a szen a kalyha mellett. A gyillekezet ertelmezese szerint Isten a macskan keresztiil figyelmeztette oket, es igy megmentette az elettiket. Ezt az esetet hitetlen szemszogbol a veletlenek szerencses Osszejatszasanak tekintjuk. A bizonysagok egy reszenel megtehetjuk ezt, de azoknal a gyogyulasoknal, ahol az orvosok mar lemondtak a betegrol, egy masfajta problemaval allunk szemben. Erdemes lenne nagyobb szamn esetet orvosi szempontbol megvizsgalni, megallapitando, hogy melyek azok a betegsegek, amelyek „hit altal gyogyithatok". Feltevesiink szerint egyreszt a hitnek pszichoterapias szerepe lehet, masreszt az esetek egy reszeben ki lehet mutatni, hogy a betegseg „idegi alapon" lep 161, amint ez ma mar szamos betegsegnel ismert.
A tagok aktivitasa a foglalkozasokon A gyfilekezet tagsaga nagyobb szamban latogatja a vasarnap delelotti es delutani istentiszteleteket, mint az imaardkat es a bibliaorakat. Ez reszben a munkahelyi elfoglaltsagok miatt van, reszben a kesoi befejezes miatt, ami az idosebbek es a kisgyermekes anyak szamara okoz nehersegeket. A gyerekek altalaban csak vasarnap jonnek el az imahazba, a delelotti istentiszteleten csaknem teljes letszamban jelen vannak. A hivok hiteleti aktivitasat a szabadegyhazakban nem merhetjiik pusztan az osszejoveteleken vale) reszvetel gyakorisagaval, mint ez a torteneti egyhazaknal szokasos. A jelenlevok szarna ugyanis alig mutat ingadozast. A tavolmaradas oka altalaban kortudott ilyen kisletszamn kozossegeknel. Csaknem mindig ugyanaz a ket ok fordul vagy beteg valaki, vagy egy masik gyulekezetbe latogatott. Celszerfibbnek es lehetsegesnek latszott egy bonyolultabb meres kidolgozasa. Ezert az ossszeioveteleken akti-
vitasnak tekintettem az ankentes imadkozast (1 ont), a bizonysagtevest es egyeb szolgalatot (kiveve a igehirdetest, a foglalkozasvezetest es az orgonakiser tet 1 pont), es a hozzaszolast (pl. a kerdezest bibliao an '/2 pont). A tagok egy foglalkozasra juto aktivitasi ontszamai (A°) alapjan kaptam az 5. abran lathato akti itasi rangsort. (Mivel a hianyzasok „igazoltak", minde kinel annyi foglalkozast vettem figyelembe, ahanyon az illeto reszt vett.) Ez a pontozasi modszer tab szempontbol kifo asolhat& Fontos szolgalatokat nem vehettem figyelembe, mert nem vallalhatja oket a gyulekezet barmely tagja: vagy nemhez vagy zenei elokepzettseghez kotottek - ezek a f ltetelek pedig fOggetlenek a hittol. Nehany szemely hos zabb ideig beteg volt a vizsgalat lefolytatasa alatt. A kisgy rmekes anyakat az osszejoveteleken tobbnyire lekoti az, hogy gyerekeikre kell Ogyelnitik. Mindezek ellenere a le tab szemely rangsorbeli helye megfelel a megfigyeles even szerzett tapasztalatoknak. Az aktivitasi rangsor a tagok eletkoraval gyenge p zitiv korrelaciot (r = 0,21) mutat. Ez az osszefUgges nem t kintheto a gyOlekezet specifikus jellemzojenek, hanem "ltalaban jellemzo a vallasos kozossegekre. Az eletkor ak a hiteleti aktivitasban jatszott szerepet nem magyaraz atjuk azzal a gyakori tennyel, hogy az idosebbek hosszabb ideje hivok: a hitben eltoltott evek szama ugyanis nem utat korrelaciot az aktivitassal. Feltehetoleg altalanosan hat6 pszicholOgiai tenyezok jatszanak kOzre. A legerosebb - de meg mindig eleg gyenge - oss eftiggest az aktivitas es az iskolazottsag kozott mertiik, n• gativ iranyban (r = -0,51). Bar Ugy tunik, mintha ez a felv lagosodasnak azt a vallaskritikai teziset tamasztana ala, i iszerint a vans a tudatlansag velejaroja, egy ilyen kov tkeztetes elhamarkodott lenne. Elipotezisunk szerint ebb n az 102
5. ABRA: A GY ULEKEZETITA GOK AK TIVITAS IFOKA
111111
■11.
