A MIGRÁCIÓ ÉS AZ EMBERKERESKEDELEM ÖSSZEFÜGGÉSEI ETIKA PROGRAM
dr. Kubisch Károly doktorandusz-hallgató Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea
Károli Gáspár Református Egyetem Doktori Iskola 2016.
1
Tartalomjegyzék I. Történeti áttekintés ............................................................................................................................ 3 Bevezetés............................................................................................................................................. 3 Fogalommagyarázat ............................................................................................................................ 3 A népvándorlás szociológiai és kriminológiai összefüggései ............................................................... 4 A kultúra és a civilizáció viszonya ........................................................................................................ 5 A népvándorlás okai ............................................................................................................................ 6 A migráció megindulási folyamata ...................................................................................................... 7 A migrációs szabályozás egyes szintjei ................................................................................................ 7 II. A XXI. századi migrációs nyomás................................................................................................. 11 A modern népvándorlás kérdései ..................................................................................................... 11 Uniós visszafogadási megállapodások kérdése ................................................................................. 12 Az ENSZ Menekültügyi főbiztosság migrációra vonatkozó adatai ..................................................... 13 Az európai büntetőjog fogalma és büntetőpolitikája ....................................................................... 14 A bűnügyi együttműködést megvalósító uniós szervek .................................................................... 15 III. Az emberkereskedelem kapcsolódási pontjai a migrációs jelenséghez .................................... 16 Az illegális migráció és a szervezett bűnözés .................................................................................... 16 A különböző kizsákmányolási formák megoszlási adatai .................................................................. 17 Az áldozatok által megtermelt éves jövedelem régiónkénti megoszlása ......................................... 18 Az emberkereskedelem és a migráció push és pull faktorainak összevetése Ernest George Ravenstein féle modell alapján ......................................................................................................... 19 VI. A migráció és az emberkereskedelem felszámolása az integráció, és áldozatirányítás ......... 19 Az integráció és a RAVOT-EUR projekt .............................................................................................. 19 A migráció és az integráció ................................................................................................................ 20 Az emberkereskedelem elleni küzdelem nemzetközi szintje és a migrációs áradat ......................... 20 Az ENSZ 2015-ben végzett felmérése a migrációs hullámról ............................................................ 21 Az emberkereskedelem tárgyi súlya Magyarországon ...................................................................... 21 V. összegzés, de lege ferenda gondolatok........................................................................................... 22 Megoldandó feladatok az Amerikai Külügyminisztériuma által tett javaslatok alapján ................... 24 V. Irodalomjegyzék ............................................................................................................................. 25 Könyvek folyóiratok jegyzéke ............................................................................................................ 25 Jogszabályi hivatkozások: .................................................................................................................. 26 Internetes hivatkozások: ................................................................................................................... 26
2
I. Történeti áttekintés Bevezetés Tanulmányomban elsősorban a népvándorlás és az emberkereskedelem összefüggéseire tekintettel vizsgálom a történeti aspektusokat különös tekintettel a modernkori migrációs nyomás és az arra hozott európai és magyar szabályozásra. A migráció gyakorlatilag egyidős az emberiséggel és tartalmát tekintve a tartózkodási hely ideiglenes vagy végleges megváltoztatását jelenti. A helyváltoztatás olyan emberi szükséglet, amelynek motiváló tényezői századok óta változatlanok. A motiváló tényezők: „a migráció mögött az egyéni életminőség javításának szándéka húzódik meg.”1 A migráció lényegében egy visszacsatolási folyamat, hiszen a racionális vándor csak akkor vállalja a vándorlás terheit, ha mindent összevetve mérlege többet mutat. A visszacsatolás lehetősége pedig abban keresendő, hogy a migráció olyan térségből indul ki, ahonnan racionális okok mutatkoznak az elvándorlásra, és olyan térségbe hatnak, ahová megéri eljutni. Ha ezek a körülmények megváltoznak, a vándorlási motivációk és célok is ennek megfelelően módosulnak. Fogalommagyarázat Mindenekelőtt néhány alapfogalmat szeretnék tisztázni, melyek e tárgykörben felmerülnek. Tisztáznunk kell mit értünk „nép” alatt, hiszen a migrációs nyomást nem egyszer emlegetik népvándorlásként is. A történelem során felbukkanó „nép” kifejezés használata Oswald Spengler szerint2 sokszor helytelen. Adódik a kérdés, hogy vajon népet alkotott-e a dór, a hellén, a spártai, a ión embercsoport? Nép volt-e a római birodalom? Vajon a nyelvi rokonság vagy egyezőség néppé tesz-e egy csoportot? Spengler szerint „Valamely néphez való odatartozás mindig tudatos.”3 Vagyis „a nép olyan emberek köteléke, amely egésznek érzi magát. Ha kialszik ez az érzés, akkor jóllehet a név és az egyes családok továbbra is fennmaradhatnak, de a nép megszűnik létezni.”4 Ez a Spengler által említett kötelék a történelem során néhányszor önkényessé is válik példa erre a nagyvárosi proletár munkásréteg, amely önmagát nevezte „népnek”, s mindenki mást, aki nem tartozott e réteghez száműzött e fogalom köréből. E gondolatmenet talaján született a népi demokrácia tautologikus kifejezése is. Spengler
1
HAUTZINGER Zoltán – Hegedüs Judit – Klenner Zoltán: A migráció elmélete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Budapest, 2014. 2 SPENGLER, Oswald: A nyugat alkonya. Második kiadás II. kötet. Budapest, Noran Libro Kiadó. 2011. 187.o. 3 U.o. 187.o. 4 U.o. 188.o.
3
értelmezésében tehát „a nép lelki egység,”5 melynek sajátossága az, hogy ez a lelki egység létrejötte alkotja meg magát a népet. Zlinszky János értelmezésében a nép elsősorban etnikai fogalom,6 amely olyan emberek csoportját jelöli, akik egymással szorosan közös nyelvi és kulturális közösségben élnek, annak ellenére, hogy fajilag sokszor eltérőek. A nép és a nemzet fogalmának elhatárolása szempontjából Zlinszky János értelmezését látom hitelesnek, miszerint: „a nemzet politikai fogalom.”7 Ahogy Kölcsey Ferenc szónoki beszédében megfogalmazza „Ami Magyarországban nemzetnek neveztetik, az öszvesen és egyenként az igazgatásra befolyással bír.”8Egy állam polgárai tartoznak a szuverén nemzethez, azok is, akik nem feltétlenül vallják magukat az adott nép tagjainak. A Czuczor Gergely és Fogarasi János által 1862-ben szerkesztett magyar nyelv szótára három féle meghatározást ad: elsőként „az egy nemből származók”9 latinul a genus vagy gens. Másodszor „egy földrészen lakó, hasonló eredet és nyelv által másoktól különböző emberek sokasága (…) Különbözik tőle a nép, mely többféle eredetű és nyelvű embersokaságból is állhat, továbbá a nemzet valami egészet, polgárzati egységben élő emberek sokaságát jelenti, a nép pedig határozatlan embertömeg, különböző viszonylatokban.”10 A népvándorlás szociológiai és kriminológiai összefüggései Nem egyszer láthatjuk, hogy háborúk, természeti katasztrófák idején hirtelen megindul a gyökerek vagy ősök keresése egy adott nép tagjai közt felbomlott lelki egyensúly miatt. Ez a felbomlott lelki állapot anómiát eredményez, amelynek egyenes következménye, hogy egy embercsoport, nem érzi magát otthonosan egy adott földrajzi területen. André-Michel Garry és Adolphe Quételet által megfogalmazott gondolat a kriminológia egyik alaptétele lett: miszerint statisztikai elemzésből következően, jogilag is releváns tényekre bukkanhatunk a bűnözés és bizonyos társadalmi tényezők között.11 „Quételet munkásságának szellemi továbbvivője”12 5
U.o. 194.o. ZLINSZKY János: tudjátok-e mi a haza? In: HAJAS Balázs és SCHANDA Balázs: Formatori Iuris Publici Studia in honorem Geisae Kilényi septugenarii. Budapest, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadó 2006. 599.o. 7 U.o. 599.o. 8 KÖLCSEY Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz. 1834. 9 CZUCZOR Gergely és FOGARASI János: A magyar nyelv szótára. (A nép és a nemzet meghatározása) Pest, Emich Gusztáv Magyar akadémiai nyomdász. 1862-1874. 10 U.o. 11 Henry-Michael Garry és Adolphe Quételet egyebek mellett a kor, a nem és a bűnözés között létező kapcsolatra valamint az éghajlat, szegénység, oktatás, alkoholfogyasztás statisztikai vizsgálatával tárta fel a ezeknek a társdalomban gyökerező hatásait, melyet az "Of the Development of the Propensity to Crime" című művében publikált. 12 DOMOKOS Andrea – NEMES Zsófia: Tételek, gondolatok a kriminológia tudományából. Budapest, Patrocinium kiadó. 2016. 22. o. 6
4
a nyomdokain haladó Emile Durkheim, aki az általa kidolgozott anómia elméletben elsősorban arra világít rá, hogy egy társadalom értékrendjét megvalósító egyének együttműködésében beálló zavarok vezethetnek el a társadalmi változásokhoz. Vagyis egy tradicionális társadalom ilyen társadalmi zavarokból következően hozza felszínre változtatási igényét és lép át egy modernebb társadalomba. E kissé mechanikus gondolatsort fejleszti tovább Robert K. Merton, aki a társadalmi feszültséget és az abból fakadó anómiás állapotot abban látja, hogy egy társadalomban a sikert jelentő állapot és az ahhoz vezető út mindenki számára ismert, ám a megvalósítás egyéneként eltár és nem mindenkinek adatik meg. Mivel „az alsóbb osztályokon élők azzal, hogy nem érthetik el a sikert, illegitim megoldásokat választanak.”13 További magyarországi kutatások is születtek e tárgykörben, melyek Kopp Mária és Skrabski Árpád nevéhez fűződnek. Tanulmányukban14 leszögezik, hogy „az anómia azt a meggyőződést jelenti, hogy egy adott társadalomban csak a szabályok és törvények megszegésével lehet eredményeket elérni, a céltalanság és irányvesztés érzése. Olyan helyzetekre utal, amikor a társadalmi normák elvesztik befolyásukat az emberek viselkedésére. Az anómiát úgy is meghatározhatjuk, mint a közösségi kötődések, hagyomány és szabályrendszer szétesését.” Az idézet utolsó mondata tökéletesen keretbe foglalja az anómia elmélet lényegét. A kultúra és a civilizáció viszonya A közösségi kötődések, hagyományok és szabályrendszerek szétesése Oswald Spenglert idézve - egy kultúra civilizációs jelensége. Spengler állítása szerint „A nyugat alkonya nem kevesebbet jelent, mint a civilizáció problémáját. Mi a civilizáció, ha úgy ragadjuk meg, mint valamely kultúra organikus –logikus következményét, annak beteljesülését és lezárulását? Valamennyi kultúrának megvan ugyanis a maga civilizációja.”15 Kiindulva ezen állításokból elmondható, hogy egy népvándorlás kiindulópontja általában egy adott népcsoport meglévő társadalmi kohéziójának megváltozásából keletkező olyan igény, amely a meglévő keretek, szabályrendszerek között nem kielégíthető. Ezért az egyén magára marad a társadalomban és a közösségtől elszakadva, vélt vagy valós igényeit maga igyekszik érvényesíteni. Az antik kultúra bölcsője a mükénéi kultúrából kialakuló hellén birodalom és annak hanyatló civilizációs korszakát pedig, az itáliai félszigeten létrejött római birodalom adja. A civilizáció pedig - Samuel Peter Huntington gondolatmenetét követve - elkerülhetet-
13
U.o. 24.o. KOPP Mária és SKRABSKI Árpád: A MAGYAR LELKIÁLLAPOT AZ EZREDFORDULÓ UTÁN http://www.tavlatok.hu/86/86kopp_skrabski.pdf (letöltve: 2016. június 19.) 11.o. 15 SPENGLER Oswald: 2011. Első kötet. 57.o. 14
5
lenül érintkezik más civilizációkkal, s ebből új világrendek jönnek létre. 16 Ezért tehát, a népvándorlások tekinthetők a civilizációk közötti átjárás természetes folyamatának is, amelyek részben generálják az újabb világrendek alakulását. „Minden történelemnek legalább egyszer vége szakad, de a civilizációk történelmében több vég is lehetséges.”17 A népvándorlás okai A társadalom belső működésének megváltozását általában konkrét fizikai tényezők idézik elő. Ezek lehetnek az adott régió klimatikus viszonyainak jelentős megváltozása, természeti katasztrófa, elhúzódó háború, gazdasági összeomlás stb. Az ókor végét jelentő európai népvándorlást két jellemző mozgás köré csoportosíthatjuk. Létezett egy természetes lassú elmozdulás a nomád pásztorkodó népek vonatkozásában, amely klimatikus viszonyok változása okán haladt számára megfelelő területeket keresve, jórészt keletről nyugat felé. A másik gyors változást eredményező áramlás, amely leginkább hódító jellegű katonai mozgást jelentett. Ez a hódító jellegű mozgás jellemzően az európai kontinens északi területeiről déli irányban történik.18 Ezeknél a hódító népcsoportoknál, természetes igényként jelenik meg a vándorlás, amely egyfelől egy adott terület kifáradásából, vagy klimatikus viszonyainak megváltozásából ered. További okok között találhatjuk a katonai hódítást is, amely a korábban leigázott népcsoportok megerősödését és felemelkedéséből fakad. A sikeres népek előrenyomulása következtében - mintegy másodlagos következményként -, jelentkezik a hódítás elől menekülő, nem katonáskodó lakosság által előidézett népvándorlás, akikre egy vesztes csata után a kornak megfelelő bánásmód szerint halál, jobb esetben rabszolgasors várt. A modernkori népvándorlások kiindulópontja körül alapvetően hasonló típusú okokat találunk. Az Európai Bizottság 2011-ben kiadott migrációról szóló közleményének19 bevezetőjében deklarálja, hogy a népvándorlás-szerű válságos történelmi események hátterében „a jobb élet, valamint az emberi jogok nagyobb tisztelete, a pluralizmus, a jogállamiság és a társadalmi igazságosság reményét hordozzák a szomszédságunkban élő milliók számára.”20 Álláspontom szerint e megfogalmazás magában hordozza a valóságtól elszakadt gondolkodás csíráit.
16
HUNTINGTON, Samuel Peter: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó. 2015. 17 U.o. 519.o. 18 Lásd az ókor végét megindító gótok, vandálok, germánok frankok mozgását kr.u . 100 és 500 közötti időszakban. 19 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Szociális Bizottságnak és a régiók bizottságának a migrációról. 2011. május 4-én kiadott közlemény. Brüsszel, 2011.5.4. COM(2011) 248 végleges. 20 U.o. bevezető.
6
A migráció megindulási folyamata A migrációhoz szorosan hozzátartozik a ius migrandi joga, amely egészen a római birodalomig nyúlik vissza és „a római polgár közjogi jogosultságai közé tartozott.”21 Ez kezdetben a más államba való átköltözést jelentette, majd később a latinok Rómába való beköltözését és tartózkodását is magába foglalta. Végül a capitis deminutio media értelmében negatív előjelet kapott, s a polgárjog elvesztésével az önkéntes száműzetésbe vonulás lehetőségét jelentette, aki ezt választotta annak családja a vagyonát megtarthatta.22 Egyértelmű, hogy a migráció egy adott terület elhagyása egy másik területen található lehetőségért cserébe racionális folyamat. (Lásd ehhez a migráció Ernest George Ravenstein féle modell,23 húzó és toló tényezőit bemutató fejezetet lejjebb). Ennek a modellnek alapján kimondható, hogy a migráció folyamata ellenőrizhető, adott esetben megállítható és megindítható – akár mesterséges eszközökkel is. Ez fokozottan igaz az önkéntes gazdasági alapú migrációra, amely napjainkban is mintegy 80% át adják a népvándorlási folyamatoknak. A kényszermigráció ettől eltérő mivel ez esetben az egyénre erőteljesen ható nem várt krízishelyzet miatt születik meg egy terület azonnali elhagyása. Kétségtelen a gazdasági jellegű önkéntes migráció indokai között is fellelhetők bizonyos kényszerre utaló jelek, de ezek alapvetően soha nem az éltet közvetlen fenyegető jogi tények. A migrációs szabályozás egyes szintjei A legmagasabb szintet a nemzetközi jog adja, amely a nemzetközi civilizált népek jogközössége által kimunkált szokásjog, államok közössége által elismert alkotmányos elvek, az államok jogrendjébe illesztett vagy jogi primátusként elfogadott szerződések képezik. „Az Alaptörvénnyel szemben azonban csak a ius cogens24 normakörébe tartozó szabályok élvezhetnek elsőséget.”25 A ius cogens olyan alapvetően a rabszolgaság (emberkereskedelem), a népirtás, és a kínzás tilalmát jelenti. A kínzást és az embertelen bánásmódra vonatkozó dogmatikai értelmezést a hágai Nemzetközi Bíróság is több határozatában kimunkálta. Ezeken felül még fontos jogszabály a menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es genfi ENSZ mény,26amely a menekültek jogait és kötelezettségeit27 is rendezi.
21
FÖLDI András Hamza Gábor: A Római jog története és institúciói. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1996. 207.o. 22 Ellentétben a deportatio-val, amikor a száműzött teljes vagyona az államra szállt. 23 A push-pull elméletet a 19. század végén Ernest Ravenstein dolgozta ki. Ezt a 20. században Everett Lee újította meg. 24 1969. évi Bécsi Egyezmény - 1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről 25 MOLNÁR Tamás: A nemzetközi jogi eredetű normák beépülése a magyar jogrendszerbe. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2013. 253.o. 26 1989. évi 15. törvényerejű rendelet a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről. 27 2. Cikk 2. Cikk. „Általános kötelezettségek: Minden menekültnek kötelezettségei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik, különösképpen az, hogy magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek alávesse.”
7
A következő szint az Európai Unió regionális szintje, amely az uniós tagsághoz kapcsolódó Lisszaboni szerződés és a kapcsolódó jegyzőkönyvek, Az Unió Alapjogi Chartája. A belépéssel és a tartózkodással kapcsolatos szabályozások: - a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK irányelv; - a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelv; - a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló 2004/114/EK irányelv; - a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló 2005/71/EK irányelv; - a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2009/50/EK irányelv. Az illegális migrációra vonatkozóan: - a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről szóló 2001/40/EK irányelv; - a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló 2002/90/EK irányelv; - a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló 2003/110/EK irányelv; Menedékjogi téren: - a lakóhelyüket elhagyni kényszerült külföldi személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről szóló 2001/55/EK irányelv; - a menedékkérők befogadásának minimumszabályairól szóló 2003/9/EK irányelv; - a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK irányelv; - a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló 2005/85/EK irányelv. Magyarországon az idegenjogi szabályozás alapja az Alaptörvény28 „Szabadság és felelősség” részének XIV. cikk (1) bekezdése szerint „Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet.” Valamint a XXVII. cikk (2) bekezdése
28
Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25.
8
kimondja, hogy „Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.” Ezen felül több garanciális jellegű szabály létezik az anyanyelv használatának jogára nézve.29 Rendelkezik erről a 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, külön rendelkezik a nyelvhasználatról. Külön rendelkezik az anyanyelv használatáról az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról, illetve az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról is. A harmadik országbeli állampolgárok ki és beutazását rendező szabályozás 2007. évi II. törvény. A magyar kormány 2015. június 17-i döntése értelmében július 13. és szeptember 14. között a magyar-szerb zöldhatáron műszaki határzár épült, melynek átlépése, megrongálása a szeptember 15-én hatályba lépett 2015. évi CXL. egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvény értelmében bűncselekménynek minősül, és szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással büntetendő. Tehát a migrációs nyomás hatására az Országgyűlés a kormány javaslatára módosította a 2012. évi C. törvény XXXIV. fejezetét, amely a közigazgatás rendje elleni bűncselekményeket veszi sorra. A módosított jogszabályok sora 352/A. §; Határzár tiltott átlépése,30 352/B. §; Határzár megrongálása;31 352/C. § Határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása.32 Továbbá lényeges szabályozás, hogy a Btk. 60. § (2a) értelmében a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett, valamint a 85. § (1a) bekezdésben meghatározott esetben - az 5 évnél nem súlyosabb bűncselekmény esetén a szabadságvesztés végrehajtása felfüggeszthető, DE a kiutasítás nem mellőzhető. A hazai szabályozás tehát felkészült a XXI. századi migrációs nyomás elhárítására és a fizikai határzár mellett a jogi rendelkezéseket is nagyon gyorsan biztosította jogalkalmazók számára. A gyors lépések oka, hogy az illegális migráció komoly terrorveszélyt és újabb szervezett bűnözői hálózatok térnyerését jelentheti az országhatárokon belül.
29
TRÓCSÁNYI László: Az anyanyelv használatához való jog a nemzeti alkotmányokban. Romániai Magyar jogtudományi Közlöny. http://rmjk.adatbank.transindex.ro/pdf/02.Trocsanyi.pdf (letöltve: 2016. június 20.) 30 Bűntett 3 év szabadságvesztés-büntetés 31 Szubszidiárius, bűntett 1-5 évig tejedő szabadságvesztés-büntetés 32 1 év szabadságvesztés-büntetés
9
Az alábbi térképvázlaton látható az egyes országokból érkező migránsok nemzetisége és az adott régióba érkező migránsok mennyisége. Külön szeretném kiemelni Magyarország területét, ahol hatalmasa súlyú migrációs nyomást mutat a térkép.
Forrás: SCHILD Marianna: A migráció pszichológiai vetületei. Hadtudományi szemle 2016.IX.évf. 1 szám.
10
II. A XXI. századi migrációs nyomás A modern népvándorlás kérdései A Bizottság közleménye33 kimondja, hogy migrációs válságot a kiváltó okok „demokratikus felkelések, rövid és középtávon gyakran felfordulással és bizonytalansággal járhatnak.”34A közlemény célja hogy összefogja és keretet adjon azoknak az európai uniós szakpolitikai álláspontoknak, melyek rendezni kívánják a menekültügy, a migráció és a harmadik országokból érkezők állampolgárok helyezettét. A bizottság hangsúlyozza a „nagyobb szolidaritást” a migránsok irányában, „vagyonkezelői alapok létrehozását” melyek összefogják a válsághelyzet megoldására érkező adományokat, javasolja továbbá „a szervezett áttelepítés” mellett érvel. A szervezett áttelepítés főként a súlyosan érintett országok35 tekintetében hozna egyfajta megoldást. „A Máltáról történő áttelepítésre vonatkozó, jelenleg folyó kísérleti projekt eddigi tapasztalatai alapján a Bizottság támogatni fogja e projekt kiterjesztését a Máltán nemzetközi védelmet kérelmező migránsok jelenlegi beáramlására tekintettel. A végrehajtásra az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel való szoros együttműködésben kerül majd sor.”36A közlemény kitér még a külső határok ellenőrzésére, a Schengeni igazgatásra. Az illegális bevándorlás megelőzésének vonatkozásában a közlemény kiemeli, hogy az unió által 2011-ben elfogadott emberkereskedelem elleni irányelv,37 „a rabszolgaság e formája elleni nemzetközi küzdelem élvonalába helyezi az EU-t. Az irányelv az ilyen bűnelkövetők szigorúbb büntetéséről rendelkezik, foglalkozik továbbá a megelőzés, a védelem, valamint az áldozatoknak nyújtott segítség és támogatás kérdésével, különös figyelmet fordítva a legkiszolgáltatottabbakra.” E tekintetben tehát a Bizottság által kiadott 2011-es Közlemény hivatalos európai dokumentuma is egyértelműen rögzíti, hogy a migráció és azon belül is az illegális migráció szorosan kapcsolódik az egyes bűnelkövetési formákhoz nevezetesen az emberkereskedelemhez. A veszély leginkább azon harmadik országokból érkezőkre leselkedik, akik illegálisan érkeztek az Európai Unió valamelyik határán lévő tagállamába és az idegenrendészeti hatságok kiutasították őket. A komoly nehézségek árán illegálisan érkező migráns személyek a kiutasítást követően jellemzően nem szándékoznak elhagyni az európai Unió területét. 33
A Bizottság közleménye: Brüsszel, 2011.5.4. COM(2011) 248. U.o. 35 Málta, Görögország, Olaszország – L’Isola di Lampedusa 36 A Bizottság közleménye: Brüsszel, 2011.5.4. COM(2011) 248. 37 36/2011/EU irányelv 34
11
Uniós visszafogadási megállapodások kérdése Itt van az a neuralgikus pont, amelyet az Unió is érzékelt és az úgynevezett visszafogadási irányelv alapján38 az uniós visszafogadási megállapodások értékelésére a Stockholmi Programban a Tanács kérte fel a Bizottságot.39 Az uniós visszafogadási megállapodások kölcsönösen kötelezik a szerződő feleket, hogy fogadják vissza állampolgáraikat, valamint bizonyos feltételek fennállta esetén harmadik államok állampolgárait és a hontalanokat.40 A visszafogadási megállapodások alapvetően csökkenthetik az unió határok nélküli belső területén viszonylagosan szabadon mozgó illegális személyek számát. Ez az uniós irány és politika csak helyeselhető, hiszen részben az ellenőrizetlen és illegális tömeg adja a szervezett bűnözés elkövetői illetve áldozati utánpótlását. A bizottsági ellenőrzés feltárta, hogy a visszafogadási megállapodások bizonyos ösztönzők hiányában harmadik országokkal nem működnek olajozottan. Például az Orosz Föderáció és Ukrajna esetében csak az EU által is felajánlott vízumkönnyítési megállapodások érkezett érdemi válasz. Említést érdemelnek még Algéria, Kína, Marokkó és Törökország, akik szintén a felajánlott Európai vállasokra „ösztönzőkre” várakoznak. Elmondható, hogy a tárgyalások egyik komoly korlátja a rugalmasság hiánya és a rögzített időkeret. A dokumentum is megfogalmazza, hogy „sok tárgyalás húzódik a végtelenségig azért, mert a két oldal között technikai kérdések tekintetében van alapvető egyet nem értés.” Leszögezhető, hogy a nagy ívű európai politika által megfogalmazott jövőkép létrejöttétől még messze vagyunk. Nehézségeket jelent továbbá, hogy az EU-ból kutasítottak saját országukba történő visszafogadása során alkalmazott bánásmód illetve az EU által elfogadott emberi jogok garantálása sokszor nem biztosított. Erre szolgál megoldásként az úgynevezett felfüggesztési klauzula beiktatása, ha a visszafogadási eljárás során nem garantálható az alapvető emberi jogok betartása a visszafogadó ország részéről.
Nem uniós állampolgárok a tagállamokban, 2010 EU-n kívüli országok állampolgárai (ezer % fő) EU 27
20 126,1
4,0
Belgium
:
:
Bulgária
20,3
0,3
38
Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve. COM(2011) 76, 2011.2.23. 40 U.o. 39
12
Cseh Köztársaság 287,4
2,7
Dánia
214,3
3,9
Németország
4 584,7
5,6
Észtország
201,7
15,1
Írország
67,9
1,5
Görögország
791,7
7,0
Spanyolország
3 335,7
7,3
Franciaország
2 451,4
3,8
Olaszország
2 993,7
5,0
Ciprus
43,8
5,5
Lettország
382,4
17,0
Litvánia
34,6
1,0
Luxemburg
29,5
5,9
Magyarország
81,1
0,8
Málta
11,3
2,7
Hollandia
341,3
2,1
Ausztria
548,0
6,5
Lengyelország
30,7
0,1
Portugália
363,1
3,4
Románia
25,3
0,1
Szlovénia
77,6
3,8
Szlovákia
24,2
0,4
Finnország
98,5
1,8
Svédország
324,7
3,5
Egyesült Királyság
2 445,1
3,9
Forrás: Eurostat Az ENSZ Menekültügyi főbiztosság migrációra vonatkozó adatai Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint41 2014 decemberéig az otthonukból elűzöttek ismert száma elérte az 59,5 milliót, ami a második világháború vége óta a legmagasabb szám, és 2011 óta 40%-os emelkedést mutat. 2014-ben a világszerte 14,4 mil41
http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/hirek/2015/soha-nem-latott-szintre-nott-a-haboruk-es-uldoztetes-elolmenekulok-szama-a-vilagon.html (letöltve: 2016. június 20.)
13
lió menekült 2,3 millióval több, mint 2013 végén. Ez a szám összességében 23% emelkedést jelent. A 2,3 millió főből 1,8 millió volt a menedékkérő, (aki származási országában veszélynek vagy üldöztetésnek van kitéve, vagyis nem gazdasági menekült). 2014-ben a szír menekültek voltak a legtöbben (3,9 millió, 1,55 millióval több, mint az előző évben), megelőzve az afgánokat (2,6 millió), akik három évtizedig folyamatosan a legtöbb menekültet adták. A legtöbb szír menekült a szomszédos országokban (Törökország, Libanon, Jordánia) kért menedéket. Európában a menedéket kérő szírek száma 2015 júliusában elérte a 348 540 főt. Az illegális bevándorlás mutatói - Elfogások, kitoloncolások és visszaküldések
Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság EU
Kibocsátott Elfogások kitoloncolási végzések 2008 2009 2008 2009 13800 13710 32680 23900 1415 1465 1405 1465 3335 3955 3770 3805 610 640 53695 49555 11985 14595 1050 860 185 150 3185 5035 1285 1615 106715 108315 146335 126140 92730 90500 82940 103010 111690 76355 97515 88565 68175 53440 68175 53440 7000 8030 3355 3205 310 245 265 70 910 1495 910 1210 : 260 : 185 4845 8970 4205 4850 3015 1690 3015 1690 7505 7565 31700 43360 14500 17145 8870 10625 5430 4520 8145 8520 28605 11130 8185 10295 3790 4365 3695 5125 1555 1065 1555 1065 2320 1715 1655 1180 5375 6660 1775 3125 440 22230 12555 17820 69840 69745 69840 69745 611840 570660 606000 598755
A kibocsátott kitoloncolási végzések és a végrehajtott visszaküldések Tényleges aránya visszaküldések 2008 2009 2008 2009 3965 4060 12,1 17,0 275 285 19,6 19,5 585 850 15,5 22,3 825 800 14295 11900 119,3 81,5 95 115 51,4 76,7 690 830 53,7 51,4 68565 62850 46,9 49,8 29785 28865 35,9 28,0 19470 18400 20,0 20,8 7140 5315 10,5 9,9 3480 4520 103,7 141,0 270 200 101,9 285,7 855 925 94,0 76,4 : 105 56,8 1190 2245 28,3 46,3 305 530 10,1 31,4 9350 8980 29,5 20,7 5855 6410 66,0 60,3 8595 6945 105,5 81,5 1345 1220 16,4 11,9 3820 4670 103,4 91,1 1995 2220 128,3 208,5 1295 900 78,2 76,3 910 1720 51,3 55,0 9015 11980 71,8 67,2 47455 64945 67,9 93,1 241425 252785 39,8 42,2
Táblázat az elfogásokról, kitoloncolásokról és visszaküldésekről. Forrás: Eurostat Az európai büntetőjog fogalma és büntetőpolitikája Annak ellenére, hogy a büntetőjog és a büntetőpolitika ma még nemzeti hatáskörben van egyértelmű, hogy vannak olyan kérdések, melyek nem kezelhetők hatékonyan tagállami keretek között. Ezek a bűncselekménytípusok jellemzően a nemzetek felett működő szupranacionális 14
bűnszervezeti hálózatok által működtetett jövedelmező ágazatok, melyek alapvető személyi bázisa az illegális migráció lehet. Szorosan kapcsolódik ehhez az emberkereskedelem, az embercsempészés, a fegyverkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem, valamint pénzmosás stb. Erre vonatkozóan idézhetjük Nagy Ferenc által festett ma még kissé utópisztikus képet, miszerint: „az európai bűnelkövető európai területen euro-bűncselekményt követ el, amely miatt európai rendőrség nyomoz, majd az európai ügyészség vádat emel az európai büntetőbíróság előtt, és az ott született elmarasztaló ítéletet európai büntetés-végrehajtás foganatosítja.”42 Békés Ádám is elismeri, hogy ma még nincs egységes európai büntetőjog, mivel egységes homogén tárgyú rendelkezések nem létezhetnek. Már csak azért sem mivel az Európai Unió a tagállamok feletti jogait a tagállamok által reáruházott jogi keretben látja el. Ilyen jogosultságot az Unió intézményrendszere azonban még nem kapott. Ezért helytálló azt a megállapítás, hogy az „európai büntetőjog leginkább az Európai Unión belüli bűnügyi és rendőrségi együttműködést szabályozó normák halmaza.”43 Ezért tartom én is alapvető fontosságúnak Bárd Károly által kijelentett mondatát, miszerint: „Az európai büntetőjog akkor jöhet létre, ha a büntetőjognak nem kötődik nemzeti tradíciókhoz, egy ország, egy nép, jogi kultúrájához.”44 A bűnügyi együttműködést megvalósító uniós szervek Az EUROPOL az Unión belüli rendőri együttműködést biztosító szerv, amely a Maastrichti Szerződés alapján 1995-ben elfogadott Europol Egyezmény alapján alakul meg, de csak 1999-ben kezdett működni. A problémát az okozta, hogy hol legyen meghúzva az Uniós szerv által kapott feldolgozott bűnügyi információtömeg és milyen nyomozati munkát végezhessen az egyes tagállamok területén és hogyan. A kérdést hivatott rendezni45 a Bűnüldözési Együttműködés És Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács rendelete. Az Europolt uniós költségvetési intézménnyé és egyben önálló jogi személyé teszi. Az Europolt más Európai Uniós illetve az Európai Bizottság szerveivel való szoros kapcsolata kifejezetten értékessé teszi. Ilyen Európai Uniós szervek az EUROJUST, az először UCLAF később OLAF, a FRONTEX, a CEPOL, az Európai Központi Bank, és a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA). 42
BÉKÉS Ádám: A Nemzetek feletti büntetőjog az Európai Unióban. HVG-ORAC Kiadó, Budapest. 2015. In: NAGY Ferenc: Az európai büntetőjog fogalmáról. Európai jog, 2001/1. Szám. 5-7.o. 43 BÉKÉS Ádám: A Nemzetek feletti büntetőjog az Európai Unióban. HVG-ORAC Kiadó, Budapest. 2015. 36.o. 44 BÁRD Károly: Az Európai Emberjogi Egyezmény szerepe az „európai” büntetőjog kialakulásában. In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2003/3. 4.o. 45 Brüsszel, 2013.3.27. COM(2013) 173 final dokumentum,
15
Jelen tanulmányban feldolgozott bűncselekmény elkövetési magatartása kifejezetten igényelné a tagállami helyett a szupranacionális bűnügyi együttműködést és a nagyobb hatáskört az európai bűnügyi szervek részére. III. Az emberkereskedelem kapcsolódási pontjai a migrációs jelenséghez Az emberkereskedelem bűntette és a migráció közti szoros összefüggést a nemzetek felett működő szervezett bűnözés adja. Jól látható hogy a szervezet bűnözői hálózatok működéséhez szükséges két alapelem a kiszolgáltatott, jogon kívüli embertömeg és a jog ellenőrzése alól kivont anyagi javak létrejötte jórészt az illegális migrációhoz kapcsolható. Az embercsempészés igen jövedelmező iparág, mivel a kiszolgáltatott személyek a célországba való eljutás reményében a vagyonokat adnak át teljesen feketén. Belőlük aztán kitűnő és elkötelezett alsókategóriás bűnelkövető vagy emberkereskedelem áldozata lehet. Brüsszel, 2013.3.27. COM(2013) 173 dokumentum indokolásában hivatkozik az Egyesült Nemzetek Szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályának (UNOCD) 2010-es becslésére, miszerint: „Európában 140 000 estek emberkereskedelem áldozatául, ami az elkövetők számára 3 milliárd USD értékű bruttó éves bevételt keletkeztetett. Ha ezt két éves átlagos időszakra vetítjük ki, akkor évente több mint 70 000 az új belépők száma. E tendencia stabilnak tűnik.”46 Emellett jövedelmező határokon átnyúló bűnözői iparág a fegyverkereskedelem, amit „az UNOCD (2010) megállapította, hogy a dokumentált globális engedélyezett fegyverkereskedelem értéke a becslések szerint 2006-ban mintegy 1,58 milliárd USD volt, a nem dokumentált, de engedélyezett ügyletek értéke pedig további körülbelül 100 millió USD volt. Az illegális piac méretét leggyakrabban a legális piac 10-20%-a körül becslik, ami azt jelenti, hogy értéke évente 170-320 millió USD összegre becsülhető.”47 Az illegális migráció és a szervezett bűnözés A szervezett bűnözői hálózatok ott kapcsolódnak a migrációhoz ahol a menedékkérő valamilyen oknál fogva nem kapja meg a számára áhított legális tartózkodáshoz szükséges jogi elismerést. Ekkor illegális tartózkodásról beszélünk, melynek egyenes következménye, hogy az adott ország jogrendszere, bűnüldöző szervei kriminalizálják az ország területén illegálisan tartózkodó személyt.
46 47
Brüsszel, 2013.3.27. COM(2013) 173 final indokolás. U.o.
16
A szervezett bűnözői hálózatok ekkor jelennek meg, s a következő szolgáltatásokat kínálják az illegális tartózkodók vagy beutazni szándékozók számára: I. A célhelyre történő eljuttatásukban: - A határátlépésben történő fizikai segítség, - Hamis okiratok beszerzése elkészítése, - Titkos útvonalak feltérképezése, - Utazási járművek beszerzése, - Pihentető-pontok megszervezése, II. Az államból kiutasítottak maradásának elősegítése: - Illegális munkalehetőség ajánlása jövedelemszerzés lehetősége, - Hatóságok elől való elrejtés, büntetőeljárás nehezítése vagy akadályozása, - Végül kiszemelt személyek elkövetővé való beszervezésük, illetve arra alkalmas személyek prostitúciós vagy kényszermunkával történő kizsákmányolás céljából való értékesítése, azaz az emberkereskedelem bűntettének megvalósítása. A különböző kizsákmányolási formák megoszlási adatai A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai 2014 évre vonatkozóan pontosan mutatják, hogy a szexuális kizsákmányolás közel 4,5 millió (22%) embert érint, a munka alapú kizsákmányolásnak mintegy 14,2 millió (68%) ember az áldozata és a világon bűncselekményekért állami büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott személyek száma ehhez képest mindösszesen 2,2 millió (10%).
17
Ahhoz, hogy a szervezett bűnözést az emberkereskedelem irányába történő üzleti érdekeit megértsük, fel kell mutatnunk azokat a jövedelmi lehetőségeket, melyeket az emberkereskedelem magában hordoz. Az áldozatok által megtermelt éves jövedelem régiónkénti megoszlása Erre mutat rá az a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) másik 2014-es grafikonja, amely egy áldozat által megtermelt éves bevétel szintjét mutatja dollárban. Jól látható, hogy ezek a jövedelmek legmagasabb szintje a fejlett országokban és a szorosan ide tartozó Európai Unióban keletkezik, a mintegy 34,8 ezer dollár áldozatonként évente. A területileg óriási Közép- és Délkelet Európa illetve a Független Államok Közössége csupán 12,9 ezer dolláros jövedelmet jelent áldozatonként a szervezett bűnözés részére. A Közel keleti országok 15 ezer dollárt, Afrika 3,9 ezer dollárt, Latin-Amerika és a Karibi térség államai 7,5 ezer dollárt, Ázsia pedig mindösszesen 5 ezer dollárt fizet évente áldozatonként.
A teljességhez hozzátartozik, hogy a grafikonon látható államok közötti gazdasági különbség. Az európai áldozatok összes számát tekintve a magyar áldozatok az EUROPOL által 2009 és 2013 között az emberkereskedelemre vonatkozóan lefolytatott nyomozások során azonosított összes áldozat 18%-át tették ki48. Az emberkereskedelem kelet-európai országokból származó áldozatai Magyarországon keresztül utaznak Nyugat-Európa felé. Az év során a kormány hat kínai nőt azonosított az emberkereskedelem áldozataiként. Az országon belül a magyar roma gyermekeket több módon is kizsákmányolják, így koldulásra vagy kisebb bűncselekmények elkövetésére kényszerítik őket, továbbá szexuális célú emberkereskedelem áldozataivá válnak;
48
http://photos.state.gov/libraries/hungary/231771/PDFs/tip2015_hu.pdf (letöltve: 2016. június 21.)
18
Az emberkereskedelem és a migráció push és pull faktorainak összevetése Ernest George Ravenstein féle modell49 alapján
Az emberkereskedelem
A migráció húzótényezői
húzótényezői JÓ GAZDASÁGI HELYZET FIZETŐKÉPES KERESLET
JÓ GAZDASÁGI HELYZET KEDVEZŐ SZOCIÁLIS ELLÁTÁS
LIBERÁLIS SZABÁLYOK
KEDVEZŐ TÁRSADALMI RÜLMÉNYEK
Az emberkereskedelem toló tényezői:
A migráció toló tényezői:
GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK
GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK
ANÓMIÁS TÁRSADALOM ISKOLÁZATLANSÁG MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS DEVIANCIA
ANÓMIÁS TÁRSADALOM MUNKANÉLKÜLISÉG HÁBORÚ KLÍMAVÁLTOZÁS
KÖ-
A fenti ábrán látható, hogy az egyes húzó illetve toló tényezők a migráció és az emberkereskedelem tekintetében nagyon közelítenek egymáshoz. A jelenség jobb megértéséhez és a bűnelkövetők hatékonyabb felelősségre vonásához hasznos lenne felmérni azokat a látens helyzeteket, melyek összefüggenek az itt bemutatott társadalmi és gazdasági folyamatokkal. VI. A migráció és az emberkereskedelem felszámolása az integráció, és áldozatirányítás Az integráció és a RAVOT-EUR projekt „Az emberkereskedelem európai áldozatainak irányítása és segítése” (RAVOT-EUR)50 című projekt. A projekt azon a kezdeményezésen alapul, hogy az áldozat-felismerés, áldozatirányítás Belgium, Hollandia és Magyarország szoros együttműködésében hatékonyan valósulhat meg tekintve, hogy ezen országok kibocsátó, fogadó- és tranzit ország viszonyában állnak egymással. A projekt fő célja az áldozatok minél magasabb szintű reintegrációja. Egy államba érkező migránsok optimális esetben integrálódnak a fogadó országba. A lépcsőzetes modell szerint akkor sikeres az integráció ha 1. szociális helyzetük javítása által megindulnak a beilleszkedés felé, 2. a nyelvi ismeretek lehetőséget adnak a tanulásra és, 3. munkavállalási lehetőség önállóságot biztosít számára. 4. végül vallási és kulturális téren is megvalósul a beilleszkedés 49
RAVENSTEIN, Ernest George: The Laws of Migration. London 1885. Ő dolgozta ki a migrációra vonatkozóan a húzó és toló tényezők rendszerét. 50 http://www.ravot-eur.eu/ (letöltve: 2016.06.20)
19
Az emberkereskedelem áldozatait azok felismerése és megfelelő irányítása után lehet integrálni a társadalomba: ehhez lásd a belügyminisztérium által készített RAVOT-EUR projekt áldozatirányítási modelljét.51 A migráció és az integráció A migráció egyik lényeges eleme, a legális migráció, de helytelen integráció következtében kialakuló „no go zones”, melyek más kultúrájú embercsoportok által alkotott sajátos közigazgatási területeket jelentenek egyes településeken belül. Ezeknek a településeknek érdekessége, hogy lassan kiszorítják az ott régebben élő településlakókat. A rendvédelem sem nagyon képes a meglévő jogrendszer keretein belül megoldást szállítani a kialakult problémákra. Az így kialakult helyzet büntetőjogi eszközökkel nehezen oldható meg. A nagynépsűrűségű, s eltérő kultúrájú népcsoportok lényegében saját kulturális identitásukat megőrizve, az őslakos európai identitást változtathatják meg. Ebből következhet, hogy adott jogrendszer hatályát sem ismerik el maguk felett érvényesnek. E súlyos és messzire vezető kérdésekre adandó választ jelen tanulmány nem adhatja meg, azonban annyit megjegyezhetünk, hogy integráció alkalmazási területét ki kell bővíteni. A bűnelkövetők büntetésük kitöltését követően, valamint az áldozatok társadalomba illeszkedése vonatkozásában, hanem a harmadik országokból érkező legálisan migránsok esetében is. Az emberkereskedelem elleni küzdelem nemzetközi szintje és a migrációs áradat Az Interpol komoly erőfeszítéseket tesz különösen a nemzetközi szintű bűnszervezetek által elkövetett gyermekkereskedelem bűntettének felderítésben és felszámolásában. A globalizált világ társadalmi jelenségeihez hozzátartozik a perifériákon dúló nemzetközi társaságok által generált hatalmas verseny.52 Az embertelen verseny kompenzálás érdekében nem ritka a nemzetközi vizeken úszó létesítményeken dolgoztatott gyermekkorúak tömege, akiket vagy elrabolnak, megvásárolnak netán a gyermeket eltartani nem képes hozzátartozók adják át önként az emberkereskedők részére őket. Az Interpol által végzett felderítő munka eredményeként lépett életbe 2015-ben az Operation Akoma,53 melynek során több mint 150 elefántcsontparti, ghánai jórészt öt és tizenhat év közötti kisgyermeket mentettek ki és 25 lekövetőt tartóztattak le. A gyermekekkel súlyosan egészségkárosító munkát végeztető emberkereskedők leginkább mezőgazdasági és kereskedelmi ágazatokban működtek. 51
U.o. KORTEN, David C.: A tőkés társaságok világuralma. Magyar Kapu alapítvány kiadó, Budapest. 1996. 53 http://www.interpol.int/Crime-areas/Trafficking-in-human-beings/Operations (Letöltve: 2016. június 20.) 52
20
További Interpol akciók: - Operation Nawa: 2014-ben 76 gyermekrabszolgát mentettek meg 5 férfit és három nőt letartóztattak. - Operation Tuy: 2012-ben 400 gyermekmunkást mentettek meg 93 elkövetőt letartóztattak - Operation Bia: 2011-ben 116 gyerekmunkást mentettek meg és 30 elkövetőt tartóztattak le. Mindezen akciók során kiszabadított gyermekáldozatok kora öt és tizenhat év között volt. Az ENSZ 2015-ben végzett felmérése a migrációs hullámról Az ENSZ általi 2015-ben végzett felmérések adatai szerint „soha nem látott szintre nőtt a háborúk és üldöztetés elől menekülők száma a világon (…) világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni.” 54 „Egy paradigmaváltás szemtanúi vagyunk, amikor az emberiség kontrollálatlanul csúszik egy olyan korszak felé, amelyben a világszerte menekülésre kényszerítettek száma és a probléma kezeléséhez szükséges erőforrások léptéke mellett eltörpül minden, amit bármikor korábban láttunk” – mondta António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. – „Rettenetes, hogy míg az egyik oldalon egyre inkább büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, a másikon a nemzetközi közösség minden jel szerint teljes mértékben képtelen arra, hogy együttműködjön, hogy megállítsa a háborúkat és megőrizze a békét.”55 Az emberkereskedelem tárgyi súlya Magyarországon A fentebb bemutatott törekvések - Európai Uniós szakpolitikai stratégia és bűnüldözési együttműködés -, ellenére Magyarországon az elkövetők felderítése és felelősségre vonása az alábbi táblázatból jól leolvasható. Az ábra által bemutatott alacsony elítélési szám azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy nem könnyű egy sokalanyú, állapot bűncselekmény-sorozat esetében az emberkereskedelem bűntettének bizonyítása. Legtöbbször a sértetti együttműködés hozhat ebben áttörést, azonban sok esetben maguk a sérttettek is egyben bűnelkövetőek és nem szívesen működnek együtt a hatósággal annak érdekében, hogy egy tényállástól szabadulhassanak, de további háromban pedig marasztalja őket a bíróság. Mindezeken túlmenően a sértett kockáztatja azt, hogy az 54
http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/hirek/2015/soha-nem-latott-szintre-nott-a-haboruk-es-uldoztetes-elolmenekulok-szama-a-vilagon.html (letöltve: 2016. június 20.) 55 U.o.
21
emberkereskedelem bűntettében bűnössé nyilvánítottak súlyos bosszút állhatnak együttműködők vagy családjukon.
magyarországi elítélések száma 16 14
2012. évben; 15 2011. évben ; 13
12 10 8 6
2013. évben; 5
2015. évben; 5
4 2014. évben; 2 2 2016. évben; 0 0 2011. évben
2012. évben
2013. évben
2014. évben
2015. évben
2016. évben
Forrás: Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika Álláspontom szerint a látencia az emberkereskedelem tekintetében ennél jóval nagyobb. Egyetértve Hollán Miklóssal „az emberkereskedelem tényállása körében azt is büntetni kellene, aki az elkövetési magatartások tanúsítása körében nem kívánja ugyan a kizsákmányolás jövőbeli megvalósulását, de belenyugszik abba.”56 V. összegzés, de lege ferenda gondolatok Napjainkban az Európai Unió és azon belül Magyarország, példátlan migrációs nyomásnak van kitéve. A migrációs nyomás következtében kialakult ellenőrizetlen tömegek belépése az EU
területére
ma
még
szinte
felmérhetetlen
biztonsági
kockázatokkal
jár.
Ugyanakkor vannak olyan vélemények,57melyek azt állítják, hogy „a jelenkori nemzetközi migráció túlnyomó része gazdasági okokra vezethető vissza, vagyis a migráció esetében semmi másról nincs szó, mint arról, hogy a globális gazdasági rendszer működési mechanizmu56
HOLLÁN Miklós: Az emberkereskedelem. A kizsákmányolás büntetendő esetei és a büntetőjogi szabályozás határai. HVG-ORAC Kiadó Budapest, 2012. 311.o. 57 PETŐVÁRI Bence: A paradigmaváltás esélyei a fejlett országok migrációs politikájában. Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék - Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola. Budapest, 2010 (Témavezető: Dr. Kutasi Gábor PhD) (http://phd.lib.uni-corvinus.hu/519/1/petovari_bence.pdf letöltve: 2016. június 20.)
