A TARTALOMBÓL: szeptember. erdélyi baptista ifjúsági lap. 5. old. 11. old. Képmutató szóbeszéd (1.) 3. old. ...más anyagból gyúrtak

11

20 . szeptember

erdélyi baptista ifjúsági lap 

















































A TARTALOMBÓL: Képmutató szóbeszéd (1.) – 3. old „...más anyagból gyúrtak” – 5. old Netikett – 7. old Missziós zeneturné a Kvinttel – 11. old www.freedigitalphotos.net

ppen nem sürget semmi. Leülök a gép elé, megnézem az emaileimet. Nem sok személyes levél van. Tulajdonképpen csak egy. Hát… ráér még arra válaszolni. Na, de ha már itt ülök, akkor körbenézek egy kicsit a blogokon. Néhány barátom vezet blogot, lássuk csak, mi érdekeset írtak… Egyikük ajánl valami linket, megkapó… Bútorokat készítenek kartonpapírból. Hmm… milyen ötletes. Hosszan görgetem az oldalt, és csodálom az emberi kreativitás mûveit. Na de még nem olvastam el, hogy XY mit írt a tegnapi napjáról. Mindig olyan érdekes képeket választ a bejegyzéseihez… Csakugyan. Megint kitett magáért. És már 8 kommentje is érkezett. Lássuk csak, mit írtak! Ó, ha már itt ülök, akkor bejelentkezem a Facebookra is. Ma reggel az osztálytársam mondta, hogy bejelölte õt egy számára ismeretlen személy, aki még üzenetet is írt neki, hogy ismeri. Vajon engem is bejelölt? Végiggörgetem a hírfolyamot… Mennyien lecserélték a profilképüket! Azt hiszem, nekem is ideje lenne ezt megtenni. A múlt szombati kiránduláson készítettünk egy pár jó képet… Nézzük csak, hova is mentettem le? Ismerõs alaphelyzet? Ha nem is mindenben, de részleteiben, azt hiszem, magunkra ismerhetünk. Olyan idõket élünk, olyan a helyzetünk most ebben a térben és idõben, amikor az Internet használata fontos részét képezi a fiatalok (és nem csak) életének. Már az oktatásban fontos

É

szerepet játszik. Érettségizni sem igen lehet számítógépes ismeretek nélkül. Része az életünknek, elismerjük. De mit kezdünk vele? Olyan újdonság, ami magával ragad, és diktálja a menetet, vagy olyan eszköz, amit a mi céljainkra használunk fel? Jó, ha jelen vagyunk ebben a világban, mert a világnak Krisztus kell. És õt képviselni lehet és kell a virtuális világban is. „A világnak kellesz te is, mivel te Krisztushoz tartozol“, folytatódik az ének. Ne légy képmutató! Kitûnik-e a levelezéseidbõl, chateléseidbõl, státuszüzeneteidbõl, profiljaidból az, hogy Krisztushoz tartozol? Ha valóban az Úr Jézushoz tartozol, akkor Õ nem maradhat ki ebbõl a világból sem, ahol te jelen vagy. Szorosan Hozzá tartozol, szorosan hozzád tartozik. Használd ki ezeket a fantasztikus lehetõségeket a bizonyságtevésre! Ebben a lapszámban a cikkek nagy része arról szól, hogyan lehet és kell Krisztust képviselni a világhálón, mire érdemes odafigyelni. A téma nagyon gazdag. Ezért folytatjuk! Remélem, építõ lesz a számotokra. Ahogyan számomra is. Kelemen Napsugár

Ez a lapszám megjelenik a

támogatásával



















































FEL VÉT ELI A NAG YVÁ RAD I TIM ÓTE US BIB LIA ISKO LÁB A tra. Az alapfokozat hétvégi ibliaiskolánk ismét felvételit hirdet meg az alapfokozatra és a levelezõ tagoza óra között). A hallgatók a következõ oktatást foglal magába (péntek délután 4-8 óra és szombat délelõtt 8-12 tségi és Újszövetségi bevezetõ, kurzusokat végzik el két év alatt: Hogyan tanulmányozzuk a Bibliát, Ószöve ndozás, Vezetés, Hogyan tanítsunk, Rendszeres teológia, Gyülekezet-plántálás, Gyülekezet-növekedés, Lelkigo etika, Nyilvános istentisztelet, Igehirdetés (fiúknak), Formálódás a szolgálatra, Tanítványság, Keresztyén . A levelezõk a következõ kurzuEvangélizáció. A levelezõ tagozat hallgatói évente ötször jönnek konzultációra tségi bevezetõ, Hogyan tanítsunk, sokat vehetik át: Hogyan tanulmányozzuk a Bibliát, Ószövetségi és Újszöve t tagozatra a felvételi szeptember 24Róma-Galata levél, Keresztyén élet, Evangélizáció és tanítványság. Mindké én délelõtt 10 órakor kezdõdik a bibliaiskolánál. jellemmel bír, tagja egy helyi A bibliaiskola nyitva áll minden olyan személy elõtt, aki valódi keresztyén ezik. További feltételek: lelkipásztori Keresztyén Baptista Gyülekezetnek, középiskolai érettségi oklevéllel rendelk ését, és a szolgálattal kapcsolatos és gyülekezeti ajánlás, és önéletrajz, amely tartalmazza a felvételizõ megtér a felvételizõ bibliaismeretét tárja személyes meggyõzõdését. A felvételi vizsga két részes: 1) írásbeli vizsga, amely t a Bibliaiskola titkárságán (új épület fel; 2) interjú a vezetõ tanács tagjaival. A beiratkozáshoz szükséges dosszié részletes információkkal szolgálunk. 101-es szoba) vagy a Szövetség irodájánál kell leadni. Az érdeklõdõknek (baptifon); e-mail: Címünk: Str. Berthelot Nr. 5, Oradea 410050. Tel. 0259-413289; 0735-500985 [email protected].

B

Kedves fiatalok! „Isten akaratának megismerése“ témával Szilágysági Regionális Ifjúsági Találkozót szervezünk Szilágykrasznán, 2011. szeptember 23-25. között. A találkozó pénteken 18.00 órakor kezdõdik, és vasárnap ebéddel zárul. A részvételi díj személyenként 35 lej, ebbõl 15 lej elõleget szükséges jelentkezéskor elküldeni. A jelentkezéseket a következõ címre várjuk: Petkes Enikõ, 457085 Crasna nr. 372, jud. Sãlaj. Tel.: 0746 181050. Kérjük, külön jelezzétek, ha nem igényeltek szállást! A jelentkezés határideje szeptember 10. Amennyiben tehetitek, csoportosan jelentkezzetek! A találkozó résztvevõi jelenlétükkel, beszédükkel és viselkedésükkel akaratlanul is bizonyságot tesznek Isten, a szervezõk, a szállásadók és Kraszna lakosai elõtt. Felhívjúk tehát minden fiatal figyelmét, hogy tudatosan igyekezzék jó bizonyságot tenni Istenhez tartozásáról! Imádkozzunk ugyanakkor azért, hogy a találkozó mindenki számára áldást jelentsen, de legfõképpen Isten dicsõségét és akaratát szolgálja! További információk az ifjúsági szövetség honlapján: www.emabisz.ro Az elõadások címei:  Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön. Minek az üdvösség? „[Isten] azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön” (1Tim 2,4)  Isten nem akarja, hogy tétlen légy. És mi az én dolgom? „Tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát, és saját kezetekkel dolgozzatok” (1Thessz 4,11)  Isten nem akarja, hogy egyedül maradj. Honnan tudom, hogy ki illik hozzám? „Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillo segítotársat” (1Móz 2,18)  Isten azt akarja, hogy mindenki megtérjen. Honnan hova térjen? „Az Úr azt akarja, hogy mindenki megtérjen (2Pt 3,9)  Isten azt akarja, hogy szolgálj. Mivel szolgálhatok az én generációmban? „Dávid a maga nemzetségében az Isten akarata szerint szolgált” (ApCsel 13,36)

A Krasznai Gyülekezet és az EMABISZ nevében Kiss Zoltán és Deák Zsolt lelkipásztorok



2. o l d a l

2011. szeptember 

































www.freedigitalphotos.net

Kérünk olvasd el a Bibliából Jakab levelének 3. részét!

Borzási Pál:

KÉPMUTATÓ SZÓBESZÉD (1.)

gyesek úgy érvelnek, hogy egy kép felér száz szóval, s a mai korban már nincs is szükség szavakra, még kevésbé beszédre. A kép a fontos! Amit az interneten és a tévében látok, az hat. A beszéd – hogy ne is beszéljünk a szószéken hirdetett Igérõl – már hatástalan. Tényleg így állna a helyzet? Jak 3,1-12 ezt megkérdõjelezi. A kérdés tulajdonképpen sokkal összetettebb. Bármilyen hatással is bírjon a kép – amit egyáltalán nem cáfolunk –, még mindig tény, hogy a szavak továbbra is óriási erõvel rendelkeznek úgy pozitív, mint negatív értelemben. Hányszor megtörtént már, hogy így szóltam: bárcsak visszaszívhatnám, amit mondtam! Mennyire igaza van Ben Okrinak, amikor arról beszél, hogy a mai világunk tulajdonképpen egy szavak által fertõzött világ. Okri olyan szavakról beszél, amelyeket kimondtunk, de nem gondoltuk igazán, amelyeket kimondtunk, és tényleg igazán gondoltunk, amelyeket nem a megfelelõ

E



3. o l d a l

hanglejtéssel mondtunk, vagy amelyekkel csak sebeztünk s leírtunk másokat. A szóban elkövetett bûnöket azonban a Szentírás sokkal komolyabban veszi, mint ahogyan azt mi gondoljuk. Hogy miért annyira fontos testrész a nyelv, s hogy miért kell nekünk annyira vigyáznunk rá, azt a következõ érvek alapján tanítja Jézus féltestvére, Jakab apostol. Elõször is, aki sokat beszél, súlyosabb ítélet alá esik. Ebbe a kategóriába tartoznak elsõsorban a gyülekezet tanítói, akik felõl megjegyzi, hogy ne legyen sok belõlük (3,1). Tanítónak lenni a gyülekezetben nagy megtiszteltetés. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy nincsenek buktatói. Ellentétben a korabeli görög felfogással, ahol csak az volt a lényeg, hogy a szónok szépen beszéljen, még akkor is, ha nem mond semmit lényegeset, a gyülekezet tanítóitól nem csak az volt elvárva, hogy summásan és velõsen beszéljenek az embereknek, hanem hogy „jól“ mondják azt. Ez alatt elsõsorban

2011.szeptember 

















nem a szónoki tehetséget értették, hanem azt, hogy amit a tanító hirdet, azt gyakorolja is. A mindennapokban megélt szent és hívõ élet elengedhetetlen a gyülekezet tanítói számára. Mert számunkra az ismeret és a karakter egyaránt fontos. Sajnos, ezt sem a korabeli világban, sem a (poszt)modern világban nem veszik komolyan. Ha egy tanár mást tesz otthon, mint amit az iskolában mond, azért senki sem vonja õt felelõsségre. De nem így nálunk. Amit mondunk, azt kell tennünk is. Ez óriási felelõsség. Mivel tehát a nyelv kulcsfontosságú szerepet tölt be a szentségünk szempontjából, nagyon fontos, hogy azt ellenõrzés alatt tartsuk. Ezt két

„A szóban elkövetett bûnöket azonban a Szentírás sokkal komolyabban veszi, mint ahogyan azt mi gondoljuk.” példa is illusztrálja. Az elsõ az állatvilág területérõl származik. Amiként egy kis zabolával a ló egész testét igazgatjuk, úgy van a nyelvvel is: ez a kis testrész irányítja az egész emberi testünket. A második példa tengerészeti kép: amint kicsiny kormányrúd által nagy hajókat vezetünk a viharos tengeren, úgy a nyelvünk is, bár kicsiny, de nagy dolgokkal kérkedik. A beszédünkre azért is kell vigyáznunk, mert a nyelv nagy potenciállal bír a rosszra. Amint egy kicsiny szikra még a nagy

















erdõt is felgyújta, úgy a nyelvünk is lehet nagy tüzet okozó szikra: „a nyelv is tûz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétõl“ (6). A nyelv tehát az egész gonoszság világát megtestesíti, vagy képviseli. Ez az eszköze az egész test szenynyezettségének, mivel szinte minden más bûnnel összeköttetésbe kerül a beszéd által. Ha pedig a tûz meggyúlt, akkor a nyelvünk – sajnos – csak tovább táplája a lángot, és fokozza a tüzet, mintsem megállítaná. Nem is csoda, hiszen a tüzes nyelvünket nem kevesebb mint a gyehenna átkos tüze táplálja! A nyelv tehát gonosz, világi, ördögi, pokoli. Ezért kell annyira vigyáznunk rá és állandó ellenõrzés alatt tartanunk. A nyelv azzal a tulajdonsággal bír, hogy képes szemtelenül megvetni minden korlátot és semmibe venni minden féket: „a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel“ (8). Ez egyrészt arról informál minket, hogy mi emberek a bûnösségünk révén teljesen képtelenek vagyunk uralkodni saját magunkon. A nyelvet az emberek közül senki meg nem szelídítheti. Másrészt azonban reménysugarat is kelt bennünk, mert ezt csak az emberekrõl mondja az Ige. Istenrõl már nem ezt valljuk. Mivel nála semmi sem lehetetlen, ezért õ arra is képes, amire mi nem. Ezért mi az



4. o l d a l

















Úrhoz kiáltunk a nyelvünk megzabolázása és behódoltatása érdekében – mégpedig hittel! Õ, akinek szájában nem találtatott álnokság, képes a mi tisztátalan ajkunkat is megtisztítani. Ha ez megtörténik, akkor az olyankor is tiszta marad, ha más nyelve körülöttünk nem változik. Észrevehetjük továbbá, a nyelv különösen következetlen. „Ezzel áldjuk az Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket: ugyanab-

„A nyelv azzal a tulajdonsággal bír, hogy képes szemtelenül megvetni minden korlátot és semmibe venni minden féket.“ ból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie. Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból árasztjae az édes és a keserû vizet?“ (911). A nyelvet képmutató szóbeszéd jellemzi. Itt nem csak arról van szó, hogy bennünk két ellentétes dolog létezik, azaz áldás és átok. Bár ez önmagában is elég ahhoz, hogy bebizonyítsa következetlen természetünket, az Ige arra is rámutat, hogy tulajdonképpen ugyanazt átkozzuk, akit korábban áldottunk, vagyis Istent. Hiszen amikor az õ képmását – az embert – átkozzuk, akkor Istent átkozzuk. A nyelvünk tehát százszázalékosan halált okozó, megmérgezett testrészünk (8). Ha feltételeznénk, hogy egy forrás ugyanabból a nyílásból árasz-

2011. szeptember 

















tana édes és keserû vizet, akkor soha nem tudnánk meg, hogy milyen az édes víz, mert a keserû mindig keserûvé tenné az édeset. Hasonlóképpen, a megszelídítetlen nyelv még a kegyes istenimádatban is méreggel kevert: ha imádjuk õt vertikálisan a mennybe emelve tekintetünket, de átkozzuk õt horizontálisan az emberek felé fordulva, vagy ha édes vizet árasztunk az Istenhez intézett imában, de keserû vizet az emberekhez való viszonyulásainkban, akkor szüntelen csak az átok érvényesül, s nem az áldás. A nyelvbéli következetlenségünk így még a legjobb szándékainkat is beszennyezi. Nem is csoda, ha Jakab azzal zárja a radikális értekezését a nyelvrõl, hogy az emberi szív legkiválóbb mutatója a nyelv: „Avagy teremhet-e, testvéreim, a füge olajbogyót, és a szõlõ fügét? Sós forrás sem adhat édes vizet!“ (12). A nyelv gyümölcse a szív gyökerébõl származik. Amilyen a fa természete, olyan lesz a gyümölcs. Amint Jézus mondta: a szív teljességébõl szól a száj (Mt 12,34). A nyelv tehát a legmélyrehatóbb index: a szíved mutatója. A kettõ annyira összeköttetésben áll egymással, hogy teljesen elválaszthatatlan. Következésképp, ha képes vagy nyelvedet megzabolázni és ellenõrzés alatt tartani, akkor ez jele és bizonyítéka annak, hogy az egész testedet képes vagy kontrollálni (2). Következtetés: legyünk gyorsak a hallásra – azaz mások meghallgatására – és késedelmesek a szólásra!

















































Kérlek, mutatkozz be! Steiner József vagyok, Budakalászon, a fõváros mellett születtem és nõttem fel egy olyan családban, ahol tudomásom szerint még sosem volt elõttem élõ hitre jutott, megtért ember. Feleségem Csilla, aki már az általános iskolában osztálytársam volt. Õ az elsõ ”barátnõm“, menyasszonyom és feleségem :-) Két gyermekünk van: Ráhel (17) és Dávid (12). Hogyan találkoztál Istennel? Fiatal mérnök-hallgatóként jutottam el egy nyilvános evangélizációra a Budapest Sportcsarnokba, ahol Louis Palau igehirdetése választ adott nekem Isten-keresésemre, amely úgy tûnt, hogy magától indult bennem egy évvel korábban. Most már tudom, hogy Isten Szent Lelke dolgozott bennem. Hogyan lettél teljes idejû munkása az Úrnak? Egy neves Budapest-belvárosi cégnél helyezkedtem el mérnökmenedzserként iskoláim elvégzése után. Onnan hívtak be katonai szolgálatra, ahol olyan mélyen ástam magam az Igébe, hogy meghallottam az ÚR elhívó szavát. Elhagyva szeretett állásomat, a Budapesti Baptista Teológiára mentem nappali diákként (ekkor már házas voltam), majd azt elvégezve az Egyesült Államokba, hogy egy nagy, angol nyelvû gyülekezetben tanuljak gyakorlati szolgálatot. A mostani lapszám foglalkozik a virtuális közösségi oldalakkal. Elég aktív vagy a Facebook-on. Volt már hátrányod belõle? Egy-két keresztény ferde szemmel néz azokra, akik nem utasítják el a kortárs kultúrát, a technikai



5. o l d a l

„SUGÁROZZON RÓLAD, HOGY TÉGED MÁS ANYAGBÓL GYÚRTAK!” eszközöket és a kommunikációs csatornákat. Mások idõpazarlásnak tekintik a Facebookon való megnyilvánulásokat, mert nem ismerték még fel ennek jelentõségét és a lehetõségeket, amelyeket hordoz. Ilyenkor lehet hallani szúrós megjegyzéseket. Ennél nagyobb gondom azonban nem volt még ezen a területen. Mi a jó a Facebook-ban? Jól áttekinthetõ, gyors és szemléletes kommunikációs csatorna. Korábban csak a külföldi barátaimmal való kapcsolattartásra használtam, mára elsõdleges eszköz lett a gyülekezetünkben információk átadására a hét során a Baptifon rendszer mellett. Én amúgy határozottan azon a véleményen vagyok, hogy a személyes találkozás, a közösség nem helyettesíthetõ virtuális dolgokkal, és nem is használjuk a FB-ot ilyen célra, sem-

2011.szeptember 

milyen módon. De nem is kell erõltetetten a kettõt egymás ellen kijátszani. Mik a veszélyei? Veszélyes, ha olyan információkat adsz ki magadról, amelyeket nem kellene látnia bárkinek. A lakcím, anyagi állapot és sok minden más nem ide való. Veszélyes, ha bárkit ismerõsnek jelölsz, vagy bárki „bejelölését“ elfogadod. Veszélyes az is, ha gyenge a jelszavad, vagy alacsony biztonsági szintet állítasz be, mert akkor könnyen „meghekkelhetnek“, és a nevedben írogathatnak, stb. Javaslom, hogy a hívõ fiatalok tiltsanak le minden olyan alkalmazást, amelyek értelmetlen vagy ostoba üzeneteket küldözgetnek ismerõseiknek. Pl. „X.Y. küldött neked egy szívet...“, „X.Y. szerint ma 96%-osan csinos vagy“, stb. Ezek ostobaságok, nagyon zavaróak. Használjuk a FB-ot áldásként, ne

















bosszantásként. Mit gondolsz a személyes blogokról? Megint az kell mondanom, hogy a cél a kérdés. Ha valaki értelmes, építõ gondolatokat ír, amelyek valóban érdekesek lehetnek másoknak, akkor nagyszerû. Ilyeneket szeretek olvasni, mert amúgy nem lennék számos távoli ismerõsöm életének alakulásáról. Ha valaki csak nagyokat szeretne mondani, pedig valójában üres az illetõ, nos az olyan blogról messze elnavigálok... Szerinted hogyan kell egy gyülekezetnek vagy ifjúságnak képviseltetnie magát az Interneten (pl. weboldal)? Kell egyáltalán? Jó ha van Facebookprofilja egy gyülekezetnek vagy ifjúsági csoportnak? Miért? A hívõk két nagy csoportra oszlanak ebbõl a szempontból. A: akik teljesen ellenállnak a kortárs kultúrának (szélesebb értelemben használva a szót), és B: akik be akarnak kapcsolódni abba, hogy jobbá tegyék azt. Én sosem hittem abban, hogy az eszközök a rosszak. Két évtizede még a Sátán eszközeként emlegették sokan a számítógépet, évtizedekkel korábban a személygépkocsi jelent meg úgy, hogy „az Ördög szekere“... Én azt javaslom, hogy mindenben legyünk jelen, ahol a ma embere elérhetõ, „kivéve a bûnt“. Egy jó honlap fontos, FB megjelenés szintén, mert sokan már nem keresnek fel honlapokat, csak a közösségi oldalakon mozgolódnak (FB, Google+ stb.). Magam egyébként sokkal aktívabb vagyok a Twitteren az utóbbi idõben (jozsefsteiner néven vagyok „követhetõ“), mert sokkal tisztább, spamtõl (infor-



6. o l d a l

































máció-szemét) mentesebb kommunikációt tesz lehetõvé. A nyugati keresztyének nagy része emiatt miatt tért át szintén erre a közösségi portál használatára.

hogyan lehet ezt tenni, és amit megtanultál, ültesd a gyakorlatba. Legyél céltudatos!

Hogyan lehet egy hívõ fiatal bizonyságtevõ a közösségi oldalakon? Lehet ez egy szolgálat? Te gyakorlod ezt? Teljes mértékben. Ha ezen eszközökön keresztül is magadat adod (és ha benned Krisztus él), akkor ez fog átjönni az üzenõfalodon, profilodban stb. No és akkor nem is kell hozzá nagy stratégia, csak hadd élje Krisztus az Õ életét tebenned. Igen, a virtuális térben is.

Az Úr áldását kívánjuk a szolgálatod egészére! K.N.

Szerinted mennyi idõ telhet el igazán hasznosan egy fiatal számára a Facebook-on? Nehéz így mérni ,vagy egyetemesen alkalmazandó napi óraszámot leírni. Inkább ezt mondom: nézd meg, hogy mi van azon barátaiddal, akik élete érdekel, és oszt meg az üzeneteidet, mert lehet ez egy harmadik évezredi szószék a számodra. De butuska játékokat ne játssz rajta, információ-szemetet ne terjessz. Így, még ha napi többször is felcsatlakozol, nem rabol el idõt tõled. Mit tanácsolsz még nekünk ezekkel kapcsolatban? Vegyük komolyan Krisztus kérését: úgy éljünk, mint akik ebben a világban élnek, de mint akik nem innen valók. FB applikációban ez így is hangozhat: legyél jelen, mert itt vannak az emberek, és nem akarunk elõlük elszakadni. Ugyanakkor sugározzon rólad, hogy téged más anyagból gyúrtak, és másra, másként, más céllal használod a közösségi oldalakat is, mint a világ. Kutatsd, tanulmányozd, hogy

2011. szeptember 

Köszönöm a virtuális beszélgetést! :)

































www.freedigitalphotos.net

Ez a cikk tanácsot ad abban, hogy vigyázzunk az Internet használata során néhány dologra, még a formára is. Érdemes elolvasni és megfontolni az alábbiakat.

netikett kifejezés az angol „netiquette“ vagy „network etiquette“ magyarosított formája, és a számítógépes hálózati kommunikáció általános illemszabályait foglalja össze. Olyan konkrét útmutatások alkotják, amelyek az e-mail, internetes fórumok, csevegés, közösségi portálok (Facebook, Google+), mobilkommunikáció (SMS) használatára vonatkoznak. A múltban az Internet-felhasználók nagy része az Internettel együtt „nõtt fel“, mûszaki tudással bírt, megértette a protokollok és az adatátvitel természetét. Manapság az Internet-felhasználók közösségében többségben vannak azok, akik úgy „nõttek fel“, hogy az Internet már létezett. Számukra ismeretlen az Internet születésével létrejött kultúra és annak szabályai, és nincs szükségük a protokollok és az átvitel mûszaki részleteinek ismeretére. Hogy ezek a felhasználók is helyesen használhassák és ne éljenek vissza az Internet-adta lehetõségekkel, célszerû ismerni néhány szabályt, ami a kellemes és

A



7. o l d a l

NETIKETT hasznos internetezést teszi lehetõvé. Néhány fontosabb szabály a netikettbõl:  Írj ékezetes betûkkel!  Ne írj csupa nagybetûvel, mert az kiabálásnak számít; használd a kis- és nagybetûket megfelelõképpen!  Ne keveredj „flame war“-ba - ne írj heves leveleket, megjegyzéseket (blogbejegyzésekre), és ne válaszolj azokra!  Használj szóközt (felsorolásban a vesszõ nem helyettesíti a szóközt)!  Ne használj többszörös írásjeleket (n-szeres felkiáltójelek)!  Ne küldj tovább SPAM-et - mindenféle „érdekes“ vagy „karitatív“ levél tömeges továbbküldése tilos (pl. a nagy Internetes-cégek sohasem fizetnek egyetlen banit sem senkinek a továbbküldött levelekért)!  Az e-mail feltétlenül tartalmazzon odaillõ címet (nem pedig azt, hogy „szia“)!

2011.szeptember 

















 A hangszínt a smiley-kal lehet jelezni; használd ezeket mértékletesen!  Használd megfelelõen az e-mail címzetteinek rangsorolását (To, Cc, Bcc)!  IM (Instant Messaging) használatakor írj röviden, használj (széles körben ismert) rövidítéseket! Az idei hargitai ifjúsági héten fórumbeszélgetésünk volt a netikettrõl. Az Evangéliumi Hírnök 2010. júniusi számában Budai Evódia ugyanerrõl a témáról ír (egy hasonló fórumbeszélgetés szintézise). Az alábbiakban igyekszünk összefoglalni a fenti beszélgetések tanulságát. Az Internetes kommunikáció egyik legelterjedtebb formája az e-mail. Manapság a „hivatalos“ kommunikációs médiumokhoz soroljuk. Mindenekelõtt az elektromos levelet igényesen kell megírnunk. Olvassuk át, javítsuk ki, legyen a tõlünk telhetõ legjobb formában megírva és megszerkesztve. Az ékezetes betûk használata kötelezõ; ezek hiánya igénytelenségre utal! Fontos megfelelõ címet adni a levélnek, ami a levél tartalmára utal; legyen tehát rövid és tömör! A levelek tömeges tovább-küldése tilos; ne terheljük le a levelezõ rendszereket ún. karitatív vagy lelkiismeret-furdaló, keresztyénségbe burkolozó „levél a levél kedvéért“ típusú üzenetekkel! A csevegõk (Google Talk, Yahoo! Messenger) áthidalják a fizikai távolságot, és esetenként feloldják a személyiségbõl fakadó és egyéb kommunikációs gátlásokat. Keresztyénként nem illik egy beszélgetésben álnévvel ismerkedni, hazudni kilétünk felõl. A csevegõk egyik nagy veszélye az idõérzék elvesztése, illetve a személyes, szemtõl-szembe kapcsolatok megritkulása, a hiábavaló csevegés, a metakommunikáció hiányából fakadó félreértés. Általános szabály csevegésre, hogy csak azt írjuk le, amit szemtõl-szembe is megmondanánk.

















Csevegéskor az ékezetes betûk használata igényességrõl vall; javasolt ugyanakkor a röviden megfogalmazott üzenet, a smiley és a (széles körben ismert) rövidítések használata. A blogok és a hozzájuk tartozó megjegyzések (hasonlóan a többi „egy a sokakhoz“-típusú Internetes közlési formához) elsõsorban az ÉN kifejezésérõl szólnak. Lukács János lelkipásztor megjegyzi blogján, hogy a blogozó lelkipásztorok online naplójukat a szószék virtuális kiterjesztéseként látják. Viszont hozzáteszi, hogy a blog „rendkívüli mértékben táplálja az egót. Blogolás közben, akaratlanul is az ÉN virtuális kivetítése valósul meg. A nagy nyilvánosság elé tárni a hõstetteinket, mûveltségünket, éleslátásunkat stb.“ Úgy gondoljuk, hogy nem csak a lelkipásztoroknak kell erre odafigyelniük; minden hívõnek csapdát jelent az online napló használata – bizonyságtételünk, Krisztus-követésünk virtuális kiterjesztésének gondoljuk, valójában saját magunk körül forgunk. Fokozott (ön)fegyelem szükséges ahhoz, hogy a blog többrõl szóljon, mint saját magunk; célja legyen a kapcsolattartás, bizonyságtétel, tematikus, informatív, oktató (receptek, háztartás és más útmutatások). A blog nem helye a mások intésének vagy a konfliktusok tisztázásának – az Úr Jézus mást tanít a Mt 18,15-16-ban. (Egy-egy bejegyzés véget nem érõ megjegyzéseinek lajstroma hadd legyen elrettentõ példa számunkra!) A közösségi oldalak (Facebook, Google+) rendkívül népszerûvé váltak. Hasznosak a régi kapcsolatok megkeresésére, felelevenítésére, egy-egy személy hirtelen megkeresésére. Errõl is elmondhatjuk szinte ugyanazt, mint a blogról, hiszen ez is az ÉN kifejezésérõl szól. Tehát, legyen ennek tartalma építõ, olyan közlés, amit minden-



8. o l d a l

















ki elõtt felvállalunk. Vegyük figyelembe munkahelyi interjú elõtt – vagy éppen már meglévõ munkahelyünkön –, hogy a közösségi oldalon levõ rólunk szóló információt is csatolják az önéletrajzunkhoz, ami döntõ érvényû lehet. Ne használjuk a közösségi oldalakat önmutagatásra, haszontalan dolgok közlésére. Minden Internetes közlési formával képeket teszünk közzé magunkról – egy kép sokszor többet mond, mint ezer szó. Éppen ezért figyeljünk arra, hogy milyen képet teszünk közzé. Egyrészt ne hozzunk másokat kényelmetlen helyzetbe, nem kívánatos fotókkal meggondolatlanul. (Van olyan ország, ahol írásos engedély szükséges olyan képek közzétételére, amelyen kevesebb, mint 8 személy szerepel.) Másrészt pedig legyünk magunkkal szemben igényesek, tiszták, feddhetetlenek: kihívó külsõ, dicsekvés (még képeken sem!) nem méltó hívõ emberhez, és nem vezet jó kapcsolatokhoz. A netikett mobiltelefon használatára vonatkozó része gyakran feledésbe merül. Történik ez például akkor, amikor istentisztelet alatt becsörög vagy éppen csak berezdül a készülék. Ilyenkor kapkodunk a táskánkba vagy zsebünkbe, és ahelyett, hogy rögtön kinyomnánk, jól megnézzük, hogy kicsoda hív, és azon töprengünk, hogy válaszoljunk-e vagy sem a hívásra. A jelenet megfigyelõjének egy-egy ilyen jelenet azt sugallja, hogy a telefon és tulajdonosa közti viszony megfordult: a tulajdonos tartozik a telefonhoz. Ha ki tudjuk teljesen kapcsolni a készüléket, akkor uraljuk a készüléket (és a helyzetet) – van, aki vasárnap otthon hagyja a telefont. Mindenképpen kapcsoljuk ki a telefont, és ne használjuk az imaházban – az istentisztelet nem helye az SMS-ezésnek, csevegésnek!

2011. szeptember 

















De ugyanúgy elmondható, hogy tanórán, munkahelyi megbeszélésen, társaságban ajánlatos a telefont néma üzemmódba helyezni. Ilyen környezetben illetlen dolog hívást fogadni – a többiek kénytelenek végighallgatni és megvárni, míg mi kibeszéljük magunkat. Ehelyett – ha erre lehetõség van – inkább diszkréten vonuljuk félre, és úgy telefonáljuk, hogy másokat ezzel ne zavarjunk. Mindezek betartásához gyakorlat és önfegyelem szükséges. Az általános szabályokon túl, szükséges tartanunk magunkat azokhoz a szempontokhoz is, amelyekre a Biblia tanít minket. Ezeket legalább olyan mértékben kell követnünk, mint az általános netikettet. Az Internet hasonló egy vágóeszközhöz; lehet hasznos és építõ, de ha nem vigyázunk, akkor akár halálos sebeket is okozhatunk vele magunknak és másoknak. A keresztyén ember a világhálón való eljárásával dicsõséget vagy szégyent hozhat Istenére és testvéreire. Megfontolandó, tehát, milyen az Internet-használatunk. „Testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírû, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!“ (Fil 4,8) Borzási Dávid KÖNYVÉSZET 1. Budai Evódia: Netikett, Evangéliumi Hírnök, 2010. június, 6. oldal 2. http://evezzamelyre.blogspot.com 3. http://hu.wikipedia.org/ wiki/Netikett 4. http://www.szabilinux.hu/ forditasok/netiquette/1855.html

























HITHÕSÖK-rébusz

A JÚNIUSI REJTVÉNY MEGFEJTÉSE : „ERÕS VÁRUNK NEKÜNK AZ ISTEN! ” (MARTIN LUTHER) ...ÉS MEGFEJTÕI : Király Rebeka (Nagyfalu), Máté Beáta (Ipp), Debre Dávid (Szilágyperecsen), Popa Dániel (Nagyvárad), Szabó Mária Anita (Kémer). A rejtvény megfejtéseinek beküldésére két lehetõség is van:



9. o l d a l

2011.szeptember 

























BEKÜLDÉSI HATÁRIDÕ: OKTÓBER 20.

- hagyományos postai cím: Kelemen Napsugár 540014 Targu Mures str. Tudor Vladimirescu nr. 50. - elektronikus postai cím: [email protected] A legújabb sorsolás (március-júniusi megfejtõk) eredményeként a nyertes: Debre Dávid Szilágyperecsenbõl. Gratulálunk!

















































HARGITAI IFIHÉT agyon vártuk az ifihetet, hogy

Nmilyen új élményekkel fogunk hazatérni. Lehet, hogy többen kicsit elcsüggedtünk a létszám miatt, mivel kisebb volt, mint általában szokott lenni egy hargitai ifihéten, de hittünk abban, hogy amit Isten véghez akar vinni a táborban, azt meg is fogja tenni. A hét mottója ez volt: „Mily nagy vagy, Urunk!“ Minden nap elõadásokat hallhattunk Isten nagyságáról és különleges tulajdonságairól. Ezeket segítettek jobban megismerni Deák Zsolt, aki egyben a fõszervezõje volt az egész ifjúsági hétnek, Szabó Szilárd és Borzási Gyula lelkipásztorok, majd a keddi napon, ami tanítási napnak is lett nevezve, Borzási Pál lp. tartott elõadást a teremtõ és szeretõ Istenrõl. További estéken hallhattunk Erdõ Endre testvértõl részletesebben az Isten megismerésérõl, majd legutolsó este id. Veress Ernõ testvér beszélt Isten fõ tulajdonságairól, mint például arról, hogy Õ örökkévaló, mindenütt jelenvaló, igaz, szent, szeretetteljes és áldott. Dicséretünket Istennek énekekben és szolgálatainkban fejezhettük ki. Ugyanezt tettük vasárnap délelõtt, amikor elmentünk az udvarhelyi gyülekezetbe. Bár elég rossz idõt mondtak a legtöbb napra, mégis sok volt a napsütés, így lehetõségünk volt röplabdázni, focizni, túrázni, és el tudtunk látogatni még a Balu akadálypályára is, ami igazán izgalommal teli volt. Mivel kevesebben voltunk, lehetõségünk volt jobban megismerni egymást, és mindenkivel idõt tölteni. Úgy gondolom, ez nagyon jó dolog volt olyan szempontból, hogy bárhova mentünk, együtt lehetett az egész csapat, így mindenki jól érezhette magát. Legutolsó este mindannyian elmondtuk, hogy miért vagyunk hálásak a táborozással kapcsolatban. Úgy hiszem, hogy szinte mindannyian közelebb kerültünk az Úrhoz, és ez indított legjobban hálára. Péntek reggel, a távozás napján imádkoztunk egymásért, és azért is, hogy ami megújult bennünk ezen a héten, az ne tûnjön el, mikor hazatérünk. A táborozás által legjobban megmaradt az, hogy: „Dicsérjétek az Urat mind, (...) mert nagy az Õ szeretete irántunk, az Úr hûsége örökké tart. Dicsérjétek az Urat!“ (Zsolt 117,1-2). Giorgiov Petra

„MÉRHETETLEN SZERETET“ „MERT NEM A FÉLELEMNEK LELKÉT ADTA NEKÜNK AZ ISTEN, HANEM AZ ERÕ, A SZERETET ÉS A JÓZANSÁG LELKÉT.“ (2TIM 1,7) nnek az igeversnek minden egyes szava visszhangra és alkalmazásra talált abban, amit elsõ missziós zeneturnénak nevezünk. Isten kegyelmébõl, augusztus 21-28 között, hét gyülekezetet (Brassó, Torda,

E 

10. o l d a l

Szilágyperecsen, Zilah, Szatmárnémeti, AradKisszentmiklós és Nagyvárad) látogathattunk meg és szolgálhattunk a Kvint együttessel. Az ifjúsági szövetség vezetõsége már több éve látja annak szükséget, hogy megszervezzen egy missziós zeneturnét, de különbözõ félelmek miatt ez évrõl-évre elmaradt. Miért a félelmek? A zeneturné

2011. szeptember 

egyik célja az evangélium hirdetése mellett az, hogy egyensúlyozza a szélsõséges keresztyén zenei irányzatokat, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak nemcsak világszerte, hanem közösségeinkben is. Sok idõbe telt, de végül az Úr világosan megmutatta nekünk, hogy a Kvint az, akikkel bátran útnak indulhatunk, mivel megfelelnek a megszabott célkitûzéseknek.

















































Hálás vagyok, hogy testvéreim igennel válaszoltak az EMABISZ felkérésére és vállalták, hogy a szabadságuk egyik részét Isten szolgálatára fordítsák. Megtapasztaltuk Isten Szentlelkének erejét az egész hét folyamán, és csodáltuk azt, ahogyan vezetett, velünk volt és oltalmazott bennünket. Az énekek és az igei üzenetek mind Isten szeretetére hívták fel a hallgatók figyelmét. Erre a szeretetre van szükségünk, és nekünk is hasonlóképpen kell szeretnünk embertársainkat. Isten szeretetének az elfogadása és annak átélése örömre késztet bennünket, józan örömre. Szeretnék hálát adni Istennek ezért a különleges hétért, köszönetet mondani a Kvintnek, hogy vállalták a szolgálatot, és nem utolsó sorban, köszönjük a gyülekezeteknek is, hogy szeretettel fogadtak bennünket. Az Úré a dicsõség mindenért! Deák Zsolt 011. július 23-30. között az érmi-

SONKOLYOSI ÉLMÉNYEK

2hályfalvi ifjúsággal egy

csodálatos sátorozáson vehettem részt. A sátortábor a Kõrös folyó mellett egy hegy lábánál, gyönyörû környezetben, Sonkolyoson volt. A sátorozók az érmihályfalvi, érsemjéni, értarcsai fiatalokból valamint Gáll Gyõzõ lp., Papp László lp. és családja, illetve Stéfán Pál és felesége az érmihályfalvi gyülekezetbõl állt. Július 23-án, szombat reggel indultunk vonattal, ami sokunk számára nagy élményt jelentett. Szombaton és vasárnap az érmihályfalvi fiatal házasok társaságában, míg a következõ hetet mi, az ifjúság töretlen lelkesedéssel töltöttük. Napjainkat közös áhítattal kezdtük meg és fejeztük be, napközben pedig különbözõ hosszúságú és nehézségû gyalogtúrákon és közös játékokon vettünk részt. Szerda délután a helyi gyülekezetben voltunk, ahol Gál Gyõzõ lelkipásztor és Papp László lelkipásztor testvérek hirdették Isten igéjét, a többiekkel pedig énekekkel dicsõítettük Mennyei Atyánkat. Ez a hét nemcsak azért volt nagyon jó, mert összekovácsolódott csapattá válhattunk, hanem leginkább azért, mert sikerült közelebb kerülnünk Istenhez, és újabb dolgokat érthettünk meg az Õ csodálatos tervérõl és akaratáról. Azt hiszem, mindannyiunk nevében állíthatom, hogy egy igazán áldott, tartalmas és emlékezetes hetet sikerült ismét eltöltenünk Istenünk kegyelmébõl az Õ közelségében. Hála legyen ezért Neki! Stéfán Ottília, Érsemjén



11. o l d a l

2011.szeptember 

Blog. énblog. Õblog. apcsolatorientált emberke vagyok. Mióta az eszemet

Ktudom, mindig szerettem a velem (fõleg!) egykorúakkal barátkozni, játszani, beszélgetni. Azután már volt olyan is, hogy nagyobbakkal, idõsebbekkel is. Hogy jön szóba itt a blog? Mikor 2008-ban elkezdtem a blogozást, azt hittem, egy újabb felfedezõútra indulhatok. Így is volt. Nem igazán tudtam, hogy mire jó ez, de általában az újra „kapható vagyok“. :-) Szeretem az újdonságokat. Egyik rokonom hívta fel a figyelmemet, amúgy én nem jöttem volna rá magamtól, hogy hogyan kell használni stb. Amatõr naplósként használtam a még akkori Yahoo360! blogot. Ott kezdtem el más írásaiba is beleolvasni, akkor a legtöbb blogbarátom lelkipásztorfeleség volt. :-) Így indultam én is útnak a blogvilágba. Amikor áttértünk a blogspotra, akkor kezdtem el inkább belekóstolni, hogy mit is jelent ez. Szeretem a rendszerességet is, így elhatároztam, hogy én bizony, ha ezt elkezdtem, akkor rendszerességgel írok. Ez ment is egy ideig. Újabb és újabb „rendszeres olvasóm“ lett, s több helyrõl azt hallottam vissza, hogy láthatatlanul is, de követik írásaimat. Upsz. Itt kicsit elgondolkodtam. Visszaolvasva akkor bejegyzéseimet úgy éreztem, hogy sokszor csak „fecsegtem“, értelmes mondatok helyett. Elgondolkozva ezen az egész blogozáson eldöntöttem, hogy írásaim célja az lesz, hogy hírt adjak magamról azoknak, akikkel idõközben barátságot kötöttem. S születtek valóban igaz barátságok is, amik nem csak virtuálisan mûködtek vagy mûködnek, hanem élõben is, hiszen volt alkalom találkozni olyanokkal, akikkel addig csak interneten kommunikáltunk (pl. 2010-ben a Hargita Táborban a Nõi Csendesnapokon tartottunk egy kis blogtalálkozót, ahol személyesen, szemtõl-szembe elbeszélgethettünk egymással, s imádkoztunk együtt. Felemelõ volt). A másik elõny amit nyertem az új kapcsolataim mellett az, hogy a bejegyzéseim olvasása után akármikor számonkérhettek. Volt olyan helyzet, esemény, találkozás, igei üzenet, ami különösen erdélyi magyar megragadott, s baptista fiatalok lapja ezt osztottam Kiadja az EMABISZ meg a blogon. Elnök: Deák Zsolt Segített magamSzerkeszti: Kelemen Napsugár ban is tudatosíTördelés: Gönczi Géza tani elhatározáCím: Str. Tudor Vladimirescu 50 saimat, rögzíteni 540014 Târgu Mures a gondolatokat, s akarva-akaratE-mail: [email protected] lanul száInternet: www.emabisz.ro monkérhetõ letwww.mustarmagajanlo.blogspot.com tem. Akkor vál-

laltam. Persze, megvolt ennek a próbája és harca is. Olyan véleményeket hallottam vissza magamról, hogy nem vagyok õszinte, s megjátszom magam az írásaimban, mert csak a szép és jó dolgokat írom le, s a kudarcaimat pedig nem. Magamban pedig ezzel ellentétben azt éreztem, hogy túlságosan kitárulkozom, nyitott könyv vagyok a világ elõtt, s ezzel együtt az is járt, hogy sebezhetõvé tettem magam. Azt mondtam, hogy vállalom azokért, akik életem részévé váltak. Azokért a blogos barátaimért, akikkel együtt dobban a szívem mostmár. Mert van ilyen is. Ezzel a folytonos harccal szívemben folytattam az írást. Volt olyan is, hogy bezártam, mert úgy éreztem, hogy szünetet kell tartanom. Volt, mikor kibillent az egyensúly: ha a virtuális kapcsolataimba többet fektettem, mint a közvetlen környezetemben élõkre (családom, a testvérek a gyülekezetbõl pl.), vagy ha szívemben nem volt békesség, akkor begubóztam egy idõre. 2008 óta eltelt egy kis idõ. A blognak sok áldását tapasztaltam meg, de ezzel együtt kárát is. Az igazi barátságaim azóta egyre szebbek, újabb és újabb örömöket, áldásokat élek meg bennük. Azt is tudom, hogy többen csak „titokban“ figyelnek, olvasták bejegyzéseimet, s azután formálták meg a véleményüket rólam. Nem akarok félrevezetni senkit, ugyanolyan ember vagyok, mint más. Tökéletlenséggel, hibákkal együtt. Hogy elkezdtem a blogozást, nem bántam meg, de úgy érzem most, hogy kapcsolataimat másképp kell ápolnom, nem a blogon keresztül. Inkább élõben, vagy személyesebben (emailen keresztül azokkal, akikkel nehezebb személyesen találkozni). A világnak elege van már a sok beszédbõl, még a kapcsolatokban is. Itt az idõ arra, hogy tegyünk: ne csak szóval szeressünk, hanem cselekedettel és valóságosan. Csodálom azokat a blogosokat, akiknek írásaiban láthatom, hogy valóban minden Krisztusra összpontosul. S olyan jó, hogy vannak olyan személyek, akik nem a sorok közt olvasnak, s nem azért, hogy valami újat tudjanak meg másokról, amit esetleg „továbbadni“ lehet… Nagyon jó kapcsolatban lenni. Vele és egymással is. Ha Istennel nem vagyok mindennapi szoros kapcsolatban, a blogolásom nem sokat ér. De ha Istennel együtt „blogozok“, ott az énblog egyre kisebb lesz, eltörpül, s egyre jobban az Õblog teljesedik ki. Bár lennének kapcsolataink, életünk hiteles összhangban azzal, amit kimondunk vagy akár leírunk, kiírunk az interneten. Ha így lenne, valóban sokminden megváltozna. Ó, ezt legelõször magamnak mondom, írom. Azért is vállaltam el ennek a cikknek a megírását, hogy magamban tudatosítsam a leírtakat. Imádkozzunk többet felszínesség nélküli, egészséges kapcsolatokért! (És igen, ahogy már említettem, minden leírt szónak, gondolatnak, elhatározásnak megvan a próbája. Nekem kezdõdik…) Kiss Kriszta