Előterjesztő:
Dr. Solymos László Alpolgármester
Iktatószám:
01/35811-7/2012.
Tárgy:
Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról
Melléklet:
1 db határozati javaslat
Készítette:
Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Általános Igazgatási Iroda Gyámhivatal
Véleményezésre megküldve:
Egészségügyi és Szociális Bizottság Oktatási Bizottság
Törvényességi véleményezésre megküldve:
2012. április 10.
Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a települési önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig átfogó értékelést készít, amelyet a Közgyűlés megtárgyal. Ezen kötelezettség tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete tartalmazza. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) óvodáztatási támogatás, c) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, d) a gyermektartásdíj megelőlegezése, e) az otthonteremtési támogatás, f) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. 2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. 3. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. 4. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családba fogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. A gyermekvédelem rendszerében a gyermekjóléti szociális, segítő munka a hatósági munkát megelőzi, kiegészíti, követi és támogatja.
I. Szeged demográfiai mutatói A megyei jogú városok közül Szeged Magyarország második legnépesebb városa, az I. számú melléklet 1. számú táblázata a 18 év alatti gyermekek korosztály szerinti megoszlását mutatja 2010-ben és 2011-ben. Megállapítható, hogy a gyermekek száma az utóbbi két évben megközelítőleg azonos. A nemek tekintetében kitűnik az adatokból, hogy valamennyi korosztálynál több a fiú, mint a leány. Országos tendenciaként jelentkező probléma a házasságkötések számának csökkenése, illetve a válások számának növekedése, amely a családok szerkezeti átalakulását vonta maga után. Egyre elterjedtebb modell az egyszülős, így egykeresős család, amely létfenntartási gondok kialakulásához vezethet, valamint a család személyiségformáló, nevelő funkciójának csökkenését vonja maga után.
II. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásához kapcsolódóan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról, óvodáztatási támogatásról, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról és ezen belül a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatásról, valamint a társadalombiztosítás által nem finanszírozott HPV és C csoportú Neisseria meningitidis elleni védőoltásokról és a szociális nyári étkeztetésről kell említést tenni.
2 Ezen ellátások elbírálásának előkészítése SZMJV Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda (továbbiakban: Iroda) feladatai közé tartozik. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, valamint az óvodáztatási támogatás megállapítása jegyzői, míg a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás és a társadalombiztosítás által nem finanszírozott HPV és C csoportú Neisseria meningitidis elleni védőoltások megállapítása és folyósítása, és a szociális nyári étkeztetés megszervezése polgármesteri hatáskörbe tartozik. Az Irodán 2011. január 01. és 2011. december 31. közötti időszakban összesen 102.220 ügyirat került iktatásra, ebből főszámra 32.669 ügyirat, míg alszámra 69.551 ügyirat iktatása történt meg. A felsorolt ellátásokban a főszámra történő iktatások száma 4.682, míg az alszámra történt iktatások száma 13.714 volt. 2011-ben az Iroda 55 fős létszámából 6 fő (1 csoportvezető, 5 ügyintéző) látta el a fenti ellátásokhoz kapcsolódó ügyintézői munkát. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy természetbeni ellátás, amely havi rendszeres pénzbeli utalással nem jár. A kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvény által meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének (bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, valamint a 8. évfolyamtól a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 50 %-át normatív étkezési kedvezményként kell a gyermek részére biztosítani a központi költségvetés terhére), az egyszeri támogatásnak és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére (pl.: közoktatásban ingyenes tankönyvellátásra, alapfokú művészetoktatásra, a gyermek START számláján magasabb összegű állami támogatásra, felsőoktatási felvételinél többlet pontszámra jogosultak, felsőoktatásban részesülők esetében a szociális ösztöndíjak, kollégiumi ellátások megállapításánál előnyt élveznek stb.). Megállapítása a benyújtás napjától számított 1 évre történik. Az a kiskorú, valamint az a 18. életévét betöltött személy, aki nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat - 23. életévének betöltéséig, illetve 25. életévének betöltéséig, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul - jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg - a jogszabályi feltételektől függően - az öregségi nyugdíjminimum (2011. évben a nyugdíjminimum 28.500,-Ft) 140 %-át, azaz 39.900,-Ft-ot, illetve 130%-át, azaz 37.050,-Ft-ot. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma folyamatosan változik, 2011. december hónapban 2.057 családban 4.045 gyermek részesült ebben az ellátásban. 2011. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) kedvezményt megállapító határozatok száma: 4.241 b) a kedvezményt elutasító határozatok száma: 467 c) a kedvezményre való további jogosultságot megállapító határozatok száma: 226 d) a kedvezményre való jogosultságot megszüntető határozatok száma: 310 e) az eljárást megszüntető határozatok száma: 125 f) az eljárást felfüggesztő határozatok száma: 12 Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a törvényben meghatározott értékhatároknál; a család olyan mértékű vagyonnal rendelkezik, amelynek egy főre jutó értéke meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárt; nagykorú gyermek nem tanul nappali tagozaton; különélő szülők esetében a gyermekelhelyezésről és a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló bírósági vagy gyámhatósági iratok nem kerülnek becsatolásra; a kérelmet nem a gyermek törvényes képviselője nyújtja be. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka az, hogy a soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, miszerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján, vagy a nagykorú jogosultak nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyában bekövetkező változások alapján kerülnek elvégzésre.
A családokra, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok között kell megemlíteni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelentős része panel- és bérlakásban, vagy albérletben él, de egyre többen vannak olyan családok, akik a megemelkedett lakáshiteleiket nehezen vagy nem tudják fizetni. Jövedelmi körülményeiket tekintve a kérelmezők között nagy számban találhatóak GYED-ből, GYES-ből, GYET-ből, öregségi és rokkantsági nyugellátásból, munkanélküli ellátásokból élő, valamint jövedelemmel nem rendelkezők. Jellemző, hogy a nem minimálbéren lévő családok, illetve a munkabéren kívül cafetériában részesülők a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi kategóriája alapján elutasításra kerülnek.
3 2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A Gyvt. szerint kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. Az ellátás havi rendszeres pénzellátás, melynek összege gyermekenként az öregségi nyugdíjminimum 22 %-a (2011-ben 6.270,-Ft/hó). Megállapítása határozatlan időre szól, azonban évente egyszer az ellátás feltételeinek fennállása felülvizsgálatra kerül. 2011. évben kiegészítő gyermekvédelmi támogatás folyósítására nem került sor. 3. Óvodáztatási támogatás Az ellátás célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába történő járatásának elősegítése. A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülője részére állapítja meg az ellátást, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról. A gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló igazolásokat az óvodák megküldik az óvodáztatási támogatás folyósítása előtt. A támogatás folyósításának további feltétele, hogy a szülő a gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait sikeresen befejezte. Együtt élő szülők esetében mindkét szülő iskolai végzettségének meg kell felelnie a jogszabályi feltételnek. 2011. évben óvodáztatási támogatás ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) megállapító határozatok száma: 41 b) az elutasító határozatok száma: 24 c) a jogosultságot megszüntető határozatok száma: 38 d) az eljárást felfüggesztő határozatok száma: 42 Az óvodáztatási támogatás évente két alkalommal, tárgyév június, illetve december hónapjában kerül kiutalásra, a támogatás összege gyerekenként és alkalmanként a feltételek meglétének függvényében 20.000,-Ft vagy 10.000,-Ft. A 2011. évi teljes kifizetés 1.400 eFt volt. Az elutasítások, illetve megszüntetések (lásd b) pontnál) legfőbb okai: a gyermek a tárgyév május 05-én, illetve november 05-én nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy a gyermek nem jár rendszeresen óvodába, illetve a szülő magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. 4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek hivatalból rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatást kapnak, melynek összege gyermekenként 2011. évben 5.800,-Ft/alkalom. A Gyvt. szerint annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, akkor augusztus hónapban, amennyiben november 1-jén fennáll, akkor november hónapban pénzbeli támogatást (5.800,-Ft-ot) kell biztosítani. A pénzbeli támogatás összege a központi költségvetésből kerül finanszírozásra, a 2011. évi teljes kifizetés 44.283 eFt volt. A helyi rendelet alapján az önkormányzat - a helyi költségvetés terhére - rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít szeptember hónapban azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév szeptember 1-jén fennáll. A támogatás összege gyermekenként 5.800,-Ft. A 2011. évi teljes kifizetés 24.216 eFt volt. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyik formája a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás. Az a család jogosult erre a támogatásra, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2011. évben 42.750,-Ft). 2011. évben a gyermekintézményi térítési díj támogatás ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) a támogatást megállapító határozatok száma: 439 b) a támogatást elutasító határozatok száma: 100 c) a támogatásra való további jogosultságot megállapító határozatok száma 1 d) a támogatás folyósítását megszüntető határozatok száma: 142 e) az eljárást megszüntető határozatok száma: 46
4 Ez a támogatás tanévre (óvodai évre), bölcsőde esetén maximálisan 12 hónapra adható. A támogatás összege havi 3.000,-Ft/gyermek, a normatív kedvezményre jogosult gyermekek részére 1.500,-Ft. A támogatás az étkezést biztosító gyermekintézménynek kerül utalásra, így a gyermek törvényes képviselőjének csökkentett összegű térítési díjat kell fizetnie. A 2011. évi teljes kifizetés 8.789 eFt volt. Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a rendeletben meghatározott értékhatárnál; a család olyan mértékű vagyonnal rendelkezik, amelynek egy főre jutó értéke meghaladja a rendeletben meghatározott értékhatárt. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka, hogy a gyermek étkezését a törvényes képviselő már nem igényli meg; a gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya az étkeztető intézményben megszűnt; a gyermek a Gyvt. alapján 100 %-os normatív étkezési kedvezményre lett jogosult; valamint a soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, hogy a gyermekintézményi térítési díj támogatás feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján kerülnek elvégzésre. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás másik formája természetbeni ellátásként a társadalombiztosítás által nem finanszírozott HPV és C csoportú Neisseria meningitidis elleni védőoltások. A tárgyév április 1-jén rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül a térítésmentes C csoportú Neisseria meningitidis okozta invazív fertőzések megelőzésére adandó védőoltásra a tárgyévben 1., 2., 3. életévüket betöltő fiú- és leánygyermekek jogosultak. A szülők kérése alapján 2011. évben 54 fő, 13. életévét betöltött leánygyermek 3 oltásból álló HPV elleni védőoltásban részesült, a C csoportú Neisseria meningitidis elleni védőoltásban 36 gyermek részesült. A védőoltások ára 2010. évben került kifizetésre, így 2011. évben nem kellett finaszírozni, csak a jogosultságot megállapítani. Szociális nyári étkeztetés került megszervezésre 2011.06.30-tól 2011.08.31-ig terjedő időszakban a tárgyévben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül 580 gyermek részére. A gyermekek 45 munkanapon keresztül napi egyszeri meleg étkeztetést kaptak, az ebédet a SULI-HOST Kft. biztosította. Az étkeztetés lebonyolítása 3 iskolában történt párhuzamosan, a gyermekek vagy az iskolában ebédeltek, vagy részükre ételhordóban elvitték az ebédet. 190 fő étkezett a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, 300 fő a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye Weöres Sándor Általános Iskolában, 90 fő a Jerney János Általános Iskolában. Az étkeztetés alatt a gyermekfelügyeletet napi 2 órában az iskolában az Önkormányzati Városőrség biztosította. A szociális nyári étkeztetés 2011. évi teljes költsége 9.860 eFt volt.
III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása 1. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a) Gyermekek napközbeni ellátása aa) Bölcsődék Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi intézmény keretén belül 2011. évben 982 férőhelyen, határozatlan idejű működési engedély alapján látták el a kisgyermekek gondozását-nevelését 15 telephelyen. A Vedres utcai bölcsődében 9 férőhelyen gondozzák az eltérő módon fejlődő gyermekeket, illetve ugyanezen bölcsődében nyújtanak lehetőséget az integrált elhelyezésre is. Az intézményben 2011. év márciusában Felvételi szabályzatot készítettek, amelyben 2 időpontot jelöltek meg a beiratkozásra: minden év áprilisában 2 hetet és októberben 1 hetet, így - tapasztalataik alapján - egyenletesebben tudják elosztani a felvételre váró gyermekeket az egyes telephelyek között. Természetesen lehetőség van az év közben jelentkezők elhelyezésének biztosítására is. Továbbra is problémát jelent az intézmény számára a Dobó utcai, Vitéz utcai és Petőfi Sándor sgt-i bölcsődébe jelentkezők igényeit kielégíteni, tekintettel a nagy túljelentkezésre. 2011. december 31-én 953 fő volt a beíratott gyermekek száma, a 2012. augusztus hónapig felvett gyermekek száma 1.206 fő. 2011-ben 971,5 gyermeket vettek fel átlagban, amely 98,9 %-os feltöltöttséget eredményezett. A felvételnél még áthúzódott a 2010. év nem megfelelő felvételi metodikája. Az intézmény 15 bölcsődéje a nyári időszakban nyitva tartott, helyette decemberben, a két ünnep között zártak be 4 napra, amelynek köszönhetően - az előző év ugyanezen időszakához képest - 40 fővel több normatívát tudtak lehívni. 2011. december 31. napján 4 fő várakozója volt az intézménynek a Szeged, Dobó utcai bölcsődében, akiknek szülői a máshol felajánlott férőhelyet nem fogadták el, így férőhely-üresedésre várnak.
