Az európai betegbiztonsági oktatással és képzéssel kapcsolatos főbb megállapítások és ajánlások Az Európai Bizottság betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoportján belüli, betegbiztonsági oktatásért és képzésért felelős alcsoport munkája A jelentés a programok, modulok, tanfolyamok, műhelymunkák, rendszerek és szemináriumok elemzését tartalmazza, ahogyan azokat az Európai Bizottság betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoportjának tagjai feladatuk végzése során biztosították a munkacsoport betegbiztonsági oktatásért és képzésért felelős alcsoportjának koordinálása mellett. A bejelentett kezdeményezéseket különböző szinteken (helyi, regionális, nemzeti, egyéb) alkalmazzák, azok a biztonságos ellátás különböző koncepcióira összpontosítanak, és a tanulók különféle típusaira irányulnak. Ily módon inkább a lakosság, az oktatási környezet és a szakpolitikai döntéshozók tájékoztatására szolgálnak, semmint befolyásolásra vagy jó példaként való bemutatásra. Minden kezdeményezést a nemzeti viszonyokhoz, elvárásokhoz és finanszírozáshoz kell igazítani. Oldal: | 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4.
HÁTTÉR............................................................................................................................. 3 A MÓDSZER...................................................................................................................... 4 A BETEGBIZTONSÁGI OKTATÁS ÉS KÉPZÉS CÉLJA ÉS SZEREPE ...................... 5 OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI PROGRAMOK SZERVEZÉSE EURÓPÁBAN .................... 7 4.1. Felelősségvállalás és irányítás......................................................................................... 7 4.2. Nemzeti előírások.......................................................................................................... 10 4.3. A betegbiztonsági oktatás jellege.................................................................................. 13 4.4. Célközönség .................................................................................................................. 14 4.5. Oktatói kapacitások ....................................................................................................... 15 4.6. Szervezés....................................................................................................................... 16 4.7. Értékelés ........................................................................................................................ 16 5. TARTALOM .................................................................................................................... 16 5.1. Főbb tanulási eredmények............................................................................................. 19 6. KAPCSOLÓDÓ OKTATÁSI MÓDSZEREK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ........................ 20 6.1. Példa Németországból................................................................................................... 23 6.2. Példa Dániából (1)......................................................................................................... 24 6.3. Példa Dániából (2)......................................................................................................... 26 6.4. Példa Spanyolországból ................................................................................................ 27 6.5. Példa Az Egészségügyi Ellátás Minőségéért Nemzetközi Társaságtól (ISQua)........... 28 7. A MEGVALÓSÍTÁS AKADÁLYAI............................................................................... 31 8. A MEGVALÓSÍTÁS SIKERTÉNYEZŐI ....................................................................... 32 9. AJÁNLÁSOK ................................................................................................................... 36 Mellékletek............................................................................................................................... 37 1. melléklet: Űrlap................................................................................................................ 37 2. melléklet: Glosszárium..................................................................................................... 41 Táblázatok ................................................................................................................................ 44 1. táblázat: Az oktatási tevékenységek válaszadók által beküldött példái ........................... 44 2. táblázat: Szervező testületek szintje ................................................................................. 60 3. táblázat: Az oktatás, képzés típusa ................................................................................... 61 4. táblázat: Célközönség....................................................................................................... 62 5. táblázat: Oktatói kapacitások, képzés és érdeklődés ........................................................ 64 6. táblázat: Tanítási módszer, időtartam és a részvételből származó képesítés ................... 66 7. táblázat: Az oktatási program és a résztvevőknek adott képesítés értékelése.................. 72 8. táblázat: A megvalósítás akadályai .................................................................................. 75
Oldal: | 2
1. HÁTTÉR 2013-ban a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoport1 a betegbiztonsági oktatással és képzéssel kapcsolatos ajánlások kidolgozását kezdeményezte. Ezt a döntést az vezérelte, hogy a tagállamok csak csekély mértékben tettek eleget a 2009/C 151/01 tanácsi ajánlásban2 leírt követelményeknek. Az ajánlás céljai szerint a tagállamok feladata: Az egészségügyi dolgozók – megfelelő szinten folytatott – betegbiztonsági oktatásának és képzésének támogatása az alábbiak révén: a) valamennyi egészségügyi szakember, egyéb egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi létesítmények érintett vezetői és adminisztratív személyzete számára multidiszciplináris betegbiztonsági oktatás és képzés ösztönzése; b) a betegbiztonság témakörének beépítése a képesítés megszerzésére irányuló, illetve a posztgraduális oktatási programba, valamint az egészségügyi szakemberek munkahelyi képzésébe és folyamatos szakmai továbbképzésébe; c) a betegbiztonság terén az alapvető kompetenciák, nevezetesen a biztonságosabb ellátáshoz szükséges alapismeretek, alapvető hozzáállás és készségek fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata annak érdekében, hogy ezeket megismertessék valamennyi egészségügyi dolgozóval, valamint az érintett vezetőkkel és adminisztratívszemélyzettel; d) valamennyi egészségügyi dolgozó tájékoztatása a betegbiztonsági előírásokról, a műhibák és a károsodás előfordulásának csökkentését vagy megelőzését szolgáló, érvényben lévő kockázatcsökkentő és biztonsági intézkedésekről – ideértve a legjobb gyakorlatokat is –, valamint a dolgozók szerepvállalásának szorgalmazása; e) az egészségügyi szakmai oktatásban részt vevő szervezetekkel való együttműködés annak biztosítása érdekében, hogy a betegbiztonság kellő helyet kapjon a felsőoktatási intézmények tanterveiben, valamint az egészségügyi szakemberek folyamatos oktatásában és képzésében, ideértve az ahhoz szükséges készségek kialakítását is, hogy a betegbiztonságnak a rendszer megváltoztatásán keresztül történő javításához szükséges viselkedéses változások irányíthatók legyenek és bekövetkezzenek.. Az Európai Bizottságnak a tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló 2012. évi jelentése3 szerint az ajánlás által célul kitűzött területek közül az oktatási és képzési intézkedések végrehajtásában mutatkozik a legnagyobb elmaradás, a betegek felelősségvállalásának ösztönzésével és a nemkívánatos eseményekre vonatkozó jelentéstételi és tanulási rendszerek létrehozásával együtt. Ez a dokumentum ajánlások formájában iránymutatást ad a tagállamoknak az egészségügyi szakembereket és vezetőket célzó betegbiztonsági oktatás és képzés bevezetéséhez és végrehajtásához, összhangban a 2009. évi tanácsi ajánlás követelményeivel. Az ajánlások számba veszik a betegbiztonsági oktatás és képzés terén bejelentett kezdeményezéseket, amelyeket 27 európai ország (26 uniós tagállam és Norvégia) és kilenc európai szakmai szövetség (NGO) példáival és tapasztalataival illusztrálnak, és amelyek az Európai Unió betegbiztonsági hálózati projektjének (EUNetPaS4) oktatási munkacsoportja által végzett munka során szerzett tapasztalatokon alapulnak, és figyelembe veszik a WHO több szakterületet felölelő betegbiztonsági tantervre vonatkozó útmutatóját.
1
http://ec.europa.eu/health/patient_safety/policy/index_hu.htm http://ec.europa.eu/health/patient_safety/docs/council_2009_hu.pdf 3 http://ec.europa.eu/health/patient_safety/docs/council_2009_report_hu.pdf 4 http://ns208606.ovh.net/~extranet/ 2
Oldal: | 3
Az ajánlások ismertetik a bejelentett oktatás és képzési tevékenység során szerzett tapasztalatokat és felsorolják a végrehajtásához szükséges tényezőket – ez a rész a megállapodás szerinti, a mellékelt űrlapon meghatározott jellemzőkre épül.
2. A MÓDSZER A jelentés több szakaszban készült, a következő szakértők iránymutatása mellett: Prof. Cordula Wagner, NL Prof. Doris Østergaard, DK Prof. Brian Capstick, UK. A munka az európai betegbiztonsági oktatás és képzés terén lezajlott közelmúltbéli tevékenységek és bevált gyakorlatok példáinak feltérképezésével kezdődött. Ebből a célból egy űrlaptervezet került kiküldésre az oktatásról és képzésről szóló jelentéstételhez, illetve az oktatási és képzési alcsoport általi véleményezésre. Az alcsoport észrevételeit is figyelembe vevő módosított változat ezután nemcsak az oktatási és képzési alcsoportnak, hanem a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoport más tagjainak is kiküldésre került. A válaszok megvitatására 2013. október 29-én egy telekonferencia keretében került sor, és azokat a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoport 2013. november 4-i ülésén mutatták be. A munka eredményeit az alcsoport február 13-i ülésén vitatták meg, a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoportnak pedig a 2014. február 14-i és március 13-i ülésen mutatták be. A betegbiztonsági oktatással és képzéssel kapcsolatos módszerek gazdag tárházát 27 ország (26 tagállam és Norvégia) és kilenc európai szakmai szövetség osztotta meg egymással. Ezzel együtt látni kell, hogy a jelentés nem mutatja be az európai betegbiztonsággal kapcsolatos oktatási és képzési tevékenységek teljes spektrumát. A betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoport ülésein elhangzottak alapján döntést hoztak a jelentésben foglalt tevékenységek/kezdeményezések típusairól és kategóriáiról, nevezetesen arról, hogy fel kell-e sorolni az alap- és kórházi ellátáshoz kapcsolódó munkahelyi képzéseket, a fogorvosi gyakorlatot és a folyamatos szakmai továbbképzést, feltételezve, hogy az infekciókontrollal, a biztonságos gyógyszerezéssel, az újraélesztéssel, az agresszióval és az eleséssel kapcsolatos képzéseket a tagállamok és Európa belső oktatási rendszerei keretében rendszeresen biztosítanak több szakmát felölelő munkahelyi hallgatóságok részére. Ennek eredményeképpen az a döntés született, hogy a tagállamok és szakmai szövetségek által nyújtott, szervezeten belüli képzési tevékenységek bizonyos eredményeit megtartják a csatolt táblázatokban a tevékenységek által lefedett területek illusztrálására és a jelentéshez hozzájáruló felek elismeréseképpen. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a képzések szabályozottságának hiánya miatt magukat az ajánlásban szereplő képzési tevékenységeket nem támogatjuk. Alapelv: A jelentésnek nem célja, hogy a teljesség igényével mutassa be az Európában zajló betegbiztonsági oktatási és képzési tevékenységeket/kezdeményezéseket, csupán gyakorlati megoldásokat ismertet a tanácsi ajánlás pontjainak végrehajtására, és ezeket a jelentésben szereplő példákkal, valamint helyes gyakorlatokat bemutató példákkal illusztrálja az európai országok Oldal: | 4
betegbiztonsági oktatási és/vagy képzési rendszeréből. Ide tartoznak a felsőoktatási tantervek keretében kínált oktatási és képzési tevékenységek/kezdeményezések, a különféle szervezetek által kínált formális és informális folyamatos szakmai továbbképzések, valamint az egészségügy keretein belül kínált tevékenységek. Ezen túlmenően a jelentés olyan témákat is érint, mint az oktatási tevékenységek végzéséhez szükséges szervezeti/intézményi erőforrások, az oktatói kapacitások, a hallgatókra mint a jövő egészségügyi szakembereire való összpontosítás fontossága, az egészségügyi vezetők és szakemberek képzésének mint az egész életen át tartó tanulás lehetőségének a hangsúlyozása, a betegek bevonása (pl. miként használhatók fel a betegek tapasztalatai és történetei oktatási eszközként), a szakmai csoportok, valamint a szakemberek és a betegek közötti kommunikáció, valamint az olyan értékek, mint az elszámoltathatóság vagy az együttérzés.
3. A BETEGBIZTONSÁGI OKTATÁS ÉS KÉPZÉS CÉLJA ÉS SZEREPE Az egészségügyi szakemberek – köztük az orvosok, fogorvosok, nővérek, szülésznők és gyógyszerészek – kiterjedt tanulmányokat folytatnak azért, hogy aztán betegeket diagnosztizálhassanak, kezelhessenek és ápolhassanak. E szakemberek alapképzése a betegbiztonságot érintő tartalom tekintetében az európai országokban részben hasonló, és ösztönzi a külföldön tanuló szakemberek közötti eszmecserét, valamint lehetővé teszi a más tagállamba költöző szakemberek képzettségének automatikus elismerését. Jelenleg kevés információ áll rendelkezésre a szakembereknek az alapképzés, illetve a későbbi továbbképzés során nyújtott betegbiztonsági oktatásról. A betegbiztonsági oktatás az ismeretek, attitűdök és készségek megszerzésére összpontosít, így mozdítva elő a viselkedésmód megváltozását és ezáltal a biztonságosabb ellátást. A betegbiztonsági alapelvek nem szakmai jellegű, nem szakterületfüggő készségeket is magukban foglalnak, amelyek így minden egészségügyi szakemberre vonatkoznak, bár az átadott tudás időnként a szakemberek specializációjához kapcsolódik. Néhány példa a betegbiztonsághoz kapcsolódó oktatási témákra: váratlan események jelzése, az emberi tényezők fejlesztése, valamint az egészségügyi szakemberek közötti, illetve a betegek felé történő információátadás (Jansma, 20115). A váratlan események bejelentése az olyan magas kockázatú ágazatokra jellemző, mint a légi közlekedés vagy a petrolkémiai ipar. A jelentéstételi rendszerek hatékonysága olyan egészségügyi szakembereken alapul, akik felismerik a kockázatos szituációkat, tisztában vannak a jelentéstétel és a váratlan eseményekből levont tanulságok jelentőségével, és tudják, hogy kinek kell jelenteni a rendszerben fellépő váratlan eseményeket. Az oktatás sokat segíthet e feltételek teljesítésében és az aktív jelentéstételi kultúra megvalósításában. Az emberi tényezőkkel foglalkozó tudomány által vizsgált emberi esendőség szintén fontos, az egészségügyi szakemberek által megismerendő téma, ám az gyakran nem képezi az alapképzés és a tanterv részét. A betegekkel folytatott kommunikáció egyes tematikákban szerepel, az egészségügyi szakemberek közötti kommunikáció, illetve a kommunikációs hibák mögött rejlő okok és a nem kielégítő multidiszciplináris együttműködés azonban még nem része a normál tanterveknek.
5
Jansma JD, Wagner C, Bijnen AB. A patient safety curriculum for medical residents based on the perspectives of residents and supervisors. (Betegbiztonsági tanterv rezidensek számára a rezidensek és felügyelők szempontjai alapján.) Journal of Patient Safety 2011, 7(2), 99–105. o.
Oldal: | 5
A multidiszciplináris együttműködés számos elemből áll és különleges figyelmet igényel a betegbiztonsági oktatásban (Jansma, 20116): •
Légy csapatjátékos, saját munkakörnyezeteden kívül is.
•
Vond be a betegeket és gondozóikat aktívan az ápolói csapatba, és számíts rájuk a biztonságos ellátás megvalósításában.
•
Szólalj fel.
•
Vitassátok meg a konfliktusokat.
•
Aknázd ki a csapatodban rejlő képességeket.
•
Vegyél részt a feladatok koordinálásában és a csapaton belüli kommunikációban.
•
Vállalj eseti vezető szerepet, vagy bátoríts másokat erre, hierarchiától függetlenül.
•
Használd fel a csapat és a környezet erőforrásait (információk, csapattagok, beteg, orvostechnikai eszközök és támogató szolgáltatások) a biztonságos és hatékony munkavégzéshez .
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) útmutatót dolgozott ki a betegbiztonsági tantervek kialakításához: http://www.who.int/patientsafety/education/curriculum/tools-download/en/index.html (szakmaközi kiadás). Az útmutató célja, hogy az abban leírtakat beépítsék a meglévő egészségügyi oktatási tantervekbe, ám a végrehajtása akadályokba ütközik. Az útmutató 11 témát ölel fel (1. szövegdoboz) a betegbiztonsági oktatás területén. Az oktatóknak számos oktatási megközelítést mutat be, így az előadást, a kiscsoportos tanulást, az adott esetre épülő beszélgetéseket, a szerepjátékot és a szimulációt.
1. szövegdoboz 1. téma: Mi a betegbiztonság? 2. téma: Miért fontos az emberi tényező figyelembevétele a betegbiztonságban? 3. téma: A rendszerek, valamint a komplexitás beteggondozásra kifejtett hatásának megértése 4. téma: Az eredményes csapatjátékos. 5. téma: Hogyan tanuljunk a hibákból a kedvezőtlen következmények megelőzésére? 6. téma: A klinikai kockázatok megértése és kezelése. 7. téma: Eredményesebb ápolás minőségfejlesztési módszerekkel. 8. téma: A betegek és a gondozók bevonása. 9. téma: Fertőzésmegelőzés és infekciókontroll. 6
Jansma JD. Patient safety education for medical residents. (A betegbiztonság oktatása rezidensek számára.) Doktori értekezés. Amsterdam, VUmc, 2011
Oldal: | 6
10. téma: Betegbiztonság és invazív eljárások. 11. téma: A gyógyszeres kezelés biztonságának fokozása
4. OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI PROGRAMOK SZERVEZÉSE EURÓPÁBAN 4.1. Felelősségvállalás és irányítás Az oktatási és képzési alcsoport tagjai és a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoport egyéb tagjai ismertették azokat a szereplőket, akik az egyetemi/főiskolai hallgatók, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi vezetők oktatásáért és képzéséért elsősorban felelősek. A következő válaszlehetőségek voltak: • • • • • •
Egészségügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, közigazgatási egységek, pl. régiók , tudományos orvosi társaságok, egészségügyi szervezetek, egyéb (kérjük, nevezze meg).
A legtöbb bejelentett uniós oktatási és képzési tevékenységet nemzeti (minisztériumok, egyetemek és egészségügyi/szakmai szövetségek) és helyi (egészségügyi szervezetek) szinten szervezik. Egyes tagállamokban és Norvégiában a régiók mint közigazgatási egységek felelnek posztgraduális képzésért és a továbbképzésért (a melléklet 2. táblázata). A nemzeti szintű betegbiztonsági oktatást általában az egészségügyi és oktatási minisztériumok, az egyetemek, egészségügyi főiskolák, nemzeti intézetek, szakmai szövetségek, nemzeti minőségügyi és betegbiztonsági ügynökségek, nemzeti akkreditációs szervek, tudományos orvosi és ápolói társaságok és egyesületek, valamint tanácsadó szervezetek nyújtják. A helyi szintű képzés a szervezeten belüli oktatási rendszerekhez kapcsolódik a kórházakban és más egészségügyi szervezetekben, intézményekben. Az alábbi 2. szövegdoboz részletesebb információkat és megjegyzéseket tartalmaz az irányítással és a felelősségvállalással kapcsolatban. 2. szövegdoboz Ausztria: minden fenti intézménynek (Egészségügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium), közigazgatási egységnek, pl. régiónak, tudományos orvosi társaságnak, egészségügyi szervezetnek van felelőssége, továbbá az egyetemeknek is, amelyek bizonyos autonómiával bírnak tantervük alakításában. Az Egészségügyi Minisztérium biztosítja a jogi keretet az orvosok és más egészségügyi dolgozók oktatásához. Az egészségügyi vezetők nem tartoznak az Egészségügyi Minisztérium feladatköréhez. Belgium: a szövetségi (nemzeti) kormány dönt az alapvető tartalomról, ugyanakkor a régiók/közösségek szervezik meg és irányítják a különböző programokat az egyetemeken és a felsőoktatási intézményekben (ápolás stb.). Bulgária: az egészségügyi szakemberek oktatásáért az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és az egészségügyi szervezetek felelnek helyi szinten. Oldal: | 7
Ciprus: Az Oktatási Minisztérium felel a képesítés megszerzésére irányuló oktatásért; az egészségügyi szakemberek és egészségügyi vezetők esetében a felelősséget az Egészségügyi Minisztérium, valamint a tudományos társaságok, egészségügyi szakmai szövetségek és a szabályozó szervek viselik Dánia: Az egyetemek és az orvosi karok felelősek a képesítés megszerzésére irányuló oktatásért (a betegbiztonság területén is), míg az egészségügyi szakemberek képzése a Nemzeti Egészségügyi Testület, a régiók és az egészségügyi szervezetek felelősségi köre. A szakorvosok képzésének feladatköre megoszlik a régiók, a szakemberek és a közigazgatási szervek között. Egyesült Királyság: A felelősséget az Egészségügyi Minisztérium, a közigazgatási egységek, a tudományos orvosi társaságok, az egészségügyi szervezetek és mások viselik. Orvostanhallgatók és orvos gyakornokok: az Általános Orvosi Tanács (GMC) ötévente kiad egy dokumentumot „Tomorrow’s Doctors” (A jövő orvosai) címmel, amely meghatározza, hogy az orvosoknak mely tanulási eredményeket kell felmutatniuk a praktizáláshoz. Ezeket minden orvosi iskola felhasználja saját tantervének kidolgozásához. Szakorvosok/konzulensek: Királyi Kollégiumuk (szabályozó szerv) ötévente kiad egy specializált tantervet – erre nem egyszerre, hanem lépcsőzetes rendszerben kerül sor. Ezeket részben a Királyi Kollégiumok, részben más szervezetek készítik el, ám az utóbbiakat a Királyi Kollégiumnak akkreditálnia kell. Ápolók és egészségügyi szakmai munkatársak (AHP): hasonló – szabályozó szervük tanulási eredményeket ad ki, a szolgáltatók pedig ezeket megtestesítő tanterveket dolgoznak ki. Vezetők: sokkal inkább ad hoc jellegű. Bevezető képzés az NHS-be felvett pályakezdőknek – egyes vezetők olyan klinikai orvosok, akik elhagyták klinikai területüket – ezért a képzésért viselt felelősségük változó. Észtország: Oktatási Minisztérium, egészségügyi szervezetek Finnország: Az Egészségügyi Minisztérium felel az orvosok és fogorvosok posztgraduális oktatásáért, az Oktatási Minisztérium a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányokért, a közigazgatási egységek, pl. a régiók, valamint a tudományos orvosi társaságok pedig a folyamatos szakmai továbbképzésért. Franciaország: A Felsőoktatási Minisztérium feladatkörét képezi az orvosok, gyógyszerészek, fogorvosok és szülésznők oktatása. Az Egészségügyi Minisztérium felel az egyéb egészségügyi szakemberekért (ideértve a műszaki és vezetői feladatköröket is). Az egyéb szervek is együttműködnek, köztük a Nemzeti Egészségügyi Hatósággal. Horvátország: Tudományos, Oktatási és Sportminisztérium, tudományos orvosi társaságok (egészségügyi szakembereknek szervezett képzés), egészségügyi szervezetek, valamint orvosi, ápolói és szülésznői kamarák. Ezenkívül az Egészségügyi és Szociális Jóléti Minőségügyi és Akkreditációs Ügynökség is felel a betegbiztonsági oktatásért és képzésért. Magyarország: A felelősséget az Emberi Erőforrások Minisztériuma viseli (ide tartozik a képesítés megszerzésére irányuló oktatásért felelős felsőoktatási államtitkár és az egészségügyi szakemberek és vezetők képzéséért felelős egészségügyi államtitkár is). Németország: Az egyetemi/főiskolai hallgatók (orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és fizioterapeuták) oktatásáért és képzéséért az Egészségügyi Minisztérium visel felelősséget. Ugyancsak Oldal: | 8
elsősorban az Egészségügyi Minisztérium feladatköre az ápolók és szülésznők oktatása és képzése. Ők egyfajta szakképzésben vesznek részt ápolóképző iskolákban. Olaszország: Az Oktatásügyi Minisztérium és az egyetemek felelnek a képesítés megszerzésére irányuló oktatásért és képzésért. Az egyetemi diploma megszerzése után minden egészségügyi szakembernek kötelező részt venni egy továbbképzési programon, amelynek során évente meghatározott számú kreditpontot kapnak nemzeti, regionális és helyi szinten meghatározott témakörökben; az egyik ilyen témakör a betegbiztonság. Tavaly óta az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzi, hogy hány tanfolyamot szerveznek e témakörök szerint; ezek egy része a betegbiztonság területéhez kapcsolódik. Lengyelország: Általánosságban az Egészségügyi Minisztérium felelős, továbbá a képesítés megszerzésére irányuló programokban az egyetemek. A Posztgraduális Egészségügyi Oktatási Központ (CMKP) felel a posztgraduális képzésért és az egész életen át tartó tanulásért. A betegbiztonsággal egyelőre nem foglalkoznak külön modulok valamennyi oktatási és képzési szinten. Lettország: Az egyetemi/főiskolai hallgatók, egészségügyi szakemberek és egészségügyi vezetők orvosi képzéséért az Egészségügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium felel. Az egyetemek felelnek a képesítés megszerzésére irányuló oktatási és képzési folyamatért. Málta: A posztgraduális képzési programok kapcsán a felelősség megoszlik az Egészségügyi Minisztérium, a tudományos orvosi társaságok, az egészségügyi szervezetek és az egyetemek között. Norvégia: Az egészségügyi szakemberek oktatásáért és képzéséért az Oktatási és Kutatási Minisztérium felel. Az oktatási rendszer nemrégiben változásokon ment keresztül. Az Egészségügyi Igazgatóság felügyeli a szakorvosi képzés struktúráját és tartalmát, valószínűleg ennek részét fogja képezni a betegbiztonság is. Ma a betegbiztonság a négy orvosi iskola közül egyben kötelező tantárgy (Oslói Egyetem). Létezik egy ötéves nemzeti betegbiztonsági program is, amely a minőségfejlesztésre is kiterjed, és amelynek a középpontjában az egészségügyi ellátáson belüli betegbiztonság áll. Románia: Az egyetemi/főiskolai hallgatókért az Oktatási Minisztérium felel; az egészségügyi szakemberek és egészségügyi vezetők az Egészségügyi Minisztérium és a tudományos orvosi társaságok felelősségi körébe tartoznak. Spanyolország: Az Oktatásügyi Minisztérium felel az egészségügyi szakemberek képesítés megszerzésére irányuló oktatásáért. Az Egészségügyi Minisztérium (bizonyos területeken) és a régiók felelősek az egészségügyi szakemberek továbbképzéséért. Svédország: A felsőoktatásért a képesítés megszerzésére irányuló és a posztgraduális oktatás terén egyaránt az állam felel. Az oktatási intézmények ugyanakkor viszonylag nagy önállósággal bírnak tanterveik kidolgozásában, feltéve, hogy teljesítik a felsőoktatási rendeletben (az egyes szintekhez) meghatározott általános követelményeket. Számos orvosi és ápolóképző iskola működik. A svéd egészségügyben az egészségügyi szolgáltató felel a szakmai továbbképzésért. Svédországban 21 független megyei tanács/régió működik, amelyek finanszírozzák és szervezik az egészségügyet, az egészségügyi magánszolgáltatókra is kiterjedően. A fentiek miatt igen bonyolult bemutatni az egészségügyi szakemberek és hallgatók különböző kategóriái számára nyújtott betegbiztonsági oktatást és képzést. Az alábbi válaszok értelmezésekor figyelembe kell venni a téma szerteágazó jellegét, és azok csak általános ismertetésnek és példának tekintendők. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium a Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Hivatalon keresztül előírásokat bocsát ki az egészségügyi dolgozók részére. Oldal: | 9
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium felel a képesítés megszerzésére irányuló oktatásban és ápolóképző iskolákban tanuló hallgatók oktatásáért. A betegbiztonság területén nincs hivatalos nemzeti tanterv a hallgatók különböző kategóriáira vonatkozóan. Ugyanakkor minden orvosi és ápolóképző iskola tananyagában szerepel a betegbiztonság, igaz, a témakör oktatásának módja más és más. Közigazgatási egységek, pl. régiók: az egészségügyi ellátásért viselt megyei tanácsi felelősségnek részét képezi a betegbiztonság szavatolása és az egészségügyi alkalmazottak szakmai továbbképzése. Tudományos orvosi társaságok: A Svéd Orvosi Társaság és a Svéd Ápolói Társaság együttműködést kezdeményezett az egészségüggyel kapcsolatos alapkompetenciák kapcsán. Meghatározták a csapatmunkához és a fejlesztési munkához szükséges alapkompetenciákat. A betegbiztonsághoz és a betegközpontú ellátáshoz szükséges alapkompetenciákat 2014 folyamán fogják meghatározni. Az egészségügyi szervezetek is nyújtanak képzési tevékenységeket munkatársaik számára. Szlovákia: Az Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztérium felel az egyetemeken és főiskolákon zajló felsőoktatásban részt vevő egészségügyi szakemberek oktatásáért. Az egészségügyi ellátásban érvényesülő betegbiztonság kifejezetten részét képezi néhány választható, gyakorlati készségekre irányuló tartárgynak; ilyen például a fertőzésmegelőzés és infekciókontroll, az egészségügyi ellátásban használt minőségfejlesztő eszközök, az ápolásra is kiterjedően, az invazív eljárások és gyakorlatok kockázatai, a gyógyszerek mellékhatásai. Az Egészségügyi Minisztérium felel a betegbiztonsággal kapcsolatos, a képesítés megszerzésére irányuló oktatásért. Az egészségügy biztonsága és minősége részét képezi a specializált tanulmányi programok minimális követelményeit, a tanúsítási programok minimális követelményeit és a továbbképzési programok minimális követelményeit meghatározó, módosított 12422/2010-OL számú egészségügyi minisztériumi rendeletben közzétett minimális oktatási szabványnak. A betegbiztonságra nem vonatkozik külön nemzeti tanterv. Az egészségügyi ágazat szakmai szervezetei foglalkoznak ezzel a kérdéssel a folyamatos, egész életen át tartó tanulás összefüggésében.
4.2. Nemzeti előírások A nemzeti jogszabályok és előírások nem foglalkoznak közvetlenül a betegbiztonsággal kapcsolatos oktatási és képzési tevékenységekkel, ám kapcsolódó fogalmak és témakörök gyakran jelennek meg elszórva a tagállamok különböző normatív aktusaiban és előírásaiban. Ezek többnyire a minőséghez mint olyanhoz és az infekciókontrollhoz kapcsolódnak. Háttérvitaanyag: Felvetődött a kérdés, hogy a tagállamoknak szükségük van-e nemzeti jogszabályokra a betegbiztonsági oktatás és képzés létrehozásához és kidolgozásához, illetve hogy ezt egyáltalán kell-e törvényi úton szabályozni. Hiszen itt másról van szó, mint a tantervek megváltoztatásáról. Dániában és néhány más országban a betegbiztonság területe hozzátartozik néhány szakágazat specializációjához. A 3. szövegdoboz részletes információkat tartalmaz a betegbiztonsági programok nemzeti előírásaival kapcsolatban. 3. szövegdoboz A betegbiztonsági oktatást és képzést nemzeti jogszabályok és előírások szabályozzák? IGEN:
Oldal: | 10
Ausztria: (Az oktatás és a képzés az Egészségügyi Minisztérium kompetenciája és szabályozás alatt áll). Egyesült Királyság (Szakterületenként változó – bizonyos mutatók minden tantervben megtalálhatók, a mértékben és a részletességben azonban eltérések mutatkoznak). Franciaország: (Az oktatás és a képzés a Felsőoktatási Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium kompetenciája, és a betegbiztonsági és ellátásminőségi oktatás szabályozás alatt áll). Németország: Mintegy 20 egészségügyi szakma – egyebek mellett az orvosok (orvosi alapképzés), fogorvosok, gyógyszerészek, ápolók és szülésznők – betegbiztonsági oktatását és képzését nemzeti jogszabályok és előírások szabályozzák. Minden más egészségügyi szakma – egyebek mellett a szakorvosok (orvosi szakképzés) – esetében a betegbiztonsági oktatást és képzést a 16 német „Bundesland” (szövetségi állam) jogszabályai és előírásai szabályozzák. Svédország A betegbiztonsági (2010:659) törvény egyértelműen tartalmazza, hogy az egészségügyi szolgáltatók felelősséget viselnek a betegbiztonságért. Szlovákia: A betegbiztonsági oktatás részben szerepel a specializált tanulmányi programok minimális követelményeit, a tanúsítási programok minimális követelményeit és a továbbképzési programok minimális követelményeit meghatározó, módosított 12422/2010-OL számú egészségügyi minisztériumi rendelettel kiadott több posztgraduális tantervben. A betegbiztonsággal kapcsolatos témakörök szerepelnek a képesítés megszerzésére irányuló oktatásban is az orvosi hivatás gyakorlásához szükséges kompetenciáról szóló 296/210. számú kormányrendelet szabályozásának megfelelően. NEM: Belgium (A betegbiztonság nem szerepel konkrétan az orvosok és ápolók tantervében. A szövetségi egészségügyi közszolgálat ugyanakkor kidolgozott egy nemzeti iránymutató programot a betegbiztonsághoz kapcsolódó témákban. A program az alapvető betegbiztonsági ismeretekre (például kiváltó okok azonosítását célzó elemzés és hibamód- és hatáselemzés), valamint a minőségről és a betegbiztonságról szóló második többéves programhoz (2013–2017) kapcsolódó konkrétabb témákra vonatkozó műhelymunkából áll, ideértve a magas kockázatú gyógyszeres kezelést, a biztonságos sebészetet, a betegek azonosítását, a szabadságelvonást, a betegek és a család tudatosságának növelését és az integrált ellátást. E tevékenységekhez szoros együttműködést hoztak létre nyolc belga egyetemmel). Bulgária (A betegbiztonsági oktatás és képzés egyes elemei elszórtan megtalálhatók számos normatív aktusban és programban, ugyanakkor nincs egyetlen konkrét, kifejezetten a betegbiztonsági oktatással és képzéssel foglalkozó dokumentum). Ciprus (Részben: a betegbiztonsági oktatásról említést tesznek „az ápolókról és szülésznőkről szóló 1988–2012. évi törvény” előírásai. Az előírások egyértelműen tartalmazzák, hogy az ápolóknak és szülésznőknek rendelkezniük kell a betegbiztonság fenntartásához szükséges ismeretekkel. Ugyanez a törvény előírja az ápolók és szülésznők működési engedélyének négyévenkénti megújítását. Ez biztosítja a folyamatos szakmai továbbképzést, amelynek végső célja a betegbiztonság szavatolása). Dánia (2015-től a betegbiztonság az orvostanhallgatók tantervének részét képezi az egyik dán egyetemen. A szakorvosi képzésben az orvosok hét szerepkörével foglalkozunk (a Can Med szerepkörök módosítása). E szerepkörök közé tartozik a munkatársi, kommunikátori, vezetői és szakmai szerepkör. A szerepkörök a betegbiztonságra is kiterjednek, és a nem szakmai ismeretek ezekbe a szerepkörökbe vannak beágyazva. A nem szakmai ismeretek közé tartozik a Oldal: | 11
helyzetfelismerés, a döntéshozatal, a kommunikáció, a csapatmunka és a vezetői készség. A szakirányú képzés a Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Hivatal hatáskörébe tartozik). Észtország Finnország Horvátország (A betegbiztonsági oktatás részben szerepel a nemzeti jogszabályokban: Az egészségügyi ellátás minőségéről és a szociális jólétről szóló törvény). Magyarország (A betegbiztonsági képzés nem szerepel konkrétan az orvosi oktatási tantervekben. Az intézmények azonban képzéseket tarthatnak (pl. a betegbiztonság témájában), amennyiben akkreditálja őket a Magyar Akkreditációs Bizottság (a felsőoktatásban) vagy a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a felsőoktatáson kívül). Olaszország (A betegbiztonsági oktatást és képzést nem szabályozzák nemzeti jogszabályok és előírások; jelen pillanatban nincsenek érvényben szabályok e terület oktatására vonatkozóan. Az állam és a régiók közötti 20/12/2012. számú új megállapodással ugyanakkor az olasz Egészségügyi Minisztérium világos útmutatást ad a régióknak a betegbiztonsági képzési terv meglétével kapcsolatban. Továbbá néhány egyetemen mesterszintet is meghatároz ezen a területen). Lengyelország (az infekciókontrollal kapcsolatos képzés kivételével.) Lettország (Részben. Hasznos lenne a betegbiztonsági oktatásra és képzésre, valamint a programok akkreditációjára vonatkozó jogszabályok megalkotása). Málta Norvégia (Egy, az egészségüggyel és az ellátással kapcsolatos oktatási formák jövőbeli megszervezésével és struktúrájával foglalkozó közelmúltbéli fehér könyv szerint változásokra van szükség annak érdekében, hogy ezek az oktatási formák igazodjanak a lakosság igényeihez. Számos intézkedést javasoltak, amelyek jelenleg végrehajtási szakaszban vannak. Az egyik intézkedés szerint az egészségügyi és ellátási szolgáltatás szereplőinek nagyobb és strukturáltabb szerepet kell biztosítani a különböző oktatási tartalmak kialakításában. Ezenkívül léteznek olyan folyamatok, amelyek megkísérlik javítani az egyes szakmák gyakorlati képzésének minőségét. Ehhez együttműködésre van szükség az oktatási intézmények és az egészségügyi és ellátási ágazat között, ahol a gyakorlati képzésre sor kerül). Portugália Románia Spanyolország (Néhány egyetem betegbiztonsági modulokat dolgozott ki az orvostanhallgatók számára. A területet nem szabályozzák konkrét előírások). Szlovákia (A betegbiztonsági oktatás részben szerepel a 12422/2010-OL számú egészségügyi minisztériumi rendelettel kiadott több posztgraduális tantervben.). A fenti megállapítások jól tükrözik a betegbiztonsági oktatás és képzés kötelező státuszát: egyetlen tagállam sem ismeri el kötelező tárgyként – a részleteket lásd a 4. szövegdobozban. 4. szövegdoboz A betegbiztonsági oktatás és képzés kötelező tárgy az országban? IGEN: Ausztria (bizonyos mértékben), Dánia (egyes régiók megkövetelik, hogy a nemkívánatos eseményeket kezelő egyéni gondozók elvégezzenek egy betegbiztonsági tanfolyamot. Oldal: | 12
A betegbiztonság részét képezi a szakorvosi képzési programok tantervének.). Franciaország (a betegbiztonság évek óta kötelező a nem orvosi oktatásban. Az utóbbi időben jelentősen növelték a szerepét az orvosi tanulmányokban – országos rendelet, 2013. április. Németország (a betegbiztonsági oktatás és képzés hallgatólagosan kötelező jellegű Németországban: minden német egészségügyi szakma oktatásának végső célja a betegbiztonság. Jóllehet a „betegbiztonság” szó nem szerepel kifejezetten az egészségügyi szakmák oktatására és számonkérésére vonatkozó különböző törvényekben, azok tartalmaznak betegbiztonsággal kapcsolatos témaköröket. Ilyen például a „minőségbiztosítás” témaköre. Portugália (egészségügyi szervezetekben és bizonyos egészségügyi szakmákban.) Szlovákia (a betegbiztonság az egészségügyi szakemberek képesítés megszerzésére irányuló oktatásában és továbbképzésében használt tantervek részét képezi). NEM: Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Finnország, Magyarország; Olaszország, Lettország (az infekciókontrollal kapcsolatos képzés kivételével); Málta, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország (a képesítés megszerzésére irányuló oktatásban, valamint az egészségügyi szakemberek és vezetők oktatásában hivatalosan nem írják elő a betegbiztonsági modulok vagy képzés tananyagba való beépítését. Ugyanakkor erre egyre inkább sor kerül úgy a képesítés megszerzésére irányuló oktatásban, mint posztgraduális szinten. Kurzusokat szerveznek az orvosi szimuláció, a kiváltó okok azonosítását célzó elemzés, a kockázatelemzés, a kórtörténetelemzés, a biztonsági kultúra mérése stb. területén. A Svéd Orvosi Társaság nemrégiben országos tisztifőorvosi tanfolyamot indított). Egyesült Királyság (a betegbiztonság nem kötelező, de megtalálható a tantervekben). Háttérvitaanyag: Norvégiában folyamatban van az egészségügyi oktatás megváltoztatása, ugyanakkor az egészségszolgáltató szervezet számára kötelező a betegbiztonság és a minőség szisztematikus kezelése, ezért az egészségügyi szakembereknek és vezetőknek azt meg kell tanulniuk. Talán a tagállamoknak nem is jogszabályokra, hanem a nemzeti programok eszközére van szükségük?
4.3. A betegbiztonsági oktatás jellege A legtöbb bejelentett oktatási és képzési tevékenységet posztgraduális szinten, továbbképzési modulok keretében biztosítják. A képesítés megszerzésére irányuló oktatásra vonatkozóan csak nyolc tagállam és Norvégia készített útmutatót, így a képesítés megszerzésére irányuló oktatási modulok tekintetében további példákra, illetve az ilyenekkel rendelkező tagállamoktól való tanulásra van szükség. Németországban létezik egy folyamatos, széles körű kezdeményezés „Nationaler Kompetenzbasierter Lernzielkatalog für die Medizin” címmel (Gesellschaft für Medizinische Ausbildung/ GMA, Medizinischer Fakultätentag/MFT). Ennek egyik célja a betegbiztonság témakörének integrálása egyetemek/orvosi iskolák szintjén. A 3. táblázat a betegbiztonsági oktatás típusait mutatja a válaszadók által beküldött információk alapján. Háttérvitaanyag: Hiányosak az információk a kulturális változásokkal kapcsolatos oktatás és képzés példáival kapcsolatban – hogyan ágyazható be a betegbiztonság a betegbiztonsági kultúrába, és hogyan kezelhető a tökéletlen szakmai kultúra, ideértve a tagállamok, régiók és szakmai kultúrák közötti kulturális/nemzeti különbségeket. Ez vonatkozik a kultúra kiépítését szolgáló eszközök használatában szerzett tapasztalatra is. Néhány ország már elkezdte a folyamatos gondolkodást ezzel kapcsolatban és részt vesz a betegbiztonsági kultúrára irányuló felmérésekben, pl. Belgium, Norvégia, Oldal: | 13
Dánia, Egyesült Királyság. Egy másik téma az, hogy mely területeken lenne a leghasznosabb a betegbiztonság témakörének beépítése.
4.4. Célközönség A megadott információk megfelelnek a 4. táblázatban felsorolt oktatási típusoknak. A bejelentett betegbiztonsági oktatási és képzési tevékenységek többségét egészségügyi vezetők részére nyújtják, nem pedig ápolók, orvosok, fogorvosok, szülésznők vagy más egészségügyi szakemberek részére (ide tartoznak az új kórházi munkatársak és az érdeklődők, a rezidensek, a vezető beosztású klinikai szakorvosok, a posztgraduális képzésben részt vevők). Olaszországban a betegbiztonsági kurzusok minden egészségügyi szakember számára nyitottak, bár némelyik konkrét célközönséghez szól, és az egyes kategóriák speciális kompetenciái miatt csak az ápolók, szakorvosok vagy egészségügyi vezetők számára elérhetők. Számos országban a gyógyszerészekre vonatkozóan jelentették be a legkevesebb oktatási és képzési tevékenységet. Háttérvitaanyag: A kommunikáció vonatkozásában: a betegbiztonsággal kapcsolatos átfogó oktatásnak korai szakaszban és széles körben kell megtörténnie. A kommunikáció egyebek mellett nyíltságot jelent a betegek kérdésfeltevésre való buzdítását célzó folyamatban. A képesítés megszerzésére irányuló oktatásban ugyanakkor a betegek érdekképviseleteinek az egészségügyi szakemberek képzéséért való felelőssé tétele nehéz folyamat, számos akadállyal, és ezért korlátozott gyakorlati hatással. Mivel azonban a betegbiztonsági képzés végső kedvezményezettei a betegek, a tantervek kidolgozásába való bevonásuk elengedhetetlen, és azt minden adandó alkalommal értékelni és ösztönözni kell. A betegek és szervezeteik szerepe A krónikus betegséggel küzdő betegek tapasztalati ismereteket szereznek betegségükről és annak kezeléséről, ami értékes forrás lehet az egészségügyi szakemberek számára elvárásaik és szempontjaik megértésében és a betegközpontú megoldások kidolgozásában. Felelősségvállalásuk és részvételük ösztönzése az egészségügy valamennyi szintjén kulcsfontosságú a betegbiztonsági kultúrának az egészségügyi rendszerbe való „becsepegtetéséhez”, illetve a biztonságos ellátás megvalósításához úgy egyéni, mint kollektív szinten. Egyéni szinten a betegek személyes felelőssége értékes erőforrás a rendszerben található űrök és hibák azonosításához és a „végső biztonsági korlát” szerepének betöltéséhez. A felelősségvállalás ösztönzésének legfontosabb elemei a minőségi tájékoztatás, az egészségügyi ismeretek és a betegjogok tiszteletben tartása. A szakembereket ki kell képezni a betegek meghallgatása és a velük való hatékony kommunikáció tekintetében, elismerve a betegekkel végzett közös munkával járó előnyöket. Az egyéni betegek a betegségükkel, a kezelési lehetőségekkel és a betegbiztonsággal kapcsolatos képzés útján támogathatók. A beteg részére kifejlesztett oktatási anyagok közé tartozik a Dán Betegbiztonsági Társaság által kiadott „Betegek könyve” és a lengyel Nemzeti Egészségügyi Minőségértékelési Központ nemrégiben megjelent „Helló, egészségügy” és „Az én kórházam akkreditált kórház” című kiadványai. A betegszervezetek is nyújtanak képzéseket. Erre Bulgária az egyik példa, ahol a Nemzeti Betegszervezet egy „Betegek Egyeteme” nevű intézményt működtet, amely különböző betegségekhez kapcsolódó tájékoztatást és támogatást nyújt, és amelynek célja a betegek arra való megtanítása, hogy felügyeljék saját betegségüket és eligazodjanak az egészségügyi rendszerben. A képzés keretében kifejezetten betegek részére kidolgozott tájékoztatásra, az egyes
Oldal: | 14
betegségekre irányuló képzésre és a tapasztalatok más betegekkel való megosztására kerül sor7. Spanyolországban a betegek számára nemrégiben létrehozott iskolai hálózat különböző régiók betegképző iskoláit fogja össze (Baszkföld, Katalónia, Andalúzia, Murcia és Galícia). Céljai: együttműködés, tapasztalatcsere és a hálózatépítés előmozdítása, az ismeretek elsajátítását elősegítő képzési tartalmak és programok, amelyek célja az állampolgárok öngondoskodásért és betegségfelügyeletért érzett felelősségének növelését elősegítő készségek megszerzése Kollektív szinten a betegszervezetek kulcsszerepet játszanak a tagjaik tapasztalatainak becsatornázásában, álláspontjuk és aggodalmaik képviseletében és annak biztosításában, hogy a szolgáltatásokat a betegek igényeinek és preferenciáinak megfelelően alakítsák ki. A betegszervezetek betegképviselőket is kijelölnek az olyan tevékenységekben való részvételre, mint az egészségügyi szakemberek oktatása. 8Az Andalúz Közegészségügyi Iskola képzései bővítik a betegek ismereteit és készségeit a krónikus betegségekkel, az életminőséggel, a szolgáltatások igénybevételével, az előírások betartásával és az életvitelt érintő szokásokkal kapcsolatban a PaSQ munkacsoportnak elküldött bevált gyakorlatokkal összhangban. A betegek egészségügyi szakemberek képzésében való részvételére az Egyesült Királyságban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban akad példa. Ezek az országok megmutatják, hogy a betegek tapasztalatai nagy értéket képviselhetnek az oktatás és a képzés kidolgozása és nyújtása során; a betegek bevonásának mértéke a minimális részvételtől az oktatási programokban való, tanárként vagy döntéshozóként megvalósuló teljes közreműködésig terjed („Patients as Educators” (PaE, „A beteg mint oktató”) program, Sheffieldi Egyetem orvosi kara, Egyesült Királyság; Comensus, KözépLancasteri Egyetem (UCLan), Egyesült Királyság).9 Ezenkívül Olaszországban is ismertek példák a betegek részvételére, mint például az Accademia del Cittadino (Toszkána régió) esetében, továbbá szerveznek kurzusokat a betegjogok vagy az önkéntes egyesületek vonatkozásában is.
4.5. Oktatói kapacitások Ahogyan az az oktatói kapacitásokat bemutató 5. táblázatból látható, az érdeklődés és a képzési lehetőségek csekély mértékűek: sok tagállam nem is szolgáltatott információt. A megfelelő oktatói kapacitások hiánya jelentős akadály a betegbiztonsági oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásában. A legtöbb bejelentett oktatási és képzési tevékenységhez tudományos képesítést nyújtó egyetemi karra és a betegbiztonságban, illetve a minőségi ellátásban jártas szakemberekre van szükség. Az oktatási és képzési alcsoport ülésén lefolytatott megbeszélések igazolják, hogy sok esetben nincs elegendő oktatói kapacitás, és a legnagyobb kihívást a betegbiztonságot oktatni képes tanárok hiánya jelenti. Ezért a tagállamok szeretnének „az oktatók képzésére” irányuló lehetőségeket azonosítani. Különösen azért, mert hosszú folyamatról van szó: egy tudományos kollégium/elismerés kiépítése mintegy tíz évet vesz igénybe, és a szociális orvostudományi szakág kidolgozási eljárásához hasonlítható. Mindezek miatt a betegbiztonsági ismereteket nagyrészt az egyetemi diploma megszerzése után nyújtják és szerzik meg, pedig az oktatást és a képzést a diplomaszerzés előtt kellene ösztönözni. 7 8
http://uni.npo.bg/
A WHO felügyelete alatt zajlik a „Betegek a betegbiztonságért” program, amely egy képzett önkéntes betegekből álló hálózatot működtet, és számos erőforrást dolgozott ki, köztük különböző összefüggésekben tárgyalt betegbiztonsági témákkal foglalkozó webináriumokkal. http://www.who.int/patientsafety/patients_for_patient/en/
9
The Health Foundation, 2011, http://www.health.org.uk/public/cms/75/76/313/2809/Can%20patients%20be%20teachers.pdf?realName=d6ifzx.pdf
Oldal: | 15
4.6. Szervezés A legtöbb bejelentett oktatási és képzési tevékenységet tantermi és személyes formában biztosítják, ami rendkívül drága és esetenként nem is túl hatékony. A legfontosabb a munkahelyi képzés, mivel ott kerül sor mennyiségi alapú képzésre. Van néhány példa az e-oktatásra, a tanácsadásra és a telefonos támogatásra; ennél jóval kevesebb nyílt kurzus indul. Az oktatás időtartama rendkívül változó, még ugyanazon témakörben szervezett oktatási és képzési tevékenységek esetében is, és 1 órától 105 óráig vagy kilenc hónapig terjed. Néhány válaszadó nem különítette el egymástól kellőképpen a betegbiztonságra irányuló képzés időtartamát és az általános posztgraduális oktatás és továbbképzés időtartamát. A résztvevők által a betegbiztonsági oktatás képesítés teljes hiányától a mester fokozatig meticillinrezisztens Staphylococcus aureusban kapnak. További lehetséges, képesítést igazoló oktatási pontok.
és képzés elvégzése után megszerzett képesítés a terjed; egyes esetekben a speciális betegeket (pl. szenvedő betegek) kezelő orvosok külön díjazást dokumentumok még a diplomák, bizonyítványok és
A 6. táblázat a tanítási módszerrel, az időtartammal és a részvételből származó képesítéssel kapcsolatos részleteket tartalmazza.
4.7. Értékelés Ahogyan az a 7. táblázatban látható, a bejelentett tevékenységek többsége a résztvevők általi értékelésen megy keresztül (16 tagállamban és Norvégiában). Az akkreditáció egy új keletű és igen fontos elismerés a betegbiztonsági oktatás és képzés területén: a tagállamoknak már most is több mint a fele akkreditáció odaítélésével ismeri el a betegbiztonsági oktatást és képzést, és sok tagállam a közeljövőben tervezi annak elismerését. Ugyanakkor nemcsak az oktatás és a képzés elismerése fontos, hanem a résztvevők értékelése is. Az akkreditáció nemcsak a résztvevőknek adott képesítés elismerését jelenti, hanem a kurzusok szervezőire is vonatkozik, akiket azonosítani és regisztrálni kell. Sőt, a kurzusok szervezőinek bizonyos jellemzők és kritériumok alapján bizonyítaniuk kell képességeiket. Olaszországban a folyamatos szakmai továbbképzéshez – az egyetemek által szervezett mesterkurzusok kivételével – a kurzusok szervezőinek külön regisztrációja szükséges. Az egészségügyi szakemberek különböző szinteken szervezett kurzusokon vehetnek részt, melyek többsége adott számú kreditpontot jelent az egyes szakmák képviselői (ápolók, szakorvosok, gyógyszerészek stb.) számára. 2010 óta számos eseményt rendeztek és tettek elérhetővé az egyes szakmai kategóriák számára; a legtöbb ilyen kurzus ingyenes, és azokat akkreditált szervezetek kínálják.
5. TARTALOM A tartalom kérdéskörét két szemszögből közelítettük meg: 1. Az európai tantervek kérdőíven megadott témaköreinek és a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatójának az összevetése (lásd az 1. szövegdobozt); 2. Az európai tantervekben gyakran felbukkanó témakörök azonosítása és azok kiegészítő témakörként való felvetése a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatójához. Oldal: | 16
A bejelentett oktatási és képzési tevékenységekben előforduló főbb témakörök: Az infekciókontroll klinikai gyakorlata jól láthatóan a legszélesebb körben tárgyalt témakör Európában. Az infekciókontrollhoz kapcsolódó modulokat és képzési alkalmakat az egyetemi oktatás, a folyamatos szakmai továbbképzés, valamint a munkahelyi képzés keretében biztosítják egyszeri fókuszált tanórák vagy rendszeres tanórák formájában. Elsősorban és mindenek előtt nővéreknek, másodsorban pedig orvosoknak és fogorvosoknak kínálják őket. További konkrét témakörök: leesés megelőzése, biztonságos gyógyszerezés, onkológiai sugárbiztonság és vérbiztonság. A témával a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatójának 9. témaköre foglalkozik. Néhány oktatási tevékenység, különösen Németországban, Dániában és Finnországban, a betegbiztonság rendszerszintű megközelítésével és a növekvő betegbiztonsági kultúrával foglalkozik. A témával a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatójának 3. témaköre foglalkozik. A csapatmunka és a más egészségügyi szakemberekkel való kommunikáció fontossága jól látható az ismertetett tevékenységekben. A legtöbb bejelentett példa Dániából és Németországból érkezett, és azok az orvosok közötti kommunikációt érintik. Az egyik jelentés egy érdekes példát említ egy gyógyszerészeknek kínált képzéssel kapcsolatban, amely a receptet felíró egészségügyi szakemberrel folytatott kommunikáció módjával kapcsolatban nyújt eligazítást. Angliából egy olyan kurzusról érkezett bejelentés, amelynek a résztvevőit arra biztatták, hogy csapatként működjenek együtt a betegbiztonsági fejlesztések vezetése, ösztönzése, előmozdítása és fenntartása terén. A témával részben a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatójának 4. témaköre foglalkozik, bár az egészségügyi csapattal folytatott kommunikációt a WHO tantervi útmutatója nem említi külön. A betegekkel folytatott kommunikációról a betegbiztonsági oktatás és képzés összefüggésében ritkán tesznek említést. Ilyen képzésekkel kapcsolatos példákról Németországból és Dániából számoltak be. Olaszországban is előfordulnak különböző helyi szintű (regionális vagy kórházi szintű) kurzusok, amelyek célja a betegek betegbiztonsági ismereteinek bővítése. Sőt, egyes szervezetek továbbképzéseket indítanak a betegekkel és gondozókkal folytatott eredményesebb kommunikációról. Mindez új jelenség az egészségügyi ellátási folyamat emberközpontúbbá tétele terén, különösen az onkológiában és a gyermekgyógyászatban. Olaszországban számos tapasztalat utal arra, hogy az egészségügyi ellátási folyamatot kifejezetten úgy kell megszervezni, hogy az orvosoknak és ápolóknak elegendő idejük legyen a betegekkel folytatott kommunikációra: külön kijelölt terület és időpont a diagnózis elfogadására és a kezelési folyamat világos elmagyarázására, ahogyan az a mellbetegségekre szakosodott egységekben már szokás vagy tervbe van véve. A témával a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatójának 8. témaköre foglalkozik. Megfelelő nyilvántartás, betegazonosítás és jogi kérdések. Németország számos olyan, kórházi szinten szervezett rövid képzésről számolt be, amelyek témája a betegek azonosítására szolgáló új szoftverek megfelelő használata. Szintén Németországból érkezett egy példa egy olyan modulra, amely az események elemzésekor felmerülő orvosi-jogi, illetve felelősségi szempontokat vizsgálja. Jogi kérdésekről és a vitás kérdések rendezéséről szóló képzést Olaszország is jelzett. Ezenkívül egyéb kurzusokat is gyakran szerveznek különböző szinteken annak érdekében, hogy a sebészeket és sebészeti dolgozókat a WHO ellenőrző listájának helyes használatára ösztönözzék. Lengyelországból egy, a személyes adatok védelméről szóló egyetemi oktatási modulról érkezett bejelentés. A témával a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatója nem foglalkozik kifejezetten. Úgy tűnik, a kvázi-balesetekből való tanulás nem része a szokásos képzési gyakorlatnak. Ugyanakkor létezik néhány ígéretes példa az ilyen jellegű tanulási tevékenységekre is; ilyenről számolt be például Finnország a fogorvosok képzése kapcsán. A kiváltó okok azonosítását célzó Oldal: | 17
elemzésre irányuló képzés dán példája ihletként szolgálhat azok számára, akik a hibákból vagy a kvázi-balesetekből való tanulást kívánják fejleszteni. A bemutatott képzés ismerteti a kiváltó okok azonosítását célzó elemzés módszerét, és a résztvevőket felkészíti arra, hogy saját csapatukban vagy egységükben előmozdítsák a kiváltó okok azonosítását célzó elemzésben megtestesülő folyamatalapú gondolkodást. Olaszországban is vannak tapasztalatok a kiváltó okok azonosítását célzó elemzésre irányuló képzésről, e-oktatás keretében is. A témával a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatójának 5. témaköre foglalkozik. Egyes esetekben a betegbiztonsági oktatás és képzés a minőségbiztosítási eljárások oktatásának szerves része; ez a helyzet például Horvátországban és Norvégiában. A témával a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatója nem foglalkozik kifejezetten. Egy további csoportot képeznek a kórházakba bekerülő új alkalmazottaknak nyújtott munkahelyi alapképzések, amelyek általános betegbiztonsági információkkal és részletes magyarázatokkal szolgálnak az adott kórházban érvényben lévő betegbiztonsági intézkedésekkel és a hibák vagy kvázibalesetek után követendő konkrét eljárásokkal kapcsolatban. A helyi szintű kurzusok szervezése bizonyítja, hogy van igény az ilyen jellegű információkra, amelyekkel az egyetemi tantervek még nem foglalkoznak kellő mélységben. Ezenkívül rendszeres találkozókon mutatják be, hogyan kell kezelni bizonyos kockázatos helyzeteket. Ilyen képzésre Ausztriában találunk példát. A témával a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatójának valamennyi témaköre együttesen foglalkozik. Az oktatási és képzési tevékenységek jól láthatóan erőteljesen a fekvőbeteg-ellátásra helyezik a hangsúlyt: a kórházakban – illetve a kórházak szervezésében a kórházi dolgozók részére – rengeteg tanfolyamot kínálnak. Az egyetlen kivétel egy horvát képzés, amely az egészségügyi alapellátásban érvényes ápolási standardokkal, illetve ennek keretében számos betegbiztonsági kérdéssel foglalkozik. A témával a WHO betegbiztonsági tantervi útmutatója nem foglalkozik kifejezetten. Az európai tantervekben előforduló, de a WHO tantervi útmutatójában konkrétan nem szereplő témáknak a WHO-tantervekbe való későbbi belefoglalását mérlegelni kell azon az alapon, hogy a tagállamok már alkalmazzák azokat. Néhány további olyan téma, amelyeknek a tantervekbe való belefoglalása mérlegelendő, ám amelyek nem szerepelnek sem a WHO tantervi útmutatójában, sem az európai tantervekben: betegek által benyújtott panaszok és azok kezelése; a betegek panaszainak kezelésével kapcsolatos folyamatos szakmai továbbképzés néhány jó példája a következő webhelyeken érhető el: http://www.bda.org/events/1288-ilearn-webcastpreventing-complaints-by-delivering-high-levels-ofpatient-satisfaction-.aspx ; http://www.bda.org/events/1662-training-essentialshandling-complaintsand-improving-communication-skillsfriday-18-july-2014london.aspx; http://www.bda.org/events/1600-ilearn-webcastscan-complaints-be-good-for-business.aspx Ezenkívül részletesebben fel kell tárni a „jogi kérdések” témáját annak érdekében, hogy az a lényeges területekkel, például a betegjogokkal foglalkozzon. A bejelentett betegbiztonsági oktatási és képzési tevékenységek nem foglalták magukban az ellátásnak az egészségügyi szolgáltatások különböző szintjei közötti átadására irányuló képzéseket, annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság finanszírozást nyújt a HANDOVER című kutatási projekthez (www.handover.eu) és rendelkezésre áll egy gyakorlati útmutatást és know-how-t tartalmazó eszköztár is (http://www.handover.ou.nl).
Oldal: | 18
Az azonosított problémák sokszínűsége arra utal, hogy további munkára van szükség annak meghatározásához, hogy mely témák fontosak az egyes tagállamok igényei alapján, és azt össze kell hangolni a megfelelő országokban rendelkezésre álló betegbiztonsági adatokkal. Az egészségügyi szakemberek oktatási és képzési igényeinek az egyes országok közötti összeegyeztetése a WHO-tantervekben javasolt egységes megközelítéssel nehéz, de nem megoldhatatlan. A WHO-tanterv önmagában jó alapot szolgáltat az egyes kidolgozandó nemzeti tantervekhez, ám annak kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy az egyedi tagállami igényeket ki tudja elégíteni. Az olyan európai projektek, mint a betegbiztonságot és az ellátás minőségét támogató közös fellépés (PaSQ: www.pasq.eu) vagy az Európai Unió betegbiztonsági hálózata (EUNetPaS) megfelelő fórumot biztosíthatnak a tantervek jövőbeli alakulásával kapcsolatos tájékoztatáshoz. Az egyéni tantervek és tanulási eredmények mélyreható értékelése kulcsfontosságú a tartalom kialakulásának és folyamatos relevanciájának biztosításához. Az értékelés révén a tantervek úgy alakíthatók, hogy megfeleljenek a nemzeti szervek és egészségügyi szakemberek mindenkori igényeinek, továbbá a betegek érdekeit is szolgálják. Az értékelésnek két szempontot kell figyelembe vennie: • •
az egészségügyi szakemberek igényei, a felmerülő igényekhez képest végzett „előtte-utána” értékeléssel, az e tartalom biztosításához szükséges erőforrások hatékony felhasználása.
Ezt a WHO-tantervek egy további, „12. témakörének” kell tekinteni. Mivel a betegbiztonsági képzés végső kedvezményezettei a betegek, a tantervek kidolgozásába és a betegbiztonsági oktatásba való bevonásuk elengedhetetlen, és azt minden adandó alkalommal értékelni és ösztönözni kell. A tantervek kidolgozása során tekintetbe kell venni a szakmák közötti különbségeket, és a szakmák képviselőit, illetve a betegeket egyaránt be kell vonni azok kialakításába.
5.1. Főbb tanulási eredmények Az azonosított oktatási tevékenységek eredményeképpen a résztvevők képesek lesznek az alábbiakra: •
• • •
• • •
különböző módszerekkel felismerni és megállapítani a szervezetben keletkező károk mértékét és jellegét; megérteni, hogy miben áll egy nemkívánatos esemény, illetve hogy azt hogyan kell bejelenteni és kezelni, különbséget tenni az egyes nemkívánatos események között, továbbá azokat valós gyakorlati környezetbe helyezni, megtervezni és kialakítani a szervezetfejlesztés menetét és részt venni abban, illetve kommunikálni azt a szervezet egészében, hatékonyan kommunikálni a csapatokkal, szervezetekkel és egyéni betegekkel és gondozóikkal annak biztosítására, hogy az ápolási tevékenységbe beépüljenek a biztonsági szempontok, hozzájárulni a szervezetnek és a betegek igényeinek megfelelő, megbízható és rugalmas rendszerek kialakításához, aktív szerepet játszani a szervezeten belüli betegbiztonsági stratégiákról zajló gondolkodásban, megismerni a kockázatkezelést és az emberi tényezőket.
Oldal: | 19
Az oktatási és képzési tevékenységek a betegbiztonság területének széles skálájára irányulnak, és céljuk, hogy a célközönséget a betegbiztonság témaköréhez kapcsolódó készségekkel és ismeretekkel lássák el az európai polgárok biztonságos ellátása érdekében. Az oktatási és képzési stratégiáknak mindig tekintetbe kell venniük a betegek és az egészségügyi szakemberek igényeit, továbbá relevánsnak és arányosnak kell lenniük az egyes tagállamok mindennapi egészségügyi gyakorlatával.
