BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Equinox Consulting Kft augusztus

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

BALATONBOGLÁR VÁROS – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA – 2009.

Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus

A 220/2002.(IX.26.) Kt. számú határozattal elfogadott koncepció 2009. évi felülvizsgálata

KÉSZÍTETTÉK

Happ Norbert

közgazdász, vezető tanácsadó, projektvezető

Kadlok Nándor

közgazdász, vezető tanácsadó

Bardóczi Sándor

tájépítész mérnök, vezető tervező, várostervezési szakértő

Dömötör Tamás PhD tájépítész mérnök, participációs szakértő Keresztszeghy István

politológus, kommunikációs szakértő

Nemes Szilárd

politológus, kommunikációs szakértő

Papp Julianna

közvéleménykutató, a fókuszcsoportos beszélgetések moderátora

Fax: +36 1 430 0853 E-mail: [email protected] H-1031 Budapest, Záhony u. 7. - Graphisoft Park

BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

1

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................... 4 1.1. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FONTOSSÁGA, CÉLJA, FELADATA ........ 4 1.2. TÖRVÉNYI ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR .............................................................. 4 1.3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE ÉS MÓDSZERTANA ............. 5 2. HELYZETKÉP ......................................................................................................... 6 2.1. A TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE ................................................................ 6 2.2. TERVELŐZMÉNYEK......................................................................................... 8 2.3. REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK ...................................................................... 9 2.4. TÁJSZERKEZET ............................................................................................. 14 2.5. TELEPÜLÉSSZERKEZET ................................................................................... 16 2.6. DEMOGRÁFIA ÉS FOGLALKOZTATÁS ........................................................... 17 2.7. GAZDASÁG ................................................................................................. 22 2.8. ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS ÁGAZATI ELKÉPZELÉSEK, KÖTELEZETTSÉGEK ..... 23 3. HELYZETÉRTÉKELÉS............................................................................................. 27 3.1. SWOT-ANALÍZIS........................................................................................... 27 3.2. PROBLÉMAFA .............................................................................................. 33 3.3. CÉLFA ......................................................................................................... 34 4. TELEPÜLÉSI JÖVŐKÉP (CÉLKITŰZÉSEK ÉS PRIORITÁSOK) ...................................... 35 4.1. ALAPCÉL ...................................................................................................... 35 4.2. STRATÉGIAI (ÁTFOGÓ) CÉLOK..................................................................... 36 4.3. RÉSZCÉLOK ................................................................................................. 38 4.3.1. KÖZÉPTÁVON (7-10 ÉV) MEGVALÓSÍTHATÓ RÉSZCÉLOK ....................... 38 4.3.2. HOSSZÚTÁVON (10-15 ÉV) MEGVALÓSÍTHATÓ RÉSZCÉLOK .................. 43 4.3.3. NAGYTÁVON (15-20 ÉV) MEGVALÓSÍTHATÓ RÉSZCÉLOK ...................... 45 5. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................... 46


2

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra: A településfejlesztési koncepció átdolgozásának, aktualizálásának menete ......... 5 2. ábra: Boglár és térsége 1910 körül (forrás: III. katonai felmérés) ............................... 7 3. ábra: Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban ..................................................... 10 4. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból ............................................... 11 5. ábra: A Fonyódi Kistérség települései 2007 óta ...................................................... 12 6. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban.......................................................... 14 7. ábra: Légifelvétel Balatonboglár területéről (2007) ................................................. 15 8. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása 1992-2008 között (forrás: KSH) ...... 18 9. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH) .................................................................................. 19 10. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH) ..................... 19 11. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH) .................................... 21 12. ábra: Balaton-térség (forrás: OTK 2005) ............................................................. 23 13. ábra: Balatonboglár problémafája ...................................................................... 33 14. ábra: Balatonboglár célfája................................................................................ 34

TÁBLÁZATJEGYZÉK

1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:TEIR 2009) ........................... 13 2. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása .......................................................... 17 3. táblázat: településrész adatok (forrás: KSH) ............................................................ 17 4. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, 2001 ....................... 20


3

1. Bevezetés

1.1. A településfejlesztési koncepció fontossága, célja, feladata Magyarországon egy kistérségi szinten is jelentős szerepkörrel rendelkező város esetében rendkívül fontos, hogy pontosan meghatározza helyét és szerepét, valamint konkrét fejlődési irányát középilletve hosszú távon. Jelen településfejlesztési koncepció aktualizálásának célja, hogy közép- és hosszú távon (7-20 év) meghatározza Balatonboglár gazdasági és társadalmi jövőképét, továbbá programjavaslataival iránymutatást, eszközt adjon a település fejlődéséhez, a fejlesztési elképzelések megvalósításához. A koncepció jelentősége abban is áll, hogy a városfejlesztési elképzelések, törekvések, irányok és elvek olyan rendszere készül el, amely széles társadalmi bázison nyugszik és képes a mindenkori képviselőtestület döntéseinek előkészítésére, megalapozására.

1.2. Törvényi és jogszabályi háttér Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (továbbiakban: Étv.) 2. § 27. pontja szerint a településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a helyzetértékelés mellett

a

települési

jövőképnek

és

az

ennek

elérését

célzó

intézményrendszernek,

intézkedéscsomagnak van döntő szerepe. Az Étv. 7. §-a (3) bek. szerint a településrendezés eszközei a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg; b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg; BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

4

c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg.

1.3. A településfejlesztési koncepció felépítése és módszertana A koncepció széleskörű adatgyűjtésen (fókuszcsoportos megbeszélések, jövőműhely, települési és térségi adatbázisok) alapuló helyzetértékelésre építkezve meghatározza Balatonboglár jövője szempontjából

elengedhetetlen

fejlesztési

célokat

és

a

konkrét

fejlesztési

programok

kidolgozásához szükséges prioritásokat, irányelveket. Balatonboglár város alapcélját, annak eléréséhez szükséges cél- és prioritás rendszert egy részletes helyzetelemzés, állapotfelmérés után lehet meghatározni. A helyzetértékelést követően, annak összefoglalásaként elkészítjük a település SWOT-analízisét, melyben bemutatjuk Balatonboglár erősségeit, feltárjuk gyengeségeit, valamint számba vesszük a város adottságaiban rejlő lehetőségeket valamint potenciális veszélyeket. A SWOT-analízisből levezetésre kerül egy problémafa és egy célfa is. A célfa tartalmazza Balatonboglár hosszú távú jövőképét, és a speciális célok rendszerét, amely a jövőkép fontossági szempontok szerinti bontása. Ezután megnevezzük azokat a prioritásokat, amelyek hozzájárulnak ez egyes megjelölt célok megvalósításához. A fejlesztési prioritásokhoz kapcsolódnak azok a programcsoportok, melyek megvalósítása jelenti a célok eléréséhez szükséges eszközrendszert. Helyzetértékelés

SWOT-analízis Alapcél (Jövőkép) Célrendszer

Fejlesztési prioritások

Prioritásokhoz kapcsolódó programok 1. ábra: A településfejlesztési koncepció átdolgozásának, aktualizálásának menete


5

2. Helyzetkép

2.1. A település fejlődéstörténete Az ásatások szerint a település már 6000 éve lakott hely. Balatonboglárhoz tartozó szőlőskislaki városrészen haladt át az egykori Aquincum felé vezető hadiút. Feltételezhetően a rómaiak teremtették meg a térség szőlőkultúráját. A honfoglalás korában a Lél-Bulcsú-, a Bogát-Bő-, majd a Koppány nemzetség szálláshelye volt. A település nevével először villa Boclar alakban találkozunk, II. Endre király 1211-es oklevele szerint a tihanyi apátság birtoka volt a túlparti villa Filippel (Révfülöp) együtt. Így az ősi bödönhajó mellett a koraközépkortól az ún. kötött hajókkal is közlekedhettek itt az északi és a déli part között. Egy 1093ra visszadátumozott, hamisított oklevélben is említtetik a települést: itt „villa Boglar com portu” formában. Az Árpád-korban saját temploma is volt. Szőlőskislak is Árpád-kori település, neve először 1332-37. évi tizedjegyzékben Zewlews-Lak formában fordult elő. A török hódoltság idején – Fonyód végvárának bevétele (1575) után – teljesen elnéptelenedett Boglár. Az 1580-ban készült török adóösszeírásban Szőlőskislak viszont változatlanul szerepel. A rendesi Bárány-család birtokába kerül Boglár, 1752-ben egyik okiratukban már ismét említik a rendesi révet, Mikoviny Sámuel 1753-as kiadású térképén fel is tünteti a boglári és fülöpi révkikötőket. Az uradalmak közötti szállításban ennek a révnek meghatározó szerepe volt. Egy későbbi, 1773. évi katonai térkép szerint a Balaton ekkor még a Várdombig ért és a települést nyugati irányban jelentős mocsárvilág övezte, ennek maradványa a ma természetvédelmi oltalom alatt álló Nagyberek. A rév 1846-ban a Jankovich-család tulajdonában volt, 1846-ban jelent meg a Kisfaludy, az első gőzhajó a Balatonon: Jankovich László a tulajdonában lévő révkikötőt ajánlotta fel a kikötés céljára. 1847-ben már rendszeres menetrenddel közlekedett a Kisfaludy a Balatonon.


6

A Kiegyezést követő években megépült a Balaton déli oldalán a Déli Vasút és ezzel megindult a balatoni települések jelentős fejlődése, köztük Boglár polgárosodása. A vasútépítés következtében a korábban a Balatonnal szerves kapcsolatban lévő berkeket elvágták a tó vizétől, így azok lassú eutrofizációja megindult. A mai természetvédelem úgy tekinti, hogy a Balaton ökológiai rendszerének ekkor vágták le a „kezeit és lábait”. 1872-ben megindult a rendszeres gőzhajójárat Boglár és Révfülöp között. 1876-ban a gőzhajózási társaság tönkrement, az egykori gőzhajó a balatonboglári kikötőben látható ma is. Az új boglári kikötő 1890-ben készült el, majd két szakaszban bővítették és korszerűsítették. A vasútnak köszönhetően pezsgő településfejlesztő, polgári élet szerveződött, melyben előbb a Bárány-család és Jankovich László, majd a XX. század elejétől Gaal Gaston, Sümegi Vilmos, Dr. Kotsis Iván és a fiatal plébános Varga Béla jeleskedett. Balatonboglár körjegyzősége 1901-ben létesült. Mai nevét 1907-ben kapta. Jelentős számú kereskedő és iparos élt már ekkor a településen. A XIX. és a XX. század fordulójától épültek ki a déli part jelentős fürdőtelepei, közöttük a balatonboglári is A Jankovich-telep 1926 és 1936 között létesült (és az ötvenes években csatolták Balatonboglárhoz). Balatonboglár kedvelt, igényes fürdőhely lett, egyre több villa épült fel. A világválság idején Varga Béla templomot, művelődési házat létesített, ez utóbbi adott otthont a II. Világháború idején idemenekült lengyel fiatalok középiskolájának.

2. ábra: Boglár és térsége 1910 körül (forrás: III. katonai felmérés)


7

1948-ban megkezdődött a nyaralók államosítása. A tanácsrendszer megszervezése után Balatonboglár gazdasági jelentősége átmenetileg csökkent. A település az ötvenes évek elejétől ismét fejlődési pályára került a Balatonboglári Állami Gazdaság megszervezésével, amely több átszervezést követően 1956-ra kialakította fő profilját, a szőlő-, és gyümölcstermelést, feldolgozást. A céget szakmai eredményei alapján 1984-ben „mezőgazdasági kombináttá” minősítették. 1993tól részvénytársaságként működik tovább, és majd’ fél évszázados folyamatos fejlődés után, 1997-ben a Henkell és Söhnlein Hungaria csoport tagja lett. Az 1960-as évek második felétől új fejezet kezdődött Balatonboglár életében, döntően a beköltözések hatására, nőtt a település lakóinak száma, fejlődött infrastruktúrája, új intézmények létesültek. A nemzetközi idegenforgalom beindulása megváltoztatta a város arculatát. A családi házas lakóterületeken – a nyugat-, és kelet-német találkozóhellyé váló – Balaton régióban a fizetővendéglátásra is alkalmas, túlméretezett házak épültek. A kulturális életben is jelentős változások következtek be a ’70-es évek közepétől, amikor a Kék Kápolna nyaranta a tiltott és tűrt avantgarde-művészet galériájaként működött. Megnyíltak és nemzetközi elismertségre tettek szert az ún. Kápolna tárlatok, emlékezetes Nyári Színházi estek szerveződtek, főként a kaposvári Csiky Gergely Színház szervezésében. Szőlőskislak egyesült Balatonboglárral, majd 1978-ban Balatonboglár Balatonlellével. A három települést Boglárlelle néven 1986-ban várossá nyilvánították. A 1980-as évek második felében indult változások a térségben lassan megváltoztatták gazdasági szerkezetét. Új kisvállalkozások jöttek létre és erősödtek meg. 1991-ben a két település – Balatonboglár és Balatonlelle külön-külön is megtartva városi a rangját – szétvált, Szőlőskislak Balatonboglár része maradt önálló belterülettel. Balatonboglár fejlesztésében elért eredményeket 1994-ben a „Virágos Magyarországért”, 2002-ben pedig Hild díjjal ismerték el.

2.2. Tervelőzmények Balatonboglár város legelső rendezési tervét, Boglárlellére készült rendezési terv keretében 51/1988.(VI.2.) számú rendeletével hagyta jóvá a városi tanács. A megváltozott társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokon túl a két település 1991-es szétválása is indokolta, hogy Balatonboglár új rendezési tervet készítessen, amire több ütemben került sor. A város 1992-93-ban elkészíttette a belterület szabályozási tervét, melyet a testület nem hagyott jóvá: úgy döntöttek, hogy a teljes kül- és belterületre egyaránt kiterjedő Általános Rendezési Tervet (ÁRT) BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

8

rendelnek meg. Ennek első ütemeként elkészült a város képviselőtestülete által jóváhagyott (277/1995.(1X.28.) számú határozattal) Tervezési Program.

.

Az ÁRT szabályozási előírásait 61/1996 számú rendeletével alkotta meg a közgyűlés. Az ÁRT módosítására

három

alkalommal

intézkedtek;

191/1997.(X1.17.),

201/1998.(1X.25.),

451/1998.(X11.17.) számú rendeletekkel. Egyes összefüggő területekre korábban készített szabályozási tervek: 

Klapka u. menti iparterület



volt BB Zrt. központ rendezési terve



Sziget strand és környéke szabályozási terve



Városközpont szabályozási terve



Török Bálint u. alatti terület szabályozási terve

A közgyűlés 1997-ben döntött az 1997 évi LXXVIII törvény és a 253/1997. (XII.20.) számú korm. rendelet (OTÉK) előírásai alapján készülő rendezési terv elkészíttetéséről, amelyet 19/1997. (XI.17) számú képviselőtestületi rendelettel hagytak jóvá, majd később kétszer a 20/1998.(IX.25.) KT rendelettel és a 45/1998.(XII.17.) KT rendelettel módosítottak. A most hatályos Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat 2002 és 2005 között készült el a Stadler Építész Iroda tervezésében és a 9/2004. (III.05.) KT. számú rendelettel hagyták jóvá (utolsó módosítás: 22/2008. (X. 28.) rendelet). A város a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetébe tartozó ún. partközeli település, ahol előírás a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. (2008-ban módosított) törvény alkalmazása.

2.3. Regionális összefüggések Balatonboglár regionális szerepkörét tekintve egyrészt a Dél-Dunántúli Régióhoz (Somogy, Tolna, Baranya megye), másrészt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik. Az Észak-Somogyi település az ún. Fonyódi tervezési-statisztikai kistérség három balatonparti városának (Balatonboglár, Balatonlelle és Fonyód) egyike. A déli Balatonpart két agglomerációja közül a Fonyód-Boglár-Lelle agglomeráció tagja (a másik a Siófoki).


9

3. ábra: Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban

A Dél-Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége (DDRFÜ) turisztikai kiadványaiban (2001) Balatonboglárt elsősorban a somogyi partvidék részeként jeleníti meg, amely tavasztól őszig ideális szélviszonyokat kínál a vitorlázás és szörfözés szerelmesei számára, és gyakran ad otthont nívós, nemzetközi versenyeknek is. A mintegy 22 jelentősebb balatoni vitorláskikötő (melyek közül 8 esik a Dél-Dunántúli régió területére) összesen 4-5000 hajó számára biztosít férőhelyet. Ezek közé a kiemelt kikötők közé sorolja a boglári kikötőhelyet is, ahol jelentős fejlesztések történtek. A DDRFÜ gazdasági kiadványaiban (2001) a somogyi Balatonpart esetében elsősorban a halászati teljesítményét emeli ki, ezen túl csak az M7 gazdaságélénkítő jelentőségét említi a térség potenciáljai között. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térség jelenti Balatonboglár nagytérségi identitásának másik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – elemét. Ugyanis eme körzetnek speciális, a területrendezést is érintő szabályrendszerei vannak, amelyek magasabb rendű jogszabályként (Balaton törvény1) bizonyos korlátokat jelentenek a település fejlesztése szempontjából. 2008. évi LVII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról 1


10

4. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: 3780 km2 (a tó területével együtt). A Balaton Régió három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél, Közép és Nyugat Dunántúl) részét képezi. Települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. A térségben lévő önkormányzatok részéről erős az igény az önálló területtel rendelkező önálló régióra, amely ezáltal a tervezési - statisztikai régió EU támogatási célterülete lehetne. A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) - kiemelt térségként - egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel.


11

Balatonboglár kistérségi szinten a Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség2 (korábban Dél-Nyugat Balatoni Kistérség) meghatározó települése. A Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulást a SAPARD program indíttatására alakult 1999-ben Balatonlellei központtal, először 13, majd 14 taggal, ám a társulás meglehetősen névleges maradt komoly kooperáció nélkül. Stratégiájának helyzetfeltáró része 2004 során megújult. A Kistérségi társulás tagjai ekkor még: Balatonberény, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonszentgyörgy, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Fonyód, Gamás, Látrány, Ordacsehi, Somogytúr, Somogybabod, Visz települések.

5. ábra: A Fonyódi Kistérség települései 2007 óta

A 11 megyei statisztikai kistérség adatait összehasonlítva a Balatonboglárt is magába foglaló Fonyódi kistérség, ma 11 településből áll és területe 373 km2, egyike a legkisebbeknek, de népességszámát, gazdasági potenciálját tekintve a megye egyik legerősebb kistérségének számit.

Statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szintű (korábban NUTS 4) mikrorégió. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. 2


12

Területfejlesztési szempontból nem kedvezményezett kistérség (64/2004. Korm. rendelet szerint), három város (ezek közül a Szőlőskislakot is magába foglaló Balatonboglár a legnagyobb népességű) és nyolc község alkotja. Munkanélküliségi rátája 2002-2007 között 6,5% és 8,2% között változott, lassú fokozatos növekedési trend olvasható ki az adatokból: a ráta a megyei és a regionális átlag alatt, de az országos átlag felett van. A kistérségben meghatározó jelentőségű a Balatonhoz köthető idegenforgalom szerepe, a vendégéjszakák száma regionális szinten is magas, 2007-ben 223-782 ezer db közötti legmagasabb sávban mozgott.

1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:TEIR 2009)

Megnevezés Balatonboglár Balatonfenyves Balatonlelle Fonyód Gamás Karád Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz

Jogállás Város Község Város Város Község Község Község Község Község Község Község

Mindösszesen:

Terület [100 ha]

Népesség [fő]

32 52 43 54 43 52 22 23 11 35 6

5.949 1.850 4.924 5.041 773 1.607 1.366 776 518 431 199

373

23 434

Balatonboglár térségi jelentőségének egy másik aspektusa, hogy borvidéki központ, a Balatoni Borrégión belül a Dél-Balaton hegyközségeinek többsége hozzá tartozik. Központi szerepét elsősorban a korábbi nagy állami kombinátnak, a BB-nek, illetőleg az itt működő szőlészeti és borászati középfokú szakképzésnek köszönheti. A borvidék szőlőterülete összesen 2.820 hektár. A Dél-Balatoni Borvidék hegyközségei: Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi települések, ahol a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak a borvidék szőlőterületei közé.


13

6. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban

2.4. Tájszerkezet Balatonboglár az ún. „Somogyi parti sík” elnevezésű kistáj közepén helyezkedik el, a somogyi meridionális hátak előterében lévő domblábi lejtős síkon fekszik. A szelíd hajlású, alacsony felszínű területből kiemelkedik a boglári Várdomb és Temetődomb néven ismert két vulkáni tufa képződmény, amely a Balaton térség tanúhegyei közé tartozik. Földtani adottságait jellemzi a terület nagy részét elfoglaló domblábi lejtős sík, a megsüllyedt pannóniai homok-agyag üledékre települt prebalatoni hordalékkúp. Potenciális természetes növényzetére jellemző az égeres láperdő, a patak menti égeres és a tölgy-kőris-szil láperdő. A löszös domboldalakon a barna erdőtalajok jellemzőek. A helyenként még fennmaradt lápterületek (pl.: Nagyberek) növényvilága rendkívül gazdag. Fejlett szőlő és gyümölcstermelés honosodott meg a területen, agrárgazdaságán belül a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés kevésbé meghatározó. Szántó területeinek aranykorona értéke 22-27, gyümölcsterületei 30-40, míg szőlőterületeié 22-40 AK között változik.


14

7. ábra: Légifelvétel Balatonboglár területéről (2007)

Vízrajzának meghatározó eleme a Balaton. Vízfolyásainak, csapadékvizeinek befogadója a tó, mely a vegetációs időszakban szubmediterrán jelleget ad a városnak. A Balatonparti sík területei mára már beépültek a hajóállomás melletti mesterséges feltöltés kivételével. A településen halad keresztül, kelet-nyugati irányban, a Budapest-Nagykanizsai-Murakeresztúri vasúti fővonal és ezzel párhuzamosan, annak déli oldalán az 70-es jelű főközlekedési út. Új infrastrukturális elem a települést délről elkerülő M7 autópálya, amely jelentősen átrendezte a táj szerkezetét, növelve a terhelést a belterület határában és a bevezető utakon, egyben csökkentve a 70-es út forgalmát. A közigazgatási terület nyugati határán, Ordacsehi felé található berkes- nádas (Nagyberek) terület egészen a beépített belterületig húzódik. A település déli részén, az M7 vonalától közvetlenül délre helyezkedik el a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. területe, melyet jelentős szőlő és gyümölcsös területek vesznek körül. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

15

A szőlőskislaki városrész különálló belterületével egykor elkülönült önálló település volt. Jellemzői a sajátos szőlő, rét és erdőterületek, a hagyományos zártkertek, és patakvölgyek (duzzasztott, és természetes vízfelületekkel valamint egy bányatóval.)

2.5. Településszerkezet Balatonboglár város területe 3.204 ha, ebből belterület 475 hektár, melyből önkormányzati tulajdonban 106 hektár van. Balatonboglár belterülete több sajátos arculattal bíró településrészből áll. A városszerkezet kialakításában meghatározó elem a 70. számú főút és a BudapestNagykanizsa-Murakeresztúr vasútvonal, melyek kettéosztják a települést. A vasúttól északra fekvő területjellemző területegységei: 1.

Szabadság liget és környéke,

2.

Jankovich telep,

3.

Fiumei és Hunyadi utcák környéke,

4.

Kikötő környéke és Platán strand,

5.

Kodály Zoltán út és környéke

A vasúttól és a 7. számú főúttól délre fekvő területjellemző területegységei: 6.

Nyírta és Csalogány utcák és környéke,

7.

Erzsébet utca és környéke,

8.

Városközpont,

9.

Bárányi kúria és környéke,

10. Várdomb, Sándor domb és Temetődomb, 11. Várdomb keleti oldala és a sportterület, 12. Vikár B. utca, Császta és környéke, 13. Kórház utca környéke, 14. Attila utca és környéke, 15. Török Bálint és Gyep utcáktól délre eső terület, 16. Klapka út és környéke. A rendszerváltás óta Balatonboglár településszerkezete jelentősen átalakuláson megy keresztül. A városközpont fejlesztése mellett a volt gazdasági területek szlömösödése indult meg, egyes – korábban – prosperáló részek hanyatlásnak indultak (Császta). A túlméretezett lakóingatlanok aránya nő. Erősödő közlekedési súlyponti elem lett a Klapka és a Zrínyi utca. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

16

Szőlőskislak, bár közigazgatásilag Balatonboglár része, karakterében megőrizte falusias jellegét, önálló belterülettel rendelkezik, melyet mezőgazdasági területek, főleg szőlők és erdőterületek vesznek körül. A településrészt történelmileg kialakult sugaras úthálózati rendszer jellemzi, a központtól délre eső beépítés megőrizte a falu hagyományos, fésűs beépítésének jellegét. Az egységes településkép azonban csak nyomokban fedezhető fel.

2. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása Balatonboglár Megnevezés

Mértékegység ha ha ha

Belterület Külterület Volt zártkert

407,1080 2.019,4203 -

Szőlőskislak 65,7057 630,8897 80,6347

Mindösszesen:

Összesen 472,8137 2.650,3100 80,6347 3.203,7584

3. táblázat: településrész adatok (forrás: KSH) településrészek jellege és megnevezése

lakónépesség

a lakások

a nem lakott üdülők

a lakott egyéb lakóegységek

Postai irányító szám

A külterület települési jellege

1

8630

–

–

8691

–

száma 2001. február 1-jén belterület Balatonboglár

5.212

2.156

1.152 egyéb belterület

Szőlőskislak

716

250

22 külterület

Bánomhegy

–

5

–

–

8691

Mgl.

Jánoshegy

–

8

–

–

8691

Mgl.

Kokashegy

–

5

–

–

8630

Mgl.

Landord

–

5

–

–

8691

Mgl.

2.6. Demográfia és foglalkoztatás A település 96%-ban magyar nemzetiségű, 0,4%-ban német és 3,9%-ban ismeretlen összetételű a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján. 2001-ben a település lakosságának 74,2%-a római katolikus; 0,5%-a görög katolikus; 6,6%-a református; 2,9%-a evangélikus; 0,4%-a más egyházhoz, felekezethez tartozik; 5,2%-a nem tartozik egyházhoz, felekezethez; 10,2% ismeretlen, nem válaszolt.


17

A korábbi adatokat vizsgálva elmondható, hogy a népesség alakulására az 1850-es évektől 1941ig folyamatosan és dinamikusan emelkedő tendencia volt a jellemző, a II. világháborút követően nagy visszaesés, majd fokozatos emelkedésnek lehettünk tanúi. A város lakónépessége 2001-ben 6.079 fő, 2008-ban 5.949 fő. Üdülőidényben azonban cca. 14-30.000 fő elszállásolására képes a település. Az állandó lakosok között 2001-ben (és lényegében 2008-ban is) a férfiak aránya 46,5 %, a nőké 53,5 %. 1992-től lassú emelkedés, majd 1994-1997-ig visszaesés jellemezte, amikor a település 300 főt veszített népességéből főként az elvándorlás (urbanizációs elszívó hatás) következtében. 1997-től lassú visszakapaszkodás tapasztalható a hatezres szint fölé, majd egy kiegyenlített időszak után 2007-től ismét csökkenő tendencia mutatkozik.

8. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása 1992-2008 között (forrás: KSH)

2001-ben a természetes fogyás (az előző népszámlálás adatait bázisként tekintve) 266 fő volt, 878 halálozásra 612 élveszületés jutott, és a vándorlási különbözet is negatív volt, 8 fő költözött el. A város vándorlási egyenlege az elmúlt években azonban pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), ellentétben a kistérség, a megye és a régió adataival.


18

9. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH)

A koreloszlás tekintetében elmondható, hogy az elmúlt 7 év során a településen a 14 év alattiak száma és aránya csökkent (korcsoporton belül 16,4%-kal, az összlakossághoz viszonyítva 3%-kal). Bár a 15-59 év közöttiek száma nőtt (+2,8%), de arányuk a település lakosságán belül valamelyest visszaesett (-1,3%), a 60 év felettiek pedig mind a számukat (+25,4%), mind az arányukat tekintve (+4,3%) növekedtek. A korösszetétel adatait vizsgálva a település lakosságának elöregedése zajlik, és az időskorúak számának emelkedésével, a fiatal korcsoportok további csökkenésével számolhatunk. Feltételezéseink szerint az idősebb, korábban másutt élők beköltözésére vezethető vissza ez a tendencia. Mindez a Balatonpart többi településénél is megfigyelhető (pl.: Fonyódnál ez még fokozottabban jelentkezik).

10. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH) BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

19

A távlatokat tekintve Somogy Megye Területrendezési Terve (SMTRT) 2020-ig a statisztikai körzetben a jelenlegi lakónépesség 100-125%-os jelenlétével számol. Mindezeket a tendenciákat, valamint a Balaton Régió népesség előreszámításait is tekintetbe véve, de a pillanatnyi gazdasági és népességvándorlási tendenciákat is szem előtt tartva a település távlati népességét stagnáló, 5.900 és 6.100 fő közötti állandó népességgel lehet prognosztizálni. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet A foglalkoztatottak száma a településen 2001-es népszámlálás idején összesen 1.972 fő volt, ebből 1.051 férfi és 921 nő. 4. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, 2001 2001 (fő)

(%)

437 504 622 390 19

22,16 25,56 31,54 19,78 0,96

Korcsoportok 15–29 30–39 40–49 50–59 60-X

A foglalkoztatottak közül 497 fő vezető értelmiségi, 403 fő egyéb szellemi, 443 fő szolgáltatási, 51 fő mezőgazdasági, 452 fő ipari, építőipari, 126 fő pedig egyéb foglalkozású. Az összes foglalkoztatott közül 4 fő általános iskola 8 osztályánál kevesebb, 291 fő általános iskolai, 552 fő középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, 759 fő középiskola érettségivel, 366 fő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. A városban 2.941 fő, aki nem dolgozik és nem tanul, a helyben tanulók és dolgozók száma pedig 1.917 fő. A helyben lakó foglalkoztatottak száma 1.972 fő (1.173 fő helyben dolgozó és 799 fő más településre eljáró), a más településről bejáró dolgozókkal (606 fő) együtt a helyben foglalkoztatottak száma 1.779 fő. Az iparban és a mezőgazdaságban történt jelentős szerkezeti és tulajdonosi változások erőteljesen érintették a várost és térségét. Balatonbogláron a regisztrált munkanélküliek száma összesen 2001ben 339 fő, ebből 192 férfi és 147 nő. Az évek során a munkanélküliségi ráta a megyei, kistérségi rátához hasonlóan emelkedik, de a kistérségi, megyei és regionális átlag alatt marad. Az országos átlagot azonban 2006 és 2007-ben majd 1%-al meghaladja.


20

A munkanélküliség helyzetéről térségi és települési adatokat is tudott szolgáltatni a kirendeltség. 2009 februárjában a körzetben (20 település együttes adatai a Lengyeltóti és a Fonyódi statisztikai kistérségben Karád kivételével) összesen 2.593 nyilvántartott álláskereső volt, ami a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva 19,7%. A tartósan (legalább egy éve) nyilvántartottak aránya 28,8% (748 fő), ami 5,3 százalékponttal kedvezőbb a megyei átlagnál. Balatonboglár munkaerőpiaci helyzetét 2009. február 20-án a következő adatok jellemzik: A lakónépesség száma 5.949 fő (2008-as adat), ebből a gazdaságilag aktív népesség 2.339 fő (becsült adat). A nyilvántartott munkanélküliek száma 327 fő (a gazdaságilag aktív lakosság 14%a), ebből a tartósan nyilvántartottak száma 73 fő. A munkavállaló korú népesség száma 4.067 fő, az ehhez viszonyított relatív munkanélküliség 8,04%, ami megegyezik az országos relatív mutatóval. Járadék típusú ellátásban 112 fő, míg segély típusú ellátásban 60 fő részesül. Rendszeres szociális segélyt 45 fő kap.

11. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH)

A város foglalkoztatási gondjait növelték a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. (BB Zrt.) privatizációjának következményei, mely a foglalkoztatottak drasztikus csökkenéséhez vezetett. Csökkent a BB Zrt. termékeinek a helyben végzett előállítása is. A korábbi foglalkoztatottak helyzete azóta sem rendeződött, éppen ezért a munkahelyteremtés az egyik elsődleges feladata város vezetésének. Az ezzel kapcsolatos adottságok azonban nem túl kedvezőek. Az BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

21

idegenforgalommal,

turizmussal

összefüggő

fejlesztések

behatároltak,

a

vendégforgalom

visszaesett. Ebből a helyzetből kitörést jelenthet a város hagyományos foglalkoztatási ágazataihoz való visszatérés: a kereskedelem, a szolgáltató- és a Balaton ellátását elősegítő háttéripar fejlesztése, valamint a kertészethez, szőlészet-borászathoz kapcsolódó egyéni gazdálkodás támogatása.

2.7. Gazdaság A város lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások szinte teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. Az üdülőkörzetben az érvényben lévő területi szabályozás (ld. 2.8. fejezet) szerint ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdasági Zrt., melynek telephelye ma a külterületen, az M7 nyomvonalától délre helyezkedik el. A városban meghatározó jelentőségű az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás. A kézműipar speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság. A kereskedelmi és vendéglátóhelyi szolgáltatás szezonális jelleggel működik, 130-150 vállalkozó folytat ilyen jellegű tevékenységet. Az üzletközpontban mintegy 7.000 m2 kereskedelmi tér került kialakításra. Közel húsz melegkonyhás étterme, négy fagylaltozója, és 45 italüzlete van a városnak. Ezek többsége családi vállalkozás formájában működik. A kisüzletek és kisvendéglők sajátos hangulatot adnak a városnak, a foglakoztatási helyzetet azonban nem oldják meg. A település legnagyobb foglalkoztatója jelenleg az önkormányzat.


22

2.8. Országos és regionális ágazati elképzelések, kötelezettségek Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2005 decemberében elfogadott szövege külön kiemeli a Balaton térségét, amelyről ezt írja: „A Balaton térségének, mint az ország (Budapest után) elsődleges idegenforgalmi

célpontjának,

és

kiemelkedő

természeti,

kultúrtörténeti és táji értékének fejlesztése a területfejlesztési politika országosan kiemelt céljának tekinthető. A Balaton törvényileg lehatárolt térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. […] A mindenkori fejlesztésnek tehát a még meglévő táji, kulturális és természeti

adottságokat

tiszteletben

tartva

szabad

csak

megvalósulnia. A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, 12. ábra: Balaton-térség

hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével,

(forrás: OTK 2005)

a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb kör hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő

partnerségét

biztosító

stabil

intézményrendszer

megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség jöjjön létre.”

Az OTK ennek érdekében célként tűzi ki a térségben a következőket: 

A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtését (minőségi turizmus, közösségi terek fejlesztése);



A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítását;



A Balaton térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezését;



A szezon meghosszabbítását célzó fejlesztéseket;



A turisztikai forgalom területi szétterítését a háttér területek bekapcsolásával;



A térség további beépítésének megakadályozását, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelését;



A tájrehabilitációt, a tájsebek kezelését;



A nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balaton-part terhelésének korlátozását;



Balaton-felvidék aktív tájképvédelmét;


23



A természetvédelemre, táji adottságokra épül, gazdálkodási módok kialakítását, fejlesztését;



A környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózat fejlesztését;



Az info-kommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítását;



A kulturális örökség védelmének magas szint biztosítását;



a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztését és fenntartását.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve magasabb rendű rendezési tervként és törvényi erejű jogszabályként korlátozó tényezőt és kötelezettségeket jelent a település számára. A területrendezési terv övezetei közül Balatonboglárt érinti: 

magterület övezete: Balaton vízfelszíne, Nagyberek;



ökológiai folyosó övezete: Jamai patakot kísérő galériaerdő szőlőskislaki sávja;



puffer terület övezete: néhány ökológiai folyosó menti terület;



tájképvédelmi terület övezete: szőlőskislaki külterületek jelentős része (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki);



történeti települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak teljes közigazgatási területén (majd később a településrendezési tervben meghatározott részeken elő kell írni a látványkép-védelmet, a zöldfelület fejlesztést, a hagyományos építkezési módokat és új üzemanyagtöltő nem létesíthető);



szélerőmű

elhelyezéséhez

vizsgálat

alá

vonható

terület

övezete:

Balatonboglár

közigazgatási területén nincs, azaz szélerőmű a Btv. értelmében a település területén nem helyezhető el; 

ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti;



felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete: Balatonboglár és kislak teljes közigazgatási területe ide tartozik (ezért itt csak korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható);



földtani veszélyforrás terület övezete: Szőlőskislak külterületének landordi részét érinti (itt a felszíni vizel elvezetését és a beépítés szabályait szigorúbban kell szabályozni helyi szinten);



vízeróziónak kitett terület övezete: szintén a kislaki részeket érinti: a Vad tó és környéke, valamint a landordi rész tartozik ide (tudatos agrotechnikai módszereket, és a vízmosások megkötésének helyi szintű szabályozását kéri a terv);



felszíni vízminőség-védelmi terület övezete: Balatonboglár esetében a Nagyberek érintett (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, de lehetőség van ökoturisztikához kapcsolódó bemutatói infrastruktúra limitált kiépítésére);


24



tómeder övezete: (rögzíti a Balaton jogi vonalát és erősen korlátozza az azon belüli építésirendezési tevékenységeket);



térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete: ilyen terület Balatonbogláron nincs kijelölve, azaz a területen ilyen típusú létesítmény nem létesíthető;



települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak belterülete az övezet része (a Btv. itt magassági korlátozást vezet be a meglévő magasságokhoz igazítva);



gazdasági terület övezete: a Klapka Gy. út menti területek és a Kombinát területe tartozik ide (új jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem jelölhető ki az övezetben, a beépítettséget és a zöldfelületi arányt is szabályozza a Btv.);



általános mezőgazdasági terület övezete: a külterületi részek nagy százaléka ide tartozik (telekmérethez és művelési ághoz köti a beépíthetőség mértékét, lehetőségét);



kertgazdasági terület övezete: a landordi területrész tartozik ide (a művelt telek fogalmát vezeti be, és ehhez köti a beépítés lehetőségét);



erdőterület övezete: ide tartoznak a kislaki rész kombinát melletti, Vad tó melletti és landordi erdőterületei (többek között tiltja a terepmotorozást);



erdőtelepítésre alkalmas terület övezete: a Landordi tó környezete kijelölt erre (a Btv. megtiltja ezen területek beépítésre szánt területté minősítését);



kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti.



kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: ide tartoznak a kislaki rész kombinát melletti, Vad-tó melletti és landordi erdőterületei;



turisztikai fejlesztési terület övezete: Az M7-től délre eső csomóponti terület a Kombináttal ellentétes oldalon és Szőlőskislaktól ÉK-re eső terület idesorolt (5 ha-os min. telekmérethez köti a 10%-os beépíthetőséget);



szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: gyakorlatilag az egész kislaki határ ide sorolt, illetőleg Boglár temetőtől délre eső területrészei (beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet lehet);



kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti.

A Balaton-törvény vonatkozó előírásai miatt a település M7 és tópart közötti szakaszán gazdasági területeken ipari terület települési terület-felhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési terület-felhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület [4/B. §] BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

25

A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdőterület, és a zöldterület települési terület-felhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet. [5. §] A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a vízpartrehabilitációs

tervben

(a

továbbiakban

együtt:

vízpart-rehabilitációs

terv),

továbbá

a

településrendezési tervben zöldterületi terület-felhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlannyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen más terület-felhasználási egység nem jelölhető ki [6. §]

A kistérség stratégiai céljait a következőkben fogalmazták meg: 





a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés 

Humán erőforrás fejlesztés



Vállalkozásfejlesztés, munkahely-teremtés



Alapinfrastruktúra fejlesztés



Közösségfejlesztés

a Balaton védelme, a táj és a tó környezeti állapotának helyreállítása, megőrzése 

A Balaton vízminőségének védelme



A termőföld minőségi és mennyiségi védelme



A természeti környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése

az agrárstruktúra fejlesztése 

Mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának emelése, a hozzáadott érték növelése

 

A kistérség természeti adottságaihoz igazodó termelési szerkezet kialakítása

turizmus fejlesztés 

Turisztikai infrastruktúra fejlesztése



Az aktív turizmus feltételeinek kialakítása, javítása



Új turisztikai termékek meghonosítása


26

3. Helyzetértékelés

3.1. SWOT-analízis A város helyzetének értékelése statisztikai adatokra, illetve a rendelkezésre bocsátott dokumentumokra, valamint információkra alapozva készült el. Balatonboglár erősségeit (Strengths), gyengeségeit (Weeknesses), lehetőségeit (Opportunities) és a fejlődésének esetlegesen kockáztató veszélyeit (Threats) ismerteti a SWOT-analízis. Az analízis a településen lebonyolított fókuszcsoportos beszélgetések és a megismert háttérdokumentumok alapján került összeállításra.

Erősségek (belső adottságok) Települési önkép  Múlt értékein, település tradícióin alapuló önkép jelentősége.  A BB városa.  Befogadó Boglár.  Családbarát város. Tájékoztatás  Sokrétű tájékoztatás (Boglár TV, Boglári Hírek, honlap). Közösség  Lokálpatriotizmus.  Erős, önszerveződő nyugdíjas aktivitás.


Gyengeségek (belső adottságok) Települési önkép  „Bezzeg Lelle!”

Tájékoztatás  Nincs jó kommunikáció a városvezetés és a lakosság között, nincs igazán párbeszéd.  Jelentős az információhiány. Közösség  Érdektelenség, alacsony részvétel a fiatalabb generációk esetében.  A bevonás hiánya miatti bizalmi válság.  Túl sok, de kis aktivitású civil szervezet. 27

Erősségek (belső adottságok) Természeti adottság  Balaton.  Landordi tó.  Vad tó.  Nagyberek.  Várdomb és Kápolnadomb – vulkáni tufa tanúhegyek.  Domblábi lejtős síkok, hordalékkúpok.  Jamai és Csehi patak.  Kiegyenlített klíma (Balaton hatásából fakadóan). Tájgazdálkodás  Szőlészet, borászat.  Halászat.  Horgászat.  Gyümölcstermesztés. Helyi gazdaság  Az megyei és regionális átlag alatti munkanélküliségi ráta.  Kereskedelmi-szolgáltató terület és az autópálya csomópont egymáshoz viszonyított jó elhelyezkedése.  Építőipar, szállítmányozás, speciális kézműipar jelentős. Helyi társadalom  Helyi középfokú kertészeti képzés, esély a jobb tájgazdálkodásra.  A munkanélküliség a megyei és a regionális átlag alatti. Környezet  Teljes csatornázottság.  M7 megépülésével a 70-es út terhelése csökkent.


Gyengeségek (belső adottságok) Természeti adottság  Erős szél a Balatonparton.  Magas talajvízszint.

Tájgazdálkodás  A földbirtokosság egyre kevésbé köthető a városi lakossághoz (a tulajdoni viszonyok erős és követhetetlen változása). Helyi gazdaság  A BB gazdasági erejét eddig nem tudta pótolni más vállalati erő, foglalkoztatás drasztikus csökkenése.  A települési önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató.  Az eladósodottság mértéke magas. Helyi társadalom  Elöregedés a lakosság létszámának stagnálása mellett.  Munkanélküliség nő, országos átlag feletti. Környezet  M7 megépülésével a parttól távoli településrészek zaj- és porterhelése, a bevezető utak forgalma nőtt.

28

Erősségek (belső adottságok)

Gyengeségek (belső adottságok)

Épített környezet  Nagy zöldfelületek.  Értékes fasorok (pl.: platán).  Nyitott (közterületi) és hosszan egybefüggő partszakaszok.  Kisüzletek és kisvendéglők sajátos hangulata.  Szőlőskislak hagyományos falusi karaktere.

Épített környezet  A helyi örökségvédelem anyagi feltételei nem biztosítottak.  Egyes épületekben, közterületekben lévő adottságok kihasználatlanok.  Sok a romos, vagy leromló állapotú, hasznosítatlan műemlék és műemlék jellegű épület.  A városközpont, Vörösmarty tér, Platán sor, Szőlőskislak központ korábbi tervei nem valósultak meg.  Rossz a járdák, kerékpárutak általános állapota.  A játszóterek, strandok műszaki állapota kifogásolható.  Romló barnamezős területek (Malom, BB központ, vasútállomás, stb.).  Szőlőskislak nem egységes településarculata. Turizmus Turizmus  Vízi és vízparti turizmus.  Szezonalitás.  Nagy rendezvények (pl.: Balaton átúszás, Bornapok)  Minőségi szolgáltatás kínálat (szálláshely, vendéglátás) hiánya. hagyománya.  Nagy rendezvények környezetterhelése, alacsony minőségi  Szabadstrandok. színvonala.  Rendezvények mennyiségi kínálata kevés.  Családi turizmus alacsony színvonalú kiszolgálása.  A tömegturizmus fogadására épített családi házak jelenlegi kihasználatlansága és nehéz fenntarthatósága. Kultúra Kultúra  Magas minőségű kulturális programok, rétegkultúra  Hagyományok elhalása. programjai.  A tradicionális boglári kortárs művészeti élet elsorvadása.  Sporthagyományok, sportélet.  Tömegeket vonzó rendezvények kulturális színvonalának  Borkultúra. csökkenése.  Civil élet és programok. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

29

Erősségek (belső adottságok)

Gyengeségek (belső adottságok)

Közlekedés Közlekedés  Jó megközelíthetőség közúton, vasúton és vízen (M7 autópálya,  Helyközi közlekedés gyenge. vasútállomás, kiemelt fontosságú hajóállomás).  A 7-es út belterületi kialakítása (2x2) sáv lehetetlenné teszi városközpont hatékony rehabilitációját. Közszolgáltatások

 Jól működő, könnyen elérhető szolgáltatások.

Lehetőségek (külső körülmények)

Közszolgáltatások

 Hiányzó szolgáltatások, kapacitások a szociális ellátás terén.  Minőségi fejlesztések és gazdasági racionalizálás szükséges. Veszélyek (külső körülmények)

Térségi kapcsolatok Térségi kapcsolatok  Szövetség Balatonlellével közös projektek megvalósítására.  Térségen belüli versengés, térségi munkamegosztás hiánya.  Alulról szerveződő összefogás kistérségi szinten (kulturális,  Gyenge agglomerációs tudat. ifjúsági, turisztikai marketing terén).  Felülről vezérelt önkormányzati reformkényszer (diktátum).  A kistérségi középszintű intézményrendszer egyes egységeinek  Megduplázott kistérségi középszintű ellátó rendszer. Boglárra telepítése (együttműködés Lellével és Fonyóddal a  Egymást kioltó kisvárosi kezdeményezések. térségi szerepkör megosztásában).  Személyi ellentétek a kistérségen belüli településirányításban.  Dél-Dunántúli Régió EU-s forrású pályázatai.  A regionális pályázati források szűkös keretei, várható korai  A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet önálló régióvá szerveződése kimerülésük. vagy státuszának megerősítése.  A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet státuszának gyengülése.  A Balaton-törvény egyes korlátozásainak enyhülése.  A Balaton törvény további szigorítása vagy túlzott enyhítése  A borvidéki központ státusz megerősödése. rövidtávú lobbi érdekek mentén.  A megye egyik legerősebb kistérségének tagja.  A borvidéki központ státusz elvesztése. Tájékoztatás Tájékoztatás  Megyei és országos média híranyagai és magazin-beszámolói  A várost rossz színben feltüntető megyei vagy országos Boglár jeles rendezvényeiről, értékeiről, lehetőségeiről, céljairól. jelentőségű hírek, események.  Az infokommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakításának támogatása. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

30


Veszélyek (külső körülmények)

Közösség Közösség  Az elszármazók egy részének visszatelepülése.  „Agyelszívás” a fejlettebb régiókba.  Közösségfejlesztés feltételeinek javulása. Tájgazdálkodás Tájgazdálkodás  A mezőgazdasági termesztő területek jelenlegi arányának  A mezőgazdasági termesztő területek felértékelődése. drasztikus leépülése, leépítése külső gazdasági-társadalmi  Tőkeerős, de helyben foglalkoztatni és kertészeti kultúrát, körülmények hatására. állattartást kialakítani szándékozó üzleti réteg megjelenése.  Földhöz nem értő, spekulatív jellegű tőke megjelenése a  A megújuló energiaforrások hasznosítása növekszik. földbirtokosok körében.  Természetkímélő tájgazdálkodás támogatása.  A táj terhelhetőségét, ma értékes potenciáljait kockára tevő  Szőlőskislakon a tavaknál (Vad, Landordi) kiváló termőhelyi nagyberuházási igény megjelenése. adottságú erdőterületek.  További beépítések korlátozása.  Balaton törvény értékvédelme (történeti városrészek,  Parti részek terhelésének korlátozása. szőlőterületek stb.)  Szőlőskislak külterületi fejlesztéseinek tájképvédelmi korlátozása.  Történeti település korlátozásai.  Szélerőműtelepítés tilalma. Helyi gazdaság Helyi gazdaság  A kis- és középvállalkozások gazdálkodási feltételeit javító  A kis- és középvállalkozások terheinek növekedése. országos intézkedések meghozatala.  A térséghez nem kapcsolható, csak a pillanatnyi rossz helyzetet  Helyi (kertészeti, borászati, egyéb mezőgazdasági) termékek (növekvő munkanélküliség, alacsony reálbérek) kihasználó feldolgozását, értékesítését elősegítő vállalkozások megjelenése gyökér nélküli vállalkozások időleges megtelepedése. a térségben.  A szigorú külső szabályzók (Balaton törvény) vagy a recesszió  A kialakított gazdasági-szolgáltató terület és az M7 csomópont miatti gazdasági betelepülés megtorpanása. környéki területek betelepülése munkahelyteremtő vállalkozásokkal.  A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának emelése, hozzáadott érték növelése. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

31


Veszélyek (külső körülmények)

 Humán-erőforrás fejlesztés, helyi vállalkozásfejlesztés erősödése. Turizmus Turizmus  A belföldi turizmus zsugorodása külső tényezők hatására.  Önálló imázs kibontakozása.  Az üdülési csekk bizonytalan jövője.  A hazai turizmus élénkülése (lassú bizalom-visszaszerzés a korábban elpártolt magyar nyaralóközönség részéről).  Lecsökkent érdeklődés a magánszállások iránt.  Az aktív turizmus feltételeinek javulása.  Regionális versenyképesség elvesztése térségi összefogás hiányában.  Az üdülési csekk kedvező adózási feltételeinek fennmaradása.  A település lemaradása a turisztikai versenyben.  Jobb elérhetőség következtében fokozottabb érdeklődés Boglár és térsége iránt.  A nyaralótulajdonosok összetételének kedvezőtlen változásai.  A nyaralótulajdonosok kulturált körének bővülése.  A vendégéjszakák számának csökkenése.  A vendégéjszakák számának növekedése.  Új turisztikai termékek kialakításának lehetősége.  A szezon meghosszabbításának támogatása.  Háttérterületek bekapcsolásának támogatása.  Differenciáltabb kínálat. Kultúra Kultúra  A helyi kulturális kínálat iránti csökkent külső érdeklődés.  Magyarország rangosabb fesztiváljai közé történő bekerülés.  Sportsikerek.  Borászati díjak és elismerések országos és nemzetközi szinten. Közlekedés Közlekedés  Regionális infrastrukturális fejlesztések elmaradása.  A környezeti szempontokat figyelembe vevő közlekedés  A Sármelléki Nemzetközi Reptér bezárása. támogatása (vasút, kerékpár stb.)  A vasútvonal korszerűsítése, zajcsökkentő beruházások foganatosítása.  Kompjárat beindítása Boglárról az Északi part felé.  A Sármelléki Nemzetközi Reptér utasforgalmi bővülése.


32

3.2. Problémafa A SWOT-analízis összefoglalja és kiemeli azokat a problémákat és lehetőségeket, amelyek kijelölik a fejlesztés célrendszerét. A problémák megszüntetése és a lehetőségek kihasználása elvezet a jövőképben leírt településkép eléréséhez. Balatonboglár fejlődéséhez, meglévő adottságainak megfelelő szintű kihasználásához elengedhetetlen a turisztikai és kulturális háttér magasabb színvonalra emelése, a foglalkoztatás hosszútávon történő stabil lábakra helyezése, a közösség számára alapvető szolgáltatások, ellátások fejlesztése, hatékonyságuk növelése, valamint a környezeti fenntarthatóság hosszú távú biztosítása.