5 A bölcsőde szakmai programjának, éves munkatervének megvalósulása ➢ Sómadrin játszószoba 2011. évben is a sószobák használata segítette minden bölcsődében, hogy a gyermekek hiányzásainak száma kevesebb legyen. ➢ Rendezvények a bölcsődékben Az intézmény szakmai programjában továbbra is kiemelt szerepet játszik a bölcsőde-család tartalmas kapcsolatának kialakítása, megtartása. Cél az elfogadó kapcsolatok kiszélesítése, hangsúlyozva a család kompetenciájának erősítését, a család védelmét. Ennek érdekében a szülővel történő beszoktatáson, szülői értekezleteken és szülőcsoportos beszélgetéseken kívül színvonalas bölcsődei rendezvények (Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, Családi délután, Mikulás, Karácsony) biztosítanak lehetőséget az együtt gondolkodásra, segítve az együtt nevelés hatékonyságát. 2010-ben az ágazati miniszter április 21-ét a Bölcsőde Napjává nyilvánította, amelynek tiszteletére 2011. április 19-én „A lehetőségek kora” címmel szakmai konferenciát szervezett az intézmény SZMJVÖ Városháza épületében, amelyen átadásra kerültek az intézmény által adományozott igazgatói dicséretek és kiemelkedő munkát végző munkatársaik jutalomban részesültek. A bölcsődékben április 21-én nyílt napot rendeztek, ahol a gyermekek és szüleik ismerkedhettek a bölcsődei élettel. ➢ Szülőcsoportos beszélgetések A bölcsődékben közel két évtizede bevezetett gyakorlat a gondozónők által vezetett szülőcsoportos beszélgetés, melynek egyrészt a gyermekek egészséges személyiségfejlődésében, szocializációjában van preventív szerepe, másrészt elősegíti a bölcsődék családokkal való együttműködését. ➢ Szakmai könyvtár, szakmai kiadványok szerkesztése SZMJVÖ Bölcsődéi szakmai könyvtára szaktanácsadó vezetésével működik. Könyvtári szabályzat és házirend alapján 673 könyv kölcsönözhető, melyből 22 kötetet 2011-ben szerzett be az intézmény. A kézikönyvtár állomány helyben olvasható és fénymásolható, a szakma különböző területeihez kapcsolódó CD-k és DVD-k az érdeklődők rendelkezésére állnak. A könyvtárat elsősorban a képzésben részt vevők, a tereptanárok, oktatók és időnként a bölcsődébe járó gyermekek szülei is igénybe veszik. 194 nyilvántartott olvasójuk van, akik közül 40-50 fő kölcsönöz rendszeresen. Évente 3 alkalommal jelenik meg az országos terjesztésű, 1989. óta létező Iránytű című szakmai információs, továbbképzési lap. A kiadvány célja megjelenése óta változatlan: tájékoztatás, ismeretadás, szakmai értékek közvetítése, tapasztalatok átadása. ➢ Új gondozónő betanítási program, szakmai gyakorlat a bölcsődékben 2011. évben a gondozónői betanító program keretében 4 betanított szakgondozónő, 10 szegedi gondozónő munkába állás előtti felkészítését biztosították. 2011. évben 5 képzőhellyel kötöttek együttműködési megállapodást, melynek keretében 176 első- és másodéves kisgyermeknevelő szakos hallgató szakmai gyakorlatát, gyermekápolók, valamint végzős hallgatók gyakorlati záróvizsgáját szervezték meg, melyekhez a gyakorlati és vizsgahelyeket 13 szegedi bölcsőde biztosította. A regionális módszertani csoport 2 szakmai műhelyt, 4 szakmai tanfolyamot és 1 alkalommal szakmai tanácskozást szervezett 2011-ben. A továbbképzéseken a Dél-alföldi régió területéről vettek részt szakemberek. Továbbra is sikeres a nem akkreditált zenei és pedagógiai műhelyük. ➢ Módszertani munka 2003. szeptember 15. napjától 5 év időtartamra, majd 2008. évben további 5 évre jelölte ki az ágazat irányításáért felelős miniszter SZMJVÖ Bölcsődéi Módszertani Bölcsődét a Dél-alföldi régió regionális módszertani bölcsődéjévé.
A módszertani csoport tagjai kiemelt figyelmet fordítanak az alábbi tevékenységekre: - tájékozódás a régió területén lévő bölcsődék működéséről, - kapcsolatépítés, információnyújtás, - új intézmények nyitásának segítése, - a dolgozók szakmai készségeinek fejlesztése, - részvétel a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, - egységes szemléletű szakmai munka kialakítása, - színvonalas terep- és vizsgahelyek biztosítása a szakképzéshez. 2011-ben a szakmai módszertani csoport 96 feljegyzést, szakértői véleményt készített a régió területén működő bölcsődékről, 82 esetben helyszíni látogatást végeztek. A látogatások jelentős része gyámügyi ellenőrzésekhez, működési engedélyek kiadásához, módosításához kapcsolódott. A látogatások alkalmával sor került a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka átfogó vizsgálatára is.
6 Alapellátáson túli szolgáltatások ➢ Játszócsoport (Játszóház) A Siha közi bölcsődében alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatásként működő játszócsoportot 2011. évben 65 család vette igénybe, ahol összesen 277 órát töltöttek. A játszóházat igénybe vevők közül 44 kisgyermek vált bölcsődéssé az év folyamán. A szolgáltatásért fizetendő 300,-Ft/óra díj az intézmény bevételét 83.100,-Ft-tal növelte. Az év során nem vettek igénybe étkezést a magas térítési díj miatt (559 Ft/adag). A megjelenések és a nyitvatartási napok számát csökkentette, hogy a bölcsőde közelében egy profitorientált alapon működő játszóházat nyitottak, ahol kedvező bérlet és egyéb kedvezményekkel lehet igénybe venni a játszóházat. 2012-ben az intézmény is kedvezményes bérletet vezet be ezen ellátás népszerűsítése és a szülők által fizetendő óradíj mérséklése érdekében. ➢ Időszakos gyermekfelügyelet 2007. augusztus 15. napjától - a 378/2007. (VII. 5.) Kgy. sz. határozat alapján - minden bölcsődére kiterjedően bevezetésre került az időszakos gyermekfelügyelet, mint alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatás. Szeged város területén évek óta igény mutatkozott ezen szolgáltatásra, mely lehetőséget nyújt arra, hogy bölcsődei felvétel nélkül - a szülő igényeinek megfelelően - a gyermek 1-2 órát (vagy igény szerint többet is) töltsön a bölcsődében, amíg a szülő ügyeit intézi, vagy egyszerűen úgy érzi, gyermekének szüksége van a közösségre. 2011. évben 7 fő 15 alkalommal vette igénybe ezen szolgáltatást, amely ellátás vonatkozásában szintén 5 és 10 órára szóló bérletet hoztak létre.
Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával A 2011. évi szakmai ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy Szeged város 15 bölcsődéjében a gyermekek környezete korosztályuk igényeinek megfelelő, harmonikus, családias. A gondozónők jó attitűddel rendelkeznek, szeretettel fordulnak a gyermekekhez. A személyes bánásmód elve megvalósul a gondozó-nevelő munka minden területén, a gondozónők a gondozások során lehetőséget adnak az önállóság gyakorlására, dicséretekkel, elismeréssel segítik a gyermekek ismeret-elsajátítását. A gyermekek felé irányuló kommunikáció tartalmas, életkorukhoz igazodik. A kisgyermekek nevelése, gondozása felkészült szakemberek közreműködésével, megfelelő tárgyi feltételek mellett folyik. Az intézmény szerepe a helyi ellátó rendszerben A bölcsőde a gyermekvédelmi rendszer része, amely a gyermekek veszélyeztetettségének észlelésében elsődleges szereppel bír. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek könnyen kiszűrhetőek, hiszen a szakemberek, a gondozónők napi közvetlen kapcsolatban állnak velük. A jelzőrendszer részeként szorosan együttműködnek a társszakmák gyermekvédelemben érintett képviselőivel, mely együttműködés alapja a szakmai kompetenciák, illetve a gyermekek érdekeinek figyelembevétele. Kapcsolati rendszer bemutatása A bölcsőde egymás kompetencia-határainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek. Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek szoros kapcsolatot tartanak egymással. A kapcsolattartási formák közül leghasznosabbnak a személyes megbeszéléseket, szakmai tanácskozásokat, a tapasztalatcseréket, a helyszíni látogatásokat tartják. Az intézmény jól működő kapcsolatrendszert alakított ki a Gyermekjóléti Központtal, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával, a házi gyermekorvosi szolgálattal, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel. Személyi feltételek A szakmai feladatok ellátása az intézmény számára jóváhagyott 305,67 fő alkalmazásával biztosított. Ebből szakmai létszám 213,92 fő, technikai létszám 91,75 fő. A 15 telephely szakdolgozói közül felsőfokú szakképesítéssel 121 fő, alapfokú képesítéssel 67 fő, főiskolai képesítéssel 18 fő rendelkezik. Az üres állások száma 2011. december 31-én 5,67 fő volt, ebből 3.67 fő vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján látta el a feladatot, 2 álláshely december közepétől vált üressé és 2012. január 01-én lett betöltve. A szakmai munka megvalósulását, illetve a szakmai munka irányítását segítette a regionális bölcsőde, valamint a 4 fős módszertani csoport Tárgyi feltételek bemutatása A múlt év során is nagy gondot fordítottak a gyermekek életterének, a bölcsőde külső és belső közösségi tereinek kialakítására, ezen belül a játszóhelyek, homokozók árnyékolásának megteremtésére. Folytatódott az átadókban a régi elhasználódott bútorok cseréje, a játszóudvarokon a régi pancsolók átalakítása modernebb és biztonságosabb játszóhelyekké.
7 A tárgyi és működési feltételek biztosítása során a bölcsődékben a következő felújításokra került sor: pályázati forrásból a Petőfi Sándor sgt.-i bölcsőde fűtéskorszerűsítése, nyílászárók cseréje és a teljes épület hőszigetelése; önkormányzati felújítási alapból a Módszertani bölcsődében a felnőtt öltöző szennyvízcsatorna felújítása és 2 foglalkoztató linóleum padozat cseréje; választókörzeti keretből kül- és beltéri játékeszközök vásárlása, a Csillag téri és a Gyík utcai bölcsőde udvarának felújítása; intervenciós alapból a Csillag téri bölcsődében 16 radiátor, a Dobó utcai és a Szentmihályi bölcsődében 2-2 konvektor cseréje. A tárgyi és működési feltételek biztosítása során tovább folytatták a füvesített részeken kívül az ütéscsillapítás megvalósítását gumitéglák elhelyezésével. Képzéseken, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Az intézmény szakdolgozói közül 23 fő, vezetői szinten 1 fő képzésen; szakdolgozói szinten 59 fő, vezetői szinten 9 fő akkreditált képzésen vett részt. Intézményi pályázatok Az intézmény 2011-ben beadott pályázatainak száma 9, nyertes pályázatoké 4, az elnyert támogatás összege 2.420 eFt. Akkreditációt nyert 7 továbbképzés, melynek bevétele 3.345 eFt. Szakmai munka elismerése Intézményi keretek között 2011. évben igazgatói dicséretben 7 fő részesült a Bölcsőde Napján. Szegedi kitüntetésben Ács Sánta Istvánné, Miniszteri dicséretben Hegedűs Anikó részesült. ab) Családi napközi és házi gyermekfelügyelet: A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata nem működteti ezen ellátási formákat, tekintettel arra, hogy a Gyvt. szerinti feladatellátási kötelezettségének SZMJVÖ Bölcsődéi fenntartásával eleget tesz.
2. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon a következő gyermekvédelmi szakellátási feladatokkal működött 2011-ben: a) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - otthont nyújtó és különleges ellátás 0-6 éves korú gyermekek számára (integrált gyermekcsoport, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek gondozása), 34 férőhelyen b) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona - otthont nyújtó ellátás 12-18 éves korú, disszociális tüneteket mutató fiú gyermekek számára, 16 férőhelyen c) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás - 15 fő fiatal felnőtt (18-24 éves korig) utógondozói ellátása külső férőhelyeken d) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - Nevelőszülői Hálózat - otthon nyújtó és különleges ellátás, 6 férőhelyen a) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona 2007. március 01. napjától az intézmény 34 gyermeket fogad - 3-6 év közötti gyermekek integrált gyermekcsoportban, illetve különleges ellátást igénylő 0-3 év közötti fogyatékos gyermekeket is ellátó gyermekcsoportokban. 2011. év folyamán 21 gyermek ellátása megszűnt, 15 gyermek új felvételt nyert, az éves kihasználtság 85,6 % volt. Szakmai program megvalósulása A szakmai program a gyermekek igényeinek maximális kielégítését, a teljes körű családias típusú ellátást, szükség szerint napi rendszerességű korai fejlesztést, a gyermekvédelmi feladatok magas színvonalú ellátását folyamatosan biztosítja a benne foglaltak megvalósulásával, különös tekintettel a vér szerinti családba történő nagyarányú hazagondozással, amely a gyermekvédelmi törvény előírásainak betartásával történik. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az egyéni gondozási-nevelési tervek az adott gyermek igényeinek és életkorának, fejlettségi szintjének részletes felmérése után - a gyermekjóléti alapellátás és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatai és véleményei figyelembevételével - a saját kisgyermeknevelő, a családgondozó és a gyám együttműködésével készülnek.
8 Negyedévente az aktuális fejlődési menet és a szakmai munka eredményei alapján kerülnek átdolgozásra. Az intézmény szerepe a helyi gyermekvédelmi ellátórendszerben Az intézmény a 0-6 éves korosztály vonatkozásában megyei szinten az otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátást biztosítja, és nevelőszülői hálózatot működtet a 0-18 éves korosztályt tekintve. Az ellátási szükséglet növekedésének üteme továbbra is a csecsemő korosztályban a meghatározó, emellett évről évre folyamatosan bővül a különleges ellátást igénylők köre a 3 év feletti korosztály tekintetében. Jogharmonizáció hiányában az ismeretlen állampolgársággal bíró gyermekek sorsának rendezése gondot okoz. Pályázatok bemutatása A Fogyatékosügyi Keretre a „Gyermekotthon akadálymentesítése a fogyatékkal élő gyermekek biztonságos és szabad udvari játéktevékenységének érdekében” címmel nyújtottak be pályázatot és 200 eFt támogatást nyertek. Kapcsolati rendszer bemutatása A Gyermekotthon szoros együttműködést alakított ki a hatóságokkal, szervezetekkel, például TEGYESZ, illetékes gyámhivatalok, gyermekjogi képviselő, gyermekjóléti szolgálatok, védőnői hálózat, Csecsemőket és Kisgyermekeket Befogadó Otthonok Országos Szövetsége, stb. Személyi feltételek 2011. december 31-i állapot szerint az engedélyezett szakmai létszám 33,85 fő. Tárgyi feltételek A gondozott gyermekek ellátására szolgáló gyermekszobák berendezése és felszerelése koruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő. A szobák családias hangulatúak, igényesek, a bútorok folyamatos felújítás alatt állnak, és igazodnak a kicsik méreteihez és igényeihez. A különleges ellátást igénylő gyermekek fejlesztéséhez, gondozásához szükséges eszközök, berendezési és felszerelési tárgyak bővítése folyamatos. A gyermekek egyéni ruhatárral és saját játékokkal rendelkeznek, melyet a nagyok önállóan választanak. Az udvari játszóterület gondosan, balesetmentesen került kialakításra, füvesített, rendezett. A gyermekek részére a változatos játéktevékenység lehetősége (nagymozgásos játék, mászóka, homokozás, pancsolás) rendelkezésre áll. A csecsemők teraszon altatásának feltételei biztosítottak. Az intézmény nyílászáróinak a felújítása 2011-ben részlegesen valósult meg, mely hozzájárult ahhoz, hogy az óvodás és tipegős kisközösségek játszó -és hálószobái otthonosabbá, korszerűbbé és energiatakarékosabbá váltak. A Gyermekotthon épületein további, hasonló irányú korszerűsítési munkálatok elvégzése lenne szükséges. Képzések, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Képzésben szakdolgozói szinten 1 fő, akkreditált képzésben vezetői szinten 1 fő, szakdolgozói szinten 22 fő vett részt, továbbképzési kötelezettségét 5 fő teljesítette. Szakmai konferenciákon való részvétel Az Országos ÁGOTA Gyermekvédelmi Konferencián 15 dolgozó és 4 nevelőszülő és a „Csak te tudod megcsinálni, de nem tudod egyedül” című korai fejlesztés témájú konferencián 1 fő vett részt. b) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona A Speciális Gyermekotthon feladata a bekerülő gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő alapvető gondozási feladatok ellátása, a gyermek képességeinek, adottságainak fejlesztése, a környezetével való összhang megteremtése. A Fiú Speciális Gyermekotthon lakói lehetnek azok az átmeneti vagy tartós nevelt gyermekek, akiket a TEGYESZ Szakértői Bizottsága megvizsgált, speciális szükségletűnek minősített, és a gyámhivatal határozatot hozott a gondozási hely megváltoztatásával kapcsolatosan, megjelölve a viselkedési problémát, mint speciális szükségletet. A fenntartó Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a 386/2011. (IX.30.) Kgy. számú határozata értelmében 2011. december 01. napjától SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthonban működő, 16 fő, speciális ellátási szükséglettel bíró fiú gyermek részére biztosított otthont nyújtó ellátását (Fiú Speciális Gyermekotthon) a SzegedCsanádi Egyházmegye fenntartásába adta át. Fentiek alapján a Fiú Speciális Gyermekotthon tevékenysége a 2011. január 01.-november 30. közötti időszakot tekintve kerül bemutatásra az alábbiak szerint. Az intézmény engedélyezett férőhelyszáma 16 fő, az intézményben az adott időszakban 5 gyermek került elhelyezésre, 1 fő ideiglenes hatállyal elhelyezettként, 3 fő átmeneti neveltként, 1 fő tartós neveltként.
9 2011-ben 6 fő vált nagykorúvá, akik közül 4 fő a családjához, 1 fő utógondozói ellátásba került, 1 fő büntetésvégrehajtási intézményben töltötte be nagykorúságát. 2011. évben az alábbi terápiás jellegű foglalkozások megtartására került sor a Fiú Speciális Gyermekotthon lakóinak: Pszichoterápia (a terápiát pszichológus tartja egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében napi rendszerességgel) Gyógypedagógiai foglalkozások, tanulási képességek fejlesztése Kommunikációs és szociális képességekre nevelés Kiskonyhai foglalkozások alkalmával közös bográcsozások, sütések, főzések Az intézményben működő Biblioterápia és Filmklub keretein belül a gondozott gyermekek társadalmi integrációjának és személyiségük fejlesztésének elősegítése Kreatív képességek fejlesztése gipszöntésből készült ajándéktárgyak által Motoros és orientációs képességfejlesztés labdajátékok segítségével, sporttevékenységek (kosárlabda, labdarúgás, asztali tenisz, asztali foci, kirándulások, túrázások, testépítés) Gondozási feladatok összekapcsolása szabadidős tevékenységgel (saját szobáik rendbetétele zenehallgatás közben). Házirendben foglaltak érvényesülése Az Általános rendelkezésekben kiemelt hangsúlyt kap a tájékoztatási kötelezettség, amely gyermekgyűlések keretén belül csoportosan valósult meg, de egyéni, személyes tájékoztatásra is lehetőség volt az intézményben. A látogatások rendje a házirendben foglaltak szerint történt, a látogatókat regisztrálták. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az intézmény szakmai programjával szoros összhangban, az ellátottak egyéni nevelési programjában célul tűzték ki, és kiemelt fontosságú feladatként kezelték, hogy a gyermekek sikeresen fejezzék be az adott tanévet. A 2010/2011-es tanévre minden gyermek oktatási intézménybe történő beíratása megtörtént: festő-mázoló, kőműves, felzárkóztató szakra, és akadt, aki magántanulói státuszba került. Rotációs rendszerben működik a gyermekek tanítása, oktatása és fejlesztő tevékenysége az intézményben, délelőttönként. Délutánonként rekreációs, egészséges életmódra nevelés keretén belül csoportos labdajátékok, testépítő edzések biztosítottak számukra. Pályázatok bemutatása Nem került az adott időszakban pályázat benyújtásra az intézmény részéről. Kapcsolati rendszer bemutatása Az intézmény folyamatos kapcsolatot tartott fenn a gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhivatalokkal, jegyzői hatóságokkal, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, az iskolák igazgatóival, osztályfőnökeivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel, egészségügyi intézményekkel, külső támogatóikkal. Az intézmény szerepe a helyi gyermekvédelmi ellátórendszerben A speciális otthon deklaratív szerepe a védelembe kerülő gyermek személyiségén, képességein, adottságain és a benne, valamint környezetében rejlő lehetőségeken, azok fejlesztésén, kiaknázásán alapuló oktató-nevelőszemélyiségfejlesztő munka volt 2011. évben is. Személyi feltételek A szakmai feladatokat.1 fő gyermekvédelmi szakigazgató, 1 fő szakmai vezető, 4 fő nevelő, 2 fő gyermekvédelmi asszisztens, 4 fő gyermekfelügyelő, 1 fő fejlesztőpedagógus, 0,5 fő családgondozó és pszichológus látta el. Tárgyi feltételek A szakmai munka eredményes teljesítéséhez a tárgyi feltételek rendelkezésre álltak. A Fiú Speciális Gyermekotthon esetében a fenntartóváltás zökkenőmentes volt, a szakmai feladatátadás gördülékenyen zajlott le, az alkalmazottak elfogadták a munkáltatói jogokban bekövetkezett változásokat. c) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelése megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését segítik, 15 fő részére, külső férőhelyeken. Az ellátottak száma 2011. december 31-én 10 fő volt, az átlagos éves ellátotti létszám 8 fő volt. Utógondozói ellátásba bekerültek száma 5 fő, onnan kikerültek szám 5 fő.
10 Az Utógondozói Ellátás szakmai programja az ellátottak reális énképének kialakítását, a motivációs-érzelmi-akarati élet korrekcióját, fejlesztését, az önálló élet kialakításának segítését célozza. A fiatalok önismereti hiányosságai miatt sok esetben előfordul, hogy rosszul ítélik meg képességeiket, helyzetüket, rossz döntéseket hoznak. Az Utógondozói Ellátás külső férőhelyein lakók igénylik, és valóban rászorulnak a mindennapos kapcsolattartásra. Házirendben foglaltak érvényesülése Beköltözésükkor a fiatalok a Megállapodás aláírásával vállalják, hogy a házirendet betartják. Tájékoztatást biztosít az intézmény a fiatal felnőttek számára az utógondozói ellátással kapcsolatos kérdések körében. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Folyamatosan próbálják a tanulást, majd a munkába állást szorgalmazni az utógondozottak számára. Pályázatok bemutatása Nem került az adott időszakban pályázat benyújtásra az intézmény részéről. A kapcsolati rendszer bemutatása Az Utógondozói Ellátás a következő hatóságokkal, szervezetekkel alakított ki szoros kapcsolatot: iskolák, egészségügyi intézmények, illetékes gyámhivatalok, Munkaügyi Központ, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, külső támogatók, Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, rendőrség, bíróság. Személyi feltételek 2011. december 31-i állapot szerint az engedélyezett létszám 2 fő. Tárgyi feltételek 2007. március 01. napjától Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az utógondozói ellátást külső férőhelyeken, a Szeged, Űrhajós u. 5/B. I/1., a Szeged, Zöldfa u. 5/C. IV/14., a Szeged, Zöldfa u. 16. I/3., és a Szeged, Pentelei sor 1. IX/43. szám alatti lakásokban biztosítja. A lakások felújítása és karbantartása folyamatos. Szakmai munka elismerése A dolgozók szóbeli elismerés mellett - teljesítményértékelésen alapuló - pénzjutalomban részesültek. d) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - Nevelőszülői Hálózat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthonának keretein belül 6 férőhellyel, 4 nevelőszülő közreműködésével nevelőszülői ellátás működik, kihasználtsága 2011. december 31-én 100 %-os volt. A szakmai program a gyermekek szükségleteinek maximális kielégítését, az iskolai tanulmányok támogatását, az önállósodást és a családi kapcsolatok ápolását biztosítja, a benne foglaltak megvalósulásával.
IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A jegyzői gyámhatóság feladat- és hatáskörét 2007. január 1. napjától a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi hatósági feladatokat a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Hatósági Osztálya Gyermekvédelmi Csoportja látta el. A csoportban 3 fő jogász, és 1 fő leíró - gépíró munkatárs dolgozik. A törvény a jegyzői gyámhatóság hatáskörébe utalja a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések közül: 1. a gyermekek védelembe vételét, felülvizsgálatát, annak megszüntetését, 2. a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését.
11 1. Védelembe vétel 2011. évben a törvényben meghatározott jelzőrendszer tagjai 878 esetben - előző évekhez hasonlóan leggyakrabban a rendőrség, ügyészség, szabálysértési hatóság, oktatási-és egészségügyi intézmények szakemberei, a társhatóságok, valamint természetes személyek (családtagok, rokonok, szomszédok) - éltek jelzéssel a nevelési problémákkal, magatartási- és pszichés zavarokkal küzdő, igazolatlan iskolai hiányzásokat halmozó, szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető, a tágabb környezetük, illetve családjuk által elhanyagolt, vagy bántalmazott - veszélyeztetett vagy annak vélt - kiskorúakról. Amennyiben azonban a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét a Gyermekjóléti Központ által nyújtott alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A települési önkormányzat jegyzője - a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá: - a szabálysértési hatóság értesítése alapján szabálysértést elkövetett fiatalkorút, - a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. életévét be nem töltött gyermeket, - a rendőrség, ügyészség, illetve a bíróság jelzése nyomán a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút, - a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján az 50 óra igazolatlan hiányzást elérő vagy azt meghaladó gyermeket, illetve ezen gyermekek esetében az utánuk folyósított iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését rendeli el. A védelembe vételi eljárása során a gyámhatóság sokoldalú bizonyítást folytat, melyhez a családgondozó részletes javaslatán túl a védőnők, gyermekorvosok, egészségügyi intézmények szakemberei, bölcsődék, óvodák, iskolák pedagógusai, gyermekvédelmi felelősei, a lakókörnyezetben élők összegző tapasztalataira is szükség van. A tárgyévben védelembe vétel iránti kérelem elutasítására 6 gyermek ügyében került sor, mely 5 családot érintett. Az eljárás megszüntetéséről 111 gyermekre vonatkozóan született döntés, mely 96 családot érintett. Megjegyzendő, hogy az előző évekhez képest itt csökkenés tapasztalható, tekintettel arra, hogy lopás szabálysértés elbírálása 2011. augusztus 19. napjától az önkormányzat hatásköréből átkerült a rendőrség, illetve a bíróság feladatkörébe, ezen szervektől azonban a szabálysértést elkövetett gyermekek vonatkozásában született döntést nem küldik meg a hatóságunknak. Az eljárást megszüntető végzések száma csökkenésének a másik oka, hogy a korábbi években az igazolatlanul mulasztó gyermekek vonatkozásában a gyámhatóság jelzést a szabálysértési hatóság gondviselővel szemben folytatott szabálysértési eljárások során született döntések megküldésével értesült. Az esetek többségében nem került sor a gyermek védelembe vételére, így az eljárás megszüntetéséről döntött a gyámhatóság. A megváltozott gyermekvédelmi jogszabályok értelmében azonban a közoktatási intézmények igazgatóságának közvetlenül kell a jegyzői gyámhatóság felé is jelzéssel élnie, így a szabálysértési hatóság ugyanezen gyermek vonatkozásában hozott döntésének megküldése nem keletkeztet újabb eljárást, illetve eljárást megszüntető végzés meghozatalát. Ebből 48 gyermek esetében a Gyermekjóléti Központot az alapellátás keretében nyújtott családgondozás biztosítására hívtuk fel, míg 63 kiskorúnál nem volt szükség a családgondozó hosszabb távú közreműködésére. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának tettük át más gyermekvédelmi intézkedésre a védelembe vétel eredménytelensége miatt 25 gyermek iratanyagát, mely 19 családot érintett. A beszámolási időszakban új eljárásban védelembe vett kiskorúak száma 141, mely intézkedés 65 családot érintett. A védelembe vételre a tárgyévben az érintett kiskorúak családi életében mutatkozó sokirányú diszkfunkcionalitás miatt került sor. Egyezően az elmúlt évek tapasztalataival 2011. évben is súlyos probléma a szülők egymás közötti, gyermekükre kiható, bevonódásukat eredményező, illetve a szülők és gyermekeik közötti kezeletlen és feloldhatatlan konfliktushelyzetek sokasága. A korábbi évhez hasonlóan csökkent azon gyermekek száma, akiket a szülők válása, majd az azt követő kapcsolattartás során tapasztalható konfliktushelyzetek veszélyeztetnek, a gondozó szülő és a különélő szülő egymás közötti vitái, eltérő nevelési attitűdjük, a másik szülő személyének ellehetetlenítése, a gyermektől való eltiltás egészséges érzelmi-erkölcsi fejlődésük gátjává válik.
12 Növekedett a családok környezetében élőktől érkező jelzések száma, mely a kisebb gyermekek vonatkozásában a törvényes képviselők elhanyagoló, veszélyeztető magatartása - olykor bántalmazó - gondozási, nevelési tevékenységére, mely egészségügyi, illetve egyéb magatartási problémában megmutatkozó veszélyeztetettségre hívja fel a gyámhatóság figyelmét. Továbbra is jellemző még az óvodáztatás hiánya, vagy esetlegessége, a korai fejlesztés nem kellő igénybe vétele. A kis- és nagykamasz gyermekeknél az önveszélyes magatartásra való hajlam fokozott térnyerése még mindig szembeszökő. Gyakran kivonulnak a szülői (gyámi) felügyelet alól, hosszabb-rövidebb időn keresztül csavarognak, mind fiatalabb korosztály kerül ki az egészséges családi és iskolai közösségi kontroll alól, önállósági törekvéseik érettségük hiányában fokozzák hátrányukat, lemaradásukat, krónikussá és nehezen felszámolhatóvá teszik veszélyeztetettségüket. A 14. életév elérésekor - a környezetük számára előzménymentesen, kevéssé érzékelhetően - ám kritikus nagyságrendben tör ki az antiszociális viselkedés, a konvencionális értékekkel, kötelezettségekkel szembeforduló magatartás, az általánosan elfogadott, elvárt korosztályos mintáktól eltérő életmód, életvitel kialakítására vonatkozó erőteljes szándék és annak gyakorlatba ültetése. Ezen jelenségek mögött a szülői nevelési tevékenység hiányosságai mutatkoznak meg, ám a törvényes képviselők ez irányú felelősségüket erőteljesen hárítják, külső környezeti és korosztályos csoport hatásokkal érvelnek, figyelmeztetésükkel felelősségtudatuk felkeltését, nevelési módszereik és eszköztáruk átalakítását, áthangolását, gyarapítását célozzuk meg. A 12. év feletti korosztálynál krónikussá váltak az iskoláztatási és tanulmányi nehézségek, melyekkel párosulnak mentális problémák, kezeletlen pszichés rendellenességek, alkohol és drogfogyasztás, valamint más szenvedélybetegség - különösen internet és számítógépes játék függőség - miatti zavarok. Továbbra is problémaként merült fel a szülő(k) egyre szélesebb körben jelentkező külföldi munkavállalásával - a család anyagi megélhetésének megteremtése érdekében - összefüggésben, hogy a gyermeküket a tágabb család tagjaira, ismerősökre és sajnálatos módon alkalmanként felügyelet nélkül hagyják. Így a gyermekek a szorosabb szülői kontroll alól kikerülve tankötelezettségüket negálják illetve deviáns magatartási formákat vesznek fel. Ez nehézséget okoz a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetésére irányuló védelembe vételi eljárás során is. A jogszabályváltozás 2010. szeptember 1. napjától a gyámhatóság számára új feladatköreként határozta meg a 10 óra igazolatlan hiányzást elérő gyermekek esetében az iskoláztatási támogatás jogosultja részére tájékoztató végzés megküldését. Az 50 óra igazolatlan hiányzást elérő vagy azt meghaladó kiskorúak esetében amennyiben védelembe vételük nem áll fenn a gyermekvédelmi intézkedés kötelező elrendelését a gyermekek után folyósított iskoláztatási támogatás felfüggesztését. A gyámhatóság 309 gyermek vonatkozásában küldött tájékoztató végzést és 78 gyermek vonatkozásában függesztette fel az iskoláztatási támogatás folyósítását. A gyámhatóság látókörébe kerültek egyre növekvő számát azok a kiskorúak teszik ki, akik gyermekkorúként vagy fiatalkorúként követtek el szabálysértési cselekményeket. A leggyakrabban lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés, szándékos rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés, szeszes ital fogyasztás tilalmának megszegése szabálysértés, köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt kapunk jelzést. A rendőrhatóság közterületen történő fokozott ellenőrzése kapcsán keletkezett feljelentések alapján hivatalbóli védelembe vételi eljárások indultak a szabálysértési hatóság eljárást megszüntető és figyelmeztető határozatainak megérkezését követően, köztisztasági és szeszes ital fogyasztás tilalmának megszegése szabálysértést elkövető kiskorúak ügyében. Ezekben az esetekben veszélyeztetettség ritkán igazolódik, a szabálysértési cselekmény elkövetése nem hozható összefüggésbe kiegyensúlyozatlan családi háttérrel, kirívó életmódbéli problémákkal, kötelezettség kerüléssel. Amennyiben szabálysértési cselekmény elkövetése ismétlődik, akkor alapellátás keretében családgondozás alanyává válik a gyermek, nem kellő együttműködés hiányában pedig védelembe vételét rendeljük el. A bűncselekményt elkövető gyermek- és fiatalkorúak esetében viszont az alapellátásban történő családgondozásra szükség van, ismétlődő elkövetői magatartás esetén pedig védelembe vételükre került sor. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetésén túl jellemzően a súlyos és könnyű testi sértés, garázdaság fordul elő. A már részletezett okokon túlmenően a kiskorúak veszélyeztetettségének kialakulásához, elmélyüléséhez hozzájárul az érintett családok egy részénél fennálló lakás - szociális - egzisztenciális - jövedelmi - anyagi problémák megjelenése, a család funkcionalitásának ezen okokból való időszakos vagy krónikus ellehetetlenülése, tartósan elégtelen minősége.
13 A fenti - sokszor együttesen jelentkező - problémák megszüntetése érdekében elrendelt intézkedések az alábbiak szerint alakultak 2011. évben a védelembe vétel keretei között: szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a gyermek napközbeni ellátását: szülő kötelezése, hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szervezetet: gyermek és hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése: a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés: a gyermek számára kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében magatartási szabályok megállapítása: ● a szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására: ● konfliktus kezelési szolgáltatáson való megjelenésre kötelezés: ● iskola pszichológusi vizsgálaton való megjelenésre kötelezés: ● ● ● ● ●
4 5 27 20 47 141 8 3
A védelembe vételt hivatalból évente, az érdekeltek kérelmére bármikor felülvizsgálhatja a gyámhatóság. A 2011. évben hivatalbóli felülvizsgálat során 62 gyermek védelembe vételének fenntartásról hoztunk határozatot, mely 41 családot érintett. Ugyanakkor a vizsgált időszakban 124 gyermek esetében a hatósági intézkedés megszüntetéséről született döntés 100 családot érintően. A megszüntetés egyrészről az intézkedés eredményességére tekintettel került megállapításra 45 gyermek esetében, 31 családot érintően. Javítóintézeti nevelésének letöltése miatt védelembe vétel megszüntetésére nem került sor. Ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelése okán 8 gyermek védelembe vételének megszüntetésére került sor, mely 7 családot érintett. A gyámhivatal 8 gyermek esetében az átmeneti nevelésbe vételről döntött, mely 6 családot érintett. A nagykorúvá válás a védelembe vétel megszűnését eredményezi, 2011. évben 41 gyermek töltötte be 18. életévét, mely 41 családot érintett. Külföldre távozás miatt 2 gyermek vonatkozásában történt meg a védelembe vétel megszüntetése, mely 2 családot érintett. A gyámhivatal 1 gyermek esetén hozzájárult a kiskorú családbafogadásához, így ez okból került megszüntetésre a védelembe vétel, ez 1 családot érintett. Illetékességváltozás okán 18 gyermekre vonatkozóan küldtük meg a teljes iratanyagot más gyámhatósághoz, mely 11 családot érintett. 2011. december 31. napján tehát összesen 267 kiskorú (186 családból) állt védelembe vétel hatálya alatt. (II. számú melléklet 1. számú táblázat)
2. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, rendőrség, ügyészség, bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a.) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve harmadik személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, b.) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt, illetve a külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a Gyvt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatalát. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.
14 2011. évben a jegyzői gyámhatóság 22 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt intézkedett 20 család érintettségével. (II. számú melléklet 2. számú táblázat) A súlyosan veszélyeztetett gyermekek családból történő kiemelése krízisintézkedés - az azonnali végrehajthatóság kimondásával, a fellebbezés kizárásával - jogszabály változást követően jogorvoslat biztosításával - kötelező gyámhivatali felülvizsgálattal. Az azonnali intézkedés oka az újszülötteknél, hogy már a terhesgondozás során a védőnő vagy eltitkolt terhesség esetén születéskor a klinika, illetve a kórház jelzi a hazaadhatóság kizárását. Ezen jelzések alapján nem lehet a csecsemőt hazaadni, ha az anya korábbi életmódjából adódóan személyében alkalmatlan gondozására. Indoka még a születéskori kiemelésnek az érintett családok, vagy egyedül álló kismamák elégtelen szociális- és lakáskörülményei, mely lehetetlenné teszi a kisdedek egészségére káros hatások megszüntetését. A nevelésigondozási képességet korlátozza az érintettek válságos anyagi-jövedelmi helyzete. A beszámolási időszakban kínai állampolgárságú anyától született egy kínai állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését kellett elrendelni. A családból való kiemelésre a kisgyermekek esetében a szülők súlyosan elhanyagoló és bántalmazó magatartása, italozó életmódja, egészségügyi állapotuk - főleg pszichés eredetű - romlása miatt került sor. A kiskamaszkortól (kb. 12. életév betöltése) kezdődően az elhelyezések indokoltságát már sok esetben a gyermekek önveszélyes magatartása alapozza meg, melynek hátterében mindenkor a szülők elégtelen nevelési tevékenysége, a velük való érdemi - időben is korlátos - foglalkozás hiánya, az igényszintjüket figyelmen kívül hagyó felületes bánásmód rajzolódik ki. Jellemző okok maradtak külön és együttesen is: a sorozatos igazolatlan hiányzások a tanításról, a gyenge vagy értékelhetetlen tanulmányi munka, közösségbe történő súlyos beilleszkedési zavarok, szabálysértések és bűncselekmények elkövetése, pszichés ártalmak: közelebbről nem meghatározható magatartás- és érzelmi zavarok, szuicid hajlam, depresszió kialakulása, elmélyülő szülő-gyermek konfliktus, a szülői felügyelet alóli teljes kivonulás (csavargás), kialakulófélben lévő szenvedélybetegségek (alkohol- drogfogyasztás, internet-és számítógépes játék függőség.) Az egyes esetekben a fent részletezett problémák halmozottan is megjelennek, elmélyítve az otthoni és közösségi konfliktusokat, felerősítve a családok diszfunkcionális működését. A szülők nevelési eszköztára korlátozott, eredménytelenségüket frusztrációnak élik meg, felelősségüket hárítják. 2011. év vonatkozásában az ideiglenes hatályú elhelyezések az alábbiak szerint alakultak: ● különélő szülőnél 3 gyermek ● más hozzátartozónál, harmadik személynél 5 gyermek ● nevelőszülőnél 2 gyermek ● gyermekotthonban 12 gyermek ● más bentlakásos intézményben 0 gyermek került elhelyezésre. Az intézményi beutalások: ● 0-6 éves korig a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthonába Szeged, Bölcsőde u. 3. szám alatt történtek. Ebben az intézményben 7 gyermek elhelyezésére került sor, mely 5 családot érintett. ● 6-18 éves korosztály érintettjei a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága - fenntartóváltozást követően Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Szeged, Bal fasor 6. szám alatti Befogadó Otthonába, a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága I. számú Gyermekotthon Lakásotthona - Csanádpalota, Kossuth u. 16. - illetve a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonban - 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34 – 63. Az érintett gyermekek száma: 6, mely 6 családot érintett. ●
Az ideiglenes hatályú elhelyezések elrendelését követően a keletkezett iratanyagot az illetékes gyámhivatal részére kell megküldeni a törvényben előírt felülvizsgálat lefolytatása céljából. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalával közösen működtetett nyilvántartó program (WINGYER) adatai alapján a felülvizsgálatok eredménye a következő: ● átmeneti nevelésbe vétel elrendelése: 7 gyermek ● szülő gondozásába – nevelésébe került vissza: 3 gyermek
15 ● ●
harmadik személyhez, családba fogadás, gyámrendelés: különélő szülőhöz került:
3 gyermek 1 gyermek
2011. december 31. napján 8 gyermek vonatkozásában volt folyamatban az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára irányuló eljárás az illetékes gyámhivatalok előtt. Összegzésképpen megállapítható, hogy a 2011. év vonatkozásában a mennyiségi mutatókat figyelembe véve a 2010. évihez képest növekedett a lefolytatott eljárások száma. Ezt az emelkedést az igazolatlan hiányzások vonatkozásban hatályba lépett jogszabályváltozás eredményezte. A védelembe vétel hatálya alatt álló gyermekek és az ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma csökkenő tendenciát mutat továbbra is. Tapasztalataink szerint a jelzőrendszer az elmúlt évhez hasonló színvonalon működött, hatékonysága nem változott. A jegyzői gyámhatóság a tárgyévben is a Gyermekjóléti Központ családgondozóival szoros kapcsolattartásra törekedett. A Gyermekjóléti Központ munkatársainak leterheltsége továbbra is fennáll, azonban pozitív irányú folyamatok figyelhetőek meg, javaslattételi kötelezettségüknek igyekeznek határidőben eleget tenni. Ritkábban fordul elő, hogy a családdal az első kapcsolatfelvétel a gyámhatóság által kitűzött tárgyaláson történik, melynek oka túlnyomó többségben a családok együttműködésének hiánya. Pozitív irányú változás tapasztalható a hatósági intézkedést igénylő ügyekben előterjesztett írásbeli javaslatok tekintetében. A családgondozók a tárgyalásokon minden esetben megjelennek vagy helyettesítésükről gondoskodnak. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala, a Gyermekjóléti Központ, a Családok Átmeneti Otthona és a Gyermekek Átmeneti Otthona, a TEGYESZ Nevelőszülői Tanácsadójának és Befogadó Otthonának munkatársaival rendszeres szakmai kapcsolatban állunk. Az eddig kialakított gyermek- és családcentrikus gyakorlathoz ragaszkodunk a veszélyeztetett gyermekek érdekeinek mindenek feletti szolgálata érdekében. A gyámhatóság ez irányú törekvésének célja a hatályos jogszabályok betartására irányuló gyakorlat kialakítása és folyamatos biztosítása. A jegyzői gyámhatóság munkatársai a jogszerű, hatékony, humánus és eredményes gyermekvédelmi munkavégzés érdekében valamennyi társhatósággal és jelzőrendszeri taggal szoros együttműködést valósítottak meg, a szakmai kapcsolatok továbbfejlesztésére, ápolására hangsúlyt fektetnek a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében.
3. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása 2011. évben egyre nagyobb mértékben mutatkozott szükség, illetve a családok részéről igény a Gyermekjóléti Központ által nyújtott speciális szolgáltatásokra: pszichológus, fejlesztő pedagógus, önismereti csoportfoglalkozást tartó szakember, családterapeuta, mediátor közreműködése. Ezen szolgáltatások és lehetőségek folyamatos elérhetősége biztosítására nincs garancia, ezért e szolgáltatások bővítése, fejlesztése lenne célszerű. A Családok Átmeneti Otthona teljes családok befogadását továbbra sem tudja vállalni, feltétlenül növelné a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzését, amennyiben az elhelyezési lehetőség teljes családokat is megilletne. A családból való kiemelések számát csökkentette a helyettes szülői hálózat, melyet azonban 2009. évben megszüntettek, át kellene gondolni a szolgáltatás visszaállításának lehetőségét. A nevelőszülők számának növelésével a súlyosan veszélyeztetett, ideiglenes hatályú intézkedés alanyaivá vált gyermekek családias környezetben történő nevelkedését lehetne biztosítani.
4. Felügyeleti szerv által végzett szakmai ellenőrzés A tárgyévben a jegyzői gyámhatóság gyermekvédelmi feladataival kapcsolatban szakmai ellenőrzésre nem került sor.
16
V. A Városi Gyámhivatal tevékenysége Az 1997. november 01. napjával hatályba lépett Gyvt. a gyámügyi igazgatási feladatokat első fokon kisebb részben a települési önkormányzatok jegyzője, míg a szélesebb körű feladatok tekintetében a városi gyámhivatal hatáskörébe utalta. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ügyrendje az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/1995. (VI.16.) Kgy. rendelet 92. § (3) bekezdés d) pontja alapján, 2006. szeptember 15-i hatállyal az alábbiak szerint került megállapításra. Szeged Város Gyámhivatala nem tartozik a hivatalon belül kialakított egyik iroda körébe sem, hanem önálló szervezeti egységként tevékenykedik. A hivatal szakmai munkáját az osztályvezető irányítja. A 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. §-12. §-aiban határozza meg a városi gyámhivatal feladatát és hatáskörét, melyet a III. számú melléklet 1. számú táblázata tartalmaz. A városi gyámhivatal létszáma 2011. 12. 31. napján: 1 osztályvezető, 12 ügyintéző, 3 ügyviteli alkalmazott, 7 hivatásos gondnok (megbízási szerződés alapján) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet melléklete alapján Szeged város illetékességi területéhez tartozik 11 község is, nevezetesen: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó. Fenti községek a gyámhivatal 11 ügyintézője között - az osztályvezető döntése alapján - felosztásra kerültek. Az ügyintézők a községekben ügyfélfogadást, tárgyalást nem tartanak, de bizonyítási eljárás céljából a községekben környezettanulmányt készítenek. 2011. év ügyiratforgalmi adatai : Iktatott ügyiratok száma:
főszám: alszám: összesen:
4.794 19.630 24.424
Iktatott ügyiratok száma az előző évhez viszonyítva 242 ügyirattal nőtt. Közvetlenül megtámadható döntések száma: 5.175, ebből jogorvoslattal megtámadott határozatok száma 45, saját hatáskörben módosított 22, helyben hagyott 12, megváltoztatott 6, megsemmisített 1 volt, jogorvoslati eljárás 6 esetben volt folyamatban. Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: A védelembe vétel a gyermek érdekében történő hatósági intézkedés, amikor a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Ezen hatósági intézkedés megtételére kizárólag a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóságoknak van hatásköre. Az ideiglenes hatályú elhelyezés hatósági intézkedés, melyre akkor kerül sor, ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. Ezen hatósági intézkedés megtételére hatáskörrel rendelkezik a települési önkormányzat jegyzője, valamint a gyámhivatal, rendőrség, ügyészség, bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága. 2011. évben a gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 11, más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 25 volt, ezen intézkedések 36 kiskorút érintettek. Az ideiglenes hatályú elhelyezés során a kiskorúak közül 2 fő külön élő másik szülőnél, 9 fő harmadik személynél, 4 fő nevelőszülőnél, 21 fő gyermekotthonban lett elhelyezve.
17 Kiskorú gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének felülvizsgálata tárgyában hozott döntések: A gyámhivatal hatáskörébe tartozik a bármely beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata, a felülvizsgálat során annak eldöntése, hogy a gyermek elhelyezése, családjából történő kiemelése indokolt volt-e. A felülvizsgálat eredménye többféle lehet: - megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak fenntartása nem indokolt, - a kiskorút visszahelyezi családjába, vagy elhelyezi más alkalmas harmadik személynél, - a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, - amennyiben a gyermeknek nincs szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője, tartós nevelését rendeli el. - átmeneti nevelésbe vétel 6 - tartós nevelésbe vétel 0 - gyermekelhelyezés iránti perindítás 3 - gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti perindítás 1 - eljárás megszüntetése védelembe vételi eljárás vagy gyermekjóléti alapellátás kezdeményezésével 3 - egyéb megszűnési okok 6 A gyermek átmeneti nevelésbe vételét a gyámhivatal akkor rendeli el, ha a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, veszélyeztetettsége sem alapellátás, sem a gyámhatóság által elrendelt védelembe vétellel nem szüntethető meg, továbbá nincs olyan arra alkalmas harmadik személy, akinél a gyermek elhelyezhető lenne. Az átmeneti nevelésbe vétel során a gyermek elhelyezése nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban történik, és ezen gyermekek részére a gyámhivatal gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetésének feltétele, hogy annak okai már ne álljanak fenn. Törvényi alapelv, hogy egyetlen gyermek sem kerülhet átmeneti nevelésbe kizárólag anyagi okok miatt. Tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma 27 fő volt. A 2011. 12. 31. napján nyilvántartott átmeneti nevelt gyermekek száma 148 fő volt. Előző évhez viszonyítva számuk kis mértékben nőtt. Ebből 11 főt a gyámhivatal örökbe fogadhatónak nyilvánított. (III. számú melléklet 2. számú táblázat) Az átmeneti nevelésbe vétel oka 9 esetben magatartási vagy beilleszkedési zavar volt, 17 esetben szülői elhanyagolás, 1 esetben családon belüli bántalmazás. A tartós nevelésbe vétel okai: - a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, - a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, - a gyermek ismeretlen szülőktől származik, - a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőknél. Tárgyévben a tartós nevelésbe vett kiskorúak száma 4 fő volt, a 2011. 12. 31. napján nyilvántartott tartós neveltek száma 18 fő volt. (III. számú 3. számú táblázat) A kiskorú gyermek, amennyiben nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, a gyámhivatal részére gyámot rendel. A gyámhivatal által 2011. december 31. napjáig nyilvántartott gyámság alatt álló kiskorúak száma 396 fő. A gyámoltak közül 162 gyermeknek családba fogadó személy a gyámja, 68 gyermek harmadik személynél lett elhelyezve, 15 gyermeknek hivatásos gyámja van, 117 gyermeknek nevelőszülő, 34 gyermeknek gyermekotthon vezetője a gyámja. (III. számú melléklet 4. számú táblázat) Utógondozás elrendelése: Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után - kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták - a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását. Fiatal felnőtt esetében az eljárás kérelemre indul. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedést, önálló életének megkezdését. A gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy - az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek esetén - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el.
18 Tárgyév folyamán elrendelt utógondozási esetek száma 28 volt. (III. számú melléklet 5. számú táblázat) Utógondozói ellátás elrendelése A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátás biztosítható nevelőszülőnél, gyermekotthonban, utógondozói otthonban, külső férőhelyen, albérlet útján is. A teljes körű ellátás mellett e jogintézmény elősegíti a fiatal felnőtt önálló életkezdését. Tárgyév folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek száma 27 fő volt. (III. számú melléklet 6. számú táblázat) Családi jogállás rendezése: Ha az anyakönyvvezető apai adatok nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, az apai elismerő nyilatkozat felvételére bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely városi gyámhivatal illetékes. A rendezetlen családi jogállású kiskorúak születési értesítőjét a területileg illetékes anyakönyvi csoport köteles megküldeni az anya lakóhelye szerint illetékes jegyzői gyámhatóságnak, hogy az anya meghallgatása után lehetőség nyíljon arra, hogy az általa apaként megnevezett személy, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyen a gyermekre nézve. Amennyiben a kiskorú családi jogállása teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal nem rendezhető, akkor a gyámhivatal a családi jogállást más módon rendezi. Amennyiben az anya által apaként megnevezett személy nem tesz teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, bizonyos esetekben mód nyílik az apaság bírósági megállapítása iránti per megindítására. Ebben az esetben a gyámhivatal - a bírósági per megindítása érdekében - eseti gondnokot rendel. A gyámhivatal hozzájárulását adhatja az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához is, amennyiben a családi jogállás megállapítása, a származás kiderítése a gyermek érdekében áll. Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. Azon kiskorúak száma, akiknek a családi jogállása tárgyévben a gyámhivatalnál rendeződött, 47 fő volt. Ebből az apai elismerések száma 20, apaság bírósági megállapítása 0, képzelt apa (szülők) megállapítására 27 esetben került sor. Az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulás 10 esetben történt. (III. számú melléklet 7. számú táblázat) Örökbefogadás: Tárgyévben 12 örökbefogadás engedélyezésére került sor. Ebből 1 gyermek tartós nevelt volt, 1 gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt, nyílt örökbefogadás engedélyezésére 10 esetben került sor. Örökbefogadás felbontására tárgyévben nem került sor. A tárgyévben 5 kiskorút nyilvánított a gyámhivatal örökbe fogadhatónak, ugyanakkor az örökbe fogadásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma a tárgyévben 31 fő volt. (III. számú melléklet 9. számú táblázat) Kapcsolattartás: A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult. A gyámhivatal hatáskörébe tartozik vita esetén a kapcsolattartás - bármelyik fél kérelmére - szabályozása, újraszabályozása, kivéve, ha a szülő és gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Csjt. 92.§ (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti eljárás megindítása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik.
19 A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma 133 volt. Ebből a kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta 121 esetben. A szabályozás során határozattal befejezett ügyek száma 107 volt, az egyezséggel befejezett ügyek száma pedig 14 volt. A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma 16 volt. Amennyiben a szülők, illetve a kapcsolattartásra jogosultak a kapcsolattartás módjában, vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, lehetőség van a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételére. Tárgyévben a gyámhivatal által igénybe vett mediációs eljárások száma 2. A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma az előző évhez viszonyítva megemelkedett, különös tekintettel a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartási ügyekre. Ennek oka vélhetően, hogy a közigazgatási hatósági eljárás gyorsabb és egyszerűbb, mint a bírósági eljárás. (III. számú melléklet 8. számú táblázat ) Gyermekek védelmét segítő pénzbeli ellátások Gyermektartásdíj megelőlegezése: Gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatban már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. 2011. évben gyermektartásdíj megelőlegezése iránt 140 eljárás indult. Ebből a gyámhivatal 4 kérelmet utasított el, a folyamatban lévő ügyek száma 24, eljárás megszüntetésére 18 esetben került sor. Tárgyévben a megelőlegezések száma 86 volt. A megelőlegezés 1, 2, 3 évre történt, mely indokolt esetben ismételten elrendelhető. Ismételt megelőlegezésre tárgyévben 14 esetben került sor. Tárgyévben a megelőlegezésben részesültek száma 188 fő. Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg 21.621.000,-Ft volt, amely jelentős emelkedést mutat a tavalyi évhez képest, tekintettel arra, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíjban részesültek száma nőtt. (III. számú melléklet 10. számú táblázat) Otthonteremtési támogatás: Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon, vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bővítésre, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Az otthonteremtési támogatás összege függ a nevelés időtartamától, valamint a készpénz és ingatlan vagyonuknak nagykorúvá válásakori értékétől. Ennek összege maximálisan az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosa lehet, melynek feltétele legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyen eltöltött átmeneti vagy tartós nevelés. Tárgyévben otthonteremtési támogatásban 7 fiatal felnőtt részesült, összesen 13.958.000,-Ft került kiutalásra, amely jelentős emelkedést mutat a tavalyi évhez képest, tekintettel a fiatal felnőttek nevelésbe vételének időtartamára, valamint a készpénz és ingatlan vagyonuknak nagykorúvá válásakori értékére. (III. számú melléklet 11. sz. táblázat) A gyámhivatal által nyilvántartott vagyonos kiskorúakkal kapcsolatos gyámhatósági intézkedések: A szülők (gyám) a gyermek pénzét, értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra, vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. Ilyen értékekről a szülők (gyám) a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek. A gyermek tulajdonában lévő ingatlan tulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyást igényel. A jóváhagyással kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek érdekét szolgálja-e.
20 A tárgyévben nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos kiskorúak száma 1112 fő. Gyámi fenntartásos betétállománnyal rendelkező kiskorúak száma 396 fő, a betétben elhelyezett összeg 237.855.000.-Ft. Gyámi fenntartásos betétállományon kívül, államilag garantált értékpapírja 8 főnek volt a tárgyévben, 17.013.000.-Ft névértékben, életbiztosítási kötvénye 0 főnek volt. Gondnokság alatt álló személyek vagyoni érdekvédelme A gyámhivatal hatásköre kiterjed azon 18. életévüket betöltött személyekre is, akiket a bíróság jogerős ítéletével cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett. Részükre - a törvényes képviseletük biztosítására – a gyámhivatal gondnokot rendel, aki a személyi és vagyoni érdekvédelmüket látja el. A gondnoki feladatokat többnyire a gondnokolt erre alkalmas hozzátartozója látja el, ennek hiányában a gyámhivatal - a polgármesteri hivatallal megbízási jogviszonyban álló - hivatásos gondnokot rendel részükre. A gyámhivatal feladatkörébe tartozik a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személyek helyzetének felülvizsgálata is, mely peres eljárásban történik. Tárgyév december 31-én a gondnokság alatt állók száma összesen 792 fő. Az év folyamán a bíróság által gondnokság alá helyezettek száma 75 fő. 2011. évben a gyámhivatal 167 gondnokot rendelt ki, ebből 14 fő ideiglenes gondnokot, 3 fő zárgondnokot. 66 fő gondnokolt vonatkozásában hivatásos gondnok látja el a gondnoki teendőket. A gondnokok kötelesek a gyámhatóság felhívására beszolgáltatni a gondnokoltak pénzét, értékpapírjait, valamint értéktárgyait, ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gondnokolt tulajdonában lévő ingatlan tulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyást igényel. A jóváhagyással kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gondnokolt érdekét szolgálja-e. Tárgyévben nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos gondnokolt száma 429 fő. Gyámi fenntartásos betétállománnyal rendelkező gondnokoltak száma 483 fő volt. A betétben elhelyezett összeg 545.282.000.-Ft. Gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírral 1 gondnokolt rendelkezett, mely értékpapírok névértéke 5.830.000.-Ft volt. Életbiztosítási kötvénnyel 0 gondnokolt rendelkezett a tárgyévben. A gyámhivatal a Gyvt. alapján köteles a tevékenységi körébe tartozó ügycsoportokról, kiskorúakról és gondnokoltakról naprakész nyilvántartást vezetni.
VI. Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai SZMJVÖ Bölcsődéi: 2011. évben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi, Kisteleki, Mórahalomi Kistérségi Népegészségügyi Intézete 7 helyen végzett közegészségügyi és dohányzással kapcsolatos ellenőrzést. Az ellenőrzések során a Hajlat utcai bölcsőde fürdőszoba padozatának minőségét kifogásolták. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által végzett hatósági ellenőrzés során összegzésként megállapításra került, hogy a bölcsődék személyi- és tárgyi feltételei a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet 1-es és 2-es számú mellékletében, valamint az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet által kiadott módszertani levélben foglaltaknak megfelelnek. A bölcsőde 15 telephelyén fenntartói ellenőrzésre is sor került 2011 évben. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona: A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011-ben az Sz02/1447-2/2011. iktatószámú jelentésében a 2011. évi hatósági ellenőrzése alkalmával mindent rendben talált. A fenntartó az intézményben folyó szakmai munka eredményességét ellenőrizte. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona: 2011. április 27-én a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala helyszíni ellenőrzést tartott az intézményben, a fenntartó részvételével. Rendszeres megállapításuk az intézményben folyó szakmai munkával kapcsolatban az, hogy a gyermekotthon tevékenysége szakmailag magas szintű, amelyet elkötelezett, a jogszabályi előírásokat szem előtt tartó munkatársakkal biztosítanak. 2011. szeptember 01-én a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi, Kisteleki, Mórahalomi Kistérségi Népegészségügyi Intézete helyszíni szemléje során megállapította, hogy a dohányzással kapcsolatos szabályok betartottak, a gyermekek elhelyezésére szolgáló szobák tiszták, otthonosak, világosak, a fürdőszobák higiéniája megfelelő. Az udvar rendezett, az udvari játékok megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak.
21
VII. Jövőre vonatkozó javaslatok és a célok meghatározása SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Nevelőszülői Hálózat: A nevelőszülői hálózat bővítésével a gyermekvédelmi törvény előírásaihoz való igazodás, illetve a szakmai programban foglaltak megvalósítása a cél, mivel a több éve az intézményben nevelkedő gyermekek családba helyezésük után sem távolodnának el az őket szerető és ismerő felnőttektől.
VIII. Bűnmegelőzési program bemutatása 2011. évben a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetők, valamint az általuk elkövetett bűncselekmények számával kapcsolatosan a Szegedi Rendőrkapitányság az alábbi beszámolót állította össze.
I. Elkövetők (IV. számú melléklet 1. táblázat): A 14-17 éves fiatalkorúak (266 fő) korcsoport tagjai főleg vagyon elleni, illetve személy elleni bűncselekményeket követtek el. Az elkövetők nagy hányada férfi. Ugyanez mondható el a fiatal felnőtt /18-24 év/ korosztályról is. A 18-24 év közötti férfiak közül 13 fő könnyű testi sértést, 27 fő súlyos testi sértést, 163 fő garázdaságot követett el. Kábítószerrel visszaélés bűncselekmény elkövetése miatt 84 fő férfit vontunk felelősségre. 154 férfi és 36 nő lopás bűncselekményt, 18 férfi rablás bűncselekményt követett el. 26 fő férfi rongálás bűncselekményt valósított meg. A fiatalkorúak /fiatal felnőttek/ kriminalitását a vagyon elleni bűncselekmények határozzák meg. Az ún. tömegbűncselekmények elkövetése, a kisebb súlyú eszköz nélküli, bolti és egymás sérelmére elkövetett lopások dominálnak. Jellemző a motiválatlan rongálás elkövetése, ezen belül a graffiti. A rablások tekintetében megállapítható, hogy az egymás sérelmére, csoportosan elkövetett bűncselekmény dominál, amely több esetben már szervezettséget mutat. A közterületen elkövetett, garázda jellegű magatartások, testi sértések szintén jellemzőek a korosztályra. A kábítószerrel visszaélés bűncselekménye szintén jelentős részben ezt a korosztályt érinti. Az elkövetők nagy része a közrend elleni bűncselekményeket alkohol hatása alatt követte el, ez főleg az előzőekben említett korosztályra a jellemző (garázda-jellegű bűncselekmények elkövetése). A körükben tapasztalt, leginkább aggasztó jelenség a kortársagresszió növekedése. A gyermek és fiatalkorúak bűnözése összefüggéseiben ki kell emelni azt, hogy a kriminálstatisztika továbbra sem alapozza meg azokat a feltevéseket, miszerint a vizsgált életkori csoport bűnözésében az alkohol és a tudatmódosító szerek jelentős szerepet játszanának. Figyelemre méltó azonban az, hogy az alkohol hatása még mindig jelentősebb mértékben befolyásolja a korosztály bűnelkövetését, mint a kábítószer. Az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekmények elkövetőinek és a sértetteinek életkor szerinti megoszlása sem változott. Továbbra is az a jellemző, hogy a fiatal és fiatal felnőtt népesség más korosztálynál nagyságrendekkel gyakrabban követ el erőszakos bűncselekményeket. Az erőszakos bűnözésnek változatlanul az a sajátossága, hogy a sértettek jellemzően az elkövetőkkel azonos életkori csoportból származnak. Az erőszak - akár konfliktuskereső, akár konfliktusfeloldó, akár támadó jellegű - a fiatal korosztályokon belüli agresszió megnyilvánulása. A fiatalkori és fiatal felnőtt kori erőszakos bűnözés sajátossága az elkövetői és áldozati szerepek átjárhatósága, felcserélhetősége: ugyanaz a fiatal egyszer erőszakos bűncselekmény áldozataként, más alkalommal elkövetőjeként jelenik meg (kortársagresszió). 2011. évben 18 fő gyermekkorú elkövető került felderítésre, akik lopás, rablás, garázdaság, testi sértés bűncselekményt követtek el. A különféle bűncselekmény kategóriákat vizsgálva és megoszlási arányukat elemezve megállapítható, hogy az összes bűncselekmények jelentős hányadát a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, de 2011. évben is jelentős számban követett el a vizsgált korosztály „erőszakos” garázda jellegű, illetve (főképp motiválatlan) rongálás bűncselekményeket. A garázdaságok során jellemző, hogy a fiatalok ittas állapotban, éjszakai órákban zavarják meg jelentős mértékben mások nyugalmát. A lopásokat vizsgálva az tapasztalható, hogy a fiatalkorú elkövetők nem csak a korosztálybeli társaikat rövidítik meg (iskolai lopások), de gyakoriak a bolti lopások is. A visszaélés kábítószerrel bűncselekmény elkövetési magatartásaiban tárgyévben változás nem történt. Továbbra is jellemző a csekély mennyiségre, tartással elkövetett visszaélés kábítószerrel bűncselekmény megvalósulása. Az intézkedéssel érintett személyek zömében fogyasztó fiatal felnőttek, akik a szűk ismerősi kör részére terjesztették a kábítószert.
22 Az elkövetők szinte minden esetben élnek az úgynevezett „elterelés” intézményének jogával. Ezt eredményesen be is fejezik, majd a nyomozások megszüntetésre kerülnek velük szemben. (IV. számú melléklet 2. számú táblázat).
II. Sértettek (IV. számú melléklet 3. számú táblázat): Az említett korosztály sértetté válását vizsgálva megfigyelhető, hogy a sértettek száma emelkedést mutat az előző évekhez képest. Ennek okaként az érintett két korosztályt vizsgálva, megállapítható, hogy a gyermekkorú sértettek esetében a garázdaság, lopás és tartás elmulasztása bűncselekmények száma növekedett, a fiatalkorú sértettek esetében a testi sértés, a kiskorú veszélyeztetése, a tartás elmulasztása, a szemérem elleni erőszak, a garázdaság, az önbíráskodás és lopás bűncselekmények során növekedett a sértetté válás. Utóbbiak közül is jelentős a tulajdon elleni és az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények növekedése. A sértettek számának alakulásában növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest, ez azzal is magyarázható egyrészt, hogy erősödött a polgároknak a rendőrségbe vetett bizalma, ezért több jogsértésről történik bejelentés. A sértettek nemét tekintve az állapítható meg, hogy a sértettek többsége férfi, életkor szerint a keresőképes korban (25-59 éves) lévők válnak leggyakrabban sértetté. (BM adatai alapján) A 60 év feletti korosztály is számottevő értéket mutat a sértetti oldalon, ezen kör legtöbb esetben vagyon elleni deliktum áldozatává válik. A gyermekkorú sértettek korosztálya általában testi sértés, lopás, valamint kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény áldozatává vált. A statisztikák szerint alacsony a veszélyeztetettségük, azonban vélhetően több bűncselekmény (családon belüli erőszakhoz kapcsolódóan ) látenciában maradhat. A családon belüli erőszak csak a gyermekkel, vagy csak a feleséggel szemben igen ritkán valósul meg. Amelyik családban jelen van a brutalitás, az az egész családot érinti. •
•
•
•
A családon belüli erőszak, mint jelenség feltárása, a tényállás megállapítása rendkívül nehéz feladat, mert a sértettek többsége gyermekkorú, így a szülőktől való félelem, fenyegetettség, valamint a másokkal szembeni szégyenérzet okoz számukra lelki problémát. A családon belüli erőszak olyan személyek között jöhet létre, akik valamilyen "együttélési kényszerben" élnek. Ez az együttélési kényszer érzelmi és gazdasági egymásrautaltságot jelent, melyen nem tudnak, vagy nem akarnak változtatni. A bántalmazó kényszerítő kontrollt alkalmaz velük szemben, ami miatt nem mernek feljelentést tenni, vagy visszavonják azt. A bántalmazott nőknek az elkövetővel közös gyermekeik lehetnek, akikhez a bántalmazó könnyen hozzáférhet. A nők félnek, hogy a tettes rajtuk áll bosszút. Elkövetői oldalon a legnagyobb arányban a férfiak állnak, akik apai, nevelőapai, házastársi, élettársi, esetleg nagyszülői, egyéb rokoni és gondozói minőségükben követik el cselekményeiket. Az elkövetésben meghatározó szerepet játszik az alkohol, a megromlott családi kapcsolat, a válságba jutott házasság, a felek között fennálló anyagi vita.
A 14 és 17 év közötti (nagyrészt középiskolai tanuló) korosztály alacsony százalékos arányt mutat veszélyeztetettségben. Sérelmükre főleg iskolai, kollégiumi lopásokat követnek el, illetve szórakozás, szabadidős tevékenység közben válnak sértetté. A 18-24 év közötti korosztály (fiatal felnőttek) 11,28 % vált sértetté tárgyévben ( az összes sértett számához viszonyítottan). Sérelmükre nagy részben szintén vagyon elleni bűncselekményt követtek el, illetve a garázdaság bűncselekményhez kapcsolódóan testi sértést. A nők esetében az arányok mások. A legtöbb sértett a 25-59 éves korosztályból került ki, sérelmükre legtöbb esetben vagyon elleni bűncselekményt /lopás, rongálás/, kisebb részben személy elleni bűncselekményt követtek el. /testi sértés/ A zaklatás bűncselekmény sértettjei szintén nagy számban nők voltak. Általánosságban számos társadalmi és szociális ok lehet a gyermek és fiatalkorúak áldozattá és elkövetővé válásának. Ezen okok vezethetők vissza a Szegedi Rendőrkapitányság illetékességi területén regisztrált ilyen jellegű bűncselekményekre is. A domináló a vagyon elleni bűncselekmények közül a rendkívül magas arányú lopás, melynél figyelemmel az elkövetői és áldozati körre egyaránt, fontos jellemző az alkalomszerűség, ötletszerűség, az előkészület hiánya, a csekély érték és a meglehetősen kezdetleges végrehajtási mód. Ahogy a felnőtt elkövetői körben is, úgy ezen korosztályok esetében is meghatározó lehet a gazdasági válság okozta elszegényedés, a szülők kilátástalansága és az ebből fakadó nélkülözés is.
23 A bűnelkövetés okaiban az alábbi szubjektív és objektív okok lelhetők fel: Hirtelen felindulás, bosszú, agresszivitás, bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek, bűnözői életszemlélet, anyagi haszonszerzés, kalandvágy, szexuális vágy, egyéb vágy, szenvedély, felbujtás, csábítás, befolyásolhatóság, fegyelmezetlenség, figyelmetlenség, családi probléma, iskolai konfliktus, átmeneti pénzzavar, dezorganizált család, durva szülői bánásmód, gyenge tanulmányi eredmények, helytelen nevelés, bűnöző családi környezet.
III. A Szegedi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Bűnmegelőzési Alosztály bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenységei 2011 évben: Bűnmegelőzési oktatás: 2011. január 1-je óta összesen 138 bűnmegelőzési előadást tartottak, közel 8.000 fő (főként diákok) részére. Ebben az összesítésben benne vannak a középiskolai órák, a kollégiumi előadások, valamint a családi napok, egészségnapok is a résztvevők számát tekintve. A szegedi, illetve a rendőrkapitányság illetékességi területén lévő oktatási intézményekkel rendszeres a kapcsolattartás. 2011. évben 11 bűnmegelőzési előadás került megtartásra nyugdíjas klubokban. 2011. szeptemberében elindították a JÓ PONT elnevezésű új programot, amelynek keretén belül a jelentkező iskolák számára matricákat és hozzá tartozó matricagyűjtő füzeteket biztosítottak. Az alsó tagozatos gyermekek részére készültek a kapitányság munkatársai egy innovatív és különleges formában megvalósuló bűnmegelőzési ismeretterjesztő anyaggal. A programban részt vevő általános iskolák pedagógusai a pozitív magatartásformák megerősítésére, jutalmazásként „jó pont” betűmatricát osztanak. A matricák mindegyike egy-egy bűnmegelőzési tanácsot tartalmaz, a hozzá kapcsolódó, ismert mese által megjelenítve. A programban 44 alsó tagozatos osztály vesz részt összesen, 1392 fő tanulóval. Fontos megemlítenünk, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság illetékességi területén a körzeti megbízottak is rendszeresen végeznek bűnmegelőzési tevékenységet, az Iskola Rendőre program keretein belül. Propaganda program: A Szegedi Ifjúsági Napok 2011. augusztus 24. - 28. között került megrendezésre az újszegedi partfürdő területén. A szegedi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Alosztálya itt is különféle programokkal jelent meg. Az érdeklődőknek lehetősége volt kipróbálni a rendőrségi (protektor) védőruházatot, különböző nehézségű bűnmegelőzési és graffitis kérdőíveket tölthettek ki. Felállításra került kettő darab hordozható „legál fal” is, ahol „büntetlenül” ki lehetett próbálni a graffitizést. Ezzel egyidejűleg egy verseny is kezdetét vette a 4 nap alatt, melynek során az elkészült rajzokat lefényképeztük, majd a legjobb három mű készítője díjazásban részesült. A Szegedi Mentőszolgálat közreműködésével bemutatásra került a „Drogcédula” című film adaptációja, melyet a helyszínen játszottak el a szereplők, témája egy drogfogyasztó fiatal életének utolsó pillanatai (túladagolásos halál) volt. A rendezvényen a rendőrségi sátrat 4 nap alatt több ezer ember látogatta meg, melynek nagy része a fiatalkorú és fiatal felnőttek köréből került ki. Pályázatok: A Bűnmegelőzési Alosztály éves munkáját az első fél év során nagymértékben befolyásolta a „Bajnok vagy elkövető” című nyertes pályázat. A Szegedi Rendőrkapitányság 2008-ban indította el az országban egyedülálló legális graffiti programját, melynek méltó folytatása - és remélhetőleg nem befejezése - a jelenlegi nyertes pályázat. Célja a legális graffitizés népszerűsítése és ezzel összefüggésben a fiatalok elkövetővé válásának megelőzése a legálisan összefesthető falak felállításával, illetve ezeknek a felületeknek a bővítésével. A falak felállítási területe az önkormányzati képviselők javaslatával, illetve Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterének hozzájárulásával, továbbá a Városüzemeltetési Iroda, a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., és a Főépítészi Iroda szakembereinek jóváhagyásával került meghatározásra. Előzetes terveikhez képest azonban a helyszínek módosítására több alkalommal is szükség volt. Minden városban vannak olyan lakosok, akik nem szeretik a graffitiseket, és vannak olyanok, akiknek tetszik. Mindkét tábornak van létjogosultsága. Olyan kereteket, illetve helyszíneket kellett tehát találnunk, amelyek mindkét fél számára biztosítják érdekeik érvényesítését.
24 A Szegedi Rendőrkapitányság ezt az együttműködésen, kommunikáción alapuló szemléletet követve jelölte ki és állíttatta fel az új falakat, abban bízva, hogy a legális lehetőségek szélesítésével a károkozás érzékelhetően csökken, a lakosok szubjektív biztonságérzete pedig nő az új városrészekben is. A három darab új legálfal az alábbi helyszíneken épült fel: Szeged, Zápor tó - 2 db legálfal a pályázati támogatás eredményeként Szeged, Kodály téri játszótér - 1 db legálfal társadalmi összefogás keretében A legál falak ünnepélyes keretek között kerültek átadásra a gyermekek részére Dr. Zélity László rendőr ezredes, kapitányságvezető, a Bűnmegelőzési Alosztály vezetője, a pályázatban részt vevő munkatársai, a pályázat együttműködő partnerei, a Tarjánvárosi Rendőrőrs parancsnoka, a támogatók, és az érdeklődők részvételével Bűnmegelőzési rajzpályázat A graffiti falak felépítését és átadását megelőző program másik fő eleme a Szegedi Rendőrkapitányság által kiírt rajzpályázat volt. Olyan pályaműveket vártunk, melyek az adott életkornak megfelelően, a hagyományos (nem elektronikus) grafika eszközeivel jelenítik meg a rendőrséggel és/vagy a graffitizőkkel kapcsolatos élményeket, tapasztalatokat, eseményeket. A pályázat témája: A graffiti gyerek szemmel - „Bajnok vagy elkövető?” illetve „Ha én rendőr lennék…” A felhívást a Szegedi Rendőrkapitányság illetékességi területén található összes általános-és középiskolának megküldtük postai úton, valamint a nyomtatott és az elektronikus sajtóban is nyilvánosságra hoztuk. A rajzpályázat pályaműveinek beérkezési határideje 2011. április 01. volt. A határidőig összesen 23 pályázat érkezett. A győztesek kiértesítése postai úton történt meg. A díjak átadására a legál-graffiti falak ünnepélyes átadásán került sor, ahol mindkét kategória első három helyezettje felfesthette győztes munkáját a falakra. A díjakat dr. Zélity László rendőr ezredes kapitányságvezető, illetve a támogatók adták át. „Legalgraffiti.hu” weblap: A korábbi pályázatok kapcsán, az első graffiti falak felállítását követően fogalmazódott meg ötletként a „legalgraffiti.hu” honlap létrehozása azzal a céllal, hogy a falakra felfestett művek mindenki számára láthatóak legyenek. A honlap fenntartásával, fejlesztésével, aktualizálásával a továbbiakban is biztosított lesz a nagy nyilvánosság bevonása a legális graffitizés népszerűsítésébe. A honlapon a legjobb művészi alkotások mellett pályázati lehetőségek, bűnmegelőzési tanácsok, a Büntető Törvénykönyv aktuális módosításai, a legálfalak paraméterei, kivitelezői is szerepelnek. Ezáltal az ország egész területére eljuttathatjuk a legfontosabb információkat. Szóróanyagok: A pályázati forrásból elkészíttetett szóróanyag is a legális graffitizéshez kapcsolódik. Mivel a célcsoport egyértelműen a 14-26 éves korosztály, olyan szóróanyagot terveztünk, ami leginkább az ő ízlésüket tükrözi, illetve megjelenik hétköznapjaikban. A kifejezetten a fiatalok számára készített egérpadokon, illetve kulcstartókon egy korábban legálfalra festett, ismert graffitis művészi munkája látható háttérként. A szóróanyagot a jelenleg aktualitását élő falunapokon, iskolai és más egyéb családi napokon juttatjuk el folyamatosan a lakossághoz. A gyermek és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számának visszaszorítása, továbbá az említett korosztály áldozattá válásának megakadályozása az egyik legfőbb szegmense a bűnmegelőzési tevékenységnek. Ez a feladat alapeleme a rendőri bűnmegelőzésnek is, de vitathatatlanul széleskörű társadalmi összefogást igényel érintett hatóságok, társadalmi szervezetek aktív részvételét, közreműködését - hiszen e nélkül nem lehet hatékony munkát végezni és mérhető kedvező változást elérni ezen a területen sem. A Fiú Speciális Gyermekotthonban a bűnmegelőzést és az egészségorientált nevelést célzó programok rendszeressége és a speciális otthon életébe történő integrálása révén a gyermekek megismerhetik, felmérhetik és tudatosíthatják azon veszélyeket és következményeket, amelyeket a deviáns magatartási formák hordoznak, valamint aktívvá és motiválttá válnak azon megoldási módok elsajátításában, amelyek révén elkerülhetővé válnak. A 203/2003. (X. 10.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően a Szegedi Városi Rendőrkapitányság és Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője, Gyámhivatala együttműködési megállapodást kötött 2003. június 25. napjával a családon belüli erőszak kezelésére, a kiskorú gyermekek védelmére és az ezzel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására.
25 A Szeged és Térsége Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács (BKT) feladatait három munkacsoport felállításával látja el. Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Gyermekvédelmi Csoport egy munkatársa a Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkacsoport tagja. A feladatterv kidolgozásában a szegedi Gyermekjóléti Központtal közösen vettek részt. A vizsgált időszakban is e munkaterv szerint dolgoztak. A Szegedi Rendőrkapitányság gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakembereivel együttműködésük jó.
IX. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés A civil szervezetek és önkéntes munkatársaik a társadalmi, közösségi szolidaritást erősítik, a társadalom számára nélkülözhetetlen értéket képviselnek. Az állami és civil tevékenység egymást kiegészítő szereppel bír, a civil szervezetek által ellátott közfeladatok teljesítésével munkamegosztás valósulhat meg. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatokban közreműködő civil szervezetek munkáját Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata oly módon segíti, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Egészségügyi és Szociális Bizottság által meghirdetett Szociális, Gyermek és Családvédelmi keretből, Fogyatékosügyi keretből, valamint az Idősügyi és Városrészi Közösségi Programok keretből pályázat útján támogatást kaphatnak. A teljesség igénye nélkül az alábbi civil szervezetek tevékenysége kiemelkedő Szegeden, a gyermekvédelem területén. ÁGOTA Alapítvány: Az Alapítvány 8 éve működtet a Víztorony térrel szemben játszóházat. A program keretében komplex szolgáltatást vehetnek igénybe a betérő kliensek, mivel a gyermekek számára az értelmes szabadidő eltöltésének lehetőségét kínálják, ingyenes jogi segítséget kaphatnak, kulturális programokat, ruha- és ételosztást szerveznek. A játszóház prevenciós szerepe kiemelkedő: nem csak a már említett szabadidős programokon keresztül, hanem az önismereti csoportok és az alkalmanként szervezett szociálterápiás szerepjáték csoport működésével is segítik a megelőzést. Az Ágota Alapítvány valamennyi önkormányzati fenntartású gyermekvédelmi intézménnyel szoros kapcsolatot alakított ki. Magyar Máltai Szeretetszolgálat: 2001. október 28-án adták át Szegeden, a Retek utcában működő játszóteret. A játszótér program keretében a gyermekek szocializációját, képességeik fejlesztését segítik elő, miközben értékeket és normákat közvetítenek feléjük. A játszótéren dolgozó szakemberek az észlelő- és jelzőrendszer fontos részévé válnak. Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány: A civil szervezet 2002. óta működteti az ODU Fejlesztő Központot. Célja a fogyatékos gyermekek fejlesztése, és a családok támogatása segítő csoportok létrehozásával. Szegedi Sólyom Utcai Segítő Kezek Alapítvány: Az Alapítvány legfontosabb feladata a Sólyom utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet munkájának támogatása. Ezen iskola fogadja a speciális nevelési igényű gyermekeket. A civil szervezet tárgyi eszközök beszerzés mellett a szülőknek igyekszik segítséget nyújtani tanácsadó programokkal, szülőklub működtetésével. Fészek Nagycsaládosok Egyesülete: Az Egyesület 1989-ben alakult, működési területe Szeged és vonzáskörzete. Céljuk a három- és többgyermekes családok összefogása, érdekképviselete, segítése. Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megvitatására és a mellékelt határozat-tervezet elfogadására. Szeged, 2012. április 10.
Dr. Solymos László
26
I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2010.
2011.
korosztály
férfi (fő)
nő (fő)
összesen (fő)
férfi (fő)
nő (fő)
összesen (fő)
0-3 éves
3177
3070
6247
3099
2970
6069
4-6 éves
2418
2234
4652
2474
2270
4744
7-14 éves
6053
5715
11768
6008
5644
11652
15-18 éves
3626
3574
7200
3541
3470
7011
összesen
15274
14593
29867
15122
14354
29476
II. számú melléklet 1. számú táblázat
Védelembe vétel alakulása Érintett gyermekek
Érintett családok
2010. december 31-én védelembe vétel hatálya alatt állók összesen:
245
168
2011. évben megszűnt védelembe vétel
124
100
- felülvizsgálattal eredményességre tekintettel:
45
31
- ideiglenes hatályú elhelyezés
8
7
- átmeneti nevelésbe vétel miatt:
8
6
- nagykorúság miatt:
41
41
- javítóintézeti nevelés miatt:
0
0
- egyéb (családbafogadás, külföldre távozás)
3
3
- gyermek elhalálozása miatt megszűnt:
1
1
Illetékességből áttéve más gyámhatósághoz:
18
11
2011. évben új eljárás során védelembe vettek: 2011. december 31-én védelembe vétel hatálya alatt állók összesen: Ebből 2011. évben hivatalbóli felülvizsgálattal fenntartott:
141
65
267
186
62
41
27 2. számú táblázat
Ideiglenes elhelyezés Érintett gyermekek száma 2011. 01. 01. - 2011. 12. 31.
Érintett családok száma 2011. 01. 01. - 2011 12. 31.
gyermekek összesen:
22
20
Különélő szülőnél elhelyezett: elhelyezett:
3 5
3 4
Nevelőszülőnél elhelyezett:
2
2
Gyermekotthonban elhelyezett: elhelyezett:
12 0
11 0
Gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek életkor szerinti megoszlása: 0 – 6 éves korig:
6
5
6 – 18 éves korig:
6
6
Elhelyezések indokai: Szülői alkalmatlanság:
18
16
Gyermek magatartása:
4
4
28
III. számú melléklet 1. számú táblázat A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében: - elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód – gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában, - megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, - dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról, - átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, - tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, - dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, - figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, - dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, - dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, - dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, - megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, - dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, - közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban, - eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján. A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt: - az otthonteremtési támogatás megállapításáról, - a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében: - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, - megállapítja a gyermek családi és utónevét, - hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel, - A házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 41. §-a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait. A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban - dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, - dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, - elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, - dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, - dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, - kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól. A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet - a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, - a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, - a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, - a gyermek örökbefogadásának felbontása, - a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése, - a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. A városi gyámhivatal feljelentést tesz - a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, - a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban - dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, - intézkedik a bíróság, valamint a városi gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, - dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, - dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, - hozzájárul a gyermek családba fogadásához, - jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot,
29 -
engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, - dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, - eljár a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, továbbá - a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-ai hágai egyezmény és a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján a Magyarország vonatkozásában kijelölt Központi Hatóság megkeresésére - közreműködik a tartásdíjat megállapító és a tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmek ügyében. - engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását. A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban - a gyermek részére gyámot, családba fogadó gyámot, hivatásos gyámot rendel, - ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, - irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét, - felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, - külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat. A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban - dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, - dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, - rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik. - elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, - közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyonértékű jogával kapcsolatos ügyekben, - közreműködik a hagyatéki eljárásban. A városi gyámhivatal szakértőt rendel és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (2b) bekezdésében, 53. § (4c) bekezdésében és 54. § (5) bekezdésében foglalt gyámhatósági feladat- és hatáskört a városi gyámhivatal gyakorolja. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nem magyar állampolgárságú (külföldi) gyermek érdekében való intézkedésre kijelölt gyámhivatal (Gyvt. 72-73 §) feladatait a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala látja el. 2. számú táblázat Átmeneti nevelésbe vett gyermekek 2011. december 31-ig nyilvántartott átmeneti neveltek száma A tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma A nyilvántartott átmeneti neveltekből örökbe fogadhatónak nyilvánítottak száma Átmeneti neveltek után fizetésre kötelezett hozzátartozók száma 3. számú táblázat Tartós nevelésbe vett gyermekek 2011. december 31-ig nyilvántartott tartós neveltek 2011-ben tartós nevelésbe vett kiskorúak száma Tartós neveltek után gondozási díj fizetésére kötelezett hozzátartozók száma 4. számú táblázat Gyámság alatt álló kiskorúak Gyámság alatt álló kiskorúak száma ebből - családba fogadó személyek száma - harmadik személy által
148 27 5 26
18 4 0
396 162 68
30 -
hivatásos gyám által nevelőszülő által gyermekotthon vezetője által
5. számú táblázat Utógondozásban részesülők Az év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma ebből - gyermekjóléti szolgálat családgondozója általi utógondozás - gyermekotthon utógondozója általi utógondozás - nevelőszülői hálózat utógondozója általi utógondozás - Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat utógondozója általi utógondozás Megszűnt utógondozások száma 6. számú táblázat Utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek Az év folyamán utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma ebből - nevelőszülőnél - gyermekotthonban - utógondozói otthonban - egyéb helyen Megszűnt utógondozói ellátások száma 7. számú táblázat Családi jogállás rendezése Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál 2011. dec. 31. napjáig rendeződött ebből: - apai elismerések száma - apaság bíróság általi meghatározása - képzelt apa megállapításának száma - apaság vélelme megdöntésének száma 8. számú táblázat Kapcsolattartási ügyek A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma A kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta (jogerősen befejezett ügyek) A Gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma 9. számú táblázat Örökbefogadás Az év folyamán engedélyezett örökbefogadások száma ebből - tartós nevelt volt - örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt - szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett nyílt - ideiglenes örökbefogadónál elhelyezett volt Külföldi állampolgárságú kiskorú örökbefogadását engedélyező határozatok száma Örökbefogadhatónak nyilvánított kiskorúak száma Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma
15 117 34
28 2 5 0 21 46
27 9 9 0 9 44
47 20 0 27 10
133 121 16
12 1 1 10 0 5 31
31 10. számú táblázat Gyermektartásdíj megelőlegezése Az év folyamán a gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás
140
ebből - elutasított kérelmek száma - folyamatban lévő ügyek száma - megszűnt eljárások - megelőlegezések száma ebből: ismételt megelőlegezések száma Dec. 31-én megelőlegezésben részesültek száma Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg
4 24 18 86 14 157 21.621 eFt
11. számú táblázat Otthonteremtési támogatás A tárgyévben otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma: Támogatásként kifizetett összeg (Ft):
12 13.958 eFt
IV. számú melléklet 1. számú táblázat
Elkövető Gyermek és fiatalkorú elkövető (össz) Fiú Lány
2010 263 203 60
2011 284 228 61
Elkövető Fiatalkorú elkövető Fiú Lány
2010 225 175 50
2011 266 213 53
Elkövető Gyermekkorú elkövető Fiú Lány
2010 38 28 10
2011 18 15 3
2. számú táblázat Bűncselekmény megnevezése Testi sértés Garázdaság Rablás Kábítószerrel visszaélés Lopás Rongálás Zsarolás Jármű önkényes elvétele Közokirat-magánokirat hamisítás, okirattal visszaélés
Férfi elkövető 18 70 16 18 83 23 7 5 9
Nő elkövető 4 13 4 60 2 2 9
32 3. számú táblázat Sértettek neme
Sértettek száma 2011. évben
Sértettek száma 2010. évben
férfi nő összesen
4288 3694 7982
3401 2383 5784
Sértett összesen
0-13 éves 149
14-17 éves 336
18-24 éves 901
25-59 éves 5478
A sértettek számának növekedés az előző év azonos időszakához képest %-ban 26,1 % 55% 38% 60 év felett 1118
33
KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. …..…..-i ülésének jegyzőkönyvéből …............/2012. (…. …...) Kgy. sz. HATÁROZAT A Közgyűlés megtárgyalta Dr. Solymos László Alpolgármester „Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról” tárgyú, 01/35811-7/2012. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés a beszámolót elfogadja. 2. A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetőjét, hogy a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, az Általános Igazgatási Iroda, valamint a Gyámhivatal által elkészített átfogó értékelést küldje meg a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére. Felelős: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetője Határidő: 2012. május 31. Határozatról értesítést kapnak: Tisztségviselők, Címzetes Főjegyző, Jegyzői Iroda, Polgármesteri Kabinet, Humán Közszolgáltatási Tanácsnok, Általános Igazgatási Iroda vezetője, Gyámhivatal vezetője, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetője, és általa Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, Szegedi Rendőrkapitányság, SZMJVÖ Bölcsődéi igazgatója, SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója
K. m. f
Dr. Botka László sk. polgármester
A kivonat hiteléül:
Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző
