^
5t E R K E 321" 1 : Í-AJTA A U D O ^
- r
III. ÉVFOLYAM
= 4. SZ. = 1930. ÁPR. L
E A D W E A R I) M Ü Y B R ID G E , a k in e ra a to g ra fia e g y ik ú t tö r ő je 1830— 1904.
ÁR A
1 PENGŐ
%ttkX*Jk?&VV&Vk%i
Az idény Legnagyobb hangosfilm sikerei a B. I. P. gyártmányok
Szökik a vöm Rendezte: R. Elchberg Főszereplő: Dlna Grállá
Atlantic
a b e s z é lő f i l mcs oda Rendezte: E. A. Dupont Főszereplő: F. Kortner
Hai-Tang Rendezte: R. Eichberg Főszereplő:
Anna May Wong
RADIUS FILMIPARI R.-T. VII., RÁKÓCZI-UT 36. KLAUZÁL UCCA 2. Telefoni ). 418 27.
F IL M M Ű V É S Z E T I É S III. É V F O L Y A M .
= 4 .
T U D O M Á N Y O S F O L Y Ó IR A T SZÁM .
=
1930. Á P R I L I S
1.
Dr. K O N R A D W O L T E R SOLLN BEI MÜNCHEN:
EADW EARD MUYBRIDGE A KINEM ATO G RAFIA ELŐFUTÁRJA A z első volt, aki az állat valamennyi m ozgásmom entumáit sorozatos fényképeken m egörökíteni tudta, az első volt, aki csil lámló vásznon életnagyságban m egjelentette a képeket és meg elevenítette az állat egyes mozgásait. A .,m ozi", amely utána kö vetkezett, csak folyománya volt találmányának. S zá z éve annak, hogy született.
1
hridge volt. aki 1830 április 9-én szü letett London közelében, de m ár fiatal éveiben az E gyesü lt Á llam okba ván dorolt ki, ahol hosszas és fáradságos fo tográfiái kutatásokat végzett. R ö v i desen n ag y tapasztalatokat szerzett az akkor m ég fiatal fényképészeti szak mában, ú g y h o g y csakham ar messze földön hires lett. K ém iai-optikai tudá sa állami álláshoz juttatta. E nergikus, okos gondolatokban gazd ag fiatal ember volt, impozáns m egjelenésével, csüngő szakállával mindenütt tekin télyt szerzett m agának. H o zzá fordult tehát Stanford kor m ányzó és arra kérte, h o gy lovairól rövid, de éles pillanatfelvételeket ké szítsen, hogy bebizonyíthassa azt, m i szerint a lovak g yo rs futás közepette a földet nem érintik. M uybridge elfo gadta a m egtisztelő m eghívást. E z akkoriban m eglehetős nagy feladat volt. A száraz lemezeket m ég nem is m erték, a nedves kollodium lem ezek nem voltak eléggé érzékenyek és M u y bridge minden tudását és képességét
-ben történt, m eleg tavaszi napon, K aliforn iában. Iio IUI L nourable Leland Stanford ________ K a lifo rn ia korm ányzója ^e ^ es és .barátja volt a 32ép lovaknak és saját ménese is volt. A beszélgetés lovakról és azok m ozgásairól folyt. B arátja, M ac Crellisch azt állította, h ogy ma gától értetődik, h o g y nincs olyan ló, amely a leggyorsabb ügetés közepette is mind a négy lábával egyszerre a le vegőt érje és a földtől eltávolodhassék. E g y lábának okvetlenül földe.t kell érintenie, állapította m eg M ac Crcllish. Stanford korm ányzó azonban ellent m ondott ennek a m egállapításnak és ennek az ellenkezőjét vallotta. Á m állí tását nem tudta bebizonyítani, m ind amellett fogadott C rcllish-seb E g y ik fél sem tudta állítását konkrét adatok kal bebizonyítani, illetőleg alátám asz tani. E k k o r különös ötlete támadt 5 tanfprd korm ányzónak. A kaliforniai állam i földm érő h iva talnak akkori vezetője E adw eard M uy-
1R79
1
arra fordította, h o g y azokat a lehető legjobb m inőségben előállítsa. A felvé teleket 1872 m ájusában kezdte meg. A sacram entói lóversenytéren, a fehér homokföldön futott fehérre meszelt deszkafal előtt Stanford egyik legk ivá lóbb lova az Occident, m érföldenként (1.6 km ) 2 perc és 18 m ásodperc alatt. M egszám lálhatatlan kört futott be ez a ló és M uybridge fotókam rája igen erős m unkát fejtett ki. E redm ény: Tiszta üveglem ezeken láthatók voltak a legélesebb árnyékvonalak egyszer hol az egyik, m ásszor hol a m ásik pro dukciójában. épen h o gy a véletlen azt kívánta. A latta néhány szilhuett lát szott, ami arra következtetett, h ogy a ló mind a négy lábával a levegőben volt rohanás közben. H onourable L eland Stanford- korm ányzó megnyerte a fogadást. M uybridge azonban nem elégedett m eg az eredménnyel. E lőtte most más cél lebegett, olyan pillanatfelvételeket akart készíteni, am elyek a ló minden egyes mozdulatának a legaprólékosabb m om entum ait akarta annak minden stádiumában m egörökíteni és vissza adni. Stanford m egígérte M uybridgenek, h ogy kísérleteiben mindenképen segítségére lesz. San-F ranciskónak ama helyén, ahol ma az egyetem van, állott Stanford ménese P alo A lto és M uybridge itt kezdte m eg kísérleteit. H uszonn égy fotokam rát állított fel egymás mellé, am elyekt spárgával és drótokkal kötött össze a pályával és ezek érintésekor a pillanatzárak csu kódtak. M uybridge most Stanford lo vait részint ügetőkocsikkal, részint anélkül különböző lépésfajtákban a pá lyán végigszalasztatta és ig y minden alkalom m al 24 pillanatfelvételt nyert, am elyek az összes m ozgásokat a leg kisebb nüanszaikban felvették. A dró tok gyakran elszakadtak és igy M uy bridge rendkívül kom plikált módot ta lált ki a pillanatzárak kikapcsolására és pedig elektrom os utón. A különböző pillanatzárakat m egfelelő világítási fo
kozatokban állította be, ú g y h ogy egy bizonyos nyom ásra az egyes, egym ást követő felvételek különböző m egv ilá gí tás szerint is készültek el. A lovak, kecskék, de az emberek, a futók és at léták szintén kisérletképen el-elszaladtak a kam era előtt, h ogy M uybridge kísérleteit folytathassa. H ivatalos út jaitól eltekintve 7 évig folytatta kísér leteit M uybridge P alo A ltoban és tel jesen újszerű találm ányt alkotott: tiszta fotográfiái utón ragyogó pilla natfelvételek egész sorozata keletke z e tt, am elyek hézag nélkül követték egym ást és igy az em berek és állatok gyo rs m ozgásait akként sikerült anali zálni. h ogy g yo rs m ozgásaik minden stádiumát egészen határozottan lehe tett megállapítani. M uybridge 1878-ban és 1881-ben közzétette képsorozatait, amelyekben nyilvánosság elé tárta ,,autom atikus elelctro-fotografiai“ kísérleteinek az eredményeit. A tudósok, a m űvészek és a teoretikusok felfigyeltek. M uybridgenek továbbmenő tervei voltak, h ogy a nyert eredm ényeket kellőképen értékesíthesse. Vetített képelöadásokat akart rendezni és ekkor zseniális öt lete támadt. Lehetővé akarta tenni azt, h ogy az egym ást követő gyo rs iram ban elhaladó m ozgásokat nagyobb kö zönség előtt olyképen vetíthesse, h ogy azok összefutásából teljes képszerű m ozgások tárulnak a nézők elé. M uy bridge ismerte a régi életkereket, amelyet 1832-hen konstruáltak. E nnek az életkeréknek az üveglem ezeit ellátta ezekkel a sorozatos fényképfelvételek kel, amelyeket ő hosszas és keserves m unka után az egyes üveglem ezekre kopirozott és az üveglem ez m ögé erős fényforrást alkalm azott. 1879-ben P alo A ltoban az első gyo rs próbavetitést ez zel a vetítőkészülékkel végezte, am elyet ő Zoopraxiskopnak nevezett. A z első nyilvános előadás 1880-ban fo lyt le San Franciskóban, ahol a közönség oda volt a csodálkozástól. E z volt az első szerkezet, am ely a m ozgások mes
2
terséges rekonstrukcióját m utatta ás am ely a való életet fotografálta. M uy bridge bem utatóanyagával Európába utazott. E lső n agy sikerei P árizsban értek E . í. Marey, a hires fiziológus, M eissonier, a hires festő, legleikiismerctesebb apostolaivá váltak. N agyb rittania tudom ányos testületéi lelkesen ünnepelték. M uybridge uj erőt nyert az alkotáshoz és azután visszatért A m erikába. A philadelphiai Pennsylvania-egyetem m egbízást adott M nybrid genek további kísérleteinek a folytatására. Itt minden uj gondolatot könnyen tu dott m egvalósítani. 1884 tavaszától 1884 őszéig alkotta m eg életének leg szebb müvét. Philadelphiában sikerült tökéletesítenie a kamera-battériákat. Itt analizálta az emberi m ozgás külön böző m egnyilvánulásait, például a graciös nők m ozgásait, m egelevenítette az állatok m ozgásait, ú gy h o gy rend k ívül g azd ag kísérleti anyagot szerzett. N aponta 780 negativlcm czt fotografált. É s miután közben a nedves kollodiumlemezeket felváltotta a hiperérzékeny száraz lem ezzel, rövid időn belül több mint százezer lem ezt dolgozott fe l M uybridge. A múlt század kilencvenes éveiben beutazta Európát, előadásai n ag y tet
szést keltettek Berlinben és M ünchen ben és vetített élőképei m indenütt bá mulatba ejtették a közönséget. A z „ A nim ál Locom otionu, am elyet 1887-ben állított elő. szám os vevőre akadt európai útjában. M űvészek és tudósok, akadém iák és kön yvtárak sze rezték m eg m üveit, mert felism erték annak n agy korszakalkotó jelentőségét. A század végével a munkában m eg őszült tudós visszavonult angliai falu jába, jól m egérdem elt pihenőjébe. M ég m egélte a kinematografia első nyolc esztendejét L ou is Lum iére 1895-beli találm ánya után. H iszen Lm nieret M uybridge találm ánya ösztönözte a to vábbi kutatásokra. A fiatal kinem ato g ra fia rendkívüli g yo rs fejlődése az oka annak, h ogy az utókor hamar m egfeledkezett Eadweard M uybridgeről, akinek a neve két évtizeden ke resztül közszájon forgott, de az uj században m ár elfelejtették. 1904-ben, m ájus 8-án hunyta be szemét örökre a ■modern film játék első feltalálója és elöharcosa. Születésének századik évfordulóját a film kultúra április 9-én ünnepli meg. H a az utókor ezekben a napokban reá gondol, akkor csak erkölcsi kötelessé gének tesz eleget, am ikor hódol a nagy feltaláló nagy szellemének.
— Y — ( B e r l i n ):
A M AGYAR N Y E LV ÉS A KÜLFÖLDI HANGOSFILM keznünk, h ogy azzal a rohamosan fej lődő század technikai előretöréseit tel jesen m eg ne akasszuk. Tagadhatatlan, h o g y a Tonfilm , am ely a mai form ájában igen nagy költségbefektetést igényel, csakis azo kon a nyelveken készül, illetve készül het el, am elyek föld rajzi és számbeli helyzete a költségek m egtérülését, sőt m ég kereskedelm i hasznot is jelente nek. Ilyen nyelv általában csak három
nemzet legnagyobb kin cse: a nyelve! H a azt el vesztené, ha azt elhanya golná, akkor lassan az el veszésre. a kim úlásra, az elm úlásra lenne ítélve. L ássuk csak, nem támad-e egy. kis sé túlságosan m eg bennünket, kisebb nm zeteket, ebben a hangosfilm és néz zünk eg y kissé a kulisszák mögé, h ogy lehet-e és m iként ez ellen úgy véde
A
3
van és pedig az angol, a nemet és a francia. M ár a spanyol és az olasz nyelvek, am elyek pedig a délamerikai elterjedésük m iatt szám ításba jöhetné nek. m égsem elegendők arra, h ogy egyelőre ténylegesen szám ításba jö jje nek . . . kényszer nélkül! A kínai, hindu stb. nyelveket, illetve nemzete ket igen nagy elterjedésük és számbeli arányaik ellenére is egyelőre kultúrnivójuk, általános szegénységük stb. m iatt e téren elhanyagolhatjuk. Ha tehát egyelőre a T o n íilm mai helyzetét és fejlődését figyelem be veszsziik, akkor az ma három nyelv (an gol, német, francia) internacionaliz m usát m ozdítja igen erősen elő és fe j leszti azoknak a térhódításéit. H o gy ez a tény nagyon is beleillik különösen az angolok világpolitikájába, v ilá g uralmába. annak a lovéibbi m egalapo zásába. mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy m ár F ran ciao rszág is, am ely nek nyelvén pedig a hangosfilm ek jó része készül, nem csak szükségesnek tartja, de nem zeti becsületébe tartó nak vallja, mindenképen állami és ma gántőkével odahatni, h ogy a francia T on film és íg y elsősorban a francia nyelv ebben a nyelvharcban alul ne maradjon. A fentem litett két m ásik nagy, de m égis előbbieknél kisebb nemzet: az olasz és a spanyol, már védekezik ez ellen a nyelvbeli internacionalizm us ellen egyszerű állam hatalm i intézke désekkel. am elyek eltiltják az idegennyelvű hangosfilmek előadáséit. E ze k az állam ok elég nagyok ahhoz, hogy ilyen intézkedéseket tehessenek abban a biztos tudatban, h o gy ezzel a tech nika és a hangosfilm fejlődését nem gátolják, csak a saját nemzeti létüket védik, miután a film gyárosoknak még m indig nagyobb érdekük lett olasz, illetve spanyol verziót az internacionális — va g yis a beszédnélküli ver zióba beleilleszteni, m ert ennek a költségei m ég m indig kisebbek, mint
4
e területek licencdijainak az elvesz tése. Term észetesen ilyen állam hatalm i intézkedéseket alapos m egfontolással csakis olyan nagy állam ok tehetnek, am elyek épen tudatában vannak an nak. h ogy m ég a technikai fejlődést nem akadályozzák meg. A többi kisebb külön nyelvű európai és a ku ltúra magas fokán álló állam ugyan a saját hatalmából és a saját nyelvének védelmében megtehetné ugyanezt, de akkor a hangosfilm ről, illetve az ezirányu kulturális fejlődés ről le kellene mondaniuk, miután e kis állam ok részére az illető nyelven elké szítendő T on film -verziók sokkal többe kerülnének, mint am ennyit ezek az állam ok a film gyártóknak fizetni tud nának és ig y természetesen nem is ké szíttetnének el. E zzel a körülm énnyel — a nyelv ben i különbözettél és igy m egérthetési nehézségekkel — szám olnak is a han gosfilm -gyárosok akkor, am ikor az angol, német és francia verziókon k í vül m ég egy. úgynevezett int em ocio nális verziót készítenek, amelyben a dialogrészeket feliratok pótolják és a Sprech filmet ez utón csupán Tonfilmm é változtatják, m egh agyván benne a zenét, a zörejeket és a most m ár majdnem minden filmben (épen ezért) előforduló dalokat. Ig a z ugyan, h ogy utóbbiakat az előbb említett nyel veken, illetve O lasz- és Spanyolország részére ezeket a részeket m ég ezeken a nyelveken is elkészítik. É s ime itt látom annak a lehetősé gét. hogy bizonyos fokú állami tám o gatással m egvéd jiik anyan vei vünket és ha m ár a dialógokat saját nyelvün kön nem is készíthetjük el, de legalább ezeknek az internacionális verziókn ak ama részei készíttessenek el nyelvün kön, amellyel legalább némi védelm et nyújtunk a m agyar nyelvnek. L ássuk m ár most h ogy ez technikai és anyagi okokból lehetséges-e?
Tech nikailag természetesen lehetsé ges, m ert hiszen akkor, am ikor az internacionális verzióba az olasz és a spanyol verzió t beleillesztik, akkor akármilyen m ás nyelvű verziót is be illeszthetnek. A nehezebb része a kérdésnek az anyagi része! A T o n film gyártása lényegesen drá gább a néma film nél és ig y ez a tény a licencárak alapos m egdrágulását vonta m aga után. V iszo n t ezek a licencárak m áris olyan m agasak, h ogy a magyar vásárlók csak a legnagyobb erőm egfeszités árán szerezhetik m eg és a m a g y a r m ozgószinház, illetve végered ményben a m agyar m ozilátogató kö zönség anyagi erejének a legm esszebb menő igénybevétele mellett fizethetők m eg. Ezeken túl m ég valam i kiadást erre a három tehertvállaló tényezőre (film vásárló, film színház és fizető publikum ) ráduplázni, nézetem szerint, már nem lehet. H a tehát olyan állami intézkedés jönne, am ely az idegen nyelvet a film színházakban eltiltja, ezek az internacionális verziók is csak akkor jönnének M a gy a ro rszág részére tekin tetbe, ha azokban m ég ének sem lenne, tehát csupán zene és zörej. E z az intéz kedés m ár term észetszerűleg az áru bi zonyos m egolcsódását eredményezné, annyiban, m ert hiszen a kereslet m eg szűnne, azonban a jó T o n film ek beho zatali m egszorítása nem lehet sem az állam, sem a kereskedelem érdeke. V i szont. ha em iatt a rendelkezés- m iatt a m agyar vásárlók köteleztetnének a dalrc’szek m ag y aru 1 való elkészítésére, akkor ez m eglehetősen m egdrágítaná a vásárlást. Lehetséges azonban az is. h o g y épen ennek következtében talán lemennének az árak is, m ert hisz a gyárosn ak is lesz annyi belátása, hogy a vevő jét m eg ne terhelje, mindamel lett nem tud túlságosan visszam enni a z árban, a vevő pedig nem tud többet
5
kiadni, tehát hol itt a kivezető ut? Szerény nézetem szerint igenis van és épen Magyarország, illetve a ma gyar vásárlók részére van egy kivezető ut. É s pedig a Film alap! A Film alap rendeltetése a magyar film gyártás elő m ozdítása! N ézetem szerint a fentjelzett m agyar részeknek internacionális filmekbe való beillesztése, még ha azok beszéd- és énekrészek is, m égis első sorban m agyar film gyártás és m agyar szellemi és technikai munka. H a tehát a vásárló cégnek részükről a film alap ba befizetett pénzeket és egyéb anyagi könnyítéseket rendelkezésükre bocsájtanának, akkor nem csak bizonyosíoku m agyar film gyártás (ha részekben is indulna m eg), hanem egyidejűleg a m agyar nyelv is kellő védelemben ré szesülne és a m egindult nyelvbeli inter nacionalizmus ellen tudatos és hatha tós védelem re találna. E nnek a keresztülvitele aránylag egyszerű és ez itt Berlinben már több alkalommal is történt., igaz ugyan, h ogy ez m egint csak azt a követel ményt állítja föl, hogy az illető filmet előre, látatlanba, jóform án a gyártás meginditása előtt veg ye m eg a m agyar film vásárló, m ert csak akkor lehetne idejében ilyen kiegészítő dal felvételek ről a gyártás ideje alatt, illetve min denkor a m egfelelő jelenet felvétele kor a m agyar jelenetet (dalt) felvenni. De hát ez nem képezhet különös aka dályt, hiszen a m agyar film kölcsönzők jelenleg a legtöbb Ton film et akkor ve szik m eg, am ikor a g yártás még meg sem kezdődött. Ma másként Tón fil met venni nem is lehet, hiszen arány lag olyan kevés készül, h ogy azokat mind előre adatják el. V é g ü l cask arra szeretném m ég a m agyar érdekelteket felkérni, h ogy ezekben a sorokban csupán egy uj út mutatást, egy gondolatot lássanak arra, h ogy ebben az irányban a mun kát esetleg felvehessék.
Dr. G E S Z T E S I B A L O G H G Á B O R
MAGYARORSZÁG ÉS A HANGOSFILM (P Á R I Z S I L E V É L )
hogy ma némafilmet gyártani Magyar; országon veszedelm es és kockázatos dolog és azt m ondja, hogy a mai vimzo; nyok mellett reális számítással és a szükséges kereskedői gondossággal film gyártó vállalkozó nálunk csak ham gosfilmet fog gyártani- Á llítását nagyon köntnyü m egcáfolni, hiszen saját maga hozza fel ellene néhány sorral alább a legdöntőbb argumentumot- Felemlíti, h ogy Olaszország hivatalosan elren; delte, hogy az ország területén csak olasz nyelvű hangos filmet szahad e’ő; adni- Németországban és Franciaor ; szágban pedig, ha nem is buknak meg, (mint ő irja), de kisebb sikerrel mén-nek az angol dialógusokkal előadott hangosfilmek. E gyik helyen pisszegnek, máshol fütyüléssel és közbekiáltással tiltakoznak az idegen nyelvű szöveg szinrehozatala ellen. E gy helyen pedig tanúja voltam, hogy sokan egyszerűen felkeltek helyükről és eltávoztak. Égé; szén bizonyos, hogy rövid időn belül másutt is be fog következni a hasonló helyzet- Mi következik ebből? A „m a; gyár /i7 m“ ;nek, mint egy sajnos égé; szén kis területre összeszoritott kis or; szág produktumának addig lett volna elsősorban hivatottsága, amig a film az volt. aminek rátermettségénél fogva szerintem lennie kellene: nyelveken kU vül és nem zetek felett álló művészi némafilmnek- A d d ig kom oly esélye és lehetősége lett volna, hogy a külföldi piac bekapcsolásával tegvük lehetővé •az előállítását és hozzuk be a hazai elégtelen elhelyezési terület korlátozá; sajt- H iszen esztendőkön keresztül m in d ig a plaszirozás és a garancia kér; dúséin ok n ehézségein múlt a sikeres és kom olv permanens gvártás lehetősége. Ez okozta, hoöv ^zámtakani hiábavídó arkétozás, tárgyalás és számos uj és
a kezem be kerülnek magyar lapok, mindig csodálkozva szemlélem azt a mohósá* got, amellyel a budapesti m ozgószinházak és egyák tálában az egész filmszak; ma rávetette magát a nagy, új divatra: a hangosfilmre. A „Film kultúra" feb; ruári számában Bingert János emlékes zett meg a németországi és ausztriai helyzetről. Felemlítette, hogy a hangoss filmre való áttérés tem pója meg nem közelíti a m agyarországi viszonyokat. U gyanez áll, de még fokozottabb mérs tékben Franciaországra és az egész francia vonatkozású filmterületre is- A sok hangos és szinkronizált filmujdons ság mellett most is nagyszámú néma kép kerül bemutatásra a nagy premier; színházakban és m indkettőnek meg van a maga lelkes tábora és közönségeFlelycsebben mondva az igazán hozzás értő és müveit m ozikedvelő közönség itt nem döntött olyan ei'vakult sietség* gél az új divat javára. Szívesen nézi ezt is és tapsol, ha tökéletesebb tech; nikáju hangosfilmet lát. D e ugyan; olyan érdeklődéssel keresi fel a néma; újdonságokat is. Egyform a m értékkel mér és csak az igazán művészi produk; ciót fogadja osztatlan tetszéssel. A mi szalmaláng természetünket, túlzott u j; donságimádatunkat még a tempera; mentumban hozzánk olyan közel álló franciák sem veszik át, olyan szélsősé; ges mohósággal- És ez nagy tanulság lehet számunkra. Mert csaknem biz; tosra vehető, hogy mindem túlgvors ak* ció után bekövetkezik a szükségszerű reakció. A „M iid ig k eif‘ — ahogy a ne; metek nevezik. Éppen ezért Bingerth fejtegetésének és következtetéseinek következő részét nem tartom helytállónak. Ő azt tartja.
H
6
ujabb filmrendelet meg hivatalos;bü; rokrata szerv ellenére alig 2—3 vagy 4 film az összes felm utatható eredmény. Ez okozta, hogy igazi m agyar film he* Ivett jobb vagy rosszabb „Mariage1"* filmek készültek Gemeinschaftproduks ciós alapon. Ez okozta, hogy a szaki mát sújtó rettenetes adók, illetékek és terhek ellenére olyan éd e sk e vé s tör.tént és hogy itthonm aradt rendezőink, színészeink, filmíróink, technikai és művészi szakem bereink keserű tétlen ségben és munkátlanságban bőjtöltek végig hosszú, kinos esztendőketBizonyos, hogy a legkedvezőbb idő; szakot máris elvesztettük. A magyar hangosfilm szép terv, de félő, hogy ez is csak terv és fantazm agória maradMég inkább mint a többi volt! A z t is kijelenti cikkében Bingert, hogy esetleg csak a három, négy sőt talán öt verziós hangosfilmek szám íthatnak százszázaié; kos kihasználásra. N os hát véleményem szerint egy ilyen három, négy vagy öt; verziós hangosfilm lehet nagyszerű technikai csoda, lehet esetleg — de nem hiszem — jövedelm ező ipari vál; lalkozás. M inden lehet, csak művészet nem. A z utólagos szinkronizálás ma már túlhaladott álláspont- A négy vagy ötszörös felvétel pedig annyira meg; drágítja a képet, hogy még a M agyar; országon való olcsóbb gyártási lehető; ség mellett is behozhatatlanul drágaÉs például: honnan veszünk öt nyelven beszélő, éneklő színészeket- És vájjo n m ilyen miliő és milyen szüzsé, de főleg m ilyen ,,Drehbuch“ birja el ezt a sok; féleséget? A párbeszéd nélküli, tisztán szinkronizált filmeknél pedig biztosan szám íthatunk a szabadalmi perek, bojkottok egész légiójára és az eddigi placirozási lehetőségek nehézségei közé roppant ballasztként a technikai kort látozésok számtalan nehézsége is fel fog sorakozni. N e hajszoljunk fantomokat, inkább kíséreljük meg igazán művészi néma filmmel felvenni a versenyt. A z utolsó hetekben legalább 7— 8 m agyar szüzsé;
jii és témájú filmet láttam itt Párizs; bán- V o lt közöttük jobb és rosszabbV o lt történelmi miliőjü (A „K irálynő gyürüje“ Petrovich;csal és Lil Dago>; verral) és egészen modern („V éres sze; relem” ). V olt kettő, m elyik részben M agyarországon készült („M agyar Kap; szódia“ és a „N o szty fiú“ ). Egészen szép sikerük volt. A Rapszódia ma is állandóan, műsoron van. Tetszik- Pedig messze van attól az ideáltól, am elyet néhány lelkes filmrajongó egykor céh ként tűzött maga elé- A z igazi magyar!; lelkű fimtől. A z a tanácsom: N e invesztáljuk ijesztő áru és bizonytalan jövőjű — hiszen a fejlődésnek még csak kezde; tén, haladó — felvevőgépekbe és költ; séges műtermi invesztíciókba a szakma keservesen kiizzadott filléreit. És főleg ne reméljük, hogy a „külföld" m agyar filmet akar m ajd gyártani valaha is ná= lünk- M aradjunk meg a számunkra ki; jelölt szerényebb lehetőségek keretei között- A z igazán m űvészi m agyar né; mafilm gyártásra buzdítanak most a bizonyos hangosfilmek ellen m utatkozó jelenségek is- H asználjuk ki őket! A
kinematografia m űvészet és tu domány. Olvassa állandóan a F IL M K U L T Ú R A egyes szá mait és a szakirodalm at!
M A G Y A R F IL M IR O D A BUDAPEST, V III., FŐHERCEG SÁNDOR-UCCA 7
T E L E F O N : JÓZSEF 455— 10.
FILM H IR SZO LG A LA T s városi-, községi-, családi-, gyári-, ipari-, sport felvételek. Kocka nagyítások,
7
fotóüzem
A FILM VILÁGGAZDASÁGA A Film kultúra márciusi számában az északamerikai Egyesült Államokról közöltük a Spitzcnorganisation dér Deutschen Filmindustrie e. V. évi je lentését, most folytatjuk ennek a je lentésnek a közlését:
II. Japán. N agyon kevesen tudják, hogy az Északam erikai Egyesült Állam ok méh lett Japán az, am ely a film gyártás te* kintetében közvetlenül az Unió után következik. A statisztikai adatok sze rint Japán évemte 600—800 filmet gyárt, tehát olyan mennyiségben, amely nem nagyon áll az amerikai adatok mögött és kétszerese a német filmgyártási stai* tisztikának. M indam ellett a japán film igen kis mennyiségben jelent meg a v i lágpiacon, aminek az az oká, hogy a japán filmeket szorosan a hazai Ülés * nek megfelelően készítik és így nem alkalmasak az exportra. A japán filmek 60 %*a nemzeti és történelmi jellegű, amelyek a japán nemzeti sajátságokat viszik filmre. A japán filmek főjellem* vonása, hogy cselekm ényük erősen al* kalm azkodik a hazai és a történelmi vi* szonyokhoz. A filmet: harm incöt száza* léka tisztára japán] történelmi cselek* ményüek és csak öt százaléka a filmek* nek játszódik le modern miliőben, a többi vegyes. Érdekes, hogy ez a nagyszámú japán film az országban való forgalom révén relative könnyen amortizálódik, sőt az az öt cég, amely saját m űterm ekkel és saját filmszínházakkal rendelkezik, igen. tekintélyes nyereséggel számolhat eb A z öt japán filmgyár neve a követ* kező: Shichiku Kinema Co. Lt'd, Nippon Kinem atograph Co- Ltd-, Teikoku Ki* néma és Engei C o. Ltd., T oa Kinema Ltd., M akino Produktion Co. Ltd. A kedvező üzleti eredm ényeknek egyik főoka az, hogy a japán filmek
előállítási költségei igen csekélyek, amennyiben cgy*egy film 15—25 ezer pengőnél többe nem kerül- A filmek nívója ennick m egfelelően alakul, ami* hez még jön az is, hogy technikailag is sok kívánni valót hagynak maguk után. A z ország lakossága nagy filmbait rát és vannak emberek, akik órák hosz * szat tartózkodnak a filmszínházakban és a legkülönbözőbb filmeket nézik. A m ozgóképszinháztulajdonosok számol* nak a közönség nagy filmérdeklődésé vel is és igen sok filmszínházzal kap* csolatosan éttermet is rendeznek he. A japán filmszínházak számára vo* natkozóan nincsenek pontos adatok, amennyiben ezek száma 950— 1200 váli* takozik. Bátran vehetjük a középszá* mot az HOOíflf és ezekhez jön még négVíötezer vándormozgó és vándor-, színház, m ert utóbbiak igen gyakran filmeket is játszanak. A japán filmgyár raknak tehát körülbelül hatezer főnyi vevőköre van. A z állandó filmszínház zak közül nyolcszáz főleg japán filmé* két játszik, mig egyszáz állandó film* színház japán és külföldi filmeket ad elő vegyes műsor keretében. Ezek a filmszínházak azonban amerikai film* vállalatok tulajdonai- A z amerikai film* vállalatok igen ügyesen hóditották meg a japán filmpiacot, bár még igy is csak husz*huszonöt százalékot tesznek ki és az amerikai származású filmek, mig a belföldi filmek arányszáma 70 — 75 % és csak 5 % más európai gyártmányú- A z amerikai filmriport csak az utóbbi években fejlődött feltűnően vissza, aminek oka A m erika japánellenes poli* tikája és az, hogy a japánok nem sze* íctik az amerikai filmek szüzséjét. A japán' ccnzuraviszonyok még mindig meglehetősen szigorúak, a vigalmi adó a magasabb belépő, dijaknál a belépti dijak 10%*a, mig az 50 szén alatti be* lépőjegyeknél vigalm i adót nem keil fizetni.
k
\
/
MAGYAR MOZGÓKÉPÜZEM ENGEDÉLYESEK ORSZÁGOS EGYESÜLETE
7
1)
BU D APE ST, VIII., SZ E N T K IR Á L Y I UCCA 36.
A
£ TELEFON: JÓZSEF 360—05.
^
HIVATALOS ÓRÁK 9 -2 -IG . ^
A F il m b u l f u r a m in d e n e g y e s s z á rn á l a z E g y e s ü le t h a t á r o z a t a fo ly tá n a t a g o b d í jt a la n u l k a p já k .
Választm ányi ülés-
Gyárfás G yula ügyvezető aleinök be; jelentette, hogy az egyesület uj me; morandumbam fordult a fővároshoz a vigalm iadó rendelet kedvező módosi? tása érdekében. E bejelentéssel kap? csolatban szóbakerült a vidéki mozgó: képszinházak vigalm iadó ügye isi, am elyre vonatkozóan közölte az ügy? vezető aleinök, hogy a pénzügyminisz? terium elutasította a vidéki filmszin? házak ügyében benyújtott memoran? dumot. Ennek ellenére az egyesület országos akciót kezd és minden ren? delkezésére álló törvényes eszközzel oda fog hatni, hogy az egyesület a vi? déki tagok számára a vigalmi adó kér* désében engedm ényeket érhessen el.
Egyesületünk március ll?én tartotta meg március havi választm ányi ülését D écsi G yula társelnök elnökletével. A különböző napirendi bejelentéseket részint Gyárfás G yula ügyvezető a lek nők, részint pedig Fenyő Sándor alelnők ism ertette. A z Egyesület halottai. V álasztm ányunk legutóbbi ülésén szomorúsággal em lékezett meg Pantl Kálmán egyesületi társelnök hirtelen elhalálozásáról. D écsi G yu la hosszabb beszédben ism ertette az elhunyt nagy érdem eit az egyesület fejlesztése körül és kiem elte azokat az érdem eket, ame? Iveket az elhunyt állam titkár még mint a belügyminisztérium mozgószin? házi osztályának a vezetője a m agyar mozitársadalom érdekében kifejtett. U gyancsak megható szavakkal cm* lékezettt meg D écsi G yula társelnök M eckl G usztáv budafoki mozgókép? szinháztulaj honosról. A z egyesület mindkét tag temeté? sén képviseltette magát és a sírokra koszorút helyezett. A választm ány Pantl Kálm án em lékét és érdemeit jegyzőkön yvben örökítette meg. M eckl G u sztáv em lékét szintén jegvzőköny? vileg örökítették meg.
A zenei jogd ijak kérdése. A választm ányi ülésen Jusztus Mi? hály (Pécs) arra kérte az elnökséget, hogy a zeneszerzői jogd ijak ügyében vállalja a közvetítő szerepet u zene? szerzők szövetkezetével szemben. A z egyesület aonban az 1930?ik évre csay abban az esetben vállalja a közvetítést, ha a tagok ebben a tekintetben külön felhatalmazzák az egyesületet. A z erre vonatkozó m egbízásokat március 31?ig kellett az egyesületbe beküldeni.
A vigalmi adó kérdése
N égyhetes gépkezelői tan* folyam lesz a nyáron.
Választm ányunk márciusi ülésén uj? ból behatóan foglalkozott a vigalmi adó kérdésével, am elyet a főváros lég** utóbb rendezett, azonban ez a rendet; zés inkább m egterhelést jelent a buda? pesti filmszínházakra, mint könnyítést.
Általános óhajra március ll?én an? két volt a belügym inisztérium ban egy nyáron rendezendő négyhetes szaktan* folyam céljából. A z ankétem a M M O E részéről Gyárfás G yula ügyvezető?al? elnök jelent meg, aki hivatalosan tol?
9
niácsolta azt a kérelmet, hogy a vidéki m ozgószinházsengedélyesek és alkalmas zottaik számára a nyáron' egy négyhez tes kurzus tartassák. A z ankét azzal végződött, hogy amennyiben záros határidőin belül 40 jelentkező akad, úgy nyáron létesül egy négyhetes szaktanfolyam , amelyen délelőtt és délután lesznek előadások. A MMOE ezúton is felhívja a vidéki m ozgószinházsengedélycseket és alkals m azottaikat, hogy a tanfolyam ra való jelentkezésüket sürgősen közöljék az Egyesület vezetőségével.
A
Bellamy pör (A s z á z a d b ü n p ö re ) A főszerepben: L E A T R I C I i JOY
A z áprilisi választm ányi ülés.
Megjelent néma változatban szombaton, márc. 22-én az OftSNIÁBAN
E gyesületün k választm ánya április ban ülését kedden, április 15-én tartja meg, am elyre a választm ányi tagokat ezúton is m eghívjuk,
Az első h a n g o s burleszkattrakciók Budapesten — IWetro-burleszkek!
A HARMINCÖTÉVÉS FILM M árcius 2 1-én volt harm incöt éve annak, h ogy a film a mai form ájában m egszületett. 1895-ben február 13-án A u g u ste és L o u is Lum iere szabadal m aztatták a francia szabadalm i hiva talban első felvevőgépüket, am ely szá mos változásokon ment azóta keresz tül. de m égis a mai felvevőgép alapja. A z első film előadást a L um iere test vérek 1895 m árcius 22-én tartották meg P árizsban a Societé d'E ncouragement á lTndustrie X ationale helyi ségében. A z első tulajdonképpeni m oz góképszínházat 1895 december 25-én rendezték he a C a fé B oulevard de Capucines szuterén helyiségében. A má sodik film színház 1896 január 25-én létesült Lyonban. Ebben a két film színházban elsőizben 17 m éter hosszú filmet vetítettek és az előadások Párizsban olyan szenzációt keltettek, h ogy rendőrségnek kellett felvonulni a töm eg fékentartására. N éhány hét tel később nyiltak m eg a film színhá zak Berlinben, Londonban, B ordeauxban és Brüsszelben.
( ita n é s Pan)
SIRANŰTA (A mi b a n d á n k ) O s s z a be m i e l ő b b !
M e tr ó M ű s o r M inden M o z i b a m
MEtro-Goldwvn-MayBr Oístr.
Corp.
magyarországi vezérképviselete r.-t. B udapest, V III., Főherceg S rn d o r-té r 3 . T e le fo n : J . 4 4 4 - 2 4 , 4 4 4 -2 5 .
10
A z OKTATÓFILM M O S D Ó S S Y IM R E , m in. ta n á cso s, n y . k ir. t a n fe lü g y e lő :
A PEDAGÓGIAI FILM ÉS AZ ISK O LAI MÓDSZER — T IZ E D IK K Ö Z L E M É N Y —
filmtcma kiválasztásában és am elyet filmezni lehet abban a kereti* elrendezésében m int 9 ?ik ben, amilyen keretben arról tanítunk. köziem énvembeni hangSu* Ez a körülmény nagy óvatosságot kö5 lyoztam , már elengedhet vetel aztán nemcsak a téma kijelölésé* tétlenül ott kell lenni a Í § ! 1 Í § MI nél, hanem főképen a téma részleteinek pedagógusnak, a pcdagó* kiválasztásánál és a felvételezés mére* gus rendező kezének, tudásának és ér* telnél. zékének. E pedagógus léleknek kell a Ha e kérdést közelebbről vizsgáljuk, szempontok szerint kiválogatni és sort elkerülhetetlen, hogy egy kis ugrást ne ba szedni a téma részleteit. De ezek a témarészletek mind va/ő* csináljunk, t. i. most egyelőre mellőz* ságok, mind m eglevők, mind igazsá* nünk kell a téma kiválasztás szempont * gok, mind vannak, mind előttünk fck^ jának részletezését, annál is inkább,, szenek, ezeket alig kell külön magya* mert ez a kérdés értekezésünk egy kü* rázni, ezeket nem kell szóbeli tárgya* lön fejezetébe tartozik, amelyben a té= lássál felépíteni, ezeket elsősorban jól ma kiválasztást az egyes iskolás tantárs láttatni kell. gyakkal való viszonylatban kell vizs* íme, igy fest a valóságban egy olyan gálnunk. Fogadjuk cl most a téma ki* téma, amely távolabb esik a gyerm ek választás m egtörténtét és nézzük az életkörülm ényeitől, aminő a példánkban "előbbi bekezdésben felvetett kérdést. felhozott földrajzi téma. Sokszor szemére vetik a pedagógiai De ennek a témának filmileg való filmeknek azt a hibájukat, hogy túl letárgyalása alkalmával olyan szem* részletezők és túlsókat adnak, főleg d í * pontra is rá kell mutatnunk, amely jó? zonyos tém akörökben, aminők pl- a formán minden néven nevezendő pe* földrajzi, aztán a term észetrajzi, m ajd dagógiai filmmel közös vonás, arra t. közgazdasági életből vett filmek. i., hogy a pedagógiai film mindig sok* M egállapítom, hogy a tulrészlctczésí? kai többet, főképen több részletet tar* nek a vádj.a bizonyos tekintetben teljes talmaz, mint amennyit arról a tételről joggal illethet meg egyes pedagógiai az u. n. szóbeli m ódszeres tanításnál tanítani lehet. Különösen áll ez a filmeket, de viszont cnyhiti e vád su* földrajzi filmekre. V a g y meg is lehet lyosságát és a kérdés didaktikai és fordítani a tételt, alig van olyan téma, módszertani fején találja a szöget, ha
A
11
felteszünk kei kérdést és azokra meg* felelünk: a) lehetne filmezni egyes ta = nulmányi részleteket vagy mondjuk ta# nitási egységeket, b) helyesekbe a mai tanitási egységek tanítási kivitelei, he* lyesebben: lchet#e tanításnak nevezni — a film nézőpontjából véve a kérdést, — azt a megoldást, ahogy pl. egy föld,: rajzi vagy gazdaságtani kérdést tani? tünk. A felelet igen szomorúi! Egészen bizonyos, hogy tanításunk# bán számos olyan egység van, a meiye# két ugv, ahogy azokat tanítani szokták, — egyáltalán lehetetlen filmen vissza adni, helyesebben, ha csak annyit adi nánk filmen, mint amennyit tanítunk szóbelileg mai tanitási módszerünk méh lett, akkor igen sovány volna a fib miink. Pl. egy földrajzi leckét vegyünk csak fel a Dunántúli D om bosvidékről vagy a gazdaságtanból egy leckét: a gyümölcsterm és betakarításáról és ér? tőkésítéséről. A Dunántúli Dom bosvidékről szóló tanításunk, képletesen szólva, nem egyéb, mint egy vonalas rajz, vagy nagy vonalú projektio. vetülete annak, ami a Dunántúli Dombos vidéken tényleg van. A hegyek a térképen, azok fekvése, magassága, völgyeik, a folyók futása, mind csak skimatikus ábrázolások, jelképes, leröviditeit aki-, ku symbolumok, amelyeket, hogy vas lamelyes való form át öltsenek, a fan? S p e ciá lis tilm szálliéások, a v ilá g m in d en részéb e.
L eggy o rsab b v á m k e z e l é s a N y u g a í i é s K e l e t i p á l y a= u d v a ro k o n , a fő v á m h iv a fa lb a n és a h a jó á llo m á s o k o n
Hébef n e m z e t k ö z i szállíímányo= zási és elvám o lá si vállalat,
I V . , V á c i = u í 1. s z á m . T e l e f o n : A u t i 1 5 9 — 47.
táziával és az analógiák em lékezet ut ján vaió felsorakoztatásával kell és le*, hét annyira-amennyire éleire kelteni. De csak nézzük meg azt a képet, még ha jól sikerült m egalkotni: milyen lesz az? N agyon kézenfekvő dolog, hogy ez a kép a Dunántúli Dombosvi: dékről, arról a vidékről, amely a való? ságban elénk tárulna, ha végig utaznék e vidéket — egy tulnyomórészben ide # gén em lékezeti képekből összetákolt valami lesz, am ely csak azoknál a t a nulóknál kap ith ott a valószínűség ref # lexével bevilágított foltokat, akik va> lójában láttak valam it a Dunántúli D om bosvidék igazi, valóságos arculatán bójl. Ezt a képet, amely m egegyeznék formában, tartalomban és m értékben a Dunántúli Dom bosvidékről adott ta# nitással, lefényképezni, filmre vinni egyrészt lehetetlen volna, mert tulaj# donképen a térképet kellene, mint a tanító beszédjével hangosított filmet visszaadni, m ásrészt felesleges is volina, mert egy lépéssel sem vinné előbbre a megismerést. (Folyt- köv.)
A P A C E N T -G É P a M agyarországb a került hangos leadógépek között valóban első helyen áll, m ert azok a film színházak, ahol a gépet eddig felszerelték, a legnagyobb elragadtatás hangján beszélnek a Pacent-gé p rendkívüli teljesitőképességéről. A kezelése roppant e g y szerű, nincs hozzá külön akkum ulá tor, ami garantálja az üzem biztonsá got, a két kom plett hangerősitője pe d ig kizár minden üzem zavart, annál is inkább, mert egy gom bnyom ásra az erősítőt átváltja. A hangvisszaadás a lehető legtisztább, élvezetes, mentes minden m ellékzörejtöl, ú gy h ogy a kö zönség is észreveszi a hang tisztasá gát. A z am erikai eredetű Pacent-gépek ára rendkivül m éltányos és m ér sékelt, ú g y h ogy a m agyar film szín házak minden nehézség nélkül tudják beszerezni ezt a nagyszerű leadógépet.
12
‘.•'•iá
A HANGOS GEPEK KIRÁLYA: a
PACENT Tökéletes hangleadás!
V!P
1
| Feltétlen üzembiztonság! g Ír |V & £>'
Mé p ll tt á ány vo ns s ááron ron m em k ö lc lcs sö nb be e k am'a M m ee gg vv ee hheettii ééss nnem kö ön kapja a gépet, hanem örök id ők re az Öné! A m er ik ai rendszerű S E R V I C E ! M i n d e n h i b á t azonnal javítunk! K i f o g á s o l t alk atré szt azonnal
cserélünk! Ki*::
Lemezes és fotdcellás leadásra egyaránt kitünően alkalm as! Felülm úlhatatlan
?í íjvj
;V4Í
Cá .‘tfd •*$
előnye:
t a r t a l é k hang erősítő minden géphez, a me ly ü z e m z a v a r esetén e gy go m b n y o m á sr a müködésbe hozható a n é 1k ii 1, l i o g y az e l ő a d á s m e n e t é b e n z a v a r á l l a n a be
-ö)
-M
...s
y P A C E S Í T
HA8YAS0BSZÍ6I VEZÉKÉPVISELETE
R Á K O S I SÁNDOR B udapest, V., V áci-u t 10.
T e le fo n : A ut. 173— 30.
13
•■ yj V:3 •i
3$
V:|
MAGYARORSZÁG FILMFORGALMA 1929-BEN A Film kultúra február elsejei szá mában közöltük a magyar filmpiac statisztikáját 1929-ben, va g yis közöl tük azokat az adatokat, am elyek az el múlt évben tényleg m egjelent fil m ekre vonatkoznak. A lább közöljük a M a gy a r K irá ly i K özp onti Statisztikai H ivatal kim uta tását az 1929. évi január— december hónapokban összesen bejött, illetve kim ent film ek statisztikáját: E szerin t az elmúlt esztendőben be jött 179 m éterm ázsa nyersfilm 492.000 P értékben. K ikészítés céljaira be jött 6 m éterm ázsa, 15.000 P értékben. A z összes nyersfilm behozatalból N é m etországra esik 175 m éterm ázsa. M egvilágitott negatív film az elmúlt
esztendőben nem jött be M a g y a ro r szágba. A behozott és m egvilágitott pozitivfilm ek súlya m eghaladta a 200 m éter mázsát, amiből N ém etországra esik 112 m éterm ázsa, É szakam erikára 27 m éterm ázsa, A u sztriá ra 26 m éterm ázsa és Jugoszláviára egy m éterm ázsa. A behozott pozitív film ek értéke 1,074.000 pengőt tett ki. K ivittü n k az elm últ 12 hónapban összesen 26 m éterm ázsát 106.000 pengő értékben. Film hulladékban és selejtíilm ben a forgalom 142 m éterm ázsát tett ki és pedig ebből 54 q esik A u sztriára és 88 q pedig N ém etországra. A kivitt hulladék- és selejtfilm értéke 31.000 pengő volt.
A hangosfilm mint oktatási eszköz egy amerikai egyetemen, A michigani egyetem rektora közölte most a hallgatósággal, hogy az előadások egyrészét hangosfilm segítségé vel fogja megtartani. A rektor egyben fel szólította a diákságot, hogy egy meghatáro zott próbaidő után írásban közöljék, vele azokat a tapasztalatokat, amelyeket a han gosfilm előadásokkal kapcsolatban szereztek. Hangosfilm az északi sarok közelében. A z északi sarkhoz közel levő Fairbariks alaskai városban most vezették be a hangosfilmet. Ezenkívül még két alaskai városkában, ugyancsak közel az északi sarkhoz, szereltek fel hangos filmleadógépet. A norvég Trondjhelm városkában ugyancsak áttértek már a hangosfilmre. A kultúrától úgyszólván tel jesen elzárt északsarki lakosság kőiében a modern technika bevezetése kétségtelenül óriási haladást jelent. Expediciós filmet készit a Dyhreníurthcsapat. Február 24-én indult el Zürichből Dyhrenfurth Giinter dr. tanár vezetésével az a világhírű angolokból, németekből és sváj ciakból álló expediciós társaság, amelynek célja Kangcsejung elérése. A z expediciós tár saság útjáról hatalmas film et fog készíteni amelyhez az indiai és angol kormány teljes erkölcsi és anyagi támogatást nyújt. A tár saság minién technikai eszközzel fölszerelve indul nagy útjára, úgyhogy igen szép fölvé telek várhatók. Uj afrikai expediciós filmek. D. H. A. Kayser, volt német kapitány, aki a háború befejezése óta Párizsban élt, nemrégiben expedicié)S utat tett meg az egykori német gyar-
maton 'lógóban, ahol az európaiak előtt is ismeretlen fölvételeket készített. A Kayserféle társaság Togóból A frika belsején át M arokkóig készített ujabb filmfölvételeket. Tízéves a porosz kötelező filnioktatás. Március elején volt tiz éve annak, hogy a porosz kultuszminisztérium elrendelte a po rosz iskolákban a kötelező film oktatást. A filmoktatás elterjedésében nagy érdeme van a Lehrfilm bandnak is, amely ezalatt a tiz év alatt számos körkérdésével igyekezett a ne hézségeken segíteni és a kormánynak rendel kezésére állni A tizéves rendeleten az elmúlt években számos korrigálást végeztek és igyekeztek a gyakorlati életnek megfelelően kiépíteni és alkalmazni.
PEROLIN ^J^TH^PEROLMFABR|MTIOH^^^ÖB^JÓZSE^j^
BUDAPEST, IX., BAKÁCS-TÉR 5. T e le fo n : A u t. 872— 29.
A legjobb és a világ legismertebb légfertőtlenitő szere Minden filmszínházban nélkülözhetetlen! K é rje n d ijta ia n b e m u ta tá s t!
A német iskolák és az oktatófilm. A Bund Deutscher Lehr- und ■ Kutlurfilm-Herstoller az elmúlt hónapokban körkérdést intézett az üszes iskolákhoz az oktatófilm kihasz nálása és gyakorlati jelentősége tekinteté ben. Rengeteg válasz érkezein, be a kikül dött körlevelekre és ezeket a válaszokat Lassally mérnök, az ismert filmtechnikai szakiró könyv alakjában dolgozta lel. 'A körkérdésnek az lett mindenesetre a prak tikum eredménye, hogy 90 tanár és tanárnő jelentkezett, akik hajlandók az oktatófilm elterjedésében és intenzív kihasználhatóságá bán k ö z re műk öd ni. Meghalt a német expediciósfilm egyik uttöröje. August. Brückner, a német expediciós és ismeretterjesztöfilm egyik úttörője és legszorgalmasabb művelője nemrégiben egy sí. lousi kórházban meghalt. Legutolsó expediciós útja az Amazon mentén vezetett és a múlt év végén érkezett vissza félévig tartó Amazon-átjárói. Legutóbbi expediciós álja alatt súlyos betegséget kapott és ez ölte meg a német kulturfilm egyik harcosát. Amerikai katonai oktatófilm. Amerikában most készült egy film, amelynek a címe ..Az első parancs" és már l l ő filmszínház várja ennek a filmnek műsorába való illesztését. Ezt a 115 filmszínházat az amerikai hadügyi kormány létesítette a különböző helyőrsé gekben. ahol külön modern filmszínházak állnak a. katonák rendelkezésére. A z első parancs című film egy lovasezred bravúrjá ról szól és a felvételek legnagyobb részét Fort-Rileyben készítették, ahol tudvalévőén az amerikai tisztek részére a lovastanfolya mokat rendezik. Ezen a kimondott katonai oktatófilmen 52 filmszínész játszik és ezen kívül 2 teljes lovasezred működik közre. Amerikában a liadsereg-föparancsnokság a legnagyobb mozgófény képüzen i-vállal kozásokhoz tartozik és évente közel hárommillió
pengőt fektet filmek készítésébe és vásárlá sába. Az amerikai hadseregföparancsnokság az amerikai filmgyárak katonai természetű filmjeinek a legjobb vevője.
A u s ztria .
3 0 0 m. a te n g e r szine fö lö tt.
V a s ú tá llo m á s ; Feldbach, a budapest— g rá o i vasút m entén.
A legjobb gyógyulási eredmények hurutoknál, asztmánál, szívbajnál és emphysenál. G yógym ó dok; K onstantin-és E ni m afor rás, term észetes szénsavas fürdők, pneumatikus kamarák, inhalatóriumok, h idegvizgyógyin tézet, elektro terápia. A fü rd őt az uj idén yre k ib ővítettü k ! N a p o s , v é d e t t fe k v é s , re m e k s é tá n y o k , e r d ő s v id é k ! F ü r d ő z e n e , szín h á z, film szín h á z, ten n isz, ja z zzen e, s t ra n d fü rd ő , k ir á n d u ló h e ly e k . P ih e n é s r e
és
ü d ü lé s r e
k iv á ló a n
a lk a lm a s !
A u tó k ö z le k e d é s m in d en ir á n y b a n .
Teljes penzió P 650-íöl felfelé.
MAGYAR MOZGÓFÉNYKÉPKEZELŐK ORSZ. SZÖVETSÉGE M IÉ N K K Á V É H Á Z B U D A P E S T , V I I I ., J Ó Z S E F K Ö R Ú T 2 9. S Z Á M . T e le fo n : J. 311— 38.
31unkaközvetítő: W E I S Z H E N R I K ( V I I I , K e n y é r m e z ő u cca 3/a. I I . e m .)
A
STBRH EXPRESS FILMSZALUTÓ 5 Rue C ardinal M e rc ie r
PARIS IX T E E .: G UT.
4 9 -0 8 .
T á v . c im ; S itrn e x Paris. V eg ye igé n y b e gyorsáruszolgálatu n kat P á rizsb ól, Lo n d o n b ól és N e w -Y o rk b ó l B u d a p e stre! Budapesti k ép viselet: I b u s z - Y ilm s z á llilá s VII., A kácfa-u cca 5. T eie fo n : József 418—72,418— 73
m unkaközvetítés
d í j t a l a n
FILM M ŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS F O L Y Ó IR A T Felelős szerkesztő; L A J T A ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST. VII., ERZSÉBET KÖRÚT 30. Tel. József 363— 76. ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. ♦ K> évre 5 pengő. Párizsi szerkesztőség: Artúr Vitner, 2, Sqttare Caulaincourt, Tel. Marcadet 42— 99. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
15
Budapesti filmpiac. SSrSSKftftii™. J E L M A G Y A R Á Z A T : M egj = Fősz
=
M e g je le n é s i h e ly
F ő s z e r e p lő k
— C =
— H =
H ossza F. =
C e n zú ra — a. =
F e lír á s
a lu li f =
— M =
M ű fa j
fe lü li.
A N T A L JÓZSEF filmvállalata., Budapest, VII.. A kácfa ucca 4. Tel.: J. 353— 17.
111/14
M ié n k az é js z a k a . _ M e g j .: K a m a r a . — H .: 2800 m. _ F . : F e l irat n é lk ü li. — M iiF.: 100 sz á z a lé k o s h a n g o s. __ F ő s z .: C k a r lo tte A u d e r, M an s A lb e r s , O ttó W a lb u r g , W a lt e r J a n sscn . __ C . : a.
A R T IS T IC A -F IL M RT. V III., Népszínház u. 21. Telefon: J. 368— 98.
111/26
A r é g i da l. M e g j.: C o rv in , ü f a . __ H .: 2800 m . __ F . : I )r . K a r la . — Műt’ .: D rá m a , h a n go s. — F ő s z .: T a u b e r R ic h a rd . — C'.: f.
DANUBIUS MOZGÓ K É P IP A R I R. T. VII., Akácfa u. 6. Telefon: J. 431— 95.
111 27
B e ssel D o k to r fe ltá m a d á s a . __ H .: 3034 m. __ F . : L a k n e r . __ M ü f.: D rá m a . — F ő s z .: H aris S tiiw e , E s te r h á z y Á g n e s . __ C .: a.
ECO FILM R. T. Budapest, VII., R á kóczi út 14. — Tel.: Igazg. 429— 76.
111/17
K é t a ra b .lo v a s . — M e g j.: P a la c e , O rio n . — I I . : 2000 F . : S zán tó L a jo s . — M ü f.: V íg já t é k . — F ő s z .: W il l i a m M a r y A s to r , L o u is W o lb e iin . — C .: a.
in. — B oyd.
111/6
K r is z tin a . _ M e g j . : K a m a r a . _ H .: 2033 m . — F . : S zá n tó A r m a m l. — M ü f.: H a n g o s d rá m a . — F ő s z .: J a n e t G a y n e r, C h a rles Clrarton , R u d o lf S e liild k r a u t, L t i c y D o rra in e . __ C-.: a.
26
A h e r c e g és a tán cosn ő. — M e g j.: R o y a l A p o lló . — H .: 2520 in. F . : S zá n tó. — M ü f.: H a n g o s o p ere tt. — F ő s z .: N o rm a T e r r is , H a rr o ld M u rr a y , P a lá s t h y Irén . _ C .: a.
IR IS FILM R. T. Budapest, V III., Nép színház u. 14. — Tel.: J 363— 17, 374— 14.
111/13
T it k o k é js z a k á ja . — M e g j.: P a la c e . — H .: 2000 m. __ F . K á l mán J en ő . — M ü f.: D rá m a . — F ő s z .: J a c k H o lt, D o ro th y D o n e y . __ C .:
K U LTU R F ILM Budapest, V III., Nép színház u. 21. — Tel.: J. 368— 98.
I I 1/6
Z o ro és H u ru , a k o k a in c s e m p é s z e k . __ M e g j.: O m n ia . __ I I . : 2300 m . — F . : M ih á ly Is tv á n . — M ü f.: V í g j á t é k . — F ő s z .: Z o ro és H u ru . — C .: a.
M ETRO-GOLDW YNM A YE R DISTR. Budapest, V III., Főh. Sándor tér 3. — Tel.: J. 444— 24, 444— 25.
II1/22
FOX FILM R. T. Budapest, V III., R ákó czi út 9. — Tel.: J. 394— 37. 316— 58.
A B e lla m y pör. — M e g j . : O m n ia . — H .: 2278 m . _ — F ő s z .: B e a tr ic e J o y . — C .: a.
M ü f.: D rá m a .
MÜVÉSZFILM KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Budapest, V II., Rákóczi út 40. — Telefon: J. 403— 97.
I I 1/6
S ze n z á c ió . — M e g j .: O m n ia . — H .: 2100 ni. — — M i'tf.: D rá m a . __ F ő s z .:: P h . H a v e r . — C .: a.
F .:
P a cséry.
27
H a lá lv o n a t. — M e g j.: F é s z e k . — H .: 1-400 n i. — M ü f.: C o w b o y . .— F ő s z .: H . C a r e y . — C .: a.
F .:
Radó.
27
S. O. S. — M e g j .: P a la c e . — H .: 2500 in. M ü f.: D rá m a . — F ő s z .: L . H a ld , A . F r y la iu l,
PAR AM O U N T F ILM FO RG ALM I R. T. Budapest, VII., Rákóczi út 59 — Telefon: J. 344— 87.
I I 1/6
B iz to s íts a m a g á t ! — M e g j . : P a la c e . — H .: 1985 m . — F . : L a k n e r A rtú r. M ü f.: V í g j á t é k . — F ő s z .: C la ra B o w , N e i l H a m ilton. — C .: a.
10
N é g y to ll. — M e g j .: R á d iu s . — H .: 2100 in. __ F . : S ik ló s y Iv á n . M ü f.: S zín m ű . _ R . A r ié n , Cl. B r o o k , W . P o w e l. __ C .: a.
19
A z én fia m . — M e g j . : D é c s i. H .: 2400 m . — F . : L a k n e r A r túr. — M ü f.: D rá m a . — F ő s z .: J a n n in g s , E . R a ls to n . G . C o o p er.
16
F . : S zá n tó. G in a M an és.
—
—
KI.
PH Ö BUS F IL M F O R G A L M I R T . \TL,
0—12 1 7 -2 6
T U R U L -F IL M
Budapest. V I I , Miksa ucca 7. — Telefon: József 369— 42.
1 7 -2 6 111/20
K ris z tu s . — II.: 350(1 in. — F .: P a p p B é la . film . — F ő s z .: A . N o v c lli, L é d a G ys. - C. a.
27
IV, 3
111/4
Budapest, V III.. K ö l csey ucca 4. — Tel.: J. 351— 36, 336— 21. U N IV E R S A L F IL M
Rt.
Budapest, V III., Nép színház u. 21 — Tel.: J. 391— 76.
H á ló k o c s i t o lv a ja . O rs i O s w a ld a . —
H .: f.
2300
J ó g b e h litö tt b o x b a jn o k o k . _ F ő s z .: Z o r o - IIu r n . __ C'.: a.
__ M iif.:
ni. —
II.:
M iif.:
280, ni.
M iif.:
K n lliir -
B oh ózat. __ Fiisz.: D rá m a . M iif.:
Fősz..:
B oh ózat.
V a s á rn a p délu tán . — M e g j.: U rá n ia . H .: 2506 in. L á n ilo r. — M iif.: H a n g o s d rá m a . — F ő s z .: I) ta Parin . F r it s e b . — ( f.
- F .: W illy
H a lh a ta tla n lu m p. M e g j. Corvin, Ut'a. H .: 2621 in. — F . : L á n d o r. — M iif.: D rám a. - Fősz..: I.ia n e K a id , O u sta v F r ö lili( li. C.: a.
III 11
S an n y b a b y (D r á g a k is lá u y o m ). M e g j.: P a la c e , O rio n . — II.: 2010 m . F . : K is s J en ő. Müf..: D rá m a. — F iis z .: F.ddie L e o n a r d , J o se p liin e D rn n . — C .: a.
11
BROS
First National Vitaphone Pictures V II., Erzsébet körút 9. — Tel.: J. 325— 90.
m.
CsendéleJ a d u tyib a n . __ 11.: 2450 Z o ro -H u ru . — C .: a.
O rio n . II.: F ő sz.: Z o ro -
6
1(1/6 W ARNER
és C o rv in . __ H.: 3051. — F ő s :.: H onra 1 V id ít . —
Z o ro H u ru és a g 'ir lic é k . __ M e g j.: Palace, 2000 in. — F .: F o d o r S án dor. __ M iif.: V íg já t é k . H uru. _ C .: a.
10 U F A -F IL M R. T.
A s s z o n y n é lk ü li v á ro s. — M e g j. l ' f a F . : F o d o r 8án
P.: a.
Erzsébet körüt 8. — T el.: J. 315— 62.
N o rd e x p re s s z fa n to m ja . — M e g j .: O rio n . __ II.: 2000 m. __ F.: F o d o r .Sándor. — M iif.: U rá n ia. __ F ő s z .: B em ta H in n e. _ C.: a.
6
S ic c F o liie s . (H a n g o s r a jz film ). __ M e g j.: P a la c e , O rio n . 1800 ni. — F . : K is s .Tenő. M iif.: V íg já t é k . — C .: a.
11.:
F a r k a s o k fia . — M e g j.: F é s z e k , It o x y . _ H .: 1713 m. F .: F o d o r S án dor. - M iif.: S zin m ii. — F ő s z .: R in - T in - T in . — ( '. : a. A s s o n y o k , a k ik r ő l b es zé ln ek . 182' m. F . : F o d o r Sán dor. — C. a.
—
M e g j.: F é s z e k , lí o x y . __ H .: M iif.: D rá m a . — F ő s z .: .T. lí i c l i .
17
J a zz S i r g e r . _ M e g j.: F ó ru m . _ H .: 2.'d6 111. — F . : S án d o r. — M ü f.: D rá m a. F ő sz .: A1 J olson . _ C .: a.
20
B á n m e ló d iá ja . — M e g j.: Corsú. __ I I . : 2258 in. — F .: F o d o r Sán lo r. — M iif.: D rá m a . — F ő s z .: 111eh. B a rth e lm e s s . — C .: a.
Fodor
N Y E R S F IL M p o z i t í v
, n e g a t í v
e r e d e t i
g y á r i
K IN E C H R O M , P A N K IN E , S U P E R P A N fel v é t e l e k r e ) .
s z ín e s
p o z it ív
H A N G O S F IL M *N E G A T ÍV O K ! Vezérképviselő
L a j t a
á r o n
(éjje li
, A N ILIN F E 5 T É K E K .
M agyarország
részére:
A n d o r
B u d a p e s t , V I I . , E r z s é b e t = k ö r u t 30.
T e l e f o n : J. 3 0 3 = 7 6 .
A s z e r k e s z t é s é r t és k ia d á s é r t f e l e l ő s : L a jta A n d o r . — O tth o n n y o m d a (K is I v á n ) , B u d a p e s t, IX . , L ó n y a y -u . 50.
k k
f
A
ra
1 pengő