22
sának elvei és törvényei szerint az egyik termelési tényező (a munka) piacán a verseny törvénye komoly nyomással próbálja kiegyenlíteni a munkaerőpiac egyensúlytalanságait az emberek vándorlása által.” Ennek a piac természetéből fakadó nyomásnak pedig engedni kell, és szükségtelen a jogi és biztonsági megfontolások előtérbe helyezése. Petővári Bence közgazdász úgy látja, hogy „a migráció ellenőrzésekor a bevándorlók szűrése nem optimális, mivel a szelekciót nem a piac, hanem az államok által működtetett hivatalok saját elveik és „szeszélyeik” alapján határozzák meg. Ez pedig, mivel egyfajta terv alapú és nem piaci alapú szelekció, nagyon erősen korlátozza a szabad piaci mechanizmusokat.” Álláspontom ez a gondolat több mint elhibázott. Tudható, hogy az emberáramlás természetes folyamata, megfelelő mértékben és ellenőrzött keretek között kedvezhet különösen egy elöregedőben lévő és demográfiai gondokkal küzdő gazdaságnak. Azonban nem feledkezhetünk meg arról hogy a migrációs hullám mértéke és illegális volta, a társadalmakban sokkal súlyosabb problémákat okozhat, mint a jelenlegi migrációt piaci alapon pártolók által elhárítani kívánt gondok. Nem egyszer figyelhető meg – ahogy e bemutatott PhD értekezésből is kitűnik a pénzügyi szemlélet anyagiassága és szűklátókörűsége, mely hosszútávon inkább felszámolhatja, mintsem szolgálja a jogrendszerünket és társadalmi berendezkedésünket. Nem térek ki az ellenőrizetlenül beáramló tömegek jogi és kulturális viszonyainak másságára, csupán az iskolázottságot és a nyelvismeretet emelném ki, amely elengedhetetlen egy teljesen új környezetben való megtapadáshoz. Ebből következően megdöbbentőnek érzem az Európában lévő roncstársadalmak hatalmas tömegeinek további növelését célzó gazdasági megfontolásokat. Üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság egy közös technikai keret három szakaszban történő kialakítását és ezáltal egy közös „európai határőrizeti rendszer” (EUROSUR) bevezetését javasolja. E rendszer a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit kívánja támogatni, hogy korlátozzák a harmadik országokból az EU területére illegálisan belépő személyek számát, és ennek érdekében növeljék a külső határaikkal kapcsolatos helyzeti tudatosságukat, illetve javítsák hírszerzési és határellenőrző szerveik reagálási képességét. Mindehhez szükséges lenne a Frontex megerősítése és működtetése mellett, az Európai Ügyészi Hivatal az EPPO58 felállítása.
58
European Public and Prosecutor’s Office.
23
Megoldandó feladatok az Amerikai Külügyminisztériuma59 által tett javaslatok alapján Problémát jelent, hogy az állam nem biztosított kellő védelmet azoknak az áldozatoknak, akik tanúskodtak az emberkereskedők ellen; 2015-ben mindössze egy áldozat vett részt a tanúvédelmi programban. A Névtelen Utak Alapítvány egy magát megnevezni nem kívánó aktivistája szerint, az áldozat inkább visszaszökik a kizsákmányolójához, mintsem együttműködjön. A külföldi áldozatoknak 30 napos gondolkodási idő áll a rendelkezésükre arra, hogy eldöntsék, együttműködnek-e a bűnüldöző szervekkel, amely időszak alatt ideiglenes tartózkodási engedélyre voltak jogosultak; 2014-ben egyetlen áldozat sem élt ezzel a lehetőséggel. Civil szervezetek szerint nincs kellő számú képzett alkalmazott, mivel nem áll rendelkezésre kellő anyagi támogatás, azok megfizetésére. A területen működő civil szervezetek az alacsony állami támogatás és a bonyolult finanszírozási rendszer miatt leginkább egymás konkurensei. Emiatt nincs együttműködés és nagyon sok a párhuzamosság. Hiányoznak a megfelelő számú alacsonyküszöbű szolgáltatások, különösen az olyan hosszú távú igények tekintetében, mint a reintegráció.
59
http://photos.state.gov/libraries/hungary/231771/PDFs/tip2015_hu.pdf (letöltve: 2016. június 21.)
24
V. Irodalomjegyzék Könyvek folyóiratok jegyzéke BÁRD Károly: Az Európai Emberjogi Egyezmény szerepe az „európai” büntetőjog kialakulásában. In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2003/3. 4.o. BÉKÉS Ádám: A Nemzetek feletti büntetőjog az Európai Unióban. HVG-ORAC Kiadó, Budapest. 2015. In: NAGY Ferenc: Az európai büntetőjog fogalmáról. Európai jog, 2001/1. Szám. 5-7.o. BÉKÉS Ádám: A Nemzetek feletti büntetőjog az Európai Unióban. HVG-ORAC Kiadó, Budapest. 2015. 36.o. CZUCZOR Gergely és FOGARASI János: A magyar nyelv szótára. (A nép és a nemzet meghatározása) Pest, Emich Gusztáv Magyar akadémiai nyomdász. 1862-1874. DOMOKOS Andrea – NEMES Zsófia: Tételek, gondolatok a kriminológia tudományából. Patrocinium Kiadó, Budapest. 2016. 22. o. HAUTZINGER Zoltán – Hegedüs Judit – Klenner Zoltán: A migráció elmélete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Budapest, 2014. HOLLÁN Miklós: Az emberkereskedelem. A kizsákmányolás büntetendő esetei és a büntetőjogi szabályozás határai. HVG-ORAC Kiadó Budapest, 2012. 311.o. HUNTINGTON, Samuel Peter: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó. FÖLDI András Hamza Gábor: A Római jog története és institúciói. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1996. 207.o. Kiadó, Budapest–Pécs, 2013. 253.o. KOPP Mária és SKRABSKI Árpád: A MAGYAR LELKIÁLLAPOT AZ EZREDFORDULÓ UTÁN http://www.tavlatok.hu/86/86kopp_skrabski.pdf (letöltve: 2016. június 19.) 11.o. KORTEN, David C.: A tőkés társaságok világuralma. Magyar Kapu alapítvány kiadó, Budapest. 1996. KÖLCSEY Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz. 1834. MOLNÁR Tamás: A nemzetközi jogi eredetű normák beépülése a magyar jogrendszerbe. Dialóg Campus PETŐVÁRI Bence: A paradigmaváltás esélyei a fejlett országok migrációs politikájában. Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék - Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola. Budapest, 2010 (Témavezető: Dr. Kutasi Gábor PhD) (http://phd.lib.unicorvinus.hu/519/1/petovari_bence.pdf letöltve: 2016. június 20.) RAVENSTEIN, Ernest George: The Laws of Migration. London 1885. Ő dolgozta ki a migrációra vonatkozóan a húzó és toló tényezők rendszerét. SPENGLER, Oswald: A nyugat alkonya. Második kiadás II. kötet. Budapest, Noran Libro Kiadó. 2011. 187.o. TRÓCSÁNYI László: Az anyanyelv használatához való jog a nemzeti alkotmányokban. Romániai Magyar jogtudományi Közlöny. http://rmjk.adatbank.transindex.ro/pdf/02.Trocsanyi.pdf (letöltve: 2016. június 20.) ZLINSZKY János: tudjátok-e mi a haza? In: HAJAS Balázs és SCHANDA Balázs: Formatori Iuris Publici - Studia in honorem Geisae Kilényi septugenarii. Budapest, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadó 2006. 599.o. 25
Jogszabályi hivatkozások: 36/2011/EU irányelv A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Szociális Bizottságnak és a régiók bizottságának a migrációról. 2011. május 4-én kiadott közleménye. Brüszszel, 2011.5.4. COM(2011) 248 végleges. 1969. évi Bécsi Egyezmény - 1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről 1989. évi 15. törvényerejű rendelet a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről. Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve. Brüsszel 2011.2.23.COM(2011) 76 Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25. Bizottság közleménye: Brüsszel, 2011.5.4. COM(2011) 248. Brüsszel, 2013.3.27. COM(2013) 173 final dokumentum, Internetes hivatkozások: http://www.interpol.int/Crime-areas/Trafficking-in-human-beings/Operations (Letöltve: 2016. június 20.) http://www.ravot-eur.eu/ (letöltve: 2016.06.20) http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/hirek/2015/soha-nem-latott-szintre-nott-a-haboruk-esuldoztetes-elol-menekulok-szama-a-vilagon.html (letöltve: 2016. június 20.) http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/hirek/2015/soha-nem-latott-szintre-nott-a-haboruk-esuldoztetes-elol-menekulok-szama-a-vilagon.html (letöltve: 2016. június 20.) http://photos.state.gov/libraries/hungary/231771/PDFs/tip2015_hu.pdf (letöltve: 2016. június 21.)
26
