2016. 03. 30.
Az eladósodás fogalma Eladósodás: ha egy ország tartósan nettó hitelfelvevő, és a visszafizetésre önerőből nem képes
Nemzetközi pénzügyi menedzsment 4
A jelenség az 1970-es években általánossá vált, azonban a fejlett országok gazdaságszerkezetet váltottak, s kikerültek az adósságcsapdából Fizetésképtelenségek bejelentése: 1982. Mexikó lavinát indított el
Az eladósodás Kovács Levente Miskolci Egyetem, 2016. március 31. Nemzetközi pénzügyek p. 602-633. 1
Az eladósodás belső okai 1 A világgazdaság változásaira lassú reagálás, rugalmatlanság. Külső okok mellett belső tényezők (típushibák): -Monetáris politika (túlzott pénzbőség, indokolatlan bővítés: import nő, árszint nő, infláció nő, megtakarítás csökken, beruházás csökken, import olcsóbb/export drágább) Tanulság: a fogyasztást finanszírozó hitelek likviditási problémákhoz vezetnek! - Költségvetési politika (túlköltekezés: deficit finanszírozása elvonja a belső forrásokat, hitelek drágulnak, beruházások elmaradnak, export csökken)
2
Az eladósodás belső okai 2 -Árfolyam politika (irreális árszint: túlértékelt valuta felgyorsítja az eladósodást, nem tükrözi a reálárfolyamot, termelés csökken, export gazdaságossága romlik, leértékelés a relatív árcsökkentés helyett inflációt okoz, árfolyam rögzítése, IMF reális árfolyam) - Nemzetközi hitelpolitika (a szerkezet és a feltételrendszer sem optimális: elsődleges az adósságszolgálati kapacitás megismerése, túlzott optimizmus/pesszimizmus hibái, törlesztéshez deviza előteremtése)
3
Az eladósodás külső okai 1
4
Az eladósodás külső okai 2
Nemzetközi értékrend megváltozása: technológiai vezérelt iparágak előretörése Cserearány mutatók romlása: nyersanyag ár csökkent Kereslet csökkenést fokozták protekcionista lépesekkel; fejlett országok recessziója rontotta a többi exportlehetőségét. A protekcionizmus az eladósodást világ szinten növelte! Az import kiszorítása növeli az árszintet, így a társadalom többletköltséget vállal. Fejlett országok módszere az export szubvencionálása. Fő károsultak a fejlődő országok, munkaigényes termékeikkel. 5
Eladósodás hatására: a nemzetközi kamatlábak megugrottak. Védekezési módszer fix kamatok helyett lebegő – kockázatoktól véd - kamatok. Ha az export termékek kevésbé drágulnak, akkor a reálkamatok magasabbak lesznek – mely a hitelterhek relatív növekedését jelenti. Tőke kimenekítés: súlyosan eladósodott országokba nem megy vissza! Még több külső finanszírozás kell! Nemzetközi tőkejövedelem átcsoportosítódik!
6
1
2016. 03. 30.
Az adósságválság kirobbanása
Az adósságválság előzményei Fejlődéstörténeti különbségek: Klasszikus: elmaradt országok külföldi tőke igénybevételével indulnak el (pl. USA XIX. szd.) Ázsia – saját magas megtakarítás, gazdaság saját tőkefelhalmozása (Japán XX. szd.), illetve saját + tőke/technológia import( Szingapúr, Kína XX., XXI. szd) Gond akkor van, ha a külföldi tőke használata nem jár a gazdasági teljesítmény fokozásával! Ha a tőkebefektetők bizalmatlanná vállnak, akkor magasabb kamatprémium az elvárás, így beruházás helyett adósságszolgálati kötelezettség! 7
Az eladósodás folyamata
Minél eladósodottabb az ország, annál csekélyebb a beruházási és megtakarítási hajlandóság is. Az eladósodással párhuzamosan nő a fogyasztási hajlam. Az elgondolás, hogy a beruházások hozamát elviszik a hitelezők, így az új nagyobb hitelből a régit törlesztik és fogyasztanak. Adósságnyomás: a várható jövőbeli fizetési problémák miatt a piac leárazza a fennálló adósságot. Laffer-görbe! Egy idő után az adósság extra adóként működik, a visszafizetést már nem a kondíciók, hanem a gazdasági teljesítmény határozza meg, azaz a létrejövő teljesítmény többlet nem a fogyasztást növeli, hanem elviszik a hitelezők. Azaz egy bizonyos adósságszint meghaladása után a piaci értékelés negatív irányba vált! Fizetésképtelenség: amikor a fogyasztás leesik a minimumszintre.
1982. augusztus: fizetésképtelenség bejelentése: Mexikó, majd 25 ország (Latin-Amerika, Afrika) 1980-82 a fejlődő országok adóssága 50%-kal nőtt, exportbevételek fele-harmada ment törlesztésre. Közvetlen előzmény: fejlett országok antiinflációs, restriktív monetáris politikája, nominális kamatlábak lassan csökkennek – tehát a reálkamatok nőnek. Akik USD-ben adósodtak el, és exportbevételük más (gyengélkedő) valutában keletkezett, azok rosszul jártak! A fejlődő országok csak hitelfelvétellel tudtak tőkéhez jutni, a tőke tulajdonosok nem vállaltak fel egyedi befektetési kockázatot. Túlzott eladósodás útja: 8 1970-85. a relatív adósság megötszöröződik!
Adósságfüggőség Az adósságteher növekedésével csökken a kötelezettség teljesíthetősége. Ha csökken az adósságteher, akkor van értelme áldozatvállalásnak! Pl. szerkezet átalakító reformnak, fogyasztás visszafogás és pótlólagos beruházás megvalósításnak. Bizonyos országok hajlamosak a könnyebb út választására: kötelezettségek nem teljesítésére. Fő kérdés: Milyen mértékű és valószínűségű szankciókra számíthat? Büntető intézkedések típusai: 1. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szűkítése 2. Hírnév további gyengülése
9
10
Nemzeti adósságkezelési politika
Adósságkezelés 1982-es válság következménye: nemzetközi hitelpiacok lebénultak, véget ért a korlátlan hitelfelvételi lehetőségek ideje. Eladósodott országok bankhitel helyett kényszerhitelek! Bankok ráébredtek a portfóliójuk rossz minőségére. Transznacionális bankoknál az alaptőkét meghaladta a rossz kormányzati hitelek volumene!
Első lépés: kiigazítási politika, hogy a korábbi, sikertelen eszközrendszert átalakítsa: - Belső felhasználás csökkentése - Teljesítménymérleg - Folyó fizetések egyensúlyba hozása - Nemzetközi versenyképesség növelése Gazdaságpolitikai változás nélkül a gondok kiújulnak!
Adósságprobléma kezelése: 1. Nemzeti hatáskörű intézkedések (eladósodási folyamat lassítása, partneri viszonyok mederben tartása) 2. Nemzetközi akciók (hitelezők összehangolt akciója a fizetőképességek helyreállításáért)
Fizetőképesség javítás lépései: - Devizatartalékok növelése - Új tőke bevonása (hitel, működő tőke) - Tőkekivitel fékezése - Áru- és szolgáltatásexport/import (reálteljesítmény növelése/0) - Adósságszolgálat mérséklése (adósságszerkezet átalakítása, de ez átmeneti!)
A nemzeti és a nemzetközi kezelés egymásra épül! 11
12
2
2016. 03. 30.
Adósságcsökkentési formák 1
Adósságcsökkentési formák 2
Visszafizetés megtagadása, de sokrétű nemzetközi büntetés következik! (kereskedelmi szankciók, források elzárása, tőke menekülés) Járhatóbb: Pénzügyi aktívák minőségi átalakítása 1. Hitelkövetelések helyett működőtőke befektetések (adósság átalakul!) 2. Pénzügyi aktívák reáljavakra cserélése (exporttermék, ásványanyag) Köv: adósságszolgálat végérvényesen csökken!
13
Adósságszolgálati csökkentési módszerek 1 Az adósságszolgálati terhek az adósság lejárati, valutáris és forrásszerkezetétől (hivatalos – hosszabb és olcsóbb, magán) függ. Két része: kamatfizetés és tőke törlesztés. Lejárati szerkezet: rövid, hosszú (általában lebegő kamatozás) Türelmi idő (hosszú futamidejűeknél) alatt csak kamat fizetés. Hitel átütemezés: 1. Általában a futamidő megnyújtása (kisebb a rendszeres tőke teher, de magasabb a kamat). 2. Nyílt – összes hitelezővel együtt (futamidő, feltételek) Egyoldalú – eredetit új hitellel kiváltja (kamat terhet is)
1. Debt to equity lépései: adós hazai valutával visszaveszi kötelezvényeit, és a megfelelő befektetésre garanciát kap. Ehhez tőketulajdonosok bíznak az országban, helyzetének javulásában és biztosabbnak érzik követelésük megtérülését – majd továbbadják a másodlagos piacon (névérték alatti vételár!). Működőtőkét von be beruházási szándék nélkül! Inflatórikus veszéllyel jár, ugyanis a belső hitelfelvétel kamatláb növeléssel jár. 2. Debt for export: a közvetlen/további exportot csökkenti, a bankok kereskedelmi leányvállalatukat vonják be. Bizalmi kapcsolat kell, hogy az eladósodott ország az exporttermékeit átadja a banknak. 3. Debt to nature: Speciális eset adósságért oktatás/egészségügy fejlesztést, természet megóvást kérnek! 14
Adósságszolgálati csökkentési módszerek 2 A. Párizsi Klub: eladósodott országok hivatalos átütemezésének ügyintézője (bilaterális), feladat: bizonyítani a fizetésképtelenséget, mindenkitől azonos mértékű kedvezményt kér, rövid nem átütemezhető (80-es évekig) – csak a korábban felvett (kivétel az exporthitel) Teljes adósságszolgálat (tőke+kamat) átütemezése B. Londoni Klub: a magánforrásból (ker. bank) származó hitelek átütemezésének fóruma, párhuzamosan a hivatalos hitelezőkkel is kell. Visszaesések miatt több éves garantált folyamat!
15
Nemzetközi programok 1
Adósságválság: Hitelezők – tömeges fizetésképtelenség sokkhatása Adósok – beláthatatlan következmény lavina, piaci kiszorulás Hitelezői kartellek a részleges visszafizetés eléréséért! Nemzetközi törekvés célja: segíteni az adósokat a hibás gazdaságpolitika feladásában. Programok: 1. IMF: további hitelfolyósításhoz először belső kereslet/fogyasztás korlátozó intézkedéseket kért, de ez visszafogta a beruházásokat. Új kérés: keresletszerkezet átalakítása, import csökkentése. Ő a kulcsszereplő: előzetes feltétel az átütemezésekhez. 2. 80-as évek feltételezése: a túlzott eladósodást a könnyű elérhetőségű szindikált bankhitelek okozták. Kiút: monetáris restrikció, fegyelmezett költségvetés, jó árfolyam-politika. Eredmény: elmaradt beruházások, munkanélküliség, áremelkedés. Nem lehet minden terhet az adósokra hárítani, az átütemezés nem csodaszer. 17
16
Nemzetközi programok 2
3. 80-as évek közepe: a fizetésképtelenség legfőbb oka a likvid eszközök hiánya. Az eladósodott országoknak forrás lehetőséget kell kapniuk. Az adósságszolgálat ne járjon forrás kivonással, addig az export bevétel 40%-át elvonta. Baker-terv: eladósodottaknak külső forrást kell biztosítani, az adósságválságban a hitelezőknek kell részt venni, legsúlyosabb helyzetű országoknak konkrét program kell. Amíg az IMF keresletkorlátozó, a Baker-terv növekedésorientált – cél, hogy az adós ország gazdasági növekedése beinduljon. Gyengesége: a válság által sújtott hitelezőktől vár további forrást és kockázatvállalást. Magánbankok állami támogatást kértek! Brady-terv: az előállt súlyos eladósodottságon további hitelekkel már nem lehet segíteni, az adósságterheket kell mérsékelni. Fő elemei: hivatalos szervek aktív szerepvállalása, egyedi ügyfélre szabott megoldás, engedmény előfeltétele IMF-es megállapodás. Megvalósításhoz: csökkentési megoldások kombinálása (30 éves kötvényhitel, névérték helyett piaci érték, kamatok garantálása) 18 Globális helyzet javulást eredményezett!
3
2016. 03. 30.
A GDP reál növekedése (%)
Az EU a válság kitörésekor 6
Lefagyott pénzpiacok! Felszínre hozza a gyengeségeket: - nincs közös EU gazdaság - és fiskális politika, - a monetáris politika erőtlen Tartósan 3 részre szakad az EU: euro-zóna központi mag belső periféria PIIGS külső periféria pl: Magyarország, Románia
4 2
2007 2008
0
2009 2010
-2
2011 -4
2012 2013
-6
Az államadósság és az egyensúly megbomlása kezelhetetlen!
2014
-8 -10 Magyarország 19
Görögország
Írország
Olaszország
Portugália
Spanyolország 20
Adatok: Eurostat
Költségvetési deficit a GDP %-ában
Államadósság a GDP %-ában 180
-20
160 -15
140 120
-10
100 -5
80 60
0
40 5
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Magyarország Olaszország
Görögország Portugália
20 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Írország Spanyolország
Magyarország Olaszország 21
Adatok: Eurostat
CDS felárak válsággal érintett EU országokban
Görögország Portugália
Írország Spanyolország
Adatok: Eurostat
22
Az eladósodottság kezelése A válság kitörésekor nemzeti szinten: tűzoltás, bankmentés, kiemelt iparágak támogatása De egyes országok fizetésképtelenségi pályára kerülnek!
1400 1200 1000
2010: kialakul az EU szintű válságkezelés feltételrendszere Alapkövetelmény: drasztikus kiadás csökkentés, középtávú kiigazító és megszorító program az Uniós támogatások ellentételeként.
800 600 400 200
Írország Portugália
2015. jan..
2014. szept..
2014. jan..
2014. máj..
2013. szept..
2013. jan..
2013. máj..
2012. szept..
2012. jan..
2012. máj..
2011. szept..
2011. jan..
Görögország Spanyolország
2011. máj..
2010. szept..
2010. jan..
2010. máj..
2009. szept..
2009. jan..
Magyarország Olaszország Adatok: MNB, Bloomberg
2009. máj..
2008. szept..
2008. jan..
2008. máj..
0
Az államháztartás konszolidációjának és a növekedés ösztönzésének csapdája!
Izland 23
24
4
2016. 03. 30.
Magyar eladósodottság
Magyar GDP arányos külkereskedelem
(Államadósság/ GDP %)
(millió EUR) 90%
90
80%
85
70%
Magánnyugdíj felhasználás IMF, EU hitelrészlet
80
60%
75
50% Export/GDP
40%
Import/GDP
30%
70 65
65,0
20%
60
10%
55
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
0%
80,9 78,2
IMF, EU hitelrészlet
77,3
81,0
76,9
78,5
71,9 65,9
60,8 57,8
58,8
55,9
50
Forrás: KSH
Erős export függőség, koncentrálódás a német piacra 2007-től trend váltás: export ≥ import!
Forrás: Eurostat, MNB, KSH
25
2010 trend váltás: csökken az eladósodottság!
26
Széll Kálmán Terv Összefogás az adósság ellen
Otthoni olvasmány Kovács Árpád: Az államháztartás egyensúlyáról (Az államadósságról és A költségvetési hiányról) http://www.portfolio.hu/gazdasag/az allamhaztartas egyensulyarol.196317.html
27
A magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak! (jöv adó 2/3) Bevezetés (romok, felelősség, újjáépítés) 1. Adósság és felelősség (államadósság nőtt) 2. Adósság és munka (3,8 millió dolgozó) 3. Adósság és nyugdíj (nincs egyensúly) 4. Adósság és közösségi közlekedés (párhuzamosságok) 5. Adósság és oktatás (hasznos tudás, arányok) 6. Adósság és egészségügy (gyógyszer rendszer) 7. Adósság és vállalkozások (kamatszint) 8. Adósság és megélhetés (infláció, lakáshitel) 9. Adósság és állam (hatékonyabb állam) 10.Adósság és államadósság-csökkentő alap (különadók) 11.Adósság és akcióterv (26 pont) Zárszó (csőd elkerülés, összefogás) 28
5
