TARTALOMJEGYZÉK
1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................................... 1 2. Az intézményi munkatervben foglaltak megvalósulása................................................. 2 3. A Kormányhivatalt érintő feladat- és hatáskörök változása ........................................ 5 4. Törvényességi felügyeleti tevékenység .............................................................................. 9 4.1. Az Alaptörvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján a helyi önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása. A 2015. évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatás során megadott statisztikai adatokra figyelemmel az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása ....................... 9 4.2. A törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazásának következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében a helyi önkormányzatok által tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága................................................................................... 11 4.3. A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak bemutatása. . 12 4.4. Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartásnak, az elektronikus felület megfelelő alkalmazásának, valamint a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása. .... 12 5. Államigazgatási hatósági tevékenység ............................................................................. 13 5.1. A polgármester és a jegyző 2015. évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása. A Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskör alapján lefolytatott ellenőrzések száma, az ellenőrzésben érintett szervek, valamint az ellenőrzések főbb megállapításai, illetve a Korm. rendelet 27. §-a szerint megtett intézkedések bemutatása ......................... 13 5.2. A Kormányhivatal – beleértve a járási hivatalokat is – hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A 2015. évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatokra figyelemmel tendenciák, tapasztalatok összefoglalása ..................................................................................... 13 6. A Kormányhivatal ügyfélszolgálati tevékenysége .......................................................... 18 7. A Kormányhivatal egyéb szakmai tevékenysége............................................................ 20 7.1. A Kormányhivatal és a szakmai irányító szervek között létrejött, 2015. december 31-én hatályos (együttműködési, vagy egyéb jellegű) megállapodások tárgya, valamint a megállapodásban foglaltak teljesülésének általános tapasztalatai, figyelemmel a 8. sz. Excel-táblázatban szereplő adatokra. ..................................... 20 7.2. Az összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok bemutatása. ..................................................................... 21 7.3. A Kormányhivatal feladatait, működését érintő lényeges körülmények ismertetése, az év során elért eredmények, sikerek, valamint a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek rövid bemutatása................................................................ 23 8. A Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó egyes feladatok ........................... 30 8.1. A Korm. rendelet 18.§ a)-h) pontjaiban felsorolt, a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatellátásával kapcsolatos 2015. évi tapasztalatok bemutatása………. ................................................................................................... 30 8.2. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 16. § (3) bekezdése értelmében a Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek működésének, tevékenységének – koordinációs jogkörben felmerülő – tapasztalatai .................... 31 8.3. A Khtv. 18. §-ában felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásának esetei a 2015.
évben. A 6. sz. Excel-táblázatban szereplő adatokra figyelemmel a felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása………. ................................................................................................... 33 8.4. A Khtv. 19. § (1) bekezdésében foglalt jogkörök gyakorlásának esetei a 2015. évben, valamint ezen jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása .................................................................................................................................. 33 9. Közérdekű bejelentések és panaszok .............................................................................. 33 9.1. A közérdekű bejelentések, panaszok nyilvántartásának módja ............................... 33 9.2. A közérdekű bejelentések intézésének tapasztalatai, a benyújtott közérdekű bejelentések főbb tárgyköreinek ismertetése. Figyelemmel a 7. sz. Exceltáblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. A panaszügyek kezelésének tapasztalatai, a benyújtott panaszok főbb tárgykörei, a panaszok alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása. Figyelemmel a 7. sz. Excel-táblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása....................................................................... 34 10. A 2015. évben előre nem tervezett többletfeladatok ellátásának tapasztalatai ......... 36 11. Egyéb, a Kormányhivatal 2015. évi tevékenységét meghatározó feladat ismertetése…. ................................................................................................................ 41
Táblázatok: 8 db Melléklet: 1 db
1. Vezetői összefoglaló A Békés Megyei Kormányhivatal a 2015. évi feladatellátására vonatkozóan elkészítette intézményi munkatervét, amelyet a megvalósult külső-belső szervezeti integrációra tekintettel az év közepén felülvizsgált. Az átdolgozás eredményeként - az alapvető intézményi célkitűzésekkel összhangban - 77 különböző feladatcsoportban foglalta össze feladatait. Az intézményi munkatervbe foglalt feladatokat a szervezeti egységek rendben teljesítették. A Kormányhivatal feladat- és hatáskörét érintő jogszabályváltozásokon túl kiemelt jelentőségű volt az a szervezeti átalakulás, amely 2015. április 1-jétől egyrészt a Magyar Államkincstártól, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól és a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől átvett feladatok integrációjára vonatkozott, másrészt a 11 főosztály és az integrált szerkezetű járási hivatalok belső kialakítását igényelte. A külső feladatok átadásátvétele rendben lezajlott, a belső szervezeti integráció megvalósítása a folyamatos ügymenetben lényegi nehézségek nélkül megtörtént. A területi közigazgatás fejlődése szempontjából jelentős előrelépést jelentett, hogy a szervezeti integráció eredményeként Békés megye ismét önálló környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal rendelkezik a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megszervezésével. Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva a járási hivatalok szakmai feladatellátásának feltételei tovább szilárdultak, és annak érdekében, hogy az ügyintézés az állampolgárokhoz mind közelebb kerüljön, a korábban már létrehozott békéscsabai mellett 2015-ben további tíz, modern körülmények között működő kormányablak jött létre Orosházán, Gyulán, Gyomaendrődön, Szeghalmon, Mezőkovácsházán, Sarkadon, Dévaványán, Békésen, Tótkomlóson, és Szarvason. Az önkormányzati szervek törvényességi felügyeletéhez kapcsolódó tevékenység, a főosztályok hatósági szakmai munkája, a járási hivatalok államigazgatási hatósági tevékenysége továbbra is megoldhatatlan problémáktól mentesen, rendezetten folyt, amelyben fontos szerepet játszott a szervezeti egységek közötti szoros együttműködés és a foglalkoztatottak elhivatottsága. Az év közben történt jogszabályi változásokhoz a főosztályok és a járási hivatalok igyekeztek megfelelően alkalmazkodni, a járási hivatalok tekintetében pedig külön kihívást jelentett a március 1-jével jegyzői hatáskörből átkerült aktív korúak ellátásával kapcsolatos 17.058 ügyirat átvétele, illetve a hadigondozotti ellátások bővülése, de a feladatmegoldás belső szervezeti feltételeit kiépítve rövid időn belül megteremtették az ellátások biztosításának hatékony és ügyfélbarát kereteit. A Kormányhivatal által ellátott ügyfélszolgálati tevékenység nagyságát jellemzi, hogy 2015-ben az ügyfélszolgálati helyszíneken személyesen megjelent ügyfelek száma 868.653 fő volt, amely közel 16 %-kal haladja meg az előző évi értéket, és a megye teljes népességének majdnem két és félszeresét teszi ki. A növekvő ügyfélszámban továbbra is jelentős súlyt képviselt a járási hivatalok ügyfélszolgálati tevékenysége, és az a tény is, hogy a települési ügysegédi rendszer teljes körű kiépítettsége miatt Békés megye 75 települése közül továbbra sem marad egyetlen település sem ügyfélszolgálati kapcsolat nélkül. A Kormányhivatal különböző ellenőrzési feladatai közül továbbra is hangsúlyos az összevont ellenőrzések lefolytatása, amely a költségtakarékosabb és hatékonyabb feladatellátás irányába hat. A ténylegesen lefolytatott közös ellenőrzések száma éves szinten 174 db volt, 23 kormányhivatali szervezeti egység, valamint 11 külső szerv közreműködése mellett.
1
A Békés Megyei Államigazgatási Kollégium az év során két ülést tartott, kilenc napirendi pont megtárgyalásával. Tevékenységében továbbra is hangsúlyos szerepet játszott az aktuális feladatokról és a tagok tevékenységéről szóló kölcsönös tájékoztatás, valamint a 2016. évi összevont ellenőrzési terv véleményezése. A 2015. évben a Kormányhivatal főosztályaihoz és járási hivatalaihoz érkezett közérdekű bejelentések száma 11 %-kal emelkedett a 2014. évhez képest, ezzel szemben a benyújtott panaszok mennyisége összességében 18 %-kal csökkent. A közérdekű bejelentéseket és panaszokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezeltük. A Kormányhivatal aktívan közreműködött az előre nem tervezett feladatok megvalósításában is. A „Földet a gazdáknak!” program keretében 809 meghirdetett állami ingatlan árverését bonyolította le, amelyből 418 db került értékesítésre. A földárverések 4 helyszínen zajlottak, az értékesített földek összterülete 8.002 hektár volt. Ezen túlmenően a hazai anyakönyvezés területén jelentkezett ügyhátralék feldolgozása kapcsán tevékenységét közel 2.200 elintézett ügy jellemzi. A rehabilitációs szakterületen jelentkezett vizsgálati hátralék feldolgozását 2015. október 31. napjára befejezve a Budapest Főváros Kormányhivatalával megkötött együttműködési megállapodás alapján további 2.000 ügyben készített hatósági határozatot, és 1.400 ügyben revizori feladatot látott el. 2015. évben megvalósult a Békés Megyei Kormányhivatal központi épületegyüttesének, valamint az Orosházi Járási Hivatal épületének energetikai szempontú korszerűsítése, a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály új székházban folytathatta a tevékenységét, és megújultak egyes Foglalkoztatási Osztályok telephelyei is. A Kormányhivatal gazdálkodása – a kétségtelenül jelentkező likviditási nehézségek mellett is – felelősnek tekinthető, a módosított kiadási és bevételi előirányzat 10.371.214.000 Ft, a módosított előirányzathoz képest a kiadások teljesítési szintje 96,4 %, a bevételek teljesítési szintje 100 % volt. A fentiek figyelembe vételével elmondható, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal 2015. évi tevékenységét is a jogszerű, kiegyensúlyozott és megfelelő működés jellemezte, megoldhatatlan probléma nem merült fel.
2. Az intézményi munkatervben foglaltak megvalósulása A Békés Megyei Kormányhivatal intézményi munkaterve a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet rendelkezései, valamint a vonatkozó minisztériumi módszertani útmutató iránymutatásai alapján készült rövid távú stratégiai tervdokumentum. A 2015 januárjában készült munkatervben foglalt feladatok a főosztályok, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok szintjén kerültek meghatározásra. A munkaterv a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó újabb intézkedésekről szóló 1744/2014. (XII. 15.) Korm. határozat figyelembe vételével megvalósítandó külső és belső integrációra történő felkészüléssel kapcsolatos egyes feladatokat is tartalmazta. A Miniszterelnökség a megvalósult külső-belső szervezet átalakításra figyelemmel a munkaterv felülvizsgálatát irányozta elő, ezért az év közepén megtörtént annak átdolgozása. A felülvizsgálat eredményeként a külső szervek által korábban ellátott feladatok a munkatervbe beépítésre kerültek. Így az OEP területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel, anyatej-elszámolással, az 2
üzemi baleset és a keresőképtelenség elbírálásával kapcsolatosan átvett feladatok, valamint a MÁK családtámogatási és lakáscélú állami támogatással összefüggő feladatai a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály, illetve a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály feladatait bővítették. A belső integráció következtében megszűnt 15 szakigazgatási szerv helyett az átdolgozott munkatervben 11 főosztályi szint és a hozzájuk rendelt feladatok összefoglalása történt meg, köztük az újonnan létrejött Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály feladatai is integráltan megjelentek. A munkatervben a feladatok meghatározása a Békés Megyei Kormányhivatal alapvető intézményi célkitűzéseivel összhangban történt. Ezen alapvető intézményi célkitűzések: a szervezeti egységek jogszerű és hatékony feladatellátása, az ügyfélbarát ügyintézési gyakorlat érvényesítése, a szolgáltató jellegű közigazgatás erősítése, magasan képzett kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók alkalmazása, valamint a szervezet integritásának erősítése. A fenti alapvető intézményi célkitűzések konkrét feladatokra bontása jelent meg a 2015. évi intézményi munkatervben, kormányhivatali szinten 77 különböző feladatcsoport meghatározásával. A tavalyi évben több európai uniós és hazai projekt eredményeként – megyei szinten - tíz kormányablak megnyitása mellett a KEOP program keretében sor került a kormányhivatal központi épületének energetikai korszerűsítésére, valamint a közigazgatás korszerűsítése kapcsán a Központi Érkeztető Rendszer bevezetésére. A 2015. évben új kihívást jelentett a Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály részére a 2015. január 1-jétől bevezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKÁER) bevezetése. Az EKÁER ellenőrzés részeként az ellenőrök a NAV-val közreműködve tengelyterhelés és össztömeg-méréseket végeztek Békés megye két közúti határátkelőhelyén, Battonyán és Méhkeréken. A Népegészségügyi Főosztály 2015. évi munkatervi feladatai maradéktalanul teljesültek. A Járványügyi Osztály által folytatott járványügyi és higiénés vizsgálatok minden tervezett kórházban megvalósultak. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály növény-és talajvédelmi szakterülete tekintetében a munkatervben foglalt növényvédelmi és növény-egészségügyi felügyeleti tevékenység, növényi termék minőségellenőrzési feladatok, engedélyköteles hatósági engedélyezési vizsgálatok, biológiai és technológiai kísérletek, továbbá a talajvédelmi engedélyezési, szakhatósági tevékenység és hatósági ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos feladatok megvalósultak. A Főosztály vetőmag-felügyeleti és földművelésügyi szakterületeinek munkatervben foglalt feladatai szintén teljesültek. Előzetesen 2300 darab vetőmag termesztő terület bejelentésével készült a tervezés, mely a tervezettnek megfelelően teljesült 25.978,54 ha területtel. A Foglalkoztatási Főosztály a munkatervben két feladatcsoport teljesítését tűzte ki céljául, mely a munkaterv átdolgozását követően további egy feladatcsoporttal bővült. A feladatok határidőben a szakmai célok elérésével, valamint a nevesített jogszabályi rendelkezések betartásával teljesítésre és végrehajtásra kerültek. Az Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály valamennyi osztálya a munkatervben meghatározott feladatát folyamatosan ellátta, az Oktatási és Hatósági Osztály teljesítette a jogszabályok által meghatározott ellenőrzési és vizsgaszervezési feladatait.
3
A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály jogszabályi keretek között hatósági eszközökkel segítette elő Magyarország Nemzeti Környezetvédelmi Programjának teljesítését, melynek fő célja a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. A Főosztály prioritásként kezelte a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket. A tavalyi évben a két osztály szintű szervezeti egysége összesen 79 helyszíni ellenőrzést folytatott le a környezethasználati engedély meglétének vizsgálatával, hulladékgazdálkodással, levegőtisztaság-védelemmel, természetvédelemmel, illetve zaj- és rezgés elleni védelemmel kapcsolatosan. A Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály a munkatervben hat feladat megvalósítását tervezte, melyek az integrációt követően a fent megjelölt szervektől átvett két további feladattal egészültek ki. A Főosztály az OEP-től átvett egészségbiztosítási feladatokat az adat- és tanúvédelmi szabályok betartásával teljesítette. A nyugdíjbiztosítási ellátásokkal, adategyeztetési eljárásokkal kapcsolatosan kitűzött célok a feladat- és munkaerő átcsoportosításoknak köszönhetően szintén hiánytalanul megvalósultak. A hatósági és felügyeleti ellenőrzési, nyilvántartási, méltányossági ügyek intézése, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alappal és az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatban felmerült kiadások teljesítése, bevételek beszedése, a követelések kezelése, az ezekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, a közgyógyellátási feladatok ellátása folyamatos, tervszerű volt. A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs ügyeivel kapcsolatos, valamint a családtámogatási feladatok végrehajtása szintén maradéktalanul megvalósult. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya tevékenységében a 2015. évi hatósági ellenőrzési tervben szereplő fenntartók ellenőrzéséhez kapcsolva került sor a szociális nyári gyermekétkeztetés ellenőrzésére. Meghívás alapján négy alkalommal részt vett a Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, megtartotta az éves bűnmegelőzési értekezletet, három alkalommal szakmai értekezletet tartott a járási hivatalok hivatalvezetői, hivatalvezető-helyettesei, hatósági osztályvezetői számára, egy alkalommal pedig a járási hivatalok I. fokú szociális hatósági ügyintézői számára, megtartotta továbbá a hivatásos gondnokok éves továbbképzését, amelyre előadóként meghívta Békés megye ellátottjogi képviselőjét. Adatszolgáltatási, jelentési, beszámolási, statisztikai adatszolgáltatási feladatait teljesítette. A Főosztály Igazságügyi Osztályának a pártfogó felügyelői szakterületen sikerült biztosítania a közérdekű munka büntetés letöltéséhez szükséges foglalkoztatás egészségügyi vizsgálat lehetőségét. 2015 decemberétől a pártfogó felügyelők közötti ügyelosztás igazodik a kilenc járási hivatal illetékességi területéhez. A Földhivatali Főosztály szintén határidőben tett eleget a jogszabályokban meghatározott másodfokú ingatlanügyi hatósági, telekalakítási hatósági, perképviselettel kapcsolatos, valamint a földmérési alappontok helyszínelésével, karbantartásával, a földmérési szakfelügyeleti tevékenységgel, továbbá a meg nem fizetett igazgatási szolgáltatási díjak végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak. Kiemelt feladatként látta el a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos teendőket. A Főosztály 2015 utolsó negyedévében a „Földet a gazdáknak” program, azaz az állami ingatlanok árverésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában is hatékonyan vett részt. A járási hivatalok vonatkozásában a 2015. évre tervezett feladatok és programok teljesültek, a belső integráció zökkenőmentesen megvalósult, a feladatellátás hatékony, és jogszerű volt. A földhivatali osztályok a jogszabályokban meghatározott ingatlanügyi hatósági és mezőgazdasági igazgatási szervi feladataikat határidőben ellátták, július végéig a termőföldet érintő haszonélvezeti jogok felülvizsgálata, valamint az év végéig a megnövekedett számú
4
földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása, illetve földhasználati nyilvántartásba vétele is megvalósult. A foglalkoztatási osztályokra vonatkozóan a munkatervben két célkitűzés fogalmazódott meg: az álláskeresők számának csökkentése, és a foglalkoztatottság növelése. Mindkét cél a foglalkoztatási támogatások biztosításával, szolgáltatási és egyéb hatósági feladatok végrehajtásával, valamint a közfoglalkoztatás szervezésében és lebonyolításában történő aktív közreműködéssel valósult meg. A hazai és európai uniós támogatásokat hatékonyan és maradéktalanul felhasználták, a munkaerő-piaci programok is teljesültek. A járási hivatalok szintjén megjelenő további jelentős feladatok - mint például a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások (az ivóvíz-minőség javító, valamint a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztésével kapcsolatos beruházások) építésügyi eljárásainak lebonyolítása, illetve a földhivatali szakterület részvételének biztosítása, a védőnői méhnyak szűrés országos projektben való részvétel, a kormányablakok megnyitása és szolgáltatásaiknak biztosítása, az aktív korúak ellátásának átvétele a jegyzői hatáskörből, továbbá az új hadigondozotti ellátások biztosítása, a gyámhatósági tevékenység ellátása, valamint az állategészségügyi szakterületen megvalósult ITNET ellenőrzések – jogszerűen és hatékonyan valósultak meg. Összességében megállapítható, hogy valamennyi főosztály és járási hivatal az intézményi munkatervben foglalt feladatokat maradéktalanul teljesítette és az év közben keletkezett feladatokat is határidőben és magas színvonalon látta el.
3. A Kormányhivatalt érintő feladat- és hatáskörök változása A Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály közlekedéshatósági tevékenysége tekintetében a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdés 1) pontjának változása lehetővé tette a fővárosi és megyei kormányhivatalok számára a hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomások szankcionálása után a műszaki vizsgabiztosok tevékenységének ellenőrzése során is a szankciók kiszabását. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény 2015 márciusában lépett hatályba, továbbá 2015 júliusában módosult a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény is. Mindkettő új hatáskört telepített a fogyasztóvédelemi hatósághoz. A belső integráció következtében a közlekedéshatósági és a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat 2015. április 1. napjától a Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály látja el, a következő osztályokkal: Fogyasztóvédelmi Osztály, Közlekedési Osztály (amely magába foglalja a műszaki és forgalmi szakterületeket), valamint az Útügyi Osztály (amely magában foglalja a járművezető vizsgáztatási és utánképzési, valamint az útügyi szakterületeket). Az új struktúra alapján működő szervezeti egységek működési tapasztalatait összefoglalva elmondható, hogy az ellenőrzési feladatok elvégzése szempontjából előnyösnek bizonyult a közlekedéshatóságnak a fogyasztóvédelemmel történő összekapcsolása. Az ellenőrzési tapasztalatok összevonása eredményes és hatékonyabb feladatellátást biztosított. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályon a szervezeti és személyi változások az osztályok szakmai munkáját lényegesen nem érintették. A szervezeti egységek működéséről elmondható, hogy az osztályok között egyrészt nagyobb átjárhatóság valósult meg, valamint a szakkérdések és összevont ellenőrzések tekintetében a munka lényegesen egyszerűbbé és hatékonyabbá vált. 2015. április 1-jével az addig két osztályra tagozódottan (Földművelésügyi Osztály, Vadászati és Halászati Osztály) működő Földművelésügyi 5
Igazgatóság osztály szintű szervezeti egységgé alakult, Földművelésügyi Osztályként végzi feladatait, így a korábbi három vezetővel szemben az osztály valamennyi munkatársa közvetlenül az 1 fő osztályvezető vezetése alatt dolgozik, ami elősegíti az egységesítést és a hatékonyság növelését. A Növény- és Talajvédelmi Osztály feladatköreiben változás annyiban történt, hogy a talajvédelmi témakörökben kiadott szakhatósági állásfoglalások egy része szakági véleménnyé alakult. A Népegészségügyi Főosztályt érintően 2015. április 1-től az addig két önálló osztály összevonásra került, a közegészségügyi és az egészségfejlesztési tevékenység ellátása a közegészségügyi osztály keretein belül történik, azonban a feladatkörök nem változtak. A nem fertőző epidemiológia szakterületen személyi változás történt, de nem az integrációval összefüggésben. További változás volt, hogy a Járványügyi Osztály alá összevonásra került az egészségügyi igazgatás, a védőnői szakfelügyelet, valamint az ápolási szakfelügyeleti tevékenység ellátása is. Az átalakulás zökkenőmentesen megvalósult, a feladatok ellátásában fennakadás nem történt. A Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályra a külső integráció révén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Területi Hivatalától a baleseti megtérítéssel, az anyatej elszámolással, az üzemi baleset során felmerült költségek megtérítésével, a keresőképtelenség elbírálásával, a Magyar Államkincstártól pedig a családtámogatással kapcsolatos feladatok kerültek átvételre. A külső-belső integrációval összefüggésben a 177 főt érintő szervezeti struktúra átalakításra került, mindössze 6 osztály látja el a szakmai feladatokat. A vezetői létszám nagyarányú csökkentésével a szakmai munka szinten tartása, fejlesztése érdekében szakreferensi rendszer került bevezetésre, mely elősegítette a magas színvonalú feladatellátást. A családtámogatási, egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási és rehabilitációs feladatellátást a Főosztály szakmacsoportonként szervezte osztályokba, ugyanakkor egyes társadalombiztosítási feladatkörök, így az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási nyilvántartási és ellenőrzési tevékenységek, valamint a TB Alapokkal kapcsolatos feladatok egységesen egy-egy szervezeti egységhez kerültek. Változást jelentett továbbá, hogy a szakhatósági állásfoglalások kiadása az integrációt követően a szervezeti egységen belüli szakkérdések elbírálásának minősült. A szakkérdés jogintézményének a közigazgatási hatósági eljárásokban való megjelenítése az ügyintézés hatékonyabbá tételét, egyszerűsítését célozta. Kiemelendő, hogy a feladatellátás az egyes szervezeti egységek között a kezdetektől fogva összehangolt és racionális volt, köszönhetően annak is, hogy a szakkérdések egyes típusaival kapcsolatos eljárásrend az Kormányhivatal ügyrendjében szabályozásra került. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztályára a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságnak humánállományából a megkötött feladat átadás-átvételi megállapodás alapján a munkavégzéshez szükséges tárgyi és informatikai rendszerekhez való hozzáférési feltételek mellett 2 fő kormánytisztviselő végleges áthelyezésére és 10.839 db ügyirat átvételére került sor. A feladatátvétellel egyidejűleg a lakáscélú állami feladatok vonatkozásában a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóság Békés megyére 813.489.549.- Ft. követelés állományról adott adatot. A feladatok költséghatékonyabb ellátása érdekében a Főosztály szorosabb belső együttműködést alakított ki valamennyi járási hivatal földhivatali osztályával. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály tevékenységi körét érintően 2015. év szeptember hó 1. napján lépett hatályba a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény, amely új feladat- és hatáskört telepített a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz. A feladattal együtt 1 fő családi vagyonfelügyelői munkakörre határozatlan idejű kormánytisztviselői kinevezést kapott, valamint a zökkenőmentes feladatellátás érdekében az Igazságügyi Osztályra kinevezett jogász végzettséggel rendelkező 1 fő kormánytisztviselő osztott munkakörben családi vagyonfelügyelői munkakört is ellát. 6
A Foglalkoztatási Főosztály az integráció következtében ellátja a korábbi munkaügyi központ, a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv teljes feladatkörét, valamint a korábbi rehabilitációs szakigazgatási szerv foglalkoztatási rehabilitációs feladatait. A Főosztály szervezeti és működési szabályzat szerinti engedélyezett létszáma 74 fő, ebből 20 fő a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervtől, 8 fő a rehabilitációs szakigazgatási szervtől került a Főosztályra. 2015. április 1-től a rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése is a Foglalkoztatási Főosztály feladatai közé tartozik. A feladatot 7 rehabilitációs ügyintéző látja el. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a környezetvédelmi, természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet alapján látja el a környezet- és természetvédelmi feladatköreit. A Főosztály két osztály (Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály, valamint Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály) keretében végzi hatósági és szakigazgatási feladatait. Kirendeltségként 14 fő látta el 50 békés megyei település ügyeit, az integrációt követően a Főosztály 25 fővel már Békés megye 75 településén végzi tevékenységét. A létszámnövekedéssel együtt a feladatok és ügyek száma is emelkedett, amelynek ellátását nagymértékben elősegítette az, hogy az osztálystruktúra kialakításával, valamint a kormányhivatalon belüli főosztályok szakmai együttműködésével gördülékenyebben és gyorsabban megoldhatóvá váltak a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok. Az egységes kormányhivatali szemléletmódot erősítette az is, hogy az eddigi vízgyűjtő gazdálkodáshoz igazodó illetékességi rendszert 2015. április 1-jével felváltotta a megyei illetékességi rendszer. A Földhivatali Főosztály a külső-belső integráció kapcsán 2015. árpilis 1-jét követően feladatát két szakmai (ingatlan-nyilvántartási, földmérés és földügyi) osztályon keresztül látja el. Az átszervezést megelőzően három szakmai osztállyal és egy funkcionális feladatokat ellátó osztállyal működött, a megszűnő osztályok szakemberei és vezetői a szakmai osztályokba integrálva dolgoznak tovább. A feladatokat - osztott munkakörök alkalmazásával - jelenleg 22 fővel látja el. A Földhivatali Főosztály vezetője ellátja egyben a jogtanácsosi feladatokat (a járási hivatalok vonatkozásában is), valamint érdemben részt vesz a szakmai munkában, ügyintézésben. A két szakmai osztály vezetője a szakmai irányítás mellett az érdemi ügyintézésében szintén részt vesz, melyből következően kizárólag vezetőként alkalmazott munkatárs a Főosztályon nincs. Az Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály a belső integráció eredményeképpen a három korábbi főosztály és egy szakigazgatási szerv feladatait látja el 2015. április 1-től. Az Építésügyi Osztályon hatáskör és feladatkör változás is történt, a műemlékvédelmi hatósági és szakhatósági feladatok már nem tartoznak a feladatkörébe, ellenben megyei illetékességgel állami főépítészi tevékenységet lát el, azonban az állami főépítészi státusz még nincs betöltve, így a feladatát jelenleg megbízott osztályvezető látja el. A korábbi Oktatási Főosztály és Hatósági Főosztály összevonásra került. Az oktatási feladatok és az ahhoz kapcsolódó létszám a Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központ megalakulásával - a felvételi eljáráshoz, a mérésekhez és a tanulmányi versenyekhez kapcsolódó koordinációval - csökkentek. A hatósági terület feladatköre az útdíj-kompenzáció megállapításával bővült. Több személyi változás volt az év folyamán a Főosztályon. A fluktuáció és a tartósan távollévő kormánytisztviselők, illetve a be nem töltött álláshely miatt, létszáma az engedélyezett létszám alatt volt az elmúlt évben. A szerkezeti átalakítások miatt a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály osztályszerkezete is megváltozott, feladatai átrendeződtek. Ezzel együtt megtörtént az informatikai feladatok 7
integrálása a Főosztály szervezetébe, továbbá új feladatok ellátása került a Főosztályhoz. A családtámogatási ellátások folyósításával, a forgalmat bonyolító bankszámla kezelésével, a keletkező követelések nyilvántartásával és a rendszeres adatszolgáltatásokkal járó feladatok végrehajtását a Támogatási és Bérgazdálkodási Osztály látja el, mely feladathoz 1 fő került átvételre a Magyar Államkincstártól. A szervezeti átalakulással a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatok is átkerültek a Magyar Államkincstártól a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályhoz. A Magyar Államkincstár felé történő, követelésekkel kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatások biztosítása és a követésállományról naprakész analitika vezetése a Támogatási és Bérgazdálkodási Osztály feladata lett, létszámátadás nélkül. Jogszabályi változások miatt a 2015. évben az osztály tevékenysége új feladatokkal bővült. A foglalkoztatást helyettesítő támogatások, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatások, valamint az útdíjfizetési kompenzáció folyósítása, a kapcsolódó bankszámlák kezelése, a követelésállományról analitika vezetése és a Magyar Államkincstár felé történő rendszeres adatszolgáltatások megküldése is a Főosztály feladatát képezik 1 fő létszámbővüléssel. A Jogi és Koordinációs Főosztály a belső integráció során a Humánpolitikai Főosztályból és Koordinációs és Szervezési Főosztályból jött létre. Jelenlegi felépítésben a Humánpolitikai és Szervezési Osztály a humánpolitikai feladatokon kívül az átvett létszámmal ellátja a képzésszervezési, valamint a Kormányhivatal székhelyén az ügykezelési feladatokat is, még a Koordinációs, Jogi és Perképviseleti Osztály látja el a funkcionális perképviseleti, az egyes jogi véleményezési, valamint a koordinációs jellegű feladatokat. A Pénzügyi Főosztály mellett a Jogi és Koordinációs Főosztály mindkét osztálya meghatározó szerepet látott el a külső és belső szervezeti integrációra való felkészülés, annak megvalósítása, illetve az abból fakadó, megfelelő szervezeti működés kialakítása során. A 2015. évben a járási hivatalok olyan – a korábbi két év feladatellátásában megjelent, a kezdeti nehézségeket már egyáltalán nem hordozó – letisztult eljárási mechanizmusok mentén végezték munkájukat, amelyek az ágazati jogszabályok rendelkezéseinek való megfelelésre való határozott törekvés mellett az ügyfélorientált ügymenetet, és a minőségi jogalkalmazás megteremtését célozták. Változatlanul hangsúlyos a járási hivatalok illetékességi területén fekvő települések vonatkozásában mind a kirendeltségek, mind pedig a települési ügysegédek tevékenysége. Békés megyében továbbra sem található olyan település, ahol a Kormányhivatal legalább ügysegédi szinten ne lenne jelen a polgárok ügyintézését segítve. Az ügysegédek jó kapcsolatot alakítottak ki mind a helyi önkormányzatokkal, a családsegítő szolgálatokkal, mind az ügyfelekkel. A kirendeltségek a szociális és gyámhatósági jogkörök ún. „helyi gyakorlásán” túl olyan – a járási hivatalok kormányzati integrált ügyfélszolgálati rendszeréből fakadó – többletfeladatok ellátásában is közreműködtek, amelyeken keresztül a helyi lakosság irányában mutatott közigazgatási szolgáltatás gyarapodása volt tetten érhető. 2015. március 1. napjával – az áprilisi szervezeti és hatásköri átfogó integrációt megelőzően – a települési önkormányzatok jegyzőitől az aktív korúak ellátása a járási hivatalokhoz került, amely feladat átvétele jelentős többletterhet jelentett, mert átlagosan járásonként 2500 körüli ügyirat került átvételre. Az átvett adatok felvezetése a szociális nyilvántartó rendszerbe mindezek ellenére határidőre megtörtént, így március hónapban problémamenten zajlott a jogosultak részére a járandóságok kifizetése. Szintén jelentős többletfeladatként jelentkezett a hadigondozási igényjogosultság lehetőségének kibővítése. Azon államigazgatási hatósági eljárásokban, ahol – ugyancsak utalva az átfogó integráció hatására – a szakhatósági állásfoglalások helyébe lépő szakkérdésben való közreműködés szükségessége felmerült, az új struktúra 2015. év folyamán jól szolgálta az érdemi döntések gyorsabb kialakítását.
8
A Békéscsabai Járási Hivatal kivételével a többi 8 járásban a 2015. április 1-jei belső integráció eredményeként a Járási Gyámhivatal, mint korábban önálló hatáskört gyakorló szakigazgatási szerv, és a Hatósági Osztály integrációjából létrejött a Hatósági és Gyámügyi Osztály. Ezen osztály vezetőjének a feladatai jelentősen megnövekedtek, gyakorlatilag a két szervezeti egység által ellátott feladatok mind minőségileg, mind mennyiségileg jelentenek nagy terhet. Így egy olyan széles ismeretrendszert feltételező vezetői munkakör jött létre, amely az ügyek bonyolultságát és komplexitását figyelembe véve igen komoly kihívást jelent. A vezetői szintek és státusok számának csökkentésével együtt a szakmai feladatellátás minősége azonban nem csökkent. A járási építésügyi osztályok új feladataként említhető 2015. július 1-jétől a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) igényléséhez a hatósági bizonyítvány kiállítása. Egyes járási földhivatali osztályokon új feladatként jelentkeztek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos teendők. A feladat az osztályok valamennyi szakterületét érinti, elsőként a mezőgazdászi helyszínelésen észlelt művelési ág változások átvezetése történt meg, ezt követte a földmérő vállalkozó és a jogi szolgáltató részére teljesített adatszolgáltatás, majd a keretmérés munkarészeinek záradékolása, és ingatlan-nyilvántartási átvezetése kezdődött meg. A járási hivatalok feladatai tekintetében nagy változást jelentett a Kormányablakok nyitása. 2015. évben az alábbi településeken nyíltak kormányablakok Békés megyében: - februárban Orosházán és Gyulán, - áprilisban Gyomaendrődön, - májusban Szeghalmon, - júniusban Mezőkovácsházán, - júliusban Sarkadon, - szeptemberben Dévaványán, - októberben Békésen, - novemberben Tótkomlóson, - decemberben Szarvason. A kormányablakok megnyitásából adódó kihívásokkal minden járási hivatal sikeresen megbirkózott, a megújult munkakörnyezetben az új feladatokat magas színvonalon ellátták. Megnyitásukkal az ügyfélfogadási idő minden helyszínen növekedett, lehetőséget biztosítva arra, hogy a lakosság közigazgatási ügyeit minél szélesebb időintervallumban intézhesse, és az ügyintézés teljesebb körben kerüljön közelebb a polgárokhoz.
4. Törvényességi felügyeleti tevékenység 4.1. Az Alaptörvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján a helyi önkormányzatok (ideértve a társulásokat, nemzetiségi önkormányzatokat és a közös önkormányzati hivatalokat) törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása. Az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. Békés megyében 75 települési önkormányzat és a megyei önkormányzat működik. A települések közül Békéscsaba megyei jogú város, 21 város, 8 nagyközség és 45 község - az elmúlt évben 9
nem kapott városi rangot egyetlen település sem. A képviselő-testületek munkáját 177 bizottság és 4 részönkormányzat segíti. Dombiratos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015. december 3-án feloszlatta magát, ezért a képviselő-testület és a polgármester jelenleg az Mötv. 55. § (3) bekezdése alapján látja el feladatát, gyakorolja hatáskörét. Az időközi választást 2016. március 13-ra tűzték ki. Békés megyében 2015. december 31-én 77 települési nemzetiségi önkormányzat működött, év közben egy roma és egy román nemzetiségi önkormányzat szűnt meg. Méhkerék Község helyi önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 71. §-a alapján átalakult nemzetiségi önkormányzatként látja el a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat feladatait. Békés Megyében 4 területi nemzetiségi önkormányzat működik, és Gyulán található a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának a székhelye. A törvényességi vizsgálatra beküldött jegyzőkönyvek száma évente meghaladja az ötezret. Az önkormányzatok képviselő-testületei 2013-ban 1221, 2014-ben 1272, 2015-ben 1377 helyi rendeletet alkottak. A képviselő-testületek, bizottságok, részönkormányzatok, társulások, és nemzetiségi önkormányzatok 2013-ban összesen 30.646, 2014-ben 35.791, 2015-ben 46.602 határozatot hoztak, ami jelentős növekedés. Az önkormányzatok és szerveik működésével kapcsolatban 2013-ban 55, 2014-ben 108, 2015-ben 74 törvényességi felhívás kibocsátására került sor, főként a célvizsgálatok alapján. A megye 75 települése közül 36-nak a lakosságszáma nem éri el a 2000 főt, így köteles volt 2013-ban közös önkormányzati hivatalt létrehozni. 2015. január 1-től 21 közös hivatal működik, 49 önkormányzat hivatali feladatainak ellátására, működési problémák nélkül. 2015-ben egy településen (Hunya) mondott le a polgármester, ezért időközi választásra került sor. A polgármesteri munkakör átadás-átvétele határidőben, szabályosan megtörtént. A 2014. évi általános önkormányzati választáson megválasztott helyi önkormányzati képviselők kötelező képzése a BM tematikája és diasora alapján 2015-ben fejeződött be. Az általános választásokat követően mandátumot szerzett képviselők képzési kötelezettségének határidőben történő teljesítésére az év folyamán is lehetőségük volt. A méltatlanság jogintézményéhez kapcsolódóan rendszeres feladatot jelentett a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlésekről a NAV Békés Megyei Adóigazgatóságától havonta érkezett értesítések alapján a méltatlansági okok fennállásáról történő információkérés, a méltatlansági eljárások figyelemmel kísérése. Méltatlanság miatt az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja alapján egy önkormányzati képviselő megbízatását szüntette meg a képviselő-testület. A döntést az érintett kérelme alapján a bíróság felülvizsgálta, de azt elutasította, így a képviselő megbízatása megszűnt. Egy nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatásának a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetését mondta ki a képviselő-testület. A Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkára által meghatározott 2015. évi ellenőrzési munkaterv alapján az alábbi célvizsgálatokat folytatta le a Törvényességi Felügyeleti Osztály (a továbbiakban: osztály). Az első vizsgálat a szociális tárgyú önkormányzati rendeletek, ezen belül különösen a tüzelőanyaggal összefüggő támogatásokra vonatkozó szabályok ellenőrzésére terjedt ki. Megállapítható, hogy a képviselő-testületek mindegyike eleget tett törvényi kötelezettségének, és határidőben, 2015. február 28-ig megalkotta a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. 75 települési önkormányzat közül 40 szabályozta a tűzifa-támogatást. 10
Célvizsgálat keretében a helyi önkormányzatok adókat megállapító rendeleteinek ellenőrzésére is sor került, különös tekintettel, az üdülőingatlanokkal összefüggésben kialakított szabályokra. Békés megyében valamennyi önkormányzat vezetett be helyi adót. A 75 települési önkormányzat összesen 140 rendeletet alkotott. Ezen belül 73 települési önkormányzat közigazgatási területén kell helyi iparűzési adót fizetni, 61 önkormányzat vezette be a magánszemély kommunális adóját. Idegenforgalmi adóról 29, építményadóról 17, telekadóról 5 települési önkormányzat alkotott rendeletet. A vizsgálat befejezéséig két önkormányzat döntött települési adó bevezetéséről, egy önkormányzat esetében a rendelet előkészítése folyamatban volt. A vizsgálat tapasztalatai alapján tipikusan előforduló probléma, hogy a felhatalmazást adó törvények változását követően nem végezték el a rendeletekben szükséges módosításokat, sok rendeletben megismétlik a törvény szövegrészeit. Valamennyi településen az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó fizetésére kötelezték, és az adómaximumra vonatkozó szabály is minden rendelet esetében érvényesül. A célvizsgálat kiterjedt a talajterhelési díjról szóló rendeletek felülvizsgálatára is. Békés Megye 75 települési önkormányzata közül 35 alkotott rendeletet a talajterhelési díjról, míg 39 településen nem épült meg a csatornahálózat, ezért rendeletalkotási kötelezettség sincs. A helyi adóról és a talajterhelési díjról szóló rendeletek célvizsgálata során feltárt hibák kiküszöbölése érdekében 44 törvényességi felhívás kibocsátására került sor. Az önkormányzatok a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadták, és a törvénysértést megszüntették. Egy esetben a testület – a jegyző téves jogértelmezésére alapozva - nem értett egyet a felhívásban foglaltakkal, ezért ismételt törvényességi felhívás kibocsátására került sor 2016-ban. A 2015. évi ellenőrzési munkatervben foglaltakon túl külön vizsgáltuk a polgármesterek illetményének, tiszteletdíjának megállapítására vonatkozó rendelkezések érvényesülését. Két polgármester részére a képviselő-testület jogellenesen állapított meg pótlékot, az emiatt kibocsátott törvényességi felhívást mindkét képviselő-testület elfogadta, és a jogsértést megszüntette. Az osztály részt vett a kormányhatározattal elrendelt közszolgálati ellenőrzésben is. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján az adósságot keletkeztető ügyletekről 11 önkormányzat szolgáltatott előzetes adatot és 8 önkormányzat adott be kérelmet. Egy település a Kormányhivatal felülvizsgálatát megelőzően visszavonta kérelmét, 4 esetben hiánypótlás kibocsátására került sor, amelyet határidőben teljesítettek az önkormányzatok. A 7 kérelem véleményezését elvégeztük, és javasoltuk az ügyletek engedélyezését. Címzetes főjegyzői címet egy megyebeli jegyző részére adományoztak, a felterjesztés véleményezésében szintén közreműködött az osztály. 4.2. A törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazásának következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében a helyi önkormányzatok által tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága (kiemelve a legjellemzőbb jogsértéseket). Az év folyamán az osztály kiemelt figyelmet fordított a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítására, ezért a közszolgáltatási szerződések lejártát megelőzően információt kért az érintett önkormányzatoktól a feladat további ellátásról, a szükséges megtett, és tervezett intézkedésekről. 6 önkormányzat hulladékgazdálkodási közfeladat ellátási kötelezettségének elmulasztása miatt törvényességi felhívást kezdeményeztünk. Két önkormányzat a törvényességi felhívásban meghatározottaknak nem tett eleget, ezért keresettel fordultunk a bírósághoz, a feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítása, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására történő kötelezés érdekében. Egy önkormányzat ezt követően közszolgáltatási szerződést kötött a feladat ellátására, ezért a per megszüntetését kértük. A másik 11
perben a bírósági helyt adott a kereseti kérelemnek, amely ellen az önkormányzat jogorvoslati kérelmet nyújtott be, és az eljárás csak 2016-ban fejeződött be. A jegyzőkönyvek késedelmes beküldése, valamint a jegyzőkönyvek és rendeletek Njt. rendszerén történő megküldésének részleges elmaradása miatt - a felhívásokon túl - két esetben törvényességi felügyeleti bírság kiszabására került sor. Több önkormányzat nem gondoskodott arról, hogy a közterületek elnevezése megfeleljen az Mötv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, emiatt 9 önkormányzat felé tettünk törvényességi felhívást. A nemzetiségi önkormányzatok működése során továbbra is előforduló törvénysértés, hogy a képviselő-testület olyan tevékenységre biztosított forrást, amely nem sorolható a nemzetiségi közügy fogalmába. További tipikus jogsértések: a nemzetiségi önkormányzat elnöke felhatalmazás nélkül, hatáskör hiányában kötött együttműködési megállapodást, vagy a pénzügyi kötelezettséggel járó döntést utólag, a felhasználást követően hozták. Törvényességi felhívást bocsátottunk ki a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata részére is, mivel az elnökhelyettesnek nem állapítottak meg költségtérítést, illetve tiszteletdíjának összegét a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelmével határozták meg. A közgyűlés a felhívást részben fogadta el. Ezt követően állásfoglalást kértünk az illetékes minisztériumtól, amely a törvényességi felhívásban levezetett jogértelmezést alátámasztotta. Az ezt követően kibocsátott törvényességi felhívást az önkormányzat közgyűlése elfogadta. 4.3. A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak a bemutatása. A törvényességi felügyelet gyors és hatékony eszköze, hogy a kisebb súlyú jogszabálysértések orvosolására szakmai segítségnyújtás keretében, felügyeleti intézkedés megtétele nélkül javaslattétellel kerül sor. A célvizsgálatok során meghatározott szempontsor, és egy-egy konkrét tárgykörben megalkotott rendeletek esetében a több módosításon átesett egységes szerkezetbe foglalt rendeletek vizsgálata alkalmas olyan jogsértések kiszűrésére, amelyek korábban rejtve maradtak. 4.4. A helyi önkormányzatokkal történő kapcsolattartásnak, az elektronikus felület (Nemzeti Jogszabálytár Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás modulja) megfelelő alkalmazásának, valamint a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása. A jegyzőkönyveket a Nemzeti Jogszabálytár erre kialakított felületén keresztül küldik meg az önkormányzatok, ott, ahol késedelem fordult elő, a korábban leírt felügyeleti eszközökkel éltünk. A törvényességi felügyelettel összefüggő írásbeli kapcsolattartásra szükség esetén az érintettek figyelmének felhívásával került sor. Nem egységes a gyakorlat a módosító rendeletek közzétételével kapcsolatban, az önkormányzatok egy része csak az egységes szerkezetű szöveget teszi közzé. Az osztály körlevelek, szakmai anyagok, állásfoglalások kiadásával hívta fel a figyelmet a jogszabályi változásokra, illetve segítséget nyújtott jogalkalmazási kérdésekben. Tájékoztató levelet írt a Kúria Önkormányzati Tanácsa a települési adóról szóló határozatáról, továbbította az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szakmai anyagot. Állásfoglalást adott az intézményvezető helyettesítésének módjával, a képviselő interpellációs jogának gyakorlásával, az építményadó alanyi körének maghatározásával, a földforgalmi törvény eljárási szabályaival kapcsolatban. Az érintett jegyzőket tájékoztatta a nemzetiségi önkormányzat elnöki munkakör átadásával kapcsolatos szabályokról, a megszűnő nemzetiségi önkormányzatok elszámolási és vagyonátadási kötelezettségéről, valamint a nemzetiségi önkormányzatok támogatásának szabályairól. Az osztály a jegyzői értekezleten szintén tájékoztatást adott a célvizsgálatok során 12
szerzett tapasztalatokról, az aktuális jogalkalmazási kérdésekről és az Állami Számvevőszék vizsgálatai során feltárt tipikus jogszabálysértésekről, felhívva a figyelmet a határidős feladatokra.
5. Államigazgatási hatósági tevékenység 5.1 A polgármester és a jegyző 2015. évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása. A Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskör alapján lefolytatott ellenőrzések száma, az ellenőrzésben érintett szervek, valamint az ellenőrzések főbb megállapításai, illetve a Korm. rendelet 27. §-ában foglaltak szerint megtett intézkedések bemutatása. A Békés Megyei Kormányhivatal a 2015. évben 22 ellenőrzést folytatott le a jegyző, valamint a járási hivatalok államigazgatási tevékenységével kapcsolatban. Az ellenőrzések a közlekedési igazgatási, anyakönyvi és lakcím-nyilvántartási, kereskedelmi hatósági, helyi adó, illetve gépjárműadó ügyeket, valamint a járási hivatalok hatósági osztályainak szociális ügycsoporton kívüli tevékenységét érintették. A járási hivatalok esetében a közlekedési igazgatási, valamint az általános hatósági terület eljárásainak lefolytatása az anyagi és eljárásjogi szabályok megtartásával történt, súlyos jogszabálysértést nem tapasztalt az érintett főosztály. Az ellenőrzési jegyzőkönyvekben figyelemfelhívás történt a kisebb hiányosságokra, külön intézkedés megtétele azonban nem vált szükségessé. Az anyakönyvi, illetve a személyi adat- és lakcímnyilvántartási igazgatási területen lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy - az anyakönyvvezetők leterheltsége, illetve az Elektronikus Anyakönyv bevezetése által indukált technikai nehézségek ellenére - az ügyek intézése az irányadó jogszabályoknak megfelelően, határidőben történik. A jegyzők kereskedelmi hatósági tevékenységével kapcsolatban az eljárási szabályok betartásának kisebb hiányosságai állapíthatók meg, valamint a jegyzők továbbra sem tesznek eleget a jogszabályokból eredő ellenőrzési kötelezettségeiknek. A helyi adó- és a gépjárműadó-ügyintézés ellenőrzésével kapcsolatban általános hibaként említhető valamennyi ellenőrzött hivatal esetén az eljárásjogi jogszabályok – ezen belül a határozatok tartalmi elemeinek - nem megfelelő, hiányos alkalmazása. A közös önkormányzati hivatalok ellenőrzése során több esetben volt tapasztalható, hogy a kirendeltségek eltérő gyakorlatot folytattak. Az ellenőrzési jelentésben feltárt problémákat és megoldásukra adott javaslatokat az ellenőrzött hatóságok elfogadták, azokra külön észrevételt nem tettek. 5.2 A Kormányhivatal – beleértve a járási (fővárosi kerületi) hivatalokat (a továbbiakban: járási hivatalok) is – hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A 2015. évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatokra figyelemmel tendenciák, tapasztalatok összefoglalása. A Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály esetében az OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a közlekedéshatósági döntések száma kb. 2%-kal nőtt, a hatósági ügyekben hozott, megtámadott döntések száma 13%-kal csökkent. A fogyasztóvédelmi hatósági döntések száma hozzávetőlegesen 10%-kal, a hatósági ügyekben hozott, megtámadott döntések száma pedig 33%-kal csökkent. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály tapasztalatai szerint az elmúlt évekhez képest az állati eredetű élelmiszer-előállító üzemek száma és az abból adódó engedélyezési eljárások száma nem változott nagymértékben, míg a harmadik országba irányuló exporttal kapcsolatosan több helyszíni szemle és adategyeztetés történt. A 2015. év során új 13
feladatként végezte a Főosztály a termeléshez kötött közvetlen támogatásokkal összefüggő szemléket, hatósági bizonyítványok kiadását. Az új és többlet feladatok ellátása miatt ötszázzal növekedett döntésszám ellenére a fellebbezések száma 15 volt (a 2014. évi 11-hez képest), amely alacsonynak minősíthető. Növény- és talajvédelmi feladatok tekintetében a termesztési változásokból kifolyólag kis mértékben csökkent a növényegészségügyi vetőmagszemlék száma, illetve az ukrán politikai helyzet miatt az export növényegészségügyi bizonyítványok kiállítása is csökkent a korábbi évhez képest. 2015-ben a település- és környezet egészségügyi szakterületen nagy jelentőségű volt az ivóvízminőség javító, kiemelt kormányzati program által a Népegészségügyi Főosztályt érintő hatósági feladatok ellátása, amelyek kiemelt ügyintézési határidővel kerültek teljesítésre. A kémiai biztonság, a fekvőbeteg intézmények mérgezési eset bejelentési fegyelmének ellenőrzése terén az előző évhez hasonló kedvező tapasztalat a megfelelő bejelentési fegyelem. A szervezett lakossági emlőszűrések koordinálásával összefüggő tapasztalat, hogy a szűrővizsgálatokon országos átlag feletti a megjelenés. Bírósági eljárásra az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások megtagadásával összefüggésben került sor, 2 esetben a bíróság a felperesek keresetét elutasította, továbbá jelenleg is folyamatban van egy a fenti tárgyban kelt közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata. A Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály esetében az egészségbiztosítás területén a hatósági döntések száma a 2014. évhez képest lényegében nem változott, míg a nyugdíjbiztosítás területén 23%-kal nőtt, 23.412 db-ra. A családpolitikai célok megvalósulásával összefüggésben a csecsemőgondozási díj igénylése területén 16 %-os növekedés mutatható ki. Fontos változás, hogy a rendszeres gyógyító ellátásokkal kapcsolatos ügyekben a korábbi szakigazgatási szervek önálló hatáskörébe tartozó szakhatósági kérdések elkülönült vizsgálata megszűnt, ezeket az ügyben I. fokon dönteni jogosult járási hivatal vizsgálja. Az egészségbiztosítási nyilvántartási szakterület által meghozott döntések száma 17,23 %-kal emelkedett (32.259 db-ról 37.817 db-ra). Ezen belül a kiadott hatósági bizonyítványok száma 107%-kal nőtt (381 db-ról 788 db-ra) a 2015. július 1. napjától bevezetett családok otthonteremtési kedvezménye következtében. Az egészségbiztosítási szakellenőrzések száma a kisebb létszám, illetve a tényállás tisztázottsága okán némileg csökkent, ugyanakkor a nyugdíjbiztosítás területén a hatósági ellenőrzések, illetve a hatósági nyilvántartásból történt adatszolgáltatások száma változatlan volt. A családtámogatási szakterület a 2015. évben 70.355 db döntést hozott, a megtámadott döntések száma csupán 272 db volt. A másodfok 183 ügyben hozott döntést, melyből 137 esetben helybenhagyta az I. fokú határozatokban foglaltakat. A rehabilitációs szakterületen a kérelemre indult eljárások száma 10%-kal emelkedett a korábbi évhez képest, az új kérelmek száma 2.019 db, a döntések száma pedig összesen 34.207 db volt. Mindegyik szakterületet érintően elmondható, hogy a hatósági ügyben hozott, megtámadott döntések száma összességében alacsony volt, amely tény a döntések megalapozottságát, jogszerűségét támasztja alá. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályán 2015. évben 1274 I. fokú döntés kiadmányozására került sor, amely a 2014. évben meghozott 1733 döntésszámhoz viszonyítva ugyan némi csökkenést jelent, de ennek a 2014. évi kötelező hivatalbóli bejegyzések, valamint a befogadás szigorodó szabályai adják az indokát. A feladatellátás kapcsán felügyeleti eljárás nem indult és ügyészi jelzés sem érkezett. Az I. fokú határozattal szemben benyújtott ügyféli fellebbezések alapján az NRSZH az általa lefolytatott jogorvoslati eljárásokban, egy esetben a határozat megváltoztatásáról, egy esetben a határozat megsemmisítéséről rendelkező döntést, és további egy esetben megsemmisítésről és új eljárásra utasításról rendelkező végzést hozott. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei iránti ügyféli kérelmeket érdemben elbíráló I. fokú határozatokkal szemben benyújtott keresetlevelek alapján a 14
Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt megindult 4 közigazgatási perben hozott jogerős ítélet az alperesi jogerős határozat jogszabályszerűségét állapította meg. A II. fokú gyámhatósági eljárásban a 2014. évi számadatokkal nagyságrendileg azonos a döntések megoszlása. A fellebbezések alapján megállapított eljárási jogszabálysértések többsége a tényállás teljes körű tisztázásának hiányára vezethető vissza. A gyámhatósági határozatok felülvizsgálata iránt a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt megindult 14 közigazgatási perben 2 ítéletben rendelkezett a bíróság a határozat hatályon kívül helyezéséről és új eljárásra kötelezésről, míg a további 12 ítéletben a bíróság a felperesi keresetlevél elutasításáról döntött. A II. fokú szociális igazgatási hatósági eljárások tapasztalatai alapján megállapítható az az I. fokú joggyakorlat, amely szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett szociális pénzbeli ellátások esetében az ellátás visszatérítésére kötelezésre olyan esetekben is sor került, amikor nem nyert kellő bizonyítást az ügyfél rosszhiszeműsége, illetve több esetben pontatlan volt a visszafizetendő ellátás összegéről, vagy kamatáról való rendelkezés, vagy az ellátás megszüntetésére került sor, szüneteltetés helyett. A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 2015. évben szociális igazgatási hatósági határozat felülvizsgálata iránt mindössze 1 közigazgatási per indult, amely perben a bíróság megállapította az alperesi jogerős határozat jogszerűségét. A természetes személyek adósságrendezési eljárásával kapcsolatos feladatok csak az elmúlt év egy részében tartoztak az Igazságügyi Osztályhoz, így a két félév mutatói nem hasonlíthatóak össze. Az áldozatsegítés terén az első félévben 108 (ebből 31 végzés), a második félévben 98 (ebből 27 végzés) döntést hozott a hatóság, a nagyságrend gyakorlatilag nem változott. A jogi segítségnyújtás területén az első félévben 629 (ebből 121 végzés), a második félévben 478 (ebből 92 végzés) döntést hozott a hatóság, a csökkenés közel 24 százalékos. A pártfogó felügyelők az első félévben 166, a második félévben 232 munkahely kijelölő határozatot hoztak, a növekedés mértéke 40 %. Ennek az oka elsősorban az, hogy bővült a Békés Megyei Kormányhivatallal szerződésben álló közérdekű munka büntetés letöltéséhez szükséges foglalkoztatás egészségügyi vizsgálatot végző orvosok száma. A 2015. évben a Foglalkoztatási Főosztályon 3711 döntés született. A Főosztály döntései ellen mindösszesen csak 8 esetben került sor fellebbezésre, alátámasztva a meghozott döntések megalapozottságát, jogszerűségét. A fellebbezések felterjesztésére kerültek a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, amely 6 alkalommal helybenhagyó, 2 esetben megsemmisítő döntést hozott. A 2015. évben szakmai per nem volt. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 2015. évi OSAP adatszolgáltatásában szereplő adatok jelentős növekedést mutatnak az előző évi adatokhoz képest. Az iktatott főszámos iratok száma 5.169-ről 8.000-re nőtt, az alszámra iktatott összes irat 16.924-ről 28.217re nőtt, az első fokú hatósági döntések száma pedig 2.654-ről 2.963-ra emelkedett. Az OSAP jelentésben szerepeltetett első fokú hatósági döntések adatai nem tartalmazzák a szakhatósági állásfoglalásokat és a – Kormányhivatalon belüli – szakkérdésekre adott tájékoztató iratokat, ezek összesített száma szintén nőtt a 2014. évi adatokhoz képest. A növekedés oka nagymértékben arra vezethető vissza, hogy 2015. április 1-től a főosztály illetékessége Békés megye teljes területére kiterjed, míg a jogelőd Felügyelőség illetékességi területe csak 50 Békés megyei településre terjedt ki. A növekedés tendenciáját erősítette, hogy a korábbi években a nagyszámú (mintegy 1500 db/év) hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás fogadása, feldolgozása a jogelőd Felügyelőség debreceni központjában történt, míg 2015-től ez a feladat már a Főosztálynál jelentkezett. A Földhivatali Főosztálynál az ingatlanügyi hatósági beadványok száma a 2015-ös évben az elmúlt évhez képest növekedett, 10250 db beadvány érkezett, melyből (az előző évről áthozott beadványokkal együtt) 13.414 db elintézésre került. A havi rendszerességgel kiadott szakmai 15
körleveleknek, és a negyedéves rendszerességgel tartott szakmai értekezleteknek köszönhetően a járási hivatalok földhivatali osztályainál a jogértelmezés egységes, eljárásaikat többségében szakszerűen és jogszerűen folytatják le. Az első fokú döntések ellen benyújtott fellebbezések kapcsán született döntések túlnyomó része, mintegy 80 %-a helybenhagyó, 19 %-a megváltoztató és pusztán 1 %-ában kellett új eljárásra utasító döntést hozni. A bírósági felülvizsgálati kérelmek elbírálása is túlnyomó többségében a főosztály helyes jogértelmezését tükrözi. Földforgalmi hatósági ügyekkel összefüggésben a 2015. évben közel 3500 eljárást kezdeményeztek az ügyfelek. A bírósági jogorvoslati kérelmek a helyes jogalkalmazást tükrözik, kedvezőtlen döntés szinte kizárólag a szakterületet érintő alkotmánybírósági döntésre figyelemmel született. A 2015. évben kiemelkedően nagy ügyszámot képviseltek az Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztályon a bányaszolgalmi jog megállapítása iránti kérelmek, az Oktatási és Hatósági Osztály több mint 3000 határozatot hozott. A másodfokú eljárások száma számottevően nem változott. Az oktatási területen a hatósági és törvényességi ellenőrzések száma jelentősen nőtt, míg a nyilvántartással, működési engedély és hatósági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos ügyek száma hasonló az előző évihez. Az Építésügyi Osztályon az ügyiratforgalmi statisztikában jelentős változás nem adódott. A Békési Járási Hivatalnál 2014-ben 70.000 döntés született, amihez képest 2015-ben jóval több, kb. 79.200 döntés került meghozatalra. A 2015. március 1-jétől szociális hatósági területen jelentkező többletteher szignifikánsan jelentkezik a területre vonatkozóan összegyűjtött hatósági statisztikai adatokban: 2015. I. félévben 2083, míg a II. félévben már 4679 ilyen jellegű döntés került meghozatalra. A Békési Járási Hivatal minden szervezeti egységére elmondható, hogy mind az ügyfelek, mind az ügyek száma emelkedést mutat. A Békéscsabai Járási Hivatal tekintetében a 2015. év első és a második félévére vonatkozó OSAP adatszolgáltatásban megjelenített adatokban nincs szignifikáns különbség, amely arra utal, hogy az ügyiratforgalom, a leterheltség, a meghozott döntések számának éves eloszlása közel azonosnak tekinthető. Az építésügyi és örökségvédelmi hatósági feladatellátás során a – jogszabályváltozásból következően – a hatósági bizonyítványok kiadásának a száma többszöröződött meg az előző évhez viszonyítva, illetve a hatáskör változása miatt az örökségvédelem területén az építésfelügyelet illetékességi területe tovább nőtt, ami e területen a jókarbantartási hatósági ügyek számának további növekedését eredményezte. A Gyomaendrődi Járási Hivatal Kormányablak Osztályán a döntések száma a tavalyihoz képest ugrásszerűen növekvő tendenciát mutat, ami elsősorban a gyarapodó hatáskörökből és az ebből fakadó ügyfélszám növekedésből fakad. A benyújtott jogorvoslati kérelmek száma a korábbi évek gyakorlatának megfelelően elenyésző. A Hatósági Osztályon 40 %-kal több döntés született, mint 2014-ben. A döntések jelentős részét a szociális ellátások terén megnövekedett feladat, illetve a hadigondozotti ellátások számának növekedése eredményezte. Emelkedett az aktív korúak ellátására vonatkozó kérelmek száma és továbbra is nagy leterheltséget jelent a gondnoksági ügyek emelkedő száma. A Földhivatali Osztály ügyiratforgalma folyamatosan növekvő tendenciát mutat, mindez a nagyobb ügyfélforgalomból és az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok megszüntetése és az állami földek árverezése jelentette többletfeladatokból következik. A Foglalkoztatási Osztály vonatkozásában külön kiemelendő a 2015. évben meghozott 16175 db első fokú döntés, amellyel szemben egyetlen fellebbezés érkezett, mely érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került. A hatósági döntések száma emelkedett az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálynál is.
16
A Gyulai Járási Hivatalnál összesen 57.947 döntés született, amely a 2014. évhez képest 26,8 %os növekedést mutat. Ebből a legnagyobb hányadot az ingatlanügyi/telekalakítási (24 %), a közlekedési igazgatási (20 %), a személyi adat- és lakcímnyilvántartási (20 %) valamint a foglalkoztatási (12 %) ágazatban hozott döntések teszik ki. Egyes ingatlanügyi területeken kiemelkedően megnőtt az ügyek száma 2014-hez viszonyítva: földműves nyilvántartásba vétel 192 %-kal, földhasználati jóváhagyás 325 %-kal, földhasználati bejelentési ügyek 136 %-kal. Továbbá jelentős ügynövekedés tapasztalható az új szociális ellátások miatt, valamint a Kormányablak feladatköreiben is. A megtámadott döntések aránya összességében rendkívül elenyésző, 0,1 % volt. Feladataik jellegéből adódóan a legtöbb hatósági ellenőrzést a népegészségügyi (30 %), az élelmiszerlánc-biztonsági (23 %), az építésügyi (23 %) és az állategészségügyi (18 %) szakterület végezte. Általánosságban megállapítható, hogy az ellenőrzések által feltárt hiányosságokat a kötelezettek pótolták, illetve az ügyfelek jogkövető magatartása folytán a hatósági szankciók alkalmazására az előző évinél kisebb számban került sor. A jókarbantartási kötelezettség ellenőrzése nyomán indított kötelezési eljárásokban az életveszélyes állapotú ingatlanok helyreállítási, bontási előírásainak nehéz volt érvényt szerezni, különösen a külföldi tulajdonosok esetében. A Mezőkovácsházai Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztályán is növekedett az ügyek száma, a szociális igazgatási területen legjellemzőbb ügytípus - főszámok szerint - a szociális igazgatási ügy (5788), melyben kiemelt ügyszám jelentkezik az aktív korúak ellátásánál (3736), majd sorrendben követi a szabálysértés (531), és egyéb hatósági ügy (381). Az egyszerűsített honosítás iránt kisebb volt az érdeklődés: míg 2014-ben 179, addig 2015-ben 55 fő adott be kérelmet. A térségben gazdasági nehézségekre és mentális problémákra utal, hogy a gyámügyi igazgatás területén 2266 főszám keletkezett, az év során folyamatosan emelkedett a védelembe vett gyerekek száma és 16 %-kal meghaladta az előző évet. Sok esetben a végső megoldást, a gyermekek családból való kiemelését sem lehetett elkerülni, 45 %-kal több ideiglenes hatályú elhelyezésre került sor, mint az előző évben. A Földhivatali Osztály hatósági ellenőrzéseivel kapcsolatosan megállapítható, hogy az ellenőrzött személyek jogszabályszerűen járnak el, a termőföldek hasznosítási kötelezettségét minden ellenőrzött esetben betartották, parlagfű fertőzöttség nem volt tapasztalható. A földhasználat átengedésére irányuló szerződések minősége - a hatósági ellenőrzés miatt - az előző évekhez viszonyítva érezhetően javult. Az osztályhoz érkező ügyiratok darabszáma lényegesen nem változott. A Foglalkoztatási Osztály ügyfélforgalma jelentős, mely különféle ügytípusokban 2015-ben 23.105 iktatott főszámot jelentett. Az Orosházi Járási Hivatal hatósági tevékenységét a jogszabályi előírásoknak megfelelően, határidőben, hátralékos ügy keletkezése nélkül teljesíteni tudta. A Hatósági és Gyámügyi Osztályon az aktív korúak ellátásával és a hadigondozotti ellátással növekedett a hatósági tevékenység, ugyanakkor elmondható, hogy a közfoglalkoztatói programok eredményeként a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma az év folyamán 50%-kal csökkent. A Kormányablak Osztályon az okmányirodai hatósági ügyek száma 18%-kal növekedett és emellett 4000 integrált kormányzati ügyfélszolgálati ügy intézése történt. A Foglalkoztatási Osztályon a 2015. évben a hatósági ügyek száma 3,5%-kal kevesebb, mint az előző évben, amely párhuzamba hozható a nyilvántartott álláskeresők számának folyamatos csökkenésével. A Földhivatali Osztályon az ügyiratok száma az előző évhez képest 12%-kal csökkent. Ezen belül a szakterületek közötti eloszlás változott: az ingatlan-nyilvántartási ügyiratok száma csökkent, ezzel szemben a földhasználati bejelentésekre és a földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárások száma megemelkedett. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály ügyiratforgalmában kb. 10%-os csökkenés állt be, amely az ITNET által meghatározott monitoring mintaszám kb. 40%-os mértékű csökkenésével magyarázható. A
17
Népegészségügyi Osztály hatósági tevékenységének és ügyiratforgalmának tekintetében változás nem történt az előző évi adatokhoz képest.
volumene
A 2015. évben a Sarkadi Járási Hivatal döntéseinek száma az előző évhez képest több mint duplájára emelkedett. A hatósági munkában a végrehajtás során jelentős munkaterhet jelent a határozatokban foglalt kötelezettségeket jogkövető magatartással nem teljesítő polgárok ügye. A földhivatali szakterületen és a hatósági és gyámügyi osztály feladatellátásában a növekedést a jogszabályváltozások által generált új ügyek intézése jelentette (pl: földműves nyilvántartás vezetése; földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása; hatósági jóváhagyáshoz nem kötött tulajdonszerzésekkel kapcsolatban felmerülő ellenőrzési feladatok; aktív korúak ellátása; hadigondozási ügyek). A Szarvasi Járási Hivatal hatósági tevékenysége során az építési ellenőrzéseken és az e-napló vezetésével kapcsolatosan szinte minden esetben hiányosságokat tárt fel, amelyeket az építtetők, kivitelezők a jegyzőkönyvben megadott határidőig pótoltak. Kötelezettség végzéssel történő elrendelésére csak 2 esetben került sor, amelyek az előírt határidőig pótlásra kerültek. A családok otthonteremtési kedvezményéhez kiadott igazolások száma a 2015. évben növelte az Építésügyi Osztály iratforgalmát. A szociális ügyekben a 2014. évhez képest közel 50%-kal emelkedett a döntések száma. A Szeghalmi Járási Hivatal Kormányablak Osztálya 2015-ben 13320 döntést hozott. Ennek 54,7 %-a közlekedési igazgatással, 43,2 %-a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, 2,1 %-a pedig egyéb feladatkörrel volt kapcsolatos. Az előző évekhez képest emelkedett a végrehajtási eljárások száma. A Hatósági és Gyámügyi Osztály 2015-ben 10496 db döntést hozott. Ennek 50 %-a szociális igazgatási ügy, 3 %-a egyéb általános igazgatás és oktatási, 3 %-a hadigondozási, 44 %-a gyermekvédelmi és gyámügy volt. A két – korábban különálló - szervezeti egység vonatkozásában a 2014. évhez viszonyítva a döntések száma 27 %-kal nőtt. A Földhivatali Osztály 2015. évben 29613 db döntést hozott, melynek 50%-a ingatlan-nyilvántartási, 28 %-a földhasználati, 11 %-a földmérési, 6%-a hatósági jóváhagyás, 3 %-a földműves nyilvántartás, 11 %-a földvédelem és telekalakítás ügy volt. Az iratforgalmi adatok enyhe csökkenést mutatnak az előző évihez képest. A Foglalkoztatási Osztály a 2015. évben 17797 db főszámú iktatott iratot készített. Ebből elsőfokú döntések száma az OSAP statisztika alapján 7245 db, amely az előző évhez képest kevesebb a regisztrált álláskeresők számának jelentős csökkenése miatt.
6. A Kormányhivatal ügyfélszolgálati tevékenysége A Békés Megyei Kormányhivatal főosztályainak, okmányirodáinak és kormányablakainak, valamint más ügyfélszolgálatainak ügyfélforgalmát, személyi és tárgyi feltételeit bemutató 5. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az ügyfélszolgálati mutatók az előző évhez viszonyítva emelkedést tükröznek. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a 2014-es 748.928 fős ügyfélszámhoz képest 2015-ben 868.653 ügyfél kereste fel a Kormányhivatal szervezeti egységeit. A Kormányhivatal egyes szervezeti egységeinél a fenti tendenciát a következő összefüggések szemléltetik. A Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Békéscsabán szakterületenként, illetve Gyulán két helyen működtetett ügyfélszolgálatot a 2015. évben személyesen megjelent, növekvő számú, közel százezer ügyfél számára. A szervezeti átalakítások következtében 2015-ben egységes társadalombiztosítási (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási) ügyfélszolgálat 18
létrehozására került sor, és az akadálymentesítés nélküli ügyfélszolgálatok megszűntek. A tavalyi évhez képest a GYED extra ellátások iránt tovább nőtt az érdeklődők száma. A Főosztályt érintő legpozitívabb változás 2015. augusztus hónapban volt, amikor átadásra került a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály székháza, ahol kulturált, a mai kor igényeit kielégítő ügyfélszolgálati tér került kialakításra. A 2015. évben közel 13 500 ügyfél fordult a Foglalkoztatási Főosztályhoz, amelyből kiemelkedően nagyszámú, közel 1200 fő munkajogi és munkavédelmi kérdésekkel, illetve 450 fő közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatosan kereste fel a Főosztályt. Jellemzőek voltak még a munkahelyteremtő beruházás támogatásával (400 fő), és a vállalkozóvá válás támogatásával (350 fő) kapcsolatos megkeresések. Az integrációt követően a rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadás is a Főosztály feladatkörébe tartozik, amelynek keretében megyeszerte mintegy 8500 ügyfél részére tartott tanácsadást. A foglalkozási rehabilitációs ügyintézők kiemelt feladatává vált az ügyfelek életútjának nyomon követése, tanácsadás, mentorálás, a munkaerőpiaci reintegráció elősegítése, valamint a munkáltatói kapcsolattartás és a munkaközvetítési feladatok ellátása. A Földhivatali Főosztály ügyfélfogadó tere a mozgásukban, illetőleg egészségi állapotukban egyéb módon korlátozott ügyfelek részére biztonságosan megközelíthető, ügyeik intézése alkalmas módon kialakított munkaállomáson történt. A 2015. év folyamán jelentősen megnövekedett az ügyfélforgalom, a 2014. évben mért 500 fővel szemben 1500 ügyfél fordult meg a Főosztálynál. A személyesen megjelent ügyfeleken kívül mintegy 50-70 %-kal emelkedett meg a telefonon, illetőleg e-mailben tájékozódó ügyfelek száma. A Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály ügyfélforgalma is igen jelentős annak ellenére, hogy elkülönült ügyfélszolgálattal a Főosztály nem rendelkezik. Közel 31000 személyesen megjelenő ügyfél kereste meg a Közlekedési és Útügyi Osztályt a 2015. évben, de szintén jelentős az egyéb úton az ügyfelektől érkező megkeresések száma is. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályon dolgozó ügyintézők a napi folyamatos munkavégzésük során munkaállomásuknál fogadják az ügyfeleket tekintettel arra, hogy a Főosztály tevékenysége ügyfélszolgálati működéssel szintén nem érintett. Növény- és talajvédelmi szakterületen a tavalyi évben mintegy 750 ügyfelet fogadtak, de a földművelésügyi, vadászati és halgazdálkodási hatósági területek ügyfélforgalma is jelentős volt. Az állategészségügyi feladatok tárgykörbe tartozó ENAR feladatok végzésével kapcsolatban – a nagyszámú KM és ENAR helyszíni ellenőrzés végzése mellett – személyesen is nagy számú ügyfél fogadását biztosították. A Népegészségügyi Főosztály jelenleg nem rendelkezik külön ügyfélszolgálattal, de a szolgáltató jelleg érvényesül a HIV/AIDS tanácsadás és a Nemzetközi Oltóhely működtetése területén, valamint az egészségfejlesztéssel, szűrési koordinációval, oltóanyag logisztikával, továbbá egészségügyi ellátással összefüggő, ügyfelekkel kapcsolatos nem hatósági munkában. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály portaszolgálata útján 544 kérelem, adatlap és egyéb dokumentum került átvételre. A 2015. évben 276 ügyfél jelent meg személyesen beadvány benyújtása, illetve konzultáció céljából a Főosztály épületében, hivatalos ügyintézés céljából pedig 8285 telefonhívás regisztrációja történt meg a vonalas telefonközponton keresztül, amely az előző évhez képest 38%-os növekedést mutat. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály mindkét osztálya által ellátott szakfeladatok vonatkozásában folyamatos, megszakítás nélküli ügyfélfogadási rend került bevezetésre, 19
azonban az ügyfeleket munkaállomásaiknál fogadják az ügyintézők. Az Igazságügyi Osztály tekintetében a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításának hatálybalépésével egyidejűleg a jogi segítségnyújtás szakterületen megszűnt a kihelyezett ügyfélfogadás. A járási hivatalok illetékességi területéhez igazodóan működő pártfogó felügyelők heti egy-két fogadónapon állnak az elítéltek rendelkezésére. A 2015. évben nyolc járási hivatal területén tíz újonnan megnyílt Kormányablak (Gyula, Orosháza, Tótkomlós, Gyomaendrőd, Szeghalom, Mezőkovácsháza, Sarkad, Dévaványa, Békés, Szarvas) ügyfélforgalma jelentősen megemelkedett. Az egyik legnagyobb ügyfélforgalmat bonyolító Békéscsabai Kormányablak esetében a 2015-ös évben közel 86 000 fő, azaz naponta átlagosan 300-400 ügyfél jelent meg a Kormányablakban, de egyes napokon ez a szám az ötszázat is meghaladta. Ez többek között annak köszönhető, hogy a Kormányablakokban folyamatosan bővül az intézhető ügykörök száma és a KIÜSZI munkaállomásokon benyújtható kérelmek köre, illetve szociális területen a családtámogatási, társadalombiztosítási és nyugdíjbiztosítási ügyekben is lehetőség nyílt az ügyek intézésére. Szintén magas volt okmányügyekben a Kormányablakokhoz forduló ügyfelek száma. Nagy érdeklődés mutatkozott az e-ügyintézés iránt, egyre többen vették igénybe a készpénzkímélő fizetési módokat. A Kormányablakok mellett az okmányirodákban, a kirendeltségeken és az ideiglenes települési ügysegédek közreműködésével valamennyi településen ügyfélfogadás zajlik. Az ügyfelek jellemzően szociális tárgyú kérelmekkel, kérdésekkel, továbbá személyi adat- és lakcímbejelentéssel kapcsolatosan keresik az ügysegédeket, de folyamatosan bővül az ügysegédeknél kezdeményezhető ügyek köre. A Kormányablakokon kívül ügyfélszolgálati tevékenységet a foglalkoztatási osztályok és a földhivatali osztályok, valamint a többi, ügyfélszolgálattal nem rendelkező osztály is ellát. A foglalkoztatási osztályokon az ügyfelek döntő többsége álláskeresőkből állt, de a munkaerő-piaci helyzet javulása miatt az előző évhez képest az ügyfélbeáramlás csökkent. A földhivatali osztályok ügyfélszolgálatán az ügyfelek elsősorban a különböző formanyomtatványok kitöltéséhez kértek segítséget. Az adatszolgáltatás iránti kérelmek teljesítése nagyrészt online módon történt, az internetes adatlekérdezést elsősorban hivatalok és jogi személyek használták. A járási hivatalok ügyfélszolgálati területén dolgozók az osztályok többségében front office és back office feladatokat egyaránt ellátnak: felváltva dolgoznak a munkaállomásokon, vagy a frontvonalban látják el a háttérmunkával kapcsolatos feladatokat mindaddig, amíg nincs, vagy nem jelentős az ügyfélforgalom.
7. A Kormányhivatal egyéb szakmai tevékenysége 7.1. A Kormányhivatal és a szakmai irányító szervek között létrejött, 2015. december 31-én hatályos (együttműködési, vagy egyéb jellegű) megállapodások tárgya, valamint a megállapodásban foglaltak teljesülésének általános tapasztalatai figyelemmel a 8. sz. Exceltáblázatban szereplő adatokra. A Békés Megyei Kormányhivatal a 2015. év során a Földművelésügyi Minisztériummal megállapodásokat kötött a halgazdálkodási hatóságok megerősítésével kapcsolatos feladatok, valamint a parlagfű elleni közérdekű védekezési feladatok finanszírozására vonatkozóan. A Földművelésügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal között létrejött egy háromoldalú megállapodás, amely az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földhivatali finanszírozásról rendelkezik. 20
2011. szeptember 13. napján a Békés Megyei Kormányhivatal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága között határozatlan időre szóló háromoldalú megállapodás jött létre a Magyar Állam tulajdonában lévő, Békéscsaba 4081 hrsz. alatt felvett, természetben az 5600 Békéscsaba, Luther u. 3. szám alatt található, 2709 m2 teleknagyságú ingatlan közös ingatlanrészének használata és üzemeltetése vonatkozásában, amely módosításra is került. A megállapodásnak pénzügyi vonzata nincs, azonban az üzemeltetéssel kapcsolatban felmerült kiadások – a területhasználat arányában – megosztásra kerülnek a szerződő felek között. A „Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” és a „Jogi segítségnyújtás” fejezeti kezelésű előirányzattal kapcsolatos pénzügyi-számviteli részfeladatok ellátásáról szóló megállapodás jött létre 2013. április 19-én a Békés Megyei Kormányhivatal és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal között. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Országos Közfoglalkoztatási Programjának végrehajtásáról megállapodást kötött a Békés Megyei Kormányhivatallal közfoglalkoztatottak feladatellátására. A Békés Megyei Kormányhivatal, mint használatba adó és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint használatba vevő 2014. január 10-én megállapodást kötött a Gyula, Kossuth u. 2. szám alatt lévő 21 m2 alapterületű irodahelyiségre használatára vonatkozóan, amelyért havonta üzemeltetési költséget fizet a kormányhivatalnak. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával a Békés Megyei Kormányhivatal 2013. december 20-án megállapodást kötött informatikai eszközök ingyenes használatára vonatkozóan. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral 2012. augusztus 28-án finanszírozási szerződés került megkötésre az egészségbiztosítási alap terhére igénybe vehető járóbeteg-szakellátás finanszírozására. A megkötött megállapodások megfelelő keretet nyújtanak a Kormányhivatal hatékony feladatellátásához. 7.2. Az összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok bemutatása (összevont ellenőrzések száma, az összevont ellenőrzésekben részt vevő szervek, szervezeti egységek felsorolása, az ellenőrzések jellemző tárgya, az összevont ellenőrzések főbb megállapításai, a megállapítások alapján tett intézkedések, az ellenőrzési cél megvalósulása). A ténylegesen lefolytatott közös ellenőrzések éves száma 174 db volt, amely 12-vel meghaladja a 2015. évre vonatkozó összevont ellenőrzési tervben tervezett ellenőrzések számát. Az éves összevont ellenőrzési terv a Kormányhivatal érintett szakigazgatási szervei, törzshivatala szervezeti egységei vezetőinek, valamint a járási hivatalok vezetőinek egyeztetett javaslatai alapján készült, és azon 2015. évre vonatkozó tervezett ellenőrzéseket tartalmazta, amelyek esetében a Kormányhivatal ellenőrzést végző szervezeti egységeinek feladat- és hatásköre az együttes eljárást lehetővé tette. A Kormányhivatal szakigazgatási szervei (az integrációt követően: főosztályai, illetve osztályai), valamint járási hivatalai vonatkozásában az alábbi szervezeti egységek vettek részt az összevont ellenőrzések megvalósításában (zárójelben az integrációt követő szervezeti egység elnevezések): 21
a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya), Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága (Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya), Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve (Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya), Fogyasztóvédelmi Felügyelősége (Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya), Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (Népegészségügyi Főosztálya), Közlekedési Felügyelősége (Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Közlekedési Osztálya, és Útügyi Osztálya), a járási hivatalok vonatkozásában a Békéscsabai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (Népegészségügyi Osztálya), Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala (Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya), valamint a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya), a Gyulai Járási Hivatal (Hatósági Osztálya), a Gyulai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (Népegészségügyi Osztálya), Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala (Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya), valamint Járási Építésügyi Hivatala (Építésügyi Osztálya), a Gyomaendrődi Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala (Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya), az Orosházi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (Népegészségügyi Osztálya), valamint Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala (Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya), a Szarvasi Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala (Építésügyi Osztálya). A Kormányhivatal törzshivatala szervezeti egységei kapcsán: a Hatósági Főosztály (Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Oktatási és Hatósági Osztálya), a Humánpolitikai Főosztály (Jogi és Koordinációs Főosztály Humánpolitikai és Szervezési Osztálya), az Informatikai Főosztály (Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály Informatikai Osztálya), valamint a Koordinációs és Szervezési Főosztály (Jogi és Koordinációs Főosztály Koordinációs, Jogi és Perképviseleti Osztálya). A fenti szervezeti egységek mellett egyes esetekben a rendvédelmi szervek (Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság), illetve más központi államigazgatási szerv területi szerve (Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóság, valamint Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya), továbbá kamarák (Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Békés Megyei Mérnöki Kamara, Békés Megyei Építész Kamara), valamint egyes települési jegyzők (Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője, Békési Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Orosházi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Szarvasi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Szeghalmi Polgármesteri Hivatal Jegyzője) vettek részt az összevont ellenőrzéseken. A Kormányhivatal volt törzshivatala szervezeti egységei által a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, mint területi államigazgatási szerv, valamint a Gádorosi Polgármesteri Hivatal került komplex ellenőrzésre. A vizsgálatok során súlyos, külön intézkedést igénylő hiányosságot, problémát nem tártunk fel, a feltárt kisebb súlyú hiányosságokra vonatkozóan határidőt tűztünk. Az ellenőrzések további jellemző tárgykörei az alábbiak voltak: - gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás, szociális alapszolgáltatások, a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások ellenőrzése, - kereskedelmi tevékenység, rendezvényekhez, ünnepekhez (húsvét, karácsony) kapcsolódó közterületi értékesítés ellenőrzése, - szintbeni vasúti keresztezések forgalomtechnikai felülvizsgálata, - veszélyes anyagot szállító járművek (ADR) ellenőrzése,
22
- forgalomkorlátozás betartása, a megengedett össztömeg és tengelyterhelés, közúti közlekedési szolgáltatások, vezetési- és pihenőidő betartása, a járművek közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotának ellenőrzése, - gépjármű személyfuvarozási szolgáltatás ellenőrzése, - hulladékbontók és hulladékkezelők tárgyi, személyi, technológiai, informatikai feltételeinek, valamint a klímagáz lefejtésének és kezelésének ellenőrzése, - építési kivitelezési tevékenység (új építés, átalakítás, bővítés, bontás) ellenőrzése, - állat-egészségügyi, állatvédelmi, és járványvédelmi előírások teljesítése, állatok származásának igazolása, - az 1999-2004. év között tisztán nemzeti támogatással megvalósuló agrárberuházások (ültetvény-telepítési, és építési beruházások) vizsgálata, - horgászat ellenőrzése, a vadászat rendjének betartására irányuló hatósági ellenőrzés, a vadászatra jogosult által lőtt nagyvad vadhúskezelési szabályainak betartása - az élelmiszerláncba kerülő nyershús eredetének nyomon követhetősége, és egészségügyi kockázatának kizárása érdekében, élő mezei nyúl export nyomon követhetősége. Az összevont ellenőrzések révén a hatóságok, szervezeti egységek képesek voltak az eltérő feladat- és hatáskörökből adódóan egy ellenőrzési terület komplex vizsgálatát elvégezni, amely a jogkövető magatartás elősegítésének, a jogsértések teljesebb feltárásának irányába hat. Az együttes ellenőrzések egyik külön kiemelendő jelentősége több hatóság egyidejű megjelenésében, és ez által az eredményesebb feladatellátásban keresendő. A társhatósági összevont ellenőrzések - kiemelve itt pl. a rendőrség szerepét - a nagy objektumok, nagykereskedelmi raktárak, hűtőházak, disztribúciós központok, hipermarketek, bevásárló központok, piacok ellenőrzésénél, vagy pl. az illegális élelmiszer előállítás és forgalmazás felszámolásában lehetnek különösen hatékonyak. Elmondható továbbá, hogy az ellenőrzések megfelelően koordinálva, példás együttműködésben zajlottak. 7.3. A Kormányhivatal feladatait, működését érintő lényeges (a működést elősegítő vagy gátló) körülmények ismertetése, az év során elért eredmények, sikerek, valamint a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek rövid bemutatása. A Békés Megyei Kormányhivatal működése, valamint egész Békés megye közigazgatási élete vonatkozásában is jelentős eredmény, hogy a megyében működő 11 kormányablakból a 2015. évben 10 kormányablak átadására került sor, összesen 61 munkaállomással, amelyen felül további négy projekt fejeződött be. A projektek pénzügyi elszámolása már megtörtént vagy éppen folyamatban van. Az EKOP 1.2.23 és 2.1.26 projektek keretében beszerzett eszközök az informatikai eszközpark színvonalát jelentősen emelték, valamint kiemelendő fejlesztés volt a Kormányhivatal részére 845 db Microsoft Windows licensz beszerzése is. A Békés Megyei Kormányhivatal 2015. évi pénzügyi gazdálkodását hátrányosan érintette az élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelentős (50 % feletti) bevételi elmaradása, amelyből kifolyólag likviditási problémákkal szembesült a kormányhivatal. A fizetési hátralék magas aránya miatt a beszerzések lebonyolítása nehézségekbe ütközött. A költséghatékonyság elérése érdekében a külső-belső integráció során szervezeti egységek összeköltöztetésére vagy más telephelyre való átköltöztetésére került sor.
23
A Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály feladatellátását segítette a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása, amely lehetővé tette szankció alkalmazását a külső vizsgáló állomásokkal és a műszaki vizsgabiztosokkal szemben. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy az ellenőrzések és a kiszabott szankciók miatt a külső vizsgabiztosok alaposabban vizsgálják át a járműveket, javítva ezzel a közlekedésbiztonság helyzetét. A Főosztály 2015. évben ellátott feladatai között kiemelhető a 120-as Szajol – Békéscsaba – Lőkösháza vasútvonal 160 km/óra sebességre történő fejlesztéshez kapcsolódó útügyi beruházások ideiglenes forgalomba helyezési engedélyeinek kiadása. Jelentős továbbá, hogy a Békés megye közlekedése szempontjából kiemelt fontosságú 47. sz. főút Békéscsaba – Orosháza közötti szakaszának átépítését és önálló kerékpárút építését követően az útszakasz forgalomba helyezésének engedélyezésére került sor. Szintén jelentős az M44 Kecskemét – Békéscsaba gyorsforgalmi út, melynek a Tiszakürt – Kondoros szakaszához kapcsolódó országos és helyi közutak eltérés engedélyezési és a Kondoros – Békéscsaba szakasz építési engedélyezési eljárásai megkezdődtek. A Főosztály szakmai tevékenységét befolyásoló nehézségek között említhető, hogy a műszaki vizsgáztatáshoz szükséges műszerpark, valamint a közlekedési és fogyasztóvédelmi hatósági feladatok ellátásához szükséges gépjárműpark életkora és műszaki állapota sok ráfordítást igényel, az EKÁER feladatellátás miatt pedig a közúti ellenőrzéssel kapcsolatos feladatoknak csak egy részét tudtuk teljesíteni. A fogyasztóvédelmi hatósági tevékenység eredményei keretében említendő, hogy a kedvező hatósági ellenőrzési tapasztalatok alapján Gyula város pályázatot nyújtott be a „Fogyasztóbarát település” cím elnyerésére, míg a Gyulai Várfürdő Kft. a „Fogyasztóbarát vállalkozás” pályázaton vesz részt. Az év során számos általános-, illetve középiskolában, időskorúak közösségében, vállalkozások és magánszemélyek, egyesületek részére került sor előadások, tájékoztatások megtartására, a tudatos fogyasztói magatartás növelése érdekében. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályon a 2015. évben jelentősen javultak a technikai feltételek, amelyek között kiemelhető a monitoring mintaszállítási rendszer több mintafelvételi ponttal történő bővülése, amely az élelmiszerlánc-biztonsági feladatokhoz kapcsolódó munkavégzést segítette. A bevezetésre került új mintavételi tömbök anyagi vonzatát tekintetve a NÉBIH az illetékes. Az állategészségügyi terület sikereként említhető a 2015. év februárjában lezajlott madárinfluenza járványhoz kapcsolódó összehangolt munkavégzés, amellyel – a munkatársak gyors és példaértékű együttműködése eredményeként – a járványkitörést követő 5. napon sikerült azt felszámolni. A Földművelésügyi Osztály 2015. évben az integráció támasztotta kihívások mellett is ellátta bővülő feladatait, létszámához viszonyítva komoly részt vállalt az állami földek árverésének végrehajtásában is. A növény- és talajvédelmi feladatok ellátását lényegesen megkönnyítette a Növény- és Talajvédelmi Osztálynak az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztállyal egy épületbe történő költözése, azonban e költözés különválást jelentett a Vetőmag Felügyeleti Osztálytól, amely miatt a jövőben szükséges javítani a szakmai együttműködés hatékonyságát, illetve gyorsaságát. A Főosztály agrárkár-megállapítási feladatának ellátása során nehézséget jelentettek a KMTR szakrendszer működésében tapasztalt problémák. A feladatellátás szempontjából kihívást jelentett továbbá, hogy a növekvő feladatok és azok előre nem meghatározható mennyiségéhez mérten a szűkös erőforrásokkal hatékony legyen a „gazdálkodás”. A Népegészségügyi Főosztály feladatait és a működését érintő lényeges segítő vagy gátló körülmény a 2015. évben nem állt fenn, a Főosztály feladatellátása zavartalanul, a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyt. A családtámogatási feladatok és az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól átvett feladatok integrációs folyamata zavartalanul lezajlott, amely közben a folyamatos munkavégzés feltételei biztosítottak voltak a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályon. Eredményként 24
értékelhető, hogy az ügyfélkör a szervezeti változást nem érzékelte. Sikeres technikai megvalósulásként említhető, hogy az egészségbiztosítási pénzellátások megállapítása a foglalkoztatók részéről az adóhatósághoz bevallott adatok alapján történik, amely egyszerűsítést jelent az ügyintézésben, a foglalkoztatói adatszolgáltatásban. Ugyanakkor az egészségbiztosítási pénztári feladatok hatékony és gyors feladatellátását gátolja, hogy a szakrendszerek nincsenek összekapcsolva a központi iktató rendszerrel, így az adminisztrációs teher jelentősen nagyobb az ideálisnál. Nyugdíjbiztosítási szakterületen a Főosztály különösen eredményes volt, a kormányzati célkitűzésekkel összhangban került sor a hivatalból induló adategyeztetési eljárások lefolytatására, amely a 2016. évben tovább folytatódik. Rendkívül pozitív a visszajelzés a Főosztály által szervezett családtámogatási és társadalombiztosítási képzésekkel, szakmai előadásokkal kapcsolatban, amelyre a jövőben is nagy hangsúlyt kíván fektetni. Nehézséget jelent, hogy a Főosztály rendelkezésére álló informatikai eszközpark elavult, továbbá a hatékony feladatellátást többször akadályozza a központi programok lassú működése. Az eredményes szakmai tevékenység elvégzését jelentősen megkönnyítené a megfelelő infrastrukturális háttér további fejlesztése. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályon 2015. évben is jellemző volt a fluktuáció. A Szociális és Gyámügyi Osztályon az osztály feladatainak ellátása a tartósan távollévők határozott idejű jogviszony keretében történő helyettesítésével, valamint a feladatok újraosztásával vált megoldottá. A belső integrációt követően az Igazságügyi Osztályról 7 fő a munkáltatói jogkör gyakorlója felé tett kérelem alapján közös megegyezéssel távozott. A Kormányhivatal a távozó kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők által ellátott feladatokról feladat racionalizálásra vonatkozó vezetői döntéssel, valamint belső állományból történő áthelyezéssel és 1 új kormánytisztviselő kinevezésével megfelelően gondoskodott. A Szociális és Gyámügyi Osztály az egységes jogalkalmazást segítette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XVIII. fejezetében szabályozott szülői felügyelet gyakorlásának rendezése témakörében a járási hivatal és a járásbíróság hatáskörének elhatárolási kérdéseiről a Gyulai Törvényszékkel 2015. év június hó 17. napján közösen megtartott szakmai értekezlet útján. Az Igazságügyi Osztály vonatkozásában a belső szervezeti integrációt követően a kinevezett pártfogó felügyelő kormánytisztviselők által ellátott megelőző pártfogó felügyelet, a fiatalkorú és felnőttkorú pártfogó felügyelet, a szabálysértési és büntetőjogi mediáció, valamint a közérdekű munka büntetés-végrehajtás feladatellátásának újraszervezésére került sor. A pártfogó felügyelői szakterületre kialakított vezetői információs rendszert működtető kormányzati ügykezelő folyamatosan tartja a pártfogó felügyelői ügyiratkezelő szakrendszeren keresztül az elektronikus kapcsolatot a járási hivatalok székhelyén (járási hivatali épületben vagy annak közelében) hivatali elhelyezést nyert pártfogó felügyelőkkel és felügyeli az Igazságügyi Osztály békéscsabai székhelyéről kimenő ügyiratok postázását. A járások illetékességi területeihez igazodó területi szinten működő pártfogó felügyelők folyamatos kapcsolatot tartanak a foglalkoztathatósági vizsgálatot végző orvosokkal és a letöltőhelyként működő munkáltatókkal. A Foglalkoztatási Főosztály tevékenységének alapvető célja a foglalkoztatottság növelése, az álláskeresők számának csökkentése. 2015. évben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére folyósított 19,4 milliárd Ft támogatással 60.711 fő munkaerő-piaci helyzetének javítását segítettük elő.
Megnevezés Foglalkoztatási alaprész összesen Közfoglalkoztatási előirányzat összesen TÁMOP 1.1.2
2015. évi 2015. évi pénzügyi forrás pénzügyi teljesítés Ft Ft 669 299 077 648 345 346 17 836 999 533 17 658 041 079 521 241 748 518 388 552 25
Érintett létszám Fő 3 701 51 432 3 684
GINOP 5.1.1 GINOP 5.2.1 NFA Bérgarancia alaprész NFA összesen:
79 389 048 737 663 710 68 000 000 19 912 593 116
20 973 890 481 946 750 38 850 506 19 366 546 123
190 1 641 63 60 711
A Nemzetgazdasági Minisztérium soros ellenőrzés keretében vizsgálta a támogatások működtetésének szabályszerűségét. Tájékoztatásuk szerint országosan a legjobb, legszabályszerűbb eljárásokat itt tapasztalták. A TÁMOP-2.1.6 „Újra tanulok!” kiemelt projekt általános célja a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, a munkaadók szakképzett munkaerővel való jobb ellátása. A projekt 2015. november 30. napjával zárult. A kiemelt projekt keretében 2,3 milliárd Ft felhasználásával 11 384 fő került bevonásra. A Békés Megyei Kormányhivatalhoz önálló Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályként 2015. április 1. napjával került az I. fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, amely ezt megelőzően a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez tartozott. Ez az integráció nagy előrelépést jelent Békés megye számára egyrészről azért, mert – ismét – más megyétől függetlenné vált ez a terület, másrészről azért, mert az egész megye illetékessége átkerült a Kormányhivatalhoz. Ez az átszervezés nagyban elősegíti a megye Környezetvédelmi Programjának kezelését, ezáltal hozzájárul a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek egységes kezeléséhez. Főosztályunk számára ugyanakkor problémát jelent – a hatósági munka biztosítása, és a jogszabályokban foglalt adatszolgáltatások eredményes teljesítése érdekében – az, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) az átalakult új szervezeti egységünk – BÉMKH Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály – még nem szerepel, és Békés megye teljes területét érintő illetékességgel rendelkező szervezetet nem hoztak létre. 2015. év folyamán a humán-erőforrás szűkössége miatt nehézséget okozott egyes feladatok ellátása, a közfoglalkoztatottak alkalmazása a kisegítő feladatokban ugyanakkor előnyt jelentett. A napi feladatellátást nehezíti, hogy a hatályos jogszabályok számos ügyben az elektronikus kapcsolattartást teszik kötelezővé, de a levelező rendszer stabilitásának problémái ezen feladatok ellátását nem egyszer nehezebbé tették. A Földhivatali Főosztály a szervezeti integrációval kapcsolatos átállást sikeresen végrehajtotta, a szakmai irányító minisztériummal a kapcsolata változatlan. A megszűnt szervezeti egységekre, vezetői beosztásokra tekintettel, jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaszervezésre, a munkaköri leírások meghatározására annak érdekében, hogy a feladatokat a Főosztály hatékonyan és maradéktalanul el tudja végezni valamennyi szakterületen, figyelemmel arra is, hogy megnövekedett a Földhivatali Főosztály eljárásainak, döntéseinek száma. 2015. évben a kiemelt kormányzati feladatok közül országos szinten is kiváló eredményt ért el a Békés Megyei Kormányhivatal a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése (Gyomaendrődi Járási Hivatal) kapcsán. A „Földet a gazdáknak” program végrehajtásában a Főosztály jelentős részt vállalt mind a koordináció, mind pedig a szakmai munkavégzés területén. A többletfeladatok sikeres végrehajtása mellett hangsúlyozni szükséges, hogy a Főosztály hatósági feladatainknak is maradéktalanul eleget tett, köszönhetően a megfelelő szervezésnek, a kollégák hozzáállásának és munkabírásának. Kiváló és a működésünket elősegítő a munkakapcsolatunk a kormányhivatal más főosztályaival, a járási hivatalokkal (elsősorban földhivatali osztályok) és a NAK Területi Igazgatóságával. A Főosztály igyekezett biztosítani a szakmai feladatok ellátásához szükséges támogatást és segítséget munkatársainak (részvétel a képzéseken, szakmai fórumokon, szakmai lapok előfizetése, alappont helyszíneléshez szükséges eszközök és számítógépek, irodai eszközök beszerzése, frissítése). A földügyi igazgatás a jelenleg hatályos szabályok alapján kivételt képez a KÉR alkalmazása alól, 26
ugyanakkor a szabályozási átmenet kisebb fennakadást okozott a napi beadványok iktatása során (elsősorban az ingatlanügyi hatóság hatáskörében eljáró járási hivataloknál). Az Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály sikere, hogy a szinte egész évben folyamatosan érkező, több ezer bányaszolgalmi jog megállapítása iránti kérelem 8 napon belüli gyors és gördülékeny elbírálását – az ügyintézők és az ügykezelők alacsony száma ellenére, összehangolt munkavégzése útján – meg tudta valósítani. A Főosztály az Oktatási és Hatósági Osztály oktatási feladatokat ellátó munkatársainak belső képzéseivel, valamint a köznevelési intézmények vezetőinek szervezett járási tájékoztatókkal segítette a jogszerű tevékenységet, ugyanakkor a területet érintő többszöri jogszabályváltozás nehezítette a feladatellátást. A Főosztály 2015. évi tevékenységéből kiemelendő továbbá, hogy az állami főépítészi véleményezések kapcsán döntések nem jelentek meg, azonban ezen feladat jelentős kapacitást kötött le az év folyamán. A Megyei Védelmi Bizottság (a továbbiakban: MVB) 2015. évben folytatott tevékenységéből kiemelendő, hogy az Infokommunikációs Terve alapján a Helyi Védelmi Bizottságok és a megyei szintű együttműködő szervek, valamint a szomszéd megyék MVB Titkárságainak bevonásával, havi rendszerességgel végrehajtott kommunikációs gyakorlásoknak köszönhetően a központi szervek által szervezett gyakorlatokon a megyei és a helyi védelmi igazgatás szereplői eredményesen hajtották végre a tőlük elvárt feladatokat. Tovább javultak a MVB és a Helyi Védelmi Bizottságok védelmi igazgatási feladatait támogató eszközök mennyiségi és minőségi mutatói. A megye védelmi igazgatási feladataiba az év során bekapcsolódott a Gyulai Törvényszék, illetve a Békés Megyei Főügyészség is. A Békési Járási Hivatal munkavégzését nehezíti azon körülmény, hogy elhelyezési problémákkal küzd. 2015. évben a Hatósági és Gyámügyi Osztály számára jelentős nehézséget jelentett továbbá, hogy az aktív korúak ellátásával kapcsolatos feladatok végzéséhez alkalmazandó szakrendszer csak 2015. június elejétől működött megfelelően. A 2015 júliusától hatályba lépő jogszabályváltozás következtében jelentős többletfeladatot jelentett a volt hadiárvák részére megállapítható támogatásokkal kapcsolatos ügyintézés, akik egyben alanyi közgyógyellátásra is jogosulttá váltak. A Békési Járási Hivatal Földhivatali Osztálya tevékenységét mind az iktatás, illetve iratkezelés, mind az ügyintézés tekintetében lassította az INIK rendszer 2015 márciusától való bevezetése, amely a Takaros rendszer időnkénti program lelassulását, esetenként leállását eredményezte. A Gyomaendrődi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztálya esetében eredményes gyakorlat a hatósági feladatok ügyintézők közötti arányos felosztása, és az ügyfélfogadás kormányablakba való terelése. 2015-ben a Gyomaendrődi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya kezdte meg Békés megyében elsőként az osztatlan közös tulajdon megszűntetését, amely feladattal kiemelkedően jól halad. 2015. év elejére befejeződött az a TIOP projekt, mely 30 millió Ft-os beruházási költséggel felújította a Foglalkoztatási Osztály teljes szintjét. Az Osztály munkáját számos szakmai siker is koronázta a lezárult TÁMOP programok kapcsán, rendezvényeiken, illetve az év végi közfoglalkoztatási elismerés által. 2015. évben a Békéscsabai Járási Hivatal működésében nagy nehézséget okozott az, hogy a járási tisztifőorvos, valamint a járási főállatorvos álláshelye megüresedett, amely az év végéig nem került betöltésre. A járási főállatorvos feladatellátásában az Orosházi Járási Hivatal, valamint a Gyomaendrődi Járási Hivatal járási főállatorvosai segítették – a munkaterületet megosztva – a Hivatal érintett szervezeti egységének munkáját és a szakmai koordinációt, azzal együtt, hogy gyakorolták a kiadmányozás jogát. A járási tisztifőorvos munkakörét a Hivatal Szarvasi Kirendeltségének járási tisztiorvosa végezte. A Hivatal működése szempontjából
27
kiemelendő nehézség a Gyámügyi Osztály tekintetében megjelenő fluktuáció, amely az igazgatási területen fokozott mértékű leterheltséget generált. A Gyulai Járási Hivatal működése kapcsán jelentős eredmény, hogy a tavalyi év végére a Foglalkoztatási Osztály egy felújított, akadálymentesített épületbe költözhetett, ahol modern, kulturált körülmények között történhet a munkavégzés és az ügyfelek fogadása. Ezzel együtt azonban az irattár elhelyezését meg kellett oldani. Gondokat jelent, hogy a területi munkavégzéshez rendelkezésre álló gépjárművek régiek, gyakran javításra szorulnak. A humánerőforrás vonatkozásában megjegyzendő, hogy az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos szakterületen az október 1-jétől elindult új szakrendszer nem eredményezte a várt mértékű munkaerő felszabadulását. A Gyulai Járási Hivatal 2015. évben elért eredményei közé tartozik a járványos állatbetegségek hatékony felszámolása, a hadigondozotti ellátások és az aktív korúak ellátásának zavartalan biztosítása, továbbá az az eredmény, amellyel a 2015. évet vizsgáló felügyeleti ellenőrzések zárultak, mivel jogszabálysértés nem került megállapításra. A Mezőkovácsházai Járási Hivatalra jellemző, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségben a nagy ügyfélszám miatt nagy az ügyintézők leterheltsége. A megnövekedett feladatok és a nagyobb ügyfélforgalom kiszolgálására a meglévő épület már nem bizonyul elegendőnek. Az ügyintézés során kihívást jelent maradéktalanul érvényesíteni az adatvédelmi követelményeket és a bizalmas ügyintézés feltételeit. A helyhiány enyhítésére az előkészületek 2015-ben megtörténtek. A járási hivatal szociális és gyámügyi igazgatása területén az egyes adatbázisokhoz való hozzáférés tekintetében szélesebb körű jogosultság és ezzel együtt az adatok közvetlen lekérdezésének lehetőségére lenne szükség az ügyintézési határidő lerövidülése okán. Hiányzik továbbá a lakcímnyilvántartó rendszerhez való közvetlen hozzáférés, - jelenleg a Kormányablakokból csak adatkéréssel szerezhető be az adat, - ami lassítja az ügyintézés menetét és ez által nehezíti a szoros határidők betartását. Az Orosházi Járási Hivatal tekintetében igen jelentős eredmény a két kormányablak (Orosháza, Tótkomlós) megnyitásán túl, hogy megvalósulhatott a székhely épület energiahatékonysági beruházása, amellyel a kor követelményeinek megfelelő ügyfélszolgálati és munkavégzési helyek kerültek kialakításra. A hivatali központosítás eredményeként megvalósult a Népegészségügyi Osztály központi épületbe történő költöztetése is, amellyel jelentős működtetési költség megtakarítás érhető el, illetve ezáltal az Orosháza, Szabadság tér 3. szám alatti épületben már öt osztályhoz tartozó szakmai feladatellátás és ügyfélszolgálat kapott helyet. Az előzőekben összefoglaltak mellett komoly siker, hogy a kormányablak működésének első évében a KEK KH ellenőrizte az okmányirodai hatósági tevékenységet, és az erről szóló jelentésben kiemelten jónak minősítette az orosházi kormányablak működését. Említést érdemel ugyanakkor, hogy a fentiekben összefoglaltak okán jelentősen megnövekedett az épületben intézhető ügyek száma, amely azt a problémát veti fel, hogy nagyon kevés a parkolási lehetőség az épület környékén, amely az ügyfél-elégedettségi vizsgálatok eredményében folyamatosan negatív kritikaként fogalmazódik meg. A Sarkadi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály integrációját követően gátló tényezőként említendő a két tevékenységi kört ellátók különböző épületekben történő elhelyezkedése. Működést érintő lényeges körülmények között említendő egyfajta negatív tényezőként a humán erőforrás korlátozottsága, ugyanis e tekintetben munkaerő-tartalék nem áll rendelkezésre, amelynek okán a helyettesítések megoldása nem egyszer problémát okoz. A hazai anyakönyvezés területén jelentkezett ügyhátralék feldolgozásához kapcsolódó feladatellátás elvégzésére a Sarkadi Járási Hivatalból 1 fő ügyintéző került átirányításra. A Hivatal számára segítő körülmény a Kormányhivatal főosztályainak szakmai iránymutatása és koordinációja, ebben is kiemelkedő a Foglalkoztatási Főosztály és a Földhivatali Főosztály munkája. 28
A Szarvasi Járási Hivatal tevékenységét elősegítő körülmények között leghangsúlyosabb az integráció, amely jelentős segítséget jelentett, figyelemmel arra, hogy számos olyan nehézséget megoldott (szakmai vezetés, átfedések, határterületek menedzselése), amely korábban nehezítette a feladatellátást. Különösen fontos volt az integráció az erőforrás-felhasználás tekintetében. Komoly feladatot jelentett a Hivatal számára, hogy a 3 távozó építész helyett olyan új szakembereket találjon, akik megfelelnek a képesítési előírásoknak, valamint vállalják a kormánytisztviselői illetményezés mellett ezen szakterület közszolgáltatásainak ellátását. Szintén kihívást jelent, hogy a Kormányablakban történő feladatellátásra megfelelő végzettséggel rendelkező munkavállalót találjon, figyelemmel a képesítési előírásokra. A Szeghalmi Járási Hivatal szempontjából is meghatározó és kiemelhető eredmény a Kormányablak megnyitása és működtetése, valamint az ügysegédi rendszer fejlesztése. Az integráció leginkább a Hatósági és Gyámügyi Osztályt érintette. A Hivatal a jelentős többletfeladatot változatlan létszámmal zökkenőmentesen, szakszerűen, jogszerűen és hatékonyan látta el. A Földhivatali Osztály a többletfeladatként jelentkező osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos teendők ellátása mellett részt vállalt az állami földek árverése kapcsán jelentkezett kormányhivatali feladatokban. A Szeghalmi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya eredményként könyveli el a regisztrált álláskeresők létszámának jelentős csökkentését, a közfoglalkoztatásba történő bevonás növelését, a TÁMOP programok sikeres lezárását és az új GINOP programok beindítását. A feladatok ellátásában feszített odafigyelést és leterheltséget jelent az engedélyezett létszám hiányos feltöltöttsége, vagyis az 1 fő hiánya. Általánosságban elmondható tehát, hogy a járási hivatalok vonatkozásában a 2015. év legjelentősebb feladatai közül az integráció megvalósítása, az aktív korúak ellátásának feladatátvétele, a hadigondozotti ellátásokkal kapcsolatos bővülő feladatellátás, valamint a kormányablakok megnyitása és az állami földek árverésében való közreműködés - a felmerülő esetleges nehézségeket is leküzdve - eredményesen teljesült. A Békés Megyei Kormányhivatal több szervezeti egységét érintő, gátló körülményként említhetőek ugyanakkor az informatikai rendszerekkel és üzemeltetésükkel összefüggő egyes problémák. A szervezeti egységek mindennapi működése során nehézséget okoz, hogy a szervezeti integráció megtörténte igényelné az informatikai hálózatok további integrációját is. Problémát jelentenek a különféle szakrendszerek (különösen a foglalkoztatási szakrendszer – Integrált Rendszer) frissítésének hiánya, valamint az iktató- és iratkezelési-rendszerek, a FOKA, a PTR lassú és nem mindig teljesen megbízható működése. A 2015. év novemberétől bevezetésre került új központosított illetmény-számfejtő rendszer, a KIRA bevezetése számos további kihívást jelentett: egyrészt a korábbi KIR3 programhoz képest történt változtatások, másrészt az új rendszer indulásából adódó működési nehézségek és többletfeladatok a napi szokásos munkamenetet megnehezítették. Egyes járások és főosztályok esetében – bár a már megvalósult fejlesztések ennek feszítő erejét kétség kívül csökkentették - még mindig nehézséget jelent az informatikai eszközpark egyes elemeinek elavultsága, cserére szoruló volta, valamint a szakrendszerek, belső hálózatok integrációjának, és a kormányhivatali szinten egységesen átjárható dokumentum- és iratkezelő rendszer megvalósításának igénye. Megoldásra vár továbbá a jelenleg mobil internethálózatra kapcsolódó ügysegédi laptopok átjárhatósága a járási hivatali hálózatba. A járási hivatalok tekintetében további gondot jelent több esetben a jelenlegi informatikai hálózat sávszélessége is. Megemlítendő, hogy a Központi Érkeztető Rendszer (KÉR) rendszer bevezetése és alkalmazása – melyen keresztül a küldemények egy része érkezett – esetenként lassította, valamint 29
megnehezítette a mindennapi ügyintézést az iratkezelési rendszerek technológiai különbségei és az ebből fakadó párhuzamosság megjelenése miatt. A fentieken túl, az a tény, hogy a küldemények elektronikusan, majd előbb vagy utóbb csomagban is megérkeztek, az iktatási folyamat szereplőit nem csekély kihívás elé állította. Előfordultak küldemény beazonosítási problémák, illetve téves küldemények is. Mindezen körülmények megítélésünk szerint igénylik az egységes kormányhivatali dokumentum- és iratkezelési rendszer megvalósítását. Kiemelendő még, hogy a járási hivatalokban, valamint egyes főosztályok esetében jelentős vezetői erőfeszítést igényelt az év során a fluktuációs problémák kezelése, és a megye sajátos helyzete is közrehathat abban, hogy továbbra is nehézséget jelent egyes szakterületeken például a földmérő, az élelmiszeripari–mérnök, az állatorvos, az informatikus, a közigazgatás szervezői, vagy a jogász szakképzettséggel rendelkező munkaerő biztosítása. Az előbbiekben jelzett egyes nehézségek ellenére is elmondható azonban, hogy mind a járási hivatalok, mind a főosztályok a feladataikat magas színvonalon, a lehetséges megoldásokat keresve, nagy szakmai elhivatottsággal látták el, és a Békés Megyei Kormányhivatal működése 2015-ben is zökkenőmentes volt.
8. A Kormányhivatalok koordinációs jogkörébe tartozó egyes feladatok 8.1. A Korm. rendelet 18. § a) - h) pontjaiban felsorolt, a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatellátásával kapcsolatos 2015. évi tapasztalatok bemutatása. A Békés Megyei Államigazgatási Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) a 2010. évi CXXVI. törvény 17. § (1) bekezdésének rendelkezésével összhangban a Kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma. A Kollégium éves munkatervét a tagok által előzetesen benyújtott témajavaslatok figyelembevételével határozza meg, így elérhető, hogy a résztvevőket közvetlenül érintő, aktuális tárgykörök kerüljenek megtárgyalásra. A Kollégium jelenleg egy állandó bizottsággal rendelkezik: a Koordinációs Bizottság feladatát alapvetően a Kollégium ülése elé kerülő előterjesztések előzetes megtárgyalása képezi. A Kollégium tevékenységében a 2015. évben is jelentős hangsúlyt kapott a tagok feladatellátásáról és az aktuális közigazgatási feladatokról szóló kölcsönös tájékoztatás. A kollégiumi tagok egymás tevékenységét elősegítő beszámolói, a feladatellátás közös kapcsolódási pontjait felmutató tájékoztatók kielégítik a működésével szemben támasztott igényeket. Tevékenységében a koordinációs feladatkör szempontjából továbbra is hangsúlyos szerepet kap az éves összevont ellenőrzési terv kialakításában betöltött véleményező szerepe. Ügyrendje a 2/2015. (V. 15.) BÉMÁK számú határozattal módosításra került, melyet a jogszabályváltozásból fakadó szervezeti változások átvezetése, és a feladatellátás ésszerűsítése indokolt. A Kollégium 2015. évben az ügyrendben szabályozottaknak megfelelően 2 alkalommal ülésezett, az ülések fő naprendi pontjai az alábbiak voltak: 2015. május 15.: 1./ Tájékoztató a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium 2014. évi tevékenységéről. Előadó: Gajda Róbert kormánymegbízott, a kollégium elnöke. 2./ A 2015. évi munkatervre érkezett javaslatok megvitatása és a munkaterv jóváhagyása. Előadó: Gajda Róbert kormánymegbízott, a kollégium elnöke. 3./ A járási mentőcsoportok megalakításának és működésének tapasztalatai. 30
Előadó: Tóth Tibor mk. tűzoltó ezredes, tűzoltósági főtanácsos, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója. 4./ A kibővített Kormányablak tapasztalatai a Békéscsabai Járási Hivatalban. Előadó: Szabó Viktor osztályvezető, Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Kormányablak Osztály vezetője. 5./ Fókuszban a családtámogatás és társadalombiztosítás – változások és aktualitások. Előadó: Andó Ágnes a Békés Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának vezetője. 2015. december 10.: 1./ Az éves összevont ellenőrzési terv megtárgyalása. Előadó: Gajda Róbert kormánymegbízott, a kollégium elnöke. 2./ A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tevékenységének bemutatása. Előadó: Rákóczi Attila a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Békés Megyei Kirendeltségének vezetője. 3./ A foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései. Előadó: dr. Nagy Ágnes a Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának főosztályvezetője. 4./ A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos együttműködés tapasztalatai és problémái Békés megyében. Előadó: dr. Kása Róbert a Békés Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztályának főosztályvezetője, dr. Illich Andrea a Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának főosztályvezetője, Czeglédi Sándor a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály osztályvezetője. A Kollégiumnak jelenleg 41 állandó tagja van, állandó meghívottait a 6. számú Excel táblázat tartalmazza. 8.2. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 16. § (3) bekezdése értelmében a Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek működésének, tevékenységének – koordinációs jogkörben felmerülő – tapasztalatai. A Békés Megyei Kormányhivatal koordinációs jogkörében együttműködik a központi államigazgatási szervek területi szerveivel, a jogszabályok által meghatározott keretek között elősegíti azok államigazgatási feladatainak megvalósítását. A Békés Megyei Államigazgatási Kollégium keretei között megvalósuló koordináción túl a 2015. évben különösen hangsúlyossá vált az egyes szervezetek közötti együttműködés az államigazgatás területi integrációjának előkészítése kapcsán. Szoros kapcsolat alakult ki a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatósággal a Kormányhivatalhoz kerülő feladatok átadásának előkészítése során, az írásbeli egyeztetéseken túl számos személyes egyeztetésre is sor került a gördülékeny feladatátvétel megvalósítása érdekében. Hasonlóképpen, aktív koordinációs tevékenységre volt szükség az Alsó-Tisza-vidéki és a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől a Békés Megyei Kormányhivatalhoz kerülő feladat- és hatáskörök átvétele során is, amelynek eredményeképpen immár önálló környezet- és természetvédelmi hatósággal bír Békés megye. Elmondható, hogy a jogszabályokban rögzített változások megvalósítása nagyban támaszkodott a Kormányhivatal koordinációs és szervező tevékenységére.
31
Kapcsolatunk a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal az elmúlt év során két külön területre is kiterjedt. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése alapján keresték meg az Igazgatóság szervezeti egységei a kormánymegbízottat véleménynyilvánításra. A Békés megyei létesítmények tekintetében a politikai hatás kritérium teljesülésének vizsgálata körében a megkereséseknek határidőben, rendben eleget tettünk. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tájékoztató konferenciát is szervezett a kül- és belterületen történő szabadtéri égetés témájában, az erre vonatkozó részvétel szervezése a járási hivatalokat érintette. A Kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek közül 2015. évben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság esetében került sor átfogó helyszíni ellenőrzésre. Az ellenőrzés kiterjedt a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedések törvényességének, az ügyiratkezelés, a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések érvényesülésének, valamint az infokommunikációs rendszerek üzemeltetésének vizsgálatára. A megállapított kisebb hiányosságokat az ellenőrzött szerv határidőben rendezte. 2015. évben folytatta korábban felfüggesztett ellenőrzését hivatalunknál az EUTAF Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság. Az ”ÁROP-2.2.242013 Közigazgatásban dolgozók képzése a konvergencia régióban a közigazgatási- és ügykezelői alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga ismeretekre” tárgyú ellenőrzés során a képzésben részt vett egyes személyek kinevezési okiratainak megküldését kérte a Főigazgatóság. Ennek érdekében szükséges volt megkeresnünk többek között a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot, a Békés Megyei Intézményfenntartó Központ jogutód intézményét, valamint több polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget, és koordináltuk a vizsgálandó dokumentumok megfelelő eljuttatását. A rendvédelmi szervekkel folytatott együttműködés egyik elemeként az Alkotmányvédelmi Hivatal Békés Megyei Kirendeltségének munkatársai ebben az évben is tartottak képzést hivatalunknál. A képzés az „Awareness” program része volt, melyen az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági szempontból veszélyeztetett államigazgatási szinten a biztonságtudatosságot fókuszba helyező előadással segítette a meghívottak munkáját. A képzésen vezetők és titkársági, ügyviteli munkát végző dolgozók vettek részt. Bővültek a koordinált együttműködés keretei a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézettel is. Az érintett főosztályok közreműködésével, munkájukat segítendő került sor az elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak társadalmi reintegrációja, valamint a pártfogó felügyelői és a büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelői, a jogi segítségnyújtási és az áldozatsegítői tevékenység szakterületein felmerülő feladatok megvalósításának elősegítése érdekében együttműködési megállapodás megkötésére. A koordináció e területének további kiemelt elemét jelentette a Kormányhivatal szervezeti egységei ellenőrzési feladatainak a területi államigazgatási szervek ellenőrzéseivel való összehangolása, azaz a 2016. évi összevont ellenőrzési terv megalkotása, továbbá a 2015. évi összevont ellenőrzésekről szóló beszámoló elkészítéséhez kapcsolódó koordinációs tevékenység. A 2015. évi összevont ellenőrzési tervben foglaltak megvalósítása érdekében több területi államigazgatási szerv is részt vett az egyes összevont ellenőrzésekben, így a rendvédelmi szervek (Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervei), a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóság, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, továbbá kamarák (Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Békés Megyei Mérnöki Kamara, Békés Megyei Építész Kamara), valamint egyes települési jegyzők is. 32
A központi államigazgatási szervek területi szervei mellett a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási feladataihoz kapcsolódó koordinatív tevékenység vonatkozásában említhető meg, hogy 2015-ben két jegyzői értekezletet szerveztünk, és ezen túlmenően a polgármesteri hivatalok, közös önkormányzati hivatalok jegyzői részére körlevelekben nyújtottunk tájékoztatást. 8.3. A Khtv. 18. §-ában felsorolt véleményezési jogkörök (vezetők kinevezése és felmentése; szervek létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztés; foglalkoztatottak létszámára és a költségvetés megállapítására vonatkozó előterjesztések, javaslatok) gyakorlásának esetei a 2015. évben (mely szervek esetében és hány alkalommal véleményezte a Kormányhivatal a kinevezést, felmentést stb.). A 6. sz. Excel-táblázatban szereplő adatokra figyelemmel a felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása. Az év folyamán a véleményezési jogkörbe tartozó Békés megyei területi államigazgatási szervek vonatkozásában a jogkör gyakorlása szempontjából lényeges személyi változásra nem került sor, így a vezetők kinevezésének és felmentésének véleményezésére nem kellett sort keríteni. Hasonlóan az előbbiekhez 2015-ben a Khtv. 18. § b) és c) pontjai tekintetében sem érkezett véleményezésre irányuló megkeresés. Ennek oka megítélésünk szerint az, hogy ez utóbbi rendelkezések olyan tárgyköröket határoznak meg, amelyek a területi államigazgatási szervek esetében jellemzően a központi szinten zajló egyeztetések alapján kerülnek meghatározásra. 8.4. A Khtv. 19. § (1) bekezdésében foglalt jogkörök (döntés bekérése, szerv intézkedéséről tájékoztatást kérése, iratbetekintés) gyakorlásának esetei 2015. évben. (Az iratbetekintési joggal, a tájékoztatás kérésével kapcsolatos esetek száma, az érintett szervek köre). A felsorolt jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása. A 2015. évben a Kormányhivatal részéről a Khtv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörök gyakorlására nem kellett sort keríteni.
9. Közérdekű bejelentések és panaszok 9.1. A közérdekű bejelentések, panaszok nyilvántartásának módja A Békés Megyei Kormányhivatal a közérdekű bejelentések és panaszok kezelésének eljárásrendjét meghatározó külön szabályzattal nem rendelkezik, a beadványok intézése a 2015. évben a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) rendelkezései alapján történt. A panaszok, közérdekű bejelentések nyilvántartása a vonatkozó iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint az iktatási rendszerben - külön irattári tételszámon - valósul meg, amely a rendszerből bármikor lekérdezhető, ezáltal az adatok naprakészen rendelkezésre állnak. A Foglalkoztatási Főosztály esetében a közérdekű bejelentések és panaszok nyilvántartása a Nemzetgazdasági Minisztérium által üzemeltetett, zárt, a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések nyilvántartására szolgáló FEIR informatikai rendszerben, külön kódok alapján történik. A szakmai irányító korábban a közérdekű bejelentések és panaszok kezelésére vonatkozóan a Foglalkoztatási Főosztály, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági feladatokkal összefüggésben az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, továbbá a nyugdíjszakterületet és a családtámogatást érintően a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály tekintetében
33
adott ki irányadó szabályozást. 2015. április 1. napját követően vonatkozó eljárásrendet a Földhivatali Főosztály szakmai irányítója adott ki. 9.2. A közérdekű bejelentések intézésének tapasztalatai, a benyújtott közérdekű bejelentések főbb tárgyköreinek ismertetése. A közérdekű bejelentés alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása, figyelemmel a 7. sz. Excel-táblázatban foglaltakra. A panaszügyek kezelésének tapasztalatai, a benyújtott panaszok főbb tárgykörei, a panaszok alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása, figyelemmel a 7. sz. Excel-táblázatban foglaltakra. A Békés Megyei Kormányhivatal főosztályaihoz a legnagyobb számban a munkaügy, munkavédelem (100 db), a környezet- és természetvédelem (77 db), továbbá az élelmiszerláncbiztonság és állategészségügy, élelmiszerlánc-felügyelet (34 db) tárgykörben nyújtottak be közérdekű bejelentéseket. A felsorolt, főbb tárgykörökbe tartozó közérdekű bejelentések és a szervezeti egységek által megtett intézkedések az alábbiak szerint jellemezhetőek. A közérdekű bejelentések többsége munkaügyi vonatkozásban a munkaviszony megszűnésével és megszüntetésével összefüggő jogszabályi kötelezettségek megszegésével kapcsolatban, munkavédelmi tárgykörben pedig az egyéni védőeszközök biztosításának hiányát érintően, azok nem megfelelőségével, a munkahelyek-, a munkavégzés körülményeinek nem megfelelő kialakításával, az általános higiénés kérdésekkel, a munkaszervezéssel és a nem megfelelő munkaeszközökkel kapcsolatosan érkezett a Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályához. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályon a 2015. évben összesen 77 db közérdekű bejelentési ügy volt folyamatban, jellemzően hulladékgazdálkodással (32 db), levegőtisztaságvédelemmel (21 db), természetvédelemmel (16 db), valamint zaj- és rezgésvédelemmel (7 db) összefüggésben. Ezen kívül 1 esetben történt földtani közeggel kapcsolatos bejelentés. Jellemző az elhagyott hulladékokkal és a füst-bűz kibocsátással járó esetek bejelentése. A kivizsgálások során 13 esetben alaptalannak bizonyultak a bejelentések, továbbá 18 esetben vált szükségessé a hatáskörrel rendelkező hatóságnak történő áttétel. A fennmaradó esetekben a Főosztály saját hatáskörben intézkedett az érdeksérelem orvoslása érdekében (megfelelő állapot helyreállítása, mérés, kötelezési eljárás indítása). A 2014. évi adatokkal összehasonlítva ezeknek az ügyeknek a száma 26%-kal nőtt (2014-ben 61 db volt). Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályhoz az élelmiszerlánc-biztonság és állategészségügy, élelmiszerlánc-felügyelet területét érintően a 2015. év folyamán 34 db közérdekű bejelentés érkezett, amely kisebb mértékű csökkenést jelent a 2014. évhez viszonyítottan. A közérdekű bejelentések főként az engedély nélküli állatvágással, az abból származó húsok, húskészítmények forgalomba hozatalával, állattartással, állatvédelemmel, az élelmiszerek minőségi paramétereivel, élelmiszer-hiányosságokkal kapcsolatban kerültek benyújtásra. A főosztály a közérdekű bejelentések kapcsán a Panasztörvény rendelkezéseinek megfelelően járt el. A megalapozott vagy részben megalapozott közérdekű bejelentések kivizsgálása során hatósági ellenőrzésre, bírság kiszabására került sor. A főosztály tapasztalatai szerint a bejelentések megalapozottságának eldöntéséhez helyszíni szemlét kellett lefolytatni. A közérdekű bejelentések közül 31 áttételre került a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez. Nevesített bejelentés esetén az ügyfél tájékoztatásra került a hatósági ellenőrzés, valamint a lefolytatott eljárás eredményéről. A panaszok főként a munkaügy, munkavédelem (68 db), valamint a népegészségügy (20 db) tárgykörét érintően érkeztek a Kormányhivatal főosztályaihoz.
34
A Foglalkoztatási Főosztályhoz a munkavédelmi területet illetően benyújtott panaszok leginkább a munkavállalók munkabaleseteinek nem megfelelő munkáltatói kivizsgálására, illetve azok elmaradására irányultak. Több esetben a panaszbejelentés az építőipari munkaterület környezetében kialakult zavaró zajterhelésre vonatkozott. A munkaügyi területen nagy arányban a munkabérek, bérpótlékok kifizetésével kapcsolatos munkáltatói mulasztásokat érintően érkeztek panaszok. A népegészségügy tárgykörével összefüggő lakossági panaszok a korábbi évekhez hasonlóan az ivóvíz minőségével kapcsolatban adódtak. A jogszabály által elsőfokú hatóságként megjelölt esetekben a vízszolgáltatókat a szükséges intézkedések megtételére szólította fel a Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, és a felszólítás hatására megtett intézkedésekről a későbbiekben tájékozódott. További lakossági panaszok elsősorban az egészségügyi igazgatás területét illetően az egészségügyi szolgáltatók ellen, háziorvosok, ügyeleti ellátás miatt, rovarok, rágcsálók, valamint egyéb állatok jelenlétével, tartásával összefüggésben érkeztek az érintett főosztályhoz. Hatáskör hiányában a panasz az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz, vagy a járási népegészségügyi osztályokhoz került áttételre. Megalapozottság esetén a panaszok kivizsgálására, a jogszabályi előírások betartása iránti felhívásra, bírság kiszabására, helyszíni vizsgálatra, utóellenőrzésre került sor. A vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről a panaszos értesítésre került. A járási hivatalok esetében a közérdekű bejelentések főként az élelmiszerlánc-biztonság és állategészségügy tárgykörben (összesen 27 db) kerültek benyújtásra. Számuk a járások feladatellátásának szintjén nem jelentős, 2015-ben például a Sarkadi és a Mezőkovácsházai Járási Hivatalhoz egyetlen közérdekű bejelentés sem érkezett, és a Szeghalmi Járási Hivatalhoz is csak egy. A Gyomaendrődi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályához a 2015. évben 28 db közérdekű bejelentést nyújtottak be (növekvő tendencia). Ezek főleg élelmiszerbiztonsági hiányosságokat tartalmaztak, de voltak állategészségügyi és állatvédelmi tárgyú bejelentések is. Kivizsgálás után 11 db bejelentés minősült megalapozottnak, szankció kiszabása 4 esetben történt. A Gyulai Járási Hivatalhoz benyújtott közérdekű bejelentések állategészségügyi területen az engedély nélküli kistermelői tevékenységekre, a kereskedelem és vendéglátás során előforduló szabálytalanságokra irányultak. A 19 bejelentés saját hatáskörben került kivizsgálásra, ezekből 7 eset volt megalapozott, ahol intézkedésre került sor. Az Orosházi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályához 36 db közérdekű bejelentés érkezett. Tárgykör szerinti megoszlásuk: élelmiszer-higiéniát, élelmiszerbiztonságot érintő, állattartási tevékenységet, állatjóllétet érintő, állatorvosi szolgáltató tevékenységet érintő, állati eredetű melléktermékkel, állati eredetű hulladékkal kapcsolatos bejelentés. A bejelentések közül a kivizsgálás folyamán 18 db megalapozottnak, 3 db részben megalapozottnak bizonyult és 12 db volt alaptalan. A megtett intézkedések: bírság kiszabása (3 esetben 4 ügyfél terhére mindösszesen 400.000 Ft értékben), termék visszahívása, élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági figyelmeztetés szankció, a jogszerű állapot helyreállítása vagy előmozdítása érdekében határozati intézkedéssel kötelezés, tevékenység korlátozása, tevékenység végzésének megtiltása. A járási hivatalok feladatellátását érintően panaszok leginkább a népegészségügyi feladatokkal (132 db) valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatokkal kapcsolatban érkeztek. Mennyiségük a járások szintjén nem jelentős, a Mezőkovácsházai Járási Hivatalhoz 35
például 2015-ben egyetlen panasz sem érkezett, és számuk további öt járási hivatalban, (azaz összességében nézve a Békés megyei járási hivatalok kétharmadában) nem haladja meg az évi ötöt. A Gyulai Járási Hivatalhoz panaszok különösen az élelmezés- és táplálkozás egészségügy tárgykörben, valamint az egészségügyi kártevőkre, állattartás körülményeire, hulladék felhalmozásra és egészségügyi ellátásra vonatkozóan érkeztek. Az 54 népegészségügyi esetből saját hatáskörben 46 panasz került kivizsgálásra, melyek közül 35 volt megalapozott. Egészségügyi bírság kiszabására 2 esetben került sor, a többi esetben a helyszíni szemle során jelzett hatósági kifogásokat határidőre megszüntették. Általánosan előforduló téves felfogás, hogy a rágcsálók és egyéb egészségügyi kártevők elleni védekezés az ÁNTSZ feladata – ez alatt értik a panaszosok a tevékenység elvégzését és annak pénzügyi finanszírozását is. Az Orosházi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályához a 2015. évben 29 db panaszbejelentés érkezett (ez 40%-os csökkenést jelent az előző évhez képest). A panaszbejelentések közül 19 saját hatáskörben kivizsgálásra, 10 hatáskör hiányában áttételre került az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz, vagy a járási Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályhoz (korábban járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal) és az önkormányzatok jegyzőihez. A panaszok jellegét tekintve elsősorban az egészségügyi kártevők elszaporodásával kapcsolatos gondok, a nem megfelelő trágyatárolás, az egészségügyi igazgatással, környezet- és település egészségüggyel, élelmezés és táplálkozás egészségüggyel kapcsolatos problémák emelhetőek ki. Összegzésként megállapítható, hogy a 2015. évben a Kormányhivatal főosztályaihoz és járási hivatalaihoz érkezett közérdekű bejelentések száma 11 %-kal emelkedett a 2014. évhez képest, amely főként a 2015. április 1. napját követően átvett környezet- és természetvédelmi feladatokat érintő közérdekű bejelentések magasabb számára vezethető vissza. Az adatokból kitűnik továbbá az is, hogy a Kormányhivatalhoz benyújtott panaszok mennyisége összességében 18%-kal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenő tendencia hátterében az áll, hogy a 2015. év folyamán kevesebb panasz érkezett a munkaügyi és munkavédelmi feladatokkal, a járási hivatalokhoz pedig a népegészségügyi feladatokkal kapcsolatban.
10. A 2015. évben előre nem tervezett többletfeladatok ellátásának tapasztalatai -
A földárverések lebonyolítása
A Békés Megyei Kormányhivatal a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (a továbbiakban: NFA) 2015. október 15. napján megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak alapján biztosította a „Földet a gazdáknak!” program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez kapcsolódó feladatok ellátását a vonatkozó jogszabályi keretek között eljárva Békés megyében az NFA közreműködőjeként. 2015. december 22. nappal bezárólag a Földhivatali Főosztályra 659 db hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem érkezett. A 2015. november 23 – december 22. közötti időtartamban a meghirdetett 809 db ingatlanból 418 db ingatlan került értékesítésre. A földárverések 4 helyszínen zajlottak, 24 munkanapon keresztül. Az eladási ár: 13 383 150 000,- Ft, az értékesített földek összterülete 8001,81 ha volt. A számtani átlag 18 ha, de jellemzően a 3-10 ha körüli táblákat vásárolták meg (285 db). Az alábbi táblázat a Békés megyében meghirdetett és eladott ingatlanok arányát jeleníti meg.
36
Járás Békés Békéscsaba Gyula Gyomaendrőd Sarkad Szarvas Szeghalom Orosháza Mezőkovácsháza Összesen:
meghirdetett ingatlan 108 67 43 116 82 50 150 80 113 809
eladott ingatlan
%
17 33 26 69 56 21 125 26 45 418
15,74% 49,25% 60,47% 59,48% 68,29% 42,00% 83,33% 32,50% 39,82% 51,67%
A „Földet a gazdáknak!” program végrehatásában a Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya kiemelt szerepet vállalt. A főosztályvezető látta el a koordinációval és az egységes szakmai iránymutatással kapcsolatos teendőket. A Főosztály hatáskörébe tartozott a szerzési képesség igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása, amelyen felül a munkatársak kulcs szerepet töltöttek be a regisztrációs bizottság munkájában is. Összegezve elmondható, hogy az árverések lebonyolítása és a napi adatszolgáltatás (online feltöltés) zavartalanul folyt, az árverések során rendkívüli esemény nem történt. Az NFA képviselőivel, az érintett közjegyzőkkel és a rendőrséggel az együttműködés az árverések időtartama alatt kiváló volt. A lebonyolításban az árverező ügyfelek is partnerek voltak. A földárverések lebonyolításában a 4 helyszínen a Kormányhivatal részéről összesen közel 60 kolléga működött közre. A Békés Megyei Kormányhivatal a jogszabály szerinti, valamint a megállapodásban foglalt közreműködői feladatait – a megfelelően kiválasztott szakemberek munkája és nem utolsó sorban az alapos előkészületek eredményeképpen – teljes körűen elvégezte. -
A hazai anyakönyvezés területén jelentkezett ügyhátralék feldolgozása
A hazai anyakönyvezés területén jelentkezett ügyhátralék feldolgozása érdekében a Békés Megyei Kormányhivatal valamennyi tekintetben igyekezett partnerként Budapest Főváros Kormányhivatala mellé állni. Közreműködött az induláskor jelentkező technikai és ügymenettel kapcsolatos problémák megoldásában, ezen felül EAK gép, nyomtató, biztonsági és egyéb tintapatronok átadására került sor, valamint biztosítottuk a zavartalan munkavégzés feltételeit (számítógépes munkaállomások, internet, telefon, stb.) is. A feladatellátásra szakmailag képzett ügyintézők kijelölése történt meg, akik a kezdetektől érezték a munka súlyát, és igyekeztek minél előbb elsajátítani a speciális anyakönyvezési szabályokat, amelyben segítségükre volt mind a fővárosi kormányhivatal, mind hivatalunk, illetve amennyiben szükség volt rá, akkor a helyi anyakönyvvezetők is. A munkavégzésre kijelölt három ügyintézőt a jelentős adminisztratív feladatok elvégzésében két közmunkaprogramban alkalmazott dolgozó támogatta, akiknek gyakori változása és ezzel együttesen az ismételt betanítása megnehezítette a határidők tartását. A kirendelt dolgozók hivatalunk, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának véleménye alapján is kiváló munkát végeztek, rendszeresen és határidőben szolgáltattak adatokat. A közel 37
2200 elintézett ügyhöz több száz adatszolgáltatás, okirat kiállítás, továbbítás kapcsolódott. A hazai anyakönyvi események anyakönyvezése körültekintően, a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. -
A rehabilitációs szakterületen jelentkezett ügyhátralék feldolgozása
A Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztálya a rehabilitációs szakterületen jelentkezett vizsgálati hátralék feldolgozását az EMMI átmeneti utasítása kiadását követően 2015. szeptember hónapjában haladéktalanul megkezdte. A feladatellátás hatékonyabbá tétele érdekében egységesítésre került az ügyviteli rendszer a hatósági és szakértői terület között, mivel a korábbi időszakban a két telephely miatt erre nem volt lehetőség. Áttekintésre kerültek a szakértői szakterület eddigi munkafolyamatai, és azok koherenciája az RSZR szakrendszerrel. Elrendelésre került az RSZR megfelelő alkalmazásainak használata annak érdekében, hogy az ügyfelek berendelése gyors és zökkenőmentes legyen. Belső képzéssel az asszisztensek megfelelő segítséget kaptak az új funkciók betanulásához és alkalmazásához. A foglalkozási és szociális szakértők többletfeladatainak támogatása közhasznú munkavállalók közreműködésével történt. Az orvosszakértő szakreferens meghatározta az orvosszakértői metodikát annak érdekében, hogy egységes elvek mentén kerüljön sor a felülvizsgálatokra. A vizsgálati hátralék feldolgozását 2015. október 31. napjára befejezte a rehabilitációs szakterület, amely a 2015. szeptember – december időszakban 2.576 ügyben hozott érdemi döntést. A szakértői szakterület 2.234 személyes és iratalapú minősítést végzett el, illetve 1.700 ügyben végzett szakkérdésben szakértői tevékenységet. A Miniszterelnökség kijelölését követően haladéktalanul megtörtént a kapcsolatfelvétel Budapest Főváros Kormányhivatalával. A 2015. november 10-én megkötött együttműködési megállapodás alapján november – december hónapban rendkívüli munkavégzés keretében 2.000 ügyben hatósági határozatok készítésére, és további 1.400 ügyben revizori feladatok ellátására került sor. A Főosztály szerteágazó feladatainak zökkenőmentes ellátásában nagy segítséget nyújtott a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása, amely lehetőséget kihasználva 8 fő foglalkoztatása valósult meg. Jelentős munkát végeztek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által biztosított közfoglalkoztatott munkavállalók, továbbá 6 fő végzett közérdekű munkát, akik szintén kisegítő munkafolyamatokban nyújtottak nagy segítséget az egyes szervezeti egységek részére. -
Közfoglalkoztatottak bevonása a feladatellátásba
A Békés Megyei Kormányhivatal a 2015. évben négy, összesen mintegy 34 millió forint összköltségigényű közfoglalkoztatási program támogatására nyújtott be kérelmet. A kérelmek elbírálását követően került sor a hatósági szerződések megkötésére három esetben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatallal, egy program esetében a Csongrád Megyei Kormányhivatallal. A programokkal a Kormányhivatal szervezeti egységei jelentős költségcsökkentést valósítottak meg, a közfoglalkoztatottak a napi nyolc órás munkavégzési időtartamban nagymértékben hozzájárultak az érdemi munkát végző ügyintézők adminisztratív terhei csökkentéséhez. A 2015 tavaszától indult legjelentősebb, kormányhivatali szinten összesen 20 főt foglalkoztató hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási program a kilenc járási hivatalban két-két fő, valamint további egy-egy fő a Földhivatali Főosztályon, és a Foglalkoztatási Főosztályon történő
38
foglalkoztatását tette lehetővé. A közfoglalkoztatottak az irodai kisegítő tevékenység mellett jellemzően kézbesítői, postázási és telefonkezelői feladatokat végeztek. A 2015. április 1-jétől lezajlott külső integráció következtében a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség gyulai kirendeltsége által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Békés Megyei Kormányhivatal lett az általános jogutód. A fentiek alapján a Felügyelőség gyulai kirendeltségén a 2015. évben három fő bevonásával megvalósult közfoglalkoztatási lehetőséget tovább folytatta a Kormányhivatal, így az új szervezeti egységként létrejövő Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály tekintetében 2015 áprilisában új közfoglalkoztatási kérelem benyújtására került sor. Az év közben a rehabilitációs, illetve az anyakönyvi területeken keletkezett ügyhátralék ledolgozása céljából további három, illetve két fő bevonásával volt lehetőség a közfoglalkoztatási programokhoz csatlakozni. A 2015 decemberében lejárt programok meghosszabbítás iránti kérelemmel, 2016. február 29. napjáig kerültek meghosszabbításra. Általánosságban megállapítható, hogy a közfoglalkoztatottak foglalkoztatása a Kormányhivatal tekintetében kifejezetten pozitív jelleggel bírt, és jelentős mértékben könnyítette meg a kormánytisztviselői, illetve kormányzati ügykezelői feladatokon kívüli tevékenységek ellátását. -
Hadigondozottak ellátása
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) módosításáról szóló 2015. évi CIV. törvény 2015. július 4-én történő hatályba lépésével a járási hivatalokban megnövekedett a hadigondozotti ellátás iránt jogosultak és érdeklődők száma, a 2015. december 20. napján hatályba lépett módosítással pedig bizonyos ellátástípusoknál egyértelműbbé váltak a jogosultsági feltételek. 2015. december végéig a Békés megyei járási hivatalokhoz mintegy 1560 fő nyújtotta be a kérelem valamelyik formáját volt hadiárvaként (ebből év végéig elbírált kérelem 1400), 40 fő volt hadigyámoltként (ebből elbírált kérelem 37) és 5 fő új igénylő hadiözvegy is megjelent az igénylők között (ebből elbírált kérelem 3). A Hdt. 10. §-ában szereplő egyösszegű térítés iránt összesen 65 kérelmet nyújtottak be, ebből 2015. évben már 47 elbírálásra került. A jogszabály módosítás jelentős ügyfélforgalmat, adminisztrációs és egyéb ügyintézői háttérmunkát generált, az ezekből eredő többletfeladatokat azonban sikeresen teljesítették a járási hivatalok. Az esetek többségében nem álltak rendelkezésre a jogosultsági igényt alátámasztó iratok, amelyek beszerzése nem egyszer hosszabb időt igényelt, a tényállás tisztázása érdekében több hatóságot is meg kellett keresniük a járási hivataloknak. Jellemzően az illetékes jegyzők, de több alkalommal a Békés Megyei Levéltár, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, valamint a Hadtörténeti Múzeum is a járási hivatalok segítségére voltak a több évtizeddel ezelőtt keletkezett iratanyagok felkutatásában. A járási hivatalok munkáját a jogszabály hatályba lépését követően nemcsak az nehezítette, hogy az elbíráláshoz szükséges iratok nem álltak rendelkezésre, hanem a kérelmezők jogosultságával kapcsolatosan is számos kérdés merült fel. A döntéshozatalkor a jogszabályok helyes értelmezéséhez több állásfoglalásra és iránymutatásra is szükség volt. Összességében azonban a jogosultak kérelmei a jogszabályokban előírt időtartamon belül elbírálást nyertek, és a hadigondozotti jogosultság mellett a közgyógyellátás alanyi jogon történő megállapítását is lehetővé tették. -
Európai uniós forrásból finanszírozott projektek lebonyolítása
A 2015. évben az európai uniós és hazai forrásokból finanszírozott projektek lebonyolítása eredményeként 10 új kormányablak került megnyitásra a „Kormányablakok akadálymentesítése Békés megyében" című, TIOP-3.3.1/A-12/2-2013-0013 azonosító számú 278.400.000 forint 39
vissza nem térítendő uniós támogatást tartalmazó pályázat megvalósítása által. A beruházás során a kormányablakok által végzett közszolgáltatások komplex akadálymentesítése valósult meg. A projekt célja az intézményrendszer teljes körű akadálymentesítése volt, ezáltal a nyújtott szolgáltatások minőségének javítása az igénybe vevők megfelelő ellátásának megteremtése érdekében. A kormányablakok átadása mellett jelentős eredmény, hogy a 2015. évben megvalósult a Békés Megyei Kormányhivatal központi épületeként funkcionáló – Békéscsaba, Derkovits sor 2. szám alatti – épületegyüttes, valamint az Orosházi Járási Hivatal épületének energetikai szempontú fejlesztése. A KEOP-5.6.0/12-2013-0049 azonosító számú projekt zárását követően új, energiatakarékos épületek jöttek létre. További előrelépést jelentett, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal konzorciumban megvalósított pályázat eredményeként a Békés Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztálya új – közel nettó 150 millió forintból megújult épületben helyet kapó – székházban folytatja tevékenységét, így az ügyfelek egy helyen, teljes mértékben akadálymentesített épületben intézhetik a hatósági ügyeiket és vehetnek részt a szakértői vizsgálatokon. A fentieken túl, szintén az európai uniós és hazai forrásokból finanszírozott projektek lebonyolítása eredményeként a Kormányhivatal vonatkozásában épületállományi kataszter került létrehozásra, melyben meghatározott szempontrendszer szerint az épületeket rangsoroltuk és a kiválasztott épületek energiahatékonysági fejlesztéseihez szükséges tervezési, előkészítési feladatok valósultak meg. A Békés Megyei Kormányhivatal a KEOP-7.14.0/15-2015-0017 azonosító számú projekt által 100 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. Az év során végrehajtottuk az EKOP 1.2.23 és 2.1.26 projektek feladatait. A Kormányhivatal európai uniós forrásokból megvalósuló projektjei esetében a 2015. év rendkívül feszített munkatempót igényelt. Bár a támogatói okiratok, szerződések többsége már a korábbi években aláírásra került, a beruházások fizikai megvalósulása, a pénzügyi elszámolások – vagy azok előkészítése - a 2015. évben történtek. A kivitelezések összességében a tervek szerint zajlottak, mely köszönhető volt egyrészt annak, hogy a szükséges források rendelkezésre álltak, másrészt a kivitelezőkkel és az irányító hatósággal, konzorciumi partnerekkel folyamatos és korrekt volt a kapcsolat. -
Szociális ellátások
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2015. március hó 1. napjával hatályba lépő egyes rendelkezései, valamint annak módosítása értelmében a kormányhivatalok járási hivatalainak feladat- és hatáskörébe kerülő szociális ellátásokkal összefüggő feladatokat érintően az önkormányzatoktól összesen 17.058 darab ügyirat átvétele történt meg, mely kiemelt feladatot jelentett. Az átvett óriási iratanyag rendszerezése, iktatása, átvizsgálása, az önkormányzati adatállomány manuális úton történő rögzítése, a tájékoztatók kiküldése és az eljárás jogilag helyes útra terelése igen sok többletmunkát és energiát követelt, amely nagymértékben leterhelte az egyéb szociális ügyeket intéző munkatársakat is. A feladat ellátása során használt szakrendszer, a JWINSZOC csak 2015. június elejétől állt a kellő számú munkaállomáson rendelkezésre. Mindezek ellenére a feladat átvétele és az ellátások folyósítása a munkaszervezésnek és a feladatátcsoportosításoknak köszönhetően zökkenőmentesen lezajlott. Megemlítendő, hogy a feladatkör átvétele során a települési önkormányzatok is együttműködésükről adtak számot. A több ezer ügyirat átvételéből fakadó óriási többlet háttérmunka-teher határidőben történő ellátása és a háttérmunkában keletkezett jelentős lemaradások feldolgozása valamennyi járási 40
hivataltól komoly szervezést igényelt. A Békési Járási Hivatal például az ügyfélszolgálati feladatokat előbb a Foglalkoztatási Osztályára, majd 2015. október 20-át követően a Kormányablakba helyezte át. E gyakorlat segítségével a jelenlegi állománnyal el tudja látni valamennyi járási hivatali hatáskörbe tartozó szociális ellátással kapcsolatos hatósági feladatot, illetve az ügysegédi rendszer által a kistelepüléseken is valamennyi ellátás tekintetében biztosított az ügyfélszolgálat. Az Orosházi Járási Hivatalnak az aktív korúak ellátásának jegyzői hatáskörből való átkerülése kapcsán lehetősége nyílt 2 fő szakirányú végzettségű, többéves szakmai tapasztalattal rendelkező kolléga felvételére a megüresedett álláshelyekre, amely jelentős segítséget jelentett a kollégák betanításában és az ügyek zökkenőmentes intézésében. Az átvett feladatkörrel összefüggésben említést érdemel, hogy az átvételt követően az esetlegesen feltárásra került, jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel miatt számos esetben került sor a jogosultság megszüntetésére és visszafizetésére, a Szeghalmi Járási Hivatal például több mint száz fő esetében rendelte el a jogosultság megszüntetését és visszafizetését. A szociális ellátások tekintetében a fentiekben részletezetteken túl változásként értékelendőek a szervezeti átalakulásból is adódó jogszabályi változások (pl. szakkérdés vizsgálata a korábbi szakhatósági eljárás helyett). A közgyógyellátást és az időskorúak ellátását érintő jelentősebb jogszabályváltozás nem történt. Az ápolási díj vonatkozásában új típusként került bevezetésre a kiemelt ápolási díj. 11. Egyéb, a Kormányhivatal 2015. évi tevékenységét meghatározó feladat ismertetése A Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály a Közlekedési Kultúra Napja keretében a szépkorúak közlekedésbiztonságának speciális kérdései címmel előadást, e mellett közlekedésbiztonsági nyílt napot, valamint motoros tréninget tartott 2015. április 18-án. A téli felkészülés jegyében rendezte meg a II. féléves nyílt napot 2015. november 14-én, amelyen lehetőség nyílt a mobiltelefonos vezetés veszélyeit demonstráló feladatok elvégzésére is. Az előző évek gyakorlatának megfelelően 2015-ben is több alkalommal rendezett kihelyezett műszaki vizsgát mezőgazdasági gépjárművek számára, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályon a Földművelésügyi Osztály 2015. évi tevékenységét a halgazdálkodási jog hasznosításával, az agrárkár-megállapítással, a termeléshez kötött és egyéb támogatásokkal, valamint a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek árverés útján történő értékesítésével kapcsolatos feladatok határozták meg. A Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály egyik leglényegesebb feladata volt a családtámogatási és társadalombiztosítási eljárások, az egyes szervezeti egységek tevékenységének összehangolása az új szervezeti struktúra hatékony kihasználásával, az egységes leterheltség kialakítása a külső integráció révén szűkre szabott létszámmal. A szakterületet érintő, megváltozott jogszabályok főként a foglalkoztatók, vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentésével kapcsolatosak voltak, illetve a gyermekvállalást támogató ellátások további kedvezőbb számítására vonatkoztak. Az új szabályok alkalmazása az ügyfél-elégedettség szem előtt tartásával, eredményesen történt. A Foglalkoztatási Főosztály „Helló, meló, na de melyik szakma?...” elnevezéssel a békéscsabai CsabaParkban megrendezett pályaválasztási kiállítási rendezvényének új színfoltja volt az innovatív technológiák szigete, amely alternatívát nyújtott a diákok szakmaválasztáshoz. A rendezvény másik új eleme a „Kis Mesterek” játék volt, amely a 20 hiányszakma megismeréséhez nyújtott segítséget a diákoknak, és ahol a tanulók kipróbálhatták magukat az egyes szakmákban. A 2015. szeptember 17-én megrendezett Békés megyei Közfoglalkoztatási 41
Kiállításnak a békéscsabai Szent István tér adott otthont, ahol Békés megye 59 önkormányzata mutatta be színesen, látványosan, sokszor interaktív módon a közfoglalkoztatás során előállított termékeket, értékeket. A rendezvényt kiemelt sajtófigyelem kísérte és kivívta mind a felettes hatóságok, mind a részt vevő önkormányzatok, mind pedig a lakosság és közfoglalkoztatottak elismerését. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 2015. évben részt vett a Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács (KTVT) tagjaként annak munkájában. A Kormányhivatal delegált tagja a Főosztály főosztályvezetője. A KTVT Szakmai Bizottságának munkájában is aktív résztvevő a főosztály főosztályvezető-helyettese. A KTVT elsősorban Békés megye vízgazdálkodási kérdéseinek megvitatásával, illetve megoldásaival foglakozott a 2015. évben. A Földhivatali Főosztály 2015. április 1-jétől kiemelt figyelmet fordított a földmérési szakfelügyelet által lefolytatandó külső és belső ellenőrzésekre, valamint a földmérési alappont hálózat karbantartására. A feladat szakszerű végrehajtása érdekében – első ízben – került sor a földmérési műszerek hitelesítésére. 2015. évben – a meglévő kapacitásra és az időjárásra figyelemmel – 1188 db pont esetében végezték el a helyszínelést, karbantartást. A Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységét a szokásos feladatokon túl jelentősen befolyásolta a külső-belső integráció megvalósítása, jelentős többletfeladatot okozott a külső integráció kapcsán a Főosztályhoz került feladatok, az informatikai rendszerek változása. A Főosztály létszámhelyzete nehezen tudta követni a feladatváltozásokat, ennek ellenére a feladatok teljesítése megvalósult, melyhez a munkatársak kitartása, lelkesedése, hivatástudata volt szükséges. 2015.évben az európai uniós és hazai forrásokból finanszírozott projektek lebonyolítása eredményeként új kormányablakok nyíltak Békés megyében, a Kormányhivatal központi épületegyüttese, és az Orosházi Járási Hivatal épülete megújult, a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály új székházban folytathatja tevékenységét, és a Kormányhivatal vonatkozásában épületállományi kataszter került létrehozásra. A járási hivatalok nagy hangsúlyt fektettek a 2015. évben arra, hogy a www.bekesijarasok.hu oldalon és a helyi médiában rendszeresen friss tartalmakat közöljenek a járási feladatellátásról, ezzel növelve a járási rendszer elismertségét. Komoly felkészülést igényelt a kormányablakokban 2015. év végén a TÜAP rendszer bevezetésére, és az új eSZIG kiadására való felkészülés. Mindezek mellett a járási hivatalok híd szerepet töltöttek be a járási települések önkormányzatai, illetve polgármesteri hivatalai között annak érdekében, hogy a lakosság ügyeinek intézése gördülékenyen, zökkenőmentesen történjen, és az állam szolgáltatásai a lehető legrövidebb úton jussanak el minden település polgáraihoz. A járási hivatalok vonatkozásában említeni indokolt, hogy a közfoglalkoztatással kapcsolatosan megnövekedett feladatok, illetve az egyéb feladat- és hatáskörbővülés folyamatos belső munkaszervezési intézkedések meghozatalát igényelte a megfelelő feladatellátás érdekében. A járási hivatalok vonatkozásában is kiemelt feladat volt az állami földek árverésében való közreműködés, mely elsősorban a hivatalvezetőket érintette az árverés lebonyolításában való részvételi kötelezettséggel. A járási hivatalok hatékony feladatellátása kapcsán említhető például, hogy a Mezőkovácsházai Járási Hivatal aktívan közreműködött a dél-békési ivóvíz minőségjavító program végrehajtásában, illetve a dél-békési geotermikus erőmű beruházás előkészületi munkáiban is, vagy például a Szarvasi Járási Hivatal a nyílt munkaerőpiaci, támogatási kérelmet nem 42
tartalmazó állásajánlatok 20%-át gyűjtötte össze 2015-ben, miközben a járás lakosságszáma a megye lakosságszámának a 8%-át sem éri el. Ez utóbbi eredmény eléréséhez a szükséges előkészítő munkák már 2013-ban elkezdődtek, amikor új alapokra helyezték a munkáltatókkal való kapcsolat kiépítését, de esetükben szintén fontos eredmény, hogy 2015 év végére összeállítottak egy olyan minőségügyi dokumentumrendszert, amely a partnerközpontú minőségirányítás felé jelent komoly előrelépést.
Békéscsaba, 2016. február 26.
Melléklet: - vagyonbiztosításról szóló szerződés és módosítása. Táblázatok: 1-8.
43
