BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány
A MAGYAR ÉS AZ OLASZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÖSSZEHASONLÍTÁSA: HATÉKONYSÁGVIZSGÁLAT
Készítette: Pataki Renáta
Budapest, 2008
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés...................................................................................................................................... 5
2.
Az egészség és szerepe a gazdaságban ......................................................................................... 8
3.
Az egészségügy napjainkban........................................................................................................ 10
3.1.
Az egészségügyi rendszer fogalma............................................................................................... 10
3.2.
Az egészségügyi rendszerek problémái........................................................................................ 11
3.3.
Az egészségügyi rendszerek fajtái................................................................................................ 12
4.
A magyar és az olasz egészségügyi rendszer................................................................................ 14
4.1.
A magyar egészségügyi rendszer: társadalombiztosítási modell.................................................. 15
4.2.
Az olasz egészségügyi rendszer: nemzeti egészségügyi szolgálat................................................ 17
5.
Az egészségügy elemzésének elméleti lehetőségei ...................................................................... 19
5.1.
Hatékonyság ................................................................................................................................ 19
5.2.
Néhány mutató az egészségügyi hatékonyságvizsgálathoz .......................................................... 21
5.3.
Közösségi egészségügyi mutatók ................................................................................................. 24
5.4.
Egészségügyi technológiaelemzés................................................................................................ 27
6.
Hatékonyságvizsgálat ................................................................................................................... 29
6.1.
Egészségügyi bevételek és kiadások összehasonlítása ................................................................. 31
6.2.
A magyar és az olasz gazdasági mutatók ..................................................................................... 33
6.3.
A két ország társadalmi és szociális helyzetének összevetése...................................................... 36
6.4.
Az egészségügyi ellátás statisztikai jellemzői .............................................................................. 40
6.5.
A szolgáltatások igénybe vétele ................................................................................................... 42
6.6.
Mortalitási és morbiditási mutatók ............................................................................................... 43
6.7.
Életmódbeli sajátosságok ............................................................................................................. 46
6.8.
Környezet és egészség.................................................................................................................. 51
6.9.
Alkalmazott technológiák............................................................................................................. 53
6.10. Kutatás-fejlesztés.......................................................................................................................... 56 7.
Következtetések............................................................................................................................ 58
8.
Irodalomjegyzék ........................................................................................................................... 60
9.
Függelék ....................................................................................................................................... 66
1. ábra:
Az egészségre ható tényezők ............................................................................................... 8
2. ábra:
Az egészségügyi rendszerek fajtái....................................................................................... 12
3. ábra:
Az olasz egészségügyi rendszer jogi fenntartói ................................................................... 17
4. ábra:
Olasz régiók......................................................................................................................... 66
5. ábra:
A költséghatékonyság-, költséghasznosság- és a költség-haszonelemzések ....................... 20
6. ábra:
Életminőséggel korrigált életévnyereség (QALY) .............................................................. 23
7. ábra:
A szűrés tényleges előnye.................................................................................................... 55
1. táblázat: Az egészségügyi rendszerek rangsora országonként............................................................ 66 2. táblázat: Az egészségügyi rendszerek jellemzői................................................................................. 14 3. táblázat: A magyar egészségügyi hozzájárulás megoszlása ............................................................... 68 4. táblázat: Olasz egyetemek orvosi fakultással ..................................................................................... 68 5. táblázat: Közösségi egészségügyi mutatók: ECHI ............................................................................. 24 6. táblázat: Az egészségügyi bevételek és kiadások pontozása .............................................................. 32 7. táblázat: A gazdasági mutatók pontozása ........................................................................................... 35 8. táblázat: A társadalmi mutatók pontozása .......................................................................................... 37 9. táblázat: Az emberi fejlettségi indexek (HDI) rangsora: az első 50 helyezet 2007-2008-ban............ 69 10. táblázat: Az egészségügyi erőforrások pontozása .............................................................................. 41 11. táblázat: A szolgáltatások igénybevételének pontozása ..................................................................... 42 12. táblázat: A morbiditási mutatók pontozása......................................................................................... 44 13. táblázat: A halálozási mutatók pontozása........................................................................................... 45 14. táblázat: Az életmódbeli sajátosságok pontozása ............................................................................... 47 15. táblázat: A környezeti feltételek pontozása ........................................................................................ 51 16. táblázat: Az alkalmazott technológiák pontozása............................................................................... 55 17. táblázat: Egynapos sebészeti egységek Magyarországon ................................................................... 69 18. táblázat: A kutatás és fejlesztés pontozása ......................................................................................... 57 19. táblázat: A pontszámok összegzése .................................................................................................... 58 20. táblázat: A hatékonyságvizsgálat során felhasznált mutatók összesítése ........................................... 71
1. Bevezetés „A legnagyobb érték nem az, hogy élünk, hanem az, hogy jól élünk.” (Szókratész)
Ahogyan a régi mondás tartja: Fő az egészség. A probléma ezzel csupán annyi, hogy valóban régi. Manapság az emberek mindent az egészségük elé helyeznek. A legfontosabb a munka, az pedig, hogy közben a televízióban reklámozott rágcsálnivalókat esszük, mert csak arra van idő, egyáltalán nem számít. Tömjük magunkba a fejfájás-csillapítókat, mert természetesen nem tudjuk – vagy akarjuk – kipihenni a fáradtságunkat. Majd csak akkor, amikor szabadságra megyünk. Ha nagyon nyűgösek vagyunk és egy kis lazításra vágyunk, elszívunk egy-két cigarettát, vagy a nap végén kibontunk otthon egy üveg bort, jobbik esetben egy tábla csokoládét. Ezekkel, a mozdulatokkal tesszük tönkre testünket. Depressziósak, szenvedélybetegek leszünk, legyengül az immunrendszerünk, megbetegszünk. Megbetegedésünk, rossz egészségi állapotunk nemcsak minket és a szeretteinket érinti. Negatív hatással van a munkahelyünkre és az államra is, ugyanis gyógyszereink támogatását, betegszabadságunkat valakinek finanszíroznia kell. Az egészségügy rendelkezésére álló erőforrások azonban a világ összes országában végesek, és az erre elkülönített sohasem elégséges összeget pedig nem szabad elpazarolni, hanem gondos számítások alapján, hatékonyan kell felhasználni. Az utóbbi időkben a média többet foglalkozott a hazai egészségüggyel, mint szokott. Ez köszönhető volt az előző egészségügyi miniszter folytonos médiaszerepléseinek, azaz hogy minden nap hallhattuk a tévében, rádióban, hogy mennyire rossz a magyarok egészségügyi állapota, és hogy ennek javítására milyen reformtörekvései vannak a kormánynak. Bármenynyire is próbálták elfogadtatni a néppel az újítási terveket, az eredménye az lett, hogy rádöbbentünk mennyire rossz a rendszerünk, és azt hisszük, az állam, csak ront a helyzeten az átszervezéseivel. Az igazság az, hogy nem csupán mi látjuk negatívan helyzetünket, ugyanis egy brit felmérés kimutatta, hogy a legtöbb fejlett ország elégedetlen az egészségügyi szolgáltatásaikkal. Így vannak ezzel az olaszok is. Az Egészségügyi Világszervezet rangsora szerint Franciaország kapta a legjobban működő egészségügyi rendszerrel rendelkező ország elnevezést, Olaszország a második helyet nyerte el, míg mi a 66-ak vagyunk a 190 ország között (1. táblázat). A rangsorból következik, hogy a mi elégedetlenségünk valamilyen szinten indokolt, de akkor az olaszoknak mi okuk van rá? Jelen tanulmányom fő kérdése, hogy az olaszok egészségügyi rendszere valóban jobb-e a miénknél, ahogyan azt a WHO állítja. Ennek a megállapításnak
-5-
az érdekében összehasonlító hatékonyságvizsgálatot végzek el, amelynek módszertana a következő: Első lépésben összegyűjtöm, és témakör szerint szelektálom a felhasználni kívánt mutatókat, melyeket ezek után -5-től 5-ig értékelek aszerint, hogy a nagysága pozitív vagy negatív irányban befolyásolja az egészségügyet, és azt is figyelembe veszem, hogy milyen mértékben. Például a halálozási mutatószámok -5 pontot érnek, a morbiditási mutatószámok is negatívak, viszont azok, súlyosságuk szerint -1 és -4 közé esnek. Pozitív értéket például a születési arányszám, vagy a százezer főre jutó kórházi ágyak száma kap. A 0 érték a semlegessége és a szorzás használata miatt nem szerepel a pontozásban. Miután mindegyik mutató megkapta a súlyozási pontszámát, jöhet maga a számolás. A számomra elérhető lehető legfrissebb számadatokat veszem bele a dolgozatomba, viszont ez időnként a 2003-as eredményeket, vagy akár ennél régebbi adatokat jelent. Mutatónként kiszámítom, hogy a két ország adatai milyen százalékban térnek el egymástól. A kapott százalékos eltérést súlyozom az első lépésként kiosztott pontszámmal, és a mennyiségileg nagyobb mutatóval rendelkező ország számlájára írom. A hatékonyságvizsgálat eredményeként a két ország közül annak az egészségügyi rendszere működik hatékonyabban, amelyik nagyobb pontszámot gyűjt össze a tanulmány legvégéig. A dolgozatom első lépéseként pár szóban bemutatom az egészség jelentőségét a nemzetgazdaság számára, majd rátérek az egészségügyi rendszerek elméleti megfogalmazására. Egy választott definíció szerint bemutatom az egészségügyet, mint rendszert, rámutatok arra, hogy milyen problémákkal küzd, valamint, hogy milyen fajtái léteznek. Bemutatom a hazánkban működő egészségbiztosítási modell sémáját, utána pedig az Olaszországban használt nemzeti egészségügyi szolgálat jellegzetességeit. Ezek után rátérek, hogy az egészség-gazdaságtannal foglalkozó szakembereknek köszönhetően, milyen lehetőségek léteznek az egészségügy elemzésére. Beszélek arról, hogy milyen hatékonyságok vannak, hogyan lehet azokat mérni, milyen egészségügyi mutatókkal próbálja az egészségügyi rendszerek összehasonlítását elvégezni az Európai Unió, valamint mi is az egészségügyi technológiaelemzés. A hatékonyságvizsgálat legfontosabb lépései pedig ezek után következnek, amelyek innentől kezdve tíz alfejezetet ölelnek át. Szó lesz benne a két ország gazdasági-, társadalmi- és szociális helyzetéről, az egészségügyre fordított erőforrásokról, és egyéb mutatókról, melyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy megmérjük egy társadalom egészségét, a rendelkezésre álló erőforrásokat, valamint az ott alkalmazott technológiák állapotát, kihasználtságát. Mindezek befejeztével eljutunk a végkövetkeztetésünkhöz: a magyar vagy az olasz egészségügyi rendszert működtetik hatékonyabban?
-6-
A rengeteg egészséggel kapcsolatos könyv, cikk, tanulmány olvasása, valamint a másokkal folytatott beszélgetéseim után arra a következtetésre jutottam, hogy a betegségek legnagyobb forrása az emberek nemtörődömsége és tudatlansága. Példaként felhozva, mindenki tudja, hogy a dohányzás negatív hatást gyakorol szervezetünkre, azonban mégis nagyon sok a dohányos az egész világon. Senkit nem érdekel, hogy a dohányzás elkezdése utáni első héten a testünk szén-monoxidmérgezést kap, melynek következtében a szervezetben lévő szövetek nem jutnak elég oxigénhez. Az így fellépett oxigénhiány izomgörcsöket okoz a test egyes részeiben, valamint sokkal fáradékonyabbak leszünk, könnyebben megbetegszünk. Pár hónap után krónikus légcsőgyulladással kell élni a dohányos személynek, amit a gyorsabb slejmképződés hatására, folytonos köhögés kísér. A cigarettázóknál a dohányfüst egyesíti a vérben található vérlemezkéket, valamint növeli a koleszterin lerakódásának mennyiségét az érfalon, és ezek hatásaként a szívkoszorúerek elzáródnak, amely infarktushoz vezet. A dohányzás nemcsak a szív által lehet végzetes kimenetelű, ugyanis a DNS-ünket is elkezdi rombolni. Mivel a DNS nem tud száz százalékosan regenerálódni, ezért idővel mutáció felhalmozása következik be a DNS-molekulákban, ami pedig rákos sejtekké transzformálja az egészségeseket. Ezek mellett még említést érdemel, hogy csontritkuláshoz vezethet, valamint egyszerre romlik a látásunk közelre és távolra. Mindezek tudatában a társadalom túlságosan is nagy aránya fizet azért, hogy tönkretegye szervezetét, és fizethessen újból, hogy még egy-két évvel tovább élhessen. Úgy tűnik, az emberek már csak megszokásból mondják, hogy az egészség a legfontosabb dolog a világon, azonban viselkedésük az ellenkezőjéről tanúskodik.
-7-
2. Az egészség szerepe a gazdaságban „Az egészség az egyén és a közösség legfontosabb értéke, amely meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét, a társadalom jövedelemtermelő-képességét.” (EüM, 2008)
Már egy ideje ismertté vált az a megállapítás, miszerint hazánk lakossága lényegesen roszszabb egészségügyi állapottal bír, mint az Magyarország fejlettségéből, vagy az egészségügyi rendszer minőségéből következne. Az elemzések rámutattak, hogy „a felzárkózás nem a szűk értelemben vett gazdasági fejlettségi szinttől” (Orosz, 2001), azaz az egy főre eső bruttó hazai terméktől függ. Természetesen az akarat megvan a változtatáshoz, csupán a kivitelezéssel vannak problémák, ugyanis a hazai egészségügyi rendszer átalakulása már a 80-as évek vége óta folyamatban van. Az
egészségügy
1. ábra Az egészségre ható tényezők
biztosítása elsősorban állami
felelősség.
Minden egyes országnak támogatnia kell a szociális
jólétet,
és
nem szabad hagynia, hogy a családok elszegényedjenek rossz egészségi
állapotuk
miatt.
egészség
Az
nemcsak az emberek személyes
ügye,
ugyanis egy társadalom csak akkor lehet erős és versenyképes, ha az, az egészségüket megőrizni, illetve helyreállítani képes egyénekből áll. Azonban az állam nem kötelezhet arra, hogy ne vigyük a gyerekeinket a gyorsétterembe, minden nap együnk gyümölcsöt és salátát, felejtsük el a vajat és a zsírt, helyette pedig olívaolajat használjunk minden egyes főzésnél, minden nap sportoljunk, és persze végül, de nem utolsó sorban mindenki szokjon le azonnali hatállyal a szenvedélybetegségeiről.
-8-
Az általános egészségi állapot javítása a társadalom és a gazdaság összes szereplőjének érdeke, és ez által közös felelőssége is. Az egészségi állapot meghatározói között az egészségügyi rendszer súlya becslések szerint csupán 15 és 25 százalék közé esik, a többi 75-85 százalék egyéb tényezőknek tudható be, melyeket az 1. ábrán láthatunk. Megfigyelhető, hogy az állam igazán fontos feladata, hogy az egészséges élethez szükséges tényezők feltételeit megteremtse, azaz mindenki számára elérhető legyen a tiszta víz, az egészségügyi szolgáltatások, politikai eszközökkel csökkentse a munkanélküliséget, ösztönözze az embereket a tanulásra, és így tovább. Mindezt azért teszi, hogy a társadalom mindig jobb és jobb életkörülmények között akarjon élni, azaz törődjön az egészségével, ugyanis az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli tényezők hatással vannak az egyén teljesítőképességére, és ebből kifolyólag a gazdaságra is, méghozzá négy fő csatornán keresztül (Kollányi és Imecs, 2007): 1. Az egészségesebb ember hatékonyabban, termelékenyebben dolgozik, ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt, illetve jobb minőségben képes elvégezni, mint kevésbé jó egészségi állapotú munkatársa. Az egészségesebb ember kevesebb időt tölt betegállományban, és későbbi életkoráig képes munkavégzésre, mint az, akinek rosszabb az egészségi állapota. 2. Az általános egészségi állapot javulása, a várható élettartam emelkedése arra ösztönzi az egyéneket, hogy minél több erőforrást és időt fordítsanak saját képzésükre. 3. Mivel az egészségtudatos ember előre tekint a jövőjében, fontos neki a biztonság, így lakossági megtakarítások, beruházások formájában biztosítja saját maga, valamint családja számára a jövőbeni megélhetést, ami serkenti a gazdaságot. 4. A születések és halálozások gyors csökkenésével párhuzamosan nő az aktívak aránya a társadalmon belül, ami lendületet ad a gazdaságnak. Az általános egészségi állapot csak viszonylag lassan változik, hisz a körülmények gyors javulásának csak évekkel később lesz statisztikailag is kimutatható eredménye, azonban a javuló egészségi állapotból azonnal gazdasági előnyök származnak, mint például nő a teherbírás, a termelés. Mindebből láthatjuk, mennyire fontos minden gazdasági szereplő számára, hogy a társadalom egészségi állapota javuljon.
-9-
3. Az egészségügy napjainkban „Nem iszol, nem dohányzol, nem lélegzel. Nem halsz meg rákban.” (Vavyan Fable)
3.1. Az egészségügyi rendszer fogalma Első lépésben, mielőtt elkezdenénk beszélni az egészségügyi rendszerekről, a legfontosabb feladatunk definiálni azt, hogy mit is értünk alattuk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi meghatározása szerint: „Minden egyes ország politikai és intézményi keretei között az egészségügyi rendszer azoknak az állami vagy magán szervezeteknek, intézményeknek és erőforrásoknak az összessége, amelyek rendeltetése az egészségi állapot javítása, az egészség fenntartása vagy helyreállítása. Az egészségügyi rendszer - az egyén és a népesség számára nyújtott egészségügyi ellátások mellett - magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek más szektorok politikáira és intézkedéseire kísérelnek meg hatást gyakorolni az egészséget meghatározó társadalmi, környezeti és gazdasági tényezők kezelése érdekében.” (WHO Európai Miniszteri Konferencia, 2008) Ez a meghatározás eléggé nagy területet foglal magába, ami leginkább azért van, mert az egészségügy határai összemosódnak. Bele tartozik egyrészt a szociális szektor, másrészt az olyan szabadidős tevékenységek, amelyek az egészség megőrzését is szolgálják, mint például pár óra az edzőteremben. Továbbá nemcsak a kórházak, orvosok, hanem a háztartások, a civil szervezetek és az üzleti szféra egyes tevékenységei – mint például a bioélelmiszerek, wellness, az ezekkel kapcsolatos újságok – is részét képezik az egészségügy fogalmának. Végül pedig megemlíteném, hogy az egészségügyet nem különíthetjük el a környezetvédelemtől, ugyanis tiszta levegő, szennyezetlen föld nélkül nincs egészséges társadalom sem (Orosz, 2001).
- 10 -
3.2. Az egészségügyi rendszerek problémái „A legnagyobb kérdés ma: fenntarthatóak-e az egészségügyi rendszerek?” (Sebők, 2007) Az eddig jól működő rendszereket ugyanis világszerte fenyegeti az elöregedő társadalom, valamint az egyre kevesebb járulékfizető problémája. A gondot az okozza, hogy egyre csökken a születésszám, míg az életkor hosszabbodik, és mindemellett sokaknak sikerül elérniük a korai nyugdíjazást, míg a fiatalok akár 30 éves korukig is továbbtanulnak, hogy jobb esélyekkel induljanak a munkaerőpiacon. Ennek következtében egyre kevesebb az egészségügyre fordítható összeg, miközben a nyugdíjba vonultak betegségei és fájdalmai sajnálatos módon szaporodnak. Azonban nem ez az egyetlen probléma az egészségügy finanszírozása kapcsán. Minden egyes fejlett országnak szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy, a technika fejlődése gyorsabb ütemben növeli a gyógyítási lehetőségeket, mint ahogy az erre szánható források növekedni tudnak, így adaptálásuk a rendszerbe nem minden ország számára lehetséges. Ezt pedig nem is mutathatja jobban más, mint hogy az elmúlt években a fejlett országok bruttó hazai összterméke kisebb mértékben nőtt, mint egészségügyi kiadásaik. Ez a körülmény új strukturális felépítés és finanszírozási módszerek bevezetését követeli. Az új és drága diagnosztikai technikák, valamint az egészségügyi költségek nagy mértékű növekedése közötti feszültség az egész világon megfigyelhető. A finanszírozás egyre nehezebbé válik, azonban egy jól működő egészségügyi rendszer hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez is, valamint a társadalmi jóléthez. „Az egészségbe, egészségügybe történő befektetés egyúttal az emberi fejlődésbe, a társadalmi jólétbe és jómódba történő befektetést is jelenti.” (WHO Európai Miniszteri Konferencia, 2008) Az Egészségügyi Világszervezet is felszólítja tagországait, hogy törekedjenek egészségügyi rendszereik teljesítményének növelésére, a nemek, a kor, az etnikum és a jövedelem alapján jelentkező különböző egészségügyi szükségletek kielégítésére, hogy ezáltal a jobb egészségi állapot elérése mindenki számára elérhető legyen. A legtöbb fejlett ország egészségpolitikájának legfőbb célja, hogy elérhető minőségű egészségügyi ellátást tudjon biztosítani az összlakosság számára olyan áron, amit az adott társadalom megengedhet magának. Vannak, akik a költségek mérséklését az egészségügyi piacon való verseny növelésében látják, míg mások kételkednek abban, hogy ez megvalósítható lenne az egészségügyi szektorban anélkül, hogy a társadalom alsóbb rétegeit előbb vagy utóbb ne érintené negatívan. Akik a verseny ellen vannak, azok az új technológiák árainak csökkentését javasolják, mint megoldást a jelenlegi nehézségekre. (Gulácsi, 2005c) - 11 -
3.3. Az egészségügyi rendszerek fajtái Az egészségügyi rendszerek minden egyes országban más és más módon fejlődtek, változtak az idők folyamán. Ez az átalakulás függött a tradícióktól, a kultúrától, valamint a politikai, gazdasági, és társadalmi tendenciáktól is. Ezekből következik, hogy minden egyes országban más és más rendszer alakult ki
2. ábra: Az egészségügyi rendszerek fajtái
és van jelen, azonban az alapjait mindenütt ugyanazok a modellek határozzák meg. A szakirodalom három modellt különböztet
meg:
a
mutualisztikus
(Bismarki modell), az univerzalisztikus (Beveridge-féle modell) és a liberalista (Szabadpiaci modell)
modelleket. A
következőkben ezeket az egészségügyi rendszereket mutatom be egyesével, az összehasonlításukat pedig a 2. táblázat szemlélteti. (Damiani és Ricciardi, 2005) Bismarki modell: Ez a modell a mutualizmus alapjára épül, amely egy olyan szociális irányelv, amely a kölcsönösség megfelelő alkalmazása által próbál a szabad verseny előidézte gazdasági és társadalmi bajokon segíteni (Pallas Nagylexikon, 2008). Itt az állam garantálja és szabályozza is egyben az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ugyanis a társadalom egészének alapvető joga az egészséghez való jog. Ez a modell a kötelező társadalombiztosítás keretére épül, amelynek a populáció legnagyobb része alá van rendelve. A szolgáltatások finanszírozása nem függ össze azzal, hogy milyen mértékben vannak azok kihasználva. A hozzájárulásokat egy vagy több állami intézmény kezeli, amelyek az egészségügyi szolgáltatások vásárlóiként és finanszírozóiként is működnek. Ennek a rendszernek a legfőbb célja, hogy elkerülje az egészségügyi szolgáltatások el nem érhetőségéből eredő munkanélküliséget, elszegényedést és megbetegedéseket. Az egészségügyi struktúra és az együttműködő szervezetek kölcsönös ellenőrzésére épül. Alapvetően három résztvevője van: o A biztosítási alapok, amelyek összegyűjtik a szükséges pénzügyi erőforrásokat, hogy kompenzálni tudják az egészségügyi szolgáltatókat.