1 (13
esetben a statisztikai osszefUggest az eletkor kozv titi, amellyel az iskolazottsag szinten negative korrelal. Tu juk, hogy a fiatalabbak — a tankotelezettsegnek megfelelo n — mar mindnyajan legalabb a nyolc altalanost elvege tek, mig az idosebbek meg nem. Ugyanakkor azt is lattuk, ogy bizonyos kulturalis mutat6k meg az iskolazottsagnal is jobb kepet mutatnak. Nemcsak a „tudatlansag" fogalma nem alkalmazhato azonban, hanem a „vallas" sem fejezhet6 ki egyszerGen az aktivitas itt hasznalt mutatojaval. Erre utal az a teny is, hogy hol helyezkednek el a angsorban a gyUlekezet vezetoi es funkcionariusai. Az ttekintes biztositasara kozoljuk nevbetiliket. A vezetOseg (lelkipasztor es a venek): M. J., J. I., R. M., N. L., S. P., S. I. Tovabbi funkcionariusok (ifjiisagi es gyermekbibli Icorvezetok, penztarellenorok): B. T., R. E., S. M., G. J., K., M. Ene, S. A., M. Z., E. I. A felsoroltak tobbsege ne tartozik a legaktivabb hivok koze. Ezt jelzi az is, ho Ty a kutatas tartama alatt legtobbszor az egyik vezetosegi agot kertek fel imara. (Az imara felkeres altalaban aktivi alni 1(h/dn.) A vezetoseg es a funkcionariusok csoportja chat nem nagyobb — imaban es bizonysagtevesben kifejez' clo — aktivitasa reven kiilonbozik a tobbiektol. Sokkal in abb abban, bogy nagyobb aranyban vannak benne a sza kepzettek es a magasabb iskolai vegzettseguek. Feltev sem szerint megvalasztasukra, illetve kijelolestikre is inka b ez a szempont kesztette a gyulekezetet. Termeszetesen nem tetelezhetjuk fel, hogy nem a h tbeli szempontok jatsszak a legnagyobb szerepet barmiele ertekelesben. Az azonban biztos, hogy a hivok ne azt tekintik a hit melysege elsOcIleges mutatOjanak, hogy ki milyen aktivitast tanUsit a gyulekezeti osszejovetel ken, hanem azt, hogy „ki milyen eletet el". Az aktivitas t inek csupan jelzese. A foglalkozasokon megnyilvanulo - altalunk mert. — aktivitas inkabb a foglalkozas hangulatat 104
koret adja meg, amely a gytilekezet egeszenek hitbeli helyzeta. jellemzi. A jelenlegi aktivitasi szintben kifejez6d6 allapotot a tagok jelentos resze hullamvolgynek tartja.
A gyennek - bibliakordk A gyerekek oktatasa harom korcsoportban tortenik. A kiscsoportosok harom-hat evesek (11 gyerek, ebbol kettO nem jar rendszeresen), a kozeps6 csoportosok 6-11 evesek (nyolc gyerek), a nagycsoportosok 11-14 evesek (nyolc gyerek). Egyetlen gyerek van, aki nem jar bibliakorbe (11 eves). Az Oral( megtartasa, a tananyag osszegyujtese, a szemlelteto es egyeb segedeszkozok beszerzese, illetve elkeszitese ket-ket fiatal gytilekezeti tag feladata csoportonkent. A kiscsoportos foglalkozasokon a gyerekek rajzolnak, eljatszanak egy-egy tortenetet, rovid verseket tanulnak, bibliai meseket hallgatnak. A foglalkozas tulajdonkeppen el6keszitokent funkcional. A gyerekeket az imateremben valo viselkedeshez masfel-keteves koruktO1 kezdve szoktatjak sztileik. A szolgalathoz (szerepleshez, beszedkeszseg fejlesztesehez) a kiscsoportban kapjak meg az alapokat. Az itt felbukkano problemakr61 R. K., a gyermek-bibliakorok „csUcsvezetoje" beszelt: „A kicsiknel vannak olyanok, akik egesz pici kortol jarnak mar, es neha ugye soknak talaljak. Mondjuk, ez lehet, hogy a figyelmet megzavarja." A k5zeps6" csoportban mar hosszabb Biblia-reszleteket tanulnak meg. Szinez6ftizettikben bibliai jelenetek vannak, nehany ktilfoldi hiv6-szerzo mesekonyve is rendelkezestikre all. Az erdeklOdes itt a legnagyobb. Fegyelmeze,si problemak mindharom csoportban vannak, de a legnehezebb neyelesi kerdesek a nagycsoportban keridnek elo. M. 7., a nagycsoport egyik vezetOje mondta: peldaul mar tudnak kerdezni... Sokszor eppen az, hogy nem tudjuk nagyon eltalalni azt a hangot, hogy 105
es akkor hogy ha ilyenkor lassan mar kamaszodo gye eket valami nem erdekel, akkor azt ki tudja ugy forgatni, ogy az nem igaz. Szoval ugy provokal is, es szabotalja szi to az egesz beszelgetest. Eltifordul ilyen peldaul, hogy ost fegyelmezes. Most, hogy az ember... hat szigothan n ljak hozza? Akkor csak megmakacsolja magat. Ha meg s epen mondja az ember, akkor meg..." A masik vezeto, R. . igy latja a problemakat es a megoldasukat: „En csak az iden vagyok a nagycsoporttal, kozepsovel foglalkortam e dig, tulajdonkeppen egy uj teriilet, es eleg nehez is, de aze ugy latom, hogy nem megoldhatatlan. Mert en itt latok emi hianyossagot naluk, hogy nem veszik eleg komolya azt, hogy ezt nekem meg kell tanulni. Ha ez ugy, hogy j , hat valahogy megcsinalom. Szoval ez is teljesen idege szamomra, hogy az, amit csinalok, azt nem a tolem t Iheto legjobban csinalom. Es... a szOlok ezt nem tudjak — n m is az, hogy nem tudjak, inkabb nem latjak ezt ilyen font snak. Itt kell valahogy tapintatosan, de peldaval megmutat i azt, hogy milyen jelentOsege van ma ennek ugy kifele, tehat tarsadalmi vonatkozasban. Mert nekem ez a velem& yem, hogy egy hivo embernek els6sorban a peldajaval kell megjeleniteni Krisztust. Tehat nem eleg ez, ha en beszele rola, mert ez nagyon keves... Korulbelul egy olyan szinten mint egy bark, tehat app itt latok egy nagy feladatot, hog ez a barati legkOr kialakuljon ugy a bibliakor-vezeto es a gyerekek kOzott, mint forditva." R. E. szemleli a legkritikusabban a gyerekeke ; 6 is elmondott egy megoldasi kiserletet. „Probalunk s lyan iranyba is, hogy ne csak az elvont dolgokkal vagy olyan dolgokkal foglalkozzunk, ami esetleg nem az 6 e telmi szintjiiknek megfele16, illetve ha le is tudnank hozni .rra az ertelmi szintre, ami mondjuk egy gyerek szamara art eto — hanem mondjuk foldrajzi vagy geolOgiai vagy szeti vagy barmilyen Bibliaval kapcsolatos vagy a zsido eppel 106
kapcsolatos dolgokrOl elbeszelgetni, illetve ezekkel foglalkozni. Az se horta meg a kivant eredmenyt." Az erdekkides hianyanak okait R. K. nem a gyiilekezeten belul keresi, hanem altalanosabb szinten. „En ugy latom — mondja hogy a mai fiatalok, hogy igy mondjam, nincs egy olyan terulet az eletiikbe, amit szenvedelyesen csinaljanak. Minden dolgot nem csinal ugyse az ember egyforma kedvvel vagy egyforma ambicioval, de egy-egy teriiletnek kellene olyan lenni. Vagy azt mondom: en nagyon szeretek olvasni, vagy azt mondom, bogy en szeretem a szakmam, es azt csinalom szivvel-lelekkel, vagy barmi legyen az, egyszeriien nem fogja el oket az a szenvedely, hogy igy mondjam. Nem mondom, hogy senkit, de a nagy altalanossagot. Mondjuk, ez azt hiszem, nevelespolitikai kerdes, vagy neveles hianya is, hogy till sok meg lett engedve, szoval a kotetlenseg vagy a till nagy szabadsag vezethetett ide az en velemenyem szerint. (...) Szoval az otthonba vale) fegyelmezettseg, illetve a tanulashoz vagy a munkahoz vagy egyaltalan az elet ktilonbozo dolgaihoz vale) hozzaallast azt nem lehet pOtolni semmilyen modon; tehat hiaba probalunk nit meg a bibliakoron beliil valamicsket korrigalni, annyit tudunk ugye az alatt a heti egy Ora hossza alatt, az elenyeszo. De meg ha tobb ide) Jenne, akkor is, az potolhatatlan, amit a csaladban lehet nyiajtani a gyerekeknek." Velemenyem szerint a gyerekek kozott tapasztalt erdektelenseg okait reszben a sziilok szemleletvaltozasaban kell ugyan keresni, de az eletszemlelet valtozasa az eletkOriilmenyek megvaltozasanak fiiggvenye, meg ha ez a kapcsolat nem is egyoldalU. A problema feltarasahoz azt kellene reszletesen megvizsgalni, bogy milyen tipusii csaladok otodik generaciojaban jelentkezik. R. K. es R. E. a legerdsebb intergeneracios mobilitast mutate) csaladhoz tartozik. Megfele16 adatok hianyaban ezt az elemzest jelenleg nem tudjuk elvegezni. 107
A bibliakor-vezetOk nem emlitik az iskola hatasat, p dig ertelmi szinten az eppen a felso tagozatos korosztal nal bontakozik ki. Nem allithatjuk, hogy jelenleg az altal nos iskola explicit vilagnezeti alternativat Milt a gyerekek e é, a nyirjtott ismeretanyag inkabb csak polemizalasra elege do. A szillok tudjak, hogy a gyerekek vilagnezetenek alakitasaban az iskolanak is szerep is jut. „Mi tudjuk azt, Fogy harc van az ideologia kozott, mert az iskolaban a gyel`mekek ellenkez6 tanitast kapnak, es itt van a problema.1 Ezt viszont, ezt a harcot feladni a magam reszer61 en em tudom, mert itt vagyok azon a teruleten, amikor azt m dja az Urjezus, hogy ami a csaszare, a csaszare, ami az Is ene, a Thistene. Es en els6sorban gyerekeimmel kapcsolat. san tartozom azzal, hogy en azt, amir61 meggyOzodtem, ogy jó, arrol beszeljek." (M. J.) A fiatalabb sziilOk a lid hato konfliktusokra tudatosan kesziilnek. „Van egy ilyen k.nyv, hogy Kinek higgyek? Ez a kettos neveles problema t feszegeti, es hat Open azert szeretnem ezeket elolvasni, ert ezeket en is 'atom, ezeket a problemakat. Viszont elyan aron, hogy en a gyerekemmel itthon vallasi dolgokkal nem foglalkozom, hogy ezaltal ne legyen kettOs nevel s az eleteben, en nem akarom. Viszont azt se szeretnem, ogy ez olyan problemakat okozzon nala, ami aztan to yleg sulyosbitana a beilleszkedest vagy az osztalyba v gy a kozossegbe, ahova kerill majd, hanem szeretnem e eket azoknak a fenyebe, amiket en ateltem, es ami neke sok problemat okozott annak idejen, ezeket ngy kompen alni, hogy a gyerekeknek ez ne legyen olyan nehez, mint n kern volt." (B. Gne) A nyolcadik osztaly elvegzese utan a gyerekek Ibncsnznak a bibliakOrt61 egy kis iinnepsegen, ahol besz molnak az elnthlt evben tanultakrol. A fiatalok fogadjak oket, es ezentn1 ifjnsagi orara jarnak — ha akarnak. M. Zn' szerint leggyakrabban a 14-15 evesek dontenek ngy, hog nem 108
jarnak tobbe imahazba. Ez osszefliggesben van azzal, hogy a szillok csak a bibliakor latogatasat teszik kotelez6ve gyerekeik szamara, az altalanos iskola befejezese utan maguk valasztanak. „Amig kicsik, velem jonnek, hat az termeszetes. Nem volnak nyugodt, hogy az utca neveli a gyerekeimet, es azt tudom, hogy jo helyen vannak addig." (M. J.)
Az ifjtisag Az ifjasagi Ora kotetlenebb, mint barmely Inas gyulekezeti foglalkozas. Egyetlen standard eleme a bevezeto ima. Ezutan a fiatalok megbeszelik teendoiket, megvitatjak aktualis problemaikat, kesztilnek a kozos szolgalatokra es enekeket tanulnak. (Gepirassal sokszorositott kulon enekesffizetilk van, amelyben a legfijabb ptinkosdi enekeket gyiijtottek ossze. Ezek reszben forditasok, reszben sajat szerzemenyek.) Az ififisagi Oran barki reszt vehet ugyan, de rendszeresen csak 35 even aluliak latogatjak A „kioregedest" a noknel a gyerekek megszulese gyorsitja. A fiatalok kozOsen vallalt feladata a gyermek-bibliakOrok szervezese es vezetese, a gyermekszolgalatok betanitasa (karacsony elso nap .* minden gyerek szolgal), a szilveszteri szolgalat (este nyolctol ejfelig). Az imahazon kivuli hiteletb61 is aktivan kiveszik a resztiket. Megszervezik a betegek es az id6sek rendszeres latogatasat, egyeseknel segitenek elvegezni a nagytakaritast. Velemenyiik szerint ez „egyaltalan nem lenyegtelen vagy kevesbe fontos, mint peldaul az imahazba jaras" (R. K.). Mas gyillekezetekbe is gyakran ellatogatnak, ott is szolgalnak. A fiataloknak kiilon penztaruk van. onkent vallaltak, hogy jovedelmtik 10 %-át minden honapban a gy(ilekezeti 109
es az ifjUsagi penztarnak adjak. Sajat osszegyfilt penzii b61 tamogatjak a konyvtarat, megveszik a karacsonyfat s a diszeket hozza, megajandekozzak az edesanyakat g ermekiik sziiletesekor stb. A fiatalok altalaban egyiitt mennek el szinhazba, h ngversenyre is. Tobbsegiik tanul munka mellett (gimnaz um vagy egyetem levelez6 tagozatan). A vizsgalat idej n a mindennek kovetkezteben fellepo idohiany volt az egyik problemajuk. A fiatalok csoportja — bar szemelyileg nem kiilOntil el a tagsag egeszet61 — szinte kulon gyillekezet a gyillekez4ten beliil. Az osszetarto er6 forrasa a sok kOzos tevekenyseg es a hitre, a gytilekezetre vonatkozo nezetazonossag. A piinkOsdi mozgalom fejlodesevel szemben kritiktO es onkritikus allaspontot kepviselnek. Fontosnak tartj "Ic a mozgalom spontaneitasanak megorzeset, a gytileke eti hiteletnek a rarakodott hagyornanyoktol yak) megt sztitasat. A megrogzodott szokasok es normak elleni ha cuk sok esetben sikeresnek mondhato, ebben azonban n gy resze volt a fatal lelkesznek is, mint M. L. szava bol kiderillt. „Hat szoval az se mindegy, hogy ki magyard za. Mert N. L.-t61 elfogadtak, mivel az elete bizonyit, az ilete olyan, hogy szoval nem kifogasolhatO, egy igen ko oly hivonek tartja mindenki a gyiilekezetbe. Mivel 6 mo dta, hat igy elfogadtak. Lehet, hogy ha en mondtam vo na, akkor azt lattak volna, bogy erolkodok azert, bogy eggyOzzem 6ket az en igazsagom fe161, es akkor jus se fogadtak volna el." A fiatalok kiizdenek a vilagtO1 yak) elzarkozas ha yomanya ellen. Velemenyilk szerint a vilagi kultUra eft kei nem gyengitik a hitet. Nemzedeki problema a szorosabb ertelemben vett hiteletben is jelentkezik, „iOnnall az a veszely, hogy az do110
sebbeknel a hit is Open olyan szokassa valik, mint barmi mas, rutinossa. Ugye mert megszoktak, mert ezt szoktak meg. Megszokta, hogy 50 even at jar imahazba, es appen olyan letkerdes neki ez, mint az, hogy otthona legyen... Teljesen megszokassa valik, ugyanakkor lehet, hogy megsines 616 bite. (...) Van olyan idliszak, amikor szinte nem is hiszi azt, amit csinal, hanem teljesen rutinosan..." mondja B. Gne, es hozzateszi: „No, persze ez a fiataloknal is elofordulhat." Felmeriil a kerdes: ha a fiatalok ilyen kritikusan tekintenek a gyrilekezetre, vajon hogyan egyeztetik ossze biralatukat a sajat kisebb fokii alctivitasukkal at osszejOveteleken? Bar koziiliik senki sem utalt rd, megis arra kell kOvetkeztetflunk, hogy torekveseik nem pusztan a hit tradicionalis formai, formalizmusa ellen iranyulnak, hanem altalaban a hit szokasos manifesztacioi ellen. Ugy tiinik hogy at Istennel vale) szemelyes kapcsolat nyilvanos kimutatasaval szemben inkabb annak intimitasara helyezik a hangsnlyt, s a hit kivanatos megnyilvanulasainak a praktikus celn kozos tevekenysegeket tart*. E hipotezis termeszetesen tovabbi vizsgalodast igenyelne. ,
Az ifjOsag tOrekveseinek ket oldala vegs6 soron clientmondasos: egyreszt az 616 hit megorzesere reszt a „vilaggal" yak') kapcsolatok kisMesitesere Mint azt a piinkosdi mozgalom fejlodese f6kOpen az Fgyesult Allamokban mutatja, ez az ellentniondas. legalabbis rovid tavon, nem vezet zsakuteaba.
A hivolc reflektalasa a hitre Nehany gyiilekezeti tagot megkertem hogy logalmazza meg sajat szavaival: mik is a piinkiiscii hiitetcick. mi az, amiben hisznek?
Meglepett, hogy a valaszok igy kezdodtek: „Jaj, nag on nehez azt megfogalmazni, en meg sohasem fogalmaz am meg ligy magamba, hogy mi az, amiben hiszek..." (N. ne „Hat, nem is tudom, nem szoktam en azt igy Osszeallit ni, ngy hogy kiinnyen nem tudom megfogalmazni, meg fo eg, hogy a sorrend megfelela lenne." (K. Ane) „Hat, a kon ret hitteteleket nem nagyon tudom." (M. Zne)
)
Szinte mindenki leszogezte, hogy onmagat nem validsosnak, hanem hivonek tartja. Mert a „vallas es a hit ktiOtt oriasi ktilOnbseg van" (B. Gne). Ennek erzekeltetesere a kovetkezo hasonlatot alkalmaztak: „Vannak kommunistak, meg vannak parttagok." (B. G.) Felreertes lenne, ha azt hinnenk, hogy a vallasosak es a hivok megkiilonbortet4e a nagyegyhazaktol valo elhatarolodast, a kivalasztotts got jelenti. Egyetlen szemelynel talalkortam csak ilyen go dolatokkal. A gytilekezet tObbi tagja nem ert egyet vele, hiszen Isten nem „szemelyvalogato": „O mindenkie, aze, aki Otet elismeri es befogadja." (T. A.) A killonbseg az atelesben van. Ezt mutatja az, aho yan ona szernelyes tapasztatalatot hangsUlyozzak. „Hiaba is danak, hogy nincs Isten, engem nem tudnanak meggy zni — ateloje voltam." (J. Ine) „Hat, hiszek abban, bogy van [sten, van Jezus Krisztus, es van Szentlelek. En nem sak bogy hiszem, hanem tudom is: megtapasztaltam." (N. L e) Az Un. hitelveknek masodlagos szerepiik van az eg hit szempontjabol. „Nekem az azt jelentette tulajdonke az Ujjasziiletes, hogy egy iij eletcelt, egy szemelyis kaptam, amikor el tudtam fogadni azt, el tudtam hinni hogy Jezus Krisztus az en megvaltOm, es az en bunei halt meg, szemely szerint az enyemert. Aztan hat e kifolyolag eleg sok minden, ilyen, hogy az orokelet Udvosseg, meg szoval hat ami ehhez kapcsolodik, ezek Ugy maguktO1 jottek." (M. Zne) A megteresnek tehat sorban (vallasos) elmenykent van jelentasege, igy so 112
eni pen get azt, lert bol leg mar 1s6kal
inkabb pszichikai, mint ertelmi szinten megy vegbe a dOntes, amikor valaki a hiteletet valasztja. A hit tehat az egyen bels6 meggyozodese, az individualitas szferajaba tartozik. A piinkosdi hit rugalmassagat, „dogmatlansagat - mutatja az is, hogy az egyes tagok kiilonbozo mertekben tulajdonithatnak jelent6seget egy-egy hitelvnek, gyillekezeten belul is. Peldaul sokan hangsUlyozzak az orokelet fontosstigat. Egyetertes van abban a kerdesben, hogy a megteres lenyege az Ujjaszilletes, nem pedig a bemerites aktusa. „SzimbOlumnak tartom inkabb a bemeritest, de illendonek es fontosnak, nem foloslegesnek." (K. Ane) Korabban keveshe volt egyseges a szentlelekkereszteltseg ertekelese: ma mar mindenki elismeri ennek sziiksegesseget. „A Szentlelek ereje, hatalma Ugy elvezerel minden igazsagra.,. es tisztogat benntinket, ugye, mert ravilagit a mi eletfinkbe is inert hiaba tOltott he az Or gondolatha. nem figy, hogy nahat, valaki meg is teszi, annyira beleviszi magat , de azert van a Szentlelek, az mar rogtOn ravilagit, hogy ne tedd, incr' ez nem hozzad illik." (J. hie) A szentlelekkereszteltseg tehat nem egy alkalomra szol ugyan, megsem jelent egv folyamatos allapotot. B. 0. elmondta, hogy ezt gyakran tk,tvesen kepzelik el maguk a hivok is. „Nagyon sokszor mi akarnank hasznalni a Szentlelket. De a Szentlelek nem olvan, mint egy gep, hogy most benyotuom a gombot, es most az a gep elkezd dolgozni. Hanem a Szentlelket azert adja Isten, hogy az akarna bennfinket hasznalni az 6 akarata s/crint. „Az embertol fugg, hogy engedelineskedik-e ennek a/ akaratnak." „Larmasan, idegesen, mergel6dve vagy rendcyctlen kapcsolatha lenni akar valakivel, akar Istennel c/ mar nem megy. Ez olyan, mint egy nagyon finoth radio, mint egy ni6szer I la ez nem tOkeletesen zajtalan, hogv igy mondjam, a heist) hallas nines kifinointik a, mar nem mil-
kOdik. Es akkor hiaba szentlelekkeresztelt, 6 Ilan rbe vonul, mert abszolUt nem egy eroltetett, nem egy o yan valami, aki ramenos. Nem, nem akar minket gepember kke tenni. Istennek soha nem volt ez celja, hogy hat bepr gramozhatna az embert, hogy csak jot tegyen. De akkor gykor, amikor Isten iteletre hoz mindenkit, akkor mi vadolhatnank Istent, jogosan, hogy to teremtettel minket ily nne, olyanna. Nem, szabad akaratot adott mindenkinek, p usz: csodalatos nagy kegyelem, hogy a Szentlelket adta, a ely elvezet minden igazsagra, satobbi." (B. G.) A halal utan „a lelkUnk az nem marad ott a kopor oba, hanem az az Istenhez megy. Namost, mi arra var nk, szoval hiszUnk az elragadtatasban, hogy Jezus Kri ztus visszajon, es elviszi azokat, akik az ovei, akik hittek benne, es akik Ugy probaltak elni, hogy... hogy hat masok has 4nara eljenek, es szeressek meg az ellenseguket is, ami natyon nehez dolog. Es probaltak az 6 nyomdokan maradni, a it 6 szeretett volna veltik elerni, azokat elviszi magaval, é- egy ezereves bekeorszagba fognak egyOtt lenni. Es ott nem lesz betegseg, nem lesz halal, nem lesz fajdalom, csak from lesz es bekesseg" (N. Ine). A visszajovetel idopontjat nem tudhatja senki, de az „nem is tartozik rank. Az a le yeg, hogy Ugy eljtink, Ugy cselekedjUnk, Ugy dolgozzunk itt a foldon, mintha Orokke elnenk, tehat olyan lelkiismeret sen, olyan szorgalmasan es olyan pontosan, es mikor... ug kesztiljunk, hogy barmelyik pillanatba, ha eljon Isten, ne ogy az legyen, bogy... hogy nem lehetiink ott" (N. Ine). enki sem tudhatja el6re, hogy az utolso napon elnyeri-e ma d az iidvosseget vagy sem. „Nehogy elbizakodotta valjak, ugye? Nehogy, szoval abban bizva, hogy hat en Ogy eltem a eletemet, hat en Ugy... Mer az iidvosseg, en ilgy olva urn, bogy k‘Nyelemb61 van. Kell jot tenni, de nem az&t gum kapni az ildvosseget, mert en jot teszek. Nem, ez k gyelern. - (T. A.) 114
Igyekeznek lektizdeni a mennyorszagrol el6 teves nezeteket, amelyeket nagyon sokan taplalnak, akar hivok, akar vallasos emberek. A mennyorszag nem ragadhatO meg a fent es a lent, a magassag es a melyseg fogalmaival, mert nem terben es id6ben letezik, hanem „egyedtil csak sziviinkbe lehet talalkozni magayal az elettel, azzal, akit keres az ember, az egesz emberiseg, es a legszebbel es legjobbal" (N. A.). Sokan „Ugy kepzelik az orokkevalosagot -- es nalunk is, sajat gyulekezetiinkbe is . hogy az idonek a vegtelen lancolata, a szamszerii idonek a halmaza, veg nelkith halmaza. Ez egesz mas id6: idotlenseg - (T. T.). A gyiilekezet tagjai nagyon becsulik a hitbeli tanultsagot. Jelentosnek kell tartanunk azt a szemleleti valtozast, amely az egyes hittetelek ertekeleset illet6en vegbement. A foldi let anyagi nyomornsaga es az tildortetesek inegszuntek, ezaltal csokkent az ellentet elessege a fold es a menny kOzott. Jelenleg a hiyokben nem el at at erns elvagyakozas, amely at enekekben peldaul jelen van. A hit kOzponti problemai ma az evilagi eletre, a mindennapok hiteletere vonatkoznak els6sorban.
A gyulekezet funkcioi Az el6bbiekben lattuk, bogy a punkosdi hit individualis.
