Az ellenőrzés célja és szerepe a mai óvodákban
Készítette: Tátraháziné Staub Zita
Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv- és beszédfejlesztő továbbképzési szak 2011.
„ Hiszek az ember(iség) állandó fejlődésében, és a fejlődés szakadatlan formáiban.” (Gustave Flaubert)
Azért ezt a témát választottam, mert harminc éves óvodapedagógusi pályám során jelentős mértékben megváltoztak a társadalmi körülmények, a társadalom és a társadalmi szervezetek irányítási rendszere, köztük a nevelési- oktatási intézmények működtetése. Ezek a változások nem hagyták érintetlenül az ellenőrzés területét sem. Napjainkban megnőtt az igény a minőségi munkára, fontossá vált, hogy az oktatási- nevelési intézmények jól működjenek, és partneri igényeket elégítsenek ki. Ezáltal megerősödött az ellenőrző tevékenység jelentősége. Ezzel együtt megváltozott az ellenőrzés rendszere is, az ellenőrzésben résztvevők szerepe, az óvodapedagógusokkal szembeni elvárások, a pedagógiai munka értékelése. Ezek a változások új feladatokat és lehetőségeket hoztak a munkánkba, amelyek megvalósításához elengedhetetlen az ellenőrzés. A minőség kérdése azért került előtérbe, mert az elmúlt évtizedekben többféle változás is történt a közoktatásban. 1. Megszűnt az állam intézményalapítási és fenntartási monopóliuma. A helyi önkormányzatok lettek a fenntartók. A fenntartó lett a megrendelő, aki átlátható, hatékony intézményrendszert szeretne működtetni, amellyel a lakosok elégedettek. Meg kell ismerniük intézményük működését, s garantálniuk kell, hogy a legjobbat nyújtják. 2. Az intézmények önállókká váltak, ezáltal szakmai autonómiájuk növekedett. Több lehetőséget kapnak saját elképzeléseik megvalósítására. A szakmai önállóság kibővült lehetőségei pedig, a figyelem középpontjába helyezik az intézmény belső működését. 3. Megszűnt a külső szakmai ellenőrzés, hiánya a közoktatásban hanyatlást indított el, melynek jelei hamarosan mutatkozni kezdtek. Ezzel együtt a pedagógiai munka megítélése romlott, csökkent az elégedettség mértéke. 4. Megjelent a piaci mechanizmus a közoktatásban. A szabad intézményválasztás nyomán az oktatási- nevelési intézmények szerepe felerősödött annak érdekében, hogy jobban figyeljenek a szülők elvárásaira. A közoktatás közszolgálattá vált, amelyben megnőtt a szülők és a fenntartó szerepe. A partnerek jogos igénye, hogy lássák az intézményben folyó munka színvonalát, minőségét. Az oktatás és nevelés minőségének fejlesztése kiemelt oktatáspolitikai feladat, célja egy folyamatosan javuló közoktatási rendszer, mely átlátható, mérhető és finanszírozható. Sok kérdést vetnek fel a mai kor változásai. Hogyan tudunk minden elvárásnak megfelelni? Hogyan tudunk partneri igényeket kielégíteni? Hogyan tudunk a gyorsan változó világunkkal lépést tartani? Miért van szükség az ellenőrzésre? Mikor eredményes? Mely területeken történik? Milyen hatékony módszereket alkalmazunk napjainkban? A dolgozatomban ezekre a kérdésekre igyekeztem választ adni.
A szakdolgozat felépítése 1. Az ellenőrzés történeti áttekintése és jogi szabályozása: Az ellenőrzés és értékelés „egyidős” az iskolával. Ahogy változott körülötte a világ, úgy változtak meg a funkciói és megoldásmódjai is. A 80-as évekig tanfelügyeleti, később a szakfelügyeleti rendszer volt hivatott a nevelés- oktatás folyamatának szakszerű ellenőrzésére, értékelésére. A külső, szakmai felügyeleti kontroll célja egyértelműen a hibák kiszűrése volt. Ebben a közoktatási rendszerben az intézmények egységes programok alapján és azonos szabályok szerint végezték munkájukat. Az 1985-ben elfogadott törvény megszüntette a szakfelügyelet intézményét. A 80-as évek végére, a 90-es évek elejére kialakult az ellenőrzés és értékelés mai, korszerű szemlélete, mely szerint az ellenőrzésnek az intézmény működésére és a működés eredményességére kell vonatkozni. Napjainkban, amikor az intézmények szakmai tekintetben önállóak, a pedagógusok munkájának ellenőrzése az intézményvezetők kizárólagos feladata lett, felelőssége az ellenőrzésen keresztül valósul meg. (Közoktatási törvény 54.§. 2.) Tanácsadó és megerősítő jellegű, belső szakmai ellenőrzést várnak el tőlük, amelynek ki kell terjednie a pedagógiai munka egészére. A jelenlegi időszakban, amikor folyamatosan napirenden van a minőségelvű oktatásirányítás, az ellenőrzésnek megnőtt a szerepe, mely a jogi szabályozásban is tükröződik. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1999. évi módosításának 121.§ 5. pontja az ellenőrzést a következőképpen határozza meg: „az ellenőrzés, a közoktatási intézmények működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési pedagógiai program alapján.” Ahhoz, hogy megérthessük az ellenőrzés kérdését, fontos tisztázni néhány alapfogalmat. 2. Vezetéselméleti alapfogalmak: Szervezet: meghatározott cél elérésére létrehozott, a cél elérését szolgáló struktúrák és a célt megvalósító emberi tevékenységek összessége. Ilyen szervezet az óvoda is, amelyben a dolgozók közös célja a gyermekek nevelése. Vezetés: olyan tevékenység, amely bizonyos célok érdekében más emberek tevékenységét tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi. A vezetés a vezetési funkciók által realizálódik. Vezetés funkciói: Henry Fayol (a vezetéselmélet egyik klasszikusa) szerint Tervezés – szervezés – rendelkezés - koordinálás – ellenőrzés Ellenőrzés: információszerzés a végrehajtás folyamatáról és eredményéről. Célja a hibák, mulasztások és tévedések feltárása azért, hogy kijavíthatóak legyenek, és ismételt előfordulásukat meg lehessen akadályozni. Ahhoz, hogy az ellenőrző tevékenység maradéktalanul megvalósuljon, többféle követelménynek kell megfelelni. Legyen tervszerű, hiszen ez által válik céltudatos tevékenységgé, mely módot ad a felkészülésre, az ellenőrzés módszereinek kiválasztására, szempontjainak meghatározására. A tervszerűség biztosítja, hogy az ellenőrzött személyek is felkészülhetnek azokra a feladatokra, amelyre az ellenőrzés irányul.
Legyen folyamatos, a nevelési év egészében valósuljon meg. Ez biztosítja a szervezet zökkenőmentes működését. Legyen objektív, vagyis valóságos tények, adatok alapján valósuljon meg. A demokratizmus érvényesülése biztosítja mások bevonását az ellenőrzésbe, az őszinte véleménynyilvánítást, a tartalmas szakmai vitákat.
