ÉRTÉKPAPÍROK
Az értékpapír fogalma
Általános jogi megfogalmazás szerint az értékpapír jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkező okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. Az értékpapírban megtestesített alanyi jogot az értékpapír jogosultja érvényesítheti Az értékpapír jogosultja az a személy, aki a papír tartalma szerint jogosultnak minősül vagy aki a papír birtokosa. Közgazdasági értelemben az értékpapír vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, számlán megjelenő összeg vagy elektronikus jel. A pénzmegtakarítással rendelkezők számára befektetési eszköz. Vagyoni jogon értjük azokat az értékpapírban foglalt jogosultságokat, amelyeknek pénzben kifejezhető értékük van.
Az értékpapírok forgalomképessége
korlátlanul forgalomképes, mint például a váltó, továbbá a bemutatóra szóló kötvény, részvény; korlátozottan forgalomképes, például a névre szóló részvény abban az esetben, ha annak átruházását törvény, a dolgozói részvény forgalomképtelen, ha annak átruházását jogszabály tiltja, továbbá, ha az értékpapír átruházása harmadik személy engedélyéhez, hozzájárulásához kötött, és az átruházás engedélyezésére jogosult a papír átruházásához nem járul hozzá. Jogszabály tiltja például a szövetkezeti részjegy átruházását
Értékpapír előállítása
A sorozatban kibocsátott, befektetési eszköznek minősülő értékpapírt (például kötvényt, részvényt) elő lehet állítani nyomdai úton. Az így előállított értékpapír okiratnak minősül. Azt az értékpapírt, amelyről nyomdai úton okiratot nem állítanak elő dematerializált értékpapírnak nevezik. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír -jogszabályban meghatározott —valamennyi törvényes kellékét azonosítható módon tartalmazó számítógépes adat, számítógépes jel, ha az képes igazolni a benne foglalt adatokat, illetve a jogosultságot
Értékpapírok csoportosítása Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír Váltó Csekk Kötvény Kincstárjegy Letéti jegy Részesedési jogot megtestesítő értékpapír Részvény Részjegy Dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő értékpapír Közraktári jegy Tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír Részvény Részjegy
VÁLTÓ
A váltó olyan forgatható értékpapír, amelynek kiállítója vagy az elfogadója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és időben saját maga vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni. A váltó lehet saját váltó, vagy idegen váltó. Saját váltónak nevezzük azt az okiratot, amelyben a váltó kiállítója feltétlen ígéretet tesz a kedvezményezettnek, hogy a váltón feltüntetett összeget a megadott időben és helyen maga fizeti meg. Erre utaló szöveg a váltón: „Fizetek e váltó alapján...". Az idegen váltó olyan fizetési meghagyás, amelyben a kibocsátó arra szólítja fel a címzettet, hogy a váltón feltüntetett összeget, a váltóban meghatározott időben és helyen a kedvezményezettnek fizessen meg. A váltón a fizetésre szóló utasítás szövege: „Fizessen e váltó alapján...".
Törvényes kellékei
A „váltó" elnevezés az okirat szövegében Határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás Az esedékesség megjelölése. Az esedékesség megjelölésének hiányában a váltót bemutatóra szóló váltónak kell tekinteni A fizetés helyének megjelölése. (Idegen váltón a megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet kell a fizetés helyének tekinteni) A kedvezményezett neve, vagyis annak megjelölése, akinek részére vagy rendelkezésére a fizetést teljesíteni kell A váltó kiállítási, illetve kibocsátási helyének és napjának megjelölése. Ha a válton a kiállításának helye nincs megjelölve, a váltót úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki A kiállító aláírása
A fizetésre
kötelezett, a címzett neve ----- csak idegen váltó esetén
A váltó szereplői
A váltó címzettje az idegen váltón az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy más szervezet, akit (amelyet) a váltó kibocsátója fizetésre felszólít vagy utasít. Amennyiben az idegen váltó címzettje a váltóból eredő kötelezettséget magára vállalja, azt mondjuk: ,,a címzett a váltót elfogadta". A váltó címzett által történő elfogadását követően az idegen váltó neve „elfogadvány" lesz.