- 12 -
o Az egészségügyi szolgáltatók (például: orvosok, közkórházak, profit- és nem profitorientált magánszolgáltatók), akiket az igénybe vett szolgáltatások arányában fizetnek meg. o Végül, de nem utolsó sorban az Állam, aki a rendszer szabályozásáért felelős. Meghatározza az egyes résztvevők egészségügyi hozzájárulásának szintjét, a segélyek menynyiségét, nagyságát, amelyeket a forrásoknak kell biztosítaniuk, valamint a hitelezési folyamatokat és a szolgáltatók díjazásának mértékét. Beveridge-féle modell: Ez az univerzalizmusra épülő modell kivétel nélkül az egész társadalom számára ingyenes hozzáférést biztosít az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A rendszer finanszírozásáért legnagyobb mértékben az Állam a felelős. A Beveridge-féle modell az egészség védelmében lép fel, és számára a legfontosabb cél, hogy korosztálytól és nemtől függetlenül, diszkriminációmentesen az emberek egészségmegőrzését segítse, illetve szükség esetén helyreállítsa. Itt már nem csak a közintézmények vannak jelen a piacon. Az állam esélyt ad a magánszolgáltatók számára is, melyek akár non-profit-, akár profitorientált vállalkozásként is tevékenykedhetnek. Ez lehetőséget nyújt az emberek számára, hogy azon szolgáltatásokat vegyék igénybe, amelyek a legnagyobb mértékben elégítik ki igényeiket. Szabadpiaci modell: Ennek a modellnek a szellemében az egészségügyi szolgáltatás semmiben sem különbözik a többi fogyasztási cikktől. Az összes szolgáltató magánvállalkozás, az Állam szerepe pedig csupán néhány súlyos társadalmi rizikófaktorra terjed ki, mint például a túlzott szegénység esetében az emberek segélyezése. Az árak ösztönzőleg hatnak az egészségügyi szolgáltatókra, ezáltal nem következik be az egyes szolgáltatások kínálatának hiánya. Az Állam nem avatkozik be az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásába, ugyanis maguk az állampolgárok azok, akik folyamatosan fizetik az önkéntes biztosításukat, vagy minden egyes alkalommal megtérítik a használatba vett szolgáltatás árát. Ez a liberalista modell annak a szellemében működik, hogy a károsultat (beteget) akkora mértékben kárpótolják (gyógyítják meg), amekkora a biztosítási fedezete. Ebből kifolyólag, akinek nincs pénze arra, hogy külön betegbiztosítást kössön, megeshet, hogy nem veheti azt az egészségügyi szolgáltatást igénybe, amelyre szüksége lenne. A modell ezen negatív részét az Állam úgy ellensúlyozza, hogy a szegényeket segélyekkel, vagy ingyenes egészségügyi szolgáltatásokkal kárpótolja.
- 13 -
2. táblázat: Az egészségügyi rendszerek jellemzői Egészségügyi rendszerek
Szabadpiaci modell (liberalista)
Bismarki modell (mutualisztikus)
Beveridge-féle modell (univerzalisztikus)
Az egészségügyi szolgáltatás meghatározása
Az egészségi szolgáltatásokat az állam biztosítja, Az egészségügyi szolgálAz egészségi szolgáltatáés ezekhez minden tatásokat az állam biztosokat fogyasztási javakállampolgárának joga sítja a szolgáltatásokhoz ként értelmezi van a társadalombiztosívaló egyetemleges tási fedezet határáig hozzáférhetőség által bezárólag
Az egészségügy állami szinten
Az Állam az engedélyek kibocsátása és az egészségügyi beavatkozások gyakorlatának törvényi rendelkezései révén avatkozik be
Decentralizált állapot. Az Állam szabályoz mindent.
A tervezés az Állam felelősségei közé tartozik még akkor is, ha már végbe ment egy decentralizációs folyamat
Finanszírozás
Biztosítási díj vagy fizetés a szolgáltatásért
Mind a dolgozók, mind pedig a munkáltatók részvételével
Általános adózás
Az erőforrások elosztása
Szabad alku a felhasználók és a szolgáltatók között
Megbeszélés a felelős helyi képviselettel a forrásallokációról és az egészségügyi szerkezetről
Általános éves költségvetés
Szerkezeti tulajdon
Sokkal több a magántulajdon, a közszféra alig van jelen
Magán- és köztulajdon
Nagyrészt köztulajdon, fejlődő magántulajdonnal
Egyesült Államok
Franciaország, Németország, Magyarország
Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Skandináv országok
Példák
Forrás: Damiani és Ricciardi, 2005
4. A magyar és az olasz egészségügyi rendszer „Az egészség a korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt.” (egyiptomi közmondás)
Mielőtt elkezdenék beszélni a Magyarországon és az Olaszországban alkalmazott egészségügyi rendszerek főbb jellemzőiről, fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Európában működő egészségügyi rendszerek modelljeit vizsgálva nehéz lenne azt mondani, hogy egyik vagy másik jobban finanszírozható, vagy hogy bárhol ettől függene a betegek ellátásának színvonala. „A valódi különbség a funkciókban, a politikákban van. A finanszírozási eszkö-
- 14 -
zök gyűjtésének módja és forrása mellett például a kockázatközösségek, finanszírozási alapok összevonásának technikája, a szolgáltatásvásárlás mikéntje, a nyújtott szolgáltatások körének és a lakossági önrészfizetések alkalmazásának módszerei együttesen jellemzik a rendszereket.” (Sebők, 2007)
4.1. A magyar egészségügyi rendszer: társadalombiztosítási modell A jelenlegi magyar egészségügyi rendszer a szolidaritás elvére épül. Az állampolgárok munkajövedelem-arányos jutalékot fizetnek, a kockázat nagysága egyáltalán nem mérvadó az összeg kalkulálásakor. A rendszer finanszírozása a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítással valósul meg. A magyar egészségügy osztott, többszereplős rendszer, melynek szereplői: 1. az önkormányzatok, 2. az állam, 3. az állam által fenntartott hatóságok, 4. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), és 5. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) A kórházak fenntartásának költségeit, beruházásait adóbevételekből fedezik (3. táblázat), amelynek finanszírozásáért az Országos Egészségbiztosítási Alap a felelős. A kormány a magas technológiai szintű egészségügyi ellátást, a mentőszolgálatot és az orvosképzést tartja fenn. Azon önkormányzatok számára, amelyek támogatják az egészségügyi létesítmények felújítását, a kormány a beruházásaikhoz pénzbeli segítséget nyújt. A kormány feladata átutalni az Alapnak azt a feltételezett adóösszeget, amely ellentételezi a járulékot nem fizetők (például tanulók, kismamák, munkanélküliek, nyugdíjasok) egészségbiztosítását. Fenntart egyes közegészségügyi szolgáltatásokat, mint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, a Mentőszolgálatot, a véradó állomásokat, az orvosképzést, valamint az orvosi kutatásokat. 1990 óta a helyi önkormányzatok feladata a legtöbb egészségügyi szolgáltatás fenntartása. A helyi önkormányzatok tulajdonában vannak az alapellátási létesítmények, a szakorvosi rendelők valamint a kórházak. A települési önkormányzatok tulajdonában vannak az alapellátási létesítmények, valamint a kisebb kórházak, míg a megyei önkormányzatok birtokolják a nagy kórházakat. Az Egészségügyi Minisztérium feladata az állam egészségügyi politikájának végrehajtása, továbbá ő irányítja az Alapot. Feladatkörébe tartozik a higiénia, a megelőzés és a közegész-
- 15 -
ségügy, valamint ezen felül az ellátások engedélyezése és a felettük való felügyelet gyakorlása. Működteti az országos mentőszolgálatot, a nemzeti vérellátási programot, a szakmai képzést és továbbképzést, valamint néhány állami kórházat. Felelős az alapfokú orvosképzésért. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a népegészségügyi rendszer egy adminisztratív intézménye. Az állami feladatok végrehajtásáért felelős, megvalósítja az egészségügyi igazgatás egységes rendszerét a közegészségügy és a járványügy terén, szabályozza a működési engedélyek kiadását, felügyeli a szakmai tevékenységet, figyelemmel kíséri, ellenőrzi és felügyeli a megelőzést és az egészségügyi képzést. Magyarországon egészségügyi képzés négy egyetemen folyik: a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen. Az itt fenntartott fakultások egyúttal kutatóközpontokként és tudományos intézetekként is funkcionálnak. Ezek fenntartója és tulajdonosa az Állam. Az alapellátást 1992 óta háziorvosok végzik. Az állampolgárok szabadon választhatnak orvost, függetlenül lakóhelyüktől. A háziorvosok javadalmazása fejkvóta alapján történik, azaz attól függ, hogy hány beteget látnak el. A háziorvos köteles a beteget a lehetséges mértékig ellátni, mielőtt szakorvoshoz küldené. A járóbeteg-szakellátás általános illetve szakorvosi járóbeteg-ellátásra osztható. Az általános járóbeteg-ellátást a lakóhely közelében nyújtják, a háziorvos beutalása alapján, és meglehetősen szórványosan fordul elő. A járóbeteg-szakellátás feladata azoknak a betegségeknek a kezelése, amelyek rendkívüli diagnosztikai támogatást igényelnek. Ez az ellátásforma a járóbeteg-ellátásra összpontosul, és tehermentesíti a kórházakat azáltal, hogy egynapos sebészeti ellátást nyújt. Felöleli továbbá a szakképzett ápolók által végzett házi ellátást is. Kórházi ellátást hazánkban három szinten végeznek: o a körzeti kórházak az alapvető osztályokkal, o a helyi önkormányzati kórházak, amelyek regionális központokként működnek, szakosított ellátással, o valamint az országos egészségügyi intézmények és egyetemi centrumok. A kórházak a helyi önkormányzatok, a nemzeti kormány (az egyetemi kórházak esetében) illetve az egyházak és jótékonysági egyesületek tulajdonában vannak (EMFA, 2008 és Osváth, 2004). A legutóbbi reformjavaslatok a társadalombiztosítási-rendszer új alapokra való helyezését preferálják, ellenben egyes szakemberek a rendszer felszíni módosításán igyekeznek. A többbiztosítós rendszer tervezetét nagyon sokan népellenesnek bélyegezték, ugyanis ahogyan a biztosítottak, úgy a biztosítók is tudnak szelektálni az ügyfelek között kiskapukat találva. - 16 -
Ezek után a következő évek függvénye, hogy hogyan fog a magyar egészségügy rendszere változni, a hatékonyság és a jobb minőségű szolgáltatások érdekében milyen lépéseket tesz az Állam.
4.2. Az olasz egészségügyi rendszer: nemzeti egészségügyi szolgálat Olaszországban 1978 óta nemzeti egészségügyi szolgálat (SSN: Servizio Sanitario Nazionale) működik. Ez a rendszer a szolgáltatások egy olyan integrált hálózata, amely magába foglalja a betegségek megelőzését, kezelést és rehabilitációt. Célja, hogy egy olyan ingyenes egészségügyi lefedettséget hozzon létre az ország egész területén, amely mindenkit magába foglal, és egyenlő bánásmódot biztosít az egész társadalom számára, így ezzel egy időben minden területen és közösségben kialakult egyéni igényeknek megfelelően változzon. Az angol piacból kifejlődött olaszországi rendszert három szinten vezetik (3. ábra): 1. A legmagasabb szinten a központi hatóság helyezkedik el, azaz a Kormány, az Egészségügyi Minisztérium és egyéb konzultatív szerveze-
3. ábra: Az olasz egészségügyi rendszer jogi fenntartói
tek. Ezen a szinten határozzák meg az egészségügy legalapvetőbb
követelmé-
nyeit, és ellenőrzik az egyes régiók
tevékenységeinek
szabályosságát és megfelelősségét. 2. Regionális szinten az egyes régiók
tevékenykednek,
akik szinte önállóan vezetik az egészségügyi rendszert saját területükön. Összesen 20 régió (Piemonte, Valle d’Aosta, Lombardia, Veneto, Friuli Venezzia Giulia, Liguria, Emilia Romagna, Toscana, Umbria, Marche, Lazio, Abruzzo, Molise, Campagna, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília, Szardínia) és 2 autonóm megye (Bolzano és Trento) élhet ezzel a lehetőséggel (4. ábra). Feladatuk az egyes régiókban az egészségügyi szolgáltatások megszervezése, valamint a saját
- 17 -
egészségügyi rendszerük fenntartása érdekében közvetlenül a területen élőkre adókat vethetnek ki, amelyek miatt az egészségügyi bevételek régiónként változnak. 3. Helyi (operatív) szintű vezetés, ahol a szervezetek egyéni vagy szervezett módon működnek. Ők felelnek direkt módon az egészségügyi szolgáltatások vezetéséért. Az ezen a szinten tevékenykedő „független jogi fenntartók” (Cantu, E., 2006), olasz nevükön az ASL-ek (Aziende Sanitarie Locali) csupán 1992 óta működnek. Az ebben az évben végrehajtott reformfolyamat eredményeként a kórházak és a helyi vezetésű állami egészségügyi hatóságok vállalatosítása következett be. Ez azt jelentette, hogy ettől kezdve a kórházak úgy üzemelnek, mint a vállalatok. Figyelembe kell venniük mind a hatékonyság, mind pedig a hatásosság kritériumait, ha életben akarnak maradni a szolgáltatók között kialakult versenyben. Az ő feladatuk az alapellátás biztosítása oly módon, hogy az illeszkedjen az adott körzet társadalmi igényeihez. Az Egészségügyi Minisztérium a Nemzeti egészségügyi tervezetben (PSN – Piano Sanitario Nazionale) határozza meg azokat az alapszolgáltatásokat, amelyeket garantálni kell minden állampolgár számára függetlenül attól, hogy az ország melyik területén él. A régiók feladata ezen szolgáltatások nyújtásának, valamint finanszírozásának a megszervezése és irányítása. A nagyobb kórházak és az Orvosi Egyetemek teljesen függetlenek a vállalatosított egészségügyi szolgáltatóktól, így ők külön intézményként működnek, és saját maguk teremtik elő az erőforrásokat a fennmaradásukhoz. Az Orvosi Egyetemek ugyanúgy működnek, mint nálunk, azaz kórházak, kutatóközpontok és tudományos intézetetekként is tevékenykednek. Összesen 40 bejegyzett egyetem működik (4. táblázat) az országban ahol orvosképzés folyik, azonban több egyetemnek más városokban is van kirendeltsége (Damiani és Ricciardi, 2005). A rendszer finanszírozása jelenleg körülbelül 95%-ban a közvetlen (a vállalkozások bevételein és az alkalmazottak keresetén alapszik) és a közvetett adókból (általános forgalmi adó) származik, míg a maradék megoszlik maguk az egészségügyi szolgáltatók saját bevételein, valamint a betegek co-payment1 fizetési rendszerén. Az állam egyrészt finanszírozza az egyes szervek fenntartását, mint például a Vöröskereszt, valamint az egyetemeken a kiemelkedő tanulók számára ösztöndíjat nyújt, másrészt támogatja az egyes régiók és az autonóm megyék működését, melynek az összege a függ (Ministero della Salute, 2007b): 1
A hozzájárulási költség „a társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatások során elszámolt és fizetendő költség, melyet a szolgáltatásokat igénybe vevő beteg vagy hozzátartozója fizet a szolgáltatónak, az ismert rendeletek és megadott díjtételek szerint.” (Bugovics, 2008) Ezt más néven kötelező co-paymentnek nevezik.
- 18 -
o a társadalom nem és kor szerinti megoszlásától, o az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének gyakoriságától, o a társadalom halálozási rátájától, o a területen veszélyt jelentő járványok mutatóitól, o valamint olyan egyéb relatív mutatóktól, amelyek meghatározzák a társadalom régiónkénti sajátos egészségügyi szolgáltatások iránti igényeit. A támogatások és a hozzájárulási költségből származó bevételek ellenére a legnagyobb rész az adókból származik (Ministero della Salute, 2007b). Az egészségügyi hozzájárulás degresszív2 bérfüggő adórendszeren alapszik Az adósáv 10,6 százaléknál kezdődik és az első 20 660 euróig tart egy évben. Aki ezen összeg felett keres, az 77 480 euróig a különbözetre 4,6 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet, az e feletti összeg adómentesnek számít (Tanner, 2008).
5. Az egészségügy elemzésének elméleti lehetőségei „Többé nem az a cél, hogy egészséges maradj, hanem találj olyan betegséget, amit szeretsz.” (Jakie Manson)
5.1. Hatékonyság A közgazdaságtanban az egyik leggyakrabban használt fogalom a hatékonyság, amelynek a fő típusait a következőkben szeretném ismertetni. A legegyszerűbb, köznapi értelemben is ismeretes technológia hatékonyság (vagy xhatékonyság) azt jelenti, hogy a lehető legkisebb befektetéssel érjük el a lehető legnagyobb kibocsátást. Ez azonban nem ad választ arra, hogy az olcsón előállított termékekre, szolgáltatásokra van-e egyáltalán szükség. Ezzel szemben az allokatív (vagy allokációs) hatékonyság már azt vizsgálja, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat milyen arányban osszuk meg a különböző áruk, szolgáltatások előállítása között. Törekedni kell arra, hogy azokat a termékeket, illetve szolgáltatásokat állítsuk elő, amelyeket az egyének, illetve a közösség a legtöbbre értékel. Az allokatív hatékonyság akkor érvényesül, ha az egészségügy rendelkezésére álló erőforrásokkal a szolgáltatások 2
A degresszív adó esetében az adóalap növelésével csökken az átlagadókulcs, azaz minél többet keresünk, annál kevesebb adót kell fizetnünk. Alkalmazása elég ritkának számít.
- 19 -
olyan kombinációját állítják elő, amely maximalizálja a társadalom egészének a szintjén elérhető egészség-javulást. Az allokációs hatékonyságnak lehetséges egy tágabb értelmezése is. Ebben az esetben akkor érvényesül az allokatív hatékonyság, ha a rendelkezésre álló erőforrásokat olyan módon osztjuk el a különböző egészségi állapotot pozitívan befolyásoló szolgáltatások között, amely maximalizálja a társadalmi szinten elérhető egészség-javulást. (Orosz, 2001) Termelési hatékonyságnál akkor használjuk fel hatékonyan a rendelkezésre álló erőforrásainkat, ha össztársadalmi szinten a lehető legnagyobb hasznot tudjuk elérni az erőforrások felhasználásával előállított termékek és szolgáltatások fogyasztása során. Azaz bármit is állítunk elő, minden szükséges erőforrásból a lehető legkevesebbet használjuk fel, ezek közül is a legolcsóbbakat részesítve előnyben. A termelési és az allokációs hatékonyságnak egyszerre kell teljesülnie. Az általános közgazdaságtani szakirodalom használja a technikai hatékonyság fogalmát is, amely azt jelenti, hogy egy adott terméket vagy szolgáltatást úgy állítunk elő, hogy az előállításhoz szükséges erőforrásokból csak annyit használunk fel, amennyi elengedhetetlenül szükséges. A technikai hatékonyság esetében az erőforrásokat természetes egységekben adjuk meg (például hány orvos, nővér, gép, mennyi forgóeszköz, stb. szükséges), nem pedig azok pénznemben kifejezett értékét vizsgáljuk. A szükséglethez képest túlméretezett kórházi kapacitás vagy a kihasználatlanul álló műszerek jó példák a technikailag nem hatékony erőforrás felhasználására. Mivel a különböző erőforrások, vagy más néven termelési tényezők (emberi 5. ábra: A költséghatékonyság-, költséghasznosság- és a költség-
munka, gép, stb.) egymással bi-
haszonelemzések
zonyos mértékig helyettesíthetők, egy
szolgáltatás
előállításának
több technikailag hatékony módja lehet, de ezek közül csak egy olyan kombináció van, amelyik a legalacsonyabb
költséggel
jár,
azaz megfelel a termelési hatékonyság kritériumának. Egy adott betegség kezelésének rendelkezésre álló eljárásai közül az a költséghatékonyabb, amelyik ugyanazt a hatást kevesebb költséggel éri le, vagy ugyanazon költségszint mellett jobb eredményt produkál. Például gyógyító eljárások, betegségmegelőző programok. Tehát azokat az ellátásokat, amelyekről már eldöntöttük, hogy kívánatosak, legkisebb
- 20 -
költséggel kell előállítani. A hatékonyságnak ez a fogalma értelmezhető egy adott egészségi probléma szintjén és az egészségügyi rendszer egészének a szintjén is. A hatékonyság különböző szintjei között keletkezhetnek konfliktusok is. Például egy adott időszakban a technikai hatékonyság növekedése (a kiadások csökkentése következtében) bekövetkezhet olyan módon, hogy közben az allokatív hatékonyság romlik (például a szolgáltatások struktúrája az olcsóbb, de kevésbé költség-hatékony szolgáltatások irányába tolódik el). A hatékonyság természetéből adódik, hogy csak összehasonlításban érzékelhető. Fontosnak tartom még megemlíteni a haszon-áldozat költséget, ami azt foglalja magában, hogy a szűkösségből kiindulva, ha egy termék fogyasztása mellett döntünk, akkor azzal egy másik termékről mondunk le. Például, amit az állam oktatásra költ, azt már nem tudja felhasználni az egészségügy fejlesztésére. Hasonlóan az egészségügyön belül az egyik területen a betegek ellátására felhasznált erőforrások haszon-áldozat költsége kifejezhető egy másik területen el nem látott betegek számával. Amikor az orvos vagy az egészségpolitikus a döntéseiben nem veszi figyelembe a költségeket, akkor valójában azt nem veszi figyelembe, hogy milyen más hasznot lehetett volna előállítani az adott erőforrás felhasználásával, azaz adott esetben hány másik beteg állapotát lehetett volna javítani. „Az orvosok lényegében arra esküsznek fel, hogy mindig az adott beteg érdekét nézve, a lehető legnagyobb egészségi állapot javulást eredményező ellátásban részesítsék pácienseiket. Ebben az eredményorientált felfogásban nem játszik szerepet az, hogy az alkalmazott eljárás mennyibe kerül, csak az, hogy várhatóan mennyire javítja a beteg egészségi állapotát, azaz mennyire hatásos. Azonban az egészségügyre fordított források elköltésénél az egészségi állapotra gyakorolt hatás mellett figyelembe kellene venni azok költségeit is.” (Gulácsi, 2005c)
5.2. Néhány mutató az egészségügyi hatékonyságvizsgálathoz Az előzőekben ismertettem, hogy milyen hatékonyságok léteznek, azonban az egészségügy különleges piac, és nem tudjuk olyan könnyedén mérni, mint más szolgáltatások hatékonyságát. Míg egy vízvezeték-szerelő társaságnál egyrészt a reklamációk száma, másrészt a könyvelési anyaga mutatja meg, hogy mennyire hatékonyan működött, addig az egészségügy hatékonyságát a beteg gyógyulása mutatja, aminek a fogalmát nem egyszerű meghatározni. Mit értünk gyógyuláson? Érthetjük azt, ha felépülünk az influenzából, vagy összeforr a kisujjunk, amit eltörtünk. Esetleg gyógyulásnak tekinthetjük azt is, ha a nagy fájdalmunkat tudjuk annyira csillapítani, hogy dolgozni mehessünk, vagy ha súlyos betegségünkből adódóan el - 21 -
kell veszítenünk egy testrészünket, de tovább élhetünk. A gyógyulásnak rengeteg fajtája lehet, egyénenként, betegségenként más és más. Ebből kiindulva számos számadat, valamint kifejlesztett mutatók állnak rendelkezésünkre, melyek az egészségügyben a hatékonyság mérésére szolgálnak. A leggyakrabban használt mutató, amelyet az egészségügy hatékonyságának mérésénél alkalmaznak, a születéskor várható élettartam, amely az egészségesebb államokban nagyobb értéket mutat, mint azokban, amelyeknek kevésbé van lehetőségük az egészségük megőrzésére. Ennek a mutatónak egy már továbbfejlesztett változata a várható egészséges élettartam, mely már csak azokat az életéveket veszi számításba, melyeket az egyén egészségben tölt el. Hatékonyságmérésre használják a mortalitási, valamint a morbiditási mutatókat is. Míg az előbbi az egyes betegségekben való haláleseteket tarja számon, az utóbbi az egyes betegségekben szenvedő egyének számát összegzi. A fejlett országok számára jelenleg a legnagyobb problémát okozó halálokok közé a rákos, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések tartoznak, míg a morbiditási mutatók között fontos megemlíteni a HIV-vírussal fertőzöttek, az asztmások valamint a cukorbetegek számát. Az egyszerű halálozási arányszám szerinti hatékonyság mérése elég kegyetlenül hangzik, viszont tény, hogy a magasabb társadalmi rétegekben alacsonyabbak a halálozási számok. A kezelések, valamint a szűrővizsgálatok hatékonyságát az NNT (number needed to treat) segítségével vizsgálhatjuk meg. Ez azt mutatja meg, mennyi az a minimálisan szükséges kezelési vagy szűrési esetszám, amely esetén várható egy beteg életének megmentése, gyógyulása vagy a betegség elkerülése (Gulácsi, 2005a). A hatékonysági mutatók közé sorolhatók a szolgáltatások igénybe vételének és az alkalmazott technológiáknak a kihasználtsága is. A költséghatékonyság szempontjából például fontos, hogy annyi ideig rendeljenek az orvosok, és ott, ahol szükség van rájuk, ugyanis mint már említettem, az egészségügyre fordítható erőforrások végesek, és valószínűleg máshol nagyobb szükség lenne arra az összegre. Ugyanez vonatkozik az alkalmazott technológiákra is, amelyek elemzéséről a következőkben bővebben is szót ejtek. Az emberi élet tanulmányozásakor nemcsak az élet hossza, hanem az élet minősége is fontos szerepet játszik. Betegségeink, valamint az egészségügyi kezelések hatással vannak az élethosszra, viszont akkor tudunk teljes képet kapni az esetről, ha a beavatkozás azon hatásait is figyelembe vesszük, melyek az életminőséget (Quality of Life) érintik. Az életminőség mérése nagyon személyes, szubjektív és az egyik legnagyobb nehézséget okozó tulajdonsága, hogy egyénenként változó észlelést kell standardizált módon vizsgálni. Nem csak egészségügyi, hanem gazdasági szempontok miatt is fontos az életminőség mérése, ugyanis megmutat- 22 -
ja, hogy az alkalmazott egészségügyi eljárás valóban hoz-e nyereséget, valamint melyik eljárás hoz nagyobbat. Ennek köszönhetően bizonyítani tudjuk az egyes eljárások hatásosságát és eredményességét, valamint össze tudjuk hasonlítani az egyes eljárások egészségnyereségét. (Gulácsi, 2005c) Már jóval összetettebb mutatónak számít a QALY (Quality Adjusted Life Years), vagyis az életminőséggel korrigált életévnyereség. Ez a mutató lehetőséget nyújt, hogy megmérjük egy betegség hatását a leélt élet mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontjából, vagyis számszerűsítsük egy orvosi beavatkozás nyereségeit. Segítségével
6. ábra: Életminőséggel korrigált életévnyereség (QALY)
hatékonyabban tudják felosztani az egészségügyi erőforrásokat az egyes beavatkozások között. A módszertan az életévek számán alapszik, melyet módosítanak. Minden egyes teljes egészségben leélt év az 1,0 értéket kapja teljesen a 0-ig bezárólag, ami a halált jelenti. Ha a plusz életévek nem teljes egészségben teltek el, például a páciens
megvakult,
vagy
esetleg
tolószékbe kényszerült, akkor az extra életévekért adott pontok 0 és 1 közé esnek. Azonban vannak olyan esetek, amikor az egészségi állapot rosszabb a halálnál, ezért néhány egészséggazdasággal foglalkozó szakember negatív értékeket is belevesz a spektrumba. Ráadásul ez a mutató nem számol a pszichés fájdalmakkal, valamint nem veszi bele a kalkulációba a beteg környezetét, például családjára való kihatását sem. (Wikipedia, 2008a) A QALY mellett használt másik gyakori mutató, a funkcióveszteséggel korrigált életéveket mutatja, melynek rövidítése DALY az angol Disability Adjusted Life Years kifejezésből. Ez egy olyan mérési módszer, amely teljes körűen figyelembe veszi a betegségekből adódó változásokat. Eredetileg az Egészségügyi világszervezet fejlesztette ki, amely egyre népszerűbbé válik az egészség-hatáselemzés, valamint a közegészségügy területén is. Célja, hogy mennyiségileg meghatározza az előre látható halálozásokat, valamint a funkcióveszteség hatásait egy társadalmon belül azáltal, hogy egy összehasonlítható mérőszámot ad. Így mind a halálozási, mind pedig a morbiditási adatok egyetlen adatban vannak sűrítve. Egy DALY egyenlő egy elvesztett egészséges életévvel. (Wikipedia, 2008e)
- 23 -
5.3. Közösségi egészségügyi mutatók A 2003-2008-ra vonatkozó népegészségügyi program legfontosabb célkitűzése az volt, hogy az európai polgárok egészségi állapotát összehasonlítható adatokkal elemezhesse. Ennek érdekében egészségügyi mutatókat dolgozott ki, amelyekkel jellemezni lehet a lakosság egészséggel kapcsolatos magatartását (pl. életmód és az egészséget befolyásoló más tényezők), a betegségeket (pl. krónikus, súlyos és ritka betegségek), illetve a különböző egészségügyi rendszereket (pl. az ellátás elérhetősége és minősége, az egészségügyi ellátási rendszer pénzügyi életképessége). Az program keretében összeállították az európai közösség egészségügyi mutatóinak (ECHI) listáját, és elkezdték az adatgyűjtést az egyes országokban, hogy növelni tudják az egészségügyi eszközök minőségét és összehasonlíthatóságát, és ezzel megkönnyítsék a tagállamok információ-elemző munkáját, illetve növeljék a népegészségüggyel kapcsolatos információk elérhetőségét. (European Commission, 2004) A következő táblázatban a kidolgozott közösségi egészségügyi mutatókat láthatjuk néhány példával, esetleg magyarázattal illusztrálva. 5. táblázat: Közösségi egészségügyi mutatók: ECHI
Demográfiai és társadalmi-gazdasági mutatók
1.
