AZ ÁRU FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA

AZ ÁRU FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

AZ ÁRU FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA      

   

   

Az áru fogalma, csoportosítása Az áruk csoportosítása felhasználási cél szerint Az áru eladhatósága Árurendszerek Hagyományos árurendszerek Kód-típusú árurendszerek A vonalkód jelentősége, elterjedésének okai A vonalkód fajtái A vonalkód alkalmazása a kereskedelemben Az EPOS rendszer Az Auto-ID eszközök A vonalkód készítése A vonalkód elhelyezése A vonalkód jellemzői

2

AZ ÁRU FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA Az áru minden, ami szükségletet elégít ki és adásvétel tárgyává válhat. Tárgyi formájuk szerint Termék

Szolgáltatás

Információ

Termék: kézzel fogható, tárgyi alakot öltött, forgalomképes áruk Szolgáltatás: vevő számára hasznos tevékenység, cselekvés, megfoghatatlan dolog

3

ÁRUK CSOPORTOSÍTÁSA FELHASZNÁLÁSI CÉL SZERINT Fogyasztási cikkek

Napi cikkek

Termelési eszközök

Tartós fogyasztási cikkek

Fogyasztási cikkek: azon termékek, melyeket a végső fogyasztó szükségleteinek kielégítésére szánunk Napi cikkek: (permanens áruk) azok a termékek, melyekre folyamatosan szükségünk van a mindennapi életben (FMCG = Fast Moving Consumer Goods = gyorsan forgó fogy.cikkek) Tartós fogyasztási cikkek: tartós használatra szánt termékek, melyek vásárlását hosszabb mérlegelés előzi meg Termelési eszközök: azok a termékek, melyek más termékek előállításához használatosak

4

FOGYASZTÁSI CIKK Minden olyan terméket és szolgáltatást fogyasztási cikknek nevezünk, melynek a célja a lakossági igények kielégítése.  A fogyasztási cikkek köre a piac elvárásai szerint változik.  Azok a termékek és szolgáltatások piacképesek, melyek iránt megfelelő mértékű kereslet mutatkozik.  A fogyasztási cikkek többféleképpen is csoportosíthatók.  A felhasználásuk szerint beszélhetünk tartós fogyasztási cikkekről és napi tömegcikkekről. 

NAPI TÖMEGCIKKEK Napi használatra gyártott termékek, melyeket a napi alapszükségleteink kielégítése céljából vásárolunk.  Ezen cikkek jellemzője, hogy nagy mennyiségben gyártják, nagy a raktározási igénye, és a gyártás csak nagy tömegben éri meg.  A napi tömegcikkek közé tartoznak például az élelmiszerek. 

TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK Azok a termékek, melyeket hosszú ideig történő használatra gyártottak.  Ilyen termékek például a szórakoztatóelektronikai cikkek, háztartási gépek.  A tartós cikkre jellemző, hogy egy megvásárolt termék lecserélése csak huzamosabb használat után történik meg.  Árukat és minőségüket tekintve változatosak lehetnek. 

A napi és a tartós cikkek között a különleges igényeket kielégítő termékek a luxustermékek, melyek drágábbak, általában kézzel vagy nagyon fejlett technikával gyártott cikkek.  A luxustermékeket különleges igények kielégítésére készítik.  Az ilyen termékeknél a használhatóság mellett komoly szerepet kap a presztízshatás.  A luxustermékeket leginkább a magas ár és a kimagasló minőség jellemzi. 

AZ ÁRU ELADHATÓSÁGA, FORGALOMKÉPESSÉGE I. A piacképes árunak alkalmasnak kell lennie a cserére! Eladható az a termék, ami iránt a fogyasztó fizetőképes vásárlási szándékot mutat. A fogyasztót, vásárlási döntésében befolyásoló tényezők: szükségletei

pénzjövedelme

áru hasznossága

9

AZ ÁRU ELADHATÓSÁGA, FORGALOMKÉPESSÉGE II.

Az árucikket vonzóbbá, eladhatóbbá teheti: -

a minőség a csomagolás a korszerűség az ár a védjegy

10

AZ ELADHATÓSÁG I. árucsoportonként más és más.  A legnagyobb tömegben eladott termékek az úgynevezett napi tömegcikkek.  Mivel ezek a termékek a napi szükségleteket elégítik ki, keresletük az esetleges áremelés esetén sem csökken lényegesen. 

A tartós cikkek forgalmában nagy változást tud okozni az esetleges áremelés vagy árcsökkentés.  Mivel nem az alapszükségleteket elégítik ki (nem létszükséglet), áremelés esetén a forgalom csökken, árcsökkentés esetén viszont jelentősen növekedhet. 

AZ ELADHATÓSÁG II. A luxuscikkeket általában magas áron kínálják.  Ezeknél a termékeknél komoly szerephez jut a presztízs.  Az ilyen cikkeknél nem a tömegárusítás a cél.  A magas árat kevesen tudják megfizetni, az árcsökkentés pedig többnyire elriasztja ezeket a vásárlókat éppen a presztízshatás miatt. 

ÁRURENDSZEREK Rendszerezés: tárgyak, jelenségek, fogalmak egységbe foglalása, elméleti törvényszerűségek, gyakorlati szempontok alapján (pl. SImértékrendszer, növény-, állatrendszertan, számrendszer stb.).  Az árurendszertan az áruismeret egyik speciális területe, mely csoportosítja, egységbe foglalja a termékeket. 



Célja, hogy segítsen:   

a készletgazdálkodásban az áruazonosításban felmérések, statisztikák készítésében

13

ÁRURENDSZEREK Hagyományos

Kód típusú

Csoportosításuk szempontjai:  Felhasználási cél  Tulajdonság  Megmunkálási fok  Földrajzi eredet  Áruszállítás és raktározási mód  Speciális szempontok (pl. méret, technológia)

Kódolás szerint:  EAN: Egységes Áruazonosító Kódrendszer  ETK: Egységes Termékkód  BTO: Belföldi Termék Osztályozás  VTSZ: Vámtarifa Szám  Egyéb: pl.: PRODCOM

14

HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREK I. A hagyományos árurendszer legnagyobb előnye, hogy mindegyik árucsoportnál alkalmazható.

Csoportosításuk szempontjai: 1. Felhasználási cél szerint fogyasztási cikkek

termelési eszközök

2. Az áru tulajdonságai szerint A rendezés alapja az áruk alapvető jellemzői (pl.: az áru fizikai, kémiai sajátosságok)

15

HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREK II. 3. Megmunkálási fok szerint nyersanyag

félkész termék

késztermék

hulladék anyag

4. Földrajzi eredet szerint Ezt a rendezési formát akkor alkalmazzuk, ha az áru származása befolyással van a minőségre, vagy védett áruról van szó. Védett áru: az adott termék csak meghatározott területen állítható elő (pl. tokaji aszú)

16

HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREK III. 5. Áruszállítás és raktározási mód utalhat:

halmazállapotra (szilárd, folyékony, gáznemű)

árukezelésre

kiszerelésre

(törékeny, gyúlékony, mérgező) darabáru, ömlesztett áru)

6. Speciális szempontok Az általános érvényű rendszerezésen belül különbséget tehetnek méret, tömeg szerint (pl. gyümölcsök méret szerinti osztályozása), korszerűség szerint (pl. hagyományos és energia-takarékos tűzhely), technológia szerint (fésűs és kártolt gyapjúszövet) stb. 17

HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREZÉS SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS

KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK I. A több millió cikkelemből álló árutömeg nyilvántartásához szükséges, hogy egy adott áru csak egyetlen helyre legyen besorolható,  a raktárba érkezve azonnal a helyére kerüljön,  eladása pedig a nyilvántartásban is pillanatszerűen nyomon követhető legyen.  Ezért az új rendszerek már nem áruismereti elvek szerint csoportosítanak, hanem kódolnak.  A kódolás valamely információ kifejezése egyezményes jelekkel. 

