Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Charaf Hassan Egyetemi docens, BME



Tartalom  Általános  Trendek

tényadatok

számokban

 Magyarország:  Az

az infoszféra helyzete

informatikai kutatások céljai és kihívásai

 Konklúzió




tényadatok

számokban




 Konklúzió



Internet tényadatok Internetre kapcsolt eszközök száma

50 000 000 000

10 000 000 000 1 000 1984

1 000 000 000

1 000 000 1992

2008 Év

2013

2020



Közösségi alkalmazások és a mobil 

Havonta 850 millió aktív felhasználó a facebookon



A prezentációm alatt 540,000 „tweets” kerül ki



3,5 milliárd telefon van a világban, a fele okostelefon



6,7 milliárd mobil előfizető, 2014-ben több mint 7 mrd



Az első szöveges üzenet 1992-ben volt, 2013-ban naponta több mint 7 mrd szöveges üzenet



2012-ben 5,2 mrd keresés a Google-on naponta, 2007-ben 1,2 mrd



Exponenciális időben élünk!




tényadatok

számokban




 Konklúzió



Trendek számokban  Mobil

hálózati forgalom

 Platformok

(Google, Apple, Microsoft)

 Eszközgyártók  Gazdasági

mutatók

 Alkalmazások  Alkalmazás

fejlesztők



Hálózati forgalom



Mobil platformok

Charaf Hassan



Mobileszköz gyártók

Charaf Hassan



Gazdasági növekedés



Alkalmazások a gazdaságban



~2M alkalmazás

http://www.pureoxygenmobile.com/how-many-apps-in-each-app-store/



Mobilalkalmazás fejlesztők 

Mobile Developer Mindshare Q3 2013 

Android 71%



iOS 56%



HTML5 52%



Windows Phone 12%



Windows 8



BlackBerry



Firefox OS

2013.11.07.

Charaf Hassan

14



Mobil világ




tényadatok

számokban




 Konklúzió



Használja-e Ön az internetet? (az igen válaszok aránya) 100% 90% 80% 70%

60% 50% 40%

30% 20% 10% 0%

A felmérés keretében az eNET a 15 évesnél idősebb lakosság internet-használati mutatóit számította ki a Nemzeti Olvasottság Kutatás 2012Q2-es adatainak felhasználásával. A NOK 25000 fős (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint) reprezentatív lakossági panelen zajlik önkitöltős kérdőívek segítségével, folyamatos adatgyűjtéssel.



Milyen gyakran szokott Ön internetezni? (az internetezők körében) 100% 90%

80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Naponta többször Hetente 2 - 3 alkalommal

Naponta egyszer Hetente egyszer

Hetente 4 - 6 alkalommal Havonta többször




Digitális írástudás hasznossága

A digitális írástudás hasznossága

~30%

~70%

Digitális írástudók aránya

Forrás: eNET, 2013

~90%



Használja-e vásárlás céljára az internetet? (internetezők körében) 24% 22% 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%

Vásárlás, rendelés online

Utazás, üdülés foglalás online




Mobilpenetráció és okostelefon-penetráció Mo-on 90% 80%

84%

83%

79%

84%

70% 60%

47%

50% 40% 26%

30% 20%

28%

13%

10% 0% 2010

2011

Mobiltelefon-penetráció

Forrás: eNET, 2013

2012

2013

Okostelefon-penetráció



A hazai e-kiskereskedelem 2013 220 000

200 Mrd Ft

2012-ben

200 000 180 000

felett

177 milliárd Ft

160 000

140 000

ami a hazai kiskereskedelmi forgalom 2,7%-a

120 000 100 000

80 000 60 000 40 000

20 000 0 2001

2002

2003

2004

Várakozás

Forrás: eNET, 2013

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Realizált forgalom

2011

2012

2013



Becsült online kiskereskedelmi arányok (2016-ra, a teljes kiskereskedelmi forgalom tükrében)

