Épülettervezés I. Tantárgyfelelős:
2010-2011 2. félév Puhl Antal DLA
Kurzusok oktatói:
Ferencz Marcel DLA Kovács Péter DLA Kulcsár Attila DLA Rudolf Mihály DLA
Előadó:
Kállay Ferenc
10. előadás _
Az egylakásos lakóház extrém esetei I. I. Villaépítészet
-
Villaépítészet Pompei építészetében felbukkan a lakóépület egy különleges változata _villaépítészet A villa a vicus = falu szó származéka, mivel eredetileg majorságot jelentett Típusai: 1. villa rustica: csűrök, istállók, szolgaszállások és műhelyek ill. a gazda lakóházából állt 2. villa pseudourbana: nagyobb birtokok, melyek igényessége megfelel a városi lakóházakénak 3. villa suburbana: mai villa őse, földbirtoktól független, pihenésre, elvonulásra szánt épület(ek) Ilyen villa suburbana volt Pompeiben a villa dei Misteri, amelynek reprezentatív helyiségsora – a vestibulum, peristylium, átrium, tablinum köré a porticusok, loggiák sorát helyezték.
A villa a dionysikus kultuszba való beavatást ábrázoló második pompei stílusú falfestményeiről nyerte el a nevet Dionysikus _ mint az evilági életöröm túlvilági továbbélésének jelképe (házasság és halál)
A császárság kora (i.e. 60 – i.sz. 395) -
A köztársaságkor építészete megteremtette azokat a feltételeket, amelyben egy újszerű architectúra megszületésének a lehetősége rejlett
-
Az új építészetet a görög hatások korábbi spontán beolvadása helyett tudatos klasszicizálás jellemezte, ez azonban csak az építészet külső arculatában és a képzőművészet formanyelvében jutott kifejezésre, a lényeget tekintve az építészet futott a magára talált saját útján
-
Új szerkezeti gondolatok érlelődtek ki például a keresztboltozatos bazilikában, a színház városi épületté válásában, a lakóházak, villák új formáiban _ AZ EMLÉKSZERŰ ÉPÍTÉSZET FELVIRÁGZÁSA
Capri_Tiberius villája (i.sz. 14-41) A villa a sziget Sorrento felé néző meredek sziklapartja tetején emelkedett, ebbe az irányba ablakokkal áttört, támpillérekkel gyámolított exedra zárta le az épületet. Az exedrában átlósan elhelyezett helyiségek és hosszúra nyúlt aula kapott helyet. A villa középrészéből csak a pinceszinten lévő boltozott alagcsőrendszer ismeretes, felépítményének beosztása nem, mivel az elpusztult. A déli szárnyat a fürdő foglalta el, a nyugatit a konyha helyiségcsoportja. Az északi oldalon boltozott folyosó vezetett le a császári loggiához, a part szélén húzódó sétányhoz, valamint a nappali tartózkodásra, pihenésre szolgáló diaetához. Az íves középrészű villák több fajta változata is kialakult a római építészetben. A félkörös, nagy előudvart kirajzoló homorú formában is megjelent a villaépítészetben, palotaépítészetben „Architettura curvilinea romana” jelenség _ívesvonalú építésmód
1. 2. 3. 4. 5.
Aula ciszternák a villa középrésze alatt fürdő konyha sétány diaetával
Reneszánsz villaépítészet Giuliano da Sangallo (1445 – 1516) XV. században emelkedett ki az ismert firenzei művész részben összegző, részben továbbmutató alkotásaival. A Giamberti család tagja volt, amelyből több jelentős építész származott. Közülük hárman is felvették annak a városnegyednek a nevét, amelyben otthonuk állt. (innen alakult ki a teljes név)
Giuliano da Sangallo volt a legidősebb és vált a leghíresebbé. Öccsével Antonioval szobrászként kezdte a pályafutását, nagy műhelyükben belsőépítészeti fafaragások, homlokzati szobordíszek készültek. Giuliano fiatal korában hosszú éveket töltött Rómában, és elmélyülten tanulmányozta az antik építészetet. Vázlatai alapos ismeretekről tanúskodtak, melyeket később saját munkáinál is felhasznált, értékesített. Kezdetben teljesen eltért a firenzei hagyományoktól, pl. Colosseum motívumos udvart épített a megszokott oszlopos – árkádos megoldás helyett. Később már vérbeli firenzei szellemben dolgozott, csak egyes részleteknél engedett a római hatásoknak.
Poggio a Caiano_ Villa Medici Első nagy műve volt a Villa Medici. Lorenzo il Magnificio az 1480-as évek elején pályázatot hirdetett a Firenze környéki birtokán építendő villa megtervezésére. Igen jó ízlésről tett tanúbizonyságot, amikor a fiatal, kezdő építésznek a pályamunkáját választotta. Néhány év alatt fel is épült az első igazán korszerű és különleges szépségű villa.
-
Tiszta tömege négyzet alaprajzú, pilléres – ívezetes alépítményen emelkedik, amely a bejárati szintet teraszként övezi A terasz mellvédjén első ízben tűnik fel a baluszter az építészetben A bejárathoz eredetileg két egyenes vonalú, egykarú lépcső vezetett fel, a mai íves lépcső későbbi átalakítás során készült A főbejáratot háromszögű oromzattal zárt ión, oszlopos loggiák emelik ki, innen nyílik az előcsarnok, majd a díszterem és a szalon Az antik római templom homlokzati kompozíciója először jelenik meg világi épületen Színes terrakotta fríz – domborművek témáját a híres humanista, Marsilio Ficino (Platóni akadémia vezetője) határozta meg Az előcsarnok két oldalán lépcsők vezetnek az emeletre A téralakítás központja az első emeleti, donga boltozatos díszterem, amely nemcsak térszervező elemként jelentett újítást, hanem szerkezeti – technológiai szempontból is A XV. századi lakóházaknál nem alkalmaztak dongaboltozatot, ráadásul itt, a kazettás felület antik római öntött technológiával készült. A dongaboltozat a második emeleti födém magasságáig emelkedik A szép arányú tér egyedül foglalja el a középső traktust, két oldalán szimmetrikusan nyúlik ki az épület tömege A négy sarokrészben önálló lakosztályok kaptak helyet, biztosítva a pihenéshez szükséges elkülönülést A reneszánsz lakóház – építészetben először kerül sor arra, hogy a reprezentáció és a kényelem igényét azonos magas szinten kielégítsék A villa tömege ugyanolyan egyszerű és lényegében elzárkózó, mint a városi palotáké, tércsoportosítás azonban jóval fejlettebb, utalva az életformában bekövetkezett változásokra A homlokzaton feloldódott a paloták egyenletes ritmusa, a nagy falfelületek és a szépen elosztott ablakok a szabad környezethez illő könnyedséget és derűt tükrözik A villa és a kert kapcsolatában az előbbi dominál: a teraszról jól áttekinthető a geometrikusan rendezett kert, valamint a távoli táj is Az Antik Róma szellemében fogant épület a toszkán kifejezési formák és kompozíciók révén vált műfajának kiemelkedő példájává és a későbbi villák méltó előképévé
Andrea Palladio (1508 – 1580) -
Az itáliai reneszánsz építőművészet utolsó szakaszának kiemelkedő egyénisége az egyetemes építészettörténetben is rendkívül jelentős
-
Az egyetlen, akinek a nevéből stílusfogalom lett: palladianizmus E stílus kialakulása a XVIII. században kezdődött meg Angliában, főként az Itáliát járó angol művészek és főurak kezdeményezésére. Az antik művészet iránti lelkesedés irányította figyelmükbe a klasszikus tisztaságú Palladio épületeket A klasszicizmus idején sokan már nem tartották elég szabályosnak, sőt J. Ruskin a gótika felélesztésének híve már szenvedélyesen támadta a Palladio által képviselt elveket és módszereket.
