BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VÁROSKÖZPONTI AKCIÓTERÜLET (A1) AKCIÓTERÜLETI TERVE. Equinox Consulting Kft január

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

BALATONBOGLÁR VÁROS – VÁROSKÖZPONTI AKCIÓTERÜLET (A1) AKCIÓTERÜLETI TERVE –

Equinox Consulting Kft. 2011. január

A1 – VÁROSKÖZPONTI AKCIÓTERÜLETI TERV – BALATONBOGLÁR

KÉSZÍTETTÉK

Happ Norbert Bardóczi Sándor Dömötör Tamás PhD Gábor Péter Kadlok Nándor Kriston Kristóf Kugler Anita Szabó Levente

közgazdász, vezető tanácsadó, projektvezető tájépítész mérnök, vezető tervező, várostervezési szakértő tájépítész mérnök, participációs szakértő tájépítész mérnök, vezető tervező, várostervezési szakértő közgazdász, vezető tanácsadó közgazdász, vezető tanácsadó közgazdász, vezető tanácsadó közgazdász, vezető tanácsadó

Fax: +36 1 430 0853 E-mail: [email protected] H-1031 Budapest, Záhony u. 7. - Graphisoft Park

225


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ................................................................................................................. 231 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ....................................................................................... 232 1.1. AZ IVS-BEN KIJELÖLT STRATÉGIAI CÉLOK A1 AKCIÓTERÜLETET ÉRINTŐ RÉSZCÉLJAI ................. 232 1.2. AZ A1 AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉS ÖSSZEFOGLALÓ PROGRAMJA, TARTALMA ........................ 235 1.3. AZ A1 AKCIÓTERÜLETEN BELÜL, A ROP FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROS-REHABILITÁCIÓ PÁLYÁZAT TEVÉKENYSÉGEINEK ÖSSZEGZÉSE .............................................................................. 239 1.4. A ROP FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROS-REHABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT TEVÉKENYSÉGEINEK ÜTEMEZÉSE ÉS KÖLTSÉGEI .......................................................................................................... 241 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA .... 246 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

AZ A1 AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ............................................................................. 246 A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA .................................................................................. 250 HELYZETELEMZÉS .................................................................................................. 255 AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE ................................................ 257 2.4.1. Az akcióterület beépítésre szánt területeinek elemzése ....................................260 2.4.2. Az akcióterület beépítésre nem szánt területeinek elemzése.............................262 2.4.3. Védelmek és korlátozások áttekintése az akcióterületen ..................................264 2.5. MEGELŐZŐ VÁROS-REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA ................................... 266 2.6. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA........................................................................................... 271 2.6.1. Demográfiai helyzet .....................................................................................271 2.6.2. Gazdasági-társadalmi helyzet .......................................................................272 2.6.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ..........................................................273 2.6.4. Jövedelmi helyzet ........................................................................................273 2.6.5. A környezeti értékek bemutatása ...................................................................273 2.6.6. A környezeti károk bemutatása és feltárása....................................................278 2.6.7. Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte ........................................280 2.6.8. A közbiztonság helyzete ...............................................................................280 2.7. AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA .......................................................................................................... 282 2.7.1. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete .........................................................................282 2.7.2. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közműhálózat helyzete .................................................................................290 2.7.3. Az akcióterületen feltárt problémák ...............................................................296 2.8. FUNKCIÓELEMZÉS ................................................................................................ 298 2.8.1. Az akcióterület jelenlegi gazdasági funkciói ...................................................298 2.8.2. Az akcióterület jelenlegi közszféra funkciói .....................................................300 2.8.3. Az akcióterület jelenlegi közösségi funkciói ....................................................301 2.8.4. A funkcióhiányok azonosítása az elvégzett igényfelmérések alapján ................304 2.8.5. Kihasználtsági terv .......................................................................................308 2.9. A TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE ......................................................................... 314 2.10. A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK VIZSGÁLATA ......................................... 316 2.11. PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA .................................................................. 316 3. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI ......................................... 319 3.1. AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI ............................................................................ 322 3.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROS-REHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE ......................................................................................... 323 3.2.1. Beépítési javaslat elkészítése ........................................................................323

226


3.3.

3.4.

3.5. 3.6.

3.7. 3.8. 3.9.

3.2.2. Műszaki támogatás ......................................................................................328 3.2.3. Önkormányzat és beruházó igényeinek egyeztetése .......................................329 3.2.4. Városmarketing stratégia elkészítése .............................................................329 3.2.5. Pilot projektek megvalósítása demonstrációs jelleggel ....................................330 3.2.6. Együttműködés a közlekedési hatósággal ......................................................331 3.2.7. A lakosság bevonásának intézményesítése ....................................................332 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM (2007-2013 KÖZÖTT) VÁROS-REHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ BEAVATKOZÁSOK ............................................. 334 3.3.1. A közszféra projektelemeinek részletes műszaki bemutatása ............................363 3.3.2. Egyéb tevékenységek („Soft” elemek) ...........................................................379 A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTHATÓVÁ VÁLÓ PROJEKTEK ........................................................................................................................ 383 3.4.1. Egy, vagy néhány ingatlanra kiterjedő építési, ingatlanfejlesztési projekt ..........389 3.4.2. Potenciális kiegészítő beruházások (felújítások) ..............................................389 A PÁLYÁZATON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN.................................................................................................. 389 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI .............................................................. 392 3.6.1. Gazdasági hatások......................................................................................392 3.6.2. Társadalmi hatások .....................................................................................393 3.6.3. Esélyegyenlőségi hatások .............................................................................394 3.6.4. Környezeti hatások.......................................................................................395 3.6.5. Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok ..........................................396 KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ........................................................................................ 400 VÁROS-REHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE ............................................ 405 AZ EATT/ATT KÉSZÍTÉSE SORÁN LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK ............................ 408

4. PÉNZÜGYI TERV ..................................................................................................... 416 4.1. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK......................................................................................... 416 4.2. MŰKÖDÉSI BEVÉTELI ÉS KÖLTSÉGTERV ........................................................................ 424 4.2.1. Gazdasági funkció – Balatonboglár Város Önkormányzata.............................425 4.2.2. Gazdasági funkció – Sziládi Sándorné ..........................................................426 4.2.3. Gazdasági funkció – Zics Ottó .....................................................................426 4.2.4. Gazdasági funkció – Bauer Károlyné.............................................................427 4.2.5. Gazdasági funkció – Pálffy Gábor ................................................................427 4.2.6. Gazdasági funkció – Szabó Kerekes Judit ......................................................428 4.2.7. Közösségi funkció ........................................................................................428 4.2.8. Közterület (városi) funkció ............................................................................429 4.3. JÖVEDELEMTERMELÉS VIZSGÁLATA ............................................................................. 430 4.4. PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG VIZSGÁLATA ................................................................ 431 4.5. KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉS ....................................................................................... 432 4.5.1. Közgazdasági költségek ...............................................................................433 4.5.2. A projekt közgazdasági hasznainak becslése (externáliák) ..............................434 4.5.3. Közgazdasági elemzés .................................................................................438 5. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE..................................................................... 439 5.1. AKCIÓTERÜLETI TERVET MEGVALÓSÍTÓ PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA ......... 439 5.2. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS ................................................................................... 445 TERVIRATOK ............................................................................................................... 447 MELLÉKLETEK.............................................................................................................. 448

227


ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA: 2. ÁBRA: 3. ÁBRA: 4. ÁBRA: 5. ÁBRA:

BALATONBOGLÁR CÉLFÁJA ................................................................................... 233 A 'VÁROSKÖZPONTI' AKCIÓTERÜLET ELHELYEZKEDÉSE A TELEPÜLÉSEN BELÜL (ÁTNÉZET) ......... 246 AZ A1 AKCIÓTERÜLET (VÁROSKÖZPONTI) TERÜLETÉNEK LÉGIFELVÉTELE............................. 247 AZ A1 AKCIÓTERÜLET PONTOS LEHATÁROLÁSA .......................................................... 249 A FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROS-REHABILITÁCIÓ JOGOSULTSÁGÁT IGAZOLÓ TÉRKÉPVÁZLAT ......... 251

7. ÁBRA:

A TERÜLETRE ÉRVÉNYES SZABÁLYOZÁSI TERV VONATKOZÓ SZELVÉNYE (FORRÁS: STADLER ÉPÍTÉSZIRODA, 2005) AZ A1 AKCIÓTERÜLET HATÁRAIVAL ............................................. 259 BALATONBOGLÁR SZABÁLYOZÁSI TERVE, JELMAGYARÁZAT (FORRÁS: STADLER ÉPÍTÉSZIRODA, 2005)............................................................................................................. 260 AZ ELMÚLT IDŐSZAK FEJLESZTÉSEI AZ AKCIÓTERÜLETEN .................................................. 46 BALATONBOGLÁR TERÜLETÉN ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA 20062009 (BALATONLELLEI RENDŐRŐRS ADATAI ALAPJÁN) ................................................. 281 AZ AKCIÓTERÜLETEN BELÜLI ÉS AZ AKCIÓTERÜLETET FELTÁRÓ KÖZÚTHÁLÓZAT JELLEMZŐI ..... 284 BALATONBOGLÁR VÍZPARTI SÉTÁNYÁNAK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI (GARTEN STÚDIÓ TANULMÁNYTERVE ALAPJÁN) .................................................................................. 287 AZ AKCIÓTERÜLETET JELENLEG KISZOLGÁLÓ JELENTŐSEBB PARKOLÓ TERÜLETEK ................. 289 AZ AKCIÓTERÜLETEN BELÜLI ÉS AZ AKCIÓTERÜLETET FELTÁRÓ KÖZMŰHÁLÓZAT .................. 295 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI PROBLÉMÁK BEMUTATÁSA AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSSAL I. ÜTEMBEN ÉRINTETT TERÜLETÉN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN ................................................... 297 TULAJDONVIZSGÁLAT AZ AKCIÓTERÜLET I. ÜTEMŰ BEAVATKOZÁSI TERÜLETÉN ..................... 314 A PLATÁN STRAND ÉS KÖRNYÉKÉNEK VIZSGÁLATI TERVE - FUNKCIÓSÉMÁK (FORRÁS: GARTEN STÚDIÓ) .......................................................................................................... 324 A PLATÁN STRAND ÉS KÖRNYÉKÉNEK FEJLESZTÉSÉRE KÉSZÍTETT KÖRNYEZETRENDEZÉSI KONCEPCIÓTERV (FORRÁS: GARTEN STÚDIÓ)............................................................ 324 A PLATÁN STRAND ÉS KÖRNYÉKÉNEK FEJLESZTÉSE - LÁTVÁNYTERVEK (FORRÁS: GARTEN STÚDIÓ) ..................................................................................................................... 325 A PLATÁN STRAND ÉS KÖRNYÉKÉNEK FEJLESZTÉSE- FUNKCIÓSÉMA (FORRÁS: LÉPTÉK-TERV TÁJÉPÍTÉSZ IRODA) .............................................................................................. 326 A PLATÁN STRAND ÉS KÖRNYÉKÉNEK FEJLESZTÉSE- KERTÉPÍTÉSZETI TERV (FORRÁS: LÉPTÉK-TERV TÁJÉPÍTÉSZ IRODA) .............................................................................................. 327 PLATÁN STRAND ÉS KÖRNYÉKÉNEK FEJLESZTÉSE- BOGLÁRI BUBORÉK JÁTSZÓTÉR (FORRÁS: LÉPTÉK-TERV TÁJÉPÍTÉSZ IRODA) ............................................................................. 327 TÉRKÉPVÁZLAT A PÁLYÁZAT KERETÉBEN TERVEZETT ÖNKORMÁNYZATI BEAVATKOZÁSOKRÓL..... 362 A PARTI SÉTÁNY KELETI SZAKASZA SZEZON UTÁN ......................................................... 364 A PARTI SÉTÁNY MEGÚJULÓ SZAKASZÁNAK KERESZTMETSZETE (FORRÁS: LÉPTÉK-TERV) .......... 364 A PLATÁN SOR MAI KÉPE ....................................................................................... 365 A PLATÁN SOR RENDEZÉSÉNEK KONCEPCIÓTERVE, KERESZTMETSZETI ÁBRA (FORRÁS: GARTEN STÚDIÓ) .......................................................................................................... 365 A PLATÁN SOR KIVITELI TERVBEN SZEREPLŐ RÉSZLETES HELYSZÍNRAJZA ............................... 142 A PARTI SÉTÁNY KIVITELI TERVBEN SZEREPLŐ RÉSZLETES HELYSZÍNRAJZA.............................. 143 A BUBORÉK JÁTSZÓTÉR (MULTIFUNKCIONÁLIS SPORT- ÉS SZABADIDŐTÉR KONCEPCIONÁLIS ALAPRAJZA (FORRÁS: LÉPTÉK-TERV) .......................................................................... 373 PÉLDÁK MEGVALÓSULT FŰZÉPÍTMÉNYEKRE ÉS TEREPJÁTÉKRA ........................................... 154 A LÉPTÉK-TERV KONCEPCIÓTERVÉBEN SZEREPLŐ FŰZÉPÍTMÉNY LABIRINTUS BEVONÁSSAL TÖRTÉNŐ MŰVÉSZETI KIVITELEZÉSE JÓ ESÉLYT KÍNÁL A FEJLESZTÉS LAKOSSÁGI NÉPSZERŰSÍTÉSÉRE .......... 382 BALATONBOGLÁRI TERMÉKÖTLETEK A LÉPTÉK-TERV KONCEPCIÓTERVE ALAPJÁN .................. 155 A MAGÁNSZFÉRA TERVEZETT FEJLESZTÉSEI A ROP PÁLYÁZAT KERETÉBEN ............................ 384

6. ÁBRA: AZ AKCIÓTERÜLETEN MEGJELENŐ FUNKCIÓK (A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL, AZ AKCIÓTERÜLETI INDIKÁTOROK MINIMUM ÉRTÉKEI ALAPJÁN) ....................................... 28 8. ÁBRA: 9. ÁBRA: 10. ÁBRA: 11. ÁBRA: 12. ÁBRA: 13. ÁBRA: 14. ÁBRA: 15. ÁBRA: 16. ÁBRA: 17. ÁBRA: 18. ÁBRA: 19. ÁBRA: 20. ÁBRA: 21. ÁBRA: 22. ÁBRA: 23. ÁBRA: 24. ÁBRA: 25. ÁBRA: 26. ÁBRA: 27. ÁBRA: 28. ÁBRA: 29. ÁBRA: 30. ÁBRA: 31. ÁBRA: 32. ÁBRA: 33. ÁBRA: 34. ÁBRA:

228


35. ÁBRA: A VENDÉGLÁTÁS ÜZLETEINEK FEJLESZTÉSE PROJEKTTEVÉKENYSÉGHEZ TARTOZÓ, KIVITELI TERVBEN SZEREPLŐ ALAPRAJZ AZ ÁTALAKÍTÁSRÓL ..................................................................... 157 36. ÁBRA: A KISKERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEK FEJLESZTÉSE PROJEKTTEVÉKENYSÉGHEZ TARTOZÓ KIVITELI TERV ALAPRAJZA........................................................................................ 159 37. ÁBRA: AZ ÁTSTRUKTURÁLT BALATONBOGLÁRI HONLAPON AZ IVS MENÜPONT ALATT FOLYAMATOSAN FELTÖLTÖTTÜK AZ IVS ÉS AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉS DOKUMENTUMAIT ....................... 408 38. ÁBRA: A CIVIL FÓKUSZCSOPORTOS BESZÉLGETÉSRŐL KÉSZÜLT VIDEO RÉSZLETE ........................... 409 39. ÁBRA: MI ÉPÜLJÖN A FELTÖLTÉS TERÜLETÉN? - A LAKOSSÁGI FÓRUM KÉPEI ................................ 410 40. ÁBRA: AZ AKCIÓTERÜLET STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS PARTNEREI ........................................................................................................ 212 41. ÁBRA: AZ OPERATÍV PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS KAPCSOLATI VISZONYAI ........ 216

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. TÁBLÁZAT: AZ A1 AKCIÓTERÜLET ÁTFOGÓ CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI ................................................. 234 2. TÁBLÁZAT: A KÖZSZFÉRA FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROS-REHABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTELEMEI ....................................................................... 11 3. TÁBLÁZAT: A MAGÁNSZFÉRA FEJLESZTÉSI FELADATAI AZ AKCIÓTERÜLETEN ...................................... 12 4. TÁBLÁZAT: A KÖZSZFÉRA EGYÉB KERETEK KÖZÖTT MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT PROJEKTELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA ............................................................................................ 13 5. TÁBLÁZAT: JELEN PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK TERVEZETT ÜTEMEZÉSE ......... 18 6. TÁBLÁZAT: JELEN PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSE (FÉLÉVES BONTÁSBAN) ....................................................................................... 20 7. TÁBLÁZAT: AZ A1 AKCIÓTERÜLET KITERJEDÉSE ÉS LAKOS SZÁMA A TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET TÜKRÉBEN* ................................................................................................... 248 8. TÁBLÁZAT: AKCIÓTERÜLETI INDIKÁTOROK ............................................................................. 29 9. TÁBLÁZAT: AZ A1 AKCIÓTERÜLET ÁTFOGÓ CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI ................................................. 257 10. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ SZABÁLYOZÁSI TERVI ÖVEZETEK .................................. 33 11. TÁBLÁZAT: ORSZÁGOS ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK ÉS ÉPÜLETEK ............................. 264 12. TÁBLÁZAT: AZ ELMÚLT IDŐSZAK FEJLESZTÉSEI AZ AKCIÓTERÜLETEN .............................................. 42 13. TÁBLÁZAT: LAKÓNÉPESSÉG KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ AKCIÓTERÜLETEN (2001.)..... 47 14. TÁBLÁZAT: LAKÓNÉPESSÉG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA A KÖZPONTI VÁROSRÉSZBEN (2001.) ........................................................................................................ 47 15. TÁBLÁZAT: ÁLLANDÓ LAKOSSÁG KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ AKCIÓTERÜLETEN (2001.) ................................................................................................................... 47 16. TÁBLÁZAT: ODA- ÉS ELVÁNDORLÁSOK SZÁMA A VÁROSBAN (2002 ÉS 2008 KÖZÖTT) .................... 48 17. TÁBLÁZAT: BALATONBOGLÁR UTCÁINAK BŰNÖZÉSI STATISZTIKAI ADATAI (BALATONLELLEI RENDŐRŐRS ADATAI ALAPJÁN) .............................................................................................. 57 18. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETI UTCÁK KÖZÚTI JELLEMZŐI .......................................................... 61 19. TÁBLÁZAT: PARKOLÓHELYEK A VÁROSKÖZPONTI AKCIÓTERÜLETEN ............................................. 64 20. TÁBLÁZAT: BALATONBOGLÁR KIKÖTŐBE ÉRKEZŐ ÉS INDULÓ SZEMÉLYHAJÓ JÁRATOK ...................... 66 21. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETI UTCÁK KÖZMŰ ELLÁTOTTSÁGA .................................................... 68 22. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLET PARTI , FUNKCIÓHIÁNYOS TERÜLETÉN TALÁLHATÓ GAZDASÁGI FUNKCIÓINAK ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉSE............................................................... 76 23. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLET KÖZSZFÉRA FUNKCIÓINAK ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉSE ........................ 76 24. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLET EDDIGI RENDEZVÉNYEI ............................................................... 86 25. TÁBLÁZAT: A FELTÖLTÖTT TERÜLET FEJLESZTÉSEKET KÖVETŐ, KIBŐVÍTETT RENDEZVÉNYNAPTÁRA .......... 86 26. TÁBLÁZAT: VÁROSKÖZPONTI AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉVEL CÉLZOTT LAKOSSÁGI ÉS KÜLSŐ, TURISZTIKAI CÉLCSOPORTOK .............................................................................................. 87 27. TÁBLÁZAT: A VÁROSKÖZPONTI AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉVEL CÉLZOTT BEFEKTETŐI ÉS EGYÉB NEM TURISZTIKAI CÉLCSOPORTOK ............................................................................... 88

229


28. TÁBLÁZAT: AZ I. ÜTEMŰ BEAVATKOZÁSI TERÜLET TULAJDONVIZSGÁLATA ..................................... 315 29. TÁBLÁZAT: A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEINEK ÉS A TERVEZETT FEJLESZTÉSEKNEK KAPCSOLÓDÁSA ........... 93 30. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLET ÁTFOGÓ ÉS SPECIFIKUS CÉLJAI, INDIKÁTORAI ................................... 97 31. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETEN TERVEZETT VÁROSFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK SZERINT ......................................................................................................... 98 32. TÁBLÁZAT: ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A PÁLYÁZAT KERETÉBEN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOKRÓL ........ 110 33. TÁBLÁZAT: A FEJLESZTÉSEKET KÖVETŐEN, A CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN MÉRHETŐ INDIKÁTOROK ..... 112 34. TÁBLÁZAT: PROJEKTTEVÉKENYSÉGEKRE VÁLLALT INDIKÁTOROK.................................................. 114 35. TÁBLÁZAT: BEAVATKOZÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA ............................................................ 115 36. TÁBLÁZAT: A KÖZSZFÉRA FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROS-REHABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTELEMEI ..................................................................... 139 37. TÁBLÁZAT: A FELTÖLTÖTT TERÜLET FEJLESZTÉSEKET KÖVETŐ, KIBŐVÍTETT RENDEZVÉNYNAPTÁRA ........ 153 38. TÁBLÁZAT: A MAGÁNSZFÉRA ÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ AKCIÓTERÜLETEN ................... 161 39. TÁBLÁZAT: A MAGÁNSZFÉRA KIEGÉSZÍTŐ BERUHÁZÁSI LEHETŐSÉGEI AZ AKCIÓTERÜLETEN ............... 161 40. TÁBLÁZAT: A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TOVÁBBI (FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PÁLYÁZATON KÍVÜLI) TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN .................. 162 41. TÁBLÁZAT: BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATRA VONATKOZÓ ESÉLYEGYENLŐSÉGI ADATOK 168 42. TÁBLÁZAT: A PÁLYÁZÓ ESÉLYEGYENLŐSÉGI VÁLLALÁSAI A PROJEKT KAPCSÁN ................................ 169 43. TÁBLÁZAT: BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETI ADATOK ........ 169 44. TÁBLÁZAT: A PÁLYÁZÓ KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI VÁLLALÁSAI A PROJEKT KAPCSÁN .............. 170 45. TÁBLÁZAT: KOCKÁZATOK BEKÖVETKEZÉSI VALÓSZÍNŰSÉGE ÉS A PROJEKT CÉLJAIRA GYAKOROLT HATÁSA ................................................................................................................. 172 46. TÁBLÁZAT: KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSA ÉS KEZELÉSE ............................................................ 173 47. TÁBLÁZAT: JELEN PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK TERVEZETT ÜTEMEZÉSE ....... 178 48. TÁBLÁZAT: KIINDULÁSI ADATOK ....................................................................................... 188 49. TÁBLÁZAT: JELEN PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSE ÉS TÁMOGATÁSI INTENZITÁSAIK ............................................................................. 416 50. TÁBLÁZAT: JELEN PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSE (FÉLÉVES BONTÁSBAN) ..................................................................................... 418 51. TÁBLÁZAT: PROJEKTMENEDZSMENT KÖLTSÉGEK SORON TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS RÉSZLETEZÉSE ........ 193 52. TÁBLÁZAT: A PROJEKTRE FORDÍTOTT MUNKAIDŐ RÉSZLETES BONTÁSA........................................ 193 53. TÁBLÁZAT: FORRÁSÖSSZETÉTEL ........................................................................................ 195 54. TÁBLÁZAT: EGYES PROJEKTELEMEKRE VETÍTETT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ FAJLAGOS KÖLTSÉGEK .................................................................................................. 196 55. TÁBLÁZAT: TÁMOGATÁSI ÖSSZEG ÉS INTENZITÁS KISZÁMÍTÁSA ................................................. 203 56. TÁBLÁZAT: BEAVATKOZÁS-HATÁS MÁTRIX ............................................................................ 206 57. TÁBLÁZAT: NATURÁLIA-MÁTRIX ......................................................................................... 207 58. TÁBLÁZAT: KÜLSŐ SZAKÉRTŐK KIVÁLASZTÁSA ....................................................................... 215

230


BEVEZETŐ Az előzetes akcióterületi terv (EATT) az akcióterület fejlesztését megalapozó településrendezési tervekben, valamint, az integrált városfejlesztési stratégiában (IVS) meghatározott önkormányzati városfejlesztési elképzelés összehangolt megvalósítási terve, amely az adott régió Regionális Operatív Programjához (ROP) kiírt város-rehabilitációs pályázat első fordulójához íródik, majd a második forduló során egészül ki immár véglegesnek tekinthető akcióterületi tervvé (ATT). Jelen akcióterületi terv a balatonboglári központi városrészben kijelölt ún. VÁROSKÖZPONTI (A1) városfejlesztési akcióterületen a városi önkormányzat irányításával és ellenőrzésével végrehajtásra kerülő városfejlesztési akció terve, amely a megvalósítás komplex (városrendezési, műszaki, pénzügyi) forgatókönyveként szolgál az Önkormányzat számára. A városfejlesztési akció olyan összetett tartalmú önkormányzati fejlesztés végrehajtását jelenti, melyet a város önkormányzata meghatározott idő alatt, meghatározott műszaki, gazdasági, társadalmi és városépítészeti eredményekkel, meghatározott pénzügyi paraméterekkel (kiadásokkal és bevételekkel) valósít meg. Az akcióterületen az Önkormányzat irányításával és ellenőrzésével végrehajtásra kerülő városfejlesztési akció megvalósításának alapja az akcióterületi terv. Az Önkormányzat Képviselő-testülete határozattal hagyja jóvá a tényleges végrehajtás alapjának szánt akcióterületi tervet, ami ezzel a jóváhagyással válik a megvalósítás alapjává. Az akcióterületi terv azáltal válik a városfejlesztés egyik eszközévé, hogy a menetrendszerű évenkénti aktualizálásával az Önkormányzat a tervezett városfejlesztési akció végrehajtása folyamán, menetközben is hozzá tudja igazítani az akcióterületi terv megvalósítását a valóságos körülményekhez. Ezen kívül – nagy probléma esetén – lehetősége van az azonnali operatív beavatkozásra is. Tartalmi szempontból jelen ATT a VÁROSKÖZPONTI városfejlesztési akcióterület összehangolt fejlesztésére irányuló városfejlesztési akció végrehajtása során a kijelölt városi szövet megújítására, dinamizálására tesz tervi operatív javaslatokat. A városi szövet az épületek, és az épületek közötti, általuk alkotott épített tér együttese. A városi szövet átalakítása szükséges azért, hogy a városi szövet eme darabjának előállításával ki lehessen elégíteni a helyi gazdaság és társadalom fejlődéséből fakadó, és a város szövetével kapcsolatban folyamatosan jelentkező új igényeket, illetve azért is, hogy a városi szövet átstrukturálásával a közszféra elő tudja segíteni a helyi társadalmi-gazdasági fejlődést, illetve annak fellendülését.

231


1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Balatonboglár városi szintű célkitűzéseit a településfejlesztési koncepció felülvizsgálata és az erre épülő, 2009-ben a város egészére elkészített IVS határozza meg. Ezek alapján a városi szintű célmeghatározás a Barátságos és Biztonságos város státuszának megerősítése. A város mértéktartó és organikus fejlődés mellett elkötelezett.

1.1.

Az IVS-ben kijelölt stratégiai célok A1 akcióterületet érintő részcéljai

Balatonboglár jövőképében felvázolt célkitűzés a város adottságait és eddigi fejlesztési folyamatát tekintve reálisan elérhető, ha a következő 7-20 évben sikerül a felvázolt célok beteljesülését szolgáló programokat, illetve azok jelentős részét megvalósítani. A nagy volumenű ipari fejlesztések lehetősége Bogláron illuzórikus, a település jövőképében a turizmusnak kiemelt szerepe kell legyen. A rétegturizmus (bor-gasztronómiai, kulturális, sport) mellett a fejlesztésben a legfőbb szerep a tömegturizmuson belül a családbarát turizmus létesítményi, rendezvényi és szolgáltatási szinten történő kiszolgálása lehet. A több lábon állás érdekében a kertészet-szőlészet-borászat és a szolgáltatás-kereskedelem fejlesztése is fontos, hosszabb távon pedig meg kell vizsgálni egyéb gazdasági ágak megjelenítését, amelyek az üdülőkörzet által biztosított keretek között letelepíthetők. Balatonboglár térségi viszonylatban fejlett, jelentős arányú beépített területekkel bír, ezért fokozott hangsúlyt kell fektetni a mennyiségi növekedés helyett a minőségi átalakulásra, a meglévő területek színvonalának erősítésére, a meglévő potenciál jobb, hatékonyabb kihasználására. Mindezeket a társadalmi-gazdasági és térbeli szerkezetátalakuláshoz illeszkedve kell megtennie. Balatonboglár városi szintű célkitűzéseit az alábbi – az IVS részét képező – összefoglaló ábrával szemléltetjük, amely Balatonboglár célfáját mutatja be:

232


ALAPCÉL – JÖVŐKÉP Balatonboglár alapcélja a Barátságos és Biztonságos város státuszának megerősítése. A város mértéktartó és organikus fejlődés mellett elkötelezett.

STRATÉGIAI (ÁTFOGÓ) CÉLOK Barátságos Város Turizmus  Egységes, egyedi turisztikai arculat meghatározása  Családbarát szolgáltatások kialakítása  Térségi összefogás, feladatmegosztás  Főszezonon kívüli programok és szolgáltatások fejlesztése, csomagok létrehozása  Szolgáltatások, rendezvények minőségi fejlesztése, számosságuk növelése

Biztonságos Város Kultúra

 A szőlő és bor markáns előtérbe helyezése  Kulturális élet, kulturális rendezvények megújítása  Hatékony párbeszéd, belső erőforrások kihasználása  Környezetkultúra fejlesztése

Foglalkoztatás RÉSZCÉLOK  A település jövőképébe illő gazdasági társaságok letelepedésének ösztönzése  Kereskedelmi-szolgáltató terület fejlesztése  A helyi gazdaság, gazdálkodás ösztönzése, helyi termékek térnyerésének elősegítése  Helyi kertészeti kultúra és képzés összehangolása

Közszolgáltatások

 Közintézmények hatékonyságának növelése  Az egészségügyi infrastruktúra magas színvonalra fejlesztése, szolgáltatási kör szélesítése  Az oktatási és szociális ellátás fejlesztése  Közterületek infrastruktúrájának minőségi fejlesztése és kiegyenlített kihasználása

Környezeti fenntarthatóság  Városi zöldfelületek megtartása, rendben tartása, megújítása, fejlesztése  A Nagyberek ökológiai állapotának rehabilitációja és környezetbarát hasznosítása a térségi érdekek figyelembe vételével  Környezeti állapot javítása  Helyi természeti és környezeti adottságok fenntartható hasznosítása  Energiabiztonság javítása

1. ábra: Balatonboglár célfája

233


A három lehatárolt városrészben a fent vázolt városi célok rendszerének más-más súlyponti elegyére van szükség, hogy a város egészére vonatkozó célfa teljesülhessen. A Központi városrészben a kulturális és turisztikai vonzerők olyan fejlesztésére van elsősorban szükség, amelyek a családbarát turizmus minőségi fejlesztésén keresztül a város hosszú távú gazdasági stabilitását alapozzák meg közvetlen és közvetett módon egyaránt. Ezzel egy időben oldani szükséges a városközpontot és a parti zónát elszeparáló, markáns közlekedési nyomvonalak hatásait, a városszerkezet átalakításával a két városrész közötti gyalogos, kerékpáros és gazdasági kapcsolatok sokkal markánsabb biztosításával, a határoló közlekedési nyomvonalak káros környezeti ártalmainak mérséklésével. 1. táblázat: Az A1 akcióterület átfogó céljai, részcéljai

Akcióterületi átfogó cél Akcióterületi részcélok A1 (Városközponti) akcióterület  Stratégiai elhatározás, hogy a hármas domb és környezete nagyobb szerepet kapjon a város kulturális kínálatának bővítésében, de ezeken a területeken elsősorban a magas kultúra és a rétegigények kielégítése történjen meg.  A kultúrához kapcsolódó intézményrendszer racionalizálása Az akcióterület fejlesztése a (iskolák, óvoda, bölcsőde, könyvtár stb.) felújítása. kultúra témaköre mentén.  Környezeti, közlekedési és térszervezési kultúra erősítése: az amúgy is komoly zöldfelületekkel rendelkező város zöldfelületi fejlesztéseire helyezett hangsúly által, a városközpont rendezésével, valamint a közterületek minőségi javításával, összehangolt rendszerének kiépítésével.  A tömegigények teljesítését elsősorban a parti zóna területére fókuszálja a város.  A Balaton-törvény szigorú keretei között megtalálni a megfelelő, turisztikai igényekhez igazodó fejlesztési A turizmus irányokat. infrastruktúrájának  A feltöltött terület hosszú távú hasznosításának megoldása. fejlesztése.  A közterületek, közösségi terek minőségi fejlesztése.  Az igazgatási központ és a parti területek kapcsolatrendszerének (elsősorban gyalogos és kerékpáros kapcsolatok) minőségi javítása.  A területen megtalálható funkciók rendezése, szelektálása. A foglalkoztatás  Turisztikai kínálat bővítése, vállalkozások fejlesztésének helyzetének javítása. ösztönzése.

234


1.2.

Az A1 akcióterületi fejlesztés összefoglaló programja, tartalma

Az akcióterületen háromtípusú beavatkozás történik. A beavatkozások első csoportját a közszféra által a funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat keretében lebonyolítható projektelemek alkotják. A második nagy csoportot a magánszférának a közszféra megújítási tevékenysége kapcsán keletkező projekt lehetőségei alkotják. A harmadik csoportba pedig azok a közszféra által kezdeményezett projektelemek tartoznak, amelyeket nem a funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat útján kíván megvalósítani. Az akcióterületen jelentős önkormányzati ingatlanvagyon található, amelyek jó esélyt nyújtanak nem csak a profitot nem termelő vagy csak közvetetten (a környezetminőség javítása útján elért nagyobb látogatottság növelésben) termelő, hanem közvetlenül is termelő (ingatlanfejlesztések, élménystrand kiépítés és üzemeltetés, szolgáltatás kiépítés, reklám-, közterület használat-, bérleti díjak útján) közszféra beruházásokra is. Ezekkel az elemekkel egy a jelenleginél kiegyensúlyozottabb, fenntarthatóbb közterület-gazdálkodás és nívósabb környezetrendezés teremthető meg több lépcsőben, ütemezve. A közszférának a ROP funkcióbővítő város-rehabilitáció pályázat keretében elvégzendő fejlesztési feladatait az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A konkrét beavatkozások helyszíneit és bővebb leírását a 3. fejezet tartalmazza. 2. táblázat: A közszféra funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat keretében megvalósítandó projektelemei

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Platán sor korzóvá történő átépítése (párhuzamos parkolással), a sétány növényesítése, parkosítása, a platánsorok bevédése, rekonstrukciója. Parti sétány keleti szakaszának korzóvá történő átépítése (párhuzamos parkolással), új parkoló felület létesítése az ún. „Bastille” és a közpark területének kiszolgálására, a sétány növényesítése, parkosítása, a platánsorok bevédése, rekonstrukciója. A Platán strandon multifunkcionális sport és szabadidő tér létesítése, kapcsolódó növénytelepítési feladatok megoldása. Ingyenesen igénybe vehető sportpálya felületek fejlesztése közpark területén. Gyermekmegőrző és foglalkoztató kialakítása, üzemeltetése a Platán strand területén. Árusító pavilonok/pavilonsor építése a Platán soron.

Az akcióterületen az állami és önkormányzati ingatlanvagyon mellett olyan magántulajdonok is találhatóak, amelyek a közszféra által generált városfejlesztési akció során felértékelődnek, illetve átértékelődnek, mindez pedig vagy spontán- vagy pedig ösztönzött (szabályozott) módon beruházásokra, fejlesztésekre, átalakításokra ösztönözheti a magánszférát is. Ezek mellett az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokon az akcióterv számos lehetőséget nyújt a kiépített infrastruktúrák magántőke által történő üzemeltetésére, bérlésre, kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. Az alábbiakban ezeket a

235


lehetőségeket foglaljuk össze a következő táblázat segítségével. A magánszféra fejlesztési feladatait (lehetőségeit) bővebben a 3. fejezet részletezi. 3. táblázat: A magánszféra fejlesztési feladatai az akcióterületen

2.1. 2.1.-A 2.1.-B 2.1.-C 2.1.-D 2.2. 2.2.-A 2.2.-B 2.2.-C 2.2.-D 2.2.-E 2.2.-F 2.2.-G 2.2.-H 2.2.-I

Egy, vagy néhány ingatlanra kiterjedő építési, ingatlanfejlesztési projektek A meglévő hajóállomáshoz és jachtkikötőhöz kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúrák fejlesztése. A Parti sétánytól délre található lakóterületek részleges vagy teljes szanálása a központi vegyes (szolgáltató, szállásadó, vendéglátó, kölcsönző) funkcióknak, és a sétány nyugati térfalának megújítása céljából. Jachtkikötő létesítése és kapcsolódó parti klubház (étterem, kávézó, öltöző, zuhanyzó, WC, értékmegőrző, kölcsönző stb.) létesítése a kijelölt területen. A közparki infrastruktúrához kapcsolódó, egységes dizájn alapján tervezett közparki szolgáltató egységek (kávézó, WC, kölcsönző, gyerekmegőrző stb.) létesítése. Kiegészítő beruházások (felújítások, üzemeltetések) Vendéglátás üzleteinek fejlesztése (Platán téren ROP pályázat keretében) Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése (Platán téren ROP pályázat keretében) A „Bastille” épületének a koncepcióba illeszkedő üzemeltetési lehetőség megtalálása, esetleges átépítése. A ma használaton kívüli üzletsor felújítása, környezetrendezése, üzembe helyezése. A homokos fövenyhez (lido) kapcsolódó szórakozási lehetőségek (vízi zorb, úszó sziget, vízi sporteszköz bérlés stb.) infrastruktúrájának kiépítése, üzemeltetése. Fix hőlégballon bázis (kilátópont) kiépítése és üzemeltetése a feltöltés területén (a közparkban). Várdombi Kaland- és Szabadidő Park és a Gömbkilátó fejlesztése Volt BB területének (Bárány kúria) idegenforgalmi, rekreációs, zöldfelületi fejlesztése A Platán térre néző vendéglátó egység (Pierot’s) területi bővítése, fejlesztése

Egy terület átfogó fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása általában hosszú éveket vesz igénybe, így a tervezett pályázat eredményeként még nem valósul meg teljesen az akcióterületi terv. Az alábbi program a közszféra, konkrétan az Önkormányzat, valamely intézménye, vagy fejlesztési társasága által tervezett projektek megvalósításának időbeli ütemezése és finanszírozási forrása alapján tartalmazza a tevékenységeket. Ez a program azokat a tevékenységeket tartalmazza, melyeket az akcióterületen  2007-2013 között egyéb (pl. turisztikai, út- és közműfejlesztési) állami (EU-s) támogatás elnyerése eseten kivannak megvalósítani,  2007-2013 között kizárólag saját forrásból terveznek megvalósítani,  2007-2013-as tervezési időszakon túl terveznek megvalósítani.

236


4. táblázat: A közszféra egyéb keretek között megvalósítani tervezett projektelemeinek összefoglalása

3.1. 3.1.-A

3.1.-B

3.1.-C 3.1.-D 3.2. 3.2.-A 3.2.-B 3.2.-C 3.3. 3.3.-A 3.3.-B 3.3.-C 3.3.-D 3.3.-E 3.3.-F 3.3.-G 3.3.-H 3.3.-I 3.3.-J 3.3.-K 3.3.-L 3.3.-M

A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok A Platán strand melletti, a Balaton jogi határán kívül eső, feltölthető kis öböl területének megszerzése bevédett fövenyes part (lido) kialakítása céljából. A Szentmihályi utca - Parti sétány - Kikötő utca korzó tengelyének meghosszabbítását célzó (Strand sétány korrekció) telek és úthálózat rendezéssel a jelenleg kiszabályozott (de részben még el nem épített) telek- és úthálózat struktúra átrendezését célzó elővásárlási jog bejegyzése, telkek szerzése, rendezési terv és telekosztás módosítása. A rendezési tervben jelölt – ma a Balaton víztestéhez tartozó – új jachtkikötő létesítését célzó területszerzési, tervezési, engedélyezési folyamatának elvégzése. A vasútállomástól É-ra található MÁV teherpályaudvar területének megszerzése többlet parkoló és városi sétány kialakítása céljából. Terület-előkészítési feladatok A Strand sétány korrekcióval összefüggésben lévő meglévő kerítések, burkolatok, melléképületek bontása, tereprendezés. A feltöltés területén található útvonal-hálózati elemek, elavult építmények, játszószerek, világítótestek, utcabútorzatok bontása a feltöltés területén található közpark fejlesztés kialakítása érdekében. A Parti sétány nyugati részén található elavult, a koncepcióba nem illő burkolatok, világítótestek bontása, tereprendezés. Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A part-menti akcióterület-rész felszíni vízelvezetésének rendezése, csapadékvíz csatornahálózat kialakítása, közterület rendezés. Kikötő utca korzóvá történő átépítése (kapcsolódó kerékpársávval és párhuzamos parkolással). Parti sétány nyugati szakaszának korzóvá történő átépítése (kapcsolódó kerékpársávval és párhuzamos parkolással). Új jachtkikötő klubházhoz történő szükséges közmű és feltáró út kiépítése. A feltöltés területén újonnan kialakítandó közpark közmű- és sétaút hálózatának kiépítése. Új parkoló felület létesítése a kikötő és a jachtkikötő kiszolgálására. Szentmihályi utca korzóvá történő átépítése (kapcsolódó kerékpársávval és párhuzamos parkolással). Közterületi kamerarendszer kiépítési a forgalmas településrészeken illetve forgalmi csomópontoknál. A történeti városközpont közterület rendezése, zárt csapadékvíz csatornahálózat kiépítése. A part menti akcióterület-rész forgalomrendezése (egyirányúsítás) A 70-es út Vörösmarty tér menti szakaszának sávszűkítése, a parkoló-, gyalogosés zöldfelületek növelése. A Platán sor és Vörösmarty tér közötti kapcsolat rendezettebb, városiasabb, a teret a Platán sor korzóival összekötő nívósabb kiépítése, gyalogos és kerékpáros keresztirányú forgalmat jobban priorizáló csomópont kiépítése. Légvezetékek földkábelre történő cseréje. 237


3.3.-N 3.3.-O 3.3.-P 3.3.-Q 3.4. 3.4.-A 3.4.-B 3.4.-C 3.5. 3.5.-A 3.5.-B 3.5.-C 3.5.-D 3.5.-E 3.5.-F 3.6. 3.6.-A 3.6.-B 3.6.-C 3.7. 3.7.-A 3.7.-B 3.8. 3.8.-A 3.8.-B 3.8.-C 3.9. 3.9.-A

Parti sétány fejlesztése. Parkoló terület kialakítása a jelenleg alulhasznosított vasúti területen. Gyalogos átkötés biztosítása és kiépítése a városközpont irányából az Alkotmány utca felé (új szintbeli gyalogos vasúti átjáró biztosításával). Egy ütemben a 70-es út sávszűkítésével, a forgalmi sávok egy részén fásított parkoló felület létesítése az idényjellegű akcióterületi gépjárműforgalom terhelés csökkentése, és a városközpont jobb parkoló ellátása érdekében. Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok Fásított P+R parkolóhelyek kialakítása az idényjellegű akcióterületi gépjárműforgalom terhelés csökkentése érdekében a vasúti teherpályaudvar helyén. Gyalogos-kerékpáros prioritású, akadálymentesített közvetlen tengely létesítése a Fürdő köz és a MÁV teherpályaudvar átépítésével vasútállomás és a Szigetstrand között, a kikötői korzó hálózatra való rácsatlakozással. A Szentmihályi utca és Matróz köz akcióterületen kívüli szakaszának korzóvá történő átépítése (kapcsolódó kerékpársávval és párhuzamos parkolással), kapcsolódva a parti sétányhálózathoz. A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Strand sétány korrekcióhoz kapcsolódó fasor telepítés. A feltöltés területén található, újonnan kialakítandó közpark kertépítészeti rendezésével kapcsolatos zöldfelület fejlesztés a kapcsolódó parkbútorozással és a világítás kiépítése. A Széchenyi utca új keresztmetszeti kialakításával összhangban történő növénytelepítés. Parkoló fásítás, fasor kialakítás a kapcsolódó MÁV teherpályaudvari fejlesztéssel összhangban. Parkoló fásítás, fasor telepítés a 70-es út szűkítésével és az ott létesítendő parkoló felületek kialakításával összhangban. Árpádházi Szent Erzsébet Emlékpark fejlesztése. Kármentesítési és környezeti rehabilitációs tevékenység A meglévő nádas foltok rehabilitációs munkálatai, integrált élőhelyfejlesztés és mérnökbiológiai partvédelem. Kápolnadomb zöldfelületi rekonstrukciója. Várdomb zöldfelületi rekonstrukciója. Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok Homokos föveny (lido) kialakítása a Platán strand keleti öblében. A Buborék Élménystrand kiépítése – strandfejlesztés. Építési, telekalakítási feladatok A Strand sétány korrekciójával kapcsolatos telekalakítási feladatok, a Strand sétány kiszabályozása a vízpartig a Sziget strand telkének terhére. A Tenisz szálló helyén történő (közösségi célokat is szolgáló) vendéglátó, szolgáltató, szállásférőhely komplexum építése. Egészségcentrum bővítése. Közszolgáltatási feladatok Fizető parkolás rendszerének kiépítése. 238


3.9.-B 3.9.-C

3.9.-D 3.9.-E

Turisztikai információs pont kiépítése. Bérbicikli (Bike Sharing) rendszer kiépítése (kapcsolódó bérelhető reklámfelületek kiépítésével) a kemping mellett, a hajóállomáson, az akcióterület városközpont felőli oldalán és a vasútállomáson (esetleg a Platán téren és a feltöltés területén) létesítendő automata terminálok kiépítésével. Ingyenes (vagy egy „Boglár Kártyához” köthető) Wifi rendszer kiépítése az élménystrand, a korzók, a szabad strandok, élményfürdő, a kikötők, a kemping, a sportterületek és a feltöltés területén. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kiépítése.

1.3. Az A1 akcióterületen belül, a ROP funkcióbővítő város-rehabilitáció pályázat tevékenységeinek összegzése A közszférának, illetve konzorciumi partnerségi együttműködésben a magántőkének, a ROP funkcióbővítő város-rehabilitáció pályázat keretében elvégzendő fejlesztési projekt keretében Balatonboglár Város városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése valósul meg. Az előkészítési fázisban elkészül az IVS, az EATT és az ATT, a fejlesztések engedélyezési, kiviteli tervei, valamint a szükséges közbeszerzési eljárások is megvalósulnak. A megvalósítási szakaszban megtörténik a Platán sor és Parti sétány fejlesztése, egy multifunkcionális sport és szabadidő tér kiépítése, sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése, gyermekfoglalkoztató kialakítása, árusító pavilonok építése, valamint a magántőke bevonásával vendéglátó és kiskereskedelmi üzletek fejlesztése.  Gyermekfoglalkoztató kialakítása: A Platán strand területén, egy kiszolgáló épület egy helyisége kerül átalakításra, felszerelésre, így alkalmas lesz a strandra érkező gyermekek fogadására, játszóházi tevékenység végzésére, szakemberek felügyelete mellett.  Árusító pavilonok építése: A Platán soron régi hagyomány a nyári hétvégéken népművészeti vásár rendezése. 6 db (összesen 72 m2 területű) igényesen megtervezett és kialakított, faszerkezetű pavilon készül, így színvonalas kézműves vásár és piac rendszeres működtetése, a Platán sor élettel megtöltése valósulhat meg.  Vendéglátás üzleteinek fejlesztése: A magántőke bevonásával a minőségi vendéglátás feltételeinek javítása valósul meg. A hrsz. 1615/14 épületben 5 db vendéglátó egység felújítása tervezett, a beruházás részei: épület bővítése egységesen kialakított, fedett vendéglátó teraszokkal és az épület mögött gazdasági udvar kialakítása. A fejlesztés a környezethez igazodva készül, biztosítva a tér egységes megjelenését.  Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése: A régi strand bejárati épület bővítésre és több helyen felújításra szorul. Az épületben lévő 5 db vendéglátó és 1 db kereskedelmi egység közül jelen projektben 1-1 egység vesz részt, szintén a magántőke bevonásával. A Platán tér felé és a strand felöli oldalon ragasztott

239








faszerkezetű, edzett üvegfedésű terasz tető, a Balaton felőli oldalon új teraszburkolat készül és a belső burkolatok, csempék felújítása is megtörténik. Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése: A strand területén jelenleg megtalálható sportpályák (foci, röplabda, kosárlabda) elhelyezkedése több szempontból kedvezőtlen, állapotuk felújításra szorul. A fejlesztés részeként a sportpályák árnyékosabb és szélvédettebb helyre kerülnek. A beruházás a pályák talajának kialakítását, a pályák felszerelését, körben gyepesített kis lelátódomb és labdafogó kerítés építését, a homokfelület karbantartásához öntözőrendszer kiépítését tartalmazza. Multifunkcionális sport és szabadidő tér: Kialakításának célja, hogy a lefektetett stratégia és beépítési koncepció mentén elősegítse az ide érkezők több korosztálya számára a mozgásgazdag, egészséges életmód elterjedését, a szabadidős sporttevékenységek végzését. A fejlesztés elemei: szabadtéri tornaterem, labdázó, floorball, (időszakos) jégkorong pálya, népmesei szabadidő társasjáték, kisiskolások szabadidő tere. Platán sor és Parti sétány fejlesztése: A város idegenforgalmi szempontból központi területén látványos és vonzó korzó kialakítása valósul meg (annak első üteme, jelen fejlesztés a Parti sétány cca. 1/4-ét érinti). A Platán sor és Parti sétány védett fasorai közötti területnél a zöldsáv megújítására, gyalogos sétány kialakítására, illetve a régi parkolók elbontását követően új parkolók megépítésére, az akcióterület égészén alkalmazandó, egységes megjelenésű utcabútorok, világítótestek elhelyezésére kerül sor.

A tevékenységek hatásainak felerősítésére sor kerül "soft" elemek megvalósítására:  Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő szemléletformálási akció (fűzépítmény labirintus kialakítása társadalmi részvétellel).  Városmarketing tevékenység (termékképzés).  Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos eltöltését segítő rendezvények (térzene és táncprogram). Az akcióterületen tervezett fejlesztések által megvalósított, előnyt jelentő szakmai szempontok:  a gazdasági funkciókat erősítő tevékenységek 1 kötelezően választandó tevékenységén túl további tevékenység(ek) megvalósítása is megtörténik,  a gazdasági funkció körébe tartozó tevékenység magántőke bevonásával valósul meg,  a kiegészítő („soft”) tevékenységek 2 kötelezően választandó tevékenységén túl további „soft” tevékenység megvalósítására is sor kerül,  az utcabútorok beszerzése egy előre elfogadott, egységes arculati stratégia mentén történik,

240






  

a projekt kiemelten tekintettel van a zöldfelület fejlesztésre – zöldfelület növelését, minőségi megújítását, élő utca kialakítását, védett növényzet megőrzését/telepítését tartalmazza, a projekt – az akcióterület adottságaiból fakadóan – nem kizárólag a meglévő települési funkciók megerősítésére irányul, hanem tartalmaz olyan tevékenységet, amely az akcióterületen legalább egy új települési funkció megjelenését biztosítja (multifunkcionális sport és szabadidő tér, árusító pavilonok), a pályázó konzorciumi formában valósítja meg a projektet, az Önkormányzat ötletpályázaton választotta ki a fejlesztési elemeket, azok tartalmát, a benyújtásra kerülő engedélyezési szintű tervdokumentáció területi építész kamara által működtetett (helyi) építészeti-műszaki tervtanács által véleményezett.

A fejlesztések hatására új gazdasági, közterület és közösségi funkciók jönnek létre, a meglévők megerősítése is bekövetkezik, megerősödik a város léte, jól azonosítható arculatot kap, a parti terület szervesen összekapcsolódik a városközponti résszel, korábbi kihasználatlan, illetve alulhasznosított területek és ingatlanok kerülnek intenzív használat alá. A projekt során magántőke közvetlenül bevonásra kerül.

1.4. A ROP funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat tevékenységeinek ütemezése és költségei A ROP funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat keretében elvégzendő fejlesztési feladatainak (illetve az azokhoz kapcsolódó előkészítési tevékenységeknek) ütemezése és tervezett projektköltsége az alábbiakban látható.

241


5. táblázat: Jelen pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések tervezett ütemezése Tevékenység

2009-2010

2011. 2012. 2013. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. Előkészítés

Akcióterületi Terv Integrált Városfejlesztési Stratégia Közbeszerzési eljárások Építési engedélyezési terv Kiviteli terv Megvalósítás Projektmenedzsment Építés Vendéglátás üzleteinek fejlesztése Előkészítés, bontás Földmunka Beton munkák Térburkolat építés Előtetők építése Homlokzat felújítás Belső felújítás

Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése Előkészítés, bontás Földmunka Beton munkák Térburkolat építés Előtetők építése Homlokzat felújítás Belső felújítás

Gyermekfoglalkoztató kialakítása Belső felújítás Eszközbeszerzés

Árusító pavilonok építése Előkészítés, bontás Földmunka Beton munkák Pavilon ép. műhelyben Pavilon elhelyezés

242


Tevékenység

2009-2010

2011. 2012. 2013. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3.

Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése Előkészítés, bontás Földmunka Közmű építés Beton munkák Térburkolat építés Utcabútorok elhelyezés Zöldfelületek kialakítása

Multifunkciós sport és szabadidő tér kiépítése Előkészítés, bontás Földmunka Közmű építés Beton munkák Térburkolat építés Kandeláberek elhelyezés Utcabútorok elhelyezés Zöldfelületek kialakítása Beépített eszközök elhelyezése

Platán sor és Parti sétány fejlesztése Előkészítés, bontás Földmunka Közmű építés Beton munkák Térburkolat építés Kandeláberek elhelyezés Utcabútorok elhelyezés Zöldfelületek kialakítása

Nyilvánosság (III. sz. komm. csomag) Könyvvizsgálat Műszaki ellenőr Soft elemek Fűzépítmény labirintus Városmarketing (termékképzés) Térzene és táncprogramok

243


6. táblázat: Jelen pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések tervezett költségvetése (féléves bontásban) Projektköltség I. Előkészítési költségek 1.1. Akcióterületi Terv 1.2. Integrált Városfejlesztési Stratégia 1.3. Közbeszerzési eljárások 1.4. Tervek építési engedélyes terv (közterület és közösségi funkciók) kiviteli terv (közterület és közösségi funkciók) építési engedélyezési és kiviteli terv (vendéglátás üzletei) építési engedélyezési és kiviteli terv (kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek) II. Projektmenedzsment költségei 2.1. Belsős munkatársak bérköltségei bérköltség bérjárulék megbízási díj 2.2. Külsős vállalkozó megbízási díja III. Építés és eszközbeszerzés 3.1. Építés

Előkészítés időszaka 2010. 20082009. I. félév II. félév 6 250 000 3 125 000 0 3 125 000 6 250 000 0 0 0 0 0

Megvalósítás időszaka 2012. I. félév II. félév

2011. I. félév

II. félév

2013. I. félév II. félév

Elszámolható projektköltség (Ft)

6 967 188 0 0 0 6 967 188

2 500 000 0 0 2 500 000 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

18 842 188 3 125 000 6 250 000 2 500 000 6 967 188

0

0

3 225 000

0

0

0

0

0

0

3 225 000

0

0

3 025 000

0

0

0

0

0

0

3 025 000

0

0

400 000

0

0

0

0

0

0

400 000

0

0

317 188

0

0

0

0

0

0

317 188

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

915 467 135 465 106 665 28 800 0 780 002 25 417 442

1 002 771 222 768 159 997 43 199 19 572 780 003 51 847 500

983 198 203 196 159 997 43 199 0 780 002 92 215 000

983 199 203 196 159 997 43 199 0 780 003 12 731 250

865 365 85 363 53 333 14 400 17 630 780 002 24 368 750

0 0 0 0 0 0 0

4 750 000 849 988 639 989 172 797 37 202 3 900 012 206 579 942

0

0

0

25 417 442

51 847 500

78 108 750

12 731 250

16 975 000

0

185 079 942

0

0

0

15 267 442

0

0

0

0

0

15 267 442

0

0

0

10 150 000

0

0

0

0

0

10 150 000

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

1 625 000 7 200 000

0 0

0 0

0 0

1 625 000 7 200 000

Gazdasági funkció Vendéglátás üzleteinek fejlesztése Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése Gyermekfoglalkoztató kialakítása Árusító pavilonok építése

Közösségi funkció Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése Multifunkcionális sport és szabadidő tér

0

0

0

0

6 800 000

10 200 000

0

0

0

17 000 000

0

0

0

0

19 585 000

29 377 500

0

0

0

48 962 500

244


Projektköltség

Előkészítés időszaka 2010. 20082009. I. félév II. félév


2011. I. félév

II. félév



kiépítése Közterület funkció Platán sor és Parti sétány fejlesztése 3.2. Eszközbeszerzés

0

0

0

0

25 462 500

29 706 250

12 731 250

16 975 000

0

84 875 000

0

0

0

0

0

14 106 250

0

7 393 750

0

21 500 000

Gyermekfoglalkoztató kialakítása

0

0

0

0

375 000

0

0

0

375 000

Platán sor és Parti sétány fejlesztése IV. Szolgáltatások 4.1. Projektelemekhez nem kapcsolódó szolgáltatások Nyilvánosság (III. sz. komm. csomag) Könyvvizsgálói díjak Műszaki ellenőr

0 0

0 0

0 0

0 750 000

0 2 867 188

13 731 250 3 156 250

0 5 235 937

7 393 750 1 178 125

0 0

21 125 000 13 187 500

0

0

625 000

867 188

1 156 250

360 937

1 178 125

0

4 187 500

0 0 0

0 0 0

0 0 0

625 000 0 0

0 0 867 188

0 0 1 156 250

0 0 360 937

625 000 312 500 240 625

0 0 0

1 250 000 312 500 2 625 000

0

0

0

125 000

2 000 000

2 000 000

4 875 000

0

0

9 000 000

0

0

0

0

0

0

4 750 000

0

0

4 750 000

0

0

0

0

1 875 000

1 875 000

0

0

0

3 750 000

0

0

0

125 000

125 000

125 000

125 000

0

0

500 000

6 250 000 3 125 000

6 967 188

29 582 909

55 717 459

96 354 448

18 950 386

26 412 240

0

243 359 630

0 0 5 312 500 2 656 250 5 312 500 2 656 250 937 500 468 750

358 594 5 312 500 5 671 094 1 296 094

12 708 721 3 540 647 16 249 368 13 333 541

0 47 359 840 47 359 840 8 357 619

4 600 000 74 081 281 78 681 281 17 673 167

0 16 107 828 16 107 828 2 842 558

0 22 450 404 22 450 404 3 961 836

0 0 0 0

17 667 315 176 821 250 194 488 565 48 871 065

Gazdasági funkció 0

Közterület funkció

4.2. Projektelemekhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások ("Soft”) Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő szemléletformálási akciók (fűzépítmény labirintus) Városmarketing (arculati elemek fejlesztése, kialakítása - termékképzés) Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos eltöltését segítő rendezvények (térzene és táncprogram a helyi zeneiskola és a civilek bevonásával) Összesen Támogatás gazdasági funkció Támogatás egyéb funkció Támogatás összesen Önerő

245


2.

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

2.1.

Az A1 akcióterület kijelölése

AKCIÓTERÜLET

KIJELÖLÉSE,

A

A ’Városközponti’ akcióterület Balatonboglár központi fekvésű területeit foglalja magába. A terület a település közigazgatási, kulturális, szolgáltatási, üdülési, rekreációs, vonzerő szempontjából legfrekventáltabb, nagy potenciállal, de meglehetősen alacsony intenzitással működő, funkcióhiányos területe.

2. ábra: A 'Városközponti' akcióterület elhelyezkedése a településen belül (átnézet)

Hálózati elemei közül a part menti területen a partra merőleges Platán sor és a Széchenyi utca, valamint a parttal párhuzamos Parti sétány – Kikötő utca jelentik a legfontosabb súlypontokat. A part menti területet a közigazgatási központtól markánsan kettévágja a 70es út (Dózsa György utca) és a vasút nyomvonala. A parttól távolabbi területrészen a partra merőlegesen futó erővonalak (a Császta városrészt feltáró Gaál Gaszton utca, a központi területeket feltáró Szabadság utca, és a munkahelyi területeket feltáró és

246


elkerülést biztosító Klapka utca) a mérvadóak. Part menti területén található a nagy hagyományokkal rendelkező teniszcentrum, a szabad strandként (korábban zárt egységként) üzemelő, meglehetősen leromlott infrastruktúrájú Platán strand, a Balaton part mentén közparkként funkcionáló, de funkcióhiányos ún. „feltöltés” területe, a jól kiépített hajóállomás, valamint az ehhez kapcsolódó szintén parti fekvésű kemping területe. Az akcióterület magját a város szimbólumaként is értelmezhető egyedi tájértéke, a három vulkáni eredetű tanúhegy területe (Sándor-domb, Várdomb, Temetődomb) jelenti. Ezt a dombrendszert, mint jelentős zöldbe ágyazott intézményi és rekreációs egységet nyugatról a város adminisztratív központja, keletről és délről pedig a város intézményekkel tarkított városközponti területei ölelik körül. A városközponti terület a város 70-es út és vasút melletti belterületi szakasza mentén egészen közigazgatási határtól közigazgatási határig elnyújtott K-Ny-i irányban, ami indokolja annak ebben az akcióterületben történő szerepeltetését. Az akcióterület érinti a vasútállomás környezetét is, kis mértékben a vasúton túli területekre is átnyúlik. Az akcióterület kijelölésének egyik célja, hogy a vasúti és közúti területek révén jelenleg erőteljesen izolált part-menti és történeti központi részek izoláltságát csökkentse, a település szerkezetét jobban átjárhatóvá, integráltabbá tegye.

3. ábra: Az A1 (Városközponti) akcióterület területének légifelvétele

Az akcióterület lehatárolása az IVS-ben az alábbi közterületek segítségével történt: Balaton part – Báthory utca – Kupa vezér utca – Kodály Zoltán utca – Határ köz – Munkácsi Mihály utca – Bercsényi utca – Lépcső köz – Kolozsvári utca – Szegfű utca – Gaál Gaszton utca – Gyöngyvirág utca – Szondi György utca – Tavasz utca – Gaál Gaszton utca – Attila utca – Szabadság utca – Kórház utca – Klapka György utca – Erzsébet utca – Dózsa György utca – Pósa köz – Hunyadi János utca – Széchenyi utca – Balaton utca – Kikötő sétány – Balaton part. Megjegyzendő, hogy az akcióterület Balaton parti határvonala pontosan nem lehatárolható, tekintettel részben arra, hogy a Balaton jelenlegi fizikai partvonala nem 247


azonos a kiszabályozott partvonallal. Például a Platán strandtól keletre húzó kis öböl területén elvi lehetőség van a feltöltésre, a jelenlegi feltöltés területétől északra pedig a rendezési terv vitorláskikötő fejlesztésére ad elvi lehetőséget. Az akcióterület kiterjedését, és lakos számát (a települési számok tükrében) a 7. táblázat mutatja be. 7. táblázat: Az A1 akcióterület kiterjedése és lakos száma a teljes közigazgatási terület tükrében*1

Megnevezés terület lakos szám

Mértékegység ha fő

A1 akcióterület

összes belterület

171,0 2.203

472,8 5.949

1

A földhivatali alaptérkép és KSH adatok alapján (a teljes településre vonatkoztatott lakos szám a 2008-as, az akcióterületre vonatkoztatott a 2001-es legfrissebben elérhető adatokat tartalmazza)

248


Az akcióterület pontosabb lehatárolásához a földhivatali alaptérkép alapján készült digitális alaptérképen mutatjuk be az akcióterületet.

4. ábra: Az A1 akcióterület pontos lehatárolása

249


2.2.

A jogosultság igazolása

Az A1 akcióterület Balatonboglár meghatározó városközponti területét a Balaton part központi fekvésű területrészivel kiegészülve jelöli ki. A funkcióbővítő városközpont városrehabilitációs pályázaton történő szereplését indokolja, hogy ennek a központi területnek mindenképpen szükséges megerősítése, bővítése, a vonzerő növelése, a látnivalók és a szolgáltatások számának és színvonalának emelése a környezetminőség javításával összhangban. Az akcióterület primer (közigazgatási és oktatási, egészségügyi, szolgáltató) városközpontjához a település központi fekvésű parti területei is hozzácsatoltak, ám a két terület között szerves együttműködés, valódi kapcsolatháló nem alakult ki, illetőleg mára elveszett, működésképtelenné vált. A városfejlesztési akciósorozat célja ezért e területen a közigazgatási központ és a part menti területek szorosabb szerkezeti kapcsolatának megteremtése is egyben. Az akcióterületen belül 12 különálló egységben településközponti vegyes (Vt) és 17 különálló egységben központi vegyes (Vk) besorolású terület található a hatályos településrendezési terv alapján. Utóbbi övezetbe soroltak a mostani I. ütemű konkrét beavatkozás területén a Platán tér keleti oldalán található vendéglátó egységek, a teniszcentrummal szemközti (jelenleg nem üzemelő) szórakoztató egység (ún. Bastille) és a kereskedelmi-szolgáltató egységek is. Az I. ütemű (2010-ben a ROP funkcióbővítő városrehabilitációs pályázatán pályázott) beavatkozási területen belül nagy zöldfelülettel rendelkező különleges strand (Kst) területek, közút (KÖu) valamint ZKp, és Z1 besorolású zöldterületek találhatóak. A funkcióbővítő város-rehabilitáció jogosultságát biztosító funkciókat az alábbi áttekintő térképvázlat mutatja, ahol a színezés szerint beazonosítottak a vegyes területeken, különleges területeken, kereskedelmi-gazdasági területeken és az azokkal közvetlenül érintkező zöldterületeken a jelenlegi működő vagy a rendezési terv által meghatározottan tervezett funkciók.

250


5. ábra: A funkcióbővítő város-rehabilitáció jogosultságát igazoló térképvázlat

251


Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkció

6. ábra: Az akcióterületen megjelenő funkciók (a teljesség igénye nélkül, az akcióterületi indikátorok minimum értékei alapján)

252


Az akcióterület lehatárolásával kapcsolatos kritérium, hogy az akcióterületnek az alábbi indikátorokat teljesíteni kell. 8. táblázat: Akcióterületi indikátorok

Indikátor típusa városközpontokra Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma Közösségi funkciót ellátó intézmények száma Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmény száma Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek száma Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek száma Üzleti szolgáltatóegységek száma

Határérték 10.000 fő lakos alatti városok esetében

Indikátorok értékei Balatonboglár esetében

minimum 2 db

14 db 5 9

minimum 6 db

190 db 185 5

Ezek mellett a jogosult területnek a következő számszerű minimum kritériumoknak kell megfelelnie, melyeket jelen Városközponti akcióterület kivétel nélkül teljesít is:  Az akcióterület a település közösségi-társadalmi és gazdasági súlyponti területe.  Az akcióterület belterületen van.  Minden beavatkozás az akcióterületen történik.  Az akcióterület a szerkezeti és szabályozási terv szerint vegyes felhasználású terület, ahhoz fizikailag kapcsolódó zöldterületi besorolású terület, valamint az ezekhez kapcsolódó közlekedési, különleges és lakóterületeket tartalmazza. A megvalósításra kerülő támogatható tevékenységek a következők: Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek  KKV-k, egyéni vállalkozók, önkormányzatok és önkormányzati gazdasági társaságok, által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek. (Vendéglátás üzleteinek fejlesztése; Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése; Árusító pavilonok építése)  Mozi, strandok kiszolgáló létesítményei. (Gyermekfoglalkoztató kialakítása) Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek  Közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények valamint azok kiszolgáló épületei. (Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése; Multifunkcionális sport és szabadidő tér kiépítése)

253


Közterületek fejlesztése (városi funkció)  Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása. Felszíni (ingyenes) nyílt parkolók bővítése és kialakítása parkolási koncepció alapján, felújítása a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan. (Platán sor és Part sétány fejlesztése)  Közlekedési fejlesztések  Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása. (Platán sor és Part sétány fejlesztése) Tárgyi eszköz beszerzése  Sport- és szabadidőcsarnok, uszodák, strandok felújítása, kialakítása, infrastruktúrájának korszerűsítése, helyiségek, belső terek kialakítása. (Gyermekfoglalkoztató kialakítása)  A városi funkciókat erősítő tevékenységek mindegyike esetében a tevékenységekhez kapcsolódó szükséges eszközök beszerzése támogatható. (Platán sor és Part sétány fejlesztése) Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek:  Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kötelező ún. kiegészítő kisléptékű („soft”) elemekkel kiegészíteni  Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények, közcélú képzési programok kialakítása. (Térzene és táncprogram megvalósítása a helyi zeneiskola és a civil szervezetek közreműködésével)  Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók. (Fűzépítmény labirintus kiépítése a lakosság közreműködésével)  Városmarketing tevékenységek, helyi városfejlesztési tevékenységek, belső eredmények elérését szolgáló, kapcsolatépítő tevékenységek város-rehabilitációs befektetés-ösztönzés, az IVS által kitűzött céloknak megfelelően a városfejlesztési célok megvalósulását elősegítő programok kidolgozása. (Termékképzés)  Projektszintű könyvvizsgálat.  Tájékoztatás és nyilvánosság. Jelen projekt a minimális tartalomra vonatkozó elvárások tekintetében megfelel a kritériumoknak, hiszen:  A projekt elsősorban fejlesztési irányultságú. A fejlesztések új funkciók kialakítását és meglévő funkciók megerősítését eredményezik. A barnamezős terület esetében új funkciók kialakítását, meglevő funkciók jellegének szélesítését, azok színvonalának emelkedését valósítja meg fejlesztés.  Balatonboglár városa megfelelő tartalmú Integrált Városfejlesztési Stratégiával (IVS) rendelkezik. 254


 





2.3.

