AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 80. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város 2009. évi közfoglalkoztatási tervének elfogadására ELİTERJESZTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009. március 26-i ÜLÉSÉRE
ELİTERJESZTİ:
Horváth István polgármester
AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Amreinné dr. Gál Klaudia aljegyzı Leposa Gyula osztályvezetı
ELİADÓ:
Amreinné dr. Gál Klaudia aljegyzı
KEZELÉSI MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
EGYÉB SZERVEZET: Szociális Kerekasztal Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltsége
MEGTÁRGYALTA:
HATÁROZAT SZÁMA:
Pénzügyi Bizottság Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság Szociális ésEgészségügyi Bizottság
…../2009. (….) PB határozat …./2009. (….) GMB határozat …./2009. (…..) SzEB határozat
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:
Terjedelem: 2+1 oldal
Tisztelt Közgyőlés! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzat a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és elırejelzések alapján - egyéves idıtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia: • a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, • a részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok megjelölését és várható ütemezését, • a feladatok ellátásához szükséges létszámot, valamint • a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. A települési önkormányzat képviselı-testületének a közfoglalkoztatási tervet 2009. évben április 15-ig kell elfogadnia. Ha a települési önkormányzat a közfoglalkoztatási tervet az elıbb említett idıpontig nem fogadja el, akkor az elfogadott közfoglalkoztatási tervnek a kincstárhoz történı megérkezéséig a kincstár visszatartja a közcélú foglalkoztatásra biztosított állami támogatás 15%-át. A közfoglalkoztatási terv elkészítése során felhasználtuk a rendszeres szociális segélyezettekrıl rendelkezésünkre álló, továbbá a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltség és Szolgáltató Központ, a Humán Szolgáltató Központ által megküldött adatokat. A közfoglalkoztatási tervben foglaltak megvalósításában az önkormányzat gazdasági társaságai közül a Szekszárdi Vagyonkezelı Kft., a Szekszárdi Ipari Park Kft., valamint az Alisca Terra Kft. is szerepet vállal. A program kapcsán a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a „Közfoglalkoztatás-szervezık foglalkoztatásának támogatása” címmel a foglalkoztatás szervezéséhez szükséges személyek foglalkoztatásának támogatására pályázatot írt ki. Önkormányzatunk a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásával közösen 4 fı foglalkoztatására pályázatot kíván benyújtani. A pályázatban 3 fıre a munkavégzés koordinálására, felügyeletére, további 1 fıre az adminisztrációs feladatok elvégzésére kívánunk pályázni. Ahhoz, hogy a közfoglalkoztatási tervben foglaltak megvalósulhassanak, szükséges bizonyos összeget a feladat hatékony ellátása érdekében Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetésében elkülöníteni. A szociális törvény 37/A. § (1) bekezdésével összhangban a közfoglalkoztatási terv tervezete elızetes véleményezésre megküldésre került az állami foglalkoztatási szervnek és a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. A vélemények ismertetésére a Közgyőlés ülésén, szóban kerül sor. Kérem a Tisztelt Közgyőlést, hogy az elıterjesztést megtárgyalni és Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2009. évi közfoglalkoztatási tervét elfogadni szíveskedjék. Szekszárd, 2009. március 18. Horváth István polgármester
2
Határozati javaslat
Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése 1. a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat 2009. évi közfoglalkoztatási tervét elfogadja. 2. Felhatalmazza a polgármestert, a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségével kötendı megállapodás aláírására. 3. a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által benyújtandó a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett „Közfoglalkoztatás-szervezık foglalkoztatásának támogatása” elnevezéső pályázatban részt kíván venni. 4. A közfoglalkoztatási tervben foglaltak megvalósulásához szükséges 1.820 e forintot a 2009. évi költségvetésérıl szóló 5/2009. (III.4.) ör. Tartalék alapjának terhére biztosítja. 5. Felkéri a Hivatalt, hogy a közfoglalkoztatási tervet küldje meg a Magyar Államkincstár Dél-Dunántúli Regionális Igazgatósága részére. Határidı: Felelıs:
2009. április 15. Horváth István polgármester Amreinné dr. Gál Klaudia aljegyzı
3
SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2009.
4
Tartalomjegyzék
I. ELİZMÉNYEK I. 1. A tervezés folyamata
6 7
II. HELYZETELEMZÉS II. 1. Országos helyzetkép II. 2. A regisztrált álláskeresık létszáma Szekszárdon II. 3. A tartós munkanélküli csoportok jellemzıi
7 7 8 10
III. A KÖZFOGLALKOZTATÁS ÉS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS TAPASZTALATAI SZEKSZÁRDON
11
IV. EGYÜTTMŐKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG
11
V. A 2008. DECEMBER 31-ÉN RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYBEN RÉSZESÜLİK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE 14 V. 1. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult, munkaképes személyek várható száma 15 V. 2. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult, munkaképes személyek iskolai végzettség szerinti megoszlása 16 V. 3. Az ellátások finanszírozása 16 V. 4. A hatósági ügymenet a közfoglalkoztatás vonatkozásában 17 VI. A KÖZFOGLALKOZTATÁS MEGSZERVEZÉSE VI. 2. A közfoglalkoztatás céljai VI. 3. A közfoglalkoztatás finanszírozása VI. 4. Közfoglalkoztatás Szekszárdon VI. 5. A közfoglalkoztatás költségei
18 20 20 20 23
VII. ÖSSZEFOGLALÁS
24
I. Elızmények A Magyar Köztársaság Kormánya 2008. évben hirdette meg az „Út a munkához” programot. A program általános célja, mérsékelni a segély körüli társadalmi feszültséget a társadalmi igazságérzet szem elıtt tartásával. Konkrét célja „segély helyett munkát” szemlélettel, hogy a ténylegesen rászorulók megfelelı ellátásban részesüljenek, a munkára képesek munkát végezzenek. A program komplex intézkedésekkel kívánt hozzájárulni ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában. Részvételük két szempontból is fontos: egyrészt a korábban rendszeres szociális segélyben részesülı munkaképes személyek nem veszítik el kapcsolatukat a munka világával, és a segély helyett rendszeres munkajövedelemhez juthatnak, másrészt az alacsony iskolai végzettségő munkavállalók számára a közfoglalkoztatásban való részvétel jelenti a nyílt munkaerıpiacra való visszakerülés elsı lépcsıjét. A program alapelve, hogy a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelısség együttesen érvényesüljön: aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez, ugyanakkor a minimum szintő ellátás továbbra is biztosított legyen az arra rászorulóknak, továbbá a segítségnyújtás és az együttmőködéssel szemben támasztott körülmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttesen kerüljenek alkalmazásra. Az Országgyőlés 2008. december 15-én elfogadta az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvényt, mely több törvény módosítását tartalmazza. A módosított törvények közül ki kell emelni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szt.), valamint a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Flt.). A módosítással a jogalkotó a segélyezettek munkaerı-piaci pozíciójának javítását, a segélyezés munka ellen ösztönzı hatásának mérséklését, a foglalkoztatás növelését, továbbá a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttmőködésének erısítését kívánta elérni a segélyezettek integrációja érdekében. Az Szt. a közfoglalkoztatás megszervezését a települési önkormányzatok feladataként határozza meg. Hatékony megvalósítása érdekében pedig elıírja, hogy a települési önkormányzatok egyéves idıtartamra közfoglalkoztatási tervet készítsenek. A közfoglalkoztatási tervben kell meghatározni azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívánnak ellátni, valamint az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a feladatok várható ütemezését és a megvalósításhoz szükséges költségeket.
I. 1. A tervezés folyamata A jogszabály hatálybalépését követıen a Hivatal megkezdte a tervezést. A közfoglalkoztatás tervezése megítélésünk szerint csak a rendszert mőködtetı szervezetek együttmőködésével valósítható meg. Fentiek miatt a közfoglalkoztatási terv elkészítése során felhasználtuk a rendszeres szociális segélyezettekrıl rendelkezésünkre álló, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltség és Szolgáltató Központtól kapott adatokat. (Létszám, nem- és korösszetétel, iskolai végzettség, korábbi évek közfoglalkoztatási tapasztalatai) Elemeztük a tartós munkanélküli személyek jelenlegi helyzetét, és megpróbáltuk tervezni a jövıbeni helyzetüket. Az összeállított anyagot véleményezésre megküldtük a Közgyőlés valamennyi tagjának, az illetékes bizottság szakértı tagjainak, a szociális intézmények vezetıinek, a munkaügyi szervezet és a szociális kerekasztal résztvevıinek. Az elfogadott közfoglalkoztatási tervet meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek, és a Magyar Államkincstárnak. A közfoglalkoztatási terv módosítható, ha érvényességének idıtartama alatt az elıírások szerinti körülményekben lényeges változás következik be. Módosítás esetén ugyanazt az egyeztetési folyamatot el kell végezni, amelyet a terv megalkotása során kell elvégezni.
II. Helyzetelemzés II. 1. Országos helyzetkép A közfoglalkoztatási terv készítésekor a helyzetelemzést a 2008. és a megelızı évek adataira alapozva lehetett csak elvégezni. A nyilvántartott álláskeresık száma területileg is igen eltérıen alakult a 2007-es évben. A nyilvántartott álláskeresık relatív mutatója a legkisebb értékét KözépMagyarországon veszi fel (2007 átlagában ennek értéke 3,5% volt), ennél mintegy 14 %-ponttal magasabb Észak-Magyarország mutatója. Ez utóbbi mellett a negatív póluson Észak-Alföld valamint Dél-Dunántúl áll (16,6 ill. 13,6%-os relatív mutatókkal). Valamelyest magasabb az országos átlagnál Dél-Alföld mutatója is (11,7%), míg Közép- és Nyugat-Dunántúlé lényegesen alatta marad annak (6,9 ill. 6,3%). A megelızı évhez viszonyítva a legnagyobb létszámnövekedést Közép-Magyországon figyelhetjük meg a nyilvántartott álláskeresık számában (14,9%), ami összességében 6 ezer fıs növekedésnek felel meg. Közép és Nyugat Dunántúlon ellenben alig változott a nyilvántartott álláskeresık száma a megelızı évhez képest (a bıvülés mértéke mindössze 0,3 ill. 0,5%-os). A nyilvántartott álláskeresık korösszetétele három év viszonylatában csak kisebb átrendezıdést mutat. Az álláskeresık derékhadát a 25-50 évesek korcsoportja alkotja, csaknem háromból kettı álláskeresı ebbe a korcsoportba tartozik, a 25 éven aluli álláskeresık aránya 18,8%-ot, az 50 éven felülieké 17,4%-ot tett ki.
7
A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettségét tekintve legnagyobb hányaduk, több mint kétötödük 8 általános osztályt vagy annál kevesebbet végzett. További csaknem harmaduk rendelkezik szakiskolai, szakmunkás végzettséggel. Gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel rendelkezik a nyilvántartott álláskeresık valamivel több, mint ötöde, míg a diplomások aránya kevesebb, mint 5%-ot tesz ki. Jellemzı, hogy minden negyedik diplomás álláskeresı (5 ezer fı a 19,6 ezerbıl) a KözépMagyarországi régióban található, miközben az összes álláskeresı alig több mint 10%-a van nyilvántartva ebben a régióban.1 2007-ben Magyarországon a 15-64 éves népesség 57,3%-a jelent meg foglalkoztatottként a munkaerıpiacon, számuk éves átlagban 3 897,0 ezer fıt tett ki. A munkanélküliségi ráta 2007. év harmadik negyedévében 7,2 % volt (éves szinten 7,4 %), szemben 2008. év ugyanezen idıszakában, amikor a munkanélküliségi ráta 7,7 % volt. A magyarországi munkaerı-piac 2007-ben és 2008-ban is jelentıs területi különbségeket mutatott, a régiók közötti különbség markánsabbá vált. A foglalkoztatási arány a 15-74 éves népességben Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (2007-ben 44,7%). Ezzel szemben több mint 10 %-ponttal magasabb a foglalkoztatottak aránya Közép- Magyarországon (56,2%), Nyugat és Közép-Dunántúlon (55,8% illetve 54,7%). Az aktivitási arány szintén Észak Magyarországon az egyik legalacsonyabb (51%), ennél kisebb érték csak DélDunántúlon (50,1%), illetve Észak-Alföldön (50,8%) jelenik meg, azzal a különbséggel, hogy Észak Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a munkanélküliségi ráta magas. Ezen régiók adatánál csaknem 10 %-ponttal magasabb KözépMagyarország aktivitási rátája, ám itt a magasabb aktivitás átlag alatti mértékő munkanélküliségi rátával párosult. Az elmúlt egy évben azonban KözépMagyarországon megtorpant a foglalkoztatási ráta növekedése, míg Közép- és Nyugat- Dunántúlon valamint Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön némileg emelkedett. 2
II.2. A regisztrált álláskeresık létszáma Szekszárdon3 A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltség és Szolgáltató Központ nyilvántartása alapján az álláskeresési támogatás folyósítási idejét kimerítı regisztrált álláskeresık száma 1334 fı, míg azon, ellátásban nem részesülı álláskeresık száma, akiknek együttmőködése meghaladja az egy évet, 411 fı.
1
Forrás: www.afsz.hu Munkaerı-piaci helyzetkép 2007. évi összefoglaló Forrás: www.afsz.hu Munkaerı-piaci helyzetkép 2007. évi összefoglaló 3 Forrás: www.afsz.hu Munkaerı-piaci helyzetkép 2007. évi összefoglaló táblázatok 2
8
A várhatóan közfoglalkoztatásba bevonható, regisztrált álláskeresık életkor, nem, iskolai végzettség és szakképzettség szerinti összetétele4 1. sz. táblázat
35 évesnél fiatalabb 4 8 általánosnál alacsonyabb végzettség (fı)
8
55 évesnél idısebb* 0
4
2
0
6
8
10
0
18
49
90
10
149
58
73
12
143
23
25
0
48
30
40
6
76
27
25
8
60
21
27
4
52
3
0
0
3
1
0
0
1
212
280
40
532
220
290
40
550
35-54 éves
Összesen 12
Nı Férfi
Összesen
8 általános iskolai végzettség (fı)
Szakmunkás és szakiskolai végzettség (fı) Szakközépiskolai v. gimnáziumi végzettség (fı)
Fıiskolai, egyetemi végzettség (fı)
Nı Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı Férfi
Összesen: Mindösszesen:
Az „Út a munkához” program megvalósítása érdekében a képzés aspektusából a következıket kell figyelembe venni. Elsıdleges a közfoglalkoztatás, azonban a munkavégzésbe vonhatók közül jó néhányan képzésben is részt vesznek. A képzésre kötelezettek a 35. életévüket be nem töltött, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezık. Ezen felül a munkaerı-piaci pozíciók erısítése érdekében további szakképesítések megszerzésével is támogatják az aktív korúak ellátásában részesülıket.
4
a 2009. március 9-i adatok alapján;
Az állami foglalkoztatási szerv szervezésében induló képzések várható szakirányai (Szekszárd)5 2. sz. táblázat
Képzés megnevezése
Forrása
Helyszín
Kımőves
RKK képzési keret
Szekszárd
Pincér
RKK képzési keret
Szekszárd
CNC forgácsoló
TÁMOP
Szekszárd
Hegesztı+minısített hegesztı
TÁMOP
Szekszárd
II. 3. A tartós munkanélküli csoportok jellemzıi A munkanélküliségnek számos társadalmi, makro- és mikroszintő hatása van. Ezek közül megemlítendı a jövedelemcsökkenés, hiszen az álláskeresési támogatások, valamint az aktív korúak ellátásának összege jóval alacsonyabb, mint a dolgozók átlagkeresete. Ezen túlmenıen a tartósan munkanélküli személyek interperszonális kapcsolatai gyengülnek, amely elszigetelıdéshez vezethet. A tartósan munkanélküliek társadalmi presztízse és önbecsülése csökken, mivel ezek a modern társadalomban a munkavégzési rendszerben betöltött pozícióhoz kötıdnek. Az elızıekben említettek (jövedelemcsökkenés, általános frusztráció, interperszonális kapcsolatok gyérebbé válása) következményei lehetnek a családi konfliktusok. Fontos megemlíteni azt is, hogy a tartós munkanélküliség hosszú távon az egészségi állapot romlásához vezet. A tartós munkanélküliek körében magas az alulképzett vagy képzettséggel nem is rendelkezık aránya. Azok pedig, akik szakmával rendelkeznek, hosszabb ideje nem gyakorolták a szakmájukat, így tudásuk errodálódott. A tartósan munkanélküliek egy része pedig nem konvertálható szakmával rendelkezik, melynek következtében ık az elsıdleges munkaerıpiacra belépni nem tudnak. A munkaerı-piacon kívül rekedt emberek többnyire segélyekbıl élnek, az idı múlásával pedig ezen életvitelre szocializálódnak, minek következtében egyre több családban jelenik meg a többgenerációs munkanélküliség.
5
a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltség és Szolgáltató Központ tájékoztatása alapján
10
III.
A közfoglalkoztatás és támogatott foglalkoztatás tapasztalatai Szekszárdon
Az alábbi 3. számú táblázatban a foglakoztatási programokban résztvevık számát tüntettük fel, a 2003-2008. közötti idıszakban, míg a 4. sz. táblázatban a támogatott foglalkoztatásra kapott forrásokat kívánjuk szemléltetni a 2005-2008. közötti idıszakban. Foglalkoztatási programokban résztvevık száma foglalkoztatási programok szerint 2003-2008. 3. sz. táblázat
Közhasznú foglalkoztatásban részvevık száma
2003.
2004.
2005.
2006. 2007. 2008.
év
év
év
év
év
év
78
57
54
49
31
34
Támogatott foglalkoztatásra kapott források 2005-2008-ig (e Ft) 4. sz. táblázat
Közcélú normatív támogatás Munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatás TÁMOP Munkaügyi központ 45 év feletti OFA pályázat HEFOP 2.3.1 Közmunka program Összesen:
IV.
2005 2006 2007 2008 31.364.033 19.384.182 17.227.200 20.339.100
Összesen 88.314.515
16.957.357
46.848.813
9.108.959 11.679.788
9.102.709
457.522 2.707.596
3.165.118
70.000 2.331.428 415.909 2.817.337 2.546.509 18.781.649 21.328.158 50.937.899 49.606.218 29.780.419 32.149.405 162.473.941
Együttmőködési kötelezettség
A 2009. január 1. elıtt hatályos szociális törvény értelmében a rendszeres szociális segélyben részesülı nem foglalkoztatott személyek az ellátás folyósításának feltételeként együttmőködésre voltak kötelesek. Szekszárdon az együttmőködésre kijelölt szerv a munkaügyi központ szekszárdi kirendeltsége volt. Megítélésünk szerint a feladat mind hatékonyabb szintő ellátása érdekében szükséges az eddigi együttmőködést még hatékonyabbá tenni, ezért 2009. április 1.
11
napjától kezdıdıen a Szt. 37/B. § (1) bek. b.)-c.) pontja szerinti személyek az Önkormányzat által kijelölt szervvel kötelesek együttmőködni. Az együttmőködésre a Humán Szolgáltató Központ családsegítı központját jelöljük ki. A feladatellátás során a családsegítı szolgáltatás célja, hogy a pszichoszociális átmenet modelljét alkalmazva segítse a klienseket a személyes változások megértésében, támogassa az életátmenethez és a megváltozott környezeti összetevıkhöz való alkalmazkodást, a kliensek erıforrásainak és korlátainak feltárását és kiegyensúlyozását, elısegítve ezáltal a munkaerı-piacra történı integrációt. A tartósan fennálló munkanélküli állapot nehezíti a családok élethelyzetét és generalizálja, vagy súlyosbítja a családban jelentkezı egyéb szociális problémákat. Ez az állapot a családtagok mindegyikére kihat, zavart okoz a család harmonikus mőködésében és hatást gyakorol az egyén munkaképes állapotára. Ezeknek a problémáknak a kezelésében, ezáltal a foglalkoztathatóság növelésében nagy szerepe van az egyéni- és csoport szociális munka formájában megvalósuló pszichoszociális támogatásnak, amely a kliens munkahelyhez való juttatása mellett fontos családmegtartó funkciókkal is bír. A pszichoszociális támogatás során a családgondozók a tartós munkanélküliek kapcsolati hálójának feltérképezésével segítik a klienseket abban, hogy természetes és mesterséges kapcsolati hálójukat használva visszakerüljenek az elsıdleges munkaerıpiacra. A munkaerı-piacról tartósan kiszorult, legalább egy éve munka nélkül lévı személyek foglalkoztathatóságának növelése érdekében elsıdleges cél a munkavégzı képesség helyreállítása és növelése. A családsegítés részérıl ez komplex esetkezelést igényel, mely során a szociális problémák feltérképezésével, cselekvési alternatívák megfogalmazásával, erıforrások mobilizálásával megerısítjük klienseink szociális helyzetét, melynek következtében javul a foglalkoztathatóságuk. A kliensek egy része megváltozott munkaképességőként egészségügyi problémákkal küzd. Ez a csoport halmozottan hátrányos helyzető a munkavállalás szempontjából. A velük folytatott szakmai munka elsıdleges célja a meglévı munkavégzı képességek feltérképezését követıen a védett munkahelyekre történı foglalkoztatás elérése. Az egyéni esetkezelés során a kiemelten fontos feladatok az alábbiak: •
mentális támogatás, gondozás (a változások támogatása, családlátogatás a család megtartó erejének erısítése céljából segítı beszélgetés);
•
tanácsadás (egészségügyi, életmódbeli, pszichoszomatikus problémák feltárása, jogi- és pszichológiai, mentálhigiénés, szociális és egészségügyi tanácsadás, háztartási, életvezetési, gazdálkodási tanácsadás);
•
szociális információ biztosítása, ügyintézéshez segítségnyújtás (tájékoztatás a szociálpolitikai juttatásokról, igénybevételük feltételeirıl, módjáról, közremőködés az ellátások igénylésében);
12
•
egyéb támogató szolgáltatások közvetítése (Munkaügyi Központ, önkormányzat, civil, egészségügyi, oktatási, képzési, foglalkoztatási szervezetek).
A családsegítı szolgálat a foglalkoztathatóság elısegítése érdekében a következı programokat biztosítja a rendszeres szociális segélyezettek számára: •
Egyéni képességeket fejlesztı program: a munkaerı-piacról tartósan kiszorult, többszörösen hátrányos helyzető álláskeresık részére nyújtott segítség saját erıforrásainak feltárására. A csoportokban megszerzett saját élményő tapasztalatok, a munkaerı-piaci tréning, a szolgáltatások elérésérıl való tájékoztatás és a kommunikációs készségek fejlesztése segítik a programban részt vevı személyeket a munkanélküliség okozta hátrányok leküzdésében;
•
Mentálhigiénés életmódot formáló foglalkozás: életvezetési, életmódformáló programok, melyek a munkaerı-piacról kikerült, eltérı kulturális háttérrel rendelkezı, speciális élethelyzető személyek részére a mindennapi tevékenységük kialakításához, ésszerősítéséhez nyújt segítséget; a hosszabb ideje a munkaerı-piacról kikerült személyek esetében komoly jelentısége van a szemléletük megváltoztatásának;
•
Csoportos önsegítı és képességfejlesztı program: olyan önsegítı csoport, amely személyiségfejlesztést, mentálhigiénés, motivációs, orientációs, kommunikációs készségeket fejleszti. Az önsegítés lehetıségével a kliensek segítséget kapnak, hogy önértékelésük, énképük átalakulása után, megerısödve munkába állásra felkészítı munkaerı-piaci tréningeken vegyenek részt, továbbá aktívan együttmőködjenek a foglalkoztatást segítı intézményekkel.
Az együttmőködés keretében a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján a mentális állapot „kezelésén” túl olyan programmal is szükséges segítséget nyújtani, amelynek segítségével a munka világába visszatérés során élethelyzeteket is képesek kezelni a kliensek. Ennek keretében a következı beilleszkedési program segíti a szociális segélyezetteket: •
Munkaképesség javító, -felkészítı program: a program az elhelyezkedésre motivált álláskeresıknek nyújt segítséget az elsıdleges munkaerı-piacra való visszatéréshez (a résztvevık álláskeresési technikákat gyakorolhatnak, lehetıség van a hatékony kommunikáció elsajátítására, alapvetı információk megszerzésére a munka világában a munkavállalókat megilletı jogokról és lehetıségekrıl). Emellett a program célja a résztvevık izolációjának csökkentése, beszőkült társas kapcsolataik szélesítése, érdekérvényesítı képességük erısítése.
13
V.
A 2008. december 31-én rendszeres szociális segélyben részesülık helyzetének elemzése
Szekszárdon 2009. januári adatok alapján 495 fı részesült rendszeres szociális segélyben. (Ez a szám a márciusi adatok alapján immár 571 fıre emelkedett) Rendszeres szociális segélyre a 2008. évben hatályos szociális törvény értelmében három jogcímen lehetett jogosultságot szerezni. Az ellátást igénybe vevınek egészségkárosodottnak vagy nem foglalkoztatottnak, illetıleg támogatott álláskeresınek kellett lennie. Egészségkárosodottnak a törvény értelmében az a személy minısül(t), aki: • • • •
munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékő egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
Szekszárdon a rendszeres szociális segélyben részesülık közül mindösszesen 21 fı részesült egészségkárosodása miatt a szóban forgó ellátásban. A rendszeres szociális segélyben részesülık legnagyobb hányadát a nem foglalkoztatottnak minısülı személyek jelentik. A 2008. évben hatályos szociális törvény szerint nem foglalkoztatott személynek az alábbiak minısültek: • akinek a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetıleg a jövedelempótló támogatás folyósítási idıtartama lejárt, és álláskeresést ösztönzı juttatásban nem részesült, •
akinek az álláskeresési támogatás folyósítását keresıtevékenység folytatása miatt a folyósítási idı lejártát megelızıen szüntették meg, és a keresıtevékenységet követıen álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot, vagy
•
a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelızı két évben az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel legalább egy év idıtartamig együttmőködött, vagy
•
akinek az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszőnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a törvényben meghatározott okból szőnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelızıen az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az együttmőködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttmőködött,
14
•
akinek a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképességcsökkenés, illetve az egészségkárosodás mértékének változása miatt szőnt meg.
A 474 fı rendszeres szociális segélyben részesülı személy nem foglalkoztatottként volt jogosult az ellátásra. A nem foglalkoztatottak közül 120 fı töltötte be az 55. életévét.
V. 1. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult, munkaképes személyek várható száma A rendelkezésre állási támogatásra jogosult, ezáltal pedig közfoglalkoztatásra köteles személyek várható számának meghatározásakor célszerő kiindulni azon ellátottak számából, akik 2009. január 1. után is rendszeres szociális segélyre lesznek jogosultak. A fennmaradó ellátotti körbe tartozók lesznek azok, akik az új szabályok szerint közfoglalkoztatásra lesznek kötelesek, megfelelı munkalehetıség hiányában rendelkezésre állási támogatásban fognak részesülni. Az Szt. 37/B. § (1) bekezdése értelmében azon aktív korúak ellátására jogosult személy, aki: • • •
egészségkárosodott személynek minısül, vagy az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élı gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani,
rendszeres szociális segélyre jogosult. A rendszeres szociális segélyben részesülı nem foglalkoztatott személyek közül 55 év feletti ca. 120 fı. A 14 év alatti kiskorút nevelık esetében a törvény összetett feltételrendszert támaszt a rendszeres szociális segély vonatkozásában, ezért ezen ellátotti kör számát prognosztizálni a rendelkezésre álló adatok alapján egyelıre nem tudjuk. A közfoglalkoztatásra köteles személyek várható létszámának meghatározásakor számba kell venni azon rendszeres szociális segélyben részesülıket is, akik a hatályos jogszabályok alapján „kifutnak” a rendszerbıl. A 2008. évben hatályos szociális törvény úgy rendelkezett, hogy azon rendszeres szociális segélyben részesülık részére, akik keresıtevékenységet kezdtek (ide nem értve a közfoglalkoztatás keretében, illetve az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel végzett munkát), a keresıtevékenység megkezdésétıl 3 hónapig az ellátás 50 százalékát, majd további 3 hónapig az ellátás 25 százalékát tovább kellett folyósítani. A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a 571 fı rendszeres szociális segélyezettbıl a 21 fı egészségkárosodott, a 120 fı 55 év feletti személy továbbra is rendszeres szociális segélyre lesz jogosult.
15
Elızıekbıl következıen a 2009. március 1-jén rendszeres szociális segélyben részesülı személybıl legfeljebb 550 fı lesz jogosult rendelkezésre állási támogatásra, és ca. 430 fı kötelezett a közfoglalkoztatásban való részvételre. Az 550 fıbıl 278 fı férfi (az ellátottak mintegy 50,54 százaléka), míg 272 fı nı (az ellátottak 49,45 százaléka).
V. 2. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult, munkaképes személyek iskolai végzettség szerinti megoszlása A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közül alacsony azoknak az ellátottaknak a száma, akik 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Mindösszesen 18 fı, azaz a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak alig több mint 3 százaléka nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel. A 18 fıbıl 12 fı nı és 6 fı férfi) 35 év alatti 4-4 fı (fennmaradó 10 fıbıl 8 fı nı és 2 fı férfi), akik képzésben lesznek kötelesek részt venni - számukra a munkaügyi kirendeltség fogja a képzést szervezni. Megjegyzendı azonban, hogy a képzésbe történı bekapcsolódásig várhatóan ık is közfoglalkoztatásban fognak részt venni. Az ellátottak többsége, mindösszesen 292 fı - tehát az ellátottak több mint 50 százaléka - 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, akik közül 149 férfi és 143 fı nı. Jelentıs a szakmunkás végzettséggel rendelkezı ellátottak száma, amely 124 fı (48 fı nı és 76 fı férfi), azaz az ellátottak 22,54 százaléka. Szakközépiskolai, illetve gimnáziumi végzettséggel 112 fı (tehát az ellátottak 20,36 százaléka, melybıl 60 fı nı és 52 fı férfi). Ebben a számban a technikummal rendelkezık száma is benne van. A fıiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezıké 4 fı (3 fı nı és 1 fı férfi) rendelkezik.
V. 3. Az ellátások finanszírozása A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek esetében a finanszírozási rendszer nem változik, azaz a segély 90 %-át továbbra is a központi költségvetés finanszírozza, míg a fennmaradó 10 % a települési önkormányzatot terheli. A rendelkezésre állási támogatás finanszírozása esetén a központi forrás aránya 80%, míg a települési önkormányzatot terhelı rész 20 %. A rendelkezésre állási támogatás összege fıszabályként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege lesz (2009. január 1-jén 28.500 Ft). Meg kell azonban jegyezni, hogy a törvény átmeneti rendelkezései alapján azon 2008. december 31-én rendszeres szociális segélyben részesülık, akiknek a 2008. december havi ellátása meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, ık rendelkezésre állási támogatásként továbbra is a rendszeres szociális segélyük összegét kapják 2009. évben.
16
V. 4. A hatósági ügymenet a közfoglalkoztatás vonatkozásában 1. sz. ábra
Álláskeresı
munkaügyi központ: álláskeresıként nyilvántartásba vétel megfelelı munkaviszony esetén: álláskeresési támogatás
megfelelı munkaviszony hiányában: elızetes együttmőködés (3 hónap vagy 1 év)
jegyzı: aktív korúak ellátása
megfelelı munkaajánlat tétele (ennek hiányában: RÁT)
ÁFSZ törli a nyilvántartásból
nem fogadja el aktív korúak ellátásának megszüntetése
munkavégzésre alkalmas
munkavégzésre nem alkalmas
munkába áll (segély helyett munkabér, munkaszerzıdés)
munkáltatói rendkívüli felmondás vagy munkaviszony jogellenes megszőntetése munkavállaló részérıl: ellátás megszüntetése
elfogadja
nem áll munkába
Keresıképtelenség miatt: jegyzıi felülvizsgálat
ellátás megszüntetése (Munkaügyi Központ/jegyzı)
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK VI. A közfoglalkoztatás
17
VI. A közfoglalkoztatás megszervezése A munkára való ösztönzés lényeges eleme, hogy a munkaerıpiacról tartósan kiszorult személyek ne veszítsék el teljesen kapcsolatukat a munka világával. Mivel a munkanélküliként (álláskeresıként) töltött idı eredménytelen volt abban, hogy az elsıdleges munkaerı-piacon hosszabb ideig sikerüljön elhelyezkedniük, fontos, hogy a képességet a munkavégzésre valamilyen módon meg tudják tartani. Azok a munkanélküliek, akik az álláskeresési támogatás folyósítási idejét kimerítették és együttmőködtek a munkaügyi központtal átkerültek/átkerülnek az önkormányzati szociális rendszerbe. Az „Út a munkához” program megvalósításának kulcseleme a közfoglalkoztatás megszervezése, amely a települési önkormányzatok feladata, és amelyet az Szt. értelmében társulás vagy más szervezet útján is elláthatnak. Szekszárdon a közfoglalkoztatás, azon belül pedig a közcélú foglalkoztatás megszervezése az önkormányzat feladatkörébe tartozik. Közcélú munka alatt azon állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítésérıl – jogszabály alapján – a helyi önkormányzat gondoskodik. Ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek egyre nagyobb arányban vegyenek részt a közfoglalkoztatásban szükség van további szervezetek bevonására is. Ilyen együttmőködı szervezet a Humán Szolgáltató Központ. (Lsd. IV. Együttmőködési kötelezettség) Fontos megjegyezni, hogy az Önkormányzat mellett az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok is igényt tartanak közfoglalkoztatottakra. Az aktív korúak ellátására - közfoglalkoztatásban való részvétel mellett - jogosult személlyel közcélú munkára legalább évi 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkaviszonyt létesíteni. A munkavégzésre kell határozott idejő közfoglalkoztatásban résztvevık a munkavégzés idıtartamára munkabért kapnak, amelynek összege – teljes munkaidı esetén – nem lehet kevesebb a minimálbérnél. (Az OÉT megállapodás alapján: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-étıl havi 71.500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettség és/vagy szakképzettséget igénylı munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati idıtıl függetlenül 2009. január 1-jétıl havi 87.000 forint, 2009. július 1-jétıl 2009. december 31-ig 87.500 forint.) Közcélú munka keretében foglalkoztathatók az alábbi személyek: •
• •
akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - ide nem értve a rendszeres szociális segélyben részesülıket, azzal, hogy az 55 év feletti és a 14 év alatti kiskorút nevelık a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatják a közfoglalkoztatásban való részvételt; az állami foglalkoztatási szervvel elızetesen együttmőködı személy (II. 3. pont) aki a folyamatban lévı közcélú foglalkoztatásából eredıen szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot, munkaviszonyának lejártáig,
18
•
akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerzıdése idıtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették, munkaviszonyának megszüntetéséig.
A fentiekben körülírt személyi körbıl elsısorban a szociális ellátórendszerben lévı, tartósan munkanélküli, aktív korúak ellátására jogosult személyeket kell közcélú foglalkoztatásba bevonni. A munkára képes személy akkor köteles a neki az álláskeresési megállapodás, illetıleg a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkát elfogadni, ha: a)
a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintő végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az egészségi állapota szerint az álláskeresı a munka elvégzésére alkalmas, továbbá
b)
a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel történı oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelı nı és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelı férfi álláskeresı esetében a két órát nem haladja meg, és a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegét (részmunkaidıs foglalkoztatás esetén megfelel annak a feltételnek, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta történı oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában (a ba) pontban jelölt oda- és visszautazás ideje a meghatározott idıtartam felét nem haladja meg), és a várható havi kereset legalább a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegének idıarányos részét eléri.
A fenti kritériumok alapján a foglalkoztatottak körében jelen lesznek: • 18. életévtıl a pályakezdık, középkorúak, 55. életévet nem betöltött aktív korúak (55 éven felüliek abban az esetben, ha munkába kívánnak állni) • roma emberek, hajléktalanok, kezelt pszichiátriai és szenvedélybetegek, • alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkezık, • GYES-rıl, GYED-rıl, ápolási díjról visszatérık. A foglalkoztatás idıtartama egy év alatt összesen legalább 90 munkanapot el kell, hogy érjen. A munkanapok száma 2009. évben 254 nap, a fizetett munkaszüneti napokkal együtt 261 munkanap. Az elızıekbıl következıen a legalább 90 munkanapos foglalkoztatása az adott személynek, több mint négy hónapos munkaviszonyt kell, hogy jelentsen. A jogszabály nem írja elı feltételként, hogy ezt egybefüggıen töltse le a közfoglalkoztatott, de az amúgy is megnövekvı adminisztrációs terhek további növelésének elkerülése érdekében javasolt, hogy ne legyen nagyon elaprózva a foglalkoztatás.
19
VI. 2. A közfoglalkoztatás céljai A közfoglalkoztatás átfogó célja, hogy járuljon hozzá a tartós munkanélküli emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjához. A közfoglalkoztatás konkrét célja pedig az alábbiak: •
szerezzenek a folyamatos munka biztosításával a résztvevık munkatapasztalatot, elevenítsék fel tudásukat, váljanak képessé a folyamatos és minıségi munkavégzésre, • a közfoglalkoztatás keretében a megszerzett képességek birtokában történjen meg a programban résztvevık elsıdleges munkaerı-piacra történı visszavezetése, illetve az erre való felkészítése, • a programban részt vevık közösségi munkavégzés keretében járuljanak hozzá a város közfeladatainak ellátásához, • a megélhetés forrása ne a segély, hanem értéket teremtı munka legyen. A fenti célok elérése érdekében a közfoglalkoztatásban résztvevı fentiekben említett szervezetek együttmőködve látják el a feladatokat. Egyúttal a közfoglalkoztatást a helyi sajátossághoz igazodva, a városunkban most induló „Szépítsük együtt Szekszárdot” programhoz rendeljük.
VI. 3.
A közfoglalkoztatás finanszírozása
Mivel az Szt. a segélyezettek aktivitásának növelését tőzi ki célul, így az ehhez kapcsolódó finanszírozási rendszer is módosításra került. Az önkormányzatok a foglalkoztatással összefüggı személyi kiadások (munkabér, bérjellegő juttatások, és közterhek) 95 %-át igényelhetik a központi költségvetésbıl. Ilyen módon az önkormányzatok a foglalkoztatás ténylegesen felmerült személyi kiadásainak (a munkabérnek és közterheinek) 95%-át igényelhetik a központi költségvetésbıl, míg a fennmaradó 5% beépül a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások fedezetére biztosított állami hozzájárulásba. A dologi költségek fedezetét azonban továbbra is a foglalkoztatónak kell viselnie.
VI.4. Közfoglalkoztatás Szekszárdon A közfoglalkoztatás koordinálását a Polgármesteri Hivatalban a Városüzemeltetési és –fejlesztési Igazgatóság látja el, de feladata van a Szociális és Gyámhivatalnak, valamint a Gazdasági, Közoktatási és Informatikai Igazgatóságnak és a Jogi és Közigazgatási Igazgatóságnak is. A közfoglalkoztatás feladatokat az önkormányzatnak évente január 1. és december 31. között kell ellátnia. Szekszárd városában a törvény hatálya alá elı szóba jöhetı létszám jelenleg mintegy 550 fı. A terv összeállításánál a jogosult 550 fıbıl közcélú munkavégzésre elızetes becslés alapján mintegy 358 fı foglalkoztatását vesszük figyelembe. A foglalkoztatást egy részrıl a városüzemeltetéshez kapcsolódóan kívánjuk megvalósítani. Ennek keretében elızetes becsléseink alapján - mintegy - 320 fıt alkalmazunk, két ütemben.
20
I. ütem: 160 fı figyelembevételével 2009. április 1-tıl - 2009. augusztus 7-ig II. ütem: 160 fı figyelembevételével 2009. augusztus 10-tıl - 2009. december 15-ig A foglalkoztatást a városüzemeltetési feladatok ellátásában történı részvétellel tudjuk biztosítani az alábbi munkaterületeken, a résztvevık létszámának meghatározásával: - Utak- hidak fenntartása (bel,- és külterületi utak, járdák, hidak) 40 fı - Vízkárelhárítás (csapadékvíz elvezetés) 40 fı - Köztisztasági feladatok ellátása 40 fı - Parkfenntartási feladatok ellátása 40 fı A becsült 160 fı a munkavégzést 10 fıs brigádokra osztva végzi el egy-egy közülük kiválasztott brigádvezetı irányítása mellett. A program végrehajtásáért felelıs személyek munkaköre és feladata: Az Igazgatóság Kommunális és Közlekedési Osztályának feladata az alábbi: A közfoglalkoztatás gyakorlati végrehajtása a rendelkezésére álló létszámmal, a konkrét ellátandó feladatok meghatározása PROGRAM-terv elkészítésével. A végrehajtás ellenırzése és értékelése. Az elvégzett feladatokról havonta összesítı és értékelı feljegyzés készül. Osztályvezetı: Összefogja és irányítja, felügyeli, ellenırzi a program végrehajtását. Vízügyi és útügyi mőszaki elıadó: Felelıs a meghatározott városüzemeltetési feladatok közül az utak, hidak fenntartásával, valamint a vízkárelhárítással kapcsolatos munkák elvégzéséért. PROGRAM-terv elkészítése, az alapján a feladatok meghatározása, végrehajtása, ellenırzése és értékelése. Tevékenységét a közhasznú munkavezetı irányításával látja el. Köztisztasági elıadó: Felelıs a meghatározott városüzemeltetési feladatok közül a köztisztasággal kapcsolatos munkák elvégzéséért. PROGRAM-terv elkészítése, az alapján a feladatok meghatározása, végrehajtása, ellenırzése és értékelése. Tevékenységét a közhasznú munkavezetı irányításával látja el. Városi kertész: Felelıs a meghatározott városüzemeltetési feladatok közül a parkfenntartással kapcsolatos munkák elvégzéséért. PROGRAM-terv elkészítése, az alapján a feladatok meghatározása, végrehajtása, ellenırzése és értékelése. Tevékenységét a közhasznú munkavezetı irányításával látja el. Közhasznú munkavezetı: Napi munka kapcsolatot tart fenn a munkavégzésért felelıs elıadókkal. A munkavégzésrıl napi jelentést készít, melynek tartalmaznia kell a munkában résztvevık létszámát és az elvégzendı aznapi feladatokat a munkavégzés
21
helyének feltüntetésével. Jelenléti ívek vezetése és havonkénti leadása a Gazdasági, Közoktatási és Informatikai Igazgatóságnak. Beszerzi és kiadja a munkaeszközöket és azokat bizonylatolja. Megrendeli a szükséges konténer szállításokat és igazolja azok szállítójegyeit. Részt vesz munkáltatói jogkör alkalmazásában. Munkáját a Kommunális és Közlekedési Osztály programokért felelıs elıadóinak irányítása mellett látja el. Brigádvezetık: A közhasznú munkavezetı által meghatározott feladatok ellátása, az Építési Napló vezetése, melyben naponta rögzíti a munkavégzéssel kapcsolatos adatokat (létszám, feladat megnevezése stb.) Elvégzendı feladatok meghatározása: A „Szépítsük együtt városunk” program keretében mind a 14 választókörzetben városüzemeltetési feladatokkal kapcsolatos munkavégzésre kerül sor. Az egy-egy választókörzetben elvégzendı idıbeni és nevesített feladatok meghatározása brigádonkénti PROGRAM-terv alapján kerül kidolgozásra a 1. sz. függelék táblázatos formájában. Feladatok típusa: - Idény jellegő Az adott évszakban (hónapokban) az idıjárás függvényében jelentkezı, évente ismétlıdı,kiemelt jelentıségő munkák, melyek általában azonnali és koncentrált beavatkozást igényelnek (pld. záporkár elhárítás, síkosság mentesítés, parlagfő mentesítés stb.) - Általános Az idényjellegő feladatokon kívüli idıszakban a PROGRAM-tervben meghatározott munkák az alábbiak szerint: Utak, hidak fenntartása: Az útügyi mőszaki ellenır által meghatározott útfenntartási munkák elvégzésére kerül sor, melybe beletartozik a közlekedési felületek (járdák, utak, parkolók, terek, lépcsık) tisztántartása. Kiemelt feladatként elsısorban lakótelepeken belül a nem fizetı parkolók tisztítása levél összegyőjtésével, elszállításával, illetve a kiemelt szegélyek melletti gaz és növényzet eltávolításával. Az utakon lévı víznyelı rácsok tisztítása., korlátok átfestése a város területén. Külterületi (zártkerti) utak fenntartási munkái. Ezen belül az út őrszelvényébe benyúló fák gallyazása, bokrok irtása a beton burkolatú kövezett vízlevezetık útfelületének tisztítása. Vízkárelhárítás: A meglévı nyílt csapadékvíz elvezetı árkok és azok környékének tisztítása az árkok iszaptalanításával, az árokrézsők kaszálásával, a keletkezett szemét összegyőjtésével és elszállíttatásával. A munkavégzéshez szükséges 4 m3-es nyílt konténerek megrendelését kizárólag a közhasznú munkavezetı végezheti el. Köztisztasági feladatok: Elsıdleges feladat a város belterületén keletkezett illegális hulladéklerakók megszüntetése, illetve kiemelt feladatként a városközpont és környékének tisztántartása. Téli idıszakban síkosságmentesítés, illetve tavasszal a kiszórt síkosságmentesítési
