Előterjesztő:
Dr. Solymos László alpolgármester
Iktatószám:
01/25576-4/2013.
Tárgy:
Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról
Melléklet:
1 db határozati javaslat
Készítette:
Humán Közszolgáltatási Iroda
Véleményezésre megküldve:
Egészségügyi és Szociális Bizottság Oktatási Bizottság
Törvényességi véleményezésre megküldve:
2013. május 13.
Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a települési önkormányzat és az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig átfogó értékelést készít. Az értékelést – települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően – meg kell küldeni a gyámhatóságnak. Ezen kötelezettség tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete tartalmazza. A jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó, valamint a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire vonatkozó adatok jogszabályváltozás folytán nem képezik jelen előterjesztés tárgyát, mivel a hatályos előírások szerint ezek már nem tartalmi követelményei az átfogó értékelésnek. A fentiek szerint az átfogó értékelésben ki kell térni: I. A település demográfiai mutatóira, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítására: – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, – egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, – gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatására: – gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), – gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. IV. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatására. V. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt.-ben előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). VI. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatására (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatására. VII. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). I. Szeged demográfiai mutatói Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa, a második legnagyobb lélekszámú vidéki, és egyben megyei jogú város, népessége – a Központi Statisztikai Hivatal 2012 évi adatai szerint – 170 052 fő. Az I. számú melléklet 1. számú táblázata a 18 év alatti gyermekek korosztály szerinti megoszlását mutatja 2011. és 2012. évben. A gyermekek száma az utóbbi két évben megközelítőleg azonos, a nemek tekintetében valamennyi korosztálynál több a fiú, mint a leány. Országos tendencia a házasságkötések számának csökkenése, illetve a válások számának növekedése, amely a családok szerkezeti átalakulását vonta maga után. Egyre elterjedtebb modell az egyszülős, így egykeresős család, amely létfenntartási gondok kialakulásához vezethet, valamint a család személyiségformáló, nevelő funkcióját csökkentheti.
2 II. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásához kapcsolódóan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, az óvodáztatási támogatásról, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, és ezen belül a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatásról, továbbá a szociális nyári étkeztetésről szükséges említést tenni. Ezen ellátások elbírálásának előkészítése SZMJV Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Iroda (továbbiakban: Iroda) feladatai közé tartozik. Az Irodán a felsorolt ellátások tekintetében a főszámra történő iktatások száma 3.085, míg az alszámokkal történt iktatások száma 9.720 volt a 2012. január 01. és 2012. december 31. közötti időszakban. 2012-ben az Iroda 52 fős létszámából 6 fő (1 csoportvezető, 5 ügyintéző) látta el a fenti ellátásokhoz kapcsolódó ügyintézői munkát. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy természetbeni ellátás, amely havi rendszeres pénzbeli utalással nem jár. A kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvény által meghatározott, alábbiakban felsorolt kedvezményekre: – gyermekétkeztetés tekintetében normatív kedvezmény igénybevételére (bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek esetén 100 %-os az intézményi térítési díj kedvezményre, valamint középfokú oktatási intézmény nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek esetén 50 %-os az intézményi térítési díj kedvezményre) – közoktatásban ingyenes tankönyvellátásra, – a START számláján magasabb összegű állami támogatásra, – felsőoktatási felvételinél többlet pontszámra, – továbbá előnyt élveznek szociális ösztöndíjaknál,kollégiumi ellátásnál. A kedvezmény megállapítása a benyújtás napjától számított 1 évre történik. A jogosultsági feltétel jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatához kötött. Az a kiskorú, valamint az a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytató 18. életévét betöltött személy jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre – jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (2012. évben 28.500,-Ft) 130 %-át, azaz 37.050,- Ft-ot, illetve 140 %-át, azaz 39.900,Ft-ot. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma folyamatosan változik, 2012. december hónapban 2.245 családban 3.791 gyermek részesült ezen ellátásban. A tavalyi évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) kedvezményt megállapító határozatok száma: b) a kedvezményt elutasító határozatok száma: c) a kedvezményre való további jogosultságot megállapító határozatok száma: d) a kedvezményre való jogosultságot megszüntető határozatok száma: e) az eljárást megszüntető határozatok száma: f) az eljárást felfüggesztő határozatok száma:
4.190 407 116 324 150 8
3 Az elutasítás (lásd b) pont) legfőbb okai: magasabb volt a családban az egy főre jutó jövedelem a törvényben meghatározott értékhatároknál; a család olyan mértékű vagyonnal rendelkezett, amelynek egy főre jutó értéke meghaladta a törvényben meghatározott értékhatárt; nagykorú gyermek nem tanult nappali tagozaton; különélő szülők esetében a gyermekelhelyezésről és a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló bírósági vagy gyámhatósági iratok nem kerültek becsatolásra; a kérelmet nem a gyermek törvényes képviselője nyújtotta be. A megszüntetés oka az, hogy a soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra került, miszerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján, vagy a nagykorú jogosultak nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyában bekövetkező változások alapján kerül sor. A családokra, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok között kell megemlíteni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelentős része panel- és bérlakásban, vagy albérletben él, de egyre többen vannak olyan családok, akik a megemelkedett lakáshiteleiket nehezen vagy nem tudják fizetni. Jövedelmi körülményeiket tekintve a kérelmezők között nagy számban találhatóak GYED-ből, GYES-ből, GYET-ből, öregségi és rokkantsági nyugellátásból, munkanélküli ellátásokból élő, valamint jövedelemmel nem rendelkezők. Jellemző, hogy a nem minimálbéren lévő családok, illetve a munkabéren kívül cafetériában részesülők a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi kategóriája alapján elutasításra kerülnek. 2. Óvodáztatási támogatás Az ellátás célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. 2012. évben a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülője részére állapította meg az ellátást, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodott gyermeke rendszeres óvodába járatásáról. A gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló igazolásokat az óvodák megküldték az óvodáztatási támogatás folyósítása előtt. A támogatás folyósításának további feltétele volt, hogy a szülő a gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Együtt élő szülők esetében mindkét szülő iskolai végzettségének meg kellett felelni az említett jogszabályi feltételnek. 2012. évben óvodáztatási támogatás ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) b) c) d) e)
megállapító határozatok száma: az elutasító határozatok száma: a jogosultságot megszüntető határozatok száma: az eljárást felfüggesztő határozatok száma: az eljárást megszüntető határozatok száma:
33 27 32 32 4
Az óvodáztatási támogatás évente két alkalommal, tárgyév június, illetve december hónapjában került kiutalásra, a támogatás összege gyerekenként és alkalmanként a feltételek meglétének függvényében 20.000,-Ft vagy 10.000,-Ft volt. A 2012. évi teljes kifizetés 1.450 eFt volt. Az elutasítások, illetve megszüntetések (lásd b) és c) pontnál) legfőbb okai: a gyermek a tárgyév május 05-én, illetve november 05-én nem részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy a gyermek nem járt rendszeresen óvodába, illetve a szülő(k) magasabb iskolai végzettséggel rendelkezett(tek).
4 3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek hivatalból 2012. évben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli illetőleg természetbeni támogatást kaptak, melynek összege gyermekenként és esetenként 5.800,-Ft volt. A Gyvt. szerint annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, akkor augusztus hónapban, amennyiben november 1-jén fennáll, akkor november hónapban a települési önkormányzat jegyzője természetbeni támogatást nyújt – a központi költségvetésből történő finanszírozással – fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet utalvány formájában (5.800,-Ft értékben). Tekintettel arra, hogy a jogszabály ezen rendelkezése 2012. év október 01. napjától hatályos, így 2012. évben az augusztus havi rendkívüli gyermekvédelmi támogatás még pénzbeli juttatás formájában került kiutalásra (mindösszesen: 21.587.600,-Ft összegben), míg a november havi már utalvány formájában (mindösszesen: 21.483.200 Ft értékben). Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X. 04.) önkormányzati rendelete alapján az önkormányzat – a helyi költségvetés terhére – rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít a tárgyév május hónapjában azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév május 1. napján fennáll. A támogatás összege gyermekenként 5.800,-Ft volt (2012. évben mindösszesen 22.840.400,-Ft). A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyik formája a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás. Az a gyermek jogosult ezen támogatásra, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2012. évben 42.750,-Ft). 2012. évben a gyermekintézményi térítési díj támogatás ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) b) c) d) e)
a támogatást megállapító határozatok száma: a támogatást elutasító határozatok száma: a támogatásra való további jogosultságot megállapító határozatok száma a támogatás folyósítását megszüntető határozatok száma: az eljárást megszüntető határozatok száma:
333 79 2 45 37
A támogatásra jogosító időszak óvoda, iskola esetén legfeljebb 10 hónap, bölcsőde esetén legfeljebb 12 hónap. A támogatás összege havi 3.000,-Ft gyermekenként, normatív kedvezményre jogosult gyermekek esetén 1.500,-Ft. A támogatás az étkezést biztosító gyermekintézménynek kerül utalásra, így a gyermek törvényes képviselőjének a fenti támogatás összegével csökkentett étkeztetési térítési díjat kell fizetnie. A 2012. évi teljes kifizetés 5.638 eFt volt. Az elutasítások (lásd b) pont) legfőbb okai: magasabb volt a családban az egy főre jutó jövedelem a rendeletben meghatározott értékhatárnál; a család olyan mértékű vagyonnal rendelkezett, amelynek egy főre jutó értéke meghaladta a rendeletben meghatározott értékhatárt. A megszüntetés (lásd d) pont) oka, hogy a gyermek étkezését a törvényes képviselő már nem igényelte meg; a gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya az étkeztető intézményben megszűnt; a gyermek a Gyvt. alapján 100 %-os normatív étkezési kedvezményre lett jogosult; valamint a soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra került, hogy a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező
5 változásokról szóló bejelentés alapján kerülnek elvégzésre. 4. Gyermekétkeztetés A tavalyi évben Szeged város közigazgatási területén működő, és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott gyermekintézményekben a gyermekétkeztetés kiszervezett közétkeztetés formájában valósult meg, a SULI-HOST Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-vel (továbbiakban: SULI-HOST Kft.) kötött vállalkozási szerződés alapján. 2012. évben havi átlagban 12.290 fő gyermek vett rész a közétkeztetésben (bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, kollégium) melyből 3.303 fő gyermek 50 %-os, és 1.972 fő gyermek 100 %-os normatív kedvezményben részesült. A közétkeztetés keretében, orvosi javaslatra a diétás étkeztetés is megoldott. 2012.07.02-tól 2012.08.31-ig terjedő időszakban megszervezésre került a szociális nyári étkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül 580 gyermek részére. A gyermekek 44 munkanapon keresztül napi egyszeri meleg étkeztetést kaptak, az ebédet szintén a SULI-HOST Kft. biztosította. Az étkeztetés lebonyolítása 3 általános iskolában történt párhuzamosan, a gyermekek vagy az iskolában ebédeltek, vagy ételhordóban elvitték az ebédet. 240 fő étkezett a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, 235 fő a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye Weöres Sándor Általános Iskolában, és 105 fő az Orczy István Általános Iskolában. A gyermekek 11.30 óra és 13 óra között étkezhettek az említett iskolák ebédlőiben. Az étkeztetés alatt a gyermekfelügyeletet az Önkormányzati Városőrség biztosította napi 2 órában, iskolánként 2 fő munkatárssal. A szociális nyári étkeztetés 2012. évi teljes költsége 11.426.800 Ft volt, melyből 11.228.800,-Ft állami támogatásból, és 198.000,-Ft helyi, önkormányzati támogatásból került finanszírozásra. III. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében fontos megemlíteni, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2006. december 08. napján tartott ülésén döntött arról, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő, egyes szociális alapszolgáltatásokat, szakellátásokat, valamint gyermekjóléti alapellátásokat biztosító Humán Szolgáltató Központ fenntartását átadja a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása részére. A fentiek szerint a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek átmeneti gondozását Szeged város területén a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása (továbbiakban: Társulás) biztosítja – feladatellátási szerződés alapján – a fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézmény keretében. Az ezen ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatokat a Társulás 2012. évről szóló szakmai munka eredményességéről szóló beszámolója tartalmazza, melyet a Polgármesterek Tanácsa fogad el, illetve azt követően Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága is megtárgyal. Szeged Megyei Jogú Önkormányzat 2012. év folyamán otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátási feladatokat is ellátott az akkor még a fenntartásában működő Dr. Waltner Károly Otthon keretén belül (gyermekotthon 0-6 éves korú gyermekek számára 34 férőhelyen, utógondozói ellátás 15 külső férőhelyen, nevelőszülői hálózat 6 férőhelyen) valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegyével kötött ellátási szerződés útján (Fiú Speciális Gyermekotthon). A hatályos jogszabályi előírások alapján ezen feladatok nem képezik jelen előterjesztés tárgyát. A Dr. Waltner Károly Otthon 2013. január 01. napjával állami fenntartásba került. A SzegedCsanádi Egyházmegye tavalyi évi szakmai munkájáról készített beszámolóját Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága a 22000-31/2013. (IV. 10.) Eü. Szoc. Biz. számú határozatával elfogadta.
6 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekjóléti alapellátások közül, saját fenntartású intézménye által a gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó bölcsődei ellátást biztosítja. Szeged Megyei Jogú Város Bölcsődéi
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi (székhely: 6724 Szeged, Párizsi krt. 27.) intézmény keretén belül 2012. évben 982 férőhelyen, határozatlan idejű működési engedély alapján látták el a kisgyermekek gondozását-nevelését 15 telephelyen. A Vedres utcai bölcsődében 9 férőhelyen gondozzák az eltérő módon fejlődő gyermekeket, illetve ugyanezen bölcsődében nyújtanak lehetőséget az integrált elhelyezésre is. 2012. december 31-én 870 fő volt a beíratott gyermekek száma, a 2012 szeptember hónaptól 2013. augusztus hónapig tartó ellátási évre 1.148 fő gyermeket vettek fel. Az intézmény 15 bölcsődéje a nyári időszakban nyitva tartott, decemberben a két ünnep között zártak be 2 napra. A bölcsődei ellátás igénybevételével kapcsolatos tapasztalatok Az ellátást igénybe vevő családok között emelkedik azok száma akik napi megélhetési problémával küzdenek; munkanélküli van a családban, vagy a gyermeket a szülő egyedülállóként neveli. A beszoktatások időpontjai gyakran módosulnak, kitolódnak illetőleg bizonyos esetekben el is maradnak, mert a szülő nem talál munkát, vagy a korábbi munkáltatója nem foglalkoztatja tovább. Az intézmény Felvételi szabályzata szerint két időszakban került meghirdetésre a felvételre jelentkezés. Április hónapban 2 hét és október hónapban 1 hét áll rendelkezésre a szülőknek beíratni gyermeküket. A tapasztalatok alapján az intézmény így egyenletesebben tudja elosztani a felvételre váró gyermekeket az egyes telephelyek között. Természetesen lehetőség van az év közben jelentkezők elhelyezésének biztosítására is. Továbbra is problémát jelent az intézmény számára a Dobó utcai, Vitéz utcai és Petőfi Sándor sgt-i bölcsődébe jelentkezők igényeit kielégíteni, tekintettel a nagy túljelentkezésre. Emelkedik az intézmény ellátottai körében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, és a szociális helyzet alapján felvett gyermekek száma. Az alábbi táblázat az erről szóló, az adott év folyamán összesített adatokat tartalmazza – 5 évre visszamenőleg – az összes telephely vonatkozásában. 2008
2009
2010
2011
2012
Szociális helyzet alapján felvett gyermekek száma
59
76
82
117
153
Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma
113
114
149
152
161
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. április 01. napjától bevezette az intézményben a gondozási díjat, melyet – az étkeztetési térítési díjon felül – naponta, 100,- Ft összegben kell a gyermekek után megfizeti. Ezen fizetési kötelezettség a nehezebb szociális helyzetben lévő
7 családokat nem érinti, tekintettel arra, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, a háromvagy többgyermekes családban élő gyermek, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek mentesül ezen díj fizetésétől. A gondozási díjból származó bevétel a múlt évben 15.685 eFt volt. Az intézményben megfizetendő étkeztetési térítési díjat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletében szabályozza. A Gyvt. szerint a szülő kérheti jövedelme alapján az intézményi térítési díjtól eltérő személyi térítési díj megállapítását. Ezen lehetőséggel 2012. év folyamán 3 család élt, a többi esetben arról nyilatkoztak a szülők, hogy nem kérik jövedelmük vizsgálatát, elfogadják a rendeletben meghatározott térítési díjat. Tavaly havi átlagban 785 gyermek étkezett a bölcsődei telephelyeken, ebből 131 fő 50 %-os étkeztetési térítési díj kedvezménnyel, valamint 78 fő térítésmentesen. A bölcsőde szakmai programjának, éves munkatervének megvalósulása ➢ Sómadrin játszószoba 2012. évben is a sószobák használata segítette minden bölcsődében, hogy a gyermekek hiányzásainak száma kevesebb legyen. ➢ Rendezvények a bölcsődékben Az intézmény szakmai programjában továbbra is kiemelt szerepet játszik a bölcsőde-család tartalmas kapcsolatának kialakítása, megtartása. Cél az elfogadó kapcsolatok kiszélesítése, hangsúlyozva a család kompetenciájának erősítését, a család védelmét. Ennek érdekében a szülővel történő beszoktatáson, szülői értekezleteken és szülőcsoportos beszélgetéseken kívül színvonalas bölcsődei rendezvények (Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, Családi délután, Mikulás, Karácsony) biztosítanak lehetőséget az együtt gondolkodásra, segítve az együtt nevelés hatékonyságát. 2010-ben az ágazati miniszter április 21. napját a Bölcsőde Napjává nyilvánította, amelynek tiszteletére a bölcsődék 2012. április 21. napján nyílt napot tartottak, és fogadták az érdeklődő családokat. Az intézmény kiemelkedő munkát végző munkatársai jutalomban részesültek, továbbá 15 dolgozónak lehetősége volt részt venni az EMMI és a Bölcsődék Egyesülete által szervezett 2 napos rendezvényen Balatonöszödön, ahol méltó keretek között emlékeztek meg az elmúlt 160 évről. ➢ Szülőcsoportos beszélgetések A bölcsődékben közel két évtizede bevezetett gyakorlat a gondozónők által vezetett szülőcsoportos beszélgetések, melynek egyrészt a gyermekek egészséges személyiségfejlődésében, szocializációjában van preventív szerepe, másrészt elősegíti a bölcsődék családokkal való együttműködését. ➢ Szakmai könyvtár, szakmai kiadványok szerkesztése SZMJVÖ Bölcsődéi szakmai könyvtára szaktanácsadó vezetésével működik. Könyvtári szabályzat és házirend alapján 673 könyv kölcsönözhető. A kézikönyvtár állomány helyben olvasható és fénymásolható, továbbá a szakma különböző területeihez kapcsolódó CD-k és DVD-k is az érdeklődők rendelkezésére állnak. A könyvtárat elsősorban a képzésben részt vevők, a tereptanárok, oktatók és időnként a bölcsődébe járó gyermekek szülei is igénybe veszik. 194 nyilvántartott olvasójuk van, akik közül 40-50 fő kölcsönöz rendszeresen. Évente 3 alkalommal jelenik meg az országos terjesztésű, 1989. óta létező Iránytű című szakmai információs, továbbképzési lap. A kiadvány célja megjelenése óta változatlan: tájékoztatás, ismeretadás, szakmai értékek közvetítése, tapasztalatok átadása.
8
➢ Képzések, szakmai gyakorlat a bölcsődékben 2012. évben 6 képzőhellyel kötöttek együttműködési megállapodást, melynek keretében 218 elsőés másodéves kisgyermeknevelő szakos hallgató szakmai gyakorlatát szervezték meg. Szakmai gyakorlaton gyermekápolók is részt vettek, valamint végzős hallgatók gyakorlati záróvizsgái került lebonyolításra. A gyakorlati- és vizsgahelyszíneket 14 szegedi bölcsőde biztosította. A regionális módszertani csoport 3 szakmai műhelyt, 2 szakmai tanfolyamot és 3 szakmai konferenciát szervezett 2012. évben. A továbbképzéseken a Dél-alföldi régió területéről vettek részt szakemberek. Továbbra is sikeres a nem akkreditált zenei és pedagógiai műhely. ➢ Módszertani munka SZMJVÖ Bölcsődéi Szeged, Agyagos u. 40. szám alatti telephelye 2003. szeptember 15. napjától 5 év időtartamra, majd 2008. évben további 5 évre – az ágazat irányításáért felelős miniszter kijelölése alapján – a Dél-alföldi régió regionális módszertani bölcsődéjeként működött. A Gyvt. módosításával azonban ezen módszertani kijelölés 2012. december 31. napjával megszűnt.
A módszertani csoport tagjai munkájuk során: - tájékozódtak a régió területén lévő bölcsődék működéséről, - a régió bölcsődéinek munkáját segítették információk átadásával, - segítették új intézmények megnyitását, - fejlesztették a dolgozók szakmai készségeit, - részt vettek a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, - hozzájárultak az egységes szemléletű szakmai munka kialakításához, - színvonalas terep- és vizsgahelyeket biztosítottak a szakképzéshez. 2012. évben a szakmai módszertani csoport 75 feljegyzést, szakértői véleményt készített a régió területén működő bölcsődékről, 50 esetben helyszíni látogatást végeztek. A látogatások jelentős része gyámügyi ellenőrzésekhez, működési engedélyek kiadásához, módosításához kapcsolódott. A látogatások alkalmával sor került a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka átfogó vizsgálatára is. Alapellátáson túli szolgáltatások ➢ Játszócsoport (Játszóház) A Siha közi bölcsődében alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatásként működő játszócsoportot 2012. évben 38 család vette igénybe, ahol összesen 129 órát töltöttek. A szülők szolgáltatásért – Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendeletében meghatározott – 250,Ft/óra térítési díjat fizettek, illetőleg 5 vagy 10 órás bérletért 1.100,-Ft vagy 2.100,-Ft-ot. Az intézménynek a szolgáltatásból 2012. évben 74.000,-Ft bevétele származott. ➢ Időszakos gyermekfelügyelet 2007. augusztus 15. napjától – a 378/2007. (VII. 5.) Kgy. sz. határozat alapján – minden bölcsődére kiterjedően bevezetésre került az időszakos gyermekfelügyelet, mint alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatás. Szeged város területén évek óta igény mutatkozott ezen szolgáltatásra, mely lehetőséget nyújt arra, hogy bölcsődei felvétel nélkül – a szülő igényeinek megfelelően – a gyermek 1-2 órát (vagy igény szerint többet is) töltsön a bölcsődében, amíg a szülő ügyeit intézi, vagy egyszerűen úgy érzi, gyermekének szüksége van a közösségre. 2012. évben a gyermekfelügyeletet igénybevevők száma nőtt a korábbiakhoz képest, az év folyamán ezen szolgáltatást 31 család vette igénybe 1243 órában. A szolgáltatásért a szülők – Szeged megyei Jogú Város Közgyűlésének rendeletében meghatározott – 300,-Ft/óra térítési díjat fizettek, de erre a szolgáltatásra is lehetőség volt 5 illetőleg 10 órás bérlet vásárlására, 1.250,-Ft vagy 2.500,-Ft-ért. Az intézménynek a szolgáltatásból 2012. évben 403 eFt
9 bevétele származott. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával A 2012. évi szakmai ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy Szeged város 15 bölcsődéjében a gyermekek környezete korosztályuk igényeinek megfelelő, harmonikus, családias. A gondozónők jó attitűddel rendelkeznek, szeretettel fordulnak a gyermekekhez. A személyes bánásmód elve megvalósul a gondozó-nevelő munka minden területén, a gondozónők a gondozások során lehetőséget adnak az önállóság gyakorlására, dicséretekkel, elismeréssel segítik a gyermekek ismeret-elsajátítását. A gyermekek felé irányuló kommunikáció tartalmas, életkorukhoz igazodik. A kisgyermekek nevelése, gondozása felkészült szakemberek közreműködésével, megfelelő tárgyi feltételek mellett folyik. Az intézmény szerepe a helyi ellátó rendszerben A bölcsőde a gyermekvédelmi rendszer része, amely a gyermekek veszélyeztetettségének észlelésében elsődleges szereppel bír. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek könnyen kiszűrhetőek, hiszen a szakemberek, a gondozónők napi közvetlen kapcsolatban állnak velük. A jelzőrendszer részeként szorosan együttműködnek a társszakmák gyermekvédelemben érintett képviselőivel, mely együttműködés alapja a szakmai kompetenciák, illetve a gyermekek érdekeinek figyelembevétele. Kapcsolati rendszer bemutatása A bölcsőde egymás kompetencia-határainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek. Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek szoros kapcsolatot tartanak egymással. A kapcsolattartási formák közül leghasznosabbnak a személyes megbeszéléseket, szakmai tanácskozásokat, a tapasztalatcseréket, a helyszíni látogatásokat tartják. Az intézmény jól működő kapcsolatrendszert alakított ki a Gyermekjóléti Központtal, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával, a házi gyermekorvosi szolgálattal, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel. Személyi feltételek A szakmai feladatok ellátása az intézmény számára jóváhagyott, 303,67 fő (2012. december 31. napjával) alkalmazásával biztosított. Ebből szakmai létszám 213,92 fő, technikai létszám 89,75 fő. A 15 telephely szakdolgozói közül felsőfokú végzettséggel 133 fő, alapfokú végzettséggel 19 fő, középfokú végzettséggel 30 fő, főiskolai végzettséggel 31,92 fő rendelkezik. A szakmai munka megvalósulását, illetve a szakmai munka irányítását segítette a regionális módszertani bölcsőde, és 4 fős módszertani csoportja, melynek működése 2012. december 31. napjával megszűnt. Tárgyi feltételek bemutatása A múlt év során is nagy gondot fordított az intézmény a gyermekek életterének, a bölcsőde külső és belső közösségi tereinek kialakítására, ezen belül a játszóhelyek, homokozók árnyékolásának megteremtésére. Folytatódott az átadókban a régi elhasználódott bútorok cseréje, a játszóudvarokon a régi pancsolók átalakítása modernebb és biztonságosabb játszóhelyekké. Folyamatosan történik több bölcsődében a szükségessé vált a közlekedő utak, teraszok javítása. A tárgyi és működési feltételek biztosítása során tovább folytatták a füvesített részeken kívül az ütéscsillapítás megvalósítását gumitéglák elhelyezésével. A bölcsődék választókörzeti keretből 816 eFt támogatást kaptak, melyből az alábbi események,
10 fejlesztések, beszerzések valósultak meg: – Petőfi S. sgt-i bölcsődében udvari játékok beszerzése (120 eFt) – Kiskundorozsmai bölcsődében udvari játékok beszerzése (100 eFt) – Dobó utcai bölcsődében családi rendezvény (30 eFt) – Gyík utcai bölcsőde udvarának rendbetétele (316 eFt) – Vitéz utcai bölcsőde udvarának rendbetétele (250 eFt) Intervenciós alapból a Bölcsődék Igazgatósága szennyvízhálózatának javítása történt meg (300 eFt). Képzéseken, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Az intézmény szakdolgozói közül szakdolgozói szinten 19 fő, vezetői szinten 12 fő képzésen; szakdolgozói szinten 19 fő, vezetői szinten 2 fő akkreditált képzésen vett részt. Szociális szakvizsgát vezetői szinten 1 fő tett. 2012. évben 21 fő dolgozó átsorolása történt meg magasabb képesítés megszerzése eredményeként. Intézményi pályázatok Az intézmény 2012. évben beadott pályázatainak száma 2, melyből a nyertes pályázat 1. Az elnyert támogatás összege 2.311 eFt. Akkreditációt nyert 5 továbbképzés, melynek bevétele 1.796 eFt. Szakmai munka elismerése Intézményi keretek között 2012. évben igazgatói dicséretben 5 fő részesült a Bölcsőde Napján, április 21-én. Miniszteri dícséretben részesült a Módszertani csoport, 4 fővel. IV. Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai SZMJVÖ Bölcsődéi: 2012. évben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi, Kisteleki, Mórahalomi Kistérségi Népegészségügyi Intézete 8 helyen végzett közegészségügyi és dohányzással kapcsolatos ellenőrzést. Az ellenőrzés során a Rókusi körúti bölcsőde járdájának minőségét, és az udvar rendezettségét kifogásolták. A javítások, karbantartások mindkét területen megtörténtek az év második felében. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által 3 bölcsődei telephelyen (Szentmihányteleki bölcsőde, Csillag téri bölcsőde, Vedres utcai bölcsőde) került sor szakmai ellenőrzésre, melynek összegzésként megállapításra került, hogy a bölcsődék személyi- és tárgyi feltételei a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet 1es és 2-es számú mellékletében, valamint az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet által kiadott módszertani levélben foglaltaknak megfelelnek. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálati programja alapján 2012. szeptemberében ellenőrzést végzett az udvari játékok tekintetében, 3 bölcsődei telephelyen. Hiányosságot állapított meg egyes játékeszközök üzembe helyezési nyilvántartásaiban és minőségi tanúsítványaiban, továbbá megállapította, hogy a játékeszközök időszakos szakértői ellenőrzései nem történtek meg. A hiányosságok pótlásának határidejéül 2013. március 31. napját jelölte meg. A év végére a játékeszközök nyilvántartásai elkészültek, a minőségi tanúsítványokat beszerezték, a szakértői ellenőrzések pedig 2013. év elején megtörténtek. Az intézmény 15 telephelyén fenntartói ellenőrzésre is sor került 2012. év végén. V. Jövőre vonatkozó javaslatok és a célok meghatározása SZMJVÖ Bölcsődéi tekintetében cél az, hogy az intézmény férőhelyeinek kihasználtsága
11 növekedjen, és az egyes telephelyek közötti feltöltöttségbeli különbségek csökkenjen. Ezen cél érdekében két meghirdetett felvételi időszaka van az intézménynek (tavasszal és ősszel 2-2 hét), továbbá a bölcsődei felvételnél a szülőnek több bölcsődét is meg kell jelölni, hogy hová szeretné beíratni gyermekét. Fontos cél a telephelyek közötti egyéni különbségek, tárgyi feltételek optimális, szakmai előírásoknak megfelelő kihasználása, a férőhelyszámok figyelembevételével. Egyre nagyobb igény merül fel bizonyos betegséggel (pl.: inzulinos cukorbeteg) vagy allergiával (pl. súlyos ételallergia) küzdő gyermekek bölcsődében történő gondozására. Jelenleg a kisgyermekgondozók nincsenek felkészülve az ilyen esetek kezelésére, így cél egy olyan szintű egészségügyi ismeret, és gyakorlat átadása a gondozónőknek, amely lehetővé teheti az adott telephelyen az eddig egészségügyi indok miatt fel nem vett gyermekek bölcsődei gondozását is. Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia részét képező Antiszegregációs tervének megvalósulását elősegítve, valamint tekintettel a Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) kötelező óvodába járásról szóló rendelkezésére, javasolt a szegregált lakókörnyezetben élő gyermeknek is a bevonása a bölcsődei ellátásba (szociális helyzetére tekintettel, és fejlődése érdekében) mivel ők jellemzően csak az óvodai ellátást veszik igénybe először. Egy kisebb létszámú bölcsődei csoportba történő beilleszkedés elősegíti a nagyobb létszámú óvodai csoportba való integrációt. VI. Bűnmegelőzési program bemutatása 2012. évre vonatkozóan a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetőkről, valamint az általuk elkövetett bűncselekményekről a Szegedi Rendőrkapitányság az alábbi beszámolót állította össze. 1. Elkövetők
