Bak és Vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET 8945 Bak, Széchenyi tér 2.
Cg.: 20-02-050064
Üzleti jelentés
2014.12.31.
Dátum: Bak, 2015. május 14.
Bak és Vidéke Takarékszövetkezet Rétiné Varga Éva Horváth Józsefné Ügyvezető-főkönyvelő Ügyvezető-igazgató
Tartalomjegyzék
1. Bevezető
3
2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség
4
3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok
6
4. Várható fejlődés
6
5. A K+F tevékenység
7
6. Környezetvédelem bemutatása
7
7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája
7
8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39
8
9. Kockázatkezelési politika
8
10. A hitel-, működési, deviza, kamat, likviditás- és koncentrációs kockázat bemutatása
12
1.sz. melléklet: Jövedelmezőségi mutatók
14
2.sz.melléklet: A betétállomány alakulása
15
3. sz. melléklet : Hitelállomány alakulása
16
4.sz.melléklet:Lejárati összhang
17
5.sz. melléklet: Követelések
18
6.sz. melléklet: Telephelyek bemutatása
19
2
1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A 2008. év utolsó negyedévében kirobbant gazdasági vállság jelentősen megváltoztatta a hitelintézetek piaci helyzetét, lehetőségeit. A válság hatására jelentősen csökkent a beruházások száma, ezzel egy időben jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma is. A megváltozott piaci körülmények a mai napig hatással vannak az ügyfelek fizetőképességére. A gazdaság továbbra is stagnáló, a IV. negyedévtől indult meg a növekedés, azonban a válságból való kilábalásról még nem beszélhetünk. A munkanélküliségi ráta megyénkben 2014-ben 9,4 %, a mutató értéke 2,9 %-ponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ami lényegesen változott, az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, viszont szűkült a kamatmarzs. A 2014.évi XL.tv. előírása alapján 29 371 eFt egyéb céltartalékot képeztünk a fogyasztási kölcsönszerződések felülvizsgálata alapján kiszámított 2015.-ben esedékes kötelezettségekre. Az ügyfélkörünkbe tartozó mikro-, kis- és közép vállalkozások megnövekedett hiteligényét, Szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett, óvatos, körültekintő hitelbírálattal, a biztosítéki rendszer megerősítésével igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A lakossági szektorban kissé mérséklődött a hiteligény, a megtakarítások lakóingatlanba történő forgatása csökkent. Ügyfeleink inkább a szabad felhasználású jelzáloghiteleket, személyi hiteleket, valamint a folyószámla hiteleket igényelték. A hitelintézet eredményét jelentősen terhelte a jegybanki alapkamat csökkentése. A jegybanki alapkamat 2014. januártól decemberig 3,00 %-ról 7 lépésben 2,10 %-ra mérséklődött. A Takarékszövetkezet a jegybanki alapkamat változásához igazodva változatta betéti kamatait– akciós betéti kamatok meghirdetésével -, valamint a hitel kamatait, amennyiben azok referencia kamathoz kötöttek, a referencia kamat változtatásakor módosítottuk. A 2014-es évben a Szövetkezetet is terhelő különadó, valamint a tranzakciós illeték is jelentős mértékben hozzájárult az eredmény csökkentéséhez. A Takarékszövetkezetek életében jelentős változással bírt a 2013. júliusában kihirdetett a 2013.évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról. Szövetkezetünk is az Integrációs Szervezet tagja, így az integrációs törvény előírásainak megfelelően köteles a könyveit vezetni valamint pénzpiaci tevékenységét folytatni. A 2014-es évben fontos feladatként kezeltük az Integrációs törvény szerinti előírásoknak, a 2014. január 01.-én életbe lépő Bázel III. szabályoknak, a bankbiztonsági követelményeknek való teljeskörű megfelelés biztosítását. A Takarékszövetkezet 2014.évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 54 millió Ft adózás előtti eredményt. Ugyanakkor feleljen meg a tagság bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását az üzleti terv elfogadásakor érvényben lévő jogszabályok betartásával.
3
A Szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében az 1. sz. mellékletben foglaltak alapján változott. A takarékszövetkezet jövedelmezőségi mutatóinak nagy része javulást mutat az előző évi adatokhoz képest. A mutatók pozitív irányú elmozdulásához nagymértékben hozzájárult: -
Kamatkülönbözetünk növekedése ( 29 630 eFt ) Kapott jutalék- és díjbevételek emelkedése ( 48 880 eFt ) A hitelleírások miatt elszámolt tárgyévi értékvesztés 2013. évi összegénél jelentősen alacsonyabb szintje, a pótlólagos tranzakciós illeték 2013-ban jelentkező eredménycsökkentő hatásának megszűnése ( 50 623 eFt)
A hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége mutató értéke az előző évhez képest 15,3 százalékpontos növekedést mutat. A szövetkezet bevételeinek fő forrása a hitelezési tevékenységből keletkezik. A 3.számú melléklet szemlélteti a hitelállomány változását. Összességében a 2014.12.31-én nyilvántartott hitelállomány alacsonyabb volt az előző évinél 423 718 eFt-tal. A táblázatból jól látható, hogy a lakossági illetve a nem pénzügyi szektor hitelei csökkentek, míg az önálló vállalkozók, önkormányzatok hitelállománya megnövekedett az előző év végi állapothoz képest. A nem pénzügyi szektor állományának csökkenésében nagy szerepe van a támogatások megelőlegezésére folyósított hitelek év végi törlesztésének. A lakossági hitelek állományának mérséklődése valamennyi hitelfajta esetén fennáll. A szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarge, valamint a hitelállomány-mérséklődés hatására a hitelintézeti műveletek jövedelmezősége 7,8 %-kal alacsonyabb az előző évinél. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2014-ben 19,5 %kal emelkedett. Ennek oka, hogy az egyéb ráfordítások között az előző évben új elemként jelentkező pótlólagos tranzakciós illetékből adódó ráfordítás 2014-ben nem terhelte eredményünket. Jelentős mértékben csökkent 2013-hoz képest az egyéb ráfordítások között a leírt követelések ráfordítása. Jutalék bevételünk emelkedése is hozzájárult a pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményességének a emelkedéséhez. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága, mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 26,9-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 11,77 %. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 3,4 ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Az előző évi értékhez képest 0,6 tizeddel emelkedett a mutató értéke. 4
A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és - képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2014-ben idegen banki forrás bevonására 880 000 eFt értékben került sor, mivel a lekötött betéteink lejárati idő előtti felvételével nem kívántunk kamat veszteséget realizálni. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. A folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége 0,48-szorosan biztosított. Ami 0,1 tizeddel tér el az előző évi adathoz képest. A likvid eszközök aránya az előző évi állapothoz képest 1,7 % ponttal mérséklődött, értéke 29,6 %. A mutató azt fejezi k, hogy a betéteseknek mekkora esélye van arra, hogy bármikor a pénzükhöz jussanak. A hitelek a betétek %-ában 60,6 % -ra mérséklődött a bázis 67,2 %-ról, köszönhetően a hitelek állománycsökkenésének és a betétek növekedésének. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2014.-ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4.sz melléklet) A hitelportfolió minősége kis mértékben romlott, mely a folytatódó pénzügyi válság, munkahely megszűnések következtében fizetési nehézségekkel küszködő ügyfeleink késedelmes állományának a rosszabb minősítési kategóriába történő sorolásából adódik. A mutató alakulását a problémamentes hitelállomány törlesztése is negatívan befolyásolta. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel a fizetőkészség és fizető képesség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a hitelezési gyakorlatunkban. A hitelveszteségi ráta előző évi 3,64 %-os értéke 1,91 % százalékponttal csökkent. A leírt követelésekre 100 %-os mértékű értékvesztést már a követelés leírását megelőzően elszámoltuk. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 29,4 %, ami 2013.dec.31.-én 35,8 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított értékvesztés arány 3,0 %. A mutató az előző évi értékhez képest 1,0 százalékponttal csökkent, ami azt jelzi, hogy kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele megalapozottságát. (5.sz.melléklet )
is
alátámasztja
a
követelés
értékelés
A bevételarányos költségszínt valamint az eszközarányos költségszint változásai az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. 5
A személyi jellegű ráfordításokkal arányos nyereség mutatója jelentős eltérést mutat a 2013as évi mutatóhoz képest, annak ellenére, hogy a személyi jellegű ráfordítások a 2013. évihez képest emelkedtek. Az előző évi negatív összegű adózás utáni eredmény torzítja a mutató értékét. A különböző hatékonysági mutatók alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel, munkaerővel valamint a piaci tényezőket és a jogszabályi környezetet is figyelembe véve a tervezettől elmaradva gazdálkodott.
3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok ·
A Takarékszövetkezet 2015. január hónapban közel 2 milliós (1 705 e Ft) adózott eredményt realizált. Ezzel is hozzájárulva vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzetének javításához.
·
Hitelportfoliónk tekintetében 1,75%-os, betétállományunkat tekintve 0,05 %-os visszaesés volt tapasztalható 2015 első hónapjában.
4. Várható fejlődés A korábbi évek megváltozott piaci körülményei 2014-ben is érzékeltették hatásukat a bankszektor egészében. Ez alól a takarékszövetkezet sem volt kivétel. Az Integrációs közös üzleti célok elérése érdekében a Takarékszövetkezet közös tervezési és visszamérési struktúrát alakított ki és működtet. A tervezési folyamat kiinduló bázisa a Takarékbank által készített makrogazdasági előrejelzés és a Takarékbank által összeállított előzetes integrációs pénzügyi célkitűzések. A 2015-re vonatkozó, a Takarékbank által is elfogadott üzleti politikánkban feltételezzük, hogy a Takarékszövetkezet az eddiginél aktívabb hitelezési politikát folytatva végzi üzletági tevékenységét, s ennek megfelelően teljesíti az elvárt célkitűzéseket. Bruttó hitelállományunk növekedését 20,8 %-ban határoztuk meg, melynek teljesítéséhez nagyban hozzájárulhat a Növekedési Hitelprogram folytatása, az Integráción belüli új hitelkonstrukciók bevezetése. A betéti oldalon az állomány 5,2 %-os növekedését és a hozzá kapcsolódó forrásköltségek 2014. év végi állapotához képest mérsékeltebb összegét tűzte ki célul a Takarékszövetkezet, s a jövedelmezőség, a hitel/betét arány, a likviditás stb. szem előtt tartása mellett fontosnak ítéli a passzív üzletág kiemelt céljai között szerepeltetni a befektetési szolgáltatási tevékenység bővítését. A 2015. évben a törvényi szabályozás értelmében a különadó hasonló mértékben eredménycsökkentő hatású, mint az előző években, illetve a tranzakciós illeték is jelentősen csökkenti eredményességünket. Ez negatívan hat a tőkeellátottságra is. 6
Mindezek következtében a Takarékszövetkezet a 2015. évben a mérlegfőösszeg 3 %-os növekedésével és a mérleg szerinti eredmény 64,7 mFt-ban meghatározott értéke mellett készítette el üzleti tervét. A befektetési tevékenység aktivitását célul tűztük ki az üzleti tervben, az állomány nagymértékű növekedésével kalkulálunk, egyúttal feltételezve a forrásköltségek mérséklődését és a díjbevétel növekedését. Előtérbe kell helyeznünk a jutalékos tevékenységek esetében a dinamikusan növekvő díjbevételt (KÖT, SIGNÁL, Fundamenta). Az Integrációs stratégiai elképzelések vonatkozásában is fontos dönteni az ügyfélkiszolgálás a térség pénzügyi szolgáltatásokkal való mind teljesebb ellátása érdekében. Élve a MasterCard kínálta lehetőségnek az ügyfélkörünkbe szeretnénk POS terminálokat PayPass adapterrel együtt kihelyezni. Fontosnak ítéljük, hogy az ügyintézést az ügyféltérben fel kell, hogy váltsa az értékesítés, vagy még tovább fejlesztve a tanácsadás. E cél elérése érdekében a dolgozók intenzív tanfolyamokon vesznek részt folyamatosan. Adózás előtti eredményként a fentiek ismeretében 79,9 mFt-ot határoztunk meg terveinkben. 5. A K+F tevékenység Nem jellemző információ. 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet mint környezetet szennyező anyagokat az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. Az informatika területén jelentkező veszélyes hulladékok (selejtezett számítástechnikai berendezések, adathordozók) megsemmisítését a velünk szerződésben álló hulladékgyűjtő és hasznosító cég bonyolítja. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2014-ben 69 fő volt, amely 1 fővel haladja meg az egy évvel korábbi ( 68) adatot. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozóink többsége a tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására.
7
8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 391 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök a) Készpénz
12 249 840
13 281 954
108%
771 784
856 499
111%
11 396 737
12 344 136
108%
0
0
0%
81 319
81 319
100%
11 910 599
12 975 611
109%
11 910 599
12 975 611
109%
0
0
0%
b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni
c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között
9. Kockázatkezelési politika Ahhoz, hogy a pénzügyi szektorban kialakult élesedő versenyben a Takarékszövetkezet fenn tudjon maradni egyrészt alkalmazkodni kell a környezeti változásokhoz, másrészt az eddigieknél kockázatosabb üzleteket kénytelen vállalni. Ezt felismerve alakítottuk ki a kockázatkezelési politikánkat. Főbb kockázataink az alábbiak: • Hitelkockázat • Működési kockázat • Piaci kockázatok ( deviza- , kamatláb) • Likviditási kockázat • Koncentrációs kockázat • Ellenőrzési/vezetési kockázat • Stratégiai kockázat • Külső tényezők kockázata
1
IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 8
A kockázatok kezelése szerves részét képezi a tevékenységünknek. Kiemelt figyelmet fordítunk a külső tényezők kockázatainak kezelésére, a versenyképesség megtartására, hogy működésünket a jövőben is színvonalas szolgáltatásokkal, alacsony működési költségekkel fenn tudjuk tartani. Vannak mérhető és nem mérhető kockázataink. A fejlett számítástechnikának köszönhetően egyre teljesebben tudjuk számszerűsíteni és behatárolni a kockázatokat és olyan kockázatcsökkentő eljárásokat tudunk alkalmazni, hogy a működésünket rendkívüli események sem veszélyeztethetik. A jövedelmezőség, likviditás és a biztonság számunkra egyaránt fontos működési kritérium. A Takarékszövetkezet egyik legjelentősebb feladatának tekinti, hogy a kamatlábkockázatokat azonosítsa, folyamatosan mérje, ellenőrizze, limitálja, kezelje. Az Igazgatóság 2014. évben minden alkalommal megtárgyalta a kamatlábbal kapcsolatos előterjesztést és mindig meghozta a szükséges döntéseket a piaci kamatmozgások megfelelő kihasználására. A Takarékszövetkezet megfelelő információs rendszerrel rendelkezik a kamatkockázati kitettség mérésére, figyelésére, ellenőrzésére és jelentésére. A hitelkockázat kezelésére, a prudens működésre kötelez bennünket a jogi környezet és a szabályozás. Megemlítjük, hogy szigorúan a törvényi keretek között végezzük az engedélyezett tevékenységeket. Az ügyfélkockázatot az ügyfelek minősítési rendszere nagy mértékben kezelni tudja. A partnerkockázat igen alacsony szintű, hiszen a Takarékbank Zrt a fő partnerünk, amelynek egyben meghatározó tulajdonosai is vagyunk integrációs szinten. A hitelkockázat kézben tartása az alábbi módszerekkel, eszközökkel történik alapvetően: pozíciók korlátozásával, ennek fő eszköze a limitrendszerünk kárvalószínűségek csökkentésével. Diverzifikáljuk hitel termékeinket, szektor, futamidő, fedezet stb. oldalról. Alapvető követelmény a biztosítékok rendszere, a fedezetalapú hitelezés, a jövedelemalapú hitelezés esetén pedig az ügyfél mögötti biztosítékok alkalmazása. A különböző hitelkockázatot hordozó portfoliók és kitettségek folyamatos nyomon követésével, ellenőrzésével, Tőkemegfelelés: A 2014. január 1.-től életbe lépett „az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról” határozza meg a hitelezési kockázatok kezelése és tőkekövetelményének számítása során alkalmazandó szabályokat.
A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája: A 2014-ben érvényben lévő kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. Az MNB-nek (korábban PSZÁF) a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: – Kockázatvállalási politika – Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság – Kockázati szerkezet – Kockázatkezelés felépítése, szervezeten belüli elhelyezkedése „Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 9
648/2012/EU rendelet módosításáról” követelményeket, mely szerint:
szabályozza
a
nyilvánosságra
hozatali
Az intézményeknek minden egyes kockázati típus tekintetében nyilvánosságra kell hozniuk a kockázatkezelési célkitűzéseiket és szabályaikat. A kockázati stratégiát az Ügyvezetők együttesen készítették el, és az Igazgatóság hagyta jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerültek.
Takarékszövetkezetünk 2014.12.05.-i hatállyal felvételre került az Integráció egyetemes felelősségű belső körébe a 2013. évi CXXXV. törvény 20/A. §-a alapján. A Takarékbank Zrt. Igazgatósága a 2013. évi CXXXV. tv. (ISztv.) 19. § (5) bekezdés vonatkozásában kötelező alkalmazásra kibocsátotta a szövetkezeti hitelintézeti integráció kockázatkezelési szabályzatait, úgymint Kockázati Stratégia, Hitelkockázat-kezelési Szabályzat, Ügyfél- és Partnerminősítési Szabályzat, Likviditási Kockázatkezelési Szabályzat, és Befektetési Szabályzat, amelyek 2015.04.01.-től kötelező hatályúak. A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 97. § (1) bekezdése szerint „a hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.” (2) A hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. (5) A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti. A törvényi előírásoknak megfelelően a Takarékszövetkezetnek terveznie kell tőkéjét, hogy mindenkor biztosítsa a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része. Az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban – gördülő módon - három évre előre éves bontásban határozza meg a szabályozási, belső szempontból rendelkezésre álló tőkét, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelményt és a belső tőkeszükségletet. A tőketervezés magában foglalja a következőket: − a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, és a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése − a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet 10
− belső tőkeszükséglet számítása − a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján − a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása − a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása − a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel Szavatoló tőke és a belső tőke meghatározása A Takarékszövetkezet a szavatoló tőkét az 575/2013/EU rendelete alapján, legalább a Felügyeleti adatszolgáltatásban szereplő formátumban számolja. A belső tőkeszámítás céljára a Takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tőkét alkalmazza. Kockázatok összesítése A különböző típusú kockázatok számszerűsített belső tőkeszükségletét, a meghatározott tőkepuffert és a számított stressz-puffert a Takarékszövetkezet az „építőkocka” elv alapján összesíti, amely az előzőek összeadását jelenti. Az „építőkocka” elv konzervatív megközelítést jelent, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a különböző típusú kockázatokra feltételezett veszteségek mindegyike egyszerre következik be. Az „építőkocka” elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a kockázatok közötti összefüggések számszerűsítését. Tőkemegfelelés alakulásának figyelése A Takarékszövetkezet - havi gyakorisággal - közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás beküldését megelőzően meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: − Havonta számolja a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; − Havonta számolja a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; − Havonta elvégzi a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz-tesztjét. − Évente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének meghatározásához az önértékelést. Tőkemegfelelésről szóló jelentések A Takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követik. A tőkemegfelelésről szóló belső jelentések tartalmának és formátumának összhangban kell lenni a takarékszövetkezet szabályzatában szereplő táblázatokkal.
11
A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálata A Takarékszövetkezet évente elvégezte a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet a Takarékszövetkezet Igazgatósága hagyott jóvá. A felülvizsgálat minimálisan az alábbiakra terjedt ki: − A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó módszertan változásai, amennyiben a változtatást kellően megalapozott tényezők indokolják; − A kockázati stratégia felülvizsgálata, új 3 éves időszakra történő tovább görgetése − A tőketerv felülvizsgálata, új 3 éves időszakra történő továbbgörgetése − A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatával kapcsolatos szervezeti változások és felelősségi körök változása Takarékszövetkezetünk 2014.12.05.-i hatállyal egyetemes felelősségű belső körébe felvételre kerülésével a Takarékbank központilag kiadott szabályzatai határozzák meg a jövőben a tőkemegfelelés számításának módszertanát. 10. A hitel-, működési, deviza, kamat, likviditás- és koncentrációs kockázat bemutatása I. Pillér alatti kockázataink: Hitelkockázat A Takarékszövetkezet 2014. évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot. A hitelkockázat számszerűsítésére a sztenderd módszert alkalmazza Szövetkezetünk. Kockázattal súlyozott kitettségeink értéke: 4 076 701 eFt, melynek tőkekövetelménye: 326 136 eFt. Működési kockázat Működési kockázataink kezelését és tőkekövetelményének számítását a 200/2007. (VII.30.) Korm.rendelet előírásai alapján végezzük. Számszerűsítésére az alapmutató módszert alkalmazzuk. E kockázatunk tőkekövetelménye 2014. december 31.-én 144 114 eFt. Devizaárfolyam kockázat: Devizaárfolyam kockázataink tőkekövetelményének meghatározását a 244/2000 (XII:234.) Korm.rendelet szabályozza. Devizapozícióinkat a rendeletben foglaltak szerint értékeltük, illetve deviza árfolyam kockázatunkat a rendelet előírásai szerint mértük. Nettó hosszú pozíciónk a beszámolási időszak végén 3 028 eFt, ennek tőkekövetelménye nem keletkezett. II.Pillér alatti kockázatok: Kamatkockázat A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számolunk. A kamatkockázaton belül az átárazási kockázatot is megfelelően kezelni tudtuk azzal, hogy hiteleink jelentős része a jegybanki alapkamathoz kötött és annak ellenére, hogy csökkentek a forrásköltségeink, jövedelem kiesés következett be, mert ugyan az alapkamathoz kötött hitelek kamatai is hasonlóan emelkedtek, viszont a több mint 800 mFt Növekedési Hitelprogram keretében kifolyósított hitel kamatai ennél mérsékeltebben árazottak. 12
A II. Pillér alatti kockázatok tőkekövetelményének számítása során alkalmazott stressz teszt eredményeképpen kamatkockázatunk tőkekövetelménye 8 350 eFt. Likviditási kockázat A likviditáskezelés szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. A Takarékszövetkezet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával az idegen és saját forrásokkal oly módon gazdálkodik, hogy folyamatosan fenntartja a likviditását. Mindent elkövet annak érdekében, hogy az esedékes és jogos kötelezettségek azonnali kifizetéséhez mindig rendelkezzen a szükséges mennyiségű pénzeszközzel. Folyamatosan biztosítja likviditását, forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi és a lejárati struktúra megfelelő összhangjával biztosítja. Mindenkor teljesítettük és teljesítjük a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket, annak megfelelő menedzselését. 2014-ben az átlagos tartalékolási előírás 430 477 eFt, a tényleges teljesítés pedig 431 658 eFt volt. Egyetlen napon sem csökkent az elhelyezés - a tartalékolás az előírt szint alá. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el, tisztában vagyunk és kezelni tudjuk a teljes eszköz és forrás állomány lejárati szerkezetét.
13
1.sz. melléklet: Jövedelmezőségi mutatók
1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés
Me. 2013.év
2014.év Eltérés+,-
Jövedelmezőségi mutatók 1 2 3 4 5 6 7 8
Bevételarányos nyereség Eszközarányos bevétel Eszközarányos nyereség Saját tőke arányos nyereség Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége Kamatmarge Tőkeellátottsági mutatók
9 10 11 12
Tőkeáttételi mutató Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) Hitelfedezettségi mutató Kockázatvállalási mutató Likviditás, szolvencia 3 hónapos fedezettség Likviditási ráta I. Likviditási ráta II.(gyorsráta) Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez Eszközminőségi mutatók
13 14 15 16 17 18 19 20
Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) Hitelveszteségi ráta Elszámolt értékvesztés arány Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés Hatékonysági mutatók
21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) 22 Eszközarányos költségek 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség
% % % % % % % %
-15,7% 11,2% -1,8% -43,9% 63,1% -17,0% 28,0% 4,89%
1,6% 8,9% 0,1% 3,8% 78,4% 2,5% 20,2% 4,76%
17,3% -2,3% 1,9% 47,7% 15,3% 19,5% -7,8% -0,13%
% %
24,9 9,49% 15,0% 2,8
26,9 11,77% 15,9% 3,4
2,0 2,28% 0,9% 0,6
%
80,5% 0,47 0,36 31,3%
81,7% 0,48 0,35 29,6%
1,2% 0,01 -0,01 -1,7%
% % % %
13,5% 3,64% 35,8% 4,0%
12,6% 1,73% 29,4% 3,0%
-0,9% -1,91% -6,4% -1,0%
% % %
45,0% 4,7% -64,1%
53,2% 4,4% 5,2%
8,2% -0,3% 69,3%
%
14
2.sz.melléklet: A betétállomány alakulása adatok Ft-ban 2013.12.31 Megnevezés 1. Kamatozó betét éven belül 2. Kamatozó betét rövid lej.
2014.12.31
Záró db szám
Záró tőke
Megoszlás (%)
Záró db szám
Záró tőke
Megoszlás (%)
982
28 097 985
0,26%
996
32 907 875
0,29%
1 501
361 458 061
3,30%
1 410
324 699 139
2,84%
3. Kamatozó betét hosszú lej.
56
8 448 233
0,08%
54
8 300 829
0,07%
4. Takaréklevél betét + kamat
71
15 027 071
0,14%
43
5 885 722
0,05%
5. Lakáscélú megtakarítás
11
4 622 131
0,04%
11
4 726 239
0,04%
6. Lakossági folyószámla (látra szóló)
5 885
1 715 496 076
15,68%
6 003
1 941 879 500
16,99%
7. Lakossági folyószámla éven belül
123
166 628 173
1,52%
148
201 941 375
1,77%
8. Garancia betét éven belül + kamat
4
1 822 290
0,02%
4
1 890 273
0,02%
9. Garancia betét éven túl + kamat
0
0
0,00%
0
0
0,00% 0,00%
10. Értékjegy, Letéti jegy + kamat
3
202 611
0,00%
3
202 611
11. Takarékszámlabetét (rövid+hosszú)
1 724
1 179 336 702
10,78%
1 706
1 124 664 492
9,84%
12. Takarékszelvény
2 477
3 262 750 200
29,82%
2 779
3 985 034 673
34,86%
13. Kamatjegy
1 823
2 080 569 347
19,02%
1 329
1 373 089 433
12,01%
58
151 335 767
1,38%
54
146 507 116
1,28%
14 718
8 975 794 647
82,04%
14 540
9 151 729 277
80,05%
679
371 603 666
3,40%
722
515 243 610
4,51%
12
25 500 284
0,23%
8
38 027 252
0,33%
18. Egyéni vállalkozók összesen
691
397 103 950
3,63%
730
553 270 862
4,84%
19. Háztartások betétei összesen
15 409
9 372 898 597
85,67%
15 270
9 705 000 139
84,89%
20. Nem pénzügyi váll. folyószámla betét
777
742 098 617
6,78%
744
929 997 304
8,13%
21. Nem pénzügyi váll. rövid lejáratú betét
35
127 451 243
1,16%
34
60 116 789
0,53%
22. Nem pénzügyi váll. hosszú lejáratú betét 23. Nem pénzügyi váll. Összesen
0 812
0 869 549 860
0,00% 7,95%
0 778
0 990 114 093
0,00% 8,66%
24. Háztartást segítő nonprofit int. folyószámla betét
307
186 231 338
1,70%
321
214 453 425
1,88%
14. Tartós befektetési számla 15. Lakossági betétek összesen 16. Önálló váll. folyószámla betéte 17. Önálló váll. éven bel. lekötött betét
25. Háztartást segítő nonprofit int. rövid. lej. betét
33
51 286 780
0,47%
30
47 682 206
0,42%
26. Önkormányzatok folyószámla betéte
390
451 173 768
4,12%
415
464 931 105
4,07%
27. Önkormányzatok folyószámla betét éven belül 28. Egyéb szektorok összesen
2 732
10 000 000 698 691 886
0,09% 6,39%
2 768
10 000 000 737 066 736
0,09% 6,45%
16 953
10 941 140 343
100,00%
16 816
11 432 180 968
100,00%
29. Mindösszesen
15
3. sz. melléklet : Hitelállomány alakulása
adatok Ft-ban HITELFAJTÁK 1. Építési hitelek max. 5 év
2013.12.31 Darab
Állomány
2014.12.31 Megoszlás(%)
Darab
Állomány
Megoszlás(%)
35
30 605 253
0,42%
30
29 932 056
0,43%
2. Építési hitel 5 éven túl
584
1 691 815 790
23,01%
572
1 610 350 903
23,25%
3. Személyi és áruvás. hit. max. 5 év
451
83 549 221
1,14%
332
59 942 701
0,87%
4. Személyi és áruvás. hit. 5 éven túl
127
72 096 150
0,98%
129
66 863 875
0,97%
5. Egyéb röv. lej. hit.
2
8 523 952
0,12%
0
0
0,00%
6. Egyéb hosszú lej. Hitel
4
1 067 891
0,01%
0
0
0,00%
7. Egyéb rövid lejáratú (jelzálog) hitel
1
7 992 000
0,11%
1
7 144 495
0,10%
21
24 595 381
0,33%
17
15 369 960
0,22% 9,19%
8. Egyéb (jelzálog) hitel max. 5 év 9. Egyéb (jelzálog) hitel 5 éven túl
176
700 858 169
9,53%
179
636 934 159
10. Lakossági folyószámla hitel
1 344
25 898 586
0,35%
434
18 686 686
0,27%
11. LAKOSSÁGI HITELEK ÖSSZ.: (1+11)
2 745
2 647 002 393
36,01%
1 694
2 445 224 835
35,30%
12. Önálló vállalkozók folyószámla hitele
229
607 212 469
8,26%
120
616 725 296
8,90%
13. Önálló vállalkozók rövid lej. hitele
17
92 519 898
1,26%
16
75 103 034
1,08%
14. Önálló váll. hosszú lej. hit. max. 5 év
87
334 040 421
4,54%
83
344 256 060
4,97%
15. Önálló váll. hosszú lej. hit. 5 éven túl
43
317 772 129
4,32%
53
416 090 326
6,01%
376
1 351 544 917
18,39%
272
1 452 174 716
20,96%
3 121
3 998 547 310
54,40%
1 948
3 823 731 849
55,20%
256
789 035 841
10,73%
126
647 420 459
9,35%
19. Nem pü-i váll. jelzálog hit. 5 éven túl
9
367 328 795
5,00%
5
160 451 334
2,32%
20. Nem pü-i váll. építési jelz. tip. 5 éven túl
6
151 391 857
2,06%
5
148 433 719
2,14%
21. Nem pü-i váll. rövid lej. hitele
34
222 154 214
3,02%
22
174 550 788
2,52%
22. Nem pü-i váll. hosszú lej. hit. max. 5 év
57
737 326 819
10,03%
58
666 695 211
9,62%
23. Nem pü-i váll. hosszú lej. hitele 5 éven túl
80
1 024 750 924
13,94%
92
1 155 316 144
16,68%
442
3 291 988 450
44,78%
308
2 952 867 655
42,63%
16. ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK HITELE(13...+16) 17. HÁZTARTÁSOK ÖSSZESEN (12+17) 18. Nem pü-i váll. folyószámla hitele
24. NEM PÜ-I VÁLL. HITELEK ÖSSZ.: (19+...25) 25. Önkormányzatok folyószámla hitele
4
7 627
0,00%
0
0
0,00%
26. Önkormányzatok rövid lej. hitele
5
14 427 997
0,20%
5
29 093 855
0,42%
27. Önkormányzatok hosszú lej. hitele (max 5 év-5 éven túl)
5
8 414 032
0,11%
3
8 899 465
0,13%
28. Háztartást segítő nonprof. szerv. folyószla hitele
21
36 665
0,00%
1
11 139
0,00%
29. Háztartást segítő nonprof. szerv. rövid lej hitele
5
37 514 086
0,51%
5
38 946 451
0,56%
40
60 400 407
0,82%
14
76 950 910
1,11%
3 603
7 350 936 167
100,00%
2 288
6 927 218 116
100,00%
30. EGYÉB SZEKTOROK HITELE ÖSSZ.:(27+...31) 31. MINDÖSSZESEN: (18+26+32)
16
4.sz.melléklet:Lejárati összhang adatok eFt-ban
Megnevezés
Lejárt a
0-30 nap b
Finansz. rés I. (Eszk.-Forrás) Eszközök Források
278 543 924 232 645 689
-2 892 454 1 838 813 4 731 267
31-90 nap c 704 117 1 087 004 382 887
91-180 nap d 202 162 474 034 271 872
181-365 nap e 706 272 1 146 463 440 191
1-2 év f 2 296 733 2 508 904 212 171
2-3 év g 1 421 813 1 706 210 284 397
3-5 év h 1 852 913 2 140 241 287 328
5-10 év i
10 é felett j
896 744 1 373 749 477 005
450 517 -5 601 858 450 638 500 439 121 6 102 297
lej. nélkül k
Összesen l 315 502 14 150 727 13 835 225
Mérlegen kívüli követelések Mérlegen kívüli kötelezettségek
Finansz.rés II.(E-F-Mérl.k.) Bevételek Ráfordítások Finanszírozási résIII.(Eredm.tét.korr.)
0 0
278 543
-2 892 454
704 117
202 162
706 272
0
97 851 91 284
195 702 182 567
293 553 273 851
603 414 562 914
278 543
-2 885 887
717 252
221 864
746 772
2 296 733
1 421 813
1 852 913
896 744
450 517 -5 601 858
315 502 1 190 520 1 110 616
2 296 733
1 421 813
1 852 913
896 744
450 517 -5 601 858
395 406
Értékpapírok átcsoportosítása Hitel-tőke konv.szárm.vagy.érd.,átv.eszk. Források átcsoportosítása Finanstzírozási rés IV-V.
0
-530 000
-2 904 000
-50 000
45 000
163 000
117 000 1 172 500
34 430 960 000
7 330 910 000
233 500
808 543
18 113
767 252
176 864
583 772
1 241 233
496 243
950 243
663 244
-158 760
0 0
450517 -5 760 618
395 406
17
5.sz. melléklet: Követelések
KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT 2014. 12. 31. MNB sorszám
MNB kód
Megnevezés
Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) Nem lejárt
1 2 3 4 5
8NACT0 8NACT1 8NACT2 8NACT3 8NACT31
6 8NACT311 7 8 9 10 11
8NACT32 8NACT321 8NACT33 8NACT331 8NACT3311
12 8NACT332 13 8NACT3321 14 8NACT34 15 16 17 18
8NACT341 8NACT3411 8NACT35 8NACT351
19 8NACT4
I. LEJÁRATI ESEDÉKESSÉGGEL RENDELKEZŐ KÖVETELÉSEK Értékpapírok Jegybanki és bankközi betétek Hitelek Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalatok ebből: Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalkozások Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) ebből: projektfinanszírozási hitelek Hitelek - Belföld - Háztartások Hitelek - Belföld - Háztartások - Lakosság ebből: Jelzáloghitel Hitelek - Belföld - Háztartások - Önálló vállalkozók ebből: projektfinanszírozási hitelek Hitelek - Belföld - Egyéb ebből: Hitelek - Belföld - Egyéb Önkormányzatok ebből: projektfinanszírozási hitelek Hitelek - Külföld ebből: projektfinanszírozási hitelek Egyéb követelések
1-30 nap
31-90 nap
91-365 nap
1 év felett
Összesen
11 560 143 3 537 825 2 224 000 5 798 318 0
83 445 0 0 83 445 0
216 676 0 0 216 676 0
85 456 0 0 85 456 0
743 323 0 0 743 323 0
12 689 043 3 537 825 2 224 000 6 927 218 0
0
0
0
0
0
0
2 300 681 0 3 422 718 2 185 428 1 983 157
9 681 0 73 764 69 395 53 220
78 587 0 138 089 39 520 32 614
46 776 0 38 680 18 387 14 846
517 142 80 000 224 149 132 495 126 826
2 952 867 80 000 3 897 400 2 445 225 2 210 663
1 237 290 0 74 919
4 369 0 0
98 569 0 0
20 293 0 0
91 654 0 2 032
1 452 175
35 972 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
2 021 0 0 0
37 993 0 0 0
0
0
0
0
0
0
76 951
18
6.sz. melléklet: Telephelyek bemutatása A Takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői
S.sz. Cím Bak, Széchenyi tér 2. központ 1. Bak, Széchenyi tér 2. kirendeltség Pusztaszentlászló, Kossuth L. u. 90. 2. Hahót, Kossuth tér 2. 3. Zalaegerszeg, Eötvös ü. 1-3. 4. Gutorfölde, Verseny u. 4. 5. Zalaszentbalázs, Kossuth u. 92. 6. Nova, Néphadsereg utca 2. 7. Pacsa, József Attila u. 3. 8. Búcsúszentlászló, Széchenyi u. 7. 9. 10. Gelse, Kossuth u. 35. 11. Zalaszentmihály, Deák F. u. 35. 12. Surd, Kossuth u. 9/b. Nagykanizsa, Kápona tér 19. 13. (Miklósfa) 14. Murakeresztúr, Állomás tér 1. 15. Nagykanizsa, Rozgonyi u. 9. 16. Söjtör, Deák F. u. 130. 17. Nagykapornak, Fő u. 30/d Takarékszövetkezet összesen:
Átlagos statisztikai létszám Betétállomány Hitelállomány fő eFt eFt 24 0 0 9 2 261 648 3 228 053 1 475 444 48 976 1 525 138 86 390 10 2 398 151 2 146 096 1 450 063 11 863 1 311 608 2 660 2 449 234 56 978 4 847 320 326 219 2 486 338 82 873 2 288 592 46 361 1 238 134 19 292 2 867 783 60 381 1 2 4 1 1
335 741 300 616 736 600 209 499 250 272
21 891 114 414 674 383 1 387
69
11 432 181
6 927 218
19