Balatonboglár városa megfelelő tartalmú előzetes Akcióterületi Tervvel (EATT) és végleges Akcióterületi Tervvel (ATT) rendelkezik. A projekt 4 funkcióból (gazdasági, közösségi, városi, közszféra) min. 2 funkcióhoz kapcsolódóan, min. 4 különböző tevékenységet valósít meg, melyből 1 a gazdasági funkciót erősítő tevékenységekbe tartozik. A projekthez kapcsolódik több mint két „soft” jellegű tevékenység, melyek között található egy közösségfejlesztő, illetve a fejlesztések elfogadtatását elősegítő beavatkozás, valamint kapcsolódnak a projekt keretében fejlesztésre kerülő infrastrukturális beruházások céljaihoz. A projekt tartalmaz egy a város-rehabilitációs fejlesztések helyi elfogadtatása, megfelelő végrehajtása, sikere érdekében a helyi lakosság bevonását biztosító partnerségi tevékenységet.

Helyzetelemzés

Az A1 akcióterület Balatonboglár lakosságának majdnem 37%-át, a lakásállományának pedig 41,2%-át érinti közvetlenül, ám közvetett módon az itt történő minden beavatkozás óriási hatással van a település, sőt a tágabb térség életére is. A nagy volumenű ipari fejlesztések lehetősége Bogláron illuzórikus, és negatív hatásokat is hordoz. A település jövőképében a turizmusnak kiemelt szerepe kell legyen. A rétegturizmus (bor-gasztronómiai, kulturális, sport) mellett a fejlesztésben a legfőbb szerep a tömegturizmuson belül a családbarát turizmus létesítményi, rendezvényi és szolgáltatási szinten történő kiszolgálása lehet. Ezen túlmenően az akcióterület települési arculatának, közterületi minőségének javítása hozhat jelentős felértékelődést Balatonboglár presztízsében, mely a település és a benne lévő ingatlanok mindegyeikének értéknövekedését eredményezi. A megújulás feltétele a közterület minőség javítása valamint a turisztikai termékek (mind a szolgáltatások, mind a rendezvények terén) fejlesztése, létrehozása, idegenforgalmi beruházások ösztönzése, a turisztikai háttér infrastruktúra minőségi fejlesztése, a megfelelő kapacitások kiépítésével együtt. A település turisztikai jellegét és kereskedelmi hagyományait ötvöző olyan minőségi turisztikai fejlesztésekre van szükség, amelyek a szezonális jelleget oldják, és az idegenforgalmi terhelést szétterítik. Szükséges a kínálat változatosságának további növelése úgy, hogy az egyben a turisztikai arculat további erősítését szolgálja. A közterületek minőségének javítása mind a helyi lakosok mind az ide látogatók számára jelentős környezetminőség javulást eredményezhet. A vonzó és biztonságos környezet biztosítása érdekében a közterületeken és a magánterületeken egyaránt mérsékelni kell a hirtelen lezúduló esőzések káros hatásait (környezetkárosodás, fertőzésveszély), valamint az

255


UV-B sugárzás káros hatásait (növénytelepítés). Javítani kell a táj változatosságát, például a vizes élőhelyek kialakítását. A közösségi területek (utak, járdák, terek, parkok, játszóterek stb.) színvonalas megújítása és fenntartása hozzátartozik a településen felvázolt elérendő jövőkép kialakításához. Mindemellett fejleszteni kell azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fiatalok megtartását, idevonzását, visszacsábítását szolgálják. Balatonboglár igen gazdag zöldfelülettel rendelkezik. Ezek fenntartása, fejlesztése, a turisztikai és egyéb beruházások ezen adottságokhoz történő igazítása a már meglévő „zöld”, „természetközeli” városképet (a városról alkotott képet) erősíti. A Balaton part, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai szempontokat is kielégítő rehabilitációja, a fenntartható turizmus szempontjainak érvényesítése alapvető feladat. Keresni kell a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható konstrukciókat, tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű beruházások indirekt módon térülnek meg. Szükséges ezért a környezeti fenntarthatóság fontosságának tudatosítása, valamint a helyi civil társadalom és a vállalkozások bevonása a környezet védelmébe és a fenntartható működtetésbe. A lakossági, vállalkozói (társadalmi bevonással), közel egy év alatt tudatos részvételi tervezés folyamataként létrehozott települési IVS a Központi városrészben olyan közterületi és turisztikai fejlesztéseket jelölt meg, amelyek a környezetminőség és a családbarát turizmus minőségi fejlesztésén keresztül a város hosszú távú gazdasági stabilitását alapozzák meg közvetlen és közvetett módon egyaránt. Ezzel egy időben oldani szükséges a városközpontot és a parti zónát elszeparáló, markáns közlekedési nyomvonalak hatásait. A városszerkezet átalakításával a két városrész közötti gyalogos, kerékpáros és funkcionális kapcsolatok megerősítésével, a határoló közlekedési nyomvonalak káros környezeti ártalmainak mérséklésével. A két városrészben (Városközponti, Szőlőskislaki) az előzetes egyeztetések és fókuszcsoportos beszélgetések alapján összesen nyolc akcióterület kijelölése történt meg, ahol valamilyen beavatkozás a város-rehabilitáció érdekében indokolt, illetve körvonalazódni látszik. A város gazdasági ereje, illetve az egyes akcióterületeken nevesíthető projektek előkészítettsége azonban nem elégséges ahhoz, hogy 2013-ig minden kijelölt akcióterületen elinduljon valamiféle városfejlesztési akció. A legreálisabban az A1 akcióterületen történő projektek indíthatóak be ez időszak alatt, ezért a város Képviselő-testülete úgy határozott, hogy az elsőséget a kidolgozásban a város vonzerejét legnagyobb mértékben növelni képes A1 akcióterület terve élvezzen.

256


Az IVS-ben társadalmi egyeztetéssel meghatározott A1 akcióterület célja, részcéljai a következőképpen összegezhetők: 9. táblázat: Az A1 akcióterület átfogó céljai, részcéljai

Akcióterületi átfogó cél Akcióterületi részcélok A1 akcióterület (Városközponti) Az akcióterület fejlesztése a  Stratégiai elhatározás, hogy a hármas domb és környezete nagyobb szerepet kapjon a város kulturális kínálatának kultúra témaköre mentén.  



A turizmus infrastruktúrájának fejlesztése.

     

A foglalkoztatás helyzetének javítása.

2.4.

bővítésében, de ezeken a területeken elsősorban a magas kultúra és a rétegigények kielégítése történjen meg. A kultúrához kapcsolódó intézményrendszer racionalizálása (iskolák, óvoda, bölcsőde, könyvtár stb.), felújítása. Környezeti, közlekedési és térszervezési kultúra erősítése: az amúgy is komoly zöldfelületekkel rendelkező város zöldfelületi fejlesztéseire helyezett hangsúly által, a városközpont rendezésével, valamint a közterületek minőségi javításával, összehangolt rendszerének kiépítésével. A tömegigények teljesítését elsősorban a parti zóna területére fókuszálja a város. A Balaton-törvény szigorú keretei között megtalálni a megfelelő, turisztikai igényekhez igazodó fejlesztési irányokat. A feltöltött terület hosszú távú hasznosításának megoldása. A közterületek, közösségi terek minőségi fejlesztése. Az igazgatási központ és a parti területek kapcsolatrendszerének (elsősorban gyalogos és kerékpáros kapcsolatok) minőségi javítása. A területen megtalálható funkciók rendezése, szelektálása. Turisztikai kínálat bővítése, vállalkozások fejlesztésének ösztönzése.

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

Az akcióterületre Balatonboglár Város Szabályozási Terve az érvényes, amelyet a 11/2005 (V.2.) Önk. Rendelettel hagyott jóvá a város Képviselő-testülete. Az akcióterületen jelenleg az alábbi övezetek és paraméterek a mérvadóak: 10. táblázat: Az akcióterületen található szabályozási tervi övezetek Övezeti jel

Övezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT Kk Különleges terület - kikötő Kk1 Különleges terület - kikötő Kk2 Különleges terület - kikötő Kst Különleges terület - strand Ksp Különleges terület - sport Vt4 Településközponti vegyes terület Vt5 Településközponti vegyes terület

Beépítési mód*

Építmény magasság (max.) [m]

Beépítettség (max.) [%]

Teleknagyság (min.) [m2]

Elvi építési engedély készítése alapján SZ 7,5 10 1200 SZ 6,0 10 700 SZK 4,5 8 nem osztható SZ 10,5 25 nem osztható SZK 6,0 35 650 SZ 5,0 35 600

257


Övezeti jel

Övezet

Vt6 Településközponti vegyes terület Vt7 Településközponti vegyes terület Vt8 Településközponti vegyes terület Vt9 Településközponti vegyes terület Vt10 Településközponti vegyes terület Vt11 Településközponti vegyes terület Vt12 Településközponti vegyes terület Vk1 Központi vegyes terület Vk4 Központi vegyes terület Vk5 Központi vegyes terület Vk6 Központi vegyes terület Vk7 Központi vegyes terület Vk9 Központi vegyes terület Vk10 Központi vegyes terület Vk11 Központi vegyes terület Gksz1 Ker-szolg. gazdasági terület Gksz2 Ker-szolg. gazdasági terület Gksz4 Ker-szolg. gazdasági terület Lke2 Kertvárosias lakóterület Lke3 Kertvárosias lakóterület BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT

Beépítési mód*

Építmény magasság (max.) [m]

Beépítettség (max.) [%]

Teleknagyság (min.) [m2]

SZK SZK SZK SZK SZ SZK ZK SZ SZK SZ SZK SZ SZK SZK SZ SZK OK SZ SZK SZK, OK

4,5 5,0 6,0 6,0 5,0 9,0 10,5 7,5 6,0 K 6,0 6,0 9,0 5,0 6,0 7,5 5,0 6,0 5,0 5,0

35 30 40 40 25 60 80 30 40 40 40 40 35 60 20 40 40 30 30 30

750 450 450 nem osztható 800 450 120 2000 nem osztható nem osztható 600 600 2000 nem osztható nem osztható 2000 2000 2000 450 450

2

nem osztható

4

nem osztható

-

nem osztható

Zkp

Közpark

SZ

Z1

Közpark, strand, közl. terület

SZ

KÖu Közlekedési terület, út KÖk Közmű terület SZÁ Szennyvíz átemelő V Egyéb vízügyi terület * SZ=szabadon álló, O=oldalhatáron álló, K= kialakult

nem meghat. nem meghat. -

258


7. ábra: A területre érvényes szabályozási terv vonatkozó szelvénye (forrás: Stadler Építésziroda, 2005) az A1 akcióterület határaival

259


8. ábra: Balatonboglár Szabályozási Terve, jelmagyarázat (forrás: Stadler Építésziroda, 2005)

2.4.1. Az akcióterület beépítésre szánt területeinek elemzése A kertvárosias lakóterületről (Lke) a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 5. §-a rendelkezik. Az ilyen övezetekben a legkisebb zöldfelület a telekterület 50%-a, lakóépület min. 12 m telekszélesség esetén lehetséges, teljes közművesítéssel. A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. Kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi

260


szálláshely épület. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe. Ilyen övezetbe sorolt a Platán sortól keletre található tömb területe. Az övezetbe tartozik még a Parti sétányt délről határoló lakóterület, a Gaál Gaszton utcától nyugatra húzódó területek zöme, a Temetődomb és a Várdomb közötti lakóterületek, valamint a Dózsa György út menti területek és a település igazgatási központjának lakóterületei is. A Parti sétánytól délre eső lakótömbök területin a Parti sétány kiépítése, élővé tétele, dinamizálása érdekében az itt kialakult szabályozókon lazítani, alakítani szükséges. Tekintettel arra, hogy a feltöltés területe a Balaton törvény szerint nem beépíthető, ez a Balatonhoz legközelebbi, ezáltal legértékesebb frontja a beépítésre szánt területnek, ahol az alsó szinten a sétányra zártsorúan nyíló éttermek, kávézók, butikok, pavilonok kialakítása, míg a felső szinten és a tetőtérben panziók, apartmanok, egyéb magas minőségű üdülő- és szállásférőhelyek kialakítását célszerű a szabályozási eszközökkel is elősegíteni. Lehetséges módosítása a szabályozási tervnek ezen a területen a sáv központi vegyes (Vk) területbe sorolása lehet. A településközponti vegyes (Vt) területekről a HÉSZ 8. §-a rendelkezik. Az ilyen övezetekben a legkisebb zöldfelület a telekterület 10%-a, a legkisebb építménymagasság 1 szint. A településközponti vegyes területen lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára. Ilyen övezetbe soroltak a Dózsa György út menti központi területek, a volt BB terület nyugati része és a Malom területének tömbje, valamint a városi könyvtár tömbje. Ugyancsak városközponti területbe sorolt a Várdombtól É-ra, a 70-es út és a vasút közé ékelődő telektömb, valamint az Urányi sportközponttól K-re eső tömb is. Ezeken a területen még jelentős potenciálok vannak a fejlesztési lehetőségeket tekintve. A központi vegyes (Vk) területekről a HÉSZ 9. §-a rendelkezik. Az ilyen övezetekben a legkisebb zöldfelület a telekterület 50%-a, a legkisebb építménymagasság 1 szint. A központi vegyes területen igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület. Ebbe az övezetbe soroltak a Platán tér keleti oldalán található vendéglátó egységek, a teniszcentrummal szemközti (jelenleg nem üzemelő) szórakoztató (ún. Bastille) és kereskedelmi-szolgáltató egységek, valamint a kikötő bejáratánál található kereskedelmi-szolgáltató egységek, illetőleg a teniszcentrum területének alsó, a vasúttal párhuzamos sávja. Ugyancsak ilyen területfelhasználási 261


egységbe sorolt a boglári Egészségcentrum fejleszteni kívánt tömbje, a Császtát kiszolgáló ABC és szolgáltató központ, az óvodákat, általános iskolát, szakiskolát, a volt BB központ K-i tömbjét, illetve a művelődési házat tartalmazó tömbök. Az akcióterületi terv szempontjából a meglévő besorolások szinkronban állnak az elképzelésekkel, a zöldfelületi arányt (40%-os – egyébként jogos – beépítési százalék mellett) azonban nehéz tartani. A különleges területekről (Kk, Kst, Ksp) a HÉSZ 16. §-a rendelkezik. Az akcióterületen a különleges területek közé a sportterületek, (Ksp), a kikötő (Kk) és a strandterületek (Kst) soroltak. A sportterületen (Ksp) a sportolással illetve a strandolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el. A kempingek területén (Kkp) szállásférőhelyek, sportlétesítmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények helyezhetők el. A kikötő területén (Kk) a hajózással és vitorlázással kapcsolatos építmények, valamint vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató építmények helyezhetők el. A különleges területek szabad területeit fásítani kell. A strandterületeken a strandolás célját szolgáló, valamint a strandoláshoz kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató építmények helyezhetők el. Az akcióterületen különleges területbe sorolt a Platán strand telke (Kst), a teniszcentrum és a tenisz akadémia és az Urányi János Sportközpont telke (Ksp), és a kikötő területei (Kk). Akcióterületi fejlesztési szempontból a besorolás jórészt megfelelő. Az érvényes szabályozási terv készítése óta az országos szabályozók (OTÉK) változtak, a különleges területek kategóriái között megjelentek a beépítésre nem szánt különleges területek is. Éppen ezért a szabályozási terv módosításakor már e differenciáló lehetőségeket is érdemes számba venni. A szennyvízátemelők területéről (SZÁ) a HÉSZ külön nem rendelkezik, a szabályozási tervlapon az akcióterületen belül az 1614/1 hrsz alatt, a Platán tér és a Szentmihályi utca sarkán található ilyen terület. Akcióterületi fejlesztési szempontból a besorolás megfelelő. A szabályozási terv esetleges módosítása során a szabályzatban szövegszerűen is érdemes megjeleníteni az átemelővel kapcsolatos szabályokat.

2.4.2. Az akcióterület beépítésre nem szánt területeinek elemzése A közutak (KÖu) ás közművek (KÖk) területéről a HÉSZ 17. §-a rendelkezik. A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani. A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni. Az utak, és a vasút védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni. A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el. Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező. A területen nem létesíthető 3,5 m-nél szélesebb behajtó a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével. 262


A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. Akcióterületi fejlesztési szempontból a szabályozás nagyrészt megfelelő, a jelenleg közpark (Kp) övezetbe sorolt Parti sétány fejlesztése tükrében a szabályozási terv módosítása indokolt lehet. A zöldterületek (Zkp, Z1) területéről a HÉSZ 18. §-a rendelkezik. A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp) és a part menti közpark és szabadstrand területek (Z1) soroltak. A közparkok (Zkp) a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie. A közparkokban az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények – a Z1-es területen ezen túl strandépítmények – helyezhetők el a már meglévő, kialakult közparkokban (Zkp) legfeljebb 2 %, az újonnan kialakított és Z1 jelű közparkokban – amelyek egyben strand és közlekedési területnek is minősülnek – legfeljebb 4 %-os beépítettségig. A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A közpark területeken (Zkp) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen. A parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják. Amennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell. Az akcióterületen az ún. feltöltés területe az egész Platán sétánnyal és Platán térrel együtt Zkp övezetbe sorolt. Ugyancsak Zkp besorolásúak Boglár a legjelentősebb zöldfelületi egységeiként számon tartott tanúhegyeinek legnagyobb kiterjedésű területei, a Várdomb és a Temetődomb. A településközponti fekvésű Vörösmarty tér jó része is közparki besorolást kapott. Ezen túlmenően az akcióterületen olyan foltok is ilyen besorolással rendelkeznek, amelyek ma még zöldfelületként nem értelmezhetők, de a szabályozási terv kijelöli azokat ilyen célú fejlesztésre. Ezek közül a legjelentősebb a MÁV területen található gazdasági rakodó és iparvágányok területe. Z1 besorolást kapott az a jelenleg balatoni vízfelületként funkcionáló kis öböl is a Platán strandtól keletre, amely a Balaton jogilag kiszabályozott partvonalán kívül esik. Akcióterületi fejlesztési szempontból a szabályozás nagyrészt megfelelő, a fejlesztések tükrében érdemes elgondolkodni szabályozási tervi szinten a Platán sétány és Platán tér státuszán (esetleg KÖu övezetbe való átsorolásán), illetőleg az öbölben esetleg megvalósuló, elhabolástól bevédett fövenyes-homokos strand megvalósulása esetén a Z1 és a V területek viszonyán. A feltöltés területén a 60% fával való fedettség kissé túlzó, a kialakult nagy gyepes rendezvénytér mind vizuális-esztétikai (Balatonra való rálátás), mind funkcionális szempontból (szabadtéri nagyrendezvények, például Balaton-átúszás színtere) megtartandó elem. A MÁV teherpályaudvar területén indokolt lehet egy olyan irányú átalakítás, amely azt városi fásított parkolóként értelmezi, annak közparkká történő átalakítása azonban a mostani megítélés szerint irreális, ezért a szabályozási terv módosításakor foglalkozni érdemes vele.

263


A vízgazdálkodási területekről (V) a HÉSZ 24. §-a rendelkezik. A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport, a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján. A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni. Az akcióterületen a Balaton területe sorolt a vízgazdálkodási területek közé. Akcióterületi fejlesztési szempontból a szabályozás megfelelő.

2.4.3. Védelmek és korlátozások áttekintése az akcióterületen A szabályozási terv mellékletei az akcióterületen több helyi védelmet rögzítenek, országosan védett természetvédelmi terület, egyedi természeti védettség nincs, országos műemlék azonban a területen található. A szabályozási terven megjelölt országos és helyi védelem alatt álló területeket és épületeket az alábbi táblázat rögzíti. 11. táblázat: Országos és helyi védelem alatt álló területek és épületek Sorszám 1.

Hrsz. 654

Megnevezés Katolikus templom

Cím Templom u. 1.

2.

2726/12

Épület Bárány Kúria

Szabadság u. 28.

3.

76

Vörös Kápolna

Temetődomb

4.

64

Kék Kápolna és feszület

Temetődomb

5.

6.

7.

676, 677, 634/1 66, 34, 75, 77, 47, 54, 76 teljes ter., vmint 4854, 55/2, 55/3, 56 hrsz-ek szab.terv szerinti része 2726/12

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

1594 1597, 1598 1604 493 1513 1515 1516 1516

16. 17.

1517 1517

Megjegyzés Orsz. műemlék 9221 Orsz. műemlék 4399 Orsz. műemlék 9055 Orsz. műemlék 9053

Tsz: Tsz: Tsz: Tsz:

Várdomb

Temetődomb és plébánia kertje, valamint részlegesen érintett magántelkek

(BB kp) Bárány kúria park maradványa Épület Épület Épület Épület Épület és Kerítés Épület és kilátó ép. Épület az utcai oldalon Épület a vízparti oldalon Épület a K-i oldalon Épület a NY-i oldalon

Táj- és településképi szempontból védett területek

Platán sor 1. Platán sor 3. Szentmihályi u. 4. Kodály Z. u. 63. Kodály Z. u. 55. Kodály Z. u. 53-54. Kodály Z. u. 50-52. Kodály Z. u. 50-52.

Helyi term. terület Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett

Kodály Z. u. 45-49. Kodály Z. u. 45-49.

Helyileg védett Helyileg védett

védelmi

264

A1 – VÁROSKÖZPONTI AKCIÓTERÜLETI TERV – BALATONBOGLÁR Sorszám 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.

Hrsz. 1519 1541/13 1564 1572 1573/2 1553 Épület 1617 1617 1706 1794 1792 1791 1788, 1787 1785 1797 1798 1801/1,1801/2 1767 1762 1760 1943/2

Megnevezés Épület Épület Kodály Z. u. … Épület Kodály Z. u. 6. Épület Kodály Z. u. 4. Épület Kodály Z. u. 3. és melléképület Kikötő főépület Kikötő melléképület Református templom Épület Épület Épület Épület Hunyadi J. u. 4. Épület Épület Épület Épület Kisfaludy u. 9/b Épület Épület Épület Épület és Melléképület

Cím Kodály Z. u. 42.

39. 40. 41. 42.

2520 2590 19 2

Épület Épület-homlokzat Épület-homlokzat Épületek

43.

9

Épület

44. 45. 46. 47.

658 72 107 113

Épület-homlokzat Épület Épület, utcai homlokzat Üzemi épület

48. 49. 50.

116 627/2 632

Épület Épület és Melléképület Épület

Dózsa Gy. u. 97. Szabadság u. 2. Szabadság u. 5. Vörösmarty térTemplom u. Vörösmarty térBotond köz sarok. Kinizsi Étterem Szabadság u. 37. Szabadság u. 69. Szabadság u. – Árpád u. sarok Árpád u. végén Árpád u. 19. Árpád u. 15-17.

51. 52. 53.

56 55/4 47

54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65.

646 674 673 672/1 656 659 669 668 98 178 2605/2 2702

Épület Épület Plébánia és melléképülete Épület Épület Épület Épület Épület Épület Épület Épület Épület Épület Épület Épület

Báthory u. 8. Mahart Kikötő Mahart Kikötő Széchenyi u. 6. Hunyadi J. u. 12. Hunyadi J. u. 10. Hunyadi J. u. 8. Kisfaludy u. 1. Kisfaludy u. 9. Kisfaludy u. 9/a Kisfaludy u. 16. Kisfaludy u. 20. Balaton u. 11. Hunyadi J. u. 98.

Árpád u. 20. Árpád u. 18. Árpád u. 4. Árpád u. 1. Hétház u. 15. Hétház u. 13. Hétház u. 11. Hétház u. 6. Hétház u. 4. Hétház u. 5. Hétház u. 3. Mátyás király u. 5. Csokonai u. 3. Erzsébet u. 12-14. Berzsenyi u. 16-18.

Megjegyzés Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Javasolt műemléki védettség Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg Helyileg Helyileg Helyileg

védett védett védett védett

Helyileg védett Helyileg védett Javasolt műemléki védettség Helyileg védett Helyileg védett Javasolt műemléki védettség Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett Helyileg védett

265


Ezeken túlmenően a szabályozási terv rajzilag is megjeleníti, és mellékletei felsorolják a védett fasorokat. Védett fasor az akcióterületen ezek alapján: a Platán sor platánfái, a Parti sétány és a Kikötő utca platánjai, valamint a Kodály Zoltán és a Tinódi utca platánsorai. E tekintetben érdemes lenne helyi védett státuszba helyezni a Platán sornak a Platán strandon folytatódó fasorait is, amelyek településtörténeti szempontból egységes egészet, szerves egységet alkotnak a Platán sor fáival. Régészeti védelem alatt állnak a következő, az akcióterületre eső területek:  Kápona domb: HRSZ : 47  Várdomb: HRSZ : 676, 677, 634/1 és 679 egy része.  Árpád u – Kilátó u közötti terület: HRSZ : 637,639, 640 A HÉSZ a korlátozások között számos olyan szabályt megfogalmaz, amely az akcióterületet érinti. A szabályzat a közparkok területét zajvédelmi szempontból érzékeny övezetnek minősíti (de konkrét korlátozó szabályokat nem alkot.) Külön foglalkozik a tómeder övezetével (D-1), amely szerint a tómeder lehatárolt területe nem csökkenthető, a parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítményeket kivéve a tómederben állandó létesítmény, sziget, stb. nem építhető. A parti élővilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, úszóponton jellegű, csak az üdülési illetve horgászidényben használatos műtárgyak helyezhetők el. A tómeder nádasaiban, valamint a védett természeti területeken lévő nádasok területén tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (pl. kotrás, feltöltés, építés, vízi állás, csónakút, horgászhely létesítése), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezheti. A HÉSZ előírja, hogy vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

2.5.

Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása

Az A1 akcióterületen az alábbi, a város céljai szempontjából fontos fejlesztések kerültek megvalósításra az elmúlt 5 évben: 12. táblázat: Az elmúlt időszak fejlesztései az akcióterületen 1. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma

Attila, Dózsa Gy., Bocskai, Kápolna és Kilátó utcák csatornázása Szennyvízcsatorna hálózat bővítése. Balatonboglár 2004. 48.460.000 Ft Céltámogatás (19.384.000 Ft) Környezetvédelmi Alap (9.692.000 Ft) Balaton Fejlesztési Tanács (7.750.000 Ft) F032328/2001 számú KAC tám.szerződés P-VMSZ 18/2002 (BFT nyilvántartási sz.)

266


2. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt) 3. Projekt Projekt címe

Projekt célkitűzése

Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 4. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt) 5. Projekt Projekt címe

Projekt célkitűzése

Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma (amennyiben volt)

Balatonboglári strandok parki- és játszótéri berendezéseinek, infrastruktúrájának fejlesztése Játszótéri berendezések beszerzése, ivóvízellátó vezeték kapacitásbővítése, új kukák, kerékpártárolók, köztéri óra elhelyezése. Balatonboglár 2004. 10.522.948 Ft Balaton Fejlesztési Tanács (5.000.000 Ft) P-SF-21/2004 Óvoda tetőfelújítása A Mátyás király utca 5. szám alatti óvoda épületében a keleti szárny tetőfedésének felújítása, a régi palafedés bontásával, új TEGOLA bitumenes zsindelyfedés készítésével, 8 db VELUX tetőablak beépítésével, a kapcsolódó bádogos szerkezetek szükség szerinti cseréjével illetve javításával. Balatonboglár 2004. 5.456.718 Ft Kodály, Platán, Fiumei és Sziget strandok medertisztítása és partvédőmű állagjavítása Strandok medertisztítása és partvédőmű állagjavítása. Balatonboglár 2004. 3.882.000 Ft Balaton Fejlesztési Tanács (2.907.000 Ft) P-VMM-13/2004 Vörös kápolna felújítása A megvalósult projekt az Önkormányzat tulajdonában álló műemlék kápolna méltó helyreállítását eredményezte. A felújítást követően az épület károsodásához vezető felázást, illetve beázási lehetőségeket megszüntettük. Az épület megjelenése a jelenlegi turisztikai és kulturális funkciójához megfelelővé vált. Balatonboglár 2005. 8.255.948 Ft Balaton Fejlesztési Tanács (5.000.000 Ft) P-TK-26/2004

267


6. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 7. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 8. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 9. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege 10. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege

Orvosi rendelő felújítása I. ütem A kötelező minimum feltételek biztosítása az egészségügyi intézmény működéséhez. Balatonboglár 2005. 54.195.000 Ft Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács – Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések (TEKI) 140014404K (Támogatási szerződés száma) Nyilvános WC építése a Sziget strandon Sziget strand higiénés feltételeinek biztosítása. Balatonboglár 2007. 15.215.000 Ft Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács – Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések (TEKI); Balaton Fejlesztési Tanács 140009806K (TEKI) PTF-SF-9/2006 (BFT) Sportcentrum létesítése Városi szabadidős és sportcentrum kialakítása. Balatonboglár 2007. cca.1 milliárd Ft Somogy Megyei Önkormányzat (95/2001.(IX.25.) KH); Gazdasági Minisztérium SZT-TU-Balaton-5-02-03-01 Dózsa Gy. u. járda felújítása Kapacitást nem növelő burkolatfelújítás. Balatonboglár 2008. 13.100.000 Ft Dózsa Gy. u. járda felújítása Kapacitást nem növelő burkolatfelújítás. Balatonboglár 2008. 10.665.000 Ft

268


11. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 12. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve 13. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 14. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma 15. Projekt Projekt címe Projekt célkitűzése Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve Projekt azonosító száma

A balatonboglári polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése Az Önkormányzat polgármesteri hivatala szervezettebben, hatékonyabban és eredményesebben működjön. Balatonboglár 2009. 21.690.000 Ft Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – ÚMFT Államreform Operatív Program ÁROP-1.A.2/A-2008-0078 Sportlétesítmények felújítása Teniszcsarnok fejlesztése Balatonboglár 2009. 10.000.000 Ft Önkormányzati Minisztérium Út-, járda, parkoló építés a balatonboglári Iskola közben Út-, járda, parkoló építés Balatonboglár 2010. 13.920.000 Ft Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. CÉDE/2009/DD-298/b Kerékpárút építése a balatonboglári Klapka és Gyep utcákban Kerékpárút építése Balatonboglár 2010-2011. 55.893.000 Ft Nemzeti Fejlesztési Ügynökség DDOP-5.1.1.-09-2009-0008 Városi könyvtár fejlesztése Városi könyvtár fejlesztése Balatonboglár 2010-2011. 4.960.000 Ft Oktatási és Kulturális Minisztérium TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0009

269


9. ábra: Az elmúlt időszak fejlesztései az akcióterületen

270


2.6. Az akcióterület társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 2.6.1. Demográfiai helyzet A Városközponti akcióterület állandó népessége 2001-ben 2.095 fő, lakónépessége 2.203 fő. Az akcióterület lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 13. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása az akcióterületen (2001.) Korcsoportok 0–14 15–59 60–X

(fő)

(%)

300 1.414 489

13,6 64,2 22,2

A korösszetétel és az iskolai végzettség az akcióterület esetében jobb mutatókkal rendelkezik, mint akár a város egésze, akár a városrész. 14. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) (%)

Központi városrész (%)

22,3

19,5

17,0

11,7

14,8

17,0

Balatonboglár Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) Felsőfokú végzettségű (25-X)

Akcióterület (%)

Az akcióterület állandó lakosainak száma 2008-ban 2.923 fő, amely a következő táblázatban lévő módon oszlik meg korosztályonként: 15. táblázat: Állandó lakosság korcsoportok szerinti megoszlása az akcióterületen (2001.) Korcsoportok 0–18 19–59 60–X

(fő)

(%)

443 1.593 887

15,2 54,5 30,3

A táblázatból jól kivehető, hogy az akcióterületen megindult egy elöregedési folyamat, amely az egész város viszonylatában megfigyelhető. A városban (akcióterületi kimutatás nincsen) az elvándorlások száma 2008-ban 169 fő volt, amivel szemben 146 fő odavándorló áll. Ez nem tendenciát jelöl, mert 2002 óta ezzel 271


együtt csak 2 évben volt hasonló jelenség, egyébként az odavándorlók száma mindig meghaladta az elvándorlók számát. Az elvándorlások száma viszonylag stabil szinten áll, azonban az odavándorlások száma meglehetősen hullámzik. 16. táblázat: Oda- és elvándorlások száma a városban (2002 és 2008 között) Évek 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Odavándorlás (fő)

Elvándorlás (fő)

161 224 180 184 134 178 146

148 139 135 155 163 162 169

2001-ben (népszámlálási adatok) 2.201 háztartást és 1.723 családot számláltak Balatonbogláron. Az Önkormányzatnál a városra (így az akcióterületre is) vonatkozóan nincs éves adatgyűjtés a háztartások és családok számát, egyéb adatait tekintve, csak következtetni tudunk az állandó lakhelyül szolgáló lakások számából: cca. 1.000-1.150 háztartás és kb. 800-900 család lehet jelenleg az akcióterületen.

2.6.2. Gazdasági-társadalmi helyzet Az akcióterület Balatonboglár központi és parti területeit foglalja magában, ezért ebből fakadóan igen változatos társadalmi kép jellemzi. A Balaton-part közelében lévő területek leginkább nyaralók, kevesebb állandóan lakott ingatlan található itt. Ez a terület Balatonboglár turisztikai szempontból egyik legfrekventáltabb területe, így az ingatlanok rendezettek, nagy részük újonnan épült, vagy nemrég felújított, az ingatlanok komoly értékeket képviselnek. A területen a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás dominál. Az akcióterület másik része tipikus kisvárosi központi terület a városi léthez kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciókkal, közigazgatási, illetve közszolgáltatásokat nyújtó létesítményekkel, valamint egy kisebb területet érintő iparigazdasági funkcióval. Ezek mellett a lakófunkció hangsúlyos, itt minden társadalmi réteg képviselteti magát. Az akcióterületen 143 db bejelentés-köteles kereskedelmi üzlet található (a városi teljes szám 186 db), a működési engedély köteles üzletek száma pedig 32 db (ebből 43 db található a város teljes területén). A bejelentés-köteles kereskedelmi üzletek közül a vendéglátó üzletek száma 97 db, melyből az akcióterületen 58 db található.

272


A városban nyilvántartott működő szálláshelyek száma 50 db (ebből 3 db szálloda, 11 db panzió, 15 db üdülőház, 1 db turistaszálló, 3 db kemping, 17 db egyéb szálláshely), amelyekben 7.358 férőhely található. Az akcióterületen a fentiek közül 42 db (ebből 3 db szálloda, 9 db panzió, 12 db üdülőház, 1 db turistaszálló, 3 db kemping, 14 db egyéb szálláshely) szálláshely található. 2001-ben a városközponti akcióterület lakásállománya 1.001 db volt, melyből az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlag alatti, 13,7%, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,4% volt, ami megközelítette a települési átlagot (42,5%). Jelenleg a lakásállomány a 2001-es szinthez képest nőtt, most 1.354 db, melyből 19 db lakás van önkormányzati tulajdonban. A lakások komfortfokozata nagyrészt komfortos és összkomfortos komfortfokozatú, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya valamelyest csökkent a 2001-es felmérés óta.

2.6.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet 2001-ben a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen akcióterület tekintetében 40,8%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya pedig szintén az aktív korúakon belül 12,4%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 52,4%. Az akcióterület jelenlegi munkaerő-piaci helyzete a teljes városéhoz hasonló: a munkavállaló korú népességhez viszonyított relatív munkanélküliség 8%-os.

2.6.4. Jövedelmi helyzet Az akcióterület Balaton part közeli részein szinte nincs segélyezett lakos, itt egyébként is leginkább a magasabb jövedelemmel rendelkező családok ingatlanjai (nyaralói, lakóházai) találhatók. Azok az aktív korú lakosok, akiknek jövedelme kizárólag központi vagy önkormányzati támogatásból származik 34 fő. Rendszeres szociális segélyben 6 fő, lakásfenntartási támogatásban szintén 6 fő, míg rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 34 fő részesül.

2.6.5. A környezeti értékek bemutatása A városfejlesztési akció megvalósításával összefüggő európai és nemzeti építészeti örökség, illetve a világörökség részét képező környezeti értékek nem találhatók a területen. Tervezett ugyanakkor a Balaton világörökséggé nyilvánítása, ezért e lehetőséget figyelembe kell venni. A fejezetben az akcióterületen lévő, jelentős természeti, kulturális vagy építészeti 273


értékkel bíró helyi védettség alatt álló, vagy helyi értékként fontosnak tartott olyan elemek kerülnek említésre, amelyeket a tervezés-fejlesztés során figyelembe kell venni. A parti részt elsődlegesen meghatározó környezeti elem a Balaton tó, amelynek környezeti értékei sokrétűek. A víz minősége, a mikroklíma kialakítása, a vízi és vízparti növényzet mellett jelentős környezeti értéket képez a balatoni táj. Balaton – vízfelület A Balaton átlagos mélysége 3,3 m, a déli szakaszon viszont a partközeli részek mélysége igen sekély. Az évi átlagos vízhőmérséklet 12,4 ºC, júliusban 23-25 ºC. A víz selymes, lágy oxigénben dús, kalcium-magnézium-hidrokarbonátos. A tó vízminősége jelentősen javult az elmúlt néhány évben, a nyílt víz ma ivóvíz minőségű. Ennek oka a Kis-Balaton I. ütemének kialakításával, valamint a Balaton-törvény védelmi rendelkezéseinek következtében számottevően lecsökkent károsanyag-terhelés, de hozzájárult a turizmus csökkenése, a minőségi turizmus erősödése a tömegturizmussal szemben. A Platán strand kiemelkedően jó fürdővíz minőségét a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/.2008. (IV. 3.) Korm. rendelet követelményei alapján adományozott ún. „Kékhullám zászló” igazolja, amelyet a strand 2009-ben is megkapott. A fejlesztések során az említett értékek megőrzése fontos kritérium. Éghajlat A Balaton kiegyenlített mikroklímája az akcióterület éghajlati jellegét is meghatározza. A kisebb hőingás kedvező hatásához magasabb páratartalom is járul. Ugyanakkor az időjárás igen változékony, a vihar hirtelen megjelenése gyakori. A Balatonon a sokéves mérések alapján az átlagos szélsebesség 2,7 m/s. Az uralkodó szélirány ÉNY-i irányú. Balatonboglár a Szigligeti-öböltől a Nagyberekig húzódó balatoni szélcsatorna keleti szélén helyezkedik el. A tó számottevő szélmódosító hatása miatt gyakran a szél nappal a tó felől a szárazföld felé, éjjel a szárazföldről a tó felé fúj. A víz felől fújó szél a nyári időszakban kellemes érzést nyújt, télen viszont kellemetlen lehet az állandó légmozgás. A Balaton rendszerint minden évben befagy, az állójeges napok számának sokévi átlaga 57 nap, az átlagos jégvastagság 20-25 cm. A tervek kialakításánál az éghajlati adottságokhoz kell alkalmazkodni. Növényzet Az éghajlati sajátságok valamint a strandszezon miatt fokozott jelentősége van a szélvédőárnyékoló fáknak. A strand területére is benyúló platán fasorok mindkét szerepnek megfelelnek. A fasorok védő hatása a partközeli építmények, a parkoló gépjárművek védelmét is szolgálják. A strand területén a platánokon kívül csak néhány, magas vízszintet, vízparti extrém körülményeket bíró pionír faj egyedei találhatók (fűz, nyár), melyek közül több koros, ezért fokozott figyelmet igényelnek balesetvédelmi szempontból. A feltöltés területén jelentős fiatal, telepített faállomány található vegyes összetételben. Az örökzöldek aránya a táji adottságokhoz és a kertépítészeti trendekhez viszonyítva magas. A 274


gyepfelületek fontos elemei az akcióterület víz közeli részeinek. A nyári szezonban a pihenés és a sport helyszínei. Fontos, hogy e nagy, szabad felületek kellő nagyságban és arányban biztosítsák a fürdőzéshez kapcsolódó pihenőfelületeket. A kikötőben kialakított kiemelt ágyások növényzete magas színvonalú, többnyire virágos cserjeállomány. Állatvilág Az akcióterületen a zavaró tényezők jelentős száma miatt az állatfajok száma alacsony. A nádas részek (feltöltődött zugok, iszapzátonyok) menedéket nyújtanak a siklóknak és a madaraknak. A madárvilágra legjellemzőbb sirály- és récefajok mellett az utóbbi két évtizedben gyorsan szaporodott a bütykös hattyú, amely igen kedvelt a helyiek és a látogatók körében egyaránt. Balatoni táj A balatoni táj ma elsődlegesen üdülőtájként értelmezhető, kiemelt jelentősége van ezért a tájképnek. Az akcióterület közvetlen partközeli részein akadálytalan rálátás nyílik a tóra és az északi oldal karakteres tanúhegyeire. Ez a lehetőség ma már kevés helyen mondható el, hogy a kilátás lehetősége ilyen magas arányt mutat. Ennek oka a gyér növényzet, és a beépítetlen, szabadon megközelíthető partszakasz. A Balaton déli szakaszán igen jellemző a parttal párhuzamos, a víz hullámaihoz hasonló fenékképződmények (gerendek) kialakulása, amelyek – különösen alacsony vízszintnél – turzásokká is alakulhatnak. Az átlátszó sekély vízben sajátos látványuk értéket képez, emellett a gyermekek kedvelt játszóhelyei. Újabb kikötő kialakításánál figyelembe kell venni a gerendek átalakulását, és e változás strandra gyakorolt hatását. A víz változó hanghatásai egész évben egyedi élményt nyújtanak. Ezt az értéket az esti, illetve a szezonon kívüli használatnál kell figyelembe venni. „Rejtett értéket” képvisel Boglár ősi révje, amely a Platán strand keleti részében a vízfelszín alatt helyezkedik el. Ugyancsak karakteres elem a kikötőhöz kapcsolódó, kempingként használt félsziget. A déli partra jellemző, a XX. század elején telepített platán fasorok az akcióterület meghatározó tájelemei – a komfortérzetet és a tájkaraktert egyaránt alapvetően befolyásolják. Az akcióterület üdülőtájként vegyes képet mutat. Az épületállomány eklektikája nem alakít ki egységes, karakteres hangulatot. A családi házak, a villák, a társasházak és az üdülők egyaránt jelen vannak, és számos építészeti korszakot és stílust megjelenítenek. Ebből következően a szabadtéri elemek (növényzet, burkolat, bútorok stb.) egységesítő szerepe még jelentősebbé válik. Tanúhegyek Balatonboglár az ún. „Somogyi parti sík” elnevezésű kistáj közepén helyezkedik el, a somogyi meridionális hátak előterében lévő domblábi lejtős síkon fekszik. A szelíd hajlású, alacsony felszínű területből kiemelkedik a boglári Várdomb és Temetődomb néven ismert két vulkáni tufa képződmény, amely a Balaton térség tanúhegyei közé tartozik. A Várdomb kb. 1 millió éves, vulkanikus eredetű lekoptatott bazalttufa. A Pannon-tengeri rétegek feldarabolását előidéző vulkáni tevékenység eredménye, a kőzetanyag átalakult kristályos 275


szerkezetű, ami azt mutatja, hogy igen nagy hőmérsékleten jött létre. A löszképződés több formája is megtalálható. A domb magassága 165 méter. 1977-ben nyilvánították természetvédelmi területté, az azt borító feketefenyők miatt (telepítésüket Gaal Gaston kezdeményezte). Valamikor földvár állt itt, melyet a régészek szerint a 3-4 ezer évvel ezelőtt itt élt bronzkori népek építették, majd tőlük vették át a későbbi korok népei. Az ásatások során őskori, vas- és bronzkori eszközök, valamint egy római őrház alapjai is előkerültek. A legújabb felmérések alapján feltételezhetően a földvárat egy újabb sánccal egészítették ki a török időkben. A vulkáni kúp és a sánc által közrezárt, fekete fenyőkkel keretezett katlan, valamint az onnan feltáruló balatoni látkép kiemelten jelentős tájképi érték. A Temetődomb két jelentős műemléke a Kék és a Vörös kápolna. A település másik jelentős tanúhegye, amely a várdombbal egykorú földtörténeti képződmény. Ökológiai állapota jelenleg nem megfelelő, a gyomfák erősen terjednek. A dombon lévő park műszaki állapota is javításra szorul. Zöldfelületi értékek Az akcióterületen a városképet meghatározó két legfontosabb elem a Temetődomb és a Várdomb. A dombokon kialakított védett zöldövezetek a város központján keresztül a partig lenyúlnak, összefüggő zöldfolyosót képeznek. A várostervezés során ennek az egységes rendszernek a megőrzése kiemelten fontos. Közterek, közparkok fejlesztése során kiemelten kell foglalkozni a város központjában lévő Vörösmarty térrel, mint központi szervező elemmel és annak tóparti kapcsolatrendszerével. A település zöldfelületekkel jól ellátott. A 2000. évi KSH adatok szerint a város belterjes zöldterülete 270.000 m 2, melyből 190.000 m2 volt a gondozott állomány. Ennek leghangsúlyosabb elemei:  Platán strand és park (8,00 ha),  Várdomb és partfal (8,20 ha),  Temetődomb (6,33 ha),  Sport és Szabadidő Központ (6,00 ha). A nagy kiterjedési zöldfelületeket kisebb-nagyobb közparkok sora egészíti ki. A városközpontban és a kikötő területén sétaterek és parkok igényes kialakítására került sor az elmúlt években. További kisebb közterek, díszburkolatok kialakítása szükséges a Balaton parti korzósávban. A több évtizedes múltra visszatekintő közparkok kertépítészeti újragondolása és minőségi fejlesztése esedékessé vált. Ugyancsak át kell gondolni a jelentős arányú zöldfelületek gazdasági fenntarthatóságát. A vasút menti területek rendezése szintén fontos feladat. A település egészét érintő zöldfelületi rendszer értékes elemei az üdülők gondozott kertjei, a fasorok. A kiemelten értékes parkok és fasorok a következők:  Bárány kúria parkja (volt Balatonboglári Borgazdasági Rt. terület),  Tinódi és Kodály utcák platán fasorai,  Platán sor hatos platánsora,  Parti sétány platánfa sorai. 276


Épített környezet A felújított hajóállomás a Balaton fénykorát idézi. Az épület és környezete egyaránt magas színvonalon lett felújítva. A Platán tér és a Platán strand felújításával az első lépések megtörténtek egy korszerű, egységbe szervezett és igényes környezet létrehozása érdekében. Az akcióterület villaépületeinek értékvédelmi felmérése még nem történt meg. Bár jelentős arányban újabb építésű ingatlanok találhatók a területen, szükséges lenne feltárni, mely (főleg XX. sz. első harmadában épült) épületek képeznek értéket az örökségvédelem szempontjából. Kulturális értékként kiemelkedő, és sokoldalú hasznosítási lehetőséget kínál a kikötőben, partra vontatva található muzeális értékű hajó, a tó első modern csavargőzöse, amelyet Zákonyi Ferenc és Boglár akkori vezetői mentettek meg a lebontásból, ma pedig méltatlanul, kiégve felújításra vár. A feltöltés parkjának fókuszpontját a „Tornászlány” c. szobor jelöli, mely Győri Dezső alkotása. Megtalálhatjuk még a „Szerelmespár” c. alkotást a strandon, illetve Kecskeméti Sándor: „Család” c. szobrát a hajóállomás mögött, valamint a Platán téren az egykor a város központi gyógyszertára előtt lévő szobor másolatát, a „Vízbe lépő lány”-t, amelyhez erős kötődés fűzi a balatonbogláriakat. A Kápolnadomb a város kulturális gyökereit hordozza. A település Árpád-kori templomának romja és egykori temetője a domb tetején helyezkedik el. A temető tövében a Kék kápolna, a domb déli oldalán pedig a Vörös kápolna található. A XVIII. század közepén épült egykori családi kápolnák ma kiállítóhelyekként funkcionálnak. A Vörös Kápolna tövében egy kisszínpad található ideiglenes nézőtérrel. A nyári színházban egykor sikeres produkciókat mutatott be a kaposvári Csiky Gergely Színház. A Várdombon álló Xantus János kilátó (népszerű nevén Gömbkilátó) Balatonboglár legkiemelkedőbb jelképe, amely a város szimbóluma és egyben a látogatók tájékozódási pontja. Az 1968-ban készült, fémszerkezetével díszítő kiállítási tárgy sokáig kereste helyét és szerepét, míg végül Balatonboglár befogadta. Az egykori kráter tövében még fellelhetők a szabadtéri színpad nyomai, ahol sikeres koncerteket szerveztek a 80-as évekig. A Gömbkilátó a domb másik karakteres épített elemén, a bronzkori földváron áll. A közelmúltban, a terület felújításával kapcsolatos helyszíni vizsgálatok során egy újabb, törökkori sáncot is felfedeztek. A területen közparkot alakítottak ki nagy, füves központi térrel, amelynek – a terepadottságok mellett – fő értéke a XX. század elején telepített feketefenyő állomány. A Várdomb tövében épült, Nagy Tamás építész által tervezett evangélikus templom magas építészeti minőséget képvisel. A templom szomszédságában álló Acsády-kastély jelenleg zeneiskolaként működik, pincéjében időszaki, kiállításokat rendeznek. A Várdomb és a Kápolnadomb közötti domboldalakon a XX. század első felében Kotsis Iván egységes stílusú létesítményeket tervezett. A katolikus templom, a parókia és a művelődési ház (egykori lengyel iskola) mind épített értékeket képviselnek. 277


A Balatonboglári Borgazdasági Rt. (továbbiakban lásd.: „BB”) központi épületeit az egykori helyi földbirtokos Bárány család kúriájában és környékén alakították ki. Értéket maga a kúria, illetve a környezetében lévő park jelent, előbbi műemlékvédelmi, utóbbi helyi természetvédelmi oltalom alatt áll. Külön említést érdemel a kúria hatalmas, jelenleg kihasználatlan pincéje.

2.6.6. A környezeti károk bemutatása és feltárása A Várdomb A tájidegen fák terhes gyomként néhány évtizede gyorsan elterjedtek és terjednek a város minden nagyobb közparkjában (elsősorban Ailanthus altissima, Celtis occidentalis, Robinia pseudoacacia). A Várdombon a feketefenyők jelentős része életkora vége felé közeledik, lecserélésük, pótlásuk szükséges. Az önkormányzat 10 éve honos növényeket telepített a területre (mint pl: Tilia fajok, Corylus colurna) A Gömbkilátó állaga az elmúlt évtizedekben annyira leromlott, hogy 2008-ban le kellett zárni, mivel a statikai vizsgálatok életveszélyessé nyilvánították. A jelentős fenntartási és felújítási költségek a város lehetőségeit meghaladják, ezért a területet a város bérbe adta. A Várdombon megvalósuló szabadidőpark bevételei biztosítják a Gömbkilátó felújítási és fenntartási költségeit. A Kápolna domb A Kápolna domb látogatottsága potenciáljához képest alacsony. Ennek oka a funkcióhiányos szerkezet, a területi megosztottság, valamint a nem megfelelően gondozott terület. A Kápolna domb négy részre tagozódik, ami a használatot számottevően korlátozza. A keleti oldalon lévő volt gyümölcsös mára kipusztult, a gyomnövények a domb jelentős részét elborították, a kilátást elzárták. A színpad ma ritkán használt. A Vörös kápolnát a város felújíttatta, a Kék kápolna állaga leromlott. 2007-ben a város úgy döntött, hogy Szent Erzsébet emlékpark néven a környezetet egy egységként fejleszti. A tervek jelenleg készülnek, a területtisztítási és felújítási munkákat folyamatosan kívánja véghezvinni a város. Az épületek felújítása mellett a színpad újraélesztése, a közösségi emlékhelyhez kötött funkciók erősítése és az őshonos, tájba illő növényzet kialakítása egyaránt fontos cél. A volt BB központ A BB privatizációja óta a terület erősen gyomosodik, a dísznövények ápolása, fiatalítása is elmaradt. Az épületek jelentős része használaton kívül van, egy részüket használják, de felújításra nem fordítanak pénzt. Az egykori raktár- és irodaépületek jelenleg használaton kívül vannak, állaguk rohamosan romlik. A műemléki Bárány-kúria jó, felújított állapotban van. A területet privatizálták 2009-ben, a fejlesztésről szóló elképzelések még nem körvonalazódtak. Balaton A Balaton sekély jellege miatt fokozottan érzékeny állóvíz, mivel gyorsan követi a hőmérsékletváltozásokat, így érzékenyen reagál a hidro-meteorológiai változásokra. A 278


Balaton vize – a nyílt vízen készített mérések alapján – a balatonboglári részen eutróf minőségű az algák tömege mutatójának tekintett klorofill-a koncentráció várható alakulása alapján. Ez a minősítés viszonylag jelentős szerves anyag tartalom jelenlétét mutatja (az OECD 5 fokú trofitási skáláján a 4-es szintet jelenti). Fontos ezért a parti szakaszokon a tó körültekintő használata (elsősorban a nitrogén és a foszfor bejutása terén), különös tekintettel a szennyvízkezelésre, a szerves anyag- és a műtrágya használatra, valamint a fürdőkultúrára. A trofitás (a szervetlen növényi tápanyagok és a szerves anyagot építő algák és vízinövények vízminőséget befolyásoló folyamata) a tó szabályozása során kialakított mesterséges partfal miatt is erősödik, mivel a természetes öntisztulás korlátozott. A tápanyag felhalmozódás különösen e partfalak töréseiben, zugaiban, illetve a partfalak és a mólók találkozásainál jelentős. A mólók kialakítása és a beton partfalak a gerendeket is jelentősen átalakították, finom rajzolatuk megszűnt, egyes helyeken szigetek alakultak ki (lásd Sziget strand). A szerves anyag feldúsulása, az algásodás a tóra és az egészségre káros hatást rendszerint nem vált ki, de a kellemetlen látvány, a hínárosodás (bentikus eutrofizálódás) vagy az egyensúly felbomlása (halpusztulás) a turizmus csökkenését eredményezi. Talaj Az akcióterület talaja fiatal, a Balaton vízszint-csökkentése után keletkezett. A „feltöltés” területének talaja még újabb (a kotrások során termelték ki), rossz minőségű, hiszen a talajképződésre csak néhány évtized állt rendelkezésre. E területet magas talajvízszint és alacsony állékonyság jellemzi, ami a fejlesztéseket erősen korlátozhatja. A talaj fedettsége a terület központi helyzetéhez viszonyítva nem mondható magasnak. A szilárdburkolatú utak közül a víz- és légmozgást gátló aszfalt utak borításának csökkentése azonban kedvező lenne. Növényzet A vízi élővilág a területen erősen zavart a nyári időszakban. A mólók közelében felhalmozódó szerves anyag miatt – szukcessziós sornak megfelelően – az építmények (móló+partvédelem) által közrezárt sarkokban kisebb nádas foltok alakultak ki, távolabb számottevő a hínár állomány. A tájidegen fás szárú fajok egy része nem, vagy nehezen viseli az éghajlati sajátosságokat. A szélnyomás, a gyér talaj, a magas talajvízszint és a pangó víz, jelentős terhet jelent a növényzetnek. Különösen a tájidegen fenyőfélék bírják nehezen a terhelést. Az oszlopos növekedésű fenyőfélék (tuják, ezüstfenyők) jelentős mértékű szélkárt szenvednek. A platánok élősködő által kevéssé károsodtak az utóbbi években, de elöregedésük miatt egy részük jelentős csonkoláson ment keresztül. A motorizáció érzékelhető pollúciós károkat nem okozott, a károsanyag-kibocsátás nem számottevő. A gyepfelületek terhelése igen változó, a legnagyobb terhelést a Balatonátúszás és az augusztus 20-ai rendezvény jelenti. A gyep azonban – az időszakos illetve szezonális terhelés miatt – e terheléseket elviseli, kellő mértékben képes regenerálódni.

279


2.6.7. Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte Az akcióterületen belül, mivel ez a város egyik jelentős, de inkább turisztikai túlsúlyú alközpontja, közigazgatási funkciók nem találhatók. A közösségi funkciók közül kiemelendő és nagy jelentőségű a Platán strandra készült beépítési terv alapján elkészült teniszcentrum, ahol 14 db teniszpálya épült ki, melyek rangos nemzetközi és hazai versenyeknek adnak rendszeresen otthont. A teniszcentrum mellett létesült a mára leromlott fizikai állapotú Tenisz szálló épülete, amelyet időszakosan hasznosítanak. (Eredetileg humán közszolgáltatási intézményként alakították ki, de manapság már csak szálláshelyként adja bérbe a tulajdonos önkormányzat.) Az akcióterületen két strandterület várja a fürdővendégeket, a kemping melletti Sziget strand és a szintén nem fizetős Platán strand. A Platán strand a feltöltött területen alakult ki, amelyhez a szabad terület, be nem építhető közparkként kapcsolódik. A közpark területet közösségi nagyrendezvények céljára időszakos jelleggel intenzíven hasznosítják, az állandó kiépített funkció kevés rajta. További rekreációs területek, illetve létesítmények a területen még a vitorlás- és jachtkikötő, valamint az Urányi János Sport- és Szabadidőközpont.

2.6.8. A közbiztonság helyzete Balatonbogláron nem található rendőrőrs. A település a Fonyódi Rendőrkaptányság illetékességi területén belül, öt további településsel együtt (Látrány, Visz, Somogytúr, Somogybabod, Karád) a Balatonlellei rendőrőrs illetékességi területébe tartozik. A rendőrőrs állományában 15 fő, járőrszolgálatot ellátó rendőr, valamint 5 fő nyomozó, illetve 1 fő őrsparancsnok van. A járőrszolgálatot ellátó rendőrök közül két fő Balatonbogláron állandó szolgálatot teljesít (körzeti megbízott). A település közbiztonsági helyzetének javítását szolgálja még a Balatonlellei Polgárőr Közhasznú Egyesület, mely tevékenységét Balatonlellén és Balatonbogláron végzi. Az 1999-ben alapított civil szervezetnek 50 tagja van, akik önkéntes alapon vállalnak járőrszolgálatot. A járőrözésre a rendőrséggel egyeztetve, időszakosan közös járőrözés formájában kerül sor, amihez az egyesületnek két járőrautó áll rendelkezésére, melyek közül az egyik rendszámfelismerő berendezéssel is rendelkezik. A Balatonboglári Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a polgárőrséggel mely alapján támogatja az egyesület működését Balatonboglár település közbiztonságának javítása érdekében. A polgárőrség újszerű kezdeményezése, hogy a nyári turisztikai (és bűnözési) csúcsidőszakban társ polgárőrségek munkatársait hívják meg néhány hetes „vendégmunkára”. A kezdeményezés eredményeként 2009 júliusában és augusztusában 4 fővel növelték a Balatonlellén rendszeresen járőröző polgárőrök számát. A kezdeményezést a polgárőrség elnöke javasolja Balatonboglárra is kiterjeszteni. 280


17. táblázat: Balatonboglár utcáinak bűnözési statisztikai adatai (Balatonlellei Rendőrőrs adatai alapján) Bűncselekmény típus

2006

2007

2008

2009

betörés lopás összesen gépkocsi lopás gépkocsiból lopás besurranásos lopás kerékpár lopás zseblopás egyéb lopás

35 131 2 29 25 3 5 67

20 111 2 29 17 3 6 54

19 158 2 21 19 1 3 112

49 182 4 26 25 4 5 118

Balatonboglár a rendőrség tájékoztatása alapján 2 igen fertőzöttnek tekinthető lopásos bűncselekményekkel a Rendőrkapitányság Balatonfenyves és Balatonlelle térségét felölelő illetékességi területén belül. Az éves bűnözési adatokat összehasonlítva látható, hogy Balatonbogláron a lopásos bűncselekmények jelentkeznek nagy súllyal. 2007 és 2009 között a lopások számának kismértékű, de folyamatos növekedése figyelhető meg. A betöréses lopások, rablások esetében 2008-ig csökkenő tendencia volt megfigyelhető, amit az elmúlt évben jelentős növekedés követett, hiszen ezeknek a bűncselekményeknek a száma több mint duplájára növekedett.

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2006

2007 betörés

2008

2009

lopás

10. ábra: Balatonboglár területén elkövetett bűncselekmények számának változása 2006-2009 (Balatonlellei Rendőrőrs adatai alapján)

A lopásos bűncselekmények jelentős száma a nyári időszakban a Platán strand, Parti sétány, Platán sor térségben történik. Igen magas a strandi lopások, illetve a parkoló területeken a gépkocsi feltörések aránya. A strandi lopásoknak vélhetően csak mintegy felében tesznek az érintettek rendőrségi bejelentést, tehát a bűnügyi állapotok a statisztikákban jelzettnél rosszabbak. A nagy rendezvények (Borfesztivál, augusztus 20.) időszakában a zseblopások számának, illetve a gépkocsi feltörések számának a 2

Ágoston János alezredes, Bűnügyi Osztályvezető, Fonyódi Rendőrkapitányság

281


megnövekedése figyelhető meg. A nyári időszakban még a boltokban és árusító helyeken a bűnöző csoportok által elkövetett bolti trükkös lopások számának megemelkedése figyelhető meg. A garázdaság jellegű bűncselekmények nem jellemzőek Balatonbogláron. A betöréses jellegű bűncselekmények nem köthetők valamely településrészhez, az egész településen szétszórtan jelentkeznek. A Balatonlellei Rendőrőrs illetékességi területén a bűncselekmények felderítettség aránya 2008-ban 48,48%-os, 2009-ben 49,27%-os volt. A kapitányság-vezető tájékoztatása szerint ezek a felderítettség arányok jónak tekinthetők. A közbiztonság javítását a közterületek átláthatóbbá tétele és jobb éjszakai kivilágítása javíthatja. Ez egyszerre riaszthatja el a potenciális bűnözőket, illetve növelheti a területhasználók szubjektív biztonságérzetét. Bűnmegelőzési és bűnfelderítési szempontból jelentős segítséget közterületi kamerarendszer kiépítése jelentene a rendőrség számára. A térségben Somogyvámos és Ordacsehi településeken került mozgásérzékelős automata kamerarendszer kiépítésre, mely több esetben is segítette már a bűnfelderítést. Balatonlelle területén nyári időszakban működtetnek diszpécser központon keresztül közterületi felügyelő kamerarendszert. Ehhez a rendszerhez való csatlakozás szintén hozzájárulhatna a szezonális bűnözés csökkentéséhez. A vasúti átjáróknál telepíthető kamerák pedig a Balaton-part és a vasút közötti területre behajtók megfigyelésével segíthetnék a bűnmegelőzést.

2.7.

Az akcióterület műszaki-fizikai, bemutatása, problémák feltárása

infrastrukturális

jellemzőinek

2.7.1. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete Közúti közlekedés Az M7 autópálya kiépítését követően a városközponti területet átszelő 7-es számú fő közlekedési út forgalma jelentősen csökkent. A település kapcsolatát az autópályával nyugati oldalról az Ordacsehi bekötőúti csomópont mellett, a Balatonboglárt Kaposvárral összekötő 6711. számú út Borkombinát felett kialakított csomópontja biztosítja. A 7-es főközlekedési út a parti településeket összekötő belső útként és a települések főforgalmi útja. A 7-es út (Dózsa György u., Vikár Béla u.) az akcióterületet két eltérő funkciójú és karakterű területrészre osztja, a következő szerint: A.) A 7-es úttól északi irányban található Balatonboglár turisztikai központja, a strand és a kikötő terület. Ez a terület sík jellegű, funkciójában a szabadidős, illetve rekreációs funkciók dominálnak. B.) A 7-es úttól délre található Balatonboglár történeti központja, a Várdomb, valamint a Temetődomb. A dombvidéki jellegű területen az igazgatási, lakó, szolgáltatási és gazdasági funkciók vegyesen jelennek meg. 282


A két területrész közúti adottságai is eltérőek. A terület meglehetősen heterogén képet mutató utcahálózata jellemzően átlagos minőségű aszfalt burkolattal rendelkezik, rajtuk döntő részben kétirányú forgalom halad. A Balaton-parti területek két fő utcájának, a Platán sor és a Parti sétány számít, melyek kereszteződése a Balatonboglár szabadidős és üdülési központját jelentő strand és kikötőterület egyik fogadópontja. Ezt jelzi, hogy az innen induló Parti sétány és a Szentmihályi utca is lakó, pihenő övezeti besorolású. Pihenő övezeti besorolásúak továbbá a Parti sétányba torkolló üdülőterületi feltáró utcák is. Ezek mindegyike keskeny, 8 m alatti közterületi szélességű, ám ennek ellenére csak a Liszt Ferenc utca egyirányúsított közülük. A Parti sétány másik végéhez csatlakozik a Széchenyi utca, mely egyben az akcióterület második, illetve a boglári hajó és vitorlás kikötő feltáró útja.

283


11. ábra: Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró közúthálózat jellemzői

284


A tradicionális városközponti rész a 7-es úttal párhuzamos feltáró útjai az Erzsébet utca, illetve a Bercsényi utca. E kettő között helyezkedik el a Várdombnak és a Temetődombnak a domborzati adottságokhoz igazodó, változó szélességű úthálózata. A terület észak-déli irányú feltáró útjai a következők: Szabadság u., Árpád u., Gaál Gaszton u.. A terület utcái jellemzően átlagos minőségű aszfaltborításúak, kétirányú forgalmat bonyolítanak le. A nem kívánatos forgalmat sebesség korlátozással és a tehergépjármű forgalom kitiltásával szabályozzák. A területen az eltérő szélességű és sokszor szűk utcák, valamint a nyári gyalogosforgalom növekedés miatt egy átfogó forgalomrendezés keretében történő egyirányúsítás jelentősen javíthatna a közlekedés biztonságon, valamint a közterületek revitalizációját is elősegítené. Szintén fontos közlekedési beavatkozást jelenthet a Dózsa György utca, illetve a Vikár Béla utca sávcsökkentése a Vörösmarty tér közelében. A forgalomrendezési koncepció keretében történő közterület rendezés a parkolás, a zöldfelületek, valamint a gyalogosok számára teremthet új közterületet a forgalmi sávok rovására. A központba történő sávszűkítés az átmenő forgalmat még inkább az elkerülő autópálya használatára ösztönözheti. A közlekedési sávszűkítés révén a 7-es út jelenlegi erős elszigetelő hatása jelentősen mérséklődhet. 18. táblázat: Az akcióterületi utcák közúti jellemzői Utca neve

Akcióterületi hossza (m)

Alkotás u. Alkotmány u. Árpád u. Attila u. Balaton u Bartók Béla u. Bercsényi út Berzsenyi u. Cédrus sétány Dózsa Gy. u. Erzsébet u. Erzsébet u. Erzsébet u. Gaál Gaszton u. Gábor Á. u. Gyöngyvirág u. Hétház u. Hunyadi J. u. Ibolya u. Iskola köz Jácint Kápolna u. Kazinczy F. u.

390 210 590 300 60 250 580 360 80 1700 590 800 360 1030 190 300 250 1300 290 40 110 215 250

Közterület átlagos szélessége <5 m 5-8m 10 - 12 m 10 - 12 m 10 - 12 m 5-8 m 5-8 m 10 - 12 m 5-8 m 10 - 12 m 10 - 12 m 10 - 12 m 8-10 m 10 - 12 m 10 - 12 m 10 - 12 m 5-8m 8-10 m <5 m 8-10 m 10 - 12 m 5-8 m 8-10 m

Útburkolat típusa és állapota aszfalt/átlagos aszfalt/felújítandó aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos betonlap/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/felújítandó aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/felújítandó aszfalt/átlagos aszfalt/felújítandó

Forgalmi korlátozások egyirányú forgalom lakó pihenő övezet sebességkorlátozás súlykorlátozás lakó pihenő övezet tehergépjármű behajtás tilos

tehergépjármű behajtás tilos tehergépjármű behajtás tilos

sebességkorlátozás sebességkorlátozás egyirányú forgalom

zsákutca lakó pihenő övezet

285


310 150 365 340 460 970 170 90 320 60 200 320 130 100

Közterület átlagos szélessége 8-10 m 10 - 12 m 5-8 m 10 - 12 m 8-10 m 5-8 m 8-10 m 5-8 m 10 - 12 m 8-10 m <5 m 10 - 12 m <5 m 10 - 12 m

aszfalt/átlagos aszfalt/felújítandó aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/felújítandó

Liszt Ferenc u.

250

<5 m

aszfalt/felújítandó

Margaréta Mátyás Király u. Móricz Zs. u. Munkásőr sor Nefelejcs Parti sétány Platán sor Rezeda u. Szabadság. u. Széchényi u. Szegfű u. Szentmihályi u. Szondi Gy. u. Tavasz u. Templom u. Tinódi u. Tűzoltó u. Vikár Béla u.