(II. számú melléklet – 1. számú táblázat)
2012. évben 21 bűnügyben került megszüntetésre nyomozás gyermekkorú elkövetővel szemben, akik jellemzően lopás (8) garázdaság, (6) testi sértés (2) rablás (1) bűncselekményt követtek el. Ezen bűncselekményeket főképpen fiúk (11) követték el. A lopások nagy része áruházakban történt. A 14-17 éves fiatalkorúak korcsoport tagjai főleg vagyon elleni, illetve személy elleni bűncselekményeket követtek el, továbbá tárgyévben jellemző bűncselekmény volt a beutazási és tartózkodási tilalom megszegése is. Az elkövetők nagy hányada férfi. Ugyanez mondható el a fiatal felnőtt /18-24 év/ korosztályról is. A fiatalkorúak (fiatal felnőttek) kriminalitását (II. számú melléklet – 2. számú táblázat) a vagyon elleni bűncselekmények határozzák meg. Az ún. tömegbűncselekmények elkövetése, a kisebb súlyú eszköz nélküli, bolti és egymás sérelmére elkövetett lopások dominálnak. Jellemző a motiválatlan rongálás elkövetése, ezen belül a graffiti. A rablások tekintetében megállapítható, hogy az egymás sérelmére, csoportosan elkövetett bűncselekmény dominál, amely több esetben már szervezettséget mutat. A közterületen elkövetett, garázda jellegű magatartások, testi sértések szintén jellemzőek a korosztályra. A kábítószerrel visszaélés bűncselekménye szintén jelentős részben ezt a korosztályt érinti. A rablások száma kisebb növekedést mutat a 2011. évihez képest, mivel 22 esettel (összes) többet regisztráltak (68-ról 84-re változott). A társadalom erőszakosságát tükrözi a rablások számának növekedése is. Az elkövetői kör a korábbi időszakokhoz képest változott. A rablások modusaiban is változás történt, mivel az üzletek sérelmére elkövetett rablások száma csökkent, viszont jelentősen nőtt az úgynevezett útonállás-szerű elkövetés, ahol az elkövetési tárgy idős nők táskája, ékszerei. A deliktumot minden esetben fiatalkorú vagy fiatal felnőttkorú személyek követték el. Ezen ügyek gyakorisága hullámzó, ez idáig összesen 10 személyt sikerült felderíteni, illetve tetten érni. Az ilyen jellegű ügyekre jellemző a nyomszegény helyszín, a tanúk hiánya, illetve a sértettek idős kora, valamint az, hogy az elkövetők általában hátulról támadva követik el a bűncselekményt, így a
12 sértettek nem, vagy csak rövid ideig látják őket, mely megnehezíti a felismerésre bemutatást és a pontos személyleírás elkészítését. Az elkövetők nagy része a közrend elleni bűncselekményeket alkohol hatása alatt követte el, ez főleg az előzőekben említett korosztályra jellemző (garázda-jellegű bűncselekmények elkövetése). A körükben tapasztalt, leginkább aggasztó jelenség a kortársagresszió növekedése. A gyermek és fiatalkorúak bűnözése összefüggéseiben ki kell emelni azt, hogy a kriminálstatisztika továbbra sem alapozza meg azokat a feltevéseket, miszerint a vizsgált életkori csoport bűnözésében az alkohol, és a tudatmódosító szerek jelentős szerepet játszanának. Az adatokból megállapítható, hogy a kábítószer megjelenése a Szegedi Rendőrkapitányság illetékességi területén a fogyasztókkal összefüggésben tapasztalható, éves szinten ezen cselekmények száma az összbűnözésben elenyésző, 1,53 %. Kábítószer túladagolás miatti haláleset 2012. évben 2 volt. 2011. év II. felétől 2012. év márciusáig Szeged belvárosában működött az úgynevezett „Amsterdam shop", amely akkor még legális drogokat kínált eladásra, mely drogok rendkívül gyorsan fejtették ki hatásukat, és okoztak függőséget. Ezek a drogok rendkívül gyorsan népszerűvé váltak a fiatalkorú és fiatal felnőttek körében, mely anyagok beszerzésére ezen személyek nem rendelkeztek kellő anyagi fedezettel. Ekkor a Szegedi Rendőrkapitányság illetékességi területén jellemzően megnövekedett az úgynevezett útonállásszerű nyaklánc, illetve táskakapkodás módszerével elkövetett rablások száma. A bűnelemzések során megállapítható volt, hogy az elkövetők az úgynevezett „Amsterdam" shop vásárlói köréből kerültek ki, és a bűncselekményeket a „dizájner” drogok megszerzése miatt követték el. Figyelemre méltó azonban az, hogy az alkohol hatása még mindig jelentősebb mértékben befolyásolja a korosztály bűnelkövetését, mint a kábítószer. Az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekmények elkövetőinek és a sértetteinek életkor szerinti megoszlása sem változott. Továbbra is az a jellemző, hogy a fiatal és fiatal felnőtt népesség más korosztálynál nagyságrendekkel gyakrabban követ el erőszakos bűncselekményeket. Az erőszakos bűnözésnek változatlanul az a sajátossága, hogy a sértettek jellemzően az elkövetőkkel azonos életkori csoportból származnak. A fiatalkori-, és a fiatal felnőtt kori erőszakos bűnözés sajátossága az elkövetői és áldozati szerepek átjárhatósága, felcserélhetősége: ugyanaz a fiatal egyszer erőszakos bűncselekmény áldozataként, más alkalommal elkövetőjeként jelenik meg (kortársagresszió). A különféle bűncselekmény kategóriákat vizsgálva és megoszlási arányukat elemezve megállapítható, hogy az összes bűncselekmények jelentős hányadát a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, de 2012. évben is jelentős számban követett el a vizsgált korosztály „erőszakos" garázda jellegű, illetve (főképp motiválatlan) rongálás bűncselekményeket. A garázdaságok során jellemző, hogy a fiatalok ittas állapotban, éjszakai órákban zavarják meg jelentős mértékben mások nyugalmát. A lopásokat vizsgálva az tapasztalható, hogy a fiatalkorú elkövetők nem csak a korosztálybeli társaikat rövidítik meg ( iskolai lopások), de gyakoriak a bolti lopások is. A „kábítószerrel való visszaélés” bűncselekmény elkövetési magatartásaiban tárgyévben változás nem történt. Továbbra is jellemző a csekély mennyiségre, tartással elkövetett „kábítószerrel való visszaélés” bűncselekmény megvalósulása. Az intézkedéssel érintett személyek zömében fogyasztó fiatal felnőttek, akik a szűk ismerősi kör részére terjesztették a kábítószert. Az elkövetők szinte minden esetben élnek az úgynevezett „elterelés" intézményének jogával. Ezt eredményesen be is fejezik, majd a nyomozások megszüntetésre kerülnek velük szemben. 2. Sértettek
II. számú melléklet – 3. számú táblázat
13 Az említett korosztály sértetté válását vizsgálva megfigyelhető, hogy a sértettek száma emelkedést mutat az előző évekhez képest. Ennek okaként az érintett két korosztályt vizsgálva, megállapítható, hogy a gyermekkorú sértettek esetében a garázdaság, lopás és tartás elmulasztása bűncselekmények száma növekedett, a fiatalkorú sértettek esetében a testi sértés, a kiskorú veszélyeztetése, a tartás elmulasztása, a szemérem elleni erőszak, a garázdaság, az önbíráskodás és lopás bűncselekmények során növekedett a sértetté válás. Utóbbiak közül is jelentős a tulajdon elleni és az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények növekedése. A sértettek nemét tekintve az állapítható meg, hogy a sértettek többsége férfi, életkor szerint a keresőképes korban lévők válnak leggyakrabban (61,9%) sértetté. A 60 év feletti korosztály 16,4 %os értéket mutat a sértetti oldalon, ezen kör legtöbb esetben vagyon elleni deliktum áldozatává válik. A 14-17 év közötti (nagyrészt középiskolai tanuló) korosztály alacsony százalékos arányt mutat (3,5%) veszélyeztetettségben, azonban az egymás sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén komoly látenciával számolunk. Sérelmükre főleg iskolai, kollégiumi lopásokat követnek el, illetve szórakozás, szabadidős tevékenység közben válnak sértetté. A 18-24 év közötti korosztály (fiatal felnőttek) 15,79 %-a vált sértetté a tárgyévben. Sérelmükre nagy részben szintén vagyon elleni bűncselekmény követtek el, illetve a garázdaság bűncselekményhez kapcsolódóan testi sértést. Gyermekkorú sértettek korosztálya általában testi sértés, lopás valamint kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény áldozatává vált. A statisztikák szerint alacsony a veszélyeztetettségük, azonban vélhetően több bűncselekmény (családon belüli erőszakhoz kapcsolódóan) látenciában