A TARTALOMBÓL: október. erdélyi baptista ifjúsági lap. 6. old. Bölcselkedõ beszéd vagy bölcsesség

11

20 . október

erdélyi baptista ifjúsági lap 



















































A TARTALOMBÓL:

www.freedigitalphotos.net

Bölcselkedõ beszéd vagy bölcsesség igéje (2.) – 3. old Internetes kommunikáció – Áldás vagy átok, tõled függ – 5. old Interjú. Veled!

– 6. old

Blogom, blogom, mondd meg nékem, ki a legfontosabb az életemben? – 8. old Isten jelenlétében – 10. old

folytatjuk a világhálóval kapcsolatos témát. Í me, Szemezgettem az írásokból: „>>Reggel méreg, délben étek, este orvosság...<< Nagymamám amikor ezt a mondást idézte, akkor a retekre alkalmazta. Így már gyermekkorban megértettem, hogy retket éhgyomorra enni nem jó. Legalább ennyi alapigazságot az internet használat tekintetében is érdemes lenne megjegyezni. Tehát nem mindegy, hogy miért, mikor és milyen állapotban ül le az emberfia-lánya a gép elé, vagy ragadja magához okostelefonját, tabletjét…“ (Veress Efraim) „Aztán néhány alkalom után, amikor a számítógép elõtt ragadtam a >>sok jóval<< táplálkozva, lemaradtam a fontosabb dolgokról, amelyek itthon vártak rám.“ (mutter) „Sokat vacilláltam, hogyan oldjam meg ezt az interjút. Elõször különbözõ személyekben gondolkodtam…“ (K.N.) „Ha mindent Isten dicsõségére szeretnénk tenni, jó ha a hívõ ember ezt is az Úrnak rendeli alá, illetve kihasználja az alkalmat arra, hogy naplója is bizonyságtétellé váljon

mások számára, ha már nem titkos.“ (mutter) Más írásokat is olvashattok: „A számomra mind nagyon kedves témák közül kiemelnék egyet. Amikor a fegyelemrõl beszélgettünk, megszégyenültem, hisz felismertem azt, hogy sokszor nem tudom helyesen fogadni az intést.“ (I.D.) „Tény az, hogy versenyzés közben más érzelmi állapotok uralkodnak az emberen, és sokkal könnyebben elszabadulhatnak az indulatok, ha nem figyelünk eléggé oda.“ (Balla Béla-József) „Ekkor szembesültem azzal, hogy amire én azt hittem, szabadságból tettem, annak már régen a rabja voltam, és csak áltattam magam, hogy bármikor meg tudok szabadulni tõle. Csak az Úrral sikerül. Nem függök ma már sem szerektõl, sem szerelemtõl…“ (Bálint Natália) Bárcsak jó irányú változást hozna mindez az életünkbe! Kelemen Napsugár Ez a lapszám megjelenik a

támogatásával

















































ELÕZETES................

„JÉZUS AZ ÚR“ – IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ MAGYARLÓNÁN zeretettel hívunk titeket NOVEMBER 4-6 között a Magyarlónai Ifjúsági Konferenciára! Az elõadások címei a következõk: – JÉZUS AZ ÚR, MÉGIS SZOLGA LETT. – JÉZUS AZ ÚR, TEHÁT URALKODIK. – JÉZUS AZ ÚR, EZÉRT IMÁDJUK. – JÉZUS AZ ÚR, EKKÉNT ÜDVÖZÍT. – JÉZUS AZ ÚR, AZÉRT SZOLGÁLJUK. A konferencia elõadói: Budai Lajos, Borzási Pál, Szabó Szilárd és Deák Zsolt. Lesz egy fórumbeszélgetés is, ahol kérdéseket tehettek fel, illetve hozzászólhattok az elhangzott tanításokhoz. Ezen kívül lesznek szervezett játékok, sportolás, szabadidõ vagy filmnézés. Ha szeretnél eljönni, jelentkezz Hindrich Deboránál, e-mailben [email protected], vagy telefonon 0745-333063. A konferencia díja 35 lej. A helyek száma attól függ, hogy hány fiatalt tud a lónai gyülekezet elszállásolni. Akik nem igényeltek szállást és étkezést, számotokra csak 10 lej a jelentkezési díj. Várunk szeretettel és imádkozó szívvel!

S

Deák Zsolt és Borzási Pál

mint láthatjátok, a 2010-es

Aés 2011-es ifjúsági bemu-

tatkozó Mustármag-projektek lejtártak. 2011. szeptemberétõl tematikus lapszámok készülnek. Fiatalok az internet világában, ez (volt) a szeptemberi és októberi Mustármag témája. Soron következnek még: – Az örökzöld téma: barátság, szerelem, kapcsolatok – Gyülekezeti élet. Hûség, adakozás, szolgálat – Számítógépes játékok, pornográfia Valamint továbbra is maradnak a beszámolók, saját élmények, bizonyságtevések. Remélem, találkozunk még! :-)

KEDVES LAPTERJESZTÕK, LAPKIOSZTÓK! ELÕFIZETÉS... Szeretnélek értesíteni, hogy a Mustármag megrendelhetõ a 2012-es évre. Az elõfizetés ára 20 lejbe kerül. Kérlek, hogyha tehetitek, gyûjtsétek össze a megrendeléseket a saját gyülekezetetekben, környezetetekben és küldjétek tovább nekem (emailen vagy postán), valamint a példányszámnak megfelelõ pénzösszeget is a következõ bankszámlára tehetitek fel 2011. december 10-ig: BRD bank (célszerû elmenni egyik kirendeltséghez és ott befizetni, így nincs átutalási költség) Kelemen Napsugár, IBAN kód: RO40BRDE270SV47026162700 (Amint feltettétek a pénzt, valamiképpen tudassátok velem, hogy visszajelezhessek.) Szeretettel kérlek, hogy amennyiben nem tudjátok vállalni a megrendelés összegyûjtését, valamint a következõ évben havonta a Mustármag kiosztását, keressetek egy megbízható személyt, aki helyettetek elvégzi ezt a szolgálatot. Mindenképpen szóljatok nekem a személybeli, cím-



2. o l d a l

2011. október 

beli változásokról! Köszönöm mindazoknak, akik ezt évközben is tették! A címem, telefonszámom a következõ: 540014 Targu Mures, jud. Mures Str. Tudor Vladimirescu nr. 50. Email: [email protected] Fix tel.: 0265 267921 Ebaptifon: 0735 502512 Köszönöm az eddigi közremûködést, támogatást! Az Úr legyen veletek a következõ évben is! Szeretettel, Kelemen Napsugár

„Bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! - odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen.” (Mt 17,20) „Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges.” (Mk 10,27)





















Kérü nk olva sd el a Bibl iábó l Jaka b leve léne k 3. rész ét!









 www.freedigitalphotos.net



Borzási Pál:

BÖLCSELKEDÕ BESZÉD VAGY BÖLCSESSÉG IGÉJE? (2.) i a bölcsesség? Mit jelent egyáltalán bölcsnek lenni? Milyen kortól kezdve számítódik bölcsnek valaki? Vagy ez nem kortól függ? Honnan lehet tudni, hogy valaki tényleg bölcs-e vagy csak okos? Honnan s hogyan lehet szert tenni igazi bölcsességre? Olyan világban élünk, amikor az információ szinte mindannyiunk számára elérhetõ, pillanatok alatt, mégpedig korlátlan mértékben különösen az internet útján. Ez azonban távolról sem jelent még bölcsességet. Márpedig a mai világban azzal kísért minket az ördög, hogy azt higgyük: ha mi többet tudunk - pl. a számítógéprõl -, mint más, vagy valamilyen más témáról, akkor már bölcsebbek is vagyunk náluk. Nos, az ilyen fajta bölcstelen gondolkozásból akar minket az Ige kijózanítani. Bár a beszéd bölcsessége és a bölcsesség beszéde nem zárja ki egymást automatikusan, tény és való, hogy e két kifejezés alatt

M



3. o l d a l

nem ugyanaz értendõ. Itt két különálló dologról van szó. Egyik üres frázisokról szól, a másik életbevágóan fontos üzenetrõl. Ennek tipikus példáját láthatjuk a korinthusi gyülekezetben, ahol a tagok - Pál apostoltól eltérõen többre értékelték a bölcselkedõ beszédet (1Kor 1,17), mintsem a bölcsesség igéjét (1Kor 2,1-5). Az õ bölcselkedõ beszédük közben önzõ módon csak saját magukra lett összpontosítva, önmagukat egymáshoz hasonlítgatva balgán dicsekedtek, s egymást túlbeszélve szüntelen csak viszálykodtak (1Kor 3,3). Ennyiben állt az õ emberi bölcsességük. A Pál apostolnál található bölcsesség igéje viszont mindig másra irányult, azaz Istenre, és a Krisztus keresztre feszítésérõl szólt. Ez sohasem önmagáról szólt, legfeljebb csak mint bûnösrõl. Sajnos, az ilyen tartalmú beszédet - azaz a bûnösökért megfeszített Messiás hírét - a zsidó rabbik botránkozásnak, a görög filozófusok pedig

2011.október 

















bolondságnak tartották. Pál apostol számára azonban épp az erõtlenségben megfeszített és az erõben feltámadt Krisztus jelentette Isten megtestesült bölcsességét. Vajon kinek volt igaza? Jakab apostol is két különbözõ bölcsességrõl beszél, amelyek teljesen ellentétei egymásnak úgy az eredetükben, mint a természetükben és végül abban, amit eredményeznek. Egyszóval, összeegyeztethetetlenek. Ami a kétféle bölcsesség eredetét illeti, az egyik testi, a másik lelki, az egyik földi, a másik mennyei, az egyik ördögi, a másik isteni. Lélek vagy test, ég vagy föld, Isten vagy Sátán - ennél nagyobb különbség e két különbözõ bölcsesség két különbözõ eredete között nem is létezhet! Hisz ahol „keserû irigység és viszálykodás

„Úgy tûnik, az alapvetõ különbség e két fajta bölcsesség között a viszonyítási pontban rejlik: az egyik számára az „én”, míg a másik számára Isten jelenti a referenciapontot.” van“ (Jak 3,14), ott nincs is igazi bölcsesség! Úgy tûnik, az alapvetõ különbség e két fajta bölcsesség között a viszonyítási pontban rejlik: az egyik számára az „én“, míg a másik számára Isten jelenti a referencia pontot. Az egyik Istentõl várja az utasításokat az életre, a másik a test és a világ szerint igazgatja életét. Nyilvánvaló, hogy itt mindkét fél teljesen más koordinátarendszerben mûködik, és az õ vonatkoztatási rendszerük homlokegyenest ütközik egymással. Olyan ez, mint azok a pilóták, akik szép idõjárási körülmények között mind képesek voltak

















repülõgépet vezetni, ám amikor viszontagságos helyzetbe kerültek, akkor egytõl-egyig mind rosszul vizsgáztak. Húsz pilótát belehelyeztek egy számítógépes szimulátor pilótafülkébe. A vizsgáztatók olyan ködös és viharos idõjárást alakítottak ki a pilóták számára, amelyben a látóviszonyok teljesen megszûntek, és végleg megszakadt minden összeköttetésük a szárazföldön levõ irányító központtal. Mindemellett hegycsúcsok között kellett volna eligazítaniuk a gépet. Az egyetlen esélyük a megmaradásra saját maguk gondolatainak követése volt. Az eredmény: a legképzettebb pilótának is sikerült három percen belül sziklának ütközni! Aki elvesztette a kapcsolatot a központtal, és akinek megszûnt a látási viszonya, annak csak idõ kérdése volt az ütközés és a zuhanás. Hasonlóképpen, akinek megszûnt az összeköttetése a mennyben levõ Istennel, hogy információt kapjon a világ bûnös ködében való bölcs navigálásra, az olyan veszedelemben forog, amelyet még õ maga sem tud felmérni külsõ forrásból érkezõ felvilágosítás híján. Ilyenkor semmit nem segít a belsõ ösztönökre való figyelés. Aki az „Én“-jét választja viszonyítási pontjának, az hamarosan halálba jut. Akinek azonban Isten szolgáltatja az életre való bölcsességet, az megmarad. Honnan és kitõl igényled a bölcsességet: saját magadtól (ez testi) és a világtól (ez földi), vagyis végsõ soron az ördögtõl (ez sátáni), vagy pedig a Szent Lélektõl, a mennybõl, azaz Istentõl? A két bölcsesség eltér a természetében is, hiszen mindegyiknek más és más a tulajdonsága. Ez elsõsorban nem az intellek-



4. o l d a l

















tuális képességben, hanem a magaviseletben mutatkozik meg: „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával“ (Jak 3,13)! Az igazi bölcsességet tehát nem értelemben, hanem életben mérik. Hogy kinek milyen a bölcsessége, azt annak természetérõl tudjuk meg: az evilági bölcsesség csak IQ-ban, míg a felülrõl nyert bölcsesség istenfélelemben és bûngyûlöletben nyilvánul meg. Aki a világtól tanulja a „bölcsességet“, az bár-

„Ezért ha csak ismeretet akarsz, járj iskolába, és tanulj keményen. Ha viszont bölcsességre vágysz, essél térdre, és imádkozz töredelmesen!” mennyire okosnak és képzettnek tudja magát, attól még belsõleg lehet önzõ, másokra irigy, másokkal viszálykodó, másokkal szemben kérkedõ, és a bibliai igazságokat életével mindig meghazudtoló ember. „Ott zûrzavar és mindenféle gonosz tett található“ (Jak 3,16). Ezzel szemben, a felülrõl való bölcsesség másokkal szemben békeszeretõ, másokat méltányoló, mások felé engedékeny, mások iránt irgalmas és jó gyümölcsökkel teljes. Továbbá nem részrehajló és nem képmutató. Figyeljük meg, hogy ezek a tulajdonságok mind kapcsolatorientáltak, mégpedig önzetlen módon! Ilyen a tiszta bölcsesség! A testi és világi „bölcsesség“ viszont szennyes és pecsétes, mert az erkölcstelenségben, embergyûlöletben és Istentagadó bálványimádásban nyilvánul meg.

2011. október 

















Mindezek után nem is csoda, ha a két bölcsesség az eredményben is különbözik. A felülrõl, azaz Istentõl való bölcsesség eredménye e földi életre nézve szent és istenfélõ magaviselet, míg az örökkévalóságra nézve örök élet! Az igazán bölcs mindig alázatos (nem fölényes), tényleg kegyes (nem képmutató), mértéktartóan szelíd (nem féktelen és kicsapongó). Ez majd az igazság gyümölcsét szolgáltatja számukra, ami békességben fog megnyilvánulni: úgy Istennel, mint emberekkel. A testi és világi bölcsesség viszont tönkreteszi az életet, és megrontja a kapcsolatokat. Aki ezt a fajta bölcsességet követi, annak vége a halál. Mert az ördög bölcsessége csak ennyire futja. Ezért ha csak ismeretet akarsz, járj iskolába, és tanulj keményen. Ha viszont bölcsességre vágysz, essél térdre, és imádkozz töredelmesen! Hisz nekünk épp erre van igazán szükségünk. Mert amilyen az egészség a testnek, olyan a bölcsesség az elmének! Persze, erre nem tudsz igyekezettel szert tenni, ezt csak ajándékba kaphatod, kérésre. A jó hír viszont épp abban áll, hogy aki ezét könyörög, annak mind megadatik. Mivel a technológia robbanásszerû fejlõdésével sokkal több információ van az ujjbegyednél, mintsem amennyit kezelni vagy befogadni tudnál, ezért kérd Istent, hogy helyesen tudj különbséget tenni jó és rossz információ között, tényleg fontos és kevésbé fontos dolgok között, valamint sürgõs és halasztható teendõk között. Íme, a salamoni bölcsesség: „Adj azért nekem bölcsességet…“ (2Krón 1,10). Kövesd bölcs imáját! A többit bízd Istenre!



















































5. o l d a l

www.freedigitalphotos.net

Mára

a valamikori drága igénybõl olcsó szükség lett az internetes hozzáférés lehetõsége. Ezzel egyidejûleg az internet világában sokszorosára nõtt a „digitális analfabéták“ száma. Hogy kik ezek? Azok, akik mindenféle elõképzettség (elõvigyázatosság) nélkül rászabadulnak a hálózatra, és többnyire ösztönösen kattintgatnak, szörfölnek ide-oda, erre-arra, ameddig el nem tévednek, vagy bele nem merülnek a digitális posványba. Hiszem és tudom, hogy az Úr nem akarja ilyennek látni az övéit, még a virtuális világban sem. „Reggel méreg, délben étek, este orvosság...“ Nagymamám amikor ezt a mondást idézte, akkor a retekre alkalmazta. Így már gyermekkorban megértettem, hogy retket éhgyomorra enni nem jó. Legalább ennyi alapigazságot az internet használat tekintetében is érdemes lenne megjegyezni. Tehát nem mindegy, hogy miért, mikor és milyen állapotban ül le az emberfia-lánya a gép elé, vagy ragadja magához okostelefonját, tabletjét. Mint ahogyan a kamionsofõröknek vezetés közben törvényi szabályozás írja elõ nem csak az alkoholtilalmat, hanem a pihenõidõ mennyiségét is, úgy a menny felé haladó ember számára is kell legyen egy útmutatás a helyes internethasználat felõl. Különösen fontos erre a mai idõben odafigyelni, amikor az okostelefonok és a mobilinternet révén úgymond állandóan „online“ állapotban vagyunk. Túl vagyunk már azon az idõszakon, amikor is az internethasználatot az otthon, a munkahely, az iskola idõben és térben korlátozta. Ahol van „térerõ“, ott már van „input-output“. (A számítástechnikában ezekkel a kifejezésekkel a számítógép és a felhasználó, vagy az eszközök egymás közötti kommunikációs folyamatát, valamint az azokban

Internetes kommunikáció – Áldás vagy átok, tõled függ részt vevõ adatok összességét jelezzük). Tehát úgymond bárhol elérnek a „Facebook“, „Ymessenger“ üzenetek, levelek, sõt, mi is olykor kényszert érzünk arra, hogy megosszuk azonnal a barátainkkal, ismerõseinkkel azt, amit hallottunk, láttunk. Mindegy, hogy mit veszünk be, és mit osztunk meg magunkból? Ugye, hogy nem. Van akit a Szent Lélek már eddig is vezetett, és lesz olyan, akinek talán ez az írás segít abban, hogy mértékletes és józan maradjon a virtuális világban is. Az egyszerûség kedvéért maradjunk azoknál a fogalmaknál, amelyekrõl már szó volt, mert pusztán ezekre odafigyelve és ügyelve már jó irányába fordulhatunk az információs szupersztrádán…

Input. Igen fontos kérdés, hogy mivel tölti meg az ember a fejét, a szívét, a lelkét. A régi mondás szerint amit eszel, az leszel. Átkot vagy áldást veszel magadra az interneten? Te mit veszel be? Mire szomjazol-éhezel? Ha az IGAZSÁGRA, akkor a böngészõd elõzményeiben, elmentett könyv-

2011.október 

jelzõid között keresztyén szemléletû honlapok vannak többségben, a barátaid többnyire testvéreid is. Amennyiben nem az „odafelvalókat“ keresed, akkor haverok, csajok jelentik a kapcsolataidat, lájkolod, amit a többség, és böngészõhasználat után mindig törlöd az elõzményeket. Vagy te „privát“, „inkognitó“ üzemmódban használod a böngészõt? Mindez önmagáért beszél. Vigyázz tehát arra, mit veszel be, mivel töltöd fel magad, mert sok lélekmérgezõ anyag kerülhet a szervezetedbe meggondolatlanság, felelõtlenség nyomán! Igaz, hogy az Úr Jézus szavai szerint nem az fertõzteti meg az embert, ami bemegy az emberbe, de ott beviteli csatornaként a száj volt megjelölve, nem pedig a szem és a fül, melyeket sokszor be kell zárni, hogy elkerüljük a fertõzést. Vigyázz arra, hogy mit olvasol, mit hallgatsz és milyen képeket ill. filmeket nézel! Aztán a forrásra is figyelj oda, mert „egy forrás sem adhat sós és édes vizet“ (Jak 3:12b)! Lehet, hogy adott idõben minden szépnek és jónak

















látszik, de ugyanakkor aki, vagy ami a látszat mögött van, az nagyon is romlott és gonosz. Pedofilok, paráznák, gyilkosok, részegesek stb. olyan szép és kedves meséket, bókokat tudnak írni Facebookon, messsengeren, skypeon vagy egyéb chat alkalmazásokon kiválasztott áldozataiknak, hogy rútságuk csak utólag derül ki. A kétértelmû beszéd vagy írás minõsíti a forrást. Ne fogadj be és el akármit és akárkit, csak megbízható forrásból töltekezz!

Output.

Mit adjunk ki magunkból, mit láttassunk magunkból? Olyan kérdések ezek, amelyekre tudni kell a helyes választ ahhoz, hogy internethasználatunk ne átok, hanem áldás legyen. „Az jön ki az emberbõl ami benne van”. De vajon mindennek ki kell jönni és mindenki elõtt? Ha kedvesek akarunk lenni az Úr elõtt, és jót akarunk magunknak és másoknak, akkor az a válaszunk, hogy nem. Sõt, amit magunkból közlünk, azt sem mindegy hogyan tesszük. Aztán bármennyire is nagy igazságnak látszik a fentebbi idézet, mégsem teljes igazság, mert sokszor még az is kijönni látszik az emberbõl, ami soha nem volt benne. Ezt képmutatásnak vagy idegen tollakkal való ékeskedésnek mondjuk. A hívõ ember, legyen az fiatal vagy idõs, fiú vagy lány mindig arra kell törekedjen hogy „Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek elõtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsõítsék a ti mennyei Atyátokat” (Mt 5,16). Küldetésünk van tehát arra nézve, hogy megjelenítsük magunkból mindazt, ami Tõle származik. Erre kiváló terep és lehetõség az internet. Megoszthatod személyes bizonyságtételedet, tanulságos



6. o l d a l

















történeteidet, élményeidet, egyszóval magadat a nagyvilággal is, csak figyelj oda arra, hogy „Ne adjátok azt, a mi szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket” (Mt.7,6). „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentõl nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?” (1Kor 6,19) Akkor van baj a közléssel, és akkor von átkot maga után az internethasználat, ha az output testiséget és nem lelki szépséget jelenít meg. Kevés szomorúbb látvány van az interneten annál, mint amikor a Facebook vagy egyéb képmegosztó oldalakon hivõ(?) lányok, fiúk olyan képeket, szövegeket tesznek közé magukról, egymásról, amelyeknél csak a képek alatt sorakozó kétértelmû megjegyzések ocsmányabbak. Nem kellene ennek így lenni. Sõt. „A tisztességre gondotok legyen minden ember elõtt” (Róm 12,17b). Mai mediatizált világunkban nagyon is figyelni kell arra, hogy milyen képet mutatunk magunkról. Légy õszinte, de ne mezítelen, légy szókimondó, de ne közönséges, légy hívõ, de ne hiszékeny és e felsorolást lehetne folytatni! Az Úr adjon még további bölcsességet és világosságot arra nézve, hogy megítélhessük, mi az a közlés az interneten, ami miatt dicsõíteni fogják az emberek Mennyei Atyánkat! Ha ez a cél, akkor ennek eléréséhez jó lelkiállapot és a Szent Lélek vezetése szükségeltetik. Akkor áldást veszünk és áldás leszünk még az interneten is!

2011. október 

Veress Efraim

















INTERJÚ. VELED! okat vacilláltam, hogyan old-

Sjam meg ezt az interjút. Elõször különbözõ személyekben gondolkodtam, aztán eszembe jutott, hogy a példaképek legtöbbször a megfelelõ választ adják. És így is gyakorolják. Kell ez nekünk, hogy legyen ki után igazodni, miután az ige fényében is megvizsgáltuk magunkat. Néha azonban nem árt, ha magunknak is felteszünk kérdéseket. Kérlek, válaszolj õszintén az alábbiakra! A válaszlehetõségeket elgondolkodtatónak szántam. Biztos vagyok benne, hogy az Úr Jézus szívesen meghallgatja, hogyan gondolkodsz ezekrõl… 1. Szerinted illik-e fürdõruhás képeket feltenni a Facebook-ra (vagy más közösségi oldalra) és mindenki számára láthatóvá tenni? a. Miért volna gond? b. Strandra is járok. c. Mindennek megvan a maga helye. Az utcára sem megyek fürdõruhában. d. Nem. e. Egyéb:… 2. Párkapcsolatban élõk meghitt pillanatainak profilképpé avanzsálása (pl. csók). (A profilképed jelenik meg minden hozzászólásodnál, minden aktivitásodnál!) Nem gondolod, hogy így közönségessé válik a kincsed? a. Nem, egyáltalán. b. Megoszthatom a boldogságom, nem? c. Az utcán is lehet elég ilyet látni. Ez már nem különleges. d. Nem látom jónak. e. Erre még nem gondoltam. f. Meguntam már õket nézni, bosszant.































www.freedigitalphotos.net



















Ajánlom figyelmedbe a következõ igeverseket: „A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világos, de ha gonosz, a tested is sötét.“ Lk 11,34 „Sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás.“ Ef 5,4 „Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak.“ Ef 4,29

g. Kísértést jelent számomra. (pl. irigység) h. Egyéb:… 3. Nyelvezet. Egyre többször szembetalálom magam azzal, hogy magukat az Úr Jézus tanítványainak valló fiatalok is olyan szavakat használnak (talán meggondolatlanul?), amelyek a mai világ fiataljainak természetesek (pl. képek dicséreténél a „szexi vagy” hozzászólás). (Kérem, ne botránkozzanak meg a Mustármag azon olvasói, akik nem felhasználói egyik internetes közösségi oldalnak sem, hogy kokrétan fogalmazok. Mert akik ezeken jelen vannak, biztosan, hogy találkoztak már ilyesmivel! Ez a valóság.) Neked mi a véleményed errõl? a. Ne legyünk már ódivatúak! b. Nem vagyok prûd. Õszinte vagyok. Úgy beszélek, ahogy jónak látom. c. Nem látom helyesnek. d. Hatással van ránk a világ! e. Eddig nem is gondoltam erre… f. Egyéb:… 4. Kétértelmûség. Ilyesmi is elõfordul. Nem mondom úgy ki, de azt értem alatta. Megosztott viccek hasonló tartalommal. Mit szólsz hozzá? a. Már ez is baj? b. Rossz az, aki rosszra gondol.



7. o l d a l

c. Nem helyes. d. Egyéb:… 5. Osztottál-e meg igeverset az üzenõfaladon? a. Igen, rendszeresen teszem. b. Igen, ha különösen szólt hozzám. c. Nem, mert az osztálytársaim/nem hívõ barátaim belekötnének. d. Eddig még nem mertem. e. Mire jó az? f. Egyéb:… 6. És mi van akkor, ha másoknál észreveszel helytelen dolgokat? (Sokszor magunkban nehezen látjuk meg). Megbeszéled-e ezt az illetõvel? (Akivel teheted személyesen, vagy privát üzenetben). a. Volt már rá példa. b. Engem szólítottak meg. c. Még soha nem tettem ilyet. d. A Facebook-on való jelenlét mindenkinek a magánügye. e. Sajnos nyílvánosan szólítottam meg, és baj lett belõle. f. Egyéb:… 7. Milyen helyiséghez hasonlítanád a Facebook-ot? a. Strandhoz b. Utcához c. Kávézóhoz d. A nappalinkhoz e. Egyéb:…

2011.október 

„Mert a keresztrõl való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.“ 1 Kor 1,18 „A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek..“ Kol 3,16 Köszönöm a beszélgetést! ;) Kívánom, hogy jellemzõ legyen ránk a következõ ige: „Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben; te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk.“ Tit 2,6-8 Kelemen Napsugár

a szeretnétek megosztani

Hgondolataitokat ezekkel

kapcsolatban, lehetõségetek lesz rá. Felteszem a Facebook oldalamra a kérdéseket (Napsugár Kelemen), valamint a Mustármag blogjára is: www.mustarmagajanlo.blogsp ot.com. Hozzá lehet szólni!

















Blogom, blogom, mondd meg nékem, ki a legfontosabb az életemben? áradtan rogyok a székre. Néha egy zsúfolt nap után, néha Fteendõim közepette néhány percre. Megnyitom a blogolvasóm. Jelzi is az új bejegyzést családtagtól, barátnõtõl, kedves ismerõstõl. Már csak tõlük. Mert a jóból is megárt a sok. Annyi jó írás, annyi jó blog van, mély tartalommal, hasznos tudnivalóval, tapasztalattal. Mondjuk, ezek íróit nem ismerem, ezért mindig kérdés, mennyire hiteles, honnan táplálkozik az illetõ. Ennek ellenére olvasnám legtöbbjét. Aztán néhány alkalom után, amikor a számítógép elõtt ragadtam a „sok jóval“ táplálkozva, lemaradtam a fontosabb dolgokról, amelyek itthon vártak rám. Céltudatosságra volt szükségem a blogolvasással, -írással kapcsolatban is. Ezért maradt számomra prioritásként a kapcsolatápolás. Lényegesen rövid lett a követendõ blogok sora, a többire csak néha szánok idõt, ha kikapcsolódásként megengedhetem. Aztán ott a saját blogjaim sora. Tematikus és kapcsolattartó, de ha visszaolvasom õket, sokszor szégyenkezve állapítom meg, hogy még mindig nagy az énem. Természetes, hogy rólam, rólunk szól, amit írok, a blog-napló errõl szól. Arra is rájöttem lassan, hogy óvatosan írjak, ha másról van szó, mert a pozítív dolgok is sokszor a félreértés forrása lehetnek, és ki szeret folyton magyarázkodni? De milyen kevésszer tudok Istenre mutatni! Szeretném, ha ez nem erõltetetten, hanem természetesen mint életformám - egyre erõteljesebben tükrözõdne a soraimban. A blogvilágban való tájékozódásban segített az elvek megfogalmazása, mások jó tanácsa, még jobban az Isten bocsánata és bölcsessége. Tovább is adom, amire eljutottam: Az elektronikus napló (e-napló, blog), csakúgy, mint a hagyományos napló, egy eszköz lehet a napi feszültség levezetésére, ugyanakkor



8. o l d a l

















segítség az önismeretben; hozzájárulhat az önfegyelem kialakításához is bizonyos területeken. A jelentõs különbség a hagyományos napló és e-napló között az, hogy az utóbbit nem csak mi olvassuk... (persze megszabhatjuk az olvasók létszámát stb.) Úgy gondolom, keresztyénként, ezzel az eszközzel is jó tudatosan bánni. Ha mindent Isten dicsõségére szeretnénk tenni, jó ha a hívõ ember ezt is az Úrnak rendeli alá, illetve kihasználja az alkalmat arra, hogy naplója is bizonyságtétellé váljon mások számára, ha már nem titkos. Az én-napló akkor bizonyságtétel, ha Õ-naplóvá formálódik, ha Istenre mutat. Így születnek a keresztyén blogok, amelyek különbözõek lehetnek: 1. Vallásos blogok - különbözõ keresztyén felekezetek, gyülekezetek népszerûsítése, információk hírekrõl és programokról; egy fajta olcsó megoldás a weboldal helyett vagy weboldal kiegészítéseként is mûködhet. 2. Céltudatos blogok - Hívõ emberek tudatosan és konkrétan használják a blogírást, mint hídépítõ eszközt Krisztus gyülekezete és a társadalom között. 3. Keresztyén bloggerek blogjai akik a keresztyén élõ hitet képviselik bejegyzéseikben. Általában ezek tematikus blogok (de lehet vegyes is a tartalma), ami szólhat politikáról, tudományról, közösségrõl, családról, karrierrõl, sportról, gasztronomiáról, egyéb hobbiról stb. A bizonyságtevõ keresztyén, bloggerként is megvallja hitét - nem csak életvitelével, indirekt közléssel, hanem egy-egy bejegyzésében bátran vallást tesz Jézusról. 4. Istennel való közösségrõl szóló blogok - napi csendességek, áhítatok lejegyzése, bibliatanulmányozó közösségek blogja A keresztyén blogok ismertetõje kell legyen, hogy a blogíró törekszik megélni azt, amit az ige tanít: „amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírûek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekrõl gondolkodjatok“ (Fil 4,8).

2011. október 

















Az ilyen blogíró: 1. Objektív - A pozitív megtapasztalások mellett nem hallgatja el a negatívakat sem. Írásaiban mégsem ezek dominálnak. Panasz, illetve nyafogás ha elõ is fordul olykor, ez mégsem jellemzõ rá, mint a világi blogokban. Tükrözi a blogíró valós életét, és nem képmutatásra épül. 2. Odafigyel másokra is Elõzékeny és türelmes a megjegyzéseknél is, nem jellemzõ rá a szarkazmus, mint stílus. Nem ad teret a pletykának, a kibeszélésnek. Nem szól le másokat, esélyt ad a „megmagyarázásra“(a virtuális világban sokkal nagyobb esély van a félreértésekre), tisztelettel vitázik, segítõkész, nem ad teret az elõítéleteknek, személyválogatásnak. Korrektsége megnyilvánul abban is, hogy ha idéz valakitõl, vagy nem saját ötletet, gondolatot közöl, utalásban megjelöli a szerzõt. Ide tartozik az is, hogy nem szólítja civil nevén a másik bloggert, ha az oldalán õ nem azt használja - akkor sem, ha személyesen ismeri az illetõt; nem oszt meg információt, direkt képet másról, ha nem hivatott rá, ill. nem kérte beleegyezését. Továbbá, a hívõ ember nem közöl negatív megjegyzéseket névtelenül. 3. Nagylelkû: Nem spam-el, nem reklámoz más bosszantására, de nagylelkûen felhívja a figyelmet más hasznos írásokra, önzetlenül utal mások blogjára. 4. Nem énközpontú - Kitûnik, hogy a Jézussal való kapcsolat a legfontosabb eleme az életnek. Kerüli az „én“ -mondatokat, de az álszerénységet is. A mérce magas, de nem ítélkezésre, hanem önvizsgálatra adatik - elõször is nekem. Nincs is itt minden felsorolva. Várom tehát az építõ megjegyzéseket, pozitív megtapasztalásokat a blogvilággal kapcsolatosan. Mert a bloggerek szeretik, ha vannak visszajelzések. :-)

mutter (Budai Evódia) Felhasznált forrás: http://www.internetevangelismday.com/ blogging.php



























HITHÕSÖK-rébusz

A JÚLIUSI-AUGUSZTUSI REJTVÉNY MEGFEJTÉSE: „AZOKNAK, AKIKNEK ISTEN AZ ATYJUK, AZ EGYHÁZ AZ ANYJUK. ” (JEAN CALVIN) ...ÉS MEGFEJTÕI:























BEKÜLDÉSI HATÁRIDÕ: NOVEMBER 20.

Bódi Levente (Ürmös), Szabó Mária Anita (Kémer), Popa Dániel (Nagyvárad), Máté Beáta (Ipp), Elek Zoltán (Szalárd), Marian Noémi (Nagyvárad). A rejtvény megfejtéseinek beküldésére

két lehetõség is van: – hagyományos postai cím: Kelemen Napsugár 540014 Targu Mures str. Tudor Vladimirescu nr. 50. – elektronikus postai cím: [email protected]

SZOKTÁL-E MÁSOKÉRT IMÁDKOZNI? Mielõtt nekiláttam a cikk megírásának, imádkoztam, hogy olvasva e sorokat az Úr munkálja ki benned azt a vágyat, hogy kezdjél el másokért imádkozni. Isten jól tudja, hogy mennyire szeretjük magunkat, ezért arra kér, hogy felebarátunkat is hasonlóképpen szeressük. Magunkért könnyebben imádkozunk, mert a legjobbakat akarjuk saját életünkben. De mi van azokkal, akiket az Úr reánk bízott? Kezdjél el imádkozni értük. "Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének" (Jak 5,16b). Ugyanebben az igeversben találjuk az imameghallgattatás feltételét is, bûneink megvallásában. Ha bûntõl szabad vagy, akkor Isten téged fel tud és fel akar használni mások megtérésében. Az elsõ lépés, amit tenned kell, az az, hogy imádkozz értük. Készíts egy imalistát, és rendszeresen könyörögj emberek



9. o l d a l

2011.október 

megtéréséért, helyreállásáért, megerõsödéséért. Engedd, hogy Isten szívedbe égesse szeretteidet, osztálytársaidat, akár általad kevésbé kedvelt személyeket, és lásd meg, hogyan válaszol könyörgéseidre. Amikor rendszeresen imádkozunk valakiért, bízhatunk abban, hogy Isten lehetõséget ad a bizonyságtevésre. Ezékielt figyelmeztette Isten, hogy ha nem szól a bûnös embernek, akkor vérét tõle kéri számon, ezért nekünk is nagyon komolyan kell vennünk az evangélium hirdetését. Ne keress kifogásokat, ne szalaszd el a lehetõségeket, hanem szánd oda magadat teljesen és kezdj el másokért imádkozni, mások felé szolgálni! Deák Zsolt, EMABISZ elnök

















































FELÜDÜLÉS ISTEN JELENLÉTÉBEN – AVAGY TÁBOROZÁS GYERGYÓBAN rra lettem megkérve, hogy írjak

Aegy beszámolót arról, ami tetszett nekem a gyergyói ifihéten. Ezért hát meg kell próbálnom mindenrõl írni, ugyanis ez volt az eddigi legjobb táborozásom, és minden bizonnyal ezzel nem vagyok egyedül. Egy különleges hetet tölthetett együtt Gyergyóban a perecseni ifi szervezésében, augusztus 13-20 között Lóna, Marosvásárhely, Csíkszereda és Szatmár ifjúsága. Hogy miért mondom különlegesnek? Legfõképpen azért, mert hátrahagyhattuk a városi hétköznapok zaját, és egyéb dolgokat, amik néha megpróbálják elnyomni Isten hangját, és igazi táborhangulatban gyönyörködhettünk a természetben, aminek minden egyes eleme újból és újból mennyei Atyánkra terelte tekintetünket. A napi program teljesen táborozóbarát volt. A reggel 8 órai ébresztõ elõtt lehetõség volt csoportban áhítatot tartani, áldást kérni a napra. Jó volt látni, hogy gyarapodott a létszám napról napra a reggeli imádkozáson, ahogy egyre többen vállalták a korábban kelés áldozatát azért, hogy imával indíthassuk a napot. Nekem is ez volt az egyik kedvenc mozzanatom. Ezután jött a reggeli, amit a délelõtti elõadás, majd a csoport- vagy fórumbeszélgetés követett. A vacsoráig tartó szabadidõben ledolgozhattuk az ebédet a sportjátékokon, bajnokságokon, társasjátékokon, ami egyben remek alkalomnak bizonyult az ismerkedésre, barátkozásra, hogy aztán a hegyi levegõtõl felfrissülve, lelkesen tudjuk dicsérni Istenünket az esti éneklés alatt, ezzel elõkészítve szívünket a csoportszolgálatokra és tanításra. A hét folyamán megszervezésre került egy hegymászó-túra is. Szükségtelen megpróbálnom leírni a táj szépségét azoknak, akik már jártak ott. Én ugyan csak a Csofronkáig vállalkoztam, a fáradalmakat addig is csodálatos látvány jutalmazta, de a bátrabbak beszámolója alapján, akik a Nagyhagymásig „küzdöttek”, õk is feledhetetlen emlékekkel tértek vissza.



10. o l d a l

Szeretném a következõkben bemutatni a hét témáit. A délelõtti alkalmakon a gyülekezeti élet különbözõ területeit, problémáit boncolgattuk. Többek között ezekre a témákra tértünk ki: a gyülekezetek pásztorai és elöljárói; a helyes szolgálat és dicsõítés; tisztáztuk, mit is tekinthetünk igei gyülekezetnek; valamint tárgyaltunk a fegyelemrõl, a fegyelmezés alkalmazásáról, esetleg annak fogadásáról. Hasznosnak bizonyultak ezek az alkalmak, hisz a gyülekezeteink mûködésébe nyerhettünk belátást, és a belsõ szabályok igei alapját is megvizsgálhattuk. A számomra mind nagyon kedves témák közül kiemelnék egyet. Amikor a fegyelemrõl beszélgettünk, megszégyenültem, hisz felismertem azt, hogy sokszor nem tudom helyesen fogadni az intést. Ahogy a teológus testvérünk mondta, a gyülekezet nem szentek, hanem bûnbánó bûnösök közössége, ezért néha az intést is gyakorolni kell. Tévesen azt hiszem, hogy a feddés az maga a büntetés. Valójában az csak egy megjobbításra való törekvés, hogy ne kerüljünk büntetés alá, ami viszont már átok. Ebbõl következik az, hogy Isten azért inti a gyermekeit, hogy ne kelljen büntetés alá kerülniük. Hogy fogadom hát az intést? Az esti elõadásokon Péterrel (Simon, Kéfás) foglalkoztunk, elidõzve életének egyes pontjainál. Elhívása, bûnvallása, Jézusba vetett bizalma, tagadása-hitvallása adott témát az esti tanításoknak. Újból ki szeretnék ragadni pár gondolatot, ami mély benyomást gyakorolt rám. A vízen járás történetébõl megérthettem, hogy a viharban még a hajóból is nehéz Jézusra tekinteni, hát még akkor a hajón kívül? De mégis ki kell lépnünk a biztonságérzetet nyújtó környezetbõl, ha közelebb akarunk kerülni a Mesterhez. Péter ugyan elbukta ezt a próbát, mert nem figyelt szakadatlanul Jézusra, emiatt süllyedni kezdett. Tehát elég, ha valami másra tekintek, ami jobban megtetszik, vagy jobban

2011. október 

lefoglal Jézusnál, rögtön átcsapnak felettem a hullámok. De mégis van lehetõség a menekülésre, csupán csak meg kell ragadnom a felém nyúló Kezet. Úgy olvashatjuk a Mt 14-ben, hogy miután Jézus kiragadta Pétert a vízbõl, a többi tanítvány is, akik a hajóban maradtak, leborultak imádni a Messiást. Hatalmas üzenete van ennek is: a hívõ embernek még a bukása is bizonyságtevés lehet mások elõtt, ha helyreáll. Újfent tapasztalhattuk a jó Isten kegyelmét abban, hogy lehetõséget adott a vak szemek megnyílására. Bizonyíték erre, hogy ezen a héten is történtek döntések, megtérések. De a helyreállító szeretetet is megtapasztalhatták azok, akiknek szükségük volt még egy érintésre, hogy tisztán lássanak. Nem mindennapi alkalmak voltak azok az esték, amikor imádkozáskor egymás szavába vágva kértük Istenünk megújító munkáját életünkre. Külön kegyelem az, hogy a lelki ajándékok mellé Istenünk jó idõt is adott erre a hétre, így volt alkalmunk újból rácsodálkozni mindenható erejére, amivel megalkotta a büszke hegyeket, a sûrû árnyékos erdõt, vagy a magas fa mellett meglapuló színes kis virágot. Felemelõ volt megtapasztalni az Úr jelenlétét a bizonyságtevésekben, imádkozásban, éneklésben, elgondolkodtató jelenetekben, tanításokban, ami mintegy igazolta azt, hogy a Vele való kapcsolatunk nem csupán egyoldalú, hanem igenis kétoldalú, párbeszédszerû. De ahogy minden ajándékkal, így az egész tábor ideje alatt kapott lelki ajándékokkal is felelõsség is jár, ezért szeretném magam újból emlékeztetni arra, hogy minél többet kaptam Istentõl, annál nagyobb a tartozásom az emberek felé. Felelõs vagyok sorsukért, felelõs vagyok bemutatni a helyes utat azoknak, akiknek erre szüksége van. A Biblia az, ami megmutatja, mi szükséges a fejlõdéshez, hogyan kell lelki házunkat építenünk. És mert a

















































Szentírás állt az idei táborozásunk középpontjában is, ezért biztos vagyok benne, hogy mindegyikünk személyes feladata az, hogy gyakorlatba ültessük mindazt, amit a táborban hallottunk, ahogy ezt a 2Móz 26,30-ban olvashatjuk: „Állítsd fel a hajlékot pontosan úgy, ahogyan megmutattam neked a hegyen!” Köszönjük hát az Úrnak, hogy a lelkipásztor testvérek (Borzási István, Borzási Pál, Kelemen Sándor, Szabó Szilárd), teológus testvérek (Józsa Zsolt, Mezei Ödön, Tóth Róbert) és még a szakácsnõk által is egy csodálatos táborozással ajándékozott meg minket! I. D.

Röplabda bajnokság volt Perecsenben 2011-es év elején vetõdött fel A bennem az az ötlet, hogy jó lenne szervezni egy röplabda bajnokságot. Focira már több alkalommal sor került, és úgy éreztem váltani kellene valami egészen másra. Néhány ember tanácsát és véleményét kikérve gondolkodhattam komolyabban az ötleten, majd aztán a szervezkedésen. A verseny lebonyolítása és megszervezése nem egy emberes feladat, ebben segítségemre volt a perecseni ifi jelentõs része. Maximálisan csak nyolc résztvevõ csapat vehetett részt a versenyen, mivel csak egyetlen játéktér állt a rendelkezésünkre. Ez volt az oka annak, hogy nem lehetett jelentkezi, hanem csak meghívás által kerültek



11. o l d a l

ki a résztvevõ csapatok a rendezvényre. Ezek a következõk voltak: Bagos, Balla, Kiskapus, Kraszna, Nagyfalu, Perecsen 1, Perecsen 2, Perecsen református ifi. Kisebb akadályok leküzdése után július 2-án meg lett tartva a sokunk által várt esemény. Reggel fél kilencre vártuk a versenyzõket egy rövid áhitatra és imádkozásra. A helyszínen Józsa Zsolt, perecseni teológus buzdított imára, majd szabadon lehetett imádkozni. A nyitó mérkõzést szokás szerint a házigazda kezdte egy vendég csapattal. A csoportmeccsek után került sor a 7., 5., 3. és 1. helyért vívott küzdelemre. Szerettük volna, hogy minél magasabb színvonalú játékokat lássunk. Most utólag

2011.október 

elmondható, hogy ebben sem volt hiány, mindenki jól teljesített és szerintem nem kellett senkinek sem szégyenkezve távoznia, bármilyen helyezést is ért el. Az elsõ helyezést a Perecsen 1-es számú csapatnak sikerült megszereznie, a róluk készített fénykép van mellékelve a szövegben. A megkezdés elõtt azért imádkoztunk, hogy tudjunk megmaradni feszültebb körülmények között is hívõ egyénekként. Tény az, hogy versenyzés közben más érzelmi állapotok uralkodnak az emberen, és sokkal könnyebben elszabadulhatnak az indulatok, ha nem figyelünk eléggé oda. Örömmel számolhatok be most arról, hogy nem voltak ilyen jellegû problémák, és hogy jó rendben zajlott le minden. Tudtunk „örülni az örülõkkel és sírni a sírókkal”. Jó volt látni azt, hogy a csapatok szeretettel és tisztelettel tudtak viszonyulni egymáshoz. Utólag megnyugvást adott számomra az, hogy a meghívottak jól érezték magukat és pozitív visszajelzéssel szolgáltak. A befejezéskor úgy váltunk el egymástól, hogy lesz lehetõség a revansra. Jakab apostol szavaival élve szeretném közölni, hogy ha az Úr éltet és akarja, akkor szeretnénk folytatást, akár nagyobb körû rendezvény keretén belül. Lehet készülni. Balla Béla - József

KINYÍLTAM em hívõ család gyermekeként nõttem fel. A családom N számára Isten nem létezik, vagy ha mégis, szerintük akkor sem fontos vele foglalkozni. Számomra sem volt ez fontos, iskolai kényszer hatására jártam el a katolikus misékre vasárnapi egy alkalommal. Akkor gyermeki hittel kezdett el foglalkoztatni, hogy Isten segíthet rendbehozni a családi életem, meggyógyítani a korán szerzett sebeimet, változtatni a felnõttek gonoszságain. Éveket imádkoztam ezért, de csak ennyi volt, imádkoztam…és semmi többet nem tettem érte. Sõt, amint lejárt ez a kényszer, és megszabadultam a kötelezõ miséktõl, nagyon gyorsan kerültem el a templomot és mindent, ami az Úrral kapcsolatos volt. Úgy éreztem, nem kaptam választ az imáimra. Pedig csak nem értettem Istent, szinte semmit nem tudtam róla. És a világot választottam, azt a ,,szabadságot”, amit a világ kínált, és amit egyre több függõséget okozott számomra. Azt hittem, szabad vagyok. A tinédzserkorom teljes ,,szabadságban” éltem, ugyanúgy, mint a többi világi fiatal. A szórakozás, a barátnõk egyéb sokat igérõ és keveset adó tevékenységekkel. Közben meg szerelmes lettem egy olyan fiúba, aki szintén boldogsággal és új élettel hitegetett. Az õ nagy szavai is csak szították bennem a vágyat, hogy elmenekülök otthonról, minden régi ismerõstõl, és új életet kezdek. És majd ,,jól megmutatom mindenkinek, hogy én…” Egyre közelebb láttam ezt a célom, hogy ,,szabadon”, felelõsség nélkül az arcába vágom mindenkinek, amit nekem ártott. Hála az Úrnak, nem volt módom rá, s késõbb már nem is keresem ezt a lehetõséget. 2010 októberében szembesített az Úr az Õ vigasztalásával. Ekkorra már éreztem, az új élet, amit én remélek, nem ott lesz, ahol keresem, nem lesz jobb, és nem lesz boldogabb. Inkább ugyanolyan, vagy még rosszabb, mint addig. Teljesen kiégve és megundorodva a világtól sírdogáltam a szobámban. Egy tévémûsorban hallottam meg, hogy Isten tud adni olyan békességet és boldogságot, ami nem jár fájdalommal, és ezért nem kell mást tennem, csak elfogadni és követni õt. Akkor tudatosult bennem, hogy az életem azért ment tönkre, mert távol vagyok az Úrtól. Letérdeltem, és bocsánatot kértem azért, hogy olyan távol, istentelenül éltem az életem. Olvasni kezdtem a Bibliát minden szabadidõmben, s persze keresni a csoporttársaim társaságát, akik addig sokszor beszéltek nekem az Úr dolgairól. erdélyi magyar Akkora szomj baptista fiatalok lapja ébredt bennem az Isten dolgai iránt, Kiadja az EMABISZ mint még soha. Elnök: Deák Zsolt Bármit csodálattal Szerkeszti: Kelemen Napsugár és nagy örömmel Tördelés: Gönczi Géza fogadtam, ami az Úrral kapcsolatos Cím: Str. Tudor Vladimirescu 50 volt. Amint a cso540014 Târgu Mures porttársamat E-mail: [email protected] kérdezgettem, õ Internet: www.emabisz.ro észrevette, hogy www.mustarmagajanlo.blogspot.com mi indult el ben-

nem, és ajánlotta az ifjúsági alkalmakat Gernyeszegen, de mivel én Marosvásárhelyen voltam egyetemen, ide jöttem el egy másik csoporttársammal. Az elsõ benyomásom a baptista gyülekezettel kapcsolatban az volt, hogy ez szekta. Féltem tõlük, mivel egyáltalán nem ismertem õket. Viszont azt láttam, hogy ezek a fiatalok nagyon szépen, alázattal és örömmel imádkoznak. Mindenki kedvesen és szeretettel viszonyult hozzám. Rajtuk láttam azt a boldogságot és békét, amirõl a mûsorban hallottam. Nem kellett sok idõ, hogy a félelmem elszálljon, és én is akartam ezt. Az Úr volt bennük, ez tetszett. Megkaphattam én is ezt. Cserébe egyet kért az Úr: a régi, megkeseredett, reménytelen, bûnös életem, életvitelem. Kérte a barátomat, aki rossz útra buzdított, és kérte a régi természetem, ami az Úrnak sok fájdalmat okozott. Eldöntöttem, hogy követem Õt, ezt a hívást nem tudtam visszautasítani. : ) Így az Úr kegyelmébõl 2010. november 26-án átadtam az egész életem Neki. Viszont nem tetszett az ördögnek, hogy elveszít, így akadályok jöttek egybõl, de Isten már velem volt, mert én az Övé lettem. Erõt adott szakítani a barátommal. Aznap dobtak ki az albérletembõl, de helyette szeretõ lakótársakat kaptam, akik feltétel nélkül szerettek és tanítottak. Anyagi gondjaim voltak, de az Úr megáldott anyagiakban is, és megszabadított a függõségeimtõl. Ekkor szembesültem azzal, hogy amire én azt hittem, szabadságból tettem, annak már régen a rabja voltam, és csak áltattam magam, hogy bármikor meg tudok szabadulni tõle. Csak az Úrral sikerül. Nem függök ma már sem szerektõl, sem szerelemtõl, sem emberektõl, sem szokásoktól. Viszont lett felelõsségérzetem. Isten az Õ kegyelmébõl felnyitotta akkor a szemem, és hirtelen körülnézve megláttam, milyen nagy mocsokban éltem. Csodás volt megélni, ahogy meggyógyította minden sebem, ahogy felemelt és új szívet, új életet adott. Ma már Õ tölti be az életem. Kegyelembõl bemerítkezhettem, s minden terhem Õ segít vinni. Szeretek az Úr gyermekei közt lenni, gyümölcsöket teremni Neki. Nem lettem apáca, ahogy sokan mondják. Ellenkezõleg. Kinyíltam. A besavanyodott, rosszindulatú lányból szabad, mosolygós, és reményekkel teli lány lett. Nem értem, miért választott ki az Úr pont engem… Néha a legutolsónak érzem magam a hívõk közt, és sokszor esem el, de csodás volt végignézni, ahogy átformál, és napról napra megismerteti az Õ dolgait velem. Formál és készít a vele való találkozásra. Nyitva áll az ajtó, de nekem a világ hamis igéretei már nem kellenek. Szeretem az Urat, és akkor vagyok boldog, ha minél közelebb lehetek Hozzá. Szeretem elmondani az embereknek, hogy nem kell szenvedniük. Hogy ez a boldogság sokkal szebb és másabb, s hogy Jézus által ezt mindenki megkaphatja, nemcsak a papok. Bárki, aki az Urat keresi és követi.: ) Hittel és bizalommal adtam át magam az Úrnak, és a következõ ígéret bátorít: „Jézus így szólt: Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendõ világban pedig örök életet” (Mk 10,29-30).

Bálint Natália