BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY
AZ NBA GAZDASÁGI MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA
KÉSZÍTETTE: TÜRK ATTILA
BUDAPEST, 2010
Tartalomjegyzék Bevezetés.......................................................................................................................... 5.o. 1. A kosárlabda, NBA, WNBA története ......................................................................... 7.o. 1.1. A kosárlabda története ...................................................................................... 7.o. 1.2. Az NBA kialakulásáig vezető út ....................................................................... 9.o. 1.3. Az NBA saját kezdeményezései ..................................................................... 16.o. 1.3.1 All-Star hétvége ................................................................................... 16.o. 1.3.2. NBA Cares ........................................................................................... 17.o. 1.3.3. Basketball without Borders.................................................................. 18.o. 1.4. A női kosárlabda története .............................................................................. 19.o. 1.4.1 A WNBA története ............................................................................... 20.o. 2. Az NBA működési rendszere..................................................................................... 22.o. 2.1. Az NBA anyaszervezet ................................................................................... 22.o. 2.2. Draftrendszer................................................................................................... 23.o. 2.2.1. A draftrendszer kialakulása.................................................................. 24.o. 2.2.2. Hány körből is álljon a draft?............................................................... 25.o. 2.3. Franchise rendszer........................................................................................... 28.o. 2.4. NBPA – Az NBA játékosainak szakszervezete .............................................. 29.o. 2.5. Free Agent – Szabad ügynök .......................................................................... 30.o. 2.5.1. Korlátlan és korlátozott szabad ügynök............................................... 31.o. 3. Kollektív Pénzügyi Szerződés, Fizetési sapka ........................................................... 32.o. 3.1. Collective Bargaining Agreement – Kollektív Pénzügyi Szerződés .............. 32.o. 3.2. Fizetési sapka .................................................................................................. 34.o. 3.2.1. A fizetési sapka története ..................................................................... 35.o. 3.2.2. A fizetési sapka összegének meghatározása ........................................ 35.o. 3.2.3. A fizetési sapka hatálya alóli kivételek................................................ 38.o. 3.2.4. Minimum és maximum fizetések......................................................... 41.o. 3.3. A Kollektív Pénzügyi szerződés egyéb pontjai............................................... 45.o. 4. Fizetések elemzése regresszióval ............................................................................... 47.o. 4.1. Raymond A. Cox és James Richard Hill elemzése ......................................... 47.o. 4.2. Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa és Maria Toshkova elemzése ............... 52.o. Befejezés ........................................................................................................................ 58.o. -3-
Irodalomjegyzék............................................................................................................. 61.o. Táblázatok jegyzéke....................................................................................................... 63.o.
-4-
Bevezetés A kosárlabda sportág 1892-es első hivatalos mérkőzésétől a máig kialakult formájáig hosszú utat tett meg. Az egész világon ismert és kedvelt sportnak mégis hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban van a legnagyobb népszerűsége és hagyománya. Ki ne hallott volna az NBA-ről, a Nemzeti Kosárlabda Szövetségről, mely minden kosárlabdázó számára a csúcsot jelenti. Gyerekek milliói űzik ezt a sportágat abban a reményben, hogy egyszer beteljesül az álmuk és ők is az NBA-ben játszhatnak olyan sztárokkal, akiket csodálnak és most még csak a televízión keresztül láthatnak. Engem is általános iskolás koromban ejtett rabul ez a gyönyörű sportág és azóta is lelkes rajongója vagyok. Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor így nem is volt kérdéses, miről szeretnék írni. A munkámban bemutatom a kosárlabda, valamint az amerikai férfi és a női liga történetét a kezdetektől napjainkig. Ezen kívül részletesebben bemutatom a szövetség kosárlabdán kívüli, jótékony, szociális célokat szolgáló tevékenységét, illetve az „All-Star hétvégét”. Ez az esemény - melyet minden szezon közepén tartanak meg - igazi közönségszórakoztató, showelemekkel tűzdelt hétvégét kínál a nézőknek, mely az All-Star mérkőzésben csúcsosodik ki. Dolgozatom középpontjába mégis az NBA-t, mint iparágat helyeztem. Ugyanúgy, mint más fontos iparágaknak, ennek is megvannak a maga jellegzetességei. Célom az volt, hogy egy átfogóbb képet nyújtsak a sportág gazdasági oldaláról, bemutassam annak működési rendszerét. Igyekeztem úgy szemléltetni a dolgokat, hogy az mindenki számára érthető legyen, ugyanakkor mélyebb betekintést nyújtson ebbe az összetett rendszerbe. Az NBA-ben 4-5 évente újratárgyalt Kollektív Pénzügyi Szerződés biztosítja mind a liga, mind a csapatok és mind a játékosok számára, hogy jövedelmük garantálva legyen, egyenlő eséllyel induljanak bármilyen tárgyaláson, és hogy jogaikat érvényesíteni tudják. Ez a szerződés határozza meg, hogy a csapatok mennyit költhetnek a játékosok bérére egy évben, mennyi lehet a játékosok minimum és maximum bérezése. Igyekszem a sportág ezen részébe is betekintést nyújtani.
-5-
Az utolsó fejezetben arra keresem a választ, hogy mik azok a tényezők amik befolyásolják egy-egy játékos fizetését, miért kap az egyik játékos több fizetést, mint a másik, valamint, hogy a játéknak mely paraméterei növelik jobban egy játékos értékét. Úgy gondolom, hogy azokat az olvasókat, akiket egy kicsit is jobban foglalkoztat a kosárlabda gazdasági, pénzügyi oldala, érdekelni fogja a fenti kérdésekre adott válaszok. Szerencsére több szakirodalom is született e témakörben, melyek közül kettőt mutatok be részletesebben.
-6-
1. A kosárlabda, NBA, WNBA története 1.1. A kosárlabda története „Az egész 1891 decemberében kezdődött Springfieldben, Massachusetts államban. A YMCA tanárképzőjének diákjai arról panaszkodtak, hogy a sokoldalú szabadtéri játékok után a hideg New England-i telek alatt a teremben csak unalmas tornagyakorlatok végzésére van lehetőség. Ezért Luther Gulick tanszékvezető megbízta a testület egyik tagját egy új, teremben több személy által játszható, izgalmas és bizonyos képességeket igénylő sportág kitalálására. A feladatot Dr. James Naismith (1861-1939) kapta, a főiskola kanadai származású tornatanára, aki mellesleg eredeti foglalkozása szerint orvos volt. A legenda szerint ezután Naismith besétált a főiskola tornatermébe és körülnézett. A földről felvett egy európai futball-labdát, majd az erkélyekre pillantott. A történet alapján ekkor született meg a kosárlabda „alapgondolata”, miszerint a labdát az erkélyen lévő célba kell dobni.”1 A kosárlabda szabályainak kialakításában Naismith a „kacsa a kövön” (Duck on a Rock) nevű gyerekjátékot vette alapul.2 „Naismith a játék megalkotásakor öt alapelvből építkezett: (1) a játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák; (2) a játékosok nem szaladhatnak a labdával; (3) a játékosok mozgása a pályán nincs korlátozva; (4) ne legyen durva érintkezés; (5) a labdát vízszintesen elhelyezett kapuba, a játékosoknál magasabbra kelljen dobni.” Akkoriban gyűrű helyett barackos kosarat használtak, melyet az iskola tortatermének erkélyére szereltek 10 láb (3,05 m) magasságban, mely magasság a mai napig nem változott.3 A barackos kosarat csak 1906-ban cserélte fel a mai is ismert kosárlabda palánk, melynek köszönhetően a lepattanó fogalmával bővült a sportág. Az első hivatalos meccset 1892-ben játszották az YMCA tornatermében.4 „Naismith 18 hallgatót toborzott és kinevezett 2 csapatkapitányt. A hallgatókat két, kilencfős csapatra osztotta, majd a pálya közepén feldobta a labdát.”5 1
Kosárlabda története, http://www.kozarmislenyisasok.hu/kosarlabda-szabalyai, 2010.01.19. 14:27 Basketball, http://en.wikipedia.org/wiki/Basketball, 2010.01.19. 15:19 3 Kosárlabda, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kos%C3%A1rlabda, 2010.01.19. 15:25 4 Basketball, http://en.wikipedia.org/wiki/Basketball, 2010.01.19. 15:19 5 Kosárlabda története, http://www.kozarmislenyisasok.hu/kosarlabda-szabalyai, 2010.01.19. 14:27 2
-7-
A meccs végeredménye 1-0 lett.6 „A mérkőzés után az új játék nevéről vitatkoztak. Néhányan a Naismith-labda nevet ajánlották, de ezt ő elvetette. Ezután az egyik csapatkapitány, Frank Mahan javaslatára kosárlabdának nevezték el. Az itt végző hallgatók különböző YMCA iskolákba kerültek, ahol népszerűsítették a kosárlabdát, bemutató mérkőzéseket rendeztek.”7 Naismith a kosárlabda szabályait 13 pontban foglalta össze, ami 1892. január 15-én meg is jelent a Triangle (Háromszög) magazinban Új Játék címen.8 A szabályok a következők voltak: „1.
A
labdát
bármilyen
irányba
lehet
dobni
egy
vagy
mindkét
kézzel.
2.
A labdát bármilyen irányba lehet ütni egy vagy mindkét kézzel (sohasem ököllel).
3.
A játékos nem futhat a labdával. A játékosnak arról a helyről kell eldobnia, ahol
elkapja, annyi engedménnyel, hogy ha futás közben kapja a labdát, próbáljon megállni. 4.
A labdát kézben kell tartani. A karokat és a testet nem lehet használni labdatartásra.
5.
Az ellenfél részéről semmi taszítás, fogás, lökés, gáncsolás vagy ütés nem
engedélyezett: ennek a szabálynak egyszeri megsértése hibának minősül, a másodiknál ki kell állnia a következő kosár megszerzéséig, vagy ha nyilvánvalóan sérülést akart okozni, a játék hátralévő idejére ki kell állítani, csere nélkül. 6.
Hibának minősül, ha a labdába ököllel ütnek, ha megszegik a 3., 4. illetve az 5.
szabálypontban foglaltakat. 7.
Ha bármelyik fél sorozatban három hibát követ el, az az ellenfélnek egy kosarat jelent.
8.
Kosár akkor esik, ha a labdát a pályáról a kosárba dobják vagy ütik, és ott is marad,
feltéve, hogy a kosarat védők nem érnek hozzá, vagy nem zavarják meg a dobást. Ha a labda a 9.
peremen
nyugszik,
és
az
ellenfél
megmozdítja
a
kosarat,
gólnak
számít.
Ha a labda a játéktéren kívül kerül, az dobja vissza a pályára, aki először ért hozzá. Joga
van 5 másodpercen át tartani a labdát, háborítatlanul. Vita esetén a játékvezető dobja be egyenesen a pályára. A bedobó játékos 5 másodpercet kap; ha tovább tartja a labdát, át kell adnia az ellenfélnek. Ha bármelyik fél késlelteti a játékot, a játékvezető hibát ítél annak a csapatnak a terhére.
6
Basketball, http://en.wikipedia.org/wiki/Basketball, 2010.01.19. 15:19 Kosárlabda története, http://www.kozarmislenyisasok.hu/kosarlabda-szabalyai, 2010.01.19. 14:27 8 Kosárlabda, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kos%C3%A1rlabda, 2010.01.19. 15:25 7
-8-
10. A játékvezető a játékosok ténykedését bírálja el, feljegyzi a hibákat, és közli a vezetőbíróval, ha 3 egymást követő hiba történt. Jogában áll kiállítani játékosokat az 5. szabálypont alapján. 11. A vezetőbíró a labda bírója, ő dönti el, mikor van játékban a labda, mikor a játéktéren belül, melyik csapaté a labda, és ő figyeli az időt. Ő dönti el, mikor született gól, számon tartja az eredményt, és minden egyéb feladatot ellát, amit általában a bírók szoktak. 12.
A
játékidő
kétszer
15
perc,
a
két
félidő
között
5
perces
pihenővel.
13. Azt a csapatot, amelyik ez idő alatt a legtöbb kosarat szerzi, győztesnek nyilvánítják. Döntetlen esetén, a csapatkapitányok beleegyezésével, tovább folytatódhat a játék a következő kosárig.”9 1895. február 9-én játszották az első egyetemek közötti 5-5 elleni mérkőzést, ahol a Minnesota Egyetem mérkőzött meg a Hamline Egyetem ellen és nyert 9-3-ra. Ennek ellenére az 5-5 elleni felállás csak 1897–1898-tól lett szabvány.10 1.2. Az NBA kialakulásáig vezető út „1896. november 7-én két korszakos esemény szemtanúja volt az a körülbelül 700 trentoni (New Jersey) szurkoló, aki úgy döntött, megnézi kedvenceit, a Trenton Basket Ball Teamet. A hazaiak ellenfele a Brooklyn YMCA csapata volt, és a hazai csapat valósággal feltörölte ellenfelével a Masonic Temple nevű műintézmény padlóját, 16-1-re győzött. Ez volt az egyik jelentős esemény. A másik sporttörténelmi esemény az volt, hogy helyi üzletemberek egy csoportja jó üzleti lehetőséget látott a meccsben, ezért nagy hírverést csaptak számára. Kibéreltek egy nagy termet, és a bérleti díj fedezésére belépőket árusítottak. Emellett a hazai játékosok fellépti díjat is kaptak, fejenként 15 dollárt. Ez volt tehát az első kosármeccs, ahol bár még nem beszélhetünk a szó mai értelmében vett profizmusról, a játékosok pénzt kaptak pusztán azért, mert játszottak. Ezek után nem kellett sokat várni az első professzionális liga megszervezésére. 1898-ban megalakult a hangzatos nevű National Basketball League (Nemzeti Kosárlabda Liga), melyben New Jersey, New York és Pennsylvania állambeli
9
Kosárlabda története, http://www.kozarmislenyisasok.hu/kosarlabda-szabalyai, 2010.01.19. 14:27 Basketball, http://en.wikipedia.org/wiki/Basketball, 2010.01.19. 15:19
10
-9-
csapatok játszottak. Ez a bajnokság azonban csak 2 évig működött, azután szakmai és pénzügyi viták miatt feloszlott. A biztató kezdetet tehát nem követte jó folytatás. Egészen 1925-ig nem szerveztek komoly profi bajnokságot az Egyesült Államokban. A csapatok helyi bajnokságokban szerepeltek vagy 1-1 mérkőzés erejéig összecsaptak más vidékről érkezett ellenfelekkel, illetve All-Star válogatottaknak tekinthető csapatokkal. Az első ilyen sztárcsapat a Buffalo Germans volt. 1895-ben alakult, és azzal vívott ki elismerést országszerte, hogy 111 egymást követő mérkőzésén veretlen maradt. 1929-ben, amikor lejátszotta utolsó meccsét, 792 győzelmük mellett mindössze 86 vereséget számláltak, méltán kerültek be a Hall of Fame-be (Kosárlabda Hírességek Csarnokába). A 20-as évek sztáralakulata a New York Original Celtics volt. 1918-ban alapította James Furey, aki korábbi, megszűnt csapatának, a New York Celticsnek a játékosait szedegette össze, innen az original (eredeti) kifejezés a csapatnévben. A Celtics arról volt híres, hogy egy évben rengeteget utaztak, átlagosan 150-200 meccset játszottak, amelyek 90 százalékát meg is nyerték. A korszak legjobb játékosait igazolták le, első sztárjuk, Henry 'Dutch' Dehnert például azzal emelkedett a kosárlabda legendái közé, hogy először alkalmazta sikeresen a modern sarkazásos játékot. Másik centerlegendájuk, Joe Lapchick pedig egyrészt magasságával, másrészt akkoriban horribilisnak számító fizetésével tűnt ki társai közül. Amíg korábban a Germans csapatként volt sztár, addig a Celticsben már valódi sztárjátékosok szerepeltek, nem csoda, hogy később többen Hall of Fame-tagok lettek, miként a csapat is. Az 1925-ben létrejött ABL-be (American Basketball League) csak 1928-ban léptek be, mert tudták: magasan ők lennének a legjobbak, ezért üzleti szempontból sokkal kifizetődőbb, ha szólóban turnézzák keresztül-kasul az országot. A Celticset a New York Renaissance Five, röviden a Rens csapata küldte nyugdíjba. A csapat 1922-ben alakult, és a Celtics-hez hasonlóan ők is rengeteget utaztak. Fokozatosan vették el a Celticstől a 'sztárcsapat' státuszt. Soha nem játszottak egyetlen profi bajnokságban sem, nem mintha nem szerettek volna. Ennek oka a diszkrimináció volt. A Rens ugyanis afro-amerikai csapat volt, az első és mindezidáig egyetlen, amelyik a halhatatlanságig jutott. 1932 és 1936 között, amikor nem létezett országos profiliga, egyeduralkodóknak számítottak, 1934-ben például nem is rendeztek nem-hivatalos bajnoki döntőt, egyszerűen csak bajnoknak nyilvánították
a
Renst.
Összesen
2588
győzelmük
- 10 -
volt,
539
vereség
mellett.
Legnagyobb diadalukat 1939-ben, a chicagói World Basketball Tournamenten (Kosárlabda Világtorna) aratták, ahol magabiztosan győzték le az új profiliga, az NBL regnáló bajnokát, az Oshkosh All-Stars-t. A Rens végül 1949-ben feloszlott, 1963 óta a Hall of Fame tagja.”11 „Az első komoly bajnokság, az Amercican Basketball League (Amerikai Kosárlabda Liga) 1925-ben alakult meg, és kisebb megszakításokkal 1955-ig létezett. A fénykora az 1925-31 közti évekre esett, főleg az után, hogy 1928-ban csatlakozott az Original Celtics. 1931 és 1933 között nem írt ki bajnokságot, és bár ezt követően folyamatosan működött, korábbi erejét már nem tudta visszaszerezni. Az ABL azzal tudott a többi sorozat fölé nőni, hogy a játékosok garantált szerződést kaptak, cserébe viszont lemondtak a játékjogukról, melyekkel ezután klubjuk rendelkezett. A liga sztárjai főként ír, zsidó és olasz bevándorlók gyermekei voltak. Az ABL vezető szerepének az 1929-es nagy tőzsdekrach és az azt követő gazdasági világválság vetett véget: a klubtulajdonosoknak egyszerűen elfogyott a pénzük, a szurkolóknak pedig kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy kosármeccsekre járjanak, pláne hogy ezért fizessenek is. A ligának azért maradtak nyomai a mai kosárlabdában: itt alkalmazták először a három másodperces szabályt és az ötödik személyi hiba utáni kipontozódást, továbbá a mai Washington Wizards elődje, a Baltimore Bullets neve egy itt szereplő csapat nevével azonos. Az ABL vegetálása miatt keletkezett űrt az 1937-ben megalakult új liga, National Basketball League (Nemzeti Kosárlabda Liga) hivatott betölteni. A pénzügyi hátteret három nagy cég, a General Electric, illetve a Goodyear és Firestone gumigyárak teremtették meg. Voltak csapatok nagyvárosokban, Detroitban, Chicagoban, Clevelandben, de a legtöbb csapat a Nagy Tavak környéki kisebb városok alakulata volt. Utóbbiakat általában a város legnagyobb gyára támogatta, innen ered néhány, csapatnévnek meglehetősen szokatlan elnevezés: Pistons (Dugattyúk), Gears (Sebváltók), Anderson Duffey Packers (A. D. Csomagolói). A liga egészen jól működött, de szokás szerint ismét közbejött valami: 1941 decemberében az Egyesült Államok belépett a háborúba, a sport pedig ezzel együtt kicsit háttérbe szorult. Sok játékost besoroztak, sok csapat megszűnt.
11
Ro-bee, A profi kosárlabda története I. – A hőskor, http://www.sportinfo.hu/index.php?szkat=122&c=hir&id=219, 2010.01.23. 17:34
- 11 -
A háború befejezése után, 1946-ban új, erős vetélytárs jelentkezett, a Basketball Association of America (Amerikai Kosárlabda Szövetség). Először úgy látszott, az NBL kerekedik felül, miután a Chicago Gears szerződtette az első igazi 'nagyembert', bizonyos George Mikant, akit képesnek tartottak arra, hogy szupersztár, a liga zászlóshajója legyen. Mikan beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen első szezonjában rögtön bajnokot csinált csapatából. Az 1947-48-as szezon előtt átigazolt a Detroit Gemsből akkor újjászervezett Minneapolis Lakersbe, és új csapatával is megszerezte a bajnoki címet. A nyáron azonban az NBL szempontjából végzetesnek bizonyuló esemény történt: a Lakers és további három csapat, a Fort Wayne Pistons (ma Detroit Pistons), az Indianapolis Kautskys és a Rochester Royals (ma Sacramento Kings) kilépett az NBL-ből, és csatlakozott a BAA-hez. Ez túl sok volt a NBLnek: még egy szezont végigcsinált, majd miután még hat csapat, köztük a Tri-Cities Blackhawks (ma Atlanta Hawks) és a Syracuse Nationals (ma Philadelphia 76-ers) is BAAcsapat lett, az NBL beolvadt a BAA-be, az pedig felvette a National Basketball Association (Nemzeti Kosárlabda Szövetség) nevet.”12 „Az NBA elődjét, a BAA-t (Basketball Association of America) a D-Day második évfordulóján, 1946. június 6-án alapították a New York Cityben található Commodore Hotelben. Ahogy a második világháborúban, úgy a professzionális kosárhistóriában is mérföldkővé vált ez a nap. A jelenlévők nagyvárosok csarnokainak tulajdonosai voltak, sokuknak volt már csapatuk az NHL-ben (National Hockey League (Nemzeti Jégkoron Liga)) illetve az AHL-ben (American Hockey League (Amerikai Jégkorong Liga)). Úgy vélték, hogy az NHL jól bevált szervezeti, alapszakasz- és rájátszásrendszerét alkalmazni lehet egy kosárbajnokság esetében is. A fő kezdeményező egy ukrajnai emigráns családból származó ügyvéd, Maurice Podoloff volt, aki ekkor az AHL-t irányította; tulajdonképpen az ő ötlete valósult meg a kosárliga létrehozásával. A jeles napon a BAA tagjai Podoloffot választották meg az új szervezet komisszárjának, aki így a profi sportok történetében egyedülálló módon egyszerre két szervezet élén állt. Jobban nem is választhattak volna: 1963-as visszavonulásáig lerakta a kosárcirkusz szilárd alapjait, és elismertségét jelzi, hogy a mai napig a róla elnevezett trófeát kapja az alapszakasz MVP-je (legértékesebb játékos).
12
Ro-bee, A profi kosárlabda története II. – Az NBA elődei, http://www.sportinfo.hu/index.php?szkat=122&c=hir&id=220, 2010.01.23. 18:16
- 12 -
Ez volt az első profi bajnokság, amely komoly pénzügyi és szakmai háttere mellett logisztikailag is príma volt: a franchise-ok nagyvárosokban működtek, a csapatok nagy csarnokokban, sok néző előtt játszhattak, és a játékosok is jól kerestek. Persze itt sem volt fenékig tejföl az élet: az első, 1946-47-es bajnokság után az alapító tizenegy csapatból négy megszűnt, sőt 1951-re mindössze három maradt: a Boston Celtics, a New York Knicks és a Philadelphia (ma Golden State) Warriors. Podoloff és segítője, Walter J. Kennedy nem esett kétségbe, hiszen folyamatos volt az utánpótlás, 1948-ban és 1949-ben összesen tizenegy új csapat csatlakozott, egy kivételével a rivális NBL-ből. 1949 volt az NBA megszületésének éve: a nyáron hat NBL-csapat lépett be a BAA-be, majd maga az NBL is beolvadt, és a BAA nevét NBA-re (National Basketball Association) változtatta. Az ötvenes évek mozgalmas időszak volt a frissen alakult liga életében. 1950-ben például hat csapat szűnt meg, és 1954-ig majdnem minden évben eltűnt egy franchise. Ebben az évben befejeződött a lemorzsolódás. Az utolsó feloszlott csapat az egykori ABL egyetlen, még állva maradt bástyája, a Baltimore Bullets volt. Kialakult egy mag, amely a következő nyolc csapatból állt: Boston Celtics, New York Knicks, Philadelphia Warriors, Fort Wayne (ma Detroit) Pistons, Minneapolis (L.A.) Lakers, Rochester Royals (Sacramento Kings), Milwaukee (Atlanta) Hawks, Syracuse Nationals (Philadelphia 76-ers). Ebben a korai időszakban történt számos olyan esemény, újítás, amely mai napig meghatározó az NBA-ben. A főiskolás draftot (toborzót) már 1947-ben bevezették, hogy folyamatos legyen a játékos utánpótlás. George Mikan személyében megszületett az NBA első szupersztárja, a Minneapolis Lakers pedig az első dinasztiává vált, miután hat egymást követő évben ötször lett bajnok. A csapatokat két csoportba osztották, az alapszakasz után rájátszás következett, és a két csoport győztesei döntötték el a bajnoki cím sorsát a nagydöntőnek nevezett fináléban. 1950-ben megjelentek a színesbőrű játékosok a ligában, Earl Lloyd volt az első, aki pályára lépett. 1951-ben megrendezték az első sztárparádét, az All-Star gálát, ahol a nézők testközelből figyelhették Kelet és Nyugat legjobb játékosainak összecsapását. Az egyik legfontosabb, magát a játékot alapjaiban megváltoztató szabálymódosítás is ebben az évben történt. 1954-ig nem volt támadóidő, így az előnyben lévő csapat addig tarthatta magánál a labdát, ameddig csak bírta. A legpontszegényebb meccset ekkoriban játszották, a Pistons 19-18-ra „szétbombázta” a Lakerst. A megoldás szikrája Danny Biasone fejéből pattant ki. A Syracuse Nets tulajdonosaként látta, hogyan csökken a nézőszám, mert a szurkolókat nem érdekelte az unalmas labdázgatás. Kiötlötte, hogy egy csapat csak 24 - 13 -
másodpercig támadhat kosárra dobás nélkül, ha ez nem történik meg, elveszti a labdát. Miért lett pont 24? Biasone úgy gondolta: egy meccsen átlagban 120 alkalommal kellene kosárra dobni; fogta tehát a 48 percet, azaz 2880 másodpercet, és elosztotta 120-szal, így az egyszerű matematikai művelet végén megkapta a 24-et. Az új szabályok mellett játszott első meccsen 98-95 lett a végeredmény. 1954 és 1961 között mindössze nyolc csapat szerepelt a ligában, és ebből négy telephelyet cserélt. Ekkor került mai helyére a Pistons (1957) és a Lakers (1960) is. 1954-ben Mikan visszavonult. A Mikan visszavonulásával keletkezett űrt hamarosan új szupersztárok és szupercsapatok töltötték be. Két csodacenter, Bill Russell és Wilt Chamberlain, illetve két csapat, a Celtics és a Lakers csatája jellemezte a hatvanas éveket. A Boston 1957 és 1969 között 11 bajnokságot nyert, és a tizenegyedik után Bill Russell elmondhatta magáról, hogy több aranygyűrűje van, mint ujja. Ezek a rivalizálások indították be az NBA fejlődését. Megnőtt az érdeklődés a minőségi kosárlabda iránt, 1961 és 1970 között kilenc új franchise-zal bővült a liga. 1961-ben megalakult az első csapat Chicagóban, de a Packers (majd Zephyrs), csak két szezonon keresztül szerepelt a Szeles Városban, majd átköltözött Baltimore-ba és felvette a Bullets nevet. A Chicago Bulls 1966-ban érkezett meg a ligába. Ebben az évtizedben csatlakozott a San Diego (ma Houston) Rockets, a Seattle Supersonics, a Milwaukee Bucks, a Phoenix Suns, a Cleveland Cavaliers, a Portland Trailblazers és a Buffalo Braves (ma Los Angeles Clippers). Ekkor került mai helyére a Syracuse Nationals (Philadelphia 76-ers) és a St. Louis (Atlanta) Hawks. A hatvanas évek második felének erőteljes terjeszkedése a vetélytárs ABA kiszorítására tett kísérlet volt. Az ABA (American Basketball Association) 1967 és 1976 között működött, első komisszárja George Mikan volt. A kalózliga ereje közönségszórakoztató játékában rejlett. Főként olyan városokban voltak csapataik, ahol korábban nem, vagy csak rövid ideig szerepeltek NBA-csapatok. Mindenféle szövetségtől függetlennek nyilvánították magukat, és számos szabályban eltértek az NBA-től: itt volt hivatalos a piros-fehér-kék csíkos labda, hárompontos dobásokat lehetett végrehajtani, a támadóidő 30 másodperc volt és az utolsó AllStar gálán rendezték az első zsákolóbajnokságot. A csapatok a feltétlen támadójátékot favorizálták, mindenféle egyéni trükkel fűszerezve, ami érthető módon nagyon tetszett a
- 14 -
nézőknek. Olyan sztárok szórakoztatták a nagyérdeműt, mint az atletikus kosárlabda megalapítója, Julius Erwing, a kulcsfontosságú dobások nagymestere, George ’Iceman’ Gervin és a gyors, modern centerek előfutára, Moses Malone. Amikor végül 1976-ban a liga feloszlott, ezek a játékosok NBA-csapatokba kerültek, ahol erősen megreformálták új alakulataik játékát. Az ABA mindössze kilenc évig maradt életképes a nagy testvér árnyékában. Népszerűsége ellenére vezetői nem tudtak jó tévészerződést kötni, így a cég veszteséges volt, aminek nem is lehetett más vége, mint a megszűnés. Négy csapat, a Denver Nuggets, a San Antonio Spurs, az Indiana Pacers és a New York (New Jersey) Nets csatlakozott az NBA mezőnyéhez. Visszatérve az NBA-hez, a hetvenes években az ABA-s csapatokon kívül csak két új franchise jött létre, a New Orleans (1979-től Utah) Jazz 1974-ben, és a Dallas Mavericks 1980-ban. Az NBA, mint biznisz a nyolcvanas években, főként Michael Jordan érkezése után indult dinamikus fejlődésnek. Ő volt az első, aki akkoriban hihetetlennek tűnő egymillió dolláros szerződést kötött a Nike céggel, újonc létére. Ettől az időszaktól kezdve a sztárok már nem csupán élsportolók voltak, médiaszemélyiségekké, reklámarcokká kellett válniuk. 1996-ra csak a csapatok, illetve játékosok nevével, emblémájával ellátott mütyürkék 3.1 milliárd dolláros bevételt hoztak ligaszerte. 1988 és 1995 között hat új csapat csatlakozott az NBA-hez és volt is rájuk kereslet.” 1988-ban a Miami Heat és a Charlotte Hornets, 1989-ben a Minnesota Timberwolves és az Orlando Magic, 1995-ben végül két kanadai csapat is csatlakozott a Toronto Raptors és a Vancouver (Memphis) Grizzlies személyében. „Egyértelmű volt, hogy ezt az ütemet nem lehet a végtelenségig tartani: a játékosok horribilis fizetéseit egyre ferdébb szemekkel nézték a klubtulajdonosok, 1998 nyarán bekövetkezett az, ami korábban soha: a klubok kihirdették a lockoutot (kizárás), gyakorlatilag felfüggesztették az NBA működését. A játékosszakszervezettel kötött megállapodás lejárt, és a tulajdonosok nem respektálták a játékosok igényeit. A bérvitára majdnem ráment az 1998-99-es szezon. A másik
súlyos
csapás
Jordan
második
visszavonulása
volt
’99
januárjában.
A liga hirtelenjében szupersztár és szupercsapat nélkül maradt. Jordan helyét többen próbálták átvenni, de ez teljesen nem sikerült, még magának Jordannek sem, aki visszatért két szezonra.
- 15 -
A legérdekesebb újdonság ebben az évtizedben az Egyesült Államokon kívüli sztárjátékosok megjelenése, akik felnőttek az amerikai sztárok és az új csillagok mellé, sőt sok esetben már le is hagyták őket. Az NBA nevéből lassacskán elhagyható az N, mint nemzeti, és felcserélhető az I-vel: International Basketball Association, azaz Nemzetközi Kosárlabda Szövetség.”13 1.3. Az NBA saját kezdeményezései Az NBA amellett, hogy hétről-hétre, napról-napra fantasztikus mérkőzéseket nyújt a közönségnek, rengeteg saját kezdeményezésű tevékenységet is folytat. Ezek nagy része szociális, jótékonysági vagy társadalmi szerepet tölt be. Ezek közül mutatok be néhányat. 1.3.1. All-Star hétvége Az All-Star mérkőzés rendezésének ötlete 1951-ből, Bostonból származik, mely ötletet a baseballból lopták.14 Akkoriban a liga célja ezzel csak annyi volt, hogy pihenőt iktassanak be a szezon közepén, azonban mára egy jól jövedelmező rendezvénnyé nőtte ki magát. Ezért manapság már nem csak egy esti mérkőzésből áll ez a sorozat, hanem egy egész hétvégét felölelő műsorról van szó. Ezt a hétvégét minden évben a szezon felénél rendezik meg. Többek között ekkor kerül sor a zsákolóversenyre, ügyességi versenyre és a hárompontos dobó versenyre is. A hétvége csúcspontja természetesen az All-Star mérkőzés. Az All-Star meccsen a Keleti és Nyugati főcsoport legjobbjai csapnak össze. A kezdő ötösöket minden évben az interneten leadott szavazatok alapján hirdetik ki, mely nem feltétlenül tükrözi azt, hogy ki abban az évben a legjobb játékos. Erre nagyon jó példa a kínai Yao Ming, aki teljesítménye alapján nem feltétlenül érdemelné meg a kezdő center címet, de a hatalmas kínai piacnak köszönhetően mindig ő kapja a legtöbb szavazatot. A maradék játékosokat a liga edzői választják ki. A két csapatot pedig az az edző fogja dirigálni, akinek a csapata akkor éppen vezeti a Keleti illetve a Nyugati főcsoportot. Ahogy az egész hétvége, így ez a mérkőzés is a közönségszórakoztatásról szól, így a játékosok is könnyedébben veszik ezt a mérkőzést és inkább szép mozdulatokból és szép dobásokból áll a játék. Ennek ellenére a mérkőzés legjobb játékosának járó díj és elismerés hatalmas presztízsértéket jelent. 13
Ro-bee, A profi kosárlabda története III. – NBA-sztori, http://www.sportinfo.hu/index.php?szkat=122&c=hir&id=610, 2010.01.23. 18:41 14 NBA All-Star Game, http://hoopedia.nba.com/index.php?title=All-Star, 2010.01.27. 10:13
- 16 -
Ez a hétvége a szórakoztatás mellett pénzügyi oldalról sem elhanyagolható. A helyszínen körülbelül 20.000 ember követi a különböző eseményeket, a televíziók előtt pedig több tíz millióan. A mostani 2009-2010-es gála Dallasban nézőcsúcsot döntött 108.713 helyi nézővel. A helyszínen eladható dolgok, mint például a mezek, labdák, sapkák; az éttermek; a szállodák, nem is beszélve a reklámokból befolyó összegekről, mind-mind hatalmas bevételt szolgáltatnak a városnak és a csarnoknak. 2005-ben Denverben rendezték meg az All-Star gálát és az akkori adatok szerint az esemény 22 millió dollár bevételt eredményezett, mindössze egy hétvége alatt. Ez a bevétel továbbá 1 millió dollár adóbevételt jelentett a városnak és Colorado államnak. 1.3.2. NBA Cares Az NBA jótékonysági kezdeményezése melynek segítségével megpróbálják felhívni az emberek figyelmét az Egyesült Államokban és a világban található fontosabb szociális kérdésekre. 2005 októbere óta a liga, a csapatok és a játékosok több mint 115 millió dollárt adományoztak, több mint 950,000 óra közösségi munkát végeztek és 440 olyan helyet építettek, ahol a rászoruló gyerekek és családok élhetnek, tanulhatnak vagy játszhatnak. Az NBA a csapatok és a játékosok népszerűségét használja fel annak érdekében, hogy a szociális felelősségvállalás területén is az élen járjon és így adjon vissza valamit a ligát támogató közösségeknek. Több szociális témában is együttműködik olyan nemzetközileg is elismert, fiatalokat segítő szervezetekkel, mint például az Unicef vagy az Amerikai Vöröskereszt és olyan programokban is segédkezik, mint az ENSZ Élelmezési Programja. Az NBA jótékony munkáját 3 nagyobb területre lehet felosztani. Ezek az oktatás; a fiatalok és családok fejlődésének segítése; végül az egészség és wellness. Az oktatáson belül ki kell emelni a Read to Achieve (Olvass, hogy megvalósíthasd amit akarsz) elnevezésű programot, melynek célja, hogy a fiatalokat olvasásra ösztönözze. A sztárok ezért gyakran tartanak közös felolvasásokat a gyerekekkel az iskolákban, könyvtárakban. A fiatalok és családok segítésében nagyon fontos szerepet játszik a Jr.NBA/Jr. WNBA program. A programon belül a kosárlabdát - mint eszközt - felhasználják, annak érdekében, hogy a gyerekeknek megtanítsák az olyan fontos fogalmakat, mint a tisztelet, csapatmunka és a sportszerűség. Az NBA célja, hogy a gyerekeket és szüleiket az egészséges életvitelre buzdítsa. Az egészség és
- 17 -
wellness a fitt, egészséges életmód fontosságát hangsúlyozza azzal, hogy például felhívja a figyelmet az AIDS veszélyeire, mozgásra bátorít és biztosítja a szükséges forrásokat az arra rászoruló családoknak.15 1.3.3. Basketball without Borders Más néven „Kosárlabda Határok Nélkül”. Az NBA és a FIBA (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) közös programja, melynek célja, hogy a kosárlabda segítségével az Egyesült Államokon kívül a világ más nagyvárosaiban is pozitív változásokat érjenek el az élet olyan területein, mint például az oktatás vagy az egészséges életvitel. A program során táborokat szerveznek, ahová az adott kontinens legjobb 19 éves és ennél fiatalabb kosárlabdázói kerülnek be. A gyerekeket ezután faji, vallási vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül csapatokba osztják, kiemelve ezzel, hogy a kosárlabda mindenki játéka, nem számítanak a különbözőségek. A táborokban az NBA/FIBA legjobb edzői és sztárjátékosai foglalkoznak a gyerekekkel, akiknek nagyon fontos, hogy a fiatalok elsajátítsák a játék azon értékeit, amiknek a való életben is nagy hasznát vehetik, mint például a sportszerűség, csapatmunka, egészséges életmód, kemény munka stb. A sztárok emellett a helyi közösségekkel karöltve több jótékonysági rendezvényen is részt vesznek. 2009-ben három nagyvárosban rendezték meg ezeket a táborokat. A választás Pekingre, Mexikóvárosra és Johannesburgra esett. A programot 2002 óta a Nike sportszergyártó cég is támogatja. A cég látja el az edzőket és a táborlakókat a megfelelő öltözettel. 16
15
http://www.nba.com/nba_cares/, 2010.01.28. 17:23 Three U.S. gold medalists to lead basketball without borders 2009, http://www.nba.com/bwb/three_us_gold_medalists.html, 2010.01.28. 18:45 16
- 18 -
1.4. A női kosárlabda története A női kosárlabdázás története 1892-ben kezdődött, egy évvel a kosárlabda feltalálása után. Senda Berenson Abbott, a női kosárlabda szülőanyja. Miután James Naismith cikkét elolvasta a kosárlabdáról, elgondolkozott, hogy vajon ez hogyan is nézne ki a nők esetében. A kosárlabda a férfiak játéka volt, ezért a női játékosok ötlete sok emberből ellenérzéseket váltott ki. Éppen ezért Berenson olyan szabályokat alakított ki, amelyek megkönnyítették a nők helyzetét. A pályát három részre osztotta és a játékosoknak a kijelölt területen kellett maradniuk. A labdát sem lehetett elcsenni a másiktól, megőrizve ezzel a nők méltóságát. 1895-ben már országszerte játszották ezt a játékot. Azonban a helyzet nem volt túl rózsás. A nők ekkoriban csak az ujjaikat, nyakukat és fejüket tehették közszemlére. Sokan földig érő ruhákban jártak-keltek, még a kosárlabda pályán is. A miniszoknya ekkor még csak egy álom volt. Az 1900-as évek elején nagyon sok kritika és felháborodás érte a női kosárlabdát. A sportágból eredő maszkulin viselkedést sokan nem nézték jó szemmel. Az embereknek nem tetszett, ahogy a hölgyek csúsztak-másztak a labdáért és egymást a becenevükön szólították. Több szülő is megtiltotta lányának, hogy kosárlabdázzon. Senda Berenson is észrevette, hogyha a játék nem hangsúlyozza ki jobban a nőiességet, akkor az a játék betiltásához is vezethet. Egyetértett azzal, hogy a mérkőzéseket társadalmi eseménnyé kell emelni, frissítőket kell felszolgálni meccs közben és a mérkőzés után pedig vacsorát szolgáljanak fel. Ezt nevezték a „ Cookies and Milk” azaz a keksz és tej stratégiának. A kezdeti nehézségek után a nők továbbra is azért küzdöttek, hogy megtalálják az arany középutat a nőiesség és az atletikus képességek között. A férfiak körében továbbra is élt az a sztereotípia, hogy a nőknek gyönyörűeknek kell lennie. Ennek hatására jött létre 1936-ban a The Red Heads (vörös fejűek) nevű női kosárlabda csapat. A csapat a nevét onnan kapta, hogy játékosainak kötelező volt a hajukat vörösre festeni vagy vörös parókát hordani. Előírták, hogy csak az lehet csapattag, aki szépen néz ki, sminket visel és emellett még jól is játszik. Mivel bajnokság nem létezett még ekkor, ezért mindig férfi csapatok ellen játszottak.
- 19 -
Az évek folyamán a szabályok is természetesen változtak. A három térfeles pályát 1938-ban csökkentették kettőre, amikor a férfi kosárlabda már két éve olimpiai sportág volt. 1971-ben már a nők is egész pályán játszottak és az egy csapatban játszó személyek száma is lecsökkent 6-ról 5-re illetve bevezették a 30 másodperces támadóidőt is.17 Az első női szövetség 1975-ben alakult 6 csapattal Women’s Professional Basketball Association (Női Profi Kosárlabda Szövetség) névvel.18 1978-ban játszották az első női professzionális mérkőzést, addig csak egyetemi és főiskolai bajnokság létezett.19 1980-ban ezután pedig megalakult egy másik liga Ladies Professional Basketball Association (Hölgyek Profi Kosárlabda Szövetsége) néven. Ezen kívül a Woman NBA (Női NBA) 1996-os megalakulásáig még más hasonlóan szegmentált lokális szövetségek alakultak, akárcsak a férfi bajnokságban. Ezek között volt a Liberty Basketball Association (Szabadság Kosárlabda Szövetség) 1991-ben, a National Women’s Basketball Association (Nemzeti Női Kosárlabda Szövetség) 1986-ban és a Woman’s American Basketball Association (Nők Amerikai Kosárlabda Szövetsége) 1984-ben.20 1.4.1. A WNBA története 1996. április 24-én a WNBA első elnöke Val Ackerman bejelentette, hogy a szervezet 1997 júniusában megkezdi működését. Mielőtt még akár egy játékost is leigazoltak volna vagy akár egy alkalmazott is munkába állt volna, a liga megkötötte a televíziós közvetítésekről szóló szerződéseket az NBC-vel, ESPN-nel és a Lifetime-val. 2001-ben az ESPN2-vel is szerződést kötöttek. A szerződések értelmében a szezont nyáron rendezik meg, amikor kevesebb a sportesemény és a mérkőzéseket is élőben közvetíthetik. Az első szezonban több mint 50 millió ember követte figyelemmel az eseményeket. Érdekes adat, miszerint a stadionokban 70-30% a nézők aránya a nők javára, míg otthon ugyanez az arány 50-50% .
17
Sally Jenkins, History of Women’s Basketball, http://www.wnba.com/about_us/jenkins_feature.html, 2010.01.30. 11:38 18 History of Women’s Professional Basketball, http://www.apbr.org/women.html, 2010.01.30. 13:21 19 Sally Jenkins, History of Women’s Basketball, http://www.wnba.com/about_us/jenkins_feature.html, 2010.01.30. 11:38 20 History of Women’s Professional Basketball, http://www.apbr.org/women.html, 2010.01.30. 13:21
- 20 -
Az első szezonban 8 csapat versengett a bajnoki címért. A Keleti Konferenciában a Charlotte Sting, Cleveland Rockers, Houston Comets és a New York Liberty míg a Nyugati Konferenciában a Los Angeles Sparks, Phoenix Mercury, Sacramento Monarchs és a Utah Starzz. Ezután még háromszor volt példa bővítésre: 1998-ban csatlakozott a ligához a Detroit Shock és a Washington Mystics, 1999-ben a Minnesota Lynx és az Orlando Miracle, míg végül 2000-ben az Indian Fever, Miami Sol, Portland Fire és a Seattle Storm. A későbbiek folyamán 3 csapat kivált a ligából, így most 13 csapat alkotja a ligát. A szezonok 28-32 mérkőzésig tartottak évente, attól függően, hogy éppen hány csapatból állt akkor a liga. A csapatok neveit a liga találta ki, amiket több szempont alapján választottak ki. A név utalhatott a helyi NBA csapat nevére vagy kapcsolódhatott a város esetleg az állam karakterisztikájához, jellegzetességeihez. Természetesen a WNBA-ban alkalmazott szabályok eltérnek az NBA-ban alkalmazottaktól. Itt a támadóidő 30 másodperc, a mérkőzés kétszer 20 perces félidőből áll, egy csapatban 11 játékos lehet, a hárompontos vonal is közelebb található és a labda mérete is egy hüvelykkel kisebb, mint a férfiaknál.21
21
History of the WNBA, http://www.wnba.com/about_us/historyof_wnba.html, 2010.01.31. 16:21
- 21 -
2. Az NBA működési rendszere 2.1. Az NBA anyaszervezet Az NBA egy integrált üzleti vállalkozás, ami 30, az USA és Kanada területén található csapatból áll. Az NBA anyacég több cégből áll, ezek egyik az NBA Properties Inc. (NBA Tulajdon Részvénytársaság). Az NBA Properties Inc. a marketing és a licenc ága az NBA-nek, továbbá a tulajdonosa és kizárólagos licenc adója az összes védjegynek, a bejegyzett cégneveknek, az NBA és a csapatok logóinak. Hogy megőrizzék az NBA népszerűségét, és az üzleti életben nagy értéket jelentő jó hírnevét, illetve goodwill-jét, az NBA Properties Inc. különböző szabályokat és eljárásokat fejlesztett ki és vezetett be. Ezek arra vonatkoznak például, hogy hogyan kell új védjegyet létrehozni, regisztrálni, vagy a már meglévőket megvédeni, amelyek olyan árukat és szolgáltatásokat jelölnek, amik az NBA-vel és a csapatokkal kapcsolatban, vagy éppen ő általuk jön létre. Az ilyen előírások egyike a hologramos zárjegy és matrica. E program hivatalos honlapján pedig megtalálhatóak azok a cégek, akik jogosultak ezeket az emblémákat használni. De az NBA Properties Inc. foglalkozik a termékárusításokkal is, ide értendőek a különböző felszerelések, kabalák, kosárlabdakártyák, illetve a mérkőzésekre szóló jegyek és még sok minden más.22 A másik cég, ami az anyavállalathoz tartozik az az NBA Entertainment Inc. (NBA Szórakoztatás Részvénytársaság), ami a promócióval, a televíziós közvetítésekkel, az internetes honlapokkal és a rendezvények, többek között a mérkőzések lebonyolításával foglalkozik.23 Az NBA TV is része a vállalkozásnak, ami egy televíziós hálózat, ami arra hivatott, hogy népszerűsítse a kosárlabdát az Egyesült Államokban. A hálózat pénzügyi hátterét az NBA biztosítja. Az NBA arra is felhasználja az NBA TV-t, hogy reklámozza az úgynevezett Pay-per-View (megtekintésenként fizess) közvetítéseit. Ez egy olyan rendszer, amelyben a kábeltelevízió előfizetője kiválaszthat egy-egy műsort vagy közvetítést, ami az általa fizetett szolgáltatásban nincs benne, de a telefonon vagy a televízión keresztül ennek ellenére
22
NBA Properties, Inc., http://www.capsinfo.com/content.cfm?capsnav=nba&subnav=1, 2010.02.18. 12:28 NBA Entertainment, Inc., http://investing.businessweek.com/research/stocks/private/snapshot.asp?privcapId=5525113, 2010.02.18. 13:33
23
- 22 -
megrendelheti. Ezáltal látható lesz a televíziókészülékén, a szolgáltatás díját pedig utólagosan fogja kifizetni. Ebben a rendszerben sok NBA közvetítés is elérhető. Maga a televízió-csatorna, az egész országon belül, bárhol előfizethető a helyi kábelszolgáltatónál. A stúdiók az NBA Entertainment központjában, a New Jersey-ben lévő Secaucusban vannak. A csatorna 1999-ben írt alá több éves szerződést több televízió társasággal, a Cox Communications-sal, a Cablevision-nal, és a Time Warner-rel, ami által a hálózat műsorai 45 millió amerikai háztartásban és világszerte 30 országban elérhetőek. Az NBA TV minden nap híreket sugároz az NBA világából, hetente négyszer élő közvetítéseket sugároz. Ezen kívül európai, izraeli és kínai mérkőzéseket is közvetít.24 2.2. Draftrendszer A draftot egyfajta kiválasztási mechanizmusnak vagy kiválasztási rendszernek lehetne fordítani, de a magyar szakzsargon is draftként említi, így ettől én sem szeretnék eltérni. A draftot minden évben megrendezik. E folyamat során választanak a csapatok újoncokat. Az újoncok ekkor kötelesek aláírni és ahhoz a csapathoz szerződni, amelyik kiválasztotta őt a draft során. Természetesen ezeket a szerződéseket szigorúan szabályozzák, így nem fordulhat elő, hogy a csapatok kihasználják az újoncokat. Abban az esetben fordulhat elő, hogy az újonc nem az őt draftoló csapatnál írja alá a szerződését, ha a játékost a kiválasztás után azonnal továbbcserélik egy másik csapathoz. 2006 óta, a játékos-szakszervezet és a liga által közösen elfogadott Kollektív Pénzügyi Szerződés szerint csak az jelentkezhet a draftra, aki a draft évében betöltötte legalább a 19. életévét.25 Azt, hogy melyik csapat, hányadik körben és hányadikként választhat, különböző jogok alapján döntik el, erről később még szót fogok ejteni. Például, akit az első körben elsőként választanak, 1/1-esnek szokták nevezni. Egy újonc számára ez hatalmas elismerést jelent, hisz a választó csapat úgy gondolta, hogy abban az évben ő a legjobb az újoncok közül. Általánosságban elmondható, hogy az első 10 választottra a csapatok úgy tekintenek, mint a csapatok későbbi meghatározó játékosaira.
24 25
NBA TV, http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_TV, 2010.02.20. 18:54 NBA Draft, http://armchairgm.wikia.com/NBA_Draft, 2010.02.22. 19:07
- 23 -
Hogy kik közül választhatnak a csapatok? A játékosoknak maguknak kell jelentkezni a draftra. Sokan azt hiszik, hogy a drafton csak fiatal játékosok mérettethetik meg magukat. Az igaz, hogy a játékosok nagy része a fiatalabb korosztályt képviseli, de ha valaki évekig külföldi bajnokságban játszott és 27-28 évesen dönt úgy, hogy jelentkezik a draftra, akkor ő is ugyanúgy újoncnak számít, mint 21-22 éves fiatalok. A legtöbb játékos az amerikai egyetemi bajnokságból, az NCAA-ből kerül ki, továbbá a külföldi bajnokságokból és vannak páran, akik közvetlenül a középiskolából kerülnek az NBA-be. A középiskolából érkezőket mindig nagy kritika éri, hiszen így nem csak az egyetemi oktatástól, hanem az egyetemen szerezhető sporttapasztalatoktól is elesnek. Azonban ezekre a kritikákra több játékos is rácáfolt fantasztikus teljesítményével, elég ha csak Kobe Bryant-re vagy Lebron James-re gondolunk, akik szintén a középiskolából érkeztek és ma az NBA két legmeghatározóbb játékosai. 2.2.1. A draftrendszer kialakulása 1947-65 Territorial Picks – Területi választások A liga kezdeti éveiben a csapatoknak továbbra is küzdeniük kellett, hogy elérjék a hazai szurkolók támogatását. Ekkor a draft tartalmazott egy úgynevezett területi választást. Ez azt jelentette, hogy a csapatok elcserélhették első körös draftjogukat arra, hogy a csapat stadionjának 50 mérföldes körzetéből válasszanak egy helyi játékost, így elnyerve a helyiek szimpátiáját. 1965-ig összesen 22-szer éltek ezzel a lehetőséggel a csapatok. Érdekesség, hogy ebből a 22 játékosból később 11 bekerült a Basketball Hall of Fame-be, azaz a Kosárlabda Hírességek Csarnokába, ahova csak a legjobbak kerülhetnek be, így elmondható utólag, hogy ez a rendszer eléggé sikeres volt.26 1966-84 Coin Flip – Érmefeldobás 1966-ban a liga bevezette az érmefeldobást a két divízió utolsó helyezettje között, hogy eldöntsék ki fog az első és ki a második helyen választani. A többi csapat pedig ezután a helyezések fordított sorrendjében választhatott. Egy csapat helyezését mind a mai napit a győzelem/vereség aránya határozza meg. Ez a rendszer egészen 1985-ig fent maradt. 26
Territorial pick, http://en.wikipedia.org/wiki/Territorial_pick, 2010.02.24. 15:11
- 24 -
1985 First Lottery – Első sorsolás Ebben a rendszerben sorsolás útján döntöttek arról, hogy alakuljon a sorrend azok között a csapatok között, akik nem jutottak a rájátszásba. A második és az összes ezt követő körben viszont már a csapatok által elért eredmény fordított sorrendjében választhattak a csapatok. 1987-Napjainkig 1986. októberében az igazgatóság egy ügyrendi változtatás során úgy határozott, hogy a sorsolás ezentúl csak az első három helyezettről fog dönteni. A többi helyezést a rájátszásba nem jutó csapatok szezonban elért eredményük fordított sorrendjéből alakították ki. Így biztosította a liga, hogy a legutolsó csapat legrosszabb esetben is a negyedik, míg az utolsó előtti csapat legrosszabb esetben az ötödik helyen választhatott. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert többször is megtörtént, hogy bizonyos csapatok, miután gyengén szerepeltek abban az évben, látványosan elkezdtek hajtani az utolsó helyre, így biztosítva maguknak az első választási lehetőséget. Így viszont nem volt számukra garantált ez a pozíció. 2.2.2. Hány körből is álljon a draft? 1989-Napjainkig – Kétfordulós rendszer A draft kezdeti időszakában a csapatok addig választottak játékosokat, amíg már nem volt valamilyen elképzelésük vagy tervük a rendelkezésre álló játékosokkal. Ezért történhetett meg az, hogy 1960-ban 21 körös volt a draft. Tulajdonképpen minden újoncot a csapatok választottak ki és oda kellett szerződni, amelyik csapat kiválasztotta a játékost. Éppen ezért jó a ma is alkalmazott kétfordulós rendszer, mert aki itt nem kel el a két forduló során, az nyugodtan próbálkozhat továbbra is a csapatoknál, így előfordulhat, hogy nem a csapat választ játékost, hanem fordítva, a játékost választ csapatot. 1974-ben tíz körre szűkítették a kiválasztást, majd 1985-ben már csak 7 körre. 1989-ben a játékosszakszervezettel való teljes egyetértésben a liga két körre csökkentette a draftot. Mindkét körben körülbelül 30 játékos kerül kiválasztásra, így évente 60 újoncnak adatik meg a lehetőség, hogy bemutatkozzanak az NBA-ben.
- 25 -
1990-Napjainkig – Súlyozott sorsolási rendszer Az igazgatóság 1989 októberében további változtatást eszközölt a rendszerben, mely a következő szezonban lépett életbe.27 Ez volt az úgynevezett súlyozott sorsolási rendszer, mely csak az első három hely kisorsolására vonatkozott, a negyedik helytől kezdve a csapatok az eredmények fordított sorrendjében választottak.28 Erre a finomításra azért volt szükség, mert a liga ekkor már 27 csapatra bővült, melyből 16 bekerült a rájátszásba, 11 pedig nem. Az új rendszer szerint a legrosszabb mutatóval rendelkező csapat egy 1-től 66-ig tartó számsorból 11 számot kapott, a második legrosszabb 10-et, a harmadik legrosszabb 9-et és így tovább. Ezután ezekből a számokból húztak és akinek először kihúzták a számát az választhatott először, majd így tovább. A legkevesebb győzelemmel rendelkező csapatnak így 1/6-od, azaz 16,7 % esélye, míg a 11 csapatból legjobb mutatóval rendelkező csapatnak 1,5% esélye volt, hogy az első fordulóban, első helyen válasszon. 1993 novemberében újabb változtatást hajtottak végre, mely 1994-ben lépett életbe. Erre azért volt szükség, mert az Orlando Magic csapata két egymást követő évben is elsőként választhatott a drafton, mely egyértelműen jelezte, hogy a rendszer messze nem tökéletes. A változtatás célja így tehát az volt, hogy a legrosszabb mutatóval rendelkező csapatnak megnövelje az esélyét arra, hogy az első három hely egyikén draftolhasson, míg a legjobb mutatóval rendelkező csapat esélyét csökkentse. E szerint a módosítás szerint mind a mai napig úgy sorsolnak, hogy 14 pingponglabdát – melyeket 1-től 14-ig megszámoznak – elhelyeznek egy dobozba. Ebből 4-et húznak ki egyszerre, amely 1001-féleképpen lehetséges. A csapatok között a sorsolás előtt kiosztanak 1000 kombinációt. Ha pont azt a kombinációt húzzák ki, amit nem osztottak ki, akkor újrahúzás van.29 A legrosszabb csapat 250 kombinációt kap, a második legrosszabb 203-at, folyamatosan csökkentve, a 9-edik már csak 15-öt, a 10-edik 8-at és az utolsó már csak 5-öt kap, mint ahogy az a lenti táblázatban is látható.30
27
Evolution of the Draft and Lottery, http://www.nba.com/history/draft_evolution.html, 2010.02.24. 17:20 Stephen G. Penrice, Applying Elementary Probability Theory to the NBA Draft Lottery, SIAM Review, Vol. 37, No. 4, 1995, p. 599 29 Evolution of the Draft and Lottery, http://www.nba.com/history/draft_evolution.html, 2010.02.24. 17:20 30 Stephen G. Penrice, Applying Elementary Probability Theory to the NBA Draft Lottery, SIAM Review, Vol. 37, No. 4, 1995, p. 599 28
- 26 -
A csapatoknak kiosztható kombinációk száma 1. sz.táblázat Csapat
Kombinációk
1
250
2
203
3
162
4
126
5
94
6
66
7
44
8
27
9
15
10
8
11
5
Forrás: Stephen G. Penrice, Applying Elementary Probability Theory to the NBA Draft Lottery, SIAM Review, Vol. 37, No. 4, 1995,p. 600
Ennek köszönhetően az utolsó helyezett csapat esélye 25%-re nőtt, míg a legjobb csapatnak 0,5%-ra csökkent az esélye, hogy első helyen válasszon. Az első húzás után a labdákat visszarakják és újabb 4 labda húzásával döntenek a második és harmadik helyen választó csapat személyéről. Ha ugyanazt a kombinációt húzzák, mint amit először, akkor újrahúzás van. A későbbiek folyamán csatlakozott még két csapat az NBA-hoz, ami miatt 13-ra emelték a drafton sorsoláson résztvevő csapatok számát, majd 2004-ben a Charlotte Bobcats is csatlakozott a ligához, ezért jelenleg 14 fős a draft sorsolási része. Mivel előfordulhat, hogy két csapatnak ugyanolyan a győzelem/vereség mutatója, ezért ebben az esetben a liga igazságosan elosztja közöttük a sorsolási lehetőségeket, ha azonban ez nem lehetséges, akkor egy vak sorsolás segítségével döntik el, ki kap plusz lehetőségeket a két csapat közül.31
31
Evolution of the Draft and Lottery, http://www.nba.com/history/draft_evolution.html, 2010.02.24. 17:20
- 27 -
2.3. Franchise rendszer Az NBA franchise rendszerben működik akár csak a Burger King vagy a Starbucks. Ez azt jelenti, hogy a csapatoknak bizonyos időszakonként jogdíjat kell fizetni, hogy cserébe megkapják a játékjogot. Természetesen a legtöbb klub gazdag amerikai vállalkozók kezében van, akik között nem kevés a milliárdos is. Elég ha csak a Dallas Mavericks lelkes tulajdonosára, Mark Cuban-re gondolunk. Ezzel szemben ott van a New York Knicks gárdája, melynek tulajdonosa az őt 1997-ben 300 millió dollárért felvásárló Cablevision Systems, ami egy jelentős médiavállalat az USA-ban.32 Szintén természetes személy birtokolja a Philadelphia 76ers csapatát, melynek tulajdonosa szintén egy médiaóriás, a Comcast Spectator.33 A csapatok jelenlegi értéke 254 és 607 millió dollár között mozog. A legtöbbet érő klub jelenleg a Los Angeles Lakers, míg a legkevesebbet a Milwaukee Bucks éri.34 Ezek az értékek inkább a franchise, a név értékét jelentik, egyfajta eszmei értéket, mintsem a klubok bevételeiből és kiadásaiból származtatott összeget. Sajnos arról nincs adat, hogy ezek az értékek milyen tételekből épülnek fel. Ezeket az értékeket azonban négy nagy csoportra lehet osztani. Példának a New York Knicks gárdáját veszem. Az első nagy csoportnak a Forbes magazin a sport nevet adta. Ez a Knicks gárdájánál 114 millió dollár, a csapat értékének 19%-a. Ez a csoport tulajdonképpen a csapatnál keletkező jövedelmet illetve a csapatok között megoszló jövedelmet jelöli. A második csoport a piac, ami jelen esetben 239 millió dollár, a csapat értékének 41%-a. A harmadik csoport a stadion, ami a stadion méretéből és felszereltségéből adódó eredmény, Knicks esetén 176 millió dollár és 30%. A negyedik csoport a márka menedzsment 57 millióval, ami 10%-ot jelent. Így kiszámítható, hogy a New York Knicks értéke jelenleg 586 millió dollár.35 Ezek az arányok természetesen minden csapatnál mások és mások.
32
http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_New-York-Knicks_328815.html, 2010.03.04. 18:14 33 http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_Philadelphia-76ers_321387.html, 2010.03.04. 18:35 34 NBA Team Valuations, http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_NBA-TeamValuations_Rank.html, 2010.03.04. 18:47 35 http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_New-York-Knicks_328815.html, 2010.03.04. 18:14
- 28 -
Megfigyelhető, hogy ezek az arányok mennyiben különböznek a legtöbbet és a legkevesebbet érő klubok között. Lényegi különbség a piacból adódó bevételeknél és a csapatnál keletkező jövedelmeknél figyelhető meg. A legkisebb értékű csapatnál, a Milwaukee Bucks-nál 51% a csapatnál jelentkező jövedelem aránya, míg a piactól származó bevétel aránya 25%.36 Ugyanezek az adatok a Los Angeles Lakers-nál 19% és 42%.37 A két érték majdnem felcserélődött. A los angeles-i piacból származó jövedelem majdnem kétszerese a milwaukee-i adatnak. Ez annak köszönhető, hogy Los Angeles esetén 12,8 millió potenciális nézőről beszélünk, míg Milwaukee esetén csak 1,5 millióról. Minél értékesebb egy csapat, annál nagyobb százalékot tesz ki a piacból származó jövedelem és ugyanez figyelhető meg a stadionból befolyó összegnél is, míg a csapatnál keletkező jövedelem aránya csökken. Összességében azt lehet mondani, hogy minél nagyobb a piac, annál nagyobb a csapat bevétele, illetve minél korszerűbb, minél jobb a stadion felszereltsége, annál több lesz a csapat jövedelme és ezzel arányosan nő a csapat értéke is. A bevétel több mindenből tevődik össze. Ilyen például a bérletek, jegyek értékesítése, televíziós és rádiós bevételek, a csapathoz kapcsolódó sportfelszerelések és promóciós anyagok, helyszíni parkolási díjak, az arénában értékesített ételek és italok, az arénában található szórakozóhelyek bevételei stb. Kiadási oldalon szerepel a játékosok, edzők, menedzsment, kisegítő személyzet fizetései, stadion bérleti díja, utazás, szállási és ellátási költségek stb. 2.4. NBPA – Az NBA játékosainak szakszervezete Az NBPA, azaz a National Basketball Player’s Association, az NBA-ben szereplő játékosok szakszervezete, mely több módon képviseli a játékosokat. Igazgatója Billy Hunter, míg bizottságának tagjai egytől-egyig aktív NBA játékosok. A bizottság elnöke a Los Angeles Lakers játékosa, Derek Fisher. A szervezet feladatai közé a következők tartoznak: -
Tárgyalás az NBA-vel a Kollektív Pénzügyi Szerződésről, mely a játékosok munkavállalását szabályozza
36
http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_Milwaukee-Bucks_325937.html, 2010.03.04. 19:24 37 http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_Los-Angeles-Lakers_320250.html, 2010.03.04. 19:29
- 29 -
-
Biztosítja, hogy az NBA és a csapatok betartják a Kollektív Szerződésben foglalt kötelezettségeiket
-
Szabályozza és oktatja a játékosügynököket
-
Segítséget és széleskörű szolgáltatásokat nyújtanak a játékosoknak
-
A biztosítási juttatásokkal és a visszavonulással kapcsolatos dokumentációk nyomon követése
-
Külön személyzetet alkalmaz a tulajdonjoggal és a kényes kérdéssekkel foglalkozó ügyek kezelésére
-
Támogatja a közösségi és jótékony szervezeteket
-
Mind a pályán és azon kívül is pozitív képet sugároz az NBA játékosokról
Az NBPA a hét minden napján, az év 365 napján készen áll, hogy ha kell, képviselje a játékosok érdekeit és jogait. Amire szükség is van, hiszen majdnem minden játékos felkeresi őket karrierjük során legalább egyszer valamilyen problémával. Ilyen probléma lehet például, ha a játékos panaszt szeretne benyújtani, segítségre lenne szüksége egy bérvitában, valamilyen vita lépett fel játékos és ügynöke között vagy csak fellebbezni szeretne egy eltiltás vagy pénzbüntetés ellen.38 A szakszervezet erejét mutatja az a tény is, hogy az 1998-99-es idényben mindössze 50 mérkőzést játszott egy-egy csapat, köszönhetően annak, hogy az NBA és NBPA közti vita a Kollektív Szerződés feltételeiről nagyon elhúzódott. Az újabb szerződés a 2010-11-es idényben jár le, ezért sokan máris egy újabb csonka szezontól tartanak. 2.5. Free Agent – Szabad ügynök Szabad ügynöknek minősül az, akinek nincs érvényes szerződése a következő idényre. Ennek két fajtája lehet: a korlátlan és a korlátozott szabad ügynök. A korlátozott szabad ügynökök csoportjába tartoznak mindazon játékosok, akiket a draft első körében választottak ki és újoncszerződésük negyedik éve után járnak illetve minden veterán játékos aki három vagy annál kevesebb szezont húzott le a ligában. A korlátlan szabad ügynök bármelyik csapattal leszerződhet, korlátozott szabad ügynökök esetében viszont a jelenlegi munkaadónak joga van úgymond „meccselni” a többi csapat ajánlatát. A csapatoknak joguk van elkezdeni a tárgyalásokat ezekkel a játékosokkal a szerződésük lejárta előtt, azonban magára a szerződéskötésre nem kerülhet sor július 14-ig. Ugyanis a liga minden évben július 1.-je és 38
What We Do, http://www.nbpa.org/what-we-do, 2010.03.06. 14:19
- 30 -
14.-e között tárgyalja meg a következő évre vonatkozó fizetési sapka maximumát, tehát amit a csapatok maximum költhetnek a játékosok bérére. 2.5.1 Korlátlan és korlátozott szabad ügynök Mint írtam, egy korlátlan szabad ügynök bármelyik csapattal leszerződhet egy bizonyos felső határig. Ha régi csapatával szerződik újra, akkor a fizetése nem számít bele a fizetési sapkába, ami nagyon sokat jelenthet egy csapat számára. Ha azonban egy új csapattal szerződik le, akkor természetesen beleszámít a keresete a fizetési sapkába. A korlátozott szabad ügynök is bármelyik csapattal leszerződhet, viszont régi csapatának megvan a joga ahhoz, hogy ezt megvétózza. Ezt akkor teheti meg, ha a felkínált új szerződés nem haladja meg a régi szerződés 125%-át és hajlandó kifizetni az új szerződésben álló magasabb fizetést. Ha a korlátozott ügynök ajánlatot kap egy másik csapattól, akkor a régi csapatnak 15 napja van, hogy eldöntse, hogy hajlandó megadni ezt az összeget a játékosnak vagy elengedi őt. Azt, hogy mekkora fizetést kaphat egy szabad ügynök, több tényező is befolyásolja. Egy szabad ügynök, aki 0-tól 6 évig terjedő tapasztalattal rendelkezik, a fizetési sapka 25%-ának megfelelő összegért szerződhet vagy az előzőleg kapott fizetése 105%-áért, illetve maximum 9 millió dollárért. Ez attól függ, hogy melyik a magasabb. Akinek 7-től 9 évig terjedő tapasztalata van, az a fizetési sapka 30%-áért, az előző szerződés 105%-áért vagy maximum 11 millió dollárért szerződhet. 10 vagy több éves játéktapasztalatnál ezek a számok a következők: 35%, 105% és 14 millió dollár. Ha a játékos egy új csapattal köti meg a kontraktust, akkor a szerződés hossza maximum 6 év, és az éves béremelkedés 10% lehet. Ha régi csapatával köti meg a szerződést, akkor azt maximum 7 évre teheti meg 12,5%-os évenkénti béremelkedéssel. Így ez a rendszer lehetővé teszi, hogy egy-egy szupersztárt, jelenlegi csapata magasabb összegért újraszerződtesse, mint bárki más.
- 31 -
3. Kollektív Pénzügyi Szerződés, Fizetési sapka 3.1. Collective Bargaining Agreement – Kollektív Pénzügyi Szerződés Természetesen az NBA is rendelkezik olyan szerződéssel, ami tartalmazza azokat a szabályokat, amiket mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak be kell tartania. Ennek a szabályzatnak a neve a már többször is említett Collective Bargaining Agreement, azaz a Kollektív Pénzügyi Szerződés. Ez egy jogi szerződés a liga és a játékosszakszervezet között és a benne található pontok mindkét fél számára kötelező érvényűek. A CBA határozza meg a fizetési sapkát, a játékos szerződésekkel és cserékkel kapcsolatos szabályokat, minimum és maximum fizetéseket, szerződések hosszát stb. Illetve vannak olyan esetek amikor kibúvót nyújt bizonyos törvények alól, hiszen például a draft és a fizetési sapka rendszere is megsérti a Sherman törvényt, ami egy trösztellenes törvény. A jelenlegi CBA a 2010-11-es szezonig érvényes, de a ligának joga van azt egy évvel meghosszabbítani. Ha a hosszabbítás mellett döntenek, akkor azt 2010. december 15-ig be kell jelenteniük. Vannak bizonyos esetek, amikor a szerződés bármelyik fél részéről felmondható. A szakszervezet például felmondhatja a megállapodást, ha bizonyítani tudja, hogy a csapatok és a liga összejátszik bizonyos kérdésekben. Ha nagymértékben csökkenne a televíziós közvetítésekből származó bevétel vagy egy esetleges gazdasági válság miatt csak ráfizetéssel lehetne betartani a szerződést, akkor a liga is felmondhatja a szerződést. A mostani megállapodásról 2005-ben döntöttek. Sokáig úgy tűnt, hogy a felek nem fognak egyezségre jutni, de végül sikerült a fontosabb pontokban közös nevezőre jutni. Az előzőleg – 1999-ben – kötött szerződésnél még ennél is komplikáltabb volt a helyzet. Ugyanis 1995-től érvénybe lépett egy olyan határozat miszerint, ha a játékosok fizetései túllépik a tervezett bevételek 51,8%-át, akkor a ligának lehetősége van a szerződést felmondania. Ez az arány 1997-98-ban 58% volt, ezért a liga elállt az egyezségtől. Ezt követően a liga szigorításokat szeretett volna bevezetni a játékos szerződésekre vonatkozólag, de ehhez a játékosok nem járultak hozzá. Így 1998. július 1-jén beszüntették a szezont, ami eltartott egészen novemberig, amikor is a szezonnak eredetileg el kellett volna startolnia. Végül a feleknek sikerült megegyezniük, pár nappal azelőtt, mielőtt az egész szezont le kellett volna fújni. Így egy 50 mérkőzésből álló csonka szezont játszottak a csapatok. - 32 -
Amint megalakult az NBA, nem sokkal rá megalakult a National Basketball Players Association, azaz a játékosok szakszervezete. Kettejük „csatározásaiból” alakult ki a CBA. Most röviden összefoglalom a mai CBA kialakulásáig vezető utat. Az első CBA 1983-ban jött létre. A későbbiekben kötött szerződések főbb pontjai az első egyezségből származnak, azokon csak kisebb finomításokat hajtottak végre. Ez a szerződés egyedülálló volt akkoriban a profi sportok körében. Három újítás állt e megállapodás középpontjában: 1, a fizetési sapka, 2, bérgarancia a játékosok fizetéseinek 53-57%-ára 3, akkoriban úttörőnek számító, anyagi túlkapást ellenőrző program bevezetése. 1983 óta a két fél közötti tárgyalások nem szóltak másról, minthogy mérsékeljék vagy megszűntessék azokat a kiskapukat, amiket a játékosok és a tulajdonosok próbáltak kihasználni minden alkalommal amikor valamilyen változtatást hajtottak végre a szerződésen. Az évek során a liga és a szakszervezet több olyan szabályról is megállapodott, amelyek megkönnyítik, hogy egy csapat újra szerződtesse játékosait, újoncokat vagy alacsonyabb bérű játékosokat szerződtessen. Ezeket nevezik kivételnek, erről későbbiekben részletesen is írok. 1995-ben maximalizálták azt az összeget, amit az újoncok szerződésük első két évükben kereshetnek, köszönhetően az olyan horribilis újoncszerződéseknek, mint amilyet anno Jason Kidd vagy Glenn Robinson is kapott. Az összeg nagyságát attól tették függővé, hogy az újoncot a draft során hányadik helyen választották ki. A harmadik évben ezek a játékosok korlátozott szabad ügynökök lehettek, így biztosítva akkori csapatuknak az újraszerződtetési lehetőséget, a játékosoknak pedig a magasabb fizetést. Az 1999-ben kötött kollektív szerződés csak az 5-ik évben engedélyezte, hogy egy játékos korlátozott szabad ügynök státuszba kerüljön, illetve 4 évre növelte azt az időtartamot, amire egy játékos maximum összegű szerződést köthet. Mint, ahogy írtam korábban, a jelenleg érvényben lévő szerződés 2005-től érvényes. A kivételek felsorolása után bemutatom a szerződés által garantált minimum és maximum fizetéseket és a szerződés további fontosabb pontjait.
- 33 -
3.2. Fizetési sapka A fizetési sapka az az összeg, amennyit egy csapat játékosokra költhet egy évben. Ez tartja fenn az egyensúlyt a csapatok között. Fizetési listának hívják az egy csapat által egy szezonban játékosokra költött összeget. Ha nem létezne fizetési sapka, akkor a gazdagabb csapatok egyszerűen összevásárolnák a liga legjobb játékosait, mint ahogy az észrevehető az európai futballban. A mindenkori fizetési sapka összegét a Collective Bargaining Agreement (Kollektív Pénzügyi Szerződés) tartalmazza, melynek összege a 2009-10-es szezonban 57,7 millió dollár. Az egésznek az az alapötlete, hogy egy csapat csak akkor szerződtethet egy szabad ügynököt, ha fizetési listája nem lépte túl a meghatározott fizetési sapkát, ellenkező esetben – mint arról már írtam – büntetést kell fizetnie. Így megteremtve az egyenlő esélyeket a legnagyobb és a legkisebb klubok között. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a 2000-01-es szezonban a fizetési lista és az alapszakaszban megnyert mérkőzések közötti korreláció 0,13 volt, ami azt jelenti, hogy a fizetések csak minimális mértékben befolyásolják azt, hogy egy csapat mennyi mérkőzést fog megnyerni. Összehasonlításképp, ugyanez a szám a profi baseball ligában 0,43 volt. Nyilvánvalóan vannak csapatok akik megpróbálják kijátszani a rendszert és más cégeken keresztül próbálnak meg különböző juttatásokat adni a játékosoknak, így elkerülve, hogy túllépjék a limitet. Azonban ha lebuknak, akkor akár 2,5 millió dolláros büntetésre is számíthatnak. Főbenjáró bűnnek számít az is, ha a klub köt egy, a ligának bejelentett szerződésen kívül egy másik szerződést is a játékossal, mint ahogy az történt anno a Minnesota Timberwolves és Joe Smith között. Ebben az esetben a büntetés 5 millió dollár is lehet és a játékost is számíthat arra, hogy egy ideig eltiltják a játéktól. A fizetési sapkáknak két fajtája van: puha és kemény. Az NBA-ben puha fizetési sapkát használnak. Kemény sapka alkalmazása nem teszi lehetővé a csapatok számára, hogy túllépjék a meghatározott összeget, míg puha sapka esetén léteznek bizonyos kivételek, amik ezt lehetővé teszik. Ezekről később majd bővebben is írok. A puha sapka alkalmazásának célja, hogy a játékosoknak megadja a lehetőséget, hogy hőn szeretett klubjuknál maradhassanak. Nem túl szerencsés, hogy ha egy játékos egész pályafutása során mindössze egy klubban szerepelt, a csapat szeretné megtartani, ő is szeretne maradni, a rajongók is imádják őt, azonban szerződését nem tudják meghosszabbítani, mert jelenlegi egyesülete nem
- 34 -
tud elég pénzt fizetni neki a sapka alatt. Ilyen és ehhez hasonló esetekre léteznek a kivételek, amikor is a fizetés nem tartozik bele a fizetési sapkába. 3.2.1. A fizetési sapka története Már az NBA első szezonjában is alkalmazták a fizetési sapka rendszerét. Az összeg ekkor 55.000 dollár volt. A játékosok ekkoriban 4-5000 dollárt kerestek évente, a legjobbak is csak körülbelül 8.000 dollárt kaptak. A mai „modern” fizetési sapkát 1984-85-ben vezették be, ami akkoriban 3,6 millió dollár volt. Ezután évente fokozatosan 1-2 millió dollárral nőtt ez az összeg egészen 1995-ig, amikor elérte a 15,964 millió dollárt. Az 1995-ben megkötött Kollektív Pénzügyi Szerződés utolsó évében, az 1997-98-as szezonban, már 26,9 millió volt, ami 747%-os növekedést jelent 13 év alatt. A fizetési sapka értéke szoros kapcsolatban van a csapatok és a liga bevételeivel. Egyfajta limitnek is felfogható a sapka, amit a nyereségesség érdekében a bevételekhez igazítanak. A liga szerződést kötött az ABC/ESPN párossal a televíziós közvetítéseket illetően, melynek értelmében ez a két csatorna közvetíthette a 2002-2003-as szezontól kezdve 6 éven keresztül az NBA mérkőzéseket 4,6 milliárd dollárért cserébe. Viszont a szerződés 2002-2003-ra vonatkozó összege kevesebb volt, mint az előzőleg az NBC-vel 2002-ig kötött szerződés 2001-2002-re vonatkozó összege, így az előbb említett összefüggésnek köszönhetően a fizetési sapka 2003-ban először csökkent az NBA története során. 3.2.2. A fizetési sapka összegének meghatározása A liga minden év júliusában megtervezi a Basketball Related Income-ot (BRI), azaz a Kosárlabdából Eredő Jövedelmeket és a nyereséget a következő szezonra. A BRI tartalmaz minden az NBA, NBA Properties Inc. és az NBA Media Ventures által szerzett bevételt. A BRI az alábbi tételekből épül fel: - alapszakasz mérkőzéseinek jegybevételei - közvetítési jogdíjak - bemutató mérkőzések bevételei - rájátszás mérkőzéseinek bevételei
- 35 -
- az arénákban keletkező és egyértelműen a csapatnak tudható bevételek - az arénához tartozó parkolók jegybevételei - promóciós bevételek - szponzorációs bevételek - az aréna területén található szórakoztató egységek bevételei - nyári táborok bevételi - nem NBA tornákból befolyó bevételek - a táncoslányok és kabalafigurák fellépéseiből származó jövedelmek - üdítők eladásából származó bevételek - a stadionokban elhelyezett reklámtáblák bevételeinek 40%-át - a luxuspáholyok bevételeinek 40%-át - az aréna nevének védjegyéből származó bevételek 45-50%-át - NBA Properties-nek befolyó jövedelmek, mely tartalmazza a nemzetközi televíziós jogdíjakat, szponzorációs díjakat, NBA Entertainment bevételeit, illetve az All-Star gálából, a McDonald’s tornából és más rendezvényekből származó jövedelmeket. Természetesen vannak olyan tételek, amiket nem tartalmaz a BRI. Ilyen például a ligához újonnan csatlakozott csapatok anyagi támogatásai, a központilag elosztott jövedelmek, mint például a luxusadó és a büntetésekből befolyó bevételek. A fizetési sapkát úgy határozzák meg, hogy veszik a BRI egy meghatározott százalékát, mint ahogy az a lenti táblázatban is jól látható, majd ebből kivonják a tervezett eredményt, és ezt módosítják attól függően, hogy az előző évben a BRI a tervezettnél alacsonyabb vagy magasabb volt-e. Ezután a kapott összeget elosztják a csapatok számával, kivétel az újonnan alakult egyesületeket az első két évükben.
- 36 -
A fizetési sapka összege szezononként 2. sz. táblázat
Szezon
BRI meghatározott százaléka
Aktuális fizetési sapka
2005-06
49,5%*
2006-07
51%
$53.135 millió
2007-08
51%
$55.63 millió
2008-09
51%
$58.68 millió
2009-10
51%
$57.7 millió
2010-11
51%
2011-12
51%
$49.5 millió ($37.125 millió a Charlotte Bobcats csapatának)
Forrás: Larry Coon, NBA Salary Cap FAQ, http://members.cox.net/lmcoon/salarycap.htm
A táblázatban jól látható, hogy melyik szezonban, hány százalékát vették a BRI-nek, hogy megkapják az arra az évre vonatkozó fizetési sapka összegét. A 2005-06-os szezon kivételt képezett, hiszen ebben az évben a liga és a játékosszakszervezet közösen úgy döntött, hogy 49,5 millió dollárban határozzák meg a fizetési sapka maximumát, ami az előzetesen kalkulált eredménynél kisebb összeget jelentett. Ezt követően minden évben a BRI 51%-át vették, ami alapján a fizetési sapka a jelenlegi szezonban 57,7 millió dollár. A következő évben várhatóan tovább csökken ez az eredmény a válság miatt kieső jövedelmek miatt. Az előzőleg említett módosítások miatt többször előfordult, hogy egyszer hol magasabb, egyszer pedig hol alacsonyabb volt a fizetési sapka. Ez különösen igaz volt az 1999-től 2005ig érvényben lévő Kollektív Pénzügyi Szerződésre, hiszen akkoriban egy több évre kötött médiaszerződésből származó bevételt ahhoz az évhez írták, amelyik évben azt megkötötték. 2005-től kezdve ezt a problémát úgy küszöbölték ki, hogy a több évre szóló szerződéseket a szerződés hosszára elosztva számították. A fizetési sapkáról azt is illik tudni, hogy nem csak egy maximuma van, hanem létezik egy minimum összeg is, amit a csapatoknak játékosfizetésekre kell fordítaniuk. Ez a mindenkori
- 37 -
sapka 75%-át jelenti. Ha egy csapat ezt nem éri el, akkor pótdíjat kell fizetnie, amit a játékosok között osztanak szét, de ez csak nagyon ritkán fordul elő. 3.2.3. A fizetési sapka hatálya alóli kivételek A fizetési sapka határozza meg a játékosszerződésekre köthető maximális összeget, azonban léteznek kivételek, melyek engedélyezik ennek túllépését. Most ezekből mutatok be párat. Larry Bird Exception – Larry Bird Kivétel Ez a legismertebb kivétel, mely a veterán szabad ügynökökre vonatkozik. A kivétel arra ad lehetőséget a csapatoknak, hogy újra szerződtessék a saját szabad ügynöküket, akár a játékosnak adható maximális szerződésért is. Kitétel azonban, hogy a játékosnak legalább három szezont le kell húznia a ligában anélkül, hogy közben bármikor elbocsátanák és a három év alatt, mint szabadügynök nem cserélhet csapatot. Az persze előfordulhat, hogy bár érvényes szerződéssel rendelkezik a játékos, ennek ellenére tovább cserélik. Ilyen esetben a Bird jogát is elcserélik vele, tehát következő egyesülete élhet majd ezzel a lehetőséggel. A Bird joggal újraigazolt játékosok szerződése maximum 6 évre szólhatnak. A kivétel onnan kapta a nevét, hogy erre engedélyt először a Boston Celtics kapott Larry Bird esetében. Early Bird Exception Ez a kivétel az előző enyhébb formája. Itt is létezik az előzőleg már leírt kitétel, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben nem három, hanem csak két szezonról van szó. Ezért is lett ennek a kivételnek a neve Early Bird, azaz Korai Bird, hiszen az eredeti Bird kivételtől hamarabb igénybe lehet venni. Az így kötött szerződések minimum 2, maximum 5 évre szólhatnak és a játékost az előző évi fizetésének vagy az átlagfizetésnek egészen a 175%-ig lehet újraszerződtetni, attól függően, hogy melyik a nagyobb.
- 38 -
Non-Bird Exception Ebbe a csoportba tartoznak azok a játékosok, akik az előző két kivétel kritériumainak nem felelnek meg vagy újoncszerződésük második éve után, csapatuk lehívta ezt a jogot. A nevét is innen kapta, mely magyarul Nem-Bird kivételt jelent, hiszen ezekre a játékosokra az előző két Bird kivétel nem vonatkozik. A szerződéseket ebben az esetben maximum 5 évre köthetik meg, az előző évi fizetés vagy a mindenkori minimum fizetés 120%-áig terjedően. Mid-Level Salary Exception – Átlagbérig terjedő kivétel Ez a kivétel lehetőséget ad a csapatoknak, hogy bármelyik szabadügynököt leszerződtessék a jelenlegi átlagbérért, még ha azzal a fizetési sapkát is meghaladják. Ez az átlagbér a 2009-10es szezonban 5,854 millió dollár volt. Ezt az összeget azonban több szabad ügynök között is el lehet osztani. Az ilyen szerződéseket maximum 5 évre köthetik meg. Disabled Player Exception - Harcképtelen játékosokra vonatkozó kivétel Ennek a felmentésnek köszönhetően a fizetési plafon fölött lévő csapatok helyettest igazolhatnak harcképtelenné vált játékosuk helyére. Ha a sérülés november 30-a után történik, akkor már csak a következő idényben lehet igénybe venni. Ezt a felmentést veszik igénybe akkor is, ha egy játékos meghal. A felmentés csak egy játékosra használható fel, fizetése legfeljebb "elődje" bérének a fele, vagy a liga átlagbére lehet. Igénybevételéhez a liga jóváhagyása szükséges, amelyet egy független orvoscsoport vizsgálata előz meg. A felmentést nem csak igazolásra lehet felhasználni. Arra is lehetőség van, hogy a csapat csere révén hozzájusson egy olyan játékoshoz, akinek a fizetése legfeljebb 100 000 dollárral haladja meg a felmentés értékét. Ha egy játékos július 1-e és november 30-a között válik harcképtelenné, a csapatnak 45 napja van arra, hogy helyettest találjon. Ha a játékos december 1-e és június 30-a között válik harcképtelenné, a csapatnak október 1-ig kell gondoskodnia az utánpótlásáról. Ha a harcképtelen játékos a vártnál korábban visszatér, csak az edzőn múlik, mikor lép pályára, gyógyulása a helyettes státuszát, fizetését, stb. nem befolyásolja. Azonban abban az esetben, ha egy csapat megkapja az engedélyt a Ligától, hogy helyettest igazoljon, a harcképtelen
- 39 -
játékos viszont még a felmentés felhasználása előtt felépül, a csapat elveszíti a kedvezményeket. A harcképtelen játékosokra vonatkozó felmentés nem keverendő össze azzal a lehetőséggel, amit a csapatok játékosuk halála vagy kényszerű visszavonulása után kapnak. Előbbi arra irányul, hogy a létszámhiánnyal küzdő csapat megfelelő helyettest találjon. Utóbbi viszont arra, hogy az érintett játékos fizetése eltűnjön a bérlistából. Reinstatement – Rehabilitációs kivétel Ha egy játékost kábítószerrel való visszaélés miatt kizárnak a ligából, és később rehabilitálják, akkor egykori csapata lehetőséget kap arra, hogy legfeljebb korábbi fizetéséért visszaigazolja. Minimum Player Salary Exception - Minimum fizetésre vonatkozó kivétel Ennek a felmentésnek köszönhetően a fizetési plafon fölött lévő csapatok is igazolhatnak minimum fizetésért aláíró játékosokat. A szerződések legfeljebb két évre szólhatnak, és a második évben kapott fizetés sem haladhatja meg a játékosnak abban az évben járó minimumot. További kikötés, hogy a szerződés nem tartalmazhat aláíráspénzt (signing bonus). A felmentést egy idényben többször is fel lehet használni.
- 40 -
3.2.4. Minnimum és maximum fizetések Mint arról már korábban is írtam, az NBA-ben minden évben meghatározzák a játékosoknak adható minimális és maximális fizetéseket, annak függvényében, hogy melyik játékos hány szezont húzott már le a ligában. Minimum fizetések 3. sz. táblázat NBAben eltöltött évek száma
2005-06
2006-07
2007-08
2008-09
2009-10
2010-11
2011-12
0
$398,762
$412,718
$427,163
$442,114
$457,588
$473,604
$490,180
1
$641,748
$664,209
$687,456
$711,517
$736,420
$762,195
$788,872
2
$719,373
$744,551
$770,610
$797,581
$825,497
$854,389
$884,293
3
$745,248
$771,331
$798,328
$826,269
$855,189
$885,120
$916,100
4
$771,123
$798,112
$826,046
$854,957
$884,881
$915,852
$947,907
5
$835,810
$865,063
$895,341
$926,678
$959,111
$992,680
$1,027,424
6
$900,498
$932,015
$964,636
$998,398
7
$965,185
$998,967
$1,033,342 $1,069,509 $1,106,941
$1,033,930 $1,070,118 $1,107,572 $1,146,337 $1,186,459
8
$1,029,873 $1,065,918 $1,103,225 $1,141,838 $1,181,803 $1,223,166 $1,265,976
9
$1,035,000 $1,071,225 $1,108,718 $1,147,523 $1,187,686 $1,229,255 $1,272,279
10+
$1,138,500 $1,178,348 $1,219,590 $1,262,275 $1,306,455 $1,352,181 $1,399,507
Forrás: Larry Coon, NBA Salary Cap FAQ, http://members.cox.net/lmcoon/salarycap.htm
Ebben a táblázatban láthatjuk, hogy minimum mekkora fizetésre számíthat valaki, attól függően, hogy hány éve játszik már. Láthatjuk, hogy egy újonc a mostani szezonban minimum 457, 588 dollárt keresett, míg aki 10 évnél régebb óta játszik, minimum 1, 306, 455 dollárra számíthatott.
- 41 -
Maximum fizetések 4. sz. táblázat NBAben eltöltött évek száma
Meghatározott maximum fizetés
0
$9,000,000 vagy a sapka 25%-a
$12,000,000 $12,455,000 $13,041,250 $13,758,000 $13,520,500
1
$9,000,000 vagy a sapka 25%-a
$12,000,000 $12,455,000 $13,041,250 $13,758,000 $13,520,500
2
$9,000,000 vagy a sapka 25%-a
$12,000,000 $12,455,000 $13,041,250 $13,758,000 $13,520,500
3
$9,000,000 vagy a sapka 25%-a
$12,000,000 $12,455,000 $13,041,250 $13,758,000 $13,520,500
4
$9,000,000 vagy a sapka 25%-a
$12,000,000 $12,455,000 $13,041,250 $13,758,000 $13,520,500
5
$9,000,000 vagy a sapka 25%-a
$12,000,000 $12,455,000 $13,041,250 $13,758,000 $13,520,500
6
$9,000,000 vagy a sapka 25%-a
$12,000,000 $12,455,000 $13,041,250 $13,758,000 $13,520,500
7
$11,000,000 vagy a sapka 25%-a
$14,400,000 $14,946,000 $15,649,500 $16,509,600 $16,224,600
8
$11,000,000 vagy a sapka 25%-a
$14,400,000 $14,946,000 $15,649,500 $16,509,600 $16,224,600
9
$11,000,000 vagy a sapka 25%-a
$14,400,000 $14,946,000 $15,649,500 $16,509,600 $16,224,600
10+
$14,000,000 vagy a sapka 25%-a
$16,800,000 $17,437,000 $18,257,750 $19,261,200 $18,928,700
2005-06
2006-07
2007-08
2008-09
2009-10
Forrás: Larry Coon, NBA Salary Cap FAQ, http://members.cox.net/lmcoon/salarycap.htm
A 4. számú táblázatban láthatjuk a maximális fizetéseket szintén attól függően, hogy melyik játékos hány éve játszik már az NBA-ben. Az újoncok maximálisan 9 millió dollárt vagy a sapka 25%-ának megfelelő összeget kaphatnak, attól függően, hogy melyik a nagyobb. Ugyanez a szám azoknál, akik már több mint 10 éve játszanak, 14 millió dollár vagy a sapka 35%-a. Az évekhez kapcsolódó számok azt jelölik, hogy mennyit kaphatnak maximálisan a játékosok, ha a fizetési sapka meghatározott százalékát veszik alapul a csapatok. Azonban ha utánaszámolunk, akkor észrevehetjük, hogy ezek az összegek nem egyeznek meg a fizetési sapka adott százalékával. Ez azért van, mert a fizetési maximumok meghatározásához - 42 -
másként számolják ki a fizetési sapka összegét. Ebben az esetben a BRI 48,04%-át veszik alapul. Azokra az újoncokra, akiket a draft első fordulójában választottak ki, teljesen más szabályok vonatkoznak a fizetéseket illetően (lásd később). Hiszen az elég érdekes lenne, ha valaki már az első szezonjában több mint 13 millió dollárt keresne. Így elmondható, hogy ezek az összegek az újoncok esetében azokra vonatkoznak, akiket vagy a draft második fordulójában választottak ki vagy a drafton kívül szerződtették a játékost például Európából. Viszont ezek a játékosok nagyon nagy valószínűséggel nem képviselnek akkora játéktudást, hogy akár a közelébe is kerülhetnének ezeknek a fizetéseknek. A maximum fizetések alól viszont léteznek kivételek. Így történhetett az, hogy Shaquille O’neal 2006-ban 20 millió dollárt keressen. Ez a kivétel úgy szól, hogy a maximum fizetés egy több éves szerződés esetén csak az első évre vonatkozik, a szerződés többi évében azt túl lehet lépni. Viszont azt szigorú szabályok kötik, hogy mennyi lehet a növekedés mértéke évről évre. Valamint szabad ügynökök esetén, ha előző évben a fizetés meghaladta a maximumot, akkor a következő évben csak az előző évi fizetésének 105%-áért szerződhet.
- 43 -
Első körben draftolt újoncok fizetései 5. sz. táblázat
4. évi opció(%-os emelés 3. évhez képest)
Minősített ajánlat(%-os emelés 4. évhez képest)
Szezon
1. évi fizetés
2. évi fizetés
3. évi opciós fizetés
2005-06
$3,617,100
$3,888,300
$4,159,600
26.1%
30.0%
2006-07
$3,751,000
$4,032,400
$4,313,700
26.1%
30.0%
2007-08
$3,885,000
$4,176,400
$4,467,700
26.1%
30.0%
2008-09
$4,019,000
$4,320,400
$4,621,800
26.1%
30.0%
2009-10
$4,152,900
$4,464,400
$4,775,900
26.1%
30.0%
2010-11
$4,286,900
$4,608,400
$4,929,900
26.1%
30.0%
2011-12
$4,420,900
$4,752,400
$5,084,000
26.1%
30.0%
Forrás: Larry Coon, NBA Salary Cap FAQ, http://members.cox.net/lmcoon/salarycap.htm
A 5. számú táblázat azt mutatja, hogy mennyit kaphat egy olyan újonc, akit az első körben draftoltak. Minél később választanak ki valakit, úgy csökkenek ezek a számok is. Ezek az összegek az első helyen kiválasztott újonc esetén értendőek, azaz az újoncok között ő fogja kapni a legtöbbet. Az újoncok esetében azért volt szükség ilyen korlátokra, mert a múltban többször is előfordult, hogy egy játékos addig nem írta alá a szerződését, míg meg nem kapta azt az összeget, amit szeretett volna. Sok esetben ezt olyan játékosok tették meg, akikre nagy szükség volt a csapatnál, így téve a menedzsereket nehéz helyzetbe. Az újoncszerződések mindig két évre szólnak. A csapatok opciós joggal rendelkeznek, hogy a szerződést meghosszabbítsák a harmadik és a negyedik évre, továbbá opciós joguk van az ötödik
évben,
hogy
újraszerződtessék
a
játékost,
ami
immáron
nem
számít
újoncszerződésnek. 2009-10-ben az első helyen draftolt játékos 4,152,900 dollárt keresett, második évében 4,464,400 dollárt fog kapni. Ha meghosszabbítják a szerződését a harmadik szezonra, akkor 4,775,900 dollárt fog keresni. A negyedik szezonra az előző évi fizetésének maximum 126,1%-áért szerződtethetik újra, míg ez a szám az ötödik szezonra vonatkozólag maximum 130%.
- 44 -
3.3. A Kollektív Pénzügyi szerződés egyéb pontjai Luxusadó Azokat a csapatokat, akik nagyon magas összegeket költenek a játékosok fizetésére, általában luxusadó sújtja. A CBA-ban a luxusadót egyszerűen csak adóként szokták feltüntetni. A luxusadó mértéke mindig több mint a szezonra vonatkozó fizetési sapka. A fizetési sapkával ellentétben ezt az összeget a csapatok túlléphetik, viszont cserébe adót kell fizetniük. 200910-ben ez az összeg 69,920,000 dollár volt és minden ezen felül kifizetett összeget a ligának is ki kellett fizetni. Tehát minden ezen felül elköltött dollárt duplán kellett a csapatoknak kifizetni. Letéti rendszer A letéti rendszert a fizetésekkel kapcsolatban hozták létre. Célja, hogy a fizetések és egyéb juttatások ne haladják meg a BRI egy előre meghatározott százalékát, így biztosítva a csapatok és a liga számára a nyereséges működést. Ez a szám minden szezonban 57%. Ha azonban a BRI több mint 30%-kal meghaladja a 2004-05-ös BRI értékét, akkor ez a szám 57,5%-ra változik, ha több mint 60%-kal, akkor 58%-ra. A rendszer úgy működik, hogy a fizetések egy részét egy külön erre a célra elkülönített számlára utalják, ez az arány 2009-10ben 9% volt, és ha nem lépték túl az 57%-ot a fizetések, akkor az összegeket visszautalják a játékosoknak, ha túllépték, akkor a letétbe helyezett pénzt a tulajdonosok kapják meg. Opciók A szerződések nagy részét több évre szokták megkötni. Az opció arra ad lehetőséget, hogy még egy évvel meghosszabbítsák a szerződést, mint amennyire az eredetileg szólt. Ezt minden évben július 1-jéig be kell jelentenie annak, aki élni szeretne opciós jogával. Természetesen ezt csak akkor teheti meg, ha ezt előzetesen már rögzítették a szerződésben. Háromféle opció létezik. Az első esetben a csapatnak van ilyen joga, viszont a csapat által felajánlott fizetés a plusz évben nem lehet kisebb, mint az eredetileg utolsó évi összeg. Második esetben a játékosnak is megvan ez a joga, ugyanezekkel a feltételekkel. A harmadik eset viszont nem a szerződés meghosszabbításáról, hanem annak megszűntetéséről
- 45 -
rendelkezik. Ekkor a játékosnak joga van a szerződést felmondania, viszont ezt csak a negyedik év után teheti meg, tehát alapfeltétel, hogy a szerződés legalább 5 évre szóljon. Szerződéshosszabbítás Ez annyiban tér el az opciótól, hogy ebben az esetben senki sem hív le opciót, hanem a két fél közösen dönt úgy, hogy folytatni szeretnék a közös munkát. A 4-5 éves szerződéseket a harmadik év után, a 6-7 éves szerződéseket a negyedik év után lehet meghosszabbítani. Azoknál a szerződéseknél, amik négy évnél rövidebbek, erre nincs lehetőség. Játékos csere Azok a csapatok akik a fizetési sapka alatt vannak, úgy cserélnek játékost ahogy az nekik jól esik, egészen addig amíg át nem lépik a sapka határát 100,000 dollárral. Ha egy csapat azonban már a csere előtt átlépte ezt az összeget vagy a csere folytán tenné meg azt, akkor csakis kivétel alkalmazásával cserélhet játékost. Ennek a kivételnek két fajtája létezik. Az egyidejű és a nem egyidejű csere. Az egyidejű csere során egy csapat egy vagy akár több játékost is elcserélhet más játékosokra egyidejűleg. Az elcserélt és megszerzett játékosok számának nem kell megegyeznie, ebben az esetben a fizetések összegének kell nagyjából egyenlőnek lennie. Egy csapat ekkor az elengedett játékosok fizetésének 125%-a + 100,000 dollár értékben szerezhet játékosokat. Például, ha elenged egy 5 millió dollárt érő játékost, akkor a helyére egy vagy több, de maximum 6,350,000 dollár értékben cserélhet. Egy nem egyidejű csereügyletben ezzel ellentétben egyszerre csak egy játékost lehet elcserélni egy évben. Itt az elengedett játékos fizetésének 100%-a + 100,000 dollárét lehet játékost cserélni. Például, ha egy csapat elenged egy kétmillió dollárt érő játékost, akkor előfordulhat, hogy abban az évben kap cserébe egy egymillió dollárt érő játékost, majd következő évben megszerzi a másik csapat újoncát, akinek a fizetése 1,1 millió dollár.39
39
Larry Coon, NBA Salary Cap FAQ, http://members.cox.net/lmcoon/salarycap.htm, 2010.03.11. 16:31
- 46 -
4. Fizetések elemzése regresszióval Sok mindenkiben felmerült már az a kérdés, hogy mik azok a tényezők amelyek meghatározzák egy-egy játékos fizetését. Ebben a témakörben több tanulmány is született. Ezeknek majdnem mindegyike regresszió számítással igyekszik megtalálni a választ. Ezen regresszióknak függő változója az éves fizetés, míg magyarázó változói közé tartoznak a különböző teljesítménymutatók, draft helyezések, ligában eltöltött évek, fizikai adottságok stb. Ebben a fejezetben két regresszió eredményeit fogom ismertetni. 4.1. Raymond A. Cox és James Richard Hill elemzése Cox és Hill ebben a tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az 1999-ben kiadott Kollektív Pénzügyi Szerződés mennyiben befolyásolta a szupersztár effektust. Az úgynevezett szupersztár jelenség azt jelenti, amikor egyes játékosok aránytalanul is magas összegű fizetéseket kapnak. Amikor az új szerződéssel járó fizetésemelés nincs összhangban a teljesítménybeli növekedéssel, hanem túllépi azt. Az elemzésben, a fizetésekre vonatkozó loglineáris modell és a fizetések Yule eloszlásának segítségével kimutatták, hogy a szupersztár jelenség mind az új szerződés előtt és után is jelen van. Tehát a változtatások nem szűntették meg ezt a jelenséget, de az új szerződés bizonyos elemei mindenképpen mérsékelték annak nagyságát. Amit a tanulmányból ki szeretnék emelni, az a szerzőpáros által felhasznált fizetési regresszió, amit Rosen és Macdonaldtól vettek át és így szól: Sal = α + B1Rebounds + B2Assists + B3Blocks + B4Points + B5Draft + B6Years + B7Yrssq Az egyenletben Sal jelenti a fizetések természetes alapú logaritmusát, α egy konstans, a Rebounds,
Assits,
Blocks,
Points
az
a
mérkőzésenkénti
lepattanók,
gólpasszok,
dobásblokkolások és dobott pontok. A Draft azt a számot jelöli, amelyik helyen draftolták a játékost újoncként. Minél kisebb ez az érték, az azt jelenti, hogy a játékost annál hamarabb választották ki a drafton, tehát az egyetemi vagy középiskolai bajnokságban nagyon jól teljesített és nagy tehetségnek ígérkezik. A Years a ligában eltöltött évek számát jelöli, míg a
- 47 -
Yrssq a ligában eltöltött évek négyzete. A teljesítménymutatóknál az utolsó négy év átlagát vették és így kaptak minden játékosra egy-egy adatot. Majd a kapott eredmények alapján összehasonlították a szerződés előtti és utáni szezon statisztikáit a regresszió függvény segítségével. A kapcsolat előjele várhatóan minden változónál pozitív, kivéve a Draft és a Yrssq esetén. A Yrssq koefficiense várhatóan azért negatív, mert ez a változó mutatja meg a fizetések konkavitását az évek vonatkozásában, hiszen az évek múltával a teljesítőképesség csökken a fizikai sportokban. Hiába szerez egy játékos az évek során több és több tapasztalatot, de egy bizonyos kor után az öregedésnek köszönhetően már ez sem elég a jó teljesítmény fenntartásához.
A Draft várható koefficiense is negatív, mivel az ígéretes játékosokat
hamarabb választják ki, így az alacsonyabb draftpozícióhoz magasabb fizetés dukál. A fizetések logaritmusára az új szabály bevezetése előtt, azaz a 1997-98-as idényben, 371 elemű mintából a következő egyenletet kapták: LnSal = 13,133 + 0,079Rebounds + 0,075Assists + 0,264Blocks + 0,047Points – 0,012Draft + 0,126Years – 0,008 Yrssq A t-próba szerint a lepattanó, a dobott pontok és a tapasztalati évek voltak a legszignifikánsabb változók. Ezután a fizetésekre futtatták le a regressziót, nem a logaritmusra és a következő eredményt kapták. Sal = -1057208 + 115725Rebounds + 57531Assists + 1066771Blocks + 204646Points – 7448Draft + 214892Years – 10133Yrrsq
- 48 -
Erre a regresszióra is lefuttatták a t-próbát. Ez alapján megint a dobott pontok változó volt a legszignifikánsabb. Ezt követi a sorban a blokkolások, majd a ligában eltöltött évek, a lepattanók, a gólpasszok, a draft-sorrend és utolsó helyen pedig a tapasztalati évek négyzete áll.40 A kapott eredmények elemzése után jól látható, hogy a dobott pontok az a változó, amely legjobban befolyásolja egy játékos fizetését. Ugyanakkor láthatjuk, hogy a többi teljesítménymutató is hatással van a fizetésekre. A ligában eltöltött évek négyzetének alacsony szignifikanciáját és negatív együtthatóját az magyarázza, hogy ugyan vannak olyan játékosok, akik közvetlen a középiskola után kerülnek az NBA-be és 18-19 évesen már dollármilliókat keresnek, de az ő számuk elég alacsony. Inkább az a jellemző, hogy a ligában eltöltött évek során felfelé ível a fizetés, köszönhető ez valószínűleg annak, hogy a játékosok egyre több tapasztalatot szereznek, és így jobb játékra lesznek képesek. Ugyanakkor, még a legnagyobb sztároknak is pályafutásuk vége felé csökkeni szokott a fizetésük, hiszen idősebb korban már ők sem képesek olyan teljesítményre, mint pályájuk csúcsán. Viszont azért nem keresnek sokkal kevesebbet, mert az évek során csapatuk alapemberévé váltak, nagy rutinnal rendelkeznek, a közönség is szereti őket, nem beszélve az egyéb gazdasági haszonról, amit a csapatok belőlük húznak. Ezzel ellentétben előfordulnak olyan klasszisok, akik pályájuk végén már a minimum fizetésért pattogtatnak. Rájuk jellemző az, hogy bevállalják az alacsony fizetést cserébe azért, hogy egy bajnokesélyes csapathoz tudjanak szerződni. Ilyen játékosok voltak például a szebb időket megélt Gary Payton vagy Alonzo Mourning. Taktikájuk azonban bevált, hiszen 2006-ban mindketten bajnoki győzelmet ünnepelhettek. Tehát úgy tűnik, hogy a konkavitás mindenképpen létezik a tapasztalat esetében. A Draft mutató alacsonyabb szignifikanciaszintje viszont meglepőbb, hiszen az újoncokra az jellemző, hogy akit a draft elején választanak ki, azoknak valószínűsíthető, hogy az évek során magas fizetéssel fognak rendelkezni. Az is igaz ugyanakkor, hogy több olyan játékos is van, akik nagy ígéretnek tűntek, aztán beleszürkültek a mezőnybe és egyáltalán nem nyújtanak kiemelkedő teljesítményt, mint azt anno várták tőlük. Vagyis ez a változó nem annyira jelentős, mint azt az ember elsőre gondolná.
40
Raymond A. Cox and James Richard Hill, The Effect of the New NBA Agreement on Superstar Pay, http://www.westga.edu/~bquest/2005/nba/NBA1.htm, 2010.04.13. 18:19
- 49 -
Egy érdekesség is kitűnik ebből a modellből. Mégpedig, hogy a többi változó értékének változatlansága esetén, ha egy játékos mérkőzésenkénti blokkátlaga eggyel több, akkor az majdnem ötször annyi fizetési többletet jelent, mintha valaki egy ponttal többet dob átlagban. Ennek az a magyarázata, hogy többször is előfordul a szezon során, hogy valaki 30-40 pontot dob egy meccsen, és több játékos pontátlaga is meghaladja a 30 pontot. Tehát nem olyan nehéz elérni, hogy eggyel nagyobb legyen valakinek a pontátlaga. Ugyanakkor dobásblokkolásnál elmondható, hogy a legjobb védő játékosok is maximum 2-3 blokkolást mutatnak be meccsenként, így nagyon nehéz elérni, hogy ez a mutató átlagban eggyel növekedjen. Nem véletlenül a dobásblokkolás a legalacsonyabb átlagszámú mutató. Mint azt korábban említettem, a szerzőpáros lefuttatta a regressziót az 1999-es Kollektív Pénzügyi Szerződés megkötése utáni évre is, azaz a 2000-2001 szezonra is. Céljuk az volt, hogy kiderítsék, mennyire csökkentette az új szabályozás a szupersztár jelenséget, tehát mennyire sikerült a bizonyos esetekben indokolatlanul magas fizetéseket csökkenteni. A fizetések logaritmusára illesztett regresszió a következőképpen néz ki 385 elemszámú minta esetén. LnSal = 13,061 + 0,118Rebounds + 0,143Assists + 0,320Blocks + 0,025Points – 0,072Draft + 0,210Years – 0,012Yrssq A t-próbát itt is elvégezték. Ez alapján a mutatók szignifikanciájának sorrendje a következő: legszignifikánsabb az évek, majd a gólpasszok, a lepattanók, a dobott pontok és végül a blokkolások. Természetesen, önmagukra a fizetésekre is lefuttatták a regressziót és a következő egyenletet kapták. Sal = -2139962 + 418615Rebounds + 590847Assists + 1886228Blocks + 111029Points – 12647Draft + 402680Years – 20991Yrssq Amint az látható, az új szabályzat létrejöttével jelentős mértékben megváltoztak a regresszió változóinak együtthatói. Ezt követően elvégezték a Chow tesztet is, melynek célja, hogy
- 50 -
megállapítsák, hogy két lineáris regresszió - melyek különböző adatokat használnak – azonos koefficiensekkel rendelkezik-e. A teszt szerint csak a dobott pontok, a gólpasszok és az évek mutató változott szignifikánsan.41 Azonban ha jobban megnézzük, azt látjuk, hogy mindegyik változó együtthatója a saját előjele irányába változott, kivéve a dobott pontokét. Ez jól megfigyelhető az alábbi táblázatban is: A két regresszió által kapott eredmények a 97-98-as és 00-01-es szezonra vonatkozólag 6. sz. táblázat Változók
LnSal (97-98)
Sal (97-98)
LnSal(00-01)
Sal(00-01)
Constant
13,133
-1057208,00
13,061
-2139962,00
Rebounds
0,079
115724,84
0,118
418615,12
Assists
0,075
57531,35
0,143
590847,28
Blocks
0,264
1066771,10
0,320
1886227,90
Points
0,047
204646,47
0,025
111029,47
Draft
-0,012
-7448,03
-0,072
-12646,66
Years
0,126
214892,06
0,210
402680,32
Yrssq
-0,008
-10132,84
-0,012
-20991,13
Forrás: Raymond A. Cox and James Richard Hill, The Effect of the New NBA Agreement on Superstar Pay, http://www.westga.edu/~bquest/2005/nba/NBA1.htm
A szignifikáns változásokat elemezve azt láthatjuk, hogy az évek mutató koefficiense megnőtt, ami azt bizonyítja, hogy az új szerződés utáni rendszer, ahol bevezették a minimumfizetések ligában eltöltött évek szerinti növekedését, azoknak kedvez, akik már régóta játszanak a ligában. Tehát a tapasztalatot meg kell fizetni, mint ahogy az az életben is lenni szokott. Ezzel kapcsolatosan már mellékeltem egy táblázatot (3. számú táblázat), ahol a minimum és maximum fizetésekről volt szó. Abból a táblázatból jól kivehető hogyan nőnek a fizetések azzal párhuzamosan, hogy hány évet töltött el a ligában a játékos. Mint ahogy korábban már említettem, csak a dobott pontok együtthatója csökkent, a többi mutatóé nőtt, tehát kijelenhetjük, hogy a szupersztár jelenség csökkent az új szabály bevezetésének hatására. Külön kiemelném a gólpasszok mutatót, melynek együtthatója több 41
Raymond A. Cox and James Richard Hill, The Effect of the New NBA Agreement on Superstar Pay, http://www.westga.edu/~bquest/2005/nba/NBA1.htm, 2010.04.13. 18:19
- 51 -
mint tízszeresére nőtt. Tulajdonképpen a gólpassz az az eleme a játéknak, ami megmutatja, mennyire hasznos egy játékos a csapat számára. Minél nagyobb egy játékos gólpasszátlaga, annál inkább mondható csapatjátékosnak. Tehát az új szerződés jobban kedvez a csapatjátékosoknak, mint az egyénieskedő szupersztároknak. 4.2. Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa és Maria Toshkova elemzése Egy másik tanulmány is foglalkozik a játékosok fizetésével, melynek címe a Role Players and Superstars (Kulcsjátékosok és Szupersztárok). A Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa és Maria Toshkova által publikált tanulmányban, regressziószámítás segítségével értékelik az NBA játékosok fizetését a 2000-2001-es szezonban, külön kiemelve a védő és a magas játékosokat. Majd erre a két mutatóra lefuttattak egy kvantilis regressziót, hogy megállapítsák, hogy a különböző teljesítménymutatóknak mekkora hatása van a fizetésekre attól függően, hogy a játékos az alacsony képességű, alacsony fizetésű úgynevezett „kispadot melegítő” játékosok közé vagy a jól kereső, jó képességű szupersztárok közé tartozik, esetleg a két kategória között helyezkedik el valahol. Az első becslésükben alkalmazott változók megegyeznek az előző elemzésben látottakkal. 2
Azaz itt is van egy konstans, az Exp jelöli a ligában eltöltött éveket, az Exp a ligában eltöltött évek négyzete, az Assists a gólpasszok száma, a Blocks a dobásblokkolások száma, a Rebounds a lepattanók száma, míg a Pts/Game a pontátlagot jelöli. Ezeken kívül további két teljesítménymutatót is felhasználtak, a Steals-t, ami a labdaszerzések számát jelöli és a Free throw-t, ami a büntetőszázalékot jelenti. Az érdekesség az, hogy két olyan mutatót is számításba vettek, amik nem a teljesítményt mérik. Az egyiket úgy nevezték el, hogy Big-man, azaz Magas ember, a másikat pedig Black-nek, azaz Feketének. A Big-man azt jelzi, hogy a játékos center, csatár poszton játszik-e vagy védő játékos. Tehát itt a posztra céloznak ezzel a kifejezéssel, nem a játékos magasságára, de ugyanakkor találó ez a kifejezés, mert center poszton a magas játékosok szoktak játszani, az alacsonyabb termetűek inkább a védő szerepét töltik be. A Black változó pedig azt jelöli, hogy éppen fekete vagy fehér játékosról van-e szó. Az általuk készített egyenlet a következőképpen néz ki, a 2000-2001-es szezonra, 409 elem, tehát az akkor játszó összes játékos esetén:
- 52 -
2
Sal = -1,282 + 0,313Exp – 0,014Exp + 0,071Assists + 0,151Blocks + 0,052Steals + 0,062Rebounds + 0,043Pts/Game + 0,244Free throw – 0,010Black + 0,188Big-man A t-próbát szintén lefuttatták. A kapott adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Az egyes mutatókhoz tartozó koefficiensek és t-próba eredmények 7. sz. táblázat Változók
Koefficiens
t-próba
Constant
-1,282***
(-6,74)
Exp
0,313***
(10,93)
Exp2
-0,014**
(-7,83)
Assists
0,071**
(2,43)
Blocks
0,151***
(3,63)
Steals
0,052
(,094)
Rebounds
0,062***
(2,68)
Pts/Game
0,043***
(4,09)
Free throw
0,244
(1,11)
Black
-0,010
(-0,12)
Big-man
0,188*
(1,88)
Forrás: Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa & Maria Toshkova, NBA Salaries: Role Players and Superstars, http://www.thesportjournal.org/article/nba-salaries-role-players-and-superstars
A *,**,*** mindenhol az α=10%, 5%, 1% szignifikanciaszintet jelöli.42 A t-próba eredményeit megfigyelve az derül ki, hogy a legszignifikánsabb változó a játszott évek száma, majd sorrendben következik a pontátlag, a dobásblokkolások, a lepattanók, a gólpasszok, aztán hogy magas vagy alacsony-e a játékos, a büntetőszázalék és végezetül a labdaszerzések. Látható, hogy a Black változó inszignifikáns, tehát a fekete játékosok fizetése szignifikánsan nem tér el a fehér játékosok fizetésétől. Ez is egy jó példa arra, hogy az NBAben nincs fizetési diszkrimináció.
42
Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa & Maria Toshkova, NBA Salaries: Role Players and Superstars, http://www.thesportjournal.org/article/nba-salaries-role-players-and-superstars, 2010.04.21. 19:02
- 53 -
A Big-man változó szignifikanciája azt mutatja, hogy a magasabb játékosok jobban keresnek, mint az alacsony termetűek. Természetesen ezt úgy kell értelmezni, hogy a fizetés nem a magassággal arányosan változik, hanem csakis az a meghatározó, hogy az adott játékos magas vagy alacsony. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy ha minden paraméter változatlan és a játékos a magasak csoportjába tartozik, akkor a fizetése 18,8%-kal lesz nagyobb egy évben, mint egy alacsony játékosé. Érdekesség, hogy ez az első szignifikáns mutató, ami nem a teljesítményt méri, mégis bekerült a magyarázó változók közé. Ezután a szerzők ezen az úton továbbhaladva, regressziót futtattak le külön a magas támadó és külön az alacsony védő játékosokra, ezúttal természetesen a Big-man változó figyelembe vétele nélkül. Ennek eredményeképpen mind a változók szignifikanciájában, mind az együtthatók nagyságában jelentős különbségek jelentkeztek az eredeti regresszióhoz képest. Sőt a szerzők még ettől is tovább mentek. A két csoporton belül, további 5 különböző, az éves fizetések nagysága szerinti kvantilisre is külön regresssziót futtattak le, így kapva további 10 alcsoportot. Az eredmények itt is jelentős változásokat mutattak a változók szignifikanciáiban és együtthatóiban egyaránt. Az eredmények alapján kapott táblázatok közlését nem tartom indokoltnak, inkább kiemelnék belőle néhány szerintem fontos dolgot.43 Ha jól megfigyeli az ember a kapott eredményeket, akkor több érdekességre is felfigyelhet. Ilyen például a tapasztalati évek számának koefficiense, mely mind a támadók, mind a védők esetében, azoknál a játékosoknál a legmagasabb, akik az NBA-ben középszerű fizetést kapnak, tehát többnyire közepesen teljesítő játékosokról van szó. Az együttható az eloszlás közepén található játékosoknál magas, majd az eloszlás széleihez egyre közeledve csökken. Negatív irányban a „kispadot koptató” játékosok felé, míg pozitív irányban haladva, a szupersztárok felé csökken az értéke. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a jó képességű és sokat kereső játékosoknál és a kevésbé tehetséges, kevesebb pénzért játszó játékosoknál kevésbé meghatározó az, hogy hány évet játszottak már a ligában. Az ő keresetükre nincs nagy hatással a tapasztalat, náluk inkább a képességek határozzák meg a fizetés nagyságát. Azoknál viszont akik az eloszlás közepén helyezkednek el, tehát középszerű teljesítményt nyújtanak és ebből kifolyólag közepes fizetést is kapnak, már sokkal fontosabb a tapasztalat. Minél több tapasztalattal rendelkeznek, annál nagyobb lesz az értékük és ebből kifolyólag a 43
Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa & Maria Toshkova, NBA Salaries: Role Players and Superstars, http://www.thesportjournal.org/article/nba-salaries-role-players-and-superstars, 2010.04.21. 19:02
- 54 -
fizetésük is. A lent mellékelt táblázatban ez jól látható. A védők esetében az együttható az eloszlás közepén 0,4157, a felső 10%-ban 0,2933, míg az eloszlás alsó 15%-ában 0,2941. Ugyanezek a számok a támadók esetében, 0,3255, 0,2440, 0,2360. A tapasztalati évek számára lefuttatott kvantilis regresszió eredménye védők esetén 8. sz. táblázat Kvantilisek Változó
15-ik
25-ik
50-ik
75-ik
90ik
Exp
0,2941***
0,4221***
0,4157***
0,4306***
0,2933***
(4,76)
(6,51)
(6,90)
(4,87)
(5,07)
Ehhez tartozó t-próba
Forrás: Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa & Maria Toshkova, NBA Salaries: Role Players and Superstars, http://www.thesportjournal.org/article/nba-salaries-role-players-and-superstars
A tapasztalati évek számára lefuttatott kvantilis regresszió eredménye támadók esetén 9. sz.táblázat Kvantilisek Változó
15-ik
25-ik
50-ik
75-ik
90-ik
Exp
0,2360***
0,2947***
0,3255***
0,3027***
0,2440***
(4,54)
(6,01)
(6,59)
(6,87)
(5,66)
Ehhez tartozó t-próba
Forrás: Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa & Maria Toshkova, NBA Salaries: Role Players and Superstars, http://www.thesportjournal.org/article/nba-salaries-role-players-and-superstars
A *** mindkét táblázat esetén az α=1%-os szignifikanciaszintet jelöli. Még egy dolgot fontosnak tartok kiemelni a kapott eredményekből. Azon játékosok esetében, akik a magas, támadó, de alacsony fizetésű és képességű játékosok közé tartoznak, a labdaszerzés változó inszignifikáns és az együtthatója is negatív. Érdekes módon az eloszlás közepétől az együttható pozitív, tehát minden változó változatlansága esetén eggyel több labdaszerzés, pozitívan befolyásolja a játékos értékét. Ugyanez figyelhető meg egyébként a védő játékosok esetén a lepattanó mutatónál, az alacsony képességűeknél negatív, míg a képzettebbek esetén pozitív az együttható. A negatív előjelnek az az oka, hogy a magas
- 55 -
emberek esetében sokkal többre értékelik a védekezést, ha beáll a palánk alá és megpróbálja megakadályozni a támadásokat vagy megszerezni a lepattanót ahelyett, hogy megpróbál labdát szerezni. Védő játékosok esetében pedig pont a fordítottja igaz. Náluk többre értékelik, ha a palánktól messzebb, a hárompontos vonal környékén védekeznek, és labdaszerzésekkel próbálják megakadályozni az ellenfelet a pontszerzésben, ahelyett, hogy alacsony termetűk ellenére megpróbálnának érvényesülni a palánk alatt. Ezeket a tényeket támasztja alá az is, hogy ezek a játékosok kategóriájukon belül a gyengébb képességűek közé tartoznak, így badarság is lenne tőlük elvárni, hogy center létükre labdát szerezzenek vagy védőként lepattanóhoz jussanak. Jó példaként szolgál a lengyel Marcin Gortat esete, aki az Orlando Magic játékosa és meccsenkénti pontátlaga 3,6. Az ő feladata pontosan annyi, hogy amikor a kezdőcenter, a liga egyik legjobbja, Dwight Howard a padon pihen, akkor arra a pár percre helyettesítse őt, és nagy termetével uralja a palánk alatti területet. Az alatt a pár perc alatt, amíg a pályán van, szedjen le néhány lepattanót és védekezzen. Furcsán is nézne ki, ha a palánktól távol megpróbálna állandóan labdát szerezni. Az előbb említett összefüggések az alábbi táblázatokból jól láthatók. A labdaszerzésre lefuttatott kvantilis regresszió eredménye támadók esetén 10. sz.táblázat Kvantilisek Változó
15-ik
25-ik
50-ik
75-ik
90-ik
Exp
-0,1094 *
-0,0637
0,0456
0,0447
0,0137
(-1,83)
(-1,01)
(1,28)
(1,48)
(0,42)
Ehhez tartozó t-próba
Forrás: Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa & Maria Toshkova, NBA Salaries: Role Players and Superstars, http://www.thesportjournal.org/article/nba-salaries-role-players-and-superstars
- 56 -
A lepattanókra lefuttatott kvantilis regresszió eredménye védők esetén 11. sz.táblázat Kvantilisek Változó
15-ik
25-ik
50-ik
75-ik
90-ik
Exp
-0,1458*
-0,0530
-0,0267
0,0229
0,0613
(-1,69)
(-0,57)
(-0,31)
(0,18)
(0,79)
Ehhez tartozó t-próba
Forrás: Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa & Maria Toshkova, NBA Salaries: Role Players and Superstars, http://www.thesportjournal.org/article/nba-salaries-role-players-and-superstars
A * mindkét táblázat esetén az α=10%-os szignifikanciaszintet jelöli.
- 57 -
Befejezés Bemutatva a kosárlabda történetét, láthatóvá vált, hogy hogyan lett a gyerekeknek kitalált, szabadidős tevékenységből egy mára az egész világon elterjedt és kedvelt sportág, valamint, hogy hogyan lett egy 1946-ban mindössze 10 csapatból álló ligából, mára egy jól működő, több millió nézőt csalogató, több milliárd dolláros iparág. Ahogy annak idején a spriengfield-i gyerekek, én is azért kezdtem el kosárlabdázni az általános iskolában, hogy levezessem a felesleges energiáimat. És a sportág iránt érzett szeretetem és érdeklődésem azóta is szüntelen. A kosárlabda rengeteg mindent adott nekem az életben, mind eredmények tekintetében, mind emberileg. Szerencsém volt egy olyan csapat fontos tagja lenni, mely kétszer nyert diákolimpiát és egyszer végzett harmadik helyen. Többször is részt vettem külföldi kupákon, melyek felejthetetlen élményeket hagytak bennem. Emellett sokat tanultam arról, mit is jelent a csapatszellem, milyen is a jó csapatjátékos. A kosárlabdának köszönhetően, életre szóló barátságokat kötöttem, még a főiskola keretein belül is sikerült barátokra lelnem az edzéseken. Ma már persze nem versenyszerűen űzöm ezt a sportot, inkább csak a hobbijaim egyike, de azok közül a legfontosabb. Természetesen az NBA jelenséget is hosszú évek óta nagy figyelemmel kísérem, ami ma már nem egyszerűen csak a sportról szól, hanem egy nagyon jól működő több száz millió dolláros üzleti vállalkozás. Ugyanakkor igyekeztem bemutatni azt az oldalát is, ami nem a pénzről szól. Az NBA a saját kezdeményezései révén jelentős társadalmi, szociális szerepet is betölt. Segíti a fiatalokat, gondoskodik az utánpótlásról és támogatja a szegényebb családokat. Mivel tanulmányaimat gazdasági főiskolán végzem, és ebből kifolyólag érdeklődöm is a gazdasági témák iránt, így dolgozatomban a hangsúlyt inkább az NBA gazdasági működésének, szerződtetési rendszerének bemutatására helyeztem. Kiderült, hogy a csapatoknak, amiknek franchise értékük több száz millió dollár is lehet, mennyire sok helyről származik a bevételük és mennyire összetett mind a bevételi, mind a kiadási oldaluk. A liga pénzügyi és jogi szempontból történő megközelítése során kiderült, hogy mennyire bonyolult és összetett ez a rendszer. Egy menedzsernek mennyi mindent kell figyelembe vennie egy játékos szerződtetésekor és milyen kiskapukat ajánl fel maga a rendszer vagy - 58 -
milyen korlátozások lépnek életbe attól függően, hogy hány évet játszott már a ligában a szerződtetni kívánt játékos, esetleg egy újonc játékosról van szó, akire teljesen más szabályok vonatkoznak. Ebben a fejezetben részletezem a fizetési sapka komplex szabályainak rendszerét is. Véleményem szerint a fizetési sapka megléte nagyon is jót tesz az NBA-nek. Nélküle a gazdagabb klubok felvásárolnák a sztárokat és akkor nem lenne ilyen kiegyenlített és izgalmas a mezőny. Nagyon jó ellenpélda erre az európai futball ligák esete, ahol már a FIFA is fontolgatja a sapka bevezetését. Jól látható, hogy egy klub, mint a Real Madrid - aki 250 millió eurót költött a nyáron játékosokra – mennyire tudja uralni az átigazolási piacot és ez egyértelműen rossz hatással van a játékra. Ennek ellenére a fizetési sapka csak az északamerikai professzionális ligákban és a világ néhány kevésbé fontos ligájában van jelen. Vajon érdemes lenne bevezetni ezt a rendszert az európai, orosz vagy izraeli kosárlabda ligákban is? Szerintem nem. Ezek a ligák sajnos csak az NBA árnyékában kullognak. Ha valamelyik liga bevezetné a sapkát, azzal csak hátrányba hozná magát a többi ligával szemben. Persze megvannak itt is a gazdag klubok, akik sokkal több fizetést tudnak ajánlani a játékosoknak, mint az NBA csapatok, de a játék színvonala mindenhol messze elmarad az Amerikában tapasztaltaktól. Erre egy jó példa Lebron James esete, akinek az egyik moszkvai klub 50 millió dollár körüli fizetést ajánlott évente. Ez több mint a mostani keresetének a kétszerese. Mégsem igazolt el, mert az igazi kihívás az, ha megnyeri az NBA-t, az jelenti a csúcsot, a rangot egy játékosnak. Ugyanakkor vannak olyan középszerű játékosok, akiknek igenis számít a pénz, mint például Josh Childress, aki 3 évre 30 millió dollárért igazolt Görögországba. Hazájában ennek a felét kapta volna meg körülbelül. Éppen ezért nem szabad bevezetni véleményem szerint a fizetési sapkát a többi ligában. Meg kell számukra adni az esélyt, hogy ha már úgy hozta a sors, hogy ők csak másodhegedűsek lehetnek az NBA mellett, akkor legalább a pénz legyen az a motiváló erő, aminek segítségével néha-néha le tudnak igazolni egy-egy jobb képességű játékost a tengerentúlról, és amivel még egy-két évig magukhoz tudják láncolni az NBA-be vágyó tehetségeiket. Végezetül a két elemzés feldolgozása során bebizonyosodott, hogy a játékos fizetéseket lényegében a dobott pontok határozzák meg, de olyan mutatók, mint a lepattanók, gólpasszok vagy a draft sorrend is szignifikáns kapcsolatot mutattak vele és hogy nem feltétlenül csak a teljesítménymutatók azok, amik meghatározzák a bérezést. Raymond A. Cox és James
- 59 -
Richard Hill elemzése rámutatott, hogy az 1999-es Kollektív Pénzügyi Szerződés ugyan nem szűntette meg a szupersztár jelenséget, de csökkentette az önző játékstílust és jobban támogatja a csapatjátékosokat.
„Pályafutásom során több mint kilencezer dobást elhibáztam, vesztettem csaknem háromszáz mérkőzésen. Huszonhatszor vétettem el a rám bízott, győzelemhez szükséges utolsó dobást. Újra és újra hibáztam az életemben. Ezért tudtam mindig előrelépni.” (Michael Jordan)
- 60 -
Irodalomjegyzék Folyóiratok Stephen G. Penrice, Applying Elementary Probability Theory to the NBA Draft Lottery (Elemi valószínűségszámítás alkalmazása az NBA draft sorsolására), SIAM Review, Vol. 37, No. 4, 1995, p. 599 Internetes források Kosárlabda története, http://www.kozarmislenyisasok.hu/kosarlabda-szabalyai, 2010.01.19. 14:27 Basketball, http://en.wikipedia.org/wiki/Basketball, 2010.01.19. 15:19 Kosárlabda, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kos%C3%A1rlabda, 2010.01.19. 15:25 Ro-bee, A profi kosárlabda története I. – A hőskor, http://www.sportinfo.hu/index.php?szkat=122&c=hir&id=219, 2010.01.23. 17:34 Ro-bee, A profi kosárlabda története II. – Az NBA elődei, http://www.sportinfo.hu/index.php?szkat=122&c=hir&id=220, 2010.01.23. 18:16 Ro-bee, A profi kosárlabda története III. – NBA-sztori, http://www.sportinfo.hu/index.php?szkat=122&c=hir&id=610, 2010.01.23. 18:41 NBA All-Star Game, http://hoopedia.nba.com/index.php?title=All-Star, 2010.01.27. 10:13 http://www.nba.com/nba_cares/, 2010.01.28. 17:23 Three U.S. gold medalists to lead basketball without borders 2009, http://www.nba.com/bwb/three_us_gold_medalists.html, 2010.01.28. 18:45 Sally Jenkins, History of Women’s Basketball, http://www.wnba.com/about_us/jenkins_feature.html, 2010.01.30. 11:38 History of Women’s Professional Basketball, http://www.apbr.org/women.html, 2010.01.30. 13:21 History of the WNBA, http://www.wnba.com/about_us/historyof_wnba.html, 2010.01.31. 16:21 NBA Properties, Inc., http://www.capsinfo.com/content.cfm?capsnav=nba&subnav=1, 2010.02.18. 12:28 NBA Entertainment, Inc., http://investing.businessweek.com/research/stocks/private/snapshot.asp?privcapId=5525113, 2010.02.18. 13:33 NBA TV, http://en.wikipedia.org/wiki/NBA_TV, 2010.02.20. 18:54 - 61 -
NBA Draft, http://armchairgm.wikia.com/NBA_Draft, 2010.02.22. 19:07 Territorial pick, http://en.wikipedia.org/wiki/Territorial_pick, 2010.02.24. 15:11 Evolution of the Draft and Lottery, http://www.nba.com/history/draft_evolution.html, 2010.02.24. 17:20 http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_New-York-Knicks_328815.html, 2010.03.04. 18:14 http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_Philadelphia-76ers_321387.html, 2010.03.04. 18:35 NBA Team Valuations, http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_NBATeam-Valuations_Rank.html, 2010.03.04. 18:47 http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_Milwaukee-Bucks_325937.html, 2010.03.04. 19:24 http://www.forbes.com/lists/2009/32/basketball-values-09_Los-Angeles-Lakers_320250.html, 2010.03.04. 19:29 What We Do, http://www.nbpa.org/what-we-do, 2010.03.06. 14:19 Larry Coon, NBA Salary Cap FAQ, http://members.cox.net/lmcoon/salarycap.htm, 2010.03.11. 16:31 Raymond A. Cox and James Richard Hill, The Effect of the New NBA Agreement on Superstar Pay, http://www.westga.edu/~bquest/2005/nba/NBA1.htm, 2010.04.13. 18:19 Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa & Maria Toshkova, NBA Salaries: Role Players and Superstars, http://www.thesportjournal.org/article/nba-salaries-role-players-and-superstars, 2010.04.21. 19:02
- 62 -
Táblázatok jegyzéke 1. sz. táblázat: A csapatoknak kiosztható kombinációk száma...................................... 27.o. 2. sz. táblázat: A fizetési sapka összege szezononként .................................................. 37.o. 3. sz. táblázat: Minimum fizetések................................................................................. 41.o. 4. sz. táblázat: Maximum fizetések ................................................................................ 42.o. 5. sz. táblázat: Első körben draftolt újoncok fizetései.................................................... 44.o. 6. sz. táblázat: A két regresszió által kapott eredmények a 97-98-as és 00-01-es szezonra vonatkozólag ........................................................................... 51.o. 7. sz. táblázat: Az egyes mutatókhoz tartozó koefficiensek és t-próba eredmények ..... 53.o. 8. sz. táblázat: A tapasztalati évek számára lefuttatott kvantilis regresszió eredménye védők esetén..................................................................................... 55.o. 9. sz. táblázat: A tapasztalati évek számára lefuttatott kvantilis regresszió eredménye támadók esetén................................................................................. 55.o. 10. sz. táblázat: A labdaszerzésre lefuttatott kvantilis regresszió eredménye támadók esetén ............................................................................................... 56.o. 11. sz. táblázat: A lepattanókra lefuttatott kvantilis regresszió eredménye védők esetén ...................................................................................................... 57.o.
- 63 -