A váltó címzett által történő elfogadása lehet feltétlen és feltételes. Feltétlen elfogadásról akkor beszélünk, ha a címzett a váltót úgy fogadja el, ahogy azt a kibocsátó kibocsátotta. A feltételes elfogadás ismérve, hogy a címzett a kibocsátó által a váltón meghatározott feltételeket megváltoztatja, váltókötelezettségét korlátozza. Például a címzett megváltoztatja az esedékesség időpontját, a váltó összegét vagy a fizetés teljesítésének helyét.
A címzett elfogadási nyilatkozata lehet „rövid" vagy „teljes".
„Rövid" az elfogadási nyilatkozat, ha a címzett a váltót szöveg nélkül cégszerűen aláírja. „Teljes" elfogadás esetén a címzett a cégszerű aláíráson kívül felvezeti a váltóra az „elfogadom" szót.
A váltó esedékessége A váltó esedékességén a váltó fizetésének határnapját értjük. A váltó fizetésének napja az a nap, amely napon a váltókötelezett a fizetést még jogkövetkezmények nélkül teljesítheti. A váltó esedékességét a váltón meg lehet jelölni megtekintésre, megtekintés után bizonyos időre, kelet után bizonyos időre, határozott naptári napra.
Megtekintésre szóló váltó
A megtekintésre szóló váltót a váltóbirtokos köteles egy éven belül fizetés végett a fizetésre kötelezettnek bemutatni. A váltó kibocsátója jogosult ennél hosszabb vagy rövidebb időt is kitűzni, és kikötheti, hogy a váltót meghatározott nap előtt fizetés végett ne mutassák be. A megtekintésre szóló váltó ellenértékét a bemutatáskor kell megfizetni.
Megtekintés után bizonyos időre
A megtekintés után bizonyos időre szóló váltó esetében a váltóra felvezetik, hogy a
megtekintést követő hányadik napon, pl. megtekintés után 30 napra, megtekintés után a 90. napon esedékes, vagy hányadik héten, hónapban, pl. a megtekintést követ 5. hétre vagy a megtekintést követő 4 és fél hónapra fizetendő.
Kelet után bizonyos időre
A keltezés után meghatározott időn belül be kell mutatni a váltót.
Határozott napra szóló váltó
Határozott napra szóló váltón feltüntetik azt a naptári napot, amely napon a váltó esedékessé válik.
Váltókövetelés
Amennyiben a váltó esedékességekor a fizetésre kötelezett tartozását nem fizeti meg, vagy nem volt fellelhető a váltóbirtokosnak kezdeményeznie kell az óvás felvételét. Az óvást a közjegyző veszi fel, és arról óváslevélnek nevezett közokiratot állít ki. A váltóból eredő követelés elévülése azt jelenti, hogy meghatározott idő elteltével a követelés a váltójogi szabályok szerint nem érvényesíthető.
A váltókövetelés elévülésére a váltójogi szabályok három időtartamot határoznak meg: a váltó esedékességétől számított három év alatt évül el a váltóból eredő minden követelés a váltó elfogadójával szemben, a kellő időben felvett óvás keltétől számított egy év alatt évülnek el a váltóbirtokos követelései a saját váltó kibocsátójával, továbbá a váltóátruházókkal szemben, hat hónap alatt évül el az átruházó követelése a többi átruházóval és a kibocsátó ellen attól a naptól számítva, amely napon az átruházó a váltót kifizette, vagy amely napon az ellene beadott keresetet neki kézbesítették.
A váltó árfolyama. A váltó hozama
A váltó árfolyamát a váltó jövőbeli pénzáramának jelenértéke határozza meg. A váltó hozamát az a kamatláb fejezi ki, amellyel a váltó jövőbeli pénzáramát diszkontálják. Az első váltóbirtokos, ha a váltót annak esedékességéig megtartja, hozzájut a váltón feltüntetett összeghez, amely tartalmazza egyrészt a váltó ellenében eszközölt teljesítés ellenértékét, másrészt annak a váltó futamidejére számított kamatát.
A váltó leszámítolása és viszontleszámítolása A váltó birtokosa a következőket teheti: Megvárja a váltó esedékességének időpontját, és a váltót fizetés végett a kötelezettnek bemutatja. Ezzel hozzájut pénzbeli követeléséhez. Szállítójának a birtokában lévő váltóval fizet. Ennek módja, hogy a váltót az eladóra forgatja, átruházza. Valamely hitelintézetnél a váltót annak esedékessége előtt leszámítoltatja. A váltóleszámítolás olyan forgatás, amelynek során a váltóbirtokos a váltót a leszámítoló hitelintézetre forgatja. A leszámítoló bank a váltókövetelést megvásárolja, ezáltal a váltó kedvezményezettjét a váltó esedékessége előtt pénzhez juttatja, és mint hitelező a váltót leszámítoló helyébe lép.
A váltó leszámítolása
A váltóleszámítolással foglalkozó bank Üzletszabályzatában határozza meg a váltó leszámítolásával kapcsolatos feltételeket és a leszámítolásra benyújtott váltó további kezelésével kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket. A bank a váltó leszámítolásával egy későbbi időpontban esedékes követelést vásárol meg, és azáltal a váltóval fedezett áruügylet vevőjének nyújt hitelt. A váltót kísérőjegyzékkel nyújtják be a bankhoz leszámítolásra. A bank a kísérőjegyzék egyik aláírt példányának visszaadásával ismeri el a leszámítolásra benyújtott váltó átvételét. A bank az üzletszabályzatában meghatározott időtartamon belül nyilatkozik a váltó leszámítolásáról vagy annak elutasításáról. A bank a döntését megelőzően formai és tartalmi szempontból ellenőrzi a váltót.
A leszámítolásra benyújtott váltó formai vizsgálata során a bank vizsgálja, hogy
a váltót megfelelő szabványnyomtatványon állították-e ki, a váltó rendelkezik-e a törvényes kellékekkel, a váltó átruházása (forgatása) a váltójogi szabályok szerint történt-e, nincs-e a váltón olyan sérülés, szövegbe történő beírás, szövegtörlés, ami a váltót érvénytelenné teszi.
A váltó tartalmi vizsgálata során a bank ellenőrzi, hogy
milyen a váltóadósok fizetőképessége, hányszor forgatták a váltót, és a váltóátruházóknak milyen a fizetőképessége. Minél több átruházó szerepel a váltón, annál kisebb a leszámítoló bank kockázata, mert több kötelezettől követelheti a váltón szereplő összeg megfizetését, milyen biztosítékkal rendelkezik a váltókötelezett, van-e váltókezes.
Váltódíj
A banknak a váltóleszámítolási tevékenység végzése során költségei merülnek fel. Igényt tart továbbá a bank a tevékenység végzésével arányos üzleti nyereségre is. A váltódíj (nevezik kezelési költségnek is) a banknak a váltóleszámítolási tevékenységével összefüggésben felmerülő költségeinek és az üzletágon elvárt nyereségének fedezetére szolgáló bevétele. A váltódíjat százalékban fejezik ki, és a váltó névértékére vetítve számítják. A bank a váltódíjjal csökkenti a váltó diszkontált értékét.
Védekezés a fedezetlen váltó kibocsátása ellen A váltófedezeti számla lényegét tekintve egy betétszámla, amelyen a váltó kiállítója, illetve a váltó elfogadója előre elkülönítheti, folyamatos feltöltéssel biztosíthatja a váltótartozás megfizetéséhez szükséges pénzt. A hitelintézet váltófedezeti számlát számlaszerződés alapján nyit.
Csekk A csekk olyan értékpapír, amelyen a csekk kibocsátója arra utasítja a címzettet, hogy a csekk tulajdonosának a csekken feltüntetett összeget fizesse meg. A csekkel történő fizetésnek négy érintettje van. Ezek a következők: a csekk kiállítója vagy kibocsátója, aki kifizetésre szólítja fel a számláját vezető hitelintézetet (bankot). A csekk kibocsátója felel a fizetésért; a csekk kifizetője, a címzett, akit fizetésre felszólítottak, nevezik utalványozottnak is. A csekk címzettje olyan bank lehet, amelynél a kibocsátónak követelése áll fenn. a csekk birtokosa, a kedvezményezett, aki a csekken feltüntetett összegre jogosult, nevezik utalványosnak is. Kereskedelmi ügylet esetén ez az eladó; csekk-kezes, aki nyilatkozatával kezességet vállal a csekk összegére.