6. KAPCSOLÓDÓ OKTATÁSI MÓDSZEREK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A válaszadók által jelzett számos tradicionális képzési módszer, így a személyes oktatás, a szemináriumok, konferenciák stb. mellett egyre jellemzőbb a hagyományostól eltérő megközelítések alkalmazása az oktatási tevékenységek nyújtása során. Ezek egyike a szimuláció. A szimuláció és annak betegbiztonságban betöltött szerepe az oktatáson és képzésen túl A szimuláció egyre szélesebb körben használatos úgy a képesítés megszerzésére irányuló, mint a posztgraduális oktatásban és képzésben. E tekintetben jelentős előrehaladás tapasztalható a szimuláció alkalmazása terén. A szimuláció betegbiztonság javítására való alkalmasságának minél jobb felmérése érdekében a meglévő megközelítéseket „nem oktatási jellegű” szimulációval is ki kell egészíteni. A szimuláció szerepet játszik a munkarendszerek és -folyamatok, valamint az emberi hibák elemzésében és fejlesztésében is. Ez a szimulációs központok laboratóriumként való használatával, illetve különösen a szimuláció tényleges klinikai munkahelyekre való, helyszíni szimulációk keretében történő bevitelével valósítható meg. A betegbiztonság számos kihívása voltaképpen nem a dolgozók tudásából, készségeiből és hozzáállásából származik, hanem az elvégzendő feladat és a rendelkezésre álló erőforrások összeegyeztethetetlenségéből. A szimuláció hozzájárulhat a problémák legígéretesebb megoldásainak azonosításához. Szimuláció a munkahelyek és -folyamatok elemzésében: a legtöbb munkafolyamat többféleképpen megszervezhető. A különböző lehetőségek költsége és haszna sok esetben a részletekben rejlik, és az az egyes lépések különféle alrendszerei közötti kölcsönhatásból adódik. Ami a megbeszélések során ideális elgondolásnak tűnt, az a gyakorlatba való átültetéskor gyakran tévedésnek bizonyul. A szimuláció lehetőséget biztosít a munkafolyamatok rekonstruálására. Ez a fajta rekonstruálás már önmagában is értékes információkkal szolgálhat a résztvevőktől, és felfedheti a folyamatban érintett személyek eltérő mentális modelljeit. Eltérőek lehetnek az alapfeltevések, a szokások és a kívánalmak. A különbségek feltárásával előkészíthető a talaj a közös gondolkodásra. Ezenkívül a szimulációval szisztematikusan megváltoztathatók az egyes végrehajtandó feladatok feltételei. Növelhető vagy mérsékelhető az időbeli nyomás, erőforrások vonhatók be vagy szüntethetők meg. Ezek hatásai aztán a szimulációban tanulmányozhatók. Bár a kiváltó okok és a hatások ritkán felelnek meg egy az egyben, a szimuláció így is értékes információkkal szolgálhat, ha az eredményeket a munkafolyamatok szakértői vitatják meg. Az egyik ismert európai szimulációs laboratórium a Dán Orvosi Szimulációs Intézet (DIMS), amely a szimulációalapú analitikai projektek területén fejti ki tevékenységét. A dán kórházi gyógyszertárakkal együttműködve vizsgálta a megfelelő gyógyszeres kezelés azonosítását megkönnyítő és megnehezítő gyógyszercímkézési rendszereket. A Herlev Kórházzal együttműködésben vizsgálta a szülési komplikációk kezelésével kapcsolatos munkafolyamatokban végrehajtott változtatások hatását oly módon, hogy „hibamód és -hatáselemzést” végzett szimulációval. Oldal: | 20
Szintetizáló hibaelemzés: ez a megközelítés inkább az egyénre fókuszál, miközben továbbra is figyelembe veszi a szervezeti problémákat is. A hibát kiváltani képes feltételek szintetizálásával a szimuláció is hozzásegíthet annak pontosabb megértéséhez, hogy az emberek hogyan követnek el hibákat. Ilyen lehet például a betegnyilvántartásban szereplő hibák szisztematikus változtatása annak vizsgálatára, hogy melyeken könnyebb átsiklani feszültebb beteggondozási feltételek között. Ilyen vizsgálat szimulációban végezhető, a klinikai gyakorlatban azonban nem. A DIMS személyzete már vizsgált emberi hibákat a szimuláció eszközével. Különösen arra keresett választ, hogy milyen körülmények között fordul elő, hogy az emberek nem valósítják meg valamely szándékukat. A szimuláció hasznos lehet a munkahelyek és a termékek megtervezésében és optimalizálásában: a szimulációalapú vagy más jellegű munkahelyelemzések eredményeire építve a szimuláció a kínálkozó megoldások és fejlesztések kísérleti terepe is lehet. Bár a szimuláció nem feltétlenül garantálja a legjobb megoldás azonosítását (más módszerekkel mindig újabb hasznos információk nyerhetők), hozzásegíthet a nem kellően hatékony tervezési ötletek korai kigyomlálásához azzal, hogy azok olyan realisztikus környezetben kerülnek kipróbálásra, amelyben tanulmányozhatók a tesztelési feltételek hatásai. A legtöbb szimulációs központban megtalálható a forgatókönyvek audiovizuális rögzítésére alkalmas infrastruktúra. Ezekkel a forgatókönyvekkel részletes elemzés végezhető. Lenyűgöző tanulási esemény lehet a tervezők és mérnökök számára az, amikor látják, hogy a felhasználók hogyan reagálnak a termékeikre. Ez klinikai környezetben etikai és szervezeti okok miatt nehezen lenne megvalósítható. A DIMS aktívan együttműködik az orvostechnikai eszközök gyártóival, akik szimulációs környezetben tesztelik berendezéseiket. A Dán Műszaki Egyetemmel együttműködve vizsgálják annak lehetőségeit, hogy miként hajthatók végre használhatósági vizsgálatok szimulációs környezetben. Németország az egyik első olyan európai ország, amelyben modern szimulációalapú orvosi képzést vezettek be. 1994 és 2000 között számos szimulációs központot alapítottak, mindenekelőtt az orvosi egyetemeken. Korábban egyes csoportok a csoportos képzést helyezték a középpontba, és tanterveikbe beépítették az emberi tényezőket és a válsághelyzeti erőforrás-menedzsmentet. Németországban több példa is van arra, hogy a szokásos szimulációs csoportos képzés fogalmaihoz megfelelően kapcsolódnak a válsághelyzeti erőforrás-menedzsment eszközei. Így például az RKISH (Rettungsdienstkooperation Schleswig-Holstein) paramedikusai számos szimulációs képzési ambulanciát működtetnek, és jelentős sikerekről számolnak be a válsághelyzeti erőforrásmenedzsment alkalmazása területén a sürgősségi betegek kezelése kapcsán. Németországban régóta tényként kezelik, hogy a szimulációs képzési programok minőségét elsősorban befolyásoló tényező az oktatók képzettsége. Az első orvosi társaságok is jóváhagyták már a szimuláció valós tapasztalatok helyett történő használatát: a sürgősségi orvosok 25 beteg ambulancián történő kezelését három nap intenzív sürgősségi szimulációs programmal válthatják ki. Ez minden résztvevő számára igen vonzó lehetőség: jobb képzettséget és ezáltal jobb betegbiztonságot ad, gyorsabb, szisztematikusabb, és mindent egybevetve olcsóbbnak is kell lennie. A szimulációs képzés egyelőre nem kötelező egyetlen orvosi oktatási intézményben és a folyamatos szakmai továbbképzési programokban sem. A betegbiztonsági szimulációval kapcsolatban további információk a következő weboldalakon érhetők el: http://qualitysafety.bmj.com/content/13/suppl_1/i91.full?sid=18507948-c25b-45c2-a6f8b033d42aa1c7 Oldal: | 21
valamint http://journals.lww.com/ccmjournal/Citation/2004/02001/National_Medical_Simulation_training_prog ram_in.11.aspx A szimulációalapú képzés Dániában és Norvégiában használatos, míg Franciaország a közeljövőben tervezi azt bevezetni. A 2013–2017 közötti időszak francia nemzeti betegbiztonsági programja nagy hangsúlyt helyez az oktatásra, a betegbiztonsági kultúrára és az egészségügyi szakemberek támogatására, mivel célja a tapasztalati alapú visszacsatolás erősítése, a kiváltó okok azonosítását célzó elemzés, a csapatszellem javítása, a vezetőség biztonsági kérdésekben való mobilizálása, az egészségügyi szakemberek képzésében a bevezető és folyamatos betegbiztonsági oktatás fejlesztése, valamint az innovatív oktatási módszerek (szimuláció, komoly játékok) bevezetése. Olaszország nemzeti szintű szimulációt tervez bevezetni különböző témákban a sebészeten kívüli területeken is, ahol már vannak bizonyos tapasztalatok a robotsebészet alkalmazására vonatkozóan. Ezenkívül egyre népszerűbbek a webináriumok és az e-oktatási modulok is. Magyarországon kilenc modulból álló online képzést indítottak útjára olyan témákban, mint a betegbiztonsági terminológia, a betegbiztonság fejlesztésének gyakorlata, a betegbiztonsági protokollok kialakítása, a kockázatértékelés és -elemzés, a panaszkezelés, a kommunikáció szerepe a betegbiztonság javításában, a betegbiztonsági programok tervezéséhez szükséges egészségügyi gazdasági alapismeretek vagy az akkreditáció szerepe a betegbiztonság javításában. Olaszországban számos online tanfolyamot indítottak különböző témákban, például a gyógyszerezési hibák megelőzése, a kiváltó okok azonosítását célzó elemzés vagy a klinikai audit terén. Néhány uniós tagállamban az oktatási tevékenységek erősítését célzó kezdeményezések vannak folyamatban. Franciaországban az orvosi oktatás reformja (2ème cycle/master) révén lehetővé vált a kockázatkezelés, a kárelhárítás, a hibákból való tanulás, a betegekkel való kommunikáció, a csapaton belüli kommunikáció és munka, az egyéb egészségügyi szakemberekkel való kommunikáció stb. bevezetése, illetve jelentős erősítése10 Ezen túlmenően az egészségügyi szakemberek folyamatos képzésének reformja (Développement professionnel continu/DPC) nyomán minden egészségügyi szakember számára kötelezővé vált az évenkénti szakmai gyakorlaton való részvétel és az új kompetenciák elsajátítása. A „DPC” 2013. évi fő nemzeti fókuszához a kockázatkezelés, a betegekkel folytatott kommunikáció javítása, a minőség és a biztonság betegek bevonása révén való javítása, továbbá az egyéb, a betegbiztonsághoz szorosan kapcsolódó témák tartoztak11. Franciaországban számos projekt foglalkozik az e-oktatással, a szimulációval (ezek közül néhány a betegeket is bevonva), úgy az alapképzés, mint a továbbképzés területén. A spanyol Egészségügyi Minisztérium több online kurzust kínál a betegbiztonság témakörében12. Ezek közül az egyik a kockázatkezeléssel foglalkozik, kidolgozásában a madridi III. Károly Egyetem is részt vett. 2008 óta összesen 23 kiadványt készítettek, köztük kettő angol nyelvűt is az EUNetPaS fellépés keretében. A kurzus végleges projektjei a nyilvánosság számára a következő weboldalakon férhetők hozzá: http://www.seguridaddelpaciente.es/es/formacion/proyectos-curso-gestion-riesgo Folyamatos szakmai továbbképzés 10
http://www.enseignementsup-recherche.gouv.fr/pid20536/bulletin-officiel.html?cid_bo=71544&cbo=1 http://www.legifrance.gouv.fr/jopdf/common/jo_pdf.jsp?numJO=0&dateJO=20130302&numTexte=8&pageDe but=03899&pageFin=03900 12 http://www.seguridaddelpaciente.es/es/formacion/tutoriales/ 11
Oldal: | 22
A folyamatos szakmai továbbképzés a minőségi oktatás és képzés elengedhetetlen összetevője. Az egészségügyi szakmák esetében gyakran az egyes szakemberek etikai kötelezettségének és alapvető jogainak részét képezi annak biztosítása, hogy tudásuk és készségeik az elérhető legjobb beteggondozást tegyék lehetővé13. Ily módon a folyamatos szakmai továbbképzés egész fogalma szorosan kapcsolódik a betegbiztonsághoz és az ellátás minőségéhez. A tudományos, technológiai és szakpolitikai innováció orvosi területen tapasztalható gyorsuló üteme aláhúzza az olyan struktúrák szükségességét, amelyek révén a posztgraduális oktatás és képzés alkalmassá válik a meglévő ismeretek és készségek fenntartására és továbbfejlesztésére és a legfrissebb gyakorlati tapasztalatokat is magukban foglaló új kompetenciák megszerzésére. Ezért a folyamatos szakmai továbbképzés a betegbiztonsági oktatás és képzés egyik központi témája, úgy a folyamatos szakmai továbbképzés betegbiztonsághoz való hozzájárulása, mint kifejezetten betegbiztonsági célú tevékenységek tekintetében. Ennek egyik példája a folyamatos szakmai továbbképzés betegbiztonsági oktatásban és képzésben betöltött szerepére való hivatkozás az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglaló betegbiztonságról szóló, 2009. évi tanácsi ajánlás 4. cikkének b) pontja. Az újonnan elfogadott, a szakmai képesítések elismeréséről szóló, a 2005/36/EK irányelvet módosító 2013/55/EU irányelv a folyamatos szakmai fejlődéssel kapcsolatos rendelkezéseket is aktualizálta, különös hangsúllyal az egészségügyi szakembereken, aláhúzva a folyamatos szakmai fejlődésnek a szakma biztonságos és eredményes gyakorlásában betöltött szerepét. Az Európai Bizottság 2013-ban tanulmányt készíttetett abból a célból, hogy áttekintse és feltérképezze az orvosok, nővérek, szülésznők, fogorvosok és gyógyszerészek folyamatos szakmai továbbképzés és egész életen át tartó tanulás terén kínálkozó lehetőségeit az Unióban. A tanulmány a tervek szerint 2014 októberére készül el. A tanulmány külön figyelmet szentel a betegbiztonsági témájú folyamatos szakmai továbbképzésnek. Ezért a folyamatban lévő tanulmány megvizsgálja, hogy az uniós tagállamokban hogyan kezelik a betegbiztonsághoz kapcsolódó folyamatos szakmai továbbképzést, továbbá segítséget kíván nyújtani a betegbiztonsági tevékenységek feltérképezéséhez.
6.1. Példa Németországból A Német Betegbiztonsági Koalíció betegbiztonsági tanterve A tanterv két modulból áll: A betegbiztonsághoz vezető út – a betegbiztonsághoz kapcsolódó tanulási célkitűzések katalógusa és A betegbiztonság egyetemi szintű/a képesítés megszerzésére irányuló orvosi oktatásba való beépítésére vonatkozó kezdeményezés. 1. modul A betegbiztonsághoz vezető út: a Német Betegbiztonsági Koalíció szakmaközi munkacsoportja kidolgozta azon tanulási célkitűzések katalógusát, amelyek az egészségügyi szakemberek idevágó ismeretinek és készségeinek a leírását tartalmazza. A meglévő tantervek (pl. WHO tantervi útmutató, ausztrál nemzeti betegbiztonsági oktatási keretrendszer, német betegbiztonsági képzési koncepció) tanulmányozásából kiindulva és az EUNetPaS projekt „általános betegbiztonsági oktatási és képzési útmutatóját” követve a munkacsoport a betegbiztonság alábbi kilenc témakörét határozza meg: 1. A betegbiztonság áttekintése 2. A kritikus események és a betegeket ért károk okai 13
A CPME 2001-ben elfogadott szakpolitikai nyilatkozata az orvosi továbbképzésről és a folyamatos szakmai továbbképzésről.
Oldal: | 23
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Rendszerszintű gondolkodás A betegek bevonása Biztonsági kultúra Csapatmunka Kommunikáció A kritikus események tanulságai Betegbiztonsági intézkedések
Az elsősorban a képesítés megszerzésére irányuló oktatás és képzés igényeit szem előtt tartó „A betegbiztonsághoz vezető út” modul célja, hogy a képzési és tanulási tevékenységeket minden egészségügyi szakma esetében a betegbiztonsággal kapcsolatos legalapvetőbb és legfontosabb ismeretekre és készségekre irányítsa. A katalógust nemrégiben több oktatási és képzési szervezet tesztelte, és azon csak apró változtatásokat kell végrehajtani. A Német Betegbiztonsági Koalíció célja, hogy a tanulási célkitűzések beépüljenek az egészségügyi szakmákhoz kapcsolódó kötelező tantervekbe.
6.2. Példa Dániából (1) A betegbiztonság, az emberi tényezők és a nem szakmai jellegű készségek egészségügyi szakmákhoz kapcsolódó tantervekbe való beépítése Dániában Egy oktatási esemény tervezésének részét képezi az igények felmérése, a tanulási célkitűzések és az alkalmazandó módszer kiválasztása, az arra vonatkozó döntés, hogy kivel történjen az oktatás, valamint az esemény értékelése. Korábban a szakirányú képzési program tanterve volt az oktatási esemény egyetlen alapja, és a tanterv sok esetben orvosszakértői szerepet töltött be. A Can Med szerepköröket 2001-ben vezették be és módosították az orvosok hét dániai szerepkörére, és ezek a szerepkörök már lefednek olyan területeket, mint a betegbiztonság vagy a nem szakmai jellegű készségek. A tanulási célkitűzések ma már sok szakterületen a betegbiztonsági és ellátásbiztonsági adatokon is alapulnak. Mivel a szerepkörök (az orvosi szakértőként betöltött szerepen kívül) most már a tanulókat és a vezetőket is célozták, a képzési tevékenységek ezekre a szerepkörökre összpontosítanak. Ugyanakkor fontos, hogy az oktatók segítsék a tanulókat annak megértésében, hogy miért fontosak a nem szakmai jellegű készségek az orvosszakmai készségek alkalmazásához. Az új módszerek interaktívak és esetekkel kapcsolatos beszélgetéseket, gyakorlati készségekre irányuló képzést és szimulációalapú képzést is magukban foglalnak, szerepjátékokkal, fejlett sebészeti szimulátorokra irányuló képzéssel és forgatókönyv-alapú szimulációval. A betegbiztonság és a szimulációalapú képzés pedagógiai előnyei a következők: • A tanulók a beteg veszélyeztetése nélkül tudnak tanulni. • A szimulált környezet biztonságos tanulási környezetet garantál. • A képzés megismételhető és a tanulói igényekhez igazítható. • Vészhelyzetek és ritka események is oktathatók. • A képzési tevékenységek a tényleges csapat számára hajthatók végre. • A tájékoztatás és a forgatókönyv utáni visszacsatolás előmozdítja a közös gondolkodást. A képzésre a tanulási célkitűzésektől függően egyének vagy csapatok előtt kerül sor. Jelenleg kevés, a képesítés megszerzésére irányuló tevékenység terjed ki több szakmára. Dánia fővárosi régiójában a Dán Orvosi Szimulációs Intézet (DIMS) volt az első olyan szervezet, amely több szakterületet felölelő képzést szervezett. Jelenleg már Dánia mind az öt régiójában vannak szimulációs központok/egységek. A központok szinte kivétel nélkül kórházakban találhatók, de a képesítés megszerzésére irányuló Oldal: | 24
tevékenységek egyetemeken is végezhetők. A központok együttműködnek a posztgraduális tevékenységek, illetve bizonyos mértékben a folyamatos szakmai továbbképzés területén is. A képzésre – a képzés céljától függően – szimulációs központokban vagy helyben is sor kerülhet. Rövidebb képzési feladatok helyben is szervezhetők egyének vagy csapatok számára. A helyi képzés előnyben részesíthető, ha szervezetek (részlegek) képzését tervezik. A sikeres és eredményes szimulációalapú képzés egyik legfontosabb tényezője a közös gondolkodást előmozdító visszacsatolás. Ennek előfeltételét jelentik az olyan képzett oktatók, akik tisztában vannak a felnőttképzés alapelveivel és a tanulók igényeivel, és akik konstruktív visszacsatolást tudnak nyújtani. A képesítés megszerzésére irányuló tevékenységek: a képesítés megszerzésére irányuló képzési tevékenységekhez az orvostanhallgatók különféle képzési moduljai tartoznak a betegekkel folytatott kommunikáció, a gyakorlati készségekre irányuló képzés és a kórtermi vizitek területén – az utóbbi képzésekre a nővérhallgatókkal együtt kerül sor. Posztgraduális tevékenységek: az utóbbi tíz évben egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az oktatási események felnőttképzési elvek alapján történő, a fenti lépések szerinti megtervezése iránt. A betegbiztonságra és a szimulációra mint oktatási módszerre fókuszáló szakirányú képzési programokban részt vevő személyeknek szervezett tevékenységek néhány példája: 1. Az 1. évüket töltő orvosok számára négynapos kurzust szerveznek a betegbiztonságról és a nem szakmai jellegű készségekről. Továbbá annak elősegítésére, hogy a tanulók megértsék a szakmai (orvosi szakértelem) és nem szakmai jellegű készségek közötti összefüggést. 2. A mentőtechnikusok, paramedikusok, szülésznők és aneszteziológus nővérek szakirányú képzésében a betegbiztonság és a nem szakmai jellegű készségek a Dán Orvosi Szimulációs Intézet képzéseinek részét képezik. 3. Az aneszteziológusok országos szakirányú képzésében szerepel egy háromnapos kurzus, amelynek témái a betegbiztonság, a szakmaközi kommunikáció és a betegekkel folytatott kommunikáció. Ezen túlmenően a nem szakmai jellegű készségekkel számos más kötelező kurzus is foglalkozik, a kompetenciát négyéves képzés keretében építve ki. 4. A betegbiztonság, az emberi tényezők, a nem szakmai jellegű készségek a szakorvosok szakirányú képzésének részét képezik (ezekre vonatkozóan a tantervek konkrét tanulási célkitűzéseket tartalmaznak). A szervezeten belüli csapatok részére szervezett tevékenységek: mindezeknek részét képezik a betegbiztonsággal, az emberi tényezőkkel és a nem szakmai jellegű készségekkel kapcsolatos szempontok. Ezek a tevékenységek a csapatok tényleges tagjait célozzák. Ezt a rendszert sok nagyobb dániai kórházban bevezették, és néhány kórházban meg is valósították. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Szívmegállással kapcsolatos csoportos képzés Traumával kapcsolatos csoportos képzés A kritikus állapotú betegek kórtermi azonosítása és bevezető kezelése Szülészeti csoportos képzés A teljes műtőtermi csapat Sebészeti készségekkel kapcsolatos képzés
Tevékenységek szervezetek számára: Dánia fővárosi régiójában a szimulációs központok együttműködnek a szervezeten belüli szimulációalapú képzés területén. Egyre több olyan kezdeményezés van, amelyben egy adott osztály személyzete csoportos képzést kap a nem szakmai jellegű készségekről. 2013-ban hét osztály teljes személyzete részt vett a nem szakmai jellegű Oldal: | 25
készségekre irányuló szimulációalapú csoportos képzésben egy szimulációs központban vagy a szimulátor adott osztályra szállításával. A szervezeteken belüli betegbiztonsági kérdések terén elmozdulás tapasztalható a közös képzési koncepciók irányába. Ez a régió betegbiztonságért felelős egységével együttműködve valósul meg. Az emberi tényezőkre, betegbiztonságra és nem szakmai jellegű készségekre irányuló képzés valamilyen formában a legtöbb dániai kórházban megtalálható. Ezen túlmenően a sebészi szakterület egyre nagyobb hangsúlyt fektet a sebészeti szimulátorokra épülő képzésre az eljárások betegeken való végrehajtása előtt. Ez a szakorvosi képzési programok részét képezi.
6.3. Példa Dániából (2) Betegbiztonság, szakterületek közötti kommunikáció és betegekkel folytatott kommunikáció: a dán aneszteziológusok szakirányú képzésének kötelező kurzusa. A tantervben szereplő tanulási célkitűzések: Kommunikáció: • • • •
a betegekkel és rokonaikkal folytatott kommunikáció kezelése válsághelyzetben, a betegekkel és rokonaikkal folytatott kommunikáció kezelése váratlan komplikációk, nemkívánatos események vagy a kezeléssel kapcsolatos elégedetlenség, panasz esetén, a kommunikáció és a magatartás adott szituációhoz igazítása, valamint a konstruktív és világos kommunikáció fenntartása, hasznos információk szerzése a csapattagok szakmai képesítéséről.
Együttműködés: • • • • • • • • • • • •
csapattagok utasítása szükség esetén, emberi erőforrások optimális kihasználása és a csapattagok szerepkörének és funkciójának meghatározása minden helyzetben, a további segítségnyújtás szükségességének megítélése, annak lehetővé tétele, hogy a csapat lojálisnak mutatkozzon, tiszteletben tartva az egyéni véleményeket és hozzájárulást, fogékonyság és tisztelet tanúsítása a csapattagok észrevételei iránt, csapaton belüli konfliktusok kezelése, kritikai elemzés és értékelés lefolytatása a kurzusról, a multidiszciplináris feladatkezelés összehangolása, a több szakterületet felölő csapatokkal folytatott konstruktív kommunikáció ismerete és képessége, a kommunikációnak az adott szituáció jellegéhez, illetve a megkövetelt műveleti intenzitáshoz való hozzáigazítása, az együttműködő kapcsolatokban és a betegekkel/rokonokkal ápolt kapcsolatokban fellépő érdekellentétek fel- és elismerése, az aktív konfliktusoldásban való részvétel.
Szakmai szerepkör: • •
tisztelet, megértés és empátia a kollégák és más olyan személyek felé, akik már találkoztak nemkívánatos eseményekkel és hibákkal, a nemkívánatos események és a hibák kezelésére irányuló közös tanulásban való részvétel, Oldal: | 26
•
a betegbiztonsági szempontok beépítése a napi munkába.
Irányítás: • • •
adott esetben csoportvezetői szerep vállalása, csapattagok észrevételeinek beépítése a döntéshozatalba, kapacitások szervezése és rangsorolása a betegkezelés hatékonysága és biztonsága iránti igénynek megfelelően, figyelembe véve a saját és a szervezeti erőforrásokat.
A háromnapos kurzus során alkalmazott módszerek: Minielőadások, esetek, csoportos beszélgetés, kritikus esemény videóra rögzített példájának megbeszélése és annak alapján szimulált szerepjátékok betegek részvételével (a beteget egy színész alakítja), szimulációalapú képzés és tájékoztatás. A forgatókönyvekben egyéb szakterületekről érkező csapattagok, pl. sebészek is részt vesznek és fontos szerepet játszanak. A képzési forgatókönyvek a csapattal kritikus események után folytatott kommunikációra is kiterjednek: a helyzetet feloldó bevezető beszélgetések a csapattal és a betegekkel, rokonokkal kritikus események után. A résztvevőket kis csoportokra osztják. Minden csapattag kommunikációs készségekre irányuló képzésben részesül.
6.4. Példa Spanyolországból Betegbiztonsági és ellátásminőségi mesterképzés a spanyol támogatásával, együttműködésben a Miguel Hernández Egyetemmel
Egészségügyi
Minisztérium
Összesen hat kiadást dolgoztak ki, az utolsó kettő online változatban készült el. A mesterképzés 1500 órás (60 ECTS kreditpont az európai szabványok szerint), és 12 modulra van szétosztva. Tanulási célkitűzések: • •
•
• • •
a résztvevők betegbiztonsági tudatossága, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő hibák és nemkívánatos események azonosítása és megelőzése, az epidemiológia és a nemkívánatos események megelőzése területén meglévő kezdeményezések ismerete; a nemkívánatos események mérésével foglalkozó tanulmányok összehasonlítása; a nemkívánatos események gyakoriságát és eloszlását mérő különböző epidemiológiai módszerek előnyeinek, hátrányainak és korlátainak értékelése, az önkéntes hibajelentő rendszerek és a nemkívánatos események jellemzőinek ismerete; a nemkívánatos események elemzésére és megelőzésére szolgáló módszerek megismerése; a munkahelyi biztonság javítását célzó fellépések támogatása; kommunikációs készségek fejlesztése a kritikus szituációk kezelésére, a nemkívánatos események kialakulási sorrendjének vagy természetes előzményeinek azonosítása, felmérések és elemzések készítésének képessége a betegeket fenyegető kockázatok azonosítására, illetve csökkentésére, az egészségügyi intézményekben előforduló kockázatok kezelésének képessége.
Módszertan Személyes és online órák a tanárok és a diákok közötti interakcióval A tanulók aktív részvételét és motiváltságát esettanulmányok és csoportmunka segítségével növelik. Oldal: | 27
A tanórák a diákokkal folytatott közös munkára irányulnak, előmozdítva a végső projekttervezet megtervezéséhez szükséges tanulmányok és készségek megszerzését. A projekt egyéni kutatómunkán alapul, amelynek eredetinek kell lennie és a mesterszintű tartalom valamelyik célkitűzésére kell irányulnia. A projektet nyilvánosan kell megvédeni egy tudományos koordinátorokból álló testület előtt. Ezenkívül tudományos képzésre is sor kerül, amelynek során a diákok útmutatást kapnak arról, hogy hogyan találhatnak meg dokumentumokat, hogyan oldhatnak meg helyzeteket, és hogyan végezhetik el a disszertáció részét képező helyszíni vizsgálatot. Tartalom Főbb tartalmi elemek: • • • • • • • • •
A betegbiztonság alapfogalmai és osztályozása Az epidemiológia alapfogalmai Minőségbiztosítás: vegyes bizottság, ISO, Európai Minőségirányítási Alapítvány (EFQM), betegek elégedettsége stb. Kockázatkezelés Tényadatokon alapuló gyógyítás és annak felhasználása a betegbiztonságban A nemkívánatos események hatása A nemkívánatos események megelőzése és a betegbiztonsági gyakorlatok alapjai Betegbiztonsági kultúra A betegbiztonság jogi vetületei
6.5. Példa Az Egészségügyi Ellátás Minőségéért Nemzetközi Társaságtól (ISQua) ISQua ösztöndíj Az ösztöndíjprogramot a 2012. évi genfi konferencián indították útjára. „Tanulók által irányított” szakmai fejlesztési programként hirdették, amely a relevanciára helyezte a hangsúlyt és rugalmasságot tett lehetővé. Kezdetben webináriumokra és néhány esettanulmányra épült. A tevékenységeken való részvétellel, továbbá a résztvevők számára különböző egyéb forrásokon keresztül elérhetővé tett tevékenységekkel (konferenciák/műhelymunkák látogatása, konferenciákon/műhelymunkákon való részvétel, publikálás, tanítás, kutatás, felülvizsgálat, felmérés, szerkesztés) kreditpontokat lehetett gyűjteni. A program szándékosan „laissez faire” megközelítést alkalmazott, hogy kezdetben ösztönözze az egyébként igen elfoglalt emberek jelentkezését, akik a folyamatos szakmai továbbképzés terén el voltak kényeztetve a lehetőségekkel, illetve azért, mert akkoriban nem volt elég erőforrásunk egy hivatalos tanterv kidolgozására vagy nagy mennyiségű tartalmak gyors összeállítására. Mindazonáltal pontosan meghatároztuk az elvégzendő munkát. A jelentkezések lassan haladtak. Vízválasztót jelentett az edinburgh-i konferencia hete. Addigra már rendelkezésünkre állt egy képzett oktatási menedzser szakértelme is, jelentős mennyiségű minőségi tartalmat hoztunk létre számos módszer alkalmazásával, elkezdtük elsimítani az új programokra mindig jellemző informatikai problémákat, és – hála a jelentkezések számának megduplázódását hozó edinburgh-i konferencián tett jelentős erőfeszítéseinknek – már volt egy olyan kritikus jelentkezői tömeg, amely lehetővé tette, hogy a program saját lendületből folytatódjon.
Oldal: | 28
Tizenöt hónap elteltével már majdnem 90 résztvevőnk van 24 országból és 23 szakterületről, köztük 25 diplomással, hétféle módszerrel szervezett tevékenységekkel és tíz oktatási partnerrel, amelyek mindegyike értékes tartalmakkal gazdagítja programunkat. A program továbbra is a „tanulók által irányított”, továbbra is rugalmas, és továbbra is a relevanciára helyezi a hangsúlyt. Nemsokára két vitaanyagot teszünk közzé, amelyek a program második és harmadik szakaszát vázolják fel. Ezek a tervek szerint 2014, illetve 2015/16 folyamán fognak elindulni. A program három szakaszban történő megvalósításának filozófiája: 1. szakasz: rugalmas, releváns és szilárd oktatási platform biztosítása minőségi ismeretanyag kiépítésével és életképes számú jelentkezővel; 2. szakasz: a rugalmasság és a relevancia megőrzése mellett szilárd pedagógiai elvekre épülő robusztus struktúra megvalósítása; és 3. szakasz: a program továbbfejlesztése egy minőségi tartalomra és szolgáltatásra épülő globális szabvány bevezetésével és hivatalos tudományos képesítések nyújtásával diplomát adó partnerszervezetekkel együttműködve valamennyi kontinensen. 2014. évi oktatási terv Moduláris képzés bevezetése és hálózati átszervezés Az alábbi rész felvázolja az ISQua ösztöndíjprogram második kidolgozási szakaszának végrehajtását. Az ösztöndíjprogram első szakaszában szándékosan lehetővé tették annak organikus fejlődését néhány, egymáshoz lazán kapcsolódó tevékenység mentén. Ennek az volt a célja, hogy a program kialakítsa a maga tartalmát és létrehozza a platformját, továbbá hogy megfigyelhetők legyenek a résztvevők tanulási döntései és szokásai. Ez a fajta megközelítés egyértelműen hasznos volt a kialakulás éveiben, és csak erre volt lehetőség, mert a program első 12 hónapjában alacsony volt a résztvevők száma. A résztvevői létszám ma már 80 felett van és folyamatosan nő, átfogó és gazdag tartalmak jöttek létre, és kellő mennyiségű információ gyűlt össze a kiindulási kohorsz tanulási szokásairól. Eljött tehát az ideje a program strukturáltabb és szigorúbb átformálásának és az olyan alapvető pedagógiai elvek teljesebb körű elismerésének, mint a motiváció, a tevékenységi irány (kiválasztási sorrend), a kitettség vagy a kritikus észrevétel, mindeközben megőrizve olyan fontos jellemzőket, mint a „tanulók által irányított”, rugalmas és releváns jelleg. Ehhez az ISQua ösztöndíjprogram második kidolgozási szakaszát koherens modulokba szervezik, olyan teljesítménykövetelményekkel, amelyek szavatolják, hogy a résztvevők tudása bővüljön és elmélyüljön a kulcsfontosságú minőségi és biztonsági témák széles skálájában. A programnak számos olyan tevékenység szerves részét képezi, amelyeket szervezett és koherens modulokká kell alakítani az igénybevétel hozzáférhetőségének javítása és az alapvető tanulási kompetenciák kialakítása érdekében. A leghasznosabbnak a következő tevékenységek bizonyultak: 1. webináriumok 2. esettanulmányok Ezen elemekhez kapcsolódóan léteznek olyan hálózati elemek is, amelyeket szintén alaposabban ki kell dolgozni ahhoz, hogy ugyanazon a színvonalon lehessen nyújtani őket, mint a fenti elemeket, nevezetesen: Oldal: | 29
1. ösztöndíjas fórum 2. könyvklub Az új struktúra révén a tanulók jobban átlátják tanulmányaikat, és az oktatási rendszer adminisztrációja is egyszerűbbé válik. Ezenkívül a struktúra lehetővé teszi az egyes modulok alapvető kompetenciáinak kialakítását. Az új struktúra rövid ismertetése Az elképzelések szerint az új struktúrában a tanítás kezdetben négy modul és választható tárgyak keretében történik. A tanulók világos struktúrát kapnak, amely alapot kínál munkájukhoz, ugyanakkor kellő rugalmassággal rendelkeznek ahhoz, hogy tanulmányaikat szakmai fejlődésükhöz igazítsák.
Ösztöndíj Modulok
Választható tárgyak
1. Modulok Minden modul négy komponensből áll: • esettanulmány • két webinárium • ösztöndíjas fórumon való részvétel • értékelés A négy modul közül minden diáknak teljes körűen el kell végeznie hármat, a negyedik modulból pedig két komponenst.
Mintastruktúra
Oldal: | 30
Első modul: Betegbiztonság • webináriumok • esettanulmány • fórumokon való részvétel
Második modul: HTAI • webináriumok • esettanulmány • könyvklub
Harmadik modul: Külső értékelés
Negyedik modul: Minőségirányítás
• webináriumok • könyv áttekintése • fórumokon való részvétel
• webináriumok • cikk szakmai folyóiratban
• értékelés
• értékelés
• értékelés • értékelés
Mindegyik modul tíz kreditpontot hordoz, az egyes komponensek pedig egyenként ötöt, így a kreditpontok összege negyven. 10 x 3 = 30 2 x 5 = 10 Összesen = 40
2. Választható tárgyak Ezt a részt a weboldalunkon felvázolt jóváhagyott tevékenységek bármely kombinációja alkothatja. A választható tárgyakkal, pl. konferencia-részvétel, könyvön belüli fejezet stb. legfeljebb húsz kreditpont gyűjthető. Határidők 2014 márciusában egy, az irányítási és vezetési készségekre irányuló kísérleti modul is elindul, és miközben a diákok ezt végzik, elkezdődik a munka a négy alapmodul és a megszervezésükhöz szükséges szoftver kidolgozásán. A tervek szerint a vezetői modul értékelését követően az új struktúra a 2014. évi konferencián lép életbe. Az új diákok az új struktúra alatt kezdik meg tanulmányaikat, míg a meglévő diákok választhatnak, hogy a jelentkezésük időpontjában érvényes szabályok alapján vagy az új modulok alapján végzik el a képzést. Újdonságok: • •
Tanulmányozócsoportok Mobil alkalmazás
7. A MEGVALÓSÍTÁS AKADÁLYAI A bejelentett tevékenységek alapján az oktatási és képzési tevékenységek megvalósításával kapcsolatos kihívások négy fő kategóriába való besorolásáról született döntés: • • •
erőforrások (pénz, személyzet, idő, szakértelem stb.) változásokkal szembeni ellenállás és tájékozatlanság szervezés és logisztika, valamint Oldal: | 31
•
egyéb okok.
A finanszírozással kapcsolatos akadályokról hét ország számolt be; a változásokkal szembeni ellenállást, ideértve az elégtelen oktatói kapacitást, hat ország említette meg; nyolc ország emelte ki a szervezési és logisztikai akadályokat; az egyéb okok között megtalálható volt a hatások méréséhez szükséges adatok hiánya, a nyelvi nehézségek és a fordítás, az erős vezetői készségek hiánya. A beszámolókban szereplő legfőbb akadályok és nehézségek a pénzügyi és időbeli korlátokban jelentkező erőforráshiány, valamint a kompetens és megfelelő szakértelemmel rendelkező intézmények és tanárok hiánya. Említést nyertek olyan tényezők is, mint a betegbiztonsági oktatás és képzés tantervekbe való beillesztésének nehézségei vagy a betegbiztonsági témákban fennálló tájékozatlanság. Egyéb megemlített nehézségek: technikai problémák, például a tanítást segítő eszközök, így megfelelő tantermek, Power Point prezentációk levetítésére alkalmas projektorok stb. hiánya Az összes felmerült akadályt és nehézséget a 8. táblázat foglalja össze. Az adatgyűjtés során felmerült akadályokon kívül az alábbi rész további példákat tartalmaz olyan nehézségekre, amelyek az oktatási és képzési alcsoport ülésén tartott vita szerint gátolják a betegbiztonsági oktatás és képzés megvalósítását. • • • •
• •
Az „új” tevékenységek megvalósításának fő akadályai az erőforrások hiánya, a leterheltség, a személyzet alacsony létszáma és a pénzügyi korlátok. Tájékozatlanság felső/vezetőségi szinten. A betegbiztonságot prioritásként kell kezelni, és a vezetőknek magatartási mintaként kell szolgálniuk. A biztonsági kultúra hiánya (a „hibás keresésének kultúrája” helyett). Jobb irányítási rendszer egészségügyi szakemberek bevonásával. Ha a betegbiztonsági tanulásra és képzésre nem az egészségügyi szakemberek kompetenciájának szerves részeként, hanem teherként tekintenek, nehéz az embereket az e tevékenységekben való részvételre motiválni. A betegbiztonság mibenlétével, jelentőségével, a rendelkezésre álló konkrét eszközökkel, intézkedésekkel stb. kapcsolatos ismeretek hiánya. A megfelelő szakértelem intézményi szintű azonosítása és biztosítása.
8. A MEGVALÓSÍTÁS SIKERTÉNYEZŐI A stratégiai szintű intézkedések végrehajtásához szükséges főbb tényezők: • • •
• •
annak biztosítása, hogy a megfelelő szakterülethez/célcsoporthoz a megfelelő tantervet használják, és hogy azt a megadott időn belül elvégezzék; a betegbiztonsági oktatás és képzés megvalósítása a képesítés megszerzésére irányuló és a posztgraduális oktatás minimális követelményeinek figyelembevételével; a betegbiztonság integrált, szükséges vagy kötelező oktatási területként való bevezetése a képesítés megszerzésére irányuló oktatásban és a folyamatos szakmai továbbképzésben (ideértve a posztgraduális képzést is). betegbiztonsági stratégia kidolgozása és végrehajtása; ennek keretében: képzési terv a képesítés megszerzésére irányuló/posztgraduális tantervekben világos tanulási célkitűzésekkel, valamint az egészségügyi szakemberekkel szemben támasztott világos elvárások a munkahelyükön és a munkaköri leírásukban Oldal: | 32
•
•
• •
olyan nemzeti betegbiztonsági stratégia kidolgozása és megvalósítása, amelynek részét képezi a betegbiztonsági oktatás úgy a képesítés megszerzésére irányuló, mint a posztgraduális képzésben. tudatosság növelése az egyetemeken és a felsőoktatási intézményekben annak hangsúlyozásával, hogy a betegbiztonság és az ellátás minősége kulcsfontosságú a szakemberek számára; a szakpolitikai területek, igazgatási szintek, szervezetek és más érdekelt felek közötti párbeszéd és eszmecsere által fémjelzett részvételi folyamat; a szimulációalapú képzés beépítése a szakképzési programokba ÉS csoportos képzésekbe (pl. szívmegállással kapcsolatos csoportos képzés).
Néhány jól működő és ezért ajánlott gyakorlati megoldás: • •
• •
• •
• •
a betegbiztonság beépítése az egészségügyi szakemberek és egészségügyi vezetők posztgraduális továbbképzési tanterveibe többoldalú terveken alapuló megközelítés: képesítés megszerzésére irányuló oktatás, kórházak biztonsági kultúrájának fejlesztése, az orvosi személyzet betegbiztonsági eszközökkel és gyakorlatokkal kapcsolatos készségeinek fejlesztése, betegbiztonsági követelmények és szabványok az Unióban elérhető betegbiztonsági oktatási és képzési programokkal kapcsolatos információkat tartalmazó weboldal indítása a képesítés megszerzésére irányuló és posztgraduális tantervek bővítése kötelező betegbiztonsági kurzusokkal; o betegbiztonsági kurzusok szervezése az egészségügyi szervezetek irányítói és az egészségügyi vezetők számára o ajánlások minden egyetem számára a betegbiztonság tantervekbe való beépítésére o ajánlás a betegbiztonságnak az újonnan felvett egészségügyi szakemberek bevezető képzésébe való beépítésére a kórházakban és az egészségügyi alapellátási intézményekben (a köz- és magánszférában egyaránt) o betegbiztonsággal és az ellátás minőségével kapcsolatos prezentációk/kurzusok egyetemeken és felsőoktatási intézményekben (külső szakértőként); o egyetemek felkérése és anyagi támogatása a betegbiztonságra irányuló specifikus oktatás és képzés (pl. kultúra, betegek felelősségvállalásának ösztönzése, proaktív kockázatelemzés, vezetői készségek) megszervezésére – együttműködés országos események szervezése (pl. szimpózium, kongresszus stb.) a betegbiztonság témakörében; egyetemek, egészségügyi szakemberek meghívása szakmai gyakorlatok szervezése diákok számára kórházakban a betegbiztonság és az ellátásminőség jelentőségének tudatosítása érdekében (másik lehetséges módszer: fókuszcsoportok) szakmai egyesületek bevonása a képzési programok kidolgozásába „nudge” elmélet, bizonyítékok; adatok; képzési fókusz; kiadványok.
A betegbiztonságnak a képesítés megszerzésére irányuló oktatásban való bevezetésével kapcsolatos egyik legfontosabb szempont az egyetemi modulok megváltoztatása, illetve új modulok kidolgozása. Az ajánlás lehetőséget biztosít az egyetemi körök számára arra, hogy a tanítás során figyelmet fordítsanak a betegbiztonságra is. Így például az egyetemi kurzusok új modulokkal való kiegészítése helyett hasznos lehet a betegbiztonság szerepének kiemelése és hangsúlyozása a tanításban, illetve Oldal: | 33
konkrét témák különböző szakterületek gyakorlati kontextusába helyezése. (pl. a sebészeti ellenőrző lista bemutatása a sebész gyakornokok óráin vagy kézhigiénia oktatása az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos problémákról szóló tanórákon). Ez a fajta egyszerű megközelítés már a képesítés megszerzésére irányuló oktatásban a betegbiztonsági kultúra javulását eredményezi. Ugyanez a megközelítés lehet célravezető a folyamatos szakmai továbbképzésben is.
Az oktatási és képzési alcsoport által azonosított egyéb tényezők: •
•
•
•
•
•
• • •
•
Fejlett és érett betegbiztonsági kultúra, amely: o a betegbiztonságot az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén prioritásként kezeli, o a mindennapi munkát segíti, o nem a hibás keresését vagy a büntetést, hanem a tanulást és a fejlődést mozdítja elő, o kiterjed minden egészségügyi szakemberre, vezetőre és betegre/családra, o a magatartási mintákon keresztül is átadásra kerül és támogatást kap. A fejlődés előmozdítása: fontos, hogy a fejlődés úgy menjen végbe, hogy az egészségügyi szakemberek mindennapi gyakorlatuk során valóban találkozzanak a javuló egészségügyi ellátás példáival. Egymástól való tanulás: a tudás- és a tapasztalatcsere előmozdítása a betegbiztonság egyik kulcsfontosságú tényezőjeként. A „betegbiztonság” nem adható parancsba. A felülről lefelé és az alulról felfelé építő látásmódokat ötvöző stratégiák hasznosak. Kezdjük könnyen megvalósítható elemekkel: a kiterjedt képzési programok helyett kezdetben érdemes olyan ügyes tevékenységekkel kísérletezni, amelyek jól illeszkednek a napi munkagyakorlatba. Az oktatóknak is képzést kell nyújtani a betegbiztonság területén, és a betegbiztonság oktatásához megfelelő módszereket kell alkalmazni (interaktív módszerek, betegek szempontjainak integrálása, kommunikációs képzés stb.) Céltudatosnak kell lenni a rendelkezésre álló eszközök/intézkedések és a legjobb gyakorlatok példái tekintetében; meglévő intézkedésekre és tapasztalatokra (pl. ellenőrző listákra stb.) kell építeni, és azokat az adott szervezeti/helyi környezethez kell igazítani. A betegbiztonság szakterületeken átívelő aspektusait kell a középpontba helyezni: fontos a csapatmunka és a szakterületek közötti különbségek tiszteletben tartása. A betegek váratlan eseményekkel kapcsolatos tapasztalatainak integrálása és az egészségügyi ellátás folyamatainak, kommunikációjának javítása stb. Motivált munkavégzés: a betegbiztonság kezelését ne tekintsük tehernek. Ezt szolgálhatják az alábbiak: o megfelelő finanszírozás és nem pénzügyi jellegű ösztönzők; o egészségügyi szakemberek belső motivációja/felelőssége; o oktatási és képzési tevékenységek rugalmassága és alkalmazkodóképessége a szakterületnek, egészségügyi környezetnek, egészségügyi rendszernek stb. megfelelően A betegbiztonságnak az oktatás és képzés szerves részeként történő elismerése minden szinten és minden szakterületen: nem valamilyen „plusz” tananyagról beszélünk, hanem az egészségügyi ellátással kapcsolatos alapvető tudnivalóról.
Az oktatási és képzési alcsoport az intézmények szempontjából is kereste a sikertényezőkre vonatkozó információkat: Brian Capstick, az Imperial College vendégelőadója és az Egyesült Államok veterán hálózata és Védelmi Minisztériuma, British Columbia tartomány és egyes kanadai egészségügyi Oldal: | 34
szolgáltatók, valamint Nagy-Britanniában az NHS mintegy 70–80%-a által használt, események jelentésére szolgáló szoftver megalkotója. Capstick professzor szerint a betegbiztonságra irányuló oktatás sikertényezői az alábbiak: 1. Célok hatóköre és egyértelműsége A betegbiztonság viszonylag új terület az emberi tevékenységekben, és a tanulás gyorsabb lehet akkor, ha prioritásként kezelt, illetve olyan területeket helyez a középpontba, amelyeken a hibákból való tanulás sajátos módszere más eszközökkel el nem érhető eredményekhez vezet. Például a betegbiztonsági programokat azokra az esetekre kell korlátozni, amelyekben az egészségügyi rendszer valamilyen új veszéllyel szembesül? Ilyen lehet például a nem megfelelő terület műtéte, a műtét után a betegben felejtett eszközök vagy a kórházakban elkapott fertőzések. Vagy a betegbiztonság azokra az esetekre is kiterjed, amikor a beteg betegségének eredményeképpen szenved kárt, ám ezt meg lehetett volna előzni, ha a szokásos ellátási színvonal nem csökkent volna? Ilyen esetnek számít például az, amikor a diagnózis vagy a kezelés hanyag vagy elkerülhető módon késve következik be. A betegbiztonság hatókörének oly módon történő meghatározása, hogy az magában foglalja a szokásos ellátási színvonal csökkenése miatti károkat, jelentős előnyöket hozhat az oktatás és képzés tekintetében. A betegbiztonságot közelebb hozná a fősodratú klinikai oktatáshoz, és sokat tehetne azon klinikai orvosok érdeklődésének felkeltéséért, akik viszonylag könnyen motiválhatók azzal, hogy megtanulhatják, hogyan tehetik konzisztensebbé a betegellátás színvonalát, és hogyan kerülhetik el a pereket. 2. A nemkívánatos események tanulságai A nemkívánatos események tanulságai nyilvánvaló okokból valószínűleg a betegbiztonsági oktatás és képzés központi elemét fogják képezni. Az egyes esettanulmányokból sokat lehet tanulni, és azok kiválóan alkalmasak az olyan, részvételen alapuló feladatokhoz, amelyeket a felnőttek általában előnyben részesítenek a passzívabb módszerekkel szemben. Jó esettanulmányt meglepően nehéz találni és írni, és ehhez számos egyéni oktató önálló munkája szükséges. A nemzeti vagy helyi erőforrásokból érkező támogatás nagy segítség lehet e tekintetben, mint például a WHO „Learning from Error”14 (Tanulni a hibákból) című nagyszerű videója és kiadványa. Az események jelentésére szolgáló rendszerek végső célja természetesen a nagyszámú betegbiztonsági esemény tanulmányozásából való tanulás, és van néhány olyan tényező, amely felgyorsíthatja a tanulságok levonásának folyamatát. a) Lelkes felhasználókból álló közösség kialakítása Az események jelentésére szolgáló rendszerekből való tanulás egyik fontos sikertényezője a lelkes felhasználókból álló közösség kialakítása. Ezt eleinte egyszerűbb elérni egy kezelhető léptékű kísérleti rendszer létrehozásával egy olyan területen, ahol valószínűsíthető, hogy hamar történnek tanulságos esetek. Az egyik megközelítés szerint kezdetben azokra az esetekre kell összpontosítani, amelyekben a beteg súlyos kárt szenvedett,15 igaz, ezeket az eseteket jelentik be a legkisebb valószínűséggel16. Egy kisebb rendszert könnyű kiterjeszteni a felhasználói közösség segítségével, és ez a folyamat elősegíti a felelősségvállalást és a haladás érzetének fenntartását. Ha egy események jelentésére szolgáló 14
http://www.who.int/patientsafety/education/vincristine_download/en/ A brit alsóház egészségügyi bizottsága: „Sixth Report of Session 2008-9, Patient Safety”, 2009. július 3., HC151-1 2008-09, 4. o. 16 Közszámla-bizottság, „Fifty-first Report of Session 2005-06, A safer place for patients: Learning to improve patient safety”, HC 831, 5. o. 15
Oldal: | 35
programot túl nagyra hagyunk nőni, meglepően nehéz lehet a méretének a lefaragása akkor, amikor a programot már az egész egészségügyi rendszerre kiterjesztették. b) Fókuszban az érdemben kezelhető okok A betegbiztonsági eseményeknek jellemzően több oka van, ám a megelőzésük elsajátítása gyorsabb lehet akkor, ha a hangsúlyt azokra az okozati tényezőkre helyezzük, amelyek az egészségügyi rendszer szintjén érdemben kezelhetők vagy korrigálhatók. A gyakorlatban egy egészségügyi rendszerben mintegy 30 olyan folyamat létezik, amely nem megfelelő végrehajtása esetén súlyos kárt okozhat a betegnek17, és ezek jó kiindulópontot jelenthetnek. Ide tartoznak a klinikai orvos gyakornokok felügyeletére szolgáló hatékony rendszerek, a személyzet új tagjainak bevezető képzése, a magasabb kockázatú betegek azonosítása, valamint az azonosított magasabb kockázatú betegek esetében meghozandó hatékony intézkedések. Ezek olyan dolgok, amelyek helyi szintű fellépéssel érdemben javíthatók, és amelyekről a klinikai orvosok szívesen hallanak. Az érdemben kezelhető okokról való tanulás valószínűleg egyszerűbb egy nemkívánatos eseményeket tartalmazó adatbázis alapján, ha az osztályozási rendszerben azonosítják a felmerülő okokat. A WHO Nemzetközi Betegbiztonsági Osztályozási Rendszerének koncepcionális kerete ezek közül jó néhányat tartalmaz, ám azok jelentősége nyilvánvalóbb lehet akkor, ha egy osztályozási fastruktúrába csoportosítjuk őket. Az események rögzítésekor fontos időt szakítani azok megfelelő vizsgálatára is a pontos osztályozás érdekében. Ez korlátozhatja a rögzíthető események számát egy olyan rendszerhez képest, amelybe bármi belefér, de valószínűleg több tanulsággal tud szolgálni.
9. AJÁNLÁSOK A betegbiztonsági kultúrához oktatás és képzés szükséges – az oktatáshoz és képzéshez pedig biztonsági kultúra szükséges. A betegbiztonsági oktatást és képzést: • • • • •
17
minden tagállamban be kell vezetni és be kell építeni az egészségügyi dolgozók és vezetők tanterveibe az egészségügyi szakemberek és vezetők oktatásának és fejlesztésének valamennyi szintjén biztosítani kell a tantervek felépítésére/kidolgozására irányuló korábbi európai projektre és WHOtevékenységekre kell alapozni a tantervek kidolgozása tekintetében úgy kell alakítani, hogy konstruktív, megvalósítható és hatékony módszerekkel tegye magáévá a betegek szempontjait úgy kell biztosítani, hogy a tanterve minden egyes országhoz megfelelően hozzáigazítható legyen – nem lehet statikus program.
Capstick B Learning lessons from litigation for improved patient safety Clinical Risk (2004), 10, 221-226
Oldal: | 36
Mellékletek 1. melléklet: Űrlap A BETEGBIZTONSÁGGAL ÉS AZ ELLÁTÁS MINŐSÉGÉVEL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT BETEGBIZTONSÁGI OKTATÁSSAL ÉS KÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS AJÁNLÁSAI ÉS IRÁNYMUTATÁSA A FELTÉRKÉPEZÉST SEGÍTŐ ŰRLAP A tevékenység célja: Konkrét ajánlások és iránymutatás kidolgozása az egészségügyi dolgozók (szakemberek és egészségügyi vezetők) betegbiztonsági oktatásához és képzéséhez; tervezett megjelenés 2014 júniusában, a betegbiztonságról és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló második jelentéssel (2009/C 151/01) együtt. Hogyan tervezhető meg a tevékenység? A munka az európai betegbiztonsági oktatás és képzés terén kialakult közelmúltbéli bevált gyakorlatok példáinak feltérképezésével kezdődik. Ebből a célból egy űrlap került kiküldésre az oktatásról és képzésről szóló jelentéstételhez18 az alcsoport általi véleményezésre. Az alcsoport észrevételeit is figyelembe vevő módosított változat nemcsak az alcsoportnak, hanem a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoport más tagjainak is kiküldésre került. A válaszokat a következő, októberi telekonferencián vitatják meg, és egyetértés esetén az eredményeket a 2013. november 4-én tartandó ülésen mutatják be a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoportnak. A munka eredményeképpen egy eszköztár jön létre, amely gyakorlati megoldásokat tartalmaz a tanácsi ajánlás pontjainak hatékony végrehajtására, és helyes gyakorlatokat bemutató példákkal szolgál az uniós országok betegbiztonsági oktatási és/vagy képzési rendszeréből. Ezen túlmenően az eszköztár olyan területeket is megpróbál kezelni, mint az oktatási tevékenységek végzéséhez szükséges szervezeti/intézményi erőforrások, ideértve az oktatói kapacitásokat, a hallgatókra mint a jövő egészségügyi szakembereire való összpontosítás fontossága, az egészségügyi vezetők és szakemberek képzésének mint az egész életen át tartó tanulás lehetőségének a hangsúlyozása, a betegek bevonása (pl. miként használhatók fel a betegek tapasztalatai és történetei oktatási eszközként), a szakmai csoportok, valamint a szakemberek és a betegek közötti kommunikáció, valamint az olyan értékek, mint az elszámoltathatóság vagy az együttérzés. Miként segítheti ez a tevékenység a tagállamokat? Az oktatási és képzési eszköztár hasznosítható és aktuális iránymutatást ad a tagállamoknak az egészségügyi szakembereket és vezetőket célzó betegbiztonsági oktatás és képzés bevezetéséhez és végrehajtásához, összhangban a betegbiztonságról szóló tanácsi ajánlás követelményeivel. Az eszköztárba belefoglalandó oktatási és képzési típusok: Minden olyan oktatási és/vagy képzési tevékenység, amelynek célja a jobb betegbiztonsági teljesítmény, relevánsnak tekintendő, és így belefoglalandó a feltérképezés folyamatába. Ide tartozik 18
Az EUNetPaS projekt által kidolgozott kérdőív alapján (http://ns208606.ovh.net/~extranet/)
Oldal: | 37
a felsőoktatási tantervek keretében kínált oktatás és képzés, a külső szervezetek által kínált formális és informális folyamatos szakmai továbbképzések, valamint az egészségügy keretein belül kínált tevékenységek. A kitöltött űrlap beküldésének határideje: Kérjük, a kitöltött űrlapot szeptember 16-ig küldjék el a következő címekre:
[email protected], valamint Basia Kutryba részére,
[email protected] ELŐRE IS KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÜKET!!!
Tanulási tevékenység (oktatás és képzés) címe Oktatott speciális modulok/kurzusok címe (pl. jelentéstétel és tanulás; fertőzésmegelőzés és infekciókontroll; biztonságos sebészet; emberi tényezők fejlesztése, kockázatkezelés stb.) Új modulok/kurzusok, amelyek oktatására a jövőben szükség lehet Szervező (kérjük, nevezze meg az egyetemet/intézményt/más szervezetet)
Indulási év (az az év, amelyben ezt az oktatást és képzést először nyújtották) Oktatás, képzés típusa (pl. képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok, MSc programok, posztgraduális oktatás/kurzusok, folyamatos szakmai továbbképzés stb.)
A szóban forgó oktatás, képzés akkreditált? (igen/nem); ki akkreditálta? (kérjük, adja meg az akkreditáló szerv teljes nevét) Tanítási módszer (pl. személyes oktatás – tantermi, konferencia, szeminárium; webinárium; távoktatás – könyvek, nyílt kurzusok; e-oktatás, munkahelyi tanulás stb.) Oktatás, képzés időtartama (a megfelelő időegységben megadva: óra/nap/hónap/év) Felsőoktatás esetén adja meg az ECTS19 vagy ECVET20 egységek számát is. Ciklikus ismétlődés (a tanulási vagy képzési tevékenységet egyszeri végrehajtásra vagy havonta/szemeszterenként/évenként stb. történő ismétlődésre tervezték?) Célközönség területek szerint pl. képesítés megszerzésére irányuló vagy posztgraduális képzésben részt vevők, szakemberek, vezetők Hallgatóság típusa: több szakterületet felölelő; nem szakemberekből álló Oldal: | 38
Főbb tanulási eredmények: pl. újonnan elsajátítandó ismeretek, készségek és magatartásformák Az oktatás vagy képzés biztosít bármilyen diplomát vagy végzettséget a résztvevőknek (igen/nem; milyen diplomát vagy végzettséget)? A résztvevők által megszerzett ismeretek/készségek értékelése (igen/nem) Ha igen, kérjük, adja meg az értékelés típusát (írásbeli/szóbeli/más) Oktatás, képzés rövid leírása (legfeljebb 150 szóban, kitérve a felépítésre, főbb témakörökre, a tanulási folyamatra). Öt kulcsszó, amely a leginkább jellemző erre az oktatásra vagy képzésre Oktatás, képzés résztvevők általi értékelése? (igen/nem) Ha igen, értékelés típusa (pl. résztvevők elégedettsége, tudása, készségei stb.) és oktatás, képzés hatása, ha mérik (pl. mutatók, illetve a résztvevők, betegek által érzékelt összkép megváltozása) A képzés elindítása során leküzdendő legjelentősebb akadályok Szükséges erőforrások: Szükséges oktatói kapacitások (vagy szervezeti/intézményi erőforrások) és tudományos képesítések
Oktatók érdeklődése a betegbiztonsági tantervek oktatása/bővítése iránt Szükséges oktatói képzés Résztvevők eddigi teljes száma (ha ismert)
Megjegyzések
Kérjük, ebben a részben válaszoljon a következő kérdésekre:
Az ismertetett tapasztalatok közül mi lehet hasznos/fontos a stratégiai és gyakorlati megvalósítás szintjén? Mely gyakorlati megoldások működőképesek és ajánlhatók?
Oldal: | 39
Hivatkozás a forrásra (weboldal az oktatásra, képzésre vonatkozó információkkal vagy az azokat megadni tudó kapcsolattartók elérhetősége) AZ OKTATÁSÉRT, KÉPZÉSÉRT FELELŐS KAPCSOLATTARTÓ
Vezetéknév és utónév
Telefonszám E-mail cím
TÁJÉKOZTATÁST ADÓ TAGÁLLAM/EURÓPAI ÉRDEKELT FÉL: Vezetéknév és utónév Szervezet Ország Telefonszám E-mail cím
Oldal: | 40
2. melléklet: Glosszárium A betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoport A betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoportot (PSQCWG) 2005-ben hozták létre az Európai Bizottság betegbiztonság területén tevékenykedő munkaszerveként. A csoport részt vett az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglaló betegbiztonságról szóló tanácsi ajánlás (2009/C 151/01) kidolgozásában; 2009-ben vitadokumentumot adott ki az egészségügyi ellátás minőségéről, amelyet a magas szintű közegészségügyi munkacsoportnak mutattak be és vele vitattak meg 2010 májusában. Azóta a csoport neve: a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoport. A csoport a betegbiztonság és az ellátásminőség területén zajló uniós kezdeményezések aktív résztvevője, így egyebek mellett konzultál a Bizottsággal, nyomon követi a tanácsi ajánlás végrehajtását vagy ajánlásokat dolgoz ki a jelentéstételi és tanulási rendszerekre, illetve a betegbiztonsági oktatásra és képzésre vonatkozóan.
Oktatási és képzési alcsoport Az oktatási és képzési alcsoport az Európai Bizottság betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoportjának egyik alcsoportja. Az alcsoportot azért hozták létre, hogy konkrét ajánlásokat és iránymutatást dolgozzon ki az egészségügyi dolgozók (szakemberek és egészségügyi vezetők) betegbiztonsági oktatásához és képzéséhez, amely a tervek szerint 2014 áprilisában jelenik meg a 2009. évi tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló második jelentéssel együtt. Az oktatási és képzési alcsoport tagjai 11 tagállamot (Ciprus, Horvátország, Finnország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Egyesült Királyság) és Norvégiát képviselik, valamint az EU átfogó szervezeteit: CED, CPME, EFN, EPF, ESQH, HOPE, ISQua, PGEU és WHO. Nagyon köszönjük a következők nagyszerű munkáját: Horvátország: Jasna Mesaric Ciprus: Dr Mary Avraamidou, Christina Efstathiou Finnország: Ritva Salmi Németország: Sonja Barth és Günther Jonitz; továbbá Barbara Hoffmann, Marcus Rall és a Német Betegbiztonsági Koalíció tagjai Magyarország: Fügedi Gergely MD, Lám Judit PhD, Belicza Éva Olaszország: Alessandro Ghirardini, Rosetta Cardone, Susanna Ciampalini, Angela De Feo, Lucia Guidotti Lettország: Guna Jermacane, Evija Palceja Norvégia: Torunn Omland Granlund, Eva Turk, Románia: Carmen Angheluta Egyesült Királyság: Bruce Warner, Daniel Eghan Oldal: | 41
CED: Nina Bernot, Aleksandra Sanak CPME: Sarada Das, Anamaria Corca EFN: Paul de Reave EPF: Kaisa Immonen-Charalambous, Cristina Padeanu ESQH: Paul Bartels HOPE: Silvia Bottaro, Pascal Garel ISQua: Peter Carter PGEU: Jamie Wilkinson WHO: Agnes Leotsakos
Köszönetünket fejezzük ki a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoport következő tagjainak is: Ausztria: Patrizia Theurer Belgium: Margareta Haelterman, Hilde Peleman, Laure Istas Bulgária: Milena Vladimirova, Natashka Danova, Plamen Dimitrov Dánia: Helle Krarup, Hans Trier, Jeppe Troels Berger Észtország: Eve Pilt Franciaország: Michèle Perrin Írország: Philip Crowley Litvánia: Egidijus Banys Luxemburg: Martine Debacker Málta: Carmel Abela Portugália: Ana Diniz Couto Szlovákia: Peter Bandura, Zuzana Slezáková Szlovénia: Eva Murko Spanyolország: Yolanda Agra Svédország: Ellen Ringqvist, Hans Rutberg Hollandia: Hanneke Merten, Martine de Bruijne. Köszönet illeti a CED következő tagjait is: Associazione Italiana Odontoiatri, Finn Fogorvosok Egyesülete és Svéd Fogorvosok Egyesülete. A résztvevők által adott információkat az 1. táblázat mutatja be. Oldal: | 42
Betegbiztonsági oktatás és képzés: Fókuszban az ismeretek, attitűdök és készségek megszerzése, így mozdítva elő a betegbiztonsági viselkedésmód megváltozását. A koncepciónak a nem szakmai jellegű, szakterülethez nem köthető készségek is részét képezik. Példák: váratlan események jelzése, emberi tényezők fejlesztése, egészségügyi szakemberek közötti, illetve betegek felé történő információátadás. (Cordula Wagner, a betegbiztonság professzora, NL)
Folyamatos szakmai továbbképzés (folyamatos szakmai oktatás): Az egészségügyi szakemberek egész életen át tartó ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak szisztematikus karbantartása, fejlesztése és folyamatos bővítése és/vagy elmélyítése. Mindez kulcsfontosságú a betegek igényeinek, az egészségügyi szolgáltatási igények és a szakmai tanulási igények kielégítéséhez. A kifejezés nemcsak a minőségi ellátás biztosításához szükséges kompetenciákat ismeri el, hanem a betegek ellátásának multidiszciplináris jellegét is. [Ide tartozhat például a műszaki, tudományos, szabályozási és etikai fejlesztés, valamint a kutatási, vezetési és igazgatási készségek és a betegekkel való kapcsolattartásra vonatkozó készségek. A tevékenységek a formális/informális és a kötelező/önkéntes kategóriákba sorolhatók.] (a SANCO Főigazgatóság megbízásából készített, az Unióban és az EFTA/EGT országokban dolgozó egészségügyi szakemberek folyamatos szakmai továbbképzéséről és egész életen át tartó tanulásáról szóló tanulmány definíciója)
„Nudge” elmélet: a viselkedéstudomány, a politikaelmélet és a közgazdaság körébe tartozó fogalom, amely szerint a viselkedés jobban befolyásolható pozitív megerősítéssel és indirekt sugalmazásokkal, mint jogszabályokkal és rendeletekkel. (Nudge: Improving Decisions about Health, Wealth, and Happiness, Richard H. Thaler, Cass R. Sunstein).
Oldal: | 43
Táblázatok 1. táblázat: Az oktatási tevékenységek válaszadók által beküldött példái
Ország AUSZTRIA
BELGIUM
Szervező
Oktatási tevékenység megnevezése, modulokkal21
Hospital HietzingmitneurologischemZentrum Rosenhügel
1) Kockázatkezelési alapképzés
Alapkészségek: Szövetségi Egészségügyi Közszolgálat;
Tervezett: A minőséggel és a betegbiztonsággal kapcsolatos második nemzeti program (2013–2017): iránymutatási és támogatási program.
Második iránymutatási program: nyolc belga egyetem, a Szövetségi Egészségügyi Közszolgálat koordinálása mellett.
2) Rendszeres kockázatkezelési találkozók
Betegbiztonsági alapkészségekről szóló műhelymunka: • a kiváltó okok azonosítását célzó elemzés, hibamód- és hatáselemzés, betegbiztonsági kultúra, ICPS (WHO), az ellátási folyamat felügyelete, krónikus ellátási modell, mutatók • kb. 3000 résztvevő 2007–2012 között • a többségük a minőség és a betegbiztonság területén dolgozó munkatárs. Második iránymutatási program, szoros együttműködésben nyolc belga egyetemmel: 2014: a betegek felelősségvállalásának ösztönzését szolgáló mikroszintű projektek megvalósításának támogatása – betegbiztonsági kultúra – vezetői készségek – fejlesztési folyamatok végrehajtása – tanácsadás belga kórházakban a gyógyszeres kezelések összehangolásának fejlesztéséhez és az integrált ellátáshoz – klinikai események utáni következmények: „másodlagos és harmadlagos áldozatok”: felmérés és képzés – proaktív kockázatkezelés a műtőteremben. Egyes 2014-es témaköröket tovább mélyítenek, de új témakörök is előkerülnek
Oldal: | 44
1. Bevezető kurzus – Minőség és betegbiztonság 2. „Minőség” képzési program 3. Betegbiztonsági műhelymunka 4. Prizma módszer GZA Ziekenhuizen A gyógyszeres kezelés biztonsága
Váratlan események és kvázi-balesetek. Szabványeljárások kidolgozása. Betegutak 2. Psychiatrisch Centrum Dr. Guislain Elesés megelőzése otthon tartózkodó idős személyeknél 3. AZ Sint-Jan Brugge-Oostende.
Minőségbiztosítás a megelőzési irányelvben Elesés megelőzése és eleséssel kapcsolatos képzés
4. KHBO, Oostkamp, Belgium
Elesés megelőzése
5. HIVA, (Belgium)
Fertőzésmegelőzési irányelv a dialízis osztályon
6. Dutch paramedic Institution, (Hollandia) 7. NIG, Leuven (Belgium)
Fertőzésmegelőzési irányelv az intenzív osztályon
8. Orpadt Jette (Belgium)
Elesés megelőzése idős személyeknél: állandó kihívás Flandriában is
9. BICS Brussels (Belgium)
Elesés megelőzésére irányuló képzés
10. Leuven (Belgium)
Fertőzésmegelőzési irányelv
11. LOGO, Brugge (Belgium) 12. Orpadt Jette (Belgium)
Műtét utáni fertőzésmegelőzésre vonatkozó irányelv
13.Vesalius Institution Oostende,(Belgium)
Az MRSA fertőzés megelőzésére vonatkozó irányelv a dialízis osztályon
14. VUB Jette (Belgium)
Elesés megelőzése idős személyeknél: álom vagy valóság
15. KUL, Leuven (Belgium) 16. Oostende (Belgium) 17 .VVIZV, Gent Belgium 18. ICURO, Brüsszel 19. Szövetségi kormány, közegészségügyi minisztérium
Idősek megsebesülésének megelőzése A jobb betegbiztonság felé Betegbiztonság Betegbiztonság: fő prioritás?
Oldal: | 45
(Belgium)
Betegbiztonsági hét
20. AZ St Lucas, Brugge, Belgium
felelősség és betegbiztonság
21. Kórházi gyógyszerészek flamand egyesülete, Brüsszel
a gyógyszeres kezelés biztonságáról szóló műhelymunka
22. VVIZV, Gent (Belgium)
Kórházi biztonság
23. Kluwer, Gent (Belgium)
Minőségi és biztonsági szimpózium az intenzív osztályon
24. VZA, Belgium 25.VZA, Belgium 26. Griffith, Antwerpen 27. Orpadt, Belgium 28. Orpadt, Belgium 29. VVIZV, Brugge 30. Vesalius Institution, Oostende 31. VBVK, Brüsszel 32. Amelior, Sint Niklaas (Belgium)
A környezet és a biztonság találkozási pontjai Betegbiztonság és a nemkívánatos események kezelése A kéz higiéniájára vonatkozó szabályok betartása Nosocomiális fertőzések belga kórházakban Kéz és eszközök fertőtlenítése
33. BICS, Brüsszel
Fertőzések: tendenciák a megelőzés és a kezelés területén
34. Pfizer, Brüsszel
Urológiai fertőzések kezelése
35. Pfizer, Elewijt (Belgium)
Fertőzésmegelőzés az intenzív osztályon
36. KATHO, Brugge
Műtét utáni fertőzések megelőzése az intenzív osztályon
37. BD, Vilvoorde (Belgium) 38. Universal hospital Groeninge, Kortrijk
Referenciaápolók fertőzéskezelési képzése
39. Deloitte & Touche, Antwerpen
Műtéti sebfertőzések megelőzése
Benelux betegbiztonsági kongresszus
Pfizer betegbiztonsági nap Pohert biztonsági nap Továbbképzés: biztonságos sebészet A biztonság kiemelkedő jelentősége a laboratóriumok és kórházak akkreditációjában Kockázatkezelés természeti katasztrófák esetén Kockázatkezelés a kórházakban BULGÁRIA
Várnai Orvosi Egyetem
Egészségügyi vezetői mesterprogram: kockázatkezelés
CIPRUS
1) Oktatási programok felügyeleti csapata, Oktatási ágazat, Ápolói szolgáltatások, Egészségügyi Minisztérium, Ciprus.
1) Infekciókontroll Perioperatív ápolás Sebesülések kezelése
Oldal: | 46
Intenzív ellátási ápolás (felnőtt, gyermek, csecsemő) Ápolási folyamat Vakcinázás Biztonság a sebészeti műtétek alatt 2) Nyilvános oktatási hivatalok – Általános kórházak, Ápolói szolgáltatások, Egészségügyi Minisztérium, Ciprus.
Kommunikációs készségeket fejlesztő műhelymunka ápolóknak. 2) Légcsőmetszéses betegek ápolók általi gondozása A felfekvések megelőzése és kezelése Ápolók általi gondozás koszorúér-szűkület sebészi áthidalása után Veszélyes citosztatikus gyógyszerek biztonságos használata Az intenzív ellátásban dolgozó ápolók képzésének főbb célkitűzései A légzési és légzésmechanikai támogatás értékelése Betegek biztonságos mozgatása Otthoni ápolói gondozás mechanikus ventilációval kezelt betegeknél Kórházi fertőzések megelőzésére szolgáló intézkedések Antibiotikumok helyes és helytelen használata Hepatitis C és felhasznált anyagok A kórházakban szívmegállással kapcsolatos csoportos képzésre kerül sor. Rangsorolás.
DÁNIA
1) Dán Betegbiztonsági Társaság 2) Dánia fővárosi régiójának betegbiztonsági részlege. 3) Közép-dániai régió az Északdániai régióval együttműködve 4) Felsőfokú ápolói, fizikoterápiai, foglalkozási terápiai, biomedikus laboratóriumi gyógyászati alapképzésben stb. részt vevő diákok. 5) A Koppenhágai Egyetem, az Aarhusi Egyetem, a Dél-Dániai Egyetem és az Aalborgi Egyetem egészségtudományi karai 6) Szakmai társaságok az orvosok
1) Kockázatkezelői alapkurzus. A betegbiztonság alapelvei Jogi szempontok A kockázatkezelő szerepe Emberi tényezők Kommunikációs eszközök Reaktív analitikai eszközök (kiváltó okok azonosítását célzó elemzés és jelentős eseményeket vizsgáló elemzés) Fejlesztési módszerek A második áldozat Kárt szenvedett betegek ápolása 2) Rövid kurzusok: Betegbiztonsági bevezető kurzust évente
Oldal: | 47
szakképzésének megtervezésében, együttműködve a Nemzeti Egészségügyi Testülettel és az ország szimulációs központjaival. 7) A szimulációs központok/részlegek beszámolókat készítenek a régiók, egyetemek számára. Mind az öt régió kórházaiban működik szimulációs központ. E tevékenységek tekintetében egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a nemzeti együttműködés iránt. Dánia fővárosi régiójában a Dán Orvosi Szimulációs Intézet (posztgraduális képzés) és a Klinikai Oktatási Központ (képesítés megszerzésére irányuló képzés). Århusban, Odensében és Ålborgban működnek központok.
két-három alkalommal indítanak. A kiváltó okok azonosítását célzó elemzéssel kapcsolatos kurzust évente egyszer indítanak. Az egészségügyi hibamód- és hatáselemzéssel (HFMEA) kapcsolatos kurzust évente egyszer indítanak. A statisztikai folyamat-ellenőrzéssel kapcsolatos kurzust évente egyszer indítanak. 3a) Kétnapos alapkurzus klinikai dolgozók számára, középpontban a betegbiztonsággal és a klinikai vezetőkkel. A kurzus a terminológiával és a fogalmakkal foglalkozik, valamint a betegbiztonság tudományával, alapvető jogi kérdésekkel, jelentéstétellel, a nemkívánatos események elemzésével és a tanulságok levonásával, a biztonság javítását szolgáló intézkedésekkel, specifikus és különféle fejlesztési eszközök és projektek is bemutatásra kerülnek 3b) Kétnapos haladó kurzus a betegbiztonság javítására szolgáló különböző eszközökről és módszerekről, pl. betegbiztonsági kultúra, Global Trigger Tool (a nemkívánatos eseményeket kiváltó okok dokumentációjának felülvizsgálatát támogató eszköz), statisztikai folyamatellenőrzés, sebészeti ellenőrző lista, biztonságos kézhigiénia stb. 4) A betegbiztonsági modulok az egészségügyi felsőfokú alapképzés tantervének részét képezik. Ezek a modulok az adott szakterülethez vannak igazítva, továbbá méretükben és tartalmukban is valamelyest eltérnek egymástól. Alapvető kérdésekkel foglalkoznak a betegbiztonság tudománya, a jog, a jelentéstétel és a tanulás, valamint a biztonságos klinikai gyakorlatok terén. 5) öt ETCS pontot kínáló modulok állnak rendelkezésre pl. az egészségtudomány, a közegészségügy, a klinikai vezetés és ellátásminőség, gyógyászat stb. területén mesterszintű tanulmányokat folytató diákok számára. A kurzusok alapvető kérdésekkel foglalkoznak a betegbiztonság és az ellátás minősége, a terminológia és a fogalmak, a minőségfejlesztés tudománya, a minőségfejlesztési epidemiológia, a jog,
Oldal: | 48
a jelentéstétel és a tanulás, a betegbiztonsági kultúra és a nem szakmai jellegű készségek, a fejlesztési modellek, a fejlesztés fenntarthatósága, a minőségirányítás, az akkreditáció, a betegek bevonása/felelősségvállalásuk ösztönzése, valamint a betegek elégedettsége, illetve minőségi mutatóik figyelése és ellenőrzése terén. Képesítés megszerzésére irányuló tevékenységek: betegekkel folytatott kommunikáció, kórtermi vizitek, gyakorlati készségekre irányuló képzés Posztgraduális tevékenységek: szakirányú képzési programokban részt vevő személyeknek, a szimuláció eszközével. 5. Az 1. évüket töltő orvosok számára négynapos kurzust szerveznek a betegbiztonságról és a nem szakmai jellegű készségekről – a szakmai és nem szakmai jellegű készségek közötti kapcsolatról. 6. A mentőtechnikusok, paramedikusok, szülésznők és aneszteziológus nővérek szakirányú képzésében a betegbiztonság és a nem szakmai jellegű készségek a Dán Orvosi Szimulációs Intézet képzéseinek részét képezik. 7. Az aneszteziológusok országos szakirányú képzésében szerepel egy háromnapos kurzus, amelynek témái a betegbiztonság, a szakterületek közötti kommunikáció és a betegekkel folytatott kommunikáció. Ezen túlmenően a nem szakmai jellegű készségekkel számos más kötelező kurzus is foglalkozik, a kompetenciát négyéves képzés keretében építve ki. 8. A betegbiztonság, az emberi tényezők, a nem szakmai jellegű készségek a szakorvosok szakirányú képzésének részét képezik (ezekre vonatkozóan a tantervek konkrét tanulási célkitűzéseket tartalmaznak). A szervezeten belüli csapatok részére szervezett tevékenységek – mindezeknek részét képezik a betegbiztonsággal, az emberi tényezőkkel és a nem szakmai jellegű készségekkel kapcsolatos szempontok. Ezek a tevékenységek a csapatok tényleges tagjait célozzák (vagyis nem diákokat). Ezt a rendszert sok
Oldal: | 49
nagyobb dániai kórházban bevezették, és néhány kórházban meg is valósították. 7. Szívmegállással kapcsolatos csoportos képzés 8. Traumával kapcsolatos csoportos képzés 9. A kritikus állapotú betegek kórtermi azonosítása és bevezető kezelése 10. Szülészeti csoportos képzés 11. A teljes műtőszobai csapat 12. Sebészeti készségekkel kapcsolatos képzés Tevékenységek szervezetek számára Dánia fővárosi régiójában a szimulációs központok együttműködnek a szervezeten belüli szimulációalapú képzés területén. Egyre több olyan kezdeményezés van, amelyben egy adott osztály személyzete csoportos képzést kap a nem szakmai jellegű készségekről. 2013-ban hét osztály teljes személyzete részt vett a nem szakmai jellegű készségekre irányuló szimulációalapú csoportos képzésben szimulációs központban vagy a szimulátor adott osztályra szállításával. A szervezeteken belüli betegbiztonsági kérdések terén elmozdulás tapasztalható a közös képzési koncepciók irányába. Ez a régió betegbiztonságért felelős egységével együttműködve valósul meg.
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
Az NHS Fejlesztési és Innovációs Intézete / NHS QI (jogutód szervezet)
Az emberi tényezőkre, betegbiztonságra és nem szakmai jellegű készségekre irányuló képzés valamilyen formában a legtöbb dániai kórházban fellelhető. Ezen túlmenően a sebészi szakterület egyre nagyobb hangsúlyt fektet a sebészeti szimulátorokra épülő képzésre az eljárások betegeken való végrehajtása előtt. Ez a szakorvosi képzési programok részét képezi. LEADING IMPROVEMENT IN PATIENT SAFETY (LIPS) (a betegbiztonsági fejlesztések élén) Mindegyik modul más területekre összpontosít, melyek témakörei az alábbiak:
• Első lépések (a fejlődés mérése) • Vezetői minőségi és biztonsági akadémia
Oldal: | 50
• A betegbiztonsági fejlesztések élén • Fejlesztési lehetőségek a betegbiztonságban • Fejlesztési eredmények a betegbiztonságban • A fejlesztési fenntartása a betegbiztonságban ÉSZTORSZÁG
1), 2) Tallinni Egészségügyi Főiskola
1) Az infekciókontroll alapjai A betegbiztonságot egyéb tárgyak és témák keretében tematizálják (pl. sebészeti ápolás, ápolási eljárások stb.). 2) Szakirányú ápolói képzés
3) Tartui Egészségügyi Főiskola 4) Az orvosi kar orvosi továbbképzési központja, Tartui Egyetem 5) Észak-észtországi gyógyászati központ (kórház), képzési osztály
3) Menedzsment és vállalkozó szellem ápolói szinten 4) Fertőző betegségek 5) A betegbiztonság a legtöbb alábbi tevékenységnek részét képezi, még akkor is, ha a nevében nem szerepel. 6) Infekciókontroll-szakembereknek (infektológus orvosok és infekciókontrollra szakosodott ápolók) nyújtott képzések a pärnui kórház alapítványán keresztül; célközönségüket olyan szakemberek alkotják, akik a fertőző betegségek megelőzésével foglalkoznak. A pärnui kórház alapítványa által szervezett házon belüli képzések. A pärnui kórház személyzetének részvétele más intézmények által szervezett képzéseken.
FINNORSZÁG
1) Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Intézet
Kockázatkezelés Fertőzésmegelőzés és infekciókontroll
2) Továbbképzési modulok 3) Finn Fogorvosok Egyesülete FRANCIAORSZÁG
Egészségügyi Minisztérium és Nemzeti Egészségügyi Hatóság
Az első nemzeti betegbiztonsági programot 2013-ban indították útjára (a 2013–2017 közötti időszakra). Ennek négy fő orientációja van, amelyek között megtalálható az „oktatás, folyamatos képzés, betegbiztonsági kultúra és támogatás” (3. orientáció). 2017-ig 35 különböző eredményt kell elérni. A program elindítása óta a megcélzott témák közül sok (visszacsatolás és elemzés sentinel vagy nemkívánatos
Oldal: | 51
esemény után, betegekkel folytatott kommunikáció, szakterületek közötti kommunikáció, csapatépítés, kockázatkezelés, innovatív módszerek, pl. szimuláció használata stb.) hangsúlyosan jelent meg a folyamatos képzési és oktatási programokban is. E témák közül többhöz külön pénzeszközök is rendelkezésre állnak. Sok specializált program (gyógyszerezés felügyeletének minősége, egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó fertőzések megelőzése stb.) már folyamatban van. A nemzeti betegbiztonsági program célja a problémák közös gyökereken keresztül történő kezelése az összes egészségügyi szakterülethez és tevékenységhez kapcsolódó módon. Létrehoznak egy OMS betegbiztonsági szakmaközi útmutatót is. HOLLANDIA
1) A VU egyetem amsterdami orvosi központja szervezésében minden orvostanhallgatójuk számára. 2) A VU egyetem amsterdami orvosi központja szervezésében a régió más oktatókórházainak bevonásával. 3) A nyolc holland egyetemi orvosi központ szervezésében.
Jelentéstétel és tanulás; fertőzésmegelőzés és infekciókontroll; biztonságos sebészet; emberi tényezők fejlesztése, kockázatkezelés. Különböző csoportoknak szóló modulok léteznek: 1) Betegbiztonság és annak javítása a képesítés megszerzésére irányuló oktatásban részt vevő orvostanhallgatók részére. 2) Betegbiztonsági kurzus rezidensek részére. Diplomaszerzés utáni minőségi és biztonsági oktatási program a kórházakban dolgozó, nagy potenciállal bíró személyeknek (orvosok és ápolók).
HORVÁTORSZÁG
1) Zágrábi Egyetem, orvosi kar 2) Egészségügyi és szociális jóléti minőségügyi és akkreditációs ügynökség, Társaság a horvát egészségügyi ellátás minőségének javításáért
ÍRORSZÁG
A HSE minőségügyi és betegbiztonsági igazgatósága, partnerségben az Ír Királyi Orvosi Főiskolával
1) Ápolói gondozás minősége
2) Betegbiztonsági műhelymunka (betegbiztonsági mutatók)
Vezetői és minőségfejlesztési készségeket igazoló diploma Kórházi minőségfejlesztési vezetői képzés Minőségfejlesztési képzés gyakornokoknak Országhatárokon átnyúló betegbiztonsági
Oldal: | 52
képzési program LENGYELORSZÁG
1) Częstochowai Polonia Egyetem 2) Nysai felsőfokú szakképző iskola/Közegészségügyi intézet/Sürgősségi orvosi mentés 3) Bölcsészettudományi és Közgazdasági Egyetem, egészségtudományi kar, ápolói szak.
1) Az orvosi ellátás minősége és a betegbiztonság. A személyes adatok és az orvosi dokumentációk védelme. Fertőzésmegelőzés A betegbiztonság fenntartásának sajátosságai a pszichiátriai kórteremben. Biztonságos sebészet. Biztonságos urológia. A betegápolás sajátosságai a dialízis állomáson. A biztonságos betegszállítás alapelvei. A biztonságos vénás katétervezetés alapelvei. A gyógyszerek biztonságos bevitelének alapelvei: szájon át, intravénásan és izomba. Biztonságos ápolói gyakorlatok. 2) Oktatott speciális modulok/kurzusok címe - fertőző betegségek - társadalmi kommunikáció 3) Betegbiztonság – a nemkívánatos helyzetek megelőzése. Az ápolók és szülésznők munkakörnyezetének biztonsága és higiéniája -
Modern berendezések használata a betegek védelmére és ápolására – munkahelyi ergonómia.
-
A betegek megemelésének és helyzetváltoztatásának alapelvei.
-
Biztonságos berendezések – hogyan védekezzünk a fertőzések ellen.
Interperszonális kommunikáció – stressztűrő képesség. LETTORSZÁG
1) Lettországi Egyetem, orvosi kar 2) Egyetemi gyermekkórház 3) Pauls Stradins Klinikai Egyetemi Kórház, oktatási és tudományos osztály 4) Rigai Stradins Egyetem 5) Gyógyászati főiskolák.
1) Az egészségügyi közgazdaságtanra és menedzsmentre irányuló képzés keretében betegbiztonságot is oktatnak; Bevezetés az orvosi tanulmányokba kurzus Mesterszintű program ápolási menedzsereknek – az egészségügyi ellátás minőségéről szóló kurzus a betegbiztonság témájára is kiterjed (rendszerszintű megközelítés, emberi tényezők, biztonsági kultúra, hibákból való tanulás, proaktív
Oldal: | 53
megközelítés, bevált gyakorlatok) 2) Kockázatkezelés és betegbiztonság; 3) Alapszintű transzfuziológiai képzés orvosoknak; Sugárbiztonság gyógyászati célú besugárzás esetén; Különféle egészségügyi problémákkal küzdő betegek ápolása; Betegek ápolása A magasnyomású oxigénezés alkalmazása a gyógyászatban; Higiéniai és járványügyi intézkedések kórházakban; Vaszkuláris betegségek és a betegek sebészeti ellátása; 4) Betegbiztonság rezidensek részére; A betegbiztonsághoz kapcsolódó témák több tanulmányi kurzusban előfordulnak, például professzionális orvosi kommunikáció (kommunikációs készségek), infekciókontroll-kurzus stb. 5) A betegbiztonsághoz kapcsolódó témák több tanulmányi kurzusban előfordulnak. LITVÁNIA
Vilniusi Egyetem, orvosi kar
Litván Egészségtudományi Egyetem
Betegbiztonsági követelmények Litvániában és külföldön Posztgraduális oktatás/kurzusok Az antibakteriális kezelés klinikai alapjai
Kaunasi Főiskola
Antibiotikumok használata a klinikai orvosok gyakorlatában, mikrobiológusi megközelítés
Klaipedai Állami Főiskola, egészségtudományi kar
Fertőző betegségek antimikrobiális kezelése
Panevezysi Főiskola
Betegbiztonság és az orvostechnikai eszközök tisztítása – sterilizálási folyamatellenőrzés az egészségügyi intézményekben
Higiéniai Intézet
Az egészségügyi ellátás és ápolás alapjai Ergonómia és emberi foglalkozások Foglalkozási terápia a fizikai diszfunkciók területén, gyakorlat, modul: Egészségügyi minőségbiztosítás A felsőfokú alapképzés („ápolói” és
Oldal: | 54
„szülésznői”) programjaiban a „betegbiztonság” témaköre a következő modulokban fordul elő: Alapszint Ápolás I és II; Klinikai ápolás I és II; Felnőttek ápolói gondozása; Geriátriai gondozás; Speciális ápolói gondozás; Kritikus ápolói gondozás; Anyák és csecsemők ápolói gondozása I és II, Minőség és biztonság az egészségügyi ellátásban stb. LUXEMBURG
1) Institut Universitaire International Luxembourg és Fédération des Hôpitaux Luxembourgeois. 2) Életmentés: Kézmosás (fertőzésmegelőzés és infekciókontroll).
NÉMETORSZÁG* * Németországban csak a Német Betegbiztonsági Koalíció tagjait kérték fel tájékoztatásra (önkéntes alapon). Így a bejelentett példák csak egy szűk szegmenst képviselnek. Nem kerestük fel külön pl. az egyetemeket, orvosi kamarákat vagy más szervezeteket. Összes 30 példáról érkezett tájékoztatás. Fontos megjegyezni, hogy a bejelentett példák közül nem mindegyiket soroljuk fel alább.
1) Ategris- die Kette der diakonischen Krankenhäuser 2) Kölni Egyetem 3) Apothekerkammer Nordrhein, a Bayerische Landesapothekerkammerrel együttműködésben végzett tevékenységekkel 4) Kassenärztliche Vereinigung WestfalenLippe 5) Landesapothekerkammer Rheinland-Pfalz 6) Berlini Orvosi Kamara a Német Betegbiztonsági Koalícióval együttműködve 7) Apothekerkammer Berlin, Deutsche Pharmazeutische Gesellschafttal együttműködve 8) Apothekerkammer Hamburg 9) Bajor Orvosi Kamara 10) Ulmi Egyetem, szülészeti és nőgyógyászati osztály, a
1) Az orvosi személyzet és az egészségügyben dolgozó tisztségviselők koordinálására irányuló képzés. 4. modul: minőség és kockázatkezelés. 2) Egészségügyi Minisztérium, Családügyi Minisztérium (a WHO kampánya alapján).
1) Öt bejelentett tevékenység: Kórházi/ápolói szakértői standardok; betegazonosító szalag; CIRS; 2) Konferencia, a gyógyszeres kezelés biztonsága 3) Hat bejelentett példa: A gyógyszeres kezelés biztonságának közösségi gyógyszerészek általi javítása; a farmakoterápia kockázatai; nem kívánatos farmakológiai kölcsönhatások kezelése; gyógyszeres kezelés felülvizsgálata a közösségi gyógyszerészetben; Apotheker für Geriatrische Pharmazie/posztgraduális képzés. 4) két példa: MRSA; szakorvosokra vonatkozó fertőzésvédelmi törvény és orvosi asszisztensekre vonatkozó fertőzésvédelmi törvény 5) két példa a gyógyszeres kezelés biztonságával kapcsolatban, AMTS – Arzneimitteltherapiesicherheit 6) Váratlan események elemzése –
Oldal: | 55
Német Betegbiztonsági Koalícióval együttműködve 11) Sana Kliniken AG and Gesellschaft für Risikoberatung (GRB) 12) Alsó-Szászországi Orvosi Kamara, a Techniker Krankenkasséval együttműködve 13) MVZ Strahlentherapie Buchholz
ADKA, Bundesverband Deutscher Krankenhausapotheker e.V.
intenzív képzés 7) két példa a gyógyszeres kezelés biztonságával kapcsolatban, kölcsönhatások 8) Alapszintű gyógyszerészeti oktatás 9) Betegbiztonság, kockázatkezelés 10) Simparteam – szimulációs csoportos képzés sürgősségi szülészeti esetekhez 11) ERiKA – Esemény-és kockázatkommunikációs elemzés (Ereignis und Risikokommunikationsanalyse) 12) Alapszintű „orvosi minőségfelügyelet” kurzus, AlsóSzászországi Orvosi Kamara minőségügyi központja 13) Betegbiztonság az onkológiai sugárkezelésben, sugárvédelem. A gyógyszeres kezelésben elkövetett hibák kezelése, folyamatoptimalizálás
NORVÉGIA
1), 2) Stavangeri Egyetem, egészségtudományi tanszék. 3) Oslói Egyetem. Egészségügyi és Társadalmi Intézet.
1) Betegbiztonság – Mesterszintű diplomát adó egyetemi kurzus. 10 kreditpont (60 kreditpont = egy év). A kurzus az egészségtudományi „Master of Science” tanulmányok részét képezi. 2) Betegbiztonság – PHD diplomát adó egyetemi kurzus. 10 kredit. A kurzus a) az egészségügyi és gyógyászati és b) a kockázatkezelési PHD programok részét képezi. 3) Tudás, vezetői készségek és minőség az orvosi iskolában.
OLASZORSZÁG
Egészségügyi Minisztérium, szakmai szervezetekkel partnerségben
1. A betegbiztonságra irányuló képzés kézikönyve
AssociazioneItaliana Odontoiatri, Olasz Fogorvosok Egyesülete, AIO.
2. A klinikai irányításra és a betegbiztonságra irányuló képzés kézikönyve Valamint: Jelentéstétel és tanulás;
Oldal: | 56
Fertőzésmegelőzés és infekciókontroll; Biztonságos sebészet; Kockázatkezelés. PORTUGÁLIA
Egészségügyi Főigazgatóság (DGS) és Portugál Kórházfejlesztési Egyesület (APDH)
1) Betegbiztonság: A minőségtől és a betegbiztonságtól a klinikai kiválóságig - Bevezető konferencia, egészségügyi minőség - Záró projektprezentáció és záró konferencia
SPANYOLORSZÁG
Spanyol Egészségügyi Minisztérium együttműködésben: III. Károly Egyetem, Madrid Miguel Hernandez Egyetem, Alicante Spanyol Intenzív Gyógyászati Társaság Avedis Donabedian Alapítvány
Betegbiztonsági tanítási program országos szinten - Online kockázatkezelési kurzus - Betegbiztonsági mesterszintű képzés - SINASP online kurzus (jelentéstételi és tanulási rendszer) - Kézhigiéniai kurzus klinikai szakembereknek - „Bacteriemia zero” kurzus - „Pneumonia zero” kurzus A régiók alapszintű betegbiztonsági képzést nyújtanak szakembereik számára Egyes egyetemek speciális betegbiztonsági kurzusokat kínálnak a képesítés megszerzésére irányuló oktatás keretében
SVÉDORSZÁG
1) Országok és régiók
2) Svéd helyi hatóságok és régiók egyesülete, SALAR 3) Svéd Fogorvosok Egyesülete 4) Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Hivatal
A legtöbb megye és régió betegbiztonsági alapképzést nyújt. Közülük néhány haladóbb szintű képzést ad a kiváltó okok azonosítását célzó elemzés és a kockázatelemzés területén. Svédországban több mint 30 szimulációs központ működik.
Kórtörténet-elemzési és SBAR kurzusok Följer jag lagen? (Betartom-e a törvényeket?).
5) Gyógyászati Termékügynökség 6) Egészségügyi és Szociális Ellátási Felügyelőség 7) A Lundi Egyetem mérnöki kara és a Királyi Technológiai Intézet (KTH)
Oldal: | 57
SZLOVÁKIA
8) Egészségügyi környezet
Egyetemi betegbiztonsági kurzusok
1) Egyetemek – fogorvoshallgatók képesítés megszerzésére irányuló képzési programja.
Higiéniai biztonság a fogorvosi rendelőben, keresztfertőződés megelőzése, a fogorvosi személyzet vakcinázásának jelentősége, fogorvosi anyagokkal, eszközökkel és berendezésekkel való biztonságos munkavégzés, a kórtörténet ismeretének jelentősége az egészséges kezelés biztosításában, kardiopulmonális újraélesztési kurzusok, röntgenkockázat és -biztonság.
2) Egyetemek – a posztgraduális oktatás részeként. 3) Szlovák Fogorvosi Kamara – a fogorvosok szakmai továbbképzésének részeként. SZLOVÉNIA
1) Egészségügyi Minisztérium
1) Betegutak
2) Egyetemi klinikai központ
Jelentéstételi és tanulási rendszer
Ljubljana
Az antimikrobiális anyagok megfontolt használata
3) Jesenicei Ápolóképző Főiskola 4) Orvosi kar, Maribor 5) Onkológiai Intézet
Fertőzésmegelőzés és infekciókontroll Szakmai iránymutatások a fertőzések kezeléséhez és megelőzéséhez Biztonságos sebészet WHO projekt: a kézhigiénia öt momentuma Akkreditáció A szakorvosok posztgraduális képzése során egy egyórás előadás foglalkozik az egészségügyi ellátás minőségével és akkreditációjával, kitérve a biztonságra is. 2) Orvosi szimulációs részleg, 2011-ben nyitották meg: különböző képzési tevékenységeket biztosít a nemzeti és nemzetközi gyakorló orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak. A központban egy műtő található a hozzá tartozó kontrollhelyiséggel, továbbá egy intenzív ellátási egység a hozzá tartozó kontrollhelyiséggel, amelyek a következőkre kínálnak lehetőséget: 1. Szívmegállással kapcsolatos csoportos képzés 2. Traumával kapcsolatos csoportos képzés 3. A kritikus állapotú betegek kórtermi azonosítása és bevezető kezelése 4. Szülészeti csoportos képzés
Oldal: | 58
5. A teljes műtőszobai csapat 6. Sebészeti készségekkel kapcsolatos képzés (hasi, urológiai, nőgyógyászati műtétek szimulálása, medencére irányuló képzés) Rendszer, eltérések gyűjtése, sentinel események, gyógyszeres kezelés hibái stb.
Iránymutatások az új antikoaguláns gyógyszerek biztonságos használatához 2013-ban az UCC Ljubljana kidolgozta a 2013. és 2014. évi minőségi és biztonsági stratégiát, amely a következőkre fókuszált: - sebészeti biztonsági lista - kézhigiénia - gyógyszeres kezelés - katéterszepszis 3) két kurzus: - az egészségügyi és az egészségügyi ellátási minőség alapjai - betegbiztonság (a WHO tanterve alapján) 4) Betegbiztonság – hétórás választható kurzus orvostanhallgatók számára 5) A citosztatikus gyógyszerek biztonságos használata A sugárterápia biztonságos alkalmazása.
Oldal: | 59
2. táblázat: Szervező testületek szintje
Ország
Országos szint (egyetemek, szakmai szervezetek stb.)
Regionális szint
Helyi szint (kórház) X
AUSZTRIA BELGIUM
1)2)X
3)X
CIPRUS
1)X
2)X
DÁNIA
1)X
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
X
ÉSZTORSZÁG
X
FINNORSZÁG
X
FRANCIAORSZÁG
X
HOLLANDIA
X
HORVÁTORSZÁG
X
ÍRORSZÁG
X
LENGYELORSZÁG
X
LETTORSZÁG
X
LITVÁNIA
X
LUXEMBURG
X
MAGYARORSZÁG
X
NÉMETORSZÁG
X
NORVÉGIA
X
OLASZORSZÁG
X
PORTUGÁLIA
X
SPANYOLORSZÁG
X
SZLOVÁKIA
X
SZLOVÉNIA
X
2)X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X X X
EURÓPAI FOGORVOSOK TANÁCSA SVÉD FOGORVOSOK EGYESÜLETE
Egyéb
X
X
X Oldal: | 60
3. táblázat: Az oktatás, képzés típusa Országok Képesítés megszerzésére irányuló
HORVÁTORSZÁG, DÁNIA, FINNORSZÁG, LITVÁNIA, LETTORSZÁG, HOLLANDIA, NORVÉGIA, LENGYELORSZÁG (2), LENGYELORSZÁG (3), SZLOVÁKIA, ÉSZTORSZÁG, SZLOVÉNIA
Posztgraduális
BELGIUM, EURÓPAI FOGORVOSOK TANÁCSA, DÁNIA, NÉMETORSZÁG, MAGYARORSZÁG, ÍRORSZÁG, LITVÁNIA, LETTORSZÁG, HOLLANDIA, NORVÉGIA, LENGYELORSZÁG (3), SZLOVÁKIA, OLASZORSZÁG, ÉSZTORSZÁG, SZLOVÉNIA
Továbbképzés
BELGIUM, DÁNIA, PORTUGÁLIA, FINNORSZÁG, AUSZTRIA, OLASZORSZÁG, EURÓPAI FOGORVOSOK TANÁCSA, EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, SPANYOLORSZÁG, LITVÁNIA, LETTORSZÁG, HOLLANDIA, LENGYELORSZÁG (3), SZLOVÁKIA, SZLOVÉNIA, NÉMETORSZÁG
MSC programok
LITVÁNIA, LENGYELORSZÁG (3)
Egyéb
HORVÁTORSZÁG (műhelymunka), NORVÉGIA, SZLOVÁKIA, CIPRUS, ÉSZTORSZÁG OLASZORSZÁG (műhelymunka, ad hoc szemináriumok, értekezletek)
Oldal: | 61
X
BELGIUM CIPRUS X
X
X
X
Egyéb
Szakmaközi
új kórházi alkalmazotta k a téma iránt érdeklődő minden alkalmazott
X
AUSZTRIA
DÁNIA
Vezetők
Gyógyszerészek
Orvosok/fogorvosok
Diákok
Ország
Ápolók/szülésznők
4. táblázat: Célközönség
X
X
1)X 2)X
1)X 2)X
2)X
1)X
X
1)X 2)X
2X
1)X 2)X
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
X
X
Szakembere k, klinikai orvosok vezető szerepkörben
X
X
ÉSZTORSZÁG
X
FINNORSZÁG
X
X
X
X
X
X
X
FRANCIAORSZÁG
X
X
X
X
X
X
X
HOLLANDIA
X
X
X
HORVÁTORSZÁG
X
X X
ÍRORSZÁG LENGYELORSZÁG
1)X 3)X
LETTORSZÁG
X
X
X
X X
X 3)X
X
X
X
X
X
1)X, 2)X
2)X 3)X Klinikai vezetők Orvosok, radiológusok és radiológiai asszisztensek
LITVÁNIA
X
Posztgraduál is
Oldal: | 62
tanulmányok szakemberek nek
LUXEMBURG
X
X
MAGYARORSZÁG
X
X
X X
NÉMETORSZÁG
X
X
X
NORVÉGIA
3)X
X
X
X
X
X
OLASZORSZÁG
PORTUGÁLIA
X
SPANYOLORSZÁG
Rezidensek
X X X
X
X
X
X
X
Orvos gyakornokok is részt vesznek
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
SZLOVÁKIA
X
X
X
SZLOVÉNIA
X
X
X
X Posztgraduál is képzésben részt vevő szakemberek
EURÓPAI FOGORVOSOK TANÁCSA SVÉD FOGORVOSOK EGYESÜLETE
X
X
Oldal: | 63
5. táblázat: Oktatói kapacitások, képzés és érdeklődés
Ország
Tudományos képesítés szükséges
Egészségügyi Egyéb résztvevők szakemberek minőségfejlesztési és betegbiztonsági tapasztalattal Hitelesített kockázatelemzőként elvégzett tanulmányok, elegendő emberi erőforrás az oktatás biztosításához
AUSZTRIA
BELGIUM
X
X
2)X
CIPRUS DÁNIA
X
X
X
Szakértelem a posztgraduális orvosi oktatás és szimuláció területén
X
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉSZTORSZÁG
3)X
FINNORSZÁG
X
FRANCIAORSZÁG
X
1)X, 2)X
X
X
HOLLANDIA HORVÁTORSZÁG
X
ÍRORSZÁG LENGYELORSZÁG
1)X 3)X
LETTORSZÁG
X
LITVÁNIA
X
Megfelelő kapacitások Bővülő együttműködés az egészségpolitikát alakító szervek, valamint az oktatás és egészségügyi (kórházak) intézmények között
Oldal: | 64
LUXEMBURG
X
2) X
X
X
MAGYARORSZÁG NÉMETORSZÁG NORVÉGIA
3)X
X X
OLASZORSZÁG
X
PORTUGÁLIA
X
SPANYOLORSZÁG SZLOVÁKIA
X
SZLOVÉNIA
X
EURÓPAI FOGORVOSOK TANÁCSA
X
X Az Olasz Fogorvosok Egyesületének előadói testülete, AIO és külső előadók
SVÉD FOGORVOSOK EGYESÜLETE
Oldal: | 65
6. táblázat: Tanítási módszer, időtartam és a részvételből származó képesítés Ország
Tanítási módszer
AUSZTRIA
Személyes
–
Időtartam
Képesítés/MA diploma/diploma stb.
tantermi Különböző formák, pl.
Változó
három óra (szakorvosok) négy óra asszisztensek)
(orvosi
Rendszeresen Ápolók: 4x/év Orvosok: 4x/év Mindenki más: 1x/év 3–4 nap BELGIUM
Az igénybe vett oktatási módszerek sokszínűek: szemináriumok, képzési napok feladatokkal, beszélgetés, belföldi és külföldi bevált gyakorlatok, eszközkészletek, tanuló közösség, e-oktatás.
Tantermi
Alapkészségek: • kiváltó okok azonosítását célzó elemzés, hibamód- és hatáselemzés és Nemzetközi Betegbiztonsági Osztályozási Rendszer: évente • betegbiztonsági kultúra: négyévente (amikor a kórházakban a betegbiztonsági kultúra mérésére kerül sor). Második iránymutatási program: Összesen tíz tevékenységet szerveznek különböző témakörökben, ötöt holland, további ötöt pedig francia nyelven
1. Bevezető kurzus – Minőség és betegbiztonság (3,5 óra – évente kétszer minden új dolgozónak, és 1,5 óra minden új ápolónak). Oldal: | 66
2. „Minőség” képzési program Változáskezelés (két óra) Közös gondolkodás (két óra) Mérés (két óra) Feltérképezési folyamat (két óra) Fejlesztési intézkedések végrehajtása (két óra) 3. Betegbiztonsági műhelymunka (egy óra) Tantermi
4. Prizma módszer (hat óra).
Személyes és tantermi
Tájékoztató értekezletek: +- egy óra Altémák: +- négy óra
2 óra 30 perc CIPRUS
1) Igen 2) Igen
1) Még nem, de a közeljövőben várható, hogy egyes programok ECTS vagy ECVET akkreditációt kapnak. Lehetséges akkreditációs testületek: Ciprusi Műszaki Egyetem, Nicosiai Egyetem. 2) Nem.
DÁNIA
1) Igen, 2) Igen
1) Nem, 2) Nem
2) Előadások, csoportos beszélgetések, szerepjátékok és szimulációalapú képzés 1) Nem, 2) Nem 3) Időtartam: Oldal: | 67
néhány órától több napig EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
Személyes kilenc hónap összesen – nyílt kurzusok mindegyik modul 3–4 szemináriumok, napot vesz igénybe + projektek magántanulmányok
ÉSZTORSZÁG
1),2),3),4),5) Igen
FINNORSZÁG
1) E-oktatás
1) 10 X 0,5 óra
2) Személyes – tantermi
2) 1,5 órától napig
3) Személyes konferencia
Nem
–
FRANCIAORSZÁG
Személyes, e-oktatás
HOLLANDIA
tantermi, konferencia, szeminárium; webinárium; távoktatás – könyvek, nyílt kurzusok; e-oktatás, munkahelyi tanulás stb.)
1) Tantermi, szemináriumok, gyakorlati munka
Nem egy
3) 1–2 óra Változó
Igen
1) Néhány tantermi prezentáció és műhelymunka a képesítés megszerzésére irányuló oktatási szakaszban
Tantermi, műhelymunka, csoportos beszélgetés, értekezés. HORVÁTORSZÁG
Nem
2) két nap 3) Két év részidős 1) Egy szemeszteres kurzus – 10 ECTS
1) Nem 2) Nem
2) Évente egyszer
2) Tantermi, konferencia ÍRORSZÁG
Személyes,
70
Igen. Bizonyítvány
1) Igen
2) Igen
2) Igen
3) Igen
A Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium Akkreditációs Bizottsága járul hozzá a sürgősségi orvosi mentés irányításához.
munkahelyi tanácsadás, online támogatás (webex, e-mail) telefonos támogatás LENGYELORSZÁG
3) Igen
Oldal: | 68
A tudományos és felsőoktatási miniszter bizonyítványa Az egészségügyi miniszter bizonyítványa LETTORSZÁG
1) Tantermi, 1) 1) Nem személyes, előadások három ECTS (hetente 2) Nem, de a résztvevők egyszer egy szemeszteren 2) Személyes, tantermi posztgraduális képzési keresztül). pontokat kapnak. 2) 12 óra 3) 3) Nyílt kurzusok -Igen, bizonyítvány (nappali) 3) - 20 óra (12 óra előadás, - Igen, bizonyítvány nyolc óra gyakorlat) - Igen, referencia - 10 óra - 40 óra (36 óra előadás, négy óra gyakorlat) - 10 óra (hat óra előadás, - Igen, referencia négy óra gyakorlat) - 105 óra (15 óra előadás, - Igen, bizonyítvány 90 óra gyakorlat) - 10 óra (öt óra előadás, öt óra gyakorlat) - 10 óra (nyolc előadás, két gyakorlat)
óra - Igen, referencia óra - Igen, referencia
4) hat egyetemi óra. LITVÁNIA
Személyes – szeminárium, Konferencia
tantermi, Vilniusi Egyetem, orvosi Nincs külön kar – Orvosi etika – betegbiztonsági diploma három ECTS kreditpont, 80 óra; Klinikai farmakológia, gyógyszerek bejegyzése és fogyasztásuk biztonsága – három ECTS kreditpont, 80 óra; szakszerű kommunikáció és pszichoszomatika – három ECTS kreditpont, 80 óra Oldal: | 69
Litván Egészségtudományi Egyetem – Az egészségügyi ellátás és ápolás alapjai (öt ECTS), Ergonómia és emberi foglalkozások (hat ECTS), Foglalkozási terápia a fizikai diszfunkciók területén (21 ECTS), Gyakorlat (30 ECTS), kb. nyolc ECTS felsőfokú alapképzési programokban, további 8–72 óra Kaunasi Főiskola – Oktatás, képzés időtartama 3–9 ECTS kreditpont a tanulmányi program tárgyaiért, specializációiért (480– 960 óra), kurzusaiért, szakmai gyakorlataiért, konferenciáiért (6–90 óra) Klaipedai Állami Főiskola – 160 ECTS, 3,5 év Panevezysi Főiskola 210 ECTS Higiéniai Intézet – 1–2 nap LUXEMBURG
1) Tantermi
1) 12 óra
2) Tantermi;
2) három óra
1) Nincs külön betegbiztonsági diploma 2)
e-oktatás
Nem
MAGYARORSZÁG
Nyílt e-oktatási kurzus
90 óra
Nem
NÉMETORSZÁG
- Személyes – tantermi
Különböző formák, pl.
Változó.
- Műhelymunka
három óra (szakorvosok)
- Szeminárium
négy óra (orvosi asszisztensek)
- E-oktatás
Oldal: | 70
Rendszeresen Ápolók: 4x/év Orvosok: 4x/év Mindenki más: 1x/év 3–4 nap NORVÉGIA
Igen 3) Igen
3) Igen, Oslói Egyetem dékáni hivatala.
OLASZORSZÁG
- Egyetemi mesterszintű 12 óra hetente 20 héten A résztvevők betegbiztonsági képzés keresztül bizonyítványt kapnak Tantermi, 3–4 óra - Személyes – tantermi
Műhelymunka, 4–6 óra Szeminárium: 6–10 óra
- Műhelymunka
E-oktatás 8–16 óra minden kézikönyvhöz (öt kézikönyv); kreditpontok minden kurzusért: 8–16 orvosi továbbképzés
- Szeminárium
- E-oktatás PORTUGÁLIA
Személyes – konferencia
SPANYOLORSZÁG
A többségük kurzus
tantermi, 80 óra/12 nap/három hónap online
-
120 óra
-
1500 óra
-
20 óra
-
20 óra
-
20 óra
-
hat óra
SZLOVÁKIA
személyes – előadások + szemináriumok + klinikai feladatok, szemináriumok, könyvek, nyílt kurzusok
A képesítés megszerzésére irányuló oktatásban nehéz a különböző tárgyak eltérő tartalma miatt – kb. = 182 tanítási óra
SZLOVÉNIA
Előadások, szemináriumok, műhelymunka, klinikai feladatok
3) 42 óra és 54 óra, lásd az 1. táblázatot is
EURÓPAI FOGORVOSOK TANÁCSA
Személyes – tantermi
Óraszám
Nem Csak mesterképzésen szerzett (egyetemi) diploma
Konferencia Oldal: | 71
Szeminárium SVÉD FOGORVOSOK EGYESÜLETE
7. táblázat: Az oktatási program és a résztvevőknek adott képesítés értékelése Ország
Résztvevők általi értékelés Igen/Nem
AUSZTRIA
Igen
Nem
BELGIUM
Igen
Nem
A „Minőség” képzési programot a szövetségi egészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és környezetvédelmi közszolgálat akkreditálta. Nemzeti Egészségügyi és Fogyatékossági Biztosítási Intézet (NIHDI).
Nem
Nem
Elismerés (akkreditáció – ki által? Oktatási pontok)
Nem CIPRUS
3) Igen 4) Igen
1) Még nem, de a közeljövőben várható, hogy egyes programok ECTS vagy ECVET akkreditációt kapnak. Lehetséges akkreditációs testületek: Ciprusi Műszaki Egyetem, Nicosiai Egyetem. 2) Nem.
DÁNIA
1) Igen, 2) Igen
1) Nem, 2) Nem
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
Igen
Nem
ÉSZTORSZÁG
1),2),3),4),5) Igen
Nem
FINNORSZÁG
Nem/Igen
Nem
FRANCIAORSZÁG
Igen
Igen
HOLLANDIA
Igen
1) Képesítés megszerzésére irányuló (Igen) 2) Posztgraduális/rezidens képzés (Igen) 3) Diplomaszerzés
utáni
(még
Oldal: | 72
nem) HORVÁTORSZÁG
Nem
4)
ÍRORSZÁG
Igen
Igen. RCPI
LENGYELORSZÁG
1) Igen
2) Igen, a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium Akkreditációs Bizottsága járul hozzá a sürgősségi orvosi mentés irányításához.
2) Igen 3) Igen
3) Igen, a tudományos és felsőoktatási miniszter bizonyítványa Az egészségügyi miniszter bizonyítványa LETTORSZÁG
Igen
1) Igen (Oktatási és Tudományos Minisztérium) 2) Nem, de egyeztetésre és elfogadásra kerül a Lett Orvostudományi Egyesület által 3) Igen (a Lett Orvostudományi Egyesület jóváhagyta) 4) Igen (Oktatási és Tudományos Minisztérium) 5) Igen (Oktatási és Tudományos Minisztérium)
LITVÁNIA
Bizonyos kurzusokon – igen Igen (résztvevők elégedettsége, tudása, Felsőoktatási készségei) központ,
minőségértékelési
A litván Egészségügyi Minisztérium jóváhagyta, 2010. 11. 10., 10-(22.2-12)7199 LUXEMBURG
1)Igen, 2) Igen
3) Nem, 2) Nem
MAGYARORSZÁG
Nem
Igen
NÉMETORSZÁG
Igen/Nem
Semmelweis Egyetem Közszolgálati Kara
Egészségügyi
Igen Nem
NORVÉGIA
Igen 3) Igen
3) Igen, Oslói Egyetem dékáni hivatala.
OLASZ-
Igen
Olaszországban
elsősorban
a
Oldal: | 73
folyamatos szakmai kurzusok akkreditáltak
ORSZÁG PORTUGÁLIA
Igen
Nem
SPANYOLORSZÁG
Igen
Igen
SZLOVÁKIA
Igen
továbbképzési
Minden kurzust más hivatal akkreditál Igen, - képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok az Oktatási Minisztérium általi akkreditáció - posztgraduális tanulmányok – az Egészségügyi Minisztérium általi akkreditáció - szakmai Egészségügyi akkreditáció
továbbképzés – az Minisztérium általi
SZLOVÉNIA
Igen
Igen
EURÓPAI FOGORVOSOK TANÁCSA
Igen
Igen Olasz Egészségügyi Minisztérium
SVÉD FOGORVOSOK EGYESÜLETE
Oldal: | 74
8. táblázat: A megvalósítás akadályai Tagállamok Finanszírozás
FINNORSZÁG, ÍRORSZÁG, SPANYOLORSZÁG, LITVÁNIA, CIPRUS (1): Kevés erőforrás CIPRUS (2): Kevés erőforrás DÁNIA (1): A tandíj egyes potenciális résztvevők számára túl magas lehet. ÉSZTORSZÁG: Résztvevők általi finanszírozás SZLOVÉNIA: kevés erőforrás
Változásokkal EURÓPAI FOGORVOSOK TANÁCSA, EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, NÉMETORSZÁG, LUXEMBURG szembeni ellenállás Megfelelő egyensúlyt teremteni az elmélet és a gyakorlat között. LUXEMBURG (2): A képzés írástudatlan célközönség részére való átalakítása (takarító személyzet). LENGYELORSZÁG (1): Betegekkel folytatott kommunikáció. LENGYELORSZÁG (3): Egyes berendezések használatához szükséges tudás és készségek hiánya. Alacsony stressztűrő képesség. CIPRUS (1): Időbeli korlátok a résztvevőknél, (időnként) nehéz meggyőzni a résztvevőket a további képzés (oktatás) szükségességéről. Szervezés és logisztika
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, NÉMETORSZÁG, SPANYOLORSZÁG, HOLLANDIA: A speciális betegbiztonsági modulokat nehéz volt elfogadtatni az orvosi tantervekben. LUXEMBURG (2): Rossz időzítés: a sok, egy időben zajló felmérés nagy terhet jelentett az oktatók és a résztvevők számára. LENGYELORSZÁG (1) A betegek helyzetváltoztatására alkalmas berendezésekhez való hozzáférés hiánya. A véletlen szúrások megakadályozására szolgáló biztonságos berendezések hiánya (az orvosi intézményekben) (gazdasági tényezők). CIPRUS (2): Időbeli korlátok OLASZORSZÁG: Az internethez való hozzáférés különbözősége; konkrétabban: a háztartások szélessávú hozzáférése az ország különböző területein jelentősen eltér, akárcsak a megcélzott egészségügyi dolgozók műszaki készségei, továbbá eltérő promóciós tevékenységek a különböző területeken. SZLOVÉNIA: erős verseny az új témák képesítés megszerzésére irányuló Oldal: | 75
és posztgraduális tantervekbe való belefoglalására Egyéb okok
Idő (FINNORSZÁG, EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, LETTORSZÁG, NÉMETORSZÁG), a hatások méréséhez szükséges adatok hiánya (EGYESÜLT KIRÁLYSÁG), nyelv és fordítás (MAGYARORSZÁG), megállapodás az egyetemekkel és a régiókkal (SPANYOLORSZÁG), szoftverproblémák (NÉMETORSZÁG); Power Point prezentáció lefordítása Luxemburg hivatalos nyelveire (LUXEMBURG); betegbiztonság erős vezető szerepe és prioritása (DÁNIA). Hiányzó kapacitások a kurzusokat biztosító egyetemi személyzet tekintetében (NORVÉGIA); fogorvosi egyetemi oktatók hiánya (SZLOVÁKIA). SZLOVÉNIA: tudományos szakértők hiánya A választás szabadsága: A szakorvosok folyamatos szakmai továbbképzéseken inkább klinikai készségeiket szeretnék fejleszteni az olyan készségek helyett, mint a betegbiztonság, a kommunikációs képességek stb.
Oldal: | 76