Az ellenőrzés és értékelés rendszerének kialakításában a felelősségi szintek jól elkülöníthetők, így minden szinten lehetővé válik a teljesítmény megfigyelése, ellenőrzése. -
Központi, ágazati OKÉV Fenntartói Intézményi
Egy ellenőrzés akkor lehet sikeres, ha a folyamat során többféle ellenőrzési fajtát és módszert alkalmazunk, valamint több személy bevonásával történik. Ellenőrzés fajtái: előzetes- folyamatos- utólagos; közvetlen- közvetett; egyszeri- visszatérő; részleges- komplex; tervszerű- spontán; átfogó- célellenőrzés; külső- belső; önellenőrzés; csoportos ellenőrzés A leggyakrabban alkalmazott módszerek: - csoportlátogatás (tájékozódó- tematikus- visszatérő) - megfigyelés - beszámoltatás, jelentéstétel - beszélgetés, kikérdezés - kérdőíves módszer - teljesítménymérés 3. Óvodánk ellenőrzési rendszere Intézményünk bemutatása és szervezeti felépítése után a pedagógiai munka ellenőrzését, ezen belül az ellenőrzés rendjét, területeit, módszereit, folyamatát, a folyamatban résztvevők jogait, kötelességeit, a leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési formákat, és az ellenőrzés dokumentálását emeltem ki. Óvodánkban az ellenőrzés ellenőrzési terv alapján történik, mely tartalmazza az ellenőrzés célját, területét, a tervezett időpontot, alkalmazott módszereket, a folyamatban résztvevőket, az ellenőrzés indoklását, a dokumentáció elhelyezését. Pedagógiai tevékenység ellenőrzése Ellenőrzés területe Tanévindítás feltételei Tanügy igazgatási dokumentumok Pedagógiai munka írásbeli dokumentálása Pedagógiai gyakorlat Visszatérő ellenőrzés: összegző értékelés
Ellenőrzés ideje Szeptember 15-ig Október 15-ig Október 30-ig November- március
Ellenőrzés dokumentálása Értékelő lap Belső ellenőrzési jegyzőkönyv Belső ellenőrzési jegyzőkönyv Értékelő lap Értékelő lap
Az ellenőrzés területei: 1. Szakmai- pedagógiai tevékenység célja a minőség és hatékonyság biztosítása, az oktatónevelő munka eredményeinek megfigyelése. 2. Gazdálkodás ellenőrzése kiterjed a vagyonvédelemre, az eszközök rendeltetésszerű használatára, a beszerzésekre és a takarékosságra. 3. Munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés vonatkozik a munkakezdés pontosságára, a munkavégzés minőségére, a munkaidő hatékony kihasználására, valamint a törvények betartására. 4. Tanügy- igazgatási feladatok ellenőrzése elsősorban a tanügyi dokumentumok meglétéhez, és vezetéséhez kapcsolódik. Felelősség és hatáskör Az ellenőrzés folyamatában különböző feladatai vannak az ellenőrzést végző személyeknek. A hatásköröket a munkaköri leírás tartalmazza. Leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési formák: - Belső ellenőrzés, amely olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz és tanácsadói tevékenység, amely értéket ad a szervezet működéséhez és javítja annak minőségét. A pedagógiai és gazdálkodási munka során elengedhetetlen a belső ellenőrzés, mely ténymegállapító és értékelő tevékenység, a tényleges állapot összehasonlítása a tervezett állapottal (törvények, rendeletek, helyi program, munkaterv) Az ellenőrzés során információgyűjtés történik az intézményben folyó nevelőmunkáról, a gyermekek fejlesztése érdekében végzett tevékenységek színvonaláról, a pedagógiai, jogi, gazdálkodási követelményektől való eltéréstől, a belső rendről, fegyelemről, a biztonságos működés megszilárdításáról, az intézményi vagyonvédelemről, a takarékosság megvalósításáról, a leltározás szabályosságáról, a selejtezés helyességéről. A pedagógiai belső ellenőrzés célja: A tervezett feladatok megfelelő időben történő megvalósulása Megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjtése, elemzése A tényleges állapot összehasonlítása a pedagógiai céllal A megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés Visszajelzés a pedagógiai munka színvonaláról A vezető tervező munkájának segítése Az ellenőrzés céljának meghatározására azért van szükség, hogy olyan intézkedéseket lehessen hozni, amely következtében a pozitív tendenciák felerősödnek, a hibák feltárhatóak, kijavíthatóak. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: Biztosítsa az intézmény munkájának jogszerű működését Segítse elő az oktató- nevelő munkaeredményességét Megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről Szolgáltasson megfelelő számú adatot az intézmény, nevelő- oktató munkájával kapcsolatos külső és belső értékelések elkészítéséhez
-
Helyszíni ellenőrzés: a közoktatási intézmény legeredményesebb ellenőrzési formája - Munkafolyamatba épített ellenőrzés: biztosítja, hogy a pedagógiai feladatok ellátása során a munkafolyamat megszakítás nélkül ellenőrzésre kerüljön. - Tervszerű ellenőrzés: előre megbeszélt szempontok szerint történik. A szempontsort minden dolgozó kézhez kapja, hogy idejében fel tudjon készülni az ellenőrzésre. - Spontán, alkalomszerű ellenőrzés: a nevelőtestület számára a legelfogadhatatlanabb, mert a bizalmatlanság érzetét kelti és nem ad hiteles képet. - Visszatérő ellenőrzés: az adott feladatok végrehajtásának és a korábban tapasztalt hiányosságoknak az ellenőrzése történik. - Önellenőrzés: Célok megvalósítási folyamatainak, eredményeinek ellenőrzése. Minden dolgozó felelős saját munkájáért, ezért érdekelt abban, hogy önmagát ellenőrizze. Önellenőrzés nélkül nem lehet jól működő szervezet, de csak abban az esetben eredményes, ha szakszerűen történik. Az önellenőrzés és az időszakonkénti összehasonlító vizsgálat felhívja a figyelmet, hogy a folyamat eltér a kitűzött céltól, illetve nem hozza meg a várt eredményt. Az önellenőrzés szoros kapcsolatban van az önértékeléssel. A belső ellenőrzés során az óvodapedagógusok a kiemelt pedagógiai céloknak megfelelően elkészített ellenőrzési szempontot megkapják. Ennek megfelelően történik az önellenőrzés, melyet az ellenőrzött végez el, majd pedig az ellenőrzést végző értékel. Az értékelés az ellenőrzéshez általában kapcsolódik, kölcsönhatásban vannak egymással. Az értékelő tevékenység célja: az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő- oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az óvoda pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. Az önértékelés jelentősége abban áll, hogy a nevelő testület maga dolgozza ki a saját nevelési programjának megfelelően, kölcsönös bizalmon alapul és teljesítménynövelő hatása van. Az önértékelés tapasztalatait jól tudjuk hasznosítani saját munkánk ellenőrzésére, értékelésére. A belső önértékelés az önfejlesztés eszköze. Az ellenőrzés folyamata és dokumentálása Az ellenőrzés folyamata 1. Az ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása 2. Az ellenőrzést végző kiválasztása 3. Az ellenőrzést végző megbízása 4. Az ellenőrzési terv elkészítése a megbízottal 5. Az ellenőrzés terv ismertetése az érintettekkel 6. Az ellenőrzés végrehajtása 7. A tapasztalatok megbeszélése 8. Javaslat a feltárt hiányosságok pótlására 9. Tájékoztatás az ellenőrzés tapasztalatairól 10. Az eredmények adattárba helyezése
Az ellenőrzés dokumentálása Területlista, szempontsor Az ellenőrzött területek listája Megbízások, időtervek meghatározása Ellenőrzési terv Jegyzőkönyv Feljegyzések Ellenőrzési lista Ellenőrzési lista Jegyzőkönyv
Az ellenőrzés folyamatában különböző feladatai vannak az ellenőrzést végző személyeknek. A hatásköröket a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés írásbeli dokumentálása. - Mit tartalmaz az ellenőrzési jelentés - Mit tartalmaz az ellenőrzési jegyzőkönyv - Az ellenőrzések nyilvántartása - Az ellenőrzési iratok tárolása Összegzés Intézményünkben egy nagyon alapos, minden területre egyformán kiterjedő ellenőrzés valósul meg. Az ilyen ellenőrzés biztos visszajelzést ad a dolgozónak és a vezetőnek egyaránt, mely a további munkavégzés sikerét nagymértékben befolyásolhatja. Az ellenőrzés pontos, lépésről, lépésre kidolgozott, megtervezett folyamatban valósul meg. A sokszínű, változatos módszerek és ellenőrzési fajták alkalmazása lehetővé teszi, hogy a munkavégzés minősége a lehető legreálisabb értékelést eredményezze. Az ellenőrzési terv pontosan megjelöli a célt, a feladatot, meghatározza a területet és az alkalmazott módszereket. Az ellenőrzési folyamatban biztosított önellenőrzés, felkészültséget igényel az ellenőrzött személytől. Pontosan meg tudja határozni, hogy mit, miért csinált, mi a gyengesége, erőssége és miben kell fejlődnie. Ezáltal képessé válik saját munkavégzésének önálló megítélésére, értékelésére is, ami segítheti abban, hogy mihamarabb eljuthasson az elvárt minőségi munkavégzés megvalósításához, munkája minőségi fejlesztéséhez. Az ellenőrzés az eredményesség hatékony feltétele. Ha nem lenne hatékony ellenőrzés, a munkánk sem lehetne olyan eredményes. Szükséges a hibák feltárása, kijavítása, a munkánk értékelése, az eredmények megerősítése, a hatékony módszerek terjesztése, s ez által a minőség növelése miatt. Hiánya visszaesést idézhet elő a munkánkban. Véleményem szerint, az elvárt minőségi munka csak egy jól kialakított szakmai ellenőrzési rendszerrel valósítható meg. Úgy gondolom, hogy sokrétű, minden kiterjedő, komplex ellenőrzési rendszer kialakítása teheti hatékonnyá, elismertté, színvonalassá a mi munkánkat. Ezáltal leszünk képesek nevelő- oktató munkánk minőségi fejlesztésére. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ellenőrzött személy is azt érezze, hogy a hibák feltárása, vagy jó munkájának megerősítése kihat munkavégzésének eredményességére. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy az ellenőrzés folyamatában megkérdőjelezhetetlen az ellenőrző személy szerepe, szakmai felkészültsége, az emberségessége, az ellenőrzéshez való viszonyulása, a jó módszerek kiválasztása és nem utolsó sorban a törvényességre való törekvése. Szükségszerű, hogy az ellenőrzött minden szinten pontosan tudja, hogy mit várnak el tőle, milyen feltételeknek kell megfelelnie, hogy munkája hatékony legyen. Fontos tehát, hogy tisztában legyen az ellenőrzés céljával, feladataival. Éppen ezért szükséges, hogy egy ellenőrzés jól átgondolt, céloknak és feladatoknak megfelelő módszerekkel, az ellenőrzési formák, variálásával, több személy bevonásával történjen meg. A jó ellenőrzés a vezetőtől tervszerűséget, folyamatosságot, módszertani tájékozottságot, felkészültséget igényel. Úgy gondolom, hogy az ily módon végrehajtott, segítő szándékú ellenőrzés pedig magasabb színvonalú, jobb minőségű munkát eredményez. Ez annál is inkább fontos, mert olyan oktatási- nevelési intézmények működését várják el a partnerek, „ahol az emberi minőség érték, ahol mindenki magas szinten megvalósítja önmagát” (Dr. Makai Katalin)
Mi óvodapedagógusok csak akkor tudunk ennek megfelelni, ha vállaljuk az egész életen át tartó tanulást, ha nyitottak vagyunk az új dolgok befogadására, ha tiszteletben tartjuk egymást, ha elkötelezettek vagyunk és vállaljuk óvodapedagógusi hivatásunkat. Konfuciusz a fejezet mottójául választott szavai is erre ösztönöznek bennünket. „Válassz olyan munkát, amit szeretsz csinálni, És soha nem kell dolgoznod életedben”