19

KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK II. Egyes kereskedelmi hálózatok saját belső kódrendszert dolgoztak ki (Spar, Cora, Tesco stb.).  Ezek a kódrendszerek csak az üzlethálózat tagjai számára hozzáférhetők, ők tudják az adatokat feldolgozni és az a saját hálózatukban jól használható.  A nemzetközi kereskedelem törekvése már régóta az, hogy a forgalomban lévő árucikkekre egységes rendszert hozzanak létre úgy, hogy az az egész világra érvényes legyen. 

20

KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK III. A

kódolás többféle módon történhet.

 Formái:    

„alfás”kódrendszer: a latin ABC ékezet nélküli 26 betűjét alkalmazzák. „numerikus”kódrendszer: 0-9-ig terjedő arab számok variációját alkalmazzák. „alfanumerikus” kódrendszer: betűk + számok variációja. „vonalkód rendszer”: vonalkód + alatta elhelyezett számkód

21

KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK IV. Az

áruk rendszerezéséhez elengedhetetlen egy olyan mechanizmus megléte, mely pontosan besorolja a termékeket. A

kereskedelmi munkát lerövidíti és egyben megbízhatóvá teszi, ha az adott termék csak egy bizonyos helyen jelenik meg a nyilvántartásban. 

Erre hivatottak a kódtípusú árurendszerek. 22

M.O.-ON LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT KÓDRENDSZEREK

23

EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER I. (EAN) Jelentése: European Article Numbering  1977-ben jegyezték be  Az EAN egy nemzetközi társaság, melynek székhelye Brüsszelben van, működésének alapja a belga jogrendszer  Az EAN rendszer nem csak Európában, hanem a világszerte elterjedt 

24

EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER II. (EAN) Az EAN célja, hogy szabályozza a termékazonosítás rendszerét, összehangolja a különböző tagországokban alkalmazott termékazonosító kódrendszereket.  Az EAN kódrendszer a termék azonosítását szolgálja  Nem ad felvilágosítást a tulajdonságairól  13 számjegyből áll 

1-3. számjegyig: az ország azonosítószáma  4-8. számjegyig: a gyártó (importáló) vállalat kódszáma  9-12. számjegyig: a termék kódszáma  13. számjegy: ellenőrző szám 



Magyarország azonosító kódja: 599

25

EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER III. (EAN) 

A kód könyvek esetében némiképp eltér, mivel ott ún. ISBN kódot is alkalmaznak a könyvkiadásban és a kereskedelmükben (1-3. szám: könyvágazat, 4-12. szám: azonosító, 13. szám: ellenőrző szám)



A 8 számjegyű ún. rövid EAN kódot hazánkban belső cikkszámozásnál alkalmazzák. A 13-as kódrendszerből lett lerövidítve, mégpedig úgy, hogy a gyártó azonosító számából elveszik a 7-8. számjegyet, valamint a termékazonosítóból a 9-11. számjegyet. Az előzőeknek megfelelően az EAN-8 felépítése:  1-3. számjegy: ország azonosító kód  4-7. számjegy: a termék azonosító száma  8. számjegy: ellenőrző szám 

EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER IV. (EAN)

Az EAN-számok könnyű leolvashatósága érdekében alkalmazzák a vonalkódot.

EGYSÉGES TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER (ETK) I. 1984 óta használják az EAN-rendszerbe illeszkedő kódrendszert, az ETK-t (Egységes Termék Kód). Tulajdonképpen az EAN bevezetésével szerepét vesztette, ugyanis az elve megegyezik az EAN elvével, de nem tartalmazza az ország azonosítót és az ellenőrző számot. Magyarországon a termelő eszközöknél alkalmazták először az egységes termékszámozást.  Az ETK 9 elemű kód, azaz egy 9 számjegyből álló számsor. 

30

EGYSÉGES TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER (ETK) II. Az ETK egy numerikus kód.  ETK 12345 6789 a helyes feltüntetési mód. A rendszer feltételezi, hogy egy gyártónak nincs 10 000-nél több terméke és a termelők száma sem haladja meg a 100 000-t.  A vállalati számok kiadásáért a Magyar Gazdasági Kamara Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetsége (CSAOSZ) a felelős.  A kód legalább 2,4 mm magas, általában 5 és 8 mm között van a csomagolás fő oldalán. 

31

EGYSÉGES TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER (ETK) III. A

hazai árunyilvántartás részeként, a készletgazdálkodás problémáinak megoldására hozták létre. Elősegíti a termékek egységes jelölését a vállalatok közötti információáramlásban, a termékforgalomban és a készletgazdálkodásban. Egyedüli feladata, hogy a termeléstől a felhasználásig képes legyen azonosítani az adott terméket. Az árucikk jellemzőiről nem tartalmaz információt.

32

EGYSÉGES TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER (ETK) IV. 

9 számjegyből áll:  

1-5. számjegyig: a gyártó vállalatot jelöli 6-9. számjegyig: a termék azonosítószáma

Az EAN kóddal szemben nem tartalmazza az ország kódját és az ellenőrzésre szolgáló számjegyet  Kisebb változtatásokkal könnyen átalakíthatnánk EAN kóddá  Úgy dolgozták ki, hogy ne csak a hazai, hanem a nemzetközi igényeknek is megfeleljen 

33

BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) I.  Magyar

termékcsoportosítási rendszer  1996-ban vezette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a belföldön forgalmazott mezőgazdasági és erdészeti termékek, élelmiszerek és ipari termékek hivatalos statisztikáiban.  Kialakítása a nemzetközi szisztematika és az itthoni gazdasági követelmények figyelembevételével történt  Szorosan összefügg az Európai Unió 34 rendszerével

BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) II. A

BTO összetételében harmonizál az Európai Unióban alkalmazott tevékenységi osztályozással, tevékenységek szerinti termékosztályozással, termékcsoportok, konkrét termékek meghatározásával.  A BTO alkalmassá tette a termelésben, anyaggazdálkodásban, a bel- és külkereskedelemben a termékek azonosítását.  Lehetővé vált a termékek egységes (SI-rendszer szerinti) mértékegységben történő 35 nyilvántartása.

BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) III. 



Az anyagi formában megjelenő termékeket fajtájuk szerint csoportosítja és megfelelő kódszámmal látja el. Előnyei:  Megkönnyíti a hazai előállítású termékek összehasonlítását, azonosítását nemzetközi szinten  Segíti a külkereskedelem és a termelés kapcsolatának vizsgálatát árucsoportonként 36

BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) IV. 

10 számjegyből áll 1-4. számjegyig: előállító szakágazat EU-kódja (megfelel a magyar TEÁOR, azaz Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) besorolásnak.  5-6. számjegyig: tevékenység szerinti egységes EU-kód  7-10. számjegyig: termék azonosító kódja Pl.: 1561 31 3300 Búzadara durumbúzából 1561 31 3500 Búzadara közönséges búzából és tönkölyből 



37

KERESKEDELMI VÁMTARIFA SZÁM (VTSZ) I. 1997. január 1-jétől került bevezetésre a kereskedelmi vámtarifaszám rendszer, ami a hazai gazdaság védelme, a nemzetközi kötelezettségek összhangjának megteremtése érdekében jött létre. 

A kereskedelemben folyó adás-vételről számlát kell kiállítani.  Annak érdekében, hogy a számláról egyértelműen kiderülhessen milyen termékről van szó, szükség van egy átfogó kódrendszerre, melyben azonosítószámok alkalmazásával felismerhetővé válik az árucikk. 

38

KERESKEDELMI VÁMTARIFA SZÁM (VTSZ) II. A Vám- és Pénzügyőrség által kialakított, 10 számjegyből álló Kereskedelmi Vámtarifa Szám 21 áruosztályba sorolta a termékeket, mely 1997 januárjától érvényes. 

A Kereskedelmi Vámtarifaszám felépítése: 1-4 HS-rendszer száma  5-6 HS-rendszer kötelező alszáma  7-8 CN-rendszer alszáma  9-10 a magyar autonóm bontást tartalmazza. 

39

KERESKEDELMI VÁMTARIFA SZÁM III. (VTSZ) Bevezetésének céljai: Nemzetközi összhang megteremtése  A hazai gazdaság védelme  Nemzetgazdaság fejlesztése  Mindenkori áruazonosítás  Egyéb kereskedelempolitikai célok 

A VTSZ használatával a termékek akkor is beazonosíthatóvá válnak ha a számla nehezen olvasható, vagy idegen nyelven írták. Törvényi szabályozás esetén is hivatkozási alap a termék VTSZ száma.

40

A VONALKÓD Az EAN-számok könnyű leolvashatósága érdekében alkalmazzák a vonalkódot.  A vonalkód az EAN-kód gépi értelmezése.  A vonalkód: szélesebb és keskenyebb csíkok, és ezeket a csíkokat szélesebb és keskenyebb üres közökkel megjelenített szimbólum.  A vonalak hosszúsága változó lehet, információt a vonalak és az elválasztó közök hordoznak, ezért az olvashatóságot a vonalkód hosszúsága nem befolyásolja. 

41

A VONALKÓD JELENTŐSÉGE, ELTERJEDÉSÉNEK OKAI A vonalkódok segítségével a termék pontosan beazonosítható gyártási helytől függetlenül  A vonalkódjel eltérő szélességű fekete és fehér csíkokból, valamint alatta elhelyezett, szemmel is látható számokból áll.  A fekete és fehér csíkok eltérő mértékben verik vissza a fényt, melyet a vonalkód leolvasó értelmez, vagyis dekódolja az adatokat, majd továbbítja a számítógépnek  A sikeres leolvasást hang- és fényjelzés kíséri 

42

A VONALKÓD FAJTÁI 

Lehet: Diszkrét: csak a sötét vonalak hordoznak információt  Folyamatos: a vonalközök is hordoznak információt 

43

A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A KERESKEDELEMBEN I. A

vonalkód technika a kereskedelem valamennyi szintjén megtalálható, legyen szó nagy- vagy kiskereskedelemről, raktáráruházról, vagy benzinkutakról. A

vonalkódok kereskedelmi elterjedésének legfőbb okai: A vonalkód bármely csomagolóanyagon elhelyezhető  Jól elkülönül a termék csomagolásán látható egyéb információktól  Leegyszerűsíti az ellenérték elszámolását  Pontos és megbízható termékazonosítást tesz lehetővé  A termék követhetővé válik a termeléstől az értékesítésig 

44

A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A KERESKEDELEMBEN II. A

vonalkód alkalmazásával megkönnyíthető és meggyorsítható a kereskedelmi munka.  A pénztárak áteresztőképessége nő, a vásárlónak ezáltal kellemesebb lesz a vásárlás, a pénztárosok hibázási lehetősége tulajdonképpen minimális lesz.  A vonalkód alkalmazásának előnyei: 

Nem szükséges a termékek egyedi árazása, de fontos, hogy a vásárló megfelelően tájékoztatva legyen az árakról. Ez ártájékoztató táblákkal, polcsínbe elhelyezett etikettcímkével történhet.

45

A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A KERESKEDELEMBEN III. 

 



A téves árbeütések száma megszűnhet, ha mégis túlszámlázás van, az nem a pénztáros hibája, hanem a termék adatrögzítésénél (bevételezésénél) hibáztak. A vonalkódok gyorsan és hibátlanul olvashatók a vonalkód helyzetétől függetlenül. Vonalkód minden csomagolóanyag-típusra nyomtatható (papír, műanyag, fa, fém, üveg, kombinált, textil). A vonalkód jól elkülönül és megkülönböztethető minden egyéb információtól. A vonalkódok elhelyezésére ajánlásokat dolgoztak ki, ennek megfelelően a legkedvezőbb a csomagolás talpán, ha ez nem lehetséges, akkor a csomagolás hátoldalán, oldalán. 46

A vonalkód semmilyen információt nem takarhat!

A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A KERESKEDELEMBEN IV. Alkalmazásának előnyei még:  Pontos, azonnal elérhető készletnyilvántartást tesznek lehetővé  Használatukkal a kereskedelmi hálózatoknál egyszerűsíthető a rendelés, leltározás  Segítségükkel statisztikák készíthetők  Alkalmazásukkal nyomon követhető a forgalom nagysága, összetétele  Előre jelezhetővé válik a kereslet a korábbi adatok alapján  Automatikussá tehető az utánrendelés  A pénztáros munkáját gyorsítja és pontossá teszi  Nő az üzlet áteresztőképessége  Áruvédelemre is alkalmazható  Elkerülhető, hogy a raktárakban lejárt szavatosságú termékek maradjanak

47

A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A KERESKEDELEMBEN V. 

Alkalmazásának hátrányai többek között:   

A kisebb üzleteknek túl magas beruházási költséggel jár Hosszú a vonalkód-technika kialakításának megtérülési ideje Üzemeltetése speciális szakembert igényel

A forgalomba kerülő termékek több mint 80%-án van vonalkód.  A többi termékre vagy a nagykereskedelem vagy a kiskereskedelem helyezi rá a vonalkódot. 

48

A VONALKÓD ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI 

Előnyei:    

   

megbízhatóság, pontos, gyors pénztári munka, „percre kész leltár”, elektronikus áruvédelmi (EAS) rendszer és elektronikus, önkiszolgáló áruházi (EPOS) rendszer kialakítását lehetővé teszi, árváltoztatás egyszerű, utórendelés automatikussá tehető, speciális vonalkód áruvédelmi eszköz is.

Hátrányai: magas beruházási költség,  néha nehéz elhelyezni az áru csomagolásán,  sérülékeny, nyomtatása nehézkes,  védelem nélkül fénymásolható vagy számítógéppel újraírható. 

A CÍMKENYOMTATÁS 



(etikett címke) öntapadós címkére ofszetnyomtatási vagy termonyomtatási eljárással készülhet. Leggyakrabban fehér alapon fekete vonalakkal készülnek a vonalkódok, de sokfajta színkombináció létezik. Vannak színek, melyeket nehezen tud értelmezni a vonalkód-leolvasó, ezért ezeket a színkombinációkat kerülik. Ilyen színek pl. a piros, lila, bordó vonalak, valamint a nagyon halvány színek.

50

A VONALKÓD KÉSZÍTÉSE Vonalkód előállításához elsősorban vonalkód szoftverre és nyomtatóra van szükség. A szoftver lehetővé teszi többféle kódolású vonalkód-címke létrehozását. Változatos betűtípusokat tartalmaz, és alkalmas más szoftverekkel való együttműködésre.

51

A VONALKÓD ELHELYEZÉSE A vonalkód-címke rossz elhelyezéséből leolvasási hibák adódhatnak! Leggyakoribb helyek a csomagoláson: 

    

Hátoldal Talpazat Valamely oldal Bármely felület bal alsó sarka Az alkotó irányára merőlegesen Tasakon a leglaposabb helyen 52

VONALKÓD JELLEMZŐI Vonalkód mérete 29,8 X 20,7 mm

(EAN 13)

Színek

Vonal esetén: fekete, kék, sötétbarna, zöld Köz esetén: fehér, sárga, narancssárga, vörös

53

AZ EPOS RENDSZER A vonalkód alkalmazásával lehetőség nyílt a kereskedelmi munka automatizálására. Az EPOS (Electonic Point Of Sale) – Elektronikus Értékesítési Pont, szűkebb értelemben egy összetett rendszer, mely gyakorlatban működteti az elektronikus hálózatot.

Tágabb értelmezésben az EPOS olyan értékesítési hely, mely fel van szerelve elektronikus berendezéssel árazáshoz, tranzakciók rögzítéséhez és/vagy elektronikus pénzátutalási funkciója van (bankkártya elfogadóhely).

54

EPOS- RENDSZER FELTÉTELEI vonalkód  AUTO ID- eszköz  optikai: fényceruza, szkenner, lézeres pisztoly a vonalkódok felismerésére  elektromágneses (rádiófrekvenciás): a digitális kódolt jelek adó- vevőn alapuló azonosítása, alkalmazása: áruvédelem, internetkereskedelem.  mágneses: alkalmazása beléptetésnél, áruvédelemnél.  biometriai: hang, ujjlenyomat, szemretina stb.; alkalmazása adatvédelemnél.  elektronikus pénztárgép 

EPOS RENDSZER MŰKÖDÉSE Azonosítja a terméket a vonalkód alapján

Átküldi adatokat a pénztárgépbe

Gépi nyugtát készít

Kijelzi az árat, fizetendő összeget

Az eladott termékmennyiséggel csökkenti 56 a készletet

AZ AUTO-ID ESZKÖZÖK Az Auto-ID (Automatic Identification) automatikus azonosítást jelent. Olyan technológiák összessége, melyek automatizált módon teszik lehetővé, hogy bármilyen objektumról adatokat nyerjünk és azokat felhasználható formává alakítják át. A jelenlegi technológiák az automatikus azonosítás terén:  

  

Optikai alapúak Elektromágneses elvűek Mágneses alapúak Biometrikusak Rádiófrekvenciás alapúak

57

A KERESKEDELEMBEN A LEGELTERJEDTEBB AUTO-ID ESZKÖZÖK Fényceruzák  Beépített vonalkód-olvasók  Olvasópisztolyok 

59

A KERESKEDELEMBEN A LEGELTERJEDTEBB AUTO-ID ESZKÖZÖK - FÉNYCERUZA A legegyszerűbb, de ritkán alkalmazott eszköz.  Alig nagyobb egy töltőtollnál, működtetése gyorsan megtanulható.  A kódok leolvasásakor a fényceruza hegyét végig kell húzni a kód teljes hosszúságán úgy, hogy a mozgatás során minden függőleges vonalat és közt metsszen. 

A KERESKEDELEMBEN A LEGELTERJEDTEBB AUTO-ID ESZKÖZÖK - FÉNYCERUZA A kézi leolvasás hátránya, hogy az alkalmazónak mindkét kezét igénybe veszi: egyik kezével az árut fogja, a másikkal a fényceruzát.  Másik hátránya, hogy a sérült, szennyezett kódot nem tudja értelmezni, gyakran az ép kód leolvasása is csak két-három leolvasás után jön létre.  A ceruza végén egy rubingolyó (fehér fényt bocsát ki) van, ami a leolvasás miatt állandó kopásnak van kitéve, valamint gyorsan elszennyeződik.  A pénztáros szempontjából sem kényelmes eszköz, mert az áru továbbítását csak egy kézzel tudja végezni. 

A KERESKEDELEMBEN A LEGELTERJEDTEBB AUTO-ID ESZKÖZÖK - OLVASÓPISZTOLY Az érintés nélküli kódolvasás tipikus eszköze.  Elnevezése pisztolyhoz hasonló alakjából származik.  Segítségével mozgó vagy mozdulatlan tárgyakon levő vonalkódok egyaránt leolvashatók. 

Vörös színű lézerfényt bocsátanak ki. Messzebbről és több irányból is olvasni tudják a vonalkódot, így nem szükséges ahhoz hozzáérinteni. Kevésbé sérülékenyek.

A KERESKEDELEMBEN A LEGELTERJEDTEBB AUTO-ID ESZKÖZÖK – PULTBA ÉPÍTHETŐ SZKENNER Beépített vonalkód-olvasó esetén az olvasó berendezést beépítik a pénztárgép pultjába.  Ilyenkor a kódot hordozó árucikk mozog el az olvasó előtt bizonyos távolságban.  Az infravörös vonalkódleolvasóval, mely hálószerűen bocsátja ki a lézerfényt, egy vonalkód leolvasása fél másodpercig tart. 







A leolvasott vonalkódot vagy begépelt EAN-kódot a pénztárgép értelmezi, a vásárló felé jelzi a termék nevét, árát, fizetendő összeget, blokkot készít, a bolti nyilvántartás felé pedig jelzi a készlet mennyiségi és értékbeni változását. A készletváltozást a pénztárgépek rögzíthetik a saját memóriájukba, vagy rögtön továbbítják a központi számítógép felé. Ha a saját memóriába rögzítik, de van hozzákapcsolt központi számítógép, akkor záráskor továbbítják az adatokat.