22
anyagok összetakarítása és elszállítása. İsszel a kijelölt városrészeken a lehullott lomb összegyőjtése és elszállítása. Parkfenntartási feladatok ellátása: A város zöldfelületein szerzıdés szerint nem gondozott belterületi zöldfelületek kaszálása, a kaszálék összegyőjtése és szállítóeszközre rakása, továbbá zártkerti önkormányzati tulajdonú területek kaszálása, gondozása. Közlekedés biztonsági okokból a járdák és zártkerti utak őrszelvényébe benyúló fák nyesése, illetve a parkokban fák, bokrok gallyazása, újonnan telepített fiatal fák utógondozása. A fenti feladatokon túl a Kommunális és Közlekedési Osztály utasítást adhat más irányú közhasznú munka végzésére. Elıre nem látható feladatok felmerülése esetében (záporkár, vis maior helyzetek kialakulása stb.) a munkaprogram szükségszerően változhat. A foglalkoztatást másrészrıl más feladatokhoz kapcsolódóan kívánjuk megvalósítani. Ennek keretében mintegy elızetes becsléseink alapján további mintegy 32 fıt alkalmazunk az alábbiak szerint: Polgármesteri Hivatalnál mintegy 20 fıt kívánunk foglalkoztatni, 2009. április 1. napjától 2009. december 31. napjáig. (197 munkanap) Közfoglalkoztatási ügyvitelszervezésre 2 fı Irodai kisegítı, adminisztrátor 12 fı Portás 4 fı Gépkocsivezetı 2 fı Mindösszesen 20 fı Szociális Központ Kisegítı szociális gondozó Egyéb kisegítı Mindösszesen:
4 fı 2 fı 6 fı
Gazdasági társaságok foglalkoztatási terve: 2009. április 01. napjától 2009. október 31. napjáig (153 munkanap) Alisca Terra Kft. Szelektív hulladékkezelés Szekszárdi Vagyonkezelı Kft. Zöldfelület gondozás, parkrendezés Szekszárdi Ipari Park Kft. Zöldfelület rendezés, út- padka rendezés Mindösszesen:
5 fı 4 fı 3 fı 12 fı
VI.5. A közfoglalkoztatás költségei A közfoglalkoztatás várható részletes költségeit a közfoglalkoztatási terv 1. sz. és 2. sz. melléklete tartalmazza. További költségként jelenik majd konténerszállítás, és eszközbeszerzés.
meg
a
munkavégzéshez
kapcsolódó
23
A munkavégzés alatt az összegyőjtött hulladékot és iszapot 3,5 m3-es nyitott konténerbe rakják. A konténerek ürítését az ALISCA-TERRA Hulladékgazdálkodási Kft végzi el, fordulónként 13.000.- Ft-ért. A munkavégzés idıtartama (43 hét) alatt heti 2-2,5 konténer figyelembe-vételével 100 forduló elszállításával számolva: 100 x 13.200.- Ft/forduló 1.320 e Ft A hivatali szerveken kívül a végrehajtás sikeres lebonyolítása érdekében lehetıség van a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt „Közfoglalkoztatás-szervezık foglalkoztatásának támogatása” tárgyú pályázati felhívás alapján 4 fı 12 hónapos idıtartamú alkalmazásának megpályázására. A támogatás formája: vissza nem térítendı (bérköltség) támogatás a foglalkoztatott személy munkabéréhez és az azt terhelı, ténylegesen kifizetésre kerülı járulékokhoz 100 %-os mértékben, legfeljebb 12 hónap idıtartamra. A pályázat elnyerése esetén a 4 fı közül 1 fı adminisztrációs feladatokat, míg 3 fı munkavezetı segítıi feladatokat látna el.
VII. Összefoglalás A közfoglalkoztatási terv az elızı évek és a 2009. januárjában ismert adatokon, tendenciákon, tapasztalatokon, valamint az ezekre épülı következtetéseken alapul. A napjainkra jellemzı nagy horderejő, gyorsan bekövetkezı, kiszámíthatatlan változások miatt, továbbá arra figyelemmel, hogy a közfoglalkoztatás munkaerıpiacán nem csupán a tartósan munkanélküli személyek fognak megjelenni, a közfoglalkoztatási tervet nem lehet kıbe vésett elıírásnak tekintetni, ildomos azt rugalmasan, egyfajta minimumként kezelni. Cél a hatékony közfoglalkoztatás megvalósítása, amely mindenki érdeke. Érdeke a munkanélküli személynek, aki a közfoglalkoztatás útján kap esélyt képességeinek, tudásának megırzéséhez, legfıképp pedig az elsıdleges munkaerı-piacra történı visszakerüléshez. Érdeke ugyanakkor városunknak is, mivel a magas munkanélküliségi rátával bíró települések hosszú távon a teherbíró-képességüket jóval meghaladó terheket kénytelenek viselni. Ezen érdekazonosság mentén alakulhat ki konszenzus az egyének és a közösségi szempontokat érvényesítı helyi munkaerı-politikai döntéshozók között, melynek döntı szerepe lehet a közfoglalkoztatás hatékony megvalósításában.
Szekszárd, 2009. március 8.
Horváth István polgármester
24
2. sz. melléklet Kis értékő tárgyi eszközök Meglévı db 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Ásó nyéllel Lapát nyéllel Talicska Villa nyéllel Csákány nyéllel Kézi főrész Fejsze nyéllel Balta nyéllel Vödör Seprő Ágvágó olló Metszıolló Gereblye Kesztyő Mőanyagzsák Láthatósági mellény Összesen: Egyéb költségek: Mindöszesen:
24 21 9 4 5 8 2 2 10 5 4 4 9 20 40
Beszerzendı db 50 10 20 5 10 3 5 20 40 6 6 20 100 200 100
Ft/db 1.900 11.700 2.900 4.500 1.800 3.500 1.500 1.200 1.400 4.200 2.400 1.400 300 80 400
Költség összesen Ft 95.000 117.000 58.000 22.500 18.000 10.500 7.500 24.000 56.000 25.200 14.400 28.000 30.000 16.000 40.000 562.000 18.000 580.000
25
1. sz. függelék …….sz. brigád Hónapok
Április
Május
Június
Július
Augusztus
hetek 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 Munkanemenként elvégzendı feladatok a választókerületek megjelölésével Utak, hidak
Vízkárelhárítás
Köztisztaság
26
Parkfenntartás
27