maradhat. Megállapítható, hogy ➢ A sértetti oldalon mindenekelőtt a nőket és a gyermekeket találjuk. A családon belüli erőszak azonban csak a gyermekkel, vagy csak a feleséggel szemben igen ritkán valósul meg. Amelyik családban jelen van a brutalitás, az az egész családot érinti. ➢ A családon belüli erőszak, mint jelenség feltárása, a tényállás megállapítása rendkívül nehéz feladat, mert a sértettek többsége gyermekkorú, így a szülőktől való félelem, fenyegetettség, valamint a másokkal szembeni szégyenérzet okoz számukra lelki problémát. A családon belüli erőszak olyan személyek között jöhet létre, akik valamilyen "együttélési kényszerben" élnek. Ez az együttélési kényszer érzelmi és gazdasági egymásrautaltságot jelent, melyen nem tudnak, vagy nem akarnak változtatni. ➢ A bántalmazó kényszerítő kontrollt alkalmaz velük szemben, ami miatt nem mernek feljelentést tenni, vagy visszavonják azt. A bántalmazott nőknek az elkövetővel közös gyermekeik lehetnek, akikhez a bántalmazó könnyen hozzáférhet. A nők félnek, hogy a tettes rajtuk áll bosszút. ➢ Az elkövetői oldalon a legnagyobb arányban a férfiak állnak, akik apai, nevelőapai, házastársi, élettársi, esetleg nagyszülői, egyéb rokoni és gondozói minőségükben követik el cselekményeiket. Az elkövetésben meghatározó szerepet játszik az alkohol, a megromlott családi kapcsolat, a válságba jutott házasság, a felek között fennálló anyagi vita. Általánosságban számos társadalmi és szociális ok lehet a gyermek és fiatalkorúak áldozattá és elkövetővé válásának. Ezen okok vezethetők vissza a Szegedi Rendőrkapitányság illetékességi területén regisztrált ilyen jellegű bűncselekményekre is. Domináló a vagyon elleni bűncselekmények közül a rendkívül magas arányú lopás, melynél figyelemmel az elkövetői és áldozati körre egyaránt, fontos jellemző az alkalomszerűség, ötletszerűség, az előkészület hiánya, a csekély érték és a meglehetősen kezdetleges végrehajtási mód. Ahogy a felnőtt elkövetői körben is, úgy ezen korosztályok esetében is meghatározó lehet a gazdasági válság okozta elszegényedés, a szülők kilátástalansága és az ebből fakadó nélkülözés is. A bűnelkövetés okaiban az alábbi szubjektív és objektív okok lelhetők fel: Hirtelen felindulás, bosszú, agresszivitás, bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek, bűnözői életszemlélet, anyagi haszonszerzés, kalandvágy, szexuális vágy, egyéb vágy, szenvedély, felbujtás, csábítás, befolyásolhatóság, fegyelmezetlenség, figyelmetlenség, családi probléma, iskolai
14 konfliktus, átmeneti pénzzavar, dezorganizált család, durva szülői bánásmód, gyenge tanulmányi eredmények, helytelen nevelés, bűnöző családi környezet. 3. A Szegedi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Bűnmegelőzési Alosztály bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenységei 2012 évben: a.) A bűnmegelőzési tevékenység megvalósult programjai A Szegedi Rendőrkapitányság jó kapcsolatot alakított ki a társszervekkel, civil szervezetekkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhivatallal, Kormányhivatallal, oktatási intézményekkel. A gyermekvédelmi háló, illetve ennek részét képező jelzőrendszer hatékonyabb működése, illetve a felmerülő esetek, problémák megbeszélése céljából a szakemberek személyes találkozása szükséges, mely 2012. évben több alkalommal is megvalósult. Oktatások, bűnmegelőzési előadások 2012. január hónapban: Előadás a Széchenyi István Gimnáziumban. 2012. február hónapban: az alosztály munkatársai összesen 12 előadást tartottak a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban, az Eötvös József Szakközépiskolában, a Gábor Dénes Szakközépiskolában, a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában, az Alsóvárosi Általános Iskolában és a Deszki Általános Iskolában. 2012. március hónapban: összesen 6 előre tervezett program volt az Eötvös József Szakközépiskolában, Vörösmarty Mihály Általános Iskolában, Juhász Gyula Általános Iskolában, Sólyom utcai Általános Iskolában. 2012. április hónapban: 6 előadást tartottak a Juhász Gyula Általános Iskolában, Röszkei Általános Iskolában, valamint a Mihályteleki Általános Iskolában bűnmegelőzési órát tartottak 90 főnek. 2012. április 23-án zajlott le a Szegedi Rendőrkapitányság szervezésében a rendőrnap, melynek keretében a hagyományokhoz híven a kapitányság gyermekek számára érdekes helyiségeit, felszereléseit, tevékenységeit ismerhették meg a gyermekek csoportos látogatás formájában. A rendezvény szervezésében és lebonyolításában a Bűnmegelőzési Alosztály teljes állománya részt vett. 2012. május hónapban: a Zrínyi Általános Iskolában tartottak bűnmegelőzési előadást. 2012. június hónapban: – az Arany János Általános Iskolában vettek részt családi napon, ahol közel 300 fő diák volt jelen, – az alosztály munkatársai a Szeged, Mars téren szerveztek programokat, és az ott megrendezett családi nap keretében közel 500 fő volt jelen, – a Vörösmarty Általános Iskolában 25 fő diáknak tartottak előadást, – az Újszentivánon megrendezett családi napon az Újszegedi Rendőrörs körzeti megbízottaival együtt szintén propaganda munkát folytattak a bűncselekmények megelőzésére, az áldozattá válás elkerülésére, – rendezvényeket bonyolítottak le a Szegedi Rendőrkapitányság tornatermében június 12-én a korábban elindított „Jó Pont programunk" lezárásaként, 120 főnek, – a fenti program keretében tartott rendezvényen Mórahalmon az általános iskolában június 13-án kb. 80 fő gyerek, az alsóvárosi Dobó utcai általános iskolában június 14-én, valamint a Madách Imre Általános általános iskolában június 15-én mindösszesen 660 fő gyermek vett részt. 2012. július hónapban: az RSZKI táborban lévő rendőr–gyermekeknek, és a szegedi ÁGOTA táborban tartottak bűnmegelőzési előadást közel 300 gyermeknek.
15 2012. augusztus hónapban: A Szegedi Rendőrkapitányság munkatársai az előző évekhez hasonlóan idén is részt vettek a 2012. augusztus 22-26. között megtartott Szegedi Ifjúsági Napokon, ahol a rendőrségi sátornál a következő állandó programok voltak: – bűnügyi-, drog-, KRESZ totó, – drog táska bemutató, – ujjnyomat rögzítés, – testvédő protektor bemutatása, – legális graffiti fal (graffitizés), – bűnmegelőzési tanácsadás, – rendőrségi szóróanyagok, promóciós anyagok terjesztése (strandlopások megelőzése, a rendezvénnyel kapcsolatos esetleges bűncselekmények megelőzése, környezetvédelem, stb.) 2012. szeptember hónapban: – a Csongrád Megyei RFK Bűnmegelőzési Osztály munkatársaival együtt részt vettek a Móravárosi Szakiskolának, illetve a Krúdy Gyula Szakiskolának szervezett bűnmegelőzési programon (Szegedi Rendőrkapitányság tornatermében, illetve a Szegedi Vadasparkban), – a Weöres Sándor Általános Iskola családi napján vettek részt a kollégák bűnmegelőzési programokkal, melyen kb. 400 fő gyerek volt jelen, – a Karolina Általános Iskolában szeptember 3-án 30 fő gyereknek tartottak iskolai erőszak, tulajdon elleni szabálysértések témakörében bűnmegelőzési órát, valamint szeptember 6-án a Móra Szakközépiskola 9. osztályos tanulóinak, kb, 180 főnek tartottunk a másság témakörében órákat. A Bűnmegelőzési Alosztály vezetője az iskola rendőre program koordinátorával, és CSMRFK Bűnmegelőzési Osztály munkatársával a szegedi általános és középiskolák igazgatóinak rendezett évnyitó értekezleten ismertette a bűnmegelőzési programokat. 2012.október hónapban: – 2012. október 6-án a Gellért Szabadidőközpontban a Vörösmarty Mihály Általános Iskola családi napján vettek részt, – 2012. október 24-én a Jerney utcai óvoda két óvónője látogatott el a Rendőrkapitányságra 21 fő gyermekkel, – 2012. október 25-én a Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola SzegedMóravárosi Tagintézménye felkérésének eleget téve 5 bűnmegelőzési órát tartottak kb. 300 fő tanuló részére, – a Deszki Általános Iskolában az 5-6-7-8 osztályosok részére, összesen 240 főnek tartottak bűnmegelőzési órákat, – bűnmegelőzési előadásokat tartottak Szeged város területén működő különböző nyugdíjas klubokban, melyek alkalmával a prevenciós médiatár kisfilmjeit is felhasználták. 2012. november hónapban: – a Tömörkény István Gimnázium 2012. november 10-én megtartott egészségnapján a diákok részére előadást tartottak szintén bűnmegelőzés témakörben, – az Eötvös József Szakközépiskola felkérése 2012. november 5-én, 7-én, 20-án négy osztályban, összesen 113 fő részére tartottak bűnmegelőzési előadásokat, – a Dóci Általános Iskola tanulóinak, összesen 60 főnek tartottak november 12-én bűnmegelőzési órákat, valamint a november 14-én a Vedres István Szakközépiskola tanulóinak (180 fő) az általuk szervezett egészségnap alkalmával szerveztek programokat, – november 21-én a Janikovszky Éva Kollégium tanulóinak (60 fő) szerveztek bűnmegelőzési előadást. A hónap elején sajtófelhívást tettek közzé az általuk 2008. szeptemberében indított Kerékpár
16 Regisztrációs Program felélesztése céljából, mely alapján 2012. november 8-án 09:00-16:00 közötti időben, valamint ezentúl minden hónap második csütörtökjén 09:00-16:00 között a Szegedi Rendőrkapitányság épületében lehetőséget adnak arra, hogy a kerékpár tulajdonosok önkéntes adatközléssel nyilatkozzanak kerékpárjuk és saját adataik tekintetében. A meghirdetett program kapcsán aznap összesen 16 fő élt ezen lehetőséggel. 2012. december hónapban: a sajtóban ismételten meghirdetett Kerékpár Regisztrációs Program kapcsán 2012. december 13-án regisztrációs napot tartottak. b.) Folyamatban lévő programok: – 2011. szeptemberében indították el a JÓ PONT elnevezésű új programjukat, amelynek keretén belül a jelentkező iskolák számára matricákat és hozzá tartozó matricagyűjtő füzeteket biztosítottak. Az alsó tagozatos gyermekek részére készültek a kapitányság munkatársai egy innovatív és különleges formában megvalósuló bűnmegelőzési ismeretterjesztő anyaggal. A programban részt vevő általános iskolák pedagógusai a pozitív magatartásformák megerősítésére, jutalmazásként „jó pont" betűmatricát osztanak. A matricák mindegyike egy-egy bűnmegelőzési tanácsot tartalmaz, a hozzá kapcsolódó, ismert mese által megjelenítve. A programban 44 alsó tagozatos osztály vett részt összesen közel 1400 fő tanulóval, melynek lezárására 2012. júniusában két rendezvénnyel került sor. Jelenleg a Madách Imre Általános Iskolában 1 elsős osztály kapcsolódott be programunkba. Sajnálatos módon ennek financiális okai voltak, mivel nincs fedezet a nyomdai úton előállításra került nagy mennyiségű matrica és füzet megrendelésére. – A 2008. szeptember 20-án elindult a Magyar Kerékpáros Klub és a Szegedi Rendőrkapitányság együttműködésében a „Szegedi Kerékpár Regisztrációs Program”. A program egy országos rendszer elindításának próbájaként is felfogható. Az 2012-es évben a programot folytattuk, minden hónapban két napon lehetőség van a kerékpárok regisztráltatására a Szegedi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Alosztályán. A kerékpárok regisztrálására egész évben lehetőség van a Szegedi Rendőrkapitányságon, illetve Szeged város bármely kerékpáros üzletében. – WEB lap továbbfejlesztése (www.legalgraffiti.hu) 2009-ben a legális graffiti falak felállítását követően fogalmazódott meg ötletként a www.legalgraffiti.hu honlap létrehozása azzal a céllal, hogy a falakra felfestett művek mindenki számára láthatóak legyenek. A honlap azóta is folyamatosan fejlesztés alatt áll. A CSMFK nyertes pályázata jóvoltából a www.legalgraffiti.hu weboldal működése a 2012. évre biztosítva lett, illetve a honlap aktualizálásra került. c.) Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység értékelése Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet oktatás keretében végezték. Felhívták a korosztály figyelmét az áldozattá és elkövetővé válás elkerülésére, felvilágosító előadásokat tartottak. Ezen tevékenységnek mérhető számadatai nincsenek. d. ) A kiskorú eltűnések vizsgálatának tapasztalatai 2012. évben a kiskorú eltűnések (33) nagy részét az intézetből történő szökések jellemezték. A gyermekek 1-2 napot töltöttek távol az intézettől, általában a szüleiknél, rokonaiknál tartózkodtak, legtöbbször a legálisan kapott „eltávozást” hosszabbították meg. A családból történő (20 fő) eltűnések esetében a kalandvágy és a szülői szigor volt nagy részben jellemző. Általában lányok szöktek meg, és az addig tiltott barátokkal, illetve szórakozással töltötték az időt, jellemzően 1-2 napig voltak távol otthonuktól. 3 fő esetében került sor ideiglenes hatályú elhelyezésre, ezen
17 kiskorúak külföldiek voltak. Az eljáró kollégák minden esetben kiemelt figyelmet fordítottak a másodlagos áldozattá válás megelőzésére, melynek fontossága elsősorban a családon belüli erőszak áldozatainál, valamint kiskorúak eltűnése kapcsán érvényesül. A megkerült kiskorúak meghallgatása során mindig felhívják a figyelmüket az áldozattá válás lehetőségére. 1 fő eltűntként körözött kiskorú követett el szökése alatt jogsértést (lopás). 4. Családon belül erőszak helyzete, áldozatvédelem Családon belüli erőszak kapcsán felmerülő távoltartási eljárásokat a Közrendvédelmi Osztály végzi. Kiskorú eltűnése kapcsán távoltartást nem rendeltek el. Szeged város területén működő önkormányzati szervekkel, jegyző, polgármester, családsegítő szolgálatokkal, iskolai és óvodai gyermekvédelmi felelősökkel, polgárőrséggel napi kapcsolatban állnak, az együttműködés megfelelő szintű. A Szegedi Rendőrkapitányság közrendvédelmi állománya, a területileg illetékes gyermekjóléti vagy családsegítő szolgálatának 40 esetben küldött jelzést, tekintettel arra, hogy a rendőri intézkedés során kiskorú veszélyeztetettségét állapítottuk meg, illetve családsegítő munkatárs beavatkozása szükséges. Kiskorú ideiglenes hatályú (bűnügyi készenléti szolgálat által) elhelyezésére 9 esetben került sor, 4 esetben a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által kijelölt nevelőszülőhöz, 5 esetben pedig a Szegvári Lakásotthonba. A kiskorú veszélyeztetése bűntette miatt folytatott büntető eljárásokból megállapítható, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság jelzési kötelezettségnek (Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat) megkeresések útján tesz eleget. A megkeresés kettős funkciót tölt be, mert önmagában is egy jelzés, illetve erre a küldi meg a választ a Hivatal, hogy volt-e már a család életében hasonló jellegű esemény. A tavalyi évben 44 esetben került sor ilyen megkeresés elküldésére. Ha egy családban elfogadottá válik a konfliktusok feloldásának erőszakos módja, ez a gyermek személyiségébe szocializálódik, a későbbiekben nagyobb eséllyel válik számára általánossá, működőképessé. A prevenció fő feladata tehát annak tudatosítása a gyermekben, hogy az erőszak nem természetes, nem elfogadott és nem magánügy. Jellemző sértetti magatartás, hogy gyakran élnek a büntetőeljárási törvényben biztosított mentelmi jogukkal, és nem tesznek terhelő vallomást. A bűnügyi tapasztalatok elemzése során megállapítható, hogy a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények ismertté válása sokszor függ attól, hogy a sérülés mértéke milyen. Amennyiben az orvosi kezelést von maga után – és a kezelőorvos értesíti a rendőrséget 8 napon túl gyógyuló sérülés esetén – az illetékes nyomozó hatóság megindítja az eljárást. A sértettek azonban az esetek nagy részében nem tesznek vallomást – mentességi jogukkal élnek –, nem kívánnak együttműködni a hatósággal. Elenyésző esetben indítványozzák a büntető eljárásjog által biztosított távoltartás intézményét. A bűnügyi szervek a családon belüli erőszak helyszínén – amennyiben ez kriminalisztikailag lehetséges és célszerű – szemle keretében kutatják fel és rögzítik a bizonyítás eszközeit. A családon belüli erőszak témakörében elkövetett bűncselekmények fő jellemzője, hogy az elkövető személye már az első rendőri intézkedésnél ismert, ezért a nyomozati szak nagyon rövid vagy teljesen elmarad, a vizsgálati feladatok játszanak jelentős szerepet. Így a speciálisan ezzel a feladattal megbízott előadó már az első kihallgatástól kézben tarthatja az ügyet, és jobb kapcsolatot tud kiépíteni a sértettel, s ezáltal az átélt trauma káros hatásai is csökkenthetőek. A családon belüli erőszak áldozatait lehetőleg az ilyen ügyekben tapasztalattal bíró, általában női munkatársak hallgatják ki. A Szegedi Rendőrkapitányságon „gyermekkihallgató-szoba" is rendelkezésre áll, amely munkánkat segíti. A gyermek és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számának visszaszorítása, továbbá az
18 említett korosztály áldozattá válásának megakadályozása az egyik legfőbb szegmense a bűnmegelőzési tevékenységnek. Ez a feladat alapeleme a rendőri bűnmegelőzésnek is, de vitathatatlanul széleskörű társadalmi összefogást igényel – érintett hatóságok, társadalmi szervezetek aktív részvételét, közreműködését – hiszen e nélkül nem lehet hatékony munkát végezni és mérhető kedvező változást elérni ezen a területen sem. VII. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés A civil szervezetek és önkéntes munkatársaik a társadalmi, közösségi szolidaritást erősítik, a társadalom számára nélkülözhetetlen értéket képviselnek. Az állami és civil tevékenység egymást kiegészítő szereppel bír, a civil szervezetek által ellátott közfeladatok teljesítésével munkamegosztás valósulhat meg. A teljesség igénye nélkül, az alábbi civil szervezetek tevékenysége kiemelkedő Szegeden, a gyermekvédelem területén. ÁGOTA Alapítvány: Az Alapítvány 2000. óta működtet a Víztorony térrel szemben játszóházat. Hátrányos helyzetű fiatalok számára ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat nyújt, a hét öt napján, a délutáni, esti órákban. Emellett felvállalnak különböző iskolai prevenciós programokat, önsegítő csoportokat. A program keretében komplex szolgáltatást vehetnek igénybe a betérő kliensek, mivel a gyermekek számára az értelmes szabadidő eltöltésének lehetőségét kínálják, ingyenes jogi segítséget kaphatnak, kulturális programokat, ruha- és ételosztást szerveznek. Az Alapítvány mostanra már kinőtte jelenlegi helyét, és 2012. év végén vásárolt egy felújításra váró ingatlant, ahol tervei szerint gyermekvédelmi közösségi centrumot, játszóházat hoz létre. A létesítményben helyet kap majd könyvtár is, és képzési centrumként is fog funkcionálni. Magyar Máltai Szeretetszolgálat: 2001. október 28-án adták át Szegeden, a Retek utcában működő játszóteret. A játszótér program keretében a gyermekek szocializációját, képességeik fejlesztését segítik elő, miközben értékeket és normákat közvetítenek feléjük. A játszótéren dolgozó szakemberek az észlelő- és jelzőrendszer fontos részévé váltak. Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány: A civil szervezet 2002. óta működteti az ODU Fejlesztő Központot. Célja a fogyatékos gyermekek fejlesztése, és a családok támogatása segítő csoportok létrehozásával. Szegedi Sólyom Utcai Segítő Kezek Alapítvány: Az Alapítvány legfontosabb feladata a Sólyom utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet munkájának támogatása. Ezen iskola fogadja a speciális nevelési igényű gyermekeket. A civil szervezet tárgyi eszközök beszerzés mellett a szülőknek igyekszik segítséget nyújtani tanácsadó programokkal, szülőklub működtetésével. Fészek Nagycsaládosok Egyesülete: Az Egyesület 1989-ben alakult, működési területe Szeged és vonzáskörzete. Céljuk a három- és többgyermekes családok összefogása, érdekképviselete, segítése. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatokban közreműködő civil szervezetek munkáját pályázat útján, a meghirdetett keretekből támogatja (pl.: „Fogyatékosügyi keret”, „Idősügyi és Városrészi Közösségi Programok keret”, „Ifjúsági támogatási keret”). Drogprevenció A kábítószer fogyasztás – mint szociális és gazdasági alapokon létrejövő probléma – negatív hatásai az ifjúságra, és a társadalom egészére sokrétűek. Elkerülésük, illetve csökkentésük komplex, a társadalom széles rétegeit mobilizáló, összehangolt erőfeszítést igényel.
19 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. április 1-jétől Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF) néven stratégiai programot működtet. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006. május 12-én fogadta el a 255/2006. (V. 12.) Kgy. sz. határozatával Szeged város Drogstratégiai programját (továbbiakban: Drogstratégia), melyben megfogalmazta a stratégiai program prioritásait. Ez alapján a Közgyűlés minden évben meghatározza a legfontosabb feladatokat. A KEF a program prioritásait szem előtt tartva, azokhoz igazodva szervezi meg a drogproblémával foglalkozó intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, valamint az intézmények, hatóságok, szakemberek közötti hatékony kommunikációt, törekedve a társadalom egészét érintő drogprobléma csökkentésére. A fentieken túl összegyűjti a helyi drogproblémával kapcsolatos információkat, monitorozza a változásokat, meghatározza a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítja a terápia lehetőségeit és nyilvántartja a prevenciós, közösségfejlesztő, terápiás kapacitásokat. Elősegíti a helyi szolgáltatásokról szóló információk elérhetőségét a helyi közösség tagjai számára. A KEF az a fontos láncszem, mely biztosítja a stratégiai gondolatok valóra váltását. Szoros együttműködést folytat a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény keretében működő Drogcentrummal, Gyermekjóléti Központtal, Családsegítővel, a Délmagyarországi Civil Szervezetek Szövetségével, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal, Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal szakirodáival, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségével, egészségügyi intézményekkel. A KEF képviselteti magát a gyermek és serdülő korosztállyal foglalkozó civil szervezetek rendezvényein és szakmai fórumain. A programjait, rendezvényeit pályázati forrásokból, és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetésében erre a célra elkülönített támogatásából valósítja meg. Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megvitatására és a mellékelt határozat-tervezet elfogadására. Szeged, 2013. május 13. Dr. Solymos László
20 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2011.
2012.
korosztály
férfi (fő)
nő (fő)
összesen (fő)
férfi (fő)
nő (fő)
összesen (fő)
0-3 éves
3099
2970
6069
3040
2813
5853
4-6 éves
2474
2270
4744
2447
2343
4790
7-14 éves
6008
5644
11652
6072
5673
11745
15-18 éves
3541
3470
7011
3383
3323
6706
összesen
15122
14354
29476
14942
14152
29094
II. számú melléklet 1. számú táblázat Elkövető
2010
2011
2012
Gyermek és fiatalkorú elkövető (össz)
263
284
406
Fiú
203
228
334
Lány
60
61
72
Elkövető
2010
2011
2012
Fiatalkorú elkövető
225
266
392
Fiú
175
213
323
Lány-
50
53
69
2010
2011
2012
Gyermekkorú elkövető
38
18
14
Fiú
28
15
11
Lány
10
3
3
Elkövető
2. számú táblázat Bűncselekmény megnevezése Testi sértés Garázdaság Rablás Kábítószerrel visszaélés Lopás Rongálás Zsarolás Jármű önkényes elvétele Közokirat-magánokirat hamisítás, okirattal visszaélés
Férfi elkövető 16 71 29 11 338 10 0 5 15
Női elkövető 2 12 2 3 52 0 0 0 6
21 3. számú táblázat Sértettek száma 2012. évben
Sértettek száma 2011. évben
A sértettek számának csökkenése az előző év azonos időszakához képest %-ban
férfi
3426
4288
20,11 %
nő
2279
3694
38,31%
összesen
5705
7982
28,53%
Sértettek neme
Sértettek neme
0-13 éves
14-17 éves
18-24 éves
25-59 éves
60-éves
férfi
80
122
541
2121
562
nő
53
85
355
1334
452
forrás: BM Koordinációs és Statisztikai Osztály I-XII. hó
22 KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. …..…..-i ülésének jegyzőkönyvéből …............/2013. (…. …...) Kgy. sz. HATÁROZAT A Közgyűlés megtárgyalta Dr. Solymos László Alpolgármester „Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról” tárgyú, 01/25576-4/2013. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés a beszámolót elfogadja. 2. A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja a Humán Közszolgáltatási Iroda vezetőjét, hogy az elkészített átfogó értékelést küldje meg a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére. Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Határidő: 2013. június 20. Határozatról értesítést kapnak: Tisztségviselők, Címzetes Főjegyző, Jegyzői Iroda, Polgármesteri Kabinet, Humán Közszolgáltatási Tanácsnok, Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője, és általa Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, Szegedi Rendőrkapitányság, SZMJVÖ Bölcsődéi igazgatója
K. m. f
Dr. Botka László sk. polgármester
A kivonat hiteléül:
Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző
