BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája. munkaanyag. Equinox Consulting Kft augusztus

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

BALATONBOGLÁR VÁROS - Integrált Városfejlesztési Stratégiája – munkaanyag

Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus

KÉSZÍTETTÉK

Happ Norbert

közgazdász, vezető tanácsadó, projektvezető

Kadlok Nándor

közgazdász, vezető tanácsadó

Bardóczi Sándor

tájépítész mérnök, vezető tervező, várostervezési szakértő

Dömötör Tamás PhD

tájépítész mérnök, participációs szakértő

Keresztszeghy István

politológus, kommunikációs szakértő

Nemes Szilárd

politológus, kommunikációs szakértő

Papp Julianna

közvéleménykutató, a fókuszcsoportos beszélgetések moderátora

Fax: +36 1 430 0853 E-mail: [email protected] H-1031 Budapest, Záhony u. 7. - Graphisoft Park

BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................... 7 2. BEVEZETÉS ........................................................................................................... 8 2.1. Az IVS célja, feladata, időtávlata ...................................................................... 8 2.2. Az IVS szerkezete ........................................................................................... 10 3. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ..................................................... 12 3.1. Balatonboglár vonzáskörzetének bemutatása ................................................... 14 3.1.1. Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban ................................................. 14 3.1.2. Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ...................................... 15 3.1.3. Balatonboglár a Fonyódi Kistérségben ...................................................... 20 3.1.4. Balatonboglár mint borvidéki központ ...................................................... 22 3.1.5. Balatonboglár szűkebb térségének gazdasági jellemzői .............................. 23 3.1.6. Balatonboglár főbb demográfiai és munkaerőpiaci jellemzői a térséghez viszonyítva ....................................................................................................... 25 3.1.7. Regionális szerepkörű balatonboglári közintézmények ................................ 25 3.1.8. Balatonboglár a régió sport és rekreációs hálózatában .............................. 27 3.2. A város szerepe a térségi munkamegosztásban ................................................ 27 4. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS .................................................................... 29 4.1. A város szerkezete ......................................................................................... 29 4.2. Gazdaság .................................................................................................... 31 4.3. Társadalom .................................................................................................. 33 4.3.1. Népesség .............................................................................................. 33 4.3.2. Háztartások, családok ............................................................................. 36 4.3.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ...................................................... 37 4.4. Települési környezet ...................................................................................... 39 4.4.1. Természeti környezet állapota .................................................................. 39 4.4.2. Épített környezet állapota ........................................................................ 40 4.4.3. Látnivalók, vonzerők ............................................................................... 43 4.4.4. Lakásállomány és üdülőterületek .............................................................. 46 4.4.5. Települési környezeti infrastruktúra ........................................................... 48 4.4.6. Közlekedési infrastruktúra ........................................................................ 50 4.5. Közszolgáltatások ......................................................................................... 51 4.5.1. Oktatás, nevelés .................................................................................... 52 4.5.2. Egészségügy .......................................................................................... 53 4.5.3. Szociális ellátás ...................................................................................... 53 4.5.4. Közigazgatás, közintézmények ................................................................. 54 4.5.5. Sport és szabadidő ................................................................................. 55 4.5.6. Közművelődés ........................................................................................ 56 4.5.7. Civil szervezetek ..................................................................................... 56 4.5.8. Közbiztonság.......................................................................................... 56 4.6. Kommunikációs audit – a médiakörnyezet feltérképezése .............................. 57


3

4.6.1. Kommunikációs csatornák ismertetése .................................................. 57 4.6.2. A település sajtójának elemzése ........................................................... 59 4.6.3. Balatonboglár kommunikációs aktivitása .............................................. 60 4.6.4. Környező és hasonló profilú települések kommunikációs aktivitása .......... 63 4.7. Imázs és identitás vizsgálat ......................................................................... 64 4.7.1. A település imázsának felmérése (külső imázs elemzés) .......................... 65 4.7.2. A településen élők identitás vizsgálata (belső imázs elemzés) ................... 69 4.8. A korábbi időszak fejlesztései ......................................................................... 74 4.9. Összegzés .................................................................................................... 80 5. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ................................................................................. 83 5.1. Part menti városrész ...................................................................................... 84 5.2. Központi városrész ........................................................................................ 86 5.3. Szőlőskislaki városrész ................................................................................... 87 6. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK................. 90 7. STRATÉGIA ......................................................................................................... 92 7.1. A város jövőképe .......................................................................................... 92 7.2. Fejlesztési célok városra és a városrészekre ..................................................... 92 7.3. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése .................................................... 92 7.3.1. Az akcióterületek bemutatása .................................................................. 92 7.3.2. Akcióterületenkénti költségbecslés ............................................................ 92 7.4. Fenntarthatósági szempontok ......................................................................... 92 7.5. A stratégia külső és belső összefüggései .......................................................... 92 7.5.4. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang .................................................................................................. 92 7.5.5. Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang ................................... 93 7.5.6. A stratégia főbb belső összefüggései ........................................................ 93 7.5.7. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai ........................................... 93 8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI .............................................................................. 94 8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek .. 94 8.2. Városmarketing stratégia ............................................................................... 94 8.3. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások ............. 94 8.4. A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok ............................. 94 8.5. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítésére tett javaslatok ............................. 94 8.6. Partnerség .................................................................................................... 94 8.7. Monitoring és IVS felülvizsgálat ...................................................................... 94 IRODALOM ............................................................................................................ 95 TERVIRATOK........................................................................................................... 96


4

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, Váti, 2005)12 2. ábra: A Dél-Dunántúli Régió és kistérségei az ország regionális rendszerében ...................... 15 3. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe .................................................................... 16 4. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból .......................................................... 19 5. ábra: A Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség (2007 óta) ................................................. 21 6. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban .................................................................... 23 7. ábra: A Balaton Régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke (ezer Ft, 2000) (forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013) .......................................................... 24 8. ábra: Térségi munkamegosztás kapcsolatrendszere ........................................................... 24 9. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása 1992-2008 között (forrás: KSH) ................. 34 10. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH) .................................................................................................... 35 11. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH) ................................ 36 12. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH) ............................................................... 38 13. ábra: A Vörös és a Kék kápolna .................................................................................... 44 14. ábra: A közműolló változása Balatonbogláron 2003 és 2007 között, % (Forrás: KSH TSTAR) 48 15. ábra: Balatonboglár városrészeinek lehatárolása ............................................................ 83 16. ábra: A part menti városrész lehatárolása....................................................................... 84 17. ábra: A központi városrész lehatárolása ......................................................................... 86 18. ábra: A szőlőskislaki városrész lehatárolása .................................................................... 88 19. ábra: Balatonboglár szegregációs térképe (forrás: KSH) ................................................... 90 20. ábra: Szőlőskislak szegregációs térképe (forrás: KSH) ...................................................... 91

TÁBLÁZATJEGYZÉK

1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:TEIR 2009) ..................................... 22 2. táblázat: Településszintű adatok (2009. február) ............................................................... 25 3. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása..................................................................... 30 4. táblázat: Településrész adatok (forrás: KSH) ..................................................................... 31 5. táblázat: Vállalkozások száma, összetétele 1996 és 2008 között ......................................... 31 6. táblázat: Balatonbogláron működő üzletek megoszlása, 2008 ........................................... 33 7. táblázat: Szálláshelyek és férőhelyeik száma Balatonbogláron, 2008 ................................... 33 8. táblázat: Hazai támogatások 2004-2008 évben ............................................................... 33 9. táblázat: Uniós támogatások (NFT1) 2004-2008 évben .................................................... 33 10. táblázat: Uniós támogatások (ÚMFT) 2007-2008 évben.................................................. 33 11. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása ................................................. 35 12. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, 2001 ................................ 37 13. táblázat: Oktatási intézmények adatai Balatonbogláron (2008) ........................................ 52 14. táblázat: Az elmúlt 5 év fejlesztései Balatonbogláron ....................................................... 78


5

15. táblázat: Megfogalmazott fejlesztési szükséglet Balatonbogláron ....................................... 78 16. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.) 85 17. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.)..................................................................................................................... 85 18. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) .. 86 19. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) ............................................................................................................................... 87 20. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.) ............................................................................................................................... 87 21. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.)..................................................................................................................... 89


6

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ


7

2. BEVEZETÉS

2.1. Az IVS célja, feladata, időtávlata Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia jelenleg nem jogszabályi kötelezettség (azonban jogszabályi előkészítése az NFGM-ben zajlik, ami a későbbiekben a műfaj pozícióit várhatóan megerősíti), ezért még akkor van értelme a dokumentumot elkészíteni, ha az közvetlen pályázati célokat a település részére nem szolgál. Az már most egyértelműen látszik, hogy az IVS elkészítése középtávon minden várossal szemben szakmailag indokolt elvárás lesz minden típusú városrehabilitáció esetében, hiszen a fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az is jól látszik, hogy a minisztériumi szándékok szerint idővel nem csak a funkcióbővítő vagy a szociális városrehabilitációról szóló Regionális Operatív Programok (ROP) keretében lesz kötelező a városok számára IVS-t felmutatni egy sikeres pályázathoz, hanem más hazai és Európai Unió által támogatott programok esetében (pl. ROP-ok egyéb pályázati konstrukciói, TÁMOP, TIOP esetében) is előnyt jelent majd, ha a pályázati kiírásra benyújtott projekt a település integrált fejlesztési stratégiájába illeszkedik. Az IVS egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Legitimációját az adja, hogy az


8

önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét jelenleg az Nemzeti Fejlesztési És Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság által 2009 januárjában kiadott Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás) tartalmazza. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különböző

szakpolitikai

megközelítéseket

(pl.

gazdaságfejlesztés,

környezeti

fejlesztés,

közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az IVS készítésének alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a városfejlesztésnek kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvető feladata. Újszerű eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási

elemeket

is

magában

foglal.

Ilyenek

például

a

forráskoordináció,

ingatlangazdálkodási terv, a városfejlesztő társaság alapítására vonatkozó részek, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhető támogatási, pályázati források által kínált lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia időnkénti (kb 2-3 évenkénti) felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése.

Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a város fejlődése szempontjából. A piaci és köz-szereplők beruházásai közötti egyensúly adott városra illetve fejlesztési területre jellemző kialakítása az IVS egyik alapvető feladata. Ezen elv gyakorlati érvényesítésének jelentősége a városfejlesztésre közvetlenül felhasználható források csökkenésével növekszik. A minisztérium felismerte, hogy az IVS alábbiakban részletezett tartalmi elemeinek teljes körét a jelenlegi időszakban nem minden önkormányzat képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

9

jó minőségű adatokra épülő elemzéssel alátámasztani. A jelenleg az önkormányzatok által nem hozzáférhető vagy aránytalanul nagy ráfordítással elérhető adatok, adatsorok beszerzése illetve az ezekre épülő elemzések elkészítése ezért nem képezi a központi fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés feltételét a 2009-ben módosított kézikönyv szerint az elkövetkező egy-két évben, ami könnyebbséget jelent. Mindazonáltal ezen tartalmi elemek adott városra jellemző mértékű és részletezettségű kidolgozása feltétele a jó minőségű – azaz hatékony és eredményes fejlesztési döntések meghozatalát eredményező – városfejlesztési stratégiának.

2.2. Az IVS szerkezete Az IVS tartalmi felépítése röviden, a 2009-ben kiadott Városfejlesztési kézikönyv metodikai irányelvei alapján a következő főbb fejezeteket tárgyalja:

 A város szerepe a településhálózatban: az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan, illetve a város szerepének meghatározása a szűkebb és tágabb térség településhálózatában. Figyelembe veendőek a későbbiekben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos megállapításai, iránymutatásai. A fejezet rövid, összefoglaló, a város szempontjából lényegi elemekre koncentráló áttekintését adja a településhálózati szerepeknek.  Városi szintű helyzetértékelés: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek.  A városrészek elemzése: Be kell mutatni – térképpel egyértelműen illusztrálva – az egyes városrészek elhelyezkedését. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város belterületét. Indokolt esetben a külterületen is azonosítható városrész, a későbbiekben meghatározásra kerülő adatigény azonban ezen területeken nem teljesíthető központi statisztikai adatokkal, a szükséges alátámasztó adatokkal tehát a városoknak kell rendelkezniük. Röviden bemutatandó, hogy mely megfontolások vezettek az adott városrészekre való felosztáshoz.  Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek: Az anti-szegregációs helyzetértékelés célja annak bemutatása, hogy mely városrészben, vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzetű lakosságot jelentős számban tömöríti. A helyzetértékelésnek „fejlesztési szemléletmódban” kell készülnie.


10

 Stratégia: A fejlesztési célok és irányok meghatározása a városra és a városrészekre, a bevavatkozási

területek

(akcióterületek)

kijelölése

és

jellemzése,

akcióterületenkénti

költségbecslés, megvalósíthatóság, illeszkedés és kockázatelemzés.  A

megvalósítás eszközei:

A

nem

beruházási jellegű

önkormányzati tevékenységek,

városmarketing stratégia, szervezeti elvárások, települsközi koordinációra tett javaslatok, ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése, partnerség és monitoring. Az integrált városfejlesztési stratégia sikerének kulcselemei az alábbiak:  A hosszú távú („koncepcionális”) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása (akcióterületek, akciók)  A területi alapú, területi szemléletű tervezési módszertan következetes alkalmazása (területileg lehatárolt városrészek, azon belüli fejlesztési zónák, azaz az akcióterületek lehatárolása és elemzése)  A fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetőség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetőségeit leginkább bővítő módon történő allokációja  A

városfejlesztési

tevékenységek

megfelelő

fókuszálása,

elkerülendő

a

források

szétforgácsolódását, s így az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása - pontos problémaés lehetőségelemzésre épülő, átlátható és elfogadott célok kitűzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmű és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz  Valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával („partnerség”) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban


11

3. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

Balatonboglár a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Zágráb által kijelölt nemzetközi fejlesztési tengelyben helyezkedik el, amelyet főleg kedvező infrastrukturális kapcsolatai (M7, vasút) határoznak meg. Ennek a széles fejlesztési sávnak csaknem az egész Balaton térség a része, amelyet e nemzetközi nyomvonalak feltárnak. Ugyanakkor Budapest mellett két hatalmas fejlesztési pólusnak: Győrnek, de sokkal inkább Pécsnek a gyűrűző hatásai is befolyásolják státuszát, azonban e két nagy pólus közötti tervezett nagy kapacitású közúti infrastruktúrális kapcsolat (M9) Nyugatról nagy ívben elkerüli.

1. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, Váti, 2005)

Balatonboglár regionális vonzáskörzetében található ÉK-en a fejlesztési tengely mentén Székesfehévár (a megközelíthetőség korlátai miatt kisebb mértékben Veszprém), amelyek gyengébb volumenű, de jelentős fejlesztési társközpontként szerepelnek az Országos Területfejlesztési koncepcióban1 (OTK). DNy felé Nagykanizsa, mint fejlesztési alközpont gyakorol munkaerőpiaci, gazdasági és regionális intézményi vonatkozásban jelentős hatást a településre. A Székesfehérvár1

Elfogadta az Országgyűlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata, készítette a VÁTI.


12

Veszprém két városból álló pólustengely elsősorban a mechatronikai, az informatikai, a bioenergetikai, és a környezetvédelmi területekre irányulnak. Pécsett pedig, a tervek szerint a kulturális és a környezetipar lesz húzóágazat.Az ÉK-i és DNy-i, nagyjából azonos távolságra lévő fejlesztési gócpont jelenti Balatonboglár legfőbb regionális mágneseit, annak ellenére, hogy a település a pécsi székhelyű Dél-Nyugat Magyarországi Régióhoz tartozik. Az OTK célrendszerében a Balaton térség (mint kiemelt térség) önálló fejlesztési elemként (országos jelentőségű integrált fejlesztési térség) szerepel, amely tartós versenyképességének megteremtését tűzi ki az országos koncepció célként, ahol a magas minőségű turisztikai fejlesztések mellett a környezetvédelmi célú erőfeszítések jelentik a főbb lépéseket. Különleges státuszát az OTK a következőképpen indokolja:

„A Balaton törvényileg lehatárolt térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. A Balaton a természeti, táji, turisztikai, hajózási valamint szőlő-, és bortermelési adottságaira építkező gazdasága révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Az ország turisztikai bevételeinek mintegy harmada képződik a területen, ezért – bár önálló tervezésistatisztikai régiót nem alkot – további fejlesztése érdekében meghatározó módon kell részesednie a költségvetési forrásokból.”

Az OTK-ban lefektetett, a térségre vonatkozó irányelvek szerint a Balaton térségben az eddigi nem fenntartható, mennyiségi, szétaprózott és a táji adottságokat és a környezet minőségét veszélyeztető fejlesztések helyett a minőségi fejlesztések (szezonalitás meghosszabítása, helyi látványosságok), a nem szennyező, kis nyersanyag és területigényű gazdasági tevékenységek és a környezeti állapot javítása (a part zsúfoltságának mérséklése, a vízminőség javítása, stb.) irányában kell elmozdulnia. Az OTK ennek érdekében célként tűzi ki a térségben a következőket: 

A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtését (minőségi turizmus, közösségi terek fejlesztése).



A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítását.



A Balaton térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezését.



A szezon meghosszabbítását célzó fejlesztéseket.



A turisztikai forgalom területi szétterítését a háttér területek bekapcsolásával.


13



A térség további beépítésének megakadályozását, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelését.



A tájrehabilitációt, a tájsebek kezelését.



A nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balatonpart terhelésének korlátozását.



Balaton-felvidék aktív tájképvédelmét.



A természetvédelemre, táji adottságokra épül, gazdálkodási módok kialakítását, fejlesztését.



A környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózat fejlesztését.



Az info-kommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítását.



A kulturális örökség védelmének magas szint biztosítását.



A Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztését és fenntartását.

3.1. Balatonboglár vonzáskörzetének bemutatása Balatonboglár regionális szerepkörét tekintve egyrészt a Dél-Dunántúli Régióhoz (Somogy, Tolna, Baranya megye), másrészt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik. Az Észak-Somogyi település az ún. Fonyódi tervezési-statisztikai kistérség három balatonparti városának (Balatonboglár, Balatonlelle és Fonyód) egyike. A déli Balatonpart két agglomerációja közül a Fonyód-Boglár-Lelle agglomeráció tagja (a másik a Siófoki).

3.1.1. Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban A Dél-Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége (DDRFÜ) Balatonboglárt elsősorban a somogyi partvidék részeként jeleníti meg, mint elsősorban turisztikai jelentőségű települést, amely tavasztól őszig ideális szélviszonyokat kínál a vitorlázás és szörfözés szerelmesei számára, és gyakran ad otthont nívós, nemzetközi versenyeknek is. A mintegy 22 jelentősebb balatoni vitorláskikötő (melyek közül 8 esik a Dél-Dunántúli Régió területére) összesen 4-5.000 hajó számára biztosít férőhelyet. Ezek közé a kiemelt kikötők közé sorolja a boglári kikötőhelyet is, ahol jelentős fejlesztések történtek/történnek.


14

2. ábra: A Dél-Dunántúli Régió és kistérségei az ország regionális rendszerében

A DDRFÜ gazdasági kiadványaiban (2001) a somogyi Balatonpart esetében elsősorban a halászati teljesítményét emeli ki, ezen túl csak az M7 gazdaságélénkítő jelentőségét említi a térség potenciáljai között.

3.1.2. Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térség Balatonboglár nagytérségi identitásának másik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – eleme. Ugyanis eme körzetnek speciális, a területrendezést is érintő szabályrendszerei vannak, amelyek magasabb rendű jogszabályként (Balaton-törvény2) bizonyos korlátokat jelentenek a település fejlesztése szempontjából. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: 3.780 km2 (a tó területével együtt). A Balaton Régió három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl) részét képezi. Települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak.

2

2008. évi LVII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

15

A térségben lévő önkormányzatok részéről erős az igény önálló területtel rendelkező önálló régióra, amely ezáltal a tervezési-statisztikai régió EU támogatási célterülete lehetne. A kiemelt térség – mint összekötő elem – a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) – kiemelt térségként – egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel.

Balatonboglár

Szőlőskislak

3. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe

Balatonboglár és térsége szempontjából az üdülőkörzet egészét tekintve viszonylag kedvezőtlen vonás, hogy a parti sávban a turizmus „igénytelenebb” válfaja volt mindezidáig jellemző. A tömegturizmus, a kevéssé fizetőképes vendégkör, a szolgáltatások alacsonyabb színvonala, vagy a „kemény turizmus” sajátosságaként aposztrofált környezetterhelés mind-mind jellemzői a térségnek. Összességében elmondható, hogy a ’60-as évektől kibontakozó tömegturizmus hatása itt él tovább a legerősebben (olcsóbb szálláshelyek, nagy befogadóképességű strandok, a fiatalokra fókuszáló szórakozási lehetőségek). A térség vonzerejét csökkenti a turisztikai infrastruktúra kiépítetlensége (pl. alacsony szálláshely-kapacitás).