Online kiskereskedelem (%) Egyesült Királyság

23.0 11,7

Németország 8,9

Ausztrália

8,1

Dél-Korea

8,0 8,0

Szaúd-Arábia 7,1

Olaszország

6,8

USA

G-20 átlag*

8,5 – fejlett piacok átlaga

6,7 6,0

Japán

5,3

Franciaország

4,5 4,3 3,4

Kanada

3,2

India

2,9

Brazília Kína**

Oroszország

1,5 1,1 0,3

Argentína Mexikó Dél-Afrika Törökország Indonézia

Forrás: OECD, Statisztikai hivatalok, BCG, eNET

*Nem foglalja magában az EU-27-et ** Csak a B2C forgalmat tartalmazza

3,2 – fejlődő piacok átlaga

1,6

Magyarország 2016ra várhatóan 1-2 százalékponttal lesz a G20 átlag alatt

23



A digitális írástudás értéke Magyarország számára 

Mintegy 197 milliárd forint GDP-kiesést, azaz 0,74%-os GDP-elmaradást jelent Magyarország számára az a szakadék, amely uniós országok átlaga és hazánk között húzódik a digitális írástudók arányát tekintve. A szakadék áthidalásával nem csak a GDP nőne, hanem az államháztartás bevételei is közel 96 milliárd forinttal egészülnének ki.



A digitális írástudás 1 százalékpontos növekedése esetén mintegy 34,7 milliárd forint GDP-többlet keletkezne, mely 0,123%-os GDP-növekményt jelent. Az államháztartás bevételei összesen 15,7 milliárd forinttal nőnének (ÁFA, járulék és SZJA formájában).

Forrás: eNET: A digitális írástudás fejlesztésének hatása a makrogazdaságra, 2013



Magyarország helyzete összegezve 

A digitális írástudás 1%-os növekedése a GDP-ben kimutatható eredményt hoz



Az 55+ korosztályban csak 4-ből 1 fő internetezik. náluk van a növekedés kulcsa



Az okostelefonok terjedése az internethasználat egy új fejezetét jelenti



A modern technológiák használatának terjedése magával hozza a fejlesztéseket, amit pozitívan hat a gazdasági fejlődésre. Fontos viszont, hogy nem az e-kereskedelem fejlesztése a cél, mert ez már egy következmény a digitális technológiák használatából eredeztethetően



A digitális technológiák ismerete a vállalkozási kedvet is erősíti, hiszen jó ötlettel lehetőség van világpiaci szinten is jelentős vállalatokat létrehozni




tényadatok

számokban




 Konklúzió



Informatikai kutatások céljai  Az

informatika tudományterület művelése

 Eszközök

és módszertanok létrehozása más tudományterületek részére

 Ipari

igények, alkalmazási területek kiszolgálása

 Jó

„gyártósorok” gyors energiahahatékony alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésére

 „Digitális

írástudás” növelése



Gyártósor



Gyártósor



Koncepcionális ábra



…Alkalmazások…



Szabadalmak



Új nemzetközi felmérés a fiatalok körében 

Sok fiatal úgy látja, a technológia „elemberteleníti" őket



A fiatalok azt szeretnék, ha az általuk használt eszközök még személyesebbek lennének, és jobban ismernék a szokásaikat



Mennyire és hogyan változtathatja meg a technológia az ember szokásait, társas kapcsolatait?



Mely területeken könnyítheti meg a technológia az ember életét?



Mennyire sérti vagy védi a magánéletünket a technológia?




tényadatok

számokban




 Konklúzió



Konklúzió 

Mindannyiunk feladata a digitális írástudás terjesztése, ez pozitív kihatással lesz a gazdaságra



Az informatikai kutatások céljai sokrétűek



Ma a mobil eszközök robbanásszerű fejlődése és elterjedése egy domináns jelenség, az ipar (informatikai alkalmazások) igényeinek ismerete illetve kielégítése lehet az informatikai innováció kulcsa



A fejlesztők több platformra fejlesztenek, hatékony energiatakarékos fejlesztési módszertanokkal és eszközökkel kell támogatni a munkájukat



A felhő szolgáltatás, mint általános digitális közmű kéznél van



Magyar sikertörténetek



Köszönöm a figyelmet!

http://www.aut.bme.hu

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Recommend Documents