Nem és életkor szerinti lakosság
2.
Korfüggőségi ráta
3.
Születési ráta
4.
Anyák korának megoszlása (fiatalkorúak terhessége, időskorú anyák)
5.
Termékenységi ráta
6.
Társadalmi előrejelzés
teljes lakosság; a lakosság életkor szerinti megoszlása a teljes lakosság százalékában; a 65 éven túliak megoszlása a teljes lakosság számában; 100 férfire eső nők száma; korrigált nettó migrációs ráta
A születési ráta az 1000 állampolgárra jutó átlagos éves születések számát jelöli. Az élve születések száma az anyák életkorának függvényében. Az egy nőre jutó gyermekszületések átlaga. A társadalom előrejelzései korcsoportonként, mint például termékenységi ráta, várható élettartam, stb.
- 24 -
7.
Munkanélküliségi ráta
8.
Szegénységi határ
Azon személyek száma, akik a szegénységi határ (szegénységi kockázat) alatti fizetéssel rendelkeznek.
Egészségi állapot 9.
Várható élettartam
10.
Csecsemőhalandóság
11.
Születés körüli halálozás
12.
Standardizált halálozási ráta (Eurostat 65 ok)
13.
Drog miatti halálesetek
14.
HIV/AIDS
15.
Fertőző betegségek
16.
Rákos megbetegedések
17. 18. 19.
A ráta az ezer élve születésre jutó 1 éves kor alatti halálozások éves száma. magzati halálesetek száma + újszülött halálozás A halálozási rátákat életév szerint standardizálják, így világosabb képet nyújt az egyes korcsoportok és nemek szerinti halálokokról. Mind gyógyszertári, mind pedig illegális drogok miatti halálesetek száma. HIV-vírussal fertőzöttek száma, HIV-vírus miatti halálesetek száma Például: anthrax, kolera, hepatitis A, hepatitis B, hepatitis C, lyme-kór, malária, mumps, rubeóla, szalmonella, szifilisz, tetanusz, tuberkolózis Például: leukémia, máj-, tüdő-, bőrrák
Nemek szerinti rákos megbetePéldául: prosztata-, emlő-, méhnyakrák gedések Eme betegségektől szenvedők aránya egy társadalmon Demencia, Alzheimer-kór belül. Alacsony súllyal születettek A bejelentett újszülöttek azon száma, akik 500g alatti súllyal száma jöttek a világra.
20. 21.
Munkahelyi baleset
22.
Észlelt átlagos egészségi állapot
23.
Krónikus betegségek gyakorisága
24.
születéskor várható élettartam nemenként; 60 éves korban várható élettartam nemenként; 65 éves korban várható élettartam nemenként
Közúti baleset
Gyorshajtás, ittas vezetés, stb. miatti baleset, haláleset.
Egészséges életévek
Az összes baleset, valamint haláleset száma. A kormány egy útja, hogy az emberek egészségükről való véleményét megtudja, ha kérdőívekben rákérdez az egyes válaszolók, hogyan látják a saját egészségi állapotukat. Teljesen szubjektív mutató. Mozgáskorlátozás az elmúlt 6 hónapban nemekre vetítve. A hátralévő életévek közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket egy bizonyos korú személy még teljes egészségben leélhet. Ez a mutató az egészséget termelékenységi/gazdasági faktorként tekinti.
Az egészséget befolyásoló tényezők A dohányzás az egyik vezető halál- és betegségek okai közé
25. Rendszeres dohányosok száma tartozik társadalmunkban, ezért fontos a megfigyelése, számon tartása és lehetőségek szerinti csökkentése.
- 25 -
26.
Teljes alkoholfogyasztás
27.
Gyümölcsfogyasztás
28.
Zöldségfogyasztás
29.
PM10 expozíció
Nem csak az alkoholfogyasztás fontos, de az is, hogy milyen típusú alkoholból mennyit fogyaszt egy társadalom. Általában a következőként különböztetik meg őket: sör - 4-5%, bor 11-16% és felesek - 40%, ami a tiszta alkoholnak felel meg. Elérhető adatok használata. A gyümölcslevek fogyasztását nem számolják bele. Elérhető adatok használata. A burgonya és a gyümölcslevek fogyasztását nem számolják bele. A 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szilárd légköri szennyezőket nevezik PM10-nek.
Egészségügyi szolgáltatások Azon egy évnél idősebb gyermekek százaléka, akik az adott
30. Védőoltás gyermekek számára évben már megkapták a DIPHTHERIA elleni védőoltás mindhárom adagját.
31.
Emlőrák vizsgálat
Egészségmegőrzés
32.
Agydaganat vizsgálat
Egészségmegőrzés
33.
Kórházi ágyak
34.
Alkalmazott orvosok
35.
Alkalmazott nővérek
36.
MRI egységek és CT berendezések száma
37.
Kórházi beteg elbocsátás, korlátozott meghatározás
A kórházakban és egyéb egészségügyi intézményekben az elbocsátás mindig a betegek elhagyását tartja számon, ami bekövetkezhet halál, vagy elbocsátás miatt. A leginkább erre használt mutató a kórházi szolgáltatások igénybe vétele.
38.
Kórházi beteg elbocsátás, korlátozott meghatározás
A bent maradás hosszát úgy számítják ki, hogy a bent töltött napok számát (az admission-től számított napok száma a kórházi ellátó intézményekben) elosztják a separations számával (a kórházban meghalt, vagy elküldött betegek száma) egy évre kivetítve.
39.
A háziorvosi ellátás igénybe vétele
Kórházi ágyak száma 100 000 főre A kórházakban és egyéb egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosok száma és végzettsége. Az alkalmazott nővérek száma, végzettsége. Mindkét technológia röntgenképek készítésére alkalmas.
Például: egy főre jutó orvos-betegtalálkozás A sebészeti eszközök és folyamatok rangsorolását tűzték ki
40. Sebészet: PTCA, szürke hályog célul, ennek a mutatónak a segítségével. 41.
42.
Egészségügyi kiadások*
Emlő- és nyaki rák túlélési ráta
(PTCA: perkután transzluminális koronária angioplasztika) Az összes egészségügyi kiadás mind a közszféra, mind pedig a háztartások oldaláról. A túlélési idő egy rákos beteg esetében úgy határozható meg, mint azon idő, amely a diagnózis felállítása és a halál között telik el. A túlélési számítást bonyolítja, ha a páciens olyan betegség miatt hal meg, ami nem függ össze a rákkal, vagy életben marad.
Forrás: European Commission, 2004
- 26 -
5.4. Egészségügyi technológiaelemzés Az egészségügyben használatos eszközöket, gyógyszereket, terápiákat, műtéteket, valamint a szervezeti egységeik összességét, amelyben az egészségügyi ellátás egésze folyik, együttesen egészségügyi technológiának nevezzük. Ezek végül is az egészségügyben fellelhető összes tárgyi források, valamint szolgáltatások, melyeknek köszönhető az egészségügyi rendszer működése, és amelyek nagyban befolyásolják annak hatékonyságát. Hat nagyobb csoportja ismeretes, melyeket a következők (Gulácsi, 2005b): 1. Eszközök, berendezések, felszerelések és segédeszközök (pl. CT, MRI, pacemakerek, gumikesztyűk) 2. Gyógyszerek (pl. aszpirin, penicillin, vérkészítmények, vakcinák) 3. Terápiák, ápolási és sebészeti beavatkozások (pl. operációk, fizioterápia) 4. Az egészségügyi ellátás szervezete, felépítése (pl. intenzív osztályok, szűrőprogramok, rehabilitáció, kórházi egységek) 5. Kiszolgáló (pl. hagyományos vagy elektronikus betegdokumentációs rendszerek, vérbankok, tele-medicina, laboratóriumok) 6. Szervezeti és menedzsment rendszerek (pl. minőségfejlesztési és menedzsment módszerek, a homogén betegcsoportokon alapuló vagy más finanszírozási mechanizmusok) Magának az egészségügyi technológiaelemzésnek számos meghatározása látott napvilágot. Ezek a definíciók csupán megfogalmazásukban térnek el egymástól, lényege mindegyiknek ugyanaz. Az egészségügyi technológiaelemzés azon tudomány, amely a használatos technológiáknak és azok hatásainak elemzésével foglalkozik, és tevékenysége során egy vagy több területet foglal magába a következő csoportok közül (Gulácsi, 2005b): o Klinikai biztonság. Az egyik legfontosabb kérdés az egészségügyi technológia alkalmazása kapcsán, hogy több hasznot eredményez-e, mint amennyi kárt okoz. A biztonság az elfogadható rizikó szintjének rögzítése, azaz a mellékhatások, valamint más negatív eredmények arányának és súlyának ismerete az adott szituációban. o A folyamatok jellemzői. Ide tartoznak a diagnosztikai tesztek célnak való megfelelőssége, megbízhatósága, használhatósága és fenntarthatósága. o Hatásosság. A hatásosság egy adott technológia alkalmazása során elérhető nyereséget jelenti ideális körülmények között.
- 27 -
o Hatékonyság (eredményesség). A hatékonyság egy adott technológia használatával egy konkrét probléma esetén a napi rutin gyakorlatban elérhető nyereség. Általában a hatásosság, azaz az elérhető optimum alatt marad, ami általában a technológia nem megfelelő alkalmazásának következménye. o Gazdasági következmények. Az technológiák alkalmazásának mind mikro-gazdasági, mind pedig makro-ökonómiai hatásai vannak. Az elsők közé sorolhatók a technológiák költségeinek és a finanszírozás mértékének meghatározása, illetve az innovációknak az egészségügy szabályozására, versenyre és a reformokra gyakorolt hatása. Míg a makro-ökonómiai következményekhez tartoznak a technológiáknak a hatása az adott ország egészségügyi költségeire nézve, illetve a közpénzek felosztásának megváltoztatása. o Társadalmi, jogi, etikai és politikai kérdések. Ezek közé tartoznak például az élet fenntartásának rendszerei kritikus állapotú betegek esetén, a genetikai tesztek és beavatkozások. Etikai kérdéseket vet fel a betegek kísérletekben való részvétele, valamint a drága, nem egyenlően hozzáférhető egészségügyi technológiák finanszírozása is társadalmi érdeklődésre tarthat számot. Az egészségügyi technológiaelemzés célja az egészségpolitikusok, egészségügyi döntéshozók, az egészségügyben dolgozó szakemberek és a betegek tudományosan alátámasztott döntéseiknek elősegítése, egy hatékonyabban működő egészségügyi rendszer, valamint egy egészségesebb társadalom kialakítása érdekében.
- 28 -
6. Hatékonyságvizsgálat „Mindannyiunknak hatalmunkban áll választani egészség és betegség, gazdagság és szegénység, szabadság és szolgaság között. A miénk a döntés, nem pedig bárki másé.” (Richard Bach: Illúziók)
A hatékonyság mérése, nem egy egyszerű feladat az egészségügyben, ugyanis „az egészségügyi rendszer fő funkciója a betegségek megelőzése, az egészség helyreállítása vagy az egészségkárosodás mértékének csökkentése.” (Orosz, 2001) Ebből következően az egészségügyi rendszert úgy tudjuk értékelni, ha figyelembe vesszük, mennyire járul hozzá a társadalom egészségi állapotának javulásához. A legtöbb országban probléma a születésszám csökkenése, a lakosság elöregedése, a kábítószer-fogyasztás, a népességvándorlás, az AIDS és egyéb fertőző betegségek terjedése. Míg a lakosság élettartam hosszabbodásának mindenki örül, addig ennek a folyamatnak hátulütője is van, mégpedig hogy nő a krónikus megbetegedéssel, tartós egészségkárosodással élők, a rehabilitációra, tartós ápolásra szorulók száma (EüM, 2008). Nemzetközi viszonylatban vizsgálva a szakemberek között nincs egyetértés azon a téren, hogy „milyen kritériumok szerint értékelhető jónak vagy rossznak egy egészségügyi rendszer helyzete, hogyan definiálható és hogyan mérhető az egészségügyi rendszerek teljesítménye” (Orosz, 2001). Ebben a dolgozatban 62 mutatót hasonlítottam össze (20. táblázat), hogy rájöjjek, az olasz vagy a magyar egészségügyi rendszer működik-e hatékonyabban. Figyelembe vettem az egyes mutatók fontosságát, valamint a két ország mutatói közötti különbséget a következő képlet segítségével:
P(H;I) = SP x SE, ahol PH az a pontszám, amit Magyarország kap az egyes mutatókért, PI az a pontszám, amit Olaszország kap az egyes mutatókért, SP a súlyozott pontszám, amit én határoztam meg mutatónként annak figyelembe vételével, hogy negatív vagy pozitív, illetve volumenét tekintve mekkora hatással van az egészségre. A súlyozás -5 és 5 közé esik, és SE a magyar és az olasz számadatok közötti százalékos eltérést mutatja. Minden egyes mutatónál az egyik ország pontszámot kap, mégpedig az, amelyikhez a nagyobb volumenű adat tartozik, a másik ország számlájára nincs jóváírva semmi sem ebben az esetben. A pontszámok országonként összeadódnak, és végeredményként Magyarország és - 29 -
Olaszország közül annak jobb az egészségügyi rendszere, amelyik magasabb pontszámot ér el. Ha ΣPH>ΣPI, akkor a magyar egészségügyi rendszer hatékonyabb, ha pedig ΣPH<ΣPI, akkor Olaszország egészségügyi rendszerét minősítem hatékonyabbnak. Először az egészségügyre költött, valamint az egészség fenntartására beáramló összegeket hasonlítok össze mind az állam, mind pedig a társadalom szemszögéből. Ezek után néhány gazdasági mutatót veszem bele az elemzésbe, ugyanis úgy gondolom, valamilyen szinten befolyásolják egy társadalom egészségét. A következő témakör a két ország társadalmi helyzetének konfrontációja, melybe összehasonlító mutatóként használom például a munkaképes korosztály nagyságát, a nettó migrációs szintet, a munkanélküliségi rátát, az emberi fejlettségi indexet, és egyéb mutatókat, amelyek közvetett módon befolyásolják az emberek egészségi állapotát. A következő alpontban az egészségügyi erőforrásokra világítok rá, azaz a kórházak, a kórházi ágyak, valamint az egészségügyben dolgozók számára. Ezek után a szolgáltatások igénybe vételének összehasonlítása olvasható. Ide tartozik például az átlagos kórházban töltött idő, vagy a gyógyszerfogyasztás. A halálozási és a megbetegedési mutatók ezek után következnek. Az összehasonlítás szempontjából ezek érnek a legtöbb pontot, ugyanis amint már említettem, az egészségügyi rendszerek legfontosabb feladata a betegségek megelőzése és megfékezése, és ezek a számadatok mutatják legjobban egy társadalom egészségi állapotát. A vizsgálatban csupán az Európát érintő legsúlyosabb betegségekkel számolok. A következő két alcím az életmód, valamint a környezet egészséggel kapcsolatos mutatóit veszi számításba, mint például a túlsúlyos lakosság, a vallásos egyének száma, gyümölcs, illetve zöldségfogyasztás, széndioxid kibocsátás, vízfelhasználás. Az utolsó két témakör az egészségügyben alkalmazott technológiákról, valamint a kutatás-fejlesztés volumenéről szól. A dolgozatot az elemzésből eredő végkövetkeztetés zárja, amelyben összegzem a hatékonyságvizsgálat eredményét, vagyis közlöm, hogy a két ország rendszere közül melyik a jobb, valamint rávilágítok azokra a kritikus pontokra, amelyek az egyik vagy a másik országban nagy gondot okoznak. Mindezek után következzen maga a vizsgálat, melynek első alpontja az egészség pénzbeli értéke, azaz az egészségügyi bevételek és kiadások összehasonlítása mind állami, mind pedig magán oldalról.
- 30 -
6.1. Egészségügyi bevételek és kiadások összehasonlítása Amint már hangoztattam néhányszor a dolgozatban, az egészségügyi kiadások minden országban évről évre növekszenek, viszont az egészségügyi ellátás olyan, az élethez nélkülözhetetlen, különleges szolgáltatás, amelynek a fogyasztása nem függhet az egyén fizetési képességétől. Az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat minden ember számára elérhetővé kell tenni, ugyanis az egészséghez való jog minden ember alapvető joga. Erre alapozva fontos, hogy egy állam mennyit költ az egészségügyre, azonban a hatékonyság nem a pénzbeli erőforrás nagysásától, hanem az objektív adatokra alapuló felhasználásától függ. Természetesen, ha nincs meg a megfelelő mennyiségű pénzalap a rendszer működtetéséhez, lehetetlen hatékonyan működtetni azt, így egy bizonyos minimum határ létezik, azonban a felett már nem az összeg nagysága, hanem az egyes szektorok közötti megfelelő súlyú elosztása a fontos. Végül is a hatékonyság mértéke nem attól függ, hogy mekkora az egészségügyre költött összeg nagysága, viszont ha hatékonyan működtetik a rendszert, akkor több pénz több egészséges embert jelent. A gazdasági elemzések során nagy jelentőséggel bír, hogy kinek az oldaláról vizsgáljuk a kiadásokat. Ebben a témakörben mind az állam, mind pedig a lakosság kifizetéseit figyelembe vettem, és így a felhasznált mutatóim az egy főre eső összes egészségügyi kiadás vásárlóerőparitáson3 és amerikai dollárban kifejezve, az egészségügyi magánkiadások az összes egészségügyi kiadás százalékában, az összes egészségügyi kiadás a bruttó hazai össztermék százalékában, valamint az Országos Egészségbiztosítási Alap és az egyes Régiók összbevétele a kiadásaikhoz viszonyítva. Amint az a táblázatból is látható, az itt felhasznált összes mutató pozitív, de alacsony pontszámú súlyozással szerepel a vizsgálatban, ami a hatékonysággal való gyenge kapcsolatukról árulkodik. Ebben a témakörben nagyrészt 2005-ös adatokkal dolgoztam, azonban az Alap és a Régiók bevételeiről és kiadásairól frissebb jelentéseket is találtam. Magyarországon az egy főre eső összes egészségügyi kiadás majdnem csak a fele annak az összegnek, mint amennyit Olaszországban költenek egészségügyre, és leginkább ez a legmeghatározóbb különbség, ebben az összehasonlításban. Ez az összeg több szempontból is vizsgálható. Egyrészt mondhatjuk, hogy azért költenek ilyen sokat az olaszok, mert sokkal 3
A vásárlóerő-paritás (Purchasing Power Parity) egy közgazdasági módszertan két valuta közötti alternatív árfolyam kiszámítására. Azt méri, hogy mennyi terméket/szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához képest, így figyelembe veszi az egyes országok különböző árait. (Wikipedia, 2008l)
- 31 -
több a megbetegedett egyén, így több beteget kell meggyógyítani, vagy azért, mert nagyobb figyelmet szentelnek az egészségüknek, így a megelőzésekre, kutatásokra, oktatásra fordított összeg a meghatározóbb. Figyelembe véve a későbbiekben felhasznált adatokat, azaz a halálozási mutatókat, a kutatás-fejlesztésre költött összeget és az egyetemek számát, megfigyelhető, hogy majdnem az összes számadat az olaszok javára kedvez, melyből az következik, hogy az utóbbi állítás igaz, vagyis Olaszországban sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a betegségek megelőzésére, mint nálunk. Ez azért is szégyenletes, mert ők is az uniós átlag legalján ballagnak.
6. táblázat: Az egészségügyi bevételek és kiadások pontozása Megnevezés
százalékos HUN ITA (ponteltérés (pontszám) szám)
Súlyozás
HUN
ITA
Egy főre eső összes egészségügyi kiadás (PPP; $)
0,5
1329
2494
46,71%
0
0,2336
Egészségügyi magánkiadások az összes egészségügyi kiadás százalékában
0,5
29,2
23,4
19,86%
0,0993
0
Összes egészségügyi kiadás a GDP százalékában
0,5
7,8
8,9
12,36%
0
0,0618
Alap/Régiók összbevétele a kiadásokhoz viszonyítva
1
98,37
95,83
2,58%
0,0258
0
0,13
0,30
Összesen: Forrás: WHOSIS, 2008 - Ministero della Salute, 2007 - OEP, 2008b
A magánkiadások százaléka azért fontos, mert az állam túl sok pénzt költ egészségügyre, ugyanis az erre szánt hozzájárulások nem fedezik teljes mértékben a kiadásokat, amelyek rohanó mértékben növekszenek. Magának a társadalomnak is ki kell vennie a részét az egészségügyi költségekből, ugyanis a jövedelem arányos egészségügyi hozzájárulás nem fair azokkal szemben, akik törődnek az egészségük megőrzésével, így csak a legszükségesebb esetekben, illetve szűrővizsgálatok alkalmával keresik fel az orvost. Míg Olaszországban pontosan betegség-arányos co-payment rendszer működik, mégis hazánkban nagyobb az egészségügyi magánkiadások összege az összes egészségügyi kiadáshoz viszonyítva a WHO legutóbbi adatai szerint. Az GDP-hez viszonyított összes egészségügyi kiadás is jelentős, sok vizsgálatnál figyelembe vett adat. Míg az Egyesült Államok a világelső a GDP arányos egészségügyi kiadások
- 32 -
területén, ami 15 százalékot jelent, addig általában az európai országokban 10 százalékhoz közelít ez a mutató (Wikipedia, 2008n). Attól függetlenül, hogy Amerikában költenek a legtöbbet egészségügyre, az Egészségügyi Világszervezet rangsorában mégis csupán a 37. helyezést érte el. Ebből is látszódik, hogy nem feltétlenül működik jól egy rendszer, ha sok pénzt ölünk bele. Amint látni lehet, nálunk 7,8 százalék, Olaszországban pedig 8,9. Az ebben a témakörben utolsóként figyelembe vett számadat az Országos Egészségbiztosítási Alap, valamint az egyes olasz régiók összbevétele a kiadásokhoz viszonyítva. Ez a mutató tárja elénk, hogy az államnak mennyi plusz pénzzel kell kiegészíteni az egészségügyi rendszer fenntartását, azaz hogyan kezelik az egészségügyre szánt összeget. Mindkét országban a kiadás nagyobb mértékű, mint a bevétel. A magyar adat a 2007-es költségvetésből való, míg az olasz egy évvel régebbi. Látható, hogy a magyar Alap kevesebb állami hozzájárulásra szorult, mint a régiók, azonban a két szám közötti százalékos eltérés csupán 2,6 százalék. Az olasz lemaradás leginkább a déli régiókra jellemzőbb, ahol magas a munkanélküliségi arány, míg északon a szolgáltatás finanszírozását könnyebben oldják meg. Hazánkban a jelenlegi kilátások szerint idén először van esély arra, hogy az egészségügyi költségvetés pozitív mérleggel zárjon. Az egészségügyi finanszírozás összehasonlításának végeredményeként Olaszország 0,17 ponttal kapott többet, ami az egy főre eső összes egészségügyi kiadások közötti 46,7 százalékos különbségnek tudható be.
6.2. A magyar és az olasz gazdasági mutatók Mielőtt belekezdenék azon gazdasági mutatók pontozásába, amelyek hatással lehetnek a társadalom egészségi állapotára, röviden bemutatom az olasz és a magyar gazdasági állapot néhány jellemzőjét, és a jelenleg fenyegető legnagyobb problémáját. Olaszország gazdaságának az egy főre jutó kibocsátása körülbelül akkora, mint Franciaországnak, vagy az Egyesült Királyságnak. Ez leginkább a területi nagyságnak, valamint az olyan ismert olasz nagyvállalatoknak köszönhető, mint például a Ferrari, Fiat, Gucci, E-On, Lavazza, amelyeknek a termékei a világ minden táján ismertek a jó minőségükről. Annak ellenére, hogy van egy pár jól ismert olasz nagyvállalat, a kis- és középvállalkozások aránya ebben az országban a legjelentősebb egész Európa területén, amit bizonyít az 56%-os arányuk a gazdaságban (Viszt, 2000). A mezőgazdaságból származó legfontosabb termékei a gyümölcsök, zöldségek, szőlő, paradicsom, olíva, amelyek termeléséből előnye is származik a leg- 33 -
több európai országhoz képest, ugyanis a déli részeken a legtöbb gyümölcs kétszer érik egy évben. A gazdaság számára az ipari ágazatok közül nagyon fontosak a turizmus, a gépgyártás, a vas- és acélipar, a textilipar, a ruhaipar, valamint az autóipar. A főbb importcikkei közé tartoznak az előbb említett mezőgazdasági és ipari árucikkek, valamint az építkezéshez szükséges termékek, szállítóeszközök, élelmiszer, ásványi anyagok, valamint ital- és dohányáru. Legnagyobb exportpartnere Németország 12,9%-kal, utána Franciaország 11,4%-kal, a harmadik helyen pedig Spanyolország áll 7,4%-kal. A behozott áruk szinte megegyeznek azzal, amit maga is előállít, csupán a nagyobb kínálat érdekében van rá szükség. Az importpartnerek rangsora hasonlít a kiviteléhez, ugyanis az első helyen Németország áll 16,9%-kal, utána Franciaország következik 9%-kal, viszont a harmadik helyet Kína szerezte meg 5,9%-kal. (CIA, 2008b). Az országot 15 régió vezetése alatt irányítják, azonban gazdasági szempontból két részre osztható: a fejlett iparosodott északra, valamint a kevésbé fejlett délre. Míg az ország északi részén a magánvállalkozások dominanciája található meg, addig a déli részeken mezőgazdaságból élnek, és a lakosság 20%-a munkanélküli. Mint minden országnak neki is megvannak a saját problémái, melyek közül a legnagyobb az államadósság, ami már évek óta meghaladja a bruttó hazai termelés 100 százalékát. A gazdaság nagyon lassú növekedést mutatott eddig, és még erre az ez évre, azaz a 2008-ra 0,1%-os gazdasági növekedést jósolnak, azonban már 2009-ben recesszió várható az ország gazdaságában (La Stampa, 2008). Az általános olasz gazdasági áttekintés után hazánk állapotát a legfrissebb adatokkal írnám körül. Az itthoni problémák sajnos nem egy vagy esetleg két mutatótól függnek. A világszervezetek, melyeknek tagjai vagyunk, mind az éves összefoglalóiban Magyarország borzasztó gazdasági állapotát ecseteli. Az egy főre jutó bruttó hazai termelése az uniós átlag kétharmadához közelít, melynek 80%-át a magánszektor állítja elő, melyben a legnagyobb és egyre növekvő részben külföldi befektetők érdekeltek. A 2008-as gazdasági jelentések szerint a romló világpiaci helyzet ellenére a magyar növekedésben 2 százalékos gyorsulás volt megfigyelhető az első negyedévben, míg a harmadikban az előzőekhez képest már negatívba fordult a bruttó hazai termelés növekedésének üteme. A 2008-as növekedés egyik legfontosabb forrását a mezőgazdaság jelentette az idei kedvezőbb időjárásnak köszönhetően. A beruházások mértéke fokozatosan csökken, azonban egyre kisebb a csökkenés mértéke. A munkaerőpiacra rátérve az alkalmazottak száma romló tendenciát mutat, míg a munkanélküliek száma emelkedik. Míg az olasz gazdasági mutatók között a figyelem központjában a megjósolt gazdasági recesszió áll, addig nálunk az inflációs problémák továbbra is a legsúlyosabb gondot jelentik, ugyanis az inflációs ráta mértékében csupán a legutóbbi hónapokban indult meg egy kisebb mértékű csökkenés (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2008). - 34 -
A gazdasági elemzések során figyelembe veszik a bruttó hazai termelési adatokat, az államháztartás adatait, a külgazdasági mutatókat, a munkaerőpiaccal kapcsolatos számadatokat, az árakat, jövedelmeket, az árfolyamokat, és sok más egyéb mutatószámot. Ebben a dolgozatban nincs szükség mindegyik figyelembe vételére, ugyanis a mai napig nem bizonyított az egyes gazdasági mutatók és az egészségügyi rendszerek közötti összefüggés, viszont feltételezhető, hogy a gazdasági recesszió, és a munkanélküliség negatív hatással befolyásolja a népesség egészségi állapotát. Ebből kiindulva fontosnak tartottam néhány mutató számításba vételét a vizsgálat során. Az első ilyen mutató az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), amely a gazdasági fejlettség egyik legalapvetőbb mutatója, és megfigyelhető, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban a társadalom sokkal nagyobb egészségnek örvend. Ennek megfelelően minél nagyobb a GDP, annál jobbnak vélem az egészségügyi rendszert. Pontszámként 0,5-öt ér, ugyanis pozitív mutató, de nincs közvetlen összeköttetése az egészséges társadalommal. Az adatokat az Egészségügyi Világszervezet adatbázisában találtam, ahol a legfrissebb adat 2006-ból származik, így azok láthatók a táblázatban. A második választott gazdasági mutatóm az államadósság mértéke a GDP százalékában, ugyanis a kormánynak figyelembe kell vennie a törlesztéseket, és annak függvényében elosztani a központi költségvetést az egyes minisztériumok között. Azaz, ha a gazdaságnak nagy összeget kell visszafizetnie, kevesebb marad, amit az egészségügyre, és bármi másra fordíthat. Ezek az adatok 2007-esek, és különböző weboldalakról származnak. A magyar százalékot a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara oldalán találtam, míg az olaszra a www.menostat.it leltem rá. A harmadik, és egyben az utolsó számításba vett gazdasági mutatóm az éves átlagos infláció. Itt is a legutóbbit, azaz a 20077. táblázat: A gazdasági mutatók pontozása HUN %-os Sú(pontHUN ITA Megnevezés eltérés lyozás szám) Egy főre jutó GDP (PPP; $)
0,5
Államadósság a GDP %-ában
-0,5
66
104
Éves átlagos infláció (%)
-0,5
8,0
1,8
19300 30900 37,54%
es adatot használITA (pontszám)
tam fel, amelyeket szintén kü-
0
0,1877
36,54%
0
-0,1827
77,50%
-0,3875
0
lönböző
webol-
dalakról töltöttem le (Menedzsment fórum
és
Rivaluta.it). Ezt a
-0,39 0,01 Összesen: Forrás: Wikipedia, 2008m - Menostato.it, 2008 - Menedzsment fórum, 2008 Rivaluta.it, 2008
százalékos mutatót azért válasz-
tottam, mert kimutatható, hogy amint nő az infláció, a háztartások megtakarításai egyre kevesebbet érnek, így az egészségre fordított költség csupán relatíve nő, és növeli azok számát, - 35 -
akiknek a preferencia rangsorában az egészség nem az elsők között áll. Az két utolsó mutató mínuszos pontszámot kapott, ugyanis negatívan hatással vannak a gazdaságra. A többi gazdasági mutatót nem tartottam fontosnak megemlíteni a vizsgálat témájából kifolyólag, illetve a munkanélküliségi rátát, a társadalmi adatok közé soroltam. Mint az a 7. táblázatból látható, Olaszország nyerte a gazdasági mutatók összehasonlításának pontozását 0,75 különbséggel. Megfigyelhető, hogy az éves átlagos infláció közötti nagy különbségnek tudható be a magyar negatív eredmény. Az egy főre jutó bruttó hazai termelés, valamint az államadósság közötti különbség is észrevehető, de a másik mutató mellett elvész.
6.3. A két ország társadalmi és szociális helyzetének összevetése Egészségügyi szempontból nagyon fontos az ország szociális helyzete is, ugyanis az egyes társadalmi csoportok, az eltérő életstílussal rendelkező személyek és különböző életkörülmények között egészségi egyenlőtlenségek fedezhetők fel. Példával illusztrálva az előbb említetteket, azt hihetnénk, hogy az elhízás sokkal gyakoribb a tehetős emberek körében. Ez azért van, mert a túlsúly összefüggésbe hozható az ételfogyasztás mennyiségének nagyságával, ami a vagyonosabb társadalmi réteg számára könnyebben hozzáférhető. Ezzel ellentétben a legfrissebb epidemiológiai4 tanulmányok azt mutatják, hogy az elhízás sokkal elterjedtebb az alacsonyabb rétegben élő középkorú nők körében. Ez a megállapítás kulturális tényezőkre vezethető vissza, melyek szerint a túlsúly a jólétet és az egyes emberek társadalmi presztizsét tükrözi vissza, így az alacsonyabb rétegekhez tartozók ezzel próbálják leplezni a nem elégséges keresetüket. Azért a középkorúak körében a leginkább elterjedtebb, ugyanis ez a korosztály volt fiatal a második világháború utáni korszakban, amikor is a jóltápláltság egyet jelentett a gazdagsággal. A nőknél pedig azért nagyobb az elhízás veszélye, mert közvetlen kapcsolatban állnak az étellel, általában ők végzik a nagybevásárlást, valamint ők főznek a háztartásokban. Összesen 13 mutatót vettem figyelembe az országok társadalmi állapotát vizsgálva a téma fontosságát tekintetbe véve. A száz férfire jutó nők aránya a 8. táblázat első mutatója. Köztudottan a nők tovább és egészségesebben élnek, mint a férfiak, nekik köszönhetjük a szüléseket, így minél több nő van egy társadalmon belül, az annál egészségesebb. A nők száma pozi4
„Az epidemiológia az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek megoszlásának és az előfordulásukat befolyásoló tényezőknek a tanulmányozása egy meghatározott populációban azzal a céllal, hogy eredményeit felhasználja az egészséggel kapcsolatos problémák felügyeletéhez és megoldásához.” (Wikipedia, 2008o)
- 36 -
tív befolyással van egy ország egészségi állapotának vizsgálata során, így a mutató súlyozása 8. táblázat: A társadalmi mutatók pontozása Súlyozás
HUN
ITA
%-os eltérés
0,5
110,62
105,93
4,24%
0,0212
0
14 éven aluliak aránya a teljes lakosság számába
1
15,20%
14,31%
5,86%
0,0586
0
14-65 évesek aránya a teljes lakosság számában
-1
69,30%
65,42%
5,60%
-0,0560
0
65 éven felüliek aránya a teljes lakosság számában
-2
15,60%
20,27%
23,04%
0
-0,4608
Korrigált nettó migráció
1
0,86
2,06
58,25%
0
0,5825
HDI (Emberi fejlettségi index)
1
0,874
0,941
7,12%
0
0,0712
Munkaképes populáció a népesség százalékában
2
41,81%
41,78%
0,07%
0,0014
0
Munkanélküliségi ráta
-2,5
7,50%
6,80%
9,33%
-0,2333
0
Korfüggőségi ráta (%)
-0,5
45,2
51,5
12,23%
0
-0,0612
5
9,59
8,36
12,83%
0,6413
0
-5
12,99
10,61
18,32%
-0,9161
0
0,5
1,35
1,35
0,00%
0
0
-3
8,60
13,00
33,85%
0
-1,0154
Megnevezés 100 férfire jutó nők aránya
1 000 főre jutó születések száma Halálozások száma 1 000 főre Teljes termékenységi ráta (%) Szegénységi küszöb alatt élő népesség (%)
HUN ITA (pont(pontszám) szám)
-0,48 -0,88 Összesen: Forrás: WHO, 2008c - Istituto Nazionale Statistica, 2008 - CIA, 2008a és 2008b - Photius, 2008 European Commission, 2008a - Temporale, 2008 - NationMaster.com, 2008a
is plusz előjellel szerepel. Ebben az esetben a magyar nők aránya nagyobb a társadalmon belül, azonban az eltérés minimális. A populáció kor szerinti megoszlását is figyelembe vettem. Míg a 14 éven aluliak arányát 1 pontos súlyozással szerepel, addig a 14 és 65 év közöttiek arányát -1-gyel. A 65 éven felüliek aránya mínusz kettőt ér. A 14 évnél fiatalabbak a jövő nemzedéke. Európában nagy problémát okoz a társadalom elöregedése, és a fiatalok számának csökkenése. A korcsoportokat és a hatékonyságot figyelembe véve, pozitív értékű, ugyanis ebben a korosztályban a legkisebb a halálozások aránya. Magyarországon egy 2006-os felmérés kimutatta, hogy a fiatalok körében csökkent azoknak az aránya, akik magukat jó egészségi állapotúnak tartják. A tanulók mintegy 15 százaléka túlsúlyos, egyre korábban próbálják ki a különféle kábítósze-
- 37 -
reket, és egyre korábban kezdenek nemi életet. Pozitív ugyanakkor, hogy emelkedett a zöldséget, gyümölcsöt naponta fogyasztó aránya és az elegendő vagy közel elegendő mennyiséget mozgó iskolások aránya (Ifiport, 2008). A legsúlyosabb megbetegedések a 14 és 65 év közöttiek között fordulnak elő leggyakrabban, ezen belül is a 40 éven felülieknél, így negatív súlyozást kapott. A 65 éven felüliek problémája a legnagyobb, ugyanis az egészségügyi rendszerek fenntarthatatlanságának egyik legjelentősebb oka pontosan a népesség elöregedése. Ebből kiindulva a nyugdíjasok aránya negatív hatással van az egészségügy hatékonyságára, ugyanis ebben az életkorban a betegségek kumulálódnak, így sokkal többet kell mind gyógyszerekre, mind pedig az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére költenie mind a betegnek, mind a rendszert fenntartó szervezetnek. Míg nálunk valamilyen szinten nagyobb a fiatalok és a középső csoportba tartozók aránya, addig Olaszország az egyik legelöregedettebb országnak számít Európában. A migráció egy igen lényeges téma Európa számára, ugyanis jelentős hatással bír a bevándorlók egészségi állapotára, a befogadó országok egészségügyi rendszerére és végső soron a népesség egészének az egészségére is (EPSCO, 2008). A következő számadatot a korrigált nettó migráció szolgáltatja, ami azt mutatja meg, hogy mekkora a kivándorlók és a bevándorlók száma közötti különbség egy adott területen és egy adott időpontban. Általában ezer lakosra számolják. A pozitív érték azt jelenti, hogy több ember vándorol be az adott országba, mint amennyien elhagyják azt, míg a negatív érték a több kivándorlóról tanúskodik (Wikipedia, 2008k), azaz megmutatja, hogy az emberek számára az egyes országok mennyire tűnnek vonzónak. Ezt figyelembe véve plusz 1-el súlyoztam a mutatót. Mindkét ország esetében pozitív migrációs rátáról beszélhetünk, azonban a bevándorlók magas száma társadalmi problémákat okozhat a külföldiek kirekesztéséből adódóan. Olaszországban hatalmas problémát okozott a románok Európai Unióba való belépése, és ezzel együtt az ország elözönlése. A román bevándorlók elfogadtatása érdekében társadalmi célú reklámokkal bombázzák az embereket, azonban ebben az esetben nem elégséges az elfogadtatásra való felhívás, ugyanis a másik fél akarata is szükséges, hogy beilleszkedjék a társadalom forgatagába. A HDI mutató („Human Development Index) az emberi fejlettségi index magyar elnevezést kapta. A születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal mutatóinak figyelembe vételével olyan adatokkal szolgál, melyek segítségével összehasonlíthatóak az egyes országok jólétüket illetően. A mutatószám segítségével meg lehet különböztetni a fejletlen, a fejlődő és a fejlett országokat, valamint mérhetővé teszi, hogy a gazdaságpolitikák mekkora hatást fejtenek ki az adott társadalom életszínvonalára (Wikipedia, 2008i). Mint az a táblázatból kiderül, az olaszok emberi fejlettségi indexe magasabb, azonban a százalékos - 38 -
eltérés csupán 7 százalék. Ez az alacsony százalékos eltérés azonban a világrangsorban jobban megmutatkozik. Míg az Olaszok ezzel a számadattal a 20. helyezést érték el, addig mi a 36-ak vagyunk a rangsorban (9. táblázat). A következő két súlypontot érdemlő munkaképes lakosság százaléka nagyobb fontossággal bír, mint az ehhez a témakörhöz tartozó eddig felsorolt adatok. Ebbe a besorolásba tartozik a 18 és 65 év közé eső korosztály tagjai, korrigálva a tanulók, valamint a betegségükből adódóan munkavégzésre képtelen egyének számával. A lakosság ezen részének az elhelyezkedésétől és a fizetésétől függ a népegészségügyi rendszer fenntartásának finanszírozása. Ez a mutató azonban nem csupán a pénzkereső egyéneket összegzi, így fontos figyelembe venni a munkanélküliségi ráta mértékét is. Egy társadalmon belül a munkanélküliség két irányból is hat az egészségügyi rendszerre. Egyrészt a nem dolgozó ember nem fizet egészségügyi hozzájárulás, azonban a szolgáltatásokból ugyanúgy részesül, másrészt a munkanélküliek körében gyakoribbak a megbetegedések. Ez betudható mind a tanulatlanságnak, mind pedig a pénzkereset hiányából adódó elszegényedésnek. A következő adat a korfüggőségi ráta értékét szemlélteti, mely a társadalom életkorfelépítésének struktúráját mutatja. Minél nagyobb az értéke, annál kisebb a munkaképes korosztály aránya a társadalomhoz képest, így az állami kiadások is emelkednek az iskolaköltségek és a nyugdíjkifizetések növekedésének hatására. Mindezek miatt ez a mutató negatív hatással van a hatékonyságra egészségügyi szempontból is, ugyanis a nyugdíjasok egészségének fenntartására költik a legtöbb erőforrásokat. A társadalmi helyzet elemzésénél vettem figyelembe az ezer főre jutó születések, valamint az ezer főre jutó halálozások számát is. Mindkettő a maximális pontszámot kapta, azonban a születések száma pluszos, a halálozásoké pedig mínuszos előjellel. A hatékonyságvizsgálat során a számunkra legértékesebb mutatók a halálozási mutatók. Ezekből tudhatjuk meg, hogy hány embernek kellett meghalnia abból kifolyólag, hogy nem szenteltek elég figyelmet a betegségek megelőzésének, valamint nem sikerült az egyes betegségeket elég hamar észrevenni és meggyógyítani a beteget. Az egészségügyi rendszerek legfontosabb feladata pedig pontosan a megelőzés és a gyógyítás. A halálozási mutatók ellentettje a születések száma, így ebből kifolyólag a pozitív maximum pontszámmal ez az adat rendelkezik. Mindkét indikátor hazánkban nagyobb, azonban a halálozások száma közötti százalékos eltérés jelentősebb, így több pontot veszít a mi rendszerünk, mint amennyit a születések számának előnyével nyer. A teljes termelékenységi ráta az a gyerekszám, amelyet egy átlagos nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne. A 15 és az 50 éves korosztályú nőkre szá-
- 39 -
mítják. Súlyozása a vizsgálat szempontjából teljesen lényegtelennek bizonyult, mivel a két országban egyenlő ez a ráta. A szociális világ összehasonlításában az utoljára figyelembe vett mutató a szegénységi küszöb alatt élő népesség. Maga a küszöb, országonként változik, annak gazdasági helyzetétől függően. Az egész világon mindig is a szegénység volt a betegségek egyik legnagyobb forrása, így mínusz 3 pontos súlyozást ítéltem ennek az adatnak. Amint látható, az összes mutató közül ez a legmeghatározóbb a vizsgálat szemszögéből a témakörön belül, ugyanis ennél a legnagyobb a százalékos eltérés. Az olasz 13 százalékhoz képest a magyar 8,6 százalék elenyészőnek tűnik. Hazánk szegénységi küszöb alatt élő népessége az uniós átlag alatt van, ugyanis az Európai Unió lakosságának 16 százaléka, azaz 78 millió ember él a küszöb alatt. Ennek hatására az Unió a 2010-es évet a „szegénység elleni küzdelem” évének bélyegezte (Euractiv, 2008). Ebben a körben először, és sajnos egyben utoljára is, Magyarország győzött. Míg az olaszok -0,88 ponttal zártak, addig a hazai egészségügyi rendszer pontszáma -0,48 lett. A 0,40 pontos különbség nem sokat javít a magyarok helyzetén, ugyanis az összes többi argomentum során az olaszok szereztek több pontszámot.
6.4. Az egészségügyi ellátás statisztikai jellemzői Az egészségügyi ellátás statisztikai jellemzői közé soroltam a szektorban lévő erőforrásokat, és azok pontozásával vizsgáltam a két ország különbözőségét. A tárgyi erőforrásokra támaszkodva a felhasznált mutatóim a százezer lakosra jutó kórházak száma, a százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma, valamint a kórházi ágyak kihasználtsága. Ezzel szemben az emberi erőforrások összehasonlításához az ezer főre eső orvosok, nővérek, bábák, gyógyszerészek és fogorvosok számát használtam. A kórházi ágyak kihasználtságának rátájának kivételével az összes többi mutató negatív súlyozással szerepel a hatékonyságvizsgálat során. A kihasználtság egyértelműen a hatékonyságról tanúskodik, míg a minél több erőforrás pontosan a kihasználatlanság, és a hatékonyság figyelmen kívül hagyását tükrözi. Több kórház, orvos, nővér egyenlő több költséggel.
- 40 -
10. táblázat: Az egészségügyi erőforrások pontozása Súlyozás
HUN
ITA
%-os eltérés
100 000 lakosra jutó kórházak száma
-0,5
1,78
2,21
19,46%
100 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma
-0,5
Kórházi ágyak kihasználtságának rátája
2
76,56
76,4
-1,5
10,61
-1,5
Megnevezés
100 000 főre eső orvosok száma 100 000 főre eső nővérek száma 100 000 főre eső bábák száma 100 000 főre eső gyógyszerészek száma 100 000 főre eső fogorvosok száma Összesen: Forrás: WHO, 2008c
HUN ITA (pont(pontszám) szám) 0
-0,0973
-0,2454
0
0,21%
0,0042
0
10,42
1,79%
-0,0269
0
37,16
15,93
57,13%
-0,8570
0
-0,5
0,52
1,63
68,10%
0
-0,3405
-1
2,56
4,17
38,61%
0
-0,3861
-0,5
1,72
2,76
37,68%
0
-0,1884
-1,13
-1,01
785,42 399,91 49,08%
A hatékonyság szempontjából az a lényeges, hogy a megfelelő számú és képességű emberi és tárgyi erőforrás rendelkezésre álljon. Hazánkban az orvosképzés egyik legnagyobb problémája, hogy nincs elég munkahely, azonban az orvosok száma folyamatosan gyarapszik. Az uniós tagságnak köszönhetően a szakképzett orvosok könnyebben próbálhat szerencsét más európai országokban. Ilyen például Nagy-Britannia, amely a szakorvosok egyik paradicsomának tekinthető. Olaszországban sem jobb a helyzet, ugyanis vezető beosztásban 50 év alatti orvost egyáltalán nem találni. Míg az olaszoknál sokkal több helyen folyik képzés, mégis nálunk magyaroknál nagyobb mind az egy főre eső nővérek, mind pedig az orvosok száma. Ennek két oka lehet: az egyik, miszerint az olasz medikusok emigrálnak a külföldön való könnyebb érvényesülés reményében, valamint a másik, hogy sokkal egyszerűbb az oktatásképzés Magyarországon, így könnyebben és többen vizsgáznak le, mint az olasz szakmabeliek. A kórházak, valamint a kórházi ágyak számának csökkentése érdekében a ma ismeretes leghatékonyabb megoldás az egynapos sebészeti ellátások felfejlesztése, és nagyobb körben való elterjesztése. Ennek a beavatkozási formának a feltételei, hogy az operáción átesett beteg a forgalomtól függetlenül autóval 30 perc alatt be tudjon érni a kórházba, rendelkezzen mobiltelefonnal, valamint az otthoni ápolása biztosítva legyen (OEP, 2004).
- 41 -
6.5. A szolgáltatások igénybe vétele A hatékonyságvizsgálat során fontos figyelembe venni azt is, hogy az emberek milyen sűrűn veszik igénybe az egyes szolgáltatásokat, egészségügyi erőforrásokat. Ennek vizsgálatához a 11. táblázat mutatja a dolgozatban kiszámított pontszámokat. Az egyes egészségügyi szolgáltatásokat különböző okokból vesszük igénybe. Egyrészt az betegségünket szeretnénk átvészelni minél hamarabb, kóros megbetegedésünk tüneteit szeretnénk csillapítani, esetleg csak tudni szeretnénk, hogy nem-e vagyunk betegek, illetve az egyes betegségek ellen szeretnénk előzetesen védekezni. A szolgáltatások igénybevételének témakörében amint látható a táblázatban, az összes mutató negatív súlyozással van jelen. Ez abból következik, hogy az itt felhasznált mutatószámok mind a hatékonyság rovására mennek.
11. táblázat: A szolgáltatások igénybe vételének pontozása Megnevezés Kórházi betegápolások száma 100 főre Átlagos kórházban töltött idő Egy főre jutó orvos-beteg találkozás Összes gyógyszerkiadás a teljes egészségügyi kiadás %-ában
Súlyozás
HUN
ITA
%-os eltérés
-1
25,26
14,97
40,74%
-0,4074
0
-1
8,22
7,6
7,54%
-0,0754
0
-1
12,9
7
45,74%
-0,4574
0
-1
31
21,2
31,61%
-0,3161
0
-1,26
0
Összesen: Forrás: WHO, 2008c - European Commission, 2008g
HUN ITA (pont(pontszám) szám)
Az első, a kórházi betegápolások száma 100 főre. Minél nagyobb ez a mutatószám, annál valószínűbb, hogy keveset fordítanak a megelőzésre, valamint nem elég elterjedt az egynapos sebészet, melyről a későbbiekben még szó lesz az alkalmazott technológiák alcím alatt. Az átlagos kórházban töltött idő ugyanezt jelenti, csupán más megközelítésből. A kórházban töltött betegek -2 pontot kaptak összesen, azonban a két mutatószám hasonlósága miatt ezt megfeleztem, így az egyes mutatók -1 és -1 pontot érnek a vizsgálat során. Az utolsó kettő mutatónál ugyanígy jártam el, ugyanis mindkettő a gyógyszerfogyasztás témakörbe tartozik, azonban különböző nézőpontból való számadatokat tartalmaznak. Az egy főre jutó orvosbetegtalálkozás azt mutatja, hogy milyen gyakran járnak az emberek orvoshoz. Úgy vélem, hogy ez a mutató nem feltétlenül jelenti a betegek számának nagyságát. Az emberek nem
- 42 -
feltétlenül mennek orvoshoz, ha betegek, viszont vannak olyanok is, akik minden kisebb bajuk miatt kikérik az orvos véleményét. Igaz, hogy minél többen járnak orvoshoz, annál jobb a szolgáltatás kihasználtsága, azonban amikor szükségtelen az orvos felkeresése, egyrészt az időt vonják el mástól, másrészt az orvos fizetése a fejkvóta arányában növekszik a hatékonyság rovására. Nagyobb fizetést kapnak, viszont nincs több egészséges egyén a társadalomban. Negativitása miatt ez a mutató -1 pontszámot kap. Az összes gyógyszerkiadás a teljes egészségügyi kiadás százalékában azért kapott negatív súlyozást, mert egy egészségesebb társadalomban kevesebb pénzt kell gyógyszerekre költeni, így több pénz marad fejlesztésre, megelőzésre, stb. Az olasz nemzeti egészségügyi szolgálat ebben az esetben 0 ponttal zárt, azonban a mi társadalombiztosítási modellünk -1,26 pontszámot gyűjtött össze ebben a körben, ugyanis az összes figyelembe vett negatív hatású mutatószámok Magyarországon magasabbak.
6.6. Mortalitási és morbiditási mutatók Az egészségügyi szolgáltatások legfontosabb feladata, hogy megelőzze a betegségek kialakulását, illetve a megbetegedett személyek számára lehetőséget nyújtson a gyógyulásra. Ebből az következik, hogy az egészségügyi rendszer hatékonyságának mérésére a leginkább alkalmas mutatószámok a mortalitást és a morbiditást kifejező értékek. A mortalitási, azaz a halálozási mutatók azt fejezik ki, hogy egy éven belül egy halálokból kifolyólag hány ember halt meg az adott társadalmon belül. A morbiditási mutató azt a számot adja meg, hogy egy adott betegségben hányan szenvednek a társadalmon belül. A morbiditás tovább finomítható másik két mutató számításával. Az egyik a prevalencia, amely egy meghatározott időpontban méri a betegség gyakoriságát, a másik pedig az incidencia, amely az új megbetegedéseket veszi figyelembe egy adott éven belül (Sveiczer, 1997). A halálozási és a morbiditási mutatók vizsgálata előtt meg kell határoznunk, hogy melyek azok a betegségek, halálokok, amelyeket fontos figyelembe venni a hatékonyság elemzésekor. A szakdolgozat két európai ország egészségügyi rendszerét hasonlítja össze, így nem szükséges például a malária figyelembe vétele, ugyanis nagyon alacsony arányban fordul elő ez a betegség nálunk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) véleménye szerint a legfontosabb és legnagyobb figyelmet igénylő, valamint a magyar Egészségügyi Minisztérium szerint a legnagyobb lakossági terheket okozó betegségek Európában:
- 43 -
1. a szív- és érrendszeri betegségek, 2. az agyvérzés, 3. a rák kialakulása, 4. a cukorbetegség, 5. az egyes szenvedélybetegségek, mint a dohányzás, alkoholizmus, stb. 6. valamint az AIDS egyre nagyobb volumenű terjedése. Ezek közül a szenvedélybetegségeket, mint a dohányzás, az alkohol- és a marihuána fogyasztását a következő témakör, vagyis az életmódbeli tényezők körében vettem figyelembe. A morbiditást elemezve, négy indikátort vettem számításba. Az előző súlyos betegségekből kiindulva a 100 ezer főre jutó rákos megbetegedéseket, valamint a cukorbetegek megoszlását a társadalomban. A másik két mutató a 100 ezer főre jutó tbc-s, valamint az ugyanígy 100 ezer főre jutó asztmás megbetegedések. Az országok közötti olaszoknak kedvező százalékos eltérés nagyon nagy, majdnem minden adat esetében. Az egyetlen betegség a cukorbetegség, amelyben az olaszok rosszabb százalékkal rendelkeznek nálunk, azonban ez csupán egy becsült adat. A diabétesz legalapvetőbb típusai az egyes, valamint a kettes típusú cukorbetegség. Míg az előbbi általában fertőzésnek tudható be, mely a hasnyálmirigy inzulintermelését támadja meg, így a szervezet nem tudja felhasználni a bevitt szénhidrátmennyiséget. A cukorbetegség ezen fajtáját más néven fiatalkori diabétesznek is hívják, ugyanis gyermekkorban fertőződik meg a beteg, így egész életében ezzel kell élnie. Ezzel ellentétben a kettes típusú, azaz a nem inzulin-függő diabétesz az túl magas cukorfogyasztás, valamint a nem elegendő testmozgás miatt alakul ki. A túlsúlyos személyek legnagyobb hányada egyben cukorbeteg is, azonban nem mindenki van ezzel a betegségével tisztában. Ezt nem csupán kezelni lehet, hanem megfelelő étrend kialakításával és rendszeres sportolással megszüntethető. A népesség egyre nagyobb arányú elhízása miatt a cukorbetegek száma is drasztikusan emelkedő tendenciát mutat.
12. táblázat: A morbiditási mutatók pontozása Súlyozás
HUN
ITA
%-os eltérés
TBC - Tuberculózis 100 000 főre
-2
16,75
7,03
58,03%
-1,1606
0
Rákos megbetegedések 100 000 főre
-3
802,1
429,21
46,49%
-1,3947
0
A cukorbetegek megoszlása a társadalomban (%)
-4
49,78
53,29
6,59%
0
-0,2635
Megnevezés
- 44 -
HUN ITA (pont(pontszám) szám)
100 000 főre jutó asztmás megbetegedés
-2
2,3014
0,4156
81,94%
Összesen: Forrás: WHO, 2008c - WHO, 2008d - Cukorbeteg Élet, 2008
-1,6388
0
-4,19
-0,26
A mortalitási mutatók között első adatként a születéskor várható élettartam szerepel, amit pozitív indikátorként vettem bele a pontozásba azért, mert tanulmányok bizonyítják, hogy a várható élettartam egy évnyi emelkedése 4 százalékkal növeli a bruttó hazai összterméket (Kollányi és Imecs, 2007). Amint azt az egészség és szerepe a gazdaságban című alfejezetben már említettem, a magasabb várható életkornak köszönhetően az emberek tudatosabban készülnek fel a jövőjükre, továbbtanulnak, egészségesebben kezdenek el élni. Mindezek ellenére ennek a mutatónak egy egyelőre negatív hatása is ismeretes, mégpedig az elöregedés. Minél több idős él egy társadalomban, annál nagyobbak az egészségügyi kiadások, ugyanis az öregedési folyamat a szervezet roncsolására építkezik, így az életévek nagyságával a különböző súlyosabbnál súlyosabb betegségek halmozódása figyelhető meg.
13. táblázat: A halálozási mutatók pontozása Súlyozás
HUN
ITA
%-os eltérés
5
73,18
80,07
8,60%
0
0,4302
-5
319,00
105,90
66,80%
-3,3401
0
SDR: Agyi érbetegség
-5
123,70
68,30
44,79%
-2,2393
0
SDR: Rosszindulatú daganat
-5
337,00
238,00
29,38%
-1,4688
0
SDR: Drogok és mérgezés
-5
17,00
20,80
18,27%
0
-0,9135
SDR: AIDS (HIV-fertőzés)
-5
0,10
3,20
96,88%
0
-4,8438
-7,05
-5,33
Megnevezés Születéskor várható élettartam SDR: Iszkémiás szívbetegség
Összesen: Forrás: WHO, 2008c és Muraközy, 2006
HUN ITA (pont(pontszám) szám)
A fennmaradt öt standardizált halálozási ráta5 (SDR) az előbb említett legsúlyosabb európai betegségek figyelembevételén alapszik. Az első arányszám az iszkémiás szívbetegségek halálozási mutatószáma, amely a szív-, és érrendszeri betegségek egyik legsúlyosabb kimenetele. Olaszországban pont ezek a megbetegedések állnak a figyelem középpontjában 5
A standardizált halálozási ráta, azaz az SDR (standardised death rate) az általános halálozási viszonyok nemzetközi összehasonlítására szolgál. A halálozások számát befolyásolja a társadalmi kormegoszlás, aminek a hatásait ez az arányszám kiküszöböli (KSH, 2008).
- 45 -
(WHO, 2008b), mégis a mi értékünk háromszorosa az övéknek. A következő figyelembe vett halálok az agyi érbetegségek, ami a nagyszámú agyvérzések hatására került bele a vizsgálatba. Ezek után a rosszindulatú daganatos megbetegedésekből fakadó halálozások standardizált arányát vettem figyelembe, melynek kezelése első számú prioritást élvez hazánkban, ugyanis ebben a betegségben halnak meg a legtöbben (EüM, 2008). A rák elleni küzdelem nem csupán a mi országunkat érinti, ugyanis minden harmadik európai állampolgárban élete során rákos megbetegedés alakul ki, és közülük minden negyedik bele is hal ebbe a betegségébe (EPSCO, 2008). A drogok és mérgezések miatti halálozások a drogfogyasztás miatt került bele a dolgozatba, ugyanis nem csak a sokat emlegetett marihuána, vagy kokain hatására halnak meg az emberek, hanem a különböző gyógyszer-túladagolások is súlyosak, és ebbe a kategóriába tartoznak. Míg az eddig felsorolt mutatóknál a magyarok rossz helyzete volt látható, addig az ehhez a rátához tartozó számadat Olaszország hátrányát mutatja. Jelenleg körülbelül 33 millió HIV fertőzött ember él a világon, és a fertőzések száma évente körülbelül 2,5 millióval növekszik (EPSCO, 2008). Ezekből a számokból egyértelműen érzékelhető a betegség fontossága, ezért is szerepel a HIV-fertőzésből eredő halálozások arányszáma a kutatásban, amelynek az elterjedése az olaszoknál elképesztően magas arányszámot mutat a magyar viszonylatokhoz képest annak ellenére, hogy ez a betegség még nem gyógyítható, azonban a kezelésére létezik gyógymód. A témakör összefoglalásaként megemlíthetjük, hogy Magyarország hátránya újra növekedett. A morbiditási adatokból kifolyólag 3,93 ponttal, míg a halálesetek figyelembe vétele során újabb 1,72-del.
6.7. Életmódbeli sajátosságok Nem csupán az egészségügyi szolgáltatásoktól, a genetikától vagy a gyógyszerfogyasztástól függ, hogy milyen egy társadalom egészségi állapota. Minden egyes személy tehet arról, hogy a saját maga, valamint a családja milyen egészségi állapotnak örvend. Ez azért is igaz, mert az egészségi állapotot alapvetően befolyásolja, hogy milyen életmódot folytatunk, azaz mit eszünk, rendszeresen sportolunk-e, esetleg dohányzunk, vagy sok alkoholt iszunk. A szenvedélybetegségeink hatással vannak a daganatos és más betegségek kialakulására is, melyből kifolyólag kétségtelenül befolyásolja a társadalom egészségét, ezzel magát az egész- 46 -
ségügyi rendszert. Mindezekből kiindulva fontosnak találtam a 14. táblázatban látható mutatók összehasonlítását. Az első két számadat, amit figyelembe vettem, a lakosság éves gyümölcs- és zöldségfogyasztása, egyértelműen a táplálkozási szokásokat mutatja. Mivel a délen fekvő Olaszországban sokkal könnyebb a gyümölcsökhöz való hozzáférés, ebből látható, hogy az ő fogyasztásuk 36%-kal magasabb a miénktől. Ezzel ellentétben mi több zöldséget eszünk, ami a Magyarországon kialakult főzelékfajtáknak köszönhető. Ebben az esetben az eltérés sokkal kisebb, csupán 7,5%.
14. táblázat: Az életmódbeli sajátosságok pontozása %-os SúlyoHUN ITA eltérés zás
Megnevezés
HUN (pontszám)
ITA (pontszám)
Gyümölcsfogyasztás gramm/fő
1,5
150 233 35,62%
0
0,5343
Zöldségfogyasztás gramm/fő
1,5
199 184 7,54%
0,1131
0
A rendszeres6 testmozgást végzők aránya a társadalomban (%)
3
21
27 22,22%
0
0,6667
Túlsúlyos lakosság (%)
-2
53
45 15,09%
-0,3019
0
A rendszeresen dohányzók aránya a társadalomban (%)
-3
33
22 33,33%
-1
-1
Teljes alkoholfogyasztás 1 főre
-3
13,4
8
-1,2090
0
Marihuána fogyasztás a társadalomban (%)
-2
11,9
46 74,13%
0
-1,4826
Vallásos egyének száma a lakosság %-ában
1
85,5 100 14,50%
0
0,1450
40,30%
Boldogtalannak vagy kicsit boldognak érzi magát (%)
-0,5
27
18 33,33%
-0,1667
0
Nagyon boldognak érzi magát (%)
0,5
11
13 15,38%
0
0,0769
-2,56
-1,06
Összesen:
Forrás: European Commission, 2008d, 2008e - Gtk, 2007 - Bottenburg, 2005 - Szilágyi, 2007 - Rondinone, 2008 NationMaster.com, 2008d, 2008e, 2008h, 2008i - VGO, 2008 - Iodice, 2008 - CIA, 2008a, 2008b
6
A testmozgást végzők körében a rendszeresség legalább heti egyszeri alkalmat jelent.
- 47 -
A rendszeres testmozgás rengeteg betegség elszenvedésétől kíméli meg az embert. Aki rendszeresen sportol, annak átlagosan 9 évvel fiatalabb a szervezete, mint annak, aki nem végez fizikai aktivitást. Az is bizonyított, hogy akik sportolnak, nagyobb önbizalommal rendelkeznek, jobban érzik magukat a bőrükben. Ebből adódik, hogy minél többen sportolnak egy adott társadalomban, az annál egészségesebb, boldogabb, elégedettebb az életével. A sporttevékenység egészségre gyakorolt hatása miatt, a testmozgást rendszeresen végzők arányát vettem figyelembe a társadalomban. A testmozgás hiánya rengeteg betegség közvetett okozója, azonban az egyre nagyobb szolgáltatói ipar által a legtöbb munkahelyen ülve dolgoznak az emberek, a fiatalok pedig a nap legnagyobb részében a számítógép vagy a tévé előtt pihennek ahelyett, hogy mozognának. A sport segít abban, hogy egészségben tartsuk testünket, hogy ne hízzunk el, hogy minden porcikánk megfelelő mennyiségű vérhez és oxigénhez jusson, hogy ne szökjön az egekbe a vércukorszintünk, és rengeteg egyéb jótékony hatása ismeretes. Abból kiindulva, hogy a testmozgásnak mekkora szerepe van egy társadalom egészségének fenntartásában, a rendszeresen sportolók arányának mutatója 3 pontos súlyozással szerepel a hatékonyságvizsgálatban. Amint megfigyelhető a táblázatban is, Olaszországban valamivel magasabb ez a mutató (27%), viszont nemzetközi viszonylatban nézve mindkét országban alacsony, főleg annak a tudatában, hogy mennyi betegség a forrása a mozgáshiány. Az egészség megőrzésének egyik fontos feltétele a megfelelő táplálkozás és a rendszeres fizikai aktivitás. Azonban, ha ezekre nem figyelnek az emberek, a következő szint a felesleges súlyok felszedése. Az elmúlt pár évtizedben drasztikusan emelkedett a túlsúllyal és elhízással küzdők száma Európában, különösen a gyermekek körében (EPSCO, 2008). Az elhízottak körében a magas koleszterin és az érelmeszesedés okozza a legnagyobb problémát, és ezek szívinfarktus kialakulásához vezethetnek, amely az egyik vezető halálok a fejlett országok körében, emellett a cukorbetegség elterjedéséért is felelős. Számításba vettem a túlsúlyos lakosság számát a teljes társadalom százalékában, melynek -2 pontos súlyozást ítéltem. Míg a magyarok több mint a fele szenved a túlsúlytól, addig az olaszoknál is a társadalom 45 százaléka többet nyom a kelleténél. Magyarországon mondhatjuk, hogy ez a mennyiség megoszlik az ország területén, azonban az olaszoknál a déli lakosság több mint 50 százaléka elhízott, ezzel ellentétben északon a divatvilág és a trendek miatt az anorexiában szenvedő nők száma az elterjedtebb, ami egyre nagyobb problémát okoz az egész világon.
- 48 -
A következő három mutató az életmódbeli tényezőkön belül a legmeghatározóbb szenvedélybetegségeket öleli fel, azaz a rendszeresen7 dohányzók arányát a társadalomban, az egy főre jutó teljes8 alkoholfogyasztást, valamint a drogfogyasztáson belül a marihuánát fogyasztók arányát. A szenvedélybetegség mutatói függőségük, és káros hatásuk miatt magas negatív pontszámokat kaptak. A dohányzás és az alkoholfogyasztás -3, a marihuána használata pedig -2 súlypontot érdemel. Az utóbbi azért kapott „csupán” mínusz kettőt, mert a halálozási mutatóknál egyszer már figyelembe lett véve a drogok és mérgezések miatt bekövetkezett halálesetek száma. Az Európai Unió határain belül évente 650 ezer haláleset történik, ami összefüggésbe hozható a dohányzással. Azért vettem bele ezt a mutatót ekkora pontszámmal a tanulmányba, mert a rákos megbetegedések kialakulásának egyik fő okozói közé tartozik. Amint látható, 33 százalék a magyar, 22 százalék az olasz rendszeresen dohányzók aránya. Ez a különbség nem volt mindig ekkora, ugyanis az olaszok köztudottan sokat dohányoznak/dohányoztak, azonban két esemény is történt, ami nagy hatással volt a dohányáruk fogyasztására. Az első az euró bevezetése volt, aminek következtében az árak nagymértékben emelkedtek egyik napról a másikra, így a szegényebbek leszokásra kényszerültek. A másik ok a zárt helyiségekben a dohányzás törvény általi megtiltása. A törvény hatályba lépése után csökkent a dohányeladás és a dohányosok aránya, valamint 89,6 százalékkal nőtt a dohányzás leszokását segítő termékek eladása. Az alkoholfogyasztás is súlyos gondot jelent az egyes országok számára, ugyanis felmérések eredményei szerint az alkohol az oka a féri lakosság 12 százalékának rokkantságáért, valamint idő előtti haláláért. Az egész világon az európai lakosság alkoholfogyasztása a legnagyobb, és azon belül is nálunk a legsúlyosabb a helyzet. Amint látható a táblázatban, az olaszok egy főre jutó teljes alkoholfogyasztása is majdnem csak a fele annak, amit mi fogyasztunk. Tény, hogy kis mértékben az egyes italok jótékony hatással bírnak mind az erekre, mind pedig az emésztésre, azonban a hazánkban található túlzott alkoholizmus már a betegségek kialakulásáért felelős. Ezzel ellentétben, a marihuána-fogyasztás Olaszországban majdnem négyszer akkora, mint Magyarországon. Maga a fű a könnyű drogok csoportjába tartozik, azonban ennek az elszívása az első lépés a kemény drogok fogyasztásának elkezdésére, ami pedig idegroncsolódásokhoz, és sok esetben halálhoz is vezet. 7
Rendszeres dohányzónak minősül az a lakos, aki a felmérést megelőző egy évben minden nap legalább egy szál cigarettát elszívott. 8 A teljes alkoholfogyasztás magába foglalja mind az alacsony alkoholtartalmú italokat, mint a sör, vagy a bor, mind pedig a tömény röviditalokat. Egyes felmérések külön vizsgálják ezeket, ugyanis a tömény italok károsabb hatással vannak az egészségre.
- 49 -
Az élethez való pozitív vagy negatív hozzáállás is befolyásolja az egészségünket. Az optimista szemléletmóddal nemcsak elkerüli az ember a betegségeket, hanem hamarabb ki is lábal belőlük, míg a pesszimisták nehezebben viselik a stresszt, ami sok betegség forrása, valamint könnyebben esnek depresszióba, aminek pedig a legszélsőségesebb végkimenetele az öngyilkosság. Az életmódhoz köthető utolsó három mutatót ennek szellemében választottam ki. Egyrészt figyelembe veszem a vallásos egyének százalékát a lakosságban, ugyanis tanulmányok igazolják, hogy a hívő emberek egészsége jobb, hosszabb ideig élnek, és gyorsabban gyógyulnak fel betegségeikből, mint a nem vallásos társaik (Forgács és Vallyon, 2003). Míg nálunk a társadalom 85,5 százaléka vallásos, addig a felmérések az olaszok 100 százalékos vallásosságát mutatják. Természetesen ez csak nagyon közelít a százhoz, azonban a Vatikán hatása nagyon is érződik ezen a területen. A mi 85,5 százalékunk körülbelül felét a római katolikusok teszik ki, a többi pedig megoszlik a reformátusok, görög katolikusok, buddhisták, mohamedánok, zsidók között. Hazánkban minden vallás megtalálható. Ezzel szemben maguk az olasz hívők római katolikusok, és csupán a külföldi bevándorlók miatt a lakosság körülbelüli 10 százaléka hisz más vallásban (CIA, 2008a és 2008b). Hogy mennyire boldogok vagyunk az életben nagyon sok tényezőtől, függ: az ország társadalmi lehetőségeitől, a magánéletünktől, a munkahelyünktől, az egészségi állapotunktól. Azonban az fordítva is igaz, hogyha boldog napokat élünk, egészségesebbnek is érezzük magunkat. Ez abból ered, hogyha valaki elégedett az életével, sokkal jobban odafigyel mind a testi, mind pedig a lelki egyensúlyára. A boldogtalan emberek inkább a lehangoltság, szomorúság mellett döntenek, ami a depresszió melegágya. Ezeket figyelembe véve illesztettem be a mutatók közé azokat a számadatokat, amik egyrészt negatív értékként a társadalmon belül azon lakosok százalékát mutatja, akik a legutóbbi lakossági felmérés alkalmával boldogtalannak, vagy kicsit boldognak érezték magukat, másrészt plusz előjellel szerepelnek azok, akik nagyon boldognak érezték magukat. Míg hazánkban a boldogtalanok aránya sokkal magasabb, addig Olaszország több nagyon boldog embert tudhat a népességen belül. Az összehasonlítás számadataiból látszik, hogy a táblázatban a két legnagyobb befolyással rendelkező tényező a magyar oldalon az alkohol-, valamint az olasz oldalon a drogfogyasztás, azonban az olaszok gyümölcsfogyasztásának és rendszeres sportolóinak köszönhetően 1,5 pontszámmal előztek meg minket ebben a témakörben.
- 50 -
6.8. Környezet és egészség Nagy fontossággal bír az emberi egészség szempontjából a környezet tisztasága. Ezen felül nemcsak a környezetszennyezés, de a nagymértékű energiaforrások alkalmazása, valamint a környezetünkben eleve jelen lévő veszélyes anyagok és az emberi munka következményeként keletkező szennyeződések egyaránt negatív hatással vannak a társadalom egészségi állapotára. A környezet és az emberi egészség közötti viszony meglehetősen összetett és nehezen mérhető. A legismertebb egészségügyi hatások a környezeti légszennyezéshez, a rossz vízminőséghez, valamint az elégtelen higiéniai feltételekhez köthetők. Újabban a zaj is súlyosbodó környezeti és egészségügyi probléma, ugyanis az állandó zajban élő családoknál (autópálya, vagy vasút melletti ház) könnyen kialakulhat szívritmuszavar-elégtelenség. Az emberi egészséget befolyásolhatja az éghajlatváltozás, az ózonrétegének elvékonyodása, valamint a talajminőség romlása is. Azonban léteznek egyes földrajzi tényezők, amelyek ellenkező hatást fejtenek ki az egészségre. A széljárás, a hegyi levegő, az erdős területek segítenek abban, hogy a légszennyezettség ne halmozódjon fel egyes területeken.
15. táblázat: A környezeti feltételek pontozása Megnevezés
%-os HUN ITA (ponteltérés (pontszám) szám)
Súlyozás
HUN
ITA
Ökológiai lábnyom
-0,5
5,01
5,51 9,07%
0
-0,0454
Egy főre eső széndioxid szennyezettség
-0,5
6
14,29%
0
-0,0714
Egy főre jutó tisztavízfelhasználás (m3/év)
0,5
0,3264
0
Vízterület nagysága az ország teljes területéhez viszonyítva (%)
0,5
0,74
2,39 69,04%
0
0,3452
Erdős terület (%)
0,5
19,9
34,0 41,47%
0
0,2074
0,33
0,44
7
2082,0 723 65,27%
Összesen: Forrás: NationMaster.com, 2008b és 2008c
A 15. táblázat első mutatója az ökológiai lábnyom, ami egy ember vagy egy társadalom természetre gyakorolt hatását mutatja. Az értéke kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez (Glia, 2008). Olaszország magasabb fejlettségi - 51 -
szinten van, mint a Magyarország, így az ökológiai lábnyomának értéke is magasabb, azonban a két szám közötti eltérés a 10 százalékot sem éri el. Ez az érték egyre csak növekszik a nagyobb fogyasztás hatására. Csökkenése akkor következhet be, ha az országok elérik, hogy a lakosság tudatos vásárlóként költse el jövedelmét, ne pazarolja feleslegesen a vizet, megújuló energiaforrásból táplálkozzon, a hulladékot szelektíven gyűjtse, azaz a fenntartható fejlődés9 szellemében gondolkodjon, és tevékenykedjen. Az egy főre eső széndioxid szennyezettség közötti különbség is alacsony, ami annak tudható be, hogy míg az olasz kibocsátás nagyobb, addig a mi földrajzi adottságaink a légszenynyeződések maradásának kedvez. A környezeti szennyezés az ipari országokban a betegségek 25-33 százalékáért felelősek. Az egyes betegségek, mint például az asztma, az allergiás és légúti megbetegedések, a rák, valamint az idegrendszer fejlődési rendellenességei, például az autizmus, vagy a beszédproblémák és a környezetszennyezés között kapcsolat áll fenn (EUROPA, 2008). Az egy főre jutó éves tisztavíz-felhasználás adatai közötti különbség nem elhanyagolható. Igaz, hogy minél nagyobb ez az érék, annál jobban igénybe veszi a környezeti erőforrásokat, és valamilyen mértékű környezetszennyezés következik be. Azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy a tiszta ivóvízhez való hozzáférés az egészséges életmód egyik alapja. Olaszország sok területén a csapból tisztított, azonban sós víz folyik, amit nem tudnak ivásra használni, amiből az következik, hogy náluk sokkal magasabb az ásványvízfogyasztás. Emellett, pedig vannak olyan területek, ahol a szárazságtól függően nem mindig jutnak az emberek vízhez otthonukban. Ezzel szemben nálunk majdnem minden háztartásban tiszta ivóvízhez juthatunk, ami megkönnyíti a megfelelő napi vízmennyiség bevitelét a szervezetbe. Külső tényezőként a társadalom egészségügyi állapotára az is hatással van, hogy az adott ország hol helyezkedik el, azaz milyenek a földrajzi adottságai (Forgács és Vallyon, 2003). Ezt a szempontot figyelembe véve, sajnos hátrányból indulunk a legtöbb országgal szemben. A Kárpát-medencében való elhelyezkedésünk miatt a légszennyeződést a szél nem fújja el, így a magyaroknak a mindig szennyezett levegőt kell beszívniuk. Ezzel szemben a három oldalról is tenger határolta Olaszország szele elfújja a légszennyezettséget, valamint a hegyes domborzatnak köszönhetően az emberek friss levegőhöz jutnak az ország legtöbb részén attól függetlenül, hogy Európában az olaszoknál a legmagasabb az egy főre jutó autók száma. Magyarország természeti erőforrásait figyelembe véve a legnagyobb kincsünk a termálvíz, 9
A fenntartható fejlődés annak szellemében tartja fenn gazdasági fejlődését, hogy ne fossza meg a jövő generációját a saját szükségleteik kielégítéseinek lehetőségétől. Ezt a fogalmat a legjobban egy mondás jellemzi, mely így hangzik: „Gondozd jól a földet. Azt nem a szüleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön.”
- 52 -
amit sajnos nem használunk ki eléggé. A földrajzi viszonyok összehasonlításához összesen két mutatót vettem figyelembe. Egyrészt a vízterület nagyságát az ország teljes területéhez viszonyítva, valamint az erdős terület nagyságát a tiszta levegő miatt, ami a rákos megbetegedésekért lehet felelős. Összesen 1 ponttal súlyoztam a két mutatót, mellyel az olaszok pontszámát gyarapítottam 0,5-del. A környezeti tényezőket összehasonlítva 0,11 ponttal nőtt az olaszok összpontszáma, amit ebben az esetben leginkább a csizma szerencsés földrajzi elhelyezkedésének tudhatunk be.
6.9. Alkalmazott technológiák Az új egészségügyi technológiák sok előnyt jelentenek a betegek számára. Növelhetik a páciens életminőségét a sokkal hatásosabb és hatékonyabb eljáráson keresztül. Például, nem kell részt venniük hosszan tartó kórházi kezelésen, hanem otthoni ápolással is gyógyulhatnak, vagy esetleg le is csökkenhet a kezelési idő. Az egyre újabb és drágább technológiák okozzák az egészségügyi kiadások növekedésének legnagyobb részét. Azonban ezeknek az új, drága technológiáknak az alkalmazása nem feltétlenül szükséges csak azért, mert bevezették őket. Figyelembe kell venni, hogy melyeket érdemes hatékonyságuk miatt bevezetni. A manapság leginkább használatos új technológiák, amelyek figyelmet érdemelnek, a nanotechnológia, a telemedicina, valamint az egynapos sebészet. Az egészségügyi rendszerek vizsgálatakor általában figyelembe szokták venni a CT és az MRI berendezések számát is. Ezek mellett még fontosnak tartom a szűrővizsgálatok folyamatosságának, mennyiségének megemlítését is az alkalmazott technológiák elemzése során, ugyanis ez mutatja a legjobban, hogy az emberek számára mennyire fontos az egészségük, vagyis hogy az egyes betegségeket időben észrevegyék, és így kezelni lehessen őket. Az egyik legnagyobb áttörést jelentő alkalmazott módszer a nanotechnológia. A szó első szava, azaz a nano jelentése 10-9. A technológiák fejlődésével a tudomány egyre kisebb szerkezeteket tud előállítani. „A 100 nanométer alatti mérettartományban működő technológiákat jelenti, ami nem más, mint például a hajszál vastagságának százezred része. Az igazi áttörést az ebben a mérettartományban az atomokból és molekulákból történő irányított építkezés jelenti.” Az orvostudomány területére rátérve, a mai gyógyszerek alapvető hibája, hogy nem csak ott fejti ki hatását, amire szedjük, hanem a testünk minden porcikájára befolyással van, ugyanis a véráramban a szervezet minden részéhez eljut. A nanotechnológia éppen ezt a hibát
- 53 -
szeretné korrigálni. Ma már léteznek nanaokapszulák, amelyek akkor, ott és abban a mennyiségben reagálnak a kívánt betegségre, ahogyan azt az orvos elrendeli. (Gál Petra, 2008). Míg az egészségügy egyre nagyobb költséggel jár mind az állam, mind az intézmények, mind pedig a társadalom részéről, addig az információs technológiákhoz, telekommunikációs eszközökhöz egyre olcsóbban jutunk hozzá. Erre a tendenciára alapozva, az orvostudomány és az informatika összekapcsolódásával született meg a telemedicina, azaz a „távgyógyászat”. Ennek a technológiának az alkalmazása a nagy távolság áthidalásának megoldása érdekében jött létre, így távközlés-technikai eszközök alkalmazásával javítják az egészségügyi ellátást. Több fajtája is van, melyek azon szempont szerint vannak csoportosítva, hogy az orvostudomány mely területén hasznosítják. Ilyen például a telepatológia, amely által „kisebb kórházakban akár szakorvos nélküli patológiai osztály működhet, a szövettani vizsgálatokat a távoli centrumban lévő szakértők távirányításos mikroszkóp segítségével végezhetik, a diagnózis napok, hetek helyett néhány perc alatt rendelkezésre áll.” Egy másik fajtája a teleradológia, amely az „elkészült leképezési eredményeket távoli szakértői gárdával közösen, akár online meg lehet konzultálni. Alkalmazásával lehetővé válik a különböző leképzések (RTG, CT, MRI, stb.) digitalizált rögzítése, amivel az eredmény bármikor ugyanolyan minőségben reprodukálható, sokszorosítható.” (Harsányi, 2008) Az egészségügy fejlettsége ma már lehetővé teszik, hogy a hosszú ápolási idővel járó műtétek helyett a beavatkozást követően, 24 órán belül hazatérhessen a beteg saját otthonába. Az ilyen beavatkozásokat nevezik egynapos sebészetnek, ami mind a betegeknek mind pedig az egészségügyi intézményeknek „nyereség”, hiszen a műtét után a beteg csak néhány órát tölt az intézményben egy speciálisan e célra kialakított megfigyelőben. A műtöttek számára kíméletesebb megoldás, hiszen feleslegesen nem kell a kórházban maradniuk, így a fertőzésveszély vagy a pszichés megterhelés a beteg számára lényegesen kisebb. Az egészségügyi intézmények előnye, hogy az esetek többségében ugyanakkora összeget kapnak a biztosítótól, mintha több napra befektetnék a beteget, de az egy napos ellátásnak köszönhetően csökkenthető a kórházak fix költsége, illetve nőhet a műtői kihasználtság. Magyarországon mind a szakmai, mind a technikai feltételek adottak ahhoz, hogy a különböző beavatkozások körében egyre nagyobb arányt képviseljen az egynapos sebészeti ellátás (17. táblázat). Az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyságának javítása és a betegek rugalmasabb ellátása érdekében is az egynapos beavatkozási formát Magyarországon is szükséges tovább bővíteni” (OEP, 2004). A komputertomográfia (Comuted Axial Tomography, CT vagy CAT) a hagyományos röntgen-átvilágítási technika továbbfejlesztése. „… vékony, síkszerű röntgensugár-nyalábbal világítják át a vizsgált objektumot. Az objektum mögött elhelyezett detektor egy vonal men- 54 -
tén érzékeli, hogy a sugárnyalábból hol és mennyi nyelődött el. Az eljárás befejeztével a vizsgált test térbeli szerkezete feltérképezhető.” (Wikipedia, 2008d) Az MRI a (Magnetic Resonance Imaging) a mágneses magrezonancia képalkotás angol kifejezés rövidítéséből származik. Az orvosi diagnosztikában használatos technológia. „Egy mágneses mezővel igazítja a testben lévő hidrogénatomokat. Rádióhullámok segítségével szisztematikusan változtatják ennek a mezőnek az erősségét, aminek hatására a hidrogénatomok egy forgó mágneses mezőt alakítanak ki, ezt érzékeli és kezeli az MRI és ez alapján rajzolja ki a test képét.” (Wikipedia, 2008c) A szűrővizsgálat
7. ábra: A szűrés tényleges előnye
nem más, mint a tünetmentes
és
panasz-
személyek
periodikus vizsgálata annak valószínűsítésére, hogy fenn áll-e vagy nem a keresett célcsoport. Célja a szűréssel érintett betegség okozta halálozás csökkentése, amelynek mértéke a program hatékonyságának egyetlen bizonyítéka. A 2000-ben végzett Gallupfelmérés eredménye, hogy a középkorú nők egyötöde és az idős nők kétharmada nem volt a felmérést megelőző öt éven belül nőgyógyásznál. Ez a hazai magas daganathalálozás ismere16. táblázat: Az alkalmazott technológiák pontozása Súlyozás
HUN
ITA
%-os eltérés
CT egységek száma 1 milliò főre
0,5
7,1
27,7
74,37%
0
0,3718
MRI egységek száma 1 millió főre
0,5
2,6
15
82,67%
0
0,4133
2
2,1
32,9
93,62%
0
1,8723
0,00
2,66
Megnevezés
Egynapos sebészeti esetek aránya az összes sebészeti beavatkozás százalékában
Összesen:
HUN ITA (pont(pontszám) szám)
Forrás: European Commission, 2008g és Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2008
tében különösen aggodalmat keltő adat. Sajnos a szűrővizsgálatok elemzésére nem találtam összehasonlítható adatokat, azonban a magyarországi adatok nagyon rémisztőek. A Magyar Gallup Intézet legutóbbi Országos Lakossági Egészségfelméréséből az derül ki, hogy a kö-
- 55 -
zépkorú nők ötöde az idős nők kétharmada nem volt a felmérést megelőző öt éven belül nőgyógyásznál (Gallup, 2001). Az említett technológiák közül a CT egységek számát, az MRI egységek számát, az elvégzett szűrővizsgálatok számát, valamint az egynapos sebészet arányát az összes sebészeti beavatkozáshoz viszonyítva vettem figyelembe a tanulmány készítése során. Sajnálatos módon hazánk a technológiák terén súlyos lemaradással küzd, az itt kiszámított pontszámbeli különbség pedig 2,66.
6.10. Kutatás-fejlesztés Az elmúlt évszázad második felében egyre nagyobb és nagyobb értéket kezdett képviselni az emberi erőforrás. Az információ és az emberi tudás felértékelődésével egyre jelentősebb szerepet képvisel a humán tőke, az oktatás- és szakképzés, valamint kiemelkedő jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés és innováció szerepe az egész világon. A K+F meg nem szakadó felértékelődését az is mutatja, hogy a világ vezető ipari országai egyre nagyobb összegeket ölnek bele. A kutatás-fejlesztés iparágát vizsgálva a világot három csoportra oszthatjuk: 1. A Föld népességének 13 százalékát adó tíz országban születik a találmányok 90 százaléka (Amerikai Egyesült Államok, Japán, Európai Unió nagyobb tagállamai). 2. A második csoportot azok az országok alkotják, akik az első csoport államaiban kidolgozott technológiákat alkalmazzák, azonban nem vagy csak minimális összeget költenek kutatás-fejlesztésre (a volt szocialista országok, a délkelet-ázsiai államok, valamint a Dél-Amerika déli felén lévő országok). 3. A harmadik csoportot azok a térségek képezik, amelyek még nem alkalmazzák a legmodernebb technológiát (Afrika és a régi szovjet tagállamok nagy része). A tudomány és technológia támogatása nagyon fontos minden ország számára, ugyanis jótékony hatással van a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre, emellett hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez is. A kutatás és a fejlesztés segít szembenézni olyan társadalmi problémákkal, mint a szegénység, az egészségügyi problémák vagy a környezetszenynyezés.
- 56 -
Az összehasonlító vizsgálat részeként két számadat került a kutatás-fejlesztés témakörébe. Egyrészt az országonkénti összes kutatás-fejlesztésre fordított összeg a bruttó hazai termék százalékában, másrészt az orvosi egyetemek száma egymillió lakosra nézve. A kutatásfejlesztésre fordított összeg magába foglalja az összes iparágban felhasznált pénzösszeget, melyek mind közvetetten befolyásolják a társadalom egészségi állapotát. Az orvosi egyetemek számát azért választottam, mert az egyetemi kórházakban folynak az orvostudomány kutatás-fejlesztésének legnagyobb hányada, amelyek pedig közvetlen forrása az egészség megelőzésének, fenntartásának és javításának. A fentiekben említettem a K+F előnyeit, a dolgozat szempontjából az a része fontos, hogy segítségével az egészségügyben is új technológiákat, új gyógyszereket fejlesztenek ki, amely az egész világ egészségügyi állapotát segíti. Természetesen legelőször a technológiát abban az országban használják, amelyben azt a kutatók kifejlesztet-
18. táblázat: A kutatás és fejlesztés pontozása Megnevezés Kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP százalékában Orvosi egyetemek száma 1 000 000 lakosra
Súlyozás
HUN
ITA
%-os eltérés
HUN (pontszám)
ITA (pontszám)
ték, vagy amelyik a pénzbeli támogatást
1,5
0,5
0,97
0,398
1,4
0,688
50%
42,08%
0
0
Összesen: 0,00 Forrás: Papp, 2005 - Cerca Università, 2008 - Osváth, 2004
0,4607
0,2104 0,67
nyújtotta,
a
többi
állam
pedig
később
vásárolja meg, így magának a
befektető országnak hatalmas előnyt jelent, egészségügyi szempontból is, egy új fejlesztés. 2007-ben Magyarországon a kutatás-fejlesztésre költött összeg mindössze 11,4 százalékát fordították az orvostudomány innovációjára, amellyel csupán az agrártudományokat előzi meg. A műszaki (28,7%), Ebben az alpontban a két mutató összesen 2 pozitív előjelű súlyozási pontszámot kapott. Amint látható Magyarország nem, hogy nem kapott pontot, de az olasz mutatók mindkét esetben a kétszerese a magyarnak. Az eset nem olyan vészes, mint az alkalmazott technológiák esetében, azonban ez is kívánni valót hagy maga után. Ami pedig még említésre méltó, hogy az összes regisztrált egyetemet vettem számításba az adat kiszámításánál, azonban van közöttük néhány egyetem, amelynek kirendeltsége több városban is működik, így gyakorlatilag a különbség még nagyobb volumenű a két ország között. Az utolsó táblázatban kiszámított különbség 0,67 pont, amelyet ismét az olasz egészségügyi rendszer számlájára írhatunk.
- 57 -
7. Következtetések „A betegség után lesz édes az egészség, a baj után a jó, az éhség után a jóllakottság, az erőfeszítés után a pihenés.” (Hérakleitosz)
Az olasz nemzeti egészségügyi szolgálat, valamint a magyar társadalombiztosítási modellen alapuló egészségügyi rendszer összehasonlító hatékonyságvizsgálata egyértelműen Olaszország fölényéről tanúskodik. A 20. táblázat egyes témakörönként foglalja össze az indikátorok által kiszámított pontszámokat. Magyarország
20. táblázat: A pontszámok összegzése Megnevezés HUN Egészségügyi bevételek és kiadások pontszámai 0,1252
ITA 0,2954
Gazdasági mutatók pontszámai
-0,3875
0,0050
Társadalmi helyzet pontszámai
-0,4829
-0,8836
Egészségügyi erőforrások pontszámai
-1,1251
-1,0123
A szolgáltatások igénybe vétele pontszámai
-1,2521
0,0000
Halálozási mutatók pontszámai
-7,0483
-5,3270
egészségügyi
Morbiditási mutatók pontszámai
-4,1941
-0,2635
szer
Életmódbeli sajátosságok pontszámai
-2,5644
-0,0597
működéséről árulko-
Környezet és egészség pontszámai
0,3264
0,4357
dik. A témakörökön
Alkalmazott technológiák pontszámai
0,0000
2,6575
belül is vannak meg-
Kutatás-fejlesztés pontszámai
0,0000
0,6711
-16,6029
-3,4812
Összesen: Forrás: saját számítás
egyedül a társadalmi helyzet elemzésekor ért el több pontot, az összes többi kiszámított adat az olasz rend-
hatékonyabb
határozó és kevésbé meghatározó indiká-
torok, amit a két ország közötti százalékos eltérés nagysága mutat. A százalékos eltérés megmutatja, hogy az egyik ország miben jobb a másiktól, a nagysága pedig felhívja a figyelmet a nagyobb eltérésekre, amelyek kiemelt jelentőségűek, ugyanis ettől jobb vagy rosszabb az adott ország egészségügyi rendszere. A magyarországi vereséget a következő mutatók közötti nagy különbségnek tudható be: o egy főre jutó összes egészségügyi kiadás (46,7 százalékos eltérés), ami az olaszoknál majdnem a kétszerese a magyar összegnek, o az itthoni éves infláció mértéke (77,5 %), o a korrigált nettó migráció (58 %), o a 100 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma (48 %), mely a hatékonyság rovására megy Magyarországon,
- 58 -
o a 100 000 főre eső nővérek száma (57 %), amely a túlzott emberi erőforrás alkalmazását támasztja alá, o az egy főre jutó orvos-beteg találkozások száma (45,7 %), ami úgyszintén nagyobb költséggel jár, viszont az eredménye nem mutatkozik meg a kevesebb megbetegedettek körében, o a mortalitási mutatók között az iszkémiás szívbetegségben (66,8 %), valamint az agyi érbetegségben (44,8 %) elhunytak arányszáma, o a morbiditási adatok számításakor a tuberkulózisban (58 %) szenvedő egyének aránya, a rákos megbetegedések (46,5 %), valamint az asztmások száma (82 %) jóval magasabb nálunk, o a földrajzi adatokat figyelembe vett vízterület (69 %), valamint az erdős terület (41,5 %) nagysága is jobban segít az olaszoknak az egészséges életkörülményekhez jutás területén, o utolsóként az alkalmazott technológiák, és a kutatás-fejlesztés témaköréhez tartozó összes mutató az olaszok hatalmas rendszerbeli fölényét mutatja. Ezek azok a faktorok, amelyek az olasz előnyt leginkább megerősítik, természetesen a többi indikátor is szerepet játszott a végeredmény kialakulásában. Természetesen vannak olyan tényezők is, amelyek szűkítették a két összpontszám közötti különbséget, melyekre viszont az olaszoknak kellene nagyobb figyelmet fordítani, azonban ezek a mutatók kevesebben vannak: o a szegénységi küszöb alatt élő népesség aránya (33,85 százalékos eltérés) Olaszországban túlságosan magas, még a magyar viszonylatokhoz képest is, o az egy főre eső bábák száma (68 %), ami a költség-hatékonyságot csökkenti, o az AIDS-ben meghalt egyének aránya (96,9 %) hatalmas problémát jelent az olasz társadalom számára, o a lakosság marihuána fogyasztásának mértéke 74 százalékos eltérést mutat, o valamint Magyarországon az egy főre jutó tisztavíz-felhasználás (65,3 %) a háztartásokban a jobb higiéniás körülményekhez való hozzájutást bizonyítja. A magyar -16,6-os, valamint az olasz -3,5-ös összegyűjtött pontszám nagy eltérést mutat. A vizsgálat eredményeként megállapíthatjuk, hogy az Egészségügyi Világszervezet rangsorában a két ország közötti nagy eltérés igazolt, vagyis Olaszország egészségügyi rendszere minősült hatékonyabbnak ennek a tanulmánynak a módszertanával.
- 59 -
8. Irodalomjegyzék American Thoracic Society (1999): Quality of Well-being http://www.atsqol.org/sections/instruments/pt/pages/qwb.html (2008.10.31.) American Thoracic Society (2000): Health-Related Quality of Life (HRQL) http://www.atsqol.org/sections/key-concepts/health-related-quality-of-life.html (2008.10.27.) APEH (2007): A minimálbér változása, a fizetendő járulékok mértéke, megoszlása, a járulékfizetési felső határ 2008. január 1-jétől http://www01.apeh.hu/adoinfo/jarulek/minimalber_jarulekok_2008.html (2008.11.20.) Balia, Silvia and Jones, Andrew M. (2005): Mortality, lifestyle and socio-economic status http://ideas.repec.org/p/yor/hectdg/05-02.html (2008.09.10.) Bottenburg, von Maarten (2005): Sport participation in the EU: trends and differences http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/nutrition/platform/docs/ev20050525_rd02_en.pdf (2008.11.28.) Budapesti Olasz Nagykövetség (2003): Az Olaszország és Magyarország közötti tudományos és műszaki együttműködést szabályozó egyezmény http://www.ambbudapest.esteri.it/Ambasciata_Budapest/Templates/Pagina_Interna.aspx?NRMODE=Published &NRNODEGUID=%7b1662D06C-75C8-4B44-82544FB4F8D5553D%7d&NRORIGINALURL=%2fAmbasciata_Budapest%2fMenu%2fI_rapporti_bilaterali%2fC ooperazione%2bscientifica%2fAccordo_di_cooperazione%2f&NRCACHEHINT=NoModifyGuest (2008.10.20.) Bugovics Elemér, dr. (2008): A hozzájárulási költségekről: co-payment http://www.weborvos.hu/adat/egsz/2008jun/5-9.pdf (2008.11.20.) Cantu, E. (2006): Az olasz kórházi rendszer www.eum.hu/download.php?docID=1435 (2008.10.10.) Cerca Università (2008): Universitá con la facoltá di medicina e chirurgia http://cercauniversita.cineca.it/corsi/corsi.html;jsessionid=04C515B6F0734B773816B2E09BDCCBF1.miur01?l ingua=it&tpl=googol&livelloLauree=1&classi=&aree=1&_aree=on&_aree=on&_aree=on&_aree=on&citta=& universita=&facolta=12&anniAccademici=2008&espressioneParoleChiave=&Invia=Cerca (2008.11.02.) CIA: Central Intelligence Agency (2008a): Hungary https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hu.html#People (2008.11.07.) CIA: Central Intelligence Agency (2008b): Italy https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/it.html (2008.11.07.) Claxton, Karl and Sculpher, Mark and Culyer, Tony (2007): Mark versus Luke? Appropriate Methods for the Evaluation of Public Health Interventions http://ideas.repec.org/p/chy/respap/31cherp.html (2008.09.10.) Cochrane, Archibald L. (1999): Efficienza ed Efficacia: Riflessioni sui servizi sanitari Roma, Pensiero Scientifico Editore Collacciani, Marino (2008): Sport e Societá http://iltempo.ilsole24ore.com/2008/11/12/950820italia_sedentari_della_popolazione_svolge_attivita_fisica.shtml (2008.11.15.) Cukorbeteg Élet (2008): Diabétesz körkép 2. A cukorbetegség járvány http://diabetesonline.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=779 (2008.11.20.) Damiani, Gianfranco és Ricciardi, Gualtiero, szerk. (2005): Manuale di Programmazione e Organizzazione Sanitaria Nápoly, Casa Editrice Idelson-Gnocchi srl. Dózsa Csaba (2008): Strukturális változások és kihívások a magyar kórházszektorban http://hecon.uni-corvinus.hu/corvinus.php?lng=hu&id=8&subpage=7 (2008.08.25.) Dózsa György (2006): Példa lehet a brit egészségügyi rendszer http://www.fn.hu/belfold/20061212/pelda_lehet_brit_egeszsegugyi/ (2008.10.06.) Drummond, Michael és McGuire, Alistair, szerk. (2001): Economic evaluation in health care New York, Oxford University Press. Egészségügyi Minisztérium (2008a): Biztonság és Partnerség: Feladatok az Egészségügyben 2010-ig http://www.eum.hu/biztonsag-partnerseg/biztonsag-partnerseg (2008.09.06.) Egészségügyi Minisztérium (2008b): Újabb lépés az európai színvonalú egészségügyi ellátás felé http://www.eum.hu/hirek-esemenyek/hirek-kozlemenyek/ujabb-lepes-europai (2008.09.06.) Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (2008): Egynapos sebészet
- 60 -
www.eski.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/egynapos_sebesze_aranya.doc (2008.11.20.) EMFA: Együtt a Munkaerőpiac Fejlesztéséért Alapítvány (2008): Egészségügyi rendszerek http://www.emfa.hu/equalnurses/index.php?id=61&tx_cccbrowse_pi1[pointer]=2&cHash=61ae12efe3 (2008.11.02.) EPSCO (2008): Tanácsülés http://www.eum.hu/eu-egeszsegugy/egeszsegugyi/epsco-tanacsules-2008-080725 (2008.11.12.) Euractiv (2008): 78 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt Európában! http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/78-millioan-elnek-a-szegenysegi-kuszob-alatt--europaban (2008.11.12.) EUROPA (2008): Kutatás és Innováció: Befektetés Európa jövőjébe http://europa.eu/pol/rd/overview_hu.htm (2008.10.31.) Európai Bizottság (2007): Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013 http:http://ec.europa.eu/health/ph_overview/Documents/strategy_wp_en.pdf (2008.08.25.) European Commission (2004): The ECHI (European Community Health Indicators) project http://ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/echi/echi_en.htm (2008.10.27.) European Commission (2006): Age standardised death rate for 65 causes of death (per 100,000 inhabitants) http://ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/echi/echi_06_en.pdf (2008.11.20.) European Commission (2007): Healthier Together in the European Union http://ec.europa.eu/health/ph_information/documents/healthier_en.pdf (2008.10.31.) European Commission (2008a): Age dependency ratio http://ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/echi/echi_01_en.pdf (2008.11.04.) European Commission (2008b): Crude birth number per 1.000 inhabitants http://ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/echi/echi_02_en.pdf (2008.11.05.) European Commission (2008c): SDR, Standardizate Death Rate http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&language=en&pcode=tps00152&plugin=0&tableSelect ion=1&footnotes=yes&labeling=labels (200.11.04.) European Commission (2008d): Consumption/availability of vegetables http://ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/echi/echi_12_en.pdf (2008.11.06.) European Commission (2008e): Consumption/availability of fruit http://ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/echi/echi_12_en.pdf(2008.11.06.) European Commission (2008f): Total alcohol consumption per capita http://ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/echi/echi_11_en.pdf (2008.11.06.) European Commission (2008g): Computed Tomography Scanners, per million population http://ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/echi/echi_21_en.pdf (2008.11.06.) Feldstein, Paul J., Ph.D. (1993): Health Care Economics New York, Delmar Publishers Inc. Forgács Anna és Vallyon Andrea (2003): Egészségügyi rendszerek hatékonysága az Európai Unióban és az Unión kívül http://elib.kkf.hu/ewp_03/ewp_0302_07.pdf (2008.11.03.) Gál Petra (2002): Nanotechnológia az orvostudományban: Nanomedicina http://www.blg.hu/Tempus/petra.htm (2008.11.12.) Giorgetti, Raffaella (1997): Il Servizio Sanitario: Guida alla normativa e al sistema organizzativo Rimini, Maggioli Editore Glia Számítástechnikai és Tanácsadó Kft (2008): Az ökológiai lábnyom fogalma http://www.glia.hu/okolabnyom/index.php (2008.11.20.) Gold, Marthe R. - Siegel, Joanna E. - Russel, Louise B. - Weinstein, Milton C., szerk. (1996): CostEffectiveness in Health and Medicine New York, Oxfod University Press Gtk Hungária Piackutató Intézet (2007): A koleszterinszűrések eredményei http://209.85.129.132/search?q=cache:7C0b9jv3xBUJ:www.koleszterinszint.hu/d/Tanulmany_Szuresek_execut ive_sum_070611.pdf+akt%C3%ADvan+sportol%C3%B3k+ar%C3%A1nya&hl=hu&ct=clnk&cd=6&gl=hu (2008.11.28.) Gulácsi László (2005a): A szükséges gyógykezelések, szűrések száma (Number Needed to Treat, NNT): az egészségügyi technológiaelemzés során használatos főbb módszerek http://hecon.uni-corvinus.hu/corvinus.php?Ing=hu&id=4&subpage=4 (2008.09.06.) Gulácsi László (2005b): Egészségügyi Technológiaelemzés http://hecon.uni-corvinus.hu/corvinus.php?Ing=hu&id=4&subpage=4 (2008.09.06) Gulácsi László, dr. (2007): Elnézést, megteccik engedni? Bejöhetnék? Én vagyok a fogyasztó. http://hecon.uni-corvinus.hu/corvinus.php?Ing=hu&id=8&subpage=10 (2008.09.06.)
- 61 -
Gulácsi László, szerk. (2005c): Egészség-gazdaságtan Budapest, Medicina Könyvkiadó rt. Hall, Robert E. and Jones, Charles I. (2005): The value of life and the rise in health spending http://ideas.repec.org/a/fip/fedfpr/y2005x23.html (2008.09.10) Harsányi Gábor (1999): Telemedicina http://silver.szote.u-szeged.hu/medinf/report99/harsanyi/harsanyi.html (2008.11.12.) HDR: Human development reports (2008): 2007/2008 Human Development Index rankings http://hdr.undp.org/en/statistics/ (2008.11.07.) Ifiport a fiatalokért (2008): A szűrések hiánya miatt csökken az egészséges fiatalok száma http://www.ifiport.hu/content/view/2179/65/ (2008.10.31.) Iodice, Ciro (2008): Rubicone, allarme obesità: il 45% della popolazione è sovrappeso http://dimagrisci.in/formato/archives/75-Rubicone,-allarme-obesita-il-45%25-della-popolazione-esovrappeso.html (2008.11.20.) ITD Hungary (2008): Olaszország www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_it (2008.11.15.) Kollányi Zsófia és Imecs Orsolya (2007): Az egészség-befektetés Budapest, DEMOS Magyarország Kovács Zsuzsa, dr. (2003): Hálapénz: Orvosi praktikák Budapest, Budapest Print KSH (2008a): Egészségi állapot http://www.ksh.hu/rss/indi/2/indi2_8_1.html (2008.11.20.) KSH (2008b): Kutatás és fejlesztés 2007 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut07.pdf (2008.11.28.) La Stampa (2008): Ue:Italia é in recessione tecnica, nel 2009 la crescitá sará pari a zero http://www.lastampa.it/redazione/cmsSezioni/economia/200811articoli/37888girata.asp (2008.11.07.) Magyar Gallup Intézet (2001): Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000 http://www.gallup.hu/olef/kiemelt.htm (2008.10.02.) Menedzsment Fòrum (2008): 8 százalék volt tavaly az éves infláció http://www.mfor.hu/cikkek/8_szazalek_volt_tavaly_az_eves_inflacio.html (2008.11.05.) Menostato (2008): Debito Pubblico Italiano http://www.menostato.it/fatti_Debito_Pubblico_Italiano.html (2008.11.04.) Ministero della Salute (2007a): Costi http://www.ministerosalute.it/programmazione/finanziamento/sezFinanziamenti.jsp?label=fin_spe (2008.11.07.) Ministero della Salute (2007b): Ricavi http://www.ministerosalute.it/programmazione/finanziamento/sezFinanziamenti.jsp?label=fin_fin (2008.11.07.) Mondok Anita (2007): Az egészségügyi piac sajátosságai - különös tekintettel a keresletre -, a Grossmanmodell bemutatása http://www.econ.unideb.hu/oktatas_es_kutatas/doktori_iskola/download/2007jun/20070626_mondok_anita_az_ egeszsegugyi_piac_sajatossagai.pdf (2008.10.09.) MTI (2004): Sportolás helyett isznak és cigiznek a magyarok http://www.origo.hu/itthon/20040420sportolas.html?pIdx=1 (2008.11.12.) Multidiszciplinàris Egynapos Sebèszeti Tàrsasàg (2008): Egynapos sebèszeti egysègek http://www.mest.hu/index.php?pageid=menu8 (2008.11.12.) Muraközy Balázs (2006): Vizitdíj http://www.ingyenebed.hu/content/view/135/63/ (2008.11.07.) NationMaster (2008a): Population below poverty line (most recent) by country http://www.nationmaster.com/graph/eco_pop_bel_pov_lin-economy-population-below-poverty-line (2008.11.07.) NationMaster (2008b): Environment in Italy http://www.nationmaster.com/country/it-italy/env-environment (2008.11.09.) NationMaster (2008c): Environment in Hungary http://www.nationmaster.com/country/hu-hungary/env-environment (2008.11.09.) NationMaster (2008d): Food in Hungary http://www.nationmaster.com/country/hu-hungary/foo-food (2008.11.09.) NationMaster (2008e): Food in Italy http://www.nationmaster.com/country/it-italy/foo-food (2008.11.09.) NationMaster (2008f): Geography in Hungary http://www.nationmaster.com/country/hu-hungary/geo-geography (2008.11.09.)
- 62 -
NationMaster (2008g): Geography in Italy http://www.nationmaster.com/country/it-italy/geo-geography (2008.11.09.) NationMaster (2008h): Lifestyle in Hungary http://www.nationmaster.com/country/hu-hungary/lif-lifestyle (2008.11.09.) NationMaster (2008i): Lifestyle in Italy http://www.nationmaster.com/country/it-italy/lif-lifestyle (2008.11.09.) Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (2008): Magyarország - Gazdasági Mutatók http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/user_upload/Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/Konjunkturdaten_h u.pdf (2008.10.31.) Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (2008): Áttekintès http://www.nfgm.gov.hu/data/cms660384/macro_20081115_HUN.pdf (2008.11.12.) OECD (2008a): Statisztikai adatok http://stats.oecd.org/wbos/viewhtml.aspx?queryname=466&querytype=view&lang=en (2008.09.02.) OECD (2008b): Health Data: How Does Hungary Compare http://www.oecd.org/country/0,3377,en_33873108_33873438_1_1_1_1_1,00.html (2008.09.05.) OECD (2008c): Health Data: How Does Italy Compare http://www.oecd.org/publicationanddocuments/0,3395,en_33873108_33873516_1_1_1_2_1,00.html (2008.09.15.) OECD Economic Surveys (2007): Hungary Organisation for economic co-operation and development OEP (2004): Az egynapos sebészet http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_HIREK/SAJTOSZOBA/TAB58320/1_N APOS_SEB_V1.DOC (2008.10.27.) OEP (2008a): Kincstári költségvetés az Egészségbiztosítási Alap költségvetésére és az Alap által folyósított ellátásokra http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_UVEGZSEB/KOLTSEGVETESEK/KIN CST%C3%81RI%20K%C3%96LTS%C3%89GVET%C3%89S%202007.PDF (2008.11.07.) OEP (2008b): Az Egészségbiztosítási Alap számláinak forgalma a Magyar Államkincstár adatai alapján http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_UVEGZSEB/KOLTSEGVETESEK/P% C3%89NZFORGALMI2008.09.H%C3%93.PDF (2008.10.27.) Orosz Éva (2001): Félúton vagy tévúton? Egészségünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái Budapest, Egészséges Magyarországért Egyesület Orosz Éva (2007): Magyar egészségügy: mi várható és mi nem az üzleti biztosítóktól? http://gondolkodjunkegyutt.hu/spip.php?article56 (2008.10.27.) Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet (2008): Szűrővizsgálatok http://www.koranyi.hu/evkonyv07/szurovizsgalatok.htm (2008.11.12.) Osváth Sarolta, szerk. (2004): Az egészségünk napjainkban Magyarországon Budapest, G-mentor kft. Pallas Nagylexikon (2008): Mutualizmus http://www.kislexikon.hu/mutualizmus_a.html Papp Miklós (2005): EU hátrány a kutatás-fejlesztésben http://www.datanet.hu/pharma/phorient/133/133euhatrany.htm (2008.11.12.) Photius.com (2008): Net migration rate 2007 http://www.photius.com/rankings/population/net_migration_rate_2007_0.html (200.11.06.) Piko, B. F. És Fitzpatrick, K. M. (2007): Socioeconomis Status, Psychosocial Health and Health Behaviours among Hungarian Adolescents =European Journal of Public Health, XVII. évfolyam, 2007. augusztus, p. 353-360. Rivaluta (2008): Inflazione http://www.rivaluta.it/inflazione.asp (2008.11.05.) Rondinone, Lorena (2008): Istat: nel 2008 fuma il 22 per cento degli italiani http://www.voceditalia.it/articolo.asp?id=23264&titolo=Istat%20nel%202008%20fuma%20il%2022%20per%2 0cento%20degli%20italiani (2008.11.09.) Rudnai Péter, dr. (2006): A városi levegőszennyezettség hatása az egészségre, különös tekintettel az allergiás légzőszervi betegségekre http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/rudnai_0604.pdf (2008.11.20.) Sebők Orsolya (2007): Melyik a jobb? =Piac és Profit, 2007. június, p. 21-23. Sveiczer Ákos (1997): Egészségügyi Mikrobiológia http://209.85.129.132/search?q=cache:jLcFkzuYH0kJ:oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/eumikro/1.do
- 63 -
c+morbidit%C3%A1s+fogalom&hl=hu&ct=clnk&cd=2&gl=hu (2008.11.12.) Szabó Ildikó (2006): A nyugdíjba vonulás nemzetközi kilátása =Társadalombiztosításról mindenkinek, XIV. évfolyam, 2006. február, p. 27-36. Szabó László (2004): Egészségügy: Gyógyulásra várva =Bővülő Európa, 2004. február, p. 5-47. Szilágyi Tibor, dr. (2007): Leszokás az ODE Dohányzás-monitorának adatai alapján http://health21.hungary.globalink.org/szemi_szept/szilagyi_ODE_monitor.ppt#313,1,Leszokás az ODE Dohányzás-monitorának adatai alapján Dr. Szilágyi Tibor MDK szeminárium, 2007. szeptember 14. http://www.ode.hu/ode_open.htm (2008.11.09.) Tanner, Michael D (2008): Healthcare around the world: Italy http://healthcare-economist.com/2008/04/15/health-care-around-the-world-italy/ (2008-08-16) Temporale (2008): 13% of Italians below poverty line http://temporeale.libero.it/libero/news/2008-11-04_104285935.html (2008.11.10) Tunyogi Henrik (2007): Több-biztosítós csörték =Piac és Profit, 2007. június, p. 11-13. University of Arizona (2008): Cost analysis http://ag.arizona.edu/fcs/cyfernet/cyfar/Costben2.htm (2008.10.31.) VGO (2008): Fél Magyarország túlsúlyos, de azt hiszi, egészségesen táplálkozik http://vilaggazdasag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=247763&aloldal_id=10&fr=spojo (2008.11.12.) Viszt Erzsébet (2000): A kis- és középvállalatok növekvő jelentősége a foglalkoztatásban: korlátok és lehetőségek www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebIntRedirect&WG_OID=DSDf0f5c0795b9f6bac2 (2008.11.20.) Vitrai J. - Hermann D. - Vizi J. - Csaba I. (2006): Valójában mennyi pénzt költünk Magyarországon gyógyszerekre? http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a788.pdf (2008.10.08.) WHO (2004): Socioeconomic determinants of health http://www.euro.who.int/socialdeterminants (2008.10.31.) WHO (2007): The World Health Organization's ranking of the world's health systems http://www.photius.com/rankings/healthranks.html (2008.10.31.) WHO (2008a): Magyarországi adatok http://www.euro.who.int/countryinformation/CtryInfoRes?COUNTRY=HUN (2008.09.03.) WHO (2008b): Olaszországi adatok http://www.euro.who.int/main/WHO/CountryInformation/HFAExtracts?Country=ITA&language=English (2008.08.28.) WHO (2008c): Statisztikai adatok http://data.euro.who.int/hfadb/ (2008.08.29.) WHO (2008d): Statisztikai adatok http://data.euro.who.int/hmdb/ (2008.09.03.) WHO (2008e): Statisztikai adatok http://www.who.int/whosis/database/mort/table1_process.cfm WHO Európai Miniszteri Konferencia (2008): Tallini Karta: Egészségügyi rendszerek az egészségért és a jólétért http://www.eum.hu/hirek-esemenyek/esemenyek/tallinni-karta (2008.09.15.) WHOSIS (2008): Statisztikai adatok http://www.who.int/whosis/data/Search.jsp?indicators=[Indicator].[RF].Members (2008.09.06.) Wikipedia (2008a): Quality-adjusted life years http://en.wikipedia.org/wiki/Quality-adjusted_life_years (2008.10.31.) Wikipedia (2008b): Servizio Sanitario Nazionale http://it.wikipedia.org/wiki/Servizio_sanitario_nazionale (2008.10.20.) Wikipedia (2008c): MRI http://hu.wikipedia.org/wiki/MRI (2008.11.03.) Wikipedia (2008d): CT http://hu.wikipedia.org/wiki/CT (2008.11.03.) Wikipedia (2008e): Disability-adjusted life years http://en.wikipedia.org/wiki/Disability-adjusted_life_years (2008.11.03.) Wikipedia (2008f): Cost-utility analysis http://en.wikipedia.org/wiki/Cost-utility_analysis (2008.11.03.) Wikipedia (2008g): Cost-effectiveness analysis http://en.wikipedia.org/wiki/Cost-effectiveness (2008.11.03.)
- 64 -
Wikipedia (2008h): Health Care System http://en.wikipedia.org/wiki/Health_care_system (2008.11.03.) Wikipedia (2008i): Emberi Fejlettségi Index http://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_fejl%C5%91d%C3%A9s_indexe (2008.11.07.) Wikipedia (2008j): List of countries by life expectancy http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_life_expectancy (2008.11.07.) Wikipedia (2008k): Net Migration rate http://en.wikipedia.org/wiki/Net_migration_rate (2008.11.07.) Wikipedia (2008l): Vásárlóerő-paritás http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1s%C3%A1rl%C3%B3er%C5%91-parit%C3%A1s (2008.11.20.) Wikipedia (2008m): List of countries by GDP (PPP) per capita http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_(PPP)_per_capita (2008.11.20.) Wikipedia (2008n): Egészségbiztosítás http://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1s (2008.11.28.) Wikipedia (2008o): Epidemiológia http://hu.wikipedia.org/wiki/Epidemiol%C3%B3gia (2008.11.28.)
- 65 -
9. Függelék 4. ábra: Olasz régiók
Forrás: http://www.omnidreams.net/speciali/Regioni_in_Italia
1. táblázat: Az egészségügyi rendszerek rangsora országonként Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8
Ország Franciaország Olaszország San Marino Andorra Málta Szingapúr Spanyolország Ománi Szultánság
Rangsor 64 65 66 67 68 69 70 71
Ország Kazasztán Uruguay Magyarország Trinidad és Tobago Szent-Lucia Belize Törökország Nicaragua
- 66 -
Rangsor 127 128 129 130 131 132 133 134
Ország Vanuatu Guyana Peru Oroszország Honduras Burkina Faso São Tomé és Príncipe Szudán
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63
Ausztria Japán Norvégia Portugália Monaco Görögország Grönland Luxemburg Hollandia Egyesült Királyság Írország Svájc Belgium Columbia Svédország Ciprus Németország Szaúd-arábiai Királyság Egyesült Arab Emírség Izrael Marokkó Kanada Finnország Ausztrália Chilei Köztársaság Dánia Dominica Costa Rica Amerika (USA) Szlovénia Kuba Brunei Darussálam Állam Új-Zéland Bahrein Horvátország Katari Állam Kuvaiti Állam Barbados Thaiföld Cseh Köztársaság Malajzia Lengyelország Dominikai Közt. Tunézia Jamaica Venezuela Albánia Seychelle-szigetek Paraguay Dél-Korea Szenegál Fülöp-szigetek Mexikó Szlovákia Egyiptom
72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88
Fehéroroszország Litvánia Saint Vincent Argentína Sri Lanka Észtország Guatemala Ukrajna Salamon-szigetek Algéria Palau Jordánia Mauritius Grenada Antigua és Barbuda Líbia Banglades
135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151
Ghana Tuvalu Elefántcsontpart Haiti Gabon Kenya Marshall-szigetek Kiribati Burundi Kína Mongólia Gambia Maldív-szigetek Pápua Új-Guinea Uganda Nepál Kirgizisztán
89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102
Macedónia Bosznia-Hercegovina Libanon Indonézia Irán Bahama-szigetek Panama Fidzsi-szigetek Benin Nauru Románia Saint Kitts és Nevis Moldova Bulgária
152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165
Togó Türkmenisztán Tádzsikisztán Zimbabwe Tanzánia Dzsibuti Eritrea Madagaszkár Vietnám Guinea Mauritánia Mali Kamerun Laosz
103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126
Irak Örményország Lettország Jugoszlávia Cook-szigetek Szíria Azerbajdzsán Suriname Ecuador India Zöld-foki Köztársaság Grúzia Salvador Tonga Üzbegisztán Comore-szigetek Szamoa Jemen Niue Pakisztán Mikronézia Bhután Brazília Bolívia
166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190
Kongó Észak-Korea Namibia Botswana Niger Egyenlítői-Guinea Ruanda Afganisztán Kambodzsa Dél-Afrika Bissau-Guinea Szváziföld Csád Szomália Etiópia Angola Zambia Lesotho Mozambik Malawi Libéria Nigéria Kongói Demokrat. Közt. Közép-afrikai Közt. Mianmar
Forrás: WHO, 2007
- 67 -
3. táblázat: A magyar egészségbiztosítási járulék megoszlása Biztosított egészségbiztosítási Biztosított nyugdíjjáTársadalombiztosítási járulék: 29% járuléka: 6% ruléka magánpénztári tag: 1,5% (a magánnyugdíjpénzbeli egészpénztári ségbiztosítási járulék: 0,5% tagdíj: 8%)
egészségbiztosítási járulék: 5% nyugdíjbiztosítási járulék: 24%
természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4,5%
nem magánnyugdíj pénztári tag: 9,5%
természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4%
Forrás: APEH, 2007
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32
4. táblázat: Olasz egyetemek orvosi fakultással Politecnica delle Marche Università degli Studi di Bari Università degli Studi di Bologna Università degli Studi di Brescia Università degli Studi di Cagliari Università degli Studi di Catania Università degli Studi di Catanzaro "Magna Grecia" Università degli Studi "Gabriele D'Annunzio" di Chieti-Pescara Università degli Studi di Ferrara Università degli Studi di Firenze Università degli Studi di Foggia Università degli studi di Genova Università degli Studi dell' Insubria Università degli Studi dell'Aquila Università degli Studi di Messina Università degli Studi di Milano Università degli Studi di Milano - Bicocca Università Cattolica del "Sacro Cuore" di Milano Libera Università "Vita Salute San Raffaele" di Milano Università degli Studi di Modena e Reggio Emilia Università degli Studi del Molise Università degli Studi di Napoli Seconda Università degli Studi di Napoli Università degli Studi di Padova Università degli Studi di Palermo Università degli Studi di Parma Università degli Studi di Pavia Università degli Studi di Perugia Università degli Studi del Piemonte Orientale "Amedeo Avogadro" Università degli Studi di Pisa Università degli Studi di Roma "La Sapienza" Università degli Studi di Roma "Tor Vergata"
- 68 -
pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 2%
33 Università "Campus Bio-medico" di Roma 34 Università degli Studi di Salerno 35 Università degli Studi di Sassari 36 Università degli Studi di Siena 37 Università degli studi di Torino 38 Università degli Studi di Trieste 39 Università degli Studi di Udine 40 Università degli Studi di Verona Forrás: Cerca Università, 2008
9. táblázat: Az emberi fejlettségi indexek (HDI) rangsora: az első 50 helyezet 2007-2008-ban Rangsor Ország 1. Izland 2. Norvégia 3. Ausztrália 4. Kanada 5. Írország 6. Svédország 7. Svájc 8. Japán 9. Hollandia 10. Franciaország 11. Finnország 12. Amerika 13. Spanyolország 14. Dánia 15. Ausztria 16. Egyesült Királyság 17. Belgium 18. Luxemburg 19. Új-Zéland 20. Olaszország 21. Hong Kong 22. Németország 23. Izrael 24. Görögország 25. Szingapúr Forrás: HDR, 2008
Rangsor 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.
Ország Koreai Köztársaság Szlovénia Ciprus Portugália Brunei Darussálam Barbados Cseh Köztársaság Kuvait Málta Katar Magyarország Lengyelország Argentína Egyesült Arab Emírség Chile Bahrein Szlovákia Litvánia Észtország Latvia Uruguay Horvátország Costa Rica Bahama-szigetek Seychelle-szigetek
17. táblázat: Egynapos sebészeti egységek Magyarországon 1 2 3 4 5 6
Kiskőrös, Városi Szakorvosi Rendelőintézet Kisteleki Egészségügyi Kht. Debrecen VESZ Egészségügyi Szolgálat Kht. Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelőintézet, Dabas Vecsési Egészségügyi Szolgálat Veresegyház, Misszió Egészségügyi Központ Kht.
- 69 -
7 Men For Care Kft. 8 Paks, Rendelőintézet 9 Budapest IX. ker. Szakorvosi Rendelőintézet 10 Budapest XVIII. ker. Egészségügyi Szolgálat 11 Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat 12 Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat 13 Budapest XVI. ker. Önkormányzat Szakrendelő 14 Óbuda-Békásmegyer Egészségügyi Szolgálat Kht. 15 Budapest XIII. ker. Egészségügyi Szolgálat Kht. 16 Napfény 2001 Kht. 17 Europ-Med Kft., Budaörs 18 Telki Kórház Egészségügyi Kft. 19 Keszthely, Városi Kórház-Rendelőintézet 20 HT Medical Center Kft. 21 Kelen Kórház Kft. 22 Semmelweis Egyetem 23 Ars Medica Lézerklinika Kft. 24 Istenhegyi Klinika 25 Kastélypark Klinika Kft., Tata 26 Premed Pharma Kft. 27 Siklósi Kórház Kht. 28 Szent Rókus Kórház, Budapest 29 Zirc, Városi Erzsébet Kórház 30 Palotahosp Kft., Várpalota 31 Komló, Városi Kórház-Rendelőintézet 32 Mohács, Városi Kórház-Rendelőintézet 33 Békéscsaba, Réthy Pál Városi Kórház-Rendelőintézet 34 Szikszó, II. Rákóczi Ferenc Kórház 35 Hódmezővásárhely, Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 36 Makó, Dr. Diósszilágyi Sámuel Városi Kórház 37 Kapuvár, Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet 38 Hatvani Kórház Kft. 39 Balassagyarmat, Dr. Kenessey Albert Városi Kórház-Rendelőintézet 40 Pásztó, Margit Kórház 41 Bonyhád, Városi Kórház-Rendelőintézet 42 Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Kht. 43 Sárvár, Városi Kórház-Rendelőintézet 44 Ajka, Magyar Imre Kórház 45 Dr. Deák Jenő Kórház-Rendelőintézet és Gyógybarlang Kft. 46 Károlyi Sándor Kórház, Budapest 47 Nyírő Gyula Kórház, Budapest Forrás: Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság, 2008
- 70 -
20. táblázat: A hatékonyságvizsgálat során felhasznált mutatók összesítése Mutató
Súlyozás Magyarország Olaszország
Év
Forrás
%-os változás
HIpontszám pontszám
Egészségügyi bevételek és kiadások Egy főre eső összes egészségügyi kiadás 1. (PPP; $)
0,5
1329
2494
2005
WHOSIS, 2008
46,71%
0
0,23356
2.
Egészségügyi magánkiadások az összes egészségügyi kiadás százalékában
0,5
29,2
23,4
2005
WHOSIS, 2008
19,86%
0,09932
0
3.
Összes egészségügyi kiadás a GDP százalékában
0,5
7,8
8,9
2005
WHOSIS, 2008
12,36%
0
0,0618
2007/2006
saját számítás Ministero della Salute 2007a és OEP, 2008a
2,58%
0,02584
0
2007
Wikipedia, 2008m
37,54%
0
0,1877
36,54%
0
-0,18269
77,50%
-0,3875
0
Alap/Régiók összbevétele a kiadások 4. százalékában
1
98,37
95,83
Gazdasági mutatók 5. Egy főre jutó GDP (PPP; $)
0,5
19300
30900
6. Államadósság a GDP százalékában
-0,5
66
104
2007
7. Éves átlagos infláció (%)
-0,5
8,0
1,8
2007
Menostato.it, 2008 és Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, 2008 Menedzsment fórum, 2008 és Rivaluta.it, 2008
Társadalmi helyzet 8. 100 férfire jutó nők aránya
9.
14 éven aluliak aránya a teljes lakosság számába
0,5
1
110,62
15,20%
105,93
14,31%
2006
saját számítás WHO, 2008c adatokból
4,24%
0,0212
0
2007
Istituto Nazionale Statistica, 2008 és CIA, 2008a
5,86%
0,05855
0
10.
14-65 évesek aránya a teljes lakosság számában
-1
69,30%
65,42%
2007
11.
65 éven felüliek aránya a teljes lakosság számában
-2
15,60%
20,27%
2007
12. Korrigált nettó migráció
1
0,86
2,06
2007
13. HDI (Emberi fejlettségi index) Munkaképes populáció a népesség 14. százalékában 15. Munkanélküliségi ráta
1
0,874
0,941
2
41,81%
-2,5
7,50%
Istituto Nazionale Statistica, 2008 és CIA, 2008a Istituto Nazionale Statistica, 2008 és CIA, 2008a
5,60%
-0,05599
0
23,04%
0
-0,46078
Photius.com, 2008
58,25%
0
2005
WHO, 2008c
7,12%
0
0,582524 272 0,0712
41,78%
2007
WHO, 2008c
0,07%
0,00144
0
6,80%
2006
WHO, 2008c
9,33%
-0,23333
12,23%
0
-0,06117
-0,5
45,2
51,5
2007
European Commission, 2008a
17. 1 000 főre jutó születések száma
5
9,59
8,36
2008
CIA, 2008a és CIA, 2008b
12,83%
0,64129
0
18. Halálozások száma 1 000 főre
-5
12,99
10,61
2008
CIA, 2008a és CIA, 2008b
18,32%
-0,91609
0
19. Teljes termékenységi ráta
0,5
1,35
1,35
2006
WHO, 2008c
0,00%
0
0
20. Szegénységi küszöb alatt élő népesség
-3
8,6
13
2003/2008
NationMaster.c om, 2008a és Temporale, 2008
33,85%
0
-1,01538
16. Korfüggőségi ráta
Egészségügyi erőforrások 21. 100 000 lakosra jutó kórházak száma
-0,5
1,78
2,21
2005
WHO, 2008c
19,46%
0
-0,09729
22. 100 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma
-0,5
785,42
399,91
2005
WHO, 2008c
49,08%
-0,24542
0
2
76,56
76,4
2004
WHO, 2008c
0,21%
0,00418
0
-1,5
10,61
10,42
2006
WHO, 2008c
1,79%
-0,02686
0
23. Kórházi ágyak kihasználtságának rátája 24. 100 000 főre eső orvosok száma
25. 100 000 főre eső nővérek száma
-1,5
37,16
15,93
2006
WHO, 2008c
57,13%
-0,85697
0
26. 100 000 főre eső bábák száma
-0,5
0,52
1,63
2006
WHO, 2008c
68,10%
0
-0,34049
-1
2,56
4,17
2006
WHO, 2008c
38,61%
0
-0,38609
-0,5
1,72
2,76
2006
WHO, 2008c
37,68%
0
-0,18841
27. 100 000 főre eső gyógyszerészek száma 28. 100 000 főre eső fogorvosok száma
A szolgáltatások igénybe vétele 29. Kórházi betegápolások száma 100 főre
-1
25,26
14,97
2004
WHO, 2008c
40,74%
-0,40736
0
30. Átlagos kórházban töltött idő
-1
8,22
7,6
2004
WHO, 2008c
7,54%
-0,07543
0
45,74%
-0,45736
0
31. Egy főre jutó orvos-beteg találkozás
-1
12,9
7
2005
Eurepean Commission, 2008g
Összes gyógyszerkiadás a teljes egészségügyi kiadás százalékában
-1
31
21,2
2006
WHO, 2008c
31,61%
-0,31613
0
32.
Halálozási mutatók 33. Születéskor várható élettartam
5
73,18
80,07
2008
CIA, 2008a és CIA, 2008b
8,60%
0
0,43025
34. SDR: Iszkémiás szívbetegség
-5
319,00
105,90
2005/2003
European Commission, 2006
66,80%
-3,34013
0
35. SDR: Agyi érbetegség
-5
123,70
68,30
2005/2003
European Commission, 2006
44,79%
-2,23929
0
36. SDR: Rosszindulatú daganat
-5
337,00
238,00
2005/2003
European Commission, 2006
29,38%
-1,46884
0
37. SDR: Drogok és mérgezés
-5
17,00
20,80
2005/2003
European Commission, 2006
18,27%
0
-0,91346
38. SDR: AIDS (HIV-fertőzés)
-5
0,10
3,20
2005/2003
European Commission, 2006
96,88%
0
-4,84375
Morbiditási mutatók
39. TBC - Tuberkulózis 100 000 főre
-2
16,75
7,03
2006
WHO, 2008c
58,03%
-1,1606
0
40. Rákos megbetegedések 100 000 főre
-3
802,1
429,21
2006
WHO, 2008c
46,49%
-1,39468
0
-4
49,78
53,29
2007
Cukorbeteg Élet, 2008
6,59%
0
-0,26346
-2
2,3014
0,4156
2005
WHO, 2008d
81,94%
-1,63883
0
41.
A cukorbetegek megoszlása a társadalomban (%)
42. 100 000 főre jutó asztmás megbetegedés
Életmódbeli sajátosságok 43. Gyümölcsfogyasztás gramm/fő
1,5
150
233
1991/1996
European Commission, 2008d
35,62%
0
0,53433
44. Zöldségfogyasztás gramm/fő
1,5
199
184
1991/1996
European Commission, 2008e
7,54%
0,11307
0
45.
A rendszeres testmozgást végzők aránya a társadalomban (%)
3
21
27
2007/2003
Gtk, 2007 és Bottenburg, 2005
22,22%
0
0,66667
46.
A rendszeresen dohányzók aránya a társadalomban (%)
-3
33
22
2007/2008
Szilágyi, 2007 és Rondinone, 2008
33,33%
-1
0
-3
13,4
8
legfrissebb adat
NationMaster.c om, 2008d és 2008e
40,30%
-1,20896
0
-2
11,9
46
legfrissebb adat
NationMaster.c om, 2008h és 2008i
74,13%
0
-1,48261
-2
53
45
2007
VGO, 2008 és Iodice, 2008
15,09%
-0,30189
0
1
85,5
100
2001
CIA, 2008a és CIA, 2008b
14,50%
0
0,145
-0,5
27
18
legfrissebb adat
NationMaster.c om, 2008h és 2008i
33,33%
-0,16667
0
0,5
11
13
legfrissebb adat
NationMaster.c om, 2008h és 2008i
15,38%
0
0,07692
47. Teljes alkoholfogyasztás 1 fore 48.
Marihuána fogyasztás a társadalomban (%)
49. Túlsúlyos lakosság (%) 50.
Vallásos egyének száma a lakosság százalékában
51.
Boldogtalannak vagy kicsit boldognak érzi magát (%)
52. Nagyon boldognak érzi magát (%)
Környezet és egészség 53. Ökológiai lábnyom
-0,5
5,01
5,51
legfrissebb adat
NationMaster.c om, 2008b és 2008c
9,07%
0
-0,04537
54. Egy főre eső széndioxid szennyezettség
-0,5
6
7
legfrissebb adat
NationMaster.c om, 2008b és 2008c
14,29%
0
-0,07143
55.
Egy főre jutó tisztavíz-felhasználás (m3/év)
0,5
2082,0
723
2001/1998
NationMaster.c om, 2008b és 2008c
65,27%
0,32637
0
56.
Vízterület nagysága az ország teljes területéhez viszonyítva (%)
0,5
0,74
2,39
2008
NationMaster.c om, 2008b és 2008c
69,04%
0
0,34519
0,5
19,9
34,0
2008
NationMaster.c om, 2008b és 2008c
41,47%
0
0,20735
57. Erdős terület
Alkalmazott technológiák 58. CT egységek száma 1 milliò főre
0,5
7,1
27,7
2005
Eurepean Commission, 2008g
74,37%
0
0,37184
59. MRI egységek száma 1 millió főre
0,5
2,6
15
2005
Eurepean Commission, 2008g
82,67%
0
0,41333
2
2,1
32,9
2004
Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2008
93,62%
0
1,87234
1999
KSH, 2008b és Papp, 2005
30,71%
0
0,46071
2007
saját számítás Cerca Università, 2008 és Osváth, 2004
42,08%
0
0,21042
-16,60
1,36
Egynapos sebészeti esetek aránya az 60. összes sebészeti beavatkozás
százalékában Kutatás-fejlesztés Kutatás-fejlesztésre fordított összeg a 61. GDP százalékában 62.
Orvosi egyetemek száma 1 000 000 lakosra
1,5
0,5
0,97
0,39823 Összesen:
Forrás: saját számítás
1,4
0,6876
