A vizek és a vízpartok ökológiája
10. modul
Az ember hatása a természetes életközösségekre Átalakuló élőhelyek Hogyan festett a Kárpát-medence a honfoglalás korában? A középkorig a Kárpát-medence területének csupán töredéke került megművelésre. A szűzföldek feltörése előtt dombságainkra és a hegyvidékekre elsősorban egybefüggő erdőségek, a folyókkal szabdalt alföldi jellegű területekre pedig az erdős puszták voltak jellemzők. Az Alföld területének igen nagy százaléka a folyók ártereként funkcionált, medrük a jelenleginél sokkal szeszélyesebb volt, áradás után visszamaradó vizeikben mocsarak, semlyékesek, természetes úton létrejövő holt medrek jöttek létre. Természetes kialakulású tavaink kiterjedése is nagyobb volt, ugyanakkor partvonaluk jóval bizonytalanabb volt, nádasokkal szélesen szegélyezett. Melyek voltak a természeti környezet átalakításának nagy lépései? Már a középkor embere megkezdte ennek a természetes vegetációnak a visszaszorítását. Elsőként az erdők kitermelése kezdődött meg, főként a termelésbe vonható, feltörhető erdős pusztákon. A vetésforgók elterjedésével jelentős alföldi területek váltak a mezőgazdaság számára jól kihasználhatóvá. Ennek mértékét folyamatosan növelték, főként a vizenyős, mocsaras területek lecsapolásával. A kereskedelem fejlődésével lassan úthálózatok szabdalták fel az ország területét, s az iparosodás előre haladtával a bányászat és a kohászat is jelentős környezet átalakító erővé vált. A leglátványosabb lépés a folyók szabályozása volt, amely teljesen átalakította az Alföld képét. Mik a technikai civilizáció legfőbb hatásai? Napjaink életvitelének jó néhány eleme hasonló nagyszabású környezet átalakítással jár együtt. Rendkívüli energiaéhségünk ennek folyamatos kielégítését követeli meg, erőművekkel, elosztó hálózatokkal. Sokkal többet utazunk, mint bármikor a világtörténelem folyamán, s ehhez nagyarányú infrastruktúra építéssel járulunk hozzá. Kényelemszeretetünk nagyvárosok kialakítására vitt rá bennünket, s mindemellett fogyasztói társadalomban élünk, a termékek és szolgáltatások hihetetlen bőségében. Kordában tartható-e az ember? Csak ha természetes szükségleteit felismeri, és kielégítésüket tudatosan képes irányítani, a legszükségesebb mértékig használva csak környezetét. www.huro-cbc.eu Jelen oktatóanyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
A vizek és a vízpartok ökológiája
10. modul
A biodiverzitás fontossága és védelme Miért fontos az élőhelyek biológiai változatossága? A természetes életközösségek működésének stabilitását három feltételrendszer határozza meg. Szükséges eleme a környezet viszonylagos állandósága, az élő rendszerek alkalmazkodóképessége, s nem utolsó sorban a kapcsolati hálózatok összetettsége. Egy sok fajból álló ökoszisztéma esetén az egyes fajok egyedszámának, szaporodási sikerének változásai kevésbé hatnak ki az életközösség egészére. A kevés fajból felépülő rendszerek mindig sokkal sérülékenyebbek, érzékenyebben reagálnak a külső és belső változásokra. Hogyan mutatható ki egy terület változatossága? A természetes élőhelyek ugyanakkor a környezeti feltételeknek megfelelően más és más összetettségű élőlényegyüttest képesek eltartani. Kialakulásuk nem csak mennyiségi, minőségi kérdés is: a változatos felszíni formák, termőhelyi körülmények változatosabb természeti rendszerek kialakulását teszik lehetővé. Az egy területen élő növényfajok összességét flórának, az állatfajokét faunának nevezzük. A fajok sokféleségének kutatására a flóra és a fauna összetettségét vizsgáló módszerek használhatók. Ezt hívjuk biomonitoringnak, amely nagyon sokféle vizsgálati módszert használ, az egyszerű megfigyelésektől és számlálásoktól (pl vonuló madarak esetében) a műszeres mérésekig (pl műholdas felvételek színképelemzése a növénytakaró meghatározására). Van-e szerepe mindennapi életünkben a biodiverzitásnak? A biodiverzitásra tekinthetünk úgy is, mint a természeti erőforrások megőrzésének fontos elemére. A biológiai sokféleség az ember számára az a kincstár, amelyből igazából bármikor kivehet, de amit csökkentenie sosem lenne szabad. Jó példa erre régi háziállatfajtáink génállományának megőrzése, amelyre a keresztezésekhez újra meg újra szükségünk van. Mit tehetünk annak érdekében, hogy hozzájáruljunk megvédéséhez? Egyrészt a biodiverzitás megőrzésének alapelem, hogy minél kevesebb olyan tevékenységet végezzünk, amely károsan hat rá. Ez nem csak a fajok védelmében merül ki, az élőhelyek védelme legalább ilyen fontos az életközösségek működőképességének fenntartásához. Magánemberként aktívan is tehetünk a biodiverzitás védelméért: kertünkben, termőföldünkön is tartsuk szem előtt a változatosság fontosságát, valamint hagyjunk meg zugokat a természetes életközösségeknek is. Fenntartható társadalom, fenntartható környezet www.huro-cbc.eu Jelen oktatóanyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
A vizek és a vízpartok ökológiája
10. modul
Mit nevezünk fenntarthatóságnak? A fenntartható fejlődés három alapelven nyugszik: a társadalmi fenntarthatóságon, a gazdasági fenntarthatóságon, és a környezeti szempontú fenntarthatóságon. Hosszú távon csak mindhárom együttes jelenléte biztosíthatja a túlélést világunkban, s egyik sem működik a másik kettő nélkül. A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy jelen pillanatban csak olyan mértékben használhatjuk környezeti erőforrásainkat életvitelünk fenntartására és életminőségünk javítására, hogy használatuk mértéke ne csökkentse az elkövetkező generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére. Milyen folyamatok fenntarthatatlanok környezeti szempontból? Dacára annak, hogy az ember gondolkodó lényként már sok tevékenységével kapcsolatban átlátja annak súlyosan környezetterhelő voltát, a gyakorlatban sajnos nagyon keveset teszünk ennek megfékezésére, szokásaink átalakítására, az ésszerűség mértékéig történő környezethasználatra. Ilyen tevékenység mindennemű pazarlás, legyen szó akár energiahasználatról, vagy az anyagok felhasználásáról. Megvásárolt élelmiszereink 35-40%-a például a kukában köt ki… De példaként hozhatók fel a meg nem újuló energiahordozók továbbra is egyre növekvő mértékű használata (fosszilis energiahordozók és atomenergia), vagy a közlekedés és áruszállítás rendszerének indokolatlan túlfejlesztése. Mekkora idő szükséges ahhoz, hogy érezzük ezen folyamatok hatását? A szénhidrogén lelőhelyek kimerülésére konkrét előrejelzések állnak rendelkezésre; a földgáz esetében 25-30 esztendő, a kőolaj kb 50 év, míg a szénalapú energiahordozók feltehetőleg 150-200 évig állnak még rendelkezésre. A jóslatok esélyét egyre rontja, hogy a használatuk mégtéke egyre nő továbbra is, valamint a környezetterhelés hatására bekövetkező klímaváltozás minden életfeltételünkre kihatással lehet már akár a mai naptól fogva is… de 5-15 éven belül biztosan. Van-e lehetőségünk fenntartható módszereket választani? Az előrelátó, környezettudatos tervezés, a szemlélet megváltozása elengedhetetlen ahhoz, hogy saját életünkben is változásokkal segítsük elő saját, és utódaink túlélésének esélyeit. Kulcsfontosságú a megelőzés szerepe, a parttalan fogyasztás önkéntes visszafogása, a környezeti erőforrásokkal való takarékos bánásmód, a legrombolóbb módszerek lecserélése. www.huro-cbc.eu Jelen oktatóanyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
A vizek és a vízpartok ökológiája
10. modul
A hagyományok és a jövő kapcsolata Melyik korszakban működtek még többségében fenntartható módszerekkel a társadalmak? Ha saját történelmünket nézzük, akkor a folyamatok a fenntartható mértékű használatból a fenntarthatatlan jelenségek felé valamikor az iparosodás korának végén, az első világháború előtt váltottak át. Az 1800-as évek második fele-vége az a fordulópont, ahol a még hosszútávon vállalható módszereket a rövid távú érdekek söpörték el – természetesen a fejlődés jelszava mögé bújva. Nem hiába aposztrofálják e korszakot több értelműen „boldog békeidők”-nek. E pontot persze társadalmanként picit eltérően találjuk meg, a korábban iparosodott társadalmaknál ez korábban jelentkezett. Fontos tanulság ez abból a szempontból is, hogy ha újra fenntartható módon akartjuk használni a Földünket, nem kell a kőkorszakig visszamennünk – elegendőnek tűnik az is, ha a legtöbb kérdésben megpróbálunk a századforduló ember igényszintjével megelégedni. Melyek azok a globális problémák, amelyekre helyben is válaszokat kell találnunk? A globális problémák rendszere összefüggő, egymásból következő elemekből felépülő hálózatot alkot, amely esetében fontos látnunk, hogy az egyes elemek nem kezelhetők csupán önmagukban. Szerencsére minél inkább közelítünk az egyén szintjéhez, annál könnyebb egyszerű, kivitelezhető lépéseket találnunk, amelyek összeadódva mégis elérhetnek változásokat. Globális problémáink a túlnépesedés, a klímaváltozás, a vízhiány, az energiaválság, a szegénység, a környezeti katasztrófák előfordulásának gyakoribbá válása, a nemzetközi biztonságpolitikai válságok, a termőföldek és a biodiverzitás pusztulása, valamint a hulladékkezelésének kérdése. Milyen hagyományos módszerek használhatók fel mindennapi életünkben, amelyek a fenntarthatóságot biztosítanák? Sok esetben megoldás lehet a fenntarthatóság felé, ha visszatérünk régi, jól bevált hagyományos módszereinkhez. A mindennapokban a fogyasztói társadalom ellen hat például az élelmezésben az önellátás, az ipari élelmiszerek és készételek helyett a saját magunkra főzés és a helyi termékek fogyasztása. A mezőgazdaságban nem szabad erőltetnünk minden körülmények között az intenzív művelést; sokkal hasznosabb, ha mindent azon a helyen termesztünk, amelyhez a feltételek ott éppen adottak és számára ideálisak. Takarékos életvitellel sokat spórolhatunk anyagon, energián, s ezzel nem utolsó szempontként pénztárcánkon is. www.huro-cbc.eu Jelen oktatóanyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
A vizek és a vízpartok ökológiája
10. modul
1. Honnan származik az energia? Készíts egy listát mindennapi tevékenységeidről, s írd melléjük, milyen típusú energiaigénnyel járnak. Honnan származik ez az energia, milyen energiahordozókból adódik össze?
tevékenységeim
energiaigényük
energia forrása
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
2. A nap, mint energiaforrás Az alábbi folyamatábrába írd be a megfelelő fogalmak, folyamatok és eszközök betűjelét! A) elektromos áram, B) melegvíz, C) fűtés, D) használati eszközök, E) használati melegvíz, F) napkolektor, G) nap sugárzási energiája, H) napelem, I) nap hőenergiája, J) Nap
www.huro-cbc.eu Jelen oktatóanyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
A vizek és a vízpartok ökológiája
10. modul
3. Globális problémáink rendszere Az alábbi globális problémákat különféle hatások kapcsolják össze. Húzz nyilakat azon fogalmak közé, amelyek szerinted hatással vannak egymásra, és írd a nyílra, hogyan hatnak ezek a kapcsolódások!
túlnépesedés energiafüggőség
biodiverzitás csökkenése
klímaváltozás
szegénység
vízhiány
környezeti katasztrófák termőföld kimerülése
hulladékkezelés
4. Biodiverzitás mérése vonalas méréssel (lineár transszekt) Tanulmányi sétátokon mindenki válasszon ki magának egy-egy tipikus, és legalább 100 m kiterjedésű hullámtéri élőhelyet! Az élőhelyen belül egyenes vonalban, nyújtott lépéssel tégy meg 100 m-t, miközben jegyezz fel minden olyan fajt, amelyet a vonal érint! Amennyiben rendelkezésre áll zsinór a méréshez, az megkönnyítheti dolgodat. Fajlisták Növények
egyedszám
Állatok
Egyedszám
www.huro-cbc.eu Jelen oktatóanyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
A vizek és a vízpartok ökológiája
10. modul
5. Területalapú biodiverzitás mérés A hullámtér kiválasztott élőhelyén véletlenszerűen határozzunk meg egy 1 m2-es területet. Ehhez szükségünk lesz egy 1 m-es rúdra, amelyet behunyt szemmel, magunk körül háromszor megfordulva dobjunk el tetszőleges irányban. A rúdtól dél és nyugat felé lehatárolható terület lesz a véletlenszerűen kiválasztott mintaterületünk. Terület elhelyezkedése: Megfigyelt fajok:
Egyedszám:
Terület %-os borítottsága:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
6. A fenntartható fejlődés három alappillére Az alábbi halmazokba helyezd el a megfelelő fogalmakat! 1. fenntartható fejlődés, 2. társadalmi fenntarthatóság, 3. gazdasági fenntarthatóság, 4. környezeti fenntarthatóság, 5. méltányos, 6. elviselhető, 7. élhető
www.huro-cbc.eu Jelen oktatóanyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
A vizek és a vízpartok ökológiája
10. modul
7. Hány km-t eszel meg naponta? Otthoni étkezéseid során jegyezd fel egy napon keresztül mit ettél, milyen alapanyagokból, s csomagolásukon keresd meg a származási országot is! Milyen messziről származnak ezek az alapanyagok összeadva? származási ország
áruszállítás (km)
Reggeli:
Ebéd:
Vacsora:
Egyéb étkezések:
ÖSSZESEN:
……
8. Készíts cselekvési tervet! Te hogyan tudnád megváltoztatni életviteledet a fenntarthatóság jegyében? Sorold fel ennek lehetséges elemeit, majd rangsorold őket a szerint, hogy melyikkel kezdenéd, melyik volna a legkönnyebben megvalósítható!
www.huro-cbc.eu Jelen oktatóanyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját