AGRÁRPOLITIKA
AGRÁRPOLITIKA Az agrárpolitika fogalma, szerepe, eszközrendszere
Oktatási segédanyag 14-17 éves tanulók részére
Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával
Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Mosonmagyaróvár 2005
-1-
AGRÁRPOLITIKA
Tantárgy megnevezése:
AGRÁRPOLITIKA
Javasolt óraszám:
3 (2 óra előadás, 1 óra szakmai gyakorlat, tanulmányút)
Hallgatók:
Mezőgazdasági szakmacsoporthoz kapcsolódó szakmunkás-, szakközépiskolai képzésben résztvevő diákok
Képzés célja: A hallgatók megismerik és elsajátítják a Közös Agrárpolitika kialakulását, fejlődését, a jelenleg hatályos legfontosabb szabályozó elemeket és a jövőbeli tendenciákat. A képzés során betekintést nyernek az egyes ágazati szabályozásokba, megismerik a növényi- és állati termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó legfontosabb szabályozó elemeket. Az agrárpolitika tantárgy hangsúlyt fektet a piaci és a vidékfejlesztési támogatásokra, ezek kérvényezésének és elnyerésének lehetőségére és módjára. A hallgatók megismerik az agrárpolitika pénzügyi, intézményi- és jogi hátterét. Az elméleti képzés során a statisztikai adatok értelmezése és a tananyag feldolgozásának megkönnyítése céljából a Power Point programmal készült előadói segédanyag használata javasolt. Az elméleti tudás megszerzését követően a gyakorlatban ismerhetik meg az egyes politikai szabályozók működését, a gazdák nyilvántartási és adminisztrációs kötelezettségeit, pályázatok készítésének menetét. A gyakorlati bemutatót javasolt olyan gazdálkodónál megszervezni, aki példaképként állítható a diákok elé, saját tapasztalatainak ismertetésével a mindennapi tennivalók szintjére ’fordítja le’ az agrárpolitika jelentőségét és eszközrendszerét a tanulók számára. A gyakorlati bemutatón az interaktivitás lehetővé tétele céljából a javasolt hallgatói létszám 20-25 fő.
-2-
AGRÁRPOLITIKA
Az agrárpolitika szerepe, elemei és eszközrendszere A mezőgazdaság jelentősége és sajátosságai A mezőgazdaság elsődleges feladatai a lakosság ellátása alapvető élelmiszerekkel, az élelmiszeriparnak szükséges alapanyag megtermelése; nem elhanyagolható cél a többlet termelés exportálása, és – mivel a lakosság jelentős aránya a mezőgazdaságban dolgozik – a vidéki lakosság munkával való ellátása sem. A mezőgazdasági termelés számos sajátossággal bír. Ismerni kell a termelés biológiai környezetét – a fajták jellemzőit, a talaj tulajdonságait stb. – és az ökológiai hatásokat, a technológiai beavatkozások hatását a természetre, a környezetre. A mezőgazdasági termelés alapvető tényezője a termőföld; mennyisége adott, sőt a művelt földterületek nagysága csökken nemcsak Magyarországon, de az egész Európai Unióban is. A fenti tényezők mind hozzájárulnak a mezőgazdasági politika alakulásához, az agrárpolitikai célok és eszközök meghatározásához. Miért és miben más a mezőgazdaság, mint a többi nemzetgazdasági ágazat, például a különböző iparágak és szolgáltatások? ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………. Az agrárpolitika fogalma, részterületei Egy ország gazdasága számos termelési ágazatból, iparágból tevődik össze. A mezőgazdaság is egy ilyen iparág, ami számos más területtel is szoros összefüggésben áll (pl. élelmiszeripar, vegyipar, gépgyártás). A gazdaságpolitika egyik eleme az agrárpolitika, melynek célja, hogy tervszerűen és tudatosan a fejlődés irányában vigye az adott ország mezőgazdaságát. Az agrárpolitika feladata a zökkenőmentes mezőgazdasági termelés biztosítása, a birtok- és tulajdonviszonyok rendezése, a mezőgazdasági termelés versenyképességének növelése végett a birtokkoncentráció elősegítése; ezeket a feladatokat törvények, rendeletek segítségével végzi el.
-3-
AGRÁRPOLITIKA
Az agrárpolitikának számos olyan részterülete van, amit sem a törvényhozók és az agrárpolitikát tervezők-irányítók, sem a végrehajtók, vagyis a gazdák sem hagyhatnak figyelmen kívül. Ilyen részterület a minőségpolitika. Hosszú éveken keresztül a mennyiségi szemlélet volt jellemző, a hazai piac megelégedett a rosszabb minőségű áruval is, a minőség másodlagos szempont volt. Ma már nemcsak az exportpiacon, de a belföldi piacon sem adható el a rossz minőségű termék. A piac- és termeléspolitikai célokat (miből mennyire lenne szükség legalább a hazai igények kielégítésére – az önellátásra) sok esetben nehéz teljesíteni, hiszen igazából a piac dönti el, hogy egy ’farm’, egy gazdaság versenyképes-e, az általa megtermelt áru eladható-e a piacon. A támogatási politika feladata, hogy a különböző beruházások, fejlesztések támogatásával elősegítse a gazdaságok, termelő üzemek fejlődését, ugyanakkor a fejlesztéseken keresztül hozzásegítsék a gazdákat a megfelelő jövedelem eléréséhez is. Számos agrárpolitikai feladat csak egy-egy országban jelentkezik, de több olyan feladat, célkitűzés létezik, ami az Európai Unió valamennyi országában nagy jelentőséggel bír. Az ilyen, több- vagy akár valamennyi – országban létező problémák kezelésére, a fejlődés elősegítésére jött létre az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP). Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája A II. világháborút követően a mezőgazdasági termelés nagymértékben visszaesett egész Európában. Az élelmiszerellátás akadozott és Nyugat-Európa élelmiszer behozatalra szorult, ugyanakkor a mezőgazdasági termelők jövedelmi viszonyai kedvezőtlenek voltak a magas termelési költségek és a hatékonytalanság miatt. Ezek az okok oda vezettek, hogy az Európai Gazdasági Közösséget megalapító Római Szerződésben (1958) a közös piac létesítésének szándékán, a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlásán kívül megjelentek egy közös mezőgazdasági politikának a célkitűzései is. Ezek a célok a következők voltak (Római Szerződés 39. cikkely alapján): - a mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel és a munkaerő optimális kihasználásával; - a mezőgazdasággal foglalkozó népesség számára az élet- és jövedelmi színvonal növelése; - a mezőgazdasági termékek piacának stabilizálása; - az élelmiszer-ellátás folyamatos biztosítása; - valamint az élelmiszerek méltányos fogyasztói árának biztosítása. A Közös Agrárpolitika (KAP; Common Agricultural Policy - CAP) 1962-ben indult útjára, az úgynevezett közös piaci szabályozások bevezetésével. A közös piac szabályozás olyan rendelkezések és előírások összességét jelenti, amelyek meghatározott termék vagy termékcsoport piacának termelését és az áru értékesítését biztosítják (pl. cukorpiaci szabályozás, tej- és tejtermékek közös piaci szabályozása).
-4-
AGRÁRPOLITIKA
Mit jelentenek a Közös Agrárpolitika alapelvei? Egységes belső piac: ………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. Közösségi preferencia: ………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Pénzügyi szolidaritás: ……………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Az Európai Unió agrárgazdasága, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállítása folyamatosan változik a fogyasztói igényeknek megfelelően. Vajon a következő állítások közül melyek igazak, és melyek hamisak? A mezőgazdasági üzemek száma folyamatosan csökken az Európai Unióban.
□ igaz
□ hamis
Egyre többen dolgoznak a mezőgazdaságban, egyre nő a mezőgazdaságból élők száma.
□ igaz
□ hamis
A bővítéssel az európai mezőgazdaság sokszínűsége és az országok közötti eltérések tovább nőttek.
□ igaz
□ hamis
Az európai mezőgazdaság szinte minden területen a túltermeléssel küzd.
□ igaz
□ hamis
A minőség fokozatosan hátérbe szorul, fogyasztók az árat figyelik elsősorban.
a
□ igaz
□ hamis
A mezőgazdasági termelésben egyre kevésbé kell figyelni a környezeti terhelésre, a mennyiségi termelés a fontos.
□ igaz
□ hamis
A WTO ellenzi a mezőgazdaság direkt támogatását, ezért fokozatosan át kell térni a vidékfejlesztés támogatására.
□ igaz
□ hamis
-5-
AGRÁRPOLITIKA
Az eddig felsorolt tényezők sürgették a KAP 2003. évi reformintézkedéseit, melyeket Koppenhágában fogadtak el a tagállamok. A reform talán legjelentősebb intézkedése, hogy 2006-2013. között nem emelkednek a közös költségvetésből a mezőgazdaság támogatására szánt összegek, pontosabban csak az inflációt követheti az agrárkiadások növekedése (vagyis az eddigi keret 2006-tól nem 15, hanem 25 ország között kerül felosztásra, a teljes összeg növekedése nélkül). A 2005. és 2007. január 01. között kötelezően bevezetendő szabályozás másik alapvető fontosságú eleme, hogy a támogatásokat elválasztják a termeléstől (a támogatás mértéke független lesz a gazdasági tevékenységtől: decoupling), valamint a közvetlen jövedelemtámogatást az elkövetkező években fokozatosan csökkentik és az így felszabaduló összeget a vidékfejlesztési intézkedések céljaira csoportosítják át (moduláció). Az új tagoknak 2004. május 1.-től fokozatosan át kell venni az új szabályokat. A moduláció, az új tagokra mindaddig nem vonatkozik, amíg a közvetlen kifizetések el nem érik az EU szintet (a jelenlegi 25 % el nem éri a 100 %-ot). A Közös agrárpolitika közös szabályozó elemeket alkalmaz valamennyi tagállamban; ezeknek az elemeknek elsődleges célja a túltermelés csökkentése, a gazdaságok versenyképességének javítása. Sorolja fel, hogy a túltermelés csökkentésére milyen termeléskorlátozó intézkedéseket ismer? …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………
Milyen termelést és értékesítést elősegítő eszközöket, intézkedéseket alkalmaz a KAP a gazdaságok versenyképességének fokozása céljából? …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………
-6-
AGRÁRPOLITIKA
Mi az intervenció, milyen termékeknél, miért és mikor alkalmazza az EU? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Milyen alapfeltételekkel jutnak hozzá a gazdák a fenti támogatásokhoz, illetve kifizetésekhez? 1.
……………………………………………………kötelezettség, hatóságok be tudják azonosítani a gazdálkodót.
hogy
az
EU
2. …………………………………………………… kötelezettség, hogy valamennyi gazdaság termelési, értékesítési és költség adata bármikor hozzáférhető legyen. 3. ……………………………………………………. kötelezettség, hogy az adatokat az illetékes nemzeti és EU szervek összesíteni tudják. A meglátogatott gazdálkodó milyen támogatásban részesül, illetve milyen korlátozó intézkedésnek kell eleget tennie? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………
-7-
AGRÁRPOLITIKA
Rajzolja le vázlatosan, hogy a gazdaság földterületei hol találhatók egymáshoz képest! Melyik táblán mit termel a gazdálkodó? Jelölje kék színnel, hogy mely termék(ek)et sikerült kedvezően értékesíteni, és pirossal, hogy mely termék(ek) eladása jelentette a legnagyobb problémát.
-8-
AGRÁRPOLITIKA
Az agrárpolitikával nehéz befolyásolni egyes termékek eladhatóságát. A jövő agrárpolitikájának a környezetbarát módon előállított, kiváló minőségű terméket kell népszerűsítenie és támogatnia, hiszen ezt várják el a fogyasztók, az ilyen termékekért hajlandóak többet fizetni. A vásárlók igényeire is válaszolva az agrárpolitikai támogatások is folyamatosan alakulnak át: A Közös Agrárpolitika finanszírozásán belül elsőbbséget élvező területek 1990 CAP 1996 2002 CARPE 2008 Direkt támogatások
Átmeneti átalakítási támogatás
Kompenzációs támogatások
Átmeneti átalakítási támogatás Piac-stabilizáló eszközök
Piaci támogatások
Agrárkörnyezeti támogatások Strukturális támogatások
Piac-stabilizáló eszközök
Piaci támogatások
Környezeti és tájgazdálkodási kifizetések
Környezeti és tájgazdálkodási kifizetések
Agrárkörnyezeti támogatások
Vidékfejlesztési kezdeményezések
Strukturális támogatások
Vidékfejlesztési kezdeményezések
Forrás: Buckwell, 1998. Az agrárpolitika részterületei között, mégis elkülönítve kell beszélni a fenntartható fejlődésről. Ma már nem a mezőgazdasági termelés fokozása az elsődleges cél, hanem egyre inkább előtérbe kerülnek a környezet, az ökológiai feltételek megőrzésének és javításának feladata. Csak olyan mértékben szabad kihasználni a környezeti adottságokat, hogy az tartósan is lehetővé tegye a termelést, a fejlődést (például a földeket nem szabad túlterhelni, az állagromlást el kell kerülni). A fenntartható mezőgazdasági termelés fontosabb jellemzői: Víztakarékos Energiatakarékos Vegyszertakarékos Ráfordítás (költség) takarékos Minőségi terméket bocsát ki Fokozottan ügyel a környezetre Magas szintű szakértelmet, tudást igényel Vidéki térségek fejlődésének elősegítése
-9-
AGRÁRPOLITIKA
Véleménye szerint a meglátogatott gazdaságban mennyire veszik figyelembe a fenti tényezőket?
□ Nagyon figyelembe veszik □ Többé-kevésbé figyelembe veszik □ Nem veszik figyelembe
Részt vesz a gazdálkodó az agrárkörnyezetvédelmi programokban?
□ Igen, ……….. éve □ Nem, de a közeljövőben tervezi □ Nem, és nem is érdekli különösebben a téma
□ Igen □ Nem különösebben
Vajon a környezetre való nagyobb odafigyelés javítja/javítaná a gazda által előállított termék minőségét?
A vidékfejlesztési politika céljai és eszközei Az AGENDA 2000 dokumentum új fejlődési szakaszt nyitott nemcsak az agrárpolitikában, hanem a vidékfejlesztésben is. A vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika második pillérévé vált. Milyen vidékfejlesztési támogatás(ok)ban részesül a meglátogatott gazdálkodó? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………
- 10 -
AGRÁRPOLITIKA
Mi tetszett Önnek legjobban a meglátogatott gazdaságban? ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………
Miért lesz valaki farmer, vagy ahogy Magyarországon mondják: gazdálkodó?
………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………
Felhasznált és ajánlott irodalom: Dr. Cser János (szerk.) (2003): Az Európai Unió agrárpolitikájának időszerű kérdései csatlakozásunk előtt Növényvédelmi Tanácsok XII. évfolyam 9. szám, 2003. szeptember Melléklet Dr. Nagy Frigyes (2003): Az Európai Unió élelmiszergazdasága FVM Agrárszaktanácsadási Szolgálat Kiadványa, Budapest Kalmárné Dr. Hollósi Erika (2004): Az Európai Unió közös agrárpolitikája, a mezőgazdaság támogatásának eszközei FVM kiadvány, Budapest Útmutató a Közös Agrárpolitika gyakorlati alkalmazásához FVM EU Integrációs Főcsoportfőnökség, Budapest 2003.
- 11 -