100 240 190 650 110 390 170 180 830 100 200 60 130 160 180 420 80 1300

10 - 12 m 5-8 m 10 - 12 m 5-8 m 10 - 12 m > 20 m > 20 m 8-10 m 10 - 12 m 10 - 12 m 10 - 12 m 5-8 m 10 - 12 m 8-10 m 5-8 m 5-8 m 5-8 m 10 - 12 m

aszfalt/átlagos betonlap/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/felújítandó aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/felújítandó aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos aszfalt/átlagos

Utca neve

Akcióterületi hossza (m)

Kikötő sétány Kikötő u. Kilátó u. Klapka u. Klapka u. Kodály Zoltán u. Kodály Zoltán u. Kolozsvári u. Kórház u. Kun u. Kupa vezér u. Lejtő u. Lépcső köz Liliom

Útburkolat típusa és állapota

Forgalmi korlátozások

zsákutca sebességkorlátozás sebességkorlátozás

behajtani tilos kivéve lakosok gyalogos lakó pihenő övezet, egyirányú utca tehergépjármű behajtás tilos

lakó pihenő övezet

lakó pihenő övezet sebességkorlátozás sebességkorlátozás megállni tilos

Kerékpárutak A Balaton-part mentén regionális kerékpárút található a településen. Műszaki állapota egyes szakaszokon nem megfelelő, mivel a kerékpárút – helyszűke miatt – helyenként a meglévő fasorokhoz túlságosan közel került kialakításra és ennek következtében a fák gyökerei a burkolatot feltörték az idő folyamán. A kerékpárút a Tinódi utcán és a Kodály Zoltán utcán halad végig a vasúti terület mentén. Jelenleg nem vezet kerékpárút a szabad strandi fogadóterületre, illetve a hajóállomásra, bár közterületi kerékpártároló helyek kialakításra kerültek ezeken a területrészeken is. A regionális kerékpárutat a rendelkezésre álló közterületi szélesség, a védendő fasorok megőrzése, a látványgazdagabb vonalvezetés és a parti területek turisztikai forgalmának élénkítése céljából egyaránt indokolt lenne a Balaton-part közelébe áthelyezni. Ebből a 286


szempontból a Parti sétány tengelyében, azt meghosszabbítva kialakítható új kerékpárút jelenhet érdemi javulást. A part menti területrész és a tradicionális központ kerékpáros kapcsolatának javítása érdekében, egységes közlekedésfejlesztési koncepció mentén lehetséges a települési kerékpárút-hálózat fejlesztése. Ez a 7-es út jelenlegi elszigetelő hatását is képes lenne csökkenteni. Gyalogos közlekedés Az part menti területen belül jelentős történelmileg kialakult, de ma alulhasznosított korzók találhatók, amelyek tengelyeit impozáns platán fasorok jelölik ki. A Platán sor, amely történelmileg a ma Platán Strandon található fasorok között egészen a partig (régi kikötő) húzódott el, valamint a szintén platán fákkal kijelölt Parti sétány, amely a feltöltés ideje előtt a vízparti sétány szerepét töltötte be, a két legjelentősebb hálózati elem. Ugyanakkor ezek infrastrukturális kiépítettsége ma alacsony minőségű, térfalaik nem jelentenek igazi vonzerőt, ezért csak az idényjellegű rendezvények alkalmával töltik be promenád szerepüket. A hajókikötőhöz tartozó móló területe azonban a szezonon belül mindenképpen, de a szezonon kívül is kedvelt gyalogos útvonal. A Parti sétány Balatonboglár turisztikai főutcája, különösön a nyári időszakban megrendezésre kerülő rendezvények (Borfesztivál, augusztus 20-ai ünnepség) időszakában. A területen időszakosan megjelenő nagy volumenű gyalogosforgalom indokolja a terület lakó-, pihenő övezeti besorolását. A Parti sétányba torkolló lakóutcák ugyancsak lakó-, pihenő övezeti besorolásúak. A közterületi gyalogos forgalom szempontjából a problémát a Platán sor és a Széchényi utca jelenlegi forgalmi rendje jelentheti. Ezek az utcák nem részei jelenleg a lakó-, pihenő övezetnek, rajtuk a gyalogos forgalom útszéli járdákon bonyolódik le. Anakronisztikus helyzetnek tekinthető, hogy a Parti sétány területén, Balatonboglár kiemelkedő értékét jelentő kettős platánsor, ma parkoló területként funkciónál. A területen nincs nagyvonalú és színvonalas kialakítású, a gyalogos korzózásnak helyet biztosító valódi sétány terület.

9. ábra: Balatonboglár vízparti sétányának fejlesztési lehetőségei (Garten Stúdió tanulmányterve alapján)

A történelmi városközpont területén a gyalogos közlekedési hálózatot a közúthálózat menti járdafelületek alkotják. Gyalogos közösségi terek ma dominálják a történeti városközpont.

287


A Vörösmarty tér jelenleg parkoló dominanciájú terület, a település hármas dombjának (Sándor-, Kápolna-, Várdomb) közterületi kialakítása sem aknázza ki a terület adottságaiban rejlő lehetőségeket. Gyalogos közlekedés szempontjából problémát jelent még a part menti, partközeli gyalogos közterületek egységes és folytonos kialakításának hiánya. A Parti sétányt a Szentmihályi utcával, illetve a Kikötő utcával összekötő gyalogos térkapcsolat, jelenleg rendezetlen. Ugyancsak hiányzik a rendezett gyalogos kapcsolat a Kikötő utca és a Vasas utca között. Ennek a gyalogos kapcsolatnak a kialakítása azért is fontos lenne, mert a Vasas utca és Fiumei utca segítségével az akcióterületi sétányrendszer meghosszabbítható lehet egészen a település nyugati vízparti részén kialakított Vejtey Ferenc sétányig. A hiányzó sétány szakasz kialakítható a meglévő Strand sétány meghosszabbításával, vagy új sétány nyomvonal kijelölésével a Kikötő utca meghosszabbítása révén. A Strand sétány gyalogos jelentősége, hogy a vasúti állomás területéről a Horgász közön keresztül ezen a sétányon keresztül érhető el gyalogosan a hajóállomás, és a szabad strand területe. A történeti városközpont területén a hármas domb közterületi revitalizációja és funkcióbővítése tekinthető fontos feladatnak. A meglévő zöldfelületekhez kapcsolódóan minőségi gyalogos közterület hálózat kialakítása teremtheti meg a méltó közterületi környezetet, a meglévő természeti és kulturális értékeket számára. Parkolási adottságok Balatonboglár egész területén, a közterületeken kiépített közterületi parkolóhelyeken ingyenes a parkolás. A parkolás iránti fokozott igény jellemzően a part menti területrészen, illetve az igazgatási központban koncentrálódik. A szabad strand és a kikötő látogatói számára a Parti sétány kettős platánsora között kialakított cca. 200 db, a Hajóállomásnál lévő 40 db, és a Platán soron lévő 65 db parkolóhely biztosít parkolási lehetőséget az akcióterületen belül. A Dózsa György és Szabadság utcák kereszteződésénél, a Vörösmarty téren még további 70+30 db közterületi parkoló található. A polgármesteri hivatal előtti közterületen cca. 50 db parkolóhely áll a látogatók rendelkezésére. 19. táblázat: Parkolóhelyek a Városközponti akcióterületen Parkoló 1. Hajóállomás 2. Parti-sétány 3. Platán sor 4. Vörösmarty tér 5. Dózsa György u. 6. Erzsébet u.

Meglévő férőhely (db) 40 200 65 70 30 50

A Parti sétány és a Platán sor menti parkolóhelyek nagy kiterjedése a gyalogos és kerékpáros közlekedés szempontjából jelent jelentős korlátózó tényezőt, ahogy erről

288


korábban már írtunk. További konfliktus a Parti sétány mentén kialakított parkolóhelyek esetében, hogy a parkoló területet használja a település a nagy létszámú közterületi fesztiváljai (Borfesztivál, augusztus 20-ai ünnepségek) időszakában. Ez azt jelenti, hogy az akcióterület legjelentősebb parkoló területe éppen azokban az időszakokban kerül lezárásra, amikor a legnagyobb igény jelentkezik a parkolóhelyek iránt. Megoldást a parkolási koncepció felülvizsgálata, a Parti sétányon kialakított parkolóhelyek csökkentése és új parkolási lehetőségek kialakítása (pl. Széchényi utca mentén, Vasútállomás használaton kívüli gazdasági területén) jelenthet.

10. ábra: Az akcióterületet jelenleg kiszolgáló jelentősebb parkoló területek

Vasúti közlekedés Balatonboglár a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Múrakeresztúr egyvágányú vasúti fővonal mellett fekszik. A vasút villamosítása megtörtént, elkészült az állomás korszerűsítése is, mely sajnálatos módon nem az eredeti építészeti értékek visszaállításával történt. A vasútállomás térségében lévő alulhasznosított vasútterületek területi tartalékot jelentenek mind a zöldfelületi, mind a parkolási, mind pedig a közterületi fejlesztések számára. Autóbusz közlekedés Balatonboglár településnek nincs saját autóbusz közlekedése. A távolsági autóbusz társaságok közül többnek is érinti járata a települést (Balaton Volán, Kapos Volán, Gemenc Volán, Zala volán, Pannon Volán). Az akcióterületen több távolsági buszmegálló található a következő helyeken:  posta;  vasútállomás;  Kinizsi udvar;  orvosi rendelő; 289


 

szövetkezeti italbolt; borkombinát.

Hajóállomás, vízi közlekedés A személyhajó forgalmat a Balatoni Hajózási Zrt. bonyolítja a településen. Az akcióterületen található a városi hajóállomás, melynek felújítása megtörtént, minősége a távlati igényeknek is megfelel. Balatonboglárt az északi parttal összekötő autós kompjárat a tervek szintjén megrekedt, a legközelebbi átkelési lehetőség a Szántód-Tihanyi rév. A személyhajó forgalomban a szolgáltató különböző menetrendet határoz meg a tavaszi-őszi időszak (04.11. – 05.29. / 09.14. – 10.04.), elő- és utóidény (05.30. – 07.30. / 08.24. – 09.13.) és a főidény (07.04. – 08.23.) időszakában. 20. táblázat: Balatonboglár kikötőbe érkező és induló személyhajó járatok főidény elő- és utószezon Kikötő érk. ind. érk. ind. Tihany 1 1 1 1 Balatonföldvár 1 1 Balatonszemes 1 1 2 2 Balatonlelle 4 4 2 2 Badacsony 3 3 1 1 Összesen 9 9 7 7 forrás: Balatoni Hajózási Zrt. menetrend 2009

tavaszi-őszi időszak érk. ind. 0 0

A hajóállomás mellett található a vitorláskikötő, melynek üzemeltetője ugyancsak a Balatoni Hajózási Zrt.. A kikötő korszerűsítése jelenleg is folyik. Új kikötő létesítésére a Balaton Partvonal Szabályozási Terv a jelenlegi kikötő melletti, a feltöltött terület nyugati vége vonalában található részt jelölte ki.

2.7.2. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közműhálózat helyzete Vízellátás A város vízellátása a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Nyugat-Balatoni Regionális Vízmű rendszerről történik, fonyódi felszíni vízbázisra támaszkodna. A városban 3 db fúrt kút található, melyek sérülékeny vízbázisra települtek, jelenleg nem üzemelnek. A Várdombon található egy, a regionális rendszerhez tartozó 2.000 m3-es magas, illetve egy 400 m3-es tároló. A települést ellátó vízbázisról Balatonboglár igénye, még a távlati fejlesztéseket is figyelembe véve biztosítható. A rendelkezésre álló kapacitás a nyári csúcsfogyasztások idején is elégséges. Az akcióterület valamennyi lakóutcájában kiépített az ivóvízvezeték hálózat. A víztározóból 400 mm, majd 200 mm átmérőjű ac ny. vízvezeték vezeti az ivóvizet a vízellátó hálózat 100-80-50 mm-es szintén jellemzően ac ny. vezetékeibe.

290


Szennyvízcsatorna hálózat A szennyvízcsatorna hálózat fenntartását és fejlesztését szintén a Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. végzi. A város a balatoni II. szennyvízelvezetési régióhoz tartozik, a szennyvizeket a balatonlellei regionális szennyvíztisztító telepére vezetik. A tisztítótelep névleges kapacitása 16.000 m3/d, az üzemeltetési engedély szerint az engedélyezett kapacitás 14.400 m3/d. Balatonboglár nagyobb része szennyvízcsatornával ellátott, az 1996 után épült csatornák tulajdonosa az Önkormányzat, a korábban épült csatornák állami tulajdonban maradtak. Az ivóvízhálózathoz hasonlóan, az akcióterület lakóutcái szennyvízcsatornával is ellátottak, jellemzően 20-30 cm átmérőjű ac ny. vezetékekkel. Az akcióterületen több szennyvízátemelő és nyomott szennyvízvezeték található, melybe a lakóutcák gyűjtőcsatornái torkollanak (Erzsébet u., Hunyadi János u.- Bólya köz, Munkásőr sorBartók Béla u., Sándor domb-Vörösmarty tér, Bercsényi u.). A gyűjtött szennyvizek végül a Szentmihályi utca és Platán sor kereszteződésében lévő szennyvízátemelőn keresztül jutnak el a Kodály Zoltán utcai gyűjtőcsatornába és onnan a balatonlellei tisztítóba. Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés A város csapadékvizeit zömében nyílt árok, kisebb részben zárt csatorna vezeti el. A történeti városközpont területén elválasztott csapadékcsatorna került kiépítésre a Dózsa György utca, Vikár Béla utca, Klapka utca, Szabadság utca, valamint részben az Erzsébet utca mentén. A történeti városközpont többi utcájának, illetve a part menti területek csapadékvíz elvezetéséről nyílt árkok gondoskodnak. A csapadékvíz végső befogadója a Balaton. A város belterületi vízelvezetése, elsősorban a vasútvonal és a Balaton part között nem megfelelő. A meglévő nyílt árkok időszakosan képtelenek a csapadékvizet megfelelő módon a befogadóba továbbítani. A nyílt árkok ezen felül jelentős közterületi helyet foglalnak el az egyéb lehetséges funkcióktól (zöldfelület, parkolósáv, kerékpárút stb.) Zárt csapadékvíz csatorna jelenleg csak a Platán sor – Alkotmány utca közötti rövid szakaszon található. A csapadékvíz csatornában gyűjtött esővíz a Parti sétányon található szennyvízcsatornába kerül. Az akcióterületet part menti részét a Vízügyi Igazgatóság H/4962-2/2001-12. ügyiratszámú határozatában VI., V., IV. részvízgyűjtő területekre osztotta. A részvízgyűjtő területek befogadója a Balaton. Az V. részvízgyűjtő területre vízjogi létesítési engedélyterv áll rendelkezésre (Meander Group 2001). A vízjogi létesítési engedélyterv a Parti és Kikötő sétány, az Alkotmány utca, Kazinczy utca, Liszt Ferenc utca , Bartók Béla utca, Széchenyi Ferenc utca, Kikötő, Tinódi utca, Hunyadi utca, Kisfaludy utca, Balaton utca, a Horgász köz, valamint a Liget sor csapadékvíz elvezetésére vonatkozó tervet tartalmaz. A terv alapvetően a jelenlegi nyílt árok helyett folyókában, illetve zárt csatornában történő csapadékvíz elvezetésre tesz javaslatot. A közterületi rehabilitáció egyik jelentős tartalékát 291


jelenti a meglévő nyílt árok. Csapadékvíz csatornák létesítésével az árkok lefedhetők, helyükön zöldfelületek, parkolóhelyek, gyalogos közterületek kialakítására nyílik lehetőség. A település központi akcióterület egészére indokolt, a korábban javasolt forgalomrendezési koncepció kiegészítéseként felszíni vízrendezésre, vízelvezetési tervet készíteni. Elektromos energiaellátás A település villamos energia hálózatának fenntartását és fejlesztését az E-ON DélDunántúli Áramhálózati Zrt. végzi. Balatonboglár villamos energiaellátása a településen lévő alállomásról történik. Ettől az állomástól indulnak ki a térséget ellátó 20 kV-os kábelek és légvezetékek, melyekre épített házas VHTR és oszlop transzformátorok vannak telepítve. Ezekről a transzformátor állomásokról történik a kommunális és ipari fogyasztók ellátása. 20 kV-os hálózat húzódik az Árpád utcában, Berzsenyi utcában, Hétház utcában, Kodály utcában, Kolozsvári utcában, Munkásőr utcában, Szabadság utcában. Az akcióterület utcái 0,4 kV-os légvezetékeken keresztül kapcsolódnak az elektromos hálózathoz. Kisebb részük földkábellel ellátott (lásd.: 21. számú táblázat). Az ingatlan bekötések többsége ugyancsak légvezetékkel történik és csak kisebb részüknél került földkábel kialakításra. A településkép szempontjából az elektromos (és egyéb) légvezetékek kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Balatonboglár arculatának fejlesztése érdekében az egész településen, de különösképpen a településközponti akcióterület területén indokolt a légvezetékek fokozatos felváltása földkábelekkel. Gázellátás A gázszolgáltatást az E-ON Közép-Dunántúli Gázhálózati Zrt. végzi a településen. A városban 3 bár nyomásra kiépített középnyomású földgázellátó hálózat üzemel. A hálózat betáplálása két irányból, a balatonboglári és a balatonlellei gáznyomáscsökkentő gázfogadó állomásokon keresztül történik. A városi hálózat teljes körű ellátást biztosít. A kiépült gázellátó rendszer kapacitása a távlati igényeket is fedezi. Az akcióterület lakóutcái gyakorlatilag 100%-os mértékben ellátottak gázhálózattal. Nincs gázvezeték fektetve a Parti sétány, Kikötő sétány, Kikötő utca és a Platán sor bizonyos szakaszain, illetve a Hétház és a Kilátó utcákban. 21. táblázat: Az akcióterületi utcák közmű ellátottsága Utca neve

Ivóvízvezeték

Szennyvízcsatorna Gázvezeték

Alkotás u.

200 acny

30 ac

kiépített

Alkotmány u. Árpád u. Attila u. Balaton u Bartók Béla u. Bercsényi út Berzsenyi u.

na. 100 acny 100 acny 80 acny 100 acny 80 acny 80 acny

20 ac 30 ac 20 ac 30 ac 20 ac 20 ac 30 ac

kiépített kiépített kiépített kiépített kiépített kiépített kiépített

Elektromos vezéték 3x150/150, 3x50/50 0,4 kV 20 kV 3x150/150 0,4 kV 0,4 kV 0,4 kV 0,4 kV 20 kV 3x150/150

292



Elektromos vezéték 0,4 kV 0,4 kV 3x240/240 2 db 3x150/150, 3x50/50 0,4 kV 0,4 kV 20 kV, 3x150/150

Utca neve

Ivóvízvezeték

Cédrus sétány Dózsa Gy. u. Erzsébet u.

na. 100 acny 100 kmpvc

na. 20 ac 30 ac

kiépített kiépített kiépített

Gaál Gaszton u.

150 acny

30 ac

kiépített

Gábor Á. u. Gyöngyvirág u.

80 acny 80 acny

30 ac 20 ac

kiépített kiépített

Hétház u.

na.

na.

0

20 ac

kiépített

0,4 kV

20 ac 20 ac na. na. 20 ac 30 ac na. na. 30 ac 30 ac

kiépített kiépített kiépített kiépített kiépített kiépített kiépített 0 kiépített kiépített

Ibolya u. Iskola köz Jácint Kápolna u. Kazinczy F. u. Kikötő sétány Kikötő u. Kilátó u. Klapka u. Klapka u.

400 acny, 100 acny 300 acny na. 80 acny 80 acny na. 80 acny 5/4'' pvc 5/4'' pvc 80 pvc 80 acny

Kodály Zoltán u.

200 acny

30 ac, 250 any

kiépített

Kolozsvári u.

80 acny

20 ac

kiépített

Kórház u. Kun u. Kupa vezér u.

80 acny 200 acny 60 acny

30 ac 30 ac 20 ac


Lejtő u.

80 acny

20 ac

kiépített

Lépcső köz Liliom Liszt Ferenc u.

na. 80 acny 50 acny

20 ac na. na.


Margaréta

5/4'' a

30 ac

kiépített

Mátyás Király u. Móricz Zs. u.

na. 20 ac


30 ac, 200 any

kiépített

20 kV 3x150/150

Nefelejcs Parti sétány Platán sor Rezeda u. Szabadság. u. Széchényi u.

80 acny 80 acny 100 acny, 200 acny 80 acny 100 acny na. 80 acny 125 acny 100 acny

0 0 0,4 kV 0,4 kV 0,4 kV 3x150/150 0 0,4 kV 0,4 kV 0,4 kV 20 kV, 3x150/150 20 kV, 3x150/150 0,4 kV 0,4 kV 0,4 kV 3x150/150, 3x50/50 0,4 kV 0,4 kV 0,4 kV 3x150/150, 3x50/50 0,4 kV 0,4 kV

na. 30 ac 30 ac, 250 any na. 20 ac, 30 ac 30 ac

kiépített kiépített kiépített kiépített kiépített kiépített

Szegfű u.

80 acny

30 ac

kiépített

Szentmihályi u. Szondi Gy. u.

80 acny 80 acny

30 ac 20 ac


0,4 kV 3x50/50 3x50/50 0,4 kV 20 kV 3x150/150 2 db 3x150/150 3x150/150, 3x50/50 0,4 kV 0,4 kV

Hunyadi J. u.

Munkásőr sor

293


Utca neve

Ivóvízvezeték


Tavasz u. Templom u.

80 acny na.

20 ac na.

kiépített 0

Tinódi u.

100 acny

na.

kiépített

Tűzoltó u. 80 acny 30 ac Vikár Béla u. 100 acny na. Forrás: Balatonboglár város közműadatbázisa


Elektromos vezéték 0,4 kV 0,4 kV 20 kV, 3x150/150 0,4 kV 0,4 kV

Vezetékes és mobil telefon ellátás A város területén lévő telefonhálózatot a Magyar Telekom Nyrt. Nyugat-Magyarországi Műszaki Igazgatóság Kaposvári Kirendeltsége üzemelteti. A település saját konténerközponttal rendelkezik, mely részben digitális formában működik. Az ISDN vonalak kiépítése 1999-2001. között megvalósult. A jövőbeni fejlesztések és korszerűsítések csak földkábellel tervezhetőek a város belterületén. A térségben jó minőségben üzemelnek a Pannon GSM, Vodafone és Magyar Telekom Nyrt. rádióantennái, teljes lefedettséget biztosítva. További hírközlő bázis kiépítése nem szükséges. Kábeltelevíziós rendszer A rendszer magánkézben üzemel. A hálózatfejlesztések és rákötések azonban nem minden esetben rendezettek. A jövőbeni fejlesztések és korszerűsítések csak földkábellel tervezhetőek a város belterületén. A telekommunikációs kábelek jelenlegi hiányos nyilvántartása a közterület rehabilitáció során problémákat okozhat (nem nyilvántartott kábelek rongálódása történhet az építési munkák során). A kábelszolgáltatókkal együttműködésben ezért indokolt egy, egyeztetett vezeték-nyilvántartási adatbázist összeállítani. Ez mind a kábelsérülések mind a kártérítési eljárások indításának megelőzése céljából is javasolt.

294


11. ábra: Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró közműhálózat

295


2.7.3. Az akcióterületen feltárt problémák A helyzetelemző fejezetek végén összegezzük az akcióterületen megtalálható generális problémákat, megfogalmazzuk az adott probléma megoldásával elérni kívánt célokat. A problémák az alábbi, általunk javasolt fontossági sorrend alapján a következők: 1. Jelentős természeti és épített érték, kulturális és egyéb attrakció található az akcióterületen, melyek ismertsége, kihasználtsága elmarad az optimálistól. Cél: Ezen vonzerők ismertségének, kihasználtságának magasabb szintre emelése. 2. Egységes turisztikai arculat, fókusz hiánya. Cél: Elfogadott, egyedi fejlesztési irány mentén kialakított városi arculat. 3. A turisztikai szezon rövid, nyújtása szükséges. Cél: A szezon nyújtására képes beruházások és programok megvalósítása. 4. A környezeti fenntarthatóság szempontjai háttérbe szorulnak a városi fejlesztésekben, rendezvények megszervezésében. Cél: A fejlesztések tervezésében, megvalósításában a környezeti fenntarthatóság szempontjainak minél magasabb szinten történő érvényesítése. 5. Nincs a városnak kifejezett városközponti területe. (A településszerkezeti problémák akcióterületet, illetve projekthelyszínt érintő bemutatása a 13. ábrán látható.) Cél: hangsúlyos városközpont és alközpont kiépítése. 6. A településszerkezeti problémák. (A településszerkezeti problémák akcióterületet, illetve projekthelyszínt érintő bemutatása a 13. ábrán látható.) Cél: A fejlesztésekhez igazodva kiépíteni és fejleszteni szükséges a települési infrastruktúrát. 7. Viszonylag magas munkanélküliség, magas a szociális segélyezettek aránya. Cél: A városban, akcióterületen élő lakosok életszínvonalának emelése: szociális segélyezés mértékének csökkentése, a lakosok jobb életkörülményeinek megteremtése, munkahelyteremtés által. 8. Társadalmi párbeszéd hiánya, érdektelenség. Cél: Az Önkormányzat és a lakosság, vállalkozók, civilek párbeszédének fejlesztése, közös, lokálpatriotizmust, helyi kötődést elősegítő rendezvények, tevékenységek megvalósítása, közösen elfogadott jövőkép irányába való elmozdulás támogatása. 9. A városban és az akcióterületen a lakónépesség körében elöregedési folyamat vette kezdetét. Cél: Ennek a folyamatnak a mérséklése, megállítása és visszafordítása. 10. A lakónépesség számának csökkenése. Cél: Az elvándorlás mérséklése, az odavándorlás erősítése.

296


12. ábra: A településszerkezeti problémák bemutatása az akcióterület beavatkozással I. ütemben érintett területén és közvetlen környezetében

297


2.8.

Funkcióelemzés

A funkcióelemzés keretében számba vesszük az akcióterületen található funkciókat és elemezzük azokat. Megvizsgáljuk, hogy milyen az egyes funkciók hatóköre (csak az akcióterületre, a település egészére, vagy még tágabb területre terjednek-e ki). Megvizsgáljuk, hogy az adott funkció sűrűsége megfelelő-e, vagy bármilyen változtatás szükséges-e. Megvizsgáljuk, hogy az akcióterületen milyen funkcióhiányok azonosíthatóak, és ezen hiányok pótlására az akcióterületi terv milyen lehetőségeket teremt.

2.8.1. Az akcióterület jelenlegi gazdasági funkciói Az akcióterületen belül a fejlesztéssel közvetlenül is érintett parti területen jellemzően az idegenforgalom, turizmus szolgálatába állított gazdasági funkciók találhatók meg. A város közigazgatási központjában elsősorban inkább a banki, kereskedelmi szolgáltatások, míg az akcióterület déli és nyugati peremén inkább az egyéb gazdasági (logisztikai, munkahelyi, építőanyag és autó-kereskedelmi, szervizszolgáltatások, raktározási funkciók és ipari (főként élelmiszer-, építő- és gépipari) jellegű tevékenységek sűrűsödnek. Gazdasági funkciók tekintetében az akcióterületen belül a jelentősebb hiányok az akcióterület parti zónájában azonosíthatók. Az éttermi és büfé szolgáltatások jelentős része a parti zónában a Platán tér körül csoportosul, a másik csoportot a kikötő mellett kialakult gócban (vitorláskikötő (jacht klub), hajóállomás) találjuk meg, a harmadik gócot pedig a városközpontban azonosíthatjuk, amelynek kevés kapcsolata van a település turisztikailag leginkább látogatott területeivel. A meglévő éttermek zöme megfelelően kialakított, a jelenlegi terület kihasználtsághoz mérten elegendő sűrűségű, ám amennyiben a kihasználtság (látogatottság) a turisztikai látványosságok, vonzások felfejlesztésével megszaporodik, ez a funkció is fejleszthető, sűríthető, nem csak a már kialakult két gócpontban, hanem a Parti sétány mentén is. A büfékínálat az éttermihez hasonló térbeli csoportosulást mutat, színvonala, kialakítása alacsonyabb minőségű, mint az éttermi kínálaté. E téren korszerűsítési, egységesítési, esztétikai és kínálati (minőségi) javítás egyaránt szükséges lenne, a funkció sűrítésére elsősorban a feltöltés területén lévő közparki megújítás kapcsán nyílhat mód. A vitorláskikötő a hajókikötő egy részének más célú felhasználásával jött létre, jelenleg a balatoni kikötők között meglehetősen jó minőségűnek számít: fejlesztése 2009-ben fejeződött be. A rendezési terv tartalmazza bővítési lehetőségét, amelyre – beruházó jelentkezése esetén – az Önkormányzat nyitottnak mutatkozik. A vitorláskikötő nagyon friss, csak most kiépülő (a fejlesztés 2009-ben indult) funkciója a kikötőnek, hatóköre elvben térségi lehet, ha az üzemeltetése megfelelő színvonalon történik.

298


Amennyiben megvalósulna a kikötőfejlesztés II. üteme a mostani kikötőtől keletre, úgy funkcióját sűríteni szükséges az új kikötői egységhez közeli klubházzal. A kikötői infrastruktúra eleme a hajójavító műhely, amely egyben a sólyázás lehetőségét is adja a jachtok/vitorlások számára. Ma még meglehetősen alacsony színvonalú szolgáltatásokkal és környezeti minőséggel rendelkezik, de fejlesztése a kikötőfejlesztés II. ütemeként 2009-ben beindult. Érdekes és jól működő színfolt a kikötő területén található régi, műemlék jellegű csónakházban kialakított vinotéka, amely bormarketing, vendéglátó és kereskedelmi funkciókat sűrít. A jacht turizmussal szinergiában élő kis épület üde és igényes színfoltja a kikötői infrastruktúrának. Az akcióterület turisztikai vonzerejének növelésével összhangban az ilyen típusú (boglári borturizmust népszerűsítő, bormarketinget a vendéglátással összekötő) funkciók sűrítésére (pl. borbár) szüksége van a településnek. Főként strandkellékeket és szuveníreket árusító ajándékboltok telepedtek meg a parti területen, amelyek gócpontjai a két szabad strand (Platán strand és Sziget strand) bejárataihoz összpontosulnak. Mind mind kínálatuk, mind környezetesztétikai kialakításuk elmarad a jó minőségűtől, funkciósűrűségük még nagyobb látogatottság esetén is megfelelő lenne, inkább minőségi és szolgáltatási szempontból fejleszthetők. Ki nem alakult funkciójú üzlethelyiségek találhatók a Platán tértől nyugarta, a Parti sétány északi oldalán. A megépült üzletsorokat eddig soha nem nyitották meg, ennek oka a terület gyér látogatottsága és a nehezen megtalálható, működőképes funkció meghatározásának hiánya. A Platán strandhoz a nyári szezonban időszakos szabadtéri szolgáltatások társulnak, a vizi sportszer kölcsönzéstől a szabadtéri bérelhető játszószerekig (ugráló vár, trambulin, minigolf pálya). A szolgáltatások közepes színvonalúak, vonzóképességük alacsony. A terület másik „szellemjárta” helye az eddig szintén soha nem üzemelő, a hangszigetelés miatt zárt homlokzatú táncos szórakozóhely, amelyet a helyi népnyelv zárt, tömör tömege miatt találóan ’Bastille’-nak nevezett el. A tulajdonos többször próbálkozott (még mindig tervei között szerepel) a beindításával, eddig sikertelenül. Nem szálláshelynek épült a jelenlegi Tenisz szálló épülete, amely időszakosan üzemelő, alacsony komfort fokozatú, teniszversenyek és tenisztáborok idején a versenyzők elhelyezésére szolgáló létesítmény, műszaki állapota jelentősen leromlott. Ugyanakkor a frekventált hely és a part menti szálloda elhelyezésére alkalmas területek nagyon limitált lehetőségei magát a funkciót (kereskedelmi szállásférőhely) a területen indokolnák.

299


22. táblázat: Az akcióterület parti , funkcióhiányos területén található gazdasági funkcióinak összefoglaló elemzése Funkció megnevezése

Működő (db)

Éttermek Büfék

4

Kemping Jacht klub Vinotéka Vitorlás kikötő Hajójavító műhely Élelmiszerbolt

1

Ajándékbolt

8

1 1

1 1 1 1 3

Egyéb üzlet Időszakos rekreációs szolgáltatás Táncos szórakozóhely Szálláshely

Üzemen kívül (db)

2 4 1 1

Funkció hatóköre települési akcióterületen belüli térségi térségi települési térségi települési akcióterületen belüli akcióterületen belüli akcióterületen belüli akcióterületen belüli települési térségi

Funkció állapota

Funkciósűrűsé g megfelelő-e?

változó változó

sűríthető sűríthető

közepes jó jó jó közepes közepes

igen sűríthető sűríthető sűríthető igen sűríthető

közepes

igen

jó

igen

közepes

sűríthető

közepes rossz

igen sűríthető

Az akcióterület egész területén a fenti funkciók jelentősebb számban találhatók meg, illetve kiegészülnek bizonyos gazdasági szolgáltató funkciókkal is (pl.: ingatlanközvetítés, borszaküzlet)

2.8.2. Az akcióterület jelenlegi közszféra funkciói A közszféra legtöbb funkciója az akcióterületen belül helyezkedik el. Itt van a város közigazgatási központja, a kistérségi szempontból is jelentős oktatási-nevelési, egészségügyi, borvidék-igazgatási, szociális intézményeinek zöme. Ezek összefoglalását nyújtja az alábbi táblázat. 23. táblázat: Az akcióterület közszféra funkcióinak összefoglaló elemzése Üzemen Funkció Működő kívül Funkció hatóköre megnevezése (db) (db) Polgármesteri települési 1 Hivatal Hegyközségi iroda 1 térségi Általános iskola 1 térségi Zeneiskola 1 térségi Óvoda 1 térségi Bölcsőde 1 térségi

Funkció állapota

Funkciósűrűség megfelelő-e?

közepes

igen

közepes jó közepes közepes közepes

igen igen igen sűríthető igen

300


Funkció megnevezése

Működő (db)

Egészségház Mezőgazdasági Szakiskola Kollégium Tűzoltóság Munkaügyi központ Földhivatal Falugazdász Vállalkozói központ Posta Platán Alapszolgáltatási Központ Közterület Fenntartó Szervezet Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Idősgondozási központ Humán közszolgáltatási Intézmény

1

Üzemen kívül (db)

1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1

Funkció hatóköre

Funkció állapota

Funkciósűrűség megfelelő-e?

térségi térségi

közepes közepes

igen igen

térségi települési térségi térségi térségi települési települési térségi

jó jó jó jó jó jó jó közepes

igen igen igen igen igen igen igen igen

települési

jó

igen

térségi

közepes

igen

települési

közepes

igen

települési

rossz

nem

A közszféra funkcióinak tekintetében jelenleg nincs olyan kritikus hiány, mely sürgős beavatkozást igényelne. A területen lévő közszféra szolgáltatási színvonalának javításán folyamatosan dolgozik az Önkormányzat. Ezzel kapcsolatosan több pályázat is készült a településen (pl.: egészségház felújítása, bölcsőde felújítása).

2.8.3. Az akcióterület jelenlegi közösségi funkciói A településen elérhető közösségi funkciók körébe azok a szabadidős, kulturális, rekreációs, szakrális szolgáltatások tartoznak, melyek a területen korlátozás nélkül, illetve korlátozottan a közösség számára hozzáférhetők. Közhasználatú közösségi funkciók Balatonboglár területén négy nagy kiterjedésű zöldterület található. A történeti településközpontban lévő Vörösmarty tér közparki területe jelenleg, mint parkoló terület funkcionál, szabadidős, rekreációs funkciói fejlesztésre szorulnak. A Temetődombon és a Várdombon lévő védett közparkok, ugyancsak extenzív fenntartásúak, felújításra, funkcióerősítésre szorulnak. Az akcióterület legnagyobb kiterjedésű, és leglátogatottabb közparkja az ún. feltöltés területe a Platán-park. Területének körülbelül a felét extenzíven kialakított közpark teszi ki, 301


amely köztéri szobrokkal, sétaúthálózattal, padokkal és szemetesekkel kiépített. Növényállománya gyér és koncepció nélküli, legfőbb értékét a Balaton felé nyitott nagy gyepes felület jelenti, amely időszakos rendezvénytérként szolgál a Balaton Átúszás, a Boglári Szüreti Fesztivál és az egyéb kisebb települési rendezvények idején. Az intenzív használatok idején (az infrastrukturális ellátottság alacsony szintje és a jól lehatárolt funkcionális rend hiánya miatt) a közpark kaotikusan használt képet mutat, míg a rendezvényeken kívüli időszakban jelentősen alulhasznált. Az akcióterület strandja, a Platán strand szabad strandként üzemel, korlátozás nélkül megközelíthető és használható. A strand fizetős strandból alakult át lekerítés nélküli szabad stranddá abban a reményben, hogy így a látogatottság (és ezáltal közvetett módon a települési idegenforgalom) nőhet, de ezek a remények nem váltak be, az alacsony szolgáltatási minőség, a funkcióhiány, a vonzást jelentő attrakciók hiánya miatt.. A partvonal betonszegéllyel és kőszórással védett, a víz megközelítésére szolgáló lépcsősorok rossz minőségűek, a parti sáv környezetminősége alacsony színvonalú. A terület szélterhelése jelentős. A településen nyilvános WC-k a strandterületen találhatóak. A viszonylag újonnan kialakított, térítés fejében igénybe vehető strandi szolgáltatások nyitvatartási ideje limitált. A Platán strandi nagyobb kiterjedésű vizes blokkokban pelenkázó is van, ami a terület egyetlen értékelhető családbarát szolgáltatása. A Platán strandi vizes blokkok területén öltözőket is kialakítottak, ezek a szabad strandi extenzív szolgáltatásokhoz képest egy pluszt nyújtanak az ide látogatóknak. Nyitvatartási idejük a nyilvános WC-khez hasonló módon limitált. Közterületi sportpályák a Platán strandon találhatóak. A strandröplabda pálya időszakosan versenyeknek ad otthont, az időnként magas nézőszám miatt lelátó építése is felmerült, ám maga a funkció nincs jó helyen, a szélkitettség miatt a „homokviharok” általánosak. Ugyancsak a Platán strand területén található egy aszfaltozott kosárlabda pálya, amely 6 db streetball pályával egészül ki. Városi és térségi szabadtéri sportrendezvények lebonyolítására alkalmas, de meglehetősen alacsony műszaki minőségű, valós kihasználtsága nincs. Közterületi játszótereket a Platán strandon, az Erzsébet utcában és a Várdombon találhatunk. Ezek közül jelentősebb igénybevételnek a Platán strandon lévő játszóterek vannak kitéve. Elavult és gyér felszereltségük miatt csak lokális érdeklődésre tarthatnak számot, idegenforgalmi értéket nem, vagy alig képviselnek, hozzájuk családbarát szolgáltatások nem kapcsolódnak. Ugyancsak jelentős közösségi funkciót kellene a parti sétányoknak betölteniük. Ezek a területek a társadalmi érintkezés, a korzózás színtereit kellene biztosítaniuk. A terület történelmi múltú, hálózatot képező, de ma alacsony műszaki színvonalon kialakított sétánya a Platán sor és a Parti sétány (a Kikötő sétány az akcióterülettel szomszédos területen található). Mindkettő helyileg védett zöldfelületi elemei a platán fasorok, amelyek viszonylag egységesek és jó egészségi állapotnak örvendenek. A vonzó térfalak és az alacsony 302


minőségű műszaki kialakításuk miatt jelenleg igazi korzóként nem funkcionálnak, jelentős részük idényjelleggel alapvetően parkoló felületként használt. Korlátozottan közhasználatú közösségi funkciók Balatonboglár kulturális szolgáltató infrastruktúráját a Varga Béla Kulturális Központ, József Attila Művelődési Ház és Fiókkönyvtár, a Lengyel-Magyar Barátság Háza, Lukács Károly Városi Könyvtár, Fischl Ház helytörténeti gyűjtemény, Kék és Vörös kápolnák nyújtják. A bejáratott és jól működő intézmények közül a könyvtár és a művelődési ház fejlesztése és bővítése, valamint a kápolnák és a helytörténeti gyűjtemény felújítása jelenti az aktuális feladatokat. A Várdomb területén lévő szabadtéri színpadnak ma már csak a romjai lelhetőek fel. A terület adottságai kiváló lehetőséget biztosítanak az egykori funkció felújítására, melyre koncepciótervek már készültek. A terület funkcióbővítésének további lehetőségét jelenti a dombon tervezett kalandpark és lombkorona sétány kialakítása. A központi akcióterületen lévő szakrális közösségi funkciót betöltő létesítményeket a település templomai jelentik. A katolikus templom, a parókia és a művelődési ház (egykori lengyel iskola) mind épített értéket képvisel. A területen evangélikus és református templom is található. A Várdomb területén lévő középkori templomrom ma nem jelent valódi szakrális közösségi teret. A sport és rekreációs célú közösségi intézmények közül az önkormányzati tulajdonban lévő Tenisz Akadémia vélhetően a legjelentősebb közösségi szervező erőt képviselő intézmény a területen. Klub rendszerben üzemel, a bogláriak körében (de a kistérségen belül is) nagy megbecsülésnek örvend. Felújítása nemrégiben fejeződött be. Területén büfé, öltözők, karbantartó egységek és irodák üzemelnek. A Teniszcsarnokhoz 14 jó minőségű kültéri teniszpálya tartozik, amelyek zömét idényjelleggel, egy részét ponyvás téliesítéssel egész évben használják. A pályák nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmasak. Ugyancsak alkalmas nemzetközi versenyek elbonyolítására az Urányi János Sport és Szabadidő Központ. A többcélú sportcsarnokban kézilabda, kosárlabda, röplabda pályák is kialakíthatóak, valamint hat öltöző is létesült. Szabadtéri pályaként labdarúgó és kézilabda pálya került kialakításra. A területen a vitorlás sporthoz kapcsolódó közösségi funkciókat a vitorláskikötő látja el. A hajóállomás mellett található kikötő üzemeltetője a Balatoni Hajózási Zrt. A terület fejlesztése 2009-ben fejeződött be, azonban a szabályozási terv értelmében van lehetőség ezzel szomszédos újabb kikötőterület létesítésére. Beruházó jelentkezése esetén az Önkormányzat nyitottnak mutatkozik ilyen fejlesztésre.

303


A településen található Tourinform Iroda, azonban a szezon időszakában indokolt lenne a leglátogatottabb parti területeken információs pontok, turisztikai standok kialakítása. A rendezési terv tartalmazza a bővítés lehetőségét, amelyre – beruházó jelentkezése esetén – az Önkormányzat nyitottnak mutatkozik. Ezek lehetnek akár passzív (pl. tájékoztató táblák) vagy aktív (pl. információs fal, interaktív tájékoztató tábla) pontok. Az információs standok pedig a turisztikai termékképzésben, a Balatonboglár egyedi arculatának megjelenítésében nyújthatnának segítséget amellett, hogy tájékoztatási közösségi funkciót látnak el.

2.8.4. A funkcióhiányok azonosítása az elvégzett igényfelmérések alapján A Balatonboglári IVS és az ehhez kapcsolódó A1 akcióterületi terv 13 hónap alatt, nagyon intenzív lakossági bevonással készült. Ennek során fókuszcsoportos beszélgetések, jövőműhely, lakossági fórumok és városfejlesztési bizottsági ülések kerültek megrendezésre, amelyek a település fejlesztésének főbb irányait, az akcióterületen létesítendő funkcióhiányok azonosítását és a fejlesztendő funkciók körét kívánták lehatárolni. A bevonással készülő tervet a helyi újságban és a két helyi TV-ben megjelent híradások, valamint a település weboldaláról külön IVS menüpontból letölthető alátámasztó anyagok segítették. Éppen ezért mind az IVS, mind pedig az akcióterületi terv egy széles bázisra alapozott igényfelmérés során formálódott ki. Magára az akcióterület I. ütemű beavatkozási területére egy meghívásos pályázat során két külön tervező iroda készített koncepciótervet, amelynek eredményeit mind a lakossági fórum, mind pedig a városfejlesztési bizottság megvitatta. A bevonási folyamatról bővebb információk a 3.9. fejezetben találhatók. A bogláriak elsősorban turisztikai, rekreációs, közparki infrastruktúrát és egyéb közterületi infrastruktúrákat érintő funkciók hiányát azonosítottak. Elsősorban a családbarát fejlesztéseket, a turisztikai attrakciókat, a közterületek minőségi fejlesztéseit, a munkaalkalmat teremtő beruházásokat, a turisztikai szezon időbeli kiterjesztését segítő, a minőségi vendéglátás és a bor- és kulturális turizmus infrastruktúráit jelölték meg olyan funkciótöbbletként, amely elősegítheti a település fejlődését, egyensúlyi pályára állítását, majd további növekedésének lehetőségét. Balatonbogláron 6 fókuszcsoport fejtette ki bővebben véleményét a központi területek lehetséges fejlesztéseivel kapcsolatosan. A fókuszcsoportos megbeszéléseken és a jövőműhelyeken elhangzottak alapján kivonatosan bemutatjuk, hogy azok milyen funkcióhiányokat (vagy ebből következően fejlesztési lehetőségeket) azonosítottak az A1 akcióterületen. Civilek fókuszcsoportja által azonosított problémák / hiányosságok:  Internet fejlesztése a közterületen (Wifi hálózat).  A borra és a turizmusra építés.  Idegenforgalmi szezon időbeli kiterjesztése érdekében új funkciók azonosítása, bevezetése. 304


 Kedvezményrendszer bevezetése a helyi lakosoknak.  A zászlóshajókat (BB, Gömbkilátó, Kápolnák) jobban kellene hangsúlyozni (formai utalások a parti zónában a boglári „landmark”-okra).  A turizmus színvonálának, szolgáltatási szintjének növelése (pl: több vendéglátóipari létesítménynek kellene nyitva tartania a nyári szezonon kívül).  A boglári szüret (aug. 20.) meglévő, bejáratott rendezvény, azonban a területet kinőtte, nagy a zajterhelés.  Terület funkcionalitásbeli sajátosságainak koncentráltabb kihasználása (pl: „Nem használjuk ki kellőképpen a parti részt.”) Fiatalok fókuszcsoportja által azonosított problémák / hiányosságok a következők:  „Nincsenek kulturált szórakozásra lehetőséget adó helyek, vagy ha vannak, akkor megfizethetetlenek.”  „Rövid a szezon, június elejétől augusztus 20-ig tart.”  „A boglári Bornapokon színvonalesés tapasztalható (korábban táncház és színvonalasabb műsorok voltak) jelenleg tömegkultúrából merítkező haknizenekarok lépnek fel, amiből a városnak nincs haszna, (a szervezést kiadja egy cégnek).”  „Rock Majális, a helyét kell meghatározni.”  „Extrém sportok fejlesztése: gördeszka, BMX, görkorcsolya a sétányokon (szubkultúra él a városban).”  „Családi sportnapok hiányoznak, régebben voltak ilyen alkalmak (pl. a Platán Strandon).”  „Utószezonban „Boglári utónyár” néven diszkontárakon kínált szolgáltatások.” Intézményvezetők fókuszcsoportja által azonosított problémák / hiányosságok a következők:  „Virágzó nyári turizmus, de télen leállás tapasztalható, a téli turizmus felfejlesztése szükséges.”  „Befogadóbb hozzáállás a magyar vendégekkel szemben (több pénzt költenek a magyarok, mint a külföldiek).”  „Új turistaszállások megnyitása a férőhelyhiány kiküszöbölése és a település bevételének növelése érdekében.”  „Minőségi köztéri fejlesztések szükségesek.” Műszaki fókuszcsoport által azonosított problémák / hiányosságok a következők:  „Habár a turizmus az egyetlen kiugrási lehetőség a település a számára, minden megteszünk azért, hogy ez ne így legyen: a turizmus, mint fejlesztési irány ma nincs a településen preferált státuszban. A családi turizmus fejlesztése csak szó maradt és nem követte tett.”  „A járdahálózat műszaki állapota katasztrofális.”  „A strandok műszaki/esztétikai állapota kifejezetten rossz, a családok üdülőhelye mítoszt egy cseppet sem tükrözik a strandok funkcionálisan.”

305


 „A strandon a játszóterek elavultak és balesetveszélyesek (nem felelnek meg a most elvárt normáknak). Nincs a kisebb korcsoportot kiszolgáló játszószer, nincs korosztályos játszótér.”  „Boglár kerékpárútjai és járdái használhatatlanok, de ebben nem a Platán és az egyéb növényzet a hibás, hanem az, aki az utat közel tervezte hozzájuk.”  „A Platán térre vonatkozó terv néhány üteme megépült, a hajóállomás kiépülése miatt ma a létező terv befejezhető lenne.”  „Az augusztus 20-i rendezvények korábban még népművészeti tartalommal is bírtak, amelyek ma a kommersz irányába tolódtak el. A rendezvényi struktúrában meg kellene találni azt az egészséges egyensúlyt, ami a tömeg és rétegigényeket is kielégíti: a csak tömegigényt kielégítő rendezvények ugyanis egy turisztikai minőségromlást eredményeznek.”  „Ma a boglári borturizmus az augusztus 20-i rendezvényekre van leszűkítve tömegméretekben, amely mindenképpen továbbfejlesztést igényel.”  „Boglár egy kulturált programokat ajánló, atmoszférával rendelkező üdülő-település volt, ahol jelenleg sem a szálláshelykultúra, sem pedig a programkínálat nem felel meg. A tradíciókra építve ma mindkét említett szegmenst újra kell teremteni.”  „A strandok és a Balaton part családi szolgáltatásainak bővítése, létesítmény rekonstrukció.”  „A borturizmusnak a rétegturizmuson belül kiemelt jelentősége lehet, amelynek rendezvényeit ki lehetne bővíteni az év jelentős részére, így oldható a szezonális turisztikai jelleg.”  „„Borok utcája” kialakítása.”  „A strandokon programot, attrakciót, intenzívebb üdülés-élményt szükséges biztosítani a mostani állapotoknál, mert az üdülők igényei megváltoztak. Élményfürdő típusú fejlesztésekre van ma a legnagyobb igény, de az unikális jelleg nagyon sokat számít. Olyan turisztikai fejlesztés a preferált, amiben Boglár lehet a térségben az első.”  „Turizmusfejlesztés tekintetében a feltöltött Balaton parti strandok területének nagy szerep juthat. A feltöltés területén elsősorban nem beépítéssel, hanem például színpad, zeneelőadásra, fesztiválozásra alkalmas tér, játszótér építésével lehetne a kínálatot bővíteni. A feltöltés területén országos színvonalú játszótér komplexum is fejleszthető lenne, ami a Balaton parton ritkaságszámba megy.”  „A Balaton parti terület és a városközpont butikjainál egy egységes, a vállalkozók elhatározásából kiinduló nyitvatartási reformra lenne szükség a turisztikai szezonban (este 10-ig tartó nyitva tartás) amely parti élet felpezsdülését idézné elő.”  „A kikötő és a strand összekötése (korzó fejlesztés) akár nyári, ideiglenes kirakodóvásár-szerű jelleggel üzemelő kiszolgáló egységekkel.”  „A Platán Strand és a Kikötő összekötése kapcsán felmerül, hogy milyen funkciót szánjuk egy esetleges térfalnak. Kézenfekvő a vendéglátás erősítése, de úgy, hogy ne alakuljanak ki a sétányra fordult vendéglátás hátsó, Balaton felőli traktusában raktárbódék, oda nem illő beépítés. Az egységek tájolásánál a majdani korzó és a Platán tér felé is szükséges ezért homlokzatot, kiszolgálást tervezni. Lehetővé kell tenni 306


szabályozási szinten hogy a Platán sor meglévő térfalai (sátortetős családi ház jellegű épületek) átépülhessenek olyan igényes minőségű panziókká, amelyek földszintjein a vendéglátás juthat szerephez.”  „A vízpart műszaki kialakításának oldása, természetesebb vonalú, tagoltabb vízparti zóna kialakítása.”  „Minden egyes fejlesztésnél a karaktert adó zöldfelület kiemelt védelme. „Prioritása van a Platánnak az utcával szemben”.” Nyugdíjasok fókuszcsoportja által azonosított problémák / hiányosságok a következők:  „A városnak projekteket kell „gyártania”, amihez a vállalkozások majd „kapcsolódhatnak”.”  „Vízisípark, vízi sportok fejlesztése.”  „Családokra érdemes koncentrálni.”  „Szezonnyújtó (kora tavaszi, késő őszi) beruházásokban kell gondolkodni.”  „Angol-parkba, a Szüreti Fesztivál (nem mellesleg külsős vállalkozó csinálja) mellett érdemes lenne mást is vinni.”  „Borturizmushoz kapcsolódó rendezvények hiányoznak.”  „Sportrendezvények (pl. Balatoni Kupa) márciustól novemberig szezonnyújtó célzattal.” Vállalkozói fókuszcsoport által azonosított problémák / hiányosságok a következők:  „Boglár feljövőben van a térségben a főszezonon kívül is nyitott éttermek, vendéglátóhelyek tekintetében, de mellé még valamilyen turistacsalogató kínálatot szükséges tenni, hogy ez megerősödjön.”  „Bogláron a turisztikai kínálatban ott van a bor, de a hangsúlyát növelni kell ahhoz, hogy az időjárási tényező jelentősége a turisztikai forgalomban tompuljon.”  „Minden belső adottság megvan ahhoz Bogláron, hogy a város fejlődni tudjon, ezekkel az adottságokkal azonban nem éltünk maximálisan. Az „esőnapok” turisztikai programjait szükséges kidolgozni.”  „Az alternatív program kínálat (pl. Jazz és Borfesztivál) fejlődőben van, de a kulturális kínálatot erősíteni szükséges.”  „Az augusztus 20-i rendezvényt ebben a formában a város kinőtte. Szükséges és a szálláshelyigény szempontjából jótékony hatású a rendezvény, de nem biztos hogy így kell lebonyolítani. A színvonal jelentősen esett, ehhez pedig nem adhatja Boglár a nevét.”  „Homokos part, azaz lido kialakítása (Lelle példáján).”  „Alternatív kulturális programok és szolgáltatások a civil szervezetek bevonásával.” Összegezve a fókuszcsoportos megbeszélések és az erre alapozott jövőműhely megállapításai alapján az alábbi funkcióhiányok váltak ki legélesebben az akcióterület tekintetében:  Kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatások minőségbeli (és időben való kiterjesztése) javítása. 307


 Banki alapszolgáltatások (bankautomata) hiánya.  Városi- és turizmust fellendítő rendezvények számának, alternatív szórakozást nyújtó rétegrendezvények lehetőségének és térbeli elrendezésének elégtelensége.  Családbarát szolgáltatások (minőségi játszóterek, gyerekfoglalkoztatók, családi programok, élményelemek), attrakciók hiánya.  Szezon időbeli kiterjesztését célzó turisztikai funkciók hiánya.  Vizi és víz közeli sportolási lehetőségek hiánya.  A környezetminőség, a korzózás, a sétány jelleg infrastruktúrájának hiánya.  A kerékpáros infrastruktúra és a kerékpározáshoz kapcsolható funkciók hiánya.  A borturizmushoz kapcsolható funkciók hiánya.  A termékképzés (boglári identitást erősítő és azt a szimbólumok szintjén a látogatóba bevéső) építészeti, közterületi jel (landmark) hiánya.  A minőségi szállásférőhelyek hiánya.  A települési közösséget erősítő közösségi terek alacsony funkcióellátottsága, intenzitása.  A területre jellemző alap műszaki infrastruktúra (közmű, út, parkolás) alacsony szintje és elégtelensége. Mindezeket figyelembe véve a település Önkormányzatának Városfejlesztési Bizottsága (Képviselő-testületi jóváhagyással) arra a megállapításra jutott, hogy az A1 akcióterület funkcióit több fejlesztési ütemben (I. ütemben a parti zóna területeire fókuszálva) a közterületi minőség, a turisztikai szolgáltatásfejlesztés (ezen belül is a családbarát funkciók és szolgáltatások körének növelése) irányába szükséges elindítani olyan módon, hogy az egyben közvetlenül és közvetve is a település jövedelemtermelő potenciálját növelje. Ennek érdekében olyan fejlesztéscsomag kidolgozása mellett döntött, amely e zónában egy jelentős élményelemeket tartalmazó, sétányfejlesztést és korlátlan használatú játszótéri gyerekparadicsom kialakítást célozza, a környezeti minőség egyidejű növelésével.

2.8.5. Kihasználtsági terv A kihasználtsági terv tartalmazza, hogy milyen típusú programok milyen és nagyságrendileg mekkora célcsoportok igényének kielégítésére alkalmasak, a fennmaradó idősávban milyen használati lehetőségek merülnek fel. Az igényfelmérés eredményei alapján célszerű, ésszerű megoldásnak tekinthető, az A1 akcióterület funkcióit a közterületi minőség, a turisztikai szolgáltatásfejlesztés (ezen belül is a családbarát funkciók és szolgáltatások körének növelése) irányába elindítani. Mivel a városrehabilitációs pályázat támogatható tevékenységei közé nem tudott bekerülni a teljes, Önkormányzat által elfogadott és elindított településfejlesztési program, ezért annak több ütemű, más-más forrásokból megvalósítandó végrehajtása tervezett. A program közvetlenül jövedelemtermelő projektelemei a DDOP-2009-2.1.1/D „A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése” című pályázatban, míg a közvetve jövedelemtermelő projektelemek 308


a DDOP-2009-4.1./A „Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása” című pályázatban kerülnek megvalósításra. Mindkét pályázat projektelemei egy nagy, jól összehangolt városfejlesztési projekt elemei, amelyek együtt fejtik ki igazán hatásukat Balatonboglár fejlődése érdekében. A város-rehabilitációs pályázatban szereplő projektelemek nagy része nem termel jövedelmet, elsősorban a közösségi és közterület funkciók megerősítését, bővítését szolgálja. Ide tartozik a Platán sor és Parti sétány fejlesztése, a multifunkcionális sport és szabadidő tér kialakítása, a sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése, melyek esetében a következő szolgáltatások nyújtása válik lehetővé:  sport (foci, kosárlabda és röplabda),  szabadtéri tornaterem (kisiskolások és idősebbek részére) igénybe vétele,  floorball, (időszakos) jégkorong,  népmesei szabadidő társasjáték használata. Gazdasági funkciót erősítő fejlesztés a projektbe bevont vállalkozók vendéglátó és kiskereskedelmi üzleteinek fejlesztését célzó beruházások, valamint az Önkormányzat által megvalósítani tervezett árusító pavilonok építése és a gyermekfoglalkoztató kialakítása. Ez esetben az elérhető szolgáltatások:  vendéglátás,  kiskereskedelem,  gyermekfoglalkoztatás, gyermekmegőrzés,  árusítóhelyek (piaci) igénybe vétele. A fejlesztések igazodnak a település jövőképében lefektetett megállapításhoz, ami szerint „a turizmusnak kiemelt szerepe kell legyen”. A fejlesztésben a legfőbb szerep a tömegturizmuson belül a családbarát turizmus létesítményi, rendezvényi és szolgáltatási szinten történő kiszolgálása, valamint az akcióterület települési arculatának, közterületi minőségének javítása, amely jelentős felértékelődést hozhat Balatonboglár presztízsében. Az akcióterület parti területei esetében a Balaton-törvény szigorú keretei között van lehetőség a minőségi fejlesztésekre, a meglévő adottságok jobb és vonzóbb kihasználására. A terület a stratégiában elsősorban a tömegigényeket kielégítő célterületként meghatározott, a fejlesztések irányultsága pedig a tömegeket vonzó, de egyben családbarát szolgáltatásokat célozza meg. A gyerekbarát parti területek kialakítása érdekében sokkal több játszószerre, korosztályos sport- és szabadidő terek kialakítására, kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások kiépítésére, a közparki bútorozás megvalósítására van szükség. Mindezek a jelenlegi szabályozási paraméterek között is lehetségesek a közpark, illetőleg a különleges strand területekre érvényes szabályok megtartásával. A feltöltés területének a legoptimálisabb jövőképe egy olyan dizájn elemekkel is vonzóvá tett multifunkcionális szabadidő tér, ami kielégíti mind a tömegméretű fesztiválok (Borfesztivál, zenei fesztiválok, családi rendezvények, augusztus 20-ai rendezvények) tér- és infrastruktúra 309


igényeit, mind pedig a gyerekparadicsom jellegű felhasználás (homokos plázs, lido, árnyékos víz közeli terek, játszófelületek, játék- és játszószer kölcsönzés, gyermekmegőrzés és foglalkoztatás, gyermekhigiéniás szolgáltatások széles köre) is elérhető. A fejlesztésekkel érintett terület részben a balatonboglári rendezvények helyszínéül is szolgál (Platán sor és Parti sétány), amelyekre vonatkozó programtervezet már kidolgozásra került. Az alábbi táblázatok az akcióterület eddigi, illetve a fejlesztések által generált, tervezett többlet rendezvényeket mutatják.

24. táblázat: Az akcióterület eddigi rendezvényei Tervezett időpont

Tervezett program

április vége – május eleje május vége május vége június vége

Rock Majális Méta Fesztivál Gyermeknap Szent Iván napi Tűzugrás Jazz és a Bor fesztiválja július közepe Old Timer motorok kiállítása Halászléfőző verseny július vége Balaton-átúszás augusztus eleje Jankovich-telep napja Balatonboglári Szüreti Fesztivál augusztus 20. Városi Ünnepség szeptember eleje Civil nap október eleje Töklámpás Fesztivál (Szőlőskislak) Egyéb, rendszeresen megtartott programok, események Sportrendezvények (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, ultramaraton, strandkézilabda, strandfoci, strandröplabda, ritmikus sportgimnasztika, tenisz, tömegsport rendezvények) Kiállítások (festészet, fotó, szobrászat, kézimunka), kézműves foglalkozások Zenei rendezvények (orgonahangverseny, zongoraest, énekest és hangverseny, hegedű koncert, fuvolaest, kórusművek, alternatív zenei fesztivál) Táborok (tánc, Jazztábor) 25. táblázat: Az akcióterület fejlesztéseket követő, kibővített rendezvénynaptára Tervezett időpont április vége – május eleje május vége május vége május és június május vége június vége június – augusztus kéthetente

Tervezett program Rock Majális Méta Fesztivál Gyermeknap Kamarakoncert a Boglári Zeneiskola diákjaival (2 alkalom) – Megvalósításba bevont szervezet: Zeneiskola – ROP forrásból Jazz koncert a Budai Művészképző diákjaival – Megvalósításba bevont szervezet: Budai Művészképző Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – ROP forrásból Szent Iván napi Tűzugrás Komolyzenei hangversenyek a Boglári Zeneiskola diákjaival

310


Heti 1 alkalommal játszóház a Platán téren (7 esemény) Megvalósításba bevont szervezet: 622. Gaal Gaston Cserkészcsapat – ROP forrásból Havonta táncprogramok és táncház (néptánc, jazz balett, társastánc – 3 alkalom, a műfajok váltogatásával) – Megvalósításba bevont június - augusztus 20-ig szervezetek: Szelence Gyermek Néptánc Alapítvány, Etüd Egyesület, Megértés Nyugdíjas Egyesület, Passion of Dance – ROP forrásból Jazz és a Bor fesztiválja július közepe Old Timer motorok kiállítása Halászléfőző verseny július vége Balaton-átúszás augusztus eleje Jankovich-telep napja Balatonboglári Szüreti Fesztivál augusztus 20. Városi Ünnepség szeptember eleje Civil nap október eleje Töklámpás Fesztivál (Szőlőskislak) Egyéb, rendszeresen megtartott programok, események Sportrendezvények (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, ultramaraton, strandkézilabda, strandfoci, strandröplabda, ritmikus sportgimnasztika, tenisz, tömegsport rendezvények) Kiállítások (festészet, fotó, szobrászat, kézimunka), kézműves foglalkozások Zenei rendezvények (orgonahangverseny, zongoraest, énekest és hangverseny, hegedű koncert, fuvolaest, kórusművek, alternatív zenei fesztivál) Táborok (tánc, Jazztábor) július – augusztus 20-ig

A tervezett beavatkozások első célcsoport-halmaza a fejlesztéssel megcélzott összes olyan külső szereplőt felöleli, amely a város vonzerejének köszönhetően turisztikai szempontból Balatonboglárra „csábítható”. Ezen csoport tagjai a következők:  nyaralni kívánó belföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg),  nyaralni kívánó külföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg),  nyugodt csendes, természetes környezetben, kisebb apartmanokban pihenésre vágyók,  a kultúra iránt érdeklődők. 26. táblázat: Városközponti akcióterület fejlesztésével célzott lakossági és külső, turisztikai célcsoportok ELSŐ CÉLCSOPORT HALMAZ CÉLCSOPORT RÉSZEI az akcióterület lakossága

Balatonboglár akcióterületen kívüli lakossága nyaralni kívánó belföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg)

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK területen élő, központi terület igazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi szolgáltatásait egész éven át használó lakónépesség, a területi terhelések negatív hatásainak közvetlen elviselője az akcióterületen kívül, ugyanakkor a településen élő lakosság, a központi terület igazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi szolgáltatás funkcióit egész éven át használó lakosság a célközösség elérhetősége közepesen jónak mondható, a családbarát szolgáltatások és infrastruktúra irányába magasabb érzékenységgel rendelkeznek

CÉLOK, IGÉNYEK - színvonalas intézményi, kereskedelmi, vendéglátási szolgáltatások egész éven át, - az idegenforgalom zavaró hatásának mérséklése - színvonalas intézményi, kereskedelmi, vendéglátási szolgáltatások egész éven át - megfelelő családias, barátságos és biztonságos üdülési környezet

311


ELSŐ CÉLCSOPORT HALMAZ CÉLCSOPORT RÉSZEI nyaralni kívánó külföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg) nyugodt, csendes, természetes környezetben, kisebb apartmanokban pihenésre vágyók a kultúra iránt érdeklődők

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

CÉLOK, IGÉNYEK

a célközösség nehezebben megszólítható, az M7 megfelelő infrastruktúrát biztosíthat, ám a távolság ellentételezéseként a családbarát szempontokat ki kell egészíteni más hívószavakkal is a célközösség kevésbé jól azonosítható, általános célcsoport, célcsoport igényei nehezen azonosíthatóak, ezért elérhetősége és mozgósítása több termékjellemzővel biztosítható jobban meghatározható és elérhető célcsoport, amely eléggé diverzifikált, ám adott alszegmensei bizonyos konkrétabb témák kapcsán országosan is könnyebben mozgósítható (pl.: jazz)

- megfelelő, családias, barátságos és biztonságos üdülési környezet – kiemelten jó minőségben - minőségi szolgáltatás és nyugodt rendezett környezet

- minőségi programok unikális környezetben

A fejlesztések második célcsoport-halmaza a városfejlesztési tevékenység által előálló kedvezőbb (külső, befektetési, kulturális, stb.) környezet révén azokat a külső szereplőket foglalja magába, amelyek nem turisztikai, hanem egyéb más (pl.: gazdasági, befektetési, intézményi, oktatási, szociális, testvérvárosi, sportéleti és borászati) szempontból a településhez köthetők. Ezek a következők:  helyi vállalkozások,  helyi civil szervezetek,  turisztikai szervezetek, egyesületek  Balatonboglár Város Önkormányzata. 27. táblázat: A Városközponti akcióterület fejlesztésével célzott befektetői és egyéb nem turisztikai célcsoportok MÁSODIK CÉLCSOPORT HALMAZ CÉLCSOPORT RÉSZEI helyi vállalkozások

civil szféra szereplői és további bevonható, aktivizálható szereplők

turisztikai szervezetek, egyesületek

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

CÉLOK, IGÉNYEK

- a célközösség könnyen azonosítható, elérhető - magasabb közvetett affinitással rendelkeznek, - megfelelő érveléssel, kommunikációval adott érdekek mentén könnyebben mobilizálhatóak - nagynak mondható mobilizációs hajlandóság, - kiemelt érdeklődés a város eseményei és fejlesztései iránt, - jelentős nagyságú támogató bázis a fejlesztések megvalósításában - elérhetőségük jónak mondható - mobilizálhatóságuk közepes, - közvetítői szerepkörük kifejezetten fontos, jelentős

- szezonalitásból fakadó bevételkiesés elkerülése, - a szezon időszakának kiterjesztése, - a meglévő, de kihasználatlan kapacitások kihasználása - haladás és fejlesztés szándéka, a város „csinosításában”, valamint a fejlesztési irányok meghatározásában való részvétel - jó tájékoztatás, megfelelő tájékoztató anyagok, aktív partnerkapcsolat és jó együttműködések kialakítása és működtetése

312


MÁSODIK CÉLCSOPORT HALMAZ CÉLCSOPORT RÉSZEI Balatonboglár Város Önkormányzata

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK - meghatározott jövőképpel rendelkezik, az elkészült és elfogadott IVS mentén könnyen mozgósítható

CÉLOK, IGÉNYEK - minőségi környezet, egységes településarculat, - növekvő társadalmi és gazdasági aktivitás, - többlet bevételek, - funkciókban jobban ellátott, jobban szervezett település

Balatonboglár lakossága közel 6.000 fő, a kistérségben további 17.000 fő lakik. A városban a regisztrált, működő gazdasági szervezetek (helyi vállalkozók) száma 763 db volt 2008-ban, és 40 db működő helyi civil szervezet ismert. A településre látogató regisztrált vendégek száma 130.312 fő volt 2008-ban, akik 218.189 vendégéjszakát töltöttek el a településen. A tervezett fejlesztésekkel a cél, hogy a szezonális jelleget valamelyest oldják, és az idegenforgalmi terhelést szétterítsék, valamint hozzájáruljanak a fiatalok megtartásához, idevonzásához, visszacsábításához. A kialakítandó funkciók kihasználtsága teljes körű, hiszen egész évben folyamatosan használható területekről van szó, ráadásul olyan területekről, amelyek meghatározzák és jelentősen befolyásolják a városba látogatók Balatonboglárról kialakított képét. A Platán sor és Parti sétány fejlesztését, a multifunkcionális sport és szabadidő tér kialakítását, a sportpályák új helyre telepítését, minőségi fejlesztését, az árusító pavilonok építését, a gyermekfoglalkoztató kialakítását követően, a létesítmények fenntartható üzemeltetésben bizonyos szempontok mentén szervezett partneri kör vesz részt, a következők szerint:  A gyermekfoglalkoztató és az árusító pavilonok üzemeltetését, a multifunkcionális sport és szabadidő tér, valamint az új sportpályák működtetését az Önkormányzat nyílt pályázat útján kívánja kiadni helyi vállalkozóknak.  A Platán sor és Parti sétány fenntartását (hasonlóan az eddigi gyakorlathoz) a Közterület-fenntartó Szervezetre kívánja bízni. Az egyes projektelemek esetében felmerülő üzemeltető kiválasztás során a verseny elveinek érvényesítése megtörténik, hiszen új üzemeltető kiválasztása nyílt pályázat útján valósul meg, hasonlóan az eddigi gyakorlathoz (2009-ben a VG Komplex Kft. kiválasztása). Ilyen jellegű nyílt pályázatra a VG Komplex Kft-vel kötött szerződés lejártát követően (2014 áprilisától) kerül majd sor. Mind a VG Komplex Kft., mind pedig a Közterület-fenntartó Szervezet esetében – a rögzített szerződés és az alapító dokumentum által szabályozva – a fenntartásban keletkező bevételi többlet iránti fedezetet az Önkormányzat hozzájárulásával biztosítja. 313


Az egyéni vállalkozók gazdasági funkcióhoz kapcsolódó fejlesztéseinek igénye a vállalkozók előző éves tapasztalatai, a vendégek visszajelzései, a kor igényei, valamint az Önkormányzat egységes koncepciója mentén történő településkép kialakítási szándéka alapján merült fel. A fejlesztések következtében várt forgalomnövekedés a kihasználtságra pozitív hatást gyakorol.

2.9.

A tulajdonviszonyok értékelése

Az akcióterületen vegyesen fordul elő magán, önkormányzati, egyházi és állami tulajdon. Az állami tulajdonrészek az országos közúthálózat elemeire, a Balaton vízfelszínére és a hajóállomás területére korlátozódnak. A magántulajdonban lévő területek döntő többsége lakó- vagy üdülőingatlan, építési telek, kisebb arányban kereskedelmi, szolgáltató egységek is jelen vannak. Önkormányzati tulajdonban viszonylag nagy, összefüggő településközponti vegyes, központi vegyes és különleges területek (sportterület, közpark, strandterületek), valamint közutak vannak a kérdéses területen belül. Egyházi tulajdonban a templomok, templomkertek, kápolnák és paplakok területe van. A konkrét, I. ütemű beavatkozás tulajdonviszonyairól az alábbi táblázat és ábra együtt ad teljes képet.

13. ábra: Tulajdonvizsgálat az akcióterület I. ütemű beavatkozási területén

314


28. táblázat: Az I. ütemű beavatkozási terület tulajdonvizsgálata* Sorszám 1 2 3 4 5

Hrsz.

Tulajdon

Jelleg

Terület (m2)

1491 1613/1 1613/5 1613/6 1613/7

önkormányzati (nem része a pályázati projektnek) önkormányzati magán (nem része a pályázati projektnek) magán önkormányzati

263 8.918 650 745 42.090

6

1615/12

magán (nem része a pályázati projektnek)

7 8 9 10 11 12 13 14

1615/13 1615/14 1615/15 1618 1619/3 1619/4 1619/5 1669

önkormányzati magán önkormányzati önkormányzati magán (nem része a pályázati projektnek) magán (nem része a pályázati projektnek) önkormányzati (nem része a pályázati projektnek) önkormányzati (nem része a pályázati projektnek)

utca utca üzletek büfé és üzletek strand szórakozóhely és üzletsor közpark büfé közpark utca étterem étterem sport utca

2.079 4.752 343 602 5.889 75 188 1.428 17

*Megjegyzés: A táblázatban azok az ingatlanok is szerepelnek, amelyek a pályázati projektben nem vesznek részt, de a beavatkozási területen vannak.

A felsorolt magántulajdonú, pályázati projekt részét képező ingatlanok tulajdonviszonyai:  Somogyvári Béla és Somogyváriné Kerezsi Judit tulajdona: 1613/6/A/1 hrsz. (bérlő, fejlesztő konzorciumi tag: Pálffy Gábor),  Szabó Kerekes Judit és Szabó Kerekes Géza tulajdona: 1613/6/A/2 hrsz.,  Sziládi Sándorné tulajdona: 1615/14/A/1 és 1615/14/A/2 hrsz-ok (haszonélvezeti jog: Sziládi Sándor, Sziládi Balázs),  Zics Ottó tulajdona: 1615/14/A/4 hrsz. (haszonélvezeti jog: Zics Imre László, Zics Imre Lászlóné),  Szomenauer Fülöpné tulajdona: 1615/14/A/5 hrsz. (bérlő, fejlesztő konzorciumi tag: Zics Ottó),  Bauer Károlyné és Dávid József tulajdona: 1615/14/A/6 hrsz. Balatonboglár Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek kapcsán, a fejlesztések megvalósítását követően, a létrejövő dolgok felett tulajdonjoggal fog rendelkezni:  Platán sor és Parti sétány fejlesztése (hrsz.: 1613/1, 1618),  a multifunkcionális sport és szabadidő tér (hrsz.: 1613/7),  a sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése (hrsz.: 1613/7, 1615/13),  az árusító pavilonok építése (hrsz.: 1613/1),  a gyermekfoglalkoztató kialakítása (hrsz.: 1613/7). A vendéglátás üzleteinek fejlesztése (hrsz.: 1615/14/A/1, 1615/14/A/2, 1615/14/A/4, 1615/14/A/5, 1615/14/A/6, 1615/15) és a kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése (hrsz.: 1613/6/A/1, 1613/6/A/2) tevékenységek önkormányzati területet érintő 315


projekt elemei esetében a felépítmények (fedett terasz, gazdasági udvar felépítményei) tulajdonjoga a konzorciumi tagokat illeti meg, az Önkormányzat pedig hozzájárulását adja ezen fejlesztések megvalósításához és fenntartásához a projekt fenntartásának időszaka alatt. A közterület használatára a Felek közterület használati (bérleti) szerződést kötnek a vonatkozó közterület használati rendelet szerint.

2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata A tervezett fejlesztések megvalósítását Balatonboglár Város Önkormányzata konzorciumi együttműködés keretében tervezi, amely közös munkát az Önkormányzat és a konzorciumi tagvállalkozók között rögzített szerződés szabályozza. A konzorciumi együttműködés a teljes pályázati projekt megvalósítását célozza, azonban a konzorciumi tagok kizárólag a vendéglátás üzleteinek fejlesztése, valamint a kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése tevékenységekben érintettek. A fejlesztési helyszínek között találhatók olyanok, melyek nem a konzorciumi tagok tulajdonában vannak, és az ingatlan a megvalósítás során, illetve azt követően sem kerül a tulajdonukba, így ezen ingatlanok esetében szükséges a tulajdonosoktól a fejlesztésekhez hozzájáruló (megvalósításához és fenntartásához) nyilatkozatokat beszerzése. Azon szerencsés helyzet alakult ki, hogy a konzorciumi tagok fejlesztései kizárólag olyan ingatlanokat (hrsz.: 1613/1, 1615/15) érintenek, amelyeknek egyedüli tulajdonosa az Önkormányzat, aki – mivel a tervezett fejlesztések egybeesnek a városi stratégia (IVS) céljaival és elérendő eredményeivel, valamint a kialakítandó egységes városi arculatnak is megfelelnek – hozzájárul a fejlesztések megvalósításához. A fejlesztendő vendéglátó üzletek fenntartását továbbra is a tulajdonos vállalkozók végzik, a bővített területrészre (fedett terasz, valamint a kialakítandó gazdasági udvar) vonatkozó önkormányzati hozzájárulás és közterület használati (bérleti) szerződés mentén.

2.11. Piaci igények, lehetőségek vizsgálata Az igényfelmérés és kihasználtsági terv alapján az alábbi piaci igények, lehetőségek összegezhetők az akcióterület város-rehabilitációs projektjének vonatkozásában:  Kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatások minőségbeli (és hosszabb időszakot érintő) elérhetősége.  Városi- és turizmust fellendítő rendezvények számának, alternatív szórakozást nyújtó rétegrendezvények lehetőségének és térbeli elrendezésének megvalósíthatósága.  Családbarát szolgáltatások (minőségi játszóterek, gyerekfoglalkoztatók, családi programok, élményelemek), attrakciók telepítése.  Szezonnyújtó turisztikai funkciók létesítése.  Vizi- és víz közeli sportolási lehetőségek fejlesztése.

316


 A környezetminőség, a korzózás, a sétány jelleg infrastruktúrájának javítása.  A termékképzés (boglári identitást erősítő és azt a szimbólumok szintjén a látogatóba bevéső) építészeti, közterületi jel (landmark) kialakítása.  A települési közösséget erősítő közösségi terek funkcióellátottságának javítása, intenzitásuk növelése.  A terület megnövekedő jelentőségét biztosító / lehetővé tevő alap műszaki infrastruktúra (közmű, út, parkolás) erősítése, fejlesztése. A fenti megfogalmazások egyöntetűen alátámasztják, hogy a városközponti akcióterület parti részeinek olyan turisztikai és infrastrukturális fejlesztésére van szükség, amely ezeket az igényeket elégítené ki a feltöltés területén és annak környezetében. 29. táblázat: A célcsoportok igényeinek és a tervezett fejlesztéseknek a kapcsolódása CÉLCSOPORTOK

IGÉNYEK

IGÉNY KIELÉGÍTÉS

ELSŐ CÉLCSOPORT HALMAZ az akcióterület lakossága

Balatonboglár akcióterületen kívüli lakossága nyaralni kívánó belföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg)

színvonalas intézményi, kereskedelmi, vendéglátási szolgáltatások egész éven át, az idegenforgalom zavaró hatásának mérséklése színvonalas intézményi, kereskedelmi, vendéglátási szolgáltatások egész éven át, megfelelő családias, barátságos és biztonságos üdülési környezet

nyaralni kívánó külföldi családok (családbarát szolgáltatásokra fogékony réteg)

megfelelő családias barátságos és biztonságos üdülési környezet – kiemelten jó minőségben

nyugodt csendes, természetes környezetben, kisebb apartmanokban pihenésre vágyók

minőségi szolgáltatás és nyugodt rendezett környezet

a kultúra iránt érdeklődők

minőségi programok unikális környezetben

Platán sor és Parti sétány fejlesztése, vendéglátás üzleteinek fejlesztése, kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése, árusító pavilonok építése vendéglátás üzleteinek fejlesztése, kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése, árusító pavilonok építése Platán sor és Parti sétány fejlesztése, multifunkcionális sport- és szabadidő tér kialakítása, sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése, vendéglátás üzleteinek fejlesztése, kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése, árusító pavilonok építése, gyermekfoglalkoztató kialakítása Platán sor és Parti sétány fejlesztése, multifunkcionális sport- és szabadidő tér kialakítása, sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése, vendéglátás üzleteinek fejlesztése, kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése, árusító pavilonok építése, gyermekfoglalkoztató kialakítása Platán sor és Parti sétány fejlesztése, multifunkcionális sport- és szabadidő tér kialakítása, sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése, vendéglátás üzleteinek fejlesztése, kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése, árusító pavilonok építése, gyermekfoglalkoztató kialakítása multifunkcionális sport- és szabadidő tér kialakítása

317


CÉLCSOPORTOK

IGÉNYEK

IGÉNY KIELÉGÍTÉS

MÁSODIK CÉLCSOPORT HALMAZ helyi vállalkozások

civil szféra szereplői és további bevonható, aktivizálható szereplők turisztikai szervezetek, egyesületek

Balatonboglár Város Önkormányzata

szezonalitásból fakadó bevételkiesés elkerülése, a szezon minél nagyobb arányú meghosszabbítása, a meglévő, de kihasználatlan kapacitások életre keltése haladás és fejlesztés szándéka, a város „csinosításában”, valamint annak irányainak meghatározásában való részvétel jó tájékoztatás, megfelelő tájékoztató anyagok, aktív partnerkapcsolat és jó együttműködések kialakítása és működtetése minőségi környezet, egységes településarculat, megnövekedett társadalmi és gazdasági aktivitás, többlet bevételek, jobban szervezett, funkciókban jobban ellátott település

vendéglátás üzleteinek fejlesztése, kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése, árusító pavilonok építése

Platán sor és Parti sétány fejlesztése, multifunkcionális sport- és szabadidő tér kialakítása, sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése, árusító pavilonok építése Platán sor és Parti sétány fejlesztése, multifunkcionális sport- és szabadidő tér kialakítása, sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése, árusító pavilonok építése Platán sor és Parti sétány fejlesztése, multifunkcionális sport- és szabadidő tér kialakítása, sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése, vendéglátás üzleteinek fejlesztése, kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése, árusító pavilonok építése, gyermekfoglalkoztató kialakítása

A tervezett fejlesztések megtervezése során a környékbeli települések tapasztalatainak feldolgozása, pozitív és negatív hatásokkal bíró fejlesztéseik következményeinek az összegzése, levonása is segített. A fejlesztések elsősorban a Balatonboglár által kijelölt családbarát irány erősítését célozzák, valamint olyan szolgáltatások nyújtását tűzik ki célul, amelyek egyediségüknek, újszerűségüknek és élményszerűségüknek köszönhetően, a mai turisztikai trendekhez igazodva felkeltik a potenciális célcsoportok érdeklődését és Balatonboglárt vonzóbb desztinációvá varázsolják. A multinacionális sport- és szabadidő tér, vagy a Buborék Élménystrand (amely nem a város-rehabilitációs projekt része) elemei olyan kuriózumként jelennek meg nemcsak a térségben, de regionális és országos szinten is, amelyek bizonyos csoportok esetében komoly előnyt jelenthetnek a desztinációk közötti versenyben. Ráadásul bizonyos szolgáltatások ingyenesen vehetők igénybe, ami fokozza az unikális attrakciók vonzerejét. A fejlesztések tervezése, megvalósítása az Önkormányzat részéről hosszas előkészítő munka eredménye, hiszen a város élhetőségének, fenntarthatóságának problémáit, a lakossági észrevételeket és igényeket, a civil szféra elvárásait, továbbá a különböző szintű helyi kezdeményezéseket összegyűjtve alakították ki a szükséges intézkedési tervet, a megvalósítandó fejlesztések irányát, valamint elemeit.

318


3.

AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI

A fejezet célja, hogy az akcióterület helyzetelemzését követően meghatározza azokat a beavatkozásokat, melyeket az Önkormányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni annak érdekében, hogy a lehatárolt akcióterület összefüggő rendszert alkotó fizikai, társadalmi, gazdasági és környezeti megújításával a városi szövet megújított darabját állítsák elő. Az akcióterületen belül számos már kiforrott, vagy még részleteiben nem tisztázott projektelem van kialakulóban. Stratégiai elhatározás, hogy a hármas domb (Temetődomb, Várdomb, Sándor-domb) és környezete nagyobb szerepet kapjon a város kulturális kínálatának bővítésében, de ezeken a területeken elsősorban a magas kultúra és a rétegigények kielégítése történjen meg, míg a tömegigények teljesítését elsősorban a parti zóna területére fókuszálja a város. A Várdombon – vállalkozói tőke bevonásával – jelenleg zajlik egy, a szezont is meghosszabbítani képes kalandpark kialakításának pályázata, amely a meglévő Gömb kilátó és a közparki területek rekonstrukciójával több ütemben kívánja dinamizálni ezt a területet. Ugyancsak tervezi a település a Kék és a Vörös kápolnák kulturális célú használatát, az itt található szabadtéri színpad revitalizációját, és egy emlékpark létesítését Árpádházi Szent Erzsébetnek ajánlva. Ezek mellett intézményi racionalizálásra (iskolák, óvoda, bölcsőde, könyvtár, stb.), a funkciók és a rendelkezésre álló telek- és épületállomány hatékonyabb újraosztására, felújítások sorozatára, új funkciók kiépítésére (pl.: állandó rendőrőrs telepítése) van szükség. Ezek kapcsán nem csak az épületállomány, hanem a közterületek és a közöttük lévő gyalogos és vizuális kapcsolatok javítására, valamint a strandidőn kívüli minőségi rekreációs és zöldfelületi fejlesztésére kell súlyt fektetni. A város a tulajdonában és fenntartásában lévő Dr. Török Sándor Egészségügyi Központ R1s szintű járóbeteg-ellátó intézménnyé való fejlesztését tervezi – ennek fő funkciója: a járóbeteg szakellátás széles vertikumát nyújtja korszerű és magas szintű diagnosztikával támogatva, kiegészítve. A bruttó 512,5 millió forint értékű beruházás támogatásának értéke bruttó 400 millió forint, amelyet az Önkormányzat 2009 végén nyert el. Fontos szerkezeti hiány e központi terület és a part közötti szerves kapcsolat elégtelensége, amelyet elsősorban a Vörösmarty tér és a Platán sor vizuális-szerkezeti összekapcsolásával, a 70-es út forgalmának csillapításával, a teherpályaudvar területének parkolási területként történő rendezésével, és a vasúti pályaudvar – kikötő térségének összekötésével lehet javítani. A 70-es út forgalomcsillapításának esélyeit a város számára elérhető közelségbe hozza, hogy az átmenő forgalmi terhelés az M7 autópálya kiépülésével áttevődött az új nyomvonalra, így a korábban kialakított, a parti területeket a városközponttól elválasztó igen széles belterületi útszakasz mára szükségtelenné vált. Ugyanakkor a belváros intézményei, piaca és kereskedelmi egységei számára nincs meg a megfelelő parkoló 319


kapacitás, így a megmaradt átmenő forgalomnak igény esetében korlátozott lehetősége van megállni, ami a város kereskedelmi-szolgáltató funkcióit hátrányosan érinti. Zöldfelületi jellege ellenére a terület ma igen nagy kiterjedésű, leromlott, funkcióváltás előtt álló területtel (volt BB központ, malom) rendelkezik, amelyek revitalizálása, megfelelő fejlesztési program előkészítése szintén szükséges. A malom esetében elképzelhető például egy művész-malom funkció, mint lehetséges hasznosítási irány, amely kiállítóteret, művészeti inkubátorházat takarhat, és ami gazdaságossá tehető kávézó működtetésével, zenei rendezvények (jazz és bor, stb.), fesztiválok szervezésével. Nem a szórakoztatás, hanem a kultúra és/vagy a vendéglátás a hangsúlyos, de rekreáció, oktatás-képzés vagy akár közszolgáltatás is kapcsolódhat a fő funkcióhoz. Az akcióterület parti területe a város idegenforgalmi fejlesztése szempontjából az egyik legfontosabb és egyben legértékesebb területének minősül a parti fekvése miatt, viszont hasznosíthatóságát és felhasználhatóságát a Balaton-törvény szigorú keretek között korlátozza. Ehhez mérten is van azonban lehetőség a minőségi fejlesztésekre, illetőleg a meglévő adottságok jobb és vonzóbb kihasználására. A terület a stratégiában elsősorban a tömegigényeket kielégítő célterületként meghatározott, a fejlesztések irányultsága pedig a tömegeket vonzó, de egyben családbarát szolgáltatásokat célozza meg. Az elfogadott IVS megfogalmazása szerint fontos eleme a fejlesztéseknek az igazgatási központ és a parti területek kapcsolatrendszerének (elsősorban gyalogos és kerékpáros kapcsolatok) minőségi javítása, a bevonzó, partra csalogató minőségi közterület fejlesztések (szerkezeti tengelyek) javítása, ami részben a Vörösmarty tér – Platán sor – Parti sétány útvonal rekonstrukcióját, részben pedig a pályaudvar – Széchenyi út – kikötő és Parti sétány rekonstrukcióját jelenti. A teniszcentrum és térségében a terület felhasználásának váltása is eleme lehet a fejlesztéseknek, amely keretén belül a Tenisz szálló egy minőségi szálloda – kereskedelmi egységek – étterem kiépítését célozhatja meg. A feltöltés vagy a strand területének beépítésre szánt területté történő átminősítésére nincs reális esély a Balaton-törvény part menti zöldfelületek és közterületeket védő korlátozása miatt, éppen ezért a Parti sétánytól délre eső területek jelenthetik a minőségi épített környezet fejlesztés és funkcióbővítés legfőbb bázisát. Mindez nem jelenti azonban, hogy a feltöltés vagy a szabad strandok területén nincs mód (és szükség) a funkcióbővítésre. A játszótéri infrastruktúra elavult és szegényes. A gyerekbarát parti területek kialakítása érdekében sokkal több játszószerre, korosztályos sport és szabadidő terek (1-2 évesek, 2-5 évesek, 5-8 évesek, 8-12 évesek) kialakítására, illetőleg kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások (kölcsönzők, gyerekfoglalkoztatók, fesztivál- és koncert terek, pelenkázó, öltöző, Wc stb.) kiépítésére, a közművesítés (ivóvíz, csatorna, elektromos kábel, Wifi) és a közparki bútorozás (közvilágítás, sétányok, pihenők, szemetesek, ülő alkalmatosságok, árnyékolók, stb.) megvalósítására lenne szükség. Mindezek a jelenlegi szabályozási paraméterek között is lehetségesek a közpark, illetőleg a 320


különleges strand területekre érvényes szabályok megtartásával. A feltöltés területének a legoptimálisabb jövőképe egy olyan dizájn elemekkel is vonzóvá tett multifunkcionális szabadtér, ami kielégíti mind a tömegméretű fesztiválok (Borfesztivál, zenei fesztiválok, családi rendezvények, augusztus 20-ai rendezvények) tér- és infrastruktúra igényeit, mind pedig a gyerekparadicsom jellegű felhasználás (homokos plázs, lido, árnyékos víz közeli terek, játszófelületek, játék- és játszószer kölcsönzés, gyermekmegőrzés és foglalkoztatás, gyermekhigéniás szolgáltatások széles köre) elérhető. A sétányok kerékpárbarát kialakítása mellett a kerékpáros háttér infrastruktúra (kölcsönző, szerviz, bolt) megteremtésére is lehetőség lenne a területen. A tömeges üdülőturizmus, fesztivál turizmus idényjellegű igényeit, a parttól távolabbi nagy parkoló területek és a part (strand, feltöltés, kikötő, kemping) közti távolság áthidalását, egy kisebb közbicikli hálózat üzemeltetése (akár vállalkozási alapon) is kiegészítheti. A kikötői infrastruktúra – bár balatoni viszonylatban a legjobb 6 kikötő között számon tartott a most megvalósított rekonstrukció során – a hajójavító szolgáltatásokkal még bővíthető. 30. táblázat: Az akcióterület átfogó és specifikus céljai, indikátorai Átfogó cél és specifikus célok

Indikátor megnevezése Átfogó cél A turizmus infrastruktúrájának fejlesztése Funkciók számának és minőségének javulása (db) A közintézmények racionalizálása és minőségi Beruházási érték (mFt) fejlesztése A foglalkoztatás helyzetének javítása Munkahelyek számának növekedése (db) Specifikus célok A kulturális kínálat bővítése Kulturális rendezvények és helyszínek számának növekedése (db) A tömegigények teljesítését elsősorban a parti Tömegrendezvények számának növekedése (db) zóna területére fókuszálja a város A Balaton-törvény szigorú kereti között Turisztikai funkciók számának növekedése (db) megtalálni a megfelelő, a turisztikai igényekhez igazodó fejlesztési irányokat A feltöltött terület hosszú távú hasznosításának Területen képződő adók, díjak, egyéb megoldása jövedelmek árbevétel növekedése (Ft) A közterületek, közösségi terek minőségi Rehabilitált terület arányának növekedése (m2) fejlesztése Az igazgatási központ és a parti területek Sétány és kerékpárút (fm) kapcsolatrendszerének (elsősorban gyalogos és kerékpáros kapcsolatok) minőségi javítása Intézmény rekonstrukciók Beruházási érték (mFt) A területen megtalálható funkciók rendezése, Nem kívánt funkciók és kívánt funkciók szelektálása arányának változása (db/db) Turisztikai kínálat bővítése, vállalkozások Vállalkozások által befizetett iparűzési adó fejlesztésének ösztönzése árbevétel növekedése (Ft)

321


3.1.

Az akcióterület beavatkozásai

A következő táblázatban bemutatott akcióterületen tervezett városfejlesztési tevékenységek, programok ütemezése alatt az előkészítő munkálatoktól (jelen időponttól bemutatva, féléves bontásban), a kivitelezési, lebonyolítási munkák lezárásáig terjedő időszakokat jelöljük. 31. táblázat: Az akcióterületen tervezett városfejlesztési tevékenységek beavatkozási típusok szerint

Beavatkozás típusa

Regionális Operatív Program 2007-13 között városrehabilitációs célú pályázat

Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül, a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

Tevékenység

2010. I. II.

2011. I. II.

2012. I. II.

2013. I. II.

2014. I. II.

Gyermekfoglalkoztató kialakítása Árusító pavilonok építése Vendéglátás üzleteinek fejlesztése (magántőke) Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése (magántőke) Multifunkcionális sport- és szabadidő tér kialakítása Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése Platán sor és Parti sétány fejlesztése Integrált településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók megvalósításának, közösségi munka szervezésének támogatása (fűzépítmény labirintus) Városmarketing tevékenységek (termékképzés) Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények kialakítása (térzene és tánc) A „Bastille” épületének hasznosítása Homokos fövenyhez (lido) kapcsolódó szórakozási lehetőségek üzemeltetése Várdombi Kaland- és Szabadidő Park, valamint a Gömbkilátó fejlesztése Platán strand mellett fövenyes part (lido) kialakítása MÁV teherpályaudvar területének megszerzése - többlet parkoló és városi sétány kialakítása Parti sétány nyugati szakaszának fejlesztése, korzóvá átépítése Árpádházi Szent Erzsébet Emlékpark fejlesztése Élménystrand fejlesztése (Buborék park)

322


3.2.

Az önkormányzat város-rehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége

3.2.1. Beépítési javaslat elkészítése Az akcióterület I. ütemű beavatkozási területének megújítására – az IVS-ben körvonalazott fejlesztési elképzelések alapján – az Önkormányzat még a város-rehabilitációs pályázat benyújtását megelőzőn jelentős lépéseket tett. Meghívásos jellegű pályázati formában két, a településtől független tájépítész tervezőirodát kértek fel olyan koncepciótervek elkészítésére, amelyek megalapozhatják a terület közterületi és gazdasági funkcióinak megújítását. A Garten Stúdió és a Lépték-Terv Tájépítész Iroda 2009. november végén rendezett közmeghallgatáson, illetve a Képviselő-testület előtt is bemutatta az IVS-re alapozott elképzeléseit, valamint anyagaik kiállítás formájában a helyi kultúrházban, illetőleg a település honlapján is „kifüggesztésre” kerültek. A tervjavaslatokra alapozott lakossági-, civil szervezeti-, önkormányzati szakbizottsági és Képviselő-testületi vélemények alapján a két tervjavaslat egyfajta ötvözetéből tervezési program készült, amely már a konkrét pályázati beavatkozási területre, a két tervezőiroda konzorcionális szerződésének keretében, a pályázati szakasz alatt keresi majd az engedélyezési tervi és kiviteli tervi szintű válaszokat. A két koncepciótervet 2009. január 13-án a Balatoni Területi Tervtanács is megtárgyalta és azokról elismerően nyilatkozott. (ld. terviratok mellékletet) A Garten Stúdió terve (felelős tervező: Steffler István okl. tájépítész mérnök) elsősorban a beavatkozási terület nagyobb léptékéből kiindulva világított rá általánosabb összefüggésekre (forgalmi kapcsolatok, parkolási mérleg, zöldfelületi hálózat, gyalogos- és kerékpáros tengelyek), illetve részletesebben a sétányok és kapcsolódó utak ideális keresztmetszeti kialakítására és a szűkebb terület legoptimálisabb (leginkább költséghatékony) funkcionális elrendezésére vonatkozóan tartalmaz értékes, a funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat során felhasználható elemeket. Kiemelendő a munkából, hogy a logikus (bár a tulajdonviszonyok miatt nem biztos, hogy működőképes) javaslatot tesz a Parti sétány mentén már meglévő, de üresen álló vagy funkcióváltást igénylő épületek (Tenisz Akadémia terület, ’Bastille’, pavilonok) hasznosítására, azoknak a multifunkcionális játszó és sport területbe történő bekapcsolására. A multifunkcionális játszó- és sport terület helyszíneként a közművekkel leggazdaságosabb módon feltárható területegységet célozza meg. Értékes javaslata a Bastille mellett „megtalált” kisebb parkoló felület és lehetséges városi teresedés kialakítása. A feltöltés melletti, a szabályozási terven K1 jelű, elvben feltölthető kis öböl területén homokos feltöltést javasol, amelyet az elhabolástól kazettás stég + nádas felülettel (mérnökbiológiai módszerekkel) védene meg és itt biztosítaná a legkisebb korosztály számára a balatoni fürdőzés lehetőségét. Szimpatikus, hogy a meglévő, nagy gyepes közparki térséget a Garten Stúdió terve nem bontja meg nagyon sok (és költséges) gyalogos úthálózati elemmel. A javasolt parkszervező és funkcióelválasztó úthálózatuk, ami a minimális közparki fenntartást és kiszolgálást épített elemek túlsúlya nélkül oldja meg. A terv látványtervileg is kidolgozott 323


főbb elemei elsősorban a gyalogos és kerékpáros sétányokat és azok egyedi bútorozását célozzák meg és oldják meg magas színvonalon. Az előkészítés alatt álló pályázat fő területére, a strandfejlesztésre viszont kevésbé szolgáltatnak egyedi szemléletű megoldást.

14. ábra: A Platán strand és környékének vizsgálati terve - funkciósémák (forrás: Garten Stúdió)

15. ábra: A Platán strand és környékének fejlesztésére készített környezetrendezési koncepcióterv (forrás: Garten Stúdió)

324


16. ábra: A Platán strand és környékének fejlesztése - látványtervek (forrás: Garten Stúdió)

A Lépték-Terv terve (felelős tervező: Szakács Barnabás okl. tájépítész mérnök) inkább a közparki és strandi területek egységére fókuszál. Ez a terv a fizetőssé tehető élményterület megformálásából kiindulva építkezik a tágabb térség felé. A tervezők nagyon jó marketing érzékkel teremtenek jól kommunikálható új márkajelzést a dizájn eszközökkel alaprajzilag megformált „bOGLÁRI bUBORÉK” parkból, amely nem mellesleg angolul és németül is hozza a ’kis bb’ rövidítést (bOGLÁR bUBBLES, bOGLÁR bLÄSCHEN). Ezzel egy jól megjegyezhető, karakteres, nemzetközi turisztikai piac szempontjából is értelmezhető turisztikai marketingfogáshoz segítheti hozzá a települést Balaton parti gyermekbarát szolgáltatások települési versenyében. Az elképzelés a „BB”, mint ma is működő és jól bevezetett márkanév ismertségét felhasználva segíti annak továbbélését, és valóban „boglárivá” tételét. A Lépték-Terv javaslata több dimenzióban, konceptuálisan erősíti a települési önképet, önmeghatározást, alkalmazott kortárs dizájn eszközökkel. Az alaprajzban, illetve a játékszerekben 3D-ben is megjelenő buborék motívumok egyszerre utalnak művészi eszközökkel a pezsgő és a bor buborékaira; a Balaton (víz)buborékaira; Boglár elsőszámú építészeti jelére, a gömbkilátóra; a szőlőszemre, stb. A koncepcióterv felvonultatja a legkreatívabb vizes és száraz játszószerek szinte teljes ide válogatható arzenálját. Ebből az eszközkészletből valóban egyedi, kiemelkedő családbarát paradicsom fejleszthető a rendelkezésre álló pénzkeretek között is. Erőssége a tervnek a típus játszószereken kívül a Balaton Társasjáték (a játszva helyismeretet tanulás) koncepciója, illetve az, hogy a vizes játékelemeken túl jelentős arzenálját adja a száraz (idényt

325


meghosszabbító és üzemelési költséget kímélő) játszószereknek. Ezek térbeli szeparálásával, ideiglenes elkeríthetőségével segíti a létesítmény időbeli jobb kihasználtságát, a szezon meghosszabbítását. A sportfelületek funkciójának szélvédett helyre telepítése szintén telitalálat. Ugyancsak értékes javaslat a tervkoncepció alaprajzi formájából levezetett dizájn termékskála néhány lehetséges ötletének kidolgozása (boglár nyalóka, boglár úszógumi, boglár perec). Ez a tervezési feladatot messze meghaladó, azonban rendkívül kreatív, piaci értelemben is működőképes ötlet. A közmű feltárhatóságtól távolabb telepített élmény-játszótér, a vizes szekció tájolása, a közparki nagy gyepes tisztást kisebb egységekre szabdaló, néha kisé öncélú úthálózat (az alaprajzi buborék koncepció erőltetése) kisebb módosítása indokolt.

20. ábra: A Platán strand és környékének fejlesztése- funkcióséma (forrás: Lépték-Terv Tájépítész Iroda)

326


21. ábra: A Platán strand és környékének fejlesztése- kertépítészeti terv (forrás: Lépték-Terv Tájépítész Iroda)

22. ábra: Platán strand és környékének fejlesztése- bOGLÁRI bUBORÉK park (forrás: Lépték-Terv Tájépítész Iroda)

327


3.2.2. Műszaki támogatás A Parti sétány minőségi közterület-fejlesztése mellett a garanciát a sétány „felélesztésére” az jelentené, ha a sétány menti beépítésre szánt területek (azaz a sétányt délről határoló telkek) esetében a városi szabályozás a földszint+tetőtér jellegű beépítési paramétereket F+2 szintre emelné fel a sétány mentén. A sétány város által elvégzett minőségi kialakítása ebben az esetben ugyanis ösztönözheti a magántőkét a sétány mentén a földszinten kávéház, szolgáltató egységek, éttermek, a fentebbi szinteken pedig magán apartmanok vagy panziók kialakítására, egy egységes, a sétányra néző térfal kialakítására. A Parti sétány közterületi minőségjavítása mellett az a feladat, hogy a szabályozási terv felülvizsgálatával lehetővé kell tenni szabályozási szinten, hogy a Parti sétány meglévő térfalai (sátortetős családi ház jellegű épületek) átépülhessenek olyan igényes minőségű panziókká, amelyek földszintjein a vendéglátás juthat szerephez. Feladat tehát a kertvárosi lakó (Lke) terület Parti sétányt határoló telkeinek központi vegyes (Vk) területbe sorolása. Ezáltal lehetőséget nyit meg az Önkormányzat a település egyik legértékesebb beépítésre szánt szegélyének a magántőkéből történő átépülésére, az alsó szinten a sétányra zártsorúan nyíló éttermek, kávézók, butikok, pavilonok kialakítására, míg a felső szinten és a tetőtérben panziók, apartmanok, egyéb magas minőségű üdülő- és szállásférőhelyek kialakítására. Az intézkedés a Parti sétány rehabilitált tengelyét, mint valódi, funkciókkal teli korzót dinamizálhatja. A jelenlegi szabályozási terv Zkp (közpark) övezetbe sorolja a Parti sétány és a Platán tér területét. Ennek fenntartására nincs szükség (bár a fejlesztés ezekkel a paraméterekkel is működőképesen lebonyolítható) de a két terület telkének KÖu (közút) övezetbe történő átsorolása indokolt. A terület intenzitásának növelése (funkcióbővítés) a gépjármű forgalom terhelésével és a parkolási igény növekedésével jár együtt. Célszerű erre a helyzetre felkészülve külön közlekedési hatásvizsgálat alapján változtatni a közlekedés és a parkolás eddigi rendjén, az érintett utcák használati (gyalogos, kerékpáros, forgalmi sáv, parkoló, zöldsáv, vízelvezető árok) felosztásán. Vizsgálandó az egyirányúsítás, a párhuzamos parkolók kialakításának és a vegyes forgalomnak a kialakítási lehetősége, a forgalomtechnikai eszközök, korlátozások, díjrendszerek, bérbicikli rendszerek bevezethetősége. Ez a szabályozási tervtől elkülönült, de azt alátámasztó tervezést igényel, amely során a legintenzívebb területek forgalomcsillapítása mellett tervezni szükséges a háttér területek parkolási kapacitásának növelését is, megvizsgálva a koncepciótervekben, az IVS-ben és az akcióterületi terv(ek)ben lefektetett javaslatok körét. A rendezési terv keretében vizsgálandó a Kikötő sétány Strand sétány felé történő törésmentes átkötésének lehetősége a meglévő út és telekkiosztás változtatásával, a telkekre bejegyzett elővásárlási jog bevezetésével.

328


Ugyancsak vizsgálat tárgyát képezheti a rendezési tervben jelenleg kijelölt kikötőfejlesztés területe, amelynek egyrészt a mai igények tükrében túlzó mértékű a kijelölése, másrészt érdemes megvizsgálni, hogy egy esetleges kikötőfejlesztésnek nem lenne-e jobb helye a (kijelölt akcióterületen kívül található) kemping nyugati oldalán, mivel ebben az esetben a feltöltés teljes területe távlatosan is a szabadon megközelíthető balaton-parti szabadtereket gazdagítaná és nem veszélyeztetné például a Balaton Átúszás kivitelezhetőségét. Vízügyi és vízépítési szakértők bevonásával vizsgálni és továbbtervezni szükséges a Platán strand keleti öblének jégzajlástól, széltől, és elhabolástól is védett olyan kiépíthetőségét, amely biztosíthatja egy kisgyermekek számára ideális homokos föveny (lido) kialakításának és fenntarthatóságának lehetőségét, ugyanakkor nem ütközik a Balatonra vonatkozó magasabb rendű előírásokba.

3.2.3. Önkormányzat és beruházó igényeinek egyeztetése A város területén az elmúlt évek, évtizedek okozta gazdasági változások következtében találhatók olyan értékes helyen található funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek, melyek hasznosításának előnyben részesítése, ösztönzése komoly lehetőséget rejt magában. Ilyen a malom épülete, illetve részben a BB Rt. volt telephelye is. Ezeken a területek az Önkormányzat és a beruházó, potenciális befektető igényeinek az egyeztetése, kölcsönös illesztése szükséges.

3.2.4. Városmarketing stratégia elkészítése Az Önkormányzat nem beruházási jellegű eszköztárának egyik legjelentősebb része a városmarketing stratégia, amely az integrált városfejlesztési stratégia részeként kidolgozásra került (IVS 8.2. fejezete). A városmarketing szerepe elsősorban a település iránt érdeklődő potenciális és meglévő látogatók, turisták, a városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek szempontjából jelentős és közvetlen, azonban jó hatással van a helyi lakosságra, vállalkozókra, hiszen közvetett módon az ő megélhetésüket, életszínvonalukat javítja. A települések között is komoly konkurenciaharc van, bár ez a jelenség sokak számára kevésbé értelmezhető a piaci verseny kontextusában. E jelenséget felismerő önkormányzati vezetők egyre gyakrabban alkalmaznak piaci és/vagy marketing technikákat annak érdekében, hogy az általuk vezetett település sikeresen szerepelhessen a „városok piacán”. Ebben a kommunikáció-szakmai kontextusban a város „termék”, amely összetett szolgáltatáscsomagként értelmezendő. Ebbe sok minden beletartozik a beruházási lehetőségektől kezdve, a turisztikai kínálaton/kikapcsolódási lehetőségeken át egészen a település által biztosított infrastrukturális ellátottságig és az önkormányzati intézmények által nyújtott közszolgáltatásokig.

329


Balatonboglár városmarketing stratégiája azokat a megfontolásokat és tevékenységeket veszi számba, amelyek a várostervező/városfejlesztő szakmai célkitűzések elérését kommunikációs szinten támogatni fogja. A városmarketing tevékenységek egyedüli célja egy mondatban összefoglalható. Arra kell törekedni, hogy a település neve, „Balatonboglár” a város fejlődése szempontjából fontos társadalmi csoportokban pozitív és cselekvésre ösztönző asszociációkat keltsen. A városmarketing olyan, a városfejlesztőszakmai tevékenységekkel szoros egységben lévő kommunikációs tevékenységek összessége, amely a települést, jelen esetben Balatonboglárt, mint termék „fogyasztását” segíti elő. A „fogyasztás” munkafogalmát legalább három tekintetben kell értelmezni. Ezek a következők:  egyfelől és elsősorban, a város bevételét és megélhetését jelentő csoportok idelátogatásának elősegítését,  másodsorban a településben üzletet látó befektetők lenyűgözését,  végül a helyi lakosság életminőségéhez szükséges közösségi javak rendelkezésre állását és használatát jelenti. A felsorolásból is jól látható, hogy a városmarketing olyan komplex, tudatos tervezésre és pontos szervező és megvalósító tevékenységek összessége, melynek célja a települések piacán való mind sikeresebb szereplés.

3.2.5. Pilot projektek megvalósítása demonstrációs jelleggel Meggyőződésünk, hogy a pilot projektek akkor érik el leghatékonyabban céljukat, ha azok a célcsoportok bevonásával történnek. A pilot projekteknek a balatonboglári zöldfelületek fejlesztésében már több éves hagyománya van. A többnyire növényültetési akciókban a helyi lakosok, civil szervezetek és intézmények mellett külső szervezetek (egyetemek, vállalatok) is részt vesznek. A korábbi pilot projektekhez képest az akcióterület sajátsága, hogy a helyiek mellett a célcsoport elsődlegesen az ide látogató nyaralóvendégek köre. A növényültetés itt is alkalmazható, de ez csak a helyiek meggyőzésének eszköze lehet, illetve speciális, valamilyen sajátos kötődéssel rendelkező csoportokat lehet bevonni. Pilot projektként alkalmazhatók művészeti akciók, családi rendezvények, illetve vizes szórakoztató események. Konkrét javaslatok 1. Március eleje: A fentieket ötvöző pilot projektként javasolt megvalósítani a Buborék park karakteres és egyben tájba illő elemeinek, a fűzépítményeknek az elkészítése. Az eseményt koratavaszra (lombfakadás előtt) kell ütemezni, ezért a nyaralóvendégek közül elsősorban 330


a rendszeresen visszajáró, esetleg helyben ingatlannal rendelkezőket lehet bevonni. Családi rendezvényként is megvalósítható. A projekt tavaszi megvalósulása lehetőséget ad arra, hogy a szezon előtt felhívja a figyelmet a területre, a településre. 2. Március-április: A művészeti akciók között land art akció keretében a területen a térhatárolást, a talajjavítást és a változatosságot egyaránt elősegítő terepalakítási projekt megvalósítása javasolt. Az USA-ban és Nyugat-Európában alkalmazott ún. „earthwork” projektet a gyepesítés előtt szükséges lebonyolítani. 3. Nyár: Az akcióterület projektjei közül a legnagyobb érdeklődést (pozitív és negatív értelemben egyaránt) várhatóan az élményfürdő kialakítása váltja ki, ezért elfogadtatása kiemelten fontos. A területen lévő fűzépítmények létrehozása mellett javasolt a szabadtérből leválasztott terület kerítésének kialakításában és/vagy díszítésében, egyedivé tételében a célcsoportok bevonása. A tevékenységbe bármely célcsoport bevonható és a szezon alatt is megszervezhető. A projekt lehetőségét az élményfürdő tervezésénél, a kerítés anyagának, díszítésének és stílusának megválasztásával kell megteremteni. 4. Nyár: A régi móló területén az egykori építményre/funkcióra utaló és a jelenlegi arculatba és a tájba illő land art művészeti alkotás létrehozása javasolt. A kialakításban részt vevők köre az alkotás jellegétől függ. A tervezésnél előny, ha a megvalósításba a fürdőzők is bevonhatók, illetve ha az alkotás a fürdőzők által használható. A kialakítás akkor javasolt, amikor a víz már kellően felmelegedett, de az igazi fürdőszezon még nem indult meg, vagy már lecsengett (június vagy augusztus vége).

3.2.6. Együttműködés a közlekedési hatósággal A közlekedési hatósággal való együttműködésre két formában kell sort keríteni az akcióterületi terv projekt kapcsán: A.) A DDOP-2009-4.1.1/A „Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása” projekt keretében megvalósítani tervezett útépítési engedélyköteles tevékenységek engedélyeztetése. B.) Az akcióterületen hosszabb távon tervezett forgalmi beavatkozások előkészítése. A.) A projekt keretében az útépítési engedélyköteles tevékenységek az alábbiak  Parti sétány keleti szakaszának korzóvá történő átépítése (kapcsolódó kerékpársávval és párhuzamos parkolással)  Új parkoló felület létesítése a ’Bastille’ és a közpark területének kiszolgálására  Platán sor korzóvá történő átépítése (kapcsolódó kerékpársávval és párhuzamos parkolással) A fenti projektelemek a városi önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő utakat érintik, így ezekkel kapcsolatban a Magyar Közút Nonprofit Zrt-nek nincsenek kapcsolódó 331


fejlesztési elképzelései. A tervezett projekt elemeket a Nemzeti Közlekedési Hatóság, DélDunántúli Regionális Igazgatóság, somogy megyei illetőségi területéért felelős kaposvári központjával kell engedélyeztetni. A megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező közlekedéstervező által készített tervdokumentációt a kaposvári központ számára szükséges benyújtani engedélyezésre. B.) Az akcióterület távlati beavatkozásai a következők A part-menti akcióterületi rész közlekedési rendszerének átalakítása (utcák egyirányúsítása) a közút kezelő feladata, ami maga az Önkormányzat. Amennyiben csak forgalmi rend változás történik, úgy azt megfelelő közlekedési rendszerterv alapján az Önkormányzat elvégezheti. A forgalmi rend változásról jogszabály szerint, időben kell a közúthasználókat értesíteni (táblákkal jelezni). Amennyiben a forgalmi rend változtatás kapcsán a közút átalakítására is sor kerül, úgy azt a Nemzeti Közlekedési Hatósággal engedélyeztetni szükséges. Szintén ez érvényes a történeti városközpont közút hálózatot érintő közterület rendezésére vonatkozóan. Távlati célkitűzés az akcióterületen a 70-es út Vörösmarty tér menti részeinek forgalmi sávszűkítése, többlet gyalogos, parkoló és zöldfelületek kialakítása. Az út a Magyar Állam tulajdona, mely kezelését a Magyar Közút Nonprofit Zrt. végzi. Az önkormányzatnak a kezelőnél kell jelezni igényét a közlekedési területet érintő beavatkozásra. A tulajdonos a fenntartó állásfoglalása alapján dönthet arról, hogy kezdeményezi a Közlekedési Hatóságnál a közút átépítését.

3.2.7. A lakosság bevonásának intézményesítése A lakosság bevonásának intézményesítésében alapvetően két szempontot kell figyelembe vennünk, egyrészt a meglévő önszerveződéseket, másrészt pedig az önszerveződés nélküli érdekelteket. A helyi szervezetek bevonásának intézményesítése Balatonbogláron fontos szerepet játszanak azok a meglévő önszerveződő csoportok, amelyek már kialakult szervezeti rendszerrel rendelkeznek, és kötődnek az akcióterülethez. A fejlesztésekkel, majd a fenntartással kapcsolatos közös döntések intézményesítése érdekében egy Koordinációs Tanács (Steering Committee, a továbbiakban: KT) létrehozása szükséges. A KT a város egészének fejlesztési és működtetési ügyeivel foglalkozó operatív fórum, tagjai a városvezetés, a város fejlesztéséért és működtetésért felelős önkormányzati szervek és a helyi érdekképviseletek képviselői. A KT az egyes fejlesztési területekre, akcióterületekre külön csoportokat hoz létre a területen illetékességgel rendelkező KT tagokból.

332


Az akcióterületen, a Platán Koordinációs Csoport (a továbbiakban: PKCS) létrehozásával, a Balaton part fejlesztéséért eddig is sokat tevő civil szervezetek és a város által működtetett szervezetek egy egyeztetési platformra hozása biztosíthatja a rendszeres információáramlást, a hatékonyabb döntéshozatalt és munkamegosztást. A döntési mechanizmusba azok a szervezetek kerülnek bevonásra, amelyek szerepet vállalnak a működtetésben, ezáltal a jogok és kötelességek egyaránt megoszlanak és egyensúlyban maradnak. A döntések előkészítése mellett a szervezet végzi a döntések végrehajtásának ellenőrzését is. A KT és a PKCS közötti feladatmegosztást a feladat jellege adja meg, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét. Az intézményesítés során törekedni kell arra, hogy az egyes területek fenntartásáért és a fenntartás ellenőrzéséért egyaránt konkrét felelőst határozzon meg a KT vagy a PKCS. Az önszerveződés nélküli érdekeltek bevonásának intézményesítése A tervezés és a megvalósítás során rendszeresen lakossági konzultációs fórumokat kell szervezni, ahol a vélemények, javaslatok felszínre kerülhetnek. Ezen túl a már bevezetett rendszeres zöldfelületi minőségjavító közösségi programok is alkalmat adnak a közvetlen véleménynyilvánításra és a partnerség erősítésére. A fejlesztett területek működtetése, fenntartása során fontos a folyamatos visszacsatolás. Ez – közvetlen beszélgetéseken túl – a város honlapján kialakított, tematikus virtuális fórumokon is lehetséges. A digitális fórumokon történő véleményalkotást elő lehet segíteni helyi passzív (pl. tájékoztató táblák), aktív (pl. információs fal, „postaláda”) illetve interaktív (internet elérhetőség) információs pontok kialakításával.

333


3.3.

A Regionális Operatív Program (2007-2013 között) város-rehabilitációs célú pályázat keretében megvalósítandó beavatkozások

32. táblázat: Összefoglaló táblázat a pályázat keretében tervezett beavatkozásokról Funkció típusa

Gazdasági

Közösségi

Közterület

Közszféra

Lakás

Finanszírozó strukturális alap

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

„Soft” tevékenység ERFA

ESZA

Magánberuházás projekttel párhuzamosan Nem támogatott

Gyermekfoglalkoztató kialakítása (hrsz.: 1613/7) Árusító pavilonok építése (hrsz.: 1613/1)

Projekt neve és helyszíne

Vendéglátás üzleteinek fejlesztése magántőke (hrsz.: 1615/14/A/1, 2, 4, 5, 6) Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejl. magántőke (hrsz.: 1613/6/A/1, 2) Multifunkcionális sport- és szabadidő tér kialakítása (hrsz.: 1613/7) Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése (hrsz.: 1613/7, 1615/13) Platán sor és Parti sétány fejlesztése (hrsz.: 1613/1, 1618) Integrált településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók megvalósításának, közösségi munka szervezésének támogatása - fűzépítmény labirintus (hrsz.: 1613/7) Városmarketing tevékenységek termékképzés (Balatonboglár) Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények kialakítása térzene és táncprogramok (hrsz.: 1613/1)

334


A monitoring nem más, mint a program tervezése során meghatározott célok teljesülésének, vagyis végeredményben a megvalósulásnak a folyamatos nyomon követése. Ennek szolgál alapul az előzetesen kitőzött célok számszerűsítése. A monitoring tevékenység kulcsa, hogy a meghatározott mutatószámok értékeit a program végrehajtói folyamatosan gyűjtsék és elemezzék, biztosítva ezáltal a rendszeres visszajelzéseket a programról, illetve egyes részeinek aktuális állásáról. A projektmenedzser a folyamatos monitoring-tevékenység révén kap információt arról, hogy a projekt sikeres-e, vagyis a kitűzött céloknak megfelelően halad-e, és amennyiben nem, a monitoring feltárja a sikertelenség hátterét, és ezáltal lehetővé teszi a beavatkozást, a módosítást a program végrehajtási menetében, összességében segítve a programvégrehajtás hatékonyságát. Mindegyik indikátorok nyomon követésének felelőse a projektmenedzser. Indikátorokat a tervezés-programozás fázisában a célok kijelölésének és számszerűsítésének részeként kell meghatározni. Az indikátorok célja az objektív valóság valamely elemének leírása egységesített forma alapján. Az indikátor tehát egy olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli. A leegyszerűsítés, standardizálás leggyakoribb módja a számszerűsítés. Jelen esetben 2 indikátor típust megkülönböztetünk:  Kimenet (output) indikátor: A projekttevékenységek révén outputok jönnek létre, amelyek az adott tevékenység közvetlen termékei.  Eredmény indikátor: Az outputok valamilyen eredménnyel járnak, vagyis közvetlen előnyökkel a kedvezményezettek számára. A projekt indikátorai az alábbiak szerint mutathatók be részletesen:  Kimenet (output) indikátor: A projekt megvalósulásakor azt értékeli, hogy az elvégzett építési, felújítási munka eredménye milyen mértékben képes megfelelni az eredeti terveknek, elvárásoknak. Ezen indikátorok mérése a projektgazda nyilvántartásaiból, kimutatásaiból, a projekt zárójelentéséből, a műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyvből lehetséges a projekt befejeztekor, a beruházás aktiválásakor, a zárójelentés elkészítésekor.  Eredmény indikátor: A beruházás befejezését követően, a projektgazda számára a fejlesztések által elért eredmények, előnyök milyen mértékben képesek megfelelni az eredeti elvárásoknak. Az indikátorok mérésre a projektgazda nyilvántartásai, kimutatásai, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatásai, statisztikái alapján kerül sor, lehetőség szerint félévente, de maximum évente.

335


33. táblázat: A fejlesztéseket követően, a célok elérése érdekében mérhető indikátorok Indikátor neve

Indikátor típus (output/ eredmény)

Célérték elérésének időpontja4

Célérték megvalósítás időszaka5 1. év 2. év

Minimálisan elvárt célérték

Bázisérték3

db

4

0

2018.

0

2.923

2013.

0

Mértékegység

Célérték fenntartás időszaka 1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

0

0

0

0

0

4

2.923

2.923

2.923

2.923

2.923

2.923

2.923

2013.

171

171

171

171

171

171

171

0

2018.

0

0

0

0

0

0

2

0

2018.

0

0

0

0

0

0

0

KÖTELEZŐ MONITORING MUTATÓK A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

eredmény

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

output

fő

1000 központi és 750 alközponti területeken

Város-rehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

output

ha

-

Teremtett munkahelyek száma

eredmény

fő

Teremtett munkahelyek száma - nők Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek Megőrzött munkahelyek száma Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen

eredmény

fő

minimum 1, ill. 200 millió Ftonként 1 fő -

eredmény

fő

-

0

2018.

0

0

0

0

0

0

0

eredmény

fő

-

0

2018.

0

0

0

0

0

0

0

eredmény

db

-

0

2018.

1

2

2

2

2

2

2

3

Bázis érték a pályázat benyújtásának napján. Output indikátor esetében a célérték elérésének dátuma a projekt megvalósításának befejezési dátuma. (Projekt Adatlap 2.6. pontjában megadott dátum) 5 Amennyiben a megvalósítási időszak 1. évében is releváns már a célérték, úgy az „1. év” oszlopot is ki kell tölteni, amennyiben nem, elegendő a 2. évre a célértékeket megadni. 4

336


Indikátor neve


Mértékegység

Minimálisan elvárt célérték

Bázisérték3



Célérték fenntartás időszaka 1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

TOVÁBBI SZAKMAI INDIKÁTOROK A projekt révén megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen) Létrehozott munkavégzésre használt szintterületek nagysága (m2) (iroda, kiskereskedelmi egységek, szolgáltató egységek, piac, stb.) Létrehozott közösségi szintterületek nagysága A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Lakossági elégedettség Beruházásba bevont magántőke nagysága Teremtett munkahelyek száma - állandó / időszakos - közvetett / közvetlen Akcióterületen letelepedő KKV-k száma Az akció keretében képzési – foglalkoztatási programban részt vevők száma Fenntartható városmarketing és társadalmi akciók száma

eredmény

db

-

0

2018.

4

4

4

4

4

4

4

eredmény

m2

-

0

2018.

330

430

430

430

430

430

430

eredmény

m2

-

0

2018.

0

4679

4679

4679

4679

4679

4679

eredmény

m2

-

0

2018.

0

0

0

0

0

0

0

eredmény

TJ

-

0

2018.

0

0

0

0

0

0

0

eredmény eredmény

% millió Ft

75% -

0 0

2018. 2018.

75 0,7

75 13,4

75 13,4

75 13,4

75 13,4

75 13,4

75 13,4

eredmény

fő

-

0

2018.

0/0 0/0

0/0 0/0

0/0 0/0

0/0 0/0

0/0 0/0

0/0 0/0

2/0 0/2

eredmény

db

-

0

2018.

0

0

0

0

0

0

4

eredmény

fő

-

0

2018.

0

0

0

0

0

0

0

eredmény

db

-

0

2018.

3

3

3

3

3

3

3

337


34. táblázat: Projekttevékenységekre vállalt indikátorok Projekttevékenység

Indikátor neve

Külső felújítással érintett vendéglátó üzlet alapterülete Bővítéssel érintett vendéglátó üzlet alapterülete Bővítéssel érintett vendéglátó üzlet Kiskereskedelmi és alapterülete vendéglátó üzletek Belső átalakítással érintett fejlesztése vendéglátó üzlet alapterülete Kialakított gyermekfoglalkoztató Gyermek-foglalkoztató alapterülete (belső átalakítás) Árusító pavilonok Kialakított pavilon épületek építése alapterülete Sportpályák új helyre Új sportpályák területének telepítése, minőségi fejl. nagysága Multifunkciós sport és Kiépített sport és szabadidő tér szabadidő tér kiépítése nagysága Felújítással érintett közúthálózat nagysága Új építésű közterület és járda Platán sor és Parti Új építésű felszíni parkoló sétány fejlesztése Elhelyezésre kerülő utcabútorok Elhelyezésre kerülő világítótestek Fűzépítmény labirintus Megvalósított akció száma („soft” elem) Városmarketing („soft” Megvalósított elem) marketingtevékenység száma Térzene és táncMegvalósított rendezvénysorozat programok(„soft” elem) száma Vendéglátás üzleteinek fejlesztése


1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

2013.

350

350

350

350

350

350

350

0

2013.

140

140

140

140

140

140

140

m2

0

2013.

140

140

140

140

140

140

140

output

m2

0

2013.

75

75

75

75

75

75

75

output

m2

0

2013.

0

50

50

50

50

50

50

output

m2

0

2013.

0

72

72

72

72

72

72

output

m2

0

2013.

0

1.940

1.940

1.940

1.940

1.940

1.940

output

m2

0

2013.

0

2.739

2.739

2.739

2.739

2.739

2.739

output

m2

0

2013.

0

1.350

1.350

1.350

1.350

1.350

1.350

output output output output

m2 m2 db db

0 0 0 0

2013. 2013. 2013. 2013.

0 0 0 0

3.500 1.800 40 22

3.500 1.800 40 22

3.500 1.800 40 22

3.500 1.800 40 22

3.500 1.800 40 22

3.500 1.800 40 22

output

db

0

2013.

0

1

0

0

0

0

0

output

db

0

2013.

0

1

0

0

0

0

0

output

db

0

2013.

0

1

0

0

0

0

0


Mértékegység

output

m2

0

output

m2

output

Bázisérték6


Célérték fenntartás időszaka

6

Bázis érték a pályázat benyújtásának napján. Output indikátor esetében a célérték elérésének dátuma a projekt megvalósításának befejezési dátuma. (Projekt Adatlap 2.6. pontjában megadott dátum) 8 Amennyiben a megvalósítási időszak 1. évében is releváns már a célérték, úgy az „1. év” oszlopot is ki kell tölteni, amennyiben nem, elegendő a 2. évre a célértékeket megadni. 7

338


35. táblázat: Beavatkozások részletes bemutatása

Tevékenység neve


Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdonviszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Balatonboglár, hrsz.: 1613/7 Az ingatlan Balatonboglár Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában van. önállóan támogatható tevékenység gazdasági ERFA A strand területén található strandi kiszolgáló létesítményben egy helyiség belső átalakítása, gyermekek foglalkoztatásának igényeihez igazodó fejlesztése valósul meg. A Platán strandra érkező vendégek minél szélesebb körben történő kiszolgálása, valamint új, piaci igényekhez igazodó minőségi szolgáltatásbővítés a cél. Kialakított gyermekfoglalkoztató alapterülete (belső átalakítás; m2): 50 A Platán strand területén, a strand egyik kiszolgáló épületében egy helyiség úgy kerül kialakításra, hogy alkalmas legyen a strandra érkező gyermekek fogadására, játszóházi tevékenység végzésére. A foglalkoztatóban szakképzett szakemberek fogadják a gyermekeket, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szülők meghatározott ideig felügyelet alatt hagyják gyermekeiket. A tevékenység során a helyiség belső átalakítása és felújítása valósul meg, valamint a tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés (székek, asztalok, szekrények, stb.) is megtörténik. A részletesebb szakmai bemutatást a 3.3.1. fejezet tartalmazza.  Balatonboglár és a térség lakossága  Balatonbogláron tartózkodó vendégek, a városba látogató turisták, kirándulók  helyi vállalkozók  helyi civil szervezetek  Balatonboglár Város Önkormányzata

339


Tevékenység neve


Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Az IVS készítése során több alkalommal, illetve több formában is bevonásra kerültek a városi stratégiában érintett célcsoportok (mélyinterjúk, fókuszcsoportos egyeztetések, lakossági fórumok, önkormányzati honlap), melynek eredményeképpen kerültek meghatározásra a város szempontjából fontos elvégzendő feladatok, fejlesztési szükségletek. Gyermekmegőrzésre, foglalkoztatásra voltak kezdeményezések, amelyekkel kapcsolatosan pozitív visszajelzések érkeztek, és a jelentkezett kereslet miatt ezen tevékenység megfelelő infrastruktúrájának kiépítése szükséges. 2011. március 1. 2011. május 31. Építés: 1.625.000 Eszközbeszerzés: 375.000

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Építés: 1.625.000 Eszközbeszerzés: 375.000 Építés: 812.500 Eszközbeszerzés: 187.500 Építés: 50 Eszközbeszerzés: 50 Építés: 812.500 Eszközbeszerzés: 187.500 Építés: 50 Eszközbeszerzés: 50 nem tervezett Jelen fejlesztési projektelem nem engedélyköteles tevékenység, így csak felmérési terv, helyszínrajz és műszaki leírás készült rá. A többi projektelemmel összhangban kerülhet kiválasztásra a kivitelező cég, amely az építési munkálatok lebonyolítását végzi. A fejlesztések menedzselését (így az adminisztrációs és felügyeleti feladatokat is) a projektmenedzsment csapat látja el.

340


Tevékenység neve

Árusító pavilonok építése





Balatonboglár, hrsz.: 1613/1, 1613/7 Az ingatlan Balatonboglár Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában van. önállóan támogatható tevékenység gazdasági ERFA Az akcióterületen megvalósuló közterület fejlesztéssel (Platán sor) összhangban a helyi, jelenleg nem véglegesen rendezett piac helyére is részbeni megoldást kívánunk találni: célunk, hogy a minőségi termékeket (kézműves, helyi zöldség és gyümölcs, városi arculathoz kapcsolódó termékek, stb.) értékesítő kereskedők kulturált, esztétikus környezetben ki tudják szolgálni a helyi lakosokat, a településre, a partra érkező vendégeket. Kialakított pavilon épületek alapterülete (m2): 72 A Platán soron régi hagyomány a nyári hétvégéken népművészeti vásár rendezése. Ez sajnos az utóbbi időben ritkábban és alacsonyabb színvonalon kerül megrendezésre. A Platán sor sétányainak fejlesztése mellett a város célja a színvonalas kézműves vásár és piac rendszeres működtetése is. A fejlesztésben 6 db igényesen megtervezett és kialakított, faszerkezetű pavilon készül, melyeket az Önkormányzat bérbe ad. A pavilonok elektromos ellátása megoldott, így a Balaton parton fontos esti működés lehetősége is biztosított. Lényeges szempont az igényes színvonal kialakítása, fenntartása, mely a bérleti szerződéssel szabályozható. A Platán sor így élettel teli összekötést biztosít a városközpont és a Platán tér között. A pavilonok jól használhatók a népszerű boglári szüreti fesztivál alatt is. A részletesebb szakmai bemutatást a 3.3.1. fejezet tartalmazza.  Balatonboglár és a térség lakossága  Balatonbogláron tartózkodó vendégek, a városba látogató turisták, kirándulók  helyi vállalkozók és helyi civil szervezetek  Balatonboglár Város Önkormányzata

341


Tevékenység neve



Az IVS készítése során több alkalommal, illetve több formában is bevonásra kerültek a városi stratégiában érintett célcsoportok (mélyinterjúk, fókuszcsoportos egyeztetések, lakossági fórumok, önkormányzati honlap), melynek eredményeképpen kerültek meghatározásra a város szempontjából fontos elvégzendő feladatok, fejlesztési szükségletek. Az előzetes felmérések alapján került tervezésre a kialakítandó pavilonok száma, így ezek kihasználtsága is biztosított. 2012. március 1. 2012. április 30. Építés: 7.200.000

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Építés: 7.200.000 Építés: 3.600.000 Építés: 50

Építés: 3.600.000 Építés: 50

nem tervezett Építési engedélyes tervdokumentáció készült a fejlesztésre. Az építési engedélyezési eljárás folyamatban van. A kivitelei tervek elkészítése a projektfejlesztési időszak során tervezett. A kiviteli terv elkészülte után kiválasztásra kerülhet a kivitelező cég, amely az építési munkálatok lebonyolítását végzi. A fejlesztések menedzselését (így az adminisztrációs és felügyeleti feladatokat is) a projektmenedzsment csapat látja el.

342


Tevékenység neve

Vendéglátás üzleteinek fejlesztése (magántőke)

Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdonviszonyai

Sziládi Sándorné, Zics Ottó, Bauer Károlyné

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


Balatonboglár, hrsz.:1615/14/A/1, 1615/14/A/2, 1615/14/A/4, 1615/14/A/5, 1615/14/A/6, 1615/15 Balatonboglár Városi Önkormányzat tulajdona: 1615/15 (a fejlesztésekhez az Önkormányzat hozzájárulását adja és közterület használati (bérleti) szerződést köt a projektgazdákkal) Sziládi Sándorné tulajdona: 1615/14/A/1, 1615/14/A/2 (haszonélvezeti jog: Sziládi Sándor, Sziládi Balázs), Zics Ottó tulajdona: 1615/14/A/4 (haszonélvezeti jog: Zics Imre László, Zics Imre Lászlóné), Szomenauer Fülöpné tulajdona: 1615/14/A/5 (a fejlesztésekhez a tulajdonos hozzájárulását adja és bérleti szerződést köt a projektgazdával, Zics Ottóval), Bauer Károlyné és Dávid József tulajdona: 1615/14/A/6 önállóan támogatható tevékenység gazdasági ERFA A tevékenység célja a Platán strand bejáratánál, a fejlesztett közterületek szomszédságában található vendéglátó üzletek minőségi megújítása, bővítése, amely a lakosság és a vendégek számára is pozitív hasznosságot jelent. Ahhoz, hogy a part mentére fókuszáló fejlesztések elérjék a kellő hatást, feltétlen szükséges a Platán téren meglévő kiszolgáló épületek megújulása is. Külső felújítással érintett vendéglátó üzlet alapterülete (m2): 350 Bővítéssel érintett vendéglátó üzlet alapterülete (m2): 140 Az épület 12 évvel ezelőtt épült, műszaki állapota megfelelő, de a minőségi vendéglátáshoz további beruházások szükségesek. Az épületben 6 db vendéglátó egység található, melyeknek a strand kiszolgálásában fontos szerepük van. Az üzletek az önkormányzati tulajdonban lévő hangulatos Platán térre nyílnak, a vendéglátó teraszokhoz szükséges területet bérlik. A teraszok árnyékolása és eső elleni védelme jelenleg nem megoldott, a bútorzat gyenge minőségű műanyag székekből áll, melyek nagy problémát jelentenek a színvonalas működés biztosításában. Jelen beruházás legfontosabb része az épületek bővítése egységesen kialakított, fedett vendéglátó teraszokkal. A teraszok igényesen kialakított ragasztott faszerkezetből készülnek, napvédelemmel ellátott edzett üveg fedéssel. A téren áll egy faszerkezetű zenepavilon, amihez igazodva készülnek az új előtetők, így biztosítva a tér egységes megjelenését. A meglévő színes

343


Tevékenység neve


Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

Vendéglátás üzleteinek fejlesztése (magántőke) műanyag bútorok helyett minden vendéglátó terasz azonos kialakítású fa ülőbútorzatot kap. Ugyancsak cél a reklám feliratok egységesítése is. A hosszú kiszolgáló pultok alatti vakolt fal sérülékeny, ezért az épület ragasztott terméskő burkolatot kap, ami hosszú távon biztosítja a tisztíthatóságot és az esztétikus megjelenést. Az épület mögötti területen nincs kialakítva gazdasági udvar, ezért a nyári használat során a strand felől nagyon zavaró látványt nyújt a megoldatlan terület. Az udvaron térkő burkolat készül személyzeti parkolóval, hulladék tárolóval. A strand felől belátást gátló tömör kerítés és kapu készül. A részletesebb szakmai bemutatást a 3.4. fejezet tartalmazza.  Balatonboglár és a térség lakossága  Balatonbogláron tartózkodó vendégek, a városba látogató turisták, kirándulók  helyi vállalkozók  Balatonboglár Város Önkormányzata A fejlesztések igénye a vállalkozók tapasztalatai, a vendégek visszajelzései, a kor igényei, valamint az Önkormányzat egységes koncepció mentén történő településkép kialakítási szándéka alapján merült fel. A fejlesztések következtében várt forgalomnövekedés a kihasználtságra pozitív hatást gyakorol. 2011. március 1. 2011. május 31. Sziládi Sándorné Előkészítés: 123.668 Építés: 4.720.206 Zics Ottó Előkészítés: 155.948 Építés: 5.952.300 Bauer Károlyné Előkészítés: 120.384 Építés: 4.594.936 Sziládi Sándorné Előkészítés: 123.668 Építés: 4.720.206 Zics Ottó Előkészítés: 155.948 Építés: 5.952.300 Bauer Károlyné Előkészítés: 120.384

344


Tevékenység neve Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható

Vendéglátás üzleteinek fejlesztése (magántőke) Építés: 4.594.936 Sziládi Sándorné Előkészítés: 61.834 Építés: 2.360.103 Zics Ottó Előkészítés: 77.974 Építés: 2.976.150 Bauer Károlyné Előkészítés: 60.192 Építés: 2.297.468 Sziládi Sándorné Előkészítés: 50 Építés: 50 Zics Ottó Előkészítés: 50 Építés: 50 Bauer Károlyné Előkészítés: 50 Építés: 50 Sziládi Sándorné Előkészítés: 61.834 Építés: 2.360.103 Zics Ottó Előkészítés: 77.974 Építés: 2.976.150 Bauer Károlyné Előkészítés: 60.192 Építés: 2.297.468 Sziládi Sándorné Előkészítés: 50 Építés: 50 Zics Ottó

345


Tevékenység neve

Vendéglátás üzleteinek fejlesztése (magántőke)

költség) (%)

Előkészítés: 50 Építés: 50 Bauer Károlyné Előkészítés: 50 Építés: 50 nem tervezett Építési engedélyes tervdokumentáció készült a fejlesztésre. Az építési engedélyezési eljárás folyamatban van. A kiviteli tervek elkészültek. A kiviteli terv elkészítését követően kiválasztásra kerülhet a kivitelező cég, amely az építési munkálatok lebonyolítását végzi. A fejlesztések menedzselését (így az adminisztrációs és felügyeleti feladatokat is) a projektmenedzsment csapat látja el.

További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve

Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése (magántőke)

Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdonviszonyai

Pálffy Gábor, Szabó Kerekes Judit

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor

Balatonboglár, hrsz.:1613/6/A/1, 1613/6/A/2 Somogyvári Béla és Somogyváriné Kerezsi Judit tulajdona: 1613/6/A/1 (a fejlesztésekhez a tulajdonosok hozzájárulásukat adják és bérleti szerződést kötnek a projektgazdával, Pálffy Gáborral) Szabó Kerekes Judit és Szabó Kerekes Géza tulajdona: 1613/6/A/2 önállóan támogatható tevékenység gazdasági ERFA A tevékenység célja a Platán strand bejáratánál, a fejlesztett közterületek szomszédságában található kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek minőségi megújítása, bővítése, amely a lakosság és a vendégek számára is pozitív hasznosságot jelent. Ahhoz, hogy a part mentére fókuszáló fejlesztések elérjék a kellő hatást, feltétlen szükséges a Platán téren meglévő kiszolgáló épületek megújulása is. Bővítéssel érintett vendéglátó üzlet alapterülete (m2): 140

346


Tevékenység neve


(megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Belső átalakítással érintett vendéglátó üzlet alapterülete (m2): 75



Elszámolható költségek nagysága (Ft)

Jelen pályázat keretében

Az épület a régi strand bejárati épületének átalakításával jött létre 10 évvel ezelőtt. Az épület műszaki állapota megfelelő, de bővítésre és több helyen felújításra szorul. Az épületben 5 db vendéglátó egység, 1 db kereskedelmi egység található. A jelenlegi beruházásban 1 vendéglátó egység és 1 kereskedelmi egység vesz részt. Az épület a strand bejárati kapuja is, ezért kiemelt szerepe van a környezet alakításában. A Platán tér felé és a strand felöli oldalon ragasztott faszerkezetű, edzett üveg fedésű terasz tetők készülnek. A Balaton felöli oldalon a meglévő 40/40 szürke járdalap burkolat helyett új teraszburkolat készül. A vendéglátó egység belső burkolatai, csempéi még a régi strandépületből valók, ezért felújításra szorulnak. A minőségi vendéglátás biztosításához néhány új konyhai eszköz beszerzése is szükséges. A részletesebb szakmai bemutatást a 3.4. fejezet tartalmazza.  Balatonboglár és a térség lakossága  Balatonbogláron tartózkodó vendégek, a városba látogató turisták, kirándulók  helyi vállalkozók  Balatonboglár Város Önkormányzata A fejlesztések igénye a vállalkozók tapasztalatai, a vendégek visszajelzései, a kor igényei, valamint az Önkormányzat egységes koncepció mentén történő településkép kialakítási szándéka alapján merült fel. A fejlesztések következtében várt forgalomnövekedés a kihasználtságra pozitív hatást gyakorol. 2011. március 1. 2011. május 31. Pálffy Gábor Előkészítés: 231.250 Építés: 7.400.000 Szabó Kerekes Judit Előkészítés: 85.938 Építés: 2.750.000 Pálffy Gábor Előkészítés: 231.250 Építés: 7.400.000 Szabó Kerekes Judit Előkészítés: 85.938 Építés: 2.750.000 Pálffy Gábor

347


Tevékenység neve


igényelt támogatás nagysága (Ft)

Előkészítés: 115.625 Építés: 3.700.000 Szabó Kerekes Judit Előkészítés: 42.969 Építés: 1.375.000 Pálffy Gábor Előkészítés: 50 Építés: 50 Szabó Kerekes Judit Előkészítés: 50 Építés: 50 Pálffy Gábor Előkészítés: 115.625 Építés: 3.700.000 Szabó Kerekes Judit Előkészítés: 42.969 Építés: 1.375.000 Pálffy Gábor Előkészítés: 50 Építés: 50 Szabó Kerekes Judit Előkészítés: 50 Építés: 50 nem tervezett Építési engedélyes tervdokumentáció készült a fejlesztésre. Az építési engedélyezési eljárás folyamatban van. A kivitelei tervek elkészültek. A kiviteli terv elkészítését követően kiválasztásra kerülhet a kivitelező cég, amely az építési munkálatok lebonyolítását végzi. A fejlesztések menedzselését (így az adminisztrációs és felügyeleti feladatokat is) a projektmenedzsment csapat látja el.

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

348


Tevékenység neve

Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése

Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdonviszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tev. Tevékenység célja





Balatonboglár, hrsz.: 1613/7, 1615/13 Az ingatlanok Balatonboglár Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában vannak. önállóan támogatható tevékenység közösségi ERFA A városban elfogadott stratégia és a parti részekre vonatkozó koncepció alapján a jelenlegi sportpályák helyszíne a strand területéről közterületre költözik, valamint minőségi megújításon, a használhatóság erősítésén esik át. Új sportpályák területének nagysága (m2): 1.940 A strand területén jelenleg homokos foci és röplabda, valamint kosárlabda pályák találhatók. A pályák elhelyezkedése több szempontból kedvezőtlen (nincs árnyékolás, a gyakori szél elhordja a homokot) és állapotuk is felújításra szorul. A strand minőségi fejlesztésének részeként a sportpályák árnyékosabb és szélvédettebb helyre kerülnek. A pályák talaja 40 cm mélységig folyami homok, körben gyepesített kis lelátó domb szegélyezi, mely segíti a szél elleni védelmet is. A pályák körül labdafogó kerítés, a homokfelület karbantartásához pedig öntözőrendszer készül. A kosárlabda pályák padlója beton lemezre ragasztott gumilemez burkolat. A pálya körül 6 db kosárlabda palánk kerül elhelyezésre, így egyszerre több csapat is használhatja. A pályák ingyenesek, használatukhoz szükséges vizes blokk és öltöző a strand területén igénybe vehető. A részletesebb szakmai bemutatást a 3.3.1. fejezet tartalmazza.  Balatonboglár és a térség lakossága  Balatonbogláron tartózkodó vendégek, a városba látogató turisták, kirándulók  helyi civil szervezetek  Balatonboglár Város Önkormányzata Az IVS készítése során több alkalommal, illetve több formában is bevonásra kerültek a városi stratégiában érintett célcsoportok (mélyinterjúk, fókuszcsoportos egyeztetések, lakossági fórumok, önkormányzati honlap), melynek eredményeképpen kerültek meghatározásra a város szempontjából fontos elvégzendő feladatok, fejlesztési szükségletek. A sportpályák nyári szezon alatti kihasználtsága eddig is jelentős volt, így a fejlesztések után is biztosítva lesz.

349


Tevékenység neve

Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése


2011. október 1. 2012. április 30. Építés: 17.000.000 Építés: 17.000.000 Építés: 14.450.000 Építés: 85


nem tervezett Építési engedélyes tervdokumentáció készült a fejlesztésre. Az építési engedélyezési eljárás folyamatban van. A koncepcióterveket a Balatoni Területi Tervtanács véleményezte, dicséretesnek tartotta az Önkormányzat fejlesztésekhez való hozzáállását. A kivitelei tervek elkészültek. A kiviteli terv elkészítését követően kiválasztásra kerülhet (közbeszerzési eljárás keretében) a kivitelező cég, amely az építési munkálatok lebonyolítását végzi. A fejlesztések menedzselését (így az adminisztrációs és felügyeleti feladatokat is) a projektmenedzsment csapat látja el.

350


Tevékenység neve

Multifunkcionális sport és szabadidő tér építése





Balatonboglár, hrsz.: 1613/7 Az ingatlan Balatonboglár Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában van. önállóan támogatható tevékenység közösségi ERFA A terület kialakításának célja, hogy a lefektetett stratégia és beépítési koncepció mentén – valamint a Sporttörvény szellemében – elősegítse mind a helyi lakosok, mind pedig az ide érkező vendégek legkülönfélébb korosztályainak számára a mozgásgazdag, egészséges életmód elterjedését, a szabadidős sporttevékenységek végzését. Kiépített sport és szabadidő tér nagysága (m2): 2.739 A terület kialakításának célja, hogy a lefektetett stratégia és beépítési koncepció mentén – valamint a Sporttörvény szellemében – elősegítse mind a helyi lakosok, mind pedig az ide érkező vendégek legkülönfélébb korosztályainak számára a mozgásgazdag, egészséges életmód elterjedését, a szabadidős sporttevékenységek végzését. A részletesebb szakmai bemutatást a 3.3.1. fejezet tartalmazza. A fejlesztés elemei:  szabadtéri tornaterem,  labdázó, floorball, (időszakos) jégkorong pálya,  népmesei szabadidő társasjáték,  kisiskolások szabadidő tere.  Balatonboglár és a térség lakossága  Balatonbogláron tartózkodó vendégek, a városba látogató turisták, kirándulók  helyi vállalkozók  helyi civil szervezetek  Balatonboglár Város Önkormányzata

351


Tevékenység neve

Multifunkcionális sport és szabadidő tér építése


Az IVS készítése során több alkalommal, illetve több formában is bevonásra kerültek a városi stratégiában érintett célcsoportok (mélyinterjúk, fókuszcsoportos egyeztetések, lakossági fórumok, önkormányzati honlap), melynek eredményeképpen kerültek meghatározásra a város szempontjából fontos elvégzendő feladatok, fejlesztési szükségletek. A nyári szezonban a területen megjelenő tömegek nagysága és korcsoport szerinti megoszlása miatt, valamint a fejlesztés egyedisége és a más forrásokból megépítésre kerülő élménystrandi projekttel való erős szinergiája következtében a projektelem kihasználtsága biztosítottnak látszik. 2011. október 1. 2012. április 30. Építés: 48.962.500


Építés: 48.962.500 Építés: 41.618.125 Építés: 85


nem tervezett Építési engedélyes tervdokumentáció készült a fejlesztésre. Az építési engedélyezési eljárás folyamatban van. A koncepcióterveket a Balatoni Területi Tervtanács véleményezte, dicséretesnek tartotta az Önkormányzat fejlesztésekhez való hozzáállását. A kivitelei tervek elkészültek. A kiviteli terv

352


Tevékenység neve

Multifunkcionális sport és szabadidő tér építése elkészítését követően kiválasztásra kerülhet (közbeszerzési eljárás keretében) a kivitelező cég, amely az építési munkálatok lebonyolítását végzi. A fejlesztések menedzselését (így az adminisztrációs és felügyeleti feladatokat is) a projektmenedzsment csapat látja el.

Tevékenység neve

Platán sor és Parti sétány fejlesztése




Balatonboglár, hrsz.: 1613/1, 1618 Az ingatlan Balatonboglár Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában van. önállóan támogatható tevékenység közterület (városi) ERFA A Platán sor és Parti sétány fejlesztési projektelemeinek célja, hogy a város idegenforgalmi szempontból központi területén látványos és vonzó korzó (illetve annak első üteme, hiszen jelen fejlesztés a Parti sétánynak csak cca. 1/4-ét mintegy 100 méteres részét érinti) kerüljön kialakításra. A Platán sor és Parti sétány védett fasorai közötti terület jelenleg alacsony minőségben kialakított parkolóként funkcionál, amelynél a zöldsáv megújítására, gyalogos sétány kialakítására, illetve a régi parkolók elbontását követően új parkolók megépítésére kerül sor. A sétányon, az akcióterület egészén egységes megjelenésű utcabútorok (padok és hulladékgyűjtők), valamint világítótestek kerülnek elhelyezésre. Felújítással érintett közúthálózat nagysága (m2): 1.350 Új építésű közterület és járda (m2): 3.500 Új építésű felszíni parkoló (m2): 1.800 Elhelyezésre kerülő utcabútorok száma (db): 40 Elhelyezésre kerülő világítótestek száma (db): 22 A Platán sor és Parti sétány fejlesztési projektelemeinek célja, hogy a város idegenforgalmi szempontból központi területén látványos és vonzó korzó (illetve annak első üteme, hiszen jelen fejlesztés a Parti sétánynak csak cca. 1/4-ét mintegy 100 méteres részét érinti) kerüljön kialakításra. A Platán sor és Parti sétány védett fasorai közötti terület jelenleg

353


Tevékenység neve


Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás

Platán sor és Parti sétány fejlesztése alacsony minőségben kialakított parkolóként funkcionál, amelynél a zöldsáv megújítására, gyalogos sétány kialakítására, illetve a régi parkolók elbontását követően új parkolók megépítésére kerül sor. A sétányon, az akcióterület egészén egységes megjelenésű utcabútorok (padok és hulladékgyűjtők), valamint világítótestek (korszerű, energiatakarékos izzókkal) kerülnek elhelyezésre. A részletesebb szakmai bemutatást a 3.3.1. fejezet tartalmazza.  Balatonboglár és a térség lakossága  Balatonbogláron tartózkodó vendégek, a városba látogató turisták, kirándulók  helyi vállalkozók  helyi civil szervezetek  Balatonboglár Város Önkormányzata Az IVS készítése során több alkalommal, illetve több formában is bevonásra kerültek a városi stratégiában érintett célcsoportok (mélyinterjúk, fókuszcsoportos egyeztetések, lakossági fórumok, önkormányzati honlap), melynek eredményeképpen kerültek meghatározásra a város szempontjából fontos elvégzendő feladatok, fejlesztési szükségletek. A sportpályák nyári szezon alatti kihasználtsága eddig is jelentős volt, így a fejlesztések után is biztosítva lesz. 2011. október 1. 2013. február 28. Építés: 84.875.000 Eszközbeszerzés: 21.125.000 Építés: 84.875.000 Eszközbeszerzés: 21.125.000 Építés: 72.143.750 Eszközbeszerzés: 17.956.250 Építés: 85 Eszközbeszerzés: 85 Építés: 12.731.250 Eszközbeszerzés: 3.168.750 Építés: 15 Eszközbeszerzés: 15

354


Tevékenység neve összege/összes elszámolható költség) (%) További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Platán sor és Parti sétány fejlesztése

nem tervezett Építési engedélyes tervdokumentáció készült a fejlesztésre. Az építési engedélyezési eljárás folyamatban van. A koncepcióterveket a Balatoni Területi Tervtanács véleményezte, dicséretesnek tartotta az Önkormányzat fejlesztésekhez való hozzáállását. A kivitelei tervek elkészültek. A kiviteli terv elkészítését követően kiválasztásra kerülhet (közbeszerzési eljárás keretében) a kivitelező cég, amely az építési munkálatok lebonyolítását végzi. A fejlesztések menedzselését (így az adminisztrációs és felügyeleti feladatokat is) a projektmenedzsment csapat látja el.

Tevékenység neve

Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő szemléletformálási akciók (fűzépítmény labirintus)


Balatonboglár Város Önkormányzata Balatonboglár, hrsz.: 1613/7 Az ingatlan Balatonboglár Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában van. önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenység az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elem ERFA A helyi lakosok környezettudatosságának erősítése céljából, velük közösen egy fűzépítmény labirintus építése tervezett, amelynek keretében nemcsak egy egyedi, a későbbiekben használható és a településsel kapcsolatban jól megjeleníthető építmény létesül, hanem szakemberek előadásaival a helyi lakosok természeti erőforrásokhoz való viszonyának javítása, környezettudatosságának erősítése is megvalósul. Az akció során a fűz, mint helyi, honos és jellegzetes fa sokoldalú alkalmazási lehetőségei is bemutatásra kerülnek.

355


Tevékenység neve



Megvalósított akció száma (db): 1


Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

A helyi lakosok környezettudatosságának erősítése céljából, velük közösen egy fűzépítmény labirintus építése tervezett, amelynek keretében nemcsak egy egyedi, a későbbiekben használható és a településsel kapcsolatban jól megjeleníthető építmény létesül, hanem szakemberek előadásaival a helyi lakosok természeti erőforrásokhoz való viszonyának javítása, környezettudatosságának erősítése is megvalósul. Az akció során a fűz, mint helyi, honos és jellegzetes fa sokoldalú alkalmazási lehetőségei is bemutatásra kerülnek. A tevékenység magában foglalja ültetésre alkalmas fűzvesszők beszerzését, kertészeti szakemberek segítségét, irányítását, környezeti szakember előadásának megtartását, valamint az akció hirdetését, propagálását, a lakosság elérését. A projektelem részletesebb szakmai bemutatását a 3.3.2. fejezet tartalmazza.  Balatonboglár és a térség lakossága  helyi civil szervezetek  Balatonboglár Város Önkormányzata Környezettudatosság népszerűsítése, megismertetése a helyi lakosokkal. 2012. március 1. 2012. április 30. 4.750.000 Ft 4.750.000 Ft 4.037.500 Ft 85

712.500 Ft

356


Tevékenység neve


Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete

15

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

nem tervezett Szakemberekkel a kapcsolatfelvétel megtörtént, a megfelelő időpont és lebonyolító szervezet kiválasztása és a program részletes megszervezése szükséges. A projektelem menedzselését (így az adminisztrációs és felügyeleti feladatokat is) a projektmenedzsment csapat látja el.

Tevékenység neve

Városmarketing tevékenységek (termékképzés)


Balatonboglár Város Önkormányzata Balatonboglár nem releváns önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenység az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elem ERFA A balatonboglári, egész település életére, megjeleníthetőségére is kiható fejlesztés a balatoni fejlesztések között és a nemzetközi kínálatban akkor versenyképes, ha olyan egyedi, komplex termékként képes értékesíteni, amely kellően karakteres, és a település arculatához igazodik. A városmarketing stratégiával összhangban olyan marketing akció tervezett, amely Balatonboglár arculatát erősíti, a település egységes megjelenítését, népszerűsítését hosszú távon segíti. A termékképzés jelen esetben arculati elemek kialakítását, termékek megtervezését és termékprototípusok legyártatását jelenti.

357


Tevékenység neve



Megvalósított marketingtevékenység száma (db): 1


Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

A balatonboglári, egész település életére, megjeleníthetőségére is kiható fejlesztés a balatoni fejlesztések között és a nemzetközi kínálatban akkor versenyképes, ha olyan egyedi, komplex termékként képes értékesíteni, amely kellően karakteres, és a település arculatához igazodik. A városmarketing stratégiával összhangban olyan marketing akció tervezett, amely Balatonboglár arculatát erősíti, a település egységes megjelenítését, népszerűsítését hosszú távon segíti. A termékképzés jelen esetben arculati elemek kialakítását, termékek megtervezését és termékprototípusok legyártatását jelenti. A projektelem részletesebb szakmai bemutatását a 3.3.2. fejezet tartalmazza.  Balatonboglár és a térség lakossága  Balatonbogláron tartózkodó vendégek, a városba látogató turisták, kirándulók  helyi vállalkozók  helyi civil szervezetek  Balatonboglár Város Önkormányzata Balatonboglár minden fórumon történő egységes megjelenítése. 2011. október 1. 2012. március 31. 3.750.000 3.750.000 3.187.500 85

562.500

358


Tevékenység neve


Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

15

Tevékenység neve

Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények kialakítása (térzene és táncprogramok)



nem tervezett A városmarketing stratégia elkészült. A városmarketing stratégia figyelembe vételével egy kreatív csapat megbízása szükséges, akik az arculati elemeket és a termékek prototípusát megtervezik, legyártják. A fejlesztések menedzselését (így az adminisztrációs és felügyeleti feladatokat is) a projektmenedzsment csapat látja el.

Balatonboglár, hrsz.: 1613/1 Az ingatlan Balatonboglár Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában van. önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenység az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elem ERFA fejlesztett területen (Platán sor, Parti sétány) hetente/kéthetente a helyi zeneiskola tanulói adnak kisebb koncerteket, amelynek célja a lokálpatriotizmus, a helyi kötődés erősítése, valamint a zeneiskolai tanulók rendszeres fellépéseinek ösztönzése, a tanulók "fellépési tapasztalatainak" erősítése, valamint a települési programkínálat színesítése.

359


Tevékenység neve



Megvalósított rendezvénysorozat száma (db): 1



A fejlesztett területen (Platán téren álló zenepavilonban) hetente/kéthetente (időjárás függvényében) a helyi zeneiskola tanulói adnak kisebb koncerteket, amelynek célja a lokálpatriotizmus, a helyi kötődés erősítése, valamint a zeneiskolai tanulók rendszeres fellépéseinek ösztönzése, a tanulók "fellépési tapasztalatainak" erősítése, valamint a települési programkínálat színesítése. A tevékenység magában foglalja a programok meghirdetésének költségeit, a fellépésekkel kapcsolatos esetleges tiszteletdíjakat. A projektelem részletesebb szakmai bemutatását a 3.3.2. fejezet tartalmazza.  Balatonboglár és a térség lakossága  Balatonbogláron tartózkodó vendégek, a városba látogató turisták, kirándulók  helyi vállalkozók  helyi civil szervezetek  Balatonboglár Város Önkormányzata Helyi kötődés és büszkeség erősítése, színvonalas programok szervezése. 2011. május 1. 2012. augusztus 31. 500.000

Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

500.000

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

85

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

75.000

425.000

360


Tevékenység neve


Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete

15

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

nem tervezett A helyi zeneiskolával a kapcsolat felvétele, valamint a megfelelő időpontok kiválasztása, a programsorozat konkrét, részletes megtervezése szükséges. A fejlesztések menedzselését (így az adminisztrációs és felügyeleti feladatokat is) a projektmenedzsment csapat látja el.

361


17. ábra: Térképvázlat a pályázat keretében tervezett önkormányzati beavatkozásokról

362


3.3.1. A közszféra projektelemeinek részletes műszaki bemutatása A funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat keretében a közszféra által tervezett fejlesztési feladatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. (A projektelemek előtt megjelenített számozás a 17. ábra számozását követi.) 36. táblázat: A közszféra funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat keretében megvalósítandó projektelemei Parti sétány keleti szakaszának korzóvá történő átépítése (párhuzamos parkolással), új 1.1. parkoló felület létesítése az ún. „Bastille” és a közpark területének kiszolgálására, a sétány növényesítése, parkosítása, a platánsorok bevédése, rekonstrukciója. Platán sor korzóvá történő átépítése (párhuzamos parkolással), a sétány növényesítése, 1.2. parkosítása, a platánsorok bevédése, rekonstrukciója. A Platán strandon multifunkcionális sport és szabadidő tér létesítése, kapcsolatos 1.3. növénytelepítési feladatok megoldása. 1.4. Ingyenesen igénybe vehető sportpálya felületek fejlesztése közpark területén. 1.5. Gyermekmegőrző és foglalkoztató kialakítása, üzemeltetése a Platán strand területén. 1.6. Árusító pavilonok/pavilonsor építése a Platán soron.

Platán sor és Parti sétány fejlesztése Az 1.1. pontban leírt beavatkozás keretében a Parti sétány keleti, a Platán tér felőli cca. 100 m-es szakasza újul meg. A szakaszon megszüntetésre kerül a védett platánsorok között kialakított két parkolósáv egyike, hogy helyét valódi gyalogossétány és teljes értékű zöldsáv vegye át. A megszűnő parkolók helyén díszburkolattal ellátott gyalogos felület kerül kialakításra. A sétány mentén, az akcióterület egészén alkalmazandó, egységes megjelenésű utcabútorok (padok és hulladékgyűjtők), valamint világítótestek kerülnek elhelyezésre. A sétánytól elkülönülő, a közparki terület melletti járdafelület vegyes, kerékpáros és gyalogos területként kerül megújításra. A beavatkozás egyelőre csak a sétány 1/4-ét érinti, így egyelőre nem okoz drasztikus változást a Parti sétány közterület használati és parkolási rendszerében. A projektelem azonban jelzi a területhasználók (lakosok, látogatók, vállalkozások) számára azt a változási irányt, amely irányába a fejlesztések mutatnak.

363


18. ábra: A Parti sétány keleti szakasza szezon után

19. ábra: A Parti sétány megújuló szakaszának keresztmetszete (forrás: Lépték-Terv)

A Platán sor korzóvá való átépítése a projekt egyik kulcseleme. A Platán sor védett 3+2-es fasora vezet át a központi városrészből, illetve a Vörösmarty tér irányából a Platán strandhoz. A platánsorok közötti terület jelenleg alacsony minőségben kialakított parkolóként funkcionál. A projektelem keretében a merőleges beállás helyett párhuzamos parkolóhelyek kerülnek kialakításra a közúti terület két oldalán.

364


20. ábra: A Platán sor mai képe

A parkolástól felszabaduló közterületen a zöldsáv megújítására, valamint egy gyalogos sétány és külön kerékpárút kialakítására kerül sor. A sétányon, az akcióterület egészén alkalmazandó, egységes megjelenésű utcabútorok (padok és hulladékgyűjtők), valamint világítótestek kerülnek elhelyezésre.

21. ábra: A Platán sor rendezésének koncepcióterve, keresztmetszeti ábra (forrás: Garten Stúdió)

A projektelem következtében 22 parkolóhellyel lesz kevesebb a Platán sor területén. A parkolás alól felszabaduló területen pedig látványos és vonzó korzó kerül kialakításra, mely jól láthatóan és hívogató módon jelzi a területre látogatók számára a megújult Platán strand és a Hajóállomás irányát. Az utcák az újonnan kialakítandó dísztérhez, valamint a meglévő belterületi mellékutakhoz kapcsolódnak, így hálózati szerepük nincs, csak az itt élők, illetve a parkolókat használók használják az utat. Az utcákban 7 db lakóépület, valamint 122 parkoló van. Átlagosan minden ingatlanhoz tartozik egy gépkocsi, így kb. napi 4-szeri közlekedéssel lehet számolni.

365


A becsült adat:4*129 = 516 j/nap. A pályaszerkezeti és forgalomtechnikai méretezést becsülve „A” terhelési osztályba soroltuk az utcát. Út- és parkoló építés műszaki leírása A burkolat helyszínrajzi vonalvezetését a meglévő burkolat és az árkok nyomvonalának figyelembe vételével alakítottuk ki. A csomópontba 2-5-6 m-es saroklekerekítéssel alakíthatók ki. A kis tervezési sebesség miatt a töréspontokban nem történt ívesítés. Nem került sor átmeneti ívek alkalmazására. A terület jelenleg aszfalt burkolatú utakból, gyephézagos burkolatú parkolókból, illetve zöldfelületekből áll. Az ide látogatók nem csak a kijelölt gyephézagos parkolókon, hanem a zöldterületeken is parkoltak. Ezt a helyzetet kívánja az Önkormányzat megszüntetni, rendezett parkolóhelyek kialakításával. A parkolóhelyek kialakítása mellett a Platán sor és a Parti sétány találkozásánál egy új dísztér kerül kialakításra.

22. ábra: A Platán sor kiviteli tervben szereplő részletes helyszínrajza

A Platán sor átalakításával érintett rész 0+000 szelvénye a Tinódi utcai csomópontnál kialakítandó forgalomlassítótól indul. 147,30 m egyenes után eléri a tervezett díszteret, mely a meglévő úthoz képest 10 cm-rel magasabban kerül kialakításra. Az út két oldalán kialakítandó új párhuzamos (41 db) és merőleges (1 db) parkolók térkővel burkolandók. Az út keleti oldalán a lakóingatlanok megközelítésére összesen 6 db gyeprácsos behajtó kerül kialakításra. A meglévő aszfalt burkolat széle mindkét oldalon 50 cm szélességben elbontásra kerül, új süllyesztett szegély kerül beépítésre, majd a tervezett parkoló és süllyesztett szegély szintjéhez új aszfaltcsík készül. A Parti sétány két egymással párhuzamos jelenleg is aszfaltozott burkolatú utcából áll. A beazonosíthatóság kedvéért Parti sétány I (Déli utca) és Parti sétány II (Északi utca) elnevezéssel éltünk. A két utca között kerül kialakításra a Parti sétány korzó, mely a parkolóktól kiemelt szegéllyel van elválasztva.

366


23. ábra: A Parti sétány kiviteli tervben szereplő részletes helyszínrajza

A Parti sétány I. esetében az út két oldalán kialakítandó új párhuzamos (8 db) és merőleges (24 db) parkolók térkővel burkolandók. A párhuzamos parkolók kialakításánál a meglévő kocsibehajtók helyét figyelembe vettük. A meglévő aszfalt burkolat széle mindkét oldalon 50 cm szélességben elbontásra kerül, új süllyesztett szegély kerül beépítésre, majd a tervezett parkoló és süllyesztett szegély szintjéhez új aszfaltcsík készül. A Parti sétány II. esetében az út déli oldalán kialakítandó új párhuzamos (8 db + 1 db motorosok részére fenntartott) parkolók térkővel burkolandók. A meglévő aszfalt burkolat széle 50 cm szélességben elbontásra kerül, új süllyesztett szegély kerül beépítésre, majd a tervezett parkoló és süllyesztett szegély szintjéhez új aszfaltcsík készül. A Parti sétány II. nyugati végénél az útra merőlegesen egy új, 25 db gépjármű befogadására alkalmas új parkoló létesül. Az új út aszfalt burkolatú, a parkolók térkővel burkoltak. Tervezett parkolók rövid ismertetése:  A parkolóban minden 4 db parkolóhely után 1 db nagy fa számára a hely biztosított. (Lásd OTÉK 42§ 7. bek.) [163 db fa]  A területen kialakítható gépjármű parkolók száma 108 db.  Az OTÉK 42§ 3. bekezdés alapján a 108 parkolóból 3 db-ot mozgásukban korlátozottak részére kell fenntartani. A meglévő és megmaradó fák alapján kiosztható parkolók alapján 3 db parkoló került kijelölésre (3 db mozgáskorlátozott és 1 db nagycsaládos). A Platán sor északi végén a dísztérhez közel 1 db, a Parti sétány I. (Déli utca) merőleges parkolói közül 2 db, illetve az újonnan építendő 25 db gépjármű befogadására képes parkolóban 1 db.  A területen a Parti sétány II (Északi út) nyugati végében a két Parti sétány utat összekötő térkő burkolatú út lekerekítő íve mellé motorok számára fenntartott motorkerékpár parkoló kerül kialakításra, összesen 5 db motorkerékpár részére. A Platán sor északi végében, a mozgásukban korlátozottak részére fenntartott parkoló

367




mellé szintén egy motorosok számára kialakított parkoló került elhelyezésre, összesen 3 db motorkerékpár részére. Épül tehát összesen: 108 db parkoló (102 „normál”, 3 db mozgásukban korlátozottak és 1 db nagycsaládosok részére, 2 db motorok számára fenntartott).

A magassági vonalvezetés meghatározó eleme a meglévő csatlakozó burkolatok szintje, a meglévő kapubejárók, természetesen figyelembe véve a tervezett keresztmetszeti elrendezést. A meglévő aszfalt burkolatok megfelelőek. A Platán soron, valamint a Parti sétány II (Északi utca) esetében a meglévő pályaszint, így a közművek takarása megmarad. A Parti sétány I (Déli utca) új aszfalt kopóréteget kap. A meglévő út egyenetlenségei miatt 2-4 cm marás szükséges, így az új kopóréteg szintje meg fog egyezni a régi burkolat szintjével. A keresztszelvények kialakítása szimmetrikus, a meglévő állapothoz igazodóak. A Parti sétány szabályozási szélessége 28,30 m. A platán sor szabályozási szélessége 33,20 m. A meglévő utak és tervezett parkolók 1,5 % oldallejtésűek. Parkoló rétegrend:  8 cm térkő burkolat,  3 cm ágyazó homok,  25 cm homokos kavics ágyazat. Az ÚT-2-1.503 számú „Kisforgalmú utak pályaszerkezetének méretezése” című Útügyi Műszaki Előírás alapján az új parkoló aszfaltútja az A1 terhelési osztályba sorolható, ahol a tervezési forgalom kevesebb, mint 20 ezer egységtengely. Ez legfeljebb napi nyolc 15 tonna össztömegű tehergépkocsi közlekedése, 10 év tervezett élettartam esetén. A megfelelő típus kiválasztásánál a helyi lehetőségeket, a gazdaságosságot, a később várható beavatkozásokat (pl. közműépítés, fejlesztések) és a fenntarthatóságot vettük figyelembe. Az ÚT-2-1.503 számú „Kisforgalmú utak pályaszerkezetének méretezése” című Útügyi Műszaki Előírás alapján az A1 terhelési osztályhoz tartozó típus-pályaszerkezet kötőanyag nélküli alapréteggel a következő:  8 cm A,  20 cm ZM. A – Aszfalt, kopórétegként alkalmazhatóak a hengerelt aszfaltkeverékek az ÚT-23.301 előírás szerint: AB-12, AB-16, kötőrétegként pedig: K-12, K-20, JU-20. A javasolt vastagság a kopóréteg és kötőréteg összvastagsága. ZM – Mechanikai stabilizáció: iszapos kavics, murva, bontott aszfalt, bontott beton, vagy más szemcsés anyag felhasználásával, az ÚT-2-3.207 szerint. A javasolt összvastagságban készíthető.

368


A fentiek figyelembevételével az alkalmazott rétegrend a következő:  3 cm AB-12 kopóréteg,  5 cm JU-20 kötőréteg,  20 cm M20 mechanikai stabilizáció. A tervezési területen a meglévő forgalmi rend megváltozik. A jelenlegi 40-es övezet a tervezési területen Lakó-pihenő övezetté alakul. Emiatt 2 db Lakó-pihenő övezet eleje és 2 db Lakó-pihenő övezet vége tábla kerül kihelyezésre. A Platán sor – Parti sétány I (Déli utca) csomópontba 2 db „Kötelező haladási irány” kerül kihelyezésre. A Platán soron az új parkoló kiosztásnak megfelelően a meglévő vasúti átjáró előjelző táblák áthelyezendőek. Elektromosság és világítótestek A tervek alapján a Platán soron a meglévő közvilágítási hálózat megszűnik, ezzel egyidejűleg a közforgalmú út nyugati oldalán új, szintén földkábeles, önálló oszlopsoros közvilágítási hálózat létesül. A Parti sétányon az északi oldalon üzemelő közvilágítási hálózat megszűnik, ezzel egyidejűleg az északi oldali közforgalmú út déli oldalán, a korzó területén új, szintén földkábeles, önálló oszlopsoros közvilágítási hálózat létesül. A déli oldalon a meglévő, földkábeles, önálló oszlopsoros közvilágítás továbbra is megmarad azzal, hogy a 3 db oszlop és lámpatest teljes egészében kicserélésre kerül és illeszkedik az új közvilágításhoz. Jelen projektelem keretében 22 db kandeláber kerül telepítésre. A kihelyezésre kerülő kandeláberekben energiatakarékos izzók használata tervezett. A zöldfelületek fejlesztésével kapcsolatos általános prioritások A zöldterületek fejlesztése során ügyelni kell a tájképi értékek megőrzésére, ezért a fakivágási- és fakiültetési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a balatoni táj látványa ne sérüljön, sőt még jobban kiteljesedjen. Fontos a fenntarthatóság és az alacsony működtetési költség tervezése is. Ennek egyik eleme a műszaki tartalom helyes megválasztása. A burkolatok kialakításánál az olcsó és könnyű felújíthatóságot össze kell egyeztetni az akadálymentesség követelményeivel. Az új sport- és szabadidő térhez illeszkedő infrastruktúra hálózatot kell létrehozni, illetve a meglévő rendszert módosítani. Akadálymentesítés: Parkolók: A tervezési területen összesen 108 db parkoló lesz kialakítva. Ebből 3 db akadálymentes és 1 db családi parkoló. A parkolók szilárd burkolatúak. Az akadálymentes parkolók merőleges beállásúak lesznek. Az akadálymentes parkoló mérete merőleges állás esetén 3,60x5,50 m beleértve az 1,50x5,50 m területű kiszálló-közlekedő sávot is. Gondoskodni kell a parkoló szabványos felfestéséről sárga vagy fehér színnel. A kiszállósáv 45°-os, 10 cm széles csíkozású. A gépkocsi helyére az akadálymentesítés egyezményes szimbóluma kerüljön. A parkoló mellett tábla jelezze az akadálymentes parkoló helyét. Ha a parkoló és a járdaszint nem egy magasságban van, akkor a parkolóktól a járdához rámpa szükséges a járdára való feljutáshoz. Ennek lejtése max. 8%

369


lehet. A rámpát a környezetétől jól láthatóan kell elkülöníteni. Megoldásként eltérő színű burkolatot javaslok. Járdák: A sétány gyalogos útja zöldterületi sávval van elválasztva a gépkocsi forgalomtól. A járdaszegélyek kontrasztosak lesznek, és jól érzékelhetőek, vagy eltérő felülettel, vagy kiemeléssel. A gyalogos átkelők a tervezési területen nem lesznek. A gépkocsi behajtók a járdaszint magasságában kiemeltek, az általános burkolattól eltérő, kontrasztos színű térkő burkolattal burkoltak. A gyalogos utak csomópontjaiban irányváltásra figyelmeztető burkolati jelzést kell alkalmazni a könnyebb tájékozódás érdekében, eltérő felületű és színű térkő beépítésével. A járdák készítésénél figyelni kell arra, hogy menetirányú lejtésük 5%nál nagyobb ne legyen, a keresztirányú lejtés max. 1,5 %-os. Vízelvezető csatornák fedlapjainak rácsozata max. 2x2 cm legyen. A járdák tisztán tartásáról rendszeresen gondoskodni kell. Berendezési tárgyak: A gyalogos utakon és járdákon kerülni kell az akadályok elhelyezését. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a veszélyre látható illetve bottal kitapintható (taktilis) jelzéssel kell a figyelmet felhívni. Hirdetőtáblák, utcabútorok és más tárgyak a gyalogos útvonal mentén lehetőleg úgy legyenek elhelyezve, hogy azok az útvonal szabad szélességét és magasságát ne csökkentsék. Ezt szem előtt tartva, az utcai berendezési tárgyak egyrészt a gyalogos útvonal melletti zöldsávban, másrészt a járda szélén, eltérő színű és felületű térkő burkolattal jelezve lesznek elhelyezve. A gyalogos útvonalon elhelyezett minden berendezés (pl. padok, szemétkosarak) akadálymentesen megközelíthetőek és használhatóak lesznek. Az utcabútorok lekerekített, ívelt kialakításúak, és környezetükben jól megkülönböztethetőek lesznek. Néhány pad ívelt kialakítású karfával lesz ellátva, melyek az idősek számára nyújtanak kényelmes használatot. A fenti két fejlesztésen túlmenően azonban a közszféra beinduló fejlesztései nyomán számos magánszféra által megvalósíthatóvá váló projekt bontakozhat ki a fejlesztés multiplikátor hatásának köszönhetően. Ezeket az alábbi alfejezetekben foglaljuk össze. Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése A strand területén jelenleg homokos foci és röplabda, valamint kosárlabda pályák találhatók. A pályák elhelyezkedése több szempontból kedvezőtlen (nincs árnyékolás, a gyakori szél elhordja a homokot) és állapotuk is felújításra szorulna. A fejlesztések következtében kétféle sportpálya kerül kialakításra:  Homokos sportpálya: A homokos sportpályák áthelyezése tervezett a meglévő faállomány alkotta szélvédettebb tisztás területére. A tervezett pálya mérete 51x29 m, amin keresztbe 3 db röplabdapálya alakítható ki. A meglévő mobil lelátó áthelyezését is szükséges. A meglévő pályánál problémaként jelentkezett, hogy a pályaszerkezet medenceként működött, a talajadottságok és a magas talajvíz miatt a csapadékvíz nem vagy csak nehezen szivárgott el. Ezért az új pályát a meglévő terep fölé emelve, a szivárgó vizet dréncső rendszerrel kivezetve tervezzük. Gyepnyesést nem írunk elő, de a meglévő gyepfelületet a vízáteresztés fokozása érdekében fel kell

370




törni. A pálya szegélyezése a meglévő elemes gumiburkolatú pálya anyagának a felhasználásával készül. A pálya két hosszanti oldalán kerítés épül labdafogó hálóval. Gumiburkolatú kombinált kosár és focipálya: A gumiburkolatú pálya öntött gumi felhasználásával készül a terven látható rétegrenddel. A vízelvezetést egyoldali 1 %os lejtéssel kell kialakítani. A pályaszerkezet vízáteresztő. A meglévő 6 db kosárpalánkot azok újramázolását követően felhasználjuk. A pályára két kézilabda kapu is kihelyezésre kerül. A pálya körül kerítés épül.

Multifunkcionális sport- és szabadidő tér Ezen fejlesztéssel Balatonboglár Város Önkormányzatának célja, hogy – a Sporttörvény szellemében – segítse elő a mozgásgazdag, egészséges életmód elterjedését, a szabadidős sporttevékenységek9 végzését a területen több korosztály számára. A tervezett fejlesztések:  szabadtéri tornaterem,  népmesei szabadidő társasjáték (a „Magyar Tenger” mesejátszótér egyedi kialakítású, a helyismereti tananyagot játszva tanító játszóhely),  kisiskolások szabadidő tere. Szabadtéri tornaterem A beépítendő eszközök bemutatása a 3. számú mellékletben található. A szabadtéri tornaterem létrehozásának célja a településen tartózkodó felnőttek közérzetének javítása. Természetesen a „három generációs elemeket” az óvodás unokától a nagymamáig bárki kényelmesen használhatja. Ezen kívül – észak-európai kutatások szerint – erősíti a társadalmi és kiscsoportos kötödést, valamint az egymás iránti bizalmat, ha több generáció együtt játszik. Az eszközök használatával fejleszthetők a különböző izomcsoportok és az általános erőnlét fenntartása is nagyobb élményt jelenthet. Ütéscsillapító burkolatként 40 cm vastag fakéreg aprítékot (mulcs) használunk. „Magyar Tenger” társasjáték – népmesei szabadidő társasjáték A beépítendő állomások és eszközök részletes bemutatása a 3. számú mellékletben található. A kicsik korosztályának egyedi, faragott, mesevilág hangulatát időző társasjáték tér tervezett. Ütéscsillapító burkolatként 40 cm vastag fakéreg aprítékot (mulcs) használunk. Tekintettel arra, hogy egyedi faragású játékokról van szó, ezekre gyártmányterv nem készül. A Balaton, a hatalmas selymes vizű tó, csodálatos mesék és legendák bölcsője, ezekből válogattunk néhányat, melyek önmagukban is használhatóak, ugyanakkor a legendák illusztrációi. A funkcionális egység közepén egy óriás társasjáték terepasztala áll. Ennek a 9

2004. évi I. törvény a sportról; 1§ (2): Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.

371


játéknak az eredetijét Dr. Vajkai Aurél néprajztudós alkotta, akinek a Balaton nagyon sokat jelentett (kutatásainak fő területe is ez volt, különösen a Cserszegtomaj és környéke) és a társasjátékot is azért készítette, hogy általa jobban megismerjük a nagy tavat. Az óriás társasjáték-tábla itt egy 16 méter hosszú, és átlag 2,5 méter széles kicsinyített Balaton. A „Magyar Tenger” társasjáték az Európai Unió szabvány előírásainak figyelembevételével lett megtervezve, a felállított játékok biztonságáért a T.Ü.V. Rheinland MEEI kezeskedik. A játékok csak első osztályú akácból, tölgyből és kőrisből készülnek, kifogástalan minőségben. A fakonzerválók és festékek környezet és gyermekbarát anyagok, a PRO GENIUS típushoz tartoznak. A játékok éves karbantartást igényelnek. A gyártó 1 év teljes körű és 5 év javítási garanciát kell vállaljon. A beépített eszközök képzőművészek által faragott eszközök, meg kell feleljenek az MSZ EN 1176, 1177-es szabványoknak. A játszóteret és a játszószereket EU szabványoknak való megfelelőségét építés után alkalmassági tanúsítvány szavatolja. Az eszközök egyedi faragású játékok, elkészítésének ideje legalább 200 nap. A kivitelezés ütemezésénél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Az játszótéri eszközök egyedi vizsgálatának, tanúsításának menete a TÜV Rheinlandnál (mint a GKM által játszótéri eszközök ellenőrzésére, vizsgálatára és tanúsítására kijelölt intézet) a következő:  előzetes műszaki egyeztetés a tervezés fázisában a megvalósíthatóságról,  az adott helyszín és játszótéri eszközök száma és bonyolultsága alapján a megbízó részére árajánlat küldése  annak elfogadását (megrendelés) követően időpont egyeztetés után helyszíni vizsgálat, a már telepített eszközök szabványossági igazolására. Az esetleg szükséges kisebb módosítások ekkor elvégezhetők.  a helyszíni vizsgálat alapján kb. 2-3 héten belül a 78/2003.GKM rendelet szerinti ellenőrzési jegyzőkönyv, és (pozitív eredmény esetén) az eszközökre az egyei megfelelőségi bizonyítvány kiállítása, postázása a megrendelőnek. A mesejátszótér elemei képzőművészeti alkotásnak számítanak, elkészítésének kizárólagos joga Kő Boldizsár képzőművészt illeti meg, az ő szellemi tulajdona, szerzői jogvédelem alatt áll. Kisiskolások szabadidő tere A beépítendő eszközök részletes bemutatása a 3. számú mellékletben található. Ezen a területen a 6-12 éves korosztályú gyerekek találhatják meg a számukra izgalmas, képességeiket fejlesztő eszközöket. Fő elemeiként – a Balaton, mint meghatározó vízfelülethez kapcsolódva – egy tengeralattjáró játszóvár és egy összetett homokozó játék került kialakításra. Ezen kívül a területen még két hinta, egy libikóka, egy kötélpiramis és rugós játékok kapnak helyet. A homokozón kívüli részen a burkolat anyaga kéregőrlemény. 372


30. ábra: A bUBORÉK park (és az ezen belül található multifunkcionális sport és szabadidő tér) koncepcionális alaprajza (forrás: Lépték-Terv)

Az strandfejlesztéssel párhuzamosan szükséges a terület átstrukturálása. A hagyományos és népszerű sportfunkcióknak új helyet kell kialakítani. A súlypontok és funkciók átalakítása a feltöltés területén is új útszerkezetet és téralakítást követel meg. Szükséges – a kilátás további biztosítása mellett – több látványelem és szolgáltatás megjelenítése a jelenleg funkcióhiányos területen. A terep megmozgatása, dombok létrehozása a lehatárolást és a vonzerőt egyaránt segíti, kialakításuk emellett lehetővé teszi a változatosabb növényalkalmazást is. A sportpályákra és a multifunkcionális sport- és szabadidő térre vonatkozó kiviteli tervben található vizes játékelemekre a város támogatást nyert a Dél-Dunántúli Operatív Program DDOP-2009-2.1.1.D kódjelű, „A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése” című konstrukciójában, azon elemek tehát nem képezik részét jelen pályázati projektnek.

373


Akadálymentesítés (sportpályák, valamint multifunkcionális sport és szabadidő tér) Járdák: A tervezett játszóterekhez és sportpályákhoz térkő burkolatú gyalogos utak vezetnek. A járdaszegélyek kontrasztosak lesznek, és jól érzékelhetőek, vagy eltérő felülettel, vagy kiemeléssel. A járdák menetirányú lejtése max. 5%-nál lesz, a keresztirányú lejtés max. 1,5%-os. Utcabútorok: A gyalogos útvonalon akadályok nem lesznek. Az elhelyezett berendezések (pl. padok, szemétkosarak) akadálymentesen megközelíthetőek és használhatóak lesznek. Az utcabútorok lekerekített, ívelt kialakításúak, és környezetükben jól megkülönböztethetőek lesznek. Multifunkciós szabadidős tér: A térhez és a társasjátékhoz min. 1,50 m szélességű szilárd burkolatú járda vezet. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy integrált játszóteret kell kialakítani, hogy azt fogyatékkal élő gyermekek is tudják használni és ezáltal együtt tudjanak játszani az egészséges, ép gyermekekkel. A játszótér és berendezése alkalmas legyen világ megismerésére, a természet és a társadalom modellezése. A játszótér átlátható legyen a felügyelők, szülők számára. A berendezések biztonságosak, balesetmentes kialakításúak legyenek. Minden játszó elem típusból legalább egy akadálymentesen megközelíthető és használható legyen. A játszóeszközök környezetét ütéscsillapító felülettel kell körülvenni. Gyepfelülete egyenletes és rendszeresen gondozott legyen. Gyermekfoglalkoztató kialakítása A funkció igen jól integrálható a gyerekparadicsom koncepcióba, és új, minőségi (fizetőképes) szolgáltatást nyújt a Balaton-parti kínálatban. A helyiség úgy kerül kialakításra, hogy alkalmas legyen a strandra érkező gyermekek fogadására, játszóházi tevékenység végzésére. A foglalkoztatóban szakképzett emberek fogadják a gyermekeket, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szülők meghatározott ideig felügyelet alatt hagyják gyermekeiket. A strand 4 egységes kiszolgáló épületében vizesblokkok, elsősegélynyújtó helyiség, öltözők, raktárak találhatók. Az egyik kevésbé kihasznált raktár egységből kerül kialakításra a strand családbarát szolgáltatásait bővítő gyerekfoglalkoztató blokk. Az egység jelenleg előtérből, kisebb vizesblokkból, nagy raktárhelyiségből és hozzá kapcsolódó teraszból áll. A meglévő vizesblokkban egy lehajtható pelenkázó is elhelyezésre kerül. A WC, mosdó kialakítása a gyermekeknek megfelelő. A raktárból kerül kialakításra a gyermekfoglalkoztató tér. A meglévő kerámia padlóra linóleum melegpadló készül. A helyiség fűthető, így hűvösebb időben is használható. A Balaton felé tágas terasz kapcsolódik a helyiséghez. A terasz burkolata helyenként felfagyott, javítása szükséges. A fa nyílászárókat mázolni kell, főleg a balatoni oldalon. A játékok tárolására gipszkartonból épített tárolófalak készülnek. A falak színes figurális festést kapnak. A helyiség közepén meglévő acél oszlop gipszkarton burkolatot kap.

374


A foglalkoztató berendezései: körasztalok székekkel, ülő babzsák fotel, játékok különböző korosztályok részére. A terem egyszerre 10-12 gyerek foglalkoztatására alkalmas. A terasz közvetlen kapcsolódik a strand egy kevésbé használt gyepes területéhez, mely kiválóan alkalmas a szabadtéri foglalkozásokhoz. A közelben található az az öböl, ahol a tervek szerint – nem jelen pályázati projekt keretében – homokos pancsoló partszakasz készül. Akadálymentesítés Az épület bejárata és a terepszint szintkülönbsége 45 cm, melyet 3 fellépést tartalmazó előlépcső hidal át. A meglévő lépcső akadálymentes szempontból megfelelő, burkolata csúszásmentes, a fokok orrnélküli kialakításúak. A lépcsőfokok homloklapjait sárga vagy fehér színű felfestéssel vagy fólia felragasztásával jelezni kell. Az előlépcsőhöz kapaszkodó készül a rámpa kapaszkodójával megegyezően, ahhoz folytonosan csatlakozva. A szintkülönbség akadálymentes áthidalására rámpa is készül, mely új járdához kapcsolódik. A rámpa 35 cm szintkülönbséget hidal át. Lejtése 5%-os, egykarú, 120 cm szabad szélességű, mindkét oldalán kétsoros kapaszkodóval ellátva. A kapaszkodók konzolosan felszereltek, folytonos vonalvezetésűek lesznek, magasságuk 70 és 95 cm, 5 cm-es átmérővel. Színük a környezetétől kontrasztosan elütő lesz. Az akadálymentes bejárat és a rámpa előtt taktilis és kontrasztos burkolati figyelmeztető jelzések készülnek. A rámpa induló és érkező részénél, valamint a bejárati ajtó előtt biztosított a szükséges 1,50x1,50 m-es szabad méretet. A tervezett gyerekfoglalkoztató meglévő bejárati ajtói 100 cm névleges szélességűek, a 90 cm szabad belméret nincs biztosítva. Az egyik bejárati ajtót cserélni kell akadálymentes használatúra. A tervezett bejárati ajtó automata záródású, kényszercsukóval felszerelt lesz, mindkét oldalán egyszerű, könnyen fogható fogantyúkkal felszerelt, hogy a nyitás könnyen működtethető legyen. Az ajtólapra alul rugdosólemez elhelyezése szükséges. Az ajtó max. 2 cm magas küszöbbel készül. Az ajtó üvegezett lesz, a szabad átlátás biztosítására. Az üvegfelületen, azok jelzésére információs jelzés lesz feltüntetve, szemmagasságban (1,50 m) elhelyezve. Az ajtók könnyen észrevehetőek, fehér színük a színes homlokzaton kontrasztosan elütő. Az ajtó előtt lábtörlő vagy szennyfogó szőnyeg beépítése szükséges, süllyesztve, max. 20x20 mm rácsosztással, kontrasztos színben. A vendégek által bejárható területek tömegközlekedésre alkalmasak. Szűk közlekedők nincsenek, a folyosó minimális mérete, az 1,50 m biztosítva van. A pozitív sarkok élvédelméről gondoskodni kell élvédő lemezek, profilok alkalmazásával. Bútorok, berendezések a közlekedő sávokban ne legyenek elhelyezve. Az akadálymentes vizesblokk tervezett ajtaja 110/210 névleges méretű, a 90 cm szabad szélességi méret biztosított. Az ajtószárnyra 30 cm magas ütközőlemez lesz felszerelve. Az ajtók küszöb nélküli lesz. Az ajtó kontraszthatásának biztosítása érdekében, színben eltérő a faltól, a járófelülettől és az ajtólap az ajtókerettől illetve a kilincsek az ajtólaptól.

375


Az épületben csak a foglalkoztató padlóburkolata lesz cserélve. A tervezett padlóburkolat csúszásmentes, szilárd és könnyen tisztán tartható, egyszínű és matt felületű legyen. Csillogó, tükröződő és tarka mintázatú padlót ne alkalmazzunk a káprázás miatt. A közlekedő kis alapterülete nem teszi szükségessé burkolati vezetősávok beépítését. A közlekedőben falfelületek kontraszthatását biztosítani kell. A közlekedő terekben a kontrasztos felületképzés biztosítása érdekében festett falfelület vagy falburkolat készítése javasolt kb. 90-150 cm magasságig, melynek színét úgy kell megválasztani, hogy a padlóburkolattal, az ajtókkal és a falfelülettel kontrasztot képezzen. Matt, káprázás és csillogásmentes falfelületet kell alkalmazni. A gyerekfoglalkoztató és az akadálymentes vizesblokk villanykapcsolója egységesen 1,00 1,10 m magasságban és kontrasztos keretben lesz elhelyezve. A tervezett gyermekfoglalkoztató akadálymentes használatához akadálymentes WC és pelenkázó helyiség is szükséges, melyet a meglévő vizesblokk átalakításával lehet megoldani. Az akadálymentes WC ajtaja 90/195 cm szabad belméretű (110/210 cm névleges méretű), küszöb nélküli, kifelé nyílik. Az ajtó belső oldalán ajtóbehúzó kapaszkodóval és wc zárral felszerelt. A kilincs kontrasztos színű lesz, könnyen használható. Az ajtót kívülről az akadálymentesség nemzetközi szimbóluma jelöli. A kapaszkodók és szaniterek a falfelülettől elütő, kontrasztos színűek lesznek. A WC mellett segélyhívó vészcsengőket kell elhelyezni, 0,30 és 0,90 m magasságban jól látható színben. A vizesblokkok padlóburkolata sötét színű csúszásmentes, matt kőporcelán lapburkolat. Falburkolatuk matt felületű, világos színű csempeburkolat. 90 cm magasságban egy csempesornyi kontrasztos fólia csík lesz felragasztva. Az épület megközelítését segítik a jól látható, az épület rendeltetését közlő feliratok. Az épület homlokzatán, az utcáról jól láthatóan, a főbejárat felett, nagy betűkkel legyen kiírva az intézmény megnevezése. A homlokzati falakon, jól látható helyeken a bejáratok iránya jelölve legyen. A falon elhelyezett irányjelző táblák szemmagasságban legyenek (1,50 m). A helyiségek bejárata melletti falon funkciójelző tábla legyen kihelyezve a helyiség megnevezésével. A táblákat az ajtók mellett, a kilincs felőli oldalon, 1,2-1,60 m közötti magasságban kell elhelyezni. A táblák és jelölések jó megvilágításához – ahol szükséges – helyi világítás alkalmazása szükséges. A síkírásos információk nagyméretűek (a betű nagysága min. 5 cm), egyszerű betűtípussal (pl. Helvetica, Ariel) írottak legyenek, kontrasztos háttérrel. A tábla matt felületű legyen, tükröződésmentes. A szöveges feliratokra jellemző, hogy azok legyenek rövidek, tömörek, lényegre törők és egyértelmű jelentésűek. Idegen szavak és mozaikszavak alkalmazása kerülendő. A feliratok talpnélküli betűtípussal írottak legyenek. Rövidebb szövegeknél a nagybetűk használata előnyösebb, hosszabb szövegeknél viszont kisbetűs írást célszerűbb alkalmazni. Az információs táblákat Braille felirattal is el kell látni. A helyiségek funkciójelző Braille feliratai az ajtók mellett, 1,00-1,20 m magasságban legyenek elhelyezve. Értelmi fogyatékosok számára az információs táblákat egyszerű, könnyen érthető piktogramokkal is el kell látni. A 376


funkcionális jelölés (színe, szimbóluma) egy adott létesítményen (üzleten) belül, azonos információt hordozzon. Árusító pavilonok építése A Platán soron régi hagyomány a nyári hétvégéken népművészeti vásár rendezése. Ez sajnos az utóbbi időben ritkábban és alacsonyabb színvonalon kerül megrendezésre. A Platán sor sétányainak fejlesztése mellett a város célja a színvonalas kézműves vásár és piac rendszeres működtetése is. A Platán sor mentén, a közterületi fejlesztéssel összhangban olyan egységes árusító pavilonsor kerülne kialakításra, ahol helyi kézműves termékek, borok, őstermelőktől származó gyümölcs és zöldség, valamint a parti terület új arculatát (Buborék szlogen) aláhúzó termékek árusítása indulhatna be bérleti rendszerben, ellenőrzött módon. A pavilonok elektromos ellátása megoldott, így a Balaton parton fontos esti működés lehetősége is biztosított. Lényeges szempont az árusok igényes színvonalának fenntartása, mely a bérleti szerződéssel szabályozható. A Platán sor így élettel teli összekötést biztosít a városközpont és a Platán tér között. A pavilonok jól használhatók a népszerű boglári szüreti fesztivál alatt is. A Platán téren 4 db, a Platán strandon 2 db pavilon kerül elhelyezésre. A strandon jelenleg működő különböző megjelenésű és minőségű pavilonok megszűnnek (újságos, információ stb.) és helyettük az új pavilonok kerülnek elhelyezésre. Kétféle pavilon megépítése tervezett: 1. Platán térre tervezett árusító pavilon: A 3,0/3,0 m belméretű, négyzet alaprajzú árusító pavilon ragasztott faszerkezetű vázzal készül. Az oszlopok, gerendák azonos keresztmetszetűek, síkban csatlakoznak rejtett, horganyzott acél csomólemezekkel. A vázszerkezet alul vb. lemez alapra fekszik fel. A pavilon 3 oldala a pult felett felnyitható és előtetőként rögzíthető. Az oldalakat csigás-görgős szerkezettel lehet mozgatni. A pavilon tömör oldalai színes eternit táblás lapokkal vannak burkolva, pavilononként egyedi színben. Az előtető felett körbefutó reklám sávot fa lamellák tagolják. Az áramellátás biztosítható. A falak gipszkarton, a padló műgyantaburkolattal készülnek. A pavilon belső berendezése igény szerint alakítható. A pavilonok csak nyári szezonban működnek, elsősorban kézműves termékek árusítására használhatók. Az önkormányzati tulajdonban lévő építmények bérbe vehetők. A pavilon megjelenése igazodik a vendéglátó egységekhez tervezett faszerkezetű előtetőkhöz, így egységes városképi megjelenést biztosítanak. A pavilonok mozgathatók, vásárok idején áthelyezhetők. 2. Platán strandra tervezett („buborék” koncepcióhoz igazodó) árusító pavilon: Ebben kap helyet egy információs pont és egy kis büfé. A büfében csak előkészítést nem igénylő élelmiszert, italokat lehet árulni. A pultba egy kétmedencés mosogató és egy kézmosó is készül. A falak a mosogató, kézmosó körül csempe burkolatúak. A padló önterülő műgyanta burkolatú. A dolgozók részére szociális blokk a strand meglévő kiszolgáló épületében biztosított. A pavilon alapozása beton sávalap és vb. lemez. A 377


pavilon 5/12 fenyő favázzal készül, 10 cm kőzetgyapot hőszigeteléssel. Külső burkolata színes eternit táblákból áll. A nyílászárók ragasztott borovi fenyőből készülnek 3 réteg lazúros mázolással. Az információs fülke fölé üveg előtető készül. A fafödémes lapos tető bitumenes lemez szigetelésű, kavics szórással, külső vízelvezetéssel. A pavilonhoz csatlakozó pergola 15/15 ragasztott fa oszlopokból és 5/15 fa lamellákból áll. Akadálymentesítés A pavilonok előtti térburkolat szintben csatlakozik a meglévő térburkolathoz. Az átadó és információs pultok előtt a járdában taktilis, kontrasztos burkolati jelzést kell alkalmazni vakok és gyengénlátók számára. A pultokhoz kerekesszékkel is szabadon hozzá lehet férni, az 1,50 m-es szabad fordulás biztosított lesz előttük. A pultok magassága 105 cm, akadálymentesen elérhető. Az átadó pultok és az információs pult konzolos, térdszabad kialakításúak lesznek. A pavilonok előtetővel fedettek lesznek, az időjárástól védve és árnyékolva. A pavilonok megvilágítása egyenletes és káprázásmentes lesz. Látássérültek számára az alkalmazott homlokzati anyagok kontraszthatása biztosított lesz. A nyílászárók színe az általános homlokzattól eltérő. A buborék pavilon információja melletti forgókaros beléptető mellett, lengőkaros beléptető beépítése is szükséges fogyatékos személyek és babakocsis, kisgyermekes szülők részére. Információ: Az üzlet nyitvatartási idejét és egyéb vonatkozó információkat közölni kell a kiszolgáló pultoknál. Az információs táblákat szemmagasságban, legfeljebb 90-180 cm között kell elhelyezni.A táblák és jelölések jó megvilágításához – ahol szükséges – helyi világítás alkalmazása szükséges. A síkírásos információk nagyméretűek (a betű nagysága min. 5 cm), egyszerű betűtípussal (pl. Helvetica, Ariel) írottak legyenek, kontrasztos háttérrel. A tábla matt felületű legyen, tükröződésmentes. A szöveges feliratokra jellemző, hogy azok legyenek rövidek, tömörek, lényegre törők és egyértelmű jelentésűek. Idegen szavak és mozaikszavak alkalmazása kerülendő. A feliratok talpnélküli betűtípussal írottak legyenek. Rövidebb szövegeknél a nagybetűk használata előnyösebb, hosszabb szövegeknél viszont kisbetűs írást célszerűbb alkalmazni. Értelmi fogyatékosok számára az információs táblákat egyszerű, könnyen érthető piktogramokkal is el kell látni. A funkcionális jelölés (színe, szimbóluma) egy adott létesítményen (üzleten) belül, azonos információt hordozzon.

378


3.3.2. Egyéb tevékenységek („Soft” elemek) Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztések ezen ún. kiegészítő kisléptékű („soft”) elemekkel kerülnek kiegészítésre, hogy minél jobb hatékonysággal, eredményességgel valósuljanak meg a projektek.  Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények, közcélú képzési programok kialakítása.  Térzene és táncprogram megvalósítása a helyi zeneiskola és a civilek közreműködésével.  Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók.  Fűzépítmény labirintus kiépítése a lakosság közreműködésével.  Városmarketing tevékenységek, helyi városfejlesztési tevékenységek, belső eredmények elérését szolgáló, kapcsolatépítő tevékenységek város-rehabilitációs befektetés-ösztönzés, az IVS által kitűzött céloknak megfelelően a városfejlesztési célok megvalósulását elősegítő programok kidolgozása.  Balatonboglár stratégiájához igazodó arculati elemeinek kialakítása, és ehhez kapcsolódóan termékképzés (potenciális termékprototípusok terveztetése) megvalósítása. A fenti „soft” elemek részletezése: 1. Térzene és táncprogram megvalósítása a helyi zeneiskola és a civilek közreműködésével: A fejlesztett területen (Platán sor, Parti sétány) hetente/kéthetente a helyi zeneiskola (Balatonboglári Zeneiskola) tanulói valamint a helyi civil szervezetek tagjai adnak kisebb koncerteket, tartanak táncházakat, gyermekrendezvényeket. Mivel a fejlesztésben az legfőbb szerepet a tömegturizmuson belül a családbarát turizmus kiszolgálása, valamint az akcióterület települési arculatának javítása jelenti, ezért igyekeztünk az ehhez kapcsolódó infrastrukturális beruházási elemeket olyan azokat népszerűsítő elemekkel kiegészíteni, melyek ehhez a fejlesztési irányvonalhoz, elvhez leginkább illeszkednek, valamint ízelítőt adnak az infrastrukturális elemek jövőbeni felhasználási lehetőségeiből. A feltöltés területének a legoptimálisabb jövőképe egy olyan dizájn elemekkel is vonzóvá tett multifunkcionális szabadidő tér, ami kielégíti mind a tömegméretű fesztiválok (Borfesztivál, zenei fesztiválok, családi rendezvények, augusztus 20-ai rendezvények) tér- és infrastruktúra, mind pedig a gyerekparadicsom jellegű felhasználás (homokos plázs, lido, árnyékos víz közeli terek, játszófelületek, játék- és játszószer kölcsönzés, gyermekmegőrzés és foglalkoztatás, gyermekhigiéniás szolgáltatások széles köre) igényeit, ezért adta magát a lehetőség, hogy a helyi 379


zeneiskola növendékeit, a helyi civil szervezetek tagjait bevonva valósítsunk meg egy „soft” elemet. Ezen „soft” elem célja a lokálpatriotizmus, a helyi kötődés erősítése, valamint a zeneiskolai tanulók rendszeres fellépéseinek ösztönzése, a tanulók „fellépési tapasztalatainak” erősítése, valamint a települési programkínálat színesítése. Minimum 20 alkalmas programsorozat megvalósítását tervezzük, a tevékenység magában foglalja a programok meghirdetésének költségeit, a fellépésekkel kapcsolatos esetleges tiszteletdíjakat. A fejlesztésekkel érintett terület részben a balatonboglári rendezvények helyszínéül is szolgál (Platán sor és Parti sétány), amelyekre vonatkozó programtervezet már kidolgozásra került. Az alábbi táblázatok az akcióterület fejlesztések által generált, tervezett többlet rendezvényeit mutatják a térzene és táncprogram sorozatokkal együtt. Balatonboglár Város Önkormányzatának terve, hogy minél szélesebb körben bevonja a helyi civil szervezeteket az említett „soft” tevékenységek megvalósításába, így civil fórumot is szervezett annak érdekében, hogy felmérje a helyi civilek érdeklődését, együttműködési hajlandóságát. A fórum megtartására 10 civil szervezet és 5 magánszemély részvételével 2010. április 25-én Balatonbogláron, a Lukács Károly Városi Könyvtárban került sor. A fórum tárgya a DDOP-4.1.1/A-09-1f-20100007 azonosítószámú, „Balatonboglár városközpont parti területeinek integrált, családbarát fejlesztése” című pályázat „soft” elemeinek ismertetése, a megvalósításukhoz kapcsolódó ötletek, vállalások, valamint jelentkező igények felmérése, összegyűjtése. A duplikálás elkerülése érdekében a fórumon elhangzottak és a „soft” elemek megvalósításában közreműködő partnerek köre a 3.9. fejezetben olvasható részletesen. 37. táblázat: A feltöltött terület fejlesztéseket követő, kibővített rendezvénynaptára („soft” elemek) – tervezet Tervezett időpont május és június május vége július – augusztus 20-ig június - augusztus 20-ig

Tervezett program Kamarakoncert a Boglári Zeneiskola diákjaival (2 alkalom) Jazz koncert a Budai Művészképző diákjaival Heti 1 alkalommal játszóház a Platán téren (7 esemény) Havonta táncprogramok és táncház (néptánc, jazz balett, társastánc – 3 alkalom, a műfajok váltogatásával)

Megvalósításba bevont partner szervezetek Zeneiskola Budai Művészképző Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 622. Gaal Gaston Cserkészcsapat Szelence Gyermeknéptánc Alapítvány, Etüd Egyesület, Megértés Nyugdíjas Egyesület, Passion of Dance

380


2. Fűzépítmény labirintus kiépítése a lakosság közreműködésével: A helyi lakosok környezettudatosságának erősítése céljából, velük közösen egy fűzépítmény labirintus építése tervezett, amelynek keretében nemcsak egy egyedi, a későbbiekben használható és a településsel kapcsolatban jól megjeleníthető építmény létesül, hanem szakemberek előadásaival a helyi lakosok természeti erőforrásokhoz való viszonyának javítása, környezettudatosságának erősítése is megvalósul.

