AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
Felsőoktatási kihívások – Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia 2016. április 21-22.
2004-2013 RÉTEGZETT, ORSZÁGOS KÉRDŐÍVES KUTATÁS
Mely tényezők jelentenek vonzerőt egy lakóhely esetében? Melyek a legfőbb előnyei illetve hátrányai a különböző településtípusoknak? Melyik magyarországi településeket és miért tartják versenyképesnek a magánszemélyek? Tervezik-e az elkövetkező két évben, hogy elköltöznek jelenlegi lakhelyéről? Ha igen, mely tényezők miatt és hová, ha nem, mi ennek az oka?
3 hagyományok, tradíciók
korösszetétel
lakásállomány jellemzői
teljes oktatási struktúra
szabadidős lehetőségek
3,85 3,81
természeti adottságok
kereskedelmi hálózat
etnikai összetétel
ügyintézési lehetőség
közlekedés
alapfokú oktatás
4
foglalkoztatás
egészségügy
lakókörnyezet
4,45
infrastruktúrális ellátottság
közbiztonság
A LAKÓHELYET VONZÓVÁ TEVŐ TÉNYEZŐK FONTOSSÁGA A MAGYAR LAKOSSÁG MEGKÉRDEZÉSE ALAPJÁN (2012-2013)
5
4,37 4,32 4,27 4,13 4,08 4,03 4,03 3,75 3,71 3,42 3,42 3,12 3,1
A LAKÓHELYI VONZERŐ FAKTORAI A LAKOSSÁGI MINTA MEGKÉRDEZÉSE ALAPJÁN, 2012-2013 Tényezők
Szolgáltatás faktor
Egészségügy Oktatás Infrastruktúra Városi szerepkörök Lakókörnyezet Természeti adottságok Történelem, hagyományok Demográfia Közlekedés Foglalkoztatás Szabadidő Lakásállomány
0,860 0,563 0,675
Életkörülmény faktor
Környezet faktor Humán faktor
0,560 0,805 0,699 0,694 0,688 0,707
0,823 0,782
KAPCSOLAT SZOROSSÁGA A VONZERŐK ÉS A REPREZENTATIVITÁST BIZTOSÍTÓ SZEMPONTOK KÖZÖTT az
alapfoktól a felsőfokig terjedő teljes oktatási struktúra és a szabadidő eltöltésének lehetősége az, ami a legkülönbözőbb mértékben fontos, jelentősen megosztja a lakosságot az egészségügyi szolgáltatások teljessége, az internetelérés, mobilhálózat minősége, a foglalkoztatási lehetőségek valamint az elérhető kereskedelmi hálózat fejlettsége,
KAPCSOLAT SZOROSSÁGA A VONZERŐK ÉS A REPREZENTATIVITÁST BIZTOSÍTÓ SZEMPONTOK KÖZÖTT semmilyen
csoportosítás szempontjából nem mutatnak szignifikáns különbséget (csatornázottság, a közúthálózat minősége, a lakásállomány jellemzői, a lakosság korösszetétele)
AZ OKTATÁS ÉS A REPREZENTATIVITÁST BIZTOSÍTÓ SZEMPONTOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT A
legidősebbeknél (60 év felettiek) az átlagtól lényegesen elmaradó értékekkel szerepel az oktatás mindkét tényezője (3,75 illetve 3,17), Az alapfokú végzettségű csoport kevéssé tartja fontosnak az oktatási adottságokat (3,88 illetve 3,28)
AZ OKTATÁS ÉS A REPREZENTATIVITÁST BIZTOSÍTÓ SZEMPONTOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT A
legkisebb lélekszámú településeken (2000 fő alatti lakossal) „a teljes oktatási struktúra megléte” (2,89) messze elmarad a városok értékeitől (50.000 főnél népesebb városoknál 3,6)
A MAGYARORSZÁGI TELEPÜLÉSEK KATEGORIZÁLÁSA – HUMÁN ERŐFORRÁS ADOTTSÁGOK Beluszky
(2000): szellemi tőke, tudás-bázis Debrecen, Pécs, Szeged, majd Miskolc, valamivel alacsonyabb értékkel Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét (50 város esetében), fajlagos mutatók alapján Keszthely, Gödöllő, Esztergom, Sopron, Szentendre, Kalocsa, Szarvas
A MAGYARORSZÁGI TELEPÜLÉSEK KATEGORIZÁLÁSA – HUMÁN ERŐFORRÁS ADOTTSÁGOK Rechnitzer
(2004): a vidék újdonság fogadása elsődleges innovatív központok: Szeged, Pécs, Debrecen, majd szintén Miskolc jelentős felsőoktatási, humán bázissal rendelkezők: Sopron, Szombathely, Békéscsaba, Kaposvár, Eger döntően felsőoktatási orientáltságú városok: Gyöngyös, Keszthely, Gödöllő
A VONZERŐ MEGÍTÉLÉSE ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS LÉPTÉKBEN minden
település esetén összehasonlítottuk az országos minta 1000 válaszadójának véleményét az adott város régióbeli válaszaival, ennek eredményeként kirajzolódtak az egyes települések karakterisztikus jegyei (az ábrákban „országos” és „regionális” jelöléssel),
A VONZERŐ MEGÍTÉLÉSE ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS LÉPTÉKBEN másrészről
leszűkítettük a vizsgálatot azokra a válaszadókra, akik versenyképesnek gondolják az adott települést, ezzel a „versenyképes válaszok” megoszlását tettük vizsgálat tárgyává, másként fogalmazva kerestük az országosan vagy regionálisan felülértékelt tényezőket („versenyképes országos”, „versenyképes regionális” megjegyzéssel),
A VONZERŐ MEGÍTÉLÉSE ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS LÉPTÉKBEN időbeni
összehasonlítást is végeztünk, melynek keretében a közel 10 évvel ezelőtti bázisadatokat állítottuk párhuzamba az aktuális adatokkal, dinamikájában szemlélve a változásokat.