16

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve magasabb rendű rendezési tervként és törvényi erejű jogszabályként korlátozó tényezőt és kötelezettségeket jelent a település számára. A területrendezési terv övezetei közül Balatonboglárt érinti: 

magterület övezete: Balaton vízfelszíne, Nagyberek;



ökológiai folyosó övezete: Jamai patakot kísérő galériaerdő szőlőskislaki sávja;



puffer terület övezete: néhány ökológiai folyosó menti terület;



tájképvédelmi terület övezete: szőlőskislaki külterületek jelentős része (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki);



történeti települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak teljes közigazgatási területe (elő kell írni a látványkép-védelmet, a zöldfelület fejlesztést, a hagyományos építkezési módokat és új üzemanyagtöltő nem létesíthető);



szélerőmű

elhelyezéséhez

vizsgálat

alá

vonható

terület

övezete:

Balatonboglár

közigazgatási területén nincs, azaz szélerőmű a Btv. értelmében a település területén nem helyezhető el; 

ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti;



felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak teljes közigazgatási területe ide tartozik (ezért itt csak korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható);



földtani veszélyforrás terület övezete: Szőlőskislak külterületének landordi részét érinti (itt a felszíni vizek elvezetését és a beépítés szabályait szigorúbban kell szabályozni helyi szinten);



vízeróziónak kitett terület övezete: szintén a Szőlőskislaki részeket érinti: a Vad tó és környéke, valamint a landordi rész tartozik ide (tudatos agrotechnikai módszereket, és a vízmosások megkötésének helyi szintű szabályozását kéri a terv);



felszíni vízminőség-védelmi terület övezete: Balatonboglár esetében a Nagyberek érintett (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, de lehetőség van ökoturisztikához kapcsolódó bemutatói infrastruktúra limitált kiépítésére);



tómeder övezete: (rögzíti a Balaton jogi vonalát és erősen korlátozza az azon belüli építésirendezési tevékenységeket);



térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete: ilyen terület Balatonbogláron nincs kijelölve, azaz a területen ilyen típusú létesítmény nem létesíthető;



települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak belterülete az övezet része (a Btv. itt magassági korlátozást vezet be a meglévő magasságokhoz igazítva);


17



gazdasági terület övezete: a Klapka Gy. út menti területek és a Kombinát területe tartozik ide (új jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem jelölhető ki az övezetben, a beépítettséget és a zöldfelületi arányt is szabályozza a Btv.);



általános mezőgazdasági terület övezete: a külterületi részek nagy százaléka ide tartozik (telekmérethez és művelési ághoz köti a beépíthetőség mértékét, lehetőségét);



kertgazdasági terület övezete: a landordi területrész tartozik ide (a művelt telek fogalmát vezeti be, és ehhez köti a beépítés lehetőségét);



erdőterület övezete: ide tartoznak a kislaki rész kombinát melletti, Vad tó melletti és landordi erdőterületei (többek között tiltja a terepmotorozást);



erdőtelepítésre alkalmas terület övezete: a Landordi tó környezete kijelölt erre (a Btv. megtiltja ezen területek beépítésre szánt területté minősítését);



kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti.



kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: ide tartoznak a Szőlőskislaki rész kombinát melletti, Vad tó melletti és landordi erdőterületei;



turisztikai fejlesztési terület övezete: Az M7-től délre eső csomóponti terület a Kombináttal ellentétes oldalon és Szőlőskislaktól ÉK-re eső terület idesorolt (5 ha-os min. telekmérethez köti a 10%-os beépíthetőséget);



szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: gyakorlatilag az egész Szőlőskislaki határ ide sorolt, illetőleg Boglár temetőtől délre eső területrészei (beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet lehet);



kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti.

A Balaton-törvény vonatkozó előírásai miatt a település M7 és tópart közötti szakaszán gazdasági területeken ipari terület települési terület-felhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési terület-felhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület. [4/B. §] A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdőterület, és zöldterület települési terület-felhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet. [5. §]


18

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a vízpartrehabilitációs

tervben

(a

továbbiakban

együtt:

vízpart-rehabilitációs

terv),

továbbá

a

településrendezési tervben zöldterületi terület-felhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlannyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen más terület-felhasználási egység nem jelölhető ki. [6. §]

4. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból


19

3.1.3. Balatonboglár a Fonyódi Kistérségben Balatonboglár kistérségi szinten a Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség3 (korábban Dél-nyugat Balatoni Kistérség) meghatározó települése. A Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás a SAPARD program indíttatására alakult 1999-ben Balatonlellei központtal, először 13, majd 14 taggal, ám a társulás meglehetősen névleges maradt komoly kooperáció nélkül. Stratégiájának helyzetfeltáró része 2004 során megújult. A kistérségi társulás 14 tagja ekkor még Balatonberény,

Balatonboglár

(Szőlőskislakkal),

Balatonfenyves,

Balatonkeresztúr,

Balatonszentgyörgy, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Fonyód, Gamás, Látrány, Ordacsehi, Somogytúr, Somogybabod, Visz települések. 2007-ben azonban változás történik a kistérségi lehatárolások rendszerében és Balatonboglár egy 11 településből álló kistérség, a Fonyódi Kistérség települése lesz. Fonyód súlya az elmúlt 20 évben egyre növekedett és mint potenciális kistérségi központ Balatonboglár és Balatonlelle (Boglárlelle) szétválásával erősödött meg, míg végül 2007-ben hivatalosan is átveszi ezt a szerepet. A Fonyódi kistérség – a 11 megyei statisztikai kistérség adatait összehasonlítva – egyike a legkisebbeknek, de népességszámát, gazdasági potenciálját tekintve a megye egyik legerősebb kistérségének számit. Területe 373 km2. A Fonyódi Kistérség területfejlesztési szempontból nem kedvezményezett kistérség (64/2004. Korm. rendelet szerint), három város (ezek közül a Szőlőskislakot is magába foglaló Balatonboglár a legnagyobb népességű) és nyolc község alkotja. Munkanélküliségi rátája 2002-2007 között 6,5% és 8,2% között változott, lassú fokozatos növekedési trend olvasható ki az adatokból: a ráta a megyei és a regionális átlag alatt, de az országos átlag felett van.

Statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szintű (korábban NUTS 4) mikrorégió. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. 3


20

5. ábra: A Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség (2007 óta)

A térség demográfiai és jövedelmi adottságai kedvezőtlenek: jellemző a társadalmi szegregáció a falvakban, ahol a roma népesség nagy arányban jelenik meg; e településeken a munkanélküliség is átlag feletti. Az alacsony képzettségi színvonalú munkaerő megnehezíti az ipari beruházások növekedését a térségben; káros hatású a fiatalok városokba vándorlásával jelentkező elöregedés. Kiemelt célja kell legyen a résztérségnek a humánerőforrások fejlesztése, kiemelten a nyelvtudás, vállalkozási készségek fejlesztése a parti sávban elsődlegesen, de a falvaknál (így Szőlőskislaknál is) kitörési pontként jelenhet meg a falusi turizmus. A kistérségben 2004 és 2008 között az országos statisztikák szerint összesen mintegy 165 hazai és 49 uniós támogatású program indult, amely mintegy 2,1 Mrd Ft támogatással és 3,9 Mrd Ft teljes költséggel zajlott le. Ezen belül a regionális operatív programokra (ROP) sikeresen Látrányon (2005), Karádon (2005), Fonyódon (2006) és Somogytúron (2006) pályáztak összesen 324,6 MFt támogatásra. A kistérségben meghatározó jelentőségű a Balatonhoz köthető idegenforgalom szerepe, a vendégéjszakák száma regionális szinten is magas, 2007-ben 223-782 ezer db közötti legmagasabb sávban mozgott.


21

1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:TEIR 2009)

Megnevezés Balatonboglár Balatonfenyves Balatonlelle Fonyód Gamás Karád Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz

Jogállás Város Község Város Város Község Község Község Község Község Község Község

Mindösszesen:

Terület [100 ha]

Népesség [fő]

32 52 43 54 43 52 22 23 11 35 6

5.949 1.850 4.924 5.041 773 1.607 1.366 776 518 431 199

373

23.434

3.1.4. Balatonboglár mint borvidéki központ Balatonboglár térségi jelentőségének egy másik aspektusa, hogy borvidéki központ, a Balatoni Borrégión belül a Dél-Balaton hegyközségeinek többsége hozzá tartozik. Központi szerepét elsősorban a korábbi nagy állami kombinátnak, a BB-nek, illetőleg az itt működő szőlészeti és borászati középfokú szakképzésnek köszönheti. A borvidék szőlőterülete összesen 2.820 hektár. A Dél-Balatoni Borvidék hegyközségei: Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi települések, ahol a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak a borvidék szőlőterületei közé. A 21 települést tartalmazó Dél-Balatoni Borvidék teljes terjedelmével a régióban (a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet) található. A Borvidéken a 6.000 m² feletti szőlőültetvény ingatlanok száma szignifikáns, a birtokösszevonás itt a legjobb hatásfokú a borrégióban. A Dél-Balatoni Borvidék ültetvényeinek átlagos kora két évtized, vagy annál kevesebb.


22

6. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban

3.1.5. Balatonboglár szűkebb térségének gazdasági jellemzői A térség, és azon belül Balatonboglár lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások és az ipari tevékenység csaknem teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. A Balatoni Üdülőkörzetben ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. Balatonboglár ezért üdülőterületi jellegéből adódóan iparfejlesztésre csak korlátozott mértékben alkalmas. A Balaton Régión belüli területi fejlettségi különbségek feltárásakor kiderült, hogy a Balaton Régió összességében egy „átlagos” térsége bár az országnak (a megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke épp az országos átlagon áll, míg a vidéki átlagot jóval felülmúlja), ám ezek az értékek jelentős különbségeket fedhetnek el, mint azt az egy főre jutó GDP értékről készített alábbi térkép is sejteti.


23

12898 1 800 1 300 900 600 400 100

(1) - 5 000 (23) - 1 800 (19) - 1 300 (20) - 900 (31) - 600 (49) - 400 (21)

7. ábra: A Balaton Régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke (ezer Ft, 2000) (forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013)

A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdaság Zrt. (korábban állami borkombinát), melynek ingatlana korábban a belterületen, ma pedig a külterületen, az autópálya nyomvonal mellett helyezkedik el. Az autópálya nyomvonalának a kiépítését követően ez a terület a településtől még jobban elszakadt, a környező szőlőterületek nyersanyag feldolgozásában erősen csökkent szerepe, a feltörekvő kis- és közepes családi pincészetek pedig mindezidáig nem tudták helyettesíteni a felvevő szerepét. A korábbi pezsgőgyártás Budafokra tevődött át (a BB pezsgőt is ott készítik), a térség szőlő felvásárlásában a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki Borvidék tömegbort készítő nagy pincészetei játszanak ma jelentősebb szerepet. A BB, mint a térség megtartó ereje és legnagyobb munkáltatója már a múlté és ezt sem a település, sem szűkebb környezete nem tudta eddig kiheverni. Az iparban és a mezőgazdaságban történt jelentős szerkezeti és tulajdonosi változások erőteljesen érintették a várost és térségét. A BB, mint legnagyobb munkáltató megszűnése már a ’90-es években érezteti hatását. A városban ma meghatározó jelentőségű a turizmusból közvetve vagy közvetlenül élő vállalkozások száma. Ezek mellett az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás, a halfeldolgozás, a borászat, a gyümölcstermesztés és kis- és nagy élelmiszerkereskedelem a jelentős. A kézműiparnak speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

24

3.1.6. Balatonboglár főbb demográfiai és munkaerőpiaci jellemzői a térséghez viszonyítva Balatonboglár rendelkezik a kistérségben a legnagyobb lakónépességgel (2008. január 1-jei adat), közel 20 %-kal nagyobbal, mint Fonyód vagy Balatonlelle. 2. táblázat: Településszintű adatok (2009. február, forrás: Regionális Munkaügyi Központ) LakóGazdasági aktív népesség népesség (2008) (becsült, fő) Települések Balatonboglár 5.949 2.339 Balatonfenyves 1.850 737 Balatonlelle 4.924 1.933 Fonyód 5.041 2.081 Karád 1.607 630 Látrány 1.366 590

Mutató (%)

Munkavállalói korú népesség (fő)

Relatív mutató (%)

14,0 13,7 16,5 10,4 27,0 23,9

4.067 1.330 3.458 3.513 1.113 959

8,04 7,59 9,22 6,15 15,27 14,70

Balatonbogláron a regisztrált munkanélküliek száma összesen 2001-ben 339 fő, ebből 192 férfi és 147 nő. Az évek során a munkanélküliségi ráta a megyei, kistérségi rátához hasonlóan emelkedik, de a kistérségi, megyei és regionális átlag alatt marad. Az országos átlagot azonban 2006 és 2007-ben majd 1%-al meghaladta. A munkaerőpiaci helyzetre vonatkozó térségi és települési adatok szerint4 2009 februárjában a kistérségben (összesen 1.641 nyilvántartott álláskereső volt, ami a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva 17,6%. A tartósan (legalább egy éve) nyilvántartottak aránya 21,5% (353 fő), ami 12,6 százalékponttal kedvezőbb a megyei átlagnál. A város vándorlási egyenlege az elmúlt években a gazdasági problémák ellenére pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), legalábbis a kistérség, a megye és a régió adataihoz képest.

3.1.7. Regionális szerepkörű balatonboglári közintézmények A város közintézményei közül több részlegesen vagy teljes egészében regionális feladatokat lát el. Kistérségi jelentőségű a Tűzoltóság, a Somogy megyei Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltsége, a Körzeti Földhivatal, FM Hivatal Falugazdásza, a Hegyközségi Iroda, Balatonboglár-Ordacsehi Települések Platán Alapszolgáltatási Központja, a Gyermekjóléti és 4

Forrás: Somogy megyei Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltsége


25

Családsegítő Szolgálat, a Vállalkozói Központ Közalapítvány, a Dél-Balatoni sugárzási körzettel rendelkező Városi Televízió. Ezek mellett a településen 3 postafiók (központi posta, 3. számú fiókposta, szőlőskislaki fiókposta) is üzemel. Oktatási intézményi ellátottságát tekintve a település térségi jelentőséggel bír. Óvoda tekintetében a városi intézményekben (a tagintézménnyel együtt) jelenleg 195 óvodai férőhely áll rendelkezésre, amely jelenleg 83%-os kihasználtsággal üzemel, azaz kis mértékben képes fogadni településen kívüli jelentkezőket is. Az óvoda épülete azonban leromlott. A fentiek miatt bővítésével nem, de korszerűsítésével, felújításával számolni kell. 2008-ban a városban lévő iskolák 25 tantermében 536 tanulót oktattak. Az általános iskolai tantermek a normatív számítások alapján felmerült igényeket kielégítik. Az általános iskola épületében zeneiskola is működik. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola (Mathiász János Középiskola és Szakiskola) – nem önkormányzati fenntartású intézmény – 10 tanteremmel és 160 kollégiumi férőhellyel működik. Az intézmény tantermei és kollégiumai széttagoltan, külön-külön épületekben találhatóak, a területi megosztottsága kedvezőtlen. A szakiskola a kertészeti képzés középfokú intézménye, amely miatt regionális jelentőséggel bír, de az iskola képzése és a munkaerőpiaci igények (gyakorlati képzés színvonala) között egyre jelentősebb a szakadék. Egészségügyi intézményi ellátás tekintetében középszintű ellátás üzemel a településen. Kórház nincs, de szakrendelések (járóbeteg ellátás) tekintetében az ellátás az átlagosanál szélesebb körű és jelenleg is bővítés alatt áll. Az orvosi rendelők és a járóbeteg ellátást végző Dr. Török Sándor Egészségügyi Központ az Egészségházban találhatók. Az épület területi elhelyezkedése, megfelelő. Az egészségügyi központ kistérségi jelentőségű és vonzáskörzetű. Jelenleg Balatonbogláron az orvosi rendelő fejlesztését célzó program van folyamatban, mely a szolgáltatás színvonalának fejlesztésével jár (fejlesztés területei: fizioterápia, gyógytorna, radiológia). A településen két gyógyszertár működik. A város a szociális ellátó rendszerében egy 25 férőhelyes bölcsődét működtet, amely azonban kapacitása fölött (37 beírt gyermek) 3 csoportszobával üzemel. Napirenden van a bölcsőde áthelyezése és pályázati támogatásokból várják egy korszerűbb bölcsőde kialakítását. Közművelődés tekintetében elsősorban városi jelentőségű intézményeket (városi könyvtár, fiókkönyvtárak, helytörténeti gyűjtemény) találunk, a Kék és Vörös Kápolnák (mint művészeti galéria és műterem), valamint a Kápolna- és Várdomb időszakos szabadtéri színházai azonban néhány évtizede országos szinten is jegyzett művészeti műhelyei voltak a neo-avantgard mozgalomnak.


26

3.1.8. Balatonboglár a régió sport és rekreációs hálózatában A regionális sportélet tekintetében első helyen az évszázados tradícióval rendelkező tenisz szakosztály említhető meg. A teniszcsarnok a Platán sor és a 70-es út között épült ki, 14 db teniszpályája rangos nemzetközi és hazai versenyeknek ad rendszeresen otthont. A település Sportcentrumának kiépítése a Gaál Gaszton utcai területen kezdődött el, ahol először labdarúgóés kézilabda pályák épültek meg. A terület továbbfejlesztése sportcsarnokot, uszodát, klubházat is magába foglaló létesítmény, az Urányi János Sport és Szabadidő Központ kialakításával megvalósult. A többcélú sportcsarnok nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas méretekkel épült, a 250 fős ülő és mintegy 200 állóhellyel. A csarnok egyéb rendezvények bonyolítására is alkalmas. (A sportkomplexum kiépítése a település gazdasági erejét meghaladó mértékben történt meg, az ebből fakadó adósságteher jelentős mértékű, ezért a központ térségi hasznosítása, és ezen keresztül a beruházási és fenntartási költségek mérséklése ma igen meghatározó problémát jelent a település életében.) A rekreációs jelentőségű intézményhálózatban a fentieken túl térségi jelentőségűek a város területén található strandterületek, amelyeknek azonban a műszaki állapota romló, korszerűsége alacsony fokú. Boglár strandjainak jelenlegi státusza: szabadstrand, amely a balatoni kínálatban egyre unikálisabb (a fizetős strand-szolgáltatások a jellemzőek). A település kijelölt strandjai a Fiumei úti strand, a kemping melletti szabadstrand („Sziget” strand), a Kodály utcai- és a Platán strand. A Platán strand feltöltött területen alakult ki, amelyhez a szabad terület, be nem építhető közparkként kapcsolódik. További rekreációs jelentőségű területei a településnek a várdombi parkerdő, a vitorláskikötő és Yacht klub, és a Kentaur Üdülőfalu.

3.2. A város szerepe a térségi munkamegosztásban A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési elképzelései5 Balatonboglár és vonzáskörzetében (Kelet-Belső-Somogy kisrégió) 2020-ig fejlesztési irányként a helyi mezőgazdasági húzóágazat és a parti üdülési potenciál, mint értékesítési hely összekapcsolását, a konzervipar, a borászat, a hozzáadott értékek és a humán erőforrás fejlesztését, a háttér települések turisztikai programkínálatának növelését, identitást erősítő, minőségibb turisztikai arculat kialakítását célozza meg.

5

Forrás: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig - Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht, 2008 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

27

A helyi mezőgazdaság húzóágazata elsősorban a növény-, azon belül a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az ebben rejlő lehetőségek (termesztés, és a termékek feldolgozása, kereskedelme; a Balatonpart, mint felvevőpiac, illetve távolabbi piacok) kiaknázása mindenképpen potenciális gazdaság-diverzifikációs esély a térség számára. A feldolgozás során törekedni kell a minél nagyobb hozzáadott értékű termékek kínálatára (így pl. konzervipar fejlesztésére), illetve a helyi, táji sajátosságként eladható élelmiszeripari termékek (lekvár, befőtt, stb.) előállítására, utóbbit akár nagyobb szériában is megfelelő kereslet esetén. Balatonboglár környékén a szőlészetre települt borászat kiemelkedő. A helyi erdőterületekre alapozva az erdőgazdálkodás és a kapcsolódó faipar is megemlíthető. A helyi sajátosságként értékesíthető élelmiszeripari termékekhez hasonlóan a kézművesipar (bútor, kerámia, stb.) is a helyben előállított használati- és ajándéktárgyakra fókuszálhat. Fontos térségi cél a programkínálat diverzifikálása (sportlehetőségek, koncertek, fesztiválok a vendégkör igényeinek kielégítésére) és az ezzel kapcsolatos települési munkamegosztás, illetve a turisztikai és egyéb szektorok közötti vállalkozási hálózat létrejöttének ösztönzése. Ez jelenti egyben a parti és a balatoni háttér települések munkamegosztását is, ahol az előbbi a vendégvonzó, szolgáltató utóbbi a termelő és humán erőforrást szolgáltató szerepet töltheti be. A térségben az elsődleges turisztikai célcsoportot az olyan fiatal, illetve a középkorú, fizetőképes csoportok jelentik, melyek aktív életet élnek, esetleg kisgyermekes családok.

8. ábra: Térségi munkamegosztás kapcsolatrendszere


28

4. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS

A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A helyzetértékelés kitér a vonzáskörzet bemutatására is. A helyezetértékelés alapvetően a legutóbbi (2001) népszámlásái adatokra alapszik. Az alábbi fejezetekben bemutatandó társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőknél alapvetően a 2001-es népszámláláskor összegyűjtött adatok kerülnek bemutatásra, illetve ahol rendelkezésre állnak frissebb adatok, ott a forrást és a vizsgált időszakot megjelölve ezeket is feltüntetjük, lehetőséget teremtve ezzel tendenciák levonására, vizsgálatára.

4.1. A város szerkezete Balatonboglár az ún. „Somogyi parti sík” elnevezésű kistáj közepén helyezkedik el, a somogyi meridionális hátak előterében lévő domblábi lejtős síkon fekszik. A szelíd hajlású, alacsony felszínű területből kiemelkedik a boglári Vár-domb és Temetődomb néven ismert két vulkáni tufa képződmény, amely a Balaton térség tanúhegyei közé tartozik. Vízrajzának meghatározó eleme a Balaton. Vízfolyásainak, csapadékvizeinek befogadója a tó, mely a vegetációs időszakban szubmediterrán jelleget ad a városnak. A Balatonparti sík területei mára már beépültek a hajóállomás melletti mesterséges feltöltés kivételével. A településen halad keresztül, kelet-nyugati irányban, a Budapest-Nagykanizsai-Murakeresztúri vasúti fővonal és ezzel párhuzamosan, annak déli oldalán az 70-es jelű főközlekedési út. Új infrastrukturális elem a települést délről elkerülő M7 autópálya. A közigazgatási terület nyugati határán, Ordacsehi felé található berkes-nádas terület (Nagyberek) egészen a beépített belterületig húzódik. A település déli részén, az M7 vonalától közvetlenül délre helyezkedik el a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. területe, melyet jelentős szőlőés gyümölcsös területek vesznek körül. A szőlőskislaki városrész különálló belterületével egykor elkülönült önálló település volt. Jellemzői a sajátos szőlő-, rét és erdőterületek, a hagyományos zártkertek, és patakvölgyek (duzzasztott, és természetes vízfelületekkel valamint egy bányatóval.) Balatonboglár város területe 3.204 ha, ebből belterület 475 hektár, melyből önkormányzati tulajdonban 106 hektár van. Balatonboglár belterülete több sajátos arculattal bíró településrészből áll.


29

A vasúttól északra fekvő területjellemző területegységei: 1.

Szabadság liget és környéke,

2.

Jankovich telep,

3.

Fiumei és Hunyadi utcák környéke,

4.

Kikötő környéke és Platán strand,

5.

Kodály Zoltán út és környéke

A vasúttól és a 7. számú főúttól délre fekvő területjellemző területegységei: 6.

Nyírta és Csalogány utcák és környéke,

7.

Erzsébet utca és környéke,

8.

Városközpont,

9.

Bárányi kúria és környéke,

10. Várdomb, Sándor domb és Temetődomb, 11. Várdomb keleti oldala és a sportterület, 12. Vikár B. utca, Császta és környéke, 13. Kórház utca környéke, 14. Attila utca és környéke, 15. Török Bálint és Gyep utcáktól délre eső terület, 16. Klapka út és környéke. Szőlőskislak, bár közigazgatásilag Balatonboglár része, karakterében megőrizte falusias jellegét, önálló belterülettel rendelkezik, melyet mezőgazdasági területek, főleg szőlők és erdőterületek vesznek körül. A településrészt történelmileg kialakult sugaras úthálózati rendszer jellemzi, a központtól délre eső beépítés megőrizte a falu hagyományos, fésűs beépítésének jellegét.

3. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása Balatonboglár Megnevezés Belterület Külterület Volt zártkert

Mértékegység ha ha ha

Szőlőskislak

407,1080 2.019,4203 -

Mindösszesen:


65,7057 630,8897 80,6347

Összesen 472,8137 2.650,3100 80,6347 3.203,7584

30

4. táblázat: Településrész adatok (forrás: KSH) településrészek jellege és megnevezése

lakónépesség

a lakások

a nem lakott üdülők

a lakott egyéb lakóegységek

Postai irányító szám

A külterület települési jellege

1

8630

–

–

8691

–

száma 2001. február 1-jén belterület Balatonboglár

5 212

2 156

1 152 egyéb belterület

Szőlőskislak

716

250

22 külterület

Bánomhegy

–

5

–

–

8691

Mgl.

Jánoshegy

–

8

–

–

8691

Mgl.

Kokashegy

–

5

–

–

8630

Mgl.

Landord

–

5

–

–

8691

Mgl.

4.2. Gazdaság A város lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. Az üdülőkörzetben az érvényben lévő területi szabályozás (ld. 3.1.2. Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben) szerint ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdasági Zrt., melynek telephelye ma a külterületen, az M7 nyomvonalától délre helyezkedik el. A városban meghatározó jelentőségű az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás. A kézműipar speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság. 5. táblázat: Vállalkozások száma, összetétele 1996 és 2008 között

Évek 1996 1998 2001 2008

Működő vállalkozás

Kft.

604 787 682 763

65 94 96 319

ebből Szövetkezet 3 6 6 2


Bt.

Egyéb

59 73 90 241

477 614 490 201

31

A kereskedelmi és vendéglátóhelyi szolgáltatás szezonális jelleggel működik, 380 működő üzlet található a településen. 6. táblázat: Balatonbogláron működő üzletek megoszlása, 2008 Üzletek száma Üzletek típusai 53 30 72 97 10 37 11 7 9 54

Élelmiszerüzlet Ruházati üzlet Iparcikkek Vendéglátó üzletek Turisztikai szolgáltatók Szálláshely szolgáltatók Élelmiszer nagykereskedések Iparcikk nagykereskedések Gépjármű és gépjármű alkatrész kereskedelem Kölcsönző, javító-szolgáltató műhely

Összesen

380

A kisüzletek és kisvendéglők sajátos hangulatot adnak a városnak, a foglakoztatási helyzetet azonban nem oldják meg. A település legnagyobb foglalkoztatója jelenleg az Önkormányzat. Balatonbogláron a regisztrált vendégek száma 130.312 fő volt 2008-ban, akik 218.189 vendégéjszakát töltöttek el a településen. 7. táblázat: Szálláshelyek és férőhelyeik száma Balatonbogláron, 2008 Egységek száma

Szobák száma

Férőhelyek száma

Kereskedelmi szálláshely

1.083 13 37

2.867 143 na.

6.257 461 650-700

Összesen

1.133

-

7.418

Megnevezés Magánszálláshely Nem üzleti célú szálláshely


32

Jelenleg az Önkormányzat nem rendelkezik gazdaságfejlesztő eszközökkel, a település szervezeteinek, vállalkozóinak, lakosságának juttatott hazai és Európai Uniós támogatások az alábbiakban részletezettek: 8. táblázat: Hazai támogatások 20042008 évben Projektek száma (db)

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

Cél kategória Gazdaságfejlesztés Települési életminőség Humán infrastruktúra Tervezés Emberi erőforrások fejlesztése Egyéb, nem besorolható

24 2 2 2 1 1

18.448 17.366 13.211 10.651 7.151 5.301

47257 67.226 20.206 22.877 17.877 14.000

Összesen

32

72.128

189.443

Projektek száma (db)

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

Cél kategória Humán Erőforrás Fejlesztés OP Agrár és Vidékfejlesztés OP Gazdasági Versenyképesség OP

1 2 1

17.873 16.652 4.600

17.873 48.771 11.500

Összesen

4

39.125

78.144

Projektek száma (db)

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

Cél kategória Gazdaságfejlesztési OP Regionális OP Társadalmi infrastruktúra OP

3 1 1

27.584 19.825 13.552

76.558 23.324 13.552

Összesen

5

60.961

113.434

9. táblázat: Uniós támogatások (NFT1) 2004-2008 évben

10. táblázat: Uniós támogatások (ÚMFT) 2007-2008 évben

4.3. Társadalom 4.3.1. Népesség A korábbi adatokat vizsgálva elmondható, hogy a népesség alakulására az 1850-es évektől 1941ig folyamatosan és dinamikusan emelkedő tendencia volt a jellemző, a II. világháborút követően nagy visszaesés, majd fokozatos emelkedésnek lehettünk tanúi.


33

A város lakónépessége 2001-ben 6.079 fő, 2008-ban 5.949 fő. Üdülőidényben azonban cca. 14-30.000 fő elszállásolására képes a település. Az állandó lakosok között 2001-ben (és lényegében 2008-ban is) a férfiak aránya 46,5%, a nőké 53,5%. 1992-től lassú emelkedés, majd 1994-1997-ig visszaesés jellemezte, amikor a település 300 főt veszített népességéből főként az elvándorlás (urbanizációs elszívó hatás) következtében. 1997-től lassú visszakapaszkodás tapasztalható a hatezres szint fölé, majd egy kiegyenlített időszak után 2007-től ismét csökkenő tendencia mutatkozik.

9. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása 1992-2008 között (forrás: KSH)

2001-ben a természetes fogyás (az előző népszámlálás adatait bázisként tekintve) 266 fő volt, 878 halálozásra 612 élveszületés jutott, és a vándorlási különbözet is negatív volt, 8 fő költözött el. A város vándorlási egyenlege – VÁTI Kht. TeIR rendszeréből nyert adatok alapján – az elmúlt években azonban pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), ellentétben a kistérség, a megye és a régió adataival.


34

10. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH)

A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 11. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása 2008

2001 (fő)

(%)

(fő)

(%)

895 3 837 468 798 752 1 820 1 346

14,7 63,1 7,7 13,1 12,4 29,9 22,1

733 3 620 327 654 882 1 758 1 596

12,3 60,9 5,5 11,0 14,8 29,5 26,8

Korcsoportok 0–14 15–59 15–19 20–29 30–39 40–59 60–X

A koreloszlás tekintetében elmondható, hogy az elmúlt 7 év során a településen a 14 év alattiak száma és aránya csökkent (korcsoporton belül 16,3%-kal, az összlakossághoz viszonyítva 2,4%kal). A 15-59 év közöttiek száma csökkent (-3,6%), így arányuk a település lakosságán belül is visszaesett (-2,2%), a 60 év felettiek pedig mind a számukat (+21,1%), mind az arányukat tekintve (+4,7%) növekedtek. A korösszetétel adatait vizsgálva a település lakosságának elöregedése zajlik, és az időskorúak számának emelkedésével, a fiatal korcsoportok további csökkenésével számolhatunk. Feltételezéseink szerint az idősebb, korábban másutt élők beköltözésére vezethető vissza ez a tendencia. Mindez a Balatonpart többi településénél is megfigyelhető (pl.: Fonyódnál ez még fokozottabban jelentkezik).


35

11. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH)

A távlatokat tekintve Somogy Megye Területrendezési Terve (SMTRT) 2020-ig a statisztikai körzetben a jelenlegi lakónépesség 100-125%-os jelenlétével számol. Mindezeket a tendenciákat, valamint a Balaton Régió népesség előreszámításait is tekintetbe véve, de a pillanatnyi gazdasági és népességvándorlási tendenciákat is szem előtt tartva a település távlati népességét stagnáló, 5.900 és 6.100 fő közötti állandó népességgel lehet prognosztizálni. A település 96%-ban magyar nemzetiségű, 0,4%-ban német és 3,9%-ban ismeretlen összetételű a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján. 2001-ben a település lakosságának 74,2%-a római katolikus; 0,5%-a görög katolikus; 6,6%-a református; 2,9%-a evangélikus; 0,4%-a más egyházhoz, felekezethez tartozik; 5,2%-a nem tartozik egyházhoz, felekezethez; 10,2% ismeretlen, nem válaszolt.

4.3.2. Háztartások, családok6 A balatonboglári háztartások száma 2.201. 100 háztartásra 262 fő jut, melyből 90 foglalkoztatott. Az 1 személy alkotta háztartások száma 526, 2 fős 663, 3 fős 420, a 4 fős 392, 5 és több fős pedig 200. Az 1 foglalkoztatottal rendelkező háztartások száma 674, 2 keresővel rendelkező háztartás 490, 3 keresős 91, a 4 és több keresős pedig 11.

6

A 2001-es népszámlálás adatai alapján.


36

A családok száma 1.723, a 100 családra jutó családtagok száma 280 fő. A házaspárral rendelkező családok száma 1.328, élettársi kapcsolat 124 családban van, gyermekeit egyedül nevelő férfiak 32 családban, nők 239 családban találhatók. 100 családra jutó gyermekek száma 95.

4.3.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet A foglalkoztatottak száma a településen 2001-es népszámlálás idején összesen 1.972 fő volt, ebből 1.051 férfi és 921 nő. 12. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, 2001 2001 (fő)

(%)

437 504 622 390 19

22,16 25,56 31,54 19,78 0,96

Korcsoportok 15–29 30–39 40–49 50–59 60-X

A foglalkoztatottak közül 497 fő vezető értelmiségi, 403 fő egyéb szellemi, 443 fő szolgáltatási, 51 fő mezőgazdasági, 452 fő ipari, építőipari, 126 fő pedig egyéb foglalkozású. Az összes foglalkoztatott közül 4 fő általános iskola 8 osztályánál kevesebb, 291 fő általános iskolai, 552 fő középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, 759 fő középiskola érettségivel, 366 fő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. A városban 2.941 fő, aki nem dolgozik és nem tanul, a helyben tanulók és dolgozók száma pedig 1.917 fő. A helyben lakó foglalkoztatottak száma 1.972 fő (1.173 fő helyben dolgozó és 799 fő más településre eljáró), a más településről bejáró dolgozókkal (606 fő) együtt a helyben foglalkoztatottak száma 1.779 fő. Az iparban és a mezőgazdaságban történt jelentős szerkezeti és tulajdonosi változások erőteljesen érintették a várost és térségét. Balatonbogláron a regisztrált munkanélküliek száma összesen 2001ben 339 fő, ebből 192 férfi és 147 nő. Az évek során a munkanélküliségi ráta a megyei, kistérségi rátához hasonlóan emelkedik, de a kistérségi, megyei és regionális átlag alatt marad. Az országos átlagot azonban 2006 és 2007-ben majd 1%-kal meghaladja.


37

12. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH)

Balatonboglár munkaerőpiaci helyzetét 2009. február 20-án a következő adatok jellemzik: A lakónépesség száma 5.949 fő (2008-as adat), ebből a gazdaságilag aktív népesség 2.339 fő (becsült adat). A nyilvántartott munkanélküliek száma 327 fő (a gazdaságilag aktív lakosság 14%a), ebből a tartósan nyilvántartottak száma 73 fő. A munkavállaló korú népesség száma 4.067 fő, az ehhez viszonyított relatív munkanélküliség 8,04%, ami megegyezik az országos relatív mutatóval. Járadék típusú ellátásban 112 fő, míg segély típusú ellátásban 60 fő részesül. Rendszeres szociális segélyt 45 fő kap. A város foglalkoztatási gondjait növelték a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. (BB Zrt.) privatizációjának következményei, mely a foglalkoztatottak drasztikus csökkenéséhez vezetett. Csökkent a BB Zrt. termékeinek a helyben végzett előállítása is. A korábbi foglalkoztatottak helyzete azóta sem rendeződött, éppen ezért a munkahelyteremtés az egyik elsődleges feladata város vezetésének. Az ezzel kapcsolatos adottságok azonban nem túl kedvezőek. Az idegenforgalommal,

turizmussal

összefüggő

fejlesztések

behatároltak,

a

vendégforgalom

visszaesett. Ebből a helyzetből kitörést jelenthet a város hagyományos foglalkoztatási ágazataihoz való visszatérés: a kereskedelem, a szolgáltató- és a Balaton ellátását elősegítő háttéripar fejlesztése, valamint a kertészethez, szőlészet-borászathoz kapcsolódó egyéni gazdálkodás támogatása.


38

4.4. Települési környezet Balatonboglár egy természetileg és tájképileg érzékeny, sérülékeny területen az elmúlt évszázadban jelentős területi változásokon átment település, ahol a mennyiségi növekedés jelentős infrastruktúrális beruházásokkal járt együtt. Az alábbi fejzetben ezeket a környezeti és infrastruktúrális jellemzőket tekintjük át.

4.4.1. Természeti környezet állapota Talaj- és vízvédelem A talaj- és vízvédelem témakörében a település eddig rendeletet nem alkotott. Az SMTRT a Balaton teljes parti sávját a fokozottan szennyezettség érzékeny területek közé sorolja. A vízbázis védelme szempontjából a térség I/A prioritási csoportba sorolt. A Jamai vízgyűjtő a háttérterületek vizeit a tó irányába vezeti le. Az Észak-Somogyi Vízitársulat információi szerint a vízgyűjtő területen – az iparterületen lévő törmelék-lerakóhelyen és MÉH telepen túl – szennyező forrás nincs. A Balaton szennyezettségének megakadályozása érdekében a Balatoni Regionális Terv nádastó rendszer kialakítását irányozta elő a kérdéses vízgyűjtő területen. Levegőtisztaság-védelem A

levegőtisztaság-védelem

témakörében

a

település

eddig

rendeletet

nem

alkotott.

Levegőtisztaság-védelem szempontjából a 21/2001.(11.14.) Kormányrendelet előírásai az irányadók. A légszennyezés fő forrás a 7-es számú fő közlekedési út, melyet a megépült autópálya jelentősen tehermentesít. A település ipari és szolgáltató cégei a megengedettnél nagyobb légszennyezést nem okoznak. A levegőtisztaság-védelem érdekében a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek a környezetterhelésre érzékeny Balatonparti sávtól, a helyi természetvédelmi területektől, és a lakóövezetektől elválasztva kerülnek elhelyezésre. A kéndioxid és a korom kibocsátás elsősorban lakossági eredetű és nem haladja meg a megengedett egészségügyi határértékeket. Zajvédelem A település önkormányzata a zaj- és rezgésvédelemről a 10/1996. (V.1.) számú rendeletet alkotta. A városban a Közterület Felügyelet rendszeresen, illetve alkalmanként ellenőrzi a kibocsátott zaj mértékét. Zajvédelmi szempontból elsősorban a közlekedésből származó ártalmakkal kell számolni. Ezen belül a vasút okozta nappali 70-73 dB és éjszakai 64-65 dB terhelés messze meghaladja a megengedett határértékeket. Vasúti zajvédő fal megépítésével a zajszint csökkenésére lehet BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

39

számítani. További csökkenést eredményezhet zajvédő növénysávok telepítése a zajkibocsátások közelében, valamint forgalomtechnikai eszközök alkalmazása. Hulladékgazdálkodás A település önkormányzata a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről, a köztisztaság biztosításáról és a közszolgáltatás díjának megállapításáról a 49/2001. (XII. 20.) számú rendeletet alkotta. A hulladékgyűjtés teljes és jól szervezett. A hulladékgazdálkodásba bevont szolgáltató: ZÖLDFOK Zrt. A hulladékszállítás jelenleg a nyári időszakban heti kettő alkalommal (hétfő és péntek) történik, valamint április 30. és október 31. között kéthetente, szerdán „zöld szállítási nap” (kizárólag szerves anyagot tartalmazó hulladék szállítása) van. A hulladékot az Ordacsehi regionális lerakóban helyezik el. A város hat pontján szelektív hulladékgyűjtő-pontot alakítottak ki, ahol a termékdíjas csomagoló anyagokat és a nem visszaváltható üveget lehet elhelyezni. Elérendő cél a szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körű elterjesztése, ezen belül a temetőkben keletkező műanyag alapú és természetes hulladék szelektív gyűjtése. A hulladékgyűjtő-pontok helyett a későbbiekben hulladékudvarok kialakítása szükséges. Táj-és természetvédelem A területen országos jelentőségű természetvédelmi terület nincsen. Helyi védelem alatt áll a Várdomb és a Temetődomb területe, a Landori tó és környéke és a Boglári Berek. A kilátóhelyekről feltáruló tájkép a természeti és épített elemek harmóniáját hordozza. E tájkép egyes részletei védettséget érdemelnek. A természetes kiemelkedésekről feltáruló látkép alapján meghatározhatók a védelemre érdemes területek határai.

4.4.2. Épített környezet állapota Városszerkezet A városképet meghatározó két legfontosabb elem a Temetődomb és a Várdomb. A dombokon kialakított védett zöldövezetek a város központján keresztül a partig lenyúlnak, összefüggő zöldfolyosót képeznek. A várostervezés során ennek az egységes rendszernek a megőrzése kiemelten fontos. Közterek, közparkok fejlesztése során kiemelten kell foglalkozni a város központjában lévő Vörösmarty térrel, mint központi szervező elemmel és annak tóparti kapcsolatrendszerével. A település zöldfelületekkel jól ellátott. A 2000. évi KSH adatok szerint a


40

város belterjes zöldterülete 270.000 m2, melyből 190.000 m2 volt a gondozott állomány. Ennek leghangsúlyosabb elemei: 

Platán strand és park (8,00 ha),



Várdomb és partfal (8,20 ha),



Temetődomb (6,33 ha),



Sport és Szabadidő Központ (6,00 ha).

A nagy kiterjedési zöldfelületeket kisebb-nagyobb közparkok sora egészíti ki. A városközpontban és kikötő területén sétaterek és parkok igényes kialakítására került sor. További kisebb közterek, díszburkolatok kialakítása szükséges a Balaton parti korzósávban. A több évtizedes múltra visszatekintő közparkok kertépítészeti újragondolása és minőségi fejlesztése esedékessé vált. Ugyancsak át kell gondolni a jelentős arányú zöldfelületek gazdasági fenntarthatóságát. A vasút menti területek rendezése ugyancsak fontos feladat. A település egészét érintő zöldfelületi rendszer értékes elemei az üdülők gondozott kertjei, a fasorok. A kiemelten értékes parkok és fasorok a következők: 

Bárány kúria parkja,



Tinódi és Kodály utcák platán fasora,



Platán út hatos platánsora,



Parti sétány platánfa sorai,



Jankovich telep platán fasora,



Szőlőskislak, kastély kertje.

Az utcák többségében hiányosak, vagy hiányoznak a fasorok, a település egészére egységes arculattervet kellene készíteni. Műemlékek A Somogy megyei műemlékjegyzék szerint a közigazgatási területen az alábbi építmények állnak műemléki védelem alatt: 

Római katolikus templom,



Kék kápolna,



Vörös kápolna,



Bárány-kúria,



szőlőskislaki Gaál-kastély.


41

Helyi építészeti értékek Helyi védelemre javasoltak a korábbi rendezési terv szerint a következő épületek illetőleg épület homlokzatok. 

Kodály u. 63., hrsz. 1493, épület,



Kodály u. 57., hrsz. 1513, utcai épület,



Kodály u. 53-54., hrsz. 1515, utcai épület,






Kodály u. 45-49., hrsz. 1517, két épület,












Szentmihály u. 9., hrsz. 1553, utcai homlokzat,



Kisfaludy u. 1., hrsz. 1785, utcai homlokzat,



Kisfaludy u. 20., hrsz. 1762, utcai homlokzat,



József A. u. 9., hrsz. 2137, épület,



József A. u. 27., hrsz. 2148, utcai homlokzat,



József A. u. 29., hrsz. 2146, ület,



József A. u. 31., hrsz. 2150, utcai homlokzat,












Radnóti M. u. 18., hrsz. 2029, épület,
























Dózsa Gy. u. 41., hrsz. 2556/1, utcai homlokzat,



Dózsa Gy. u. 47., hrsz. 2551, utcai homlokzat,









Dózsa Gy. u. 37., hrsz. 2565, épület,


42



Szabadság u. 2., hrsz. 2590, utcai homlokzat,



Szabadság u. 7., hrsz. 19, utcai homlokzat,



Vörösmarty tér 1., hrsz. 2, épületek és utcai kerítés,



Hétház u. 6.



Hétház u. 13., hrsz. 673, épület,



Hétház u. 15., hrsz. 6T4, épület,



Árpád u. (Acsád kastély), hrsz. 646, épület,



Árpád u. plébánia, hrsz. 47, épület,



Árpád u. 15-17., hrsz. 632, épület,



Árpád u. 18., hrsz. 55/4, utcai homlokzat,



Árpád u. 20., hrsz. 56, utcai homlokzat,



Mátyás király u. óvoda, hrsz. 98, régi épület,



Boglári u. Művelődési ház, hrsz. 7097/1, utcai homlokzat,



Szőlőskislak Fazekas ház, hrsz. 7051/14, épület,



Erzsébet u. 12-14. Fischl ház, hrsz. 2605, épület,



Szabadság u. 8. magtár, hrsz. 2696, épület.

, hrsz. 656, épület,

4.4.3. Látnivalók, vonzerők Természeti vonzerők 

Várdomb: A domb kb. 1 millió éves, vulkanikus eredetű lekoptatott bazalttufa. A Pannontengeri rétegek feldarabolását előidéző vulkáni tevékenység eredménye, a kőzetanyag átalakult kristályos szerkezetű, ami azt mutatja, hogy igen nagy hőmérsékleten jött létre. A löszképződés több formája is megtalálható. A domb magassága 165 méter. 1977-ben nyilvánították természetvédelmi területté, az azt borító feketefenyők miatt (telepítésüket Gaál Gaston kezdeményezte). Valamikor földvár állt itt, melyet a régészek szerint a 3-4 ezer évvel ezelőtt itt élt bronzkori népek építették, majd tőlük vették át a későbbi korok népei. Az ásatások során őskori, vas- és bronzkori eszközök, valamint egy római őrház alapjai is előkerültek. A legújabb felmérések alapján feltételezhetően a földvárat egy újabb sánccal egészítették ki a török időkben. A vulkáni kúp és a sánc által közrezárt, fekete fenyőkkel keretezett katlan, valamint az onnan feltáruló balatoni látkép kiemelten jelentős tájképi érték.



Kápolnadomb: Két jelentős műemléke a Kék és a Vörös kápolna. A település másik jelentős tanúhegye, amely a várdombbal egykorú földtörténeti képződmény. Ökológiai állapota


43

jelenleg nem megfelelő, a gyomfák erősen terjednek. A dombon lévő park műszaki állapota is javításra szorul. 

A szőlőskislaki Gaál-kastély parkja: A kb. 5 hektár területű park állományát főleg hazai fajok alkotják, a legidősebbek közel százévesek. Legérdekesebb távoli fafajok a vérbükk, a hamisciprus, a feketefenyő és a platán. Jelenleg nem látogatható, magántulajdonban van.

Épített értékek 

Római katolikus templom (Szent Kereszt Felmagasztalása): Az 1932-ben elkészült modern stílusú épület tervezője Kotsis Iván műegyetemi tanár. Az egyszerű vonalú épület legmagasabb része a 30 méter magas torony. A templom belsejében a monumentalitás meghökkentő, ahol a teret a hatalmas kereszt uralja. A második világháború alatt a településen menedéket talált francia hadifoglyok egy kis Szent Terézt ábrázoló szobrot faragtak, amelyet szintén itt helyeztek el. A szobor talapzatán a kétnyelvű felirat szövege: „Köszönet a lovagias magyar nemzetnek!”.

13. ábra: A Vörös és a Kék kápolna



A Kék kápolna 1856-ban épült, neogótikus stílusban. Egykor a Körmendy családé volt. A XX. század hetvenes éveiben Kampis Miklós tervei alapján újították fel. Ma kulturális célokat szolgál, képzőművészeti kiállításokat rendeznek itt, ahogy a közeli Vörös-kápolnában is. Ezért csak nyári szezonban, kiállítások alkalmával látogatható.



A Vörös kápolna 1896-ban épült, neogótikus stílusban. A XX. század végén Kampis Miklós tervei alapján újították fel. Képzőművészeti kiállításokat rendeznek itt, ahogy a közeli Kékkápolnában is. Csak nyári szezonban, az aktuális kiállítások alkalmával látogatható.


44



Fischl-ház: A jómódú kereskedőcsalád 1911-12-ben építette a házat. Az 1995-ben felújított épület különféle társadalmi eseményeken túl régészeti és ipartörténeti állandó kiállítások helyszíne. Időszaki kiállításokat is rendeznek a házban, mely a Tourinform Iroda székhelye is egyben.



Gömbkilátó: Xantus János a gömb alakú építmény vasszerkezetét az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásárra készítette, majd itt helyezte el. A kilátó a Várdomb legmagasabb pontján áll, Boglár jelképévé vált. Kitűnő kilátóhely, jó időben feledhetetlen látványként tárul elénk a Balaton panorámája.



Hétház utca: A Hétház utca arról kapta nevét, hogy az itteni hét egyforma villát legelsőként, 1893-ban építették a településen.

Szobrok, emléktáblák 

Család-szobor: Kecskeméti Sándor Család című szobra a hajóállomás mögött áll.



Tornászlány: A Platán strand melletti parkban áll a szocreál stílusú szobor.



Madár-szobor: Illés Gyula Madár című szobra a kollégium kertjében áll.



Szerelmespár-szobor: Kecskeméti Sándor Szerelmespár című szobra a strandon áll.



Teleki Pál szobra: A római katolikus templom kertjében áll Teleki Pál szobra, Rieger Tibor szobrászművész alkotása. A bronzból készült mű ülve ábrázolja az államférfit. A szobrot eredetileg Budapesten állították volna fel, de a fővárosi önkormányzat nem értett egyet a szobor közterületi elhelyezésével.



Vízbe lépő lány-szobor: A település központjában a Vörösmarty téren található Müller Vízbelépő lány című szobra.



Lővényi Izidor sírja: Az 1848-as honvédtiszt, Lővényi Izidor zsidótemetőben lévő sírjának ápolásával tiszteleg az utókor nemes fiának.



Holocaust-emléktábla: Az egykori zsinagóga falán lévő emléktábla a haláltáborokba hurcolt zsidóknak állít emléket.



Lengyel menekültek emléktáblája: Az Árpád utca 1. műemlék jellegű épület – ma zeneiskola – falán Illés Gyula szobrászművész által készített emléktábla látható, amely a lengyel menekülteknek nyújtott boglári segítség mementója.

Egyéb látnivalók 

Dél-Balatoni Borvidék: E kiváló fehérbor és pezsgő-alapbor termő vidék 50 km hosszan, 3.000 hektár területet foglal el a Balaton déli partján, Somogy megyében. A hatalmas vízfelületnek köszönhetően, csakúgy, mint a többi Balaton közeli borvidéken egyedi


45

mikroklíma alakult ki. A kiegyenlített éghajlatot nem túl forró nyár, havas enyhe tél jellemzi. Az ültetvények talaja általában löszös alapkőzetre ült barna erdőtalajok, illetve kisebb százalékban homoktalaj. A vidék múltja nem oly patinás, mint az északi oldalé, viszont borai felveszik a versenyt a máshonnan érkezett vetélytársakkal azok árának töredékéért. A borvidék adottságai kiváló, élénk, de finom savtartalmú, gyümölcsillatú, könnyed, elegáns borok készítését teszik lehetővé. Az országban talán itt vannak a legjobb feltételei a könnyed és nem tolakodó jellegű muskotályborok és pezsgők készítésének. A fehér borok mellett az utóbbi időben kiváló vörösborok is készülnek a borvidéken, melyekre általában a frissesség, könnyedség és gyümölcsillatok a jellemzőek. A borvidék legfontosabb szőlőfajtái a Muskotály, Szürkebarát, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Olaszrizling, Királyleányka, Tramini, Irsai Olivér. A kékszőlők közül a legfontosabbak: Merlot, Pinot Noir, Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet Sauvignon, Zweigelt. 

Légli Kerámia Manufaktúra és Fazekasház: A népi fazekasság iránt érdeklődők Szőlősgyörökön a család és a manufaktúra munkáiból kaphatnak ízelítőt.



Kentaur Üdülőfalu: Balatonboglár zöld övezetében, családias környezetben, az elkészült M7es autópálya lejárója mellett található. Az üdülőfaluban kül-, és beltéri étterem, kerti látványkonyha, 100 éves pince, bormúzeum, kül-, és beltéri fedett, meleg vizes fürdő, pezsgőfürdő, fitneszterem, masszázs, szauna, játékterem, játszótér, lovaglás, sétakocsikázás, kerékpárbérlés vehető igénybe. Az üdülőfalu ménesékben 25 ló várja a lovagolni vágyókat. A kezdő lovasoktól a tereplovasokig minden lószerető vendég számára biztosítható itt program.



Pincetárlat: A zeneiskola műemlék jellegű épületének alagsorában talált otthonra a Pincetárlat, a Balatonboglári Városi Kulturális Központ nyári kiállításainak (képzőművészeti tárlatok) egyik kiállítóhelye.

4.4.4. Lakásállomány és üdülőterületek7 A Balatonbogláron található lakásállomány 3.665 db, amelyből 2.414 db lakás, 1.189 db pedig üdülő besorolású. A lakott lakások száma 2.106 db, a nem lakottak száma 211 db, az üdülésre szántak száma 92, míg az egyéb más célra szánt lakások száma 5 db volt. Ugyanezen kategóriák az üdülők esetében a következőképpen alakulnak: lakott üdülők száma 15 db, az üdülésre szántak száma 1.163, az egyéb más célra szánt üdülők száma 11 db.

7

A 2001-es népszámlálás adatai alapján.


46

A lakások és lakott üdülők száma 2.429 db, egyéb lakott lakóegység 1 db, az intézeti háztartási lakóegység 61 db. 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakók száma 272 fő. A lakások és lakott üdülők közül 1 szobás 123 db, 2 szobás 605 db, 3 szobás 912 db, és 4 vagy több szobás 789 db. Természetes személyek tulajdonában 2.390 lakás és lakott üdülő van, amely mellett 26 önkormányzati tulajdonú és 13 egyéb tulajdonviszonnyal rendelkező lakás is található. A 100 lakásra és lakott üdülőre jutó szobák száma 328, a lakások és lakott üdülők 100 szobájára jutó lakók száma 72, és 100 lakás és lakott üdülő közül 95 rendelkezik fürdőszobával. Egy lakásra és lakott üdülőre jutó alapterület 88 m2. A 2.429 lakásból 2.020 lakás 60 m2 feletti. A lakások és lakott üdülők közül 785 lakás összkomfortos, 1.256 komfortos, 97 félkomfortos, 64 komfort nélküli, valamint 227 szükség- és egyéb lakás. A lakások, lakott üdülők és egyéb lakóegységek közül 2.156 központi belterületen, 250 egyéb belterületen, 23 pedig külterületen található. A jelenleg hatályos fejlesztési elképzelések a népességnövekedés mérsékelt, növekedésével, és döntően családi házas beépítéssel számolnak. A jövőben várható lakásépítési igény kezelhető Balatonboglár belterületén. A városban mintegy 1.600 nyaralóingatlant tartanak nyilván. Az üdülőterületek döntően a vasúttól északra fekvő városrészben alakultak ki, mára már ezek a területek teljesen beépültek, rehabilitációs átépítésük indokolt: 

A Jankovich telep helyi védelem alatt áll, amelyet fenn kell tartani, kialakult utca és térrendszere, beépítésének jellegzetes karaktere megőrzése érdekében.



A Szabadság-ligeti út menti nagyüdülős területeken meglévő bódé jellegű építmények megszüntetését (vagy funkcióváltását) kell célul kitűzni. A területek átépítését ennek megfelelő szabályozással kell meghatározni.

Az üdülőövezetek jelentős részénél a beépítés mára már vegyessé vált, az üdülőépületek mellett lakóházak is találhatók. A vasútvonaltól délre fekvő területeken is kialakultak üdülőterületek, így a Várdomb keleti lejtőin épültek fel a nagyobb társasüdülők, illetve a Nyárfa és a Csalogány utcáktól délre a kisüdülők. A partmenti üdülősávban a korábbi állami és szakszervezeti nagyüdülők területén, gyakran az épületek bontásával új parcellázás történt, amely az üdülőterület zsúfoltságának csökkentését eredményezte.


47

4.4.5. Települési környezeti infrastruktúra A lakások és lakott üdülők közel 100%-a lefedett hálózati vízvezetékkel és szennyvízcsatornahálózattal (be nem épített utcákban nincs kiépítve hálózat, azonban itt igénybe vevők sincsenek).

14. ábra: A közműolló változása Balatonbogláron 2003 és 2007 között, % (Forrás: KSH TSTAR)

Vízellátás A város vízellátása a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Nyugat-balatoni Regionális Vízmű rendszerről történik, fonyódi felszíni vízbázisra támaszkodna. A városban 3 db fúrt kút található, melyek sérülékeny vízbázisra települtek, jelenleg nem üzemelnek. A hálózat nagyobb része állami tulajdonban van, az utóbbi években épített elosztó hálózat önkormányzati tulajdonú. A Várdombon található egy a regionális rendszerhez tartozó 2.000 m 3es magas, illetve egy 400 m3-es tároló. A települést ellátó vízbázisról Balatonboglár igénye még a távlati fejlesztéseket is figyelembe véve biztosítható. A rendelkezésre álló kapacitás a nyári csúcsfogyasztások idején is elégséges. A nyári összkapacitás a jelentkező – megnövekedett – vízigényt cca. háromszorosan lefedi. Szőlőskislak önálló vízművel rendelkezik, a saját kútra alapozott vízellátó rendszerhez egy 50 m3-es magas tároló, glóbusz tartozik. A városi vízművek és szennyvízcsatorna hálózat tulajdonviszonyai a következők: 

állami tulajdonban és a DRV Zrt. kezelésében vannak a város vízellátását és szennyvízelvezetését biztosító műtárgyak és hálózatok,


48



a szőlőskislaki városrész és az 1997 óta épült létesítmények önkormányzati tulajdonban vannak, de a DRV Zrt. üzemelteti.

Szennyvízcsatorna-hálózat A város a balatoni II. szennyvízelvezetési régióhoz tartozik, a szennyvizeket a balatonlellei, regionális szennyvíztisztító telepére vezetik. A tisztítótelep névleges kapacitása 16.000 m3/d, az üzemeltetési engedély szerint az engedélyezett kapacitás 14.400 m3/d. A tisztított szennyvizek befogadója a Kiskoppány-vízfolyás. A város nagyobb része szennyvízcsatornával ellátott, az 1996 után épült csatornák tulajdonosa az Önkormányzat, a korábban épült csatornák állami tulajdonban maradtak. Szőlőskislak is csatornázott. Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés A város keleti területe közvetlenül a Balaton középső része a Nagyberek és a Jamai patak, nyugati része a Csehi árok vízgyűjtőjébe tartozik. A Nagyberek vízszintjét az Ordacsehi szivattyúteleppel lehet szabályozni. A Nagyberek vizének Balatonba történő átemelése vízminőségi problémákat okoz (a szerves huminsav barnás színe miatt). A Csehi árokba csatlakozik a Szabadság-telepen kialakított lecsapoló csatorna, valamint a Jamai patak alatt bújtatóval áthozott Nagyberek és Jamai patak jobb parti lecsapoló csatornája. Szőlőskislaki településrész felszíni vizeit a Jamai patak gyűjti össze, a település nyílt árokhálózatán keresztül. A külterületi csatornák és az Ordacsehi átemelő üzemeltetője az Észak Somogyi Vízgazdálkodási Társulat (Lengyeltóti). A város csapadékvizeit zömében nyílt árok, kisebb részben zárt csatorna vezeti el, a tervezett fejlesztések és felújítások azonban már zárt csatornákat irányozzanak elő. A város belterületi vízelvezetése, elsősorban a vasútvonal és Balatonpart között nem megfelelő. Vízjogi engedélytervek készültek a város vízelvezetési rendszerének fejlesztésére, illetve az endegélyek is rendelkezésre állnak, a beruházást címzett állami támogatás igénybevételével kívánja a város megvalósítani. Elektromos energiaellátás Balatonboglár villamos energiaellátása a településen lévő alállomásról történik. Ettől az állomástól indulnak ki a térséget ellátó 20 kV-os kábelek és légvezetékek, melyekre építettházas VHTR és oszlop transzformátorok vannak telepítve. Ezekről a transzformátor-állomásokról történik a kommunális és ipari fogyasztók ellátása. A növekvő igények kielégítésére a hálózat kétféleképpen fejleszthető, vagy a transzformátorokat cserélik le nagyobb teljesítményűre, vagy a 20 kV-os hálózat bővítésével új transzformátorokat telepítenek. A jövőbeni fejlesztések és korszerűsítések csak földkábellel tervezhetőek a város belterületén.


49

Gázellátás A városban 3 bár nyomásra kiépített középnyomású földgázellátó hálózat üzemel. A hálózat betáplálása két irányból, a balatonboglári és a balatonlellei gáznyomáscsökkentő gázfogadó állomásokon keresztül történik. A városi hálózat teljes körű ellátást biztosít. A kiépült gázellátó rendszer kapacitása a távlati igényeket is fedezi. Vezetékes telefonellátás A város területén lévő telefonhálózatot a Magyar Telekom Nyrt. Nyugat-magyarországi Műszaki Igazgatóság Kaposvári Kirendeltsége üzemelteti. A település saját, konténerközponttal rendelkezik, mely részben digitális formában működik. Az ISDN vonalak kiépítése 1999-2001 között megvalósult. A jövőbeni fejlesztések és korszerűsítések csak földkábellel tervezhetőek a város belterületén. Mobil távbeszélő ellátás További hírközlő bázis kiépítése nem szükséges. Jó minőségben üzemelnek a Pannon GSM;Vodafone és Magyar Telekom Nyrt. rádióantennái teljes lefedettséget biztosítva. Kábeltelevíziós rendszer A rendszer magánkézben üzemel. A hálózatfejlesztések és rákötések azonban nem minden esetben rendezettek. A jövőbeni fejlesztések és korszerűsítések csak földkábellel tervezhetőek a város belterületén.

4.4.6. Közlekedési infrastruktúra Közúti közlekedés Az M7 autópálya kiépítését követően a települést átszelő 7-es számú főközlekedési út forgalma jelentősen csökkent. A település kapcsolatát az autópályával nyugati oldalról az Ordacsehi bekötőúti csomópont mellett, a BalatonbogIárt Kaposvárral összekötő 6711 számú út Borkombinát felett kialakított csomópontja biztosítja. A 7-es főközlekedési út a parti településeket összekötő belső útként és a települések főforgalmi útjaként jelentős, forgalma azonban jelentősen lecsökkent. A főút minimális szabályozási szélességét a belterületen a forgalmi viszonyoknak megfelelően kell biztosítani. Foglakozni kell az út menti parkolás kérdésével is.


50

A Kaposvár-Lengyeltóti-Balatonboglár közötti 6711 számú út korrekciójaként megépített új nyomvonal (az autópályát keresztező műtárgytól kiindulva a Klapka út nyomvonalára ér ki) tehermentesíti a városközpontot. Ez a nyomvonal a város két fontos pólusát, a kereskedelmiszolgáltató területet és a városközpont nyugati részét köti össze. Kerékpárutak Egy a parttal párhuzamos regionális, valamint egy Szőlőskislakra vezető kerékpárút található a településen. Műszaki állapota egyes szakaszokon nem megfelelő. Városi utak, parkolók A város belterületi közútúthálózatának kiépített hossza 39,998 kilométer, a kiépített útállomány 3,217 kilométer, továbbá 4,6 kilométer kiépített kerékpárút, és 31,4 kilométer gyalogút és járda található a településen. A közutak területe összesen 137,141, a kerékpárutaké 8,3, a gyalogutak és járdáké pedig 67 ezer m2. Az utak 6, a kerékpárutak 100, a gyalogutak és járdák 41,4 %-a aszfaltbeton és öntöttaszfalt, a fennmaradó rész pedig minden esetben utótömörödő aszfalt. A szőlőhegyi utak kiépítése, felújítása, karbantartása indokolt a borturizmus feltételeinek-javítása érdekében. Balatonboglár egész területén, a közterületeken kiépített közterületi parkolóhelyeken ingyenes a parkolás. Vasúti közlekedés Balatonboglár a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Múrakeresztúr egyvágányú vasúti fővonal mellett fekszik. A vasút villamosítása megtörtént, elkészült az állomás korszerűsítése is, mely sajnálatos módon nem az eredeti építészeti értékek visszaállításával történt. Vízi közlekedés A személyhajó-kikötő felújítására sor került, az a távlati igényeknek is megfelel. A hajóállomás mellett található a vitorláskikötő. A meglévő vitorláskikötő korszerűsítése jelenleg is folyik. Új kikötő létesítésére az Önkormányzat a jelenlegi kikötő melletti, a feltöltött terület nyugati vége vonalában található részt jelölte ki. Boglárt az északi parttal összekötő autós kompjárat a tervek szintjén megrekedt, a legközelebbi átkelési lehetőség a Szántód-Tihanyi rév.

4.5. Közszolgáltatások Az alábbi fejezet a település által nyújtott közszolgáltatások (oktatás-nevelés, egészségügy, közigazgatás, szociális ellátás, sport és rekreáció) rendszeréről ad átfogó képet. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

51

4.5.1. Oktatás, nevelés Az óvodai férőhelyek száma a normatív számítás alapján a tervezett népesség növekedés figyelembevételével a következő: 6.200 fő x 40 férőhely/1.000 fő után = 248 férőhely. Ez a mérőszám azonban helyi viszonylatban nem alkalmazható, melyet indokol a születésszám és az állandó lakosság korcsoportos megoszlása. Az intézményekben (a tagintézménnyel együtt) jelenleg 195 óvodai férőhely áll rendelkezésre és jelenleg 162 fő a beírt gyermeklétszám. A fentiek miatt az óvoda bővítésével nem, de korszerűsítésével, felújításával számolni kell. Az általános iskolai férőhelyek vizsgálatánál a normatívák 10-12 tanteremmel számolnak 1.000 lakásra. Ennek alapján a tanterem igény: 10x2,5 = 25 db. 2008-ban a városban lévő iskolákban 25 tantermében 536 tanulót oktattak. Az általános iskolai tantermek a normatív számítások alapján felmerült igényeket kielégítik. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Középiskolája és Szakiskolája – nem önkormányzati fenntartású intézmény – 10 tanteremmel és 160 kollégiumi férőhellyel működik. Az intézmény 4 tanterme a Szabadság utcában, 4 tanterme az Iskola közben, a kollégium és további 6 tanterme pedig a Mátyás király utca 12. szám alatt üzemel. Ez a területi megosztottsága kedvezőtlen. 13. táblázat: Oktatási intézmények adatai Balatonbogláron (2008) tanterem spec. terem (db) (db)

férőhely (fő)

tanuló (fő)

pedagógus (fő)

165

145

14

600

452

32

Megnevezés

cím

Hétszínvirág Óvoda

Mátyás k. u. 5.

6

1

Árpád u. 5.

13

7

Viola u.

9

1

Lakos József Általános Iskola és Óvoda

Ordacsehi Kossuth u. 6.

3

2

30

21

5

2

0

30

15

2

Zeneiskola

Árpád u. 1.

2

4

100

63

7

Mathiász János Középiskola és Szakiskola

Szabadság utca és

2

Iskola köz

2

Mátyás k. u. 12.

6

Boglári Általános Iskola

Kollégium (Mathiász János)

100 5 160


52

4.5.2. Egészségügy Az orvosi rendelők az Egészségházban vannak, Az épület területi elhelyezkedése, megfelelő. A normatív számítások szerint 0,5 mh11.000 fő ellátási mutatóval célszerű számolni, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi lélekszám mellett a 4 felnőtt háziorvosi körzet elégséges az önkormányzati kötetező alapfeladat ellátására. A négy körzeti rendelőből kettő kizárólagos használatra, egy pedig részleges használatra áll a háziorvos rendelkezésére. A negyedik háziorvosi körzet rendelőjéről a vállalkozó orvos gondoskodik. A 14 éves és ez alatti népességszám az elmúlt két év távlatában lényegesen 1.000 fő alatt volt. Ezt figyelembe véve a jelenlegi ellátottság megfelelőnek tekinthető, azaz az egy gyermek háziorvosi körzet és az ehhez biztosított rendelő elegendő. A fogorvosi körzeteknél a jelenlegi 1 körzet az igényeknek hosszútávon is megfelel. A településen központi háziorvosi ügyelet, továbbá üzemorvosi és foglalkozás-egészségügyi rendelések, magán szemészeti szakrendelés, valamint védőnői szolgálat (2 fővel) is működik. Balatonbogláron szintén az Egészségházban működik a Dr. Török Sándor Egészségügyi Központ, ahol az alábbi szakrendelések érhetők el: 

sebészet,



ideggyógyászat,



urológia,



laboratórium,



szemészet,



bőrgyógyászat,



fizioterápiás kezelés,



fül-orr-gégészet,



ultrahang diagnosztika,



rheumatológia,



nőgyógyászat,



ortopédia.

A településen működő gyógyszertárak: 

Három Királyok Gyógyszertár,



Arany Kígyó Gyógyszertár.

4.5.3. Szociális ellátás A városi önkormányzat egy 25 férőhelyes bölcsödét működtet. A normatív számítás szerint 25 férőhely 1.100 bölcsődés korú gyermek ellátási mutatóval célszerű számolni. A város bölcsődés korú gyermekeinek száma a lakónépesség 3%-ban határozható meg.


53



Ficánka Bölcsőde (8630 Balatonboglár, Dózsa Gy. u. 45.) 

3 csoportszoba.



Férőhelyek száma: 25 fő.



Beírt gyermekek száma: 37 fő.

A városi gondozási központban 23 fő idős személy ellátását biztosítják. A 6 férőhely/1.000 lakos normatívával, valamint a település lakosságánál, a korösszzetételben jelentkező elöregedéssel számolva a jelenlegi intézmény bővítése indokolt, a várható kötelező feladat bővülés kapcsán. Az Önkormányzat az alábbi szociális támogatásokokat, ellátásokat biztosítja: Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény (A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása) alapján: 

ápolási díj,



közlekedési kedvezmény, gépkocsi szerzés,



közgyógyellátás,



lekásfenntartási támogatás,



aktív korúak rendelkezésre állási támogatása.

Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2009. (III.30.) rendelete „A szociális ellátások helyi szabályozásáról” alapján: 

ápolási díj,



átmeneti segély,



temetési segély,



közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal való ellátás méltányosságból,



gyógyszertámogatás,



szülési segély.

4.5.4. Közigazgatás, közintézmények A város közintézményei a település részleges kistérségi központi és országos üdülési központi szerepkörének megfelelően adottak, a közintézmények szolgáltatásai megfelelőek. A meglévő intézmények: 

Polgármesteri Hivatal,



Tűzoltóság,


54



Somogy megyei Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltsége,



Körzeti Földhivatal,



FM Hivatal Falugazdásza,



Hegyközségi Iroda,



Vállalkozói Központ Közalapítvány,



3 postafiók (központi posta, 3. számú fiókposta, szőlőskislaki fiókposta).

Egyéb, a közszférához sorolható intézmények: 

Balatonboglár-Ordacsehi Települések Platán Alapszolgáltatási Központja,



Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat,



Közterület Fenntartó Szervezet.

4.5.5. Sport és szabadidő A település Sportcentrumának kiépítése a Gaál Gaszton utcai területen kezdődött el, kiépültek a labdarugó- és kézilabda pályák. A terület továbbfejlesztése sportcsarnokot, uszodát, klubházat is magába foglaló létesítmény, az Urányi János Sport és Szabadidő Központ kialakításával megvalósult. A többcélú sportcsarnok nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas méretekkel épült (24x45 méter, átlagos belmagasság 8,6 méter), hitelesített kézilabdapálya, felfestett kosárlabda, röplabda és teniszpálya (2 tollaslabda és 3 lábtenisz pálya is berendezhető), valamint hat komfortosan felszerelt öltöző, 1 mozgássérülteket szolgáló és két bíróöltöző található a 250 fős ülő és mintegy 200 állóhellyel rendelkező létesítményben. A csarnok egyéb rendezvények bonyolítására is alkalmas. A feszített víztükrű tanuszoda 25x11 méteres, 4 úszófolyosóval. A Platán strandra készült beépítési terv alapján egy teniszcsarnok és 14 db teniszpálya épült ki, melyek rangos nemzetközi és hazai versenyeknek adnak rendszeresen otthont. A város területén számos gondozott strandterület várja a fürdővendégeket, így a Fiumei úti-, a kemping melletti szabadstrand, a Kodály utcai- és a Platán strand. A Platán strand a feltöltött területen alakult ki, amelyhez a szabad terület, be nem építhető közparkként kapcsolódik. A rekreációs területek, létesítmények: 

Várdombi parkerdő,



vitorláskikötő és Yacht klub,


55



Légli Major és Udvarház, Légli Fazekasház,



Kentaur Üdülőfalu.

4.5.6. Közművelődés Közművelődés tekintetében elsősorban városi jelentőségű intézményeket találunk Balatonbogláron: 

Varga Béla Városi Kulturális Központ 

József Attila Művelődési Ház és Fiókkönyvtár,



Lengyel-Magyar Barátság Háza,



Kék és Vörös Kápolnák,



Lukács Károly Városi Könyvtár,



„Fischl ház” (Helytörténeti gyűjtemény)



Ákom-Bákom Klub (Szőlőskislak).

4.5.7. Civil szervezetek A városban több civil szervezet működik, akik közül néhány jelentős aktivitást fejt ki, azonban ezen szervezetek helyi döntésekbe történő bevonása esetleges: 

Balatonboglári Városvédő Egyesület,



KÖSZIKE Kistérségi Összefogás Ifjúsági Kerekasztal,



Platán Fürdő Egyesület,



622. Gaal Gaston Cserkészcsapat,



Gaal Gaston Gyermek és Ifjúsági Közhasznú Alapítvány,



Dél-Balatoni Borút Egyesület,



„Helyiérték” Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesülete,



BalatonBoglári Tenisz Club,



Gyermekbirodalom Alapítvány,



Balatonboglári Orgonáért Alapítvány.

4.5.8. Közbiztonság A településen rendőrőrs nem működik, legközelebb Fonyódon kapitányság, Balatonlellén pedig rendőrőrs található. Nyáron, a megnövekvő turistaforgalom idején rendőrtiszti főiskolások töltik a


56

Balaton-parton gyakorlatukat, növelve az állandó létszámú rendőrőrsök állományát. A településen Polgárőrség Egyesület működik 28 taggal.

4.6.

Kommunikációs audit – a médiakörnyezet feltérképezése

4.6.1. Kommunikációs csatornák ismertetése Balatonboglár fejlesztési tervének kialakítását megalapozandó számba kell venni azokat a kommunikációs

csatornákat,

amelyeket

a

városmarketing/identitásképző

és

gondozó

tevékenységek során használni lesz érdemes. Fontos felmérni a szóba jövő csatornák profilját, jellegét, és jellemzőit, mint például a formátumot, a periodikát, az olvasottságos és nézettséget, stb. A városfejlesztési stratégia céljainak megvalósulásához rendelt kommunikációs tevékenységek az alábbi regionális csatornákon valósulhatnak majd meg: 

Csatorna: Balatonboglár város honlapja – www.balatonboglar.hu Profil: átlagos, a vidéki települések honlapjai vizuális és tematikai világába illeszkedő. Jellemző: a vizuális trendek megkésett követése, az Internet világában nehezen követhető szövegek.



Csatorna: Balatonboglár város önkormányzati újság – Balatonboglári Hírek Profil: átlagos, a vidéki települések lapjainak vizuális és tartalmi világába illő. Jellemző: hivatali nyelvezet, kevésbé informatív és „lakosságbarát”, 2000-es példányszám, önkormányzati terjesztés.



Csatorna: városvezetés kommunikációs aktivitása – testületi munka közvetítése Profil: eseti és nem teljes körű. Jellemző: informális beszélgetésekben élő, kizárólag a városvezetés generációs korlátain belül mozgó, a média világát kevésbé tudatosan használó, kötelező megjelenésekre (pl. rendezvényekre) koncentráló.



Csatorna: önkormányzati fenntartású intézmények kommunikációja Profil: kevés pénzből gazdálkodó, változó mennyiségű. Jellemző: Az intézmények vezetőinek szerepfelfogásából fakadóan igen eltérőek a kommunikációs

aktivitások,

leginkább

az

intézmények

szervezésében

megvalósuló

rendezvények és egyéb alkalmak népszerűsítését szolgálják. Vannak igen sikeres kezdeményezések és törekvések, illetve jól átgondolt, a modern kommunikációs eszköztárból kölcsönzött eszközök is (pl. a Kulturális Központ SMS értesítései).


57



Csatorna: Boglár TV Profil: kisvárosi tv. Jellemző: önkormányzati finanszírozástól függő, az eseményeket követő műsorszerkesztés, a település háztartásainak ¾-ében fogható, terjesztés: kábelcsatornán keresztül.



Csatorna: Supra TV, a déli part televíziója Profil: stratégiai cél régiós szintű tv-vé való válás. Jellemző: több mint 10 ezer háztartásban való jelenlét, digitális műsorszórás, agilis, fejlődésorientált hozzászólás, a riportműsorok arányának folyamatos növelése.



Csatorna: Somogyi Hírlap Jelleg: Axel Springer regionális napilapok-csoport tagja. Jellemző: 25 ezer példányszámban megjelenő napilap, mely a kiadó lapszerkesztési politikájának köszönhetően az utóbbi években komoly tabloid (bulvárlap) fordulatot vett. Ennek következtében a tényszerű adatok közlésének helyét átvette a szórakoztatásra való törekvés és a lírai leíró részek alkalmazása. A regionális napilap kevésbé foglalkozik országos hatókörű eseményekkel és hírekkel, leginkább a helyi ügyeket részesíti előnyben. Az előkészített sajtóanyagok viszonylag kevés változtatással jelennek meg.



Csatorna: helyi kereskedelmi és országos lefedettséget biztosító rádiók Jelleg: könnyűzenei profil, rövid hír és reklámblokkokkal. Jellemző: a régióban a leghallgatottabb rádió a Sláger rádió (elérés: 22,9%) ezt követi az Enjoy Rádió Kaposvár (elérés: 17,6%). 10% feletti elérést biztosít még az Enjoy-Classic Rádió Kaposvár a maga 11,3%-os elérési mutatójával. A vidéki kereskedelmi rádiók kevés hírt közvetítenek, viszont rendkívül nehéz anyagi helyzetben vannak, ezért viszonylag kedvező árérték arányú hirdetési tevékenységet lehet általuk folytatni.



Véleményvezérek egymás közti kommunikációja Jelleg: informális, rendszertelen. Jellemző: A település vezető pozícióiban dolgozó, a település életét meghatározó szereplők közötti információáramlás eseti és nem szervezett. Az egyes network hálózatok szimpátia és generációs alapon épülnek ki, legtöbbször egyéni vagy részérdekek által motivált kommunikációs viszonyok jellemzik. Kevés a tudatosan felépített és a közösségi érdek befolyásolta információáramoltatás.



Video-megosztó portál: youtube.com Jelleg: önálló kezdeményezések, önszerveződő módon feltöltött anyagok. Jellemző: A youtube.com oldalon „balatonboglár” kereső szó alatt főként imidzsfilmek, különböző fesztiválokon fellépő, kevésbé színvonalas zenei összeállítások, illetve néhány, modern eszközöket is használó szálláshely reklámfilmje találhatóak. A szelekcióból jól


58

látszanak a jó irányba mutató törekvések az új kommunikációs eszközök használata terén, ám a vizuális megoldásokon még javítani lehet.

4.6.2. A település sajtójának elemzése Az önkormányzat sajtóaktivitása felmérésének, illetve a település imázs-auditjának egyik fontos állomása, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a településről kialakuló képet a média világában megjelenő hírek milyen módon befolyásolják. Ezen elemzési módszer alkalmazása azért is fontos, mert rámutat, hogy az „utca emberét” milyen impulzusok érik a településsel kapcsolatban. A sajtóelemzés módszerét tekintve retrospektív jellegű, illetve induktív szemléletű, ugyanis az elemzés körébe az elmúlt fél év, interneten fellelhető megjelenései kerültek bevonásra. Mivel az egyes sajtorgánumok írott és internetes formája között lényegi eltérés nem mutatható ki, ezért a print megjelenésekre a következtetés módszerét alkalmazzuk. A fél éves időtáv elégségesnek mutatkozik a tekintetben, hogy a trendek kiugrathatóak legyenek. A sajtómegjelenések áttekintése kimutatta, hogy az önkormányzat tudatos, megjelenések generálására irányuló tevékenységéből nem született hír. A jól körülhatárolható tíz, a médiaingerküszöbét is áttörni képes téma (felgyulladt antik gőzös a balatonboglári kikötőben; sporthírek csoportja; maratoni orgonahangverseny az új orgona átadására; bujkáló kínai kiutasítása; kikötőbővítés; égő nádas; erőszakos tinik; fegyveres rablás egy öreg házaspárnál; hamis benzin a Tesco-nál; az év borásza címének átadása) nagy többsége a bulvár újságírás terjedésének következménye, és egyik sem az önkormányzat sajtómunkájának eredménye. Az IVS szempontjából legfontosabb kérdésben, a kikötő bővítése ügyében a létesítmény illetékese/vezetője nyilatkozott. A ROP-os fejlesztés 250 millió Ft-ot jelent a város számára, melynek köszönhetően a Balaton harmadik legnagyobb kikötője épül ki. Az év borásza díj átadása jelzi a „Boglár és Lelle” közötti konfliktusokat, illetve a viszonyulás tisztázatlanságait, ugyanis a legtöbb cikk a „balatonboglári borrégió”-ról beszél, ám Konyári Jánost több esetben „boglárinak”, de néhány alkalommal „lelleinek” titulálták. A díjkiosztó által generált megjelenések viszonylag magas száma bizonyítja, hogy a borkultúra témakörében komoly identitásképző tartalékok vannak, de Balatonboglár borrégión belüli pozícionálásra komoly erőforrásokat kell fordítani. Következtetésképpen elmondható, hogy a városmarketing tevékenységek aktív fordulatával számolva

proaktív

szemléletű

sajtómunkával

kell

mindenképpen


számolni,

ugyanis

a

59

Balatonboglárral kapcsolatba hozható hírpanelek túlnyomó többségben negatív tartalmúak, nem köthetőek imázs-elemekhez, illetve nem tudatosak és nem önkormányzati kezdeményezésűek.

4.6.3. Balatonboglár kommunikációs aktivitása Az ismertetett csatornák egyes elemeinek kommunikációs forgalmát át kell tekinteni annak érdekében, hogy a fejlesztendő pontok és tématerületek hatékonyan bemutathatóak legyenek. Balatonboglár

önkormányzata

által

kifejtett

kommunikációs

tevékenység

a

következő

gondolatokkal jellemezhetőek: 

A város vezetésének fellépése A város vezetésének, a polgármesternek és a képviselőknek kommunikációs hozzáállásáról meglehetősen negatív kép él a lakosság körében. A fókuszcsoportos kutatások alkalmával visszatérő elem volt a „karizmatikus vezetés hiányának” említése. Természetesen ez a magyar néplélek sajátosságaira, a „folyamatos elégedetlenkedés”-re is visszavezethető, ám fontos visszacsatolás a tekintetben, hogy a város vezetéséről hogyan gondolkodik a lakosság. Valószínűsíthető, hogy a Képviselő-testület tagjai az üléseken elhangzó és az ott megtárgyalt ügyek társadalmasítására, az eredmények és a következmények lakossági köröztetésére nem fordítanak elég energiát és/vagy nem találják annak módját, hogy a róluk a lakosság fejében élő képet pozitív irányba fordítsák. Ennek vannak bevett kommunikációs elemei és ezen a téren komoly fejlődés érhető el, mi több, komoly potenciált jelent a kommunikáció folyamatos újraszervezésekor.



Önkormányzati PR munka Az önkormányzat sajtóreferensének feladatkörébe tartozik a város honlapjának tartalmi kialakítása, az önkormányzati lap szerkesztése, valamint a sajtó felől érkező megkeresések menedzselése. 

Honlap A város honlapja 2009 áprilisában esett át egy komolyabb grafikai/vizuális átalakításon. A weblap grafikai megjelenése összehasonlításban még így is átlagosnak mondható, menüszerkezetének kezelhetősége sokat javult. A tartalmi részek hosszúságuknál fogva nehezen emészthetőek. A honlap tartalmi kialakítása nem követi a látogatói szokásokat, amelynek alapja a pár másodperc alatti figyelemfelkeltés, a gazdag keresztlinkelés, illetve a pár mondatos, sűrű fogalmazás. A honlap védelmében el lehet mondani, hogy a város turisztikai céljainak elérésében részben segítséget nyújt a szálláshelyek és a látnivalók megjelentetésével. A grafikai újítás


60

révén a honlap elérte azt a szakmai minimumot, amelyet minden, magára adó önkormányzat önmagára nézve kötelezőnek tart. A weblap egyik erőssége a képgaléria, melynek technikai megoldása a kor színvonalának megfelelő. Az interaktivitás tekintetében a fórum, illetve a vendégkönyv modul csatornái adnak lehetőséget a lakossági elképzelések kifejtésére. Előbbi forgalma szinte a nullával egyenlő, ugyanis használatához regisztráció szükséges. Utóbbi felületen a helyi lakosok – anonimitást élvezve – gyakran mondják el legtöbbször negatív véleményüket a város eseményeivel és történéseivel kapcsolatban. A külföldi oldalak (www.balatonboglar.com) leginkább a szálláshelyek hirdetésére koncentrálnak. 

Önkormányzati újság Az újság sem tördelésében, sem tartalom-szerkesztési elveiben nem követi a modern lapszerkesztési trendeket. Az önkormányzati lapban leginkább azok az információk jelennek

meg,

amelyek

az

önkormányzat

számára

fontosak.

A

tartalom

összeállításánál hiányzik az olvasói szemlélet, vagyis annak a kérdésnek a feltétele, hogy mire is kíváncsiak a helybeliek. A közzétett önkormányzati anyagok sokszor bürokratikus nyelvezetűek, ezért az olvasáshoz komoly koncentráció szükséges. A tartalmi elemek közül szinte teljes mértékben hiányoznak azok a karakterű szövegek, amelyek a helyi lakosságot igazán érdekelnék. A magyarországi lappiac vizuális átlagától lényegesen elmaradó grafika sem támogatja a lapban megjelenő tartalmak célba juttatását. A lap hiányosságai ellenére a Balatonboglári Hírek komoly potenciállal rendelkezik, ugyanis a településsel kapcsolatos hírfogyasztás egyik fő forrása. 

Sajtómunka Visszajelzések alapján elmondható, hogy az önkormányzat vezetőségének helyi sajtóban való megjelenése meglehetősen ad-hoc. A sajtómegkeresésekre kizárólag a települést vezető polgármester vállalkozik, szereplése nem rendszeres és kevésbé szervezett. A regionális hírcsatornákon a város ügyei csak és szinte kizárólag abban az esetben jelennek meg, amikor valamiféle konfliktusos helyzet merül fel, amely egyértelműen a botrányújságírás tendenciájának rohamos terjedéséből következik. Összességében elmondható, hogy a sajtómunka kezdeményező szemléletű, proaktív szervezésére tudatos városmarketing esetén nem nélkülözhető.


61



Befektetés-ösztönzés A város turizmussal és egyéb befektetéssel kapcsolatos marketing tevékenysége sem szervezett. Nem készült olyan kiadvány, amely az üzleti szféra számára bemutatná a balatonboglári fejlesztési lehetőségeket és irányokat. Nem tudunk olyan fórumról, ahol a város vezetése városismertetőt tartott volna, illetve a befektetők elmondhatták volna meglátásaikat és igényeiket a városi infrastruktúra és szabályozási környezet tekintetében. Stratégiai dokumentum hiányában a befektetőkkel való egyeztetések esetiek, és leginkább a befektetők üzleti érdekei, szándékai és megkeresései (lobbijai) alapján szerveződnek. Mivel a városfejlesztési stratégia fogja kimutatni azokat a pontokat, amelyekre fejlesztési – állami és/vagy uniós, illetve magánszektorbeli – forrásokat kell majd bevonni, ezért némiképp érthető, hogy kezdeményező szellemű, a potenciális befektetői kör azonosítását követő, a városi fejlesztési lehetőségeket szemléltető alkalmak kialakítására még nem kerülhetett sor.

Összegzésképpen elmondható, hogy Balatonboglár kommunikációs hozzáállása – hasonlóan a magyar átlaghoz –, leginkább passzív karaktert mutat. Az önkormányzat PR tevékenységeinek áttekintése alapján tisztán látszik, hogy a lakossági elvárások nem kerülnek kellő súllyal mérlegelésre a város kommunikációs csatornáinak működtetésekor. Ez különösen akkor szembetűnő, amikor a kereskedelmi televíziók és bulvárosodó médiatermékek özönének kontextusában helyezzük el a balatonboglári kommunikációs termékeket. Nyilvánvaló, hogy a trendekhez és bevett megoldásokhoz kell alkalmazkodni, mert a megnevezett orgánumok professzionális módon szervezik az általuk menedzselt felületek tartalmainak kialakítását. Ezek az alapvető emberi szükségletekre, a szórakozásra való hajlamra, illetve könnyű dekódolási folyamatokra épülnek. Amennyiben az önkormányzat – „konkurensei” stratégiájának elemzését követően – kommunikációs csatornáin könnyen fogyasztható és hatásos paneleket akar kialakítani, akkor alkalmaznia kell a magyar médiavilág trendjeihez és a felgyorsult hírgyártás és hírfogyasztás feltételeihez. Ha nem teszi, a hírfogyasztókért folytatott versenyben hátrányba kerül. Természetesen ennek határa a jó értelemben vett közszolgálatiságban keresendő. Ez a megközelítés a későbbiekre nézve komoly kiugrási lehetőséget is jelent, ugyanis kezdeményező hozzáállással, a lakossági visszajelzések

és

igények

figyelembe

vételével,

a

meglévő

erőforrások

hatékonyabb

felhasználásával komoly kommunikációs eredményeket lehetne elérni. Az eddigi tevékenységeket tekintve vannak olyan kezdeményezések (pl. a honlap megújítása), amelyek az önkormányzat kommunikációs hozzáállását tekintve pozitív irányba mutatnak.


62

4.6.4. Környező és hasonló profilú települések kommunikációs aktivitása A konkurenciaelemzés tekintetében érdemes Fonyód és Balatonlelle kommunikációs aktivitását megvizsgálni. Balatonlelle Balatonboglár volt „várostársának” városfejlesztő elkötelezettsége a kommunikációs térben is egyértelmű. A város honlapja összehasonlításban a trendeket leginkább követő. Letisztult formák, könnyed, áttekinthető, tiszta hatást keltő grafikai világ jellemzi. A weblap menüszerkezete könnyen kezelhető, a honlap egésze gyorsan áttekinthető, ám ennek megfelelően kevesebb tartalom is szerepel rajta (pl. a tavaly elkészült IVS sem jelenik meg a honlapon). A honlap flash animációs felületei, illetve az információk képpel való támogatása dinamikus és fejlődő település látszatát kelti. A haladó szemlélet az alkalmazott modulokban is megmutatkozik, pl. a képgaléria 3D-s, körpanorámát nyújtó megoldása rendkívül közel hozza a felhasználóhoz a települést, mely felkelti az érdeklődést a település iránt és kíváncsiság érzetét kelti. (Itt fontos annyi kiegészítést tenni, hogy az új technikai megoldások mindig dilemma elé állítják a honlap-készítőket, ugyanis az új megoldások szoftverigénye nem mindig egyezik a felhasználók nagy többségének lehetőségeivel. Ilyenformán az újítások felhasználói oldalon akár bosszúságot is okozhatnak.) Mindemellett érvényesül az online-kommunikációs alapelv, mely szerint a honlap által közvetített érzések a településsel kapcsolatos érzésekké válnak. Ez nagyon sokat számít a hatékony településmarketing szempontjából. A honlapon fellelhető szövegek tömörek és pár másodperc alatt átolvashatóak, tartalmazzák a leglényegesebb információkat. Az önkormányzati újság nyomdai minőségben kerül feltöltésre az oldalra, amely könnyűvé/lehetővé teszi az utánnyomást és a terjesztést. Bár az újság rövidebb, mint kistérségi testvérei, de színesebb, a lényeges hírekről szóló olvasmányos tartalmak a vélhetőleg hirdetésszervezők által szerkesztett felületek közé ékelődnek. A település sajtómegjelenései tekintetében elmondható, hogy bár a megjelenésszámot tekintve elmarad Balatonboglár mögött, ám az elmúlt fél év során csupán egyetlen negatív témakör bukkant fel. A strand kapcsán konfliktusba keveredett az önkormányzat és a környezetvédelmi hatóság, de a cikkek akár még reklámnak is tekinthetőek. Mindemellett 4 olyan témakör regisztrálható (Habsburg Ottó látogatása; hajókiállítás; borvilágbajnokság és a 3 fokos tóban való baráti fürdőzés) melyek sokkal inkább PR ízűek, és pozitív élményeket hagyhattak az olvasóban.


63

Fonyód A kistérségi központ internetes honlapja a balatonboglári és a lellei két végpont között helyezkedik el „félúton”. Vizuális megjelenését tekintve az „old school” iskola megtestesítője, a képi világ nem teremt izgalmas kommunikációs hatást. A főoldalon található flash animáció, ám a honlap felépítésén és menüszerkezetén látszik, hogy kialakítását nem professzionális módon szervezték. Újszerű megoldás a hivatali működéshez és a mindennapi élethez kötődő tartalmak elkülönítése, előbbi önálló microsite-on, Fonyódi Közadattár néven jelenik meg. A szövegek nem alkalmazkodnak a felhasználói igényekhez, a balatonboglári oldalhoz hasonlóan túlontúl hosszúak és nehezen áttekinthetőek. A fotótár kevésbé modern változata figyelhető meg, ebben a dimenzióban a boglári oldal fejlettebb technikai megoldást mutat. A modern eszközök alkalmazása irányába mutat a pályázati hírekhez kapcsolódó RSS szolgáltatás. A Fonyódi Hírmondó mondható tartalmilag a legkimunkáltabbnak és a leghosszabb terjedelműnek, ilyenformán a leginformatívabbnak. A Fonyóddal kapcsolatos sajtómegjelenéseket vizsgálva világosan látszik, hogy a legnagyobb port a polgármester város rehabilitációs uniós pályázatban való részvétele generálta. Az elmúlt fél évben negatívnak mondható Fonyód sajtómérlege is, a pár, uniós fejlesztésekkel és az orvhalászok elfogásával kapcsolatos hírek mellett szinte csak kellemetlen impulzusok (egyetlen szocialista képviselő kizárása; önkormányzati intézmények köztartozása; illegális fegyverek előkerülése és egy haláleset fakivágás alkalmával) érhették a hírfogyasztókat Fonyód kapcsán. Összegzés A konkurenciaelemzés világosan kijelöli azokat az irányokat, amelyeket jelen dokumentumban megfogalmazottakkal összhangban kommunikációs szinten meg kell valósítani. Fontos lesz a települési honlapot tovább újítani, illetve az önkormányzati újságot olvasmányosabbá tenni. A sajtómunkára is komoly energiákat kell fordítani annak érdekében, hogy a média világában a várossal kapcsolatban, túlnyomó részben pozitív hírek jelenjenek meg.

4.7.

Imázs és identitás vizsgálat

Ahhoz, hogy Balatonboglár meglévő imázsát komplex módon feltérképezhessük, két irányból vizsgáljuk a település kapcsán kialakult véleményeket és attitűdöket. Egyrészt egy külső imázsaudittal marketingkommunikációs illetve PR szempontból a település meglévő adottságait, (amelyekkel a külső szereplők – turisták, átutazók, nem helyi véleményformálók, sajtó – szembesülnek, találkoznak), valamint az ennek hatására vélhetően a külső szereplőkben kialakult BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

64

képet szükséges elemezni. Másrészt meg kell vizsgálni a településen élők saját városukkal kapcsolatos attitűdjeit egy identitás-vizsgálattal, amely mélyebb és részletesebb képet biztosít a balatonboglári imázsát érintő potenciálról.

4.7.1. A település imázsának felmérése (külső imázs elemzés) Balatonboglár külső megítélésének összessége a város imázsában összpontosul. A turisták, nyaralók, átutazók, idelátogatók véleményei hosszú távon befolyásolják a város hírnevét és látogatottságát, ezért ennek kiemelt jelentősége van egy alapvetően turizmusból élő, vagy legalábbis arra támaszkodó település számára. Elsőként áttekintjük az imázst meghatározó és formáló legfontosabb tényezőket, majd felsoroljuk Balatonboglár kommunikációs szempontból emblematikus imázs elemeit. Ezt követően a szélesebb körű, országos mintán végzett kvantitatív kutatás híján elemezhető szegmensekben – elsősorban a sajtó és egyéb reklámfelületeken – megvizsgáljuk, hogy Balatonboglár hol és miként jelenik meg. A település imázsát strukturáló legfontosabb tényezők 

Általános adottságok, hagyományok – a település jellege Adottságok és hagyományok tekintetében is Balatonboglár mind a szűkebb értelemben vett vonzáskörnyezetében és kistérségében, mind pedig az egész Balaton Kiemelt Üdülőkörzet esetében átlagon felüli ellátottsággal rendelkezik. Mindez azt jelenti, hogy mind a természeti és épített környezet tekintetében, mind pedig a látnivalók és vonzerők vonatkozásában a településnek „van mit megmutatnia”, olyan adottságai vannak, melyek önmagukban is emblematikus elemek és ennek köszönhetően a várost jelképezik függetlenül az ehhez kapcsolódó tudatos és kevésbé tudatos kommunikációs aktivitástól. Balatonboglár olyan természeti képződményekkel és eseményekkel rendelkezik, melyek régóta mértékadó és a városhoz szorosan kötődő imázs elemnek tekinthetőek. Ez nem jelenti természetesen ezen elemek arculati és imázs szempontból való megfelelő kihasználtságát, azonban egyértelműen olyan elemek, melyek a hazai köztudatba hosszú évek óta „beleégtek”.



Imázselemek felsorolása Az alábbiakban azokat a tényezőket vesszük sorra, melyek kommunikációs szempontból a különböző

célcsoportok

körében

jelenleg

leginkább

meghatározó,

márkajegyként

értelmezhető elemei a településnek. Ezek lehetnek természeti adottságok, épített környezeti infrastrukturális elemek, rendezvények, hagyományok, avagy kiemelkedő aktivitások. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

65



Várdomb és Kápolnadomb A várost akár az északi partról, akár a 7-es út mindkét irányából és Szőlőskislak felől is jól azonosítható természeti adottság, melyet a Gömbkilátó is kiemel. Ez utóbbi a település fő szimbóluma.



Platán strand és platán fasorok, „Sziget” strand A nagy és árnyas platán fasorok alapvetően hozzájárulnak Balatonboglár „családias és nyugodt” jellegéhez. Ezt erősíti a két meghatározó szabadstrand, melyek jelenleg ingyenesek (azaz egy család strandolása esetén nem szükséges csupán belépőre több ezer forintot kifizetni). A Platán strand a feltöltött terület másik felét képező közparkkal egyben balatoni viszonylatban nagy szabadidős területet jelent. A „Sziget” strandról alkotott vélemények alapján a Balaton egyik legszebb strandja és fövenyes partja miatt unikálisnak mondható.



Sport-élet és tenisz Balatonbogláron az évszázados hagyományokkal rendelkező tenisz sport a mai napig is aktívan működik és önálló szervező erőként tekinthető. A Boglári tenisz versenyek méltán országos hírűek.



Borkultúra Balatonboglár és a hozzá szervesen kapcsolódó Szőlőskislak borvidéki központ, ennek köszönhetően a településen található több országosan ismert és elismert borász pincéje (Légi, Országh, stb.) A borhoz, mint imázs elemhez kapcsolódik, és azt erősíti a régen országos, nemzetközi hírű Balatonboglári Borgazdaság is.



Balatonboglári Borgazdaság (BB) A település életét korábban markánsan meghatározó BB némiképp még mindig önálló márkajegyként a város mellett „lebeg”. A BB, mint márkajegy ugyan folyamatosan kopik, azonban feltétlenül pozitív emlékeket és tartalmakat hordoz és még mindig a város nevével-hírnevével szervesen egybeforr, erősíti azt.



Fesztiválok: Balatonátúszás, Szüreti fesztivál és Jazz és Bor Fesztivál A településen több olyan emblematikus fesztivál valósul meg, melyek országos hírűek és ennek köszönhetően Balatonboglár néhány napra a média fókuszába is kerül. A Balatonátúszás utóbbi években már átlagosan 10 ezer fős résztvevői kört érint, a Szüreti fesztivál pedig hagyományosan a borkultúra iránt érdeklődők eseménynaptárának fix pontja. Kevésbé generál nagy médiafigyelmet, ám régóta futó fesztivál a Jazz+bor fesztivál, melyet immáron Budapesten is megrendeznek, így további menedzselésére kiemelt figyelmet kell fordítani.


66



Elsődleges impressziók – városkép, arculat A város imázsa két szinten alakul ki. A településre érkezők, az átutazók, illetve az egy-két napnyi időt Balatonbogláron eltöltők elsődleges impressziói alapvetően meghatározzák a városról kialakult imázst. Az elsődleges impressziókat az általános városkép, annak rendezettsége és arculata, valamint ezek karaktere határozza meg. Balatonboglár általánosan megfelel a „rendezett városkép” elvárásainak. A part menti platános rész, a közpark és szabadstandok azt a benyomást keltik, hogy egy szellős kevésbé tumultuózus városban vagyunk. Ezzel összhangban azonban az érem másik oldala, hogy a város nem rendelkezik igazán olyan városközponttal, amelyet az ide látogató elsőre megtalál. Nincs olyan pezsgő központi városrész, amelyben a látogatók úgy éreznék, hogy most vannak Balatonboglár origójában. Ez természetesen a városszerkezetnek is köszönhető, ugyanis a part menti részt és a központi városrészt a 7-es út és a vasút egymástól elmetszi.



Másodlagos impressziók – helyi élmények A város imázsának kialakulásában a második szintet a látogatók ott megélt élményei és tapasztalatai adják. Az elsődleges impressziókat felerősítheti, de teljesen meg is változtathatja (pozitív és negatív arányban egyaránt) a településen eltöltött idő élménygazdagsága. Sajnos bár Balatonboglár hirdeti magáról, hogy családi üdülőhely, a köztudatban is némileg ez él, továbbá a város szerkezet is ennek megfelelő, mégis ezen túl semmilyen egyéb program, háttér-infrastruktára vagy lehetőség ezt nem támasztja alá. A település nyugodt jellege mellett nem igazán vannak olyan szórakozóhelyek, klubok, diszkók, bárok melyek a szórakozni vágyok programigényét kielégíthetnék. Mindez azt jelenti, hogy az elsődlegesen szimpatikus városkép – másként az ígéret – után nem igazán kapjuk meg azt, amire várunk, hiszen a tartalom hiányzik, ez azonban visszahat a város imázsára is.



Események, rendezvények Balatonboglár meghatározó imázs elemeinek felsorolásakor már említettünk két olyan emblematikus országos jelentőségű eseményt, melyek márkajegyként kapcsolódnak a városhoz. Egy-egy rendezvény nem csupán az annak köszönhetően odasereglő látogatókból szerezhető hasznot eredményezi. A jól megszervezett és a látogatók által kedvelt rendezvény visszahat a város imázsára is. Az említett két rendezvény remekül példázza, hogy a település alapvetően alkalmas mind területi, mind infrastrukturális szempontból a balatonátúszáshoz hasonló nagyrendezvények lebonyolítására. Egy-egy rendezvény mindig apropót jelenthet a város egy egyébként is fontos és emblematikus másik elemének kihangsúlyozására. A rendezvényt érdemes a fent felsorolt imázselemek valamelyikéhez kötni.


67



A település kommunikációs potenciálja Az imázst strukturáló legfontosabb tényezők vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül a város kommunikációs potenciálja sem. Ebben a megközelítésben ezalatt két dolgot kell vizsgálnunk. Egyrészt a már említett és felsorolt imázs elemeket, melyek kapcsán az állapítható meg, hogy Balatonboglárnak alapvetően van témája, van miről beszélnie, van mit bemutatnia és a közönség elé tárnia. Másrészt pedig a város rendelkezésére álló kommunikációs csatornák és azok használatának tudatossága, aktivitása befolyásolja az imázs kialakulását, valamint a „Balatonboglár brand” (márka) erősségét. (Részletesen erről már szó esett a kommunikációs audit során [4.6], ezért ehelyütt külön erre nem térünk ki)

A település imázs-elemeinek megjelenései Az imázs-audit második lépése annak vizsgálata, hogy a fent említett imázs-elemek, megjelenneke, illetve ha igen hogyan az egyes kommunikációs felületeken. 

A média világa A sajtóelemzésből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a médiából megismerhető Balatonboglár kép, illetve a település karakterét meghatározó imázs-elemek csak részben vannak átfedésben. Az élénk sportélet, a borkultúra, a parti sáv fejlesztése a vizsgált időszakban jelen volt – bár nem kellő hangsúllyal – a média napirendjén. Az országos hírű rendezvényekkel, a Várdomb és a Kápolnadomb témáival, illetve a családbarát üdülőhely panellel nem, vagy csak elenyésző (értsd, a média ingerküszöbét át nem törő, illetve helyi/regionális médiaszinteken megragadó) mértékben találkoztunk. Ehhez kell hozzászámolni a negatív és a kriminalisztika világából származó hírek imázs-romboló hatását. Korábbi média-megjelenéseket számba véve elmondható, hogy a Balatonátúszás, illetve egyes, évente ismétlődő kulturális események (pl. Jazz és Bor Fesztivál) meg-megjelennek a sajtó egyes felületein, de ezek imázs-teremtő hatása korlátozottnak mondható.



Outdoor felületek (bevett kültéri reklám-felületek; óriásplakátok, city-light plakátok, épülethálók, stb.) Mivel az önkormányzat hirdetésre évente csupán pár százezer forintot különít el, ezért az elemzési dimenzió nem kifejthető. Azért lenne érdemes kültéri reklámfelületeken való megjelenésre költeni, hogy a potenciális vendégkör primer impulzusokat kapjon a település által kínált turisztikai attrakciókról és imázsáról.


68



POS (angol kifejezés „point of sales”, jelentése: az értékesítés helyszínén alkalmazott kommunikációs eszközök; jelen esetben a turistatájékoztató pontokra kihelyezett kiadványok és prospektusokra kell gondolni) Ugyancsak nehezen értelmezető témakör, ugyanis az önkormányzat alig költ programajánló, településismertető, fogyasztásösztönző kiadványok gyártására és terjesztésére. Azért lenne érdemes kiadványok gyártására és terjesztésére költeni, hogy a potenciális vendégkör részletezett információkat kapjon a település által kínált turisztikai attrakciókról.



A turisták informálása és bevonása a helyi alkalmakba E dimenzióban is kevés felület alkalmas a vizsgálatra. Az önkormányzat Fonyóddal és Balatonlellével közösen készíttet a nyári hónapokra vonatkozóan egy programfüzetet, melyben a rendezvényekkel kapcsolatos imázs-elemek megjelennek. A városban működő Tourinform iroda turista tájékoztató tevékenysége kevésbé szervezett, amely a Magyar Turizmus Zrt.-vel való együttműködés instabilitására vezethető vissza. Az idelátogatók ezen a ponton kívül a központban lévő irodában juthatnak hozzá különböző kiadványokhoz. Az egyes események hirdetése, vélhetőleg az alulfinanszírozottságból fakadóan meglehetősen visszafogott és hatását tekintve nem teljes körű. A parti sávban lebonyolításra kerülő alkalmak persze jól érzékelhetőek, ám ezek imidzs-megjelenítő képessége a lakossági visszajelzések alapján fokozatosan romlanak.

Összességében elmondható, hogy a város imázs-elemeit hordozó felületei és eszközei komoly fejlesztés előtt állnak.

4.7.2. A településen élők identitás vizsgálata (belső imázs elemzés) Balatonboglár imázsának részét képezi a település lakóinak identitása is. Meghatározza azt, hiszen ez nagymértékben befolyásolja a fejlesztések irányait, a város pozicionálását, amely pedig hatással van a külső imázs alakulására. A városlakók identitásának nagy jelentősége van abból a szempontból is, hogy ez teremt megfelelő kohéziós erőt, ez jelentheti a város motorjának számító tevékeny és öntevékeny akarat alapját a fejlesztések megvalósítására. Nem utolsó sorban pedig az erős helyi identitás teszi hitelessé és tölti meg valós tartalommal a külső imázst is. Mindezért az alábbiakban elsőként áttekintjük általánosan az identitást strukturáló legfontosabb tényezőket, bemutatjuk a fókuszcsoportokon és jövőműhelyeken elhangzott belső véleményeken keresztül a Balatonboglári identitást meghatározó legfontosabb tényezőket, majd összegzésként mevizsgáljuk mindezek egységét. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

69

Az identitást strukturáló legfontosabb tényezők 

Általános énkép A település lakosságának általános énképére jellemző, hogy a lakosok határozott önidentifikációjával rendelkeznek. Ők bogláriak, és ez alapvető igazodási pont számukra. Ez természetes a városban tapasztalható erősebb lokálpatriotizmus fényében, azonban a képet néhány tényező árnyalja. Egyrészt a Boglár-Lelle kapcsolat, amelynek köszönhetően a városlakók közül még sokan a mai napig egyben tekintenek az egyébként valóságosan összenőtt két városra. Másrészt az identitás erőssége a fiatalabb korosztályoknál gyengébbnek mondható a lehetőségek és közösségi élet nem megfelelő voltára való hivatkozással.



Elégedettség Az identitás önmagában is folyamatosan mozgásban van, ami természetes egy város életében bekövetkező változások, fejlesztések és ezekből fakadó átpozicionálásokat figyelembe véve. A balatonboglári emberek identitása azonban inkább egyfajta „állóvízben” toporog. Egyfajta „elégedetlenkedő elégedettség” tapasztalható. Szeretne változni, szeretne fejlődni, ugyanakkor éppen egész jól is érzi magát a bőrében. Az identitás nem mondható jellegtelennek, legalább a minimális meglétéhez szükséges tényezők megvannak (dombok, kilátó, bor, stb.), ám éppen ezért az identitásfejlődés önnön gátját is képezik ezek a markáns imázs elemek. Külön kezelendő azonban a Szőlőskislaki városrész e tekintetben, erről azonban az identitást meghatározó legfontosabb tényezőknél ejtünk szót.



Büszkeség, magabiztosság, hiúság Az identitást képző elemek számában és minőségében a város kifejezetten jól áll. Mindez az alapja az identitásban tapasztalható átlagon felüli magabiztosságnak. A bogláriak büszkék településükre, büszkék annak adottságaira és sokkal többre tartják érdemesnek a várost, sokkal nagyobb szerepet adnának a településnek, mint amekkora annak a jelenlegi, vagy a jövőben lehetséges szerepe („a Balaton fővárosa”). A városlakók büszkék a borkultúrára, a sportéletre, a civil önszerveződésre és a sok szempontból kétes megítélés alá eső nyugalmas karakterre.



Féltékenység, irigység A büszkeséggel és magabiztossággal párhuzamosan azonban az elégedetlenkedésekben megjelenik egy általános féltékenység és irígység főként Balatonlelle irányában. Lelle az, ahol minden sikerül, ahol működnek és fejlődnek a dolgok. Lellének ott a lido-strand, az éjszakai élet, a szórakozóhelyek, ennek köszönhetően a magasabb idegenforgalomból származó bevételek. A városon belül is tapasztalható azonban féltékenység, mégpedig a


70

Szőlőskislaki városrész irányából a „nagytestvér” Balatonboglár irányába. Sokan gondolják, hogy a városvezetés aránytalanul több pénzt költ a boglári városrészek fejlesztésére, mint a kislaki egyébként is elmaradottabb rész rendbetételére. 

Konfliktusok Az egységes identitást a városon belüli markánsabb ellentétek, törésvonalak és konfliktusok tudják szétzilálni. Vallási és gazdasági szempontból nem találkozhatunk olyan markáns ellentétekkel, melyek határozottan és jól körbehatárolható módon két, vagy több csoportra szakítaná a boglári lakosságot és annak kollektív identitását. A politikai konfliktusok tekintetében az „országos átlaghoz” viszonyítva nem látunk eltérést. A megszokott jobb/bal értékrend szerinti megnyilvánulások jellemzőek, melynek mértéke és megjelenése a honlap vendégkönyv moduljának bejegyzéseiből jól rekonstruálható. Csupán egy jól kitapintható konfliktus regisztrálható, ez pedig a boglári belső és külső városrészek között húzódik meg, melyet leginkább a Szőlőskislakiak élnek meg ekként.

Az identitást meghatározó legfontosabb tényezők 

Lelle – a keserű pirula A balatonboglári identitás egyik legalapvetőbb tényezője a Lelléhez fűződő viszony. A bogláriak identitását a Balatonlelléhez való hasonlítgatás determinálja. A pezsgő-nyüzsgő város kontra nyugodt családias település ellentétpár identitás meghatározó volta mindaddig fennáll, amíg a város nem teszi egyértelműen egyik vagy másik fejlesztési irány (esetleg egy harmadik, avagy ezek ötvözete) mellé a voksát. Amíg ez nem következik be, addig bizonyosan ez a város egyik fontos beszédtémája marad és eképpen zavart okoz, nem hagyja kifejlődni és nyugvó pontra kerülni az alapvetően nyugodt és családias Boglárra hangolt városi identitást.



Szőlőskislak – a mostohatestvér Miként arról szó volt az egységes Balatonboglári identitást egyfajta irigységből, „mosothatestvér-érzésből” fakadó belső ellentét gyengíti leginkább. A szőlőskislaki városrészben élők nem is érzik igazán magukat Balatonbogláriaknak, amely megállapítást inkább a kialakult negatív élmények és ellentétek generálnak, mintsem valós alapúak, hiszen a kislaki lakosok is minden szállal Boglárhoz kötődnek. Ennek az egységes idenitás-romboló hatásnak az okai között szerepel a két településrész fejlettségi szintje, valamint a két településrészre fordított fejlesztési források közötti különbség, továbbá a településrészek fizikai (melyet az autópálya megépítése meg is erősített) és funkcionális (a Boglári rész a fejlett üdülőövezet, míg a kislaki rész az inkább kicsit elvadult, nyers táj a maga borászatával és mezőgazdaságával, tavaival) elkülönülése.


71



Önszerveződés és kohéziós erő Bogláron Az identitást nagyban befolyásoló, azt képző és újrageneráló erő – a civil önszerveződő kohéziós erő kifejezetten jónak mondható Balatonbogláron. Ugyan az elmúlt években sokat csökkent a civil élet aktivitása, ám a civil szervezetek száma még mindig az átlagnál jóval magasabbnak mondható. Ezt az öntevékeny, kezdeményező erőt azonban keresztbe metszi egy-egy konkrét fejlesztési ötlet, vagy javaslat továbbgörgetésénél, megvalósításánál a hirtelen megjelenő széthúzás és egymás akadályozása. Ez utóbbinak köszönhetően az az identitás, ami az alapvető összetartás során jött létre, az egy helyben topogás miatt lassan erodálódik és közönybe fullad. Ez jellemzően újra aktíválható, amennyiben a város fejlesztései határozottan és láthatóan megindulnak egy egyértelmű irányba.



BB – a múlt béklyójában A Balatonboglári lakosok identitását még a mai napig is alapvetően meghatározza a BB, vagyis a Balatonboglári Borgazdaság. Sokáig ez biztosította helyi munkahelyek jelentős részét, így ez a biztonságérzet egyfajta leképezése is volt a helyiek szemében. A TV reklámoknak is köszönhetően az ország jelentős része Balatonboglárral azonosította a BB-t és ez igaz volt a település lakóira is. A mai napig előjönnek olyan hangok, melyek a BB privatizálásán siránkoznak és visszaidézik azt az időszakot, amég a BB jól működött. A BB, mint alapvető identitásképző tényező nem csak a munkahelyeket biztosító jellege és nagysága miatt hagyott ilyen markáns nyomokat, hanem a neve miatt is. A város nevét viseli magában, ráadásul a dupla B betűk és a város természetes adottságára – a két dombra is utalnak. A BB név, mint márkajegy és belső identitásképző erő átpozicionálása ezért alapvető fontosságú feladat. Mivel a „BB” fogalom megmaradt, azonban tartalmilag kiüresedett, ezért azt újra meg kell tölteni olyan új tartalommal, amely a város jövőjét hivatott leképezni.



Várdomb és Kápolnadomb A város tájképi jellegét alapvetően befolyásoló két domb, a Gömbkilátó, a két kápolna, valamint a dombokhoz kapcsolódó hagyományok, rendezvények és mondák a „Bogláridentitás” központi elemét jelentik. A helyiek Balatonboglárral kapcsolatos említései között ezek

szerepelnek

az

elsők

között.

Ebből

adódóan

a

település

fejlesztésének

meghatározásakor ezeknek a területeknek a hasznosítását kiemelt figyelemmel kell kezelni, ugyanis ha valamiért, akkor a boglári emberek ezekért bizonyosan hajlandóak mindent megtenni. Ez azt jelenti, hogy adott esetben meg is védik bármitől, de támogatják is egy konszenzusos fejlesztés megvalósítását. Fontos, hogy ezen identitásképző elemek erősítése közvetlenül erősíti a helyi identitást is.


72



Befogadó város és kultúra A bogláriak identitásának részét képezi egy markánsabb lokálpatriotizmus. Ez sok esetben kicsit zárkózóttá teheti egy teleülés lakóit, azonban Balatonboglár esetében ez meglepő módon éppen fordított. A helyiek büszkeségének egyik alapja – így egyik fontos identitásalkotóelemük az, hogy „ők egy befogadó város”, hiszen a Gömbkilátó mellett, több szobrot fogadott be a város és a kultúra területén is bárki előtt tágra nyitják kapuikat. A város több éven keresztül adott otthont nyaranta a kaposvári Csiky Gergely Színháznak és más szabadtéri színházi előadásoknak, valamint hagyományosan pártolja és támogatja az avantgarde művészeti irányzatok különböző műhelyeit. Ez a nyitottság a boglári identitás olyan eleme, mely biztosítja a folyamatos megújulás lehetőségét. Történelmi gyökereit tekintve a befogadó légkör eredményeképpen a település a második világháború során tömegesen fogadott be lengyel menekülteket és francia hadifoglyokat.



Sport A helyiek identitásában erősen él a sport is, mint meghatározó tényező. A bogláriak büszkék a helyi sportéletre elsősorban a tenisz és a kézilabda, valamint a foci terén. A sport, mint identitásképző és közösségalkotó erő mindig hatékony és hatásos tud lenni, hiszen eleve a közös élmények, a közös drukkolás, és/vagy az egységes csapatszellem jócskán meg tudja acélozni egy közösség erejét. Tekintettel erre a város jövőbeni fejlesztésekor is mindenképpen számolni kell a sportéletben lakozó különleges identitásképző potenciállal.



Bor Utolsóként, de nem utolsó sorban a boglári identitás egyik legmarkánsabb elemét a bort és borkultúrát említjük. A helyiek büszkék „saját” borászaikra, olyannyira, hogy az egyes fejlesztési javaslatok között kifejezetten sokszor jelent meg a borturizmus, borút, borok utcája, és ehhez hasonló javaslatok. A borkultúrára a boglári identitásban úgy lelünk rá, mint a település elsőrangú kuriózuma és fejlesztési potenciálja, ezért a borászati ágazat támogatása is identitás erősítésként fog jelentkezni.

Balatonboglár város közös identitása Balatonboglár legfontosabb identitásképző tényezőinek feltárása után elmondhatjuk, hogy mindezek önmagukban is eléggé erősnek tekinthetőek, azonban mégsem képeznek szerves egységet. A város nem rendelkezik olyan corporate city identity-vel (települési identitástudat), mely összefogná és integrálná az eddig felsorolt tényezőket. A város egységes identitása tehát szabdalt, több fontos és hangsúlyos elem van benne, azonban az ezekhez való kötődés az szubjektív és az egyéni prediszpozíciókra támaszkodik.


73

Ami azonban közös az identitásalkotó elemekben az az, hogy nyugodt családias légkörű, avagy másként semmiképpen sem pergős, nyüzsgős jövőképet láttat.

4.8. A korábbi időszak fejlesztései Balatonbogláron az alábbi, a város céljai szempontjából fontos fejlesztések kerültek megvalósításra az elmúlt 5 évben: 1. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma

Attila, Dózsa Gy., Bocskai, Kápolna és Kilátó utcák csatornázása Szennyvízcsatorna hálózat bővítése. Balatonboglár 2004. 48.460.000 Ft Céltámogatás (19.384.000 Ft) Környezetvédelmi Alap (9.692.000 Ft) Balaton Fejlesztési Tanács (7.750.000 Ft) F032328/2001 számú KAC tám.szerződés P-VMSZ 18/2002 (BFT nyilvántartási sz.)

2. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt) 3. Projekt Projekt címe

Projekt célkitűzése

Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege

Balatonboglári strandok parki- és játszótéri berendezéseinek, infrastruktúrájának fejlesztése Játszótéri berendezések beszerzése, ivóvízellátó vezeték kapacitásbővítése, új kukák, kerékpártárolók, köztéri óra elhelyezése. Balatonboglár 2004. 10.522.948 Ft Balaton Fejlesztési Tanács (5.000.000 Ft) P-SF-21/2004 Óvoda tetőfelújítása A Mátyás király utca 5. szám alatti óvoda épületében a keleti szárny tetőfedésének felújítása, a régi palafedés bontásával, új TEGOLA bitumenes zsindelyfedés készítésével, 8 db VELUX tetőablak beépítésével, a kapcsolódó bádogos szerkezetek szükség szerinti cseréjével illetve javításával. Balatonboglár 2004. 5.456.718 Ft


74

4. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt) 5. Projekt Projekt címe

Projekt célkitűzése

Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt) 6. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 7. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve

Kodály, Platán, Fiumei és Sziget strandok medertisztítása és partvédőmű állagjavítása Strandok medertisztítása és partvédőmű állagjavítása. Balatonboglár 2004. 3.882.000 Ft Balaton Fejlesztési Tanács (2.907.000 Ft) P-VMM-13/2004 Vörös kápolna felújítása A megvalósult projekt az Önkormányzat tulajdonában álló műemlék kápolna méltó helyreállítását eredményezte. A felújítást követően az épület károsodásához vezető felázást, illetve beázási lehetőségeket megszüntettük. Az épület megjelenése a jelenlegi turisztikai és kulturális funkciójához megfelelővé vált. Balatonboglár 2005. 8.255.948 Ft Balaton Fejlesztési Tanács (5.000.000 Ft) P-TK-26/2004 Zrínyi u. ivóvíz vezeték meghosszabbítása Az M 7-es autópálya építését megelőzően a keresztező ivóvíz-vezeték szakasz megépítése. Balatonboglár 2005. 16.000.000 Ft

Szőlőskislaki csatornázása A Lengyeltóti és térsége csatornázása c. projekten belül a szőlőskislaki városrész csatornázása (Gesztor önkormányzat: Lengyeltóti). Balatonboglár (Szőlőskislak) 2005. 225.015.000 Ft Céltámogatás 40 % (135.009.000 Ft) KAC 20 % (46.417.000 Ft) VICE 15 % (7.110.000 Ft)


75

8. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 9. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 10. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 11. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 12. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve

Iparterület vízellátása A balatonboglári iparterületen kiépített vízellátás, valamint a szennyvízátemelő műtárgy külső vízellátása, illetve a tárgyban megjelölt vízellátási létesítmény megvalósulása. Balatonboglár (Klapka u-i iparterület) 2005. 20.112.000 Ft Orvosi rendelő felújítása I. ütem A kötelező minimum feltételek biztosítása az egészségügyi intézmény működéséhez. Balatonboglár 2005. 54.195.000 Ft Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács – Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések (TEKI) 140014404K (Támogatási szerződés száma) Iparterület villamos energia ellátása A balatonboglári iparterületen 620 fm 20 kV-os 3x1x150mm2 földkábel és KT 20/630 kVA-es transzformátor állomás kiépítése. Balatonboglár (Klapka u-i iparterület) 2006. 11 741 177 Ft Nyilvános WC építése a Sziget strandon Sziget strand higiénés feltételeinek biztosítása. Balatonboglár 2007. 15.215.000 Ft Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács – Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések (TEKI); Balaton Fejlesztési Tanács 140009806K (TEKI) PTF-SF-9/2006 (BFT) Sportcentrum létesítése Városi szabadidős és sportcentrum kialakítása. Balatonboglár 2007.


76

Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 13. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 14. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 15. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 16. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 17. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma

cca.1 milliárd Ft Somogy Megyei Önkormányzat (95/2001.(IX.25.) KH); Gazdasági Minisztérium SZT-TU-Balaton-5-02-03-01 Iparterület szennyvízcsatornázása Nyomott (339 m NA 200 KG PVC) és gravitációs (246 m NA 110 KPE P10) szennyvízcsatorna és 1 db szennyvízátemelő építése a Klapka u-i iparterületen. Balatonboglár (Klapka u-i iparterület) 2007. 10.010.000 Ft Ivóvíz vezeték építése az iparterületen Meglévő ivóvíz vezeték hálózat bővítése. Balatonboglár, Klapka u-i iparterület 2007. 3.621.600 Ft Bercsényi u. út-, járda és parkoló építése 205 m burkolat szélestés és útfelújítás, 170 m járdaépítés, kerékpártároló és 84 db parkoló építése a Sportlétesítmény területén, illetve előtt. Balatonboglár 2007. 47.636.899 Ft Viola u-i iskola fűtésének felújítása Fűtéskorszerűsítés. Balatonboglár 2007. 6.455.000 Ft Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács (CÉDE keretből) 127/a/2/2005. (VII.12.) József A. u. burkolatfelújítása Kapacitást nem növelő burkolatfelújítás. Balatonboglár 2007. 8.423.530 Ft Déldunántuli Regionális Területfejlesztési Tanács 1410567/TEUT


77

18. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 19. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 20. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 21. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma

Viola u. burkolatfelújítása Kapacitást nem növelő burkolatfelújítás. Balatonboglár 2008. 7.648.848 Ft Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TEUT/2008/DD-84 Dózsa Gy. u. járda felújítása Kapacitást nem növelő burkolatfelújítás. Balatonboglár 2008. 13.100.000 Ft Dózsa Gy. u. járda felújítása Kapacitást nem növelő burkolatfelújítás. Balatonboglár 2008. 10.665.000 Ft A balatonboglári polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése Az Önkormányzat polgármesteri hivatala szervezettebben, hatékonyabban és eredményesebben működjön. Balatonboglár 2009. 21.690.000 Ft Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – ÚMFT Államreform Operatív Program ÁROP-1.A.2/A-2008-0078

14. táblázat: Az elmúlt 5 év fejlesztései Balatonbogláron

Kisebbek fejlesztések is megvalósultak a településen, pl.: különböző ismertető táblák pótlása 11 millió Ft értékben.


78

Balatonbogláron az alábbi projektek, fejlesztési elképzelések kerültek az elmúlt időszakban nevesítésre, megfogalmazásra: 1. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának szervezete Projekt tervezett költségvetése 2. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának szervezete Projekt tervezett költségvetése 3. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának szervezete Projekt tervezett költségvetése 4. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának szervezete Projekt tervezett költségvetése 5. Projekt Projekt címe

Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának szervezete Projekt tervezett költségvetése

A Boglári Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda akadálymentesítése, korszerűsítése, felújítása Több épület akadálymentesítése, korszerűsítése, felújítása. Balatonboglár Balatonboglár Város Önkormányzata na. A Hétszínvirág Óvoda akadálymentesítése, korszerűsítése, felújítása Óvoda épületének akadálymentesítése, korszerűsítése, felújítása. Balatonboglár Balatonboglár Város Önkormányzata na. A Mathiász János Középiskola és Szakiskola akadálymentesítése Akadálymentesítés. Balatonboglár Mathiász János Középiskola és Szakiskola 5 millió Ft Balatonboglár, orvosi rendelő átalakításbővítés-korszerűsítés II és III. üteme Épület átalakítása, bővítése és korszerűsítése. Balatonboglár Balatonboglár Város Önkormányzata na. Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Intézmény létrehozása Olyan inézmény létrehozása, amely az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménnyel kooperálva a szociális alapellátásokon túl átmeneti elhelyezést is nyújt. Balatonboglár Fonyód Kistérségi Többcélú Társulása 220 millió Ft


79

6. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának szervezete Projekt tervezett költségvetése 7. Projekt Projekt címe

Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának szervezete Projekt tervezett költségvetése 8. Projekt Projekt címe

Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának szervezete Projekt tervezett költségvetése 9. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának szervezete Projekt tervezett költségvetése

Infrastruktúra kiépítése a Klapka utcai ipartelepen A település belterületén elhelyezkedő, 8 hektáros Klapka utcai iparterület infrastrukturájának kiépítése. Balatonboglár Balatonboglár Város Önkormányzata 115 millió Ft Kereskedelmi- és szolgáltató központ kialakítása a BB Rt. központi telephelyén A BB Rt. központi telephelyének megvásárlása, az épületek felújítása, átalakítása, ezután szolgáltató-, kereskedelmi- és logisztikai központ létrehozása. Balatonboglár Balatonboglár Város Önkormányzata 600 millió Ft Tanulmányi utak, szakmai gyakorlat külföldön Külföldi tanulmányi utak (mezőgazdasági képzés terén) szervezése, szakmai tapasztalat, gyakorlat szerzése céljából. Igény esetén szakmai programok biztosítása a külföldi félnek. Balatonboglár Mathiász János Középiskola és Szakiskola 5 millió Ft Tornaterem építés Tornaterem építése a középiskolás diákok számára. Balatonboglár Mathiász János Középiskola és Szakiskola 50 millió Ft

15. táblázat: Megfogalmazott fejlesztési szükséglet Balatonbogláron

4.9. Összegzés Balatonboglár földrajzi elhelyezkedése megfelelő: a Balaton déli partján autópályával, kikötővel és vasúttal is rendelkező település, melyet megközelíthetősége mellett mérete, infrastrukturális háttere, valamint természeti és épített környezete is kiemel a Balaton partján található települések közül.


80

Az egykoron BB városaként emlegetett település ma helyét és szerepét keresi a térségben, foglalkoztatási gondokkal küzd és a kistérségen belüli (látszat) ellentétek csapdájában vergődik. A település számos természeti értéke (Balaton, Landordi és Vad tó, Nagyberek, a vulkáni tufa tanúhegyek – Várdomb és Kápolnadomb –, a domblábi lejtős síkok, hordalékkúpok, a Jamai és Csehi patak mellett a település számos jelentős zöldfelülettel, értékes fasorral, nyitott (közterületi) és hosszan egybefüggő partszakaszokkal rendelkezik. Jelentős szőlészete, borászata mellett a jellemző gyümölcstermesztést is jól segítheti az itt folyó középfokú kertészeti képzés, amely esélyt ad a magasabb színvonalú tájgazdálkodásra. Teljes csatornázottság jellemzi a várost, az M7-es autópálya megépülése, és a 70-es út lecsökkent forgalomterhelése miatt pedig a város belső területei megújíthatók. Kereskedelmi-szolgáltató területének autópálya csomóponthoz viszonyított jó elhelyezkedése, könnyű elérhetősége a munkahelyteremtésben és a helyi gazdaság fellendítésében nagy előnyt jelenthet. Sajnos a BB gazdasági erejét eddig nem tudta pótolni más vállalati erő, a foglalkoztatás a fénykorhoz képest drasztikusan lecsökkent a településen, a munkanélküliség országos átlag feletti. Ehhez hozájárul az is, hogy a demográfiai folyamatokban felgyorsulni látszik az elöregedés a lakosság számának stagnálása mellett. A fejlődési lehetőség a vízi és vízparti turizmusban adott, a település turizmus által igényelt háttérinfrastruktúrája azonban hiányos, jelentős fejlesztésre szorul, amelyhez azonban a helyszínek adottak. Szintén fejlesztésre szorul a minőségi szolgáltatás kínálat és a régi, nagynevű rendezvények, események megújítására, újak bevezetésére is eljött az idő. A város elindult egy irányban, a családi turizmus irányában, azonban ennek minél magasabb színvonalon, minél teljesebb körben történő kiszolgálása még nagyon sok áldozatot és erőforrást igényel. A balatonboglári kulturális élet mindig is ismert volt, magas minőségű tömeg- és rétegkultúrát kiszolgáló programok, kiemelkedő sporthagyományok és sportélet, a borkultúra jelentősége jellemzi a települést, melyekre a jövőben is lehet építkezni. További alapokat jelenthet a fejlődés számára, hogy sok a hasznosítatlan vagy nem megfelelő mértékben hasznosított műemlék, műemlék jellegű épület, közterület. A város kommunikációs felületeinek és erőfeszítéseinek felmérését követően világosan kirajzolódnak azok a pontok, amelyek fejlesztésre szorulnak. Az önkormányzat kommunikációs hozzáállása „követőként” jellemezhető, ugyanis a kommunikációs eszközök használata nem tudatos, a kommunikációs rendszer működtetése ad-hoc jellegű. A városfejlesztő tevékenységek


81

támogatása érdekében szükséges lesz egy kezdeményező szemléletű, a kommunikációs erőforrások tudatos felhasználására épülő rendszer kiépítése. Az imidzs-audit megvizsgálta a település jellegének és adottságainak, illetve az idelátogató vendégekben kialakuló impressziók viszonyát. Fontos tiszta képet kapni arról, hogy a település kommunikációs eszközein mennyire köszönnek vissza ezek az elemek. Jól látható, hogy Balatonboglár megfelelő adottságokkal rendelkező település, léteznek azok az elemek, amelyekből egy vonzó településkép kialakítható lenne, ám a látogatók benyomásai ezzel ellentétesek. Sőt mi több, az önkormányzat által tartalommal megtöltött kommunikációs felületeken sem köszönnek vissza ezek az elemek. A teljes kép érdekében érdemes a balatonbogláriak identifikációs elemeit is az előző három dimenzió mellett látni. A helyiek énképe részben egybecseng a településkép egyes elemeivel, ám elmondható, hogy az egyes elemek nem alkotnak szerves egységet, így erős és egészséges (értsd az adottságokhoz és a külső szemlélők általi benyomásokhoz illeszkedő) városi öntudatról nem beszélhetünk. Mindent összevetve Balatonboglár rendkívül jó adottságokkal rendelkező település, azonban ezen potenciálját nem használja megfelelő mértékben, így jelentős fejlesztési, fejlődési lehetőségek rejlenek a városban és környezetében.


82

5. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE

A városrészek kialakításában alapvetően a területek használata, mindennapi életben betöltött szerepe játszott közre. A vasút nyomvonala markásan kettéosztja Balatonboglár belterületét, az autópálya nyomvonalával együtt pedig három részre osztja a közigazgatási területet, valamint ezek a lehatárolások meg is határozzák a területek funkcióit.

15. ábra: Balatonboglár városrészeinek lehatárolása

1. Part menti városrész: A Balatonpart felőli oldal elsősorban üdülőházas nyaraló övezet, melyet mind a városlakók, mind az ide látogató vendégek szabadidő eltöltésre, nyaralásra, kikapcsolódásra használnak. Magába foglalja a teljes Jankovich telepet is (amelynek külön részönkormányzata van).


83

2. Központi városrész: A vasút és az autópálya között található területen leginkább lakó-, kereskedelmi, szolgáltató és közfunkciók találhatók, e központi városrészbe tartozik a 70-es út és a vasúti pálya Jamai patakig terjedő, Balatonlelle irányában a közigazgatási területet érintő nyomvonala és a vasútállomás a teherpályaudvarral együtt. 3. Szőlőskislaki városrész: Az autópálya nyomvonalától délre található Szőlőskislak, amely földrajzilag különálló (háttér)település Balatonboglár közigazgatási határán belül. Eredeti közigazgatási területe a várorész lehatárolásnál kisebb, de az autópálya, mint új markáns nyomvonal elválasztó hatása miatt e területrészek ma inkább kislaki területekként értelmezhetők. A városrészi lehatárolások tartalmazzák a településrészek beépítésre nem szánt területeit (közöttük a külterületi részeket is.)

5.1. Part menti városrész A part menti városrész lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Balatonpart – Határ köz – Honvéd utca – Kodály Zoltán utca – Tinódi utca – Széchenyi utca – Hunyadi János utca – Posta köz – Dózsa György utca – Erzsébet utca – Jamai patak – Nagyberek – Csehi patak.

16. ábra: A part menti városrész lehatárolása


84

A part menti városrész állandó népessége 2001-ben 630 fő, lakónépessége 621 fő. Ezen városrész lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 16. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.) (fő)

(%)

94 342 185

15,1 55,1 29,8

Korcsoportok 0–14 15–59 60–X

A korösszetétel itt is alátámasztja az egész településre megállapított lakossági elöregedést, hiszen a part menti városrész adatai alapján az itt élők között a települési átlagnál is nagyobb az idősebb korúak részaránya. A part menti városrész esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya jelentősen meghaladja a teljes településre vetített arányt, ami az alacsony iskolai végzettségűeknél éppen fordítottan jelentkezik. 17. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.) Balatonboglár (%)

Part menti városrész (%)

22,3 11,7

17,8 18,3

Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) Felsőfokú végzettségű (25-X)

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen városrész tekintetében 44,2%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya pedig szintén az aktív korúakon belül 14%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 51,1%. A part menti városrész lakásállománya 300 db, melyből az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas, 28, % (szemben a település 16%-os átlagához képest), ami az üdülőövezeti jellegből fakad. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 51,2%, ami a települési átlagnál (42,5%) magasabb.


85

5.2. Központi városrész A központi városrész lehatárolása az alábbi közterületek segítségével történt: Erzsébet utca – Dózsa György utca – Posta köz – Hunyadi János utca – Széchenyi utca – Tinódi utca – Kodály Zoltán utca – Honvéd utca – Határ köz – Munkácsy Mihály utca – M7 autópálya – Jamai patak – Nagyberek (közigazgatási határ).

17. ábra: A központi városrész lehatárolása

A központi városrész állandó népessége 2001-ben 4.528 fő, lakónépessége 4.591 fő. Ezen városrész lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 18. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) (fő)

(%)

643 2.947 1.001

14,0 64,2 21,8



86

A korösszetétel és az iskolai végzettség ezen városrész esetében szinte megegyezik az egész településre vonatkozó adatokkal (ami ezen terület nagyságából, népességszámából fakad). 19. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) Balatonboglár (%)

Központi városrész (%)

22,3 11,7

21,0 11,8


Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen városrész tekintetében 47,2%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya pedig szintén az aktív korúakon belül 14%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 48,4%. A központi városrész lakásállománya 1.856 db, melyből az alacsony komfortfokozatú lakások aránya városi átlag alatti, 11, %. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,1%, ami a települési átlag (42,5%) körüli.

5.3. Szőlőskislaki városrész A Szőlőskislaki városrész Szőlőskislak bel- és külterületeit, valamint Balatonboglár külterületeinek az autópálya nyomvonalától délre eső részeit jelenti. A szőlőskislaki városrész állandó népessége 2001-ben 728 fő, lakónépessége 716 fő. Ezen városrész lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 20. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.) (fő)

(%)

137 453 126

19,1 63,3 17,6


A korösszetétel itt a településre jellemzőtől eltér, hiszen magasabb a fiatalok és alacsonyabb az időskorúak aránya.


87

18. ábra: A szőlőskislaki városrész lehatárolása

A szőlőskislaki városrész esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya igen alacsony, míg az alacsony iskolai végzettségűeknél ez éppen fordítottan jelentkezik, kiemelkedően magas a 34%os arány.


88

21. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.) Balatonboglár (%)

Szőlőskislaki városrész (%)

22,3 11,7

34,0 4,7


Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen városrész tekintetében 54,3%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya pedig szintén az aktív korúakon belül 23,8%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 51,1%. A szőlőskislaki városrész lakásállománya 250 db, melyből az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magas, 24%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,6%, ami a települési átlaggal (42,5%) kvázi megegyezik.


89

6. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK

Területi alapú szegregációnak nevezzük8 azt a jelenséget, amikor a különböző csoportok közötti társadalmi távolság egyúttal térbeli távolsággá válik, pl. egy-egy településen a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól (a szegregáció fogalma alatt kizárólag az alacsony társadalmi státuszú családok koncentrált együttélését értjük). A szegregáció állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra, és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit. Jelen stratégia kötelező része – amennyiben releváns – az anti-szegregációs terv, melynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot (a szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő).

19. ábra: Balatonboglár szegregációs térképe (forrás: KSH)

8

Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság: Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, 2009.) BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009

90

20. ábra: Szőlőskislak szegregációs térképe (forrás: KSH)

Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik:

A térképeken látható, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térképek azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40% feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számítanak. A térkép azonban olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának,

de

az

alacsony

népességszámuk

miatt

mégsem

tekinthetők

valódi

szegregátumoknak. A KSH adatai alapján Balatonboglár közigazgatási területén belül nem található olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek!


91

7. STRATÉGIA

7.1. A város jövőképe

7.2. Fejlesztési célok városra és a városrészekre

7.3. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése 7.3.1. Az akcióterületek bemutatása 7.3.2. Akcióterületenkénti költségbecslés 7.4. Fenntarthatósági szempontok 7.4.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja 7.4.2. Antiszegregációs program 7.5. A stratégia külső és belső összefüggései 7.5.1. Illeszkedés és összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 7.5.2. Önkormányzati ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang 7.5.3. Az önkormányzat gazdasági programjában szereplő célokkal való összhang 7.5.4. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang


92

7.5.5. Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang 7.5.6. A stratégia főbb belső összefüggései 7.5.7. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai


93

8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI

8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

8.2. Városmarketing stratégia

8.3. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

8.4. A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok

8.5. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítésére tett javaslatok

8.6. Partnerség

8.7. Monitoring és IVS felülvizsgálat


94

IRODALOM



Városrehabilitáció

2007-2013-ban

Kézikönyv

a

városok

számára

-

ÖTM

TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG, Budapest, 2007 

Városfejlesztési Kézikönyv - NFGM TERÜLETFEJLESZTÉSÉRT ÉS ÉPÍTÉSÜGYÉRT FELELŐS SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG, Budapest, 2009



Országos Területfejlesztési Koncepció, Váti, 2005




95

TERVIRATOK


96

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája. munkaanyag. Equinox Consulting Kft augusztus

Recommend Documents