II.
A tagok (a részvényesek) vagyoni hozzájárulása
A korábbi szabályozás helyett az új Ptk.-ban háromszintű szabályozás érvényesül. Így egy adott gazdasági társaság esetében alkalmazni kell – az adott társasági típusra vonatkozó speciális szabályokat, és ezzel párhuzamosan – a gazdasági társaságok közös szabályait és – a jogi személyek általános szabályait. A tagok (a részvényesek) vagyoni hozzájárulására vonatkozó előírásokat – a jogi személyek (így minden társaságra érvényes) általános szabályaival kezdjük, – a gazdasági társaságok közös (csak a gazdasági társaságokra érvényes) szabályokkal folytatjuk, majd – az adott társasági típusra vonatkozó speciális szabályokkal fejezzük be. Itt kell megjegyezni, a hatályon kívül helyezett Gt. alapvetően a társaságokra vonatkozó általános szabályok között rendelkezett a tagok (a részvényesek) vagyoni hozzájárulásáról. 1. A jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulás A jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni (mint a közkereseti társaságnál, a betéti társaságnál), a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon – pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag – a dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruház át a jogi személyre. Ha nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházásakor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől. 2. A gazdasági társaságok közös szabályainál tartalmazza az új Ptk. – a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztására, – a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra vonatkozó előírásokat. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása Az új Ptk. fenntartotta a Gt. vonatkozó előírásait (ha a tag a vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre, nem teljesítés esetén a tagsági jogviszony megszűnésére), de azt kiegészítette azzal, hogy – a késedelmes teljesítés miatti kártérítési felelősség a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerinti felelősséget jelent (a tag a létesítő okiratban vállalt kötelezettségét megszegve okozott kárt), A tagok (részvényesek) vagyoni hozzájár. 2014.08.24.
2
–
a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetére meghatározottnál a tagra nézve kedvezőbb szabályozás semmis.
az
új
Ptk.-ban
A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra vonatkozó – eddig ismertetett előíráson túlmenően a gazdasági társaságok közös szabályainál fogalmazódott meg – lényegében a Gt.nek megfelelően – a követelés apportálásának a lehetősége. És itt került kiemelésre a személyes közreműködésre irányuló kötelezettségvállalás apportálásának a tilalma. A nem pénzbeli hozzájárulást elfogadók egyetemleges felelőssége az apportérték elfogadásából származó kárért, a Gt.-ben leírtakhoz hasonlóan szerepel az új Ptk.-ban is azzal, hogy az új Ptk. kiemeli, hogy ez a felelősség a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerinti felelősséget jelent. Az új Ptk. szerint a törvénynek a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására, értéke meghatározásának felelősségére vonatkozó előírásaival a létesítő okirat ellentétes rendelkezése semmis. Az új Ptk. a közös szabályok között nem utal a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás arányára. 3. Az egyes társasági formák szabályainál 3.1. Közkereseti társaság Az új Ptk. szerint a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek. (Lényegében hasonlóan fogalmazott a Gt. is!) Arról sem a Gt., sem az új Ptk. nem szól, hogy milyen összegű és összetételű legyen ez a vagyoni hozzájárulás, a tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett. 3.2. Betéti társaság Az új Ptk. lényegében megismétli a Gt. előírásait. A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá – legalább az egyik tag (a beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, – míg legalább egy másik tag (a kültag) a társasági kötelezettségekért – ha az új Ptk. eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel. Sem a Gt., sem az új Ptk. nem utal arra, hogy milyen összegű és összetételű legyen a teljesített vagyoni hozzájárulás, illetve azon belül milyen arányú legyen a beltag, illetve a kültag vagyoni hozzájárulása. Nyilvánvalóan ezt a társasági szerződésben indokolt meghatározni. 3.3. Korlátolt felelősségű társaság Az új Ptk. szerint a törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Lényegében hasonlóan szabályozott a Gt. is azzal, hogy a törzstőke összegét 500 ezer forintban határozta meg és utalt arra, hogy a törzstőke pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll. Az új Ptk. szabályozza viszont – a Gt.-től eltérően – a vagyoni hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátását.
3
Pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása A pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának korábbi szabályai (a cégbejegyzés előtt legalább a felét, a cégbejegyzéstől számított egy éven belül az egészet) helyett az új Ptk. megváltozott rendelkezést fogalmazott meg. Az új Ptk. lehetővé teszi – az indokolás szerint – a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, azt, hogy a tagok ne saját vagyonukból, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. A társasági szerződésben ez esetben is meg kell határozni a törzstőke és a törzsbetétek összegét, de azt a tagoknak nem kell befizetniük a társaság részére, hanem a társaság eredményes működése során megtermelt adózott eredményéből lehet a fedezetet megteremteni. A hitelezői érdekeket a törvény két garanciális szabállyal védi: az osztalékfizetés korlátozásával, illetve a korlátozott tagi felelősség helyett korlátlan felelősség előírásával. Az új Ptk. konkrét előírása: Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba-vételi (a cégbejegyzési) kérelem benyújtásáig valamennyi tag (pénzbeli vagyoni hozzájárulásának) – a pénz betétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy – a társasági szerződés a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba-vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapított meg, – a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Ez esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. Az új Ptk. nem szól arról, hogy mit kell nyereségnek, pontosabban az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek tekinteni. Feltételezhetően a tárgyévi adózott eredményt, amiből osztalékot lehet fizetni. (Osztalékot természetesen az eredménytartalék igénybevételével is lehet fizetni, de az már előző évi adózott eredmény!) Nem tisztázott az sem, hogy a tagok törzsbetéte az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereséget a magánszemély tagok esetében terheli-e személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás? A törzstőke be nem fizetett összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számla Tartozik egyenlege mutatja. Amennyiben a tárgyévi adózott eredményből osztalékot lehet fizetni, akkor az osztalék ezen összegét nem a tagokkal szembeni kötelezettségként kell előírni, hanem ennek összegével a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlát kell csökkenteni. (Magánszemély tagok esetében – jogszabályváltozás hiányában – az átvezetett összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulással!) Más megoldás is elképzelhető! Az egyértelmű és helyes elszámolás érdekében indokolt a számviteli törvény, illetve a személyi jövedelemadó törvény vonatkozó előírásait módosítani. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítése A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának szabályai lényegében nem változtak. Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a törzstőke felét el nem érő nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó rész szolgáltatására a társasági szerződésben a cégbejegyzéstől számítva három évnél hosszabb idő nem állapítható meg (mint a Gt.-ben). Az új Ptk. azonban kiegészíti ezt azzal, hogy a három évet meghaladó rész semmis, azaz érvénytelen.
4
A nem pénzbeli hozzájárulásra vonatkozó előírások abban térnek el a Gt. szabályaitól, hogy az új Ptk. a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének a megállapítására nem tartalmaz előírást. (A Gt.-ben a tagok, a könyvvizsgáló vagy más szakértő állapította meg a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét.) Egyszemélyes társaság (kft.) Az új Ptk. szerint is az alapító köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi (cégbejegyzési) kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az új Ptk. – a Gt.-től eltérően – nem rendelkezik a pénzbeli vagyoni hozzájárulás mértékéről sem, rendelkezésre bocsátásáról sem, de arra vonatkozóan sem, hogy – a fentebb már említett – speciális pénzbeli vagyoni hozzájárulás alkalmazható-e vagy sem. 3.4. Részvénytársaság Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. Az új Ptk. szerint a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. A Gt. ilyen előírást nem tartalmazott, sőt lehetőséget adott arra, hogy a részvénytársaság pénzbeli vagyoni hozzájárulás nélkül, csak nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással is alapítható legyen. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás – értékelésére vonatkozó előírások lényegében nem változtak. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését, és azt, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel a könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésének kell tartalmazni (a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével). Mind a két törvény rendelkezik arról, nincs szükség könyvvizsgálói vagy szakértői jelentésre, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás tárgyát képező vagyontárgy értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van. A pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetésének, illetve rendelkezésre bocsátásának határidői lényegében nem változtak. Kivétel, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani az új Ptk. szerint három (a Gt. szerint öt) éven belül. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének a kft.-nél ismertetett lehetősége a részvénytársaságnál nem alkalmazható. Egyszemélyes részvénytársaság A Gt. szerint is, az új Ptk. szerint is az alapító köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását a nyilvántartásba-vételi (a cégbejegyzési) kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az új Ptk. ezt kiegészíti azzal, hogy az alapszabály ezzel ellentétes rendelkezése semmis.
5
3.5. Szövetkezet A szövetkezeti törvény szerint a szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg. A vagyoni hozzájárulás pénzbeli vagy nem pénzbeli lehet. A nem pénzbeli hozzájárulás tartalmára, a kapcsolódó helytállásra a szövetkezeti törvény lényegében a Gt. előírásait tartalmazta. A tagnak vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott számú és névértékű részjegyet kellett jegyeznie. Az új Ptk. a szövetkezeti törvénytől érdemileg eltérő módon szabályoz A szövetkezet fogalma az új Ptk. szerint: A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésére terjed ki. Az új Ptk. szerint az alapszabálynak kell tartalmaznia a vagyoni hozzájárulás azon mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező. A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának az időpontját is alapvetően az alapszabálynak kell tartalmaznia, a törvény azonban ezzel összefüggően korlátokat állít fel, különbséget tesz a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő és közre nem működő tag között. A főszabály szerint minden tag köteles a nyilvántartásba-vételi (a cégbejegyzési) kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulásának legalább a harminc százalékát, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának egészét szolgáltatni. Az a tag, aki csak vagyoni hozzájárulást teljesít, személyesen nem tevékenykedik a szövetkezetben, az a vállalt vagyoni hozzájárulást a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig köteles teljes egészében (a pénzbelit is) teljesíteni. A személyes közreműködést is vállaló tag a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást köteles a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig szolgáltatni, a pénzbeli vagyoni hozzájárulást viszont megoszthatja: legalább 30 százalékot a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig ebből is teljesíteni kell, a maradék 70 százalék befizetése azonban elhalasztható a cégbejegyzést követő egy évig. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tartalmára a gazdasági társaságoknál ismertetett előírásokat ismétli meg, de csak a követelések vonatkozásában. A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát – írásban – a szövetkezet más tagjára vagy a szövetkezetbe tagként belépni szándékozó személyre átruházhatja. A vagyoni hozzájárulás határidőben való teljesítése elmulasztásának következményeit az új Ptk. – a gazdasági társaságoknál leírtak szerint – újraszabályozta: – az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltűntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre, – ha nem teljesít, akkor az előbbi határidő lejáratát követő nappal a tag tatsági jogviszonya megszűnik, a tag a szövetkezetnek okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel, – a tagra nézve enyhébb követelményeket előíró alapszabályi rendelkezés semmis.
