Alaptájékoztató
a
CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. 100 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramjáról
A Kibocsátó hitelminősítése: Moody’s A2 Fitch Ratings A
2005. augusztus
Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ.............................................................................................................................................. 2 DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK ................................................................................................................... 6 1.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK.................................................................................................................... 10
2.
BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ..................................................................................................... 12
3.
A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA ........................................................................................................... 13
4.
A CIB STRATÉGIÁJA............................................................................................................................ 16
5.
A CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE .................... 18
6.
A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE....................................................................................... 34
7.
TRENDEK ................................................................................................................................................ 37
8.
NYERESÉG ELŐREJELZÉS ................................................................................................................ 37
9.
IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK ................................................................ 37
10. A TÁRSASÁG JEGYZETT TŐKÉJE, FŐ RÉSZVÉNYESEK, A TÁRSASÁG ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK ..................................................................................................... 40 11. A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK .................................................... 42 12. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK................................................................................................................ 57 13. HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT ................................................................................. 58 14. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK.......................................................................................... 58 15. ADÓZÁS ................................................................................................................................................... 59 16.
KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK ........................................................................................... 61
17.
A KÖTVÉNYPROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA................................................................................ 62
18.
KÖTVÉNYFELTÉTELEK..................................................................................................................... 67
19.
HITELMINŐSÍTÉS ................................................................................................................................ 74
20. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI.................................................................................................... 75 21. FELELŐS SZEMÉLYEK – FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT.................................... 82 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 83
1
ÖSSZEFOGLALÓ A Kibocsátó: CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14., nyilvántartja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-041004; tőzsdetagság: Budapesti Értéktőzsde Rt.; tevékenységi engedély száma: 957/1997/F, III/41.044-10/2002.) (a továbbiakban „Kibocsátó” vagy „CIB”) A Kötvényprogram főbb feltételeinek bemutatása A Kötvényprogram a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény ("Tpt." vagy "Tőkepiaci törvény") 23. § (2) bekezdése szerinti kibocsátási program, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ("Felügyelet") 2005. augusztus 30.-án kelt E/III/10.328/2005. számú határozatával engedélyezett egy éves időtartamra. A Kibocsátó elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, időről-időre Kötvényeket hoz nyilvánosan forgalomba. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 100.000.000.000 forintot. A Kötvényprogram keretében a Kibocsátó 1 éven keresztül hozhat forgalomba Kötvényeket. A Kötvények a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormány rendelet ("Kötvényrendelet") értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényeken alapuló követelések nem évülnek el. A Kötvényprogramhoz kapcsolódóan a Kibocsátóhoz befolyó nettó bevételeket a CIB Csoport üzleti tevékenységének finanszírozására, a Kibocsátó középtávú forint forrásokkal való ellátására és a hosszú távú hitelezés további fejlesztésének az elősegítésére használja fel CIB. A Kötvényprogram keretében több sorozatban, és egy sorozaton belül egy vagy több részletben kizárólag névre szóló, dematerializált forint Kötvények értékesítésére kerülhet sor nyilvános, aukciós forgalomba hozatali eljárások során. A Kötvények futamideje 1 hónap és 10 év közötti időtartam lehet, a Kötvényprogram során lehetőség van fix vagy változó kamatozásúak, illetve diszkont Kötvények forgalomba hozatalára. A Kötvényprogrammal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeinek a Kibocsátó t a Magyar Tőkepiacban és annak internetes honlapján tesz eleget. A BÉT által előírt közzétételek a BÉT www.bet.hu című honlapján keresztül történnek meg. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetéséről a Kibocsátó az adott Forgalomba hozatal tekintetében dönt. A Kibocsátó rövid bemutatása A CIB Bankot 1979. végén alapította egy nemzetközi bankkonzorcium, melynek részvénytulajdonosai – a Magyar Nemzeti Bank mellett – vezető európai és japán bankházak voltak. A CIB tulajdonosi köre 1997-1998ban – két lépésben – átalakult, amely révén a korábbi kisebbségi olasz tulajdonos a CIB kizárólagos részvényesévé vált. A nevét 2003. januárjában Gruppo Banca Intesa-ra változtató legnagyobb olasz bankcsoport 280 milliárd euró mérlegfőösszeggel, nemzetközi hálózattal rendelkezik és az európai mezőnyben is előkelő helyet foglal el. A CIB a magyar bankszektor meghatározó szereplője, mérlegfőösszege alapján – amely 2004. végén meghaladta az 1200 milliárd Ft-ot – a negyedik legnagyobb bank. A CIB folyamatosan bővítette tevékenységi körét és a ’90es évek végén nyitott a kis- és középvállalkozások, valamint a lakossági ügyfelek irányába. Az üzletpolitikai nyitás rendkívül sikeresnek bizonyult: a nagyvállalati körben hagyományosan erős pozíciója mellett a CIB a közép- és kisvállalati üzletágban is egyre nagyobb piaci részesedést mondhat magáénak. A Bank teljes körű felhatalmazással rendelkező magyar bank, amely széles körű belföldi és nemzetközi bankári tevékenységet végez. A CIB Befektetési Alapkezelő Rt.-vel, a CIB Lízing Csoport tagvállalataival kiegészült CIB Csoport mára szinte egyedülállóan komplex termék és szolgáltatási palettával áll ügyfelei rendelkezésére. 2003-ban lezárult a CIB Értékpapír Rt. által nyújtott befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások integrációja, melynek révén a CIB Bank teljes körű banki- és befektetési szolgáltatási kínálattal univerzális pénzintézetté vált. A CIB hosszúlejáratú kötelezettségei vonatkozásában a Fitch hitelminősítő intézet által “A”, míg a Moody’s hitelminősítő intézet által “A2”hosszú távú minősítéssel rendelkezik. 2
A főbb befektetési kockázatok ismertetése A befektetési döntésük meghozatala előtt a befektetőknek mérlegelniük kell a Kötvényekbe történő befektetésben rejlő kockázatokat, amelyek kapcsolódhatnak mind a Kibocsátó tevékenységéhez, működéséhez és jogi helyzetéhez, a magyarországi politikai és gazdasági helyzethez, illetve az értékpapírokhoz. A Kibocsátó tevékenységéhez, működéséhez kapcsolódó kockázatok közül kiemelendők az ügyfelek kötelezettségvállalásainak esetleges nem teljesítéséből eredő hitelezési kockázat, a CIB Csoport eszközei és forrásai szerkezetének eltéréséből adódó kamatláb- és likviditási kockázat, illetve mérleg és mérlegen kívüli tételei között különböző devizanemekben nyilvántartott eszközökből és forrásokból adódó deviza árfolyamkockázatok. A Kibocsátó tevékenységéhez nem kapcsolódó befektetési kockázatként meg kell említeni, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétbiztosítása nem terjed ki a kötvényekre vonatkozóan. A befektetés megfelelő mérlegelésekor a fentieken túl figyelembe kell még venni a befektetőknek a magyarországi politikai és gazdasági helyzetből adódó makrogazdasági, szabályozási és piaci kockázatokat is, illetve a Kötvények kibocsátásához, másodpiaci kereskedelméhez kapcsolódó kockázati tényezőket is. További befektetői tájékoztatás A Tpt. vonatkozó rendelkezései értelmében hitelintézet, illetve befektetési szolgáltató Magyarországon értékpapírt nyilvánosan akkor hozhat forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót vagy alaptájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé, a forgalomba hozatal előkészítése és lebonyolítása ügyében a kibocsátó saját maga is eljárhat. Az alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az alaptájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. Az alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását. A Kibocsátó felhívja a befektetők figyelmét arra, hogy: a) az Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezető része; b) a befektetési döntést az Alaptájékoztató és a Végeleges Feltételek egészének ismeretében lehet meghozni; c) ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit; és d) az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. A fentiek alapján a Felügyelet engedélye szükséges a jelen Alaptájékoztató és az első részkibocsátáshoz kapcsolódó nyilvános ajánlattétel közzétételéhez. Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett jelen Alaptájékoztató tizenkét hónapig érvényes. Kötvényeket az Alaptájékoztató közzétételét követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni, vagy szabályozott piacra bevezetni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a Forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomásukra, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Ha az Alaptájékoztató a Forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvény lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. Az értékpapír tulajdonosának az Alaptájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. A Tpt. alapján a Kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni és jövedelmi helyzetének, valamint működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves és féléves gyorsjelentés és az éves jelentés formájában kell teljesíteni. A Kibocsátó a nem konszolidált adatok alapján készített gyorsjelentéseket az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, a nem konszolidált adatok alapján készített éves jelentést
3
- könyvvizsgáló által is felülvizsgálva - az üzleti év végét követő százhúsz napon belül, valamint a konszolidált adatok alapján készített éves jelentést - könyvvizsgáló által is felülvizsgálva - az üzleti év végét követő száznyolcvan napon belül köteles elkészíteni. A Tpt. 52/A. §-ának megfelelően a szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetén a Kibocsátó köteles évente a összefoglaló jelentést készíteni minden olyan információról, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelőző tizenkét hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkról, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkról, és a számviteli jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkról. Az összefoglaló jelentést a Kibocsátó köteles nyilvánosan közzétenni, illetve a Felügyelet részére megküldeni. Az adott Forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes Forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a Forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a Forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a Forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja és a Forgalomba hozatal egyedi adatait a vonatkozó nyilvános ajánlattétel közzétételével nyilvánosságra hozza. A nyilvános ajánlattétel közzétételéhez külön felügyeleti engedély nem szükséges. A Kötvények Forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a Forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a Kibocsátó felhatalmazott képviselői jogosultak. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a Forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetők a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek. A jelen Alaptájékoztató közzététele, valamint a Kötvények jelen Alaptájékoztatón, illetve az adott Végleges Feltételeken alapuló értékesítése nem tekinthető a Kibocsátó ígéretének arra nézve, hogy a jelen Alaptájékoztató, illetve az első részkibocsátás lezárását követően a Kibocsátó tevékenységében nem következik be változás, vagy arra, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem következik be kedvezőtlen változás, továbbá arra, hogy a Kötvényprogrammal kapcsolatban közzétett bármely információ a közzététel időpontját, vagy (amennyiben az ettől eltér) az információt tartalmazó dokumentumban megjelölt időpontot követően is pontos lesz. A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvények Forgalomba hozatala és értékesítése egyes országokban jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvények jogszerűen más országban forgalomba hozhatók vagy vásárolhatók, illetve nem vállalnak felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvények nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvények nem bocsáthatók ki, illetve nem értékesíthetők sem közvetve, sem közvetlenül, illetve a jelen Alaptájékoztató, hirdetés vagy egyéb forgalomba hozatali anyag nem terjeszthető vagy hozható nyilvánosságra, kivéve, ha az olyan körülmények között történik, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását, és feltéve továbbá, hogy a Kibocsátó nyilatkozik arról, hogy az általa szervezett minden forgalomba hozatal és értékesítés ilyen feltételek mellett történik majd. A Kibocsátó felkéri azokat, akik a jelen Alaptájékoztató, illetve a Végleges Feltételek birtokába jutnak, hogy tájékozódjanak és vizsgálódjanak a jelen Alaptájékoztató, illetve a Végleges Feltételek terjesztésére, illetve a Kötvények forgalomba hozatalra és értékesítésre vonatkozó minden esetleges korlátozásról. A Kötvények nyilvántartásba vételére az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi többször módosított Értékpapírtörvénye (az "Amerikai Értékpapírtörvény") alapján nem került sor, és azokat az Amerikai Egyesült Államok területén vagy amerikai egyesült államokbeli személy részére vagy javára nem lehet vételre felajánlani, illetve értékesíteni (i) forgalomba hozataluk során vagy (ii) egyébként a Kötvények értékesítésének befejezését követő 40 napig, kivéve, ha azok összhangban történnek az Amerikai Értékpapírtörvény alapján hozott Regulation S szabállyal. A fentiekben használt kifejezések a Regulation S szabályban meghatározott jelentéssel bírnak. A jelen Alaptájékoztató, az adott Végleges Feltételek, illetve egyéb más pénzügyi nyilatkozat nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vizsgálatnak vagy egyéb értékelésnek. Minden egyes potenciális befektetőnek magának kell értékelnie a jelen Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételekben foglalt információkat, és az így lefolytatott vizsgálódás eredményeképpen kell döntenie a Kötvények megvásárlásáról.
4
Ez nem érinti a Kibocsátó Tpt. 32. §-ában foglalt, az Alaptájékoztató kiegészítésére vonatkozó kötelezettségeket. A jelen Alaptájékoztató, illetve az adott Végleges Feltételek nem minősülnek a Kibocsátó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvények befektetői a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak Kötvényeket vásárolni vagy a Kötvényekbe érdemes befektetni. A Kötvények befektetői viselik kötvénybefektetésük kockázatait. A jelen Alaptájékoztató a Tpt. és a magyar jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban készült, és a Kibocsátó, valamint bankcsoportjának pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat tartalmaz. A Kibocsátó felelősségére a Tpt. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni. A Tpt. 29.§ (1) bekezdése értelmében bármely Kötvénytulajdonosnak a jelen Alaptájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. Az Alaptájékoztató pontosan, egyértelműen azonosítható módon megjelöli annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely az Alaptájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. Az Alaptájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is kiterjed a fenti személy/ek/ felelősségvállalása. A Kibocsátót a nyilvános ajánlattétel megjelentetésétől számított öt évig terheli a Tpt. 29.§ (1) bekezdésében meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. Az Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetésének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak. A Kibocsátó auditált, egyedi és konszolidált éves pénzügyi kimutatásokat (éves beszámolókat) készít és tesz közzé a Magyar Számviteli Szabályoknak megfelelően, illetve auditált, konszolidált pénzügyi kimutatást készít a Nemzetközi Pénzügyi-, Beszámoló-készítési Szabályoknak megfelelően is. A féléves és az éves nem auditált, konszolidált pénzügyi kimutatások (gyorsjelentések) közzététele a magyar törvényi előírásoknak megfelelően történik. A 2002. évi üzleti évre vonatkozó éves beszámolót és konszolidált éves beszámolót az Arthur Andersen Audit Kft. (1134 Budapest, Váci út 35.), a 2003. és 2004. évi üzleti évekre vonatkozó éves beszámolót és konszolidált éves beszámolót az Ernst & Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) auditálta. Az említett üzleti évekre vonatkozó konszolidált éves beszámolók jelen Alaptájékoztató 1. számú mellékletében megtalálhatók. A Kibocsátó a 2005. évi üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának könyvvizsgálatával is az Ernst & Young Kft.-t bízta meg. A jelen Alaptájékoztatóban szereplő adatok és elemzések a Magyarországon érvényes számviteli szabályok szerint készültek el.
5
DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK
A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein találhatóak. ”Alaptájékoztató”
A Kötvényprogram általános feltételeit meghatározó jelen dokumentum, amely a Végleges Feltételekkel együtt meghatározza a Kötvényprogram keretein belül Forgalomba hozott Kötvények adatait, egyedi feltételeit is.
”Alkalmazandó Képernyőoldal”
Egy adott információ szolgáltatási rendszer (beleértve, de nem kizárólag a Reuter Monitor Money Rate Service-t ("Reuters") és a Bloomberg News Service-t ("Bloomberg") bármely oldala, szekciója, rovata, oszlopa vagy egyéb része, miként azt referencia kamatláb szolgáltatása céljából meghatározhatják, vagy azon egyéb oldal, szekció, rovat, oszlop vagy más rész, amely az ilyet felválthatja az adott vagy más információ szolgáltató rendszerben, minden esetben azzal a kikötéssel, hogy ezeket olyan személy vagy szervezet jelölheti meg, aki vagy amely támogatja ezeknek az információknak a feltüntetését abból a célból, hogy a referencia kamatlábhoz hasonló kamatláb vagy árfolyam jelenjen meg.
”Amortizációs Hozam”
Diszkontkötvények esetén alkalmazott azon ráta, amely az Elszámolási Napon a forgalomba hozatali árra történő diszkontálás eredményeképp a Kötvények forgalomba hozatali árával egyenlő összeget eredményezne. Ha az aukció során a Kötvények különböző árfolyamon kerülnek értékesítésre, akkor az értékesített Kötvények átlagára tekintendő forgalomba hozatali árnak. A forgalomba hozatali átlagár összegéről a Kibocsátó értesítést tesz közzé az Értékpapírjegyzék 4.10 pontjában foglaltak szerint.
”Amortizált Névérték Összeg”
Diszkontkötvények esetén a névérték Amortizációs Hozammal diszkontált értéke.
”BÉT” vagy ”Budapesti Értéktőzsde”
Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság.
”CIB Csoport” vagy ”Csoport”
Az Szt. alapján a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Részvénytársaság konszolidációs körébe bevont társaságok összessége.
”Értékpapír-számla”
A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
”EUR” vagy ”euró”
Az Európai Közösség többször módosított alapszerződése alapján az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő országok által hivatalos fizetőeszközként használt egységes európai pénznem.
”Felügyelet” vagy ”PSZÁF”
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve annak mindenkori jogutódja.
”Fizetési Nap”
Bármely Kötvényre vonatkozóan az a nap, amelyen először válik esedékessé bármely tőke- vagy kamatfizetés, vagy (ha a fizetendő összeget helytelenül tartják vissza vagy utasítják el), amelyen a kintlévő összeget teljes mértékben megfizetik, vagy (ha ez korábban van) amelyre vonatkozóan megfelelő értesítést küldenek a Kötvénytulajdonosoknak az Értékpapírjegyzék 4.10 pontjával
6
összhangban arról, hogy a Kötvényről kiállított értékpapír számla igazolásnak a Kötvényfeltételeknek megfelelő további bemutatása esetén az adott fizetést teljesítik, azzal a kikötéssel, hogy az ilyen fizetést ténylegesen teljesítik az ilyen bemutatás alkalmával. A Kötvényfeltételekben (i) a "tőkére" hivatkozás úgy tekintendő, hogy az magában foglal a Kötvényekre vonatkozóan fizetendő bármely prémiumot, minden törlesztési összeget, visszaváltási összeget, amortizált névértéket és egyéb tőkejellegű összeget, amely az Értékpapírjegyzék 4.5 pontjának, a módosításának vagy a kiegészítésének megfelelően fizetendő; (ii)
a "kamatra" hivatkozás úgy tekintendő, hogy az magában foglal minden Kamatösszeget és minden egyéb összeget, amely az Értékpapírjegyzék 4.5 pontjának, a módosításának vagy a kiegészítésének megfelelően fizetendő; és
(iii)
a "tőke" és a "kamat" úgy tekintendők, hogy magukban foglalnak bármely egyéb összeget, amely a Kötvényfeltételek alapján fizetendő.
”Forgalomba hozatal”
A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban.
”Ft” vagy ”forint”
A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.
”Hpt.”
A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).
”Kamatbázis”
Bármely Kamatfizetési Időszakra számított kamat vonatkozásában a következőképpen értelmezendő: (i)
amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" vagy "Tényleges/Tényleges" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel (vagy, ha az adott Kamatfizetési Időszak valamely része szökőévre esik, úgy (A) a Kamatfizetési Időszak szökőévre eső részében ténylegesen eltelt napok számát 366-tal kell elosztani és (B) a Kamatfizetési Időszak nem szökőévre eső részében ténylegesen eltelt napok számát 365-tel kell elosztani;)
(ii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát (kivéve minden szökőév február 29. napját) 365-tel kell elosztani; (iii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani; (iv) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30/360" vagy "360/360" vagy "Kötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll (kivéve ha (a) a Kamatfizetési Időszak utolsó 7
napja valamely hónap 31. napja, miközben a Kamatfizetés első napja nem valamely hónap 30. vagy 31. napja, amely esetben az utolsó napot tartalmazó hónapot nem kell 30 napos hónapra lerövidítettnek tekinteni, vagy (b) ha a Kamatfizetési Időszak utolsó napja február hónap utolsó napja, amely esetben ezt az utolsó napot tartalmazó februárt nem kell 30 napos hónappá meghosszabbítani)); és (v) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30E/360" vagy "Eurokötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol egy év 12 egyenként 30 napos hónapból áll, tekintet nélkül a Kamatfizetési Időszak első vagy utolsó napjára, kivéve, ha valamely Kamatfizetési Időszak a Lejárat Napján ér véget, és a Lejárat Napja február hónap utolsó napjára esik, amely esetben ezt az utolsó napot tartalmazó februárt nem kell 30 napos hónappá meghosszabbítani). ”Kamatfizetési Időszak”
A Kamatszámítási Kezdőnapon (ezt a napot is beleértve) kezdődő időszak, amely az Első Kamatfizetési Napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget és minden következő időszak, amely a Kamatfizetési Napon (ezt a napot is beleértve) kezdődik és az azt követő Kamatfizetési Napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget, azzal a kikötéssel, hogy az utolsó Kamatfizetési Nap a Lejárat Napja.
”Kamatláb”
A Kötvényre vonatkozóan mindenkor fizetendő kamat mértéke éves szinten, amely a az Értékpapírjegyzék 4. pontjának rendelkezései alapján kerül meghatározásra vagy azok szerint számítandó.
”Kamat-meghatározási Nap”
A vonatkozó Végleges Feltételekben a Kamatlábra és Kamatfizetési Időszakra vonatkozóan ekként meghatározott nap.
”Kamatszámítási Kezdőnap”
A Kötvények forgalomba hozatali napja ("Forgalomba hozatali Nap") vagy bármely más nap, amelyet a vonatkozó Végleges Feltételek meghatároz.
”KELER”
Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11., cégjegyzékszám: Cg. 01-10-042346)
”Kibocsátó” vagy ”CIB” vagy ”Társaság”
CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Részvénytársaság (székhely: 1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzékszám: Cg. 01-10041004)
”Kötvények”
A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján és az ahhoz Forgalomba hozatalonként hozzárendelt Végleges Feltételekben szereplő feltételek szerint Forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.
”Kötvényfeltételek”
A Kötvényekre vonatkozó, az Alaptájékoztatóban foglalt, a Kötvényprogramra, illetve az annak keretén belül kibocsátott Kötvényekre vonatkozó általános feltételek és rendelkezések.
”Kötvényprogram”
A Kibocsátó forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja, melynek keretösszege, azaz a forgalomba hozott és le nem járt Kötvények maximális össznévértéke 100.000.000.000 Ft (egyszázmilliárd forint)
8
a
”Kötvénytulajdonos”
A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvények tulajdonosának tekintendő személy.
”Lejárati Nap”
Az a nap, amelyen a Kötvények lejárttá és visszafizetendővé válnak a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban.
”Munkanap”
Minden olyan nap, amely egyszerre (i) olyan nap, amelyen kereskedelmi bankok (köztük a CIB) és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és (ii) olyan nap, amikor a KELER pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.
”Munkanap Szabály”
A Változó Kamatláb Munkanap Szabályt, a Következő Munkanap Szabályt, a Módosított Következő Munkanap Szabályt vagy a megelőző Munkanap Szabályt jelenti, a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint.
”Névérték”
A vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kötvény névérték.
”Okirat”
A Tpt. 7. § (2) bekezdése szerinti, az egy Sorozatban, dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselő, értékpapírnak nem minősülő dokumentum.
”Részlet”
Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek keletkezési napja (az „Elszámolási Nap”) azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg.
”Sorozat”
Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban, egy Részletben Forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve a több Részletben, eltérő időpontban Forgalomba hozott Kötvények valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.
”Számlavezetők”
A KELER-nél számlával rendelkező intézmények.
”Szt.”
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).
”Tpt.” vagy ”Tőkepiaci törvény”
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).
”USD”
Az Amerikai Egyesült Államok hivatalos fizetőeszköze.
”Végleges Feltételek”
Valamely Sorozatra/Részletre vonatkozó, az adott Sorozat/Részlet forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely többek között tartalmazza az adott Sorozatban/Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi feltételeit. A Kötvényprogram során eszközölt későbbi, az első Forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Sorozatban/Részletben kibocsátott Kötvények egyedi feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Végleges Feltételek a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét tartalmazza.
9
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
1.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A legjelentősebb kockázatok, amelyekkel működése során a CIB szembesül: a hitel-, kamatláb-, likviditási- és deviza árfolyamkockázat. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes kockázatokat, és a CIB vonatkozó kockázatkezelési módszereit. A kockázatkezelési politikát a CIB Igazgatósága a Magyar Nemzeti Bank, a PSZÁF és a Banca Intesa csoport által kialakított szabályok keretein belül határozza meg. A politika végrehajtásáért a CIB felsővezetése felelős. A CIB olyan jelentéstételi rendszert alakított ki, amely lehetővé teszi a kockázatok folyamatos figyelemmel kísérését. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat annak kockázata, hogy egy ügyfél vagy egy tranzakcióban részt vevő másik fél képtelen vagy nem hajlandó a CIB Csoport egyik tagjával szemben vállalt kötelezettsége teljesítésére, ami a CIB Csoport hitelezési, kereskedelem finanszírozási, treasury és egyéb tevékenységeivel kapcsolatban merül fel. A hiteleken és követeléseken keletkező hitelezési kockázatot az Igazgatótanács a Hitelbizottságon és a Problémás Eszközök Bizottságán keresztül kezeli, melyek a hitelszabályozás kialakításáért felelősek, beleértve a jóváhagyási folyamatot, a hitelkeretek meghatározását, a portfoliókoncentrációs irányelveket, a hitelezési kockázat felmérésére vonatkozó szabályokat, az ügyfelek hitelminősítését, valamint a vezetőség és a pénzügyi teljesítmény értékelését. Minden egyes hitelkintlevőséget legalább havonta egyszer felülvizsgálnak. A hiteleket egy pontozásos minőségi és mennyiségi tényezőket magában foglaló - rendszer alapján minősítik. A kereskedési célú instrumentumokhoz kapcsolódó hitelezési kockázatot az Igazgatótanács az EszközForrás Bizottságon keresztül kezeli. A CIB Csoport szigorúan ellenőrzi a nyitott nettó pozíciókat, azaz a vételi és eladási szerződések közötti különbséget mind összeg, mind futamidő szerint. Kamatkockázat A kamatkockázat a piaci kamatlábakban bekövetkező változások kamatrésre és a nettó kamatjövedelemre gyakorolt hatásának mértéke szerint kerül értékelésre. A kamatlábkockázat az adott időszak során lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli eszközök nyitott pozíciójának függvénye. A CIB Csoport e kockázatot az eszközök és források átárazásának és lejáratának összehangolásával csökkenti, beleértve a derivatív termékek felhasználását is. A kamatlábkockázatot az Igazgatóság kezeli az Eszköz- Forrás Bizottságon keresztül, amelynek feladata a pozíciólimitek kialakítása és a limitek figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy korlátozza a kamatlábmozgásoknak a napi nyereségre, valamint a bank tőkeértékére gyakorolt hatását. Likviditási kockázat A CIB Csoport az eszközök, források és kötelezettségek struktúráját oly módon kezeli, amely lehetőséget teremt a bevétel maximalizálására, miközben biztosítja, hogy a szükséges pénzmennyiség rendelkezésre álljon a kötelezettségek kifizetéséhez, azok esedékessé válásakor. A felső vezetés várható cash-flow terveket és napi likviditási jelentéseket kap kézhez, melyek lehetővé teszik a likviditás helyzet folyamatos figyelemmel kísérését. Devizaárfolyam kockázat A CIB Csoport mérleg és mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különböző devizákban nyilvántartott eszközök és források. Deviza-árfolyamkockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy előre jelzett eszközállomány nagyobb vagy kisebb az ugyanabban a devizában nyilvántartott forrásállománynál. Törvényi korlátok nem engedélyezik a CIB számára, hogy a forinttal szembeni bruttó nyitott devizapozíciója a mindenkori szavatoló tőke 30 %-át meghaladja. A CIB csak szigorúan meghatározott keretek között rendelkezhet devizapozíciókkal.
10
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. Az Igazgatóság törvényi és belső korlátozások alapján alakítja ki és kíséri figyelemmel az egyes szabályokat, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott stratégiát. Ezen korlátozások – beleértve a napi árfolyamkorlátokat – betartását folyamatosan figyelemmel kísérik. Az ügyfélkör pozíciójának megváltozása A CIB jelenleg jó minőségű ügyfélkörrel rendelkezik, számos kiváló közép- és nagyvállalatot tudhat az ügyfélkörében. A kötvény futamideje alatt azonban elképzelhető, hogy egy vagy több fontosabb ügyfél gazdasági pozíciója megromlik, és így a CIB növekedése, piaci pozíciója és eredményessége a korábbi jó színvonalhoz képest visszaesik. A CIB magyarországi politikai és gazdasági helyzetből adódóan a következő kockázati tényezőket tartja fontosnak jövőbeli működése kockázatosságának szempontjából. Makrogazdaság A CIB jövedelmező működése összefügg a nemzetgazdasági folyamatok alakulásával. Amennyiben a kötvények futamideje során a makroökonómiai helyzetben negatív előjelű változások következnek be, a gazdasági növekedés üteme csökken, a külső és belső egyensúlyi pozíciók romlanak, akkor az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok hatásától a CIB sem izolálhatja magát. Szabályozás Jelentős kockázatot jelent a kiszámíthatatlan és gyakran változó hazai jogi szabályozás, melynek változásai egyrészt jelentős hatást gyakorolnak a Kibocsátó mindennapi üzleti tevékenységére, az elérhető adózás előtti eredményre, másrészt a befektetőket közvetlenül is érintheti egy a kamatjövedelmeket az egyéb jövedelmekkel hátrányba helyező adójogszabályi változás. Piaci verseny A piaci helyzetet ismertető fejezet ismerteti a bankrendszer egészének helyzetét. Az egyre erősödő bankközi verseny a jövőben esetleg a banki haszonkulcs és így a profit csökkenéséhez vezethet. A magyar piacon megjelenő további nemzetközi nagybankok erőfeszítéseik révén komoly mértékben erősíthetik a versenyhelyzetet. Az Európai Unióhoz való csatlakozás Magyarország Európai Unióhoz való 2004. májusi csatlakozása egyre inkább megnyitja hazánk kapuit a nyugat-európai országok, gazdasági szereplők előtt, amely szintén kockázatot jelent a Társaság működésében. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, a sokkal fejlettebb pénzügyi rendszerbe való integrálódás során a CIB-nek új kihívásokkal kell szembenéznie. A csatlakozás az előzőekben említett versenyhelyzetet tovább erősítheti a külföldi bankok könnyebb piacra lépési lehetőségivel, amely kihathat a CIB eredményességére. Az aukciós eljárás kockázata Az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az akció keretén belül benyújtott ajánlatok közül a Kibocsátó a benyújtott ajánlatok ismeretében határozza meg az allokáció során elfogadhatónak minősített árfolyamot, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek majd. A kötvények másodpiaci árfolyamával kapcsolatban a CIB az alábbiakra kívánja felhívni a befektetők figyelmét: A diszkont, illetve a fix kamatozású kötvények árfolyamának mozgását alapvetően a piaci hozamszint változásai és a kibocsátóhoz kapcsolódó kockázati prémiumok módosulásai befolyásolják. A változó kamatozású kötvények kamatai a piaci hozamszintet kamatfixálásonként követik, ezért ezen instrumentumok árfolyamai kevésbé érzékenyen reagálnak a piaci kamatok változásaira, a másodpiaci árfolyamokban általában csak a következő kamatperiódus kezdetéig jelentkezik a piaci hozamszint-
11
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. változás hatása. Természetesen a fix kamatozású és diszkontkötvényekhez hasonlóan a változó kamatozású kötvények árfolyamát is befolyásolja a kibocsátóhoz kapcsolódó kockázati prémium nagysága. A Budapesti Értéktőzsde, illetve a tőzsdén kívüli értékpapírpiac likviditása, különös tekintettel a vállalati kötvényekére, nemzetközi összehasonlításban alacsonynak tekinthető, így az alacsony értékpapír-piaci likviditás nehézségeket okozhat a befektetőknek a kötvények másodpiaci értékesítése során. 2.
BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ A Kibocsátó könyvvizsgálója az Alaptájékoztatóban feltüntetett pénzügyi információk által lefedett időszakban a 2002. évi üzleti évre vonatkozóan az Arthur Andersen Audit Kft. (1134 Budapest, Váci út 35.), kijelölt magánszemély könyvvizsgáló: Szilágyi Judit okleveles könyvvizsgáló, aki 2002-ben az Arthur Andersen Audit Kft. munkatársa volt (Igazolványszám: 001368), a 2003. és 2004. évi üzleti évekre vonatkozóan pedig az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., Cg. 0109-267553), kijelölt magánszemély könyvvizsgáló: Szilágyi Judit okleveles könyvvizsgáló, aki jelenleg az Ernst & Young Kft. munkatársa (Igazolványszám: 001368). A fent említett könyvvizsgálók fenntartások nélkül a Magyar Számviteli Szabályokkal összhangban auditálták a Kibocsátónak a jelen Alaptájékoztató mellékleteiben közzétett, a 2002., a 2003. és 2004. évi üzleti évekre vonatkozó pénzügyi beszámolókat, az utolsó pénzügyi évet 2004. december 31-i dátummal lezárva. A könyvvizsgálóknak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban.
12
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 3.
A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA
3.1. Általános információk a Kibocsátóról 3.1.1. A Társaság cégszerű megnevezése CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Rövidített név CIB Bank Rt. 3.1.2. A Társaság alapításának, cégbejegyzésének dátuma és helye, a Társaság cégjegyzékszáma A Társaság alapításának időpontja 1979. november 9. Alapításkori cégnév:
Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt.
A Társaság cégbírósági bejegyzésének időpontja és helye 1979. november 19., Budapest A Társaság cégbírósági bejegyzésének helye Budapest, Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság A Társaság cégjegyzékszáma Cg. 01-10-041004 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság A Társaság működésének időtartama A Társaság határozatlan időre jött létre. 3.1.3. A Társaság székhelye, telephelyei és fióktelepei A Társaság székhelye, bejegyzésének országa, telefonszáma Magyarország, H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. Telefonszáma: +36 1 212 1330 A Társaság telephelyei 1014 Budapest, Hess András tér 1-3. 1013 Budapest, Krisztina tér 10. 1024 Budapest, Lövőház u. 7-9. 1026 Budapest, Gábor Áron u. 74-78. Rózsakert Üzletház 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 138. 1039 Budapest, Mátyás király u. 24. 1033 Budapest, Flórián tér 6-9. Flórián Üzletközpont 1032 Budapest, Bécsi út 154. 1043 Budapest, István út 8. 1052 Budapest, Petőfi S. u. 9. (Pilvax köz) 1055 Budapest, Szent István krt.15. 1053 Budapest, Kálvin tér 4. 1062 Budapest, Andrássy út 70. 1064 Budapest, Teréz krt. 21.
13
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 1075 Budapest, Károly krt. 3/b. 1077 Budapest, Baross tér 17. 1085 Budapest, József krt. 59-61. 1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 2-4. 1117 Budapest Tétényi út 63. 1116 Budapest, Fehérvári út 130. 1122 Budapest, Kékgolyó u. 1. 1139 Budapest, Váci út 6. 1138 Budapest, Váci út 141. 1144 Budapest, Kerepesi út 146. 1148 Budapest, Örs vezér tere 24. 1156 Budapest, Páskomliget u. 6. 1173 Budapest, Pesti út 170. 1181 Budapest, Üllői út 431. 1203 Budapest, Kossuth L. u. 21-29. 1211 Budapest, Kossuth L. u. 82. 1222 Budapest, Nagytétényi út 37-43. A Társaság fióktelepei 6500 Baja, Déri Frigyes sétány 1-3. 5600 Békéscsaba, Andrássy út 2. 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/a. 2120 Dunakeszi, Casalgrande tér 4. 2400 Dunaújváros, Dózsa Gy. u. 2. 3300 Eger, Érsek u. 1. 2500 Esztergom, Széchenyi tér 24. 2100 Gödöllő, Szabadság tér 16-17. 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. 9021 Győr, Aradi vértanúk útja 10. 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 26. 6800 Hódmezővásárhely, Deák F.u. 15. 7400 Kaposvár, Fő u. 13. 6000 Kecskemét, Csányi u. 1-3. 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 4. 4700 Mátészalka, Kazinczy u. 2. 3525 Miskolc, Déryné u. 11. 8800 Nagykanizsa, Király u. 53. 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 7. 5900 Orosháza, Széchenyi tér 1. 7621 Pécs, Ferencesek utcája 33. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. 8600 Siófok Szabadság tér 15. 9400 Sopron, Várkerület 73. 6720 Szeged, Kiss Menyhért u. 1. 6722 Szeged, Mérey u. 6/C. 7100 Szekszárd, Garay tér 1. 2000 Szentendre, Fő tér 14. 8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2/b. 2310 Szigetszentmiklós, Bajcsy-Zs. u. 1/A. 5000 Szolnok, Szapáry u. 22. 9700 Szombathely, Fő tér 33. 2045 Törökbálint, Bajcsy-Zs. u. 75. 2600 Vác, Széchenyi u. 4-6. 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1. 8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 8-10.
14
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 3.1.4. A Kibocsátó társasági formája A Társaság zártkörűen működő részvénytársaság. 3.1.5. A Kibocsátó működésére irányadó jog A Kibocsátó működésére irányadó jog a magyar jog. 3.1.6. A Társaság tevékenységi köre TEÁOR 6512 ’03 TEÁOR 6521 ’03 TEÁOR 6523 ’03 TEÁOR 6712 ’03 TEÁOR 6713 ’03 TEÁOR 7414 ’03 TEÁOR 6720 ’03
Egyéb monetáris közvetítés Pénzügyi lízing Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Üzletviteli tanácsadás Biztosítást kiegészítő tevékenység
A Társaság a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket az ÁPTF által kiadott 957/1997/F, a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket a PSZÁF által kiadott 41.044-10/2002. számú engedélyekben meghatározottak alapján végzi. 3.1.7. A Kibocsátót érintő közelmúltbeli események, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a Kibocsátó fizetőképességének értékelését Nem történt a közelmúltban ilyen esemény. 3.2. A Társaság története, fejlődése A Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt.-t, a térség első konzorciális bankját, mint off-shore devizabankot 1979-ben – a Magyar Nemzeti Bank mellett – vezető európai és japán bankházak alapították. Az 1988ban forintműveletekre létrehozott Közép-Európai Hitelbank Rt. – későbbi nevén CIB Hungária Bank Rt. - és a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. 1998. január 1-jével egyesült. Azóta a bank CIB KözépEurópai Nemzetközi Bank Rt. néven folytatja tevékenységét, mint forint- és devizaműveletek végzésére egyaránt teljes körű felhatalmazással bíró kereskedelmi bank. A részvényesek egyike, az olasz Banca Commerciale Italiana 1998 végén a CIB kizárólagos részvényesévé vált azt követően, hogy – két lépésben – megvásárolta az MNB és a többi részvényes részvénypakettjét. A BCI és a Banca Intesa egyesülésével a CIB a legnagyobb olasz bankcsoport, az IntesaBci csoport tagjává vált. A csoport 2003 januárjában Gruppo Banca Intesa-ra változtatta nevét. A CIB több mint 25 éves működése során univerzális nagybankká, a hazai pénzpiac meghatározó szereplőjévé vált, kimagasló technikai háttérrel, szaktudással rendelkezik. Az elmúlt években a CIB kiemelt hangsúlyt fektetett új termékek, különösképpen az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére, azok úttörő piaci bevezetésére. Dinamikusan bővítette országos fiókhálózatát, melynek valamennyi egységében – élenjáró technikai hátterének köszönhetően – teljes körű bankszolgáltatást nyújt, a megszokott magas színvonalon, ügyfeleinek érdekeit messzemenően szem előtt tartva. A nagyvállalati kör mellett fokozatosan bővülő szolgáltatási palettával nyitott a kis- és középvállalkozások felé, valamint a magánügyfelek irányába is, akik számára valamennyi hagyományos lakossági banki szolgáltatást kínálja. A CIB által 2001-2004-ben elnyert díjak A legjobb hitelszervező Magyarországon (Best Debt House in Hungary - 2001) - Euromoney Az év vállalati bankja Bank&Tőzsde (2001. december) Az év legígéretesebb internetes bankja Index (2001. december)
15
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. Az év internetes bankja Magyarországon egymást követő két évben is, 2002 Index (2002. december), 2003 Index (2003. december), az Év Honlapja, 2004, Magyar Marketing Szövetség. Call Center Oscar díjat nyert 2003-ban Korridor Privátbankár elismeréseként. 2004-ben és 2005-ben a Brand Council, London Superbrand elismerésben részesítette, az American Express Bank Ltd.-től pedig megkapta a Kiváló Minőség Díjat. 4.
A CIB STRATÉGIÁJA A CIB stratégiájában kiemelt célkitűzésként kezeli az eddig elért eredmények és értékek megtartása mellett: jövedelem struktúrájának üzletági kiegyenlítését, a valós kockázatok és várható bevételek összefüggésén alapuló kockázatvállalási rendszerek működtetését, és az elosztási csatornák fejlesztését. Vállalati szolgáltatások terén a CIB meg kívánja őrizni piaci pozícióját a kiemelt vállalatok körében, és hangsúlyosabban kíván jelen lenni a kis- és középvállalatok piacán mind az aktív, mind pedig a megtakarítási termékek tekintetében. A CIB mindkét vállalati szegmens számára kínálja magas színvonalú bankszámla szolgáltatási termékeit, ahol az elektronikus csatornákon keresztül történő hozzáférés már ma is gyors és hatékony megoldást jelent ügyfelei számára. Piacvezető pozíciójából kiindulva a CIB továbbra is aktív kíván maradni a szindikált hitelek piacán, és erősíteni kívánja projekt finanszírozási és befektetési banki tevékenységeit. A CIB fokozott figyelmet szentel a vállalati kockázatok kezelésére: döntési rendszereiben, folyamataiban biztosítja a vállalni kívánt kockázatok megismerését és kezelését, folyamatos ellenőrzés alatt tartva ezzel a portfólió minőségét. A korábbi időszakhoz képest a CIB nagyobb hangsúlyt és több erőforrást fordít a lakossági termékek értékesítésére a piaci részesedés növelése érdekében, elkötelezettségét magas színvonalú vezető lakossági termékek (jelzálog hitelek, hitelkártya, megtakarítási termékek, stb.) többcsatornás kínálatával hangsúlyozza ezen piaci szegmens irányába. A CIB növekedési céljait elsősorban a fedezett lakossági hitelek vonatkozásában fogalmazta meg és nem kíván jelentősebb mértékben kitettséget vállalni a nemfedezett, aktív oldali termékek vonatkozásában. A megtakarítási és tranzakciós termékek esetében a CIB szolgáltatási színvonalával kíván versenyezni, és csak másodsorban árazási megoldásokkal. Ennek érdekében továbbra is kiemelt hangsúllyal szerepel céljai között az elektronikus csatornák fejlesztése: piacvezető internet banki megoldásait - melyek a világon bárhol, 24 órában állnak ügyfelei rendelkezésére a legszélesebb körű tranzakciós lehetőségekkel (számlaszolgáltatás, betételhelyezés, hitelkérelem, stb.) - tovább kívánja fejleszteni. A CIB a célpiacok kiszolgálásához szükséges lefedettség eléréséhez tervezi fiókhálózatának – az elkövetkező évek során megvalósítandó – bővítését. A CIB törekszik más, nem pénzügyi szolgáltatókkal való együttműködési kapcsolatok kiépítésére, hogy termékei adott nem pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsoltan is gyorsan és széles körben elérhetőek legyenek. Továbbra is kiemelt helyen szerepel a CIB működésében az eszközfinanszírozási üzletág, azon belül is a lízing. A CIB leányvállalatain keresztül már ma is piacvezető szerepet tölt be a lízing piacon, elsősorban a gépjármű finanszírozásban. A következő évek során fejleszteni kívánja a gép- és eszközlízing, valamint az ingatlan lízing üzletágakat. A CIB a sikeres működés alapfeltételének tekinti működési hatékonyságának folyamatos növelését. Ennek érdekében egyrészről nagy hangsúlyt fektet folyamatainak és eljárásainak optimalizálására – ezáltal biztosítva, hogy szolgáltatásai a legmagasabb minőséget képviseljék az ügyfelek számára –, másrészről szigorú költséggazdálkodásán keresztül törekszik eredményességének javítására.
16
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. A CIB innovatív megoldásaival kívánja megkülönböztetni magát versenytársaitól: mind termékfejlesztési, mind értékesítési csatorna vonatkozásában új, modern és egyedi megoldásokra törekszik.
17
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
5.
A CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE A jelen Alaptájékoztatóban található pénzügyi információkat - a jelen Alaptájékoztató 1. számú Mellékletében található, a Kibocsátó könyvvizsgálói által auditált éves beszámolók alapján -, a Kibocsátó állította össze saját forrásai alapján, ezen pénzügyi információkat könyvvizsgáló külön nem auditálta.
5.1. Üzletágak és termékek 5.1.1. Vállalati Üzletág A CIB változatlanul a legnagyobb vállalat-finanszírozó bankok egyike a magyar piacon, és 2004-ben tevékenységét további térnyerés jellemezte. A PSZÁF adatai szerint a hitelezésben 11,9%-ról 12,7%-ra, a betéti oldalon 8%-ról 9,4%-ra nőtt a piaci részesedése. Az erőteljes üzleti aktivitást jól jellemzi, hogy 2004-ben a vállalati hitelek állománya – közvetített hitelek nélkül – 515,8 milliárd forintról 630,9 milliárd forintra (+22,3%) emelkedett, s a bankcsoport ügyfélhitel állományának 69,5%-át tette ki. A vállalati betétek átlagállománya – közvetített hitelek forrása nélkül – 251,9 milliárd forintról 286,5 milliárd forintra (+13,7%) növekedett, s a CIB Csoport ügyfélbetét átlagállományának 56,7%-át képviselte. A vállalati ügyfelek száma több mint 5.300-zal bővült. A vállalati üzletág nettó kamat és jutalékbevétele az előző év végi 19,2 milliárd forintról 2004 végére több mint 24,5 milliárd forintra (+27,8%) emelkedett. Ezzel az üzletág a CIB Csoport nettó bevételeinek még mindig hozzávetőlegesen 35%-át adja.
Vállalati hitel-és betétállomány alakulása
A vállalati üzletág bevételeinek megoszlása (millió forint )
(záróállomány, milliárd forint) 1 000
923
30 000
810
900
27 000
800 700
24 000
619
21 000
553
600 400 300
10 466
18 000
500 305 232
15 000
260
300
8 605 7 014
7 821
10 846
10 401
12 000 9 000
200
6 000
100
11 782
14 665
3 000
0 2001
2002
Válllati hitelállomány
2003
0
2004
2001
Vállalati betétállomány
2002
Nettó kamatjövedelem
2003
2004
Nettó jutalékbevétel
Az üzletág szempontjából meghatározóak a nagyvállalati ügyfelek. A TOP 200 nagyvállalat jelentős részének a CIB hagyományosan számlavezető, illetve finanszírozó bankja. A projektfinanszírozással együtt ehhez a körhöz 225 új kiemelt vállalati ügyfél csatlakozott 2004-ben. A nagyvállalati hitelállomány 469,8 milliárd forintról mintegy 538 milliárd forintra (+14,5%) emelkedett egy esztendő alatt. A forrásgyűjtésre nagy hangsúlyt helyező üzletpolitika sikerét mutatja, hogy a nagyvállalati ügyfelektől gyűjtött források átlagállománya 20,3%-kal bővült. Az üzletág számottevően javította pozícióit a gépjármű-kereskedelemben, finanszírozóként részt vesz a telekommunikációs ágazat stabilizációjában, és komoly részesedést szerzett a koncentrálódó számítástechnikai ágazat finanszírozásában is. A CIB szilárd pozíciókat épített ki az elektronikai szektorban és a kiskereskedelemben. Az energiaszektorban a projektfinanszírozási területtel karöltve valósultak meg hitelkihelyezések. A CIB 2005-ben komoly akvizíciós lehetőségekre számít a környezetgazdálkodás terén, elsősorban az önkormányzati szektorhoz kapcsolódóan, míg a gépjármű-kereskedelemben a 2004-ben elért eredmények megtartása a cél.
18
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. A kis- és középvállalatok esetében a CIB tudatos piacépítése, a termékstruktúra folyamatos fejlesztése és a nagyvállalati hagyományokon alapuló magas színvonalú ügyfélkiszolgálás 2004-ben is meghozta gyümölcsét: a hitelállomány 49,3 milliárd forintról 86,4 milliárd forintra (+75,3%) bővült. A forrásoldalon 22,5%-os volt a növekedés: 59,1 milliárd forintról 72,4 milliárd forintra. Az ügyfélszám 17.849-ről 21.222-re bővült, (+18,9%). A nettó kamat- és jutalékbevétel 37,4%-os bővülés révén megközelítette a 10 milliárd forintot. A piacon kiemelkedő érdeklődés kísérte az EU pályázatokhoz kapcsolódó termékek (EU Bankgarancia, EU Támogatás Társfinanszírozó Hitel, EU Támogatás Megelőlegező Hitel) bevezetését és az államilag támogatott hitelkonstrukciókat, különös tekintettel a KKV Európa Technológia Hitel-re. Kiemelést érdemel továbbá, hogy a CIB nemzetközi fejlesztési intézményektől felvett hitelei is hozzájárultak a KKV szektor növekvő finanszírozási igényének kielégítéséhez. Az Európai Beruházási Bankkal (EIB) már a harmadik, 50 millió euró összegű „Global Loan” megállapodást hozta tető alá a CIB 2004-ben. Az anyabank közreműködésével a párizsi székhelyű Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) is a CIB rendelkezésére bocsátott 20 millió euró összegű hitelkeretet, amelynek kihasználását követően 2005 márciusában újabb keret-megállapodást írt alá a CIB. Rendkívül sikeres volt a projektfinanszírozási tevékenység: a projekthitelek állománya 55,6%-kal 74,7 milliárd forintról 116,2 milliárd forintra emelkedett. A CIB számos jelentős infrastrukturális beruházás finanszírozásában vett részt. A projektfinanszírozás legfontosabb területei az energiaszektor, az infrastruktúra és az ingatlanszektor voltak. Az ingatlanfejlesztések terén a CIB piacvezető pozíciót élvez. A szindikált hitelezési piacon a CIB 2004-ben is vezető szereplő volt: ügynökként és főszervezőként vett részt az M5 autópályát építő AKA-M5, valamint a Cora áruházlánc finanszírozásában, ezen kívül főszervezőként működött közre a MÁV, a Strabag, a Vegyépszer és a horvát olajipari vállalat, az INA fejlesztéseinek finanszírozásában. A CIB részvételével 2004-ben lebonyolított szindikált hitelügyletek összértéke meghaladta a 350 milliárd forintot, a szindikált hitelek állománya pedig a 41 milliárd forintot. E tevékenység homlokterében a szállítmányozási, az építőipari és a vegyipari szektor vállalatai álltak. A gazdasági konjunktúra javulásával és a csökkenő kamatszinttel további élénk üzleti aktivitás várható ezeken a piacokon. A CIB komoly üzleti lehetőségeket lát továbbá az energiaszektorban – különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra, illetve az energiaracionalizálási projektekre. A CIB úttörő szerepet játszik a közszférával közösen, az úgynevezett PPP (Public-Private Partnership) konstrukció keretében megvalósuló fejlesztésekben. Az üzletág a magyar bankszektor történetének egyik legkiemelkedőbb sikerét érte el 2004-ben: az M5-ös autópálya finanszírozását a Thomsons’ Bankwatch és a Euromoney is az év infrastruktúra ügyletének választotta az Európa/Közel-Kelet/Afrika régióban. Ebben az ügyletben a CIB egyedüli magyar kereskedelmi bankként – a nemzetközi projektfinanszírozásban elismert külföldi bankok és az MFB mellett – vezető szervező szerepet töltött be. Ezen a területen, középtávon az EU fejlesztési alapjainak részvételével finanszírozott fejlesztésiberuházási tevékenység fellendülése várható. A CIB az önkormányzati szektorban számlavezetési pozícióját megőrizve, új típusú hitelnyújtási lehetőségek irányába nyitott: a Vízközmű Társulatok által felvett összesen mintegy 1 milliárd forint összegű kamattámogatásos hitellel szennyvíztisztítók telepítésének, csatornaépítéseknek a finanszírozásában vett részt. Az EIB-től – a „Global Loan” keretén belül - az önkormányzati finanszírozás támogatására kapott 1,1 millió euró összegű keret mintegy 70%-a már felhasználásra került. Az okmányos műveletek végzése hagyományosan a CIB egyik erőssége, piaci részesedése a magyar külés belkereskedelmi forgalom lebonyolításában 10-12%-ra tehető. Mint ismert, a CIB a vállalati ügyfélkör rendelkezésére áll a nemzetközi inkasszók, akkreditívek, garanciák és forint-garanciák kibocsátásával és kezelésével. A CIB által kibocsátott, illetve kiértesített garanciák száma évről-évre mintegy 30%-kal nő. Ezen bankári instrumentumok egyre emelkedő számban kapcsolódnak az uniós és egyéb támogatásokhoz. 5.1.2. Lakossági üzletág Lakossági üzletág egyenletes és gyors növekedésének eredményeként a CIB mára a magyar lakossági bankszektor egyik jelentős szereplőjévé vált, amely kiemelkedő színvonalú kiszolgálás mellett teljes körű
19
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. lakossági szolgáltatást kínál. A magas ügyfél-kiszolgálási színvonal és az elektronikus szolgáltatások fejlesztésében játszott úttörő szerep elismeréseként, a CIB Internet Bankot 2001-ben „Az év legígéretesebb internetes bankja”, 2002-ben és 2003-ban „Az év internetes bankja Magyarországon”, a CIB24 nonstop telefonos ügyfélszolgálatunkat pedig a „Call Center Oscar-díj – 2003” kitüntető címekkel díjazták. A lakossági üzletág a private banking tevékenységgel indult el, amely több mint 20 éves múltjával gyakorlatilag egyidős a CIB-bel. A CIB a magyar piacon speciális helyzetben volt, az ügyfelei döntő részét képező nagyvállalatok felső vezetői, valamint kisebb részben a devizakülföldi magánügyfelek a kezdetektől megalapozták a private banking ügyfélbázisát. Az 1990-es évek stratégiaváltásával összhangban kezdődött meg a lakossági ügyfelek igényeihez igazodó intenzív termék- és szolgáltatásfejlesztés. A CIB a fiókhálózatának fejlesztését 1992-ben kezdte meg, és mára 66 bankfiókkal rendelkezik országszerte. A kiterjedt fiókhálózat révén a lakossági ügyfélszám 2004. december végére 218 ezer főre nőtt, ami 2003. decemberéhez több mint 61 ezer fős bővülésnek, illetve 39%-os növekedésnek felel meg. Ez a növekedés elsősorban a kibővült hitelezési tevékenységnek és a rendszeres lekötött betét promócióknak köszönhető: a lakossági hitelállomány az egy évvel korábbihoz képest közel megduplázódott és 2004. december végére elérte a 84 milliárd forintot. A lakossági forrásállomány az ügyfélszámhoz hasonló növekedési ütemet mutatott, több mint 63 milliárd forintnyi új megtakarítás áramlott be az elmúlt egy évben. 2004. december végén a magánszemélyektől származó forrásállomány 259 milliárd forintra rúgott, amelynek 81%-a forintbetét volt. A forintban és devizában is nyitható CIB Classic Magánszámlával az átutalások fogadása és indítása nem csak belföldön, de a világ bármely részére is gyorsan és megbízhatóan elvégezhető. A közüzemi számlák és egyéb ismétlődő kiadások kényelmes rendezése limitfigyelési szolgáltatással kiegészített állandó megbízással bonyolítható. A lakossági szolgáltatások széles körét rendszeresen igénybe vevő, nagy számla- és bankkártya forgalmat bonyolító, az elektronikus szolgáltatásokat aktívan használó ügyfeleknek a CIB széles körű szolgáltatáscsomagot kínál havi átalánydíj ellenében (CIB XL Átutalási Magánszámla). A CIB egyik legfontosabb törekvése, hogy az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálását helytől és időtől függetlenül, elektronikus csatornákon keresztül is biztosítsa. A bankszámlákhoz ezért az ügyfelek nem csak az országos lefedettséget biztosító fiókhálózat révén, hanem non-stop üzemelő élőhangos telefonos ügyfélszolgálat (CIB24), továbbá CIB Internet Bank, CIB WAP Bank és CIB Mobilbank szolgáltatások igénybevételével is bármikor hozzáférhetnek. A 2001-ben bevezetett CIB Internet Bank rendszert 2004. decemberére több mint 54 ezren használták, melyből 40 ezer magánszemély. A CIB lakossági ügyfelei által indított külső folyószámla forgalmának 20%-a CIB Internet Bankon, 10%-a CIB24-en és 12%-a egyéb elektronikus csatornákon keresztül áramlik. A lakossági bankszámlákhoz - már számlanyitáskor is - elektronikus és dombornyomott VISA és Mastercard bankkártyák igényelhetőek. A kártyahasználat biztonságát az ügyfél által bármikor változtatható költési limitek és ingyenes kártyafigyelő SMS szolgáltatás is növeli. A CIB Internet Bank – folyamatos piaci elismertségére alapozva – a fiatalok igényeit szem előtt tartva, kifejezetten az interneten bankoló ügyfelek részére vezette be a CIB Online Számlacsomagot, amelynek értékesítésében új elem a bankfiók felkeresése nélküli dobozos értékesítés. A CIB az Online Számlacsomag részeként, illetve önálló termékként is kibocsátotta a CIB Internet Kártyát, amely a biztonságos internetes fizetés lehetőségét teremtette meg az ügyfelek számára. Az eltérő igényekhez igazodóan, a CIB többféle megtakarítási formát is elérhetővé tesz. A magas kamatozású, ugyanakkor likvid megtakarítási formát keresők számára kínálja a CIB Takarékszámlát, valamint a CIB Megtakarítási Program elnevezésű termékcsaládot, amely – a hazai piacon újdonságszámba menően – a havi rendszerességgel megtakarító ügyfelek számára kínál magas kamatozású megtakarítási lehetőséget. Az adott futamidőre biztosan nélkülözhető összegek magas kamatelvárás melletti, kockázatmentes elhelyezésére kínál ideális megoldást a lekötött betét. A CIB Csoport kínálatában az egyéb, nem banki megtakarítási formák is megtalálhatóak (pl. értékpapírok, befektetési alapok). 2004 végére a CIB a klasszikus, revolving hitelkártya piac 10-12%-át birtokolta, az aktív kártyák száma meghaladta a 72 ezret. A hitelkártya portfolión belül továbbra is a CIB Bevásárlókártya (MasterCard Electronic) 90%-os növekedési üteme volt a legmagasabb, emellett – elsősorban a telemarketing
20
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. értékesítés sikereinek következtében – kiemelkedő mértékben (77%-kal) nőtt a kibocsátott MasterCard Standard Hitelkártyák darabszáma is. A Tescoval kialakított együttműködés keretében elindított Áruhitelkártya – a Bevásárlókártya 2002. évi bevezetéséhez hasonlóan – új termékkategóriát hozott létre, hozzájárulva a hitelkártya-portfolió bővüléséhez. Miután a lakáshitelezéssel kapcsolatos jogszabályok szigorodásának hatására az állami támogatású hitelek iránt visszaesett a kereslet, a CIB 2004 tavaszán – a hazai bankpiacon az elsők között – vezette be a deviza alapú ingatlanfedezetes hiteltermékét. A termék sikere révén a deviza alapú lakáshiteleknél a CIB 2004 végére 13%-os piaci részesedést ért el. Elsősorban a svájci frank alapú lakáshitelnek köszönhetően az ingatlanfedezetes hitelállomány egy év alatt 90%-kal, 68 milliárd forintra emelkedett. Középtávú, rugalmas finanszírozási formaként CIB Személyi kölcsön és a 2004 végén bevezetett Gyorskölcsön termék is szerepel a CIB kínálatában, amely fedezet és kezes nélkül is igényelhető. Váratlan kiadások, átmeneti pénzügyi nehézségek áthidalásához nyújt segítséget a bankszámlához kapcsolódó, automatikus törlesztésű, folyamatosan rendelkezésre álló CIB Folyószámlahitel. A CIB Csoporthoz tartozó lízing üzletág is számos kedvező finanszírozási formát kínál a lakossági ügyfélkör számára (pl. gépjármű finanszírozás). A sikeres co-branding programok mellett a külső partnerekkel folytatott együttműködés új területe az életbiztosítással kombinált deviza lakáshitel. E téren a CIB olyan jelentős biztosítókkal működik együtt mint a Generali, az ING, az Aviva és az Uniqa. A magas jövedelmű és nagy összegű megtakarításokkal rendelkező ügyfelek számára a private banking szolgáltatás a hagyományos banki kiszolgálás mellett kiterjed a befektetési banki szolgáltatásokra, vagyonkezelésre, valamint egyéni adó- és befektetési tanácsadásra is. Az exkluzív ügyfélkör számára számos speciális termék és szolgáltatás áll rendelkezésre: portfolió- és árfolyamfigyelés, kedvezményes egyedi kamatkondíciók, Arany bankkártya és hitelkártya, devizakonverzió esetén egyedileg jegyzett árfolyam, külföldi értékpapírok vásárlásának lehetősége és teljes körű hitelügyintézés. A CIB tulajdonosai 2002. év végén elfogadták a CIB 2006. év végéig szóló új lakossági stratégiáját, amelynek célkitűzései között a lakossági piacon meghatározó piaci részesedés elérése, valamint az üzletág jövedelmezőségének javítása állnak. A stratégia célkitűzéseinek megvalósításában az értékesítési csatornák, a fiókhálózat bővítése és korszerűsítése, az innovatív termékfejlesztés, az elektronikus szolgáltatások területén megszerzett piacvezető szerep megőrzése és az ügyfélkiszolgálás magas színvonalának biztosítása melletti folyamat racionalizálás kiemelkedő szerepet játszik. A 2005. évre vonatkozóan a CIB – a lakáshitel termékek versenyképességének növelése érdekében – a hitelbírálat idejének további csökkentését, valamint a termékkínálat bővítését tervezi, ez utóbbi keretében a svájci frank alapú hitel mellett euróban is megkezdi a hitelezést. Fentieken túl, a CIB a jelenleg kizárólag forint alapon kínált személyi kölcsönt a vonzóbb kamatozású devizákban is elérhetővé teszi ügyfelei számára. A CIB továbbra is vezérterméknek tekinti hitelkártya-, és a piacon jelenleg egyedülálló kommunikációval és értékesítési stratégiával rendelkező Bevásárlókártya termékeit. A Bevásárlókártyához kapcsolódóan az elmúlt időszak kedvező tapasztalatai alapján – a CIB további co-branded együttműködések kialakítását tervezi. Az ügyféligények teljes körű kielégítésének biztosítása érdekében a CIB hangsúlyt fektet a különböző biztosítási termékek közvetítésére is. 5.1.3. Alternatív értékesítési csatornák A CIB a lakossági stratégia megvalósításának egyik elemeként saját direktértékesítési hálózatot hozott létre 2004-ben. Továbbra is támaszkodik azonban a klasszikus bróker jellegű tevékenységet végző, lakossági és KKV termékeket értékesítő ügynökökre is. Az ügyfelek új értékesítési csatornákon keresztül történő, minőségi kiszolgálása érdekében számos lépés történt:
21
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. − − − −
a Tescoval kialakított együttműködés keretében a CIB 43 áruházban van jelen, és több mint 30 ezer hitelkártyát értékesített 2004 végéig; a 18 önálló gazdasági társaságból álló CIB képviseleti hálózat 2004-ben 107 millió forint lakossági, és 500 millió forint KKV hitelt értékesítésében működött közre; a többszörösen kitüntetett CIB Internet Bank ügyfeleinek száma az év végére meghaladta az 53 ezret, az internetbanki tranzakciók száma az év során 70%-kal nőtt; a kiszolgálás minőségének javítása érdekében a CIB bevezette az ügyfélhívó rendszert, amelynek fogadtatása az eddigi tapasztalatok szerint rendkívül kedvező.
Az alternatív csatornákon elért eredményét a CIB meg kívánja duplázni 2005-ben. Bővül az értékesítői kör, és újabb pénzügyi termékek jelennek meg a kínálatban. Ezáltal a CIB olyan területeken is növeli jelenlétét, ahol az ügyfelek számára lakossági termékei korábban elérhetetlenek voltak 5.1.4. Treasury A banki Treasury legfontosabb feladatai közé a likviditásmenedzsment, a hitelezési tevékenység refinanszírozása, az ügyfelek treasury megbízásainak a teljesítése és a sajátszámlás treasury üzletek bonyolítása tartozik. A Treasury biztosítja a megfelelő likviditást a CIB növekedéséhez, aktív szereplője a hazai- és a nemzetközi pénz-, deviza-, kötvény-, részvény- és derivatív piacnak. A Treasury „deskek” szerinti megbontásban végzi feladatait. Az AL (Asset-Liability = Eszköz-Forrás) desk kivételével „trading” és „sales” megbontásban dolgozik, hogy a kereskedelmi tevékenység és az ügyfelekkel való kapcsolattartás megfelelően elkülönüljön egymástól. Az FX és Derivatív desk spot és forward üzleteket és derivatívákat köt a piacon saját számlára, valamint ügyfélmegbízás alapján; folyamatosan kapcsolatot tart az ügyfelekkel, és célja a leginkább megfelelő megoldást megtalálni az ügyfelek árfolyamkockázatának mérséklésére. Az Interest Rate és Derivatív desk a hazai és a nemzetközi pénz- és kötvénypiacokon működik. Ez az egység biztosítja a pénzpiaci likviditást, betéteket fogad el, illetve helyez ki, valamint kötvény-üzleteket köt megbízásból vagy a banki könyv, az AL desk részére. Az Equity és Derivatív desk saját számlára és ügyfélmegbízás alapján részvény- és részvényderivatíva üzleteket bonyolít. Az AL desk speciális feladatokat lát el: a banki könyvet és a hitelportfoliót kezeli, saját számlás pozíciókat vállal és rendelkezésre bocsátja a megfelelő likviditást a CIB többi egysége számára. A piaci aktivitást két terület segíti: az elemzők, akik befektetési tanácsadással és piaci elemzésekkel látják el ügyfeleinket, valamint az ún. Middle Office, ahol a front office rendszer adatbázisainak a karbantartása és az elsődleges ellenőrzése folyik. A Middle Office gondoskodik a CIB által kiadott kamattájékoztatók kiadásáról is. A CIB treasury szolgáltatásai iránt kezdettől fogva keresletet támasztó nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozások részéről is egyre növekvő igény jelentkezik az árfolyam- és a kamatkockázatok csökkentését célzó eszközök vonatkozásában. A Treasury új termékek kidolgozásával és a minimum összegek csökkentésével igyekszik megfelelni az igényeknek, aminek eredményeképpen az ügyfélszám folyamatosan bővül. A Treasury kiterjedt levelező banki kapcsolatai, valamint a magyar piacon betöltött vezető szerepe versenyképes árak kialakítását teszi lehetővé. A CIB Treasury üzletága a hazai devizapiacon market maker, az állampapírok elsődleges piacán primary dealer, részt vesz az ÁKK által meghirdetett diszkont kincstárjegy és állampapír aukciókon, valamint árjegyző a másodpiaci forgalomban. Az elmúlt évek során a treasury területen kiéleződött verseny folyik. Külföldi anyabankok forint könyveket nyitottak külföldön és széles körű szolgáltatásokat, Magyarországon még nem létező termékeket kínáltak. Erre a tendenciára a CIB Treasury versenyképes árakkal és testre szabott, egyedi struktúrák kidolgozásával reagált. A CIB az ügyfél-tájékoztatókat, amelyek napi-, heti- és havi piaci
22
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. előrejelzéseket tartalmaznak magyar és angol nyelven, rendszeres ügyféltalálkozókkal és prezentációkkal egészítette ki, amelyek eredményességét a folyamatosan bővülő ügyfélkör igazolja. A Treasury üzletág eredménye nagyban függ a piaci eseményektől, az ott jelentkező volatilitástól. 2004ben a januári, illetve júniusi nagyarányú kamatváltozás összességében pozitívan hatott az üzletág jövedelmezőségére. Az üzletág teljes bevétele elérte a 2003. év végi 4,2 milliárd forintos értéket. Az üzletág bevételeinek közel kétharmada az ügyfelekkel kötött devizaügyletekből származik, mely nagysága évről-évre emelkedik és 2004-ben elérte a 3,4 milliárd forintos nagyságrendet. A CIB Treasury a hazai piacon elért kiváló pozíciója megtartására törekszik a fokozódó verseny mellett is. A Treasury üzleti aktivitását a CIB ügyfélköre, üzleti volumene növekedésével összhangban tervezi növelni. Anyabankkal folytatott még intenzívebb együttműködés révén széles körű, magas színvonalú kiszolgálást kíván biztosítani a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt. 5.1.5. Befektetési banki üzletág A CIB szervezetén belül önálló, stabil jövedelmet biztosító üzletágként működő Befektetési Banki Üzletág teljes körű befektetési banki szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára. Az üzletág tevékenysége négy területre terjed ki: • értékpapír kibocsátások szervezése • vállalati tanácsadás, strukturált és vállalatfinanszírozás • adóhatékony pénzügyi konstrukciók • letétkezelés Értékpapír kibocsátások szervezése A kibocsátási üzletág a vállalati ügyfelek részére nyújt vállalatfinanszírozással, értékpapír forgalomba hozatallal kapcsolatos szolgáltatásokat. A Befektetési Banki Üzletág számára továbbra is elsődleges fontosságú marad a kibocsátások terén megszerzett hírnév megőrzése, valamint a várhatóan bővülő hazai vállalati kötvénypiacon elért, vezető hely megerősítése. A CIB a hazai piacon vezető pozíciót foglal el a nyilvános vállalati kötvénykibocsátások szervezése területén. A piac széles körű szakmai elismerését mutatja, hogy a CIB aktív közreműködője a hazai vállalati-kötvény piac eddigi legjelentősebb kibocsátásainak. A CIB kibocsátási üzletága mind az egyszeri kibocsátással piacra vitt kötvények, mind a folyamatos kibocsátású kötvények vonatkozásában az egyik legjelentősebb szereplő a hazai értékpapírpiacon. A kibocsátásokat követően a CIB aktív szerepet vállal az értékpapírok másodlagos forgalmazásában, részt vesz a papírok tőzsdei bevezetésében és jegyzőként lép fel. A hazai vállalati szektor tőzsdei részvénykibocsátásaiban való részvétel szintén a CIB üzletpolitikájának kiemelt fontosságú célja. A CIB jelentős szerepet vállalt a magyar részvénypiac részvénykibocsátásai során. Vállalati tanácsadás, strukturált és vállalatfinanszírozás A CIB Corporate Finance csapata komplex pénzügyi, közgazdasági és stratégiai tanácsadást nyújt mind a magyar, mind más Közép-Kelet Európában működő vállalatok részére. A pénzügyi tanácsadással foglalkozó szakemberek csapata a következő területeken nyújt szolgáltatásokat: A CIB M&A csapata vállalatok egyesüléséhez, szétválásához és tulajdonosi szerkezetük átalakításához kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, amelyek kiterjednek a pénzügyi modellezésre, az akvizícióra és értékesítésre vonatkozó tanácsadásra, valamint tőkeemelésre és refinanszírozásra. A CIB csapatának munkája magában foglalja a célvállalatok aktív keresését, tőzsdei felvásárlások és kivezetések szervezését és lebonyolítását, pénzügyi közvetítői szerep vállalását, valamint a dokumentációk összeállítását. A Corporate Finance csapat a vállalatok menedzsmentje vagy egyéb potenciális befektetők részére megszervezi az M&A tranzakciókhoz kötődő finanszírozást, kivásárlási hiteleket, befektetési és pénzügyi tanácsadást nyújt és kapcsolódó garanciákat biztosít (management and leveraged buyout tranzakciók).
23
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
A Befektetési Banki Üzletág tevékenységei közül kiemelt hangsúlyt kap a vállalatok tőkeszerkezetének és osztalékpolitikájának optimalizálását célzó pénzügyi tanácsadás. A CIB munkatársai segítenek a vállalati ügyfeleiknek olyan döntések meghozatalában és feladatok elvégzésében, amelyek hozzájárulnak az adott vállalat értékének növeléséhez. A tevékenység kiterjed a pénzügyi tervezésre és üzleti tervek készítésére is. Adóhatékony pénzügyi konstrukciók A Befektetési Banki Üzletág a hazai, illetve a nemzetközi adózási szabályok által nyújtott lehetőségek kihasználásával vállalatok számára dolgoz ki adóhatékony és prémiumfizetési konstrukciókat. A magas szintű szakmai háttér lehetővé teszi, hogy a CIB ügyfeleinek, különböző jogi eszközök igénybevételével, olyan pénzügyi konstrukciókat dolgozzon ki, amelyek segítségével optimalizálni tudják adófizetési kötelezettségüket. Letétkezelés A CIB a klasszikus letétkezelési tevékenységek mellett (értékpapír számlavezetés, elszámolás, esedékességek és a CIB kockázatvállalásai kapcsán fedezetként bevont értékpapírok kezelése) portfolióértékelést, kamat-megállapítást is végez, valamint fizető ügynökként lép fel a hazai kötvény-kibocsátási piacon. A Befektetési Banki Üzletág fejlődési lehetőségeit jelentős mértékben meghatározzák a gazdasági növekedési kilátások, a gazdasági szereplők tőkepiaci aktivitásának élénkülése. Az üzletág az ügyfélkör folyamatos bővítésével, illetve a meglévő ügyfeleinek további szolgáltatások nyújtásával kívánja elérni a fejlődési céljait.
5.1.6. CIB Lízing Csoport A CIB Csoport lízingszolgáltatások nyújtására létrehozott érdekeltségei a 2004-es év folyamán változatlan összeállításban tevékenykedtek. A Lízing-csoport továbbra is vezető piaci szereplő. A CIB Csoport lízingszolgáltatásai az ország egész területén elérhetőek. 2002. évben a CIB Lízing Csoport a lízingpiacon 18%-os részesedésével piacvezető szerephez jutott, piaci részesedése 2005 első negyedévének végére 13,5% volt. 2005. március végéig több mint 220 ezer lízingszerződést kötött partnereivel, melyek együttes tőkekihelyezése meghaladta a 479 milliárd forintot. A cégcsoport aktív eszközállományának értéke 2005. március 31-én 521 milliárd forintot tett ki, míg az aktív ügyletek tőkekintlévősége 253 milliárd forint volt. CIB Lízing Csoport főbb adatai 2002.év
2003. év
2004. év
2005.03.31
Ügylet darabszám
50 438
61 496
63 635
12 109
Kihelyezés (millió Ft)
93 556
126 801
143 604
27 005
A Lízing Csoport a jövőben kedvező üzleti akciókkal, új termékek bevezetésével kívánja fenntartani és a lehetőségekhez mérten növelni jelenlegi piaci részesedését. A cégcsoport fokozott dinamikájú értékesítési tevékenységet vár el olyan stratégiailag fontos területeken, mint például a flottafinanszírozás és a tehergépjármű finanszírozás. CIB Lízing Rt. A CIB Lízing Rt. fő tevékenységi profilja a pénzügyi lízing és egyéb finanszírozási szolgáltatások nyújtása. A lízingbe adott eszközök köre igen széles körű, a személygépjárműtől kezdődően gépek, berendezések és tehergépjárművek finanszírozását is vállalja a cég. A CIB Lízing Rt. 2000. év elejétől pénzügyi lízing és 2000. év november óta személygépkocsi hitelezési tevékenység folytatására jogosult.
24
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. A CIB Lízing Rt. kihelyezései 2004-ben 39,2 milliárd forintot tettek ki, mely kihelyezés jellemzően tehergépjárművek pénzügyi lízingfinanszírozásából ered.
25
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. CIB Rent Rt. A CIB Rent Rt. a lízingfinanszírozási formák közül operatív lízingszolgáltatással és tartósbérletkonstrukció nyújtásával áll ügyfelei rendelkezésére. A finanszírozott eszközök köre gépekre, berendezésekre és gépjárművekre terjed ki. 2004-es évfolyamán a társaság által kihelyezett tőke 2.251 új ügyletben megközelítőleg 9,7 milliárd forint volt. A társaság elsősorban a flotta-finanszírozási piacon tevékenykedik, de nem elhanyagolható a gép-, berendezés, illetve a tehergépjármű finanszírozási üzletág tevékenysége sem. CIB Ingatlanlízing Rt. A CIB Ingatlanlízing Rt. kizárólag ingatlanok pénzügyi lízingjével és projektfinanszírozással foglalkozik. A társaság által finanszírozott aktív eszközállomány értéke 2004. december 31-én 18,9 milliárd forintot tett ki. CIB Credit Rt. A társaság tevékenységi köre nem személygépjárműhöz kapcsolódó pénzügyi lízing-finanszírozásra és gépjárművek vásárlásához történő kölcsönnyújtásra terjed ki. A pénzügyi lízing-finanszírozás keretein belül mezőgazdasági-, orvosi- és egyéb gépek, berendezések, míg hitelkonstrukcióban személygépjárművek finanszírozását vállalja a társaság. Az elmúlt év során a társaság több mint 59.000 darab új ügyletet kötött, és a kihelyezett tőke összege 106,6 milliárd forintot tett ki. CIB Biztosítási Alkusz Kft. A társaság a lízingcsoport, illetve CIB Bank Rt. ügyfelei részére is nyújt kiegészítő biztosítási szolgáltatásokat.
5.1.7. A CIB fiókhálózata A CIB folyamatos fejlesztést követően 2004-re országos lefedettséget biztosító fiókhálózattal áll ügyfelei rendelkezésére. A dinamikusan bővülő fiókhálózat jelenleg 66 fiókban, egységesen magas színvonalon, teljes körű kereskedelmi banki, befektetési és egyéb pénzügyi szolgáltatást biztosít a lakossági és vállalkozói ügyfélkör számára. A hagyományos számlavezetés és a fejlett elektronikus kapcsolaton keresztül is biztosított tranzakciós ügyintézés mellett, kiemelten fontosak a hagyományos befektetési- és hitelezési szolgáltatások. Az elmúlt három év folyamán a lakossági ingatlanfedezetes hitelezés jelentős növekedést mutatott a vidéki és a budapesti fiókokban egyaránt. Ugyanakkor a kis- és középvállalati hitelezési tevékenység termékpalettája is egyre szélesebb körű valamennyi egységben. A fiókhálózat eredménytermelő képessége az elmúlt években magasan a gazdasági növekedés feletti ütemben fejlődött. A 2004-es teljesítmény 24%-os növekedést jelent 2003. év végéhez képest. A hálózat szerepe a lakossági értékesítésben domináns, és a kis- és középvállalatok, illetve vidéki nagyvállalatok kiszolgálásában is egyre nagyobb szerepet vállal. A vállalati hitelállomány egy év alatt 38%-os, a betétállomány 16%-os növekedést ért el, ezzel jelenleg a CIB vállalati hitelezésének és forrásának mintegy fele kötődik a fiókhálózathoz. 2004-től kezdve a fiókhálózat fejlesztése kiemelt fontosságot élvez a CIB stratégiájában. Az elkövetkező 3 évben több, mint 60 új fiók építésével kívánja szolgáltatásat az egyre szélesedő ügyfélköre számára, az ország még több pontján elérhetővé tenni. A fiókhálózat bővítése új, az ügyfeleket hatékonyabban kiszolgáló koncepció alapján történik. A CIB új fiókjainak többsége Budapesten és környékén kerül elhelyezésre, azzal a céllal, hogy a belváros mellett a külsőbb, sűrűn lakott kerületi csomópontokban is megjelenjen teljes körű szolgáltatásokkal.
26
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
Fiókhálózat kamat- és jutalékbevételek alakulása (millió forint) 20 000 16 000 12 000 8 000 4 000 0
2000
2001
2002
Nettó kamatbevétel
2003
2004
Nettó jutalékbevétel
Fiókhálózat záró hitel- és betétállománya (millió forint) 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 Lakossági hitelállomány
Vállalati hitelállomány
2002.12.31
2003.12.31.
Lakossági betétállomány 2004.12.31
Vállalati betétállomány 2005.03.31
5.2. A CIB eszközeinek minősítése, kockázatkezelés 5.2.1. Az eszközök minősítése, értékvesztések elszámolása és céltartalékok képzése A minősítés, céltartalék képzés és értékvesztés elszámolás alapelvei A minősítési-, céltartalék képzési- és értékvesztés elszámolási eljárás alapvető célja a CIB eszközeiben rejlő kockázatok felmérése és a várható veszteségek meghatározása. A várható veszteségek fedezetére a CIB céltartalékot allokál a tárgyévi adózás előtti eredmény terhére, illetve értékvesztést számol el követelései után. Az eszközök minősítése, a céltartalék képzési és értékvesztés elszámolási eljárás során a CIB egyrészt a törvények, rendeletek által kötelezően előírt szabályokat alkalmazza, másrészt saját belső szabályzatában
27
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. lefektette a minősítés, céltartalék- és értékvesztés képzés eljárási rendjét, a jogszabályokban rögzítetteknél szigorúbb előírásokat is alkalmazva. A fenti eljárások főbb elvei: • teljesség (minden követelést, kockázatot tartalmazó eszközt minősíteni kell), • rendszeresség (a minősítési eljárásra mind a vállalati , mind a lakossági ügyfelek esetén minden hónapban sor kerül), • a kockázatok teljes körű felmérése minden eszköz esetében, • óvatosság elve (minden esetben a legrosszabb ismérv szerinti besorolás) és az • egyedi vagy egyszerűsített eljárással történő minősítés. A CIB - a prudens üzletmenet feltételeit biztosítandó - minősítési- és céltartalék képzési eljárása keretében összhangot teremt a minősített eszközök (ill. a potenciálisan keletkező veszteség) és a céltartalék- értékvesztés állomány között. A minősítés és céltartalék képzés és értékvesztés elszámolás rendszere A vállalati ügyfelekkel szemben fennálló követelések minőségének irányadó ismérve az adós pénzügyi helyzete és hitel-visszafizetési készsége. A követelés megtérülésének csak másodlagos forrásaként értékelhetők a CIB számára felajánlott fedezetek, kivéve egyes speciális eszköztípusokat, amelyek szilárd, jogilag kétségbevonhatatlan fedezetekre alapozódnak. Ez esetben az ügylet mögött olyan, az ügyfél vagyoni és jogi helyzetétől független biztosíték áll, amelyből a hitel megtérülése biztosítható. A követelésminősítési eljárásban tükröződnie kell az egyes területek által végzett monitorozások, havi, negyedéves és éves adósminősítés felülvizsgálatok, valamint a fedezet monitoring eredményeinek. Az ügyfél pénzügyi teljesítőképességében mutatkozó változást, illetve az egyéb tendenciákat, amelyek a hitel visszafizetését veszélyeztetik, a minősítési eljárás során érvényre kell juttatni. A potenciális veszteség meghatározását az adós várható fizetőképességének és a biztosítékok realizálható értékének figyelembe vételével kell megállapítani. Kis összegű követelések esetén, a fizetési késedelemhez és egyéb kockázati eseményekhez kapcsolt csődvalószínűség, valamint a fedezetek figyelembevételével egyszerűsített eljárás történik. A lakossági követelések minősítése és az értékvesztés elszámolása elsődlegesen a késedelmes napokhoz kötődő és meghatározott összeghatár felett egyedi minősítési eljárással kerül meghatározásra. A CIB által alkalmazott kategóriák és céltartalék képzési kulcsok az alábbiak: Kategória I. problémamentes II. külön figyelendő III. átlag alatti IV. kétes V. rossz
Javasolt céltartalék képzés 0% 0-10% 11-30% 31-70% 71-100%
2001. január 1-jétől a Számviteli törvénynek és a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendeletnek megfelelően a CIB a fenti minősítések alapján az ügyfélköveteléseket nettó értéken tartja nyilván. Mérleg alatti tételek A függő és jövőbeni kötelezettségek értékelési elvei megegyeznek a fentiekben bemutatottal, alapvetően az adós pénzügyi helyzetére, fizetési készségére és –képességére, valamint a fedezetekre vonatkoznak. A minősítési, céltartalék képzési folyamat során az előzőeken kívül a beváltási valószínűség is mérlegelés tárgyát képezi.
28
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. Néhány speciálisan minősítendő eszköz A befektetések minősítése és az értékvesztés képzés meghatározása a várható veszteség, illetve az értékükben bekövetkezett tartós csökkenés alapján történik. Az egyéb speciális szabályok a Számviteli Politikában kerültek lefektetésre. 5.2.2. Kockázatkezelés Az összetett és erősen ingadozó piaci környezet, valamint az egyre összetettebb pénzügyi eszközök a piaci kockázatok hatékony elemzését és aktív kezelését teszik szükségessé. A CIB konzervatív a kockázatvállalási hajlandóságot tekintve. A CIB arra törekszik, hogy elkerülje eredményének és nettó eszközértékének hirtelen és jelentős mértékű ingadozásait, így ennek érdekében jelentős humán és tárgyi erőforrásokat rendel a kockázatkezelés területéhez. A CIB számára elengedhetetlenül fontos, hogy olyan széleskörű és átfogó kockázatkezelési rendszerrel rendelkezzen, amely a kockázatokat (kamat, árfolyam, likviditás, működési, stb.) hatékonyan azonosítja, folyamatosan méri, ellenőrzi a CIB által felállított limitek betartását, rendszeres információt szolgáltat az Igazgatóság, valamint a CIB felső vezetése számára. Szervezeti háttér A kockázatok fokozott figyelemmel kísérése és felismerése érdekében a CIB Igazgatósága határozza meg a kockázatkezelési stratégiákat és irányelveket, gondoskodik arról, hogy a CIB felső vezetése megtegye a kockázatok figyelemmel kísérése és ellenőrzése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Igazgatóságot a kockázatok figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából negyedévenként tájékoztatni kell a CIB-et érintő kockázatokról. Az Igazgatóság megfelelő irányelvek és limit értékek segítségével egyértelműen megjelöli a CIB felső vezetése számára a részvénytulajdonosok által elfogadható kockázatok mértékét. Az Eszköz-Forrás Bizottság dolgozza ki a CIB kockázatkezelési stratégiáját, valamint felügyeli és irányítja annak megvalósítását. A statikus kockázatmérésről a dinamikus kockázatmérésre való áttéréssel a kockázatkezelés, a pénzügyi terv és a stratégiai terv készítése együtt valósul meg a dinamikus kockázatmérés módszerében. A Kockázatkezelési és Kontrolling Igazgatóság felel a CIB kockázatainak folyamatos figyelemmel kíséréséért, valamint az Eszköz-Forrás Bizottság és más érintett szervezetek részére küldendő jelentések elkészítéséért. Ugyancsak a Kockázatkezelési és Kontrolling Igazgatóság feladata a kockázatkezelési irányelvek, a kamatkockázati limitek és a CIB-en belüli jelentésrendszer kidolgozása és karbantartása. Az Igazgatóság teljes mértékben független a CIB üzleti részlegeitől. A kockázatok kezelése érdekében hozott döntések gyakorlati megvalósítását a megjelölt eszközökért felelős terület hajtja végre. A stratégiai, hosszú távú feladatokért - amelyek a hagyományos kereskedelmi banki tevékenységet érintik - a megfelelő üzleti terület felel, az ezen a körön kívül eső kockázatkezelés végrehajtásáért a Treasury-t illeti a felelősség. A kockázatkezelés ezáltal két irányra osztható. Az előbbi az üzleti tevékenység orientálásával a felmerülő kockázatok körét igyekszik csökkenteni - ügylettípusok visszaszorítása, illetve ösztönzése a természetes fedezettség megteremtése érdekében -, míg az utóbbi a tevékenységből adódó kockázatok fedezeti ügyletekkel történő kezelését jelenti. Likviditásmenedzsment A prudens banki működés eredményeként a CIB likviditási helyzete folyamatosan kiegyensúlyozott. A likviditási kockázat kezelése révén a CIB biztosítja a mindenkori fizetőképességét a törvényi előírásokkal összhangban a likviditás és a jövedelmezőség optimális egyensúlya mellett. A likviditás megfelelő kezelését szofisztikált modellező rendszer segíti, amelyben a pénzügyi pozíciók tervezése valósul meg a következő egy évre előre kitekintve. Továbbá, a tervezést támogatja az eljárási rend, mely megköveteli a közép és hosszú lejáratú kihelyezések és forrásbevonások előzetes egyeztetését
29
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. a Treasury-vel. A likviditás fenntartása, biztosítása a Treasury hatásköre, amely a pénzügyi pozíció mindenkori pontos ismeretében tesz eleget kötelességének. A rendelkezésére álló eszközrendszer elemei a likvid állampapír-portfolió és a bankközi pénzpiac. A CIB a likviditás kockázat kezelése érdekében limitekkel rendelkezik a rövid, a közép és a hosszú lejáratú eszközök és források megoszlására és egymáshoz viszonyított arányára vonatkozólag. A PSZÁF rendelkezéseinek megfelelően a CIB vizsgálja a nagy egyedi betétektől való függőségét. Devizaárfolyam-kockázat A különböző devizák forrás és eszköz oldali pozíciójának különbségéhez hozzáadva a mérlegen kívüli tételekben megjelenő pozíciókat adja meg a CIB egyes devizákban fennálló pozícióját. A nyitott pozíció amikor az előbbiek alapján kapott érték eltér a nullától - kockázatot hordoz magában, hiszen ekkor az árfolyam elmozdulása negatív vagy pozitív hatással lehet a jövedelmezőségre. A kockázat csökkentése és kezelése érdekében a CIB az érvényes PM rendeletnél szigorúbb limitet állított fel a napvégi nyitott pozíció mértékére, amelynek betartását naponta vizsgálja és limittúllépés esetén értesíti az Igazgatóságot. Az előbbieken felül a CIB folyamatosan ellenőrzi a napközbeni nyitott pozíció mértékét és a limitnek történő megfelelését. A deviza nyitott pozíciókra felállított stop-loss limiteket a potenciális veszteség semmilyen körülmények között nem haladhatja meg, ennek betartásáért a Treasury felelős. Kamatkockázat Tevékenységéből adódóan a CIB leginkább a kamatkockázat tekintetében érintett. A piaci kamatlábak ingadozása a CIB eszközeinek, forrásainak és mérlegen kívüli pozícióinak cash-flow-jára és gazdasági értékére is hatással van. A CIB mind a banki könyvben, mind a kereskedési könyvben szereplő ügyletekre vonatkozóan széles körű és átfogó kamatkockázat mérő rendszert alakított ki. A kamatkockázat mérő rendszernek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégítenie: • A rendszernek fel kell ismernie és mérnie kell minden olyan kamatkockázat forrást, amely lényeges mértékben kihat a CIB nyereségére és saját tőkéjének piaci értékére. • A kockázatkezelőknek, az Eszköz-Forrás Bizottság tagjainak, a CIB felső vezetésének egyértelműen tisztában kell lennie a kockázatok mérésének logikai hátterével, a mérést alátámasztó feltételezésekkel. • A kamatkockázat mérő rendszernek biztosítani kell az erre épülő hatékony limitrendszer kialakítását. • A kamatkockázat mérő rendszernek támogatnia kell a hatékony stresszhelyzet elemzés elvégzését, szélsőséges piaci helyzetek elemzése útján. • A kamatkockázat mérő rendszernek hatékonyan kell működnie (könnyen kezelhetőnek és magas költségek felmerülése nélkül használhatónak kell lennie). A kamatkockázatok által a banki műveletekre gyakorolt potenciális hatások értékelése céljából a CIB számításba veszi, miként hatnak a kockázatok mind a CIB nyereségére (jövedelemközpontú megközelítés), mind a CIB saját tőkéjének piaci értékére (tőkeérték szerinti megközelítés). Mindkét megközelítési módot alkalmazni kell a CIB kamatkockázatainak teljes körű meghatározása érdekében. A banki könyvben szereplő ügyletekben rejlő kamatkockázatok mérése érdekében a CIB az átárazódási rés analízist alkalmazza. A banki könyvben szereplő ügyletekben rejlő nettó kamatjövedelem kockázat mérése céljából a CIB szimulációs módszert alkalmaz. A CIB duration alapú kamatérzékenységi vizsgálatot alkalmaz a teljes banki mérlegre annak érdekében, hogy saját tőkéje piaci értékének kamatérzékenységét becsülni tudja. A CIB szimulációs modell segítségével becsüli meg saját tőkéje piaci értékét, a kamatérzékenység tőkeértéket érintő hatását.
30
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
31
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. Származtatott pénzügyi eszközök A CIB a származtatott pénzügyi eszközöket elsősorban ügyfelei magasabb szintű kiszolgálására és a működésből származó pozícióinak fedezésére használja. Az ebbe a körbe tartozó ügyletek kontrollja szoros és folyamatos, a pozíciókról naponta készülnek jelentések a CIB vezetőségének. 5.3. Piaci környezet, versenyhelyzet bemutatása Az elmúlt évtizedben a hazai bankszektorra és a pénzügyi szolgáltatások fejlődésére a következő tendenciák hatottak: • globalizáció • erőteljes verseny az ügyfelekért és forrásokért • hitelezési kockázat fokozódása • gyors technikai változások • kapacitás kihasználatlanságok • romló tőke és eszközmegtérülési mutatók • értékpapírosodás • marginok csökkenése • az ügyfelek ár és hozamérzékenységének erőteljes növekedése Az elmúlt évek a nagy globális, illetve európai bankfúziók jegyében teltek el. Ezeknek ma már egyre jelentősebb a következménye a hazai bankszektorra nézve is. 2004 évben a bankszektorhoz tartozó hitelintézetek száma összességében eggyel csökkent, az év végén összesen 30 bank és 5 szakosított hitelintézet működött. A korábban bejelentett nagy európai bankfúziók (BACA-Hypovereinsbank), illetve stratégiai szövetségek (DG Bank – Rabobank) mellett egyedi esetek (pl. KBC – ABN Amro megállapodása a K&H és ABN Amro Magyarország egyesüléséről) is előfordulnak. Mindezek mellett további fúziós hullám sem zárható ki a közeljövőben – feltehetőleg jelentős hazai implikációkkal. Ugyan egy-egy esetben a fenti folyamattal némileg ellentétes irányú döntésekkel is találkozhatunk (pl. a BNP-Dresdner stratégiai szövetségének felmondása) a változások iránya egyértelműen a nagyobb bankcsoportok kialakulásának az irányába mutat. A bankszektorban az intézményi koncentráció tovább erősödött. 2003. végén a szektor összesített mérlegfőösszegének 74,8%-át, 2004. végén pedig 77,5%-át tíz bank tartotta kézben. 2004 végén a tíz legnagyobb bank és a két nagybankhoz tartozó két jelzálogbank együttes mérlegfőösszeg alapú részesedése elérte a 84,1%-ot. Az öt legnagyobb bank együttesen a szektor mérlegfőösszegének 56,4%ával, leánybankjaikkal együtt pedig 62,4%-ával rendelkezett 2004 végén. Néhány éven belül a fentiek eredményeképpen gyökeresen átrendeződhet a magyar hitelintézeti szektor szerkezete is. Feltehetően 5-6 univerzális bankcsoport fogja majd dominálni a hazai bankszektort – mindazonáltal erre ma még jóval több (8-10) bank aspirál. Ennek eredményeképpen a közeljövőben a versenyhelyzet kiéleződésére lehet számítani. Az előző években a bankszektorban tovább folytatódtak a meghatározóan pozitív tendenciák. A hitelezési tevékenység bővülésénél az elmúlt évek dinamikája továbbra is fennmaradt. A devizaliberalizációhoz a bankok sikeresen alkalmazkodtak, s csökkent a szektor piaci kockázatoknak való kitettsége is. Örvendetes tény, hogy a hitelállomány növekedésének ellenére a portfolió minősége nem romlott. A piaci szegmensek közül az elit nagyvállalati kategória gyakorlatilag telítődött, s amellett, hogy a bankok akár a jövedelmezőség rovására is igyekeznek egymás alá ígérni ezen cégek esetében, a verseny áttevődött a kis- és középvállalkozások finanszírozására, amely általánosságban még mindig elég kockázatosnak tekinthető. A nagyobb kereskedelmi bankok a már korábban beindított - a vagyonos magánszemélyek piaci szegmense számára nyújtott - private banking szolgáltatásokat is tovább erősítették, és erőteljes expanzió volt tapasztalható a lakossági piacon is. Jellemző trend, hogy a bankok mérlegfőösszegének növekedési üteme meghaladja az infláció ütemét. A mérlegfőösszeg / GDP mutató, ami a szektor pénzügyi közvetítő szerepét mutatja, évek óta csökkenő tendenciát mutatott. A hitelállomány alapján számított pénzügyi közvetítő szerep - ezzel szemben folyamatosan növekedett. A hitel / GDP mutató növekedése tovább folytatódott, s a GDP-hez mért
32
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. részarány megközelíthette a 40%-ot, nemzetközi összehasonlításban azonban ez az arány továbbra is alacsonynak számít. A bankok hitelezési aktivitásának 2003 évi látványos, 33,3%-os növekedése nem ismétlődött meg 2004ben, a mintegy 16,7%-os növekedés azonban továbbra is dinamikus bővülést eredményezett. A hitelezés szerepe a bankok tevékenységében nemzetközi mércével mérve is számottevő, 2004 végén a szektor összesített 9.483 milliárd Ft hitelállománya a mintegy 14.926 milliárd Ft összes eszköz (mérlegfőösszeg) 63,5%-át adta, ugyanez az arány 2003 végén a 15 régi EU tagállamban 53,1% volt. 2004-ben a háztartások hiteligénye a vállalkozásoknál gyorsabban növekedett, így a háztartások hitelállománya 2004 végén már elérte a vállalkozói hitelek 57,3%-át. A lakossági hitelek közül továbbra is a lakáshitelek állományemelkedése a növekedés fő forrása. 2004-ben a deviza lakáshitelek állománya drámai ütemben, közel nyolcszorosára növekedett a 2003 végi 18,1 milliárd Ft-ról 145 milliárd Ft-ra. Így 2004 végén a deviza lakáshitelek már elérték az összes lakáshitel állomány 8%-át, szemben 2003 végével, amikor ez az arány még csupán 1% volt. Az új hitelek egy részét a likvid és értékpapír eszközök átcsoportosításával, nem pedig új források bevonásával fedezték a bankok. Mind a pénztár és elszámolási számlák, mind az értékpapírok, valamint a jegybanki és bankközi betétek állománya nominálisan csökkenő trendet mutatott. A bankszektor forrásainak közel kétharmadát az ügyfelektől (ebből megközelítőleg 20% vállalkozásoktól, 30%-ot meghaladó pedig a lakosságtól), 5%-ot meghaladó része a bankközi pénzpiacról, megközelítőleg 10%-a pedig a hitelintézetektől felvett hitelekből származott. A szektor összesített saját tőkéje az összes forrás 10%-át haladta meg. A betétállomány növekedésének dinamikája az utóbbi negyedévekben sorra elmaradt a mérlegfőösszeg növekedésétől, jóllehet ebben némi javulás tapasztalható. A hitelezési aktivitás bővülése ellenére a kereskedelmi bankok portfoliójának minőségi összetétele összességében nem romlott. Ezt támasztja alá a portfolió minőségi összetétele, értékvesztés- és céltartalék szintje is. A kereskedelmi bankok portfoliójának minőségi összetétele összességében csupán minimális mértékben változik, negyedévről-negyedévre egy-két százalékponttal javuló, illetve romló irányba módosult. A portfolióban összességében a problémás és a külön figyelendő tételek aránya csökkent. A kereskedelmi bankok eredményessége reálértéken növekvő trendet mutat. A bankok súlyozott átlagos tőkemegfelelési mutatója tovább csökkent. Az aktivitás bővülése a tőkemegfelelési mutató tendenciaszerű csökkenéséhez vezetett. A tőkemegfelelési mutató csökkenését a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeg bővülése és a szavatoló tőke csökkenése együttesen okozta. Várhatóan a közeljövő jellegzetes irányzata a piac újrafelosztása, a verseny fokozódása lesz. Az európai uniós csatlakozás eredményeként a hazai bankpiac – hasonlóan a teljes pénz – és tőkepiachoz - az európai egységes piac részévé vált, az egységesülő piac jellemzői azonban természetesen csak fokozatosan válnak érzékelhetővé. A határon átnyúló szolgáltatások végzése Magyarországon 2004-ben még nem indult meg. Előreláthatólag 10-15, méreteiben és szolgáltatásaiban megközelítőleg azonos bank kialakulása várható, melyek közül hosszabb távon a rendelkezésre álló tőke, a szolgáltatások minősége, terjedelme, az innovációk gyors alkalmazásának képessége, valamint a jövedelmezőség választja ki a magyar bankszektort meghatározó kettő-öt új nagybankot. A középbankok nagyobbak lehetnek mint ma, de számuk inkább csökkenni fog. A kisbankok száma viszont sokszorosára nőhet. Az elkövetkező években a banki tevékenység bővülése, az események felgyorsulása várható. A gazdaság stabilizálódása, a vállalkozások üzleti lehetőségeinek bővülése lehetővé teszik, hogy a banki-pénzügyi rendszer egy egyre növekvő, szélesedő piacot szolgáljon ki. Nagy valószínűséggel nő a hitelezés, a finanszírozás iránti igény, általában növekedés várható a banki műveletek GDP-hez viszonyított arányában. Ezt alátámasztja, hogy a magyar bankrendszer összesített mérlegfőösszege a GDP körülbelül 70%-át teszi ki, míg a nyugat-európai országok körében ez lényegesen magasabb, – 200% körüli. Összességében elmondható, hogy a magyar bankrendszer normális fejlődési pályára állt. Működését már nem befolyásolják a korábbi években megszokott válságkezelő beavatkozások és a kedvező irányba fordult makrogazdasági folyamatok tovább erősítik a bankrendszer növekedési kilátásait.
33
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. A CIB ezekben a komoly kihívást jelentő időkben is dinamikus fejlődést mutatott. Ez a növekedés nem került ellentétbe a nyereségességgel, amely a növekvő verseny ellenére is magas szinten állandósult. A CIB fejlődése a mérlegfőösszeg és a hitelek növekedése tekintetében kismértékben, a betétek és az eredmény vonatkozásában számottevően meghaladta a szektorátlagot, nőtt a CIB piaci részesedése és sikerült továbbra is megőriznie a pozícióját, mint a negyedik legnagyobb magyar bank. 2004 végén a CIB a mérlegfőösszeget tekintve 8%-os, a vállalati hitelállomány tekintetében 12,7%-os, a lakossági hitelezés vonatkozásában 3,3%-os, míg az adózott eredményt nézve 5,1%-os százalékos piaci részesedést mondhatott magának a hazai piacon. A CIB teljesítménye a hatékonysági mutatók alapján is jó, bár az átlag létszám növekedése az elmúlt években nagyobb volt az átlag eszközökénél, ezért az eszközök/létszám mutató romlott, ugyanakkor a létszámarányos jövedelemtermelésben előre tudott lépni. A többi vizsgált hatékonysági mutatót tekintve is javult a CIB. Fontos, hogy a nagyon eredményes 2003-as szinthez képest is sikerült 2004-ben a költség/bevétel mutatót tovább csökkenteni és ezzel megőrizni a CIB a harmadik helyét. Üzletági bontásban vizsgálva is egyértelműen sikeres képet mutatott a CIB teljesítménye. Vállalati területen a hitelezésben ugyan a szektorátlagtól picit elmaradt, és ezzel piaci részesedése stagnált, azonban az ügyfélbetétek vonatkozásában viszont sikerült kismértékben növelni a CIB piaci részesedését. A lakossági üzletágban kifejezetten impozánsan teljesített a CIB, így továbbra is a szektor leggyorsabban fejlődő bankja. A lakossági hitelezés egészét, valamint a lakáshitelezést tekintve a CIB növekedése a szektorátlag háromszorosa volt, a lakossági betétgyűjtésben pedig több mint tízszerese, így minden területen számottevően javított piaci pozícióin. 6.
A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
IGAZGATÓSÁG
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
Vezérigazgató
Titkárság
Vállalati üzletág Divízió
Nagyvállalati üzleti kapcsolatok
Humánpolitika
Csoportkoordináció és nemzetközi Divízió
Jog és Compliance
Lakossági üzletág és értékesítési csatornák Divízió
Pénzügyi és kockázatkezelési Divízió
Bankbiztonság
CIB Lízing Csoport
Banki operáció és IT Divízió
CIB Lízing Rt.
Banki operáció
Tervezés és kontrolling Lakossági üzletág Számvitel
Vállalati üzletfejlesztés
Értékesítési csatornák
Projektfinanszírozási és strukturált ügyletek
Private Banking
Információszolgál tatás Központi adatbáziskezelés
Vállalati hitel kockázatkezelés Hitel kockázatkezelés
CIB Rent Operatív Lízing
Piaci és működési kockázatkezelés CIB Credit Rt. Speciális ügyek
Treasury és befektetési bank
Belső ellenőrzés
Marketing kommunikáció
Erőforrásgazdálkodás
Számvitel és erőforrásgazdálkodás
Okmányos műveletek
Tesco együttműködés
Műszaki ellátás
CIB Faktor Rt.
CIB Alapkezelő Rt.
Ingatlanfejlesztés
34
IT üzemeltetés és gazdálkodás
CIB Ingatlan Lízing Rt.
CIB Service Rt. CIB Reál Rt.
CIB Alkusz Kft.
Fejlesztés és szervezés
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 6.1. A konszolidációba bevont leányvállalatok és társult vállalkozások részletes ismertetése CIB REAL Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Rt. (korábbi nevén: CIB Értékpapír Forgalmazó és Befektető Rt.) Alapítás dátuma: 1996. december 31. Cégbejegyzés dátuma: 1997. december 9. Alaptőke: 4.400.000.000 Ft Bejegyzett székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. Tevékenységi köre: Ingatlan beruházás, eladás, ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, ingatlan ügynöki tevékenység, máshová nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatások. A CIB Bank Rt. 26%-os arányban tulajdonosa a cégnek, további tulajdonos a CIB Service Rt. 74%-os arányban. CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Alapítás dátuma: 1999. december 31. Cégbejegyzés dátuma: 2000. április 3. Alaptőke: 300.000.000 Ft Bejegyzett székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. Tevékenységi köre: Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés, máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés, máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység, üzletviteli tanácsadás A CIB Bank Rt. 93,34%-os arányban tulajdonosa a cégnek. További tulajdonos 6,66%-os arányban a CIB REAL Rt., 0,0033%-os arányban a CIB Service Rt. CIB Service Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Rt. Alapítás dátuma: 2000. január 31. Cégbejegyzés dátuma: 2000. február 17. Alaptőke: 16.333.500.000 Ft Bejegyzett székhelye: 1062 Budapest, Andrássy út 70. Tevékenységi köre: Ingatlanügynöki tevékenység, máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás, ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, ingatlan-beruházás, -eladás. A cég tulajdonosa a CIB Bank Rt. 99,99%-os arányban, valamint a CIB Lízing Rt. 1 db 10.000 Ft-os névértékű részvénnyel rendelkezik. CIB Biztosítási Alkusz Kft. Alapítás dátuma: 2000. november 13. Cégbejegyzés dátuma: 2001. január 12. Alaptőke: 5.000.000 Ft Bejegyzett székhelye: 1052 Budapest, Váci u. 19-21. Tevékenységi köre: Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység A cég tulajdonosa 100%-ban a CIB Lízing Rt. CIB Rent Rt. Alapítás dátuma: Cégbejegyzés dátuma: Alaptőke: Bejegyzett székhelye: Tevékenységi köre:
2000. október 6. 2000. október 16. 1.800.000.000 Ft 1052 Budapest, Váci u. 19-21. Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, egyéb szárazföldi jármű kölcsönzés, vízi jármű kölcsönzés, légi jármű kölcsönzés, mezőgazdasági gép kölcsönzése, építőipari gép, berendezés kölcsönzése, irodagép, számítógép kölcsönzése, máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése, fogyasztási cikk kölcsönzése, számviteli, adószakértői tevékenység, üzletviteli tanácsadás, máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás, vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem, gépjárműkölcsönzés, egyéb élelmiszernagykereskedelem, egyéb nagykereskedelem, élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem. A CIB Bank Rt. 98,89%-os tulajdonosa a cégnek, további tulajdonos a CIB REAL Rt. 1,11%-ban.
35
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. CIB Lízing Rt. Alapítás dátuma: 1999. június 30. Cégbejegyzés dátuma: 1999. július 12. Alaptőke: 1.520.000.000 Ft Bejegyzett székhelye: 1052 Budapest, Váci u. 19-21. Tevékenységi köre: Pénzügyi lízing, egyéb hitelnyújtás A CIB Bank Rt. 1,3151%-os tulajdonosa a cégnek, további tulajdonosok: CIB Rent Rt. 98,68%-os, a CIB Service Rt. 0,0006%-os arányban. CIB Credit Rt. Alapítás dátuma: 2001. május 15. Cégbejegyzés dátuma: 2001. július 3. Alaptőke: 50.000.000 Ft Bejegyzett székhelye: 1052 Budapest, Váci u. 19-21. Tevékenységi köre: Pénzügyi lízing, egyéb hitelnyújtás A cég tulajdonosa a CIB Lízing Rt. 98%-os arányban, valamint a CIB Ingatlanlízing Rt. 2%-os arányban. CIB Ingatlanlízing Rt. Alapítás dátuma: 2001. február 26. Cégbejegyzés dátuma: 2001. március 1. Alaptőke: 50.000.000 Ft Bejegyzett székhelye: 1052 Budapest, Váci u. 19-21. Tevékenységi köre: Pénzügyi lízing A cég tulajdonosa a CIB Lízing Rt. 98%-os arányban, valamint a CIB Credit Rt. 2%-os arányban. CIB Faktor Pénzügyi Szolgáltató Rt. Alapítás dátuma: 1998. november 19. Cégbejegyzés dátuma: 1998. december 31. Alaptőke: 103.500.000 Ft Bejegyzett székhelye: 1037 Budapest, Montevideo u. 6. Tevékenységi köre: Egyéb hitelnyújtás, máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés, máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység. A cég tulajdonosa a CIB REAL Rt. 50%-os arányban, valamint a CIB Service Rt. 50%-os arányban. CIB Készletezési Kft. Alapítás dátuma: Cégbejegyzés dátuma: Alaptőke: Bejegyzett székhelye: Tevékenységi köre:
2003. december 15. 2004. január 16. 3.000.000 Ft 2724 Újlengyel, Petőfi Sándor u. 40. Italnagykereskedelem, mezőgazdasági termékek ügynöki nagykereskedelme, egyéb élelmiszer nagykereskedelem, energiahordozó nagykereskedelem, üzletviteli tanácsadás, máshová nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás. A cég tulajdonosa a CIB Ingatlanlízing Rt. 50%-os arányban, valamint a CIB Biztosítási Alkusz Kft. 50%-os arányban.
Lelle SPC Építő, Beruházó és Ingatlanforgalmazó Rt. Alapítás dátuma: 2004. július 2. Cégbejegyzés dátuma: 2004. július 27. Alaptőke: 290.000.000 Ft Bejegyzett székhelye: 1138 Budapest, Váci út 140. Tevékenységi köre: Ingatlanforgalmazás A cég tulajdonosa a CIB Ingatlanlízing Rt. 99,96%-os arányban, valamint a CIB Biztosítási Alkusz Kft. 0,04%-os arányban. Wallizing Pénzügyi Szolgáltató Rt. Alapítás dátuma: 2000. december 22. Cégbejegyzés dátuma: 2001. május 24. Alaptőke: 50.000.000 Ft
36
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. Bejegyzett székhelye: 1138 Budapest, Váci út 140. Tevékenységi köre: Pénzügyi lízing, egyéb hitelnyújtás A cég tulajdonosa a CIB Credit Rt. 100%-os arányban. CIL Váci út Ingatlanhasznosító Kft. Alapítás dátuma: 2005. július 25. Cégbejegyzés dátuma: 2005. augusztus 4. Alaptőke: 3.000.000 Ft Bejegyzett székhelye: 1138 Budapest, Váci út 140. Tevékenységi köre: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése A cég tulajdonosa a CIB Ingatlanlízing Rt. 50%-os arányban, valamint a CIB Biztosítási Alkusz Kft. 50%-os arányban. 6.2. Függőségi helyzet bemutatása A CIB 100%-os tulajdonosa a luxemburgi bejegyzésű Intesa Holding International S.A. - amely a Banca Intesa csoport tagja -, így az Intesa Holding International S.A. közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik a Kibocsátóban. 7.
TRENDEK A Kibocsátó kilátásai szempontjából nem következtek be jelentős hátrányos változások a legutóbbi ellenőrzött pénzügyi beszámoló közzététele óta.
8.
NYERESÉG ELŐREJELZÉS A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést vagy -becslést.
9.
IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK
9.1. Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjai 9.1.1. Igazgatóság dr. Surányi György elnök Gruppo Banca Intesa A Banca Intesa bankcsoport Közép-európai regionális igazgatója. A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Igazgatóságának tagja és egyben elnöke. Tagja továbbá a CIB Bank Rt. Végrehajtó Bizottságának. Az Alaptájékoztató készítésének időpontjában a zágrábi székhelyű Privredna Banka Zagreb (PBZ) felügyelő bizottságának elnöke, a pozsonyi székhelyű Vseobecná Úverová Banka (VUB) felügyelő bizottságának elnöke, a BRE Bank SA, Warsawa felügyelő bizottságának tagja, valamint a KITE Rt. (Nádudvar) Igazgatóságának tagja. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.: 394 telefon: 489-6224, fax: 489-6226 Giovanni Boccolini elnökhelyettes Gruppo Banca Intesa A Banca Intesa bankcsoport Külföldi Bankok Igazgatóságának vezetője, tagja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Igazgatóságának, valamint a Végrehajtó Bizottságának. Üzleti elérhetőség: Piazza P. Ferrari 10, 20121 Milan, Italy telefon: +39-02-879-37604, fax: +39-02-879-37834 Paolo Grandi igazgatósági tag Gruppo Banca Intesa A Banca Intesa vezető tisztségviselője, tagja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Igazgatóságának. Üzleti elérhetőség: Via Monte Di Pieta' 8, 20 121 Milan Italy telefon: +39-02-879-62075 fax: +39-02-879-62376 Giovanni Bussu igazgatósági tag Gruppo Banca Intesa
37
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. A Banca Intesa vezető tisztségviselője, tagja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Igazgatóságának. Üzleti elérhetőség: Piazza Della Scala 6, 20 121 Milan Italy telefon: +39-02-879-42504 fax:+39-02-879-41559 Massimo Pierdicchi igazgatósági tag Gruppo Banca Intesa A Banca Intesa vezető tisztségviselője, tagja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Igazgatóságának, Végrehajtó Bizottságának, valamint a pozsonyi székhelyű Vseobecná Úverová Banka (VUB) felügyelő bizottságának. Üzleti elérhetőség: Piazza P. Ferrari 10, 20121 Milan, Italy telefon: +39-02-879-37509 fax: +39-02-879-37276 dr. Török László vezérigazgató CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. vezérigazgatója, tagja a CIB Bank Rt. Igazgatóságának, a Végrehajtó Bizottságának és az Ügyvezetőségének. dr. Török László az Alaptájékoztató készítésének időpontjában más gazdasági társaságban nem töltött be vezető tisztséget. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 488-6417 fax: 489-6526 Bertalan Imre első vezérigazgató-helyettes CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. vezérigazgató-helyettese, tagja a CIB Bank Rt. Igazgatóságának, a Végrehajtó Bizottságának és az Ügyvezetőségének. Bertalan Imre a Pénzügyi és Kockázatkezelési Divíziót irányítja. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 489-6123 fax: 212-1374 9.1.2. Felügyelő Bizottság Norbert Becker felügyelő bizottsági elnök Gruppo Banca Intesa A Banca Intesa vezető tisztségviselője, tagja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Felügyelő Bizottságának. Üzleti elérhetőség: bd du Prince Henri 19-21, L-1724 Luxembourg telefon: +352-469273 fax: +352-470804 Daniele Fanin felügyelő bizottsági tag CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. ügyvezető igazgatója, tagja a CIB Bank Rt. Felügyelő Bizottságának és az Ügyvezetőségének. Daniele Fanin a Csoportkoordináció és Nemzetközi Divíziót irányítja. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 488-6237 fax: 212-1373 Antonietta Guidali felügyelő bizottsági tag Gruppo Banca Intesa A Banca Intesa vezető tisztségviselője, tagja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Felügyelő Bizottságának. Antonietta Guidali az Alaptájékoztató készítésének időpontjában más gazdasági társaságban nem töltött be vezető tisztséget. Üzleti elérhetőség: Piazza P. Ferrari 10, 20121 Milan, Italy telefon: +39-02-879- 39309 fax: +39-02-879-37747 Paolo Ciancio felügyelő bizottsági tag Gruppo Banca Intesa A Banca Intesa vezető tisztségviselője, tagja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Felügyelő Bizottságának. Az Alaptájékoztató készítésének időpontjában Paolo Ciancio más gazdasági társaságban nem töltött be vezető tisztséget. Üzleti elérhetőség: Piazza P. Ferrari 10, 20121 Milan, Italy telefon: +39-02-879-45275 fax: +39-02-879-45105
38
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. Wéber Andrea felügyelő bizottsági tag CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Ügyvezető igazgatója, tagja a CIB Bank Rt. Felügyelő Bizottságának. Wéber Andrea a Banki operáció Igazgatóságot irányítja. Az Alaptájékoztató készítésének időpontjában más gazdasági társaságban nem töltött be vezető tisztséget. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 488-6423 fax: 457-6858 9.1.3. Ügyvezetőség dr. Török László vezérigazgató A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. vezérigazgatója, tagja a CIB Bank Rt. Igazgatóságának, a Végrehajtó Bizottságának és az Ügyvezetőségének. dr. Török László az Alaptájékoztató készítésének időpontjában más gazdasági társaságban nem töltött be vezető tisztséget. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 488-6417 fax: 489-6526 Bertalan Imre első vezérigazgató-helyettes CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. vezérigazgató-helyettese, tagja a CIB Bank Rt. Igazgatóságának, a Végrehajtó Bizottságának és az Ügyvezetőségének. Bertalan Imre a Pénzügyi és Kockázatkezelési Divíziót irányítja. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 489-6123 fax: 212-1374 Farkas Gábor vezérigazgató-helyettes A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Vezérigazgató-helyettese, tagja a CIB Bank Rt. Ügyvezetőségének. Farkas Gábor a Vállalati üzletág Divíziót irányítja. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 457-6819 fax: 489-6524 dr. Kissné Földi Beáta vezérigazgató-helyettes A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Vezérigazgató-helyettese, tagja a CIB Bank Rt. Ügyvezetőségének. Kissné Földi Beáta a Lakossági Üzletág és Értékesítési csatornák Divíziót irányítja. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 488-6236 fax: 224-1909 Horváth Csaba vezérigazgató-helyettes A CIB Bank Rt. Vezérigazgató-helyettese, tagja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Ügyvezetőségének. Horváth Csaba a Banki Operáció és IT Divíziót irányítja. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 488-6223 fax: 489-6501 Daniele Fanin ügyvezető igazgató A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. ügyvezető igazgatója, tagja a CIB Bank Rt. Felügyelő Bizottságának és az Ügyvezetőségének. Daniele Fanin a Csoportkoordináció és Nemzetközi Divíziót irányítja. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 488-6237 fax: 212-1373 Galambos Tibor vezérigazgató A CIB Lízing Csoport Vezérigazgatója, tagja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Ügyvezetőségének. Galambos Tibor a CIB Lízing Csoport működését irányítja. Üzleti elérhetőség: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. postafiók: 1537 PF.:394. telefon: 485-9889 fax: 489-6700
39
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 9.2. Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjainak összeférhetetlensége A Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjai által a Kibocsátó számára végzett feladatok, illetve e személyek magánérdekei és/vagy más feladatai között. 10. A TÁRSASÁG JEGYZETT TŐKÉJE, KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK
FŐ
RÉSZVÉNYESEK,
A
TÁRSASÁG
ÁLTAL
10.1. A Társaság jegyzett tőkéje 10.1.1. A Társaság jegyzett alaptőkéje 23.500.000.000,- Ft. 10.1.2. A Társaság alaptőke változásai 1992.04.15-én: 30.000.000,- USD-ről 40.000.000,- USD-re emelés; 1994.05.05-én: 40.000.000,- USD-ről 60.000.000,- USD-re emelés; 1996.03.28-án: 60.000.000,- USD-ről 80.000.000,- USD-re emelés; 1997.12.31-én: 80.000.000,- USD-ről 16.280.000.000,- Ft-ra emelés, amelynek során az alaptőke forint alapúra változott; 1999.01.11-én: 16.280.000.000,- Ft-ról 19.030.000.000,- Ft-ra emelés; 1999.03.17-én: 19.030.000.000,- Ft-ról 21.780.000.000,- Ft-ra emelés; 2000.01.20-án: 21.780.000.000,- Ft-ról 23.500.000.000,- Ft-ra emelés; 2004.11.30-án: 23.500.000.000,- Ft-ról 25.722.639.000,- Ft-ra emelés; 2005.05.18-án: 25.722.639.000,- Ft-ról 23.500.000.000,- Ft-ra csökkentés. 10.2. A Társaság részvényesei A Bank részvényeseinek és a 23.500.000.000 forint jegyzett tőkéjének megoszlása 2005. június 30-án. Részvénytulajdonos
A részvények megoszlása (%)
Intesa Holding International S.A. Összesen:
100,00 100,00
Darabszám 23.500.000 23.500.000
A Banca Commerciale Italiana (BCI) és a Banca Intesa egyesülésével 2001-ben jött létre az IntesaBci, amely 2002-ben Banca Intesa-ra változtatta a nevét. A fúzió eredményeként az IntesaBCI Csoport Olaszország legnagyobb bankcsoportjává vált, egyéb mutatók tekintetében pedig az európai első tíz bankcsoport között foglal helyet. A bankcsoport 2003. január 1-jével Gruppo Banca Intesa-ra változtatta a nevét. Az univerzális bankként működő Banca Intesa kereskedelmi, befektetési és lakossági banki üzletága a világ minden jelentősebb pénzügyi piacán képviselteti magát. A Banca Intesa csoport mérlegfőösszege 2004. december 31-én megközelítette a 275 milliárd eurót, nettó árbevétele 1.884 millió euró. A csoport 56.900 munkatársa 3.698 fiókban 11 millió ügyfélnek nyújt banki szolgáltatásokat. A CIB 100%-os tulajdonosa a luxemburgi bejegyzésű Intesa Holding International S.A., amely a Banca Intesa csoport nem itáliai bejegyzésű, pénzügyi-, pénzintézeti területen tevékenykedő leányvállalatainak kezelését, tulajdonosi felügyeletét végzi. Az ellenőrzési joggal való visszaélés megakadályozását a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV törvény 296. § (3) bekezdése biztosítja, amely szerint a közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén, ha az uralkodó tag a közvetlen irányítást biztosító befolyás következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ez az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese), illetve hitelezője keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.
40
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
A Kibocsátó előtt nem ismert egyéb olyan megállapodás, amely későbbi időpontban a Kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet. 10.3. A Társaság által korábban kibocsátott és még forgalomban lévő értékpapírok típusa és fajtái, a forgalomba hozatal időpontja és eredménye 10.3.1. A Társaság által kibocsátott részvények típusa: fajtája és osztálya:
névre szóló törzsrészvények
10.3.2. A Társaság által korábban kibocsátott részvények forgalomba hozatalának időpontjai és eredménye A Társaság korábbi részvénykibocsátásai zárt körben történtek, és azok időpontjai megegyeznek a tőkeemelések időpontjaival. A zártkörben vételre felajánlott, egyenként 1.000 forint névértékű részvények ellenértékét a részvényesek befizették. A Társaság a jelen Alaptájékoztató elkészítése időpontjában zártkörűen működik, a részvények nincsenek nyilvános forgalomban. 10.3.3. A Társaság által kibocsátott és még forgalomban lévő kötvények CIB Classic II kötvény A CIB Bank Rt. 50 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramja részeként 2000. október 2-án 5 éves lejáratú, 3 havonta változó kamatozású, névre szóló kötvényt hozott forgalomba nyilvánosan 9.417.200.000 forint össznévértékben. 2001. júliusában a 5.494.060.000 forint névértékű rábocsátás eredményeképpen a CIB Classic kötvénysorozat össznévértéke 14.911.260.000 forintra nőtt. A CIB Classic II kötvény negyedévente fizet a 3 hónapos BUBOR-ral megegyező, a kamatperiódus kezdetén megállapított időarányos kamatot. A Budapesti Értéktőzsdére is bevezetésre került kötvényt mind természetes, mind jogi személyek megvásárolhatják. A másodpiaci forgalomban a forgalomba hozatal óta a CIB Classic II kötvények nettó árfolyama a 99% és 101% közötti sávban mozgott. CIB 2007A kötvény A CIB Bank Rt. 2004-ben felállított 100 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramja részeként 2004. augusztus 12-én 3 éves lejáratú, 3 havonta változó kamatozású, névre szóló kötvényt hozott forgalomba nyilvánosan 5.000 millió forint össznévértékben. További 5 rábocsátás eredményeképpen 2005. júliusára a CIB 2007A kötvénysorozat össznévértéke 31.499.520.000 forintra nőtt. A CIB 2007A kötvény negyedévente fizet a 3 hónapos BUBOR + 0,3%-os kamatot. A Budapesti Értéktőzsdére is bevezetésre került kötvényt mind természetes, mind jogi személyek megvásárolhatják. A másodpiaci forgalomban a forgalomba hozatal óta a CIB 2007A kötvények nettó árfolyama a 99% és 101% közötti sávban mozgott.
41
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 11. A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA ÉS PÉNZÜGYI EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK
HELYZETÉRE
ÉS
A CIB Csoport tevékenységének pénzügyi áttekintése a 2002., 2003. és a 2004. évi auditált jelentések, valamint a 2005. március 31-i és a 2005. június 30-i nem auditált, konszolidált beszámolók alapján történt, ez utóbbi beszámolókat a Kibocsátó állította össze saját forrásai alapján, így a könyvvizsgáló külön nem auditálta. A CIB Bank 2005. június 30-ra vonatkozó pénzügyi adatai és elemzése a 2.sz.mellékletben tekinthető meg. 11.1. A CIB Csoport eszközállományának alakulása A CIB Csoport mérlegfőösszege 2002. december 31. óta közel 50 %-kal növekedett. A folyamatos ütemű növekedés a CIB Csoport üzleti aktivitásának jelentős bővüléséből adódott, amelyben nagy szerepet játszott a lízingtevékenység felfutása. Az elmúlt három évben az eszközökön belül a forgóeszközök aránya a 2004. évi visszaesést kivéve folyamatos növekedést mutatott, 2002. év végén 48% volt, 2003. év végére 56%-ra emelkedett, majd 2004. év végén 46%-ot tett ki. 2005. március 31-én a forgóeszközök összes eszközön belüli részaránya meghaladta a 63%-ot. A mérlegfőösszeg alakulása (millió forint)
1 400 000
1 195 333
1 242 684
1 058 273
1 200 000 831 147
1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0
2002.12.31
2003.12.31
2004.12.31
2005.03.31
Az eszközök és a források devizánkénti megoszlása 2002-2004 (%) Év
Eszköz
Forrás
HUF
USD
EUR
CHF
2002.12.31 2003.12.31
49,36% 44,10%
17,41% 12,08%
27,06% 31,72%
3,68% 10,09%
Egyéb
2,48% 48,61% 17,42% 27,72% 2,01% 43,98% 12,23% 31,86%
HUF
USD
EUR
2004.12.31
50,13%
4,13%
26,53%
19,10%
0,11% 47,15%
CHF
Egyéb
3,82% 2,42% 9,74% 2,20%
4,39% 28,12% 20,22% 0,12%
A CIB Csoport eszközein belül minden évben a forint eszközök állománya a meghatározó. Az euró és a svájci frank eszközök állományának alakulása pedig a dolláreszközök állományának alakulásával ellenkező irányúan, növekvő tendenciát mutat. Ennek legfőbb oka, hogy a folyamatosan növekvő lízingállományok nagy arányban kerülnek euróban és svájci frankban kihelyezésre. A forrásoldalon hasonló tendencia figyelhető meg: a dollár források aránya folyamatosan visszaszorul, és a finanszírozás folyamatosan tolódik el a forint–euró-svájci frank hármas felé. Az előbbi oka a főleg hazai devizában elhelyezett lakossági betétek növekedése, de a vállalati források is túlnyomórészt forint alapúak. Az euró
42
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. és a svájci frank előretörésének oka ugyancsak ügyfélbázisú. Ugyanakkor nagy szerepet játszik a hosszú lejáratú finanszírozásban történt struktúraváltás is, igazodván az eszközoldalban végbement változáshoz: a meglévő dollárhiteleket a CIB Bank Rt. az anyabank által biztosított euró hitelekre cserélte. A hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések alakulása (millió forint)
1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 627 536
400 000
1 001 093
964 516
832 193
200 000 82 975
72 999
57 476
83 137
2002.12.31
2003.12.31
2004.12.31
2005.03.31
0
Hitelintézetekkel szembeni követelés
Ügyfelekkel szembeni követelés
A követelések meghatározó részét kitevő ügyfelekkel szembeni követelések állománya a 2002. évi 627,5 milliárd forintról 2005. március 31-re 1.001 milliárd forintra növekedett. A követelések ügyfél típusonkénti megoszlása (%) Üzletág Hitelintézetekkel szembeni követelés Ügyfelekkel szembeni követelés
2002.12.31 2003.12.31
Összesen
2004.12.31
2005.03.31
11,68% 88,32%
8,06% 91,94%
5,62% 94,38%
7,67% 92,33%
100,00%
100,00%
100,00%
100,00%
Ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelések lejárat szerint (millió forint) Lejárat Éven belüli Éven túli Összesen
2002.12.31 280 524 346 992
2003.12.31 455 279 376 888
2004.12.31 436 910 527 593
2005.03.31 641 071 359 931
627 516
832 167
964 503
1 001 002
A CIB Csoport forgatási és befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai között bankok, magyar vállalatok és külföldi (horvát) állam által kibocsátott kötvények szerepelnek. A CIB Csoport részvényei mind magyar, mind külföldi társaságok tőzsdén forgalmazott részvényei. A változó hozamú értékpapírok között a Bankcsoport befektetési jegyeket tart nyilván. Az értékpapírok állománya az elmúlt három évben folyamatosan növekedett. Ez a tendencia 2005-ben azonban megváltozott, és egy 15%-os csökkenés (74.121 millió forintról 63.625 millió forintra) következett be. Ennek fő oka, hogy több állampapír is lejárt 2005 első negyedévében.
43
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. A CIB Csoport immateriális javainak állománya nem változott jelentősen a vizsgált időszak folyamán. Az immateriális javak között a CIB Csoport működése során használt szoftverek szerepelnek. A tárgyi eszközök állományában folyamatos növekedés tapasztalható a fokozódó ütemű fióknyitások következtében. A tárgyi eszközökön belül jelentősebb arányt képviselnek a pénzintézeti tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, járművek, illetve a bérelt ingatlanokon végzett beruházások. 11.2. A CIB Csoport idegen forrásállományának alakulása Az elmúlt három évben a mérlegfőösszeg dinamikus növekedése mellett a CIB Csoport forrásai között az idegen és saját források aránya nem változott jelentősen, a saját források aránya mindig 10% körül mozgott. A bank forrásgyűjtésének elsődleges célja a dinamikus üzletmenet és a hitelállomány növekedésének finanszírozása. Bár az ügyfélforrások dinamikusan növekedtek az elmúlt három évben (különösen a lakosságtól származó források, amelyek növekedése meghaladta a 75%-ot), a hitelportfolió bővülése ennél is jelentősebb volt. Így a növekedés finanszírozásában egyre nagyobb szerepet kaptak a bankközi források, illetve a középlejáratú bankhitelek. Ez utóbbiakat többnyire az anyabank bocsátotta a CIB rendelkezésére. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek 2002-ben az összes kötelezettség 17%-a körül mozogtak, majd arányuk 2003-ban már 35%, 2004-ben pedig 37% fölé emelkedett. Értékük a 2002. év végi 131 milliárd forintról 2003-ban 346 milliárd forintra, 2004 során pedig 412 milliárd forintra növekedett. 2005. március 31-ig a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értéke számottevően nem változott. 2002 év végén az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek aránya 73%-ot tett ki, majd 2003-ban a hitelintézetektől származó források bővülése miatt arányuk csökkent az összes kötelezettségeken belül közel 56%-ra. 2005 első negyedév végéig a csökkenő tendencia megmaradt. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belül a lakossági betétek aránya 2002. decembertől 2004. decemberig 34%-ról 50% közelébe emelkedett. A forintban tartott betétállomány aránya is jelentősen megnőtt az elmúlt évek során: A kötelezettségek devizanemenkénti megoszlása (%) Devizanem HUF USD EUR Egyéb
2002.12.31 2003.12.31 2004.12.31 42,43% 40,82% 45,85% 34,50% 20,77% 9,90% 22,30% 37,54% 42,84% 0,77% 0,87% 1,42%
A betétállomány lejárat szerinti megoszlásában nem történt jelentős változás: 2002. decembertől 2004. decemberig a vállalati lekötött betétek aránya továbbra is 50% körüli, míg ugyanez az arány a lakossági ügyfeleket tekintve meghaladta a 80%-ot.
44
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
A hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek alakulása (millió forint) 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000
582 052
608 376
346 366
412 161
412 557
2003.12.31
2004.12.31
2005.03.31
543 606
553 501
200 000
131 067 0 2002.12.31
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettség
Ügyfelekkel szembeni kötelezettség
11.3. A CIB Csoport saját tőkéjének változása A CIB Csoport saját tőkéje a 2002. évi 63 milliárd forintról 92,8 milliárd forintra (+ 47%) emelkedett 2005. március végére. A saját tőke növekedését döntő részben a leányvállalati saját tőkeváltozás (2002.12.31: 1.060 millió forint – 2005.03.31: 20.422 millió forint) indokolja. A CIB Csoport 2002, 2003 során 2,5 milliárd forintot, 2004-ben pedig 3,01 milliárd forintot fizetett ki osztalékként. A saját tőke alakulása (millió forint)
100 000 80 000
84 233
92 844
70 057 63 019
60 000 40 000 20 000 0 2002.12.31
2003.12.31
2004.12.31
2005.03.31
A CIB Csoportban 2004 folyamán a CIB Bank Rt. és a CIB Lízing Rt. jegyzett tőkéjében történt változás. A CIB Bank Rt. alaptőkéje 23.500.000.000 forintról 25.722.639.000 forintra, a CIB Lízing Rt. alaptőkéje pedig 1.520.000.000 forintról 1.720.120.000 forintra emelkedett. 2005 második negyedévében a CIB Bank Rt. alaptőkéje 25.722.639.000 forintról 23.500.000.000 forintra csökkent, egy a dolgozók tulajdonában álló részvénycsomag bevonását követően. A bemutatott időtartam alatt jelentős volt az eredménytartalék növekedése is, amelynek értéke 2005. márciusában (24,7 milliárd forint) majdnem
45
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. meghaladta a jegyzett tőke értékét. Az eredménytartalék 2005. március 31-én 15%-kal volt magasabb a 2002. december 31-i értéknél. A CIB minden évben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően képezte az általános tartalékot az adózott eredmény 10%-ának mértékében. A 2005. január 1-jével hatályba lépő módosított számviteli törvénynek megfelelően a CIB Csoport áttért a valós értéken történő értékelésre, melynek eredménye a tőkében található 1.652 millió forintnyi értékelési tartalék. A leányvállalati saját tőkeváltozás az elmúlt három évben több, mint 19 milliárd forinttal növekedett – köszönhetően a CIB Csoport folyamatos és eredményes bővülésének. A saját tőke megoszlása 2005. március 31-én (%)
Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék 0%
22%
Eredménytartalék
28%
Lekötött tartalék 7% 2% 1%
Értékelési tartalék 0%
M érleg szerinti eredmény
13%
27%
Leányvállalati saját tőke változás Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése
Az adózott eredmény alakulása (millió forint)
17 189
18 000 16 000 14 000 12 000 10 000
9 335
9 539 6 958
8 000 6 000 4 000 2 000 0
2002.12.31
2003.12.31
46
2004.12.31
2005.03.31
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
11.4. CIB Bank Rt. szavatoló tőkéje A CIB Bank Rt. szavatoló tőkéje a bemutatott időszak alatt 82%-kal növekedett, és 2005. március 31-én már elérte a 121 milliárd forintot. A szavatoló tőke alakulása nem konszolidált, egyedi adatok alapján (millió forint)
140 000
119 938
120 000
121 379
94 250
100 000 80 000
66 665
60 000 40 000 20 000 0
2002.12.31
2003.12.31
2004.12.31
2005.03.31
11.5. A CIB Csoport kamatnyereségének alakulása Megnevezés 2002.12.31 2003.12.31 Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 58 419 75 049 Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások 31 709 37 336 Kamatkülönbözet
26 710
37 713
2004.12.31 2005.03.31 106 947 22 977 56 342 11 522 50 605
11 455
A nettó kamatbevétel mintegy megkétszereződött 2002 és 2004 között, 2005-ben pedig a negyedéves adatok alapján elmondható, hogy az előző évi kamatszint fenntartható. A dinamikus növekedés összetevői között említhető a követelések közel 44%-os bővülése 2004 végéig, melyeknek összege 2005 márciusában már meghaladta a 2004. december 31-i értéket. Ami a kamatmarzsokat illeti, a hiteleken elért kamatfelár az elmúlt években kevésbé ingadozott, összességében az 1% körüli értéket tartja. Ezen belül a vállalati hitelek fajlagos jövedelmezősége stabil, átlagosan 90bp (súlyánál fogva a teljes hitelportfolió nettó kamatbevételét ez befolyásolja leginkább). Az egyre jobban felfutó lakossági hitelek marzsa - a fajlagosan alacsonyabb jövedelmezőséget biztosító támogatott hitelek és deviza lakáshitelek részarányának növekedése következtében - folyamatosan csökken (2004. év végén 3,8 %). Az ügyfélforrások jövedelmezőségének alakulása már kevésbé volt ennyire stabil. A jegybanki alapkamat 2003. év végi jelentős emelése következtében a forint folyószámlákon elért kamatfelár meghaladta az 5%-ot, majd az alapkamat csökkenését követve, 2004. végére 4% körüli értékre esett vissza. A vállalati hitelek átlagos marzsa az előző évek csökkenő trendjével ellentétben kismértékben emelkedett, az elmúlt év végén 2,6%-on állt, míg a lakossági források jövedelmezősége a lekötött betétek piacán mutatkozó éles verseny következtében a korábbi 1,9-1,8%-ról 1,6% körüli értékre szűkült.
47
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
11.6. A CIB Csoport értékvesztés és céltartalék képzésének alakulása A CIB a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére 1,25% általános kockázati céltartalékot képez a Számviteli Politikájában rögzítettek szerint. A CIB az elmúlt három évben nem élt az általános kockázati céltartalék feloldásának lehetőségével és nem használt fel az általános kockázati céltartalék állományából. A CIB az általános kockázati céltartalékot a prudenciális működés biztosítása érdekében képzi. 2001-től a számviteli változásoknak megfelelően a követelések nettó módon – minősített követelések esetén az elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéken - kerülnek kimutatásra a CIB Csoport mérlegében. Értékvesztés elszámolására a CIB Csoportnál a minősített hitelállományhoz kapcsolódó tőkekövetelések, a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a függő és jövőbeni kötelezettségek miatt kerül sor. A CIB Csoport az értékvesztést és a céltartalékot szigorú kockázatkezelési politikájával összhangban képzi. A céltartalékok és értékvesztések állományának változása (millió forint) 39 279 40 000 35 000 24 684
30 000 25 000
16 308
20 000 15 000 10 000 5 000 0 2002
2003
2004
Céltartalék- és értékvesztés-állomány (millió forint) Megnevezés Követelésekre elszámolt értékvesztés Befektetési célú részesedések után elsz. részesedés Függő és biztos jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék Általános kockázati céltartalék Céltartalék és értékvesztés összesen
2002.12.31 8 387 6
2003.12.31 13 572 6
2004.12.31 24 435 6
515
1 063
2 186
7 400 16 308
10 043 24 684
12 652 39 279
A hitelállomány minősége kiváló volt az elmúlt három év során, bár az ügyfélkör bővülésével párhuzamosan a minősített hitelek aránya némileg növekedett. A világgazdasági recesszióra és a magyar gazdaság növekedésének lassulására figyelemmel a CIB Csoport az elmúlt három év során folyamatosan szigorította kockázatkezelési politikáját, amely a képzett tartalék, illetve a képzett tartalék minősített hitelállományhoz viszonyított arányának változása is kifejez. A CIB céltartalék állomány növekedésének elsődleges oka a konzervatív tartalékolási politika. A kockázatosabbnak tekintett lakossági szektor felé való nyitást egyelőre nem kíséri az átlagos céltartalék összegének növekedése.
48
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
11.7. Főbb pénzügyi és gazdasági mutatók 11.7.1. Tőkemegfelelés A fizetőképességi mutató a szavatoló tőke és a kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeg arányáról ad tájékoztatást, és jelzi, hogy a biztonságos működés fenntartásához elegendő tőkével rendelkezik-e a Bank. A prudens üzletpolitika és a nyereség visszaforgatásának eredményeképpen a CIB fizetőképességi mutatója minden évben meghaladta a törvényi minimumot. A CIB fizetőképességi mutatójának alakulása (%) nem konszolidált, egyedi adatok alapján 11,80% 11,80%
11,70%
11,70%
11,62%
11,60% 11,50% 11,40% 11,30% 11,14%
11,20% 11,10% 11,00% 10,90% 10,80%
2002.12.31
2003.12.31
2004.12.31
2005.03.31
11.7.2. Jövedelmezőség Az adózott eredménynek a mérlegfőösszeghez és a saját tőkéhez viszonyított aránya 2002-ben és 2003ban csökkenő, illetve stagnáló tendenciát mutatott, míg 2004-ben - a kiugróan eredményes üzleti évnek köszönhetően - ez a folyamat megfordult. A CIB Csoport tőkearányos jövedelmezőségének alakulása (%) 24,54% 25,00% 20,00%
15,14%
15,11%
15,00% 10,00% 5,00% 0,00%
2002
2003
49
2004
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
A CIB Csoport eszközarányos jövedelmezőségének alakulása (%) 1,44% 1,60% 1,12%
1,40%
0,90%
1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00% 2002
2003
2004
11.7.3. Likviditás A CIB az Igazgatótanács által jóváhagyott likviditási válságpolitikában és az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott likviditási politikában lefektetett irányelvek és módszertan alapján folyamatosan méri és ellenőrzi a CIB likviditási kitettségét. A CIB folyamatosan eleget tesz a nagy betétektől való függőségre vonatkozó előírásnak, azaz likvid eszközei meghaladják a nagy betétek összegének 1,2-szeresét. A CIB szabályzatai limitet állítanak fel továbbá a bankközi betétektől való függőségre, miszerint a rövid lejáratú bankközi betétek havi átlaga nem haladhatja meg a mérlegfőösszeg 7 százalékát. A CIB az előbbi limitnek is folyamatosan eleget tesz. 11.8. Költség- és létszámgazdálkodás Az eredménymutatók alakulásához hozzájárult a CIB Csoport működési költségeinek növekedése is, amelyet az infláció mellett főként a CIB Csoport tevékenységének bővülése okozott. A CIB Csoport működési költségeinek alakulása (millió forint)
33 796
29 373
35 000 30 000
25 850
25 000 20 000 15 000
8 419
10 000 5 000 0 2002.12.31
2003.12.31
50
2004.12.31
2005.03.31
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. A CIB Csoport működési költségeinek megközelítőleg az egyharmadát a személyi jellegű ráfordítások adják. A bérköltségek mértéke 2004-ben közel másfélszerese volt a 2002. évi értéknek, amelyet döntő részben a CIB Csoport tevékenységének bővüléséből adódó létszámnövekedés okozott. Szintén a tevékenység bővülése okozza az egyéb igazgatási költségek növekedését, amelynek értéke 2004-ben 52%-kal volt magasabb a 2002. évi értéknél. Az értékcsökkenés növekedését az ügyfelek folyamatosan magas színvonalú kiszolgálását biztosító beruházások eredményezték. A CIB Csoport működési költségei (millió forint) Megnevezés Személyi jellegű ráfordítások
2002.12.31 9 754
2003.12.31 11 494
2004.12.31 11 104
2005.03.31 3 049
Bérköltségek
4 785
5 474
7 121
2 030
Személyi jellegű egyéb ráfordítások
2 886
3 510
1 370
323
Bérjárulékok
2 083
2 510
2 613
696
Egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítás) Általános igazgatási költségek
10 184
11 203
15 477
3 568
19 938
22 697
26 581
6 617
Értékcsökkenés
5 912
6 676
7 215
1 802
Működési költségek összesen
25 850
29 373
33 796
8 419
Az elmúlt három évben az üzleti aktivitás növekedésének hatására a CIB Csoport alkalmazottainak száma 50%-kal nőtt. A CIB Csoport létszámának alakulása (fő)
2192
2 500
1 912 2 000
1 473 1 500
1 272
1 000 500 2002.12.31 2003.12.31 2004.12.31 2005.03.31
51
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 11.9. A CIB Csoport 2002 - 2005. I. negyedévére vonatkozó mérlege, eredménykimutatása és cash-flow-ja Az alábbi táblázatok a CIB 2002 – 2004 évre szóló konszolidált, auditált, illetve a 2005. I. negyedévére vonatkozóan konszolidált, nem auditált mérlegét, eredménykimutatását és cash-flow-ját tartalmazzák (millió forintban). A CIB csoport 2005. június 30.-ra vonatkozó pénzügyi adatai a 2. sz. mellékletben tekinthetők meg. Mérleg
2002.12.31.
2003.12.31.
2004.12.31.
2005.03.31.
ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 2. Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- MNB-vel szemben bb) éven túli lejáratú c) befektetési szolgáltatásból 4. Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú ab) éven túli lejáratú b) befektetési szolgáltatásból ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni követelés bd) elszámolóházzal szembeni követelés 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú Ebből:- visszavásárolt saját kibocsátású bb) befektetési célú 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete 6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete 7. Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből:- hitelintézetekben lévő részesedés 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete 8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra c) tőkekonszolidációs különbözet Ebből:- leányvállalatból, közös vezetésű vállalkozásból 9. Immateriális javak a) immateriális javak 10. Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek 12. Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések 12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 13. Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
millió forint 11 436 51 770 24 758 27 012 82 975 4 388 78 587 67 637 40 600 10 950 627 536 627 516 280 524 346 992 20 2 18 6 354 6 354 1 770 4 584 4 959 1 144 3 815 3 815 63 63 4 123 4 123 24 356 24 260 10 255 13 418 583 4 96 96 3 243 1 288 1 955 14 332 10 674 3 658
millió forint 24 677 50 992 36 870 14 122 72 999 7 227 65 772 50 581 15 191 832 193 832 167 455 279 376 888 26 6 20 12 201 12 201 10 528 488 1 673 3 949 1 044 2 905 2 905 738 738 688 3 3 3 266 3 266 28 808 28 708 9 953 18 256 477 22 100 100 6 347 1 009 5 338 22 100 15 220 6 880
millió forint 29 548 63 172 26 384 36 788 57 476 4 142 53 325 40 812 12 513 9 964 516 964 503 436 910 527 593 13 13 5 906 5 906 4 703 2 442 1 203 4 285 592 3 693 3 693 758 758 688 755 20 735 735 3 773 3 773 33 961 33 860 10 464 20 690 2 595 111 101 101 6 936 2 052 4 884 24 247 14 877 9 370
millió forint 17 465 54 429 31 424 23 005 1 167 83 137 5 953 77 064 64 376 28 000 12 688 120 1 001 093 1 001 002 641 071 359 931 91 91 3 562 3 562 2 374 1 675 1 188 17 4 846 1 018 3 828 3 828 230 758 758 688 822 716 716 716 3 904 3 904 33 496 33 395 10 466 19 644 3 106 179 101 101 8 752 2 335 6 417 10 836 17 454 7 852 9 602
831 147
1 058 273
1 195 333
1 242 684
398 735 418 080
595 484 440 689
553 742 617 344
788 023 437 207
Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
52
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. FORRÁSOK (passzívák) 1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló b) meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettség ba) éven belüli lejáratú bb) éven túli lejáratú c) befektetési szolgáltatásból 2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből:- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben bb) éven belüli lejáratú Ebből:- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben bc) éven túli lejáratú c) befektetési szolgáltatásból cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó, ügyfelekkel szembeni kötelezettség ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú ab) éven túli lejáratú 4. Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 5. Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek 6. Céltartalékok b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék 7. Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke 8. Jegyzett tőke 11. Általános tartalék 12. Eredménytartalék (±) 13. Lekötött tartalék 14. Értékelési tartalék b, valós értékelés értékelési tartaléka 15. Mérleg szerinti eredmény (±) 16. Leányvállalati ST változás 18. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK - HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK - SAJÁT TŐKE
53
2002.12.31. millió forint 131 067 79 130 988 49 824 81 164 553 501 552 526 188 509 272 043 3 91 974 975 950 25 35 617 35 617 6 814 28 803 27 220 27 220 8 798 268 8 464 66 7 915 515 7 400 4 010 4 010 23 500 10 408 21 415 500 6 136 1 060 831 147 545 464 205 951 63 019
2003.12.31. millió forint 346 366 465 345 901 100 569 245 332 543 606 542 246 182 547 23 359 037 3 662 1 360 1 354 6 30 338 30 338 15 427 14 911 27 621 27 621 11 610 155 11 401 54 11 106 1 063 10 043 17 569 17 569 23 500 11 116 24 678 500 5 998 4 265 1 058 273 687 026 278 474 70 057
2004.12.31. millió forint 412 161 4 390 407 771 72 090 335 681 582 052 580 748 206 195 1 374 188 3 365 1 304 1 276 28 30 755 30 755 14 911 15 844 25 966 25 966 12 004 302 11 556 146 14 838 2 186 12 652 33 324 33 324 25 723 12 528 22 457 644 12 764 9 917 200 1 195 333 699 044 385 214 84 233
2005.03.31. millió forint 412 557 4 447 408 099 73 429 334 670 11 608 376 605 025 200 649 1 404 305 3 71 3 351 3 351 35 411 35 411 14 911 20 500 29 662 29 662 8 859 6 427 16 6 261 150 15 055 1 713 13 342 33 493 33 493 25 723 12 528 24 717 644 1 652 1 652 6 958 20 422 200 1 242 684 739 624 388 734 92 844
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. EREDMÉNYKIMUTATÁS 1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékp.-ok után kapott (járó) kamatbevételek b) egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Ebből: - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 2. Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások KAMATKÜLÖNBÖZET 3. Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) 6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) Ebből: - forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása - értékelési különbözet d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása) Ebből: - forgatási célú értékpapírok értékvesztése - értékelési különbözet 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei b) egyéb bevételek Ebből: - készletek értékvesztésnek visszaírása 8. Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből:- társadalombiztosítási költségek - nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac) bérjárulékok Ebből:- társadalombiztosítási költségek - nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások) 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai b) egyéb ráfordítások Ebből: készletek értékvesztése 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete 13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékp.-ok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE 16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások 18. Rendkívüli eredmény 19. Adózás előtti eredmény 20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény 22. Általános tartalékképzés, felhasználás 24. Jóváhagyott osztalék, részesedés 25. Mérleg szerinti eredmény
54
2002.12.31. millió forint 58 419 4 523 53 896 1 31 709 26 710 76 76 8 846 8 529 317 831 756 75 5 275 5 271 2 515 3 598 3 1 079 43 826 39 241 4 585 19 938 9 754 4 785 2 886 261 146 2 083 1 828 1 002 10 184 5 912 44 215 39 127 3 931 -
-
2003.12.31. millió forint 75 049 4 449 70 600 37 336 37 713 49 49 11 190 10 823 367 4 074 3 982 92 3 111 5 268 3 435 3 397 2 119 426 62 559 57 651 4 908 22 697 11 494 5 474 3 510 176 164 2 510 2 211 1 143 11 203 6 676 59 430 55 320 4 110 511
2004.12.31. millió forint 106 947 5 837 101 110 56 342 50 605 61 61 16 643 15 955 688 7 480 7 384 96 6 873 5 863 1 107 4 177 2 060 126 69 788 66 225 3 563 426 26 581 11 104 7 121 1 370 258 235 2 613 2 291 1 318 15 477 7 215 65 266 60 991 4 275 90
2005.03.31. millió forint 22 977 1 459 21 518 11 522 11 455 4 400 4 175 225 2 166 2 140 26 5 443 2 746 3 573 18 064 11 994 11 794 8 864 13 247 12 511 736 6 617 3 049 2 030 323 74 68 696 628 372 3 568 1 802 12 289 11 275 1 014 12
6 726 6 177 549
10 625 9 469 1 156
21 418 18 383 3 035
4 553 3 641 912
4 446 3 265 1 181 1 157
3 514 2 906 608 2 643
8 254 6 342 1 912 2 609
2 889 1 505 1 384 690
11 557 11 443 114 4 4 11 553 2 218 9 335 699 2 500 6 136
11 991 9 660 2 331 26 4 22 12 013 2 474 9 539 1 041 2 500 5 998
21 655 16 421 5 234 311 311 21 344 4 155 17 189 1 412 3 013 12 764
20 9 297 8 061 1 236 9 297 2 339 6 958 6 958
-
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. CASH-FLOW Kamatbevételek Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírás kivételével) Egyéb bevételek Befektetési szolgáltatás bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírás kivételével) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Osztalék bevétel Kamatráfordítások Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékpapír értékvesztés kivételével) Egyéb ráfordítások Befektetési szolgáltatások ráfordítása (értékpapír értékvesztés kivételével) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai Általános igazgatási költségek Rendkívüli eredmény Tárgyévi társasági adófizetési kötelezettség Kifizetett osztalék MŰKÖDÉSI PÉNZÁRAMLÁS Kötelezettség állományváltozása +Követelés állományváltozása +Készlet állományváltozás +Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása +Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása +Beruházások állományváltozása +Immatariális javak állományváltozása+Tárgyi eszközök állományváltozása +Aktív elhatárolások állományváltozása +Passzív elhatárolások állományváltozása +NETTÓ PÉNZÁRAMLÁS ebből: - készpénz állományváltozása - számlapénz állományváltozása
55
-
-
-
2002.12.31. millió forint 58 419 13 800 4 585 3 915 39 241 76 31 709 3 271 3 750 1 154 39 127 25 850 4 2 219 2 500 10 452 59 985 117 227 8 472 25 863 824 45 2 992 2 742 1 881 15 439 380 15 059
-
-
-
2003.12.31. millió forint 75 049 16 091 4 908 3 764 57 651 49 37 336 7 417 4 110 2 211 55 320 29 373 22 2 474 2 500 16 793 214 085 204 348 19 861 15 123 88 857 4 540 7 768 2 812 13 241 400 12 841
-
-
2004.12.31. millió forint 106 947 21 818 3 137 4 866 66 225 61 56 342 8 491 4 185 2 030 60 991 33 797 311 4 155 3 013 29 739 118 758 128 387 707 15 849 22 968 2 207 507 2 946 2 147 394 4 871 455 4 416
-
-
-
2005.03.31. millió forint 22 977 6 921 736 6 295 12 511 11 522 5 713 1 002 2 956 11 275 8 419 2 339 6 214 35 241 65 907 295 2 720 13 837 579 131 1 044 6 792 5 578 12 083 163 12 246
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
11.10.
Számviteli politika összefoglalása A CIB éves beszámolóját a 2000. évi C. törvény a számvitelről; a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet, valamint a többször módosított 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról és a vonatkozó PM rendeletek által meghatározott előírásoknak megfelelően készíti. A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően a CIB kettős könyvvitelt vezet. Üzleti éve megegyezik a naptári évvel, így az éves beszámoló részét képező mérleg fordulónapja a vonatkozó üzleti év december 31-e. A CIB a mérleg készítésének napját a tárgyévet követő üzleti év január 5-ben határozta meg. A CIB a vonatkozó kormányrendelet által előírt mérleget és eredménykimutatást készíti el a beszámoló keretében. Az éves beszámoló adatai – a törvényi előírásoknak megfelelően - millió forintban kerülnek megadásra. A CIB belső számviteli rendjét úgy alakította ki, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a PSZÁF és az MNB információs igényeit. A CIB az Szt.-ben meghatározott analitikus nyilvántartásokat egy integrált központi számítógépes rendszerben vezeti: a/ a CIB minden tranzakciójának, így az átutalások, a betétek és folyószámlák, a folyósított hitelek, továbbá az értékpapír és pénzpiaci műveletek, valamint a kereskedelmi hitellevelek és a kibocsátott vagy elfogadott garanciák egyedi nyilvántartása a központi számítógépen futó programok megfelelő moduljainak felhasználásával történik, b/ szintén a központi számviteli rendszerrel gondoskodik a bank ügyfeleinek nyilvántartásáról, c/ az immateriális javak és tárgyi eszközök egyedi nyilvántartását a speciális feladatoknak (amortizáció számítása, stb.) megfelelő programmal biztosítja, d/ a hazai és külföldi szállítók nyilvántartása analitikus program segítségével történik, e/ a beszámolót és a kötelező jelentéseket a CIB főkönyvi rendszeréből készített főkönyvi kivonat támasztja alá, amely főkönyvi rendszer teljes összhangban áll a CIB analitikus könyvelési rendszerével. A CIB Számviteli Politikájának keretében elkészítette az Szt., a Hpt., illetve az ahhoz kapcsolódó rendeletek, valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet által előírt szabályzatokat. Ezen szabályzatok együttesen rögzítik a CIB könyvvezetéséhez és éves beszámoló készítési, továbbá jelentéstételi kötelezettségéhez kapcsolódó előírásokat, sajátosságokat. A CIB Számviteli Politikájában jelentős összegű hibának minősíti azokat a hibákat, amelyeknél a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2%-át, illetve ha a mérleg főösszeg 2 %-a meghaladja az 500 millió Ft-ot, akkor az 500 millió Ft. Az eszközök minősítése, a céltartalék képzési és értékvesztés elszámolási eljárás során a CIB egyrészt a törvények, rendeletek által kötelezően előírt szabályokat alkalmazza, másrészt saját belső szabályzatában lefektette a minősítés, céltartalék- és értékvesztés képzés eljárási rendjét, a jogszabályokban rögzítetteknél szigorúbb előírásokat is alkalmazva. Az eszközök minősítésénél, a céltartalék- és értékvesztés képzésnél alkalmazott eljárások főbb prioritásai: – teljesség (minden követelést, kockázatot tartalmazó eszközt minősíteni kell), – rendszeresség (a minősítési eljárásra a vállalati ügyfelek esetén minden hónapban sor kerül), – a kockázatok teljes körű felmérése minden eszköz esetében, – óvatosság elve (minden esetben a legrosszabb ismérv szerinti besorolás) és az egyedi minősítés elve. A CIB - a prudens üzletmenet feltételeit biztosítandó - minősítési- és céltartalék képzési eljárása keretében összhangot teremt a minősített eszközök (ill. a potenciálisan keletkező veszteség) és a céltartalék- értékvesztés állomány között.
56
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. Az immateriális javak és tárgyi eszközök az Szt. által előírt beszerzési értéken kerülnek nyilvántartásra. Az értékcsökkenési kulcsok az eszközök várható hasznos élettartama alapján kerülnek meghatározásra. Az értékcsökkenés elszámolása lineáris módszerrel történik. Egyedileg meghatározott eszközök esetén maradványértéket számol el a CIB. Az 50.000 Ft alatti egyedi beszerzési érték alatti eszközök a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben kerülnek elszámolásra. A várható használati időre vonatkozó szabályok: Vagyoni értékű jogok 6 év Szellemi termékek 5 év Ingatlan 50 év Bérelt ingatlanon végzett beruházás 16 év Számítástechnikai eszközök 3 év Járművek 5 év Irodagépek, berendezések 7 év Bútorok 7 év A CIB a devizaeszközeit, illetve devizakötelezettségeit azok bekerülésekor, keletkezésekor az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon veszi fel a könyveibe. A devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékeli minden hónap utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során. Az árfolyamváltozásokból eredő különbözetnek e devizák forgalmában realizált eredményét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai között számolja el a CIB. A CIB Számviteli politikájában rögzített döntése szerint a 2003. évi és a 2004. évi üzleti évekre vonatkozóan az Szt. által meghatározott pénzügyi instrumentumok körére a valós értéken történő értékelést nem alkalmazza. Az Szt. előírásai alapján a CIB anyavállalatnak minősül, így összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére is kötelezett. 11.11.
Bírósági és választottbírósági eljárások A Kibocsátónál az elmúlt 12 hónapos időszakra vonatkozóan nem volt olyan kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárás (ideértve a függő, illetve a Kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is), amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a CIB és/vagy a CIB Csoport pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére.
11.12.
A Társaság köztartozásai A Társaságnak semmilyen köztartozása nem áll fenn. A Kibocsátó ellen felszámolási- vagy csődeljárás nincs folyamatban, a forgalomba hozatalt megelőzően csőd- vagy felszámolási eljárást nem rendeltek el ellene, fizetési kötelezettségeit teljesítette.
11.13.
A Kibocsátó pénzügyi helyzetében bekövetkezett lényeges változások A CIB Csoport pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban nem következett be olyan lényeges változás az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta, amelyre vonatkozóan ellenőrzött pénzügyi információkat vagy közbenső pénzügyi információkat tett közzé a Kibocsátó.
12. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK Alárendelt kölcsöntőke szerződések: A CIB Csoport hátrasorolt kötelezettségként mutat ki 17.000 ezer EURO összegű deviza alárendelt kölcsöntőkét, melyet a Gruppo Banca Intesa csoporthoz tartozó Banca International Italiana (Ireland) folyósított. Az alárendelt kölcsöntőke futamideje 7 év, lejárata: 2007. december 31., kamatozása: EULIBOR+0,58%.
57
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. Hátrasorolt kötelezettségként van továbbá nyilvántartva 2003. november 10-től 35.000 ezer EURO összegű deviza alárendelt kölcsöntőke, melyet eredetileg a Gruppo Banca Intesa csoporthoz tartozó Všeobecná Úverová Banka, a.s. folyósított, és amelyet 2004 decemberében a CIB tulajdonosa, az Intesa Holding International S.A. átvállalt. Az alárendelt kölcsöntőke futamideje 7 év, lejárata: 2010. november 10., kamatozása: 6 havi EURIBOR+0,60 %. Hátrasorolt kötelezettségként 15.000 ezer EURO összegű deviza alárendelt kölcsöntőkét folyósított a CIB-nek a tulajdonosa, az Intesa Holding International S.A. 2003. november 26-án. Az alárendelt kölcsöntőke futamideje 7 év, lejárata: 2010. november 26., kamatozása: EURIBOR+0,60%. Szintén az Intesa Holding International S.A. folyósított hátrasorolt kötelezettségként 68.500 ezer EURO összegű deviza alárendelt kölcsöntőkét a CIB részére. Az alárendelt kölcsöntőke eredeti futamideje 7 év, lejárata: 2011. június 10., kamatozása: 6 havi EURIBOR+0,60%. Hitelszerződések: A CIB-nek 2005. március 31-én tulajdonosa, az Intesa Holding International S.A. felé összesen 220.000.000 EUR hiteltartozása van. A hitel célja a CIB középlejáratú kihelyezéseihez kapcsolódó források biztosítása. A 200.000.000 EUR hitel lejárata 2006. júniusa, további 10.000.000 EUR hitel lejárata 2013 decembere, valamint a fennmaradó 10.000.000 EUR hitel lejárata 2014 decembere. A Kibocsátó és a részvényesek között, a részvényesek egymás között, továbbá a Kibocsátó és a vezető beosztású tisztségviselői, illetve a Kibocsátó és egyéb személyek között a fentieken túl semmilyen, a szokásos üzletmenet során kötött szerződéseken felül a Kibocsátó működését, üzleti tevékenységét jelentősen befolyásoló szerződéses viszony nem áll fenn. 13. HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT Az Alaptájékoztatóban az alábbi, harmadik féltől származó információk szerepelnek, amely információkat a Kibocsátó tudomása pontosan vettek át, illetve amilyen mértékben a Kibocsátó a harmadik fél által közzétett információkból erről megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azokat pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. - az Alaptájékoztató 5.3 fejezetében a piaci környezettel, bankszektorral kapcsolatosan ismertetett adatok a PSZÁF által közzétett adatok. 14. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK Az Alaptájékoztató érvényessége alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) be lehet tekinteni a Kibocsátó székhelyen (1027 Budapest, Medve u. 4-14.), a Kibocsátóval történt előzetes időpont egyeztetést követően: a)
a Kibocsátó alapító okirata;
b)
az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, amelynek egyes részeit az Alaptájékoztató tartalmazza, vagy hivatkozik rá;
c)
a Kibocsátóra és leányvállalataira vonatkozó korábbi pénzügyi információk az Alaptájékoztató közzétételét megelőző három pénzügyi év tekintetében.
A Kibocsátó éves pénzügyi jelentései elektronikus formában a CIB honlapján (www.cib.hu) is elérhetőek.
58
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 15. ADÓZÁS Az Alaptájékoztató jelen része kizárólag általános tájékoztató jellegű, és abban az Alaptájékoztató készítésekor hatályban lévő adózási szabályok kerülnek ismertetésre. Az általános jellegű tájékoztató nem veheti figyelembe az egyes befektetők adókötelezettségét befolyásoló, a Kötvényekkel összefüggésben felmerülő valamennyi konkrét körülményt, így adótanácsadásnak nem tekinthető. A Kibocsátó nem vállalhat továbbá felelősséget az irányadó jogszabályokban, illetve az azokra vonatkozó joggyakorlatban az Alaptájékoztató készítésének időpontját követően bekövetkező változások következményeiért. A fentieknek megfelelően valamennyi konkrét esetben adótanácsadó igénybevétele ajánlott. 15.1. Belföldi illetőségű magánszemélyek és társaságok Magánszemélyek A vonatkozó adójogszabályok alapján a belföldi illetőségű magánszemély Kötvénytulajdonosoknak a nyilvánosan forgalomba hozott Kötvények után kapott kamatbevétel és árfolyamnyereség kamatnak minősül és 0%-os személyi jövedelemadó terheli. Diszkont Kötvények forgalomba hozatala esetén a belföldi illetőségű magánszemély Kötvénytulajdonosoknál a Kötvények forgalomba hozatali ára és névértéke közötti különbség is kamatnak minősül, amely után az adómérték 0%. Társaságok A vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, ennek hiányában a magyar adójogszabályok alapján magyar illetőségű azon társaságok, amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI törvény hatálya alá tartoznak, kötelesek figyelembe venni a Kibocsátótól kapott kamat jövedelmet az adóalap megállapításakor, mivel a kamatbevétel növeli az adózás előtti eredményüket. Szinté az adóalap megállapításánál kell figyelembe venni a Kötvények értékesítése, vagy az értékesítéssel azonos elbírálás alá eső cselekmény következtében elért árfolyamnyereséget vagy –veszteséget. A fenti kamat jövedelmet, illetve árfolyamnyereséget vagy – veszteséget is magában foglaló társasági adóalap után fizetendő adó mértéke jelenleg 16%. A kamat jövedelem, illetve árfolyamnyereség vagy –veszteség után fizetendő társasági adó megállapítása és megfizetése a társasági adókötelezettség teljesítésének keretében történik, melyet a Kötvénytulajdonosnak kell elvégeznie, a Kibocsátó nem von le adóelőleget a kifizetett kamatból. 15.2. Külföldi illetőségű magánszemélyek és társaságok Magánszemélyek A vonatkozó adójogszabályok alapján a külföldi illetőségű magánszemély Kötvénytulajdonosoknak a nyilvánosan forgalomba hozott Kötvények után kapott kamatbevétel és árfolyamnyereség kamatnak minősül és 0%-os személyi jövedelemadó terheli. A Kibocsátó a külföldi illetőségű magánszemély részére juttatott kamatjövedelem adókötelezettségével összefüggésben alkalmazza az adózás rendjéről szóló törvény 7. számú mellékletének rendelkezéseit is. A Kibocsátó a kettős adóztatást elkerüléséről szóló hatályos egyezmények rendelkezéseit köteles alkalmazni azon külföldi magánszemély esetén, aki külföldi illetőségét a Kibocsátónál igazolja. A Magyarország által a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények általában úgy rendelkeznek, hogy a külföldi illetőségű magánszemély Magyarországról származó árfolyamnyeresége Magyarországon nem adóztatható. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben foglaltakat a Kibocsátó csak abban az esetben jogosult alkalmazni, amennyiben az egyezmény alapján nincs adófizetési kötelezettsége a Kötvénytulajdonosnak. Amennyiben a külföldi magánszemély külföldi illetőségét csak utóbb tudja illetőségigazolással igazolni, úgy a Kibocsátó az általános szabályoknak megfelelően köteles eljárni és a Kötvénytulajdonos az illetékes adóhatósági szervnél a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő. Társaságok A külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő Kötvénytulajdonos társaságoknak a Kötvényekhez kapcsolódóan megszerzett kamat jövedelemmel, árfolyamnyereséggel vagy -veszteséggel kapcsolatosan Magyarországon adókötelezettségük nincs, kivéve, ha Magyarországon a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, annak hiányában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
59
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. LXXXI törvény alapján telephellyel rendelkeznek kamatbevételből, az árfolyamnyereségből vagy veszteségből származó jövedelem ennek a telephelynek tudható be.
60
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
16.
KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK
1.1. A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége és a jelen Kötvényprogram célja között nincsen összeférhetetlenség. 1.2. A Kötvényprogram felállításának okai és a bevétel felhasználása A Kötvényprogram felállításának célja, hogy a Kötvényprogram keretein belül forgalomba hozott Kötvények nettó bevételeit a Kibocsátó a CIB Csoport üzleti tevékenységének finanszírozására, a Kibocsátó középtávú forint forrásokkal való ellátására és a hosszú távú hitelezés további fejlesztésének az elősegítésére használja fel.
61
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 17.
A KÖTVÉNYPROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA Az Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott Kötvények a Kibocsátó forint alapú Kötvényprogramjának keretében kerülnek forgalomba hozatalra. A jelen fejezet a Kötvényprogram feltételeiről nyújt tájékoztatást és a Kötvényprogramba tartozó egyes Forgalomba hozatalok tekintetében tartalmaz általános információkat. Az alábbi összefoglalás az Alaptájékoztató egyéb részeivel együtt értelmezendő. Kibocsátó
CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Részvénytársaság
A Kötvényprogram megnevezése
CIB 2005. évi Kötvényprogram
A Kötvényprogram lejárata
A Kötvényprogramra kiadott felügyeleti jóváhagyás egy évig érvényes. A Kibocsátó Igazgatóságának 1168. számú 2004. június 25-i határozata és Eszköz-Forrás Bizottságának A/2005/34/1 számú 2005. augusztus 11-i határozata.
Felhatalmazás A Kötvényprogram Keretösszege
A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 100.000.000.000 Ft-ot (egyszázmilliárd forintot).
Kötvények Forgalomba hozatala
A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala több Sorozatban, és egy Sorozaton belül egy vagy több Részletben történik a jelen Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek feltételei szerint.
Forgalomba hozatalok pénzneme
Magyar forint.
Forgalomba hozatal módja
Aukció
Aukció
A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 4. pontja szerint a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. A Tpt. 49. § rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól, ideértve a benyújtható ajánlati mennyiséget, az allokáció szabályait és a minimális vagy maximális árat. Aukciós vásárlási ajánlatot devizabelföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, valamint az alkalmazandó hazai és külföldi jogszabályok betartása mellett devizakülföldi természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok nyújthatnak be. A Kötvények aukcióját a Kibocsátó bonyolítja le.
Aukciós vásárlási benyújtása
ajánlatok
A kötvények értékesítése aukciós eljárás keretében történik a jelen fejezetben leírtak szerint. Az Aukciós vásárlási ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető a CIB-nél rendelkezzen értékpapírszámlával. Azon befektetők részére, akik nem rendelkeznek értékpapírszámlával, a CIB az Aukciós vásárlási ajánlat benyújtásakor mindenkori üzletszabályzata szerint értékpapírszámlát nyit (az értékpapírszámla-nyitás az Alaptájékoztató elkészítésének időpontjában díjmentes). A befektetők Aukciós vásárlási ajánlatukat a vonatkozó Végleges Feltételekhez csatolt - a jelen Alaptájékoztató 1. számú mellékletének III. részét képező minta alapján készített – kitöltött és aláírt aukciós formanyomtatvány benyújtásával tehetik meg a Forgalomba Hozatal kezdetétől a Forgalomba Hozatal zárásáig terjedő időszakban. A Forgalomba Hozatal kezdetének és a Forgalomba Hozatal zárásának időpontját a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. A Kötvényekre vonatkozó Aukciós
62
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. vásárlási ajánlatokat a Kibocsátóhoz kell benyújtani személyesen, illetve telefaxon. Aukciós vásárlási ajánlatot kizárólag a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott minimális forgalomba hozatali árral megegyező vagy annál magasabb árfolyamon, illetve maximális forgalomba hozatali árral megegyező vagy annál alacsonyabb hozamon lehet tenni. Egy befektető több Aukciós vásárlási ajánlatot is tehet különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós formanyomtatvány benyújtásával. Az ugyanazon személy által beadott különböző árolyamon/hozamon megtett ajánlatok külön Aukciós vásárlási ajánlatként kerülnek értékelésre. A Forgalomba hozatal során Kötvényt vásárló befektetők a Kötvény vételárát a Kibocsátó vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott bankszámlájára történő készpénzes befizetéssel vagy átutalással teljesíthetik. A befektetők a megvásárolt Kötvényeknek az elfogadott Aukciós vásárlási ajánlatnak megfelelő vételárát az aukciós formanyomtatvány benyújtásával egyidejűleg kötelesek megfizetni. Átutalással történő teljesítés esetén az Aukciós vásárlási ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető a megfelelően kitöltött aukciós formanyomtatvány benyújtásával egyidejűleg az Aukción befizetendő összeget a Kibocsátó elkülönített letéti számlájára átutalja, a számlavezető bankja teljesítési pecsétjével ellátott, az Aukción befizetendő összeg utalását bizonyítandó átutalási megbízás másolatát az aukciós formanyomtatványhoz mellékelje és hogy az átutalt összeg a fenti számlán legkésőbb az Elszámolási Napig jóváírásra kerüljön. A Kibocsátó jogosult a befektetőkkel olyan külön megállapodást kötni, amely szerint a vásárolt Kötvények teljes ellenértéke az Elszámolási Nap délelőtt 10:00 óráig esedékes. Amennyiben a befizetett és beérkezett összeg nem éri el a vásárolt Kötvények teljes ellenértékét, úgy az Aukciós vásárlási ajánlat érvénytelen. Az átutalás teljesítése, illetve a fedezet biztosítása nem pótolja a Kötvények tekintetében szükséges aukciós formanyomtatvány kitöltését és benyújtását. A befektetők befizetésüket kizárólag magyar forintban teljesíthetik.
Befizetés módja
Aukciós vásárlási érvényessége
ajánlat
Aukciós vásárlási ajánlatok elfogadása
A beérkezett, megfelelően kitöltött, aláírt Aukciós vásárlási ajánlatot a Kibocsátó köteles elfogadni, amennyiben a befektető az Aukciós vásárlási ajánlatban feltüntetett teljes összeget befizette, és az összeg a megjelölt bankszámlára megérkezett. Az Aukciós vásárlási ajánlatokat tartalmazó kitöltött aukciós formanyomtatványok benyújtásával a befektető kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal az Aukciós vásárlási ajánlatban feltüntetett teljes összeg befizetésére, és tudomásul veszi, hogy Aukciós vásárlási ajánlata részben is elfogadható. Érvénytelennek minősülnek (i) a hiányosan kitöltött aukciós formanyomtatványokon benyújtott Aukciós vásárlási ajánlatok, (ii) a Forgalomba Hozatal Kezdete előtt és a Forgalom Hozatal Zárása után benyújtott Aukciós vásárlási ajánlatok, illetve (iii) a nem megfelelően aláírt Aukciós vásárlási ajánlatok. A Kibocsátó a hozzá beadott és általa érvényesnek minősített Aukciós vásárlási ajánlatokat a Forgalomba Hozatal Zárását követően a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időpontig összesíti. Az Aukciós vásárlási ajánlatok elfogadását a Kibocsátó bonyolítja le a legmagasabb árfolyamú/legalacsonyabb hozamú Aukciós vásárlási ajánlattal kezdve csökkenő/növekvő sorrendben az árfolyamok/hozamok alapján legfeljebb a Részlet meghirdetett össznévértékéig. A Kibocsátó a legalacsonyabb elfogadott árfolyamot, illetve legmagasabb elfogadott hozamot
63
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. tartalmazó Aukciós vásárlási ajánlatokat részben is elfogadhatja ”A Kötvények elosztása azonos árfolyamszinten/hozamszinten” pontban ismertetett eljárás szerint. Az Aukciós vásárlási ajánlatok elfogadásáról vagy elutasításáról (illetve részleges elfogadás esetén az ajánlott összeg elfogadott részéről) a Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időpontig értesíti az ajánlattevőket. A ki nem elégített, csak részben kielégített, illetőleg az érvénytelen Aukciós vásárlási ajánlatokhoz kapcsolódó, az adott befektető által teljesített befizetések, valamint a befizetett összegek Aukciós vásárlási ajánlatban szereplő összeget meghaladó részének visszafizetésére az Aukció Napját követő 7 napon belül levonásmentesen kerül sor a Kibocsátó általi átutalással, a befektető aukciós formanyomtatványon feltüntetett bankszámlaszámára. A Kötvények elosztása azonos árfolyamszinten/hozamszinten
Az allokáció pontos szabályait a vonatkozó Végleges Feltételek részletezi. Amennyiben több befektető nyújt be Aukciós vásárlási ajánlatot ugyanazon árfolyamot/hozamot megjelölve és a Kötvények elosztásakor nem elégíthető ki valamennyi ilyen befektető Kötvényigénylése az adott árfolyamszinten/ hozamszinten, akkor ezen befektetők között a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített Aukciós vásárlási ajánlattal rendelkező befektető számára minden körben egy-egy Kötvényt osztanak ki; abban a leosztási körben amelyben már nem jutna valamennyi befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek kiosztásra a befektetők között.
Forgalomba hozatali Ár
A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülhetnek Forgalomba hozatalra.
Hirdetmények
Minden, az Alaptájékoztatóval és a Kötvények Forgalomba hozatalával kapcsolatos és a Kötvénytulajdonosoknak címzett tájékoztatást a Magyar Tőkepiacban és annak elektronikus oldalán kell közzétenni. A BÉT által előírt közzétételek a BÉT www.bet.hu című honlapján keresztül történnek meg. A kötvények más szabályzott piacra nem kerülnek bevezetésre.
Forgalomba hozatalok
A Kötvényprogram alapján történő, az első Forgalomba hozatalt követő bármely Forgalomba hozatalhoz a Kötvényprogram ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. Ilyen Forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 27.§ (6) bekezdésével összhangban az adott Forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a Forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja és az adatokat a nyilvános ajánlattétel közzétételével nyilvánosságra hozza. A Kötvényprogram ideje alatt a Kibocsátó a féléves és éves gyorsjelentések, valamint éves jelentések elkészítésével és közzétételével folyamatosan tájékoztatja a befektetőket gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetének alakulásáról, eleget téve a Tpt. 52. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének.
A Kötvények típusa
A Kötvények névre szólóak.
A Kötvények előállítási módja
Dematerializált értékpapírok. A vonatkozó Végleges Feltételekben foglalt rendelkezésekkel összhangban a névre szóló dematerializált Kötvényeket magában foglaló Okiratot a Tpt. 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER-nél helyezik letétbe. Az Okirat, illetve az adott Kötvények részleges visszaváltása esetén az annak helyébe lépő új Okirat mindaddig letétben marad, amíg az adott Részletben, illetve Sorozatban
64
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. forgalomba hozott Kötvények tulajdonosainak a Kötvényeken alapuló fizetési igényei kielégítésre nem kerülnek. Futamidő
Az alkalmazandó jogszabályok és rendelkezések figyelembevételével, a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott, 1 hónap és 10 év közötti időtartam.
Elszámolási Nap
A vonatkozó Végleges Feltételekben a Forgalomba hozatalból származó bevételek és az azzal kapcsolatos díjak és költségek elszámolására kijelölt nap.
A Kötvények névértéke
A vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott névérték.
Kamatozás
A Kötvények lehetnek fix vagy változó kamatozásúak, illetve lehetőség van Diszkont Kötvények forgalomba hozatalára a vonatkozó, a Forgalomba hozatal egyedi adatait is tartalmazó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint.
Fix Kamatozású Kötvények
A Fix Kamatozású Kötvények kamatlába éves szinten kerül meghatározásra és az ez alapján számított kamat utólag, a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időpontban vagy időpontokban fizetendő.
Változó Kamatozású Kötvények
A Változó Kamatozású Kötvények kamata a Kibocsátó által valamely nyilvánosan elérhető és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott referencia kamatláb alapul vételével kerül kiszámításra és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időpontban vagy időpontokban utólag fizetendő.
Diszkont Kötvények
A Diszkont Kötvények a névértéküknél alacsonyabb áron kerülnek forgalomba hozatalra, és a bennük foglalt követelés csak késedelmes fizetés esetén kamatozik.
Kamatperiódusok és kamatok
A Kötvényekre vonatkozó kamatperiódusok és az alkalmazandó kamatok, illetve kamatlábak Sorozatonként változhatnak, de adott Sorozatra vonatkozóan a kamat-megállapítás módja állandó. A kamatperiódusokra és a kamatokra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
Visszaváltás
A Kötvények lejáratkor egy összegben vagy részletekben, névértéken, névérték alatt vagy névérték felett válthatók vissza a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. A Kötvények lejárat előtti visszaváltására vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
Adózás
A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetések a mindenkor alkalmazandó pénzügyi vagy más jogszabályokkal összhangban történnek. A Kibocsátó a vonatkozó jogszabályok által előírt adókkal csökkentett összeget fizet a Kötvénytulajdonosok részére. A Kibocsátót nem terheli ezt meghaladó mértékű fizetési kötelezettség. A Kötvényekből származó kamatjövedelem adózására vonatkozó szabályokat a Kötvényfeltételek 4.7. pontja tartalmazza.
A Kötvények jellege
A Kötvények a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg. A Kötvények egymással, valamint a Kibocsátónak más hasonló jellegű kötelezettségével biztosított mindenkor fennálló egyéb, továbbá a jelenlegi és jövőbeni nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos ranghelyen állnak (pari passu) a felszámolás vagy végelszámolás, illetve a Kibocsátó vagyonára vezetett végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben, kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek elsőbbséget élveznek az irányadó csődeljárási, végelszámolási, felszámolási, végrehajtási és egyéb vonatkozó jogszabályok alapján.
65
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
A Kibocsátó az Alaptájékoztató elkészítésének időpontjában Moody’s A2 és Fitch Ratings A minősítéssel rendelkezik.
Minősítés
A Kibocsátó nem tervezi a Kötvények minősítését. Alkalmazandó Jog
A Kötvényekre a magyar jog alkalmazandó.
Tőzsdei Bevezetés
A vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezéseivel összhangban a Kibocsátó kérelmezheti bármely Sorozatban forgalomba hozott Kötvényeknek a BÉT-re, illetve kérelmezheti más szabályozott piacra történő bevezetését a BÉT, illetve az adott szabályozott piac szabályainak megfelelően.
Elszámoló /Elszámolóház
Rendszer
Értékesítési Korlátozások
A KELER, illetve bármely Részlettel kapcsolatban a Kibocsátó által a hatályos jogszabályokkal összhangban a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározható más elszámoló rendszer. A Kötvényeket csak a hatályos és vonatkozó jogszabályokkal összhangban lehet forgalomba hozni és értékesíteni belföldi magánszemélyek és intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek és intézményi befektetők részére akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Részlet forgalomba hozatala során forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó esetleges specifikus értékesítési korlátozásokat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. A Kötvényeknek a másodlagos piacon történő értékesítése a vonatkozó és hatályos magyar jogszabályok alapján történhet.
66
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
18.
KÖTVÉNYFELTÉTELEK Az alábbi szöveg azokat a vonatkozó Végleges Feltételekkel kiegészítendő feltételeket tartalmazza, amelyek az egyes Sorozatokhoz tartozó Kötvények vonatkozásában irányadóak és a Kötvények vonatkozásában kiállítandó Okirathoz lesznek csatolva, a nem alkalmazandó rendelkezések törlését követően. A Sorozatot alkotó Kötvények, illetve az azokat képviselő Okirat és a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák az egyes Sorozatok részletes feltételeit. A "Kötvények"-re való hivatkozáson ebben a fejezetben továbbiakban az egyes Okiratok által képviselt dematerializált Kötvényeket kell érteni. A "Kötvénytulajdonosok" vagy "Tulajdonosok" bármely Kötvény vonatkozásában a Kötvények tulajdonosait jelentik. A jelen Kötvényfeltételekben alkalmazott nagybetűs kifejezések az Alaptájékoztató "Definíciók és Rövidítések" részében meghatározottakkal együtt értelmezendők. A Végleges Feltételekben alkalmazott meghatározások és kifejezések a jelen Kötvényfeltételekben foglaltak szerint értelmezendők.
1.3. A Kötvények típusa, formája, címlete és tulajdonjoga a) Típus A Kötvények névre szóló értékpapírok. b) Forma Az azonos Sorozatba tartozó dematerializált Kötvényekről a Kibocsátó egy példányban értékpapírnak nem minősülő okiratot állít ki ("Okirat"). Azonos sorozatba tartozó újabb Részlet forgalomba hozatala esetén a korábban kibocsátott Okirat érvénytelenítésre kerül és az újabb Részletbe tartozó Kötvényeket is tartalmazó új Okirat kerül kiállításra. c) Tulajdonjog A Kötvények tulajdonjogának átruházása az eladó Értékpapír-számlájának megterhelésével és a Kötvényeknek a vevő Értékpapír-számláján történő egyidejű jóváírásával történik meg. Amennyiben illetékes bíróság vagy jogszabályi előírás másként nem rendelkezik, bármely Kötvénytulajdonos, aki tulajdonjogát a fentieknek megfelelően szerezte, a Kötvény jogos tulajdonosának tekintendő és akként kezelendő. 1.4. A Kötvények átruházásának korlátozása A Kötvények átruházása esetén a számlavezetők összevont Értékpapír-számlái közötti átvezetésre vonatkozóan a KELER mindenkori szabályzatai a Kötvényekhez kapcsolódó jogok átszállása tekintetében korlátozásokat és zárt időszakokat tartalmazhatnak, amelyek a Kötvénytulajdonosokra kötelezőek. 1.5. A Kötvények jellege A Kötvények a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg. A Kötvények egymással, valamint a Kibocsátónak a jelenlegi és jövőbeni nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos helyen állnak (pari passu) a felszámolás, vagy végelszámolás, illetve a Kibocsátó vagyonára vezetett végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben, kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek elsőbbséget élveznek az irányadó csődeljárási, végelszámolási, felszámolási, végrehajtási és egyéb vonatkozó jogszabályok alapján. 1.6. Kamatok és egyéb számítások a)
Fix Kamatozású Kötvények kamata
67
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. A Fix Kamatozású Kötvények ("Fix Kamatozású Kötvények") névértékük után kamatoznak az utólag fizetendő Kamat fix kamatlábával megegyező mértékű kamatlábbal. A Kamatfizetési Időszakok a Kamatszámítási Kezdőnaptól (ezt is beleértve) a minden évben meghatározott napokig ("Fix Kamatfizetési Nap") tartanak. Amennyiben a Fix Kamatfizetési Nap vagy a Lejárat Napja nem Munkanapra esik, akkor a kamat megfizetése a következő Munkanapon esedékes és a Kötvénytulajdonos nem tarthat igényt emiatt kamatra vagy egyéb más kifizetésre. Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek szerint a határidők számításánál csak a Munkanapokat kell figyelembe venni és valamely Fix Kamatfizetési Nap olyan napra esne, amely egyébként nem Munkanap, az ilyen napon fizetendő kamat fizetését az ezt követő első Munkanapon kell teljesíteni. A Kötvénytulajdonost az ilyen elhalasztott fizetés miatt többlet kamat vagy egyéb kifizetés nem illeti meg. A Kibocsátó számítja ki annak a kamatnak az összegét ("Kamatösszeg"), amely a Fix Kamatozású Kötvények után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő. Minden Kamatösszeg kiszámítása esetén a Kamatlábat alkalmazzák az egyes névértékre, és a kapott értéket megszorozzák a Kamatbázissal, majd ennek eredményét kerekítik a kerekítés általános szabályai szerint. Bármely így kapott forint összeg a felétől (azt ide nem értve) felfelé kerekítendő. b)
Változó Kamatozású Kötvények kamatai
Kamatfizetési Napok A Változó Kamatozású Kötvények névértékük után kamatoznak a Kamatlábbal megegyező százalékban kifejezett éves ráta alapján a Kamatszámítás Kezdőnapjától kezdve (ezt a napot is beleértve). A kamatokat utólag kell megfizetni: (i)
A vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott kamatfizetési napon/napokon ("Kamatfizetési Nap"). Amennyiben a Kamatfizetési Nap vagy a Lejárat Napja nem Munkanapra esik és a vonatkozó Végleges Feltételek eltérően nem rendelkezik a kamat megfizetése a következő Munkanapon esedékes és a Kötvénytulajdonos nem tarthat igényt az ilyen késedelem miatt felmerülő kamatra vagy egyéb más kifizetésre; vagy
(ii)
Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben nincs(enek) kifejezett Kamatfizetési Nap(ok) megjelölve, úgy minden olyan időpontban kell megfizetni, amely a megelőző Kamatfizetési Nap után, illetve az első Kamatfizetési Nap esetében a Kamatszámítás Kezdőnapja után a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott számú hónappal, vagy más időszakkal megegyező időszak után következik be ("Meghatározott Időszak").
Munkanap Szabály Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek szerinti határidő számítás alapján abban a naptári hónapban, amelyre egy Kamatfizetési Nap esne, nincsen olyan nap, amely szám szerint megfelelne az adott Kamatfizetési Napnak, vagy valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely egyébként nem Munkanap, akkor a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint (1) a Következő Munkanap Szabálya alapján, a Kamat fizetését az ilyen Kamatfizetési Napot követő első Munkanapon kell teljesíteni. A Kötvénytulajdonost az ilyen elhalasztott fizetés miatt többlet kamat vagy egyéb kifizetés nem illeti meg; vagy (2) a Módosított Következő Munkanap Szabálya alapján a Kamat fizetését az ilyen Kamatfizetési Napot követő első Munkanapon kell teljesíteni kivéve, ha így az a következő naptári hónapra esne, amely esetben a Kamatfizetési Napot előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra; vagy (3) a Megelőző Munkanap Szabálya alapján az ilyen Kamatfizetési Napot előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra. A jelen Kötvényfeltételek 4.4 pontjának alkalmazása és értelmezése során a "Munkanap" olyan napot jelöl, amelyen a hitelintézetek, valamint a pénz- és devizapiacok Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre, amennyiben az ilyen nap a Kibocsátónál is Munkanapnak számít, és amikor a KELER pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre. Változó Kamatozású Kötvények Kamatlába
68
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. A Változó Kamatozású Kötvények után mindenkor fizetendő Kamatlábat a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint kell megállapítani. Képernyőoldalas Kamatmeghatározás a Változó Kamatozású Kötvényekre vonatkozóan Ahol a vonatkozó Végleges Feltételek a Kamatláb meghatározásának módjaként egy képernyőoldal hivatkozást írja elő ("Képernyőoldalas Kamatmeghatározás"), ott az egyes Kamatfizetési Időszakokra számított Kamatláb, az alábbiakban előírtak megtartása mellett, az Alkalmazandó Képernyőoldalon a Kamatmeghatározási Napon megjelenő adat alapján, a releváns referencia kamatlábra adott ajánlat (amely egy százalékban kifejezett éves ráta) mértékének felel meg, növelve vagy csökkentve (a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint) a Kamatfelárral (ha van). Minimális és/vagy maximális Kamatláb Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra minimum kamatlábat ("Minimum Kamatláb") ír elő, akkor, ha az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb alacsonyabb, mint az adott Minimum Kamatláb, az adott Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Minimum Kamatlábbal egyezik meg. Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra maximum kamatlábat ("Maximum Kamatláb") ír elő, akkor, ha az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb magasabb, mint az adott Maximum Kamatláb, az adott Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Maximum Kamatlábbal egyezik meg. Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegekről A Kibocsátó haladéktalanul, de legkésőbb a Kamatfizetési Napot megelőzően a KELER és az érintett értéktőzsde (ha van ilyen) tudomására hozza a Kamatlábat és az egyes Kamatfizetési Időszakokra eső Kamatösszegeket, valamint a megfelelő Kamatfizetési Napot, és gondoskodik arról, hogy az erre vonatkozó értesítést a meghatározásuk után a lehető leghamarabb, de nem később, mint a meghatározást követő második Munkanapon közzétegyék a Kötvényfeltételek 4.10 pontjának megfelelően. Számítási hiba esetén az ily módon közzétett Kamatösszeget a Kibocsátó utólag, előzetes értesítés nélkül módosíthatja (vagy megfelelő alternatív intézkedéseket tehet kiigazításukra). Minden ilyen módosítást haladéktalanul közölni kell a KELER-rel, valamint a BÉT-tel vagy más szabályozott piaccal (ha van ilyen) és a Kötvénytulajdonosokkal a Kötvényfeltételek 4.10 pontjának rendelkezése szerint. A Kamatláb meghatározása és a Kamatösszegek kiszámítása A Változó Kamatozású Kötvények esetén a Kibocsátó a Kamatláb meghatározására megszabott időpontban vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a Kamatlábat a vonatkozó Kamatfizetési Időszakra. A Kibocsátó számítja ki annak a kamatnak az összegét ("Kamatösszeg"), amely a Változó Kamatozású Kötvények után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő. Minden Kamatösszeg kiszámítása esetén a Kamatlábat alkalmazzák az egyes Névértékre, és a kapott értéket megszorozzák a Kamatbázissal, majd ennek eredményét kerekítik a kerekítés általános szabályai szerint. Bármely így kapott forintösszeg a felétől felfelé kerekítendő. a) Diszkont Kötvények Kamata Amikor egy Diszkont Kötvény a Lejárat Napja előtt visszafizetendővé válik a Kötvényfeltételek 4.9 pontja szerint, és azt esedékességekor nem fizetik ki, a Lejárat Napja előtt lejárt és fizetendő összeg az ilyen Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összegével lesz egyenlő. A Lejárat Napjától kezdődően az ilyen Kötvények lejárt és vissza nem fizetett tőkeösszegére fizetendő (százalékban meghatározott) éves Kamatláb megegyezik a Kötvényfeltételek 4.6 (b) pontjában meghatározott Amortizációs Hozammal. b) Felhalmozott Kamat Az egyes Kötvények (illetve, amennyiben egy Kötvényt csak részben vásárolnak vissza, úgy annak csak a visszavásárolt része) visszaváltásuk dátumától kezdve nem kamatoznak (Fix Kamatozású vagy Változó Kamatozású Kötvények), kivéve, ha a Kötvénytulajdonos megfelelően bizonyítja, hogy a tőkekifizetést jogellenesen késleltetik vagy tagadják meg. Abban az esetben, ha a Kötvénytulajdonos megfelelően
69
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. bizonyítja, hogy a tőkekifizetést jogellenesen késleltetik vagy tagadják meg, a kérdéses tőkerész kamatai tovább halmozódnak az alábbi időpontok közül a korábban bekövetkezőig: (1) (2)
amikor az adott Kötvény után járó összegeket kifizetik; illetve öt nappal azt követően, hogy a Kibocsátó a teljes fizetendő összeg részére történő jóváírását követően arról értesítést küldött a Kötvényfeltételek 4.10 pontjának rendelkezése szerint.
c) Késedelmi Kamat Amennyiben a Kibocsátó a Kötvények alapján fizetendő bármely összeggel kapcsolatosan késedelembe esik, úgy a Ptk. rendelkezései szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni a lejárt, de még nem teljesített tartozása vonatkozásában, mindaddig, amíg ezen tartozás teljes mértékben kiegyenlítésre nem kerül. 1.7. Kifizetések A Kötvényekkel kapcsolatos fizetéseket a Kibocsátó banki átutalással teljesíti a Kötvénytulajdonosok részére. A kifizetésekre mindenkor vonatkoznak a kifizetés helyén érvényes pénzügyi, adó és egyéb jogszabályok, rendelkezések, így különösen a KELER, a BÉT vagy más szabályozott piac (ha alkalmazandó) szabályzatai és előírásai. A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a KELER nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó - a KELER mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott - fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező Számlavezetők részére kell teljesíteni, a KELER vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával és az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével. Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül. Amennyiben a Kötvények a CIB által vezetett értékpapírszámlán vannak nyilvántartva, úgy a Kötvénytulajdonos részére a Kötvényhez kapcsolódó összes kifizetést a Kibocsátó közvetlenül teljesíti. A Kötvények kapcsán a Kibocsátó a vonatkozó magyar jogszabályok által a külföldi adóügyi illetőségű személyek jövedelmére előírt maximális mértékű adót vonja le az adott Számlavezető által vezetett Értékpapír-számlákon lévő Kötvények után, kivéve ha legkésőbb a Fordulónapot megelőző Munkanap délelőtt 10 óráig a Számlavezető nyilatkozik az általa vezetett Értékpapír-számlákon a Fordulónapon a KELER számlavezetői rendszerének zárását követően található, a belföldi és külföldi Kötvénytulajdonosok tulajdonában lévő Kötvények mennyiségéről. Külföldi Kötvénytulajdonos esetében a Kibocsátó akkor is a külföldi adóügyi illetőségű személyek jövedelmére előírt maximális mértékű adót vonja le, ha hatályban van ugyan a külföldi Kötvénytulajdonos illetőségének országával a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, de a külföldi Kötvénytulajdonos a Számlavezetőjén keresztül nem juttatta el a Fordulónapot megelőző Munkanap délelőtt 10 óráig a Kibocsátó részére a vonatkozó jogszabályok által előírt illetőségigazolást. Amennyiben az alkalmazandó, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény ("Egyezmény") alapján az adófizetési kötelezettséget befolyásolja a haszonhúzói minőség, és a külföldi Kötvénytulajdonos a Számlavezetőjén keresztül nem juttatta el a Fordulónapot követő Munkanap délelőtt 10 óráig a Kibocsátó részére a vonatkozó jogszabályok által előírt haszonhúzói nyilatkozatot, akkor a Kibocsátó a külföldi Kötvénytulajdonost nem tekinti haszonhúzónak. Az illetőségigazolás és haszonhúzói nyilatkozat bemutatása esetén a Számlavezetőnek szükség esetén azt is igazolnia kell, hogy az illetőségigazolás és haszonhúzói nyilatkozat benyújtója a Fordulónapon, a KELER számlavezetői rendszerének zárását követően Kötvénytulajdonosnak minősül. Ezen igazolásnak tartalmaznia kell továbbá a külföldi Kötvénytulajdonos tulajdonában álló Kötvények össznévértékét is. Amennyiben a Számlavezetők, illetve a külföldi Kötvénytulajdonosok eleget tesznek a fent említett kötelezettségüknek, úgy a Kibocsátó ezen Kötvénytulajdonosok vonatkozásában az Egyezmény által előírt mértékű adót vonja le. A Számlavezetők fentiekkel egyidejűleg megteendő nyilatkozatának tartalmaznia kell az általuk vezetett Értékpapír-számlákon szereplő, a belföldi Kötvénytulajdonosok, illetve a külföldi Kötvénytulajdonosok tulajdonában lévő Kötvények mennyiségét. A külföldi Kötvénytulajdonosok esetén országonkénti (darabszám feltüntetésével), országokon belül státuszok szerint - magánszemélyek, illetve szervezetek - (darabszám feltüntetésével), e csoporton belül név szerint Kötvénytulajdonosonkénti (darabszám feltüntetésével) bontásban kell elkészíteni a nyilatkozatot. Az egyes Kötvénytulajdonosok neve mellett a tárgyévben megküldött illetőségigazolásokat és haszonhúzói 70
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. nyilatkozatokat is fel kell tüntetni. A Kibocsátó az adólevonások mértékéről a Számlavezetők részére az átutalással azonos napon elszámolást küld, amelyben meghatározza a fentiek szerinti egyes ügyfélkörök tekintetében levont adó mértékét és az így kialakult nettó kamat összegét. A Kötvények tekintetében a Kötvényfeltételekkel összhangban teljesített kifizetéseket a Kötvénytulajdonosoknak teljesített megfelelő kifizetéseknek kell tekinteni, és a Kibocsátó az így kifizetett összegekkel kapcsolatban mentesül minden kötelezettség alól. Munkaszüneti Napok Ha bármely Kötvény kapcsán teljesítendő kifizetés esedékes időpontja nem Munkanapra esik, a Kötvénytulajdonos a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban az alkalmazandó Munkanap Szabály szerinti napon válik jogosulttá a kifizetésre és - ha a vonatkozó Végleges Feltételek másként nem rendelkezik - nem tarthat igényt az ilyen késedelem miatt felmerülő kamatra vagy egyéb más kifizetésre. 1.8. Visszaváltás és opciók a) Végső Visszaváltás A Kötvényt, amennyiben az alábbiaknak megfelelően lejárat előtt nem került visszaváltásra vagy érvénytelenítésre, a Kibocsátó az Okiratban meghatározott Lejárat Napján visszaváltja a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Lejáratkori Visszaváltási Értéken, illetve az abban meghatározott módon. b)
Lejárat előtti visszaváltás (i) Diszkontkötvények (A) Bármely Diszkontkötvényre vonatkozóan fizetendő lejárat előtti visszaváltási összeg ("Lejárat Előtti Visszaváltási Összeg"), amely Lejárat Előtti Visszaváltási Összeg indexhez és/vagy formulához nem kötődik, vagy amely a Kötvényfeltételek 4.9 pontja szerint válik esedékessé, a Kötvény "Amortizált Névérték Összegével" (a számításra vonatkozó eljárás ismertetése alább található) egyenlő. (B) A (C) albekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével, az ilyen Kötvények Amortizált Névérték Összege a Lejárati Napon esedékes Végső Visszaváltási Összegnek az "Amortizációs Hozammal" megegyező éves rátával diszkontált (évente tőkésített) összege. (C) Amennyiben a Kötvényfeltételek 4.9 pontjában foglaltak szerint az ilyen Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összege esedékessé és fizetendővé válik, de esedékességkor nem kerül kifizetésre, a Kötvény kapcsán esedékes és fizetendő Lejárat Előtti Visszaváltási Összeg a Kötvény fenti (B) albekezdésben meghatározott Amortizált Névérték Összege lesz, azzal a különbséggel, hogy a jelzett albekezdés tartalma úgy érvényes, mintha benne a Kötvények esedékessé és fizetendővé válásának időpontjára tett utalás a Fizetési Nap lenne. Az Amortizált Névérték ennek az albekezdésnek megfelelően történő kalkulációja (bármely bírósági határozatot követően is) egészen a Fizetési Napig folytatódik, kivéve, ha a Fizetési Nap a Lejárat Napjára vagy azutánra esik, amely esetben az esedékes és fizetendő összeg megegyezik a Kötvény Lejárati Napján esedékes Végső Visszaváltási Összeg és a Kötvényfeltételek 4.4 (c) pontjában meghatározott felhalmozódott kamat összegével. Ahol az ilyen számítás kevesebb, mint egy év időtartamra vonatkozik, a számítást a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban, az abban meghatározott Kamatbázis alapján kell elvégezni. (ii) Egyéb Kötvények A fenti (i) pontban leírt Kötvényektől eltérő bármely más Kötvényre vonatkozóan fizetendő Lejárat Előtti Visszaváltási Összeg, amennyiben a Kötvényfeltételek 4.9 pontjának megfelelően esedékessé válnak, a Végső Visszaváltási Összeggel egyenlő.
c) A Kibocsátó választása alapján történő visszaváltás Amennyiben a Kibocsátó számára a vonatkozó Végleges Feltételek visszaváltási lehetőséget határoz meg, a Kibocsátó, miután:
71
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
(i)
a Kötvénytulajdonosokat a Kötvényfeltételek 4.10 pontjának rendelkezése alapján nem kevesebb, mint 15 és nem több mint 30 nappal korábban értesítette ("Visszaváltási Értesítés"); és
(ii)
a fenti (i) pont szerinti értesítést megelőzően nem kevesebb, mint 15 nappal a Fizető Bankot értesítette;
(mely értesítések visszavonhatatlanok és feltüntetik a visszaváltásra meghatározott dátumot), a választott visszaváltási napon (”Választott Visszaváltási Napon”) visszaválthatja az akkor forgalomban lévő Kötvényeket a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott, választott visszaváltási összeg(ek) (”Választott Visszaváltási Összeg”), valamint a vonatkozó Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatok (ha van ilyen) megfizetésével. d) Visszaváltás a Kötvénytulajdonosok opciója alapján Amennyiben a Kötvénytulajdonosok a vonatkozó Végleges Feltételek szerint visszaváltási lehetőséggel rendelkeznek, bármely Kötvény tulajdonosa nem kevesebb, mint 15 és nem több mint 30 nappal a Választott Visszaváltási Napot megelőzően a Kibocsátónak küldött ilyen tárgyú értesítéssel (”Kötvénytulajdonos Visszaváltási Értesítése”) kezdeményezheti a tulajdonában lévő Kötvények visszaváltását. A Kibocsátó az ilyen Kötvényt a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott feltételek szerint és azok függvényében a Választott Visszaváltási Napon teljes egészében visszaváltja, és a Választott Visszaváltási Összeget, a Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) esetlegesen felhalmozott kamatokkal együtt átutalja a Kötvénytulajdonos által a Kötvénytulajdonos Visszaváltási Értesítésében megjelölt bankszámlaszámra. A Kötvény visszaváltására vonatkozó jog gyakorlásához a Kötvénytulajdonosnak a Kötvényt a Kibocsátó javára zároltatni kell. A jelen pont szerint bármely Kötvénytulajdonos által adott Kötvénytulajdonos Visszaváltási Értesítése visszavonhatatlan, kivéve, ha a visszaváltás esedékes dátuma előtt Felmondási Esemény következne be (a Kötvényfeltételek 4.9 pontjának rendelkezésében meghatározottak szerint) és állna fenn folyamatosan, amely esetben a Kötvény tulajdonosa tetszése szerint választhat, hogy a Kibocsátónak küldött értesítéssel visszavonja a jelen pont szerinti értesítést és az adott Kötvényt továbbra is a Kötvényfeltételek 4.9 pontjának rendelkezése szerint nyilvánítja esedékesnek és fizetendőnek. e) Érvénytelenítés A Kibocsátónak a KELER felé tett nyilatkozatát követően, miszerint a Kötvényekben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, valamennyi visszaváltott Kötvényt érvényteleníteni kell. A Kibocsátó értesítését követően a KELER érvényteleníti a Kötvényeket és az Okiratot. A Kötvények érvénytelenítése az Okiratnak a KELER mindenkor hatályos vonatkozó szabályzataival és eljárási rendjével, valamint a vonatkozó jogszabályokkal összhangban történik. 1.9. Adózás A Kötvények tekintetében a Kibocsátó csak a jogszabály által előírt adót vagy más összeget vonhatja le vagy tarthatja vissza a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. A Kibocsátó a vonatkozó jogszabályok által előírt adókkal vagy más összeggel csökkentett összeget fizet a Kötvénytulajdonosok részére, a Kibocsátót nem terheli ezt meghaladó mértékű fizetési kötelezettség. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazásáról a Kötvényfeltételek 4.5 pontja rendelkezik. 1.10. Elévülés A jelenlegi magyar jogszabályok értelmében a Kötvények alapján történő fizetésekre vonatkozó, a Kibocsátóval szemben támasztott igények nem évülnek el. 1.11. Felmondási események Amennyiben az alábbi esetek bármelyike (“Felmondási Események”) bekövetkezett és folyamatosan fennáll:
72
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. a) Nemfizetés a Kibocsátó bármely Kötvényre vonatkozóan esedékes kamat- vagy tőkeösszeg fizetése tekintetében több, mint 15 napos késedelembe esik; vagy b) Kötelességmulasztás a Kibocsátó bármely Kötvény tekintetében bármely más kötelezettsége teljesítésével olyan késedelembe esik, amely 30 napon túl tart azt követően, hogy bármelyik Kötvény tulajdonosa az ilyen mulasztás orvoslására vonatkozóan a Kibocsátónak írásbeli felszólítást küldött; vagy c) Felszámolás valamely illetékes bíróság előtt a Kibocsátó ellen felszámolási eljárás indul, amelyet a megindítást követő 60 napon belül nem szüntetnek meg vagy nem függesztenek fel, akkor bármelyik Kötvény tulajdonosa jogosult a Kibocsátónak küldött értesítéssel, amely a Kibocsátó általi kézhezvétellel válik érvényessé (“Értesítési Időpont”), a tulajdonában álló valamennyi Kötvényt felmondani és azonnal lejárttá tenni, s ezt követően az adott Kötvény tőkeösszege (vagy a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott összeg) a fizetés napjáig felmerült kamatokkal együtt (kamatozó Kötvény esetében) azonnal esedékessé és fizetendővé válik, kivéve, ha az említett Értesítési Időpont előtt az adott Felmondási Esemény orvoslásra kerül. 1.12. Értesítések A Kötvényekkel kapcsolatos valamennyi értesítés akkor tekinthető érvényesnek, amennyiben az Magyarországon, a Kibocsátó mindenkori Alapító Okiratával és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, jelenleg a Magyar Tőkepiacban és annak elektronikus oldalán közzétételre került. A Kibocsátónak biztosítania kell, hogy az értesítések közzététele, a BÉT, illetve más értéktőzsde (ha alkalmazandó) szabályainak és előírásainak megfelelő módon történjen a tőzsdére bevezetett Kötvények esetén, amelyre vonatkozóan az adott Végleges Feltételek ad tájékoztatást. Az ilyen értesítések azok első közzététele napján, illetve, ha egynél több újságban történő közzététel szükséges, a második közzététel napján tekintendők közöltnek. 1.13. További Forgalomba hozatalok A Kibocsátó jogosult a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül mind a korábban kibocsátott Kötvényeivel azonos Sorozatba tartozó Kötvények, mind új Sorozatba tartozó Kötvények forgalomba hozatalára. A Kötvényprogram alapján történő bármely további Forgalomba hozatalhoz a Kötvényprogram ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. Ilyen további Forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a Forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja és az adatokat a Végleges Feltételek közzétételével nyilvánosságra hozza. A Kötvényprogram ideje alatt a Kibocsátó a féléves és éves jelentések elkészítésével és közzétételével folyamatosan tájékoztatja a befektetőket gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetének alakulásáról. 1.14. Irányadó jog és illetékesség a)
Irányadó jog
A Kötvényekre, valamint azok értelmezése tekintetében a mindenkor hatályos magyar jog rendelkezései az irányadóak. b) Illetékesség A Kötvényekkel kapcsolatosan, vagy azokból fakadóan felmerülő bármely vitás ügy eldöntésére a Pénzés Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak ("Választottbíróság") van kizárólagos illetékessége. A választottbírósági eljárásokban a Választottbíróságnak három választottbíróból álló tanácsa dönt a saját, mindenkori hatályos szabályaival összhangban. Mindkét vitában álló fél jogosult egy választottbíró kijelölésére. Az így kijelölt két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót, aki a tanács elnökeként jár el.
73
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 19.
HITELMINŐSÍTÉS A CIB Bank Rt. hosszúlejáratú kötelezettségei vonatkozásában a Fitch hitelminősítő intézet által “A”, míg a Moody’s hitelminősítő intézet által “A2”hosszú távú minősítéssel rendelkezik. A Fitch Hitelminősítő intézet az “A” hosszúlejáratú minősítési kategóriába azon intézményeket sorolja, amelyek nagyon alacsony kockázatot képviselnek. Ezen intézmények képessége kötelezettségeik időbeni pontos visszafizetése szempontjából igen erős. Azonban ezen intézmények jobban ki vannak téve, főként a gazdasági körülmények negatív változásainak, mint a magasabb minősítési kategóriába sorolt intézmények. A Moody’s hitelminősítő intézet az “A2” hosszú távú minősítést azon bankoknak adja, amelyek alacsony kockázatot jelentenek a náluk elhelyezett betétek visszafizetésének tekintetében, valamint kiváló hitelportfolióval rendelkeznek. Azonban különböző, általában külső tényezők hatására, hosszabb idő intervallumot figyelembe véve, ezeknél a hitelintézeteknél is előfordulhat a náluk elhelyezett betétek visszafizetési kockázatának növekedése.
74
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 20. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI A Kötvényprogram keretében történő minden egyes Sorozat/Részlet forgalomba hozatalához az alábbi minta szerinti Végleges Feltételek alapján készül. VÉGLEGES FELTÉTELEK [Az adott Forgalomba hozatalra nem alkalmazandó rendelkezéseket értelemszerűen törölni kell.] [dátum]
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG [ ] össznévértékű, névre szóló Kötvények Forgalomba hozatala a 100.000.000.000 Ft Keretösszegű CIB 2005. évi Kötvényprogram keretében
A jelen dokumentum a benne leírt Kötvények Forgalomba hozatalához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az itt alkalmazott kifejezések a 2005. augusztus 29-én kelt Alaptájékoztatóban kerültek meghatározásra. A jelen Végleges Feltételek a fenti Alaptájékoztatóval együtt olvasandó. [Az alábbi rendelkezések az adott Forgalomba hozatalra vonatkozóan kitöltendőek. Az adott Forgalomba hozatalra nem alkalmazandó rendelkezéshez a „Nem alkalmazandó” megjelölést kell írni és az adott alpont rendelkezéseit törölni kell. A pontok számozása nem változhat abban az esetben sem, ha teljes pontokat vagy alpontokat jelölnek meg „Nem alkalmazandó”-ként. Dőlt betűvel a Végleges Feltételek kitöltésére vonatkozó instrukciókat jelöltük. A konkrét Forgalomba Hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek a Forgalomba Hozatal sajátos körülményeire tekintettel a mintától eltérhet.] 1
Kibocsátó:
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
2
(i)
A Sorozat megjelölése:
[•]
(ii)
A Részlet száma:
[•]
1027 Budapest, Medve u. 4-14.
3
Össznévérték: (i)
Eddig kibocsátott Sorozat össznévértéke:
[•]
(ii)
[•] Részlet össznévértéke:
[•]
4
[•] Részlet Kötvények száma / névértéke:
[•] db / [•] Ft
5
(i) Az Aukció Napja:
[•]
(ii) [•] Részlet Elszámolási Napja:
[•]
(iii) Dematerializált Okirat Értéknapja:
[•]
(iv) A futamidő és a Kamatszámítási Kezdőnapja:
[•]
6
Lejárati Nap:
[•]
7
Kamatláb:
[ [•] % fix kamatláb] [[referencia kamatláb] +/– [•] %változó kamatláb] [Diszkontkötvények] (további részletek alább meghatározottak)
8
Felhalmozott kamat:
[•]
9
A Kötvények visszaváltásának / lejáratkori visszaváltásának alapja:
[•]
10
A Forgalomba hozatal jellege:
Nyilvános
11
A forgalomba hozatal módja:
Aukciós eljárás keretében
75
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 12
Tőzsdei bevezetés:
A Kibocsátó kérelmezni fogja a Kötvények bevezetését a BÉT-re / nem kérelmezi a Kötvények más szabályozott piacra történő bevezetését.
A FIZETENDŐ KAMATTAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK (HA KAMAT FIZETÉSRE KERÜL) 13
[Alkalmazandó / N/A] (Ha nem alkalmazandó, akkor a jelen pont alpontjai törlendők)]
Fix Kamatozású Kötvényekkel összefüggő rendelkezések (i)
Kamatláb[(ak)]:
[•] % évente, [évente / félévente / negyedévente / havonta utólag fizetendő]
(ii)
Kamatbázis:
[•]
(iii)
Fix Kamatfizetési Napok:
[•] minden évben
(iv)
Fix Kamatozású Kötvények kamatának egyéb megállapítási módja:
[•]
(v)
Hozam értéke:
[•] A hozam az Elszámolás Napján a Forgalomba hozatali Ár alapján számítandó, nem jelenti a jövőben realizálható hozam feltüntetését.
14
Változó Kamatozású Kötvényekkel összefüggő rendelkezések
[Alkalmazandó / N/A] (Ha nem alkalmazandó, akkor a jelen pont alpontjai törlendők)]
(i)
[•]
Kamatfizetési Napok / Meghatározott Időszak:
A Kamatfizetési Napokon a Kötvények adott napi felhalmozott kamata 0,00%. (ii)
Munkanap Szabály:
[Változó Kamatláb Munkanap Szabály / Következő Munkanap Szabály / Módosított Következő Munkanap Szabály / Megelőző Munkanap Szabálya / egyéb]
(iii)
A Kamatláb(ak) meghatározásának módja és napja:
[Képernyőoldal Szerinti Meghatározás / egyéb (részletezendő)]
(iv)
A Kamatláb(ak) és Kamatösszeg(ek) meghatározásáért felelős Fél:
Kibocsátó
(v)
Képernyőoldal Szerinti Meghatározás: Alkalmazandó Idő:
[•]
A Változó Kamatláb Elsődleges Forrása:
[meghatározandó az alkalmazandó képernyőoldal vagy a „Referencia Bankok”]
(vi)
Referencia Bankok (ha az Elsődleges Forrás a „Referencia Bankok”):
[4 meghatározandó]
(vii)
Referencia Kamatláb:
[BUBOR]
(viii) Kamatfelár(ak):
évi [+/-] [•] %
(ix)
Minimális Kamatláb:
évi [•] %
(x)
Maximális Kamatláb:
évi [•] %
(xi)
Kamatbázis:
[•]
(xii)
Kamatszorzó:
[•]
76
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
15
(xiii) Csökkenéssel, kerekítéssel kapcsolatos előírások, közös számbavételi egység és egyéb, a Változó Kamatozású Kötvények után fizetendő kamat kiszámításával kapcsolatos előírások:
[•]
Diszkontkötvényekkel összefüggő rendelkezések
[Alkalmazandó / N/A] (Ha nem alkalmazandó, akkor a jelen pont alpontjai törlendők)
(i)
Amortizációs Hozam:
[•] % évente
(ii)
Kamatbázis:
[•]
(iii)
Egyéb, a Kötvény után fizetendő összeg meghatározásához szükséges formula / számítási alap:
[•]
A KÖTVÉNYEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK 16
A Lejárat előtti visszaváltás a Kibocsátó döntése alapján:
[Megengedett / Nem megengedett.]
17
A Lejárat előtti visszaváltás a Kötvénytulajdonos döntése alapján:
[Megengedett / Nem megengedett.]
18
A Kötvények lejáratkori Visszaváltási Értéke:
[A Kötvények névértéke vagy a Kibocsátó által a jelen Végleges Feltételekkel összhangban megállapított összeg.]
19
Lejárat előtti Visszaváltási Összeg és dátum:
[Névérték / Egyéb]
A KÖTVÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 20
A Kötvények típusa:
[névre szóló Kötvények]
21
A Kötvények előállítási módja:
[dematerializált kötvények, illetve az ezek feltételeit összefoglaló Okirat]
22
Egyéb rendelkezések vagy speciális feltételek:
[N/A / részletezendő]
ÉRTÉKESÍTÉS 23
24
Az aukció helye és módja:
Az Aukciós szabályok fejezetben részletezettek szerint.
(i)
Az aukció ideje:
[•]
(ii)
Maximális Forgalomba hozatali hozam
[•]
(iii)
Minimális nettó Forgalomba hozatali Ár
[•]
(iv)
Túljegyzés:
[•]
(v)
Az Aukciós Vásárlási Ajánlat minimális összege:
[•]
Forgalomba hozatali korlátozások:
[•]
A FORGALOMBA HOZATAL LEBONYOLÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELTÉTELEK 25
A Kibocsátó elkülönített letéti számlaszáma:
[•] számlaszám [•].
26
Kifizetési helyek:
[•]
27
(i)
A Felügyelet az Alaptájékoztató közzétételét jóváhagyó engedélyének dátuma és száma:
[•]
(ii)
A Kibocsátó határozata a Forgalomba hozatal jóváhagyásáról:
[•]
28
ISIN Kód:
[•]
29
A Kötvények jóváírása:
Értékpapírszámlán
77
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 30
Központi értékpapírszámla vezető:
[•]
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 31
Hitelminősítés:
[•]
32
A Forgalomba hozatalból származó bevétel összege, felhasználása / a Forgalomba hozatal célja:
[•]
33
A Forgalomba hozatal becsült összköltsége:
[•]
34
Hirdetmények:
A Forgalomba hozatallal, az Alaptájékoztatóval és a jelen Végleges Feltételekkel kapcsolatos minden, a Kötvénytulajdonosoknak szóló hirdetmény a Magyar Tőkepiac napilapban és annak elektronikus oldalán jelenik meg. A BÉT által előírt közzétételek a BÉT www.bet.hu című honlapján keresztül történnek meg. [A Kötvények más szabályozott piacra nem kerülnek bevezetésre]
35
Irányadó jog és illetékesség:
A Kötvényekre a magyar jog irányadó. A Forgalomba hozatalból származó vagy azzal összefüggő bármely jogvita eldöntésére a Pénzés Tőkepiaci Választottbíróságnak van illetékessége.
A Kibocsátó legjobb tudomása szerint semmilyen személy nem rendelkezik lényeges érdekeltséggel a Forgalomba hozatallal kapcsolatban. AUKCIÓS SZABÁLYOK A Kötvények értékesítése aukciós eljárás keretében történik az Alaptájékoztatóban és a jelen fejezetben leírtak szerint. Aukciós vásárlási ajánlatot a Kibocsátó alább megjelölt értékesítési helyein lehet benyújtani személyesen, illetve faxon: Cím
Telefon-, faxszám
A KIBOCSÁTÓ TŐZSDEI BEVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS NYILATKOZATA A Kibocsátó kérelmezi a kötvények bevezetését a BÉT-re. A bevezetésben közreműködő befektetési szolgáltató neve: CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14). A kötvények a BÉT-en kívül más szabályozott piacra nem kerülnek bevezetésre. A kibocsátó tőzsdei bevezetését kezdeményező döntésről szóló határozata: Az Igazgatóság 1168. (2004.06.25.) számú határozata és az Eszköz-Forrás Bizottság 2005. augusztus 11-i A/2005/34/1 sz. határozata.
78
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
[•] A KIBOCSÁTÓ TELJESSÉGI NYILATKOZATA A Kibocsátó kijelenti, hogy pénzügyi és üzleti helyzetében, kilátásaiban [legutóbbi auditált mérleg vagy féléves tőzsdei gyorsjelentés] óta semmilyen jelentős változás nem következett be.
FELELŐSSÉG Alulírottak, mint a jelen Végleges Feltételek tartalmáért felelős személyek kijelentjük, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásunk szerint a jelen Végleges Feltételekben szereplő információk megfelelnek a tényeknek, a jelen Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együttesen a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket. [dátum] Kibocsátó: CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
79
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. VÉGLEGES FELTÉTELEK I. SZ. MELLÉKLETE AUKCIÓS ÍV CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FORMANYOMTATVÁNY A 100 MILLIÁRD FORINT KERETÖSSZEGŰ CIB 2005. ÉVI KÖTVÉNYPROGRAM KERETÉBEN FORGALOMBAHOZATALRA KERÜLŐ [ ] FORINT ÖSSZNÉVÉRTÉKŰ, NÉVRE SZÓLÓ, DEMATERIALIZÁLT[ ]KÖTVÉNYEK (”KÖTVÉNYEK”) NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALÁHOZ Az ajánlat átvevője:
CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Részvénytársaság (Kibocsátó)
Az ajánlattevő neve: Az ajánlattevő címe: Sz.ig.sz./útlevélszáma: Adószám/adóazonosító jel: Cégjegyzékszáma/nyilvántartási száma: Besorolása:
- devizabelföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - devizabelföldi természetes személy - devizakülföldi jogi személy vagy szervezet (ország: - devizakülföldi természetes személy (ország:
) )
Az ajánlattevő bankszámlaszáma: Az ajánlattevő értékpapírszámlájának száma, számlavezetője: Az ajánlattevő képviselőjének neve: Az ajánlattevő telefonszáma: Az ajánlattevő faxszáma: Ezennel aukciós vásárlási ajánlatot teszek/teszünk az alábbi össznévértékű ([•] forint többszöröse) Kötvényre az alábbi Forgalomba hozatali árfolyamon, [•] kamatbázison számítva: _______________Ft, azaz _____________________________forint névértékű [•] sorozat [•] részlete [•]-én lejáró Kötvényre ____________________ százalék (két tizedesig) nettó árfolyamon. A felhalmozott kamat [•]napján [•]%. Abban az esetben is fenntartom/fenntartjuk ajánlatunkat, ha túljegyzés, vagy a Kibocsátó döntése miatt a fenti összeg csak részben kerül elfogadásra. Ajánlatom/ajánlatunk bármely olyan részével kapcsolatban, amelyet a Kibocsátó nem fogad el, a Kibocsátótól kamatot vagy kártérítést nem követelek/követelünk, csakis a befizetett összeg visszatérítését. * Kérem/kérjük, hogy a jelen ajánlat alapján fizetendő teljes összeget, azaz ___________________________ forintot vezessenek át a fenti értékpapírszámlámhoz kapcsolódó pénzszámlámról a Kibocsátó [•] számú számlájára a jelen ajánlat beadásával egyidejűleg. * Kijelentem/kijelentjük, hogy a jelen ajánlat alapján fizetendő teljes összeget, azaz _________________________ forintot _______________________-én elindítva Elszámolás Napi értéknappal átutaltam/átutaltuk a Kibocsátó [•]számú számlájára. *A Kibocsátóval külön megállapodást kötöttem/kötöttünk, amely szerint az elfogadott ajánlat ellenértékét ______________-i értéknappal, de legkésőbb Elszámolás Napi értéknappal délelőtt 10:00 óráig átutalom/átutaljuk a Kibocsátó Kibocsátási Mellékletben megadott számlájára. Elfogadom/elfogadjuk, hogy az általam/általunk igényelt Kötvények átvételére csak akkor válok/válunk jogosulttá, ha a fenti összeg a megjelölt számlán teljes egészében jóváírásra került. Elfogadom/elfogadjuk, hogy az allokáció után a Kötvények a Kibocsátó [•]-nél vezetett összevont értékpapír számláján kerülnek elhelyezésre. Ismerem/ismerjük és tudomásul vettem/vettük a 2005. augusztus 29-i keltezésű Alaptájékoztatóban és a [•]-i keltezésű, a Kötvények forgalomba hozatala kapcsán készült Végleges Feltételekben foglaltakat. A Végleges Feltételekben meghatározott kifejezések a jelen aukciós formanyomtatványon is az ott meghatározott jelentést hordozzák. Kelt: Aláírás: Név: *a nem kívánt rész törlendő
80
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. EGYÉB FELTÉTELEK
A KIBOCSÁTÓ TŐZSDEI BEVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS NYILATKOZATA A Kibocsátó kérelmezi a kötvények bevezetését a BÉT-re. A bevezetésben közreműködő befektetési szolgáltató neve: CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14). A kötvények a BÉT-en kívül más szabályozott piacra nem kerülnek bevezetésre. A kibocsátó tőzsdei bevezetését kezdeményező döntésről szóló határozata: Az Igazgatóság 1168. (2004.06.25.) számú határozata és az Eszköz-Forrás Bizottság 2005. augusztus 11-i A/2005/34/1 sz. határozata.
81
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
21. FELELŐS SZEMÉLYEK – FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT Az Alaptájékoztatóban szereplő információkért a Kibocsátó, azaz a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14., nyilvántartja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-041004) tartozik felelősséggel. A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. ezúton nyilatkozik arról, hogy az elvárható gondosság mellett, lehető legjobb tudása szerint készített jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, illetve a Kibocsátó megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket. Budapest, 2005. augusztus 29.
....................................................... Lovász Tibor főosztályvezető
....................................................... Hrabovszki Róbert osztályvezető
CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt.
82
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
MELLÉKLETEK
83
CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT.
1. sz. melléklet
A CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. 2002., 2003. ÉS 2004. ÉVI KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJA
84