Turisztikai kínálat minőségi javítása szükséges, a kialakított arculat alá kell rendelni a fejlesztéseket

Közművelődés, kultúra magasabb színvonalú megjelenése szükséges a város mindennapjaiban

Egységes turisztikai arculat, fókusz hiánya

A szőlő és bor kultúrája nem adja ki a benne rejlő lehetőségeket

A turisztikai szezon rövid, nyújtása szükséges

Tradicionális kulturális élet hanyatlik, kihaló hagyományok

Minőségi szolgáltatások, rendezvények alacsony száma

Meglévő turisztikai háttérinfrastruktúra nem megfelelő

A kulturális kínálat beszűkül, romlik

Társadalmi párbeszéd hiánya, érdektelenség

Gazdasági környezet javítása, a foglalkoztatás növelése elengedhetetlen

Helyi termékekben rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva

Hiányzik a megfelelő gazdasági erővel rendelkező, foglalkoztatói kör

Befejezetlen városközponti fejlesztés

Közszolgáltatások elérhetőségének javítása, közterületek, közintézmények minőségi fejlesztése

Járdák, köz- és kerékpárutak, terek építése, felújítása szükséges

Szociális ellátórendszer fejlesztésre szorul

Közintézmények

Közlekedésben

gazdaságilag nem hatékony működtetése

Környezeti fenntarthatóság erősítése, természet- és környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása

A környezeti fenntarthatóság szempontjai háttérbe szorulnak a városi fejlesztésekben, rendezvények megszervezésében

rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva

13. ábra: Balatonboglár problémafája


33

3.3. Célfa A fejlesztési célrendszer (célfa) tetején az alapcél, mint jövőkép áll. A jövőkép a helyzetértékelés és a SWOT-analízis, illetve egy kívánatos jövő figyelembe vételével átfogó módon határozza meg azt a jövőbeni állapotot, melynek elérése a város elsődleges célja. A jövőkép elsősorban a város adottságaira, valamint törekvésekre alapoz, azokra, amelyek Balatonboglár számára a legkedvezőbb fejlődési utat jelölik ki. ALAPCÉL – JÖVŐKÉP Balatonboglár alapcélja a Barátságos és Biztonságos város státuszának megerősítése. A város mértéktartó és organikus fejlődés mellett elkötelezett.

STRATÉGIAI (ÁTFOGÓ) CÉLOK Barátságos Város Turizmus  Egységes, egyedi turisztikai arculat meghatározása  Családbarát szolgáltatások kialakítása  Térségi összefogás, feladatmegosztás  Főszezonon kívüli programok és szolgáltatások fejlesztése, csomagok létrehozása  Szolgáltatások, rendezvények minőségi fejlesztése, számosságuk növelése

Biztonságos Város Kultúra

 A szőlő és bor markáns előtérbe helyezése  Kulturális élet, kulturális rendezvények megújítása  Hatékony párbeszéd, belső erőforrások kihasználása  Környezetkultúra fejlesztése

Foglalkoztatás RÉSZCÉLOK  A település jövőképébe illő gazdasági társaságok letelepedésének ösztönzése  Kereskedelmi-szolgáltató terület fejlesztése  A helyi gazdaság, gazdálkodás ösztönzése, helyi termékek térnyerésének elősegítése  Helyi kertészeti kultúra és képzés összehangolása

Közszolgáltatások

 Közintézmények hatékonyságának növelése  Az egészségügyi infrastruktúra magas színvonalra fejlesztése, szolgáltatási kör szélesítése  Az oktatási és szociális ellátás fejlesztése  Közterületek infrastruktúrájának minőségi fejlesztése és kiegyenlített kihasználása

Környezeti fenntarthatóság  Városi zöldfelületek megtartása, rendben tartása, megújítása, fejlesztése  A Nagyberek ökológiai állapotának rehabilitációja és környezetbarát hasznosítása a térségi érdekek figyelembe vételével  Környezeti állapot javítása  Helyi természeti és környezeti adottságok fenntartható hasznosítása  Energiabiztonság javítása

14. ábra: Balatonboglár célfája


34

4. Települési jövőkép (célkitűzések és prioritások) A települési jövőkép kialakításának alapja, hogy összegezzük a közelmúltat, tisztában legyünk a jelen helyzettel és felmérjük a jövő lehetőségeit. Ez az összegzés feltárja a város lehetőségeit, kitűzi a fejlődési irányvonalakat, hosszú távú stratégiákat. A SWOT elemzés alapján megállapítható, hogy Balatonboglárnak a rendszerváltás igen drasztikus sokkot jelentett, hiszen a korábbi közigazgatás, gazdasági, társadalmi alapvető szerkezete szinte összeomlott. A kihívásra a város részben reagált: a korábbi jövőképet megtartotta, ahol a jövőképet elsősorban a turizmus és a szőlészet-borászat határozza meg, de a korábbi rendszer összeomlása következtében váltásorientált stratégiát kényszerült követni, ami az említett gazdasági ágak szerkezetátalakítását jelentette. Jelenleg és a közeljövőben a külső környezet bizonytalan, a belső erőforrások korlátozottak. Amellett, hogy a felvázolt stratégia vívmányait (családi turizmus, családi pincészetek stb.) továbbra is fenntartjuk, szükséges a több lábon állás kialakítása (diverzifikálás). Ehhez új ágazatok megjelenítése és a meglévő belső erőforrások jobb kihasználása, valamint a köztük lévő együttműködés (szinergiák) erősítése szükséges. A település jövőképét e stratégia alapján határoztuk meg.

4.1. Alapcél Balatonboglár alapcélja a Barátságos és Biztonságos város státuszának megerősítése. A város mértéktartó és organikus fejlődés mellett elkötelezett. Barátságos, mert célja a kulturális nyitottság és programválaszték, a nagy zöldfelületek, a szolgáltatások színvonalának és a vendégszeretet helyi értékeinek összekapcsolása, a befogadás, a térségi együttműködés erősítésére való hajlandóság és a családbarát típusú fejlesztések végrehajtása, a borhoz, kultúrához, nyugodt pihenéshez, aktív sporthoz kapcsolódó rétegigények kielégítése. Fontosnak tartja a belső társadalmi párbeszédet és az emberi kapcsolatok erősítését. Biztonságos, mert célja a lépésről lépésre történő, szerves, az itt élők többségi igényeit tükröző fejlődés elősegítése, a munkahelyek megteremtése és megtartása, az egészség megőrzése, a BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

35

környezetbiztonság, a közbiztonság és az energiabiztonság fokozása. A város a két legmeghatározóbb helyi erőforrására, a Balatonra és a Borra építkezve olyan hozzáadott termékés szolgáltatás csomagot kíván kialakítani, amely képes megtartani népességét, emeli a város térségi státuszát, de nem rombolja környezetminőségét, megőrzi és fejleszti természeti és kulturális értékeit.

4.2. Stratégiai (átfogó) célok Balatonboglár jövőképében felvázolt célkitűzés a város adottságait és eddigi fejlesztési folyamatát tekintve reálisan elérhető, ha a következő 7-20 évben sikerül a felvázolt célok beteljesülését szolgáló programokat, illetve azok jelentős részét megvalósítani. A nagy volumenű ipari fejlesztések lehetősége Bogláron illuzórikus, a település jövőképében a turizmusnak kiemelt szerepe kell legyen. A rétegturizmus (bor-gasztronómiai, kulturális, sport) mellett a fejlesztésben a legfőbb szerep a tömegturizmuson belül a családbarát turizmus létesítményi, rendezvényi és szolgáltatási szinten történő kiszolgálása lehet. A több lábon állás érdekében a kertészet-szőlészet-borászat és a szolgáltatás-kereskedelem fejlesztése is fontos, hosszabb távon pedig meg kell vizsgálni egyéb gazdasági ágak megjelenítését, amelyek az üdülőkörzet által biztosított keretek között letelepíthetők. Balatonboglár térségi viszonylatban fejlett, jelentős arányú beépített területekkel bír, ezért fokozott hangsúlyt kell fektetni a mennyiségi növekedés helyett a minőségi átalakulásra, a meglévő területek színvonalának erősítésére, a meglévő potenciál jobb, hatékonyabb kihasználására. Mindezeket a társadalmi-gazdasági és térbeli szerkezetátalakuláshoz illeszkedve kell megtennie.

A fejlesztések ilyen irány mentén történő vezetése a település fejlődését, hosszú távú stabil működtethetőségét, ugyanakkor a változó környezethez való rugalmas alkalmazkodást tehetik lehetővé. A stratégiai vagy átfogó célok teljesülése az alábbi öt kiemelt terület jelentős javulását, bővítését szolgálja: 

Turizmus: A turizmus települési adottságokhoz igazított fókuszálása szükséges, egy egységes, térségi szinten is összehangolt fejlesztési irány mentén történő elmozdulás mellett. A megújulás feltétele a turisztikai termékek (mind a szolgáltatások, mind a rendezvények terén) fejlesztése, létrehozása, idegenforgalmi beruházások ösztönzése, a turisztikai háttér infrastruktúra minőségi fejlesztése, a megfelelő kapacitások kiépítésével együtt. A település


36

turisztikai jellegét és kereskedelmi hagyományait ötvöző olyan minőségi turisztikai fejlesztésekre van szükség, amelyek a szezonális jelleget oldják, és az idegenforgalmi terhelést szétterítik. Szükséges a kínálat változatosságának további növelése úgy, hogy az egyben a turisztikai arculat további erősítését szolgálja. 

Kultúra: A kultúra hangsúlya igen fontos Balatonboglár egyedi megjelenítése, turisztikai (újra)pozícionálása kapcsán. Balatonboglár kulturális élete igényli a megújulást, a jelenlegi minőségromlás minél hamarabb történő megállítását, ami a település, valamint nagyobb rendezvényei színvonalának megőrzéséhez, jövőben történő emeléséhez nélkülözhetetlen. A bor és a szőlő kultúrabeli dominanciájának megteremtése (visszaállítása) szükséges, amely központi szervezőelemként jelenik meg, és amelyhez egyéb kulturális elemek kapcsolhatók kiegészítő elemként.



Foglalkoztatás: A közelmúlt helyi gazdaságot és ezáltal a helyi foglalkoztatást érintő eseményei,

valamint

a

jelenlegi gazdasági

környezetben

bekövetkezett

változások

megkövetelik Balatonboglár gazdasági hátterének stabilizálását, a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási problémáinak hosszútávon történő megoldását. Ennek érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a népességet megtartó életkörnyezet és életlehetőségek fejlesztésére, a lakosság helyben történő foglalkoztatására, a fenntartható és versenyképes helyi termékek fejlesztésére, a megfelelő potenciállal rendelkező gazdasági társaságok letelepedésének ösztönzésére. A helyi gazdaság élénkítése, a helyi termelők és termékeik lakossággal történő szorosabb kapcsolatának megteremtése elsődleges. 

Közszolgáltatások: Jelen esetben a közszolgáltatások alatt minden olyan tevékenységet értünk, amely a helyi lakosság és a várost felkereső vendégek alapvető szükségleteihez, ellátásához kapcsolódik és nem kifejezetten vállalkozási típusú tevékenység. A közigazgatási folyamatok hatékony, ügyfélbarát szervezése, a szolgáltatások egyszerű elérése, a képzési és oktatási infrastruktúra fejlesztése, a szociális ellátás különböző szintjeinek magas színvonalú jelenléte, az egészségügyi szolgáltatások széles körű biztosítása, továbbá a közösségi területek (utak, járdák, terek, parkok, játszóterek, stb.) színvonalas fenntartása mind hozzátartozik az elérendő jövőkép kialakításához. Mindemellett fejleszteni kell azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fiatalok megtartását, idevonzását, visszacsábítását szolgálják.



Környezeti fenntarthatóság: Balatonboglár igen gazdag zöldfelülettel rendelkezik. Ezek fenntartása, fejlesztése, a turisztikai és egyéb beruházások ezen adottságokhoz történő


37

igazítása a már meglévő „zöld”, „természetközeli” városképet (a városról alkotott képet) erősíti. A Balatonpart, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai szempontokat is kielégítő rehabilitációja, a fenntartható turizmus szempontjainak érvényesítése alapvető feladat. Keresni kell a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható konstrukciókat, tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű beruházások indirekt módon térülnek meg. Szükséges ezért a környezeti fenntarthatóság fontosságának tudatosítása, valamint a helyi civil társadalom és a vállalkozások bevonása a környezet védelmébe és a fenntartható működtetésbe.

4.3. Részcélok A stratégia célok teljesülését a település az egyes fejlesztési témák alá sorolt és ütemezett részcélok, illetve az azokhoz tartozó koncepcionális javaslatok segítik. Balatonboglár adottságai és a város vezetőinek, lakóinak elképzelései alapján a családok és az idősebb korosztály középpontba állításával, ezen csoportok igényeinek, szükségleteinek minél teljesebb kiszolgálásával, ehhez igazodva pedig a település kulturális szerepének növelésével újra prosperáló, virágzó, népszerű lakó- és üdülőhelyszínné alakítható a várost.

4.3.1. Középtávon (7-10 év) megvalósítható részcélok 

Egységes turisztikai arculat meghatározása 

Egyedi, karakteres arculat kialakítása, erősítése.



Az arculathoz igazodó marketingstratégia kidolgozása.



Az arculathoz kapcsolódó standardok meghatározása (pl.: helyi minősítési rendszer bevezetése családbarát szálláshelyre) .



Családbarát szolgáltatások kialakítása 

Programhelyszínek létrehozása, programok kitalálása, szervezése.



A

strandok és a

Balatonpart

családi szolgáltatásainak bővítése,

létesítmény

rekonstrukció. 

Gyermekmegőrzők, foglalkoztatók és játszóházak kialakítása.



Játszótér rekonstrukciók.



A Várdomb turisztikai szolgáltatásainak családcentrikus fejlesztése.



Kalandpark kialakítása és Gömbkilátó rekonstrukciója.


38

 

Szálláshelyek családbarát minősítésének megvalósítása.

Térségi összefogás, feladatmegosztás 

Folyamatosan fenntartott jövőműhely (rendszeres elemző beszélgetések).



Értékesítési és marketing feladatok megosztása, összehangolása.



Közös turisztikai megjelenések.



A térségi közigazgatási, oktatási, egészségügyi és szociális ellátó rendszer struktúrájának racionalizálásának felülvizsgálata.



A három súlyponti település (Balatonboglár, Balatonlelle és Fonyód) térségi munkamegosztásának stratégiai szintű megfogalmazása.



Részvétel a Nagyberek térségi együttműködésben a turizmus színesítése, valamint a helyi és a térségi belső piac erősítése érdekében.



Főszezonon kívüli programok és szolgáltatások és befogadó helyszínek fejlesztése, csomagok létrehozása, a turisztikai szezon nyújtása 

A szezonalitás mérséklését elősegítő programok, programsorozatok kialakítása (borgasztronómiai, kulturális, sport és családi események évszakokhoz kapcsolódóan).



Turisztikai szolgáltatók esetében országos akciókhoz történő csatlakozások, hasonló mintára saját, helyi akciók kialakítása, hirdetése.



Szolgáltatások, rendezvények minőségi fejlesztése, számosságuk növelése 

A városközpont élőbbé tétele.



A három domb és a volt BB központ területének összehangolt, rekreációs célú fejlesztése.



A meglévő rendezvények programkínálatának felülvizsgálata, látogatói igényfelmérések végzése, észrevételek kiértékelése, szükség esetén a rendezvények megújítása.





Helyi szolgáltatókra kidolgozott minőségbiztosítási rendszer bevezetése.



Új, arculathoz illeszkedő szolgáltatások letelepedésének ösztönzése.

A szőlő és bor markáns előtérbe helyezése 

A Borút erősítése, fejlesztése Szőlőskislak és Balatonlelle bevonásával.



Összehangolt borászati fejlesztések (nyitott pincék, vendéglátóhelyek, szálláshelyek minősítése, szolgáltatásbővítés).



„Borok utcája” kialakítása.



Bormúzeum városközponti elhelyezése.


39



A Hegyközség bevonásával igényes szőlőművelési, szőlészeti, borászati programkínálat kialakítása.

 

A helyi szőlőfajtákhoz, borokhoz igazodó gasztronómiai rendezvények megteremtése.

Kulturális élet, kulturális rendezvények megújítása 

A hagyományokkal rendelkező kulturális rendezvények felülvizsgálata, szükség szerint megújítása, helyszíneinek átgondolása és megteremtése.



A szabadtéri színházi kultúra felélesztése (boglári Nyári Színház).



Alternatív kulturális programok és szolgáltatások a civil szervezetek bevonásával.



Új kulturális rendezvények bevezetése, rétegigények kiszolgálása.



Új kulturális terek létrehozása (pl.: meglévő, használaton kívüli épületek időleges használatával vagy felújításával).



Nagyobb események lebonyolítására alkalmas rendezvénytér létesítése.



Multifunkcionális rendezvényhelyszín kialakítása.



Sportélet fokozása (versenyszervezés), egészséges életmód- szemlélet előtérbe állítása (családi programok).



Hatékony párbeszéd, belső erőforrások kihasználása 

Civil szervezetek fokozottabb bevonása a településfejlesztésbe.



A helyi „kultúracsinálók” és az önkormányzat szorosabb koordinációja.



„Tervtanács”: a helyi műszaki értelmiség rendszeres találkozója a fejlesztések fizikai megvalósítási problémáinak megoldása érdekében.



Környezetkultúra fejlesztése 

Közös (részvételen alapuló) tervezések és lakosságot megmozgató településszépítő akciók.



A település jövőképébe illő gazdasági társaságok letelepedésének ösztönzése 

Helyi erőforrásokból építkező vállalatok (szőlészethez, borászathoz, illetve azokhoz kapcsolódó, azokat kiegészítő termékeket előállítók) megtelepítése.



Nem kizárólag az idegenforgalomra kell koncentrálni, a város gazdaságának több lábon kell állnia.



Helyi vállalkozások segítése, ösztönzése.


40



Kereskedelmi-szolgáltató terület fejlesztése 

A Klapka út melletti gazdasági, vállalkozói övezet infrastrukturális fejlesztése: vállalkozóbarát környezet biztosítása.



A helyi gazdaság, gazdálkodás ösztönzése, helyi termékek térnyerésének elősegítése 

Humán erőforrást erősítő képzések, továbbképzések (főként turisztikai és családbarát szolgáltatások, szolgáltatás-kereskedelem, környezetvédelem területén).



Szorosabb együttműködés a

térség

önkormányzataival,

vállalkozóival és

civil

szervezeteivel. 

Helyi termelők minőségi megjelenésének, a helyi beszállítói kör erősítésének (nem beruházási jellegű) támogatása az önkormányzat részéről.



Helyi termékek értékesítésére alkalmas terület kijelölése, vagy a közös értékesítés, regionális, országos megjelenés segítése.



Adózási hajlandóság növelése.



Egymást erősítő kapcsolatok fejlesztése a vállalkozások között, a közszféra és a magánszféra között (belső gazdasági háló erősítése).



Támogatási, ösztönző rendszer kialakítása kisvállalkozások létesítésére, fenntartható működtetésére.



Helyi kertészeti kultúra és képzés összehangolása 

A meglévő kertkultúrához, gyümölcstermesztő területekhez igazított minőségi képzési rendszer.



A képzésből kikerülő szakemberek egy részének helyben történő foglalkoztatásának megoldása.



Közigazgatási szervezetek hatékonyságának növelése 

A

közintézmények

térbeli

racionalizálása,

fejlesztése,

gazdaságilag

hatékony

működtetése. 

Az önkormányzat mellett működő, az önkormányzat többségi tulajdonában lévő városfejlesztési társaság létrehozása.



Az egészségügyi infrastruktúra magas színvonalra fejlesztése, szolgáltatási kör szélesítése 

Az infrastruktúra folyamatos minőségi fejlesztése.



A jelenlegi struktúrából még hiányzó, de a célzott vendégkör számára fontos egészségügyi szolgáltatások kialakítása.


41



Az oktatási és szociális ellátás fejlesztése 

A bölcsőde, óvoda, iskolák helyének rendezése, racionalizálása.



A szezonalitáshoz kapcsolódó szabad intézményi kapacitások felhasználása a turizmusban.



A

helyi

képzés

profiljának

bővítése

turisztikai,

idegenforgalmi,

gasztronómiai

képzésekkel. 

Közterületek infrastruktúrájának minőségi fejlesztése és kiegyenlített kihasználása 

A 70-es út városi szakaszának forgalomcsillapítása, és ezzel párhuzamosan az utat szegélyező leállósávok, parkolási zónák kialakítása, kerékpársávok építése.



Tempó 40-es zóna kiépítése.



Városi tér kialakítása (Vörösmarty tér komplex rendezése), a városközponti fejlesztés befejezése.



A piac végleges helyének megtalálása.



A kikötő és a strand „összekötése” (korzó fejlesztés), megfelelő funkcióval történő feltöltése.



A part menti terület élőbbé tétele.



A városközpont és a part menti terület markánsabb kapcsolatának megteremtése.



A központi városrész és a három domb területének gyalogos kapcsolati fejlesztése, útbaigazító táblák és információs pontok fejlesztés egységes arculattal.



A lakóterületi fejlesztések előkészítése a Török Bálint és a Gyep utcák környékén (közlekedési,

közmű

és

zöldfelületi

infrastruktúrák

kiépítése,

a

temetőbővítés

előkészítése, illetőleg az M7 felőli zajvédelem megoldásával). 

Helyi hirdetőtáblák hatékony struktúrába történő elhelyezése.



A vízpart műszaki kialakításának oldása, természetesebb vonalú, tagoltabb vízparti zóna kialakítása.

 

Szőlőskislak belterület infrastrukturális fejlesztése és közterületi rendezése.

Városi zöldfelületek megtartása, rendben tartása, megújítása, fejlesztése 

A Vörösmarty tér komplex rendezése.



Feltöltött terület jogszabályi háttérhez is igazodó hasznosítása.



A központi városrész és a három domb területének zöldfelületi fejlesztése.



Köztéri fejlesztések.


42



Helyi természeti és környezeti adottságok fenntartható hasznosítása 

Minden egyes fejlesztésnél a karaktert adó zöldfelület kiemelt védelme. „Prioritása van a Platánnak az utcával szemben”.

 

Ivóvíz-felhasználás mérséklése technológiai korszerűsítéssel.

Energiabiztonság javítása A meglévő lakások és intézmények szigetelése, fűtéskorszerűsítés, energiahatékonysági

–

program. Közvilágítás korszerűsítési program (energiatakarékos világítás).

–

4.3.2. Hosszútávon (10-15 év) megvalósítható részcélok 

Családbarát szolgáltatások kialakítása –

Szállodafejlesztések (család- és bababarát) ösztönzése.

–

Gyermekmegőrzés és transzport lehetőség infrastrukturális és szolgáltatási alapú kiépítése a pincelátogatásokhoz kapcsoltan (pl.: hintó, riksa, lovas szolgálat, saját autó sofőri szolgálat, kisbusz, stb.).



Térségi összefogás, feladatmegosztás –

Térségi szintű lovastúra útvonalak kijelölése.

–

A Nagyberek vízszintjének szabályozhatósága (az ökológiai kiegyenlítő szerep és az ingatlanok belvízvédelme érdekében).





A szőlő és bor markáns előtérbe helyezése –

Nyitott pincék (Borút szövetség és információs hálózat).

–

Tájékoztató táblák.

–

Minősítet pincék és vendéglátóhelyek (helyi termékkínálattal).

Kulturális élet, kulturális rendezvények megújítása 



Könyvtár és kultúrház fejlesztése.

A település jövőképébe illő gazdasági társaságok letelepedésének ösztönzése 

Helyi hozzáadott érték program (helyi kézművesipar, termékértékesítési lánc és turisztikai szolgáltatóipar

kapcsolatainak

megerősítése

a

szőlő

és

gyümölcstermesztés,

borfeldolgozás, palackozás, kerámia ipar terén). BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009

43



A helyi gazdaság, gazdálkodás ösztönzése, helyi termékek térnyerésének elősegítése 

Lakóterületi fejlesztések a helyi építőipar bevonásával.



Az állattartás helyi feltételeinek újbóli megteremtése.



Intenzívebb kertészeti kultúrák kialakítása, ehhez kapcsolt feldolgozás és értékesítés kiépítése a Szőlőskislaki részen.



Közterületek infrastruktúrájának minőségi fejlesztése és kiegyenlített kihasználása 

Gyalogos városközpont kialakítása.



A városközpont és a Balatonpart szerves kapcsolatának, egységének kialakítása.



Üdülőterületi mennyiségi fejlesztések az Ordacsehi és a Csalogány út menti területen.



Az M7-től délre eső, csomópont közeli tisztázatlan felhasználású terület funkcióinak megtalálása.



A

„római

út”

hiányzó

szakaszának

megépítése

Szőlőskislak

és

Balatonlelle

összekötésével.





Temetőbővítés vagy urnatemető fejlesztés.



Szőlőskislak infrastrukturális fejlesztése a növekvő igényekhez igazodva.

Környezeti állapot javítása –

M7 közeli lakóterület fejlesztések esetén azok zajvédelmének kiépítése (zajvédő falak).

–

A lakóterület fejlesztés és az M7 között kialakított – gazdasági célokat is szolgáló – véderdő sáv létesítése.



–

Vasúti zajvédő fal létesítése.

–

Új parcellázásoknál arányos közterületi zöldfelületi (játszótér, sport tér) fejlesztések.

–

Nem szennyező, a Balaton-törvény előírásainak megfelelő könnyűipari fejlesztések.


A Nagyberek természetvédelmi célú ökológiai rehabilitációjának megkezdése szoros együttműködésben a Nagyberek településeivel.



Jamai patak vízgyűjtőjének ökológiai rehabilitációja (ökológiai szűrőmezők, természetes part, nyomvonal, növénytelepítés, stb.).

 

Patakok és vízfolyások ökoturisztikai hasznosítása (kerékpárút, pihenők, horgászat, stb.).

Energiabiztonság javítása –

Energiahatékonyság növelése.

–

Új épületek energiatudatos kialakítása.


44

–

Háztartási napelem, napkollektor, szélrotor, geotermikus energia program.

–

Nyílászáró program.

4.3.3. Nagytávon (15-20 év) megvalósítható részcélok 

Térségi összefogás, feladatmegosztás –

Az M7 áttöltés és a Berek ökológiai kapcsolatainak rendezése (áteresz műtárgyak, békaalagutak, tájhidak átvezetése).



Főszezonon kívüli programok és szolgáltatások fejlesztése, csomagok létrehozása, a turisztikai szezon nyújtása





Szőlőskislak intenzív bevonása a város turisztikai kínálatába.



50+ generációs szolgáltatások fejlesztése.

A szőlő és bor markáns előtérbe helyezése 





Landord területének borturizmusba, ökoturisztikába történő bekapcsolása.


A Vad tó rehabilitációja, ökoturisztikai célú fejlesztése.



Landord területének borturizmusba, ökoturisztikába történő bekapcsolása.

Energiabiztonság javítása –

Helyi erőforrásokra alapozott megújuló energia program.


45

5. Összefoglalás „Ha olyan várost építünk, amely a gyermekek számára megfelelő, akkor minden lakója számára megfelelő várost építettünk”. Ezekkel a szavakkal összegezte programját egy évtizedes polgárháború sújtotta város, Bogotá polgármestere, Enrique Penalosa, és három év alatt parkok és közösségi terek, játszóterek ezreit, könyvtárakat és kulturális intézményeket hozott létre a végtelenül szegény és szerény körülmények között. Balatonboglár Bogotánál sokkal jobb helyzetben van, bár gazdaságilag eladósodott, de táji-, természeti erőforrásai jó esélyt nyújtanak az építkezésben. Ehhez határozott, széles társadalmi bázison alapuló fejlesztési elképzelésekre (jövőképre) és közösségének újjáépítésére van szükség. A külső körülmények (az ország gazdasága, a régió eltartó képessége, helyzete, a területfelhasználás országos és regionális szabályai) felerősíthetik, vagy éppen gyengíthetik e jövőkép, célállapot elérésének esélyeit, de egy határozott célokkal rendelkező erős közösség mindig gyorsan képes reagálni a külső körülmények változására. A rövid távú feladat tehát a város megújításában elsősorban a helyi közösség megerősítése. A jelenlegi Településfejlesztési koncepció aktualizálása és az arra alapuló Integrált Városfejlesztési Stratégia egyszerre készül, és a nyugati világban már sikerrel alkalmazott, itthon még csak kísérleti szinten létező bevonási módszerekkel kívánja a közösség felélesztését elindítani. Ezt a célt szolgálják azok a jövőműhely beszélgetések, amelyekkel a koncepciót és a stratégiát megalapozzák, nem csak az önkormányzati választott döntéshozókat és a hivatal szakembereit megkérdezve, hanem az érintett lakosság szélesebb körének tapasztalatait és javaslatait is ötvözve. A

beszélgetések és

a szakemberek

személyes tapasztalatait összegezve

rajzolódott

ki

Balatonboglár, a Barátságos és Biztonságos város jövőképe. Barátságos, mert célja a helyi közösség belső kapcsolatainak erősítése, a kulturális nyitottság és programválaszték, a nagy zöldfelületek, a szolgáltatások színvonalának és a vendégszeretet helyi értékeinek összekapcsolása, a befogadás, a térségi együttműködés erősítésére való hajlandóság és a családbarát típusú fejlesztések végrehajtása, a borhoz, kultúrához, nyugodt pihenéshez, aktív sporthoz kapcsolódó rétegigények kielégítése.


46

Biztonságos, mert célja a lépésről lépésre történő, szerves, az itt élők többségi igényeit tükröző fejlődés elősegítése, a munkahelyek, az egészség, a környezetbiztonság, a közbiztonság és az energiabiztonság fokozása. A város a két legmeghatározóbb helyi erőforrására, a Balatonra és a Borra építkezve olyan hozzáadott termék- és szolgáltatás csomagot kíván kialakítani, amely képes megtartani népességét, emeli a város térségi státuszát, de nem rombolja környezetminőségét, megőrzi és fejleszti zöldfelületi értékeit. Bogláron illuzórikus nagy volumenű ipari fejlesztésekben gondolkodni, a Balaton-törvény számos korlátot is jelent a helyi gazdaság fejlesztési lehetőségeit illetően, ezért a település jövőképében a turizmusnak és az erre épülő szolgáltatás és tudás alapú gazdálkodásnak kiemelt szerephez kell jutnia. Feladat az eddig csak névleg, és csak a sekély partra alapozott „gyermekbarát”, „nyugodt” és „családbarát” infrastruktúra és szolgáltatási hálózat mélyebb kibontása, fejlesztése, az ehhez kapcsolódó városról alkotott kép megerősítése. Nem pusztán az idegenforgalom kiszolgálása, hanem a népesség megtartása és a népesség vonzó képesség fokozása érdekében is. A jövőbeli kihívás kistérségi szinten is fokozottabban jelentkezik. Ha Boglár nem az összefogást, hanem a versengést választja, és nem talál idejében stratégiai partnereket, akkor könnyen a közigazgatási reform és a térségi verseny vesztesévé válik. Az első számú stratégiai partner pedig a város helyzetéből fakadóan csakis Balatonlelle lehet. Balatonboglárnak, mint Barátságos városnak a jövőben elsősorban a kultúra és a turizmus fejlesztésébe kell energiákat fektetnie a minőségi fejlesztéseken keresztül. Mint Biztonságos városnak pedig a biztos foglalkoztatás megteremtése, a közszolgáltatások hatékonyabbá és minőségibbé tétele és a környezeti biztonság (fenntarthatóság) megteremtése a fő feladata. Ezáltal, valamint a Balatonra és a Borra, mint két legfontosabb erőforrására alapozva adhat a BB márkanévnek új – biztos és barátságos – töltetet.


47

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Equinox Consulting Kft augusztus

Recommend Documents