BUDAPEST LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) továbbra
is elsősorban, mint oktatási, egészségügyi és közlekedési központ, valamint kedvező szabadidős szolgáltatásokkal, fejlett kereskedelmi hálózattal és kiemelkedő foglakoztatási körülményekkel rendelkező település számít versenyképes lakóhelynek Magyarországon,
BUDAPEST LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) az
országos és regionális listákat összevetve a főváros esetében (szemben a vidéki városokkal) lényeges eltérés egyetlen dimenzióban sincs,
BUDAPEST LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) regionális
léptékben nem beszélhetünk felülértékelt tényezőkről és országosan is csak enyhén felülértékelt az oktatási struktúra, a városi szerepkörök szélessége és a foglalkoztatási körülmények tényező, vagyis ezeket az országos válaszadók még jobbnak gondolják, mint a saját régió lakosai.
PÉCS LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) 100 90 80 70 60
országos
regionális
50 40
versenyképes országos
30 20 10 0
versenyképes regionális
PÉCS LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) országos
megítélését tekintve a város sorrendben a következő öt tényezőben mutat karakteres versenyképességi jegyeket: oktatási struktúra, a település történelme, egészségügyi szolgáltatások, szabadidős lehetőségek és természeti adottságok,
PÉCS LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) a
dél-dunántúli régióban mindezek kiegészülnek további kettő tényezővel (közlekedési kapcsolatok, kereskedelmi hálózat), és hipotézisünknek megfelelően az országosnál jóval gyakrabban (többször 20 százalékpontot meghaladó mértékű a növekedés) szerepelnek az egyes tényezők a válaszok között,
PÉCS LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) a
Pécset versenyképesnek tartó válaszokat elemezve megállapíthatjuk, hogy a közlekedési kapcsolatok, az egészségügy, a kereskedelmi hálózat fejlettsége és a városi szerepkörök szélessége jelentősen felülértékelt kategóriák a régióban, de kisebb mértékben a szabadidős lehetőségek is ide sorolhatók.
GYŐR LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) 80 70 60 50
országos regionális
40 30
versenyképes országos
20
versenyképes regionális
10 0
GYŐR LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) országos
léptékben a város négy karakteres versenyképességi tényezővel, sorrendben kedvező foglalkoztatási körülményeivel, fejlett kereskedelmi hálózatával, előnyös közlekedési kapcsolataival és infrastrukturális adottságaival emelkedik ki,
GYŐR LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) a
nyugat-dunántúli régió válaszadói szerint mindezt még kiegészíti a város oktatási struktúrája, és hipotézisünknek megfelelően 10-15 százalékponttal gyakrabban jelenik meg több kategória is a regionális válaszok között,
GYŐR LAKÓHELYI VONZEREJÉNEK MEGÍTÉLÉSE (2012-2013) kijelenthető,
hogy Győr történelmét és oktatási struktúráját az országoshoz mérten jelentősen felülértékelik a régió válaszadói.
KORRESPONDENCIA-TÉRKÉP 0,7
Oktatási struktúra Miskolc
0,5
Pécs
Debrecen EÜszolg
0,3
Szabadidő
Szeged
Eger Hagyományok
Városi szerepek
Budapest -0,7
-0,5
-0,3
0,1
-0,1
Kereskedelmi -0,1 hálózatok InfraKözlekedési struktúra kapcsolatok
0,1
Nyíregyháza
0,3
Lakások
0,5
0,7
Veszprém
0,9
Természeti adottságok
Szolnok
-0,3
Székesfehérvár
Kecskemét
Lakókörnyezet állapota
Kor, etnikai Szombathely összetétel -0,5
1,1
Sopron
Győr
26%
-0,7
Foglalkoztatottság -0,9
54%
n=1000 (válaszok száma: 21571)
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
