon való megjelenés),



az sportéleti (tenisz, vitorlázás) és borászati tevékenységeket a szakmai közegben és a szakmai

szervezeteken

keresztül

bemutató

anyagok

(pl.:

borfesztiválokon,

vitorlásversenyeken), 

direkt marketing,



lakossági fórumok, érdekegyeztetési alkalmak a lakossággal,



befektetés-ösztönzési alkalmak,



utazási, üdülési expokon standdal való megjelenés,



szakmai (borászati, vitorlás) rendezvényeken standdal való megjelenés,



ajándéktárgyak,


234



országos kihatású médialehetőségek és a szakmai (gazdasági, borászati, vitorlás) sajtó kiaknázása (PR munka),



médiavásárlás 

szakmai, tematikus lapokban,



vidéki rádiókban,



vidéki napilapokban.

43. táblázat: Marketingkommunikáció becsült költségei

Eszköz

Elvégzendő részfeladatok

Becsült költségek

Balatonboglári Hírek

grafikai újratervezés, új szerkezeti struktúra felállítása, szövegírás, tördelés, lektorálás, gyártás, terjesztés

regionális és országos média – sajtómunka

médialista folyamatos frissítése, témakiajánlás, megjelenések generálása

önkormányzati kommunikációs munkatárs alap bérében benne szerepel, extra kiadást nem igényel belső erőforrás rendelkezése esetén az önkormányzati kommunikációs munkatárs alap bérében szerepel, külső erőforrás bevonása esetén ügynökségi általány díjjal érdemes kalkulálni, melynek összege megállapodástól függően 100 – 200 000 Ft + áfa havonta

balatonboglar.hu

grafikai újratervezés, új funkciók programozása, szövegátírás, micro-site-ok rendszerének kialakítása (pl. önkormányzati anyagok transzparenssé tétele, szállásadók információi) tesztüzem, élesüzem

új honlap programozása esetén, a költségek 600 és 800 000 Ft + áfa körül mozoghatnak

youtube.com-on / videómegosztó portálokon való megjelenés

imidzsfilm forgatása, terjesztése

1 500 000 Ft + áfa

grafikai tervezés, szerkezeti struktúra felállítása, szövegírás, tördelés, lektorálás, partneradatbázis felállítása, terjesztés

új arculati kézikönyv esetén (mely tartalmazza a hírlevél megjelenésének formáját) a többi feladat az önkormányzati kommunikációs munkatárs alap bérében benne foglaltatik, extra kiadást nem igényel

médiavásárlás, kreatív elemek megtervezése

regionális kampány esetén 510 M Ft + Áfa, országos kampány esetén 30-50 M Ft + Áfa

e-hírlevél

felületvásárlás, reklámok hirdetések (javasolt regionális rádiók, bannerek és óriásplakátok kombinálása)


235

Eszköz

Elvégzendő részfeladatok

Becsült költségek

POS anyagok

kiadványszerkesztés és gyártás részfeladatai

az ár nagy mértékben változik a kiadvány méretétől, a papír nehézségétől, a fűzés technikájától és a példányszámtól kalkulálni 10 és 130 Ft + Áfa közötti darabárral érdemes

rendezvényszervezés érdekegyeztető jelleggel (lakossági fórumok, befektetés-ösztönző alkalmak stb.)

helyfoglalás, catering, előadások előkészítése, sajtóközlemény megírása,

az ár nagy mértékben változik a rendezvény színvonalától kalkulálni 30 és 300 Ft + Áfa közötti darabárral érdemes

expókon, szakmai rendezvényeken való megjelenés

helyfoglalás, standépítés, szóróanyagok készítése, helyszíni asszisztencia biztosítása

arculati kézikönyv készíttetése

grafikusok számára brief készítése, az elkészült anyagok véleményezése, módosítása

ajándéktárgyak

szóró-ajándék kiválasztása, látványterv készítése, gyártás, terjesztés

az alkalom nagyságától / színvonalától, illetve a már rendelkezésre álló anyagok számától függően változó kalkulálni 300 000 és 1 000 000 Ft + Áfa közötti összeggel érdemes a grafikai cég referenciái és piacon megszerzett neve alapján az ára pár száz ezer Ft + Áfától a pár millió Ft + áfáig egy széles skálán mozoghat a szóró-ajándék önköltségi árától függően a pár 10 Ft + Áfa / db-tól a több ezer Ft + Áfa / db-ig változhat


236

8.2.9. A célcsoportok és eszközök összhangját az alábbi táblázat szemlélteti

44. táblázat: Célcsoportok és eszközök összhangja

CÉLCSOPORTOK

ESZKÖZÖK

ESZKÖZÖK SZEREPE

ELSŐ CÉLCSOPORT HALMAZ

helyi vállalkozások szállásadók, a szezonalitásnak kiszolgáltatottak sportélet szereplői (főként tenisz, vitorlázás) borászati iparágban érdekeltek a város kulturális életében érdekeltek civil szféra szereplői és további bevonható, aktivizálható szereplők oktatási, szociális szféra által érintettek

egyeztető fórumok, Balatonboglári Hírek, balatonboglar.hu fejlesztése, e-hírlevél egyeztető fórumok, kiadványok, 8.1. pontban javasolt turizmusfejlesztési rendszer, Balatonboglári Hírek, balatonboglar.hu fejlesztése, e-hírlevél balatonboglar.hu fejlesztése, Balatonboglári Hírek, PR, társadalmi párbeszéd, e-hírlevél egyeztető fórumok, balatonboglar.hu fejlesztése, Balatonboglári Hírek, PR, társadalmi párbeszéd, e-hírlevél egyeztető fórumok, balatonboglar.hu fejlesztése, Balatonboglári Hírek, PR, társadalmi párbeszéd, e-hírlevél egyeztető fórumok, balatonboglar.hu fejlesztése, Balatonboglári Hírek, PR, társadalmi párbeszéd, e-hírlevél egyeztető fórumok, balatonboglar.hu fejlesztése, Balatonboglári Hírek, PR, társadalmi párbeszéd, e-hírlevél

érdekegyeztetés, helyi energiák felszabadítása

médiavásárlás, PR, POS anyagok, balatonboglar.hu, youtube.com expókon, szakmai rendezvényeken való szereplés, utazásszervezés fejlesztése, idegen nyelvű kiadványok, baéatonboglar.hu

családbarát turizmus támogatása

szolgáltatások színvonalának emelése, vendégéjszakák számának, közvetve az önkormányzat bevételeinek növelése a település egészségi állapotának javítása és a közösségi és / összetartás élményének fokozása húzóágazat fejlesztése, turisztikai attrakciók számának növelése megélhetési körülmények javítása húzóágazat fejlesztése, turisztikai attrakciók számának növelése megélhetési körülmények javítása helyi energiák felszabadítása és a fejlesztési célok szolgálatába való állítása a település oktatási és szociális ellátó rendszere színvonalának emelése, a település népességmegtartó erejének növelése

MÁSODIK CÉLCSOPORT HALMAZ

nyaralni kívánó belföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg) nyaralni kívánó külföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg)



237

CÉLCSOPORTOK nyugodt csendes, természetes környezetben, kisebb appartmanokban pihenésre vágyók a kultúra iránt érdeklődők a sport (tenisz, vitorlázás) iránt érdeklődők a borkultúra iránt érdeklődők

ESZKÖZÖK

ESZKÖZÖK SZEREPE

médiavásárlás, PR, POS anyagok, balatonboglar.hu, youtube.com médiavásárlás, PR, POS anyagok, balatonboglar.hu, youtube.com médiavásárlás, PR, POS anyagok, balatonboglar.hu, youtube.com médiavásárlás, PR, POS anyagok, balatonboglar.hu, youtube.com


befektetés-ösztönző alkalmak és kiadványok, ajándéktárgyak, e-hírlevél, szakmai rendezvények, balatonboglar.hu befektetés-ösztönző alkalmak és kiadványok, ajándéktárgyak, e-hírlevél, szakmai rendezvények, balatonboglar.hu befektetés-ösztönző alkalmak és kiadványok, ajándéktárgyak, e-hírlevél, szakmai rendezvények, balatonboglar.hu egyeztető fórumok, balatonboglar.hu, Balatonboglári Hírek, PR

befektetés-ösztönzés

célcsoport-specifikus kiadványok, balatonboglar.hu

a település népességmegtartó erejének növelése

ajándéktárgyak, e-hírlevél, szakmai rendezvények, balatonboglar.hu PR

a település népességmegtartó erejének növelése

családbarát turizmus támogatása családbarát turizmus támogatása családbarát turizmus támogatása

HARMADIK CÉLCSOPORT HALMAZ

hazai befektetők külföldi befektetők turisztikai szervezetek, egyesületek intézményi, közigazgatási okból kapcsolódó intézmények (kistérségi települések, megyei önkormányzat, testvérvárosok, stb.) a városi infrastruktúrát és szolgáltatásokat igénybe vevők – kiemelten a város jónak mondható oktatási kapacitását igénybe vevő diákok sport (tenisz, vitorlázás) és borászati szakmai közösségek, kamarák, szervezetek sajtó, média


befektetés-ösztönzés családbarát turizmus támogatása közszolgáltatások színvonalának emelése

a kommunikációs célok érdekében a sajtó munkatársainak

238

8.2.10. Időzítés A kommunikációs stratégia célrendszere alapján megvalósítandó kommunikációs aktivitások alapvetően négy szakaszban valósulnak meg egymással átfedésben. Az alábbiakban az elkövetkező két év stratégiai időzítését vázoljuk fel.11 Ezek a következők: 1. Igénygenerálás: Balatonboglár esetébe ez a leginkább unikálisnak számító „családbarát jelleggel” kapcsolatos PR munkát jelent. Ebben a szakaszban el kell érni, hogy a közbeszédben témává váljon az, hogy Magyarországon milyen kevés hely / település kínál családbarát szolgáltatásokat, gondolkodik a családok – kikapcsolódásra gondoló – fejével. 2. Termékbevezetés: Az igényfelkeltő szakaszt követően rá kell mutatni arra a helyre / termékre, amely alkalmas arra, hogy a megcélzott fogyasztókban betöltse a felkeltett igényt. Ebben a szakaszban kell beszélni Balatonboglár (új) arculatáról, a település karakteréről, a beinduló szolgáltatásokról és új relaxációs lehetőségekről. A szakasz alatt kifejtett kommunikációs tevékenységek célja, hogy a BB-élmény kipróbálására ösztönözze az érintett célcsoportokat. Ebben az időszakban kell a BB fogalmat új asszociációkkal és képzetekkel feltölteni, a régi / új márkát revitalizálni. 3. Napirenden tartás – Eredménykommunikáció: A harmadik szakaszban arra kell törekedni, hogy a beindult fejlesztések nyomán a BB-élménnyel kapcsolatos beszámolók napirenden maradjanak. Nem szabad engedni, hogy a BB-élmény újdonsága elillanjon. Ebben az időszakban kell arra is koncentrálni, hogy a BB-élmény ne csupán illúzió maradjon, a marketingkommunikációs során használt ígéreteket a való életben szerzett tapasztalatoknak kell visszaigazolniuk. 4. Termékfejlesztés: Nem szabad figyelmen hagyni, hogy a fogyasztók mindig az újdonságot keresik. Ez a turizmus területén különösen veszélyes, ugyanis többségben vannak azok az utazók, akik állandóan új desztinációt keresve, minél több fogadó település kikapcsolódást jelentő kínálatát kívánják kipróbálni. A kommunikációs tevékenységek feladata ebben a szakaszban az, hogy a visszacsatolásokat elemezve a turisztikai szolgáltatások tekintetében a termékfejlesztéshez hozzájáruljanak. A kommunikációs felületeket arra kell fordítani, hogy egyre több visszajáró vendég megnyerése válton lehetővé.

11

Értelemszerűen a kommunikációs akcióterveket készítő szakemberek a bevonható kommunikációs emberi és anyagi erőforrásokat ismerve a szakaszok hosszát módosíthatják. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

239

Az alábbi ábra a kampány négy rész-szakaszának egymáshoz való viszonyát és intenzitását mutatja be. Intenzitás

Igénygenerálás Termékbevezetés Napirenden tartás – Eredménykommunikáció Termékfejlesztés

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Idő (hónap) 57. ábra: A kampány négy rész-szakaszának egymáshoz való viszonya és intenzitása

Mint ahogy azt a kommunikációs célok részletezésekor, illetve a kommunikációs tevékenységek jellemzőinek megfogalmazásakor előrevetítettük, az IVS megvalósítása során éves szintű kommunikációs tervezésre lesz szükség. Fenti megfontolások alapján az elkövetkező két évre a következő megfontolások alapján javasoljuk elkészíteni az éves kommunikációs terveket. 45. táblázat: Éves kommunikációs tervek készítésére tett javaslat

Év

Prioritás az imázskommunikáció jegyében:  az IVS-ben meghatározott imázselemek köztudatba vitele  a meglévő imázselemek új tartalommal való megtöltése – az új imázs megalapozása

2010.

Megfontolások 1.) a helyi kommunikációs rendszer újjászervezése – elengedhetetlen a honlap és az önkormányzati újság új alapokra való helyezése, illetve az IVS megvalósulása során az egyes helyi lakossági csoportokkal a kommunikáció folyamatossá tétele 2.) meg kell kezdeni a gazdasági fórumok szervezését az IVS által felvázolt gazdasági lehetőségek kiaknázása érdekében 3.) új arculatot célszerű kialakítani az IVSben megfogalmazott imázselemek alapján 4) imázskampányt kell folytatni a termékjellemzők / termékelemek célcsoportok közt való elültetése érdekében


240

Év

Prioritás

Megfontolások

az eredménykommunikáció jegyében:

1.) fokozni kell a médiamunka hatásfokát annak érdekében, hogy a helyi és az országos médiában mind több önkormányzat dominálta sajtómegjelenés szülessen az új imázselemek megjelenésével 2.) a PR aktivitás mellett a felületvásárlásra is több energiát lesz célszerű fordítani

 fejlesztési eredmények felmutatása 2011.

 turisztikai célú reklám, PR és marketigtevékenységek fokozása  folyamatos termékfejlesztés

Javasoljuk, hogy az éves kommunikáció tervek alapesetben a következő részekből álljanak: 

visszatekintés: az előző éves tevékenységek elemzése - ennek hiányában helyzetelemzés,



(költség)hatékonysági

elemzés:

a

tavalyi

költés

fényében

az

(adó)bevételek

és

vendégéjszakák számának alakulása, informális csatornákon visszaérkező értékelések a kommunikációs tevékenységek tekintetében, 

imázselemzés: a kommunikációs hordozókon és felületeken megjelenő tartalmak és a kijelölt imázselemek összevetése, amennyiben eltérés észlelhető, annak indoklása, illetve a kiküszöbölés módjának meghatározása,



éves feladat-meghatározás: ez kezdetben az imázselemek újraélesztésére, később a potenciális vendégek meggyőzésére kell, hogy irányuljon (lásd táblázatban kifejtve a következő két évet),



célcsoportok kijelölése: a célcsoportok közti éves prioritási sorrend meghatározása, az egyes célcsoportok felé irányuló kommunikációra fordítandó erőforrások felsorolása,



célcsoport-specifikus üzenetek kijelölése: a jelen stratégiában lefektetett fő üzenetekkel való összhang kimutatása,



tárgyévben alkalmazandó eszközök kifejtése, specifikációja,



a célok-eszközök-üzenetek összhangjának bemutatása: a terv belső koherenciájának kifejtése,



erőforrás-tervezés: bevonni tervezett alvállalkozók feladatainak listázása, a beszerzések módja és időigényessége, az elszámolás rendje,



az önkormányzati költségvetésből, illetve az uniós pénzekből társfinanszírozott fejlesztésekhez kapcsolódó kommunikációs akciók összhangjának biztosítása és szinergiahatásainak elemzése,



lehetőség szerint árajánlatokkal alátámasztott költségbecslés készítése, mely biztosítja a kommunikációra fordítható költségek megfelelő hasznosulását, a beszerzések előkészítését, a legmegfelelőbb kommunikációs beszállítók kiválasztását,



heti bontásban készített ütemterv, mely garanciája a feladatok elvégzésének,



nyomon-követési, felelősségi rendszer kialakítása.


241

8.3. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Az integrált stratégia megvalósítása – a Városfejlesztési kézikönyv szerint – olyan szervezeti működést kíván meg a városoktól, amely biztosítja 3. egyrészt

a

stratégia

egészének

folyamatos

karbantartását,

az

elért

eredmények

visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába („stratégiai menedzsment”); 4. másrészt pedig a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását („operatív menedzsment”). A stratégiai menedzsment a „hatások” érvényesüléséért, az operatív menedzsment pedig az eredményekért (mind a közvetlen, „kimenetek”, mind a tényleges eredmények) visel felelősséget. Az eredmények visszacsatolása a program nyomonkövetéséből („monitoring”) származó adatok alapján történik.

8.3.1. Stratégiai menedzsment szervezet Fentiek alapján a stratégiai menedzsment fő feladatai: 

Az IVS megvalósulásának folyamatos nyomonkövetése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomonkövetése, azok elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az IVS által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése.



A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése.



A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az IVS cél- és eszközrendszerébe.

A stratégia menedzsment szervezete nem választható el a város önkormányzatának szervezeti rendszerétől. A feladatok az önkormányzati hivatal szakapparátusának szoros együttműködését igénylik. Az együttműködést a hivatal szervezetében intézményesíteni szükséges egy stratégiai munkacsoport felállításával, amelybe az érdekelt szakmai szervezeti egységek delegálnak résztvevőket. A stratégiai munkacsoport vezetőjét a Városfejlesztési- és Turisztikai Bizottság adja, a tagok pedig a Pénzügyi, az Egészségügyi- és Szociális, az Oktatási-, Kulturális- és Sportbizottságból, valamint a Jankovich Üdülőtelepi Településrészi Önkormányzatából és a szőlőskislaki városrészből kerülnek ki.


242

Egyértelműen szabályozni kell – és az IVS-hez kapcsolódva rögzíteni – hogyan valósul meg a stratégia munkacsoport munkája, tagjainak együttműködése, továbbá hogy a munkacsoport munkáját a hivatal mely egysége segíti. Célszerű intézményesíteni a partnerség megnyilvánulási fórumait is. Az IVS munkafolyamatában létrehozásra került egy véleményvonal ([email protected]), amely a lakosság, illetve a stratégiában érdekelt civil és vállalkozói csoportok IVS-hez, a tervezett fejlesztési, fejlődési irányokhoz kapcsolódó véleményeknek a kinyilvánítását teszi lehetővé. Ennek fenntartása, folyamatos nyomonkövetése, szükség szerint a feltett kérdések megválszolása, a leírtakra való írásbeli reakciók megtétele elengedhetetlen. El lehet azon is gondolkodni, hogy éves rendszerességgel „arcot” is lehet adni ennek a véleménynyilvánításnak egy partnerségi fórum keretében. A fórum által tárgyalt szakmai anyagok előkészítését (előterjesztését) célszerűen stratégiai munkacsoport készíti elő. Mivel a fórum stratégiai döntésekben segítheti a városvezetést, ezért javasolt az évenkénti legalább egyszeri – legfeljebb kétszeri – ülésezés, ennek kapcsán az IVS egészének és a kulcsfontosságú fejlesztések megvalósulásának áttekintése. A stratégiai döntéseket a város vezetése hozza meg, a partnerségi fórum szerepe, hogy a döntésekhez információt szolgáltasson, igényeket, szándékokat tudatosítson, javaslatokat tegyen.

8.3.2. Operatív menedzsment szervezet Az eddigi hazai példákból úgy tűnik: az önkormányzati városfejlesztő társaságok tudnak leginkább megfelelni az operatív (konkrét programokat lebonyolító) városfejlesztési projektmenedzsment szervezet feladatának. Ezek a társaságok gazdasági társasági formában létrehozott, rugalmas, kis létszámú, de sok szakértőt és vállalkozót mozgató eredményorientált szervezetek, amelyek „kvázi” non-profit formában működnek. A „kvázi” kitétel itt annak szól, hogy szervezetileg profit érdekelt cégekről van szó, de nem a nyereségmaximalizálást tekintik fő elvnek, hanem a sikeres városfejlesztő projekt lebonyolításokat. Ennek érdekében egyrészt erre ösztönző biztosítékokat kell a szervezettel kötendő szerződésekbe iktatni. A társaság akkor működik jól, ha a nyereséges ingatlanüzletekből (pl. önkormányzati gazdasági terület, ingatlan értékesítése, bérbe adása, külön fejlesztési adók, beruházókkal kötött településrendezési szerződések, stb.) finanszírozzák meg a nem közvetlen hasznot hozó közterületi fejlesztéseket és/vagy újabb ingatlanfejlesztések előkészítéseit (akár úgy, hogy a pályázati önrészt, akár úgy, hogy kedvezményes kölcsönt, akár úgy, hogy a teljes projektet finanszírozzák). Azaz nyereségük jó részét újabb önkormányzati projektekbe forgatják vissza.


243

Ennek a kvázi non-profit működésnek a garanciája a 100%-os, vagy 50% feletti (többségi) önkormányzati tulajdonban alapított városfejlesztő társaság, ami létrejöhet 

új önkormányzati alapítású cégként (100%),



holdingként (minimum 50+1% önkormányzati tulajdon, valamint banki, befektetői érdekeltség),



meglévő, de eddig más profilú önkormányzati szervezet (pl. alapítvány, cég) átalakításaként,



kistérségi alapon több önkormányzat összefogásaként.

A 100%-os vagy 50% feletti önkormányzati többség egyaránt biztosítja az önkormányzat részére az irányítás és ellenőrzés lehetőségét. Ez nem csak a városfejlesztő társaság taggyűlésében vagy közgyűlésében, de a választott formától függően: a társaság egyszemélyes felelősséggel tartozó ügyvezetőjét (Kft. forma esetén) ellenőrző felügyelő bizottságban, vagy a részvénytársaság operatív irányító szervében, az igazgatóságban is megvalósul. Ez azonban nem akadályozza a hatékony működést, mivel az önkormányzat Képviselő-testülete vagy Polgármesteri Hivatala közvetlen utasítást a társaságnak nem adhat, de a társaság ellenőrző és irányító szerveiben (felügyelő bizottság, igazgatóság) érvényesítheti akaratát. 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság esetében a felügyelő bizottságban helyet foglaló összes önkormányzati partner részvételével, vegyes tulajdonú társaság esetében a többi részvényes partner véleményének figyelembevételével születhetnek meg a döntések. A jól működő városfejlesztő társaság az önkormányzat koncepcionális irányítása és ellenőrzése alatt áll (részvény vagy tulajdonosi többség), de feltételezi, hogy bizonyos döntési kompetenciák kikerülnek az önkormányzat hivatali bürokráciájából, ami a döntési folyamatok gyorsítását és a gyorsabb reagálást teszi lehetővé. Erre szükség is, van, hiszen egy havonta összehívott Képviselőtestületi gyűlés például az EU pályázatok feszített ütemét, gyakran időközbeni kiírás módosulásait nem képesek rugalmasan kezelni, ez pedig a sikeres pályázás és lebonyolítás elengedhetetlen feltétele. A pályázatírásokra, közbeszerzések lebonyolítására, szakértők bevonására, műszaki ellenőrzésre, szerződéskötésre, jogi viták intézésére általában nincs egyetlen önkormányzatnak sem szabad kapacitása, szakembere. A fejlesztő társaság mindezeket saját embereivel és eseti megbízásokkal képes hatékonyabban, csak az adott feladatra koncentrálva ellátni. A társaságnak átengedett döntési kompetenciák segítenek feloldani egy-egy Képviselő-testületben kialakult politikai patthelyzetet12, és a fejlesztéseket a helyi politikai csatározások nem akasztják

12

Érdemes megfigyelni, hogy az 1992-ben alapított IX. kerületi holding típusú fejlesztő társaság, a SEMIX mekkora sikereket ért el a Ferencvárosi városrehabilitáció terén. Szakmai berkekben úgy tartják: ez BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

244

meg. A domináns helyi vállalkozók sok esetben azért félnek támogatni (gátolhatják) egy városfejlesztő társaság létrejöttét, mert úgy gondolják, hogy az monopol helyzetet teremt a fejlesztési piacon. Holott a jól definiált társasági szerződés és a megbízási szerződés garancia lehet arra, hogy maga a társaság semmilyen tervezési vagy kivitelezési munkát nem végez, csak végeztet. Alapvetően az említett két, önkormányzattal kötendő szerződés garantálja a társaság működését: 1. A társasági szerződésben rögzítésre kell kerülnie többek között az önkormányzati felügyeletet biztosító felügyelő bizottság kompetenciáinak, a társaság számára átadott önkormányzati döntési

kompetenciák

körének,

az

önkormányzati

tulajdonú

külön

számla

(pl.:

városfejlesztési alap) társaság általi hozzáférési jogainak, a szervezeti felépítés részleteinek és rendjének, stb. 2. A határozott időre kötött megbízási szerződés szabályozza azt az eljárást, amelynek alkalmazásával az önkormányzat folyamatosan ellenőrizni tudja a társaság városfejlesztő tevékenységét, és a stratégiai irányítás mellett szükség esetén az operatív beavatkozásra is megvan minden lehetősége. A folyamatos ellenőrzést a projektmenedzsment szervezet részéről az önkormányzat hivatala felé történő havi jelentések biztosítják, amelyek az önkormányzat által jóváhagyott aktualizált éves terv teljesítésének előrehaladását a műszakifizikai és pénzügyi paraméterek tükrében egyaránt bemutatják. A megbízási szerződésben szabályozott eljárás szerint a folyamatos ellenőrzés mellett, az átláthatóság másik biztosítéka az önkormányzati képviselők és az általuk képviselt helyi közösség számára az, hogy a városfejlesztő társaságnak az akcióterületi terv minden egyes éves szakasza teljesítéséről beszámolót kell készíteni az önkormányzat számára, aminek elfogadása kérdésében az önkormányzat Képviselő-testületének kell határozatot hoznia. Ha

egy

települési

önkormányzat

rendelkezik

egy

robusztusabb

méretű,

értékesíthető

ingatlanvagyonnal, illetőleg távlatosan nagyon sok fejlesztési programban gondolkodik, akkor célszerű a társaságot holding formájában, például egy résztulajdonos független bankkal együtt létrehozni, amely később a financiális (előhitelezési) kérdésekben a társaság (és az önkormányzati fejlesztések) számára kedvezményes hiteleket képes biztosítani. Ha viszont egy kis önkormányzat csak alkalomszerűen, jelentős vagyon és kidolgozott programok nélkül vág bele egy-egy akcióterületre pályázgatva, akkor a társaságot célszerű 100%-os önkormányzati tulajdonként Budapesten az egyetlen olyan városrész az elmúlt 20 évben, aminek fejlesztésére büszkék lehetünk. Ehhez az kellett, hogy az akkori polgármester és Képviselő-testület az ingatlangazdálkodási jogainak jó részét a társaságra ruházza át. Ezzel szemben a VI. kerületben, ahol a Képviselő-testület foglalkozik mind a mai napig ezekkel az ügyekkel, az ügyészség nemrégiben korrupció gyanúval letartóztatta a teljes vezetést. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

245

alapítani, és a társaság bevételeit úgy igazítani, hogy annak 90%-a legalább az önkormányzattal kötött megbízási szerződés alapján keletkezzen. Ebben az esetben ugyanis bizonyos ROP pályázatok esetén nem kell a projekt menedzselésére a városfejlesztő társaságot külön közbeszereztetni a Kbt. 2/A szerint, azaz megvalósulhat az in-house (házon belüli) közbeszerzés külön eljárás lebonyolítása nélkül. Milyen típusú fejlesztési társaság alapítása javasolt?13 

100%-os önkormányzati tulajdonban lévő egyszemélyes gazdasági társaság (Non-Profit Kft.; például a meglévő Jankovich László Közalapítványnak átalakításaként is létrejöhet);



a társaság bevételeit úgy igazítani, hogy annak 90%-a legalább az önkormányzattal kötött megbízási szerződés alapján keletkezzen;



nem egy projektre létrehozott, hanem az IVS-ben megjelenő és az akcióterületi tervekben részletezett feladatok, tevékenységek, illetve a város-rehabilitációs akció teljes körű megvalósításával és a létrehozott projektelemek fenntartásával kapcsolatos komplex munkára alapított társaság;



az Önkormányzat folyamatban lévő, vagy egyéb, nem a város-rehabilitációs pályázatának projektmenedzsmentjét is célszerű ide delegálni;



munkaszervezete legalább 2 főből álljon: ügyvezető igazgató és asszissztens, akik műszaki, pénzügyi végzettséggel, tapasztalattal, valamint projektmenedzseri szemlélettel és háttérrel rendelkeznek;



a társaság projekt érdekeltségét (legyen érdekelt minél több sikeres projekt és pályázat lebonyolításában)

célszerű

biztosítani

a

megvalósult

fejlesztési

munkák

kiviteli

költségvolumenének 5%-ában maximalizált célprémiummal. A társaság működésének finanszírozása elsősorban a város-rehabilitációs program első szakaszának megvalósítására irányuló pályázatok projektmenedzsmentre, illetve előkészítésre (városfejlesztő társaság létrehozásával kapcsolatos költségek) elkülönített költségvetéséből, illetve az ehhez elnyerhető támogatásokból (projektköltség cca. 80 %-a) valósulhat meg, amely forrást egészítheti ki az Önkormányzat által a társaságban elhelyezett kezdőtőke, valamint bizonyos anyagjellegű szolgáltatások átvállalása, eszközök biztosítása (pl.: iroda, technikai háttér).

13

Megjegyzés: A fejezetben cégünk javaslata található, az Önkormányzatnak ettől függetlenül szükséges vállalati jogi, pénzügyi, adótanácsadói egyeztetésekre támaszkodva a saját társaságát a saját lehetőségeihez és céljaihoz igazítva létrehozni. Ajánlott ehhez átnézni az NFGM által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv (2009) 6. fejezetét (97-116. old) és a kézikönyv mellékletét (147. oldaltól) BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

246

8.4. A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok A településközi koordináció több kategóriára osztható: A. Szomszédos, part menti városok: E kategóriába Balatonlelle és Fonyód tartozik. A két település Balatonboglárral azonos nagyságrendű, elhelyezkedésű és szerepű, ezért kiemelkedően fontos, hogy a területi funkciók elosztása kiegyensúlyozott legyen. A három település együttműködése biztosíthatja a hosszú távú fennmaradást és versenyképességet hosszú távon. Szükséges ezért a három város terveinek folyamatos egyeztetése, összehangolása. B. Háttértelepülések: E kategóriába azok a települések tartoznak, amelyekkel közvetlen kapcsolatot tud kialakítani Balatonboglár a funkció/munkamegosztás terén. A települések között jelentős méretbeli különbségek vannak. Ide tartozik Ordacsehi, Gyugy és Szőlősgyörök. E településekkel való kapcsolat során az agglomerációs kapcsolati rendszerek mintáját kell figyelembe venni. C. Térségi egyedi kapcsolatok: Ide azok a települések tartoznak, amelyek nem a város közvetlen szomszédságában vannak, de méretüknél fogva és/vagy térbeli fizikai kapcsolataik alapján kötődnek a városhoz. Ide tartozik Révfülöp, Somogyvár és (esetleg) Lengyeltóti. E településekkel való kapcsolat a kapcsolati háló kiterjesztésének első lépcsőjét jelenti. A közös elemek, közös programok, csereprogramok, közös marketing lehet a kapcsolódási pont. D. Térségi szervezeti kapcsolatok: Ide azon települések tartoznak, amelyek valamilyen térségi szerveződésen keresztül kapcsolódnak Balatonboglárhoz. Ilyen szerveződés például a Fonyódi kistérség, a Leader közösség vagy a tervezett Nagyberek Natúrpark. A korábban említett települések jórészt ebbe a kategóriába is beletartoznak. A településközi koordinációt itt a szövetkezés jellege erősen befolyásolja. E. Testvérvárosok: Jelenleg Bönningheim (Németország), Loosdorf (Ausztria), Szentegyháza (Erdély), Czestochowa (Lengyelország) és Rovin (Horvátország) tartozik ide. A testvérvárosi kapcsolatok bővítése javasolt. E téren a település arculatának megfelelően kell kiválasztani az újabb testvérvárosokat. Az egyeztetés során 

Meg kell határozni azokat a fejlesztési elemeket, amelyek mindegyik településre jellemzőek és települési fejlesztésük a térség erősödését (identitás, arculat) szolgálják. Ezeket a funkciókat mindhárom település egyenként erősítheti, hiszen a hatásuk egymást erősíti, a térségi szintű arculatot erősíti.


247



Meg kell határozni azokat a fejlesztési elemeket, amelyek mindegyik településnél megjelenhetnek, de amennyiben mindenhol megjelennének, egymás konkurrenciái lennének. Az egyeztetés során el kell dönteni, mely funkciókat mely település vállalja fel. A funkcióknak illeszkedniük kell az adott település arculatához.



Összegezni azokat a fejlesztési elemeket, amelyek csak az egyik településnél szerepelnek fejlesztési szándékként. A két korábbi kategóriát ezen összegzés figyelembe vételével kell meghatározni.

Az egyeztetés folyamata, feltételei Az egyeztetés folyamata elsődlegesen attól függ, hogy milyen jellegű feladatmegosztás van a települések között. A térségi szervezeti kapcsolatok esetében a szervezeti keretek adottak, biztosítottak, az egyeztetés folyamata és feltételei rendszerint rögzítettek. A térségi egyedi kapcsolatok illetve a testvérvárosok esetében az egyeztetés csak bizonyos témakörökben, kötetlenebb jelleggel valósul meg. A szomszédos part menti városokkal és a háttértelepülésekkel való kapcsolat hosszú távon csak közös Térségi Tanács biztosításával lehetséges. A Térségi Tanácsba a települések önkormányzatai és fontosabb civil/vállalkozói szervezetei delegálnak tagokat (pl.: 2 önkormányzati, 1 civil/vállalkozói képviselő). A döntéseket ezen a szinten hozzák meg, a vállalásokat az egyes önkormányzatok rendeletben/határozatban hagyják jóvá. Szükséges meghatározni a vállalt feladatok előnyeit-hátrányait, az ezeket kiegyenlítő kompenzáció jellegét és mértékét valamint a megállapodások felrúgásának következményeit.

8.5. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítésére tett javaslatok Balatonboglár városa jelentős vagyonnal rendelkezik, amelynek jelentős nagyságát az ingó és ingatlan vagyontárgyak adják. Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 79. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 80. § (1) bekezdésében, 80/A. §-ában és 80/B. §-ában, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ában foglaltak végrehajtására alkotta a Városi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról szóló 34/2001. (X.3.) számú rendeletet. (A rendelet hatálya nem terjed ki a piacokról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó piac fenntartására, kezelésére, továbbá


248

az árusítóhelyek és a piac hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra, valamint az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra.) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. Az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonhoza forgalomképes vagyontárgyak tartoznak. Az Önkormányzat tulajdonában számtalan ingatlan van, melyeket szükség szerint a városvezetés fejlesztési célzattal tart meg, értékesít, vagy használ fel. Az IVS célja többek között az, hogy egy hosszú időtávot átfogó, átlátható, kiszámítható befektetői környezetet eredményezzen, mely által a magántőke bevonására minél könnyebben szert lehet tenni. Az IVS mellett – azzal összhangban – a város rendelkezésre álló vagyongazdálkodási terve, továbbá Településfejlesztési Koncepciója, Szabályozási Terve és a Helyi Építési Szabályzat is az átláthatóságot és a potenciális befektetők gyors döntési mechanizmusait segítik. A vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogokat az Önkormányzat nevében a Képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint, illetve átruházott hatáskörben törvényi keretek között az illetékes bizottságok és a polgármester gyakorolják. A forgalomképtelen törzsvagyontárgyak közé soroljuk az alábbi csoportokat (részletes listát a 34/2001. (X.3.) számú rendelet 1. számú melléklete tartalmazz): 

a helyi közutak, közterületek és műtárgyaik,



beépítetlen területek,



védett területek,



áruház épület,



vendéglő épület,



mindaz a vagyon, melyet törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak csoportja (részletes listát a 34/2001. (X.3.) számú rendelet 2. számú melléklete tartalmaz): 

intézményi épületek (közigazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi),



műemlékek,



védett természeti területek,



közutak, közterületek,


249



közművek,



köztemető,



sportlétesítmények,



beépítetlen területek,



üzlethelyiségek,



mindaz a vagyon, melyet törvény vagy a Közgyűlés rendelettel annak nyilvánít.

Az

Integrált

Városfejlesztési

Stratégia

részeként

–

összhangban

Balatonboglár

Város

Önkormányzata 34/2001. (X.3.) számú rendeletével, amely a Városi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról rendelkezik – elkészített ingatlangazdálkodási koncepció a forgalomképes önkormányzati ingatlanok fejlesztési célú hasznosításának szempontjai szerint készül el. A forgalomképtelen ingatlanok tekintetében a város stratégiai célja az azokon lévő intézmények folyamatos felújítása és korszerűsítése, az ingatlanok karbantartása, megfelelő állapotban történő megőrzése. Az IVS-ben kijelölt akcióterületeken az alábbi önkormányzati, forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanok találhatók: 46. táblázat: Akcióterületeken található forgalomképes és korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanok

Sorszám

Hrsz.

Akcióterület

8. 10. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 42. 46.

272/36 2581 2701 078/3 078/3 1539/10 1619/5 1619/5 1619/5 1848/1 39 40 41 42 43 44 2607/3/A/1 1539/10

A3 A1 A1 A3 A3 A2 A2 A2 A2 A2 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A2

Főkönyvi szám

Ingatlan megnevezése

forgalomképes ingatlanok 12112 Iparterület rend. 12122 Dózsa Gy. u. 1. 121313 Berzsenyi u. 14. (volt Gelka ép.) 121313 Gyep u . 25. (kertészet) 121313 Gyep u . 25. (lakás) 121313 Kodály strand (WC) 121313 Teniszcsarnok 121313 Öltöző 121313 Akadémia 121313 Fiumei strand (WC) 121313 Árpád u. 2. (lakás) 121313 Árpád u. 2. (lakás) 121313 Árpád u. 2. (lakás) 121313 Árpád u. 2. (lakás) 121313 Árpád u. 2. (lakás) 121313 Árpád u. 2. (lakás) 121313 Alkotás u. 3. (üzlethelyiség) 121493 Kodály strand (csúszda)


Nettó érték

2 505 280 48 880 738 10 361 134 727 011 30 503 1 297 317 5 288 818 8 491 460 20 857 745 119 923 3 910 077 2 108 359 3 110 102 3 161 573 2 424 648 3 047 797 6 183 342 925 602

250

Sorszám

Hrsz.

Akcióterület

Főkönyvi szám

47.

1613/7

A2

121493

48.

1613/7

A2

49. 51. 52. 53.

1740/4 2701 1619/5 078/3

A2 A1 A2 A3

67. 68. 69. 70. 80. 82. 83. 84. 87. 88. 89. 90. 91. 93. 94. 104. 106.

na. na. na. na. 632/1 76 869 2552 99/3 na. na. na. na. 419/1 677 76 1262/15

A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A6 A1 A1 A1

107.

869

A1

110. 112. 126. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 147. 148. 149. 150.

677 2552 79/1 74/3 74/3 74/3 108 109 74/3 na. na. na. 79/1

A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1


Platán strand (pályák) Platán strand (építmény 121493 rekonstrukció) 121493 Sziget strand (építmény) 121493 Piactér 121493 Parti sétány (sportpálya) 121493 Gyep u . 25. korlátozottan forgalomképes vagyon 121212 Földterület, Acsády-kastély 121212 Földterület, Viola utcai iskola 121212 Földterület, Árpád u. 5. 121212 Földterület óvoda, Mátyás K. u. 5. 1213121 Művelődési ház 1213121 Kápolna 1213121 Könyvtár 1213121 Bölcsőde 1213121 Kisiskola 1213121 Óvoda épület, Mátyás K. u . 5. 1213121 Tornaterem, Árpád u. 5. 1213121 Általános iskola, Viola utcai épület 1213121 Általános iskola, Acsády-kastély 1213121 Pincesor ingatlan 121412 Várdomb 1214921 Kápolna 1214921 Sportpálya Játszótéri berendezések, 1214921 Könyvtárpark 1214921 Várdomb 1214921 Bölcsőde 161221 Kollégium épülete 161221 Iskola épület 161221 Irattár 161221 Lakás 161221 "B" épület 161221 "C" épület 161221 Garázs, raktár 161221 Konyha épület 161221 Uszoda 161221 Sportcentrum 161221 Kollégium építményei


Nettó érték 5 928 172 53 282 562 970 321 779 169 26 171 040 2 060 305 16 305 000 14 970 000 92 255 000 14 135 000 3 774 405 10 593 104 21 401 912 5 212 977 2 446 239 13 206 767 8 699 779 17 563 400 9 554 331 8 798 004 46 676 1 043 559 8 021 297 423 088 2 043 682 119 705 57 554 923 44 502 627 20 894 423 726 1 751 629 14 199 602 960 050 11 103 455 209 041 456 706 745 551 4 085 472

251

A felsorolt ingatlanok javasolt hasznosítási módja (az „értékesítető” kategória azt jelenti, hogy a stratégia vizsgált aspektusai, fejlesztési célja és intézkedései szempontjából irreleváns az ingatlan megléte). 47. táblázat: Akcióterületeken található forgalomképes és korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanok javasolt hasznosítási módja

Hrsz.

Akcióterület

272/36 2581 2701 078/3 078/3 1539/10

A3 A1 A1 A3 A3 A2

1619/5

A2

1619/5

A2

1619/5

A2

1848/1 39 40 41 42 43 44 2607/3/A/1 1539/10 1613/7 1613/7 1740/4 2701

A2 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A2 A2 A2 A2 A1

1619/5

A2

078/3

A3

na. na. na. na. 632/1 76 869 2552

A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1

Nettó érték

Javasolt beavatkozás

forgalomlépes 2 505 280 értékesíthető 48 880 738 értékesíthető 10 361 134 értékesíthető 727 011 értékesíthető/megtartandó 30 503 értékesíthető/megtartandó 1 297 317 megtartandó áthelyezés esetén 5 288 818 értékesíthető áthelyezés esetén 8 491 460 értékesíthető áthelyezés esetén 20 857 745 értékesíthető 119 923 megtartandó 3 910 077 megtartandó 2 108 359 megtartandó 3 110 102 megtartandó 3 161 573 megtartandó 2 424 648 megtartandó 3 047 797 megtartandó 6 183 342 megtartandó 925 602 megtartandó 5 928 172 megtartandó 53 282 562 megtartandó 970 321 megtartandó 779 169 értékesíthető áthelyezés esetén 26 171 040 értékesíthető 2 060 305 értékesíthető/megtartandó korlátozottan forgalomképes 16 305 000 megtartandó 14 970 000 megtartandó 92 255 000 megtartandó 14 135 000 megtartandó 3 774 405 megtartandó 10 593 104 megtartandó 21 401 912 megtartandó 5 212 977 megtartandó

Javasolt hasznosítás

nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns/helyi termékek nem releváns/helyi termékek családbarát áthelyezés esetén szálláshely áthelyezés esetén szálláshely áthelyezés esetén szálláshely családbarát zöldfelület összekötés zöldfelület összekötés zöldfelület összekötés zöldfelület összekötés zöldfelület összekötés zöldfelület összekötés helyi termékek családbarát családbarát családbarát családbarát nem releváns áthelyezés esetén szálláshely nem releváns/helyi termékek oktatás-nevelés oktatás-nevelés oktatás-nevelés oktatás-nevelés kultúra turizmus, kultúra kultúra szociális etvékenység


252

Hrsz.

Akcióterület

Nettó érték

Javasolt beavatkozás

99/3 na. na. na. na.

A1 A1 A1 A1 A1

2 446 239 13 206 767 8 699 779 17 563 400 9 554 331

419/1

A6

8 798 004

677 76 1262/15 869 677 2552 79/1 74/3 74/3 74/3 108 109 74/3 na. na. na. 79/1

A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1

46 676 1 043 559 8 021 297 423 088 2 043 682 119 705 57 554 923 44 502 627 20 894 423 726 1 751 629 14 199 602 960 050 11 103 455 209 041 456 706 745 551 4 085 472

megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó/ha a pincesor kiépül megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó megtartandó

Javasolt hasznosítás oktatás-nevelés oktatás-nevelés oktatás-nevelés oktatás-nevelés oktatás-nevelés turizmus turizmus turizmus, kultúra sport családbarát turizmus szociális etvékenység oktatás-nevelés oktatás-nevelés közigazgatás oktatás-nevelés oktatás-nevelés oktatás-nevelés oktatás-nevelés közszolgáltatás sport sport oktatás-nevelés

A tervezett fejlesztések esetében nincs igazán szükség illetve lehetőség ingatlanok vásárlására, aminek az oka elsősorban az Önkormányzat szűkös anyagi lehetősége. A fejlesztések megvalósítása önkormányzati ingatlanokon történik, az itt végrehajtott fejlesztésekkel, pilotprojektekkel kívánják ösztönözni a potenciális tőkebefektetőket, a vállalkozókat, a lakosságot további fejlesztések, a megkezdett fejlesztési irányok mentén történő beruházások megvalósítására.


253

48. táblázat: Az akcióterületekhez kapcsolódó forgalomképtelen ingatlanokon tervezett jelentősebb fejlesztések Sorszám

Hrsz.

187 188 189 202 203 217 218 219 227 236 256

420/1 2587 2586 2532/3 2631/4 1613/1 1613/1 1613/1 2575/7 117/2 1

AkcióFőkönyvi szám terület A6 A1 A1 A1 A1 A2 A2 A2 A1 A1 A1

121111 121111 121111 121491 121491 121491 121491 121491 121491 121491 121491


forgalomképtelen ingatlanok Pincesor Dózsa Gy. u. 6. Dózsa Gy. u. 4. Járda, út - Dózsa Gy. u. Járda, út - Erzsébet u. Platán sor Platán tér Platán strand építmény Városközpont Szabadság u. csomópont, parkoló Vörösmarty tér

Fejlesztési elképzelés

Pincesor turisztikai hasznosítása Közterület, zöldfelület fejlesztés Közterület, zöldfelület fejlesztés Útépítés, járdafelújítás, forgalomcsillapítás Útépítés, járdafelújítás, forgalomcsillapítás Közterület, zöldfelület fejlesztés Közterület, zöldfelület fejlesztés Családi turizmus infrastruktúrájának erősítése Városközpont fejlesztése Közterület, zöldfelület fejlesztés Közterület, zöldfelület fejlesztés

A felvázolt fejlesztések következtében az alábbi ingatlanok esetén merül fel a tulajdonviszonyok rendezése: a 39, 40, 41, 42, 43, 44 hrsz-ú ingatlanokon található ingatlanoknál a meglévő műszaki vélemény alapján azok lebontásával, a lakók átköltöztetésével kell számolni. A műszaki vélemény szerint nem éri meg felújítani a házakat (tömésházak), helyette inkább célszerűbb kiválthatóságukkal foglalkozni. A házsor térkapcsolatai miatt (védett épületek, területek, illetve oktatási intézmények szomszédsága) nem itt javasolt az épületek újraépítése, hanem más, a jelenleginél semlegesebb helyen. Az innen kiköltöztetésre kerülő családok megfelelő elhelyezését követően kezdődhet meg ezen ingatlanok rendezése, aminek időtávja egyelőre nem látható. A rendezést követően ez a terület közterületként rendezve a dombok (Kápolna- és Várdomb) gyalogos összekötését szolgálhatja. Tekintettel kell lenni arra a potenciális veszélhelyzetre is, hogy ha a szociális lakásokat egy helyen hozzuk létre, megnő az esély a szegregációra, tehát magunk dolgozunk az anti-szegregáció ellenében. Úgy kellene megoldani a szociális lakáshelyzetet, hogy lehetőség maradjon meglévő ingatlanok vásárlására szociális célból (folyamatban van az a lobbitevékenység az EU illetékesei felé, amely használt ingatlanok szociális célú használatának a támogatását kezdeményezi). Így a település belső részein (pl.: A3-as és A6-os akcióterületek) el lehet vegyíteni a szociálisan hátrányos helyzetű családokat, segítve az integrációjukat, elkerülve a szegregációt. Ugyanakkor ezzel a tevékenységgel a belső részek ingatlan-rehabilitációját is segítjük. Az önkormányzat idővel (ahogy a költségvetése engedi) megvehet eladó ingatlanokat, ezzel segítve a kompakt település kialakítását/megőrzését.


254

Az IVS készítésétől függetlenül 2009-ben Balatonboglár Város Önkormányzata által kijelölt értékesíthető ingatlanok: 49. táblázat: Balatonboglár Város Önkormányzata által értékesíthető ingatlanok köre, illetve kijelölése 2009 évre

Területe (m2)

Hrsz. Iparterületen

272/42 272/43 272/44 272/45 272/47 272/48 272/67 272/68 272/69 272/70 272/73 272/74 272/75 272/77 272/78 272/79 Csalogány u. mögötti üdülőterületen 2280/1 2280/2 2280/4 2280/5 2280/7 2280/8 2280/10 2280/19 2280/23 2280/25 2280/26 Egyéb 2552 (Bölcsőde területe) 2701 (Berzsenyi u.14 - volt Gelka) 1620 (Tinódi u.2. - volt Balaton Akadémia)

4866 5790 4525 4535 3902 4490 4017 3729 3410 4036 3568 3980 3829 3929 3894 5564 435 382 364 378 368 384 377 398 402 372 366 2400 830 na.


255

8.6. Partnerség A felmérések alapján Balatonbogláron a partnerség erősítése kiemelten fontos. Ezt egyrészt a nehéz gazdasági helyzet, másrészt a helyi társadalom önmagáról, illetve az egyes felek egymásról alkotott képe is indokolja. Mindkét szempontból fontos a társadalmi kohézió erősítése, mivel a jelenlegi helyzetből csak egy megerősödött helyi közösségnek van esélye kilábalni. Az erős belső kohézió megteremtése elsődlegesen a bizalom megerősítésével érhető el elsősorban a helyi vezetés és a lakosság között, amiért mindkét félnek tennie kell. A partnerség erősítésében az Önkormányzat, a helyi intézmények és a helyi civil szervezetek lehetnek kezdeményezők. A társadalmi kohézió erősítésének eszközei: 

A kommunikáció erősítése: Célul kell kitűzni, hogy a meglévő kommunikációs eszközökön áramoltatott információ gyorsabban, hatékonyabban jusson el a felekhez (széles körben ad információt jelenleg a helyi TV és újság, de az információk aktualitása nem mindig megfelelő). Az ilyen, egyirányú kommunikációs eszközöknél több alkalmat kell adni a lakossági

megnyilatkozásoknak.

Törekedni

kell

a

valódi

párbeszédet

biztosító

kommunikációs módok hangsúlyosabbá tételére (pl. Internetes felületek javítása, Internet oktatás). Meg kell találni a közvetlen (szóbeli) kommunikáció leghatékonyabb, legszélesebb köröket elérő, párbeszédet lehetővé tevő módjait (pl.: fogadóórák, fórumok). 

A demokratikus kultúra fejlesztése: E téren kiemelt szerepe van a helyi közintézményeknek. Az iskolák a nevelési programjukba építhetik be, illetve olyan gyakorlati programokat szervezhetnek a diákoknak, ahol a demokratikus viselkedést elsajátíthatják. A Városi Művelődési Központ

és a

Városi Könyvtár ilyen

céllal szervezhet

programokat,

rendezvényeket. 

A társadalmi interakciók növelése: Az említett intézmények valamint a társadalmi szervezetek közös programok, találkozók szervezésével erősíthetik a kohéziót. Az ilyen rendezvényeken javasolt a részvétel a döntéshozói oldalról is, mivel a közvetlen interakciók hatékonyak a párbeszéd kialakításában, egyben a korrekt információk átadását is segíthetik.



Tudatos

(célzott)

közösségfejlesztés:

A

helyi

közösség

szervezésére

hivatásos

közösségfejlesztők megbízásával kerülhet sor. A szakemberek segítenek az esetleges konfliktusok, ellentétek feloldásában, illetve eszköztárat adnak a továbbiakban a közösség önfejlesztésére. 

Környezetfejlesztés: A társadalmi rendezvények megrendezésére, az emberek találkozására alkalmas közterületek (közparkok, játszóterek) és középületek és vendéglátóipari egységek


256

szintén segítik a közösség megerősödését. Ehhez szükséges a megfelelő környezetminőség biztosítása, a szükségleteket kielégítő nagyságú terek létrehozása és a megfelelő atmoszféra megteremtése. Az önkormányzatok nehéz helyzete miatt a feladatok megosztása terén partnerség kialakítása kulcsfontosságú a helyi civil szervezetekkel valamint a vállalkozói szférával is. Lehetőséget kell keresni olyan megoldásokra, amelyek bizonyos közfeladatok ellátását a civil- és magánszféra bevonásával oldják meg. A feladatok részbeni átadása esetén – különösen a vállalkozói együttműködéseknél – javasolt a körültekintő előkészítés, valamint a nyilvánosság és a civil kontroll biztosítása. A közfeladatok megosztását úgy kell elvégezni, hogy az a közösség számára hosszú távon értéket teremtsen. A vállalkozókkal kötött egyedi megállapodások mellett a vállalkozói szervezetek kialakítását, illetve a szervezettel való együttműködést is javasolt támogatni. A foglalkoztatás terén ajánlatos a vállalkozói igények felmérése, a szorosabb kapcsolat, párbeszéd a munkaügyi központ és a vállalkozók között. A város fejlesztési döntései során a helyi vállalkozók szándékairól párbeszéd folytatása szükséges, a terveket, elképzeléseket érdemes egyeztetni. Az egyedi egyeztetések mellett (helyett) érdemes egy szervezett keretek között működő vállalkozói fórumot működtetni. Ugyancsak előnyös a helyi szakemberek – különösen a városfejlesztéshez kapcsolható – csoportjaival fórum létrehozása (pl.: építészfórum), így a fejlesztési elképzelések és a szakmai megvalósíthatóság találkozhat, a tervezés során (pl.: településrendezési eszközök készítése) kiérlelt és szakmailag megalapozott elképzelésekkel állhat elő az Önkormányzat. Fontos szerepe van az egyházaknak is a társadalmi kohézió megteremtésében, különösen a leszakadás, a társadalmi szegregáció megelőzésében. Támogatni javasolt az egyházi közösségi rendezvényeket, illetve az egyház hagyományaihoz, helyi történelméhez kapcsolódó közös események megrendezését.

8.7. Monitoring és IVS felülvizsgálat Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósulásának egyik fontos mechanizmusa a monitoring feladatok ellátása. Balatonboglár Város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célokat, azok megvalósulásának módját, valamint eredményeit előre láthatólag 2016. évet követően kívánja részletesen megvizsgálni. A fenti dátum azonban nem zárja ki a dokumentum korábbi felülvizsgálat, és a stratégiai célok módosítását, ha azok a város időközben felszínre került céljait szolgálják. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

257

Az IVS, mint fontos tervezési dokumentum a város számos fejlesztési elképzelését tartalmazza, melyeket Balatonboglár 2016-ig megvalósítani kíván. Ezen fejlesztések között állami-, önkormányzati- és magánjellegű fejlesztések egyaránt szerepelnek. Ezek elkülönítése egymástól az ellenőrzési feladatok ellátása végett is fontos, hiszen a projektek megvalósításának felelőssége, így az ellenőrzés lefolytatásához szükséges feltételek megteremtése is különbözik mindhárom fejlesztési típusnál. Az ellenőrzési feladatok ellátása során jelen dokumentumban, valamint részletesebben a fejlesztéshez kapcsolódó pályázati anyagban megadott adatok és a valóságban elért adatok összehasonlítása történik a pályázati és monitoring rendszer sajátosságainak figyelembevételével. A pályázati pénzek felhasználásának alapja, hogy a pályázó szervezet hozzájárul az általa megvalósítani kívánt fejlesztések előzetes, közbenső és utólagos ellenőrzéséhez. A fejlesztési projektek megvalósításához szükséges ellenőrzések lefolytatásakor a pályázó szervezetnek együtt kell működnie az ellenőrzésre jogosult szervvel. Fontos, hogy az ellenőrzésekhez szükséges adatokat, dokumentációkat a pályázó szervezet az ellenőrzést végző hatóságok rendelkezésre bocsátja. A monitoring során megkülönböztetünk féléves és éves értékeléseket. Az értékelés során az előírt formát követve kell számot adnia az Önkormányzatnak, illetve a pályázó szervezetnek az elért mérföldkövekről, eredményekről.


258

IRODALOM



Városrehabilitáció

2007-2013-ban

Kézikönyv

a

városok

számára

-

ÖTM

TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG, Budapest, 2007 

Városfejlesztési Kézikönyv - NFGM TERÜLETFEJLESZTÉSÉRT ÉS ÉPÍTÉSÜGYÉRT FELELŐS SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG, Budapest, 2009



Országos Területfejlesztési Koncepció, Váti, 2005




259

TERVIRATOK


260

MELLÉKLETEK


261

1. számú melléklet

Programok és intézkedések összefüggése, kapcsolódása Turizmus

Átfogó célok

Részcélok Akcióterületek Intézkedések intézményi racionalizálás (helyszín, funkció) barnamezős területek rehabilitációja (BB központ, malom) valódi, használható városközpont, közösségi tér kialakítása, szerves kapcsolat létrehozása a partmenti résszel szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, stb.) meglévő igényekhez igazítása

A1

információs és tájékoztató felületek fejlesztése (tájékoztató és útbaigazító táblák, információs pontok, stb.) forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztés attrakciók összekötése egymással és a parti területtel, dombok szerves kapcsolatának kialakítása sport és szabadidős funkciók erősítése dombok kulturális funkciójának erősítése igényes, karakteres zöldfelület kialakítása nagy pincék szerepének erősítése szezonhosszabbító rendezvények megtartása érdekében teherpályaudvarnál parkoló-fejlesztés a szőlővel, borral kapcsolatos arculat erősítése nagyobb csoportokat befogadó szálláshelyek kialakítása

A2

strandok egységes arculatának, színvonalának kialakítása a feltöltés területének (zöldfelületének) családbarát szolgáltatásokkal történő gazdagítása Platán sétány kiépítése sétány menti beépítésre szánt terület intenzitásának növelése teniszpálya megfelelő helyének újragondolása a Zöld szív attrakcióinak összekötése a parti területtel jacht kikötő háttér-infrastruktúrájának (szerviz szolgáltatások) fejlesztése kerékpár háttér-infrastruktúra (kölcsönző, szerviz) kialakítása vasútállomás és kikötő gyalogos kapcsolatának megteremtése szélhasznosítás a Balaton-törvény által biztosított keretek között minőségi szálláshely- és vendéglátóhely fejlesztés helyi termékek forgalmazása jacht kölcsönzés és szerviz borászati háttéripar (pl.: öblösüveg, dugó, csomagolástechnika) kertészeti háttéripar és kereskedelem sportszer kölcsönzés és kereskedelem (lovaglás, kerékpár, szörf) mikrovállalkozások számára inkubátorház (lakóterületről való kitelepítés) halászati feldolgozás és logisztika

A3

A4

A5

A6

A7

A8

olyan kereskedelmi cégek előnyben részesítése, aminek profiljában családbarát szolgáltatások (gyermekmegőrző, gyermekprogramok, gyermekmenük, stb.) is megjelennek a betelepülő szolgáltatások területének és a Nagyberek ökoturisztikai funkcióinak összekapcsolása családbarát szolgáltatásokkal (tanösvény, területrehabilitáció, parkosítás) helyi termékek forgalmazása szociális célú lakásépítés, felújítás üdülőterület fejlesztés lakóterületi közpark fejlesztése közterület fejlesztés a Nagyberek és a Jankovich telep vizuális és gyalogos kapcsolatának megteremtése ökoturisztikai fejlesztések (tanösvény) élőhely-rehabilitáció (vizes élőhelyek) talajvíz-szabályozás az autópálya ökológiai elválasztó szerepének oldása (Ordacsehi területén lévő) horgásztóra épülő turizmus fejlesztése az akcióterületen a vízmegtartás (vízgazdálkodás) lehetőségeinek (új duzzasztott tavak) kiaknázása közműfejlesztés a faluvégi pincesor kiépítése lakóterület fejlesztés temető fejlesztése (urnatemető) zajvédő erdősáv telepítése közterület fejlesztés szociális célú lakásépítés, felújítás birtokrendezés, terület előkészítés lovasturizmus és kapcsolódó infrastruktúrájának fejlesztése zavaró kereskedelmi, ipari funkciók megszüntetése, áttelepítésének ösztönzése turisztikai kínálat bővítése helyi termékek forgalmazása egységes településarculat, faluközpont kialakítása intézmény-rekonstrukció közterület fejlesztés és közműfejlesztés falusi turizmus fejlesztése helyi termékekre épülő feldolgozóipar meghonosítása (aszaló, pálinkafőző, kerámia, lekvárfőzés, stb.) turisztikai kínálat bővítése, háttérinfrastruktúra fejlesztése műemléki értékek megmentése, távlati funkcióinak kidolgozása zöldfelület fejlesztés cross-pálya legalizálása, üzleti alapokra helyezése

A9

borhoz, borászathoz kapcsolódó fesztivál megrendezése „nyitott pincék” kialakítása turisztikai szolgáltatások telepítése közműfejlesztés

Egységes turisztikai arculat meghatározása

Családbarát szolgáltatások kialakítása

Térségi összefogás, feladatmegosztás

Főszezonon kívüli programok, szolgáltatások fejlesztése

Szolgáltatások, rendezvények minőségi fejlesztése, számosságuk növelése


Programok és intézkedések összefüggése, kapcsolódása Kultúra

Átfogó célok


A1


A2


A3

A4

A5

A6

A7

A8


A9


A szőlő és bor markáns előtérbe helyezése

Kulturális élet, kulturális rendezvények megújítása

Hatékony párbeszéd, belső erőforrások kihasználása

Környezetkultúra fejlesztése


Programok és intézkedések összefüggése, kapcsolódása Foglalkoztatás

Átfogó célok


A1


A2


A3

A4

A5

A6

A7

A8


A9


A település jövőképébe illő gazdasági társaságok letelepedésének ösztönzése

Kereskedelmi-szolgáltató terület fejlesztése

A helyi gazdaság, gazdálkodás ösztönzése, helyi termékek térnyerésének elősegítése

Helyi kertészeti kultúra és képzés összehangolása


Programok és intézkedések összefüggése, kapcsolódása Közszolgáltatások

Átfogó célok


A1


A2


A3

A4

A5

A6

A7

A8


A9


Közintézmények hatékonyságának növelése

Az egészségügyi infrastruktúra Az oktatási és szociális ellátás magas színvonalra fejlesztése, fejlesztése szolgáltatási kör szélesítése

Közterületek infrastruktúrájának minőségi fejlesztése és kiegyenlített kihasználása


Programok és intézkedések összefüggése, kapcsolódása Környezeti fenntarthatóság

Átfogó célok


A1


A2


A3

A4

A5

A6

A7

A8


A9


A Nagyberek ökológiai állapotának rehabilitációja és Városi zöldfelületek környezetbarát hasznosítása a megtartása, rendben tartása, térségi érdekek figyelembe megújítása, fejlesztése vételével

Környezeti állapot javítása

Helyi természeti és környezeti adottságok fenntartható hasznosítása

Energiabiztonság javítása

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája - munkaanyag. Equinox Consulting Kft szeptember

Recommend Documents