Dr. Szilágyi Tivadar—Dr. Gőcze István A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGE A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Magyar Köztársaság a felkészítési rendszerében ál lami feladatként végrehajtja: — a felsőfokú katonai/nemzetvédelmi vezetőképzést és szakképzést; — az egyetemi és főiskolai szintű tiszti alapképzést; — az egyetemi szintű alapképzést polgári hallgatók számára; — az egyetemi szintű kiegészítő alapképzést; — a doktori (PhD) képzést; — az általános, illetve szakirányú továbbképzéseket; — a tanfolyamrendszerű képzéseket. A fenti feladatokat az intézményünk két egyetemi karos felépítéssel hagyományos, és 2005. szep tember 1-jétől már többciklusú, de 2002-től kreditrendszerű képzésben, nappali és levelező tagoza ton, valamint távoktatásos formában is végzi. A képzési rendszer alapját a főiskolai, illetve a felsőfokú alapképzés (BSc) képesítést adó tisztképzés képezi. Az egyetemi és főiskolai szintű képzés, valamint tudományos kutatás jelentős eredményeket felmutat va szolgálja a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek tisztikarának, köztisztviselőinek, közalkalmazottainak felkészítését, az országvédelem ügyét, a hadtudomány művelését. Jövőbeni cé lunk egy vállalható és követhető, a magyar történelmi tradíción alapuló, a felsőoktatás, valamint a tudományos kutatás európai normáit magának valló, illetve teljesítő egyetem működtetése. 1. A képzés hagyományos rendszere Az 1993. évi (többször módosított) felsőoktatási törvényünk, amely teljes mértékben vonatkozik a Nemzetvédelmi Egyetemre, egyértelműen meghatározza az egyetemi lét kritériumait. Ezek közül a legfontosabb az, miszerint egyetem az, ahol egyetemi szintű alapképzés, posztgraduális képzés, valamint doktori (PhD) képzés folyik.
A ZMNE OKTATÁSÁNAK HAGYOMÁNYOS RENDSZERE TANFOLYAM RENDSZERŰ KÉPZÉS
EGYETEMI SZINTŰ ALAPKÉPZÉS
1 1 1
2 2
3 3
FŐISKOLAI SZINTŰ SZINTŰ ALAPKÉ ALAPKÉPZÉ PZÉS
4
5
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
1
222
1 1
4
2
1 21
EGYETEMI SZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ALAPKÉPZÉS
2
3
PhD KÉPZÉS
POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS
ALAPKÉPZÉSEK
1
Ennek megfelelően a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen hagyományos (duális) rendszerben a következő főbb képzési formákat szerveztük:
—5 éves egyetemi szintű alapképzés tiszti és polgári hallgatók számára Biztonság- és véde lempolitikai, illetve Védelmi igazgatási szakokon, valamint Katonai kommunikációs rend szerszervező szakirányon;
—4 éves főiskolai szintű tiszti alapképzés; —2 éves nappali, valamint 3 éves levelező posztgraduális egyetemi szintű kiegészítő képzés; —3 éves nappali, illetve levelező doktori (PhD) képzés; —különböző időtartamú és tárgyú tanfolyamok (10 hónapos vezérkari, 10 hónapos intenzív nyel vi, néhányhetes karriertanfolyamok, stb.) A Magyar Honvédség nagymérvű létszámcsökkentése, illetve a végbement folyamatos átszervezések jelentős hatást gyakorolnak a katonai/nemzetvédelmi felsőoktatásra. Az egyik fontos befolyásoló té nyező, hogy jelentősen csökkennek a beiskolázási létszámok, s ezen belül is egyes fegyvernemek 3-5 fős kibocsátást igényelnek évente, mások 2-3 évente néhányat. Az egyetemi és főiskolai alapképzés, valamint a tanfolyami képzés aránya alapvetően eltolódik az utóbbi javára. A másik gondunk, hogy a Honvéd Vezérkar a Magyar Honvédség folyamatos csökke nése, átalakulása következtében még nem képes 4-5 évre előre megbízható beiskolázási prognózist adni az egyetem számára. Az fentiek következtében a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon már évekkel ezelőtt, a 28 szakból és szakirányból (gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, stb..) egyetlen szakot, a Katonai vezetői sza kot hoztuk létre. A Bolyai János Katonai Műszaki Karon, a katonai műszaki (mérnökparancsnoki) kép zés (híradó, rádió-felderítő, gépjármű-technikus, stb..) terén is egy ilyen (összevont) szakot léte sítettünk, a Had- és biztonságtechnikai mérnök szakot. Ugyanakkor a hallgatók megalapozottabb szakirány-választását segítettük elő azzal, hogy már nem a tanintézetbe jelentkezéskor kezdődik meg a fegyvernemi, speciális szakmai felkészítés, hanem a Magyar Honvédséget „belülről megismerve”, a tiszti alapképzés félidejében. Így, az egyetem karai is csak a második két évben kényszerülnek a ka tonai specialitásnak megfelelő kisebb oktatási csoportok kialakítására. Összegezve: a Magyar Honvédség feladatrendszerének, létszámának és létszámarányának meg változása, a polgári felsőoktatásban végbemenő folyamatok együttesen eredményezték a Nemzetvé delmi Egyetemen: — a többlépcsős intézményi integrációt, — a szervezeti struktúra racionalizálását, — a párhuzamos tanszékek megszüntetését, — a jelentős létszámcsökkentést, — az egyetemi és kari közös tárgyak bevezetését, — a két egyetemi kar létrehozását,
—a képzési rendszer átalakítását, a többciklusú (lineáris) képzési rendszer bevezetését, új alapképzési szakok indítását.
2. A többciklusú (lineáris) képzési rendszer Magyarországon az oktatási miniszter kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Bologna Bizottság és a kormány elfogadta a Magyar Universitas Programot (2003), valamint 2005-re előre hozta a többcik lusú képzés (kísérleti) bevezetésének időpontját. Ugyanakkor a honvédelmi tárca határozott igénye ként jelentkezett, hogy a ZMNE is bekapcsolódjon a szoros határidőkkel ütemezett szakalapítási és szakindítási eljárásba.
2
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem figyelemmel
—A Magyar Honvédségben végbement jelentős változásokra, az önkéntes, professzionális had erőre történő áttérésre;
—a nemzetvédelmi egyetemi jelleg további erősítésének igényére; — A Bolognai Nyilatkozat megvalósításából adódó felsőoktatási reformra; — a Nemzeti Universitas Program célkitűzéseinek elérésére; — a Nemzeti Bologna Bizottság és a MAB ajánlásaira; — a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Miniszté rium, a Nemzetbiztonsági Szolgálatok megrendelői igényeire kidolgozta a (lineáris) többciklusú képzés szerkezetét, a felsőfokú alapképzés (BSc) szaklétesí tési, szakindítási dokumentumait mindazon szakokra, amelyeket — a szükséges egyeztetéseket és megrendelői igényeket követően — 2005. szeptember 1-től működtet.
A ZMNE TÖBBCIKLUSÚ KÉPZÉSI RENDSZERE FELSŐFOKÚ VEZETŐKÉPZÉS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
TANFOLYAMRENDSZERŰ KÉPZÉSEK
1 2 1 33 5 A
1
2
3
4
5
6
7
1
2
3 4
22 4 6 PhD KÉPZÉS
KATONAI ALAPFELKÉSZÍTÉS
MESTERKÉPZÉS (MSc)
FELSŐFOKÚ ALAPKÉPZÉS (BSc)
POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS
2.1 A többciklusú képzési struktúrája A Nemzetvédelmi Egyetem a többciklusú képzési struktúráját az alábbiak szerint építette fel: — FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS; 2 év, 120 kredit
—FELSŐFOKÚ ALAPKÉPZÉS (Bachelor, BSc); – 0,5 év (az általános katonai felkészítésre) és 3,5 év azaz – 7 szemeszter, 210 kredit a katonai szakokon – 3 év, 6 szemeszter, 180 kredit a polgári szakokon —MESTERKÉPZÉS (Master, MSc); – 2 év, 120 kredit a polgári szakokon – 1,5 év, 90 kredit a katonai szakokon
3
– 2 év, 120 kredit a Had- és biztonság-technikai mérnöki szakon —DOKTORI KÉPZÉS (Phd) 3 év 180 kredit – a Hadtudományi Doktori Iskolán, valamint – a Katonai Műszaki Doktori Iskolán. — SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK
2.2 A felsőfokú alapképzési ((Bachelor, BSc) szakok A felsőfokú alapképzési (BSc) szakokkal szembeni általános követelmény a széles ismereti bázisra épülő alapozás, mely magába foglalja a humán, a természettudományos ismereteken túl, a gazda sági, a vezetési-szervezési, valamint az EU-ismereteket is. A katonai szakokon az első képzési ciklust megelőzi az általános katonai és tiszti alapfelkészítés (amely 5 hónapig tart). Az első képzési ciklus három részre tagolódik:
—a közös alapozás (amely három félévnyi időtartamot fog át); —a közös szakmai törzsanyag elsajátítása (egy félév alatt); —a szakiránynak megfelelő szakmai törzsanyag és differenciált szakmai ismeretek elsajátí tása (az utolsó három félévben). A Nemzetvédelmi Egyetem a következő felsőfokú alapképzési szakokat (BSc) akkreditáltatta: A Műszaki képzési területen, a Had- és biztonságtechnikai mérnöki képzési ágban: — Had- és biztonságtechnikai mérnöki; A Nemzetvédelmi, katonai képzési területen, Védelmi képzési ágban: — Biztonság- és védelempolitikai;
—Büntetés-végrehajtási nevelő; — Határrendészeti és –védelmi vezető; — Nemzetbiztonsági; — Védelmi igazgatási. A Nemzetvédelmi, katonai képzési területen, Katonai képzési ágban: — Katonai gazdálkodási;
—Katonai vezetői alapképzési (BSc) szakokat. Az egyetemünk kezdeményezésének és munkájának sikerességét igazolja az a tény is, hogy a (négyszázból) százhétre csökkentett felsőoktatási szakból nyolc felsőoktatási alapképzési (BSc) szak alapítása az egyetem nevéhez fűződik. 2.3 A mesterképzés (Master, MSc) A többciklusú, lineáris képzés második szakasza a mesterképzés, amelyre a Nemzetvédelmi Egye tem a felsorolt alapképzéseken alapuló 10 mesterszak (MSc) képzési és kimeneteli követelmé nyeinek engedélyezését kezdeményezte a Magyar Akkreditációs Bizottságnál, úgy hogy a képzések 2007. szeptemberétől indíthatók legyenek. Ezek a szakok a következők: — Biztonság- és védelempolitikai;
—Büntetés-végrehajtási nevelésirányító; — Védelmi infokommunikációs rendszerszervező;
4
— Katasztrófavédelmi mérnöki; — Katonai logisztikai; — Biztonságtechnikai mérnöki; — Határrendészeti és –védelmi vezetői; — Védelmi igazgatási; — Katonai vezetői;
—Nemzetbiztonsági mesterszakok. 2.4 A doktori (PhD) képzés A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – a Magyar Akkreditációs Bizottság által elismert és a 169/2000. Korm. Rendeletben előírt tudományági besorolás szerinti tudományágakban – szervezett képzést, vagy egyéni felkészülést követő fokozatszerzési eljárás alapján tudományos fokozatként, a nemzetközi ekvivalencia feltételeknek megfelelő doktori fokozatot ítélhet oda az alábbi tudomány szakokban: I. HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1. Biztonságelméletek (biztonsági tanulmányok) 2. Politikatudomány és honvédelem 3. A biztonság és a hadtudomány általános elmélete 4. Szárazföldi csapatok műveleteinek elmélete 5. Légierő műveleteinek elmélete 6. A műszaki támogatás általános elmélete 7. Védelmi informatika és kommunikáció elmélete 8. Rendvédelem (határrendészet, közrendvédelem, katasztrófavédelem) elmélete 9. Hadtörténelem 10. Védelemgazdaság 11. Katonapedagógia 12. Katonapszichológia 13. Katonaszociológia 14. Katonai humán erőforrás-gazdálkodás 15. Katonai kultúra és személyközi kommunikáció 16. Elektronikai hadviselés elmélete 17. Katonai logisztika 18. A felderítés és a nemzetbiztonság általános elmélete 19. Katonaföldrajz 20. A térképészeti támogatás általános elmélete 21. Az ABV védelmi támogatás elmélete 22. A tüzér csapatok műveleteinek elmélete 23. Honvédelmi jog II. KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA 1. Katonai műszaki infrastruktúra elmélet 2. Haditechnika 3. Védelmi elektronika 4. Környezetbiztonság és katasztrófavédelem 5. Katonai közlekedési rendszertechnika 2.5 Szakirányú továbbképzések Az egyetem többciklusú képzési rendszerében számos kiegészítő, továbbképző, specializáló hos szabb-rövidebb idejű program is megjelenik, amelyek a tudományág, a fegyvernem ismereteinek meg újítását, a szakismeretek fejlesztését, megújítását, specializálását, a szakirányú ismeretek meg szerzését, további fejlesztését célozzák. Mindezekhez szervesen kapcsolódhat a XXI. században szükséges tudásalapú társadalom kiépülésének nélkülözhetetlen eszköze: az élethosszig tartó ta nulás (life-long learning), valamint az elektronikus tanulás (eLearning).
5
3. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a 2005/2006. tanévben folyó képzés szakjai és szakirányai
Kar
Szak
Szakirány
Biztonság- és védelempolitikai (EN, EKL) Szárazföldi (EKN, EL) Nemzetbiztonsági (EKL) Légierő (EL) Katonai vezetői (E, F, BSc)
Gépesített lövész (FN)
KLHTK
Harckocsizó (FN) Tüzér (FN) Repülésirányító (FN) Határrendészeti és -védelmi vezetői (EKL, FN, FL, BSc) Had- és biztonságtechnikai mérnöki (BSc) Üzembentartó (KL) Haditechnikai menedzser (E)
Kat. komm. rendszerszervező (KL)
Katonai logisztikai (E)
Általános katonai logisztikai (L) Haderőszervezési és hadkieg. (N, KL) Vegyi- és környezetbiztonsági (KL)
Védelmi igazgatási (E)
Katasztrófavédelmi(KL) Önkormányzati vezetői (KL) Ruházati ellátó Élelmezési ellátó
Gazdálkodási (FN)
Üzemanyag ellátó
BJKMK
Gazdálkodási Pénzügyi (FN) Villamosmérnöki (FN)
Radartechnikai Híradó Rádióelektronikai felderítő Fegyverzettechnikai Gépjárműtechnikai
Gépészmérnöki (FN)
Repülőgép sárkányhajtómű Biztonságtechnikai (FL) Műszaki informatikai (FN) Műszaki építőmérnöki (FN) Összesen:
14
24
KLHTK-n Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyam (11 hónapos)
6
Irodalomjegyzék SZABÓ Miklós: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem - a magyar felsőoktatás integráns része Előadás a Magyar Professzorok Világtanácsa elnökségének felkérésére, 2005. szeptember 16-17. http://www.zmne.hu/Okt_rendszer/profvt/zmne_felsooktatas.htm (2006. november 07.) SZILÁGYI Tivadar (szerk.): Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1996-2006. Almanach. – Budapest: ZMNE, 2006. GŐCZE István (szerk.): Egyetemi almanach a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és jogelőd intéz ményei fennállásának 85. évfordulójára. -Budapest: ZMNE, 2005.
7