Típusai A csekk kiállítható névre- vagy bemutatóra szólóan. A névre szóló csekk kiállítható: nevezett személyre, „kifejezett rendeletére" záradékkal vagy anélkül. Az ilyen csekket forgatmány útján át lehet ruházni; nevezett személyre olyan záradékkal, amely a csekk átruházását (forgatását) korlátozza. A csekk átruházását korlátozó nyilatkozat szövege „nem rendeletére", amely azt jelenti, hogy a csekket csak engedményezői nyilatkozattal lehet átruházni. A bemutatóra szóló csekk olyan értékpapír, amelyen a kedvezményezett nevét nem tüntetik fel, vagy feltüntetik, de a kedvezményezett neve mellett szerepel a „vagy a bemutatónak" kifejezés. A bemutatóra szóló csekket egyszerű átadással lehet átruházni.
Törvényes kellékei 1. 2. 3. 4.
5.
6.
a csekk elnevezést az okirat szövegében, az okirat kiállításának nyelvén, a csekken feltüntetett pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyást, a fizetésre kötelezett nevét, a fizetési hely megjelölését. Amennyiben a fizetés helye a csekken nincs megjelölve, akkor a címzett neve mellett feltüntetett helyet kell a fizetés helyének tekinteni, a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölését. Ha a csekk kiállítási helye a csekken nincs feltüntetve, akkor a csekket úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki, a kibocsátó aláírását.
A csekket fizetés végett nyolc napon belül kell bemutatni, ha az ugyanabban az országban fizetendő ahol kiállították. Ha a csekk más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották, akkor, ha a kibocsátás és a fizetés helye azonos
földrészen van, 20 napon belül, különböző földrészen van, 70 napon belül kell fizetés végett bemutatni.
A címzett hitelintézet csekkre akkor fizet, ha a csekket fizetés végett bemutatták, és az tartalmazza a csekk törvényes kellékeit, az aláírások valósak, továbbá a fizetéshez a fedezet rendelkezésre áll.
A csekken feltüntetett összeg kifejezhető nemzeti fizetőeszközben és külföldi fizetőeszközben. A fizetést a csekken feltüntetett pénznemben teljesítik, ha a csekk tartalmaz olyan záradékot (effektivitási záradék), amely szerint a kifizetés csak a csekken megjelölt pénznemben történhet.
A hitelintézet a fizetést a csekkre megtagadhatja, ha a csekk kellékhiányos, az aláírás hamis, a csekk kibocsátójának az elszámolási betétszámláján vagy csekkszámláján nincs megfelelő fedezet a fizetéshez, a csekket a lejárati időn túl mutatták be. A csekk összegének kifizetéséért a csekk kibocsátója, ha a csekket forgatták, akkor a csekk forgatója is felelősséggel tartozik. A csekk kedvezményezettjének számolnia kell a nemfizetés kockázatával. A nemfizetés esetére a fizetést kezességgel lehet biztosítani.
Kötvény A kötvény olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát, valamint az általa vállalt esetleges más szolgáltatásokat a kötvény mindenkori jogosultjának a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.
A kötvény lejárattal bíró, hitelviszonyt kifejező értékpapír A kötvény tulajdonosa a kötvény kibocsátójánál nem szerez tulajdoni hányadot, nem illetik meg tagsági jogosultságok, nem vehet részt az irányításban, az üzleti döntésekben és az ellenőrzésben. A kötvény kibocsátóját adósnak, megvásárlóját, jogosultját hitelezőnek, összegét, a kötvényen megjelölt pénzösszeget a kötvény névértékének, kamatlábát, a kötvényen feltüntetett kamatlábat névleges kamatlábnak, kibocsátásának napjától a névérték visszafizetésének napjáig terjedő időt a kötvény futamidejének, élettartamának nevezzük.
A kötvényt pénztőke gyűjtése, megszerzése céljából bocsátják ki. Mivel a kötvény kibocsátásának célja pénztőke szerzés, a kötvény ellenértékét megfizetni csak készpénzzel lehet. Kötvénykibocsátáson a kibocsátó saját kibocsátású kötvényeinek első ízben történő eladására irányuló eljárását értjük. Kötvényt kibocsáthat az állam, a központi
költségvetési szerv , a helyi önkormányzat, a hitelintézet, a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet,
Kötvényt nyilvános forgalomba hozatallal és zártkörűen lehet kibocsátani. A
kötvény kibocsátására jogosult kötvényt nyilvánosan akkor bocsáthat ki, ha maga vagy jogelődj e legalább egy teljes naptári évben már működött, a kibocsátásra kerülő kötvények névértéke eléri az 5 millió forintot, rendelkezik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott tájékoztatóval, nyilvános ajánlattétellel, és azt közzé is tette.
A nyilvános kibocsátású kötvény kibocsátója kötvény kibocsátási tervet készít, és azt a kibocsátás előtt az érdekeltek részére hozzáférhetővé teszi
A kötvényt akkor hozzák zártkörűen forgalomba, ha a papírt egyedileg előre meghatározott, viszonylag kis létszámú hitelezői körbe tartozó szervezetek, vásárolják meg az általuk tett vételi szándéknyilatkozat alapján.
A kötvényt az elsődleges vagy a másodlagos értékpapír piacon forgalmazzák. Az újonnan kibocsátott kötvény tulajdonjogát jegyzéssel lehet megszerezni. Azt a pénzügyi piacot, ahol a befektetők az újonnan kibocsátott értékpapírokat megvásárolják, elsődleges értékpapír piacnak nevezzük. A jegyzés a befektetőnek, a hitelezőnek írásban tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a kötvény kibocsátójának ajánlatát elfogadja és kötelezettséget vállal a jegyzett kötvény ellenértékének pénzben történő megfizetésére. A már forgalomban lévő kötvényt a másodlagos értékpapír piacon forgalmazzák, adják-veszik.
A kötvény, annak típusa szerint, lehet bemutatóra szóló vagy névre szóló kötvény. A kötvény törvény erejénél fogva a másodlagos értékpapírpiacon feltétel nélkül átruházható, eladható, megvásárolható értékpapír. A bemutatóra szóló kötvény átruházásának a legegyszerűbb módja, ha az átruházó az ellenérték megfizetése ellenében a kötvényt a vevőnek átadja. A névre szóló kötvényt a bemutatóra szóló kötvényhez hasonló egyszerűséggel nem lehet átruházni. A kibocsátáskor a névre szóló kötvény jogosultjának adatait és a kötvény adatait bejegyzik a kötvénynyilvántartó könyvbe. A kötvénytulajdonos személyében történő változás átvezetése a kötvényre, vagy a kötvényhez csatolt lapra, toldatra írt átruházási nyilatkozat alapján történik. A dematerializált, az értékpapírszámlán nyilvántartott kötvény átruházása a számlán való átvezetéssel történik
A kötvény fajtái Fix kamatozású kötvény A fix kamatozással kibocsátott kötvény névértéke után a futamidő teljes hosszára évenként azonos mértékű nominális kamatot fizetnek. Az évenkénti azonos mértékű kamatot a kötvény kibocsátásakor rögzítik 1.
2. Változó kamatozású kötvény A változó kamatozású kötvény kibocsátója a kötvényadósság után az általános kamatszint változásának megfelelően változó mértékű kamatot fizet. A változó kamatozású kötvényeket nevezik lebegő kamatozású kötvényeknek is. Gyakran választják az általános kamatlábnak, az évenkénti alapkamatlábnak a mindenkori Londoni Bankközi Kamatlábat. A mindenkori Londoni Bankközi Kamatláb (LIBOR) az a kamatláb, amelyen a bankok egymásnak hiteleket nyújtanak
3. Kamatszelvény nélküli kötvény (elemi kötvény) A kamatszelvény nélküli kötvény olyan értékpapír, amelyre csak egyetlen jövőbeni időpontban teljesítenek kifizetést. A kötvény akkor tartalmaz törlesztő szelvényt, ha a futamidő alatt a kötvény névértékének visszatörlesztése több részletben történik. Ebben az esetben a kötvény annyi törlesztő szelvényt tartalmaz, ahányszor a kibocsátó adósságának törlesztésére kifizetést teljesít.
Elemi kötvénynek nevezik azt a kötvényt, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal a kötvény névértékének visszafizetésére, de a kötvénytartozás után nem fizet kamatot A befektetők miért vásárolnak olyan kötvényt, amelynek kibocsátója a befektetés után nem fizet kamatot? A befektetők azért vásárolnak elemi kötvényt, mert annak kibocsátója a kötvényt nem névértéken, hanem diszkontált, a befektetés után járó hozammal csökkentett értéken bocsátja ki.
4. Örökjáradék kötvény Az örökjáradék kötvény olyan értékpapír, amelynek nincs lejárata. A kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a papír jogosultjának meghatározatlan időtartamban, előre meghatározott időperiódusonként, előre meghatározott azonos összegű vagy fizetési periódusonként növekvő összegű fizetéseket teljesít. Az örökjáradék kötvény értékét, legyen az változatlan tagú, vagy változó tagú, a jogosultnak jövőben kifizetésre kerülő pénzáramok mai értéke, jelenértéke határozza meg.
5. Visszahívható kötvény A visszahívható kötvény a kötvény kibocsátójának biztosít jogot ahhoz, hogy az általa kibocsátott kötvényt, egy meghatározott visszahívási árfolyamon, a lejárat előtt visszavásárolja Ha a futamidő alatt a kamatláb elkezd csökkenni, akkor a kibocsátó a magas kamatozású kötvényeket visszahívja és alacsonyabb kamatozású kötvényeket bocsát ki.
6. Visszaváltható kötvény A visszaváltható kötvény a kötvény jogosultjának biztosít jogot ahhoz, hogy a kötvény futamidején belül beváltsa a kötvényét, ha az azonos kockázatú befektetések pénzpiaci kamatlába kedvezőbben alakul a kötvény névleges kamatlábánál. Például a kötvény névleges kamatlába 6 százalék, és a pénzpiaci kamatláb 9 százalékra növekszik. A kötvény jogosultja nyereségre tehet szert, ha a visszaváltható kötvényét az esedékesség előtt visszaváltatja és pénzét magasabb hozamot biztosító értékpapírba fekteti. A visszaváltható kötvényt nevezik lerövidíthető kötvénynek is.
7. Meghosszabbítható kötvény A meghosszabbítható opciót tartalmazó kötvény lehetővé teszi, hogy a kötvény tulajdonosa a kötvényt a lejáratkor ne váltsa vissza, hanem annak futamidejét — a kibocsátási tervben (tájékoztatóban) foglaltak szerint—meghosszabbítsa.
8. Előre sorolt kötvény Az előre sorolt záradékú kötvény a kötvényesnek garanciát biztosít arra, ha a vállalat a hitelezőinek esedékes követelését kiegyenlíteni nem tudja, akkor a fizetőképessége határán belül első sorban az előre sorolt kötvény jogosultjának teljesít fizetést
9 Hátra sorolt kötvény A kötvény tulajdonos a vállalat megszűnésekor utolsóként kapja meg a követelését. A hátrasorolt kötvény - az előre sorolt kötvényzáradékkal rendelkező kötvényhez viszonyítva - mindig kockázatosabb, és annak alapján magasabb kockázati fokozatba sorolt kötvény.
10. Átváltható kötvény A részvénytársaság alaptőkéjét (jegyzett tőkéjét) a tagsági jogokat megtestesítő részvények kibocsátásával szerzi meg, illetve növeli. A részvénytársaság a részvényeken túl kibocsáthat hitelviszonyt megtestesítő, utóbb részvényre átváltoztatható - névre szóló -kötvényeket is. Az átváltoztatható kötvényeket általában névértékükön bocsátják ki. Jogelőd nélkül történő alapítás esetén a részvénytársaság nyilvánosan az alapításkor nem, csak működése folyamán bocsáthat ki átváltoztatható kötvényt, mert kötvényt nyilvánosan kibocsátani csak akkor lehet, ha a kibocsátó vagy jogelődje a kibocsátást megelőzően legalább egy éve működött. A részvénytársaság átváltoztatható kötvényt az alaptőke feléig bocsáthat ki.
11. Zálogjoggal fedezett kötvény A befektetők előnyben részesítik azokat a kötvényeket, amelyeket biztosítékokkal bocsátanak ki. A biztosíték egyik formája a zálogjog. A zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott követelésének biztosítékául szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a fizetésre kötelezett nem teljesít. A zálogtárgyak sokaságából a kötvények biztosítékául általában a kötvényt kibocsátó valamely eszköze (ingatlan, gép, berendezés, értékpapír) szolgál.
12. Fedezetlen kötvény Fedezetlen az a kötvény, amelyet biztosíték nélkül bocsátottak ki, vagy biztosítékkal bocsátottak ki, de a kötvény élettartama alatt a biztosíték elvesztette értékét, vagy a kötvény valamely más ok folytán vált forgalomképtelenné. Például a kibocsátó felélte vagyonát.
13. Bóvli kötvény A bóvli kötvények azok a kötvények, amely minőségi osztályozásuk szerint nem érik el a Baa minőségű fokozatot, tehát közepesnél nagyobb kockázatúak, nem ritkán kilátástalan jövőbeli helyzetük.
A kötvények minőségi kategóriái
A nemzetközi hitelminősítő intézetek a befektetés tárgyául szolgáló kötvényeket, azok kibocsátójának pénzügyi mutatói alapján, minősítési osztályokba sorolják. A minősítéshez alapvetően a következő pénzügyi mutatókat veszik figyelembe: Tőkeáttételi mutató A tőkeáttételi mutató azt szemlélteti, hogy a kötvényt kibocsátó cég tőkeszerkezetében milyen részarányt képvisel az idegen tőke Kamatfedezeti mutató, amely azt szemlélteti, hogy a cég kamatfizetés és adózás előtti nyeresége milyen mértékben finanszírozza a kamatkötelezettségeket
Jövedelmezőségi mutatókkal a befektetőket első sorban a cég eszközarányos nyereség mutatója érdekli. Az eszközarányos nyereség mutató (adózás és kamatfizetés előtti nyereség / összes eszközérték) az eszközök jövedelemtermelő képességét fejezi ki Likviditási mutatók: arról tájékoztatják a befektetőket, hogy a kötvény kibocsátója a rövid lejáratú eszközeiből képes-e teljesíteni az éven belül esedékes fizetési kötelezettségeit. A befektetők a cég fizetőképességének alakulását mindenek előtt a likviditási gyorsráta és a likviditási ráta alapján értékelik. A likviditási gyorsráta kifejezi, hogy a cég a folyó fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja-e a készletek nélkül számított forgóeszközeinek értékéből A mutató elvárt küszöbértéke 1. A likviditási ráta azt fejezi ki, hogy a vállalkozó a rövid lejáratú kötelezettségeit milyen mértékben tudja finanszírozni a rövid lejáratú eszközeiből
Kötvény minősítési osztályok
A minősítés értelmezése
Aaa Aa
A legkisebb befektetési kockázatú kötvények.
A
Ezek a kötvények közepesnél jobb minőségű kötvények
Baa Ba B
Közepes minőségű kötvények
Caa,Ca,C
Ezekbe a minősítési osztályokba sorolt kötvényeknek nincs megbízható fedezetük, vagy egyáltalán nincs fedezetük
Ezek a kötvények annyiban térnek el a legjobb minősítésű kötvényektől, hogy a mögöttük lévő biztosítékok között lehetnek olyanok, amelyek megbízhatósága hosszabb távon némi bizonytalanságot rejteget.
Közepesnél rosszabb minőségű kötvények.
Gyenge minősítésű kötvények. A biztosítékok nem megfelelőek