-
élete Padovában született, Pietro della Gondola molnár fiaként
-
Tizenhárom éves korától kőfaragást tanult, előbb otthon, majd Vicenzában. Itt figyelt fel rá a neves humanista Giangiorgio Trissino, aki Homérosz csodálója volt és az antik irodalmat kívánta újjáéleszteni
-
A Palladio (egyik művében felszabadítókat segítő angyal volt) nevet adta tehetséges tanítványának, akit elsősorban az építészet elméleti és gyakorlati elsajátítására ösztönzött Többször elvitte Rómába, hogy alaposan tanulmányozza az antik romokat, megismertette Vitruvius írásaival
-
Két római útikönyve is megjelent, mely később számos kiadást ért meg
-
Összegyűjtött feljegyzései, vázlatai és építési – építészeti tapasztalatai alapján állította össze nagy elméleti munkáját, amely a I Quattro Libri dell’ Architettura – Négy könyv az építészetről – címen 1570-ben jelent meg Velencében
Négy könyv az építészetről (Nemcsak a szerző gyakorló építészeti munkásságának a megértéséhez szükséges, hanem azért is, mert igen nagy szerepe volt Palladio módszerének elterjesztésében. Az egyszerű, könnyen érthető nyelvezet, a könnyen átültethető, nagyvonalú tervek évszázadokon át vonzották az építtetőket és az építészeket Elsősorban az angol villák és kastélyok kialakítására hatott a XVIII. század 20-as éveitől és maradandó befolyást gyakorolt a barokk és klasszicizáló építészet fejlődésére)
I. könyv _gyakorlati alapú, kivitelezés előkészítésével, az építőanyagokkal és az egymást követő munkafolyamatokkal foglalkozik Az öt oszloprend ismertetésére a falak kapcsán kerül sor, minden jelentős művénél az oszloprendekre alapozza kompozícióját, de sohasem másolja gépiesen az antik példákat. (Egyik építész sem alkalmazza annyira változatosan az oszloprendeket, mint Palladio) Jelentős fejlődéstörténeti újdonságok szerepelnek a lépcsőterek kapcsán (szembetűnő lépcsőelhelyezés, nehogy a környező tereket elrejtse, lépcső mely „hívja az embert, hogy felmenjen rajtuk” Formailag az ovális lépcsők jelentettek merész újítást, mert a humanisták nem kedvelték ezt a „bizonytalan” se nem központos, se nem határozott tengelyre szervezett kompozíciót
II. könyv _palota és villatervek villatervek mellett írott források alapján rekonstruált görög és római lakóházak rekonstrukciós rajzait, feljegyzéseit is tartalmazta. Így akarta kifejezni szándékát az antik építészet felélesztésére, ám lakóházai sohasem voltak merev átültetések Mindig találékonyan alkalmazkodott a helyszínhez. Kompozícióinak közös jellemzői: szimmetrikus térelosztás, geometrikus tisztaságú tömeg és egyszerű felületképzés
III. könyv _városépítészet Utak, hidak, terek és középületek kialakítási elveinek ismertetésére Saját elképzelések és antik példák szerepelnek, végül az első nagyszabású alkotás, a vicenzai Basilica eszmei tervei
IV. könyv _templomépítészet Elvi szabályok meghatározása után szinte kizárólag antik emlékek szerepelnek, különös részletezettséggel a római Pantheon. A nagyszerű, központos épület ugyanis kiemelt jelentőségű volt a reneszánsz idején
-
Villa Pisani Hagyományosabb suburbana- jellegű villa Palotaszerű, tömör kialakításukat a birtok fekvése és a mocsaras talaj indokolta 1550- es évek első felében épült villa csak részben követi a tervet. A tulajdonos halála miatt nem készültek el az íves kapuzattal csatlakozó oldalszárnyak, amelybe a konyhát és a személyzeti szobákat helyezték el A főépület négyzet alaprajzú, egyszerű kocka tömeggel Földszinti és emeleti térelosztása teljesen azonos A bejárati tengelyre szimmetrikus elrendezés nagyobb terei az utcai oldalon sorakoznak Az utcai oldal földszintjén négy római dór, emeletén négy ión féloszlop simul a falra A kerti oldal mindkét szintjén szerkezeti funkciót is teljesítenek az oszlopok „valamennyi villánál és néhány városi lakóháznál kiemeltem a homlokzatot a főkapu előtt, a kiemelés megmutatja a ház bejáratát és nagyban hozzájárul az épület méltóságteljes és pompás megjelenéséhez…” Antik római templom oromzattal koronázott oszlopcsarnok homlokzat (korábban csak Sangallo), utána nyolc évtizeden át senki sem próbálkozott vele, hiszen a humanista építészek elképzelhetetlennek tartottá, hogy lakóház kultikus építészeti formát kapjon
Villa Cornaro -
Téralakítás és homlokzatképzés szempontjából a Villa Pisani fejlettebb változatának tekinthető 1560-as évek első felében épült fel, nagyjából az eredeti terveknek megfelelően, csupán az oldalszárnyak attika szintje lett alacsonyabb A négyzet alaprajzon emelkedő, emeletes középső tömbhöz másfél szintes, rövid, egytraktusos részek kapcsolódnak a bejárati oldalon. Az egyikben konyhát, kamrát helyeztek el, a másikban személyzeti szobákat A négyzet alaprajzú díszterem a főépület közepére került, boltozatát a sarkok közelében álló négy ión oszlop tartja, fehér falaival felemelően egyszerű térhatású A többi szoba a díszterem három oldala mentén sorakozik Az emelet azonosan elosztott tereihez a hátsó sarkokban lévő, ovális lépcsők vezetnek fel Megnövekedett a homlokzati portikuszok szélessége, és díszesebbek lettek az oszloprendek. Alul hat ión, felül hat korinthoszi oszlop kapott helyet, ezek tartják a párkányt Az antik római templomokhoz hasonlóan itt is szélesebbek a portikuszok középső oszlopállásai, ezzel fokozva a középtengely hangsúlyosságát
Villa Rotonda -
-
Építész sajátosan klasszikus szemléletét ez az épület szemlélteti a leghívebben Ez az épület hatott legjobban az építészet fejlődésére 1560-as évek második felében kezdte meg a tervezését Paolo Almerico részére, aki egy köztiszteletben álló egyházi férfi volt 1569-ben már lényegében lehetett benne lakni, de teljes egészében csak később készült el A tulajdonosok neve sokkal kevésbé kötődik ehhez az épülethez, mint a Rotonda jelző, amely a központos tér-tömeg alakítást híven kifejezi A humanista építtető igényét, a tájjal való kapcsolatot a környezeten uralkodó épület kiválóan kielégíti, emlékműhöz hasonló méltósággal áll a kis magaslaton A korábbi villáktól eltérően minden oldalról azonos látványt nyújt. A szabályos, négyzet alaprajzú tömegből négy portikusz nyúlik előre Magas pofafalak között vezet a széles, ünnepélyes lépcső a hat ión oszlopos, oromzatos homlokzathoz Középen a teljes magasságot átfogó, kör alaprajzú, kupolás díszterem emelkedik A tervtől leginkább a kupola formája tért el, a laternás félgömb hatásosabb lezárást adott volna a tömegnek, mint a megvalósult alacsony ívű kupola Az oszlopcsarnok tágas teréből keskenyátjárók vezetnek az együttes eszmei és geometriai központjába, a díszterembe Az ünnepélyes központ tökéletesen elszigetelődik a környező terektől Az épület térelosztása, tömege és részletképzése igazi reneszánsz elveket tükröz, de a kupolatér megközelítése, a térarányok és a megvilágítás dinamikus változtatása a klasszikus burokban feszültségekkel teli _ ezt a módszert a barokk építészetben fejlesztik tovább Palladio olyan alkotással teljesítette ki az antik építészettel kapcsolatos mély ismereteit, mely tökéletesen megfelelt saját korának, de egyúttal a jövőt is előre vetítette
Villa Barbaro -
1558-ban kezdődött meg az építése. Csaknem tökéletesen megmaradt eredeti állapotában, tökéletesen mutatva a korra jellemző luxusigényeket, az építtetők kifinomult ízlését A kétszintes lakóépület mélyen kinyúlik az együttes közepén, alul alacsony kiszolgáló terek vannak, a főemeletre az épület mögött lévő teraszról lehet bejutni A főemelet szintjén lévő terasz mélyén félköríves, nimfeumszerű kerti építmény helyezkedik el, előtte kör alakú vízmedencével A lakóépület főhomlokzatán négy ión féloszlop és oromzat idézi az antik templomkompozíciót Az egyenes vonalban kapcsolódó, másfél szintes gazdasági szárnyak derékszögben befordulva csatlakoznak a teraszhoz Sárgára vakolt falainak és világosabb színű tektonikus tagozatainak harmonikus arányai jól érvényesülnek a pázsitos előkert és a háttér magas fái között A kettős rendeltetés művészi kielégítése ennél a villánál sikerült a legtökéletesebben
Villa Emo -
1560-as évek elejére elkészült épület szinte teljes pontossággal követi az eredeti tervet (érdekesség, hogy ma is az építtető család leszármazottaié) A főépület négyzet alaprajzú, háromtraktusos, magas lábazati szinten másfél emelettel A négy toszkán oszlopos, oromzatos portikusz fény – árnyékos hatását fokozza az oldalfalak sima felülete A négyzetes díszterem a hátsó traktus közepén van, keskeny átjáró vezet hozzá a tágas portikusztól A lábazati szintet jórészt eltakarja az oszlopcsarnokhoz vezető széles rámpa, amelynek aljáról a főépület valódi méreténél alacsonyabbnak és szinte vízszintes tömegűnek tűnik Az egyenes vonalban csatlakozó, egytraktusos gazdasági szárnyak előtt pilléres – íves homlokzatú, tágas folyosó húzódik A széleken négyszögű galambház magasodik a tető fölé A belsőkben gazdag díszítés fokozza a külső szépségét (a freskókat Giambattista Zelotti készítette)
Klasszicizmus Thomas Jefferson_ Monticello (Charlottesville, Virginia) 1769 -
híven az antik demokráciafogalom szelleméhez, Jefferson a szabályokon alapuló rendezőelvet ismert fel az antik architecturában Olyan társadalomban, ahol mindenki egyenlő, nem lehet szertelen vagy szétszórt az építészet, egyszerűnek és ésszerűnek kell lenni Erősen hatott a Palladio eszmeiség, az ő reneszánsz villáit tekintette követendő épülettípusnak Megnyerő a horizontális tömegalakítás és a szimmetrikus elrendezés, az elől – hátul szimmetrikus portikuszok Jefferson Palladiónak a portikuszok és az ablakszemöldök hordozta egyeneseit a magas párkányzat balusztrádjának francia eleganciájával köti egybe A fehérre festett épületelemektől elütő vörös tégla alkalmazása az amerikai hagyományt követi, és inkább öntudatosságot, mintsem visszafogottságot, szerénységet tükröz
Villák Magyarországon -
-
A villa a városlakó gazdag polgárság és arisztokrácia nyaralóháza volt eredetileg, és nagyobb gazdaság is tartozott hozzá A budai és pesti villák hasonlóan alakultak ki a XIX. század első felében. Pesten a Városliget környékén, Budán a közeli dombokon épültek nyaralóházak, utóbbi helyen egy-egy villához többholdas szőlőterület is tartozott A városegyesítés után kezdődött el Budapesten az állandó lakhelyül szolgáló, reprezentatív városi villák építése a gazdag polgárság megrendelésére, az akkor uralkodó eklektikus stílusban pl. a külső Andrássy úton és az ahhoz közeli területeken A Duna-hidak megépülése és a közlekedés fejlődése a budai kerületekre is kiterjesztette az immár egész évben lakott villák építését a századforduló körül (Rózsadomb, Gellérthegy) Az első világháborút követő időszakban Buda lett a villaépítkezések fő helyszíne
-
-
-
Az igényes városi villákat sokszor vezető építészegyéniségek tervezték, így XX. századi építőművészeti irányzatok jellegzetességeit a családi házakon is követni lehetett A korábbi historizáló, eklektikus stílus egyeduralmát megtörve, a századforduló után megjelennek a vernakuláris építészet elemei a városi villákon, majd a 30-as években az európai modern mozgalmak, elsősorban a Bauhaus inspirációjára is születnek kiváló építészeti alkotások Pl. Molnár Farkas, Kozma Lajos, Rimanóczy Gyula
A második világháborút követő években a városi családi házak építésének folyamata megtorpant, a nagypolgárság felszámolódott, az igényes polgári villákat államosították és legtöbbször többlakásos bérházakká torzították A 60-as, 70-es években a korábbi villanegyedek telkein 4-6 lakásos társasházak épültek az emelkedő telekárak megosztása érdekében A szocializmus idején a villaépítészet teljesen eltűnt, sőt a családi ház építés sem volt jellemző, mert az akkori kor ideológiájába nem fért bele az önálló lakótér gondolata A rendszerváltozás után megjelent egy hirtelen meggazdagodott építtetői réteg, a növekvő kereslet miatt a telekárak az egekig szöktek Az újgazdag réteg idealizálja a nagypolgári, neobarokk villákat, nagyméretű épületeken historizáló elemek jelennek meg Ezek mellett számos építészetileg magas színvonalú családi ház is születik, egy – egy kulturált, tehetős megrendelő számára pl. Turányi Gábor, Vonnák János, Karácsony Tamás
Molnár Farkas és Ligeti Pál
II. Budapest, Bimbó utca 1930
Molnár Farkas
XII. Budapest, Lejtő út 1932
Turányi Gábor Budapest II. kerület 2007
Felhasznált szakirodalom Bitó János DLA Lakóházak tervezése Kiadó: B+V Lap és Könyvkiadó Kft. 2004 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Hajnóczi J. Gyula Az építészet története Ókor II. _Klasszikus kultúrák ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------B. Szűcs Margit Az építészet története Újkor _ Reneszánsz ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Jan Gympel (fordította:Hernádi Miklós) Az építészet története Az ókortól napjainkig Kulturtrade Kiadó_ 1996. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A tematikát prof. Puhl Antal DLA állította össze Szerkesztési struktúrát, fotók egy részét Kulcsár Attila DLA korábbi előadásanyaga szolgáltatta --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Internetes fotóarchivum Építészfórum (www.epiteszforum.hu)