31. ábra: Példák megvalósult fűzépítményekre

A fűzépítészet a közösséggel és a természettel való összefonódást erősíti, valamint közös teret hoz létre az építészet, a tájépítészet és a tájművészet között. Az akció során a fűz, mint helyi, honos és jellegzetes fa sokoldalú alkalmazási lehetőségei is bemutatásra kerülnek. (Fűzépítmény labirintus: lombtalan állapotban elültetett fonott vesszőkkel, élő „kúszó-folyosók”, labirintus építhető. A vesszők gyökeret vernek és kihajtanak, nyírásukkal megerősödnek és izgalmas játszóhelyet, bújócskázó terepet képeznek. A Balaton melletti magas talajvíz viszonyok kifejezetten kedveznek az élő fűzalkotásoknak, hiszen ha a fűz fény- és vízigénye kielégítésre talál, szinte bármilyen körülmények között jól érzi magát, megered és szépen fejlődik.) A projekttevékenység megvalósítására egy egyhetes kora tavaszi alkalmat tervezünk. A fűz igénytelensége és növekedési hajlama miatt a fagyok kivételével az év bármely időszakában telepíthető, megfelelő vízellátottság mellett könnyen gyökeret ereszt. A legalkalmasabb időszak a telepítésére azonban a koratavasz.

381


32. ábra: A Lépték-Terv koncepciótervében szereplő fűzépítmény labirintus bevonással történő művészeti kivitelezése jó esélyt kínál a fejlesztés lakossági népszerűsítésére

A tevékenység magában foglalja ültetésre alkalmas fűzvesszők beszerzését (ezres nagyságrend), kertészeti szakemberek segítségét, irányítását, környezeti szakember előadásának megtartását, valamint az akció hirdetését, propagálását, a lakosság elérését és egyéb szükséges tevékenységek megvalósítását. A tevékenység szervezésével az Önkormányzat Dömötör Tamás PhD tájépítész mérnököt, participációs szakértőt kívánja megbízni. 3. Balatonboglár stratégiájához igazodó arculati elemeinek kialakítása, és ehhez kapcsolódóan termékképzés (potenciális termékprototípusok terveztetése) megvalósítása. A balatonboglári, egész település életére, megjeleníthetőségére is kiható fejlesztés a balatoni fejlesztések között és a nemzetközi kínálatban akkor versenyképes, ha olyan egyedi, komplex termékként képes értékesíteni, amely kellően karakteres, és a település arculatához igazodik. A városmarketing stratégiával összhangban olyan marketing akció tervezett, amely Balatonboglár arculatát erősíti, a település egységes megjelenítését, népszerűsítését hosszú távon segíti. A termékképzés jelen esetben arculati elemek kialakítását, termékprototípusok (minimum 3 db) megtervezését és legyártatását jelenti.

382


33. ábra: Balatonboglári termékötletek a Lépték-Terv koncepcióterve alapján

A közbeszerzési szabályok figyelembe vételével, több ajánlat bekérését követően egy kreatív csapat megbízása történt meg, akik a városmarketing stratégiát alapul véve az arculati elemeket és a termékek prototípusát (minimum 3 db) megtervezik, legyártják. Ezen projekttevékenység esetén a kiválasztott együttműködő partner az Equinox Consulting Kft. lett.

3.4.

A közszféra fejlesztései nyomán a magánszféra által megvalósíthatóvá váló projektek

Az első ütemű beavatkozás keretében csak néhány magánberuházás valósul meg, amely a magánszféra kiegészítő beruházásai (felújítások, üzemeltetések) körébe sorolható. A tulajdonosok e pályázat keretében szándékukat fejezték ki a Platán tér kiskereskedelmi és vendéglátó funkciókat magában foglaló épületeinek és strandbejárat portálok minőségi felújítása, előtető építése mellett.

383


34. ábra: A magánszféra tervezett fejlesztései a ROP pályázat keretében

Vendéglátás üzleteinek fejlesztése: A meglévő üzletházban 5 db vendéglátó egység működik, melyek nyári üzeműek. Az épületet 1999-ben építették, műszaki állapota megfelelő, de a szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges az épület bővítése, felújítása is. Az úszótelekként kialakított épülethez zárt vendégtér nem tartozik, csak egy keskeny árkádsor biztosít fedett területet a vendégek kiszolgálására. A megfelelő méretű fogyasztótér biztosítására az épület előtti közterületből bérelnek területet a vállalkozók. A teraszokat vegyes kialakítású és minőségű ponyvaszerkezetekkel teszik fedetté, melyek a gyakori szeles időben nemigen használhatók, másrészt városképi szempontból is zavaró a sokféle kialakítású védőtető. Így az épület elé fix építésű, egységesen kialakított előtetők készülnek. Az előtetőt párosan elhelyezett 10/20 cm ragasztott fa oszlopok tartják, tüzihorganyzott acél talplemezekre állítva. A 10/15 ragasztott fa fa szelemenekre 10 mmes, áttetsző fehér polikarbonát fedés készül. A tető 1 %-os lejtésű, elejére csatorna nem készül. A faszerkezetek tölgy színű lazúrral 3 rétegben kezeltek. Az egyes fedett teraszok területe:  Sziládi Sándorné  Zics Ottó  Bauer Károlyné összesen:

62,28 m2 57,01 m2 54,18 m2 173,47 m2

384


35. ábra: A Vendéglátás üzleteinek fejlesztése projekttevékenységhez tartozó, kiviteli tervben szereplő alaprajz az átalakításról

Az épület hátsó, nyugati homlokzatán egy konzolosan kialakított előtető készül az erős napsugárzás és csapó eső ellen. Jelenleg a fa nyílászárókat nem igazán lehet megvédeni a balatoni viharoktól. A falra rögzített fa konzolokon 5/15 fa lamellák biztosítják az árnyékolást. Az előtető fedése áttetsző polikarbonát lemez. Az épületen eredetileg nem készült lábazat és a pilléreknél, kiszolgáló pultoknál a vakolat sérülékeny, a csapó esőtől mállik. A homlokzati falakon 1 m magasságig, oszlopokon 2,40 m-ig 2 cm vtg. mattcsiszolt, soros rakású süttői mészkőlap burkolat készül. A burkolat szoros fugával készül, flexibilis ragasztóba fektetve. Burkolás előtt a meglévő vakolt felületeket mélyalapozóval kell kezelni. A burkolat véd a mechanikai sérülésektől és jól tisztítható felületet biztosít. A meglévő fafelületek (ereszek, nyugati oldali nyílászárók) 2 réteg lazúros mázolást kapnak. Az épület nyugati felén lévő gazdasági udvar rendezetlen állapotú, a strand felől különösen zavaró látványt nyújt. A jelenleg gödrös, murvás udvar 8 cm hullámkő beton térkő burkolatot kap, 5 db parkolóhely kialakítással. A burkolat 2,5 %-os lejtéssel készül. A burkolatról a csapadékvizet 3 db öntöttvas víznyelő akna vezeti el, melyet 160-as KG PVC csövön keresztül az utcai közcsatornába kötnek. Az épület lefolyói is bekötésre kerülnek a csapadékvíz hálózatba. A strand felől hézagos, vízszintes lécezésű fa kerítés készül, melyre kúszó növények felfuttatásával egy zöld fal takarja el a gazdasági udvar látványát. A strand felé egy falécekkel burkolt 400/180 cm-es toló kapu készül.

385


Akadálymentesítés Terasz, homlokzat: Az üzletsor előtt új fedett terasz készül. A terasz térburkolata szintben csatlakozik a meglévő térburkolathoz. A terasz oszlopai körül és a kiszolgáló pultok ill. a bejáratok előtt a járdában taktilis, kontrasztos burkolati jelzést kell alkalmazni vakok és gyengénlátók számára. A pultokhoz kerekesszékkel is szabadon hozzá lehet férni, az 1,50 m-es szabad fordulás biztosított lesz előttük. A pultok magassága 90 cm, akadálymentesen elérhető. A fedett terasz és homlokzat világítása egyenletes és káprázásmentes lesz. Látássérültek számára az alkalmazott homlokzati anyagok kontraszthatása biztosított lesz. Az oszlopok és a nyílászárók színe az általános homlokzattól eltérő. Információ: Az üzlet nyitvatartási idejét és egyéb vonatkozó információkat közölni kell a bejáratnál ill. a kiszolgáló pultoknál. Az információs táblát szemmagasságban, legfeljebb 90-180 cm között kell elhelyezni. A táblák és jelölések jó megvilágításához – ahol szükséges – helyi világítás alkalmazása szükséges. A síkírásos információk nagyméretűek (a betű nagysága min. 5 cm), egyszerű betűtípussal (pl. Helvetica, Ariel) írottak legyenek, kontrasztos háttérrel. A tábla matt felületű legyen, tükröződésmentes. A szöveges feliratokra jellemző, hogy azok legyenek rövidek, tömörek, lényegre törők és egyértelmű jelentésűek. Idegen szavak és mozaikszavak alkalmazása kerülendő. A feliratok talpnélküli betűtípussal írottak legyenek. Rövidebb szövegeknél a nagybetűk használata előnyösebb, hosszabb szövegeknél viszont kisbetűs írást célszerűbb alkalmazni. Értelmi fogyatékosok számára az információs táblákat egyszerű, könnyen érthető piktogramokkal is el kell látni. A funkcionális jelölés (színe, szimbóluma) egy adott létesítményen (üzleten) belül, azonos információt hordozzon. Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése: Az épületet a régi strandépület átalakításával 2000-ben építették, műszaki állapota megfelelő, de a szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges az épület bővítése, felújítása is. Az épületben 5 db üzletegység működik, melyből 2 db (1 vendéglátó egység és 1 kereskedelmi egység) kerül bővítésre, felújításra. Az épület a strand bejárati kapuja is, ezért kiemelt szerepe van a környezet alakításában. Az üzletek nyári üzeműek. Az úszótelekként kialakított épülethez zárt vendégtér nem tartozik, csak egy keskeny árkádsor biztosít fedett területet a vendégek kiszolgálására. A megfelelő méretű fogyasztótér biztosítására az épület előtti közterületből bérelnek területet a vállalkozók. A teraszokat vegyes kialakítású és minőségű ponyvaszerkezetekkel teszik fedetté, melyek a gyakori szeles időben nemigen használhatók, másrészt városképi szempontból is zavaró a sokféle kialakítású védőtető.

386


24. ábra: A Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése projekttevékenységhez tartozó kiviteli terv alaprajza

Az egyes fedett teraszok területe:  Pálffy Gábor  Szabó Kerekes Judit összesen:

106,84 m2 41,68 m2 148,52 m2

Jelen projekt keretében az épület elé fix építésű, egységesen kialakított előtetők készülnek. Az előtetőt párosan elhelyezett 10/20 cm-es ragasztott fa oszlopok tartják, tüzihorganyzott acél talplemezekre állítva. A fa szelemenekre fehér polikarbonát fedés készül. A tető 1 %os lejtésű, elejére csatorna nem készül. Az új előtető megfelelő csatlakozásának kialakításához a meglévő árkádtetőt 50 cm szélességben vissza kell bontani, a meglévő csatorna áthelyezésre kerül. Az új előtető befordul az épület nyugati homlokzata elé is. Ezen a szakaszon a sűrűbben elhelyezett szelemenek biztosítják a megfelelő árnyékolást. Ez a tetőszakasz egy meglévő külső lépcsőhöz kapcsolódik. Itt a lépcső mellett egy új mellvédfal készül, ami lezárja a terasztetőt északi irányból. A strand felőli oldalon két nagy platánfa közé kerül egy önálló pavilon építmény, mely szintén ragasztott fa szerkezetű, polikarbonát fedéssel. A 15/15 páros fa oszlopok beton pontalapba rögzített acél talpakon állnak. Felújításra kerül az épület főbejárati homlokzatán kiugró tetőépítmény is. 387


A meglévő fakorlát helyett tömör mellvédfal készül, melyre a strand felirata kerülhet. A faburkolatú oromfalra függőlegesen elhelyezett 10/15 fa oszlopok kerülnek. A meglévő háromszög alakú ablakok helyére 20/60 ablakok kerülnek beépítésre. Belső felújítások:  Hrsz.: 1613/6/A/1 (Pálffy Gábor) A teljes konyhatér padló és csempe burkolata lecserélésre kerül. A meglévő mettlachi lapburkolat felbontása után új aljzatbeton készül. A helyiségekbe csúszásmentes kerámia lapburkolat készül flex ragasztóba ágyazva. A meglévő csempeburkolat leverése után kiegyenlítő vakolatra kerül az új csempeburkolat. Az ÁNTSZ előírásainak megfelelően a csempeburkolat legalább 150 cm magasságig készül. A szükséges helyeken padlóösszefolyó kerül beépítésre. A teljes belső falfelület és mennyezet új diszperzit festést kap. A nagyobb kiszolgáló pult kialakítása érdekében elbontásra kerül egy válaszfal és két belső ajtó. A déli homlokzaton új kiadó ablakok készülnek fehér műanyagból, a meglévőkkel azonos kialakítással.  Hrsz.: 1613/6/A/2 (Szabó Kerekes Judit) Az üzletrész belső raktár helyiségében a meglévő beton padlóra új kerámia burkolat kerül. Gipszkarton lemezekkel elburkolásra kerülnek a belső helyiségekben meglévő acélgerendák, oszlopok. A teljes belső falfelület és mennyezet új diszperzit festést kap. Akadálymentesítés Terasz, homlokzat: Az üzletsor előtt új fedett terasz készül. A terasz térburkolata szintben csatlakozik a meglévő térburkolathoz. A terasz oszlopai körül és a kiszolgáló pultok ill. a bejáratok előtt a járdában taktilis, kontrasztos burkolati jelzést kell alkalmazni vakok és gyengénlátók számára. A pultokhoz kerekesszékkel is szabadon hozzá lehet férni, az 1,50 m-es szabad fordulás biztosított lesz előttük. A pultok magassága 90 cm, akadálymentesen elérhető. A fedett terasz és homlokzat világítása egyenletes és káprázásmentes lesz. Látássérültek számára az alkalmazott homlokzati anyagok kontraszthatása biztosított lesz. Az oszlopok és a nyílászárók színe az általános homlokzattól eltérő. Információ: Az üzlet nyitvatartási idejét és egyéb vonatkozó információkat közölni kell a bejáratnál ill. a kiszolgáló pultoknál. Az információs táblát szemmagasságban, legfeljebb 90-180 cm között kell elhelyezni. A táblák és jelölések jó megvilágításához – ahol szükséges – helyi világítás alkalmazása szükséges. A síkírásos információk nagyméretűek (a betű nagysága min. 5 cm), egyszerű betűtípussal (pl. Helvetica, Ariel) írottak legyenek, kontrasztos háttérrel. A tábla matt felületű legyen, tükröződésmentes. A szöveges feliratokra jellemző, hogy azok legyenek rövidek, tömörek, lényegre törők és egyértelmű jelentésűek. Idegen szavak és mozaikszavak alkalmazása kerülendő. A feliratok talpnélküli betűtípussal írottak legyenek. Rövidebb szövegeknél a nagybetűk használata előnyösebb, hosszabb szövegeknél viszont kisbetűs írást célszerűbb alkalmazni. Értelmi fogyatékosok számára az információs táblákat egyszerű, könnyen érthető piktogramokkal is el kell látni. A funkcionális jelölés (színe, szimbóluma) egy adott létesítményen (üzleten) belül, azonos információt hordozzon. 388


3.4.1. Egy, vagy néhány ingatlanra kiterjedő építési, ingatlanfejlesztési projekt 38. táblázat: A magánszféra építési és fejlesztési lehetőségei az akcióterületen 2.1. 2.1.-A 2.1.-B 2.1.-C 2.1.-D

Egy, vagy néhány ingatlanra kiterjedő építési, ingatlanfejlesztési projekt Meglévő hajóállomáshoz és kikötőhöz kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúrák fejlesztése. A Parti sétánytól délre található lakóterületek részleges vagy teljes szanálása a központi vegyes (szolgáltató, szállásadó, vendéglátó, kölcsönző) funkcióknak, és a sétány nyugati térfalának megújítása céljából. Jachtkikötő létesítése és kapcsolódó parti klubház (étterem, kávézó, öltöző, zuhanyzó, Wc, értékmegőrző, kölcsönző, stb.) létesítése a kijelölt területen. A közparki infrastruktúrához kapcsolódó, egységes dizájn alapján tervezett közparki szolgáltató egységek (kávézó, wc, kölcsönző, gyerekmegőrző, stb.) létesítése.

3.4.2. Potenciális kiegészítő beruházások (felújítások) 39. táblázat: A magánszféra kiegészítő beruházási lehetőségei az akcióterületen 2.2. 2.2.-A 2.2.-B 2.2.-C 2.2.-D 2.2.-E 2.2.-F 2.2.-G 2.2.-H 2.2.-I

Kiegészítő beruházások (felújítások, üzemeltetések) Vendéglátás üzleteinek fejlesztése (Platán téren ROP pályázat keretében) Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése (Platán téren ROP pályázat keretében) A „Bastille” épületének a koncepcióba illeszkedő üzemeltetési lehetőség megtalálása, esetleges átépítése. A ma használaton kívüli üzletsor felújítása, környezetrendezése, üzembe helyezése. A homokos fövenyhez (lido) kapcsolódó szórakozási lehetőségek (vízi zorb, úszó sziget, vízi sporteszköz bérlés, stb.) infrastruktúrájának kiépítése, üzemeltetése. Fix hőlégballon bázis (kilátópont) kiépítése és üzemeltetése a feltöltés területén (a közparkban). Várdombi Kaland- és Szabadidő Park és a Gömbkilátó fejlesztése Volt BB területének (Bárány kúria) idegenforgalmi, rekreációs, zöldfelületi fejlesztése A Platán térre néző vendéglátó egység (Pierot’s) területi bővítése, fejlesztése

3.5. A pályázaton kívül a tevékenységek az akcióterületen

közszféra

által

megvalósítani

kívánt

A funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat keretein kívül a település további városfejlesztési akciók sorát tervezi megvalósítani, vagy más regionális források (például turizmusfejlesztési pályázatok) igénybevételével, vagy pedig saját erejéből, esetleg további partnerek bevonásával. A funkcióbővítő város-rehabilitáció pályázati lehetőségei csak gyújtószikrái lehetnek ennek a folyamatnak, melynek menedzselése már egy jól prosperáló városfejlesztő társaság segítségével, esetleg konzorcionális partnerek bevonásával képzelhető csak el. Az akcióterületen megoldásra váró, eddig nevesített feladatokról az alábbi táblázat tájékoztat:

389


40. táblázat: A közszféra által megvalósítani kívánt további (funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázaton kívüli) tevékenységek az akcióterületen 3.1. A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok A Platán strand melletti, a Balaton jogi határán kívül eső, feltölthető kis öböl területének 3.1.-A megszerzése bevédett fövenyes part (lido) kialakítása céljából. A Szentmihályi utca - Parti sétány - Kikötő utca korzó tengelyének meghosszabbítását célzó (Strand sétány korrekció) telek és úthálózat rendezéssel a jelenleg kiszabályozott 3.1.-B (részben még el nem épített) telek- és úthálózat struktúra átrendezését célzó elővásárlási jog bejegyzése, telkek megszerzése, rendezési terv és telekosztás módosítása. A rendezési tervben jelölt – ma a Balaton víztestéhez tartozó – új jachtkikötő létesítését 3.1.-C célzó területszerzési, tervezési, engedélyezési folyamatának elvégzése. A vasútállomástól északra található MÁV teherpályaudvar területének megszerzése 3.1.-D többlet parkoló és városi sétány kialakítása céljából. 3.2. Terület-előkészítési feladatok A Strand sétány korrekcióval összefüggésben lévő meglévő kerítések, burkolatok, 3.2.-A melléképületek bontása, tereprendezés. A feltöltés területén található útvonal-hálózati elemek, elavult építmények, játszószerek, 3.2.-B világítótestek, utcabútorzatok bontása a feltöltés területén található közpark fejlesztés kialakítása érdekében. A Parti sétány nyugati részén található elavult, a koncepcióba nem illő burkolatok, 3.2.-C világítótestek, bontása, tereprendezés. Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve 3.3. fejlesztésével kapcsolatos feladatok A part menti akcióterület-rész felszíni vízelvezetésének rendezése, csapadékvíz 3.3.-A csatornahálózat kialakítása, közterület rendezés. Kikötő utca korzóvá történő átépítése (kapcsolódó kerékpársávval és párhuzamos 3.3.-B parkolással). Parti sétány nyugati szakaszának korzóvá történő átépítése (kapcsolódó kerékpársávval 3.3.-C és párhuzamos parkolással). 3.3.-D Új jachtkikötő klubházhoz történő szükséges közmű és feltáró út kiépítése. A feltöltés területén újonnan kialakítandó közpark közművesítése és sétaút hálózati 3.3.-E kiépítése. 3.3.-F Új parkoló felület létesítése a kikötő és a jachtkikötő kiszolgálására. Szentmihályi utca korzóvá történő átépítése (kapcsolódó kerékpársávval és párhuzamos 3.3.-G parkolással). Közterületi kamerarendszer kiépítése a forgalmas településrészeken, illetve forgalmi 3.3.-H csomópontoknál. A történeti városközpont közterület rendezése, zárt csapadékvíz csatornahálózat 3.3.-I kiépítése. 3.3.-J A part menti akcióterület-rész forgalomrendezése (egyirányúsítás) A 70-es út Vörösmarty tér menti szakaszának sávszűkítése, a parkoló, gyalogos, 3.3.-K zöldfelületek növelése. A Platán sor és Vörösmarty tér közötti kapcsolat rendezettebb, városiasabb, a teret a 3.3.-L Platán sor korzóival összekötő nívósabb kiépítése, gyalogos és kerékpáros keresztirányú forgalmat jobban priorizáló csomópont kiépítése. 3.3.-M Légvezetékek földkábelre történő cseréje 3.3.-N Parti sétány fejlesztése 3.3.-O Parkoló terület kialakítása a jelenleg alulhasznosított vasúti területen. Gyalogos átkötés biztosítása és kiépítése a városközpont irányából az Alkotmány utca 3.3.-P felé (új szintbeli gyalogos vasúti átjáró biztosításával).

390


3.3.-Q 3.4. 3.4.-A 3.4.-B 3.4.-C 3.5. 3.5.-A 3.5.-B 3.5.-C 3.5.-D 3.5.-E 3.5.-F 3.6. 3.6.-A 3.6.-B 3.6.-C 3.7. 3.7.-A 3.7.-B 3.7.-C 3.8. 3.8.-A 3.8.-B 3.8.-C 3.9. 3.9.-A 3.9.-B 3.9.-C

3.9.-D 3.9.-E

Egy ütemben a 70-es út sávszűkítésével, a forgalmi sávok egy részén fásított parkoló felület létesítése az idényjellegű akcióterületi gépjármű forgalom terhelés csökkentése, és a városközpont jobb parkoló ellátása érdekében. Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok Fásított P+R parkolóhelyek kialakítása az idényjellegű akcióterületi gépjármű forgalom terhelés csökkentése érdekében a vasúti teherpályaudvar helyén. Gyalogos-kerékpáros prioritású, akadálymentesített közvetlen tengely létesítése a Fürdő köz és a MÁV teherpályaudvar átépítésével vasútállomás és a Sziget-strand között, a kikötői korzó hálózatra való rácsatlakozással. A Szentmihályi utca és Matróz köz akcióterületen kívüli szakaszának korzóvá történő átépítése (kapcsolódó kerékpársávval és párhuzamos parkolással), kapcsolódva a parti sétányhálózathoz. A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Strand sétány korrekcióhoz kapcsolódó fasor telepítése. A feltöltés területén található, újonnan kialakítandó közpark kertépítészeti rendezésével kapcsolatos zöldfelület fejlesztés a kapcsolódó parkbútorozással és a világítás kiépítése. A Széchenyi utca új keresztmetszeti kialakításával összhangban történő növénytelepítés. Parkoló fásítás, fasor kialakítás a kapcsolódó MÁV teherpályaudvari fejlesztéssel összhangban. Parkoló fásítás, fasor telepítés a 70-es út szűkítésével és az ott létesítendő parkoló felületek kialakításával összhangban. Árpádházi Szent Erzsébet Emlékpark fejlesztése. Kármentesítési és környezeti rehabilitációs tevékenység A meglévő nádas foltok rehabilitációs munkálatai, integrált élőhely fejlesztés és mérnökbiológiai partvédelem. Kápolnadomb zöldfelületi rekonstrukciója. Várdomb zöldfelületi rekonstrukciója. Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok Gyermekfoglalkoztatásra, megőrzésre keretet nyújtó objektum létesítése. Homokos föveny (lido) kialakítása a Platán strand keleti öblében. A Buborék Élménystrand kiépítése – strandfejlesztés. Építési, telekalakítási feladatok A Strand sétány korrekciójával kapcsolatos telekalakítási feladatok, a Strand sétány kiszabályozása a vízpartig a Sziget strand telkének terhére. A Tenisz szálló helyén történő (közösségi célokat is szolgáló) vendéglátó, szolgáltató, szállásférőhely komplexum építése. Egészségcentrum bővítése. Közszolgáltatási feladatok Fizető parkolás rendszerének kiépítése. Turisztikai információs pont kiépítése. Bérbicikli (Bike Sharing) rendszer kiépítése (kapcsolódó bérelhető reklámfelületek kiépítésével) a kemping mellett, a hajóállomáson, az akcióterület városközpont felőli oldalán és a vasútállomáson (esetleg a Platán Téren és a feltöltés területén) létesítendő automata terminálok kiépítésével. Ingyenes (vagy egy „Boglár Kártyához” köthető) Wifi rendszer kiépítése az élménystrand, a korzók, a szabad strandok, élményfürdő, a kikötők, a kemping, a sportterületek és a feltöltés területén. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kiépítése.

391


3.6.

A tervezett fejlesztések várható hatásai

3.6.1. Gazdasági hatások A beavatkozások eredményeként vonzó települési környezet és infrastruktúra alakítható ki, javulnak az életkörülmények, a vállalkozások és a helyi szervezetek működési környezete, hozzájárulva ezzel a helyi gazdasági potenciál és különösen a turisztikai lehetőségek jobb kihasználásához is. A jobb és biztonságosabb települési környezet hozzájárul a megfelelő területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet javításához. A térségben a magasan képzett munkaerő számára vonzó élettér alakul ki. Erősödnek a helyi közösségi élet infrastrukturális feltételei, ami a hátrányosabb helyzetű csoportok reintegrációját is elősegítheti. A vonzó települési környezet kedvez a vállalkozások betelepedésének is, ami egyrészt munkahelyteremtést, másrészt az életszínvonal emelkedését, harmadrészt a helyi, iparűzési adók növelését eredményezi. A fejlesztett part menti terület még inkább megtölthető élettel, aminek következtében újabb vállalkozások letelepedését, a szolgáltatási kör bővülését várjuk. A projekt jövedelmet termelő projekteket is tartalmaz, minta helyi vállalkozók bevonásával tervezett vendéglátó és kiskereskedelmi üzletek fejlesztése, a gyermekfoglalkoztató kialakítása és működtetése, valamint az árusító pavilonok építése. Ezek eltérő gazdasági hatás fejtenek ki. A vendéglátó és kiskereskedelmi üzletek fejlesztése révén – kapcsolódva a projekt közösségi és közterület fejlesztéseihez, a vonzóbb élettér kialakításához –, a helyi vállalkozók munkakörnyezete és társadalmi helyzete javul, erősödik jövedelemtermelő képességük, ami a város iparűzési adó bevételét is erősíti, valamint újabb fejlesztéseket generálhat. A gyermekfoglalkoztató kialakításával elsősorban a szolgáltatási környezet bővítése, ezáltal a desztináción belüli, potenciális látogatói szempontból jobb megítélés elérése a cél, itt a működési költségek kitermelésén túl az alapvető elvárás a közvetett gazdasági haszon elérése (szülők felszabadult szabadidejének hatékony eltöltéséből fakadóan). Az árusító pavilonok építésével megfelelő helyszín alakul ki minőségi kiskereskedelmi termékek árusítására, a potenciális vendégkör jobb elérésére. A pavilonok bérlőinek jövedelmi helyzete javulhat, ami a város iparűzési adó bevételét is erősíti, valamint újabb fejlesztéseket generálhat. A fejlesztések a városban olyan gazdasági-társadalmi környezet kialakítását célozzák, amely a helyben élők életminőségének javításához, fenntartásához szükséges feltételeket megteremti, melyek a következők:  A település városközponti területének fejlesztése, funkciókkal történő bővítése és megerősítése a helyi lakossági igények kielégítésén túl, a Balaton jelentős turisztikai forgalmából adódó látogatói igényeket is magas szinten kiszolgálja.

392








A város térségi szerepének erősítését tovább kell folytatni. A térségi szerep a turizmus, az oktatás, a közművelődés, az egészségügyi alapellátás és a közigazgatás jogszabályok által meghatározott részeire terjed ki, ezen belül jelen projekt a turizmust és a közművelődést erősíti. A helyben foglalkoztatás feltételeinek megerősítése egyrészt új, közvetlen munkahelyek létesítésével, másrészt a fejlesztések hatására várt közvetett munkahelyteremtés által. Az Önkormányzatnak folytatnia kell a táji-, a természeti és az épített környezet védelmét szem előtt tartó önkormányzati politikát, amely a fenntartható fejlődés alapja. Fontos, elérendő cél, hogy a lakosság, különösen a felnövekvő nemzedék számára a város épített örökségének és természeti értékeinek védelme magától értetődővé váljon, tudatosodjon azon gondolat, hogy ezen adottságok határozzák meg Balatonboglár jövőjét.

3.6.2. Társadalmi hatások Helyi identitás erősítése A projekt eredményeként Balatonboglár parti zónája egy egyedi, karakteres szabadidő elemmel gazdagodik. A bUBORÉK játszótér, a kapcsolódó termékformáló tevékenységek révén olyan ismert és népszerű attrakcióvá válhat, melyre a helyi lakosok büszkék lehetnek és amellyel az ide látogatók azonosíthatják Balatonboglárt. Környezettudatos szemlélet erősítése A projekt részeként megújul a Platán sor és a Parti sétány egy szakasza, ahol a parkoló helyén gyalogos korzó kerül kialakításra. A beavatkozás értékvállalást jelez, melyben a fejlesztők mind a helyi lakosok, mind pedig a látogatók számára jelzik, hogy a település Balaton parti központjának védett fasorai mentén az aktív szabadidős és rekreációs tevékenységeknek kell helyet biztosítani és nem a gépkocsi tárolásnak. Egészségtudatosabb életmód népszerűsítése A beruházás keretében megújuló és funkciójukban kibővülő rekreációs terület számos lehetőséget kínál az aktívabb, egészségesebb életmódra. A megújuló korzókon a sétálásra, kerékpározásra nyílik lehetőség, míg a bUBORÉK játszótér és a multifunkcionális sport terület több gyermekkorosztály, valamint a felnőttek és az idősebbek számára is lehetőséget biztosít a mozgásra, testedzésre. Közterülethasznált, a szabadtéri tevékenységek népszerűsítése A beavatkozás a Városközponti közterületeinek megújulását, funkcióbővülését, társadalmi felértékelődését eredményezi. Ennek következtében mind a lakosok, mind a látogatók több időt tölthetnek a közhasználatú szabadtereken. A terület közösségi találkozóhely funkciója, agora jellege erősödik.

393


Állástalanság mérséklése Bár a munkahelyteremtés elsősorban gazdasági hatás, nem szabad megfeledkezni ennek társadalmi hatásairól sem. A terület, mind a közvetlen munkahelyteremtés, mind pedig a terület felértékelődése révén várható közvetett munkahelyteremtés révén hozzájárul az állásteremtéshez. Ez nem csak a helyi vállalkozások, de a helyben munkát találók és családjaik számára jelenthet biztosabb megélhetést, magasabb társadalmi megbecsültséget, továbbá a közösség megtartó erejének növekedését. Közbiztonság javítása A megújuló közterületek jobb átláthatósága, a közvilágítás megújítása növeli egyrészt a területhasználók biztonságérzetét, másrészt elriasztja a potenciális bűnelkövetőket. A közterületek intenzívebb használata az erőszakos bűncselekmények elkövetési esélyét csökkenti, azonban a nagyobb tömeg bizonyos bűncselekmények (pl. zseblopások) számára kedvezőbb feltéteket teremthet. A közterület használók figyelmét ezért fontos felhívni ezekre a veszélyekre.

3.6.3. Esélyegyenlőségi hatások Fogyatékosok, mozgáskorlátozottak A terület felújítása során a fejlesztések akadálymentesített, jobban átlátható és átjárható környezetet teremtenek. Ennek révén a terület használhatósága a mozgás-, valamint a látás korlátozottaknak, továbbá a babakocsival közlekedőknek egyaránt megkönnyíti a közlekedési lehetőségeit. A rekreációs területek többsége közhasználatú területként kerül kialakításra. A bUBORÉK játszótér területén történő fejlesztések egy része ugyancsak díjmentesen használható lesz. A fejlesztés célja, hogy a vizes játszószerek mellett olyan színvonalas egyéb játszóeszközök kerüljenek kialakításra, melyek a területhasználati díjat megfizetni nem tudók számára is színvonalas rekreációs lehetőségeket biztosítanak. A tervezett fejlesztések jelentős mértékben javítják a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségét. A jelenleg rossz minőségű utak felújításra kerülnek. A jelenlegi murva- és gyöngykavicsburkolatot kerekesszékkel, illetve babakocsival járhatóvá válnak. A vízhez, fürdőzéshez való könnyebb hozzáférést a lépcsők helyett, a homokos part kialakítása segíti elő. A strand és a feltöltés területén a burkolatszegélyek kialakítása a vakok jobb tájékozódását is segíti. Alacsony státuszú lakosok Az akcióterület sajátságaiból fakad, hogy – a magas ingatlanárak miatt – alacsony státuszú lakossággal nem rendelkezik, beköltözésük a jövőben sem várható. A demográfiai struktúrát a fejlesztések nem befolyásolják. A közjavakhoz, a közszolgáltatásokhoz és a fizikai infrastruktúrához való hozzáférésük – Balatonboglár nyitott várospolitikájának köszönhetően – eddig is számos tekintetben megoldott volt, mivel a szabad strand és a hozzá tartozó infrastruktúra ingyenes. A fejlesztések jelentős része ezután is ezt a szándékot tükrözi. 394


A területen szervezett ingyenes programok, családi események e társadalmi csoportok közérzetét és kulturális épülését ugyanúgy szolgálják. A programok és fejlesztések kommunikációjukban a családokra összpontosítanak, így szegregációt, előítéleteket nem, ugyanakkor pozitív üzenetet közvetítenek a gyakran sokgyermekes hátrányos helyzetű családoknak. A foglalkoztatás terén elsősorban a megnövekedett mennyiségű és minőségű zöldfelület gondozása biztosít lehetőségeket (a zöldfelület-gazdálkodás jelenleg is részben a szociális foglalkoztatást is szolgálja). A városban rendszeresen szervezett zöldfelület megújítási programokon e foglalkoztatottak is részt vesznek, ami elősegíti társadalmi interakcióik bővülését, önbecsülésük erősödését, integrációjukat. A zöldterületek fejlesztésében, a pilot projektek megvalósításában szintén ilyen akciókra kerül sor és közhasznú foglalkoztatással mind a kivitelezés, mind a fenntartás bővíthető. A fenntartási munkák jellege miatt szinte egész évben biztosítják a foglalkoztatást szemben a szezonális munkákkal (pl.: rakodás, betakarítás stb.), amivel sok helyi alacsony státuszú lakos igyekszik eltartani magát, vagy családját.

3.6.4. Környezeti hatások A tervezett beavatkozások döntő többsége a környezeti minőség javítását célozza, a környezetre gyakorolt hatásaik így leginkább a bontás, építés, átépítés során tetten érhetők. E hatásokkal együtt járó zaj-, levegő-, talajszennyezések mérsékelhetők, illetve elkerülhetők a szigorú technológiai előírások betartásával. A sétányok fejlesztése kapcsán részben a bontás során képződő (többségében inert) sitt anyagok keletkezése és elszállítása, az ezekkel járó felporzás és lerakás jelent környezeti kockázatot, amelyek a bontás során folyamatos nedvesítéssel, illetve a legális lerakás (más célra való felhasználás, pl. építési terület feltöltése) mérsékelhetők. A másik környezeti kockázatot a bontás során a védett platánok ágrendszerének, gyökérzetének, valamint törzsének mechanikai sérülésekkel szembeni védelme jelenti. Itt fokozott technológiai fegyelemmel és mechanikai sérülés elleni előzetes bevédéssel mérsékelhetők a kockázatok, az okozott károk pedig szakszerű sebtapaszolással, fokozottabb tápanyag-utánpótlással és öntözéssel csökkenthetőek. A sétány-, kerékpárút-, és parkoló fejlesztések utáni lehetséges környezeti hatás a szilárd burkolatok esetében, a nagy gyökérzónával rendelkező, radikálisan növő platánok burkolat-emelő, és feltörő hatása. E hatás mérsékelhető abban az esetben, ha a területen 10-20 cm-es vastagságú feltöltésben alakítják ki a végleges burkolatokat, és azokat megfelelő gyökérzóna elleni védelemmel (geotextília) látják el. Feltöltés esetén gondoskodni kell a fák törzsének közvetlen (elrothadást gátló) bevédéséről a törzs körüli osztályozott kulé kavics terítéssel, azok ugyanis a feltöltést csak így képesek károsodás nélkül elviselni. 395


A strand keleti része jelenleg a kisgyermekesek által kedvelt, védett rész. Az IVS által meghatározott családbarát fejlesztésnek megfelelően ezért a területen a sekély vizű, homokos parttal ellátott fürdőhely kialakítása szükséges. A fövenyes rész létrehozásakor körültekintően kell eljárni, figyelembe véve az elhabolást, az öntisztulást, a part esetleges rendszeres utántöltését és a víz alatti iszapmozgás folyamatait. Ehhez előzetes vizsgálatok, a megvalósításhoz mérnökbiológiai módszerek szükségesek. A homokos part kialakítását, a két fürdőrész elválasztását, a biztonságos fürdés feltételeit és a helyi identitás erősítését egyaránt segítheti a régi móló víz alatt elhelyezkedő töltésének felszíni jelzése. Ehhez szintén mérnökbiológiai módszerek, vagy land art technikák egyaránt alkalmazhatók, figyelembe véve a Balaton-törvény korlátait. Az élménystrand fejlesztése során az élővízbe (környezetvédelmi okokból) használt fürdővíz, kommunális szennyvíz nem kerülhet, ezek elvezetését kiépített szennyvízcsatornán keresztül szükséges elvezetni. Az előzetes közmű nyilatkozatok ehhez rendelkezésre állnak, és a megfelelő szennyvízátemelő kapacitás is megtalálható a területen. A megnövekvő területi turisztikai intenzitás a gépjármű forgalom és a zöldfelületekre nehezedő terhelés növekedését idézi elő. Az előbbit a területen bevezetendő fizetős parkolási rendszer kiépítése kompenzálhatja az egyidejű háttér parkoló kapacitások növelésével, az utóbbit pedig a fokozottabb zöldfelületi fenntartás (öntözőrendszer kiépítése, talajerő utánpótlás, rendszeres gyepesítés és felülvetés) és a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének bevezetése mérsékelhetik.

3.6.5. Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok Esélyegyenlőség 41. táblázat: Balatonboglár Város Önkormányzatra vonatkozó esélyegyenlőségi adatok Mutató neve Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) (fő) Nők száma a foglalkoztatottak között (fő) A projekt által érintettek száma (fő) Nők száma a projekt által érintett célcsoportban (fő) Roma emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő) Fogyatékos emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő)

Pályázat benyújtásakor érvényes érték

Projekt befejezésekor érvényes érték

Projektfenntartás végén érvényes érték

59

59

59

44 2 923

44 2 923

44 2 923

1 549

1 549

1 549

0

0

0

32

32

32

396


42. táblázat: A pályázó esélyegyenlőségi vállalásai a projekt kapcsán Mutató neve 6. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésbe (I/N) 10. Infokommunikációs akadálymentesítés (I/N) 13. Részmunkaidőben foglalkoztatottak száma (fő) 14. Távmunkában foglalkoztatottak száma (fő) 30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási elem is tervezett/ van (I/N) 32. Figyelembe veszi és érvényesíti a közlekedési kapcsolatok, a térhasználat és a kiegészítő létesítmények tervezésekor a nők és férfiak igényeit, vagy más esélyegyenlőségi kedvezményezettek igényeit (I/N) 34. A projekt végrehajtása során megszülető szabályozás, termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (I/N) CSALÁDBARÁT 43. Az érintett célcsoportok számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoportok képviselőivel egyeztetett módon segíti (I/N) érintett célcsoportok CSALÁDBARÁT 44. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki, nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (I/N)


Projekt befejezések or érvényes érték


I

I

I

N 1 0

N 1 0

N 1 0

N

N

N

I

I

I

I

I

I

I

I

I

N

N

N

Környezeti fenntarthatóság 43. táblázat: Balatonboglár Város Önkormányzatra vonatkozó környezeti adatok Mutató neve

Fajlagos vízfelhasználás mértéke Fajlagos energiafelhasználás mértéke

Vizsgált érték teljes vízfelhasználás termelés v. szolgáltatás egysége teljes energiafelhasználás termelés v. szolgáltatás egysége

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke

ártalmatlanításra kerülő hulladék összes hulladék mennyisége

Mértékegység m3

ProjektPályázat Projekt fenntartás benyújtásakor befejezésekor végén érvényes érvényes érték érvényes érték érték 532 532 532

fő

59

59

59

kWh

80 700

80 700

80 700

fő

59

59

59

t/év

51,3

51,3

51,3

t

160

160

160

t

160

160

160

397


Mutató neve

Vizsgált érték

A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma

kistérségben élő foglalkoztatottak száma foglalkoztatottak száma tudásmegosztásban résztvevők száma összes munkavállalói létszám

Mértékegység

ProjektPályázat Projekt fenntartás benyújtásakor befejezésekor végén érvényes érvényes érték érvényes érték érték

fő

58

58

58

fő

59

59

59

fő/év

0

0

0

fő/év

59

59

59

44. táblázat: A pályázó környezeti fenntarthatósági vállalásai a projekt kapcsán Mutató neve 1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik 3. g) Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres, és a kötelező mértéken felüli biztosítása 10. BAT technológiát alkalmaz 11. Környezeti szempontokat alkalmaz beszerzéseinél 16. Partnerség építés a projekttervezés es végrehajtás során 19. A fejlesztés hozzájárul a tájképi/ településképi/ természeti/ kulturális /építészeti érték vagy értékek megőrzéséhez 21. A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az előirt minimális zöldfelületi arányhoz képest 24. Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése 27. Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma 31. Megújuló erőforrások arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül

megújuló energiafelhasználás teljes energiafelhasználás

Mértékegység




(I/N)

N

N

N

db/év

0

0

0

db

-

0

0

(I/N

N

N

-

(I/N)

N

I

-

(I/N)

N

I

-

m2/m2

0

0

-

(I/N)

N

N

-

db

0

0

0

kWh

0

0

0

kWh

0

0

0

0

0

0

-

0

1

37. Gépkocsi használat csökkentése 38. Elő utcák fejlesztése belterületen, külterületen a közutak menten az előhelyek védelmét es a környezetszennyezés mérséklésének

db

398


Mutató neve megfelelő erdősávok es cserjék telepítése (ha nem kötelező) 40. A létrejövő létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedések történnek 43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése veszélyes hulladék 44. Veszélyes hulladék arányának mennyisége csökkentése a keletkezett összes hulladék mennyiségének arányában összes hulladék mennyisége 60. Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók, események száma

Mértékegység




(I/N)

N

N

-

t

0

0

0

t

0

0

-

t

0

0

-

db/év

0

1

-

399


3.7.

Kockázatok elemzése

44. táblázat: Kockázatok bekövetkezési valószínűsége és a projekt céljaira gyakorolt hatása Bekövetkezés valószínűsége Projekt céljaira gyakorolt hatás

kicsi

közepes

nagy

kicsi

közepes

 Lakossági elégedetlenség

 Közbeszerzési lebonyolítási  Cash-flow

 Engedélyezési eljárás  Kiviteli tervezés  Lakosság ellenérdekeltség  Környezetkárosítás  Alvállalkozók nem teljesítése  Közbeszerzési jogorvoslat

 Kooperációs  Ütemezés  Előre nem látott műszaki probléma  Kisebb összegű támogatás  Magán beruházók partnerség

 Közbeszerzési jelentkezési  Projektmenedzsmenti  Önerő hiány  Tulajdoni rendezetlenség

 Kivitelezés minőség és határidő  Környezetterhelés

nagy

400


Jelen dokumentum alapját képező projekt egy bizonyos feltételrendszer teljesülése esetén éri el azokat az eredményeket, amelyek az előző fejezetekben bemutatásra kerültek. Ennek következtében számos tényező jelenik meg kockázati elemként, melyek eltérve a várt értékektől jelentős hatással lehetnek a projekt, illetve a projektelemek működésére. 46. táblázat: Kockázatok azonosítása és kezelése Kockázat típusa

Kockázat megnevezése Közbeszerzés lebonyolítási Közbeszerzés jelentkezési

Intézményi kockázat

Projektmenedzsment

A közbeszerzési eljárások hosszadalmas lebonyolítása a projekt időbeli elhúzódását okozhatja. A közbeszerzési ajánlatkérésre nem érkezik érvényes ajánlat. A projektmenedzsment vezetés nem bizonyul alkalmasnak a feladatok komplex lebonyolítására.

Hatás (1-7)

3

2

1

6

2

6

3

3

3

4

2

3

Kiviteli tervezés

A projekt megvalósításában érintettek közötti együttműködés nem működik megfelelően. A projekt elkészített ütemterve nem reális, folyamatos csúszásokat eredményez A kiviteli tervek nem kellő részletezettséggel, késve készülnek el.

Előre nem látott műszaki probléma

A kivitelezés előre nem látott műszaki nehézségekbe, nem ismert műszaki körülménybe ütközik.

3

4

Kivitelezés minőség és határidő

A kivitelezők a munkákat nem megfelelő minőségben, nem határidőre készítik el.

4

3

Kooperációs Ütemezés

Műszaki kockázat

Hatás leírása

Valószínűség (1-7)

Kockázat kezelésének módja Közbeszerzési eljárás lebonyolításának ütemtervét reális átfutási idők figyelembevételével kell kialakítani. A közbeszerzési kiírásnak reális követelményeket kell támasztania a potenciális ajánlattevők részére. A projektmenedzsmentet segítő szolgáltatásra több ajánlattevő közül kell a legalkalmasabbat kiválasztani. A követelményeket pontosan kell definiálni. A projekten belüli feladatok világos megosztása, a felelősségi körök és hatáskörök tisztázása. Reálisan megvalósítható ütemterv készítése, megfelelő tartalékokkal, valamint gördülő tervezés a projekt megvalósításának szakaszában A tervezési szerződésben a megfelelő tartalmat rögzíteni szükséges, megfelelő kötbért kell a szerződésbe beépíteni. A tervezéshez megfelelő, lehetőség szerint naprakész alaptérképet szükséges biztosítani. A közmű szolgáltató cégekkel előzetes egyeztetést szükséges lebonyolítani. Referenciával rendelkező kivitelezők kiválasztása, kellő részletezettségű kivitelezési szerződések elkészítése, tervezői művezetés, műszaki ellenőrzés.

Hatásviselő projekt tevékenységek 1.1, 1.2, 1.3, 1.4 1.1, 1.2, 1.3, 1.4 1.1, 1.2, 1.3, 1.4

1.1, 1.2, 1.3, 1.4 1.1, 1.2, 1.3, 1.4 1.1, 1.2, 1.3, 1.4

1.1, 1.2, 1.3, 1.4

1.1, 1.2, 1.3, 1.4

401


Kockázat típusa

Pénzügyigazdasági kockázat

Társadalmi kockázat

Kockázat megnevezése

Hatás leírása


Hatás (1-7)

Kockázat kezelésének módja

4

Reális, a bírálók által elfogadható költségvetés összeállítása. Megfelelő tartalékok beépítése. A meg nem valósítható elemek más forrásokból való megvalósítása.

Kisebb összegű támogatás

A pályázat elbírálása során alacsonyabb támogatási összeg kerül megítélésre, bizonyos tevékenységek nem kapnak támogatást.

Önerő hiány

A támogatási szerződés aláírásakor az Önkormányzat nem rendelkezik az önerőhöz szükséges összeggel.

1

5

Cash-flow

A projekt kivitelezése során a támogatói kifizetések és az alvállalkozói kifizetések nincsenek összehangolva, a munka leáll, szünetel.

3

2

Lakosság ellenérdekeltség

A projekt bizonyos elemeinek megvalósítását a lakosság nem támogatja.

2

4

Lakossági elégedetlenség Környezetkárosítás Környezetterhelés

A projekt megvalósításának minőségével a lakosság elégedetlen. A kivitelezés környezetterhelése miatt a lakosság elégedetlen. A kivitelezési munkák során a területen lévő épített és természeti értékek sérülnek. A kivitelezés során a kivitelezés zaj és porszennyezése károsítja a környezetet, sérül az értékes növényzet.

3

2

1

2

4

3

3

A projekthez szükséges önerő pontos megbecsülése indításkor. A hiányzó önerő pótlásához alkalmas eszközök felkutatása(pl. kötvény kibocsátás), igény szerinti alkalmazása A projekt indításakor a munka ütemtervén, illetve a kifizetési tervén alapuló megfelelő előleg lehívása. Az alvállalkozói számlák fizetési határidejének a támogatói kifizetésekhez való igazítása. A projekt tartalmának és részleteinek meghatározása során megfelelő társadalmi kontroll biztosítása. A lakosság bevonása a megvalósításba. A kivitelezés megfelelő minőségének biztosítása. A lakosság folyamatos tájékoztatása a kivitelezés állomásairól. Határidők betartása. Az okozott kellemetlenségek minimalizálása. A kivitelezés kezdetekor az érintett épületek és növények (fák) megfelelő védelmének biztosítása. A kivitelezés felügyelete. A kivitelezés munkálatainak megfelelő ütemezése, a környezetterheléssel járó tevékenységek minimális időre való korlátozása. Lakossági bejelentések megfelelő kezelése.

Hatásviselő projekt tevékenységek 1.1, 1.2, 1.3, 1.4

1.1, 1.2, 1.3, 1.4

1.1, 1.2, 1.3, 1.4

1.1, 1.2, 1.3, 1.4

hatást a közösség, illetve a választott képviselőik viselik hatást a terület épített és természeti környezeti viseli hatást a lakó és üdülőközösség viseli

402


Kockázat típusa

Kockázat megnevezése Alvállalkozók nem teljesítése

Jogi kockázat

Közbeszerzési jogorvoslat Magán beruházók partnerség

Hatás leírása Az alvállalkozók nem a megfelelő módón (szakmai tartalom, megadott határidő)végzik el a feladatot. A közbeszerzésen vesztes cégek jogorvoslati eljárása miatt a projekt tervezett indítása késedelmet szenved. A projekthez kapcsolódó magánberuházás nem a megfelelő tartalommal, nem határidőre, nem a tervezett összegben valósul meg.


Hatás (1-7)

Kockázat kezelésének módja

1

4

Vállalkozási szerződésekben a feladatok pontos meghatározása. A kifizetéseknek a teljesítés igazolásához való hozzárendelése.

1.1, 1.2, 1.3, 1.4

2

3

Közbeszerzési szakértő alkalmazása a közbeszerzési eljárás jogszerű lebonyolításának biztosítása.

1.1, 1.2, 1.3, 1.4

4

A projektbe bevonásra kerülő vállalkozások megbízhatóságának vizsgálata. A magánberuházókkal a projekttel kapcsolatos pontos feladatokat, határidőket, összegeket tisztázó szerződés megkötése.

1.1, 1.2, 1.3, 1.4

3

Hatásviselő projekt tevékenységek

403


A projekt kockázatainak elemzése során öt típusú kockázatot azonosítottunk, ezek lehetnek intézményi, műszaki, pénzügyi-gazdasági, társadalmi és jogi kockázatok. A projektre leginkább kedvezőtlen hatással az lenne, ha a közbeszerzési ajánlatkérésre nem érkezik érvényes ajánlat illetve a kiválasztott projektmenedzsment alkalmatlannak bizonyul a feladatok komplex lebonyolítására. Ezek valószínűségét nagyon kicsinek tartjuk, de az esetleges kockázat elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a közbeszerzési kiírás reális követelményeket támasszon a potenciális ajánlattevők részére, valamint a projektmenedzsmentet segítő szolgáltatás esetében a követelmények pontosan legyenek definiálva. Szintén kockázatos, ha a projekt elkészített ütemterve nem reális és folyamatos csúszásokat eredményez. A projekt kezdését befolyásolhatja továbbá a közbeszerzésen vesztes cégek esetleges jogorvoslati eljárása is, amennyiben a közbeszerzési eljárás jogszerű lebonyolításának biztosítása érdekében nem alkalmazunk közbeszerzési szakértőt. Az ütemezés vonatkozásban elengedhetetlen tehát a reálisan megvalósítható ütemterv készítése, megfelelő tartalékokkal (idő, pénz stb.). A reális ütemezés pénzügyi-gazdasági szempontból is fontos, hiszen a munka ütemezésén alapul a kifizetések ütemezése, amely egyrészt a projekthez szükséges önerő pontos megbecsüléséhez és rendelkezésre bocsátásához, másrészt a megfelelő előleg lehívása vonatkozásában fontos. Az ebből fakadó kockázatok elkerülése érdekében a hiányzó önerő pótlásához alkalmas eszközök felkutatása és az alvállalkozói számlák kifizetési határidejének a támogatói kifizetésekhez történő igazítása szükséges. A projekt megvalósításában érintettek közötti jó együttműködés érdekében fontos a projekten belüli feladatok világos megosztása, a felelősségi körök és hatáskörök tisztázása. Emellett a projekthez kapcsolódó magánberuházások megfelelő tartalommal, határidőre és a tervezett összegben történő megvalósulásához meg kell vizsgálni a bevonásra kerülő vállalkozók megbízhatóságát és velük a pontos feladatokat, határidőket és összegeket rögzítő szerződést kell kötni. Az alvállalkozók esetében a vállalkozási szerződések megírásakor is szükséges a feladatok pontos meghatározása, valamint a kifizetéseknek a teljesítés igazolásához való hozzárendelése annak érdekében, hogy az alvállalkozók megfelelő módon végezzék el az általuk vállalt feladatokat. Jó együttműködés szükséges a fentieken túl a település lakosságával, amelyet be kell vonni a megvalósításba és folyamatosan tájékoztatni kell a kivitelezés állomásairól. A projekt tartalmának és részleteinek meghatározása során megfelelő társadalmi kontroll biztosítása elengedhetetlen. A lakossági elégedettség és érdekeltség eléréséhez fontos a kivitelezés megfelelő minőségének biztosítása, a határidők betartása, valamint az okozott kellemetlenségek minimalizálása.

404


A kivitelezés vonatkozásában már a kiviteli tervek esetében biztosítani kell, hogy ezek kellő részletezettséggel és határidőre készüljenek el. A tervezési szerződésben szükséges rögzíteni a megfelelő tartalmat és megfelelő kötbért kell beépíteni. A tervezéshez megfelelő, lehetőség szerint naprakész alaptérképet kell biztosítani, valamint a közműszolgáltató cégekkel előzetes egyeztetést szükséges lebonyolítani. Referenciákkal rendelkező kivitelezők kiválasztása szükséges annak érdekében, hogy a kivitelezők a vállalt munkákat megfelelő minőségben és határidőre készítsék el. Ezen túlmenően kellő részletezettségű kivitelezési szerződések elkészítése, tervezői művezetés és műszaki ellenőrzés is szükséges. A kivitelezés felügyelete fontos még az épített és természeti értékek megóvása érdekében is, az érintett épületek, növények vagy fák megfelelő védelmének biztosításán túl. Lehetőség szerint minimalizálni kell a környezetterheléssel járó tevékenységeket és megfelelően kezelni az esetleges lakossági bejelentéseket.

3.8.

Város-rehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve

A város-rehabilitációs tevékenységeinek tervezett kezdő időpontja: 2011.03.01. A támogatási szerződés megkötését 2011 nyarára várjuk, azonban a konzorcium vállalkozói tagjai fejlesztéseinek optimális ütemezése miatt (2011 nyarára elkészüljenek) ezen tevékenységeket legkésőbb 2011. márciusában, még a támogatási szerződés aláírása előtt, saját kockázatra meg kell kezdeni. Így a tevékenységek tervezett ütemezése a következő:  Vendéglátás üzleteinek fejlesztése: 2011.03.01. - 2011.05.31.  Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése: 2011.03.01. - 2011.05.31.  Gyermekfoglalkoztató kialakítása: 2012.03.01. - 2012.04.30.  Árusító pavilonok építése: 2012.03.01. - 2012.04.30.  Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése: 2011.10.01. - 2012.04.30.  Multifunkcionális sport és szabadidő tér kiépítése: 2011.10.01. - 2012.04.30.  Platán sor és Parti sétány fejlesztése: 2011.10.01. - 2013.02.28.  Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő szemléletformálási akciók: 2012.03.01. - 2012.04.30.  Városmarketing tevékenység: 2011.10.01. - 2012.03.31.  Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos eltöltését segítő rendezvények: 2011.05.01. - 2012.08.31.  Projektmenedzsment: 2011.03.01. - 2013.02.28.  Nyilvánosság: 2011.03.01. - 2013.02.28.  Könyvvizsgálat: 2013.02.01. - 2013.02.28.  Műszaki ellenőrzés: 2011.10.01. - 2013.02.28. A projektfejlesztés időszakában elkészített kiviteli tervek képezik az alapját a lebonyolítandó közbeszerzéseknek. A szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolítását követően kerülhet sor az építési munkálatok elindítására, eszközbeszerzés lefolytatására. A projekt végén szükséges könyvvizsgálat elvégzése, a projektmenedzsment tevékenységéhez kapcsolódóan pedig a jelentések, kifizetési kérelmek benyújtása folyamatos lesz. 405


47. táblázat: Jelen pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések tervezett ütemezése Tevékenység

2009-2010

2011. 2012. 2013. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. Előkészítés

Akcióterületi Terv Integrált Városfejlesztési Stratégia Közbeszerzési eljárások Építési engedélyezési terv Kiviteli terv Megvalósítás Projektmenedzsment Építés Vendéglátás üzleteinek fejlesztése Előkészítés, bontás Földmunka Beton munkák Térburkolat építés Előtetők építése Homlokzat felújítás Belső felújítás

Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése Előkészítés, bontás Földmunka Beton munkák Térburkolat építés Előtetők építése Homlokzat felújítás Belső felújítás

Gyermekfoglalkoztató kialakítása Belső felújítás Eszközbeszerzés

Árusító pavilonok építése Előkészítés, bontás Földmunka Beton munkák Pavilon ép. műhelyben Pavilon elhelyezés

406


Tevékenység

2009-2010

2011. 2012. 2013. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3.

Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése Előkészítés, bontás Földmunka Közmű építés Beton munkák Térburkolat építés Utcabútorok elhelyezés Zöldfelületek kialakítása

Multifunkciós sport és szabadidő tér kiépítése Előkészítés, bontás Földmunka Közmű építés Beton munkák Térburkolat építés Kandeláberek elhelyezés Utcabútorok elhelyezés Zöldfelületek kialakítása Beépített eszközök elhelyezése

Platán sor és Parti sétány fejlesztése Előkészítés, bontás Földmunka Közmű építés Beton munkák Térburkolat építés Kandeláberek elhelyezés Utcabútorok elhelyezés Zöldfelületek kialakítása

Nyilvánosság (III. sz. komm. csomag) Könyvvizsgálat Műszaki ellenőr Soft elemek Fűzépítmény labirintus Városmarketing (termékképzés) Térzene és táncprogramok

407


3.9.

Az EATT/ATT készítése során lezajlott partnerségi egyeztetések

Az akcióterv előkészítése során kiemelt hangsúlyt fektettünk a társadalmi egyeztetésre, ehhez több szakértőt is bevontunk. A hagyományos informálás és lakossági fórumok mellett számos fókuszcsoportos interjút készítettünk, és több jövőműhelyt szerveztünk. Utóbbiakról sok pozitív visszajelzés érkezett a résztvevőktől, és jelentősen javította a demokratikus kultúrát és erősítette a tervezők iránti bizalmat. Fontosnak tartjuk emellett, hogy a társadalmi párbeszéd rendszeressé váljon, mivel a tapasztalatok szerint a párbeszéd nem kielégítő a lakosság egyes csoportjai között, valamint a lakosság és a városvezetés között is javítható a kommunikáció. Szükséges ezért a participáció intézményesítése. Informálás A fejlesztések társadalmasítása, megismertetése érdekében a lakosságot folyamatosan informáljuk a városi honlapon, ahol a városfejlesztésnek külön oldalt szentelünk. A helyi újság és a helyi televíziók ugyancsak rendszeresen beszámolnak a fejleményekről. A jobb tájékoztatás érdekében készült filmanyagokat többször, különböző időpontokban is levetítik.

25. ábra: Az átstrukturált balatonboglári honlapon az IVS menüpont alatt folyamatosan feltöltöttük az IVS és az akcióterületi fejlesztés dokumentumait

Fókuszcsoportos interjúk A fókuszcsoportos interjúk kiscsoportos beszélgetések keretében, facilitátor vezetésével zajlottak. Elsődleges szerepük a hatékony információszerzés volt, de előnyösnek bizonyult a bizalomépítés terén is. A csoportok a városhoz fűződő kapcsolatuk, illetve életkoruk alapján lettek kialakítva. Ilyen csoportok voltak: intézmények képviselői, civil szervezetek képviselői, vállalkozók, építészek-fenntartók, nyugdíjasok, fiatalok, stb. A lefolytatott 8 408


interjú átfogó képet adott a helyi csoportok véleményéről, az általános hangulatról és a kötődésekről. Ezáltal kipuhatolható volt a tervezés iránya. Az interjúk során adatgyűjtés is folyt, így a résztvevők értesítése a későbbiekben is lehetséges. (A fókuszcsoportos beszélgetések összefoglalóit a terviratok c. fejezet tartalmazza).

26. ábra: A civil fókuszcsoportos beszélgetésről készült video részlete

Jövőműhelyek A jövőműhelyeket a Robert Jung és Norbert Miller által kifejlesztett módszer alapján, a helyi adottságokhoz és lehetőségekhez illeszkedően szerveztük meg és folytattuk le. Szintén kiscsoportos összejövetelek voltak. Szerepe a szereplők aktív és konstruktív gondolkodásának, az együttműködő készség fejlesztésében jelentős. Ugyancsak fontos szerepe, hogy a résztvevők megismerhetik, átélhetik a várostervezők gondolkodási folyamatát, dilemmáit, ezáltal átérzik a döntés nehézségeit és felelősségét. Lakossági fórumok A tervezői döntések alátámasztására megvizsgáltuk a régebbi, az akcióterülethez köthető lakossági fórumok jegyzőkönyveit is. A területre elkészült táj- és kertépítészeti koncepcióterveket 2009. december 2-án szintén lakossági fórum keretében vitattuk meg az érdeklődőkkel, amelyet a Boglár TV is közvetített.

409


27. ábra: Mi épüljön a feltöltés területén? - a lakossági fórum képei

A lakossági egyeztetéseken elhangozott javaslatok kezelése Az egyeztetések során számos javaslat hangzott el a helyiek részéről, ami azt erősítette meg, hogy az akcióterület fejlesztését igen fontosnak tartják. A felvetések egy részét a helyszínen vitattuk meg, és ott közös döntés született a beillesztés lehetőségéről vagy az elutasításról. Emellett minden egyes véleményt rögzítettünk írásban, valamint film- illetve videofelvételek készültek az egyes eseményekről a későbbi viták eldöntése, valamint az információvesztés elkerülése végett. A számos egyeztetés következménye, hogy a terv gerincét nem a tervezők ötletei, hanem e javaslatok adják. Néhány jelentősebb lakossági javaslat és válaszok 1. Fövenyes part kialakítása: Az egyeztetések során sokan felvetették a fövenyes part kialakítását, ami – a balatonlellei példa alapján – gazdaságilag profitábilis és a családbarát koncepciónak is megfelel. A javaslatot beépítettük a tervbe. 2. Szálloda vagy apartman házak építése a feltöltés területén: A Balaton-törvény nem teszi lehetővé ilyen objektumok létesítését a közpark területén, átminősítését sem engedi. Az indokokat helyben közöltük. 3. Élménystrand létesítése: Szintén a balatonlellei példa alapján javasolták. Beépítettük a tervbe ügyelve arra, hogy a két létesítmény karaktere eltérő legyen, ezáltal ne konkuráljanak.

410


4. Karakteres elem létrehozása: A javaslat beépült a döntéshozatali folyamatba, ez alapján az akcióterületen megvalósítandó élményfürdő pályázati anyagainak elbírálásakor fontos szempont volt a javasolt „karakteres” elem megjelenítése. Így nyert a Buborék park koncepciója. 5. A Platán teret és a Hajóállomást összekötő korzó kialakítása: Régebbi (2006) lakossági fórumon felvetett ötlet volt, amit szintén beépítettünk a tervbe. Civil fórum a projektfejlesztés időszakában a „soft” tevékenységek megvalósításához A pályázati útmutató, valamint az „Útmutató közvetett támogatások lebonyolításához város-rehabilitáció keretében” című dokumentum alapján a 15 millió Ft-ot meghaladó „soft” tevékenységek, költségek esetén szükséges közvetett eljárásrend alkalmazása. Balatonboglár pályázati projektje esetében tehát nem kötelező a közvetett eljárásrendet alkalmazása, mivel csak 9 millió Ft került betervezésre a „soft” tevékenységekre. Balatonboglár Város Önkormányzatának terve, hogy minél szélesebb körben bevonja a helyi civil szervezeteket az említett „soft” tevékenységek megvalósításába, így civil fórumot is szervezett annak érdekében, hogy felmérje a helyi civilek érdeklődését, együttműködési hajlandóságát. A fórum megtartására 10 civil szervezet és 5 magánszemély részvételével 2010. április 25én Balatonbogláron, a Lukács Károly Városi Könyvtárban került sor. A fórum tárgya a DDOP-4.1.1/A-09-1f-2010-0007 azonosítószámú, „Balatonboglár városközpont parti területeinek integrált, családbarát fejlesztése” című pályázat „soft” elemeinek ismertetése, a megvalósításukhoz kapcsolódó ötletek, vállalások, valamint jelentkező igények felmérése, összegyűjtése. A fórumon a következő civil szervezetek vettek részt és írták alá a „Soft” tevékenységek megvalósításához történő csatlakozásról szóló szándéknyilatkozatot:  Balatonboglár-Hács-Somogyvámos Társult Evangélikus Egyházközösség,  Balatonboglári Orgonáért Alapítvány,  Boglári Általános és Zeneiskola, Óvoda,  Budai Művészképző Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,  Dél-balatoni Borút Egyesület,  622. Gaal Gaston Cserkészcsapat,  „Helyiérték” Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesülete,  Megértés Nyugdíjas Egyesület,  Nosztalgia Nyugdíjas Klub,  Szellemkép Kulturális Egyesület Pécs/Balatonboglár.

