Ügyiratszáma: 204-12/2008.XIII. Ügyintéző: Kovács István/Dobosné
BESZÁMOLÓ — A Közgyűléshez — a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Dr. Kádár Csaba Az érintett belső szervezeti egység vezetőjének aláírása Csabai Lászlóné Az adott területért felelős tisztségviselő aláírás
Faragóné Széles Andrea Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését végző személy aláírása
2
Tisztelt Közgyűlés! A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról - a felelősök jelentései alapján - az alábbiakban számolok be: 165-1/2007.(VIII.27.) számú határozata a Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti társasházban lévő 170/A/9, 170/A/10, 170/A/11, 170/A/12 és a 170/B/1 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta; és a Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti, 170/A/9 hrsz-ú földszinti üzletet a bérlő részére elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 16.128.000,- Ft áron jóváhagyja. A Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti, 170/A/10 hrsz-ú földszinti üzletet a bérlő részére elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 36.864.000,- Ft áron jóváhagyja. A Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti, 170/A/11 hrsz-ú földszinti üzletet nyílt, kétfordulós pályázat keretében történő elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 19.092.000,- Ft licit induló áron jóváhagyja. A Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti, 170/A/12 hrsz-ú földszinti üzletet nyílt, kétfordulós pályázat keretében történő elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 18.612.000,- Ft licit induló áron jóváhagyja. A Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti, 170/B/1 hrsz-ú irodahelyiség -csoportot nyílt, kétfordulós pályázat keretében történő elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 29.376.000,- Ft licit induló áron jóváhagyja. Egyetért azzal, hogy a létrejövő adásvételi szerződésben rögzíteni szükséges, hogy a vevő tulajdoni hányadának arányában részt kell vállalnia a homlokzatfelújításban, melyet lehetőség szerint 3 (három) éven belül el kell végeztetni. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta,Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
3
Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására. Határidő:
2008. július 31.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 165-1/2007. (VIII.27.) számú határozatával döntött a Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti társasházban lévő 170/A/9, 170/A/10, 170/A/11, 170/A/12 és a 170/B/1 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról. A Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti 170/A/10 hrsz-ú, 128 m2 alapterületű ingatlanból 68 m2 alapterületű üzlethelyiségrész (68/128-ad rész) 2007. október 15. napján értékesítésre került a bérlő Exclusive Best Change Kft. részére. A Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti 170/A/10 hrsz-ú, 128 m2 alapterületű ingatlanból 60 m2 alapterületű üzlethelyiségrész (60/128) 2007. november 19. napján értékesítésre került a bérlő IBUSZ Kft. részére. A Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti 170/A/9 hrsz-ú üzlet a bérlők részére (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tourinform Iroda és Móricz Zsigmond Színház jegyirodája) megvételre felajánlásra került, a bérlők a vétel lehetőségével nem kívántak élni. A Nyíregyháza, Országzászló tér 6. sz. alatti 170/A/11, 170/A/12 és a 170/B/1 hrsz-ú ingatlanokat az előzetes érdeklődések, a többszöri pályázati felhívások ellenére nem sikerült értékesíteni. Fentiekre tekintettel az iroda kéri a végrehajtási határidő 2008. december 31. napjáig történő meghosszabbítását. 165-2/2007.(VIII.27.) számú határozata a Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. – Dózsa Gy. u. 2. sz. alatti társasházban lévő 234/3/A/26, 234/3/A/23, 234/3/A/14, 234/3/A/13, 234/3/A/12 és a 234/3/A/10 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta; és a Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. - Dózsa Gy. u. 2. sz. alatti, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a bérlő részére elidegenítésre kijelöli. A 234/3/A/26 hrsz-ú földszinti üzlet forgalmi értékét bruttó 7.140.000,- Ft áron jóváhagyja. A 234/3/A/23 hrsz-ú földszinti üzlet forgalmi értékét bruttó 1.440.000,- Ft áron jóváhagyja.
4 A 234/3/A/14 hrsz-ú földszinti üzlet forgalmi értékét bruttó 5.520.000,- Ft áron jóváhagyja. A 234/3/A/13 hrsz-ú üzlet forgalmi értékét jóváhagyja. A 234/3/A/10 hrsz-ú üzlet forgalmi értékét jóváhagyja.
bruttó
3.060.000,- Ft áron
bruttó 3.672.000,- Ft áron
A 234/3/A/12 hrsz-ú egyéb helyiséget (közös használatú WC) nyílt, kétfordulós pályázat keretében a használó bérlők részére elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 90.000,- Ft áron jóváhagyja. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.
Határidő:
2008. július 31.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 165-2/2007. (VIII.27.) számú határozatával döntött a Nyíregyháza, Rákóczi u. 1.- Dózsa Gy. u. 2. sz. alatti társasházban lévő 234/3/A/26, 234/3/A/23, 234/3/A/14, 234/3/A/13, 234/3/A/ 12 és a 234/3/A/10 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról. A Nyíregyháza, Rákóczi u. 1.-Dózsa Gy. u. 2. sz. alatti 234/3/A/13 hrsz-ú, 14 m2 alapterületű üzlethelyiség 2007. október 19. napján értékesítésre került a bérlő Fehér László és Humicskóné Fehér Andrea részére. A Nyíregyháza, Rákóczi u. 1.-Dózsa Gy. u. 2. sz. alatti 234/3/A/10 hrsz-ú, 20 m2 alapterületű üzlethelyiség 2007. november 15. napján értékesítésre került a bérlő Halkó Andrásné és Krizán János részére. A Nyíregyháza, Rákóczi u. 1.-Dózsa Gy. u. 2. sz. alatti 234/3/A/26 hrsz-ú üzlet (bérlő: Vitáli László és Vitáli Lászlóné) és a 234/3/A/14 hrsz-ú üzlet (bérlő: Kerekes Miklósné bérleti jog megvételével) a bérlők részére megvételre felajánlásra került, a bérlők a vétel lehetőségével nem kívántak élni. A Nyíregyháza, Rákóczi u. 1.-Dózsa Gy. u. 2. sz. alatti 234/3/A/23 és a 234/3/A/12 hrsz-ú ingatlanokat az előzetes érdeklődések, a többszöri pályázati felhívások ellenére nem sikerült értékesíteni. Fentiekre tekintettel az iroda kéri a végrehajtási határidő 2008. december 31. napjáig történő meghosszabbítását
5 165-3/2007.(VIII.27.) számú határozata a Nyíregyháza, Hősök tere 15. sz. alatti társasházban lévő 234/2/A/21, 234/2/A/22 és a 234/2/A/24 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta; és a Nyíregyháza, Hősök tere 15. sz. alatti, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a bérlő részére elidegenítésre kijelöli. A 234/2/A/21 hrsz-ú földszinti üzlet forgalmi értékét bruttó 13.176.000,- Ft áron jóváhagyja. A 234/2/A/22 hrsz-ú földszinti üzlet forgalmi értékét bruttó 6.000.000,- Ft áron jóváhagyja. A 234/2/A/24 hrsz-ú üzlet forgalmi értékét jóváhagyja.
bruttó
1.200.000,- Ft áron
Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.
Határidő:
2008. július 31.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 165-3/2007. (VIII.27.) számú határozatával döntött a Nyíregyháza, Hősök tere 15. sz. alatti társasházban lévő 234/2/A/21, 234/2/A/22 és a 234/2/A/24 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról. A Nyíregyháza, Hősök tere 15. sz. alatti 234/2/A/21 hrsz-ú, 61 m2 alapterületű üzlethelyiség 2007. november 8. napján értékesítésre került a bérlő HIREX Kft. részére. A Nyíregyháza, Hősök tere 15. sz. alatti 234/2/A/22 hrsz-ú, 25 m2 alapterületű üzlethelyiség 2008. június 4. napján értékesítésre került a bérlő Pap Szilvia részére. A Nyíregyháza, Hősök tere 15. sz. alatti 234/2/A/24 hrsz-ú, 10 m2 alapterületű üzlethelyiség 2007. szeptember 26. napján értékesítésre került a bérlő Csatáryné Hamvai Marianna részére. 165-4/2007.(VIII.27.) számú határozata a Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5. sz.
6 alatti társasházban lévő 125/A/4, 125/A/14, 125/A/19 és a 125/A/26 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta; és a Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5. sz. alatti 125/A/4 hrsz-ú földszinti üzletet a bérlő részére elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 8.640.000,- Ft áron jóváhagyja. A Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5. sz. alatti 125/A/14 hrsz-ú I. emeleti üzletet a bérlő részére elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 7.326.000,- Ft áron jóváhagyja. A Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5. sz. alatti 125/A/19 hrsz-ú II. emeleti irodát a bérlő részére elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 5.940.000,- Ft áron jóváhagyja. A Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5. sz. alatti 125/A/26 hrsz-ú III. emeleti irodát nyílt, kétfordulós pályázat keretében történő elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 9.744.000,- Ft licit induló áron jóváhagyja. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Felhatalmazza: Határidő:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.
2008. július 31.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 165-4/2007. (VIII.27.) számú határozatával döntött a Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5. sz. alatti társasházban lévő 125/A/4, 125/A/14, 125/A/19 és a 125/A/26 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról. A Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5. sz. alatti 125/A/4 hrsz-ú, 36 m2 alapterületű üzlethelyiség 2007. október 10. napján értékesítésre került a bérlő TRÉNER Kft. részére. A Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5. sz. alatti 125/A/19 hrsz-ú üzletet a bérlő (ELAMEN Zrt.) a bérleti jogot megszüntette, az üzlethelyiség bérleti joga meghirdetve.
7 A Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5. sz. alatti 125/A/14 és a 125/A/26 hrsz-ú ingatlant az előzetes érdeklődések, a többszöri pályázati felhívások ellenére nem sikerült értékesíteni. Fentiekre tekintettel az iroda kéri a végrehajtási határidő 2008. december 31. napjáig történő meghosszabbítását. 165-5/2007.(VIII.27.) számú határozata a Nyíregyháza, Vécsey u. 7. sz. alatti ingatlanban lévő 6405/1 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta; és a Nyíregyháza, Vécsey u. 7. sz. alatti, 6405/1 hrsz-ú, 90 m2 nagyságú nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlő részére elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 16.200.000,- Ft áron jóváhagyja. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.
Határidő:
2008. július 31.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 165-5/2007. (VIII.27.) számú határozatával döntött a Nyíregyháza, Vécsey u. 7. sz. alatti ingatlanban lévő 6405/1 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról. A Nyíregyháza, Vécsey u. 7. sz. alatti ingatlanban lévő 6405/1 hrsz-ú üzlet (bérlő: Professzionál-Miskolc Kft.) a bérlő részére megvételre felajánlásra került, a bérlő a vétel lehetőségével nem kívánt élni. Fentiekre tekintettel az iroda kéri a végrehajtási határidő 2008. december 31. napjáig történő meghosszabbítását.
8
200-1/2007.(IX.24.) számú határozata : a Nyíregyháza, Luther u. 16. sz. alatti önkormányzati tulajdonú házas ingatlan licit induló árának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza, Luther u. 16. sz. alatti 4905 hrsz-ú, 950 m2 területnagyságú lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan licit induló árát 37.500.000,- Ft + 7.500.000,- Ft ÁFA, összesen: 45.000.000,- Ft- összegre, azaz Negyvenötmillió forint összegre módosítja, az eredeti, 164-1/2005.(VI.29.) számú határozatban foglalt feltételek változatlanul hagyása mellett. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Felhatalmazza
Határidő:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.
2008. június 30.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 200-1/2007. (IX.24.) számú határozatával döntött a Nyíregyháza, Luther u. 16. sz. alatti önkormányzati tulajdonú házas ingatlan licit induló árának módosításáról. Az ingatlant az előzetes érdeklődések, a többszöri pályázati felhívások ellenére nem sikerült értékesíteni. Fentiekre tekintettel az iroda kéri a végrehajtási határidő 2008. december 31. napjáig történő meghosszabbítását. 200-2/2007.(IX.24.) számú határozata: a Nyíregyháza, Jósa A. u. 9. sz. alatti önkormányzati tulajdonú házas ingatlan licit induló árának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza, Jósa A. u. 9. sz. alatti 6115 hrsz-ú, 635 m2 területnagyságú lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan licit induló árát 25.400.000,- Ft + 5.080.000,- Ft ÁFA, összesen: 30.480.000,- Ft- összegre, azaz Harmincmillió-négyszáznyolcvanezer forint összegre módosítja, az eredeti, 35-2/2007.(II.26.) számú határozatban foglalt feltételek változatlanul hagyása mellett.
9 Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Felhatalmazza
Határidő:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.
2008. június 30.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 200-2/2007. (IX.24.) számú határozatával döntött a Nyíregyháza, Jósa A. u. 9. sz. alatti önkormányzati tulajdonú házas ingatlan licit induló árának módosításáról. A Nyíregyháza, Jósa A. u. 9. sz. alatti ingatlant 2007. november 28. napján értékesítésre került a FROMAX Építőipari és Kereskedelmi Kft. részére. 200-3/2007.(IX.24.) számú határozata: a Nyíregyháza, Bocskai u. 29. sz., a Bocskai u. 31. sz. alatti önkormányzati tulajdonú házas ingatlanok licit induló árának, és a Közép u. 4. sz. alatti önkormányzati tulajdonú építési telek licit induló árának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és A Nyíregyháza, Bocskai u. 29. sz. alatti 3333 hrsz-ú, 416 m2 területnagyságú lakóház, udvar megnevezésű, a Bocskai u. 31. sz. alatti 3332 hrsz-ú, 356 m2 területnagyságú lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, a Közép u. 4. sz. alatti 3338 hrsz-ú, 681 m2 területnagyságú beépítetlen terület megnevezésű ingatlanok (összesen: 1453 m2) licit induló árát 58.250.000,- Ft + 11.650.000,- Ft ÁFA, összesen: 69.900.000,- Ft- összegre, azaz Hatvankilencmilliókilencszázezer forint összegre módosítja, az eredeti, 35-1/2007.(II.26.) számú határozatban foglalt feltételek változatlanul hagyása mellett. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.
10 Határidő:
2008. június 30.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 200-3/2007. (IX.24.) számú határozatával döntött a Nyíregyháza, Bocskai u. 29. sz., a Bocskai u. 31. sz. alatti önkormányzati tulajdonú házas ingatlanok licit induló árának, és a Közép u. 4. sz. alatti önkormányzati tulajdonú építési telek licit induló árának módosításáról. Az ingatlanokat az előzetes érdeklődések, a többszöri pályázati felhívások ellenére nem sikerült értékesíteni. Erre tekintettel irodánk újból kérte a T. Közgyűlést az ingatlanok licit induló árának a módosítására, amelyről a 133/2008. (IV.28.) számú határozatával döntött. Az ingatlanok a 133/2008. (IV.28.) sz. határozatban foglalt 53.333.333.- Ft + 10.666.667.- Ft ÁFA, összesen: 64.000.000.- Ft összegen 2008. július 14. napján értékesítésre került az „Első Lépcső” Kft. részére. 245/2007.(XI.13.) számú határozat a Nyíregyháza, Egyház u. 24. sz. alatti 5362/3 hrsz-ú ingatlan megvásárlásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza, Egyház u. 24. sz. alatti 5362/3 hrsz-ú lakóház, udvar megnevezésű ingatlan megvásárlását – kisajátítást helyettesítő adásvételi eljárás keretében – 82.000.000.- Ft vételáron jóváhagyja. Az Önkormányzat a vételár 40%-át az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg, a fennmaradó 60%-ot pedig birtokba adáskor fizeti meg az ingatlan tulajdonosai részére. A birtokba adás legkésőbbi időpontja 2008. június 30. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés aláírására. Határidő:
2008. június 30.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 245/2007. (XI.13.) számú határozatával döntött a Nyíregyháza, Egyház u. 24. sz. alatti 5362/3 hrsz-ú ingatlan megvásárlásáról. Az ingatlanra a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés megkötésre, az eladók részére a vételár megfizetésre került, az ingatlan birtokba adása Önkormányzatunk részére megtörtént. Az ingatlan jogerős bontási engedéllyel rendelkezik.
11 120-5/2008. (IV.28.) számú határozata: az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítására ÉA – TEÚT pályázatra történő benyújtás lehetőségének megvizsgálásáról
A Közgyűlés egyetért azzal a javaslattal, hogy a Budai Nagy Antal utca, a Kert köz, az Esze Tamás utca és az Achim András utca felújításának tervdokumentációit el kell készíttetni, és az Önkormányzat I. félévi gazdálkodásáról szóló beszámoló tárgyalásakor e négy utca felújításának lehetőségéről döntést kell hozni. Felelős:
Hajzer Gábor, Városfejlesztési Iroda vezetője László Géza, Gazdasági Iroda vezetője
Határidő: 2008. szeptember 15. A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 120-5/2008. (IV.28.) számú határozatával jóváhagyott, Budai Nagy Antal utca, Kert köz, Esze Tamás utca, Achim András utca felújítására vonatkozó tervdokumentáció elkészítését a Bartherv Bt-től az iroda megrendelte. A geodéziai felmérések alapján számított költségbecslés szerint a 4 utca burkolat felújítása közel 22.000 eFt-ba kerül. 164/2008. (V.26) számú határozata a Gyermekjóléti Központ módszertani feladatok ellátására történő ismételt kijelöléséről A Közgyűlés 1. Az előterjesztést megtárgyalta és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96.§ (7) bekezdése alapján a Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Báthory u. 10. szám alatti központjának módszertani gyermekjóléti szolgálatként történő további kijelölésével egyetért. 2. Utasítja a Szociális Iroda vezetőjét, hogy a további kijelölés érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg, és az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltség vezetőjével a kapcsolatot vegye fel. Felelős:
Deme Dóra Szociális Iroda vezetője
Határidő:
2008. július 31.
12 A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Gyermekjóléti Központ módszertani feladatok ellátására történő ismételt kijelölésére vonatkozó pályázatot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium mindeddig nem írta ki. A Gyermekjóléti Központ, mint módszertani intézmény kijelölése 2008. október 31-ig érvényben van. A fentiek miatt az iroda kéri a végrehajtási határidő 2008. november 1.-ig történő meghosszabbítását. 166/2008.(V.26.) számú határozata a Nyíregyháza, Moszkva utcán lévő 429/1 hrsz-ú ingatlan licit induló árának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza, Moszkva utcán lévő 429/1 hrsz-ú, 1497 m2 területű beépítetlen terület megnevezésű ingatlan licit induló árát 44.910.000,-Ft + ÁFA = 53.892.000,-Ft összegről 37.425.000,-Ft + ÁFA = 44.910.000,-Ft összegre módosítja, az eredeti 96/2008.(III.31.) számú határozatban foglalt további feltételek változatlanul hagyása mellett. Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.
Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Határidő:
2008. június 30.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 166/2008. (V.26.) számú határozatával döntött a Nyíregyháza, Moszkva utcán lévő 429/1 hrsz-ú ingatlan licit induló árának módosításáról. Az ingatlant az előzetes érdeklődések, a többszöri pályázati felhívások ellenére nem sikerült értékesíteni. Fentiekre tekintettel az iroda kéri a végrehajtási határidő 2008. december 31. napjáig történő meghosszabbítását.
13
168/2008.(V.26.) számú határozata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) „ Államreform Operatív Program ÁROP-1.A.2 keretében - A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” című felhívásra történő pályázat benyújtásának támogatásáról A Közgyűlés 1./ Az előterjesztést megtárgyalta és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) „ Államreform Operatív Program ÁROP-1.A.2 keretében - A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” című felhívásra történő pályázatot benyújtja, és a pályázathoz szükséges 10% saját erőt a 2008. évi költségvetésében biztosítja. 2./ Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert, illetve Dr. Szemén Sándor jegyzőt a pályázati dokumentumok aláírására. 3./ Megbízza a pályázat elkészítésével és benyújtásával a Nyírinfo Kht.-t (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1., Cg. jsz.:15-14-000105) Felelős:
Bodnár János Nyírinfo Kht. ügyvezetője
Határidő:
2008. június 30.
4./ A pályázattal kapcsolatos feladatok felügyeletével megbízza Dr. Szemán Sándor jegyzőt. A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A pályázat 2008. július 14-én beadásra került, melyet a VÁTI Kht. ÁROP-1.A.2/B-2008.0003 szám alatt regisztrált. 202/2008.(VI.23.) számú határozata a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú Társaság vagyonkezelési szerződésének jóváhagyásáról, valamint a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú Társaság közszolgáltatási szerződésmódosítás jóváhagyásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. A Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú Társasággal kötendő 1. sz. függelék szerinti vagyonkezelési szerződés megkötésével e g y e t é r t. 2. A Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú Társaság Közszolgáltatási Szerződésének a 2. sz. függelék szerinti módosítását j óv á h a g y j a .
14 Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a vagyonkezelési szerződés és a közszolgáltatási szerződésmódosítás aláírására.
Utasítja:
a Vagyonkezelési és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta a Vagyonkezelési és Üzemeltetési Iroda vezetője
Határidő:
2008. június 30.
A végrehajtásért felelős az alábbiakat jelentette: A Közgyűlés a 202/2008. (VI.23.) számú határozatával döntött a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltó Közhasznú Társaság vagyonkezelési szerződésének jóváhagyásáról, valamint a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú Társaság közszolgáltatási szerződésmódosítás jóváhagyásáról. A Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltó Közhasznú Társaság vagyonkezelési szerződése, valamint a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú Társaság közszolgáltatási szerződésmódosítása aláírásra került. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy a beszámolót megtárgyalni és a határozat-tervezetet elfogadni szíveskedjen.
Nyíregyháza, 2008. augusztus 25.
Csabai Lászlóné
15 Melléklet a 204-12/2008. XIII. számú előterjesztéshez: Határozat–tervezet NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK …../2008.(VIII.25.) számú határozata a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról A Közgyűlés a polgármester által - a felelősök jelentései alapján - adott előterjesztés szerint I. - 165-3/2007.(VIII.27.) számú határozat - 200-2/2007.(IX.24.) számú határozat - 200-3/2007.(IX.24.) számú határozat - 245/2007.(XI.13.) számú határozat - 120-5/2008. (IV.28.) számú határozat - 168/2008.(V.26.) számú határozat - 202/2008.(VI.23.) számú határozat végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. II. - 165-1/2007.(VIII.27.) számú határozat - 165-2/2007.(VIII.27.) számú határozat - 165-4/2007.(VIII.27.) számú határozat - 165-5/2007.(VIII.27.) számú határozat - 200-1/2007.(IX.24.) számú határozat - 164/2008. (V.26) számú határozat - 166/2008.(V.26.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2008. december 31-ig meghosszabbítja. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy a beszámolót megtárgyalni és a határozat-tervezetet elfogadni szíveskedjen. Nyíregyháza, 2008. augusztus 25. Csabai Lászlóné
16
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJE 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-530; Fax: (42) 524-531 E-mail:
[email protected];
[email protected] Ügyiratszám: 204-14/2008.XIII. Ügyintéző: Dr. Fedor Anett/Dné
T Á J É K O Z TAT Ó
— a Közgyűléshez —
egyes fontosabb jogszabályokról
..…………………………………………… Dr. Kádár Csaba Az érintett belső szervezeti egység vezetőjének aláírása
………………………………………………… Kovács István Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését végző személy aláírása
17
2008. évi XLII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról: A legtöbb módosító szabály 2008. szeptember 1-től hatályos. A módosítások egy része a békéltető testületi eljárás szabályait érinti. A jövőben a vállalkozások fogyasztói jogvitáik rendezéséhez nem vehetik igénybe a testületek segítségét, módosul ugyanis a fogyasztó fogalma. Szemben a jelenlegi gyakorlattal – amely szerint vállalkozás is kezdeményezheti a testület eljárását, ha végső felhasználóként, tehát nem továbbértékesítésre vásárolta az adott terméket –, kizárólag természetes személy indíthat békéltető testületi eljárást. A változások eredményeként több lehetőség áll a fogyasztók rendelkezésére a békéltető testületi eljárás lefolytatása iránti kérelmük beadására. A fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület is illetékes lehet. Az eljárás lefolytatására – a jelenlegi hatvan nap helyett – kilencven nap áll rendelkezésre. Továbbra is fennáll viszont annak a lehetősége, hogy indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbítsa. A változtatások a testület által hozott határozatokat is érintik. A döntés ellen továbbra sem lehet fellebbezni, azonban annak hatályon kívül helyezését már nem csak eljárási okból kifolyólag lehet kérni. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését akkor is kérheti majd a bíróságtól, ha annak tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Az ilyen pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. Lényeges változás, hogy a testületek által hozott, a gazdálkodó szervezetek által nem teljesített ajánlások nyilvánosságra hozatalát – a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a kamara helyett – maguknak a testületeknek kell megoldaniuk. A nem teljesített ajánlások mellett a békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és tevékenységét is, amely nem tett az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon akadályozva az eljárás célját, az egyezség létrehozását. A módosítás lehetővé teszi, hogy bármely vállalkozás írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tegyen, még mielőtt eljárást indítottak volna vele szemben. A békéltető testületi eljárásra vonatkozó változtatások mellett a módosítás az ügyfélszolgálat működtetésére köteles vállalkozások (közüzemi, pénzügyi, biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, valamint a külön törvényben meghatározott egyéb vállalkozás) számára további követelményeket határoz meg. Részletesen előírja számukra, hogy az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét úgy kötelesek megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly módon kötelesek gondoskodni, hogy annak igénybevétele ne járjon aránytalan nehézségekkel a fogyasztókra nézve.
Ennek keretében kötelesek biztosítani legalább azt, hogy az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig
18 nyitva tartson (telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetén legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig elérhető legyen), valamint a fogyasztóknak lehetősége legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására, illetve az elektronikus eléréssel működtetett ügyfélszolgálat folyamatosan elérhető legyen. A fogyasztók érdekét védő módosítás annak előírása, hogy valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, illetve az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell, amelyet öt évig meg kell őrizni, és kérésre a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A módosítás értelmében – a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által működtetett – telefonon, illetve elektronikusan is elérhető állami ügyfélszolgálat kerül felállításra, amely az állami szervekhez címzett fogyasztói beadványokat fogadja, és továbbítja azokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, valamint tájékoztatja a fogyasztókat a rendelkezésre álló eljárási lehetőségekről. A fogyasztóvédelmi törvényben rögzítésre került a fogyasztóvédelmi hatóság által alkalmazható bírság mértéke is, amely a jövőben a vállalkozások árbevételéhez fog igazodni. Meghatározásra kerül a kiemelt jogsértéseknek a köre (pl. gyermek– és fiatalkorúakkal szembeni, a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sértő, vagy veszélyeztető, a fogyasztók széles körét érintő, illetve az ismételten elkövetett jogsértések), amikor a bírság kiszabása kötelező. További változás, hogy bővül a fogyasztóvédelmi hatóság által hozott és közzétett határozatok köre. A jogerős határozat mellett a fogyasztóvédelmi hatóság határozatát – jogorvoslatra tekintet nélkül – közzéteszi, ha • a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását rendelte el (a közigazgatási hatósági eljárásról szóló jogszabályban meghatározott eseteken túl környezetvédelmi okból, a fogyasztók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében), • a határozathozatalra azért került sor, mert a fogyasztóvédelmi hatóság külön jogszabály szerinti eljárása során megállapítja, hogy a vizsgált termék nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, • a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását vagy az áru forgalmazásának, illetve értékesítésének megtiltását rendelte el.
2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról: Az Országgyűlés teljesen új törvényt alkotott a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról. Az uniós irányelv átültetésként elfogadott jogszabály az ún. B2C (Business to Consumer) kapcsolatok szabályait helyezi új alapokra. A 2008. szeptember 1-jén hatályba lépő törvény háromszintű tilalmi rendszerben biztosítja a fogyasztók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmét.
19 Az új jogszabály egy általános és elvont „generálklauzula” formájában megtilt minden „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot”, vagyis azt, hogy bármely vállalkozás a szakmai gondosság követelményének megsértésével folytasson a fogyasztó tájékozott döntési lehetőségét érzékelhetően rontó olyan magatartást, amely olyan ügyleti döntésre késztetheti a fogyasztót, amelyet egyébként nem hozna meg. A „kereskedelmi gyakorlat” fogalma roppant tág: gyakorlatilag átfog minden olyan tevékenységet, melynek célja az áruk értékesítése fogyasztók részére, így felöleli a klasszikus reklámot, az értékesítés helyén történő eladásösztönzést, illetve szinte minden, a fogyasztók felé irányuló kereskedelmi célú kommunikációt. A szabályozás második szintjén a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok legjellemzőbb előfordulási eseteiként nevesítve is tiltás alá esnek a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatok. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat akár tevőleges megtévesztéssel, akár megtévesztő mulasztással megvalósítható, azaz egyaránt tilos a jogszabály által felsorolt kötelező tájékoztatási elemek valótlan tartalmú vagy megtévesztésre alkalmas módon történő feltüntetése, de az is, ha a kereskedelmi gyakorlat nem vagy nem megfelelően tartalmazza a fogyasztói döntést meghatározó bármelyik körülményt. Agresszív kereskedelmi gyakorlatról pedig akkor beszélhetünk, ha pszichés vagy akár fizikai nyomásgyakorlással, a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, vagy a fogyasztó zavarása révén torzul a fogyasztói döntés. A fenti esetekben a körülmények teljes körű mérlegelésére, részletes eseti vizsgálatra van szükség annak megállapításához, hogy a vállalkozás magatartása általában véve tisztességtelen volt-e, esetleg megtévesztő vagy agresszív, és ez a magatartás befolyásolta-e a fogyasztó döntését – például olyan terméket vett meg, melyből soha nem vásárol, ha nem „vezetik meg” a termék reklámjával. A szabályozás harmadik szintjén azonban erre a részletes elemzésre és bizonyításra nincs szükség, ugyanis a törvény a legtipikusabban előforduló, kétséget kizáróan és kirívóan tisztességtelen magatartásokat mellékletében 31 pontban ún. feketelistába foglalja. E listában szereplő magatartások az eset körülményeitől függetlenül tilosak és szankcionálandók. Néhány a feketelistás tényállások közül: piramis-elvre épülő eladásösztönző rendszer; minőségi jelzések jogosulatlan feltüntetése; annak valótlan feltüntetése, hogy az üzlet bezár; olyan áruval való becsalogatása a vásárlónak, amelyből nincs elegendő készlet; ingyenesség valótlan állítása; médiában szerkesztői tartalomnak álcázott reklám. 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről: 2008. szeptember 1-től hatályosak a teljes élelmiszerlánc (élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növényegészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalombahozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során.) egységes és folyamatos hatósági felügyeletére vonatkozó részletes szabályok. A törvény az ellenőrzés és a szankcionálás megerősítése mellett középpontba helyezi a nyilvánosság tájékoztatását is. Az élelmiszer csak akkor hozható
20 forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza a törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint. A törvény megtiltja a lejárt szavatosságú élelmiszerek forgalmazását, a minőség – megőrzési idő meghosszabbítását, azaz az átcímkézést. Az élelmiszerlánc egységes hatósági felügyeletét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal látja el. Ettől függetlenül az élelmiszerek kapcsán megmaradnak az ÁNTSZ egészségügyi előírásokkal kapcsolatos feladatai. A címkézési előírások megsértése esetén pedig – mivel ez a fogyasztói döntéseket is befolyásolhatja – a fogyasztóvédelmi felügyelőségek is jogosultak eljárni. 181/2008. (VII.8.) Kormányrendelet hulladékainak visszavételéről:
az
elemek
és
az
akkumulátorok
A rendelet néhány szabály kivételével 2008. s zeptember 26-án lép hatályba. A hulladék elemek és akkumulátorok visszavételi kötelezettségét a gyártóra terheli a kormány rendeletében. A hulladék elemet és akkumulátort a gyártónak kell visszavennie a kereskedőtől. A visszavételért a gyártó nem követelhet ellenszolgáltatást, viszont a visszavétel ösztönzésére díjat fizethet. A gyártó feladata a visszavett hulladék kezelése is. A gyártónak részletes fogyasztói tájékoztatást kell adnia, egyebek mellett a kereskedői ingyenes átvételi kötelezettségről. A fogyasztókat évente legalább két alkalommal kell az országos sajtón keresztül tájékoztatni, ezt a gyártók együtt, illetve szakmai szövetség útján is megtehetik. A tájékoztatási kötelezettség kapcsán felmerült költségeket a gyártó viseli. A gyártó a visszavételi, begyűjtési és kezelési kötelezettség teljesítését az átvevőre, megállapodás alapján részben vagy együttesen, vagy a kezelést koordináló szervezetre ruházhatja át. A megállapodásokat az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség hagyja jóvá. A rendelet a kereskedő átvételi kötelezettségét a gyártóval kötött megállapodás létéhez köti. Ha a kereskedő nem köt szerződést a visszavételről a gyártóval, akkor nem köteles ezt megtenni. Viszont ha begyűjti az elhasználódott elemeket, akkumulátorokat, akkor a fogyasztótól díjat nem követelhet – ám díjat fizethet a fogyasztó ösztönzése érdekében – és az átvételt nem kötheti új termék vásárlásához. 2009. július 1-től a kereskedő és a gyártó az értékesítési szerződésben köteles megállapodni, és a gyártó gondoskodni a kereskedőnél visszagyűjtésre kerülő elem, illetve akkumulátor tárolásának, így különösen a gyűjtőkonténerek elhelyezésének, valamint elszállításának megszervezéséről. A gyártónak vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie a visszavételi, begyűjtési, kezelési kötelezettsége ellátásának biztosítására. Ez alól mentesül, ha koordináló szervezetet vesz igénybe. A biztosítékösszeg értéke kilogrammonként 1000 forint. A biztosíték formája lehet biztosítói vagy banki garancia, készfizető kezesség vállalását tartalmazó kötelezvény, bankban elhelyezett zárolt pénzösszeg vagy pedig biztosítási szerződés.
21 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól: A parlament 2008. június 9-én, hétfőn fogadta el az új reklámtörvényt, amely többek között új szabályokat vezet be a dohánytermékek reklámozása és a direkt marketing körében. Az új reklámtörvény legtöbb szabálya 2008. szeptember 1-től hatályos, de a régi reklámtörvény (1997. évi LVIII. törvény) is hatályban marad 2009. március 1-ig. A dohány reklámozására és a szabadtéri reklámhordozókra vonatkozó szabályokat ugyanis csak ekkortól kell alkalmazni. A szabályok csak a reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklám közzétevőként végzett gazdasági reklámtevékenységre, a szponzorálásra, valamint az ezek tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre vonatkoznak, tehát a politikai és társadalmi célú reklámok nem tartoznak a körükbe. Ugyanakkor a gazdasági reklám körében is megengedi, hogy törvény, vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály, egyes áruk reklámjára, illetve egyes kommunikációs eszközökben való közzétételre külön szabályokat állapítson meg. Néhány az új rendelkezések közül: A megtévesztő reklám (minden olyan reklám, amely bármilyen módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti) a vállalkozások közti kapcsolatra szűkül, magánszemély – miután kívül esik a gazdasági tevékenység körén – nem lehet „megtévesztett”. Módosul a reklám célzottjának a megnevezése is: az eddigi fogyasztó helyett a „reklám címzettje” (aki felé a reklám irányul, illetve akihez a reklám eljut) került be a fogalmak körébe. Reklám csak akkor tehető közzé, ha a reklámozó a reklám megrendeléskor a reklámszolgáltatónak – vagy ennek hiányában a közzétevőnek – megadja a cégnevét, székhelyét és adószámát. Ha egy reklámozni kívánt áruhoz előzetes minőségvizsgálat vagy megfelelőség tanúsítás szükséges, akkor a reklám közzétevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy ez megtörtént, és a termék forgalomba hozható. Nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé. Korlátok közé kerül a direkt marketing (közvetlen üzletszerzés). Magánszemélyeket reklámmal megkeresni – történjen az bármilyen eszközzel – csak akkor lehet, ha az illetők ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárultak. Róluk a reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője nyilvántartást köteles vezetni, amely a személyi adatokat tartalmazza.
Az érintett a hozzájárulást bármikor, korlátozás és indokolás nélkül ingyen visszavonhatja. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden adatát haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból. A direkt reklámban közölni kell a címet, ahol a nyilatkozat visszavonása megtehető. 2009. március 1-től törölni kell a direkt marketing névjegyzékekből azok adatait, akik nem adtak felhatalmazást arra, hogy nekik reklámküldeményeket juttassanak el.
22 A törvény 7 – 22. §- aiban rögzíti, hogy mit nem szabad reklámozni. Például: tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz; amely a környezetet illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz; amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsítja; tilos a pornográf reklám, a megtévesztő reklám, a tudatosan nem észlelhető reklám. A magyar szabályok kategorikusan tiltják a dohány reklámozását. Ez továbbra is benne marad a reklámtörvényben, de szűk körben kivételeket fogalmaz meg. A törvény megengedi a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén kinyomtatott és kiadott reklámot, ha azt elsődlegesen nem az EGT államainak területén való forgalmazásra állították elő. Üzletekben csak a dohányáru megnevezését, árát lehet kihelyezni az elkülönített forgalmazási helyen, a törvényben meghatározott méretű reklámon. A reklámnak tartalmaznia kell „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében lévők egészségét” szöveget, továbbá a füst egységnyi mennyiségében lévő kátrány-, nikotin- és szén-monoxid tartalmat. A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a reklám felületének legalább 30 százalékát, és a háttérből ki kell emelkednie. A dohányipari vállalkozásnak minden év március 31-ig legalább két országos napilapban közzé kell tenniük a promócióra és szponzorálásra fordított – előző évi – öszszeget. A törvényben foglalt rendelkezések megszegéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője együttesen, míg az okozott kár megtérítésért hárman egyetemlegesen felelősek, vagyis a jogosult bármelyiküktől behajthatja a kártérítés teljes összegét. A törvény rendelkezésének megsértése esetén továbbra is a Gazdasági Versenyhivatal jár el a versenyt érintő valamennyi ügyben (ideértve a banki reklámot is), kivéve ha jogsértés csak címkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg (utóbbi ügyek a bíróság hatáskörébe tartoznak). 2008. évi XXXIX. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról: A törvénymódosítás szabályozza többek között az elektronikus árverést, az egyszerűsített végrehajtást, az európai fizetési meghagyás kibocsátását, valamint az adóhivatal ingatlan árverését is. Elektronikus árverésre 2009. január 1-től a 100 ezer forint becsértéket elérő ingóságok kerülhetnek, de ingatlanok is árverezhetők így. Az ehhez szükséges elektronikus platformot a végrehajtók kamarája működteti. Az árverési hirdetményt a végrehajtó az elektronikus árverések nyilvántartásában teszi közzé. Ez tartalmazza egyebek mellett a legalacsonyabb vételárat, az előleget és az árverés időtartamát. Akik részt kívánnak venni az árverésen (vagyis az árverezők), azoknak be kell kerülni az árverezők elektronikus nyilvántartásába. Ebbe csak a végrehajtók tekinthetnek be, és abból adatok csak a bíróságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint a büntető ügyben eljáró hatóságoknak adhatók ki. Az árverező bejelentkezve a rendszerbe elektronikusan tehet ajánlatot az árverési hirdetményhez csatolt licitnapló lezártáig. A vételi ajánlatot a rendszer automatikusan
23 rögzíti, de nem teszi közzé azokat az ajánlatokat, amelyek nem érik el a becsérték egynegyedét. Az árverés a hirdetmény közzétételét követő 15. nap 20 órájáig tart, ekkor zár a licitnapló. Üzletrész értékesítésekor a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ő ezt szintén elektronikusan gyakorolhatja (a legmagasabb összeget kínáló helyébe léphet). Az árverési vevőt - aki megnyerte a licitet - a végrehajtó felhívja, hogy 15 napon belül jelenjen meg az irodájában és írja alá az árverési jegyzőkönyvet. Ha ezt elmulasztja, elveszti az előleget. Külön – 2009. január 1-től hatályos – fejezet került a végrehajtási törvénybe a zálogtárgy egyszerűsített értékesítésére. Erre a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtásakor kerülhet sor (tipikusan ilyen a lakáskölcsön). Az egyszerűsített végrehajtásról azonban meg kell állapodnia a zálogjogosultnak (banknak) és a zálogkötelezettnek (a hitelfelvevőnek). Ilyenkor nincs szükség a becsérték meghatározására, hanem a két fél maga állapodik meg a legalacsonyabb vételárban, és ez alatt nem árverezhető el a zálogtárgy (a lakás). Az árverezők által fizetendő előleg a legalacsonyabb vételár 10 százaléka lesz. A második sikertelen árverezés után a legalacsonyabb vételáron veheti át a zálogtárgyat a végrehajtást kérő. Ha lakást árvereztek, akkor a kiköltözési határidő az árveréstől számított 90 nap. Az európai fizetési meghagyás lényege, hogy a nem vitatott követelések az unión belül ezzel egyszerűen behajthatók. Miután EK-rendelet teszi lehetővé a fizetési meghagyás kibocsátását, az automatikusan része valamennyi ország jogrendszerének, a nemzeti jogban csak a technikai szabályokat kell rendezni. Ezt tette meg a parlament, amikor a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság hatáskörébe utalta a fizetési meghagyások kiállítását. A fővárosban a Budai Központi Kerületi Bíróság lesz az illetékes. Az új szabály 2008. december 12-én lép hatályba. A végrehajtási törvény módosítása végén egyéb törvénymódosításokat tartalmaz az új jogszabály. A polgári törvénykönyvbe (Ptk.) bekerül egy új bekezdés, amely kimondja, hogy a felek megállapodhatnak a zálogtárgy egyszerűsített értékesítésében. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) pedig részletesen szabályozza, hogy az adóhatóság miképpen értékesíthet ingatlanokat nyilvános pályázaton. Ez nem elektronikus, hanem hagyományos eljárás. 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról: 2009-től lehetőség nyílik a közjegyző előtti előzetes bizonyításra. Előzetes bizonyításnak van helye a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) 207. §-ában szabályozott esetekben (ha valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható vagy jelentős késedelemmel járna; ha valószínűsíthető hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti; ha valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli; ha a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi) ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdeke fűződik. Nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban. (17. §) 2009-től közjegyzők is jogosultak lesznek szakértő kirendelésére. Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez
24 különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelése kérhető. A kérelmet a közjegyző elutasítja, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel. (21.§) 182/2008. (VII.14.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) módosításáról: Az új szabályok többsége 2008. szeptember 12-től hatályos. Néhány új rendelkezés: - Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik – elhelyezhetők a megújuló energiaforrások műtárgyai. - A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat. - Az országos közút mellett nem jelölhető ki beépítésre szánt terület – a rendeletben meghatározott kivételekkel – az út tengelyétől számított a) gyorsforgalmi út esetében - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik - 250-250 m széles területen, b) főút esetében 50-50 m széles területen. - Hatnál több lakás létesítése esetén a gépjárművek elhelyezését építményben kell megvalósítani. Ez a szabály 2013. január 1-től hatályos. - A települési önkormányzatnak - az építményekhez biztosított gépjármű elhelyezésen túlmenően - biztosítania kell a település idegenforgalmi és központi szerepéből származó forgalom ellátását szolgáló személygépjármű és autóbusz parkolóhelyeket, az igényeknek megfelelően, egyedi méretezés szerint. A települési önkormányzatnak - különösen a városközpontok és egyéb történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében - biztosítania kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok elhelyezési lehetőségét a helyi sajátosságoknak megfelelően, egyedi méretezés szerint. A rendelet 5. számú melléklete megállapítja a kerékpártárolás normatíváit, például: lakásonként 1db, vendéglátó egységnél a fogyasztói tér minden megkezdett 75 m2 alapterülete után 2db kerékpártárolót kell kialakítani. - Faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a faanyagvédelemre vonatkozó szabványoknak, vagy azzal egyenértékű védelmet biztosító előírásoknak megfelelő gombamentesítő, (ezt eddig is előírta az OTÉK) illetőleg rovarkár elleni kezelés (ez új előírás) után szabad beépíteni. - Terjedelmesen foglalkozik a módosító rendelet az akadálymentesítéssel. Akadálymentes közlekedés céljára új épületek esetében a küszöb legfeljebb 20 mm magas és lekerekített lehet. Meglévő közhasználatú épületek esetében az ennél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni. Az
25
-
-
akadálymentes közlekedésre is alkalmas szabad falnyílás és ajtó 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet. Akadálymentes használatra könnyen kezelhető, nagy erőkifejtést nem igénylő nyílászárókat kell beépíteni, szükség esetén automatikus nyitást biztosítva. Akadálymentes használhatósághoz az építmények és bejárataik szintkülönbségeinek áthidalása érdekében a lépcső mellett akadálymentes közlekedést biztosító megoldásról (lejtő, felvonó, emelőlap stb.) is gondoskodni kell oly módon, hogy a közlekedés a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. Akadálymentes közlekedéshez a lépcsőfokokat homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej ne akadjon meg. Az első és az utolsó lépcsőfokot eltérő színnel vagy jelölőcsíkkal jelezni kell. Három vagy kevesebb fokú lépcső esetében minden fokot feltűnő módon jelezni kell. Személyszállító felvonót kell létesíteni: a) minden építményben, építményrészben, önálló rendeltetési egységben, ahol a rendeltetésszerű használat 10,0 m-nél nagyobb szintkülönbség áthidalását teszi szükségessé, kivétel lehet a kétszintes önálló rendeltetési egység második szintje; b) minden, egynél több használati szintet tartalmazó olyan épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszerűen használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthető bejárati szintről az egyéb szinteket a lépcsőn nem képesek elérni és az akadálymentes megközelítésre más lehetőség nincs. Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiségnek legalább 2,70 x 5 m nagyságúnak kell lennie.
176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról: A rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéskor meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) energetikai tanúsítása 2011.december 31-ig önkéntes. A meglévő épületre vagy lakásra csak 2012. január 1-től lesz kötelező a tanúsítás. Energetikai tanúsítvány („épületek zöldkártyája”): igazoló okirat, amely az épületnek (önálló rendeltetési egységnek, lakásnak) a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza. Az energetikai tanúsítványt az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. Az épület energetikai jellemzőit a rendelet előírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik érvényes energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó a) új épület építése; b) meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bb) egy évet meghaladó bérbeadása; c) 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. Nem szükséges tanúsítás:
26 a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre; c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre; d) a hitéleti rendeltetésű épületre; e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre; f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre; g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3 vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki; h) a műhely rendeltetésű épületre; i) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló sátorszerkezetekre. A tanúsítást a felelős műszaki vezető igazolása alapján, melyben igazolja hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján; meglévő épület esetén a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján kell elvégezni. Az épületek minősítési osztályozása: • • • • • • • • • •
A+ <55 Fokozottan energiatakarékos A 56-75 Energiatakarékos B 76-95 Követelménynél jobb C 96-100 Követelménynek megfelelő D 101-120 Követelményt megközelítő E 121-150 Átlagosnál jobb F 151-190 Átlagos G 191-250 Átlagost megközelítő H 251-340 Gyenge I 341< Rossz
A rendelet az épületek energetikai minőségi osztályozására 10 fokozatot ír elő. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke. A tanúsítvány formai követelményeit a rendelet mellékletei tartalmazzák. Ha az épület energetikai minőségi osztálya a tanúsítás szerint „D” vagy annál gyengébb, akkor a megrendelő kérésére a tanúsítvány javaslatot is kell, hogy tartalmazzon az energia megtakarításra irányuló rövidtávú, üzemviteli intézkedésekről és a hosszabb távon megvalósítható, energiahatékonyságot növelő korszerűsítési, felújítási lehetőségről. A javaslatban foglaltak megvalósítása azonban nem kötelező és nem is része a tanúsítványban foglalt tények igazolásának.
27 A tanúsítvány 10 évig érvényes. Ha azonban a tanúsítvány érvényességi ideje alatt az épületre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, akkor az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni. Tanúsítási tevékenységet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jr.), illetve az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Émer.) előírásainak megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakmagyakorló végezheti, ha a Jr., illetve az Émer. előírásai szerint teljesítette az energetikai ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket. E szabály alól felmentés nem adható. Tanúsítási szolgáltatást folytathat: a) a települési önkormányzat, b) az energiaszolgáltató szervezet, illetve c) a b) pont hatálya alá nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontja szerinti más gazdálkodó szervezet, feltéve, ha a tevékenység ellátásához az előírt feltételeknek megfelelő tanúsítót foglalkoztat, vagy megbíz. A tanúsító, tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint. Ezen igényt - díjjegyzékkel - a szerződéskötéskor és a tanúsítás elkészítésekor, átadásakor érvényesíteni kell. 2008. évi XLIX. törvény a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról: A törvény többek között módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XV. pontját és így az építésügyi hatósági eljárások illetékeire vonatkozó részletes szabályokat, az illetékek mértékét. A módosítás 2008. szeptember 1-től hatályos.
2008. évi L. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról: A törvény 2008. július 19-én lépett hatályba. Fontosabb módosítások: A törvény 1/1. számú melléklete sorolja fel a gyorsforgalmi utakat. A listából kimaradt – az 5 évvel ezelőttihez képest – például az M76 (Zalaegerszeg-Balaton), és az M81 (Székesfehérvár-Komárom). Ugyanakkor új gyorsforgalmi útként bekerült az M11 (Ercsi-Esztergom) és az M31 (Nagytarcsa-Gödöllő). Az M10 Budapestet Kesztölccel, az M21 Hatvant Salgótarjánnal, míg az M25 Füzesabonyt Egerrel köti össze. Új kikötő épül a Dunán Mohácsnál, a Tiszán pedig a következő településeknél: Szolnok, Tiszaújváros, Tiszabecs, Záhony. A Dráván Drávaszabolcsnál lesz kikötő. A Du-
28 nán új közúti híd épül Komáromnál, Esztergomnál, Vácnál, Lórévnél és Mohácsnál. Budapesten három új hidat tartalmaz a törvény: az albertfalvait, az aquincumit és a Galvani útit. Ercsi térségében egy Budapestet elkerülő új vasúti híd épül a Dunán. Országos jelentőségű polgári repülőtér besorolást kapott Budapest Ferihegy, Debrecen és Sármellék. Közös felhasználású – polgári és katonai – Szolnok, további 17 repülőtér pedig nemzetközi repülőtérré fejleszthető. Ezek közé tartozik egyebek mellett Dunaújváros, Pécs-Pogány, Pér (Győr), Szeged és Székesfehérvár (Alba Airport) is. Új kategória a törvényben az együtt tervezhető térségek övezete. Ez azt fedi, hogy több település egyszerűsített településszerkezeti tervet készít. Külön építési szabályzatot kell készíteni a történeti települési övezetre. Ebben ki kell jelölni a védendő területet és meg kell határozni a védelmi szabályokat. A jogszabály felsorolja az országos kerékpárút törzshálózat elemeit is. Így például a Felső-Dunamente kerékpárút Rajkáról indul, de Komáromnál kettéágazik: az egyik fele a Duna jobb partján fut Budapestig, a másik a szlovák oldalon folytatódik, majd Szob térségében ér újra Magyarországra és a bal parton jön a fővárosig. A megyei területrendezési terveket 2010. december 31-ig kell összhangba hozni az új szabályokkal. Ha a megyének nincs területrendezési terve, akkor kap egy további évet annak elkészítésére. Nyíregyháza, 2008. augusztus 6.
Dr. Szemán Sándor