411


A fórumon elhangzott észrevételek, ötletek: 1. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő szemléletformálási akciók  A kialakítandó fűzépítmény megépítésében minden megjelent szereplő részt kíván venni.  A helyi cserkészcsapat és a helyi nyugdíjas egyesületek szándékukat nyilvánították ki a szervezésben, részvételben: a cserkészek gyerekprogramokkal, ügyességi vetélkedőkkel, a nyugdíjasok főzőprogramokkal segítenék a megvalósítást és a népszerűsítést, a program vonzerejének növelését.  Dömötör Tamás (PhD, tájépítész mérnök, participációs szakértő) felajánlotta, hogy segít tájépítész és ökológus egyetemi hallgatók részvételének megszervezésében.  Czöndör István evangélikus lelkész egy ökotudatosságot fejlesztő tanösvény kialakítását javasolta a helyszínen, esetlegesen a mesejátszótérhez vagy a fűzépítményekhez kapcsolódva.  Szabó Éva képzőművész szintén a környezettudatosság további erősítését javasolta, összekapcsolva olyan szolgáltatások fejlesztésével, amely a kevésbé tehetős családok számára is lehetőséget nyújt a hasznos időtöltésre. Ehhez felajánlotta segítségét az ötletek, tervek kidolgozásában. Konkrét javaslata volt további fűzépítmények létrehozása, amelyek fedett (szélvédett, napvédett) gyermekfoglalkoztatóként szolgálhatnak. Javasolta, hogy a fűz legyen a város arculatának egyik hangsúlyos eleme. 2. Városmarketing  Kapitány Mária keramikus felajánlotta, hogy az arculatot tükröző kerámiatárgyakat készít. Csere Andrea önkormányzati képviselő – Szőlőskislak tanácsnoka – és Kapitány Mária részt vesz a helyszínen létesített foglalkoztatókban kézműves foglalkozások vezetésében.  Szabó Éva javasolta olyan tárgyak készítését, amelyek a mai igényeknek megfelelnek, korszerűek. Javasolta, hogy fűzből készített ajándéktárgyak is készüljenek. Ehhez ötletek kidolgozásában is részt vesz.  Szabó Éva javasolta továbbá, hogy olyan tájékoztató rendszert is dolgozzunk ki, amely a parti részekről a város más területeire is felhívja a figyelmet.  Rigó Nikolett javasolta, hogy egy új, aktuális fotósorozatot készítsenek a városról, mert csak régi fényképek népszerűsítik a települést.  Czöndör István és Szalai Tünde (Varga Béla Városi Kulturális Központ igazgatója, „Helyiérték” Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesülete vezetője) vállalta, hogy a város arculatának erősítése érdekében együttműködnek a már meglévő kulturális programok kibővítésében. Ennek keretében az evangélikus templomban fotókiállításokat és koncerteket szerveznek.

412


3. Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos eltöltését segítő rendezvények  Türjei Attila (Boglári Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda igazgatója) vállalta, hogy az általános iskolai oktatásban a helyismeret oktatását hangsúlyosan jelenítik meg. Ugyancsak vállalta, hogy átgondolják a jeles napok megünneplésének ütemtervét, hogy több helyszínen és programon legyenek jelen az iskolások. Ehhez egyeztet Mészáros Miklóssal (Mathiász János Középiskola és Szakiskola igazgatója) és Dömötör Tamással. Konkrét eseményként került megemlítésre pl. a Madarak és fák napja, a Föld napja, az Önkéntesek napja, stb.  Dömötör Tamás javasolta a szűk körű (ún. kiscsoportos) megbeszélések további folytatását, tekintettel arra, hogy az eddigi egyeztetések nagyon gyümölcsözőnek bizonyultak. Szükségesnek tartja a beszélgetések rendszeresítését.  Czöndör István felajánlotta, hogy az evangélikus templom előtt teázót hoznak létre, ahol az együttes időtöltés, beszélgetések lehetővé válnak. Koncertek szervezését is vállalta.  Szabó Éva javasolta, hogy a helyi családok megtartása érdekében az ő igényeiket is kiemelten vegyék figyelembe.  Czöndör István felajánlotta, hogy baba-mama kört hoznak létre közösségteremtő szándékkal. A város-rehabilitációs pályázat „soft” elemeinek megvalósításával kapcsolatban az alábbi konkrétumok születtek: 1. A „Helyiérték” Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesülete lesz az a szervezet, amely a „soft” elemek megvalósítását szervezi úgy, hogy összefogja a helyi civileket, szétosztja közöttük a feladatokat és koordinálja a programokat. 2. Mindenképpen bevonásra kerülő civil és egyéb szerveztek: a. Zeneiskola, b. Budai Művészképző Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, c. 622. Gaal Gaston Cserkészcsapat, d. Szelence Gyermeknéptánc Alapítvány, e. Etüd Egyesület, f. Megértés Nyugdíjas Egyesület. A megbeszélésen további számos ötlet hangzott el, amely a városmarketinget, a városfejlesztést és a közösségépítést szolgálják, de közvetlenül nem kapcsolódnak a jelenleg pályázati projektekhez, illetve nem a civil részvétel közvetlen eszközei, de ezek továbbfejlesztését hasznosan szolgálhatják. Ezeket csak röviden soroljuk fel:  nagy homokozó létesítése a Balaton partján, amely fedhető (pl. egy fűzépítménnyel, pergolával), 413


    

korcsolyapálya kialakítása (akár a homokozó területén), „fűzbuborék” vagy „nádbuborék” létesítése a Balatonban, fürdőházak újralétesítése, a régi móló újbóli jelzése, „felidézése”, épületek terének kibővítése kapcsolódó fűzépítményekkel.

A jelenlévő civil szervezetek felhívással fordulnak a város többi civil szervezetéhez, intézményeihez és a vállalkozókhoz, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék a város megújítását célzó pályázatok megvalósítását, amelyeknek külön jelentőséget ad, hogy 2011-ben lesz Balatonboglár 800 éves. Az IVS-ben tett megállapítások szerint Balatonboglár számára a partnerségek erősítése kiemelten fontos. Ezt egyrészt a nehéz gazdasági helyzet, másrészt a helyi társadalom önmagáról, illetve az egyes felek egymásról alkotott képe is indokolja. Mindkét szempontból fontos a társadalmi kohézió erősítése, mivel a jelenlegi helyzetből csak egy megerősödött helyi közösségnek van esélye kilábalni. Az erős belső kohézió megteremtése elsődlegesen a bizalom megerősítésével érhető el, elsősorban a helyi vezetés és a lakosság között, amiért mindkét félnek tennie kell. A társadalmi kohézió erősítésének eszközei:  A kommunikáció erősítése: Célul kell kitűzni, hogy a meglévő kommunikációs eszközökön áramoltatott információ gyorsabban, hatékonyabban jusson el a felekhez (széles körben ad információt jelenleg a helyi TV és újság, de az információk aktualitása nem mindig megfelelő). Az ilyen, egyirányú kommunikációs eszközöknél több alkalmat kell adni a lakossági megnyilatkozásoknak. Törekedni kell a valódi párbeszédet biztosító kommunikációs módok hangsúlyosabbá tételére (pl. Internetes felületek javítása, Internet oktatás). Meg kell találni a közvetlen (szóbeli) kommunikáció leghatékonyabb, legszélesebb köröket elérő, párbeszédet lehetővé tevő módjait (pl.: fogadóórák, fórumok).  A demokratikus kultúra fejlesztése: E téren kiemelt szerepe van a helyi közintézményeknek. Az iskolák a nevelési programjukba építhetik be, illetve olyan gyakorlati programokat szervezhetnek a diákoknak, ahol a demokratikus viselkedést elsajátíthatják. A Városi Művelődési Központ és a Városi Könyvtár ilyen céllal szervezhet programokat, rendezvényeket.  A társadalmi interakciók növelése: Az említett intézmények, valamint a társadalmi szervezetek közös programok, találkozók szervezésével erősíthetik a kohéziót. Az ilyen rendezvényeken javasolt a részvétel a döntéshozói oldalról is, mivel a közvetlen interakciók hatékonyak a párbeszéd kialakításában, egyben a korrekt információk átadását is segíthetik.  Tudatos (célzott) közösségfejlesztés: A helyi közösség szervezésére hivatásos közösségfejlesztők megbízásával kerülhet sor. A szakemberek segítenek az esetleges

414




konfliktusok, ellentétek feloldásában, illetve eszköztárat adnak a továbbiakban a közösség önfejlesztésére. Környezetfejlesztés: A társadalmi rendezvények megrendezésére, az emberek találkozására alkalmas közterületek (közparkok, játszóterek) és középületek és vendéglátóipari egységek szintén segítik a közösség megerősödését. Ehhez szükséges a megfelelő környezetminőség biztosítása, a szükségleteket kielégítő nagyságú terek létrehozása és a megfelelő atmoszféra megteremtése.

Az Önkormányzat nehéz helyzete miatt a feladatok megosztása terén partnerség kialakítása kulcsfontosságú a helyi civil szervezetekkel valamint a vállalkozói szférával is. Már az IVS is megfogalmazza, hogy lehetőséget kell keresni olyan megoldásokra, amelyek bizonyos közfeladatok ellátását a civil- és magánszféra bevonásával oldják meg. A feladatok részbeni átadása esetén javasolt a körültekintő előkészítés, valamint a nyilvánosság és a civil kontroll biztosítása. A közfeladatok megosztását úgy kell elvégezni, hogy az a közösség számára hosszú távon értéket teremtsen. A partnerség erősítésében az Önkormányzat, a helyi intézmények és a helyi civil szervezetek lehetnek kezdeményezők. Ennek a kezdeményezésnek az első lépése lehet a megvalósuló „soft” tevékenység (illetve annak elemei), melyet az Önkormányzat a helyi civil szervezetekkel közösen szervez meg és bonyolít le.

415


4.

PÉNZÜGYI TERV

A projekt pénzügyi elemzése során az alábbi kiinduló adatokkal számoltunk és az alábbi általános feltevéseket vettük figyelembe: 48. táblázat: Kiindulási adatok

Kiindulási adatok Nominál pénzügyi diszkontráta Társadalmi diszkontráta Infláció Reálkeresetek növekedése Vizsgált referencia időszak

8% 5,5 % 3% 3% 15 év

Általános feltevések:  Az elemzések során folyó áron, a fejlesztési különbözet módszerére támaszkodva számoltunk.  Balatonboglár Város Önkormányzata nem alanya az ÁFÁ-nak, és jelen projekt vonatkozásában sem igényli vissza az ÁFÁ-t.  A konzorciumi tag vállalkozók alanyai az ÁFÁ-nak, a projektelemeik vonatkozásában visszaigénylik az ÁFÁ-t.  A projekt fenntartási időszaka 5 év.  A költség-haszon elemzésben vizsgált időszak 15 év.

4.1.

Beruházási költségek

A beruházási költségek bruttó összegben kerülnek megadásra. A projekt költségei között szerepelnek projekt-előkészítési, projektmenedzsmenttel kapcsolatos költségek, beruházási típusú költségek és igénybe vett szolgáltatások költségei is. A projektet 2011 márciusában kívánja a projektgazda megkezdeni és a megvalósítás tervezett befejező dátuma 2013. február. A projekt megvalósítása 24 hónapra tehető. 49. táblázat: Tevékenységek tervezett költségvetése és támogatási intenzitásaik Projektköltség I. Előkészítési költségek 1.1. Akcióterületi Terv 1.2. Integrált Városfejlesztési Stratégia 1.3. Közbeszerzési eljárások 1.4. Tervek építési engedélyes terv (közterület és közösségi funkciók) kiviteli terv (közterület és közösségi funkciók) építési engedélyezési és kiviteli terv (vendéglátás üzletei) építési engedélyezési és kiviteli terv (kisker. és vendéglátás)

Elszámolható projektköltség (Ft) 18 842 188

Támogatási intenzitás (%) 83,67%

3 125 000

85%

6 250 000

85%

2 500 000

85%

6 967 188

81,40%

2 500 000

85%

3 750 000

85%

400 000

50%

317 188

50%

416



Projektköltség II. Projektmenedzsment költségei 2.1. Belsős munkatársak bérköltségei 2.2. Külsős vállalkozó megbízási díja III. Építés és eszközbeszerzés 3.1. Építés

Támogatási intenzitás (%)

4 750 000

85%

849 988

85%

3 900 012

85%

206 579 942

79,13%

185 079 942

78,52%

15 267 442

50%

10 150 000

50%

1 625 000

50%

7 200 000

50%

17 000 000

85%

48 962 500

85%

84 875 000

85%

21 500 000

84,39%

Gazdasági funkció Vendéglátás üzleteinek fejlesztése Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése Gyermekfoglalkoztató kialakítása Árusító pavilonok építése Közösségi funkció Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése Multifunkciós sport és szabadidő tér kiépítése Közterület funkció Platán sor és Parti sétány fejlesztése 3.2. Eszközbeszerzés Gazdasági funkció Gyermekfoglalkoztató kialakítása Közterület funkció Platán sor és Parti sétány fejlesztése IV. Szolgáltatások 4.1. Projektelemekhez nem kapcsolódó szolgáltatások Nyilvánosság (III. sz. komm. csomag) Könyvvizsgálói díjak Műszaki ellenőr

375 000

50%

21 125 000

85%

13 187 500

85%

4 187 500

85%

1 250 000

85%

312 500

85%

2 625 000

85%

4.2. Projektelemekhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások ("Soft" elemek)

9 000 000

85%


4 750 000

85%

3 750 000

85%

500 000

85%

Városmarketing (arculati elemek fejlesztése, kialakítása termékképzés) Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos eltöltését segítő rendezvények (térzene és táncprogramok a helyi zeneiskola és a civilek bevonásával) Összesen

243 359 630

79,92%

Támogatás gazdasági funkció Támogatás egyéb funkció

17 667 315

50%

176 821 250

85%

Támogatás összesen

194 488 565

79,918171%

48 871 065

20,08%

Önerő

417


A projekt költségeinek féléves bontását mutatja a következő táblázat. 50. táblázat: Jelen pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések tervezett költségvetése (féléves bontásban, Ft) Projektköltség


6 250 000 3 125 000 I. Előkészítési költségek 0 3 125 000 1.1. Akcióterületi Terv 1.2. Integrált Városfejlesztési 6 250 000 0 Stratégia 0 0 1.3. Közbeszerzési eljárások 0 0 1.4. Tervek építési engedélyes terv (közterület és 0 0 közösségi funkciók) kiviteli terv (közterület és közösségi 0 0 funkciók) építési engedélyezési és kiviteli terv 0 0 (vendéglátás üzletei) építési engedélyezési és kiviteli terv 0 0 (kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek) 0 0 II. Projektmenedzsment költségei 2.1. Belsős munkatársak 0 0 bérköltségei 0 0 bérköltség 0 0 bérjárulék 0 0 megbízási díj 2.2. Külsős vállalkozó megbízási 0 0 díja 0 0 III. Építés és eszközbeszerzés 0 0 3.1. Építés


2011. I. félév

II. félév



6 967 188 0

2 500 000 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

18 842 188 3 125 000

0

0

0

0

0

0

0

6 250 000

0 6 967 188

2 500 000 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

2 500 000 6 967 188

3 225 000

0

0

0

0

0

0

3 225 000

3 025 000

0

0

0

0

0

0

3 025 000

400 000

0

0

0

0

0

0

400 000

317 188

0

0

0

0

0

0

317 188

0

915 467

1 002 771

983 198

983 199

865 365

0

4 750 000

0

135 465

222 768

203 196

203 196

85 363

0

849 988

0 0 0

106 665 28 800 0

159 997 43 199 19 572

159 997 43 199 0

159 997 43 199 0

53 333 14 400 17 630

0 0 0

639 989 172 797 37 202

0

780 002

780 003

780 002

780 003

780 002

0

3 900 012

0

25 417 442

51 847 500

92 215 000

12 731 250

24 368 750

0

206 579 942

0

25 417 442

51 847 500

78 108 750

12 731 250

16 975 000

0

185 079 942

0

0

0

0

15 267 442

Gazdasági funkció Vendéglátás üzleteinek fejlesztése

0

0

0

15 267 442

0

418


Projektköltség Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése Gyermekfoglalkoztató kialakítása Árusító pavilonok építése



2011. I. félév

II. félév



0

0

0

10 150 000

0

0

0

0

0

10 150 000

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

1 625 000 7 200 000

0 0

0 0

0 0

1 625 000 7 200 000

Közösségi funkció Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése Multifunkcionális sport és szabadidő tér kiépítése

0

0

0

0

6 800 000

10 200 000

0

0

0

17 000 000

0

0

0

0

19 585 000

29 377 500

0

0

0

48 962 500

Közterület funkció Platán sor és Parti sétány fejlesztése 3.2. Eszközbeszerzés

0

0

0

0

25 462 500

29 706 250

12 731 250

16 975 000

0

84 875 000

0

0

0

0

0

14 106 250

0

7 393 750

0

21 500 000


0

0

0

0

375 000

0

0

0

375 000

Platán sor és Parti sétány fejlesztése IV. Szolgáltatások 4.1. Projektelemekhez nem kapcsolódó szolgáltatások Nyilvánosság (III. sz. komm. csomag) Könyvvizsgálói díjak Műszaki ellenőr 4.2. Projektelemekhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások ("Soft”) Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő szemléletformálási akciók (fűzépítmény labirintus) Városmarketing (arculati elemek fejlesztése, kialakítása termékképzés)

0 0

0 0

0 0

0 750 000

0 2 867 188

13 731 250 3 156 250

0 5 235 937

7 393 750 1 178 125

0 0

21 125 000 13 187 500

0

0

625 000

867 188

1 156 250

360 937

1 178 125

0

4 187 500

0

0

0

625 000

0

0

0

625 000

0

1 250 000

0 0

0 0

0 0

0 0

0 867 188

0 1 156 250

0 360 937

312 500 240 625

0 0

312 500 2 625 000

0

0

0

125 000

2 000 000

2 000 000

4 875 000

0

0

9 000 000

0

0

0

0

0

0

4 750 000

0

0

4 750 000

0

0

0

0

1 875 000

1 875 000

0

0

0

3 750 000

Gazdasági funkció 0

Közterület funkció

419


Projektköltség


Közösségépítést, helyi kötődést és büszkeséget, identitástudatot erősítő akciók és szabadidő hasznos 0 0 eltöltését segítő rendezvények (térzene és táncprogram a helyi zeneiskola és a civilek bevonásával) 6 250 000 3 125 000 Összesen Támogatás gazdasági funkció 0 0 Támogatás egyéb funkció 5 312 500 2 656 250 5 312 500 2 656 250 Támogatás összesen 937 500 468 750 Önerő

2011. I. félév

II. félév




0

125 000

125 000

125 000

125 000

0

0

500 000

6 967 188

29 582 909

55 717 459

96 354 448

18 950 386

26 412 240

0

243 359 630

358 594 5 312 500 5 671 094 1 296 094

12 708 721 3 540 647 16 249 368 13 333 541

0 47 359 840 47 359 840 8 357 619

4 600 000 74 081 281 78 681 281 17 673 167

0 16 107 828 16 107 828 2 842 558

0 22 450 404 22 450 404 3 961 836

0 0 0 0

17 667 315 176 821 250 194 488 565 48 871 065

A projekt-előkészítés a város-rehabilitációs pályázathoz kapcsolódó szakmai dokumentációk (IVS, EATT/ATT) költségét, valamint egyrészt a közösségi és közterület tevékenységekre vonatkozó fejlesztések (multifunkcionális sport és szabadidő tér, sportpályák áttelepítése, minőségi fejlesztése, Platán sor és Parti sétány jelen projekt által érintett területe), valamint a vendéglátó és kereskedelmi egységekhez kapcsolódó fejlesztések engedélyezési és kiviteli tervdokumentációinak elkészítési költségeit, továbbá a közbeszerzési költségeket (2 db eljárás lebonyolítása) tartalmazza. A projektmenedzsment költség belső munkatársak bérköltségét, járulékait és egy külső szakértő, tanácsadó cég (pályázati projektmenedzsment –projektkoordináció, projekt előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek, stb. készítése) megbízási díját tartalmazza.

420


51. táblázat: Projektmenedzsment költségek soron történő elszámolás részletezése

Projektmenedzsment szervezet tagjai

Munkakör

Belső projektmenedzsment Vásárhelyi Tibor projektmenedzser Csere Viktória pénzügyi munkatárs Gáspár László műszaki kivitelezési munkatárs Pór Péter építési-műszaki munkatárs Külső projektmenedzsment pályázati projektmenedzsment Külső tanácsadó cég kisegítő feladatok Mindösszesen

Projekthez kapcsolódó díjazás

Projektre fordított munkaidő

Havi bejelentett bruttó bér

Megbízási díj

(óra) 467 197 50 120 100

(Ft/hó)

(Ft/hó)

306 300 228 100 298 100

Bruttó bér (Ft) 639 989 359 173 67 887 212 929

Járulékok munkaadói szakképzési össz. hozzájárulás (Ft) (Ft) 172 797 0 96 977 0 18 329 0 57 491 0

62 500

467

639 989

172 797

0

Megbízási díj

Összes költség

(bruttó, Ft) 37 202

37 202 2 853 255

(bruttó, Ft) 849 988 456 150 86 216 270 419 37 202 2 853 255

Összes elszámolható költség (bruttó, Ft) 849 988 456 150 86 216 270 419 37 202 3 900 012

2 853 255

2 853 255

3 900 012

2 890 457

3 703 243

4 750 000

Megjegyzés: A belső projektmenedzsmenten belül Pór Péternél a többi munkatárstól eltérően nem bruttó bért, hanem megbízási díjat számolunk el, ami a főépítész foglalkoztatásának megbízotti jogviszonya miatt történik. 52. táblázat: A projektre fordított munkaidő részletes bontása Projektmenedzsment szervezet tagja Vásárhelyi Tibor Projektmenedzsment szervezet tagja Csere Viktória

Projektmenedzsment szervezet tagja Gáspár László Pór Péter

Munkakör projektmenedzser Munkakör pénzügyi munkatárs

Munkakör műszaki kivitelezési munkatárs építési-műszaki munkatárs

Projektre fordított munkaidő

Projekt hossza

Projektre fordított átlagos munkaidő

(óra) 197

(hónap) (hét) (óra/hónap) (óra/hét) 24 104 8,21 1,89 Projektre fordított Projektre fordított Kifizetési kérelem tervezett száma átlagos munkaidő munkaidő (alkalom) (óra/alkalom) (óra) 50 4 12,50 Kivitelezési Projektre fordított Projektre fordított tevékenységek átlagos munkaidő munkaidő hossza(hét) (óra/hónap) (óra/hét) (óra) (hónap)

120 100

15

65

8,00

1,85

6,67

1,54

421


A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések: 1. A projektmenedzser munkájára a projekt megvalósítása alatt végig szükség van, a táblázatban a havonta, hetente átlagosan a projektre fordított munkaideje szerepel. 2. A pénzügyi munkatárs munkájára elsősorban a kifizetési kérelmek összeállításakor van szükség, a fenti táblázatban a tervezett kifizetési kérelmek alkalmával átlagosan a projektre fordított munkaidejét mutatjuk be. 3. A műszaki kivitelezési és építési-műszaki munkatárs munkájára az építési munkálatok idején van szükség, a fenti táblázatban a havonta, hetente átlagosan a projektre fordított munkaidejét mutatjuk be. A projekt sajátossága miatt (pl.: az építési munkák szezonalitása – tavasszal és ősszel folynak építési munkák –, amelyekhez igazodnak a kifizetési kérelmek és egyéb pályázati projektmenedzsment munkák is) úgy várjuk, hogy a projektmenedzsment tagok nem heti rendszerességgel, hanem az ütemezésben várható „csúcsidőszakok” esetén dolgoznak. Ekkor (tavasz és ősz) a munkatársak a fent ismertetett átlagoknál többet dolgoznak, míg a projekt ütemezése szempontjából „mélypontnak” tekinthető időszakokban (nyár és tél) jóval kevesebbet (akár semmit). A belső projektmenedzsment munkáját külső tanácsadó cég is segíti, amelynek feladata a pályázati projektmenedzsment zökkenőmentes lebonyolítása, minél több feladatot levéve a belső projektmenedzsment tagjainak válláról (pl.: folyamatos projektmenedzsment konzultáció, kapcsolattartás a KSZ-szel és egyéb szervezetekkel, segítségnyújtás a Támogatási Szerződés módosításához, Projekt Előrehaladási Jelentések (PEJ), valamint a Kifizetés-igénylési dokumentációk összeállítása, Záró Projekt Előrehaladási Jelentés (ZPEJ) elkészítése, részvétel a helyszíni ellenőrzéseken). Az építés és eszközbeszerzés költségei között a funkciónként szétosztott építési és eszközbeszerzési költségek szerepelnek:  Gazdasági funkcióhoz kapcsolódó építési költségek  vendéglátó üzletek fejlesztése,  kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése,  gyermekfoglalkoztató kialakítása,  árusító pavilonok építése.  Közösségi funkcióhoz kapcsolódó építési költségek  sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése,  multifunkcionális sport és szabadidő tér kiépítése.  Közterület funkcióhoz kapcsolódó építési költségek  Platán sor és Parti sétány fejlesztése.  Gazdasági funkcióhoz kapcsolódó eszközbeszerzési költségek  gyermekfoglalkoztató kialakítása.  Közterület funkcióhoz kapcsolódó eszközbeszerzési költségek  Platán sor és Parti sétány fejlesztése. 422


Szolgáltatások között szerepeltettük a  projektelemekhez nem kapcsolódó szolgáltatásokat  nyilvánosság és tájékoztatás (III. számú kommunikációs csomag) költsége,  könyvvizsgálat díja (a teljes város-rehabilitációs fejlesztésre vonatkozóan),  műszaki ellenőrzés költsége (a teljes város-rehabilitációs projektre),  projektelemekhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások („soft” elemek, ERFA típusú)  térzene és táncprogram megvalósítása a helyi zeneiskola és a civil szervezetek közreműködésével,  fűzépítmény labirintus kiépítése a lakosság közreműködésével,  Balatonboglár stratégiájához igazodó arculati elemeinek kialakítása, és ehhez kapcsolódóan termékképzés (potenciális termékprototípusok terveztetése) megvalósítása. A város-rehabilitációs beruházások, feladatok megvalósítása – nagyságrendjükből is fakadóan – az Önkormányzat saját ereje mellett vissza nem térítendő támogatás felhasználását is szükségessé teszi. A saját erő összegét az Önkormányzat és konzorciumi partnereinek pénzbeli hozzájárulása teszi ki. A forrásösszetétel tervek szerint a következő: 53. táblázat: Forrásösszetétel

Megnevezés Önkormányzati saját erő Közvetlen városfejlesztési bevételek az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítéséből Magánszféra fejlesztési hozzájárulásai Sziládi Sándorné Zics Ottó Bauer Károlyné Pálffy Gábor Szabó Kerekes Judit

Egyéb külső források Támogatás Balatonboglár Város Önkormányzata Sziládi Sándorné Zics Ottó Bauer Károlyné Pálffy Gábor Szabó Kerekes Judit

Összesen

Elszámolható projektköltség összesen (Ft) % 35 803 750 14,71 13 067 315 2 3 2 3 1

421 937 054 124 357 660 815 625 417 969

194 488 565 181 2 3 2 3 1

421 250 421 937 054 124 357 660 815 625 417 969

243 359 630

5,37 1,00 1,25 0,97 1,57 0,58

79,92 74,55 1,00 1,25 0,97 1,57 0,58

100,00

A vendéglátó üzletek, a kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése, ezek terveztetése, a gyermekfoglalkoztató kialakítása és az árusító pavilonok építése gazdasági funkciót szolgálnak, így ezen tevékenységek 50 %-os támogatási intenzitást élveznek. Az összes többi fejlesztési elemhez 85 %-os támogatási intenzitás rendelhető. Ezek alapján,

423


arányosítással számolható ki a teljes város-rehabilitációs projekt támogatási intenzitása, amely 79,918171 %. A város-rehabilitációs pályázatban megvalósítandó projektelemek finanszírozása mind az Önkormányzat, mind a konzorciumi partner vállalkozók esetében számlapénzből történik. Balatonboglár Város Önkormányzatának kötvénykibocsátásból 300 millió forint került lekötésre a számlavezető banknál, kifejezetten felhalmozási és pályázati önerő finanszírozási célokra. A város-rehabilitáció pályázatban felhasználandó önerő Képviselőtestületi határozattal biztosított. Az Önkormányzatnak a pályázati projektelemekhez kapcsolódó önerő felhasználása három, egymást követő évben jelentkezik, így ezen kifizetések előre jól tervezhetők, időzíthetők. Emellett az Önkormányzat megragad és betervez minden olyan kifizetésekhez kapcsolható lehetőséget, amely a pályázati saját erő felhasználását, akár csak időlegesen is, de segítheti (pl.: előleg lehívása, egyes tevékenységek esetében szállítói finanszírozás). 54. táblázat: Egyes projektelemekre vetített építési tevékenységhez kapcsolódó fajlagos költségek Projektelem/épület Vendéglátó üzletek fejlesztése Vendéglátó üzletek fejlesztése Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése Gyermekfoglalkoztató kilakítása Árusító pavilonok építése Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése Multifunkciós sport és szabadidő tér kiépítése Platán sor és Parti sétány fejlesztése Felszíni parkoló Közterek és járdák Közúthálózat

Építési költség referencia értékei

Beavatkozás típusa

Építési költség (nettó, Ft)

Négyzetméter

Fajlagos építési

(m 2 )

költség (nettó, Ft/m 2 )

külső felújítás új építés (bővítés)

6 300 000 8 967 442

350 140

18 000 64 053

(nettó, Ft/m 2 ) 20 000 200 000

belső átalakítás

2 300 000

75

30 667

48 000

új építés (bővítés)

7 300 000

140

52 143

200 000

belső átalakítás új építés

1 300 000 5 760 000

50 72

26 000 80 000

48 000 80 000

új építés

13 600 000

1940

7 010

180 000

új építés

39 170 000

2739

14 301

180 000

1800 3500 1350

12 000 12 000 3 185

18 000 22 000, illetve 14 000 20 000

67 900 000 új építés új építás felújítás

21 600 000 42 000 000 4 300 000

Az egyes tevékenységek építési költségeihez kapcsolódó további költséginformációkat a tervezői költségbecslések tartalmazzák.

4.2.

Működési bevételi és költségterv

Általános feltevések:  A bevételek és működési költségek tervezését funkciónként és konzorciumi tagonként tettük meg.  Az elemzés során csak a projekt által generált, tényleges többlet kiadásokat (pénzáram (DCF) módszer) és bevételeket számszerűsítettük. (Pl. az amortizáció nem szerepel a működési költségek között.) 424


 



A működtetés során három fő költségkategóriával számoltunk: üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségek. A működési költségek és bevételek az Önkormányzat és az egyik konzorciumi tag vállalkozók (Szabó Kerekes Judit) esetében bruttó összegben, a többi konzorciumi tag vállalkozónál (Sziládi Sándorné, Zics Ottó, Bauer Károlyné, Pálffy Gábor) pedig nettó összegben kerültek megadásra, tekintettel arra, hogy a kedvezményezettek ÁFÁ státuszára. A tervezett bruttó árak, díjak 25 %-os ÁFÁ-t tartalmaznak.

4.2.1. Gazdasági funkció – Balatonboglár Város Önkormányzata Elemzési egység: árusító pavilonok és gyermekfoglalkoztató. A többlet bevételek tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk:  Árusító pavilonok bérbeadása: 6 db, mindösszesen 72 m2-es árusító pavilon kialakítása tervezett a projekt során, melyeket a tulajdonos Önkormányzat vállalkozók számára bérbead. A tervezett bruttó bérleti díj 4.500 Ft/hó/m2, a kiadható terület 72 m2, így évente 1-1,6 millió Ft bérleti díjjal számolunk.  Gyermekfoglalkoztató bérbeadása: egy 50 m2-es helyiség felújítása és ezen funkcióval történő ellátása tervezett a projekt során, melyet a tulajdonos Önkormányzat vállalkozó számára bérbead. A tervezett bruttó bérleti díj 4.500 Ft/hó/m2, a kiadható terület 50 m2, így évente 0,7-1,1 millió Ft bérleti díjjal számolunk. Az árusító pavilonok és a gyermekfoglalkoztató bérbeadásra kerül, a tervek szerint a leendő – nyílt pályázat útján kiválasztandó – üzemeltető áll minden, a tevékenység ellátásához szükséges üzemeltetési költséget, az Önkormányzat számára költségként csak a karbantartás és bizonyos pótlási költségek jelennek meg. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk:  Karbantartás: az új pavilonok és felújított helyiség folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. A pavilonok új építésűek, a gyermekfoglalkoztató pedig felújításra kerül a projekt során, így a vizsgált fenntartási időszakban kisebb karbantartási összeggel számolunk (0,4 millió Ft-ról 0,6 millió Ftra nő).  Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 0,3 millió Ft-ról 0,5 millió Ft-ra nő). Az Önkormányzat gazdasági funkciójának pénzügyi táblázatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

425


4.2.2. Gazdasági funkció – Sziládi Sándorné Elemzési egység: Sziládi Sándorné üzlethelyisége (hrsz.: 1615/14/A/1, 1615/14/A/2). A többlet bevételek tervezésekor az előző lezárt pénzügyi évben realizált árbevétel 10 %-ával kalkulálunk, ami éves 1,2 és 2 millió Ft közötti érték az évek előrehaladtával. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk:  Üzemeltetési költség: az előző lezárt pénzügyi évben realizált működési költség 8 %ával kalkulálunk, ami éves szinten 1-1,5 millió Ft-ot jelent.  Karbantartás: a fejlesztett üzlethelyiség folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. Az épületrész felújításra kerül a projekt során, így a vizsgált fenntartási időszakban kisebb többlet karbantartási összeggel számolunk (60 ezer Ft-ról 100 ezer Ft-ra nő).  Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 50 ezer Ft-ról 100 ezer Ft-ra nő). Sziládi Sándorné gazdasági funkciójának pénzügyi táblázatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

4.2.3. Gazdasági funkció – Zics Ottó Elemzési egység: Zics Ottó üzlethelyisége (hrsz.: 1615/14/A/4) és az általa bérelt, Szomenauer Fülöpné tulajdonában lévő üzlethelyiség (hrsz.: 1615/14/A/5). A többlet bevételek tervezésekor az előző lezárt pénzügyi évben realizált árbevétel 15 %-ával kalkulálunk, ami éves 1 és 1,5 millió Ft közötti érték az évek előrehaladtával. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk:  Üzemeltetési költség: az előző lezárt pénzügyi évben realizált működési költség 7 %ával kalkulálunk, ami éves szinten 0,7-1,2 millió Ft-ot jelent.  Karbantartás: a fejlesztett üzlethelyiség folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. Az épületrész felújításra kerül a projekt során, így a vizsgált fenntartási időszakban kisebb többlet karbantartási összeggel számolunk (76 ezer Ft-ról 116 ezer Ft-ra nő).  Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 66 ezer Ft-ról 98 ezer Ft-ra nő). Zics Ottó gazdasági funkciójának pénzügyi táblázatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

426


4.2.4. Gazdasági funkció – Bauer Károlyné Elemzési egység: Bauer Károlyné üzlethelyisége (hrsz.: 1615/14/A/6). A többlet bevételek tervezésekor az előző lezárt pénzügyi évben realizált árbevétel 10 %-ával kalkulálunk, ami éves 1 és 1,7 millió Ft közötti érték az évek előrehaladtával. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk:  Üzemeltetési költség: az előző lezárt pénzügyi évben realizált működési költség 8 %ával kalkulálunk, ami éves szinten 0,8-1,3 millió Ft-ot jelent.  Karbantartás: a fejlesztett üzlethelyiség folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. Az épületrész felújításra kerül a projekt során, így a vizsgált fenntartási időszakban kisebb többlet karbantartási összeggel számolunk (50 ezer Ft-ról 80 ezer Ft-ra nő).  Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 40 ezer Ft-ról 60 ezer Ft-ra nő). Bauer Károlyné gazdasági funkciójának pénzügyi táblázatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

4.2.5. Gazdasági funkció – Pálffy Gábor Elemzési egység: Pálffy Gábor által bérelt vendéglátó helyiség (hrsz.: 1613/6/A/1). A többlet bevételek tervezésekor az előző lezárt pénzügyi évben realizált árbevétel 5 %-ával kalkulálunk, ami éves 2 és 3,3 millió Ft közötti érték az évek előrehaladtával. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk:  Üzemeltetési költség: az előző lezárt pénzügyi évben realizált működési költség 4 %ával kalkulálunk, ami éves szinten 1,6-2,5 millió Ft-ot jelent.  Karbantartás: a fejlesztett üzlethelyiség folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. Az épületrész felújításra kerül a projekt során, így a vizsgált fenntartási időszakban kisebb többlet karbantartási összeggel számolunk (100 ezer Ft-ról 160 ezer Ft-ra nő).  Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 80 ezer Ft-ról 120 ezer Ft-ra nő). Pálffy Gábor gazdasági funkciójának pénzügyi táblázatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

427


4.2.6. Gazdasági funkció – Szabó Kerekes Judit Elemzési egység: Szabó Kerekes Judit üzlethelyisége (hrsz.: 1613/6/A/2). A többlet bevételek tervezésekor az előző lezárt pénzügyi évben realizált árbevétel 10 %-ával kalkulálunk, ami éves 0,4 és 0,6 millió Ft közötti érték az évek előrehaladtával. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk:  Üzemeltetési költség: az előző lezárt pénzügyi évben realizált működési költség 6 %ával kalkulálunk, ami éves szinten 0,2-0,4 millió Ft-ot jelent.  Karbantartás: a fejlesztett üzlethelyiség folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. Az épületrész felújításra kerül a projekt során, így a vizsgált fenntartási időszakban kisebb többlet karbantartási összeggel számolunk (30 ezer Ft-ról 50 ezer Ft-ra nő).  Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 30 ezer Ft-ról 50 ezer Ft-ra nő). Szabó Kerekes Judit gazdasági funkciójának pénzügyi táblázatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

4.2.7. Közösségi funkció Elemzési egység: Platán strand teljes jelenlegi területe (a kialakítandó multifunkcionális sport és szabadidő tér, valamint a felújítandó sportpályák ezen a területen helyezkednek el, de külön nyilvántartásuk nincsen). A funkció projektelemei nem termelnek bevételt az Önkormányzat számára, így többlet bevételekkel nem számolunk. Mivel ezen funkció üzemeltetése – bevételi oldal hiányában – nem nyereséges, ezért a tervek szerint az Önkormányzatnak évente 0,5-0,8 millió Ft fenntartói hozzájárulással kell számolnia. A működési kiadások számításakor az eddigi tapasztalati adatokból és a tervezők által kalkulált energiafelhasználásból indultunk ki. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk:  Üzemeltetési költségek:  A parkfenntartás anyagköltségének éves becsült nagysága 50-80 ezer Ft.  A kandeláberekhez kapcsolódóan a villamosenergia fogyasztás (2.000 kWh/év; 50 Ft/kWh) éves becsült nagysága 100-160 ezer Ft.  Az öntözéshez kapcsolódóan a vízfogyasztás (2.500 m3/év; 40 Ft/m3 – az öntözéshez felhasználható a Balatonból kivett víz) éves becsült nagysága 100160 ezer Ft.  Egyéb (tartalék) kategória előre nem látható kiadásokra: a fenti költségek 5 %-a. 428






Karbantartás: a terület folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. A tervezett fejlesztések által érintett terület megújul, így a karbantartási költség a fenntartási időszakban alacsonyabb tétel (100 ezer Ft-ról 150 ezer Ft-ra nő). Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 0,4 millió Ft-ról 0,6 millió Ft-ra nő).

A közösségi funkció pénzügyi táblázatait az 1 számú melléklet tartalmazza.

4.2.8. Közterület (városi) funkció Elemzési egység: Balatonboglár közterületei (a Parti sétány és a Platán sor közterületeknek külön nyilvántartása nincsen). A funkció projektelemei nem termelnek bevételt az Önkormányzat számára, így többlet bevételekkel nem számolunk. Mivel ezen funkció üzemeltetése – bevételi oldal hiányában – nem nyereséges, ezért a tervek szerint az Önkormányzatnak évente 0,2-0,9 millió Ft fenntartói hozzájárulással kell számolnia, ami a többlet munkaerő felvételét követően 4,4-5,7 millió Ft-ra emelkedik. A működési kiadások számításakor a balatonboglári közterületek fenntartásának tapasztalati adataiból és a tervezők által kalkulált energiafelhasználásból indultunk ki. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk:  Üzemeltetési költségek:  Személyi költség: a funkció által foglalkoztatott többlet munkaerő (2018-tól 2 fő) bérköltsége évente 2,2-2,9 millió Ft (12 hónapos foglalkoztatással és a jelenlegi minimálbérrel számolva), amelyre rárakódnak a bérjárulékok, melyek további 27 %-ot tesznek ki (mindösszesen évente 2,8-3,7 millió Ft-ot jelent ez a kategória).  A parkfenntartás anyagköltségének éves becsült nagysága 50-80 ezer Ft.  A kandeláberekhez kapcsolódóan a villamosenergia fogyasztás (2.500 kWh/év; 50 Ft/kWh) éves becsült nagysága 130-210 ezer Ft.  Egyéb (tartalék) kategória előre nem látható kiadásokra: a fenti költségek 5 %-a.  Karbantartás: a közterületek folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. A tervezett fejlesztések által érintett közterületek megújulnak, így a karbantartási költség alacsonyabb tétel, azonban az állagmegőrzés költségei sem elhanyagolhatóak. A karbantartási költségek nagysága az évek előrehaladásával folyamatosan növekszik (0,4 millió Ft-ról 0,6 millió Ft-ra nő).  Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 170 ezer Ft-ról 250 ezer Ft-ra nő). 429


A közterület funkció pénzügyi táblázatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

4.3.

Jövedelemtermelés vizsgálata

A bevételi és működési költségeket bemutató táblázatok megmutatták, hogy egyedül a gazdasági funkciókban haladják meg a bevételek a kiadásokat, azaz ennél a funkciónál áll fenn jövedelemtermelés lehetősége. Mivel a 1083/2006. EK rendelet 55. cikke értelmében a jövedelemtermelést az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó projektekre nem kell alkalmazni, ezért jelen esetben (regionális beruházási támogatást tartalmaz a gazdasági funkció fejlesztése) nem kell a jövedelemtermelést vizsgálni. A jövedelemtermelő tevékenységek beruházási költségének teljes összegei elszámolhatók a pályázati útmutató alapján. Mivel a projekt beruházási elemeire vonatkozó támogatási összeg többféle funkcióhoz és tevékenységhez kapcsolódik, többféle támogatási intenzitás (lásd a következő táblázat) alapján számítható ki a támogatási összeg. 55. táblázat: Támogatási összeg és intenzitás kiszámítása

Támogatható tevékenység

Támogatási kategória Támogatás ((19/2007. (VII.30.) MeHVM maximális rendelet alapján) mértéke (%)

Gazdasági funkció KKV-k, egyéni vállalkozók, önkormányzatok és önkormányzati gazdasági társaságok, által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek fejlesztése Közösségi funkció

Regionális támogatás

Közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények valamint azok kiszolgáló épületének felújítása

Közösségi versenyjogi szempontból nem állami támogatásnak minősülő támogatás

85 %

Közösségi versenyjogi szempontból nem állami támogatásnak minősülő támogatás

85 %

Közterület (városi) funkció Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása Felszíni nyílt ingyenes parkolók bővítése és kialakítása, felújítása

beruházási

50 %

430


A gazdasági funkciókhoz kapcsolódó tevékenységre (árusító pavilonok, gyermekfoglalkoztató, vendéglátás üzleteinek fejlesztése, kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése), annak jellegéből fakadóan nem szükséges a megítélhető összeg meghatározása, a pályázati útmutatóban meghatározott támogatási intenzitás ez esetben 50 %-os. A közösségi és a közterület (városi) funkciókhoz kapcsolódó tevékenységek nem jövedelemtermelő tevékenységek, ezen projektelemeknél a támogatási arányt szintén a pályázati útmutató tartalmazza. Az így meghatározott támogatási intenzitás ezen elemek esetében 85 %. Mivel a pályázat I. fordulójában meghatározott támogatási összeg 194.488.565 Ft, a támogatási intenzitás pedig 79,918171 %. (A projekt egészére vonatkozó átlagos támogatási arány nem haladja meg a 80 %-ot.)

4.4.

Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata

A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatának célja, hogy az Önkormányzat és konzorciumi partnerei pénzáramainak a város-rehabilitációs beavatkozásoknak köszönhető változását számszerűsítse, és egyben bemutassa az egész komplex projektre vonatkozóan. Ezen pénzügyi fenntarthatóság tehát az egész beavatkozás pénzügyi likviditását vizsgálja. A projektelemekkel kapcsolatban adósságszolgálat nem merül fel, és pénzügyi maradványértéket sem szerepeltetünk, mivel a referencia időszak utolsó évében pénzügyileg realizálódó maradványérték nincsen. A gazdasági funkcióhoz kapcsolódó fejlesztésekből (mind az Önkormányzat, mind a konzorciumi tag vállalkozók esetében) származó bevételnövekmények elegendőek a projekt fejlesztése következtében keletkező kiadásnövekmények finanszírozására, így az Önkormányzat hosszú távon képes fenntartani jelen projekt eredményeit. Az egész projektre vonatkozóan azonban azt kell mondani, hogy mivel a közösségi és közterület funkciók fejlesztése bevételi oldallal nem, csak költségoldallal rendelkezik, az Önkormányzat számára fenntartói hozzájárulás biztosítása szükséges. A nettó halmozott pénzügyi pénzáram a vizsgált időszakban 2018-ig minden évben pozitív, az Önkormányzatnak eddig az időpontig a saját forrás biztosításán túl további források bevonására (működés finanszírozása) nincs szüksége, azonban 2019-től évente 2,8-3,4 millió Ft fenntartói hozzájárulás szükséges az üzemeltetéshez. A pénzügyi megtérülési mutatók számítása az első lépésben a finanszírozás módjától függetlenül történt, mivel azt vizsgáltuk, hogy a fejlesztés önmagában milyen megtérülést biztosít. Egyrészt vizsgáljuk az FNPV-t (pénzügyi nettó jelenérték), amely megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások) jelenre diszkontált

431


értékét, másrészt az FRR-t (pénzügyi belső megtérülési ráta), amely azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. A projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha FNPV>0. Ebből következik, hogy támogatásban akkor részesülhet a projekt, ha a támogatás nélkül számított FNPV<0. A pénzügyi teljesítménymutatók számításához szükséges adatokat az 1. számú mellékletben található táblázat tartalmazza. A számítások alapján elmondhatjuk, a támogatás nélkül számított FNPV a támogatások hiányában kisebb mint 0, azaz a projekt támogatásban részesülhet. A projekt pénzügyi teljesítmény mutatói ezen esetben az alábbiak: FNPV (pénzügyi nettó jelenérték, Ft) -223 438 062 FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta) A projekt (tevékenység) pénzügyi belső megtérülési rátája többszöri iterációs folyamat elvégzése után sem számítható ki. A projekt nettó jelenértéke negatív, a projekt a fenntartási időszakban életképes. A mutató értékét a projekt költségei rontották le. A támogatással együtt számolt esetben a projekt pénzügyi teljesítmény mutatói ez esetben az alábbiak: FNPV (pénzügyi nettó jelenérték, Ft) -51 812 603 FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta) A projekt (tevékenység) pénzügyi belső megtérülési rátája többszöri iterációs folyamat elvégzése után sem számítható ki.

4.5.

Közgazdasági elemzés

Jelen fejezetben célunk a kiválasztott projekt társadalmi hasznosságának és költségének a vizsgálata. Ennek megfelelően jelen projektünk akkor tekinthető társadalmi szempontból támogathatónak, ha annak gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) pozitív, azaz hasznai meghaladják a társadalmi költségeit, továbbá a gazdasági belső megtérülési ráta (ERR) meghaladja az elemzésben alkalmazott nominális diszkontrátát. Általános feltevések:  A projekt egészére készült az elemzés, a projektelemeket nem különítettük el.  Közgazdasági költség számításánál a nettó (ÁFA nélküli) költségeket vettünk figyelembe (nettó pénzügyi költségek) folyó áron.  A mutatók számításánál 8,5 %-os társadalmi nominál diszkontrátát alkalmaztunk.  Feltételeztük, hogy a pénzügyi elemzésben szereplő piaci árak az alábbiakon kívül nem foglalnak magukba olyan adókat és támogatásokat, amelyek befolyásolják a piaci árakat:  ÁFA, 432


 

 egyéb bérterhek. A becsült költségek megfelelően tükrözik a társadalmi költségeket, így nincs szükség áttérni piaci árról elszámoló árra. A hatások vizsgálatánál kizárólag azon hatásokat vettük számba, amelyek a projekt megvalósulásával keletkeztek, a projekt elmaradása esetén bekövetkező hatásokkal nem számoltunk.

4.5.1. Közgazdasági költségek A projekt közgazdasági költségeinek kalkulálásakor a pénzügyi elemzésben kalkulált és már bemutatott költségekből indultunk ki, ezt csökkentettük az ÁFÁ-val és a személyi jellegű kiadásokat terhelő járulékalap 2,5 %-ával (munkaerő piaci járulék és a szakképzési hozzájárulás mértéke: 1 és 1,5 %). A közgazdasági költségkorrekciók teljes nagysága a vizsgált időszakban 44 millió Ft. A közgazdasági költségeket bemutató táblázatot az 1. számú melléklet tartalmazza.

433


4.5.2. A projekt közgazdasági hasznainak becslése (externáliák) A gazdasági, társadalmi, környezeti hatások azonosítását tartalmazza a következő táblázat.

Opportunity cost: Elveszett haszon költsége

Szegénység

Életminőség javulás













Közösségekre gyakorolt hatás

Foglalkoztatási hatás



Területhasználat



Hulladék



Balesetek

Zsúfoltság

KKV-k, egyéni vállalkozók, önkormányzatok és önkormányzati gazdasági társaságok, által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek fejlesztése. Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek fejlesztése, nyilvános illemhelyek építése, felújítása. Közlekedési fejlesztések (pl.: gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek; járdák, gyaloghidak, nagy műtárgyak felújítása; buszöblök és buszvárók; térítésmentesen használható parkolók; kerékpár utak, kerékpársávok, kerékpártárolók). Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő („SOFT”) elemek.

Zaj

A pályázat tevékenységei

Levegő, talaj-, víz-szennyezés

56. táblázat: Beavatkozás-hatás mátrix

 

   



  



 

 



434


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10.000

-

-

-

-

-

-

15.000

-

-

-

-

-

-

15.000

-

-

-

-

-

-

-

37.500

-

-

-

-

-

2 fő

-

82.500

-

-

-

-

-

2 fő

-

Ezeket a hatásokat nem naturáliában fejezzük ki, hanem pénzértékben

Egyéb hatások

Teremtett munkahelyek száma

-

Életminőség javulás

Területhasználat

-

Foglalkoztatá si hatás Opportunity cost Szegénység

Hulladék

Sportpályák új helyre telepítése, minőségi fejlesztése Multifunkcionális sport és szabadidő tér kiépítése Platán sor és Parti sétány fejlesztése A hatás eredője naturáliában kifejezve: (+ / - / NR)

Balesetek


Zsúfoltság

Vendéglátás üzleteinek fejlesztése Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek fejlesztése Gyermekfoglalkoztató kialakítása

Zaj

A pályázatban szereplő tevékenységek

Levegő, talaj, vízszennyezés

57. táblázat: Naturália-mátrix

-

435


Mivel egyes hatások csak egyszer jelentkeznek, más hatások viszont minden évben, a naturália-mátrixba a megfelelő mértékegységeket a 15 éves referencia időszakra összevontan szerepeltetjük. A fent bemutatott naturália-mátrix értelmében, amennyiben egyfajta tényezőre több tevékenység is hatással van, a naturáliának eredőjét kell meghatározni, és a hatás monetizálását csak az eredőre kell kiszámolni. Levegő, talaj-, víz-szennyezés A fejlesztések során az árusító pavilonok telepítése és az energiatakarékos izzókkal ellátott kandeláberek elhelyezése miatt várható bizonyos növekedés az energiafelhasználásban (az energiatakarékos izzók használata mellett is). Mivel ezek az externáliák egyéb adókon keresztül nagyrészt kompenzálva vannak, számszerűsítésük nem indokolt a közgazdasági elemzésben, pénzben való kifejezésük duplikálást eredményezne. A fejlesztések okozta levegő, talaj-, vízszennyezés becsléseink szerint 82.500 kWh-t tesznek ki a vizsgált 15 éves időszakban. Zaj A tevékenységek kapcsán új zajforrás létesül az árusító pavilonokkal és a multifunkciós szabadidős térrel, azonban a terület eddigi hasonló használata miatt ez előreláthatóan nem jelent érdemi növekedést a környéken lakók számára az eddigi zajkibocsátáshoz képest. Zsúfoltság A zsúfoltságot, mint külső hatást elsősorban forgalomlassító/vagy gyorsító beavatkozások esetén kell figyelembe venni, ami jelen esetben nem releváns. Balesetek Jelen fejlesztések, beavatkozások esetében nem releváns tényező. Hulladék A fejlesztések következtében nem várható jelentősebb, ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiség az eddigihez képest. Területhasználat A város-rehabilitációs projekt során a fejlesztésbe bevont területek használatának jellege nagymértékben nem változik. Munkahelyteremtésre gyakorolt hatás A város-rehabilitációs tevékenységek hatására jelenlegi munkahelyek megszűnése nem várható, ellenben az alábbi új, tartós munkahelyek jönnek létre:  2 fő a közterület fenntartásnál. 436


Foglalkoztatási hatás – állami kiadáscsökkenés Ez a hatás a foglalkoztatás növekedés állami kiadáscsökkenésen keresztül jelentkező hatását fejezi ki. Lényege, hogy meghatározzuk, az új munkahelyek mennyiben járulnak hozzá a munkanélküliség csökkenéséhez, következésképpen mennyivel csökkennek az államnak a különböző segélyekre fordított kiadásai. A Fonyódi kistérség foglalkozásteremtési mutatója 0,03, az ehhez tartozó kiadáscsökkenés 30.609 Ft. A foglalkoztatási hatás monetizálható haszna éves szinten: 2 (fő) x 30.609 (Ft) = 61 218 (Ft), ami 918 270 Ft a 15 éves vizsgált időszakra vetítve. Opportunity cost Az elveszett haszon költség (opportunity cost) számításának célja, hogy meghatározzuk azokat az elmaradt hasznokat, amelyek egy adott ingatlan más célú használatával, más funkcióval való megtöltésével realizálhatók lennének. Jelen esetben a Balaton-törvény miatt más célú felhasználása nem nagyon elképzelhető, így jelen tényező értéke nem értelmezhető. Szegénység A szegénységre gyakorolt hatást elsősorban a szociális célú város-rehabilitációs beavatkozások esetében szükséges számszerűsíteni, és mivel a szegénység egy jellemző mutatójára sem bír hatással jelen város-rehabilitációs beavatkozás, ezért ezen tényező esetünkben nem releváns. Életminőség javulás A város-rehabilitáció keretében megvalósuló közterület megújítások jellemzően a lakosok életminőségére vannak pozitív hatással. Ennek a hatásnak számszerűsítése csak közvetett módon lehetséges, hiszen a lakosok életminőségére gyakorolt hatás igen összetett, komplex tényező. Az adott lakóhely felértékelődése megmutatkozik a lakóingatlanok forgalmi értékének növekedésében. Az ingatlanérték növekedésének meghatározása tehát kifejezi mindazon komplex hatásokat, melyek az ingatlanértékre hatással vannak, így nem pusztán egy externália, hanem a komplex hatások számszerűsítésének eszköze. A fejlesztések környezetében (akcióterületen) lévő lakó ingatlanok száma cca. 1.000 db, melyek esetében a város-rehabilitációs tevékenységek az ingatlanértékét befolyásolhatják. Ingatlanpiaci elemzések segítségével becsült ingatlanérték várható növekedésének (átlagos) mértéke: 1 %. A lakó ingatlanok becsült összértéke: 25 mrd Ft. A várható összérték növekedés (egyszeri hatás): 250 millió Ft. Egyéb hatások Egyéb hatásokat nem számszerűsítettünk.

437


4.5.3. Közgazdasági elemzés A fentiek alapján a közgazdasági hasznok jelenértéke a pályázati útmutatóban előírt 8,5 %-os diszkontrátát alkalmazva: ENPV (közgazdasági nettó jelenérték) = 29.428.936 Ft ERR (közgazdasági belső megtérülési ráta) = 57,67 % Az ENPV a jövőbeni nettó haszonáramok diszkontált értéke, míg az ERR azon diszkontráta, amely mellett az ENPV nulla. A fenti mutatók alapján megállapítható, hogy a projektet közgazdasági, társadalmi szempontból vizsgálva jelen projekt hasznossága magas, mivel a közgazdasági nettó jelenérték értéke megközelíti a 30 millió forintot. Az előírt indikátorok (ENPV>0; ERR>8,5 %) eredményei megfelelnek az előírtaknak, ezért a tevékenység támogatása közgazdasági költség-haszon elemzés szempontjából is indokolt.

438


5.

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE

5.1.

Akcióterületi bemutatása

tervet

megvalósító

projektmenedzsment

szervezet

Balatonboglár IVS-ében – a városfejlesztési kézikönyv ajánlásai alapján – a stratégia megvalósításának kétszintű menedzselésére tesz javaslatot, melyek a következők: 1. a stratégia egészének folyamatos karbantartása, az elért eredmények visszacsatolása a stratégia tervezési folyamatába („stratégiai menedzsment”); 2. a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítása („operatív menedzsment”). A stratégiai menedzsment feladatát az önkormányzaton belül felállítandó, azonban külső tagokkal, szakmai szervezetekkel kibővített stratégia munkacsoport látja el. Az operatív menedzsment feladatok ellátására az IVS-ben szereplő tervezői elképzelés szerint 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő céget szükséges alapítani (jelen esetben például a meglévő Jankovich László Közalapítvány átalakításával ez megvalósítható). Nem meglepő, hogy az IVS 2009 végén történt elfogadása óta a stratégiai és az operatív menedzsment megalapítása még nem történt meg. A városfejlesztési társaságok működtetése Magyarországon, és különösen 10.000 fő alatti lélekszámú településeken újszerű gyakorlatot jelent, melyet a jelenleg lehívható pályázati konstrukciók nem tesznek kötelezővé az önkormányzatok számára (bár megalakításuk bírálati pluszpontot jelent). A városfejlesztési társaság alapítása mellett szóló érvek súlya (külső többletforrások elérésének lehetővé tétele, választási ciklusoktól függetlenített stratégiai tervezés, fejlesztések integrált kezelése, adott feladathoz rugalmasan alakítható működési keret stb.) még nem haladja meg az ellenérvek súlyát (a megfelelő működési modell megtalálásának nehézségei, a biztos azonnali kiadások szembeállítása a bizonytalan távlati bevételekkel, a döntéshozatali rendszerbe való illesztés bizonytalanságai stb.). A fenti indokok miatt olyan stratégiai és operatív projektmenedzsment modell kerül kialakításra, mely városfejlesztési társaság létrehozása nélkül teszi lehetővé az akcióterület stratégiai menedzsmentjét és az akcióterület operatív menedzsmentjét. A menedzsment rendszer felépítése ugyanakkor olyan módon kerül kialakításra, hogy a későbbiek során, mintegy organikus fejlődés eredményeként, helyet biztosítson a menedzsment városfejlesztési társaságba való integrálásának.

439


40. ábra: Az akcióterület stratégia és operatív projektmenedzsment szervezeti felépítése és partnerei

A stratégiai munkacsoport végzi az IVS és a már elfogadott ATT-k stratégiai menedzselését. Vezetőjét a Városfejlesztési- és Turisztikai Bizottság jelöli, a tagjai pedig a Pénzügyi, az Egészségügyi- és Szociális, az Oktatási-, Kulturális- és Sportbizottság, valamint a Jankovich Üdülőtelepi Településrészi Önkormányzat delegált képviselőiből és a szőlőskislaki városrész tanácsnokából állnak. Az Önkormányzat megállapodást köt a Jankovich László Közalapítvánnyal az IVS és az akcióterületi tervek stratégiai menedzsmentjében való részvételről. A későbbiekben ez a megállapodás nyújtja az alapját a közalapítvány bevonására városfejlesztés stratégiai menedzselésére, továbbá hosszabb távon ez jelentheti a közalapítványt városfejlesztési társasággá való átalakulásának alapját. A projektmenedzsment szervezet feladata az egyes akcióterületeken (vagy akár azokon kívül) megvalósuló önkormányzati projektek menedzselése. A projektmenedzsmentet az adott beruházás volumenéhez, sajátosságaihoz igazítva jelöli ki az Önkormányzat. A projektmenedzsment állhat a polgármesteri hivatal meglévő, vagy a későbbiekben kialakításra kerülő szervezeti egységeiből, illetve dolgozóiból, akiket a hivatal a projekt megvalósulásának időszakában többlet feladattal bíz meg. A projektmenedzsment tagjai lehetnek ezen felül külső cégek, illetve személyek, akiket az önkormányzat megbízási / vállalkozási szerződés keretében kér fel az adott projektben meghatározott feladatok ellátására. A távlati elképzelés a Városfejlesztési Társaság megalapítását követően, hogy a Társaság szervezeti egységei láthatják el a projektmenedzselési funkciók egy részét, illetve a Társaság köthet szerződést külső cégekkel a projektmenedzsmentben való közreműködésről. A ROP források közül a Városközponti (A1) akcióterületen első ízben a DDOP-20094.1.1/A „Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása” pályázat keretében nyílik lehetőség a fenti menedzsmenti szerkezet keretében megvalósuló városfejlesztési beruházásra. Balatonboglár Város Önkormányzata már megkezdte az operatív projektmenedzsment felállítását, a következőkben részletezett szervezeti struktúrában. 440


A projektmenedzser Vásárhelyi Tibor, a Város tanácsosa, aki népművelő szakon végzett és művelődésszervezésben, közösségfejlesztésben szerzett sok tapasztalatot, valamint az elmúlt években az Önkormányzatnál hasonló projektek előkészítésében és megvalósításában jelentős szerepet kapott. Feladata: tevékenységek koordinálása, szervezési feladatok, a projekt megvalósítás irányítása, kapcsolattartás, a projekt előrehaladásának nyomon követése, szakmai közreműködés szerződések megkötésében, közvélemény tájékoztatása. A projekt pénzügyi elszámolásának vezetésével az Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportját bízza meg. Feladata: a projekt számviteli bizonylatainak vezetése, kifizetések átutalása, az adatok összesítése és átadása a projektirányító részére. A pénzügyi munkatárs a projektmenedzserrel együtt számos projekt megvalósításában, pénzügyi elszámolásában vett már részt. A Pénzügyi Csoportból a feladatok elvégzésére Csere Viktória kerül nevesítésre, aki közgazdász és az Önkormányzat pályázati projektjei pénzügyi elszámolását végzi. A projekt építészeti-műszaki koordinációjával az Önkormányzat a települési főépítészt, Poór Pétert (okleveles építészmérnök) bízza meg. Feladata: a projekt megvalósításához szükséges műszaki tervek megrendelése, az önkormányzat képviselete a tervezés folyamatában, közreműködés a kivitelezés koordinálásában. A műszaki kivitelezési feladatok szervezését, bonyolítását, felügyeletét Gáspár László, a Polgármesteri Hivatal műszaki referense végzi, aki végzettségét tekintve mélyépítő üzemmérnök és akinek jelentős – 20 éves – beruházási, kivitelezési tapasztalata van önkormányzati beruházások terén. Az Önkormányzat a pályázati projektmenedzsment feladatokkal egy külső tanácsadó céget kíván megbízni, akikkel megbízási szerződés keretében működik együtt. A cég feladatai: operatív projektvezetés támogatása, az Irányító Hatásággal és a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás, a nem építési jellegű beruházási elemek megvalósításának szervezése és lebonyolítása, a pénzügyi adminisztrációban való közreműködés. A projektgazda önkormányzat – a jelenlegi tervek szerint – az alábbi kompetenciák alapján választja ki a külső menedzsmentet:  minimum 3 db lezárt, uniós pályázati projektmenedzsment referencia,  pályázati projektmenedzsment munkák során összesen minimum 200 millió Ft támogatási összeg lehívásának igazolása,  minimum 2 fő munkatárs legalább 5 éves pályázati projektmenedzsment szakmai tapasztalattal. A projektmenedzsmentben résztvevő szakemberek önéletrajzát és referenciáit a 2. számú melléklet tartalmazza.

441


Az Előzetes Akcióterületi Tervhez képest a projektmenedzsment szervezet 1 fővel kibővült. Ennek oka: ahhoz, hogy a projekt gerincét alkotó építési-műszaki feladatok minél optimálisabban, hatékonyabban és gördülékenyebben valósulhassanak meg, ezen feladatokat megosztottuk a városi főépítész és a Polgármesteri Hivatal műszaki referense között, akinek jelentős tapasztalata van a beruházási, kivitelezési munkálatokban. Erre a tapasztalatra a projekt során a projektmenedzsment szervezetnek feltétlen szüksége van, ezért tartjuk célravezetőnek Gáspár László bevonását a projektmenedzsmentbe. Az építési-műszaki feladatok pontos felosztását az alábbiakban vázoljuk:  építészeti-műszaki koordináció, amely kiterjed a következőkre:  általános szakmai felügyelet ellátása,  a projekt megvalósításához szükséges tender és kiviteli tervek megrendelése,  az önkormányzat képviselete a tervezés folyamatában,  projektelemek településfejlesztési koncepcióval, szabályozási tervvel való összhangjának biztosítása,  a tervezőkkel, illetve az építésügyi hatósággal való kapcsolattartás,  közreműködés a kivitelezés koordinálásában,  a kiviteli tervben foglaltak ellenőrzése és betartatása.  műszaki kivitelezési feladatok, amely kiterjed a következőkre:  a pályázat kivitelezési munkálataihoz kapcsolódó közbeszerzések előkészítése,  munkaterület átadása,  a használatbavételi eljárások megszervezése, bonyolítása,  kapcsolattartás a műszaki ellenőrrel,  építési napló vezettetése,  a szállítókkal, kivitelezőkkel történő kapcsolattartás, a beszállított eszközök telepítésének felügyelete, irányítása,  a kivitelezési munkák minőségének, a szakmaiság ellenőrzése,  műszaki jegyzőkönyvek készítése, vezetése, nyilvántartása,  az építési szerződések határidőinek és ütemezések megállapítása, figyelemmel kísérése, követése,  a műszaki tartalomban bekövetkezett változások követése, dokumentálása. A projektmenedzsment munkájába a későbbek során bekapcsolódó külső szakértők:  közbeszerzési szakértő (feladata a közbeszerzési eljárások bonyolítása),  tervező (kiviteli tervek esetleges módosításai, tervellenőrzési feladatok),  műszaki ellenőr (a kivitelezés műszaki felügyelete),  nyilvánosság biztosítását végző külső szakértők,  könyvvizsgáló (a projekt pénzügyi megfelelősségének vizsgálata).

442


A külső szakértők kiválasztásának tervezett módja: 58. táblázat: Külső szakértők kiválasztása Szolgáltatások megnevezése

Projektmenedzsment (külső szakértő)

Tervezés

Közbeszerzési szakértő

Nyilvánosság biztosítása

Könyvvizsgálat

Műszaki ellenőrzés

Pályázathoz kapcsolódó útmutatóban szereplő előírások

Szakértő kiválasztásának menete

Jelenlegi ismereteinek alapján nem áll fenn közbeszerzési kötelezettség, így a kiválasztás 3 árajánlat bekérésével és a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával történik. 1. Közbeszerzési kötelezettség Jelenlegi ismereteinek alapján nem áll fenn figyelembe vétele a hatályos közbeszerzési kötelezettség, így a kiválasztás jogszabályok alapján. 3 árajánlat bekérésével és a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával történik. 2. Közbeszerzési értékhatár alatt Jelenlegi ismereteinek alapján nem áll fenn vagy közbeszerzési kötelezettség közbeszerzési kötelezettség, így a kiválasztás hiányában az egy szállítótól, egy 3 árajánlat bekérésével és a legelőnyösebb költség kategóriára vonatkozó nettó ajánlat kiválasztásával történik. 1.000.000,- Ft feletti – nem a Jelenlegi ismereteinek alapján nem áll fenn pályázati felhívás megjelenése előtt közbeszerzési kötelezettség, így a kiválasztás felmerült előkészítési költségekhez 3 árajánlat bekérésével és a legelőnyösebb kapcsolódó – beszerzések esetén a ajánlat kiválasztásával történik. szállító kiválasztásához, a piaci Jelenlegi ismereteinek alapján nem áll fenn árnak való megfelelés közbeszerzési kötelezettség és a szolgáltatás biztosításához, legalább három, értéke nem éri el az 1 millió Ft-ot, így a azonos tárgyú, összehasonlítható, szakértő kiválasztása az Önkormányzat összegében egyértelmű, írásos eddigi tapasztalatai alapján történik. ajánlatot kell bekérni. Jelenlegi ismereteinek alapján nem áll fenn közbeszerzési kötelezettség, így a kiválasztás 3 árajánlat bekérésével és a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával történik.

443


Stratégiai munkacsoport

Képviselő-testület Közreműködő Szervezet

Operatív menedzsment (projektmenedzsment szervezet) Projektmenedzser (Vásárhelyi Tibor) Pénzügyi munkatárs (Csere Andrea) Építés-műszaki és műszaki kivitelezési munkatárs (Pór Péter, Gáspár László)

Kommunikációs szervezetek, média

Könyvvizsgáló Kivitelező, beszerző és szolgáltató cégek Műszaki ellenőr

Pályázati projektmenedzsment feladatok (külső tanácsadó cég)

Tervezők

Közbeszerzési szakértő Kapcsolatok típusai: Együttműködés Utasítás Beszámolás 41. ábra: Az operatív projektmenedzsment szervezet felépítése és kapcsolati viszonyai

444


5.2.

Üzemeltetés, működtetés

A projektben megvalósítandó vállalkozói tevékenységek esetén, mivel a fejlesztéseket KKVk valósítják meg és gazdasági beruházásnak minősülnek, a hatékonyságot a piac követelményei biztosítják. A vállalkozók mindegyike rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges tevékenységi körökkel és hatósági engedélyekkel. (Megjegyzés: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV.tv. (Ker.tv.) és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet szabályozza. Az üzlet üzletköteles termékek forgalmazása esetén a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedéllyel, egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően üzemeltethető.) Minden vállalkozó konzorciumi partner több éves, évtizedes tapasztalatot is fel tud mutatni, s az a tény, hogy hogy elmúlt években fenntartható módon üzemeltették a tulajdonolt vagy bérlet üzlethelyiségeiket (illetve egyes esetekben több üzletet), tovább erősíti a szakértőiintézményi háttér biztosítottságának megalapozottságát.  Sziládi Sándorné (hrsz. 1615/14/A/1, 1615/14/A/2): 1989 óta végez vendéglátó tevékenységet, üzletvezetői végzettséggel rendelkezik.  Zics Ottó (hrsz. 1615/14/A/4): 1998 óta végez vendéglátó tevékenységet, üzletvezetői végzettséggel rendelkezik.  Bauer Károlyné (hrsz. 1615/14/A/6): 1998 óta végez vendéglátó tevékenységet, üzletvezetői végzettséggel rendelkezik.  Pálffy Gábor (hrsz. 1613/6/A/1): 1999 óta foglalkozik vendéglátással, szakirányú végzettséggel rendelkezik (üzletvezető, szakács, felszolgáló). Négy vendéglátó egység üzemeltetését is végzi Balatonbogláron, testvérével közösen. A fejlesztendő vendéglátó egységet 5 éve üzemelteti. Emellett jelentős referenciát jelent a Kis Szieszta Étterem (amely étterem 2010-ben megkapta a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarától a kamarai védnöki táblát a minőségi vendéglátás jutalmául) és az iskolabüfé üzemeltetése is.  Szabó Kerekes Judit (hrsz. 1613/6/A/2): 20 éve dolgozik a kiskereskedelemben, vendéglátóipari és kereskedelmi végzettséggel rendelkezik. A strandcikkek kereskedelmét kicsiben kezdte (karúszók, úszógumik), azonban mára jelentősen kinőtte magát a kezdeti üzlet, széles választékban mindenféle strandcikk megtalálható a boltjában. A vevők sokat dicsérik az eladógárdát, a helyi és a környező települések turistái közül számos a rendszeresen, évek óta visszatérő belföldi és külföldi vendég. Az Önkormányzat a konzorciumi partnerekkel konzorciumi szerződést kötött a megvalósítás időszakára, a fenntartási időszakban pedig közös érdek a megfelelő szakmai háttér biztosítása (a hatékonyságot a piac követelményei biztosítják) a Támogatási Szerződésnek megfelelően és a támogatás szabályszerű felhasználásának érdekében.

445


A létrehozott, illetve felújított önkormányzati projektelemek működtetése az alábbi szerint tervezett:  A gyermekfoglalkoztató a Platán strand egyik kiszolgáló létesítményében kerül kialakításra, az Önkormányzat bérleti díj fejében kívánja azt kiadni helyi vállalkozónak üzemeltetésre. Az Önkormányzat szempontjából bérleti díj keletkezik, az üzemeltetésnek azonban az Önkormányzatnál költsége nem merül fel, csak a karbantartás, pótlás költségeit állja.  Az árusító pavilonok kiépítését követően az Önkormányzat bérleti díj fejében kívánja azokat kiadni helyi vállalkozóknak üzemeltetésre. Az Önkormányzat szempontjából bérleti díj keletkezik, az üzemeltetésnek azonban az Önkormányzatnál költsége nem merül fel, csak a karbantartás, pótlás költségeit állja.  Az Önkormányzat a sportpályák és a multifunkcionális sport és szabadidő tér fenntartását a strand üzemeltetésével (illetve abban foglalva jelen helyrajzi számú területek üzemeltetésével) megbízott cégre (2014. 03. 31-ig a VG Komplex Kft.) kívánja bízni. A működtetés költségei a sportpályák, illetve a szabadidő tér javítási munkáihoz, karbantartásához, valamint bizonyos fenntartási-üzemeltetési munkálatokhoz (világítás, öntözés, parkápolás) kapcsolódnak, közvetlen bevételekkel pedig nem számolunk.  Az Önkormányzat a közterületek, így a Platán sor és a Parti sétány fenntartását (hasonlóan az eddigi gyakorlathoz) az önkormányzati fenntartású Közterületfenntartó Szervezetre kívánja bízni. A működtetés költségei a terület karbantartásához kapcsolódnak, közvetlen bevételeket jelen projektelem nem termel. Mind a VG Komplex Kft., mind pedig a Közterület-fenntartó Szervezet esetében – a rögzített szerződés és az alapító dokumentum által szabályozva – a fenntartásban keletkező bevételhiányt az Önkormányzat hozzájárulásával biztosítja. Az egyes projektelemek esetében felmerülő üzemeltető kiválasztása során a verseny elveinek érvényesítése megtörténik, hiszen új üzemeltető kiválasztása nyílt pályázat útján történik, mint ahogy az az eddigi gyakorlatban is megtörtént (2009-ben a VG Komplex Kft. kiválasztása). Ilyen jellegű nyílt pályázatra a VG Komplex Kft-vel kötött szerződés lejártát követően (2014 áprilisától) kerül majd sor. A fenntarthatóság műszaki-fizikai oldaláról elmondhatjuk, hogy műszaki állagmegóvás a fent felsorolt üzemeltetők feladata. Ennek ellenőrzését a korábbiakhoz hasonlóan Balatonboglár Város Önkormányzatának Műszaki osztálya végzi, annak érdekében, hogy a projektelemek fenntarthatósága hosszú távon is biztosított legyen.

446


TERVIRATOK

447


MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Költség-haszon elemzés táblázatai 2. számú melléklet: A projektmenedzsmentben résztvevők szakmai önéletrajzai 3. számú melléklet: A multifunkciós sport és szabadidő tér egyes elemeinek részletes bemutatása

448

1. számú melléklet

Költség-haszon elemzés táblázatai

Pénzügyi diszkontráta Pályázó neve: Funkció:

8% Balatonboglár Város Önkormányzata gazdasági

A pályázó milyen támogatási jogcím alá tartozó tevékenységei tartoznak a megnevezett funkcióba? (Jelölje X-szel) Regionális támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás

X

Állami támogatás

eFt PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram Nettó pénzáram jelenértéke

2010 -

2011 -

2012 -

2013

PROJEKTES ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram Nettó pénzáram jelenértéke

2010 -

2011 -

2012 1 747 1 747 1 747 1 498

2013 1 800 382 1 417 3 165 1 125

2014 1 854 741 1 113 4 278 818

2015 1 909 763 1 147 5 424 780

2016 1 967 786 1 181 6 605 744

2017 2 026 809 1 216 7 821 710

2018 2 086 834 1 253 9 074 677

2019 2 149 859 1 290 10 365 646

2020 2 213 884 1 329 11 694 616

2021 2 280 911 1 369 13 063 587

2022 2 348 938 1 410 14 473 560

2023 2 419 966 1 452 15 925 534

2024 2 491 995 1 496 17 421 509

2025 2 566 1 025 1 541 18 962 486

2026 2 643 1 056 1 587 20 549 463

2027 2 722 1 088 1 635 22 184 442

-

-

1 747

1 417

1 113

1 147

1 181

1 216

1 253

1 290

1 329

1 369

1 410

1 452

1 496

1 541

1 587

1 635

-

-

1 747

3 165

4 278

5 424

6 605

7 821

9 074

10 365

11 694

13 063

14 473

15 925

17 421

18 962

20 549

22 184

2010 -

2011 -

2012 1 747 1 747 1 747 1 498

2013 1 800 382 1 417 3 165 1 125

2014 1 854 741 1 113 4 278 818

2015 1 909 763 1 147 5 424 780

2016 1 967 786 1 181 6 605 744

2017 2 026 809 1 216 7 821 710

2018 2 086 834 1 253 9 074 677

2019 2 149 859 1 290 10 365 646

2020 2 213 884 1 329 11 694 616

2021 2 280 911 1 369 13 063 587

2022 2 348 938 1 410 14 473 560

2023 2 419 966 1 452 15 925 534

2024 2 491 995 1 496 17 421 509

2025 2 566 1 025 1 541 18 962 486

2026 2 643 1 056 1 587 20 549 463

Adósságszolgálat

-

-

Adósságszolgálattal korrigált különbözet

-

-

1 747

1 417

1 113

1 147

1 181

1 216

1 253

1 290

1 329

1 369

1 410

1 452

1 496

1 541

1 587

1 635

-

-

1 747

3 165

4 278

5 424

6 605

7 821

9 074

10 365

11 694

13 063

14 473

15 925

17 421

18 962

20 549

22 184

Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke

17 201 6 006

Nettó működési bevétel jelenértéke

11 195

FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram Nettó pénzáram jelenértéke

Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke

17 201 6 006


11 195

-

2014 -

-

2015 -

-

2016 -

-

2017 -

-

2018 -

-

2019 -

-

2020 -

-

2021 -

-

2022 -

-

2023 -

-

2024 -

-

2025 -

-

2026 -

-

2027 -

-

-

eFt 2027 2 722 1 088 1 635 22 184 442 -

Pályázó neve: Funkció:

Balatonboglár Város Önkormányzata Gazdasági

Bevétel

Elemzési egység: árusító pavilonok és gyermekfoglalkoztató. A többlet bevételek tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk: • Árusító pavilonok bérbeadása: 6 db, mindösszesen 72 m2-es árusító pavilon kialakítása tervezett a projekt során, melyeket a tulajdonos Önkormányzat vállalkozók számára bérbead. A tervezett bruttó bérleti díj 4.500 Ft/hó/m2, a kiadható terület 72 m2, így évente 1-1,6 mFt bérleti díjjal számolunk. • Gyermekfoglalkoztató bérbeadása: egy 50 m2-es helyiség felújítása és ezen funkcióval történő ellátása tervezett a projekt során, melyet a tulajdonos Önkormányzat vállalkozó számára bérbead. A tervezett bruttó bérleti díj 4.500 Ft/hó/m2, a kiadható terület 50 m2, így évente 0,7-1,1 mFt bérleti díjjal számolunk.

Kiadás

Az árusító pavilonok és a gyermekfoglalkoztató bérbeadásra kerül, a tervek szerint a leendő – nyílt pályázat útján kiválasztandó – üzemeltető áll minden, a tevékenység ellátásához szükséges üzemeltetési költséget, az Önkormányzat számára költségként csak a karbantartás és bizonyos pótlási költségek jelennek meg. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk: • Karbantartás: az új pavilonok és felújított helyiség folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. A pavilonok új építésűek, a gyermekfoglalkoztató pedig felújításra kerül a projekt során, így a vizsgált időszakban kisebb karbantartási összeggel számolunk (0,4 millió Ft-ról 0,6 millió Ft-ra nő). • Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 0,3 millió Ft-ról 0,5 millió Ft-ra nő).

Pénzügyi diszkontráta Pályázó neve:

8% Sziládi Sándorné gazdasági

Funkció:


X

Állami támogatás

PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram Nettó pénzáram jelenértéke

2010 11 978 11 971 7 7 7

2011 11 978 11 971 7 14 6

2012 11 978 11 971 7 21 6

2013 11 978 11 971 7 28 6

2014 11 978 11 971 7 35 5

2015 11 978 11 971 7 42 5

2016 11 978 11 971 7 49 4

2017 11 978 11 971 7 56 4

2018 11 978 11 971 7 63 4

2019 11 978 11 971 7 70 4

2020 11 978 11 971 7 77 3

2021 11 978 11 971 7 84 3

2022 11 978 11 971 7 91 3

2023 11 978 11 971 7 98 3

2024 11 978 11 971 7 105 2

2025 11 978 11 971 7 112 2

2026 11 978 11 971 7 119 2

eFt 2027 11 978 11 971 7 126 2


2010 11 978 11 971 7 7 7

2011 13 212 12 981 231 238 214

2012 13 249 13 077 172 410 147

2013 13 287 13 158 129 538 102

2014 13 326 13 194 132 671 97

2015 13 367 13 231 136 807 93

2016 13 408 13 269 140 946 88

2017 13 451 13 307 144 1 090 84

2018 13 495 13 348 148 1 238 80

2019 13 541 13 389 152 1 390 76

2020 13 588 13 431 157 1 547 72

2021 13 636 13 475 161 1 708 69

2022 13 686 13 520 166 1 873 66

2023 13 737 13 567 170 2 044 63

2024 13 790 13 615 175 2 219 60

2025 13 844 13 664 180 2 399 57

2026 13 900 13 664 236 2 636 69

2027 13 958 13 715 243 2 879 66

7

231

172

129

132

136

140

144

148

152

157

161

166

170

175

180

236

243

7

238

410

538

671

807

946

1 090

1 238

1 390

1 547

1 708

1 873

2 044

2 219

2 399

2 636

2 879

2011 1 234 1 010 224 224 207

2012 1 271 1 106 165 389 141

2013 1 309 1 187 122 510 97

2014 1 348 1 223 125 636 92

2015 1 389 1 260 129 765 88

2016 1 430 1 298 133 897 84

2017 1 473 1 336 137 1 034 80

2018 1 517 1 377 141 1 175 76

2019 1 563 1 418 145 1 320 73

2020 1 610 1 460 150 1 470 69

2021 1 658 1 504 154 1 624 66

2022 1 708 1 549 159 1 782 63

2023 1 759 1 596 163 1 946 60

2024 1 812 1 644 168 2 114 57

2025 1 866 1 693 173 2 287 55

2026 1 922 1 693 229 2 517 67

Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram Nettó pénzáram jelenértéke

134 890 133 381 1 509 2010 -

eFt 2027 1 980 1 744 236 2 753 64

Adósságszolgálat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

224

165

122

125

129

133

137

141

145

150

154

159

163

168

173

229

236

-

224

389

510

636

765

897

1 034

1 175

1 320

1 470

1 624

1 782

1 946

2 114

2 287

2 517

2 753

Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke

13 653 12 215 1 438

Pályázó neve: Funkció: Bevétel

Kiadás

Sziládi Sándorné Gazdasági Elemzési egység: Sziládi Sándorné üzlethelyisége (hrsz.: 1615/14/A/1, 1615/14/A/2). A többlet bevételek tervezésekor az előző lezárt pénzügyi évben realizált árbevétel 10 %-ával kalkulálunk, ami éves 1,2 és 2 millió Ft közötti érték az évek előrehaladtával. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk: • Üzemeltetési költség: az előző lezárt pénzügyi évben realizált működési költség 8 %-ával kalkulálunk, ami éves szinten 1-1,5 millió Ft-ot jelent. • Karbantartás: fejlesztett üzlethelyiség folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. Az épületrész felújításra kerül a projekt során, így a vizsgált időszakban kisebb többlet karbantartási összeggel számolunk (60 ezer Ft-ról 100 ezer Ft-ra nő). • Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 50 ezer Ft-ról 100 ezer Ft-ra nő).

Pénzügyi diszkontráta

8%

Pályázó neve:

Zics Ottó

Funkció:

gazdasági


X

Állami támogatás


2010 6 215 6 162 53 53 53

2011 6 215 6 162 53 106 49

2012 6 215 6 162 53 159 45

2013 6 215 6 162 53 212 42

2014 6 215 6 162 53 265 39

2015 6 215 6 162 53 318 36

2016 6 215 6 162 53 371 33

2017 6 215 6 162 53 424 31

2018 6 215 6 162 53 477 29

2019 6 215 6 162 53 530 27

2020 6 215 6 162 53 583 25

2021 6 215 6 162 53 636 23

2022 6 215 6 162 53 689 21

2023 6 215 6 162 53 742 19

2024 6 215 6 162 53 795 18

2025 6 215 6 162 53 848 17

2026 6 215 6 162 53 901 15

eFt 2027 6 215 6 162 53 954 14


2010 6 215 6 162 53 53 53

2011 7 175 6 946 229 282 212

2012 7 204 7 046 158 440 135

2013 7 234 7 139 95 534 75

2014 7 264 7 168 96 630 70

2015 7 296 7 199 97 727 66

2016 7 328 7 230 98 826 62

2017 7 362 7 262 100 925 58

2018 7 396 7 295 101 1 026 55

2019 7 431 7 329 103 1 129 51

2020 7 468 7 364 104 1 233 48

2021 7 505 7 400 106 1 339 45

2022 7 544 7 437 107 1 446 43

2023 7 584 7 475 109 1 555 40

2024 7 625 7 515 110 1 665 38

2025 7 667 7 555 112 1 777 35

2026 7 711 7 555 156 1 933 45

2027 7 756 7 597 159 2 092 43

53

229

158

95

96

97

98

100

101

103

104

106

107

109

110

112

156

159

53

282

440

534

630

727

826

925

1 026

1 129

1 233

1 339

1 446

1 555

1 665

1 777

1 933

2 092

2011 960 784 176 176 163

2012 989 884 105 281 90

2013 1 019 977 42 322 33

2014 1 049 1 006 43 365 31

2015 1 081 1 037 44 409 30

2016 1 113 1 068 45 455 29

2017 1 147 1 100 47 501 27

2018 1 181 1 133 48 549 26

2019 1 216 1 167 50 599 25

2020 1 253 1 202 51 650 24

2021 1 290 1 238 53 703 23

2022 1 329 1 275 54 757 22

2023 1 369 1 313 56 813 21

2024 1 410 1 353 57 870 20

2025 1 452 1 393 59 929 19

2026 1 496 1 393 103 1 032 30


73 531 72 356 1 175 2010 -

eFt 2027 1 541 1 435 106 1 138 29

Adósságszolgálat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

176

105

42

43

44

45

47

48

50

51

53

54

56

57

59

103

106

-

176

281

322

365

409

455

501

549

599

650

703

757

813

870

929

1 032

1 138


10 626 9 987 639


Zics Ottó Gazdasági

Bevétel

Elemzési egység: Zics Ottó üzlethelyisége (hrsz.: 1615/14/A/4) és az általa bérelt, Szomenauer Fülöpné tulajdonában lévő üzlethelyiség (hrsz.: 1615/14/A/5). A többlet bevételek tervezésekor az előző lezárt pénzügyi évben realizált árbevétel 15 %-ával kalkulálunk, ami éves 1 és 1,5 millió Ft közötti érték az évek előrehaladtával.

Kiadás

A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk: • Üzemeltetési költség: az előző lezárt pénzügyi évben realizált működési költség 7 %-ával kalkulálunk, ami éves szinten 0,7-1,2 millió Ft-ot jelent. • Karbantartás: a fejlesztett üzlethelyiség folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. Az épületrész felújításra kerül a projekt során, így a vizsgált fenntartási időszakban kisebb többlet karbantartási összeggel számolunk (76 ezer Ft-ról 116 ezer Ft-ra nő). • Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 66 ezer Ft-ról 98 ezer Ft-ra nő).


8% Bauer Károlyné gazdasági

Funkció:


X

Állami támogatás


2010 10 268 10 200 68 68 68

2011 10 268 10 200 68 136 63

2012 10 268 10 200 68 204 58

2013 10 268 10 200 68 272 54

2014 10 268 10 200 68 340 50

2015 10 268 10 200 68 408 46

2016 10 268 10 200 68 476 43

2017 10 268 10 200 68 544 40

2018 10 268 10 200 68 612 37

2019 10 268 10 200 68 680 34

2020 10 268 10 200 68 748 31

2021 10 268 10 200 68 816 29

2022 10 268 10 200 68 884 27

2023 10 268 10 200 68 952 25

2024 10 268 10 200 68 1 020 23

2025 10 268 10 200 68 1 088 21

2026 10 268 10 200 68 1 156 20

eFt 2027 10 268 10 200 68 1 224 18


2010 10 268 10 200 68 68 68

2011 11 326 11 066 260 328 241

2012 11 357 11 146 211 539 181

2013 11 390 11 216 174 713 138

2014 11 424 11 247 177 889 130

2015 11 458 11 278 180 1 070 123

2016 11 494 11 311 183 1 253 116

2017 11 531 11 344 187 1 440 109

2018 11 569 11 378 191 1 631 103

2019 11 608 11 414 194 1 825 97

2020 11 648 11 450 198 2 023 92

2021 11 689 11 487 202 2 225 87

2022 11 732 11 526 206 2 430 82

2023 11 776 11 566 210 2 640 77

2024 11 821 11 607 214 2 855 73

2025 11 868 11 649 219 3 073 69

2026 11 916 11 649 267 3 340 78

2027 11 965 11 693 273 3 613 74

68

260

211

174

177

180

183

187

191

194

198

202

206

210

214

219

267

273

68

328

539

713

889

1 070

1 253

1 440

1 631

1 825

2 023

2 225

2 430

2 640

2 855

3 073

3 340

3 613

2011 1 058 866 192 192 178

2012 1 089 946 143 335 123

2013 1 122 1 016 106 441 84

2014 1 156 1 047 109 549 80

2015 1 190 1 078 112 662 76

2016 1 226 1 111 115 777 73

2017 1 263 1 144 119 896 69

2018 1 301 1 178 123 1 019 66

2019 1 340 1 214 126 1 145 63

2020 1 380 1 250 130 1 275 60

2021 1 421 1 287 134 1 409 57

2022 1 464 1 326 138 1 546 55

2023 1 508 1 366 142 1 688 52

2024 1 553 1 407 146 1 835 50

2025 1 600 1 449 151 1 985 47

2026 1 648 1 449 199 2 184 58


115 632 113 697 1 935 2010 -

eFt 2027 1 697 1 493 205 2 389 55

Adósságszolgálat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

192

143

106

109

112

115

119

123

126

130

134

138

142

146

151

199

205

-

192

335

441

549

662

777

896

1 019

1 145

1 275

1 409

1 546

1 688

1 835

1 985

2 184

2 389


11 703 10 456 1 247


Bauer Károlyné Gazdasági

Bevétel

Elemzési egység: Bauer Károlyné üzlethelyisége (hrsz.: 1615/14/A/6). A többlet bevételek tervezésekor az előző lezárt pénzügyi évben realizált árbevétel 10 %-ával kalkulálunk, ami éves 1 és 1,7 millió Ft közötti érték az évek előrehaladtával.

Kiadás

A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk: • Üzemeltetési költség: az előző lezárt pénzügyi évben realizált működési költség 8 %-ával kalkulálunk, ami éves szinten 0,8-1,3 millió Ft-ot jelent. • Karbantartás: fejlesztett üzlethelyiség folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. Az épületrész felújításra kerül a projekt során, így a vizsgált időszakban kisebb többlet karbantartási összeggel számolunk (50 ezer Ft-ról 80 ezer Ft-ra nő). • Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 40 ezer Ft-ról 60 ezer Ft-ra nő).


8% Pálffy Gábor gazdasági

Funkció:


X

Állami támogatás


2010 39 423 38 852 571 571 571

2011 39 423 38 852 571 1 142 529

2012 39 423 38 852 571 1 713 490

2013 39 423 38 852 571 2 284 453

2014 39 423 38 852 571 2 855 420

2015 39 423 38 852 571 3 426 389

2016 39 423 38 852 571 3 997 360

2017 39 423 38 852 571 4 568 333

2018 39 423 38 852 571 5 139 308

2019 39 423 38 852 571 5 710 286

2020 39 423 38 852 571 6 281 264

2021 39 423 38 852 571 6 852 245

2022 39 423 38 852 571 7 423 227

2023 39 423 38 852 571 7 994 210

2024 39 423 38 852 571 8 565 194

2025 39 423 38 852 571 9 136 180

2026 39 423 38 852 571 9 707 167

eFt 2027 39 423 38 852 571 10 278 154


2010 39 423 38 852 571 571 571

2011 41 453 40 501 953 1 524 882

2012 41 514 40 659 855 2 379 733

2013 41 577 40 797 780 3 159 619

2014 41 642 40 855 786 3 945 578

2015 41 708 40 915 793 4 738 540

2016 41 777 40 977 799 5 537 504

2017 41 847 41 041 806 6 344 470

2018 41 920 41 107 813 7 157 439

2019 41 995 41 174 821 7 978 411

2020 42 072 41 244 828 8 806 384

2021 42 152 41 316 836 9 642 358

2022 42 233 41 390 844 10 486 335

2023 42 318 41 466 852 11 338 313

2024 42 405 41 544 860 12 198 293

2025 42 494 41 625 869 13 067 274

2026 42 586 41 625 961 14 029 281

2027 42 681 41 708 973 15 002 263

571

953

855

780

786

793

799

806

813

821

828

836

844

852

860

869

961

973

571

1 524

2 379

3 159

3 945

4 738

5 537

6 344

7 157

7 978

8 806

9 642

10 486

11 338

12 198

13 067

14 029

15 002

2011 2 030 1 649 382 382 353

2012 2 091 1 807 284 666 243

2013 2 154 1 945 209 875 166

2014 2 219 2 003 215 1 090 158

2015 2 285 2 063 222 1 312 151

2016 2 354 2 125 228 1 540 144

2017 2 424 2 189 235 1 776 137

2018 2 497 2 255 242 2 018 131

2019 2 572 2 322 250 2 268 125

2020 2 649 2 392 257 2 525 119

2021 2 729 2 464 265 2 790 114

2022 2 810 2 538 273 3 063 108

2023 2 895 2 614 281 3 344 103

2024 2 982 2 692 289 3 633 99

2025 3 071 2 773 298 3 931 94

2026 3 163 2 773 390 4 322 114


421 492 413 244 8 248 2010 -

eFt 2027 3 258 2 856 402 4 724 109

Adósságszolgálat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

382

284

209

215

222

228

235

242

250

257

265

273

281

289

298

390

402

-

382

666

875

1 090

1 312

1 540

1 776

2 018

2 268

2 525

2 790

3 063

3 344

3 633

3 931

4 322

4 724


22 467 19 998 2 469


Pálffy Gábor Gazdasági

Bevétel

Elemzési egység: Pálffy Gábor által bérelt vendéglátó helyiség (hrsz.: 1613/6/A/1). A többlet bevételek tervezésekor az előző lezárt pénzügyi évben realizált árbevétel 5 %-ával kalkulálunk, ami éves 2 és 3,3 millió Ft közötti érték az évek előrehaladtával.

Kiadás



8% Szabó Kerekes Judit gazdasági

Funkció:


X

Állami támogatás


2010 4 073 3 952 121 121 121

2011 4 073 3 952 121 242 112

2012 4 073 3 952 121 363 104

2013 4 073 3 952 121 484 96

2014 4 073 3 952 121 605 89

2015 4 073 3 952 121 726 82

2016 4 073 3 952 121 847 76

2017 4 073 3 952 121 968 71

2018 4 073 3 952 121 1 089 65

2019 4 073 3 952 121 1 210 61

2020 4 073 3 952 121 1 331 56

2021 4 073 3 952 121 1 452 52

2022 4 073 3 952 121 1 573 48

2023 4 073 3 952 121 1 694 44

2024 4 073 3 952 121 1 815 41

2025 4 073 3 952 121 1 936 38

2026 4 073 3 952 121 2 057 35

eFt 2027 4 073 3 952 121 2 178 33


2010 4 073 3 952 121 121 121

2011 4 485 4 203 282 403 261

2012 4 497 4 244 254 656 217

2013 4 510 4 283 227 883 180

2014 4 523 4 293 230 1 114 169

2015 4 537 4 303 234 1 347 159

2016 4 551 4 314 237 1 584 149

2017 4 565 4 324 241 1 825 140

2018 4 580 4 336 244 2 069 132

2019 4 595 4 347 248 2 317 124

2020 4 611 4 359 252 2 568 117

2021 4 627 4 371 256 2 824 110

2022 4 643 4 384 260 3 084 103

2023 4 660 4 397 264 3 347 97

2024 4 678 4 410 268 3 615 91

2025 4 696 4 424 272 3 888 86

2026 4 715 4 424 291 4 179 85

2027 4 734 4 438 296 4 475 80

Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram

121

282

254

227

230

234

237

241

244

248

252

256

260

264

268

272

291

296

121

403

656

883

1 114

1 347

1 584

1 825

2 069

2 317

2 568

2 824

3 084

3 347

3 615

3 888

4 179

4 475

Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke

45 785 43 363

2011 412 251 161 161 149

2012 424 292 133 293 114

2013 437 331 106 399 84

2014 450 341 109 509 80

2015 464 351 113 621 77

2016 478 362 116 737 73

2017 492 372 120 857 70

2018 507 384 123 980 67

2019 522 395 127 1 107 63

2020 538 407 131 1 237 60

2021 554 419 135 1 372 58

2022 570 432 139 1 511 55

2023 587 445 143 1 653 52

2024 605 458 147 1 800 50

2025 623 472 151 1 952 48

2026 642 472 170 2 122 50

Nettó működési bevétel jelenértéke FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram Nettó pénzáram jelenértéke

2 422 2010 -

eFt 2027 661 486 175 2 297 47

Adósságszolgálat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

161

133

106

109

113

116

120

123

127

131

135

139

143

147

151

170

175

-

161

293

399

509

621

737

857

980

1 107

1 237

1 372

1 511

1 653

1 800

1 952

2 122

2 297

Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke

4 559 3 362


1 197


Szabó Kerekes Judit Gazdasági

Bevétel

Elemzési egység: Szabó Kerekes Judit üzlethelyisége (hrsz.: 1613/6/A/2). A többlet bevételek tervezésekor az előző lezárt pénzügyi évben realizált árbevétel 10 %-ával kalkulálunk, ami éves 0,4 és 0,6 millió Ft közötti érték az évek előrehaladtával.

Kiadás


Pénzügyi diszkontráta

8% Balatonboglár Város Önkormányzata közösségi


A pályázó milyen támogatási jogcím alá tartozó tevékenységei tartoznak a megnevezett funkcióba? (Jelölje X-szel) Regionális támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás Állami támogatás

X

eFt PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram Nettó pénzáram jelenértéke PROJEKTES ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram Nettó pénzáram jelenértéke Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke

-

2010 2 412 2 412 2 412 2 412

-

2011 2 412 2 412 4 824 2 233

-

2012 2 412 2 412 7 236 2 068

-

2010 2 412 2 412 2 412 2 412

-

2011 2 412 2 412 4 824 2 233

-

2012 2 690 2 690 7 514 2 307

-

2 412

-

2 412

-

-

2 412

-

4 824

2013

-

2 412 2 412 9 648 1 915

-

2014

2015

2016

2017

2 412 2 412 12 060 1 773

2 412 2 412 14 472 1 642

2 412 2 412 16 884 1 520

2 412 2 412 19 296 1 407

-

-

-

2018

2013

2014

2015

2016

2017

-

3 234 3 234 10 749 2 567

-

3 259 3 259 14 008 2 395

-

3 284 3 284 17 292 2 235

-

3 311 3 311 20 603 2 086

-

3 337 3 337 23 940 1 947

2 690

-

3 234

-

3 259

-

3 284

-

3 311

-

-

7 514

-

10 749

-

14 008

-

17 292

-

20 603

-

-

2012 278 278 278 239

-

2019

2 412 2 412 21 708 1 303

-

2018

2020

2 412 2 412 24 120 1 207

-

2019

-

3 365 3 365 27 305 1 818

3 337

-

23 940

-

2021

2 412 2 412 26 532 1 117

-

2020

-

3 394 3 394 30 699 1 698

3 365

-

27 305

-

2022

2 412 2 412 28 944 1 034

-

2021

-

3 423 3 423 34 122 1 586

3 394

-

30 699

-

2023

2 412 2 412 31 356 958

-

2022

-

3 454 3 454 37 576 1 481

3 423

-

34 122

-

2024

2 412 2 412 33 768 887

-

2023

-

3 485 3 485 41 061 1 384

3 454

-

37 576

-

2025

2 412 2 412 36 180 821

-

2024

-

3 517 3 517 44 578 1 293

3 485

-

41 061

-

2026

2 412 2 412 38 592 760

-

2025

-

3 550 3 550 48 128 1 209

3 517

-

44 578

-

2027

2 412 2 412 41 004 704

-

2026

-

3 584 3 584 51 713 1 130

3 550

-

48 128

-

2 412 2 412 43 416 652 2027

-

3 620 3 620 55 332 1 057

-

3 656 3 656 58 988 988

3 584

-

3 620

-

3 656

51 713

-

55 332

-

58 988

0 31 827 -31 827 eFt


2010 -

2011 -

Adósságszolgálat

-

-


-

-

-

Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram

-

-

-

Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke

0 7 413 -7 413

2013

2014

-

822 822 1 101 653

278

-

278

-

-

2015

-

847 847 1 948 623

822

-

1 101

-

-

2016

-

872 872 2 820 594

847

-

1 948

-

-

2017

-

899 899 3 719 566

872

-

2 820

-

-

2018

-

925 925 4 644 540

899

-

3 719

-

-

2019

-

953 953 5 597 515

925

-

4 644

-

-

2020

-

982 982 6 579 491

953

-

5 597

-

-

2021

-

1 011 1 011 7 590 468

982

-

6 579

-

-

2022

-

1 042 1 042 8 632 447

1 011

-

7 590

-

-

2023

-

1 073 1 073 9 705 426

1 042

-

8 632

-

-

2024

-

1 105 1 105 10 810 406

1 073

-

9 705

-

-

2025

-

1 138 1 138 11 948 388

1 105

-

10 810

-

-

2026

-

1 172 1 172 13 121 370

1 138

-

11 948

-

-

2027

-

1 208 1 208 14 328 352

1 172

-

13 121

-

-

-

1 244 1 244 15 572 336

1 208

-

1 244

14 328

-

15 572

-

-

Pályázó neve:

Balatonboglár Város Önkormányzata Közösségi

Funkció:

Bevétel

Elemzési egység: Platán strand teljes jelenlegi területe (a kialakítandó multifunkcionális sport és szabadidő tér, valamint a felújítandó sportpályák ezen a területen helyezkednek el, de külön nyilvántartásuk nincsen). A funkció projektelemei nem termelnek bevételt az Önkormányzat számára, így többlet bevételekkel nem számolunk. A működési kiadások számításakor az eddigi tapasztalati adatokból és a tervezők által kalkulált energiafelhasználásból indultunk ki. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk: • Üzemeltetési költségek:

becsült nagysága 100-160 ezer Ft. Kiadás

felhasználható a Balatonból kivett víz) éves becsült nagysága 100-160 ezer Ft. • Karbantartás: a terület folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. A tervezett fejlesztések által érintett terület megújul, így a karbantartási költség alacsonyabb tétel (100 ezer Ft-ról 150 ezer Ft-ra nő). • Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 0,4 millió Ft-ról 0,6 millió Ft-ra nő).

Pénzügyi diszkontráta Pályázó neve: Funkció:

8% Balatonboglár Város Önkormányzata közterület

A pályázó milyen támogatási jogcím alá tartozó tevékenységei tartoznak a megnevezett funkcióba? (Jelölje X-szel) Regionális támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás Állami támogatás

X


2010 12 332 71 585 - 59 253 - 59 253 - 59 253

2011 12 332 71 585 - 59 253 - 118 506 - 54 864


2010 12 332 71 585 - 59 253 - 59 253 - 59 253

Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram

- 59 253

-

- 59 253

Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke

-

2012 12 332 71 585 59 253 177 759 50 800

-

2013 12 332 71 585 59 253 237 012 47 037

-

2014 12 332 71 585 59 253 296 265 43 553

2011 12 332 71 585 - 59 253 - 118 506 - 54 864

-

2015 12 332 71 585 59 253 355 518 40 327

-

2012 12 332 71 780 59 448 177 954 50 967

59 253

-

- 118 506

-

2016 12 332 71 585 59 253 414 771 37 339

-

2013 12 332 71 786 59 454 237 408 47 196

59 448

-

-

177 954

-

-

2012 195 195 195 167

-

2017 12 332 71 585 59 253 474 024 34 574

-

2014 12 332 72 242 59 910 297 318 44 036

59 454

-

237 408

-

-

2018 12 332 71 585 59 253 533 277 32 013

-

2015 12 332 72 436 60 104 357 421 40 906

59 910

-

297 318

-

-

2019 12 332 71 585 59 253 592 530 29 641

-

2016 12 332 72 461 60 129 417 550 37 892

60 104

-

357 421

-

-

2020 12 332 71 585 59 253 651 783 27 446

-

2017 12 332 72 487 60 155 477 706 35 100

60 129

-

417 550

-

-

2021 12 332 71 585 59 253 711 036 25 413

-

2018 12 332 75 352 63 020 540 726 34 048

60 155

-

477 706

-

-

2022 12 332 71 585 59 253 770 289 23 530

-

2019 12 332 75 465 63 133 603 860 31 582

63 020

-

540 726

-

-

2023 12 332 71 585 59 253 829 542 21 787

-

2020 12 332 75 582 63 250 667 110 29 297

63 133

-

603 860

-

-

2024 12 332 71 585 59 253 888 795 20 173

-

2021 12 332 75 702 63 370 730 479 27 178

-

2022 12 332 75 825 63 493 793 973 25 214

-

2023 12 332 75 952 63 620 857 593 23 393

63 250

-

63 370

-

63 493

-

667 110

-

730 479

-

793 973

-

-

eFt 2027 12 332 71 585 59 253 1 066 554 16 014

-

2026 12 332 76 357 64 025 1 049 256 18 688

-

2027 12 332 76 501 64 169 1 113 425 17 343

63 886

-

64 025

-

64 169

985 231

-

1 049 256

-

1 113 425

-

2025 12 332 71 585 59 253 948 048 18 679

-

2026 12 332 71 585 59 253 1 007 301 17 295

-

2024 12 332 76 083 63 751 921 345 21 705

-

2025 12 332 76 218 63 886 985 231 20 140

63 620

-

63 751

-

857 593

-

921 345

-

124 820 743 622


-618 802


2010 -

2011 -

Adósságszolgálat

-

-


-

-

-

Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram

-

-

-

eFt

Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke

0 19 064 -19 064

2013

2014

-

201 201 396 159

195

-

195

-

-

2015

-

657 657 1 053 483

201

-

396

-

-

2016

-

851 851 1 903 579

657

-

1 053

-

-

2017

-

876 876 2 779 552

851

-

1 903

-

-

2018

-

902 902 3 682 527

876

-

2 779

-

-

2019

-

3 767 3 767 7 449 2 035

902

-

3 682

-

-

2020

-

3 880 3 880 11 330 1 941

3 767

-

7 449

-

-

2021

-

3 997 3 997 15 327 1 851

3 880

-

11 330

-

-

2022

-

4 117 4 117 19 443 1 766

3 997

-

15 327

-

-

2023

-

4 240 4 240 23 684 1 684

4 117

-

19 443

-

-

2024

-

4 367 4 367 28 051 1 606

4 240

-

23 684

-

-

2025

-

4 498 4 498 32 550 1 532

4 367

-

28 051

-

-

2026

-

4 633 4 633 37 183 1 461

4 498

-

32 550

-

-

2027

-

4 772 4 772 41 955 1 393

4 633

-

37 183

-

-

-

4 916 4 916 46 871 1 329

4 772

-

4 916

41 955

-

46 871

-

-

Pályázó neve:

Balatonboglár Város Önkormányzata Közterület

Funkció: Bevétel

Elemzési egység: Balatonboglár közterületei (a Parti sétány és a Platán sor közterületeknek külön nyilvántartása nincsen). A funkció projektelemei nem termelnek bevételt az Önkormányzat számára, így többlet bevételekkel nem számolunk. A működési kiadások számításakor a balatonboglári közterületek fenntartásának tapasztalati adataiból és a tervezők által kalkulált energiafelhasználásból indultunk ki. A többlet működési kiadások tervezésekor az alábbi kategóriákkal számoltunk: • Üzemeltetési költségek: évente 2,2-2,9 millió Ft (12 hónapos foglalkoztatással és a jelenlegi minimálbérrel számolva), amelyre rárakódnak a bérjárulékok, melyek további 27 %-ot tesznek ki (mindösszesen évente 2,83,7 millió Ft-ot jelent ez a kategória).

Kiadás

becsült nagysága 130-210 ezer Ft. • Karbantartás: a közterületek folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadások. A tervezett fejlesztések által érintett közterületek megújulnak, így a karbantartási költség alacsonyabb tétel, azonban az állagmegőrzés költségei sem elhanyagolhatóak. A karbantartási költségek nagysága az évek előre haladtával folyamatosan növekszik (0,4 millió Ft-ról 0,6 millió Ftra nő). • Pótlás: az éves pótlási költségnél azokat az eszközöket vettük figyelembe, amelyek valóban cserére szorulhatnak az évek előrehaladásával. Az eszközpótlás költségének meghatározására – az útmutató előírásainak megfelelően – a több évre történő szétosztást alkalmaztuk (az évek során 170 ezer Ft-ról 250 ezer Ft-ra nő).

Pályázó neve


Funkció:

Gazdasági

PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási, felújítási költség Maradványérték Kiadási pénzáram Működési bevételek Támogatás Bevételi pénzáram

2010

PROJEKTES ÁLLAPOT Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási, felújítási költség Maradványérték Kiadási pénzáram Működési bevételek Támogatás Bevételi pénzáram

2010

FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET MÓDSZERE SZERINTI Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási, felújítási költség Maradványérték Kiadási pénzáram Működési bevételek Támogatás Bevételi pénzáram Pénzügyi diszkontráta (nominál) Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkontált pótlási költség (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = ab-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) Elszámolható költség (EC) Döntési összeg (DA=EC*R) Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (Max CRpa) Ebből EU támogatás (=DA*max CRpa) Kedvezményezett hozzájárulása Összes nemzeti hozzájárulás (összes beruházási költség – EU támogatás)

-

2010 8% 0 0 0 0 0 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

2011 -

2012 -

2013 -

2014 -

2015 -

2016 -

2017 -

2018 -

2019 -

2020 -

2021 -

2022 -

2023 -

2024 -

2025 -

2026 -

2027 -

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Figyelem! Az alábbi táblát nem projektelemenként, hanem az összes projektelemre együttesen kell bemutatni! A kitöltendő sorokba a működési bevételi és költségterv táblázatok fejlesztési különbözet módszer szerinti értékeit kell összegezni. FENNTARTHATÓSÁG VIZSGÁLATA FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET MÓDSZERE SZERINTI 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Hitel, hitel kamatának törlesztése 4. Egyéb 5. Kiadási pénzáram (1+2+3+4) 6. Pénzügyi bevétel 7. Egyéb bejövő pénzáram 8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 10. Központi költségvetés hozzájárulása 11. Saját forrás (12+13) 12. Önerő 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram (6+7+8+9+16) 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

16 342 -

85 300 4 560

115 305 5 509

26 412 6 862

7 865

8 275

8 523

8 779

11 880

12 236

12 603

12 982

13 371

13 772

14 185

14 611

14 816

15 260

16 342 -

89 860 5 694

120 814 7 612

33 274 7 840

7 865 8 076

8 275 8 318

8 523 8 568

8 779 8 825

11 880 9 089

12 236 9 362

12 603 9 643

12 982 9 932

13 371 10 230

13 772 10 537

14 185 10 853

14 611 11 179

14 816 11 514

15 260 11 859

13 640 2 702

63 609 21 676

94 789 20 516

22 450 3 962

2 702 2 702 -

21 676 21 676 -

20 516 20 516 -

3 962 3 962 -

16 342 -

90 979 1 119

122 917 2 103

34 253 979

8 076 211

8 318 43

8 568 44

8 825 46

1 119

3 222

4 200

4 411

4 454

4 499

4 545

2013

2014

2015

2016

2017

29. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

-

Pénzügyi diszkontráta (nominál) NETTÓ ÖSSZES PÉNZÜGYI PÉNZÁRAM Nettó pénzáram támogatás nélküli esetben Nettó pénzáram támogatással A TELJES PROJEKT PÉNZÜGYI NETTÓ JELENÉRTÉKE (FNPV) - támogatás néküli esetben -223 438 A TELJES PROJEKT PÉNZÜGYI NETTÓ JELENÉRTÉKE (FNPV) - támogatással -51 813 A TELJES PROJEKT PÉNZÜGYI BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTÁJA (FRR) #SZÁM!

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

9 089 2 791

-

9 362 2 874

-

9 643 2 961

-

9 932 3 050

-

10 230 3 141

-

10 537 3 235

-

10 853 3 332

-

11 179 3 432

-

11 514 3 302

-

11 859 3 401

1 754

-

1 121

-

4 081

-

7 131

-

10 272

-

13 507

-

16 839

-

20 272

-

23 573

-

26 974

8% 2010

2011

2012

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

-

16 342

-

84 166

- 113 202

-

25 434

211

43

44

46

-

2 791

-

2 874

-

2 961

-

3 050

-

3 141

-

3 235

-

3 332

-

3 432

-

3 302

-

3 401

-

2 702

-

20 557

-

-

2 983

211

43

44

46

-

2 791

-

2 874

-

2 961

-

3 050

-

3 141

-

3 235

-

3 332

-

3 432

-

3 302

-

3 401

18 413

Figyelem! Az alábbi táblát nem projektelemenként, hanem az összes projektelemre együttesen kell bemutatni! KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉS FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET MÓDSZERE SZERINTI Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi működési költség Pénzügyi bevétel Pénzügyi maradványérték Nettó pénzügyi pénzáram Áfa miatti korrekciók Támogatások Egyes bérterhek Elszámoló árra való áttérés

-

Közgazdasági költségkorrekciók

2011

2012

2013

85 300 4 560 5 694 84 166 12 143 8 -

115 305 5 509 7 612 113 202 22 668 1 -

26 412 6 862 7 840 25 434 5 109 -

12 151

-

-

22 669

5 109

61

61

2014 7 865 8 076 211

2015 8 275 8 318 43

2016 8 523 8 568 44

2017 8 779 8 825 46

-

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

11 880 9 089 2 791

12 236 9 362 2 874

12 603 9 643 2 961

12 982 9 932 3 050

13 371 10 230 3 141

13 772 10 537 3 235

14 185 10 853 3 332

14 611 11 179 3 432

14 816 11 514 3 302

15 260 11 859 3 401

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

56 -

58 -

59 -

61 -

63 -

65 -

67 -

69 -

71 -

73 -

-

-

-

-

56

58

59

61

63

65

67

69

71

73

61

61

61

61

61

61

61

61

61

61

61

61

61

61

250 000 -

13 193

A TELJES PROJEKT KÖZGAZDASÁGII NETTÓ JELENÉRTÉKE (ENPV) 29 429 A TELJES PROJEKT KÖZGAZDASÁGI BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTÁJA (ERR) 57,67% Társadalmi diszkontráta (nominál)

-

3 149

Levegő, talaj-, víz-szennyezés Zaj Zsúfoltság Balesetek Hulladék Területhasználat Foglalkoztatási hatás Opportunity cost Szegénység Életminőség javulás Egyéb hatások Hatások, externáliák Nettó közgazdasági pénzáram

2010 16 342 16 342 3 142 7 -

8,5%

-

72 015

250 061 159 528

61 -

20 264

61 272

61 104

61 106

61 107

61 -

2 674

61 -

2 756

61 -

2 840

61 -

2 927

61 -

3 017

61 -

3 109

61 -

3 204

61 -

3 302

61 -

3 170

61 -

3 267


A projektmenedzsmentben résztvevők szakmai önéletrajzai

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

Vásárhelyi Tibor 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 52.

Telefonszám(ok)

06 85 550 332

Fax(ok)

06 85 350 469

E-mail(ek)

[email protected]

Állampolgárság

Magyar

Születési dátum

1952.

Neme

férfi

Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe

1974-1982 Művelődéi előadó Ajka Városi Művelődési Központ kulturális 1982-1985 Művelődési Ház igazgató Boglárlellei Nagyközség kulturális 1985-1990 Közművelődési felügyelő Városi Tanács Boglárlelle

Tevékenység típusa, ágazat

kulturális

Időtartam

1990-től

Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Városi tanácsos Balatonboglár Város Önkormányzata államigazgatás

Tanulmányok Időtartam Gyakorlati képzés/kutatás Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

1967-1971 érettségi általános gimnázium Béri Balogh Ádám Gimnázium, Zalaszentgrót

Mobil:

06 30 631 0092

Időtartam Gyakorlati képzés/kutatás Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam

1971-1975 Népművelő, könyvtár szak Művelődéstörténet, szociológia, könyvtártan, esztétika Felnőttnevelés-képzés módszertana Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tanítóképző Intézete, Szombathely 2007-2008

Gyakorlati képzés/kutatás

A helyi közpolitikák alakítása

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés

Közmenedzsment ismeretek

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek) Szervezési készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

Magyar Közösségfejlesztés, kiadványtervezés – szerkesztés, általános államigazgatási ismeretek -, a kiszervezés gyakorlati kérdései Operációs rendszerek: Windows, Windows NT, Windows XP, Word, Excel, Powerpoint, Outlook, Nyomdai kiadványszerkesztés -

Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Kiegészítő információk Az elmúlt években végzett pályázati projekt-előkészítésben végzett tevékenységek: 2003 – Homokfoci pálya és gumi burkolatú kosárlabda pálya építése a Platán standon – részvétel a szakmai program megvalósításában 2005 – Balatonboglári strandok parki- és játszótéri berendezéseinek, infrastruktúrájának fejlesztése –- részvétel a szakmai program megvalósításában 2005 – Vörös Kápolna felújítása – részvétel a szakmai program megvalósításában 2007-2010 – Járóbeteg orvosi rendelő átalakítása, felújítása és Bővítése II-III. ütem – projekt előkészítés és közönségkapcsolatok (nyilvánosság tájékoztatása) történő részvétel 2009-2010 – ÁROP K-2008-ÁROP-1.A.2/A.00195/137 sz. pályázat – önkormányzati kapcsolattartás – a projektmenedzsment ügyeinek intézése 2009 – ÖM – „A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére” – iskolaépület felújítás Balatonbogláron és Ordacsehi tagintézményben – pályázat írása Folyamatban lévő DDOP pályázatok (az alábbi DDOP pályázati projektek megvalósításában veszek részt a projektmenedzsment tagjaként):  Klapka-Gyep u. kerékpárút építése – közönségkapcsolatok (nyilvánosság tájékoztatása)  DDOP-2009-4.1.1/A Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása Balatonboglár városközpont parti területeinek integrált, családbarát fejlesztése – projekt koordináció  DDOP-2009. 2.1.1/D Várdombi kaland és szabadidőpark projekt – kapcsolattartás az önkormányzat részéről  DDOP-2009. 2.1.1/D „Családbarát örökségvédelem” – Komplex turisztikai vonzerőfejlesztés Balatonbogláron projekt előkészítés, projekt-koordináció és közönségkapcsolatok (nyilvánosság tájékoztatása)

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ – PÓR PÉTER 1993-ban (103/1993) okleveles építészmérnökként végeztem a BME Építészmérnöki Karán. Az egyetemen legtöbb útravalót emberileg és szakmailag Török Ferenc tanár úrtól kaptam. Harmadéves egyetemi hallgató koromban megnyertem Balatonboglár városközpont tervezésére kiírt nyilvános, titkos tervpályázatot. Az első üzletházat egyik tanárom segítségével ( Mikó László) tervezhettem meg, s a diplomaosztó ünnepség után hamarosan már az új épület átadó ünnepségére mehettem. Ez nagy lendületet és sok tapasztalatot adott korai pályakezdésemhez. 1994-től Siófokon, a Sióbau Tervező és Kivitelező Kft.-nél, Ripszám János mellett kezdtem tervezőtársként dolgozni. Az első pillanattól éreztük, hogy” egy nyelvet beszélünk”, így kezdettől fogva komoly tervezési feladatokat kaptam. Ő már elismert tervezőként sok szép megrendelést kapott, amikben én egyenjogú tervezőtársként vehettem részt. 1996-98 között elvégeztem az ÉME Mesteriskola XIV. ciklusát, melynek eredményeképpen vezető tervezői minősítést kaptam. Eközben épültek egymás után a boglári városközpont épületei és egyedül tervezhettem meg Budapesten a Nap –hegyen egy frekventált helyen lévő irodaházat (Lisznyai utca ), melyről több építész lapban is jelent meg publikáció. Ebből az időszakból a jelentősebb közös munkáink: Városi tornacsarnok, Veszprém Üzletház, Siófok, Hock János köz Víztorony üzletház, Siófok Piac csarnok, Siófok Disco és étterem, Balatonboglár Takarékszövetkezet bankfiók, Kőröshegy Vitorlásklub átalakítás, Csopak Többcélú csarnok, Bp. Gyömrői u Budapest Bank, Siófok Szálloda, Siófok 1999-től jogilag önálló betéti társaságot alapítottam (Pór és Társa Építész Bt.), de továbbra is Ripszám Jánossal együtt dolgozunk. Közös pályázatok: Balatonboglár sportcsarnok és uszoda II. díj Konferencia és szabadidő központ, Balatonfüred I. díj Középiskolai kollégium, Kaposvár I. díj Kulturális központ, Hajdúsámson II. díj Megépült közös tervezésű épületek: Társasház, Siófok, Fő u Társasházak, Siófok, Darnay tér 450 fős kollégium, Kaposvár Fő tér rendezése, Kaposvár Hotel Vértes, Siófok Metróber üdülőház, Siófok Konferencia és szabadidő központ, Balatonfüred Tornacsarnok, Mohács Szállodaegyüttes, Balatonfüred, Zákonyi u Elismerések: Homlokzat Nagydíj 2005 – saját családi ház, Balatonboglár 2006-tól Balatonboglár főépítészeként is dolgozom. Pór Péter okl. építészmérnök E1/14-0183 8630 Balatonboglár, Hétház u. 9.

Gáspár László 8638 Balatonlelle, Petőfi u. 43.

Telefonok

E-mail:

lakás: 06-85 /354-729 munkahely: 06-85 /550-324 mobil: 06-30 /2242-191 [email protected]

Gáspár László szakmai önéletrajza Életkor: 50 Születési hely és idő: Lengyeltóti, 1960.02.17.

Személyi adatok:

Végzettség:

Pollack Mihály Műszaki Főiskola Pécs Mélyépítő üzemmérnök okl. sz.: 16/1981

[1978-1981]

Egyéb képesítések és megszerzett szakmai ismeretek rövid ismertetése

Alapfokú ingatlanközvetítő

1992

-

1992

- Középfokú értékbecslő és ingatlanközvetítő

1996

-

2001

- ECDL Európai Számítógéphasználói Jogosítvány

2002

-

Költségszakértő

(OKJ sz.: 54 3436 02)

2002

-

Közigazgatási szakvizsga

223/2002

2003

-

Műszaki Ellenőr I. Épület (É)

(OKJ sz.: 71 5801 01)

-

Műszaki Ellenőr I. Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M)

(OKJ sz.: 71 5801 01)

Közbeszerzési referens

(OKJ sz.: 52 3435 10)

2003

-

2004

Közigazgatási alapvizsga

[1981-1985] Szakmai tapasztalat, munkahelyek, betöltött állások

[1986-1990]

-

[1990-1995]

[1996-

]

-

SZOT Üdülőkarbantartó I. sz. Üzemegysége Balatonlelle Kőműves kisiparos Városgazdálkodási Igazgatóság Balatonboglár Polgármesteri Hivatal Balatonboglár (jelenlegi munkahely)

67/1996

építésvezető

műszaki vezető Műszaki referens

Gépjármű vezetői engedély:

Katonai szolgálat

megszerzésének éve: érvényességi kategóriája:

1985 „B”

kezdete: 1982.02.25 vége: 1983.08.18 katonai szakképzettség: műszaki-ponton rendfokozat: főtörzsőrmester

Erkölcsi bizonyítvány:

„A bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel”

Kitűntetések:

1997

Balatonboglár Város Közszolgálati Díja (Adományozva Balatonboglár Város Önkormányzat 244/1997.(VII.4.) KT. számú határozatával)

Az alábbi szakmai névjegyzékben szerepelek érvényesen:

Építési Műszaki ellenőri Névjegyzék: ME-É-1- MMK-14-50452/2013 ME-M-1-MMK-14-50452/2013

a Somogy Megyei Mérnöki Kamara 947/2008 sz. határozata alapján a Somogy Megyei Mérnöki Kamara 948/2008 sz. határozata alapján

Kamarai tagság: Somogy Megyei Mérnöki Kamara

Nyilvántartási szám: 14-0673

Határozat iktatószáma: 545/2008

Szakmai tevékenységem ismertetése: Balatonboglár Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában dolgozom köztisztviselőként 1996. év óta. Jelenlegi beosztásom: műszaki referens. Munkakörömben a következő feladatokat látom el: 1. Az önkormányzat beruházásainak lebonyolítását, alkalmanként beleértve építési projektek műszaki ellenőrzésének ellátását is. (ezen belül: a projekt-ötletre való javaslattétel, a megvalósítható változatok vizsgálata, az optimális verzió kiválasztása, a megvalósítás várható költségeivel kapcsolatos számítások elkészítése, a beruházási projektek döntés előkészítése, az ezzel kapcsolatos előterjesztések elkészítése, tervezési koncepció kidolgozása, a tervezőkkel, vállalkozókkal kötendő szerződések előkészítésében való közreműködés, a tervek átvétele, ellenőrzése, ajánlatkérések, ajánlatok összehasonlítása, értékelése, a nyertes ajánlattevő kiválasztására vonatkozó javaslatok megtétele. A kivitelezés során a kapcsolattartás a és koordinálás a tervezőkkel, a vállalkozókkal, az engedélyező hatósággal és a szakhatóságokkal. A munka helyszíni ellenőrzése, minőségi és mennyiségi szempontból. A tervekben, engedélyekben és a szerződésben foglaltak ellenőrzése és betarttatása. A határidők betarttatása. Az építési naplók rendszeres vizsgálata, a beruházói és műszaki ellenőri naplóbejegyzések megtétele. Számlák kollaudálása Az elkészült munkák átvétele. A beruházó garanciális és szavatossági jogainak érvényesítése.) 2. Pályázatok készítése a beruházások forrás-szükségletének biztosítására, a nyertes pályázati projektek megvalósítása, üzembe helyezése, a támogatóval való elszámolás. 3. Közbeszerzések lebonyolítása.

4. Az Önkormányzat tulajdonában álló úthálózat és vízelvezető rendszerek jegyzői hatáskörbe tartozó kezelési feladatainak elvégzése. Balatonboglár Önkormányzata által megvalósított valamennyi építési beruházási projekt előkészítésének és megvalósításának folyamatában részt veszek. A kiemelt, több műszaki ellenőri szakterületet érintő önkormányzati beruházások műszaki ellenőrzésével az Önkormányzat szerződés alapján külső cégeket bíz meg, ezekben az esetekben a műszaki ellenőrökkel a megbízó képviseletében tartok kapcsolatot (ilyen projektek voltak pl. az elmúlt időszakban: Szabadidős és Sportcentrum építése 2004-2006, Orvosi rendelő Átalakítás-bővítéskorszerűsítés I. ütem, Jamai patak hídja, a balatonboglári társulati szennyvízcsatorna építések az elmúlt 19 év során, egyéb közműépítések, stb.) Önállóan végzett műszaki ellenőrzéseim az elmúlt 5 évben (a teljesség igénye nélkül): 2003. évben Platán standon Homokfoci pálya és gumi burkolatú kosárlabda pálya építése 2004. évben Polgármesteri Hivatal Belső átalakítás és vizesblokk felújítás Óvoda Keleti szárny felújítása 2005. évben Acsády kastély (zeneisk.) Kerítésépítés

Balatonboglári strandok parki- és játszótéri berendezéseinek, infrastruktúrájának fejlesztése, Platán strandi ivóvíz-ellátó hálózat rekonstrukciója 2006. évben 2007. évben

2008. évben

2009 évben

Vörös Kápolna Szőlőskislak, Epres u. volt Ikarus üdülő Sziget strand Partvédő művek Klapka u-i iparterület Általános Iskola Bója közi strand Ordacsehi Ordacsehi Balatonboglár Ordacsehi Szőlőskislak

Felújítás 6 db szociális bérlakás garanciális javításai Épületek és belső közművek elbontása, tereprendezés Régi WC elbontása és új WC-blokk építése Vis maior károk utáni partvédőmű helyreállítások Ivóvíz-vezeték építés Födém helyreállítás és megerősítés Vis maior kár után a partvédőmű javítása Iskola felújítási munkái (folyamatban) Buszvárók építése Viola u. burkolatfelújítása szabadtéri színpadhoz tartozó rendezvény-előkészítő épület és vizesblokk Boglári u. Ny-i oldali járda felújítása

Jelenleg az alábbi DDOP pályázati projektek megvalósításában veszek részt a projektmenedzsment tagjaként: - Járóbeteg orvosi rendelő átalakítása, felújítása és Bővítése II-III. ütem - Klapka u. –Gyep u. kerékpárút építése Balatonboglár, 2010. július 7. _____________________ Gáspár László

Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév Cím E-mail Állampolgárság Születési dátum Neme

Csere Viktória 8630 – Balatonboglár, Zrínyi Miklós u. 72. [email protected] Magyar 1975. VIII. 22. Nő

Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

2006 Pénzügyi ügyintéző Könyvvezetési feladatok, költségvetési beszámoló összeállítása, pályázatok pénzügyi elszámolása Balatonboglár Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Államháztartás 2003 - 2006 Műszaki előkészítő Árajánlatok készítése, költségelemzés, vállalkozási szerződések előkészítése Betonút Zrt. Vállalkozás, kontrolling

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés

1997 - 2001 Közgazdász

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés

Mikró-, makroökonómia, gazdasági matematika, számvitel, kontrolling, gazdasági informatika, vállalati pénzügyek, üzleti tervezés, könyvvizsgálat, komplex elemzés

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Pénzügyi és Számviteli Főiskola - Budapest

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv

Magyar

Egyéb nyelvek Német C típusú nyelvvizsga Angol Alapfokú ismeretek Számítógép-felhasználói készségek Járművezetői engedély

Microsoft Office elemeinek (Word, Excel, Outlook) használata,

B kategóriás jogosítvány


A multifunkciós sport és szabadidő tér egyes elemeinek részletes bemutatása

I.

MAGYAR TENGER TÁRSASJÁTÉK

1. Színház Balaton Boglárhoz kapcsolódó többfunkciós épület. Innen indul a társasjáték, itt olvashatóak a szabályok. Itt áll a dobogó, ahol az első három versenyző pózolhat, míg a szülők fényképeznek. De lehetőséget ad a házacska arra is, hogy a strandoló gyermekek színházi, vagy bábszínházi produkciókat mutassanak be.

2. Komp Szántódhoz köthető játék. Áll egy indító dobogóból, melynek szerkezete árbocos hajót imitál, és tőle távolabb felállított beérkező oszlopból, amihez itt hatalmas faragott halak kapcsolódnak. A köztük kifeszített drótkötélen siklanak a gyermekek. Ez a játék nagy kedvenc lesz! 3. Balaton, az óriás - libikóka

4. Aranyszőrű kecskék – hinta A dupla, de egymással összefüggő hinta, a kecskeköröm kagyló legendájához köthető, így Balatonkenese közelében állna. A faragott díszes, és szabványméretezésű két hinta, két normál gumi lapülőkével, és két bébi üléssel lenne felszerelve. 5. Visszhang A tihanyi stégen kerülne felállításra ez a játékelem, mely tulajdonképpen egy hangfelerősítő óriás fémtölcsér faragott, ácsolt burkolatban. Nagy mókázások színhelye lesz.

5.a Imbolygó hold Ez a meseelem áll egy méter átmérőjű faragott keményfa lapból, és az azt tartó 20 cm vastag akácoszlopból. A csapágyazott szerkezet 15 fokot van megdöntve, így a rá ülő gyermek különös hullámzó forgást tapasztal.

5.b Forgó föld Ez a játékelem a társasjáték lelke, ha megforgatjuk, tengelyesen megpördül, majd megáll, a faragott nyíláson ekkor egy számot fogunk látni, 1-12-ig, ennyit léphetünk majd.

5.c Keringő nap Az előzőhöz nagyon hasonló játék csak ez függőleges tengelyű, és a rajta lévő domborműszerű faragás egy napot ábrázol. Mindkét elem a Tóhomokozóban kerülne elhelyezésre.

6. Szerelmesek ladikja Balatonudvarihoz köthető játék. Áll egy rugókra állított két személyes hajótestből, és a közelében elhelyezett, jellegzetes formájú szívessírkövet utánzó fafaragványból. Ez utóbbiba szerelmes üzeneteket karcolunk, s reméljük mások is követik majd példánkat. 7. Szent György-hegy sárkánya Egy különleges, négy ülőkés körhinta, melyet egy sosem látott 7 fejű sárkány jelenít meg. Ennél a játéknál garantáltan sorbaállás lesz.

8. Sobri A keszthelyi stég közelében kerülne felállításra, a bakonyi betyárra, Sobri Jóskára emlékeztető asztal. A kicsiny, kétülőkés akácasztal egyik végében a betyárt ábrázoljuk, amint egy hatalmas csendőrrel szkanderoznak. A látvány magáért beszél, biztosan sokan teszik majd erejüket próbára, s közben össze is barátkoznak.

9. Óriás harcsa Ez a hatalmas faragott hal, két ülőkés, rugós mérleghinta, Fenékpuszta közelében. Gyerek legyen a talpán, aki elbír vele!

10. Kápolna Balatonmáriafürdő szomszédságában áll ez a fából faragott kápolna. Az alsó részében van egy kis szentély, holdsarlón álló Szűzanyával, a fölső szintről pedig alá lehet csusszanni. Jó helyszín lesz ez kislányok elmélyült, főzőcskézős-építgetős játékaihoz, s a fiúcskák is megtalálják majd a számításukat a csúszdán. 11. A Tó - homokozó Áll egy Balaton formájú hatalmas homokozóból, mely hullámzó magasságú (20 cm-től 50 cm-ig) akácfarönk szegéllyel van lehatárolva, és 27 db 50x50cm-es fastéggel van körbevéve. Ez utóbbiak jelentik a játékmezőt. A játékosok, akiknek száma 2- től fölfelé akármennyi lehet, a Balaton Boglári tábla melletti Színház porondjáról indulnak. A játék szabálya is ennek az épületnek a faláról olvasható. A játékfigurák itt maguk az emberek, és a dobókocka a Balaton közepén álló hatalmas földgömb. Ha a festett fagolyót megforgatjuk, a nyíláson egy szám fog látszani, 1-12 ig. Két irányba indulhatsz. A cél, megkerülve a tavat, visszaérni a boglári színházba. Ha egy másik ember által már foglalt stégre lépsz te is, ő kimarad egyszer a dobásból (mert megviselte a közös borkóstoló), ha mögé lépsz eggyel, ő rögtön 3-mat léphet előre, (hiszen hoztál neki egy lovat). A játék szándékosan ilyen egyszerű, a cölöpökön és stégeken való egyensúlyozás, a földgömbforgatás, és az egymás pályáján történő átjutás önmagában is sok vidám percet okoz a közösségnek.

II. KISISKOLÁSOK SZABADIDŐ TERE

12. Kompan SPFE 25075 5-ös Hinta Szabad esésmagasság: 65 cm

13. Kompan Spica 1-Gxy8014

Szabad esésmagasság: 92 cm

14. Kompan SPM 40095 Fémvázas fészekhinta D1m üléssel Szabad esésmagasság: 71 cm

15. Super Sport - JKS 12115s Hajó Szabad esésmagasság: 220 cm

16. Super Sport - JKS 12136 Kombinált mászóka nyújtóval, függeszkedővel, mókuskerékkel Szabad esésmagasság: 220 cm

III. SZABADTÉRI TORNATEREM

17. Saternus TS 8437 Barki fitness eszköz

18. Saternus TS 8444 Stepper fitness eszköz

19. Saternus TS 8453 Walker fitness eszköz

20. Saternus TS 8496 Hips fitness eszköz

21. Saternus 50005 Függeszkedő Szabad esésmagasság: 230 cm

IV. UTCABÚTOROK

Hulladékgyűjtő – Ubcité Diagonal DG 310 Méretei: 380 x 785 mm A hulladékgyűjtő tartószerkezetének anyaga tűzihorganyzott acél védőlakkal bevonva, a külső borítás tűzihorganyzott lyukasztott acéllemez. A belső edény horganyzott pléh. Felszerelhető csikkelnyomóval és hamutartóval.

Pad – Ubcité Vera LV151b támlás pad Méretei: 1800 x 700 x 830mm A pad tartószerkezetének anyaga tűzihorganyzott acél lakkbevonattal. Az ülőfelület és a háttámla fenyőfafa lamellákból van, melyek rejtett kötésekkel csatlakoznak a tartószerkezethez. Pác színe: rusztikus tölgy

Direct-Line "N" típusú kerékpártároló Az n-típusú rozsdamentes kerékpártároló szálcsiszolt csőből készül. Formájának és időálló alapanyagának köszönhetően kiválóan alkalmazható köztereken, közintézmények előtt, és parkokban való elhelyezésre. Rendkívül kényelmes megoldást nyújt a kerékpár rögzítésére. Tömeg: 4,5 kg Cső mérete: Ø 50 x 1,5 mm Anyagminőség: 1.4301 Felületképzés: szálcsiszolt Méret: 860 mm (M) 720 mm (SZ) Rögzítés: járdaszinten történik dübellel

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VÁROSKÖZPONTI AKCIÓTERÜLET (A1) AKCIÓTERÜLETI TERVE. Equinox Consulting Kft január

Recommend Documents