f elmeriil tehat a kerdes: milyen funkciot tolt be a gytilcke/et mint kozosseg a hivok eleteben? Ennek a kozossegnek at az alapja, hogy a tagsag „lenyeges hitelvi dontesei megegyeznek - (M. Zne). es erre 0016 ,,eletformajuk azonos" (M. Z.). A kis kazassegek koheziOjat a szemelyes kapcsolatok crOssegen szoktak merni. Ezzel prObalkortunk a tagsag korchen is. Neherseget jelentett azonban. hogy a s/ocioinciria altal has/nalatos kerdeseknek a gyillekeiethen nin115
csen relevanciajuk." Az is akaddlynak bizonyult, ho y a kerdezettek a mindenkire kiterjedo hittestveri szere etre hivatkortak. Vegul is a szociometriai vizsgalatba ne sikerult elegendO szemelyt bevonni. A kozosseg szerk zete ezzel a mOdszerrel nem bizonyult megragadhatOnak. zt a tanulsagot mindenesetre levonhatjuk, hogy a baratsag em jatszik explicit szerepet a gyulekezetben, s jelenteset hittestveri szeretet befolyasolja. A gyulekezet fontos funkciot tolt be a hivok „hitbeli allapotanak" alakulasasban. „Azert fontos a gyillekOetbe menni, hogy ott mindig serkentsek az embert, hogy 41 ne maradjon a hitben" (J. Ine), mert „egyediil sokkal nehe ebb megallni a sarat" (B. G.). A hit erositese az imahazban egyreszt az igehirdetesen, masreszt az egyeni imakon kere ztal tortenik. Az imak egyszersmind a hitbeli allapot ko trollalasara is modot adnak — amint ezt az imakrOl szOlo egnyilatkozasokbol lattuk. A lelkipasztor egyik fontos fe adata, a lelkigondozas — az egyeni hitbeli es altalanos roblemakban nyajtott atbaigazitas — is a hit erositeset sz 1galja. Ezeknek a funkcioknak a jelentoseget a gyillekeze tortenetenek a kozelmaltban bekovetkezett esemeny i is mutatj ak. A gytilekezet jelenlegi presbitereit 1972-ben vala ztottak meg. Az aj vezetoseg es az akkori lelkipasztor ( . Z.) kozott hamarosan feszaltsegek keletkeztek. Erositette zt a fiatalok alarendeltsege is G. Z.-vel szemben. G. Z. 1 ikus predikator volt, „tehat o semmit nem tanult, hanem csak az elhivatas mellett megmaradt... Tehat nem kepezte t• abb magat azon kiviil, mint hogy rendszeresen olvasta a Bi hat, mint minden hivo ember... Nagyon jó predikaci6i v ltak, "Peldatil a szabadiclos tevekenysegek tarsas kapcsolataira vonatkozo k desek hasznalhatatlanok, hiszen a tagsag jelentos resze egyaltalan nem folyt t ilyen jellegii tevekenyseget. A tarsasagi let gyiilekezeti formaja latogatas, e azonban „szemelyvnlogatas nelkill" mindenkit erint. Ezert szociometriai szempontb61 csak azt a direkt kerdest tehettiik FM, hogy „kivel van kiilon sen jO viszonyban, kit tart a baratjanak?"
116
de akar a lelkigondozas, akar a bibliaOrai sztival a bibliaOrak se bibliaorak voltak, hanem prt.dikaciak, mivelhogy neki ez adattatott, vagy 6 ezen a teren tudott nytitani" (R K.). EmeIlett „a fiatalok igenyeit nem tudta annvira kielegiteni... kisse konzervativabb volt" (R Feszultsegeket okozott az is, hogy a kiilonboz6 gyiilekezetekbol hozott normak es szokasok osszeegyeztetese nem folyt le sUrlodasok nelkiil. Vega' 1973-ban G. 1 lemondott funkciOjarol, maid elkoltozott N.-b61. Ugyanaz evhen a gyiilekezet meghivta N. L.-t lelkipasztornak, es feleves probaid6 utan veglegesitette. 1973 masodik feleben nagy ebredesi hullam volt a gytilekezetben. A mostani tagokjelentOs resze akkor nyerte el a szentlelekkeresztseget, kilencen megtertek. Ilyen hitbeh felbuzdulas ebben az id6ben sem mas pfinkosdi gyidekezetben, scm pedig N. kozseg mas felekezeteinel nem volt. hit szerint ezek az esemenyek Jezus kegyelmebol tortentek, nines olyan tagja a gyiilekezetnek. aki a maga erdemeinek tekintette 6ket. Azota hullamvolgyben van a gyhlekezet rune!: okat tobh tenyez6ben keresik. Egyik ilyen tenyezOnek az ebredeskor elkovetett hibakat tart*. Masiknak azt, hogy az akkoriban megtertek egy reszenek eltavolodasa a hitelettol ottajd kizarasuk) visszavetette „az Osszgyillekezeti hanguHot" A7 egyseget szemelyes ellentetek is bomlasztottak M / velemenye szerint „ez a hullamvOlgy, aim most tart. ,muck megvan a maga celja. es rendelletese. FO1 ken, hogy il)resszen benntinket. Eppen ez az alviis ez fue felebresz benntinket". A tagsag tobbsegenek kritikus .illasfog. .lase a gytilekezet hiteleti allapotat illetoen minUenesetre ciremli 'ehetoseget annak, hov% vend, :1107tatm.
s,_ Lzteleniil ken nemi ;11.)c.0 fejlode cben. A
wan!
ember, kiilonosen miiveltseget ertekelik nagyra. A 1 1kipasztori teendok ellatasa kozill a lelkigondozast em lik ki, de minden tekintetben elegedettek vele. Az uto bi harom evben is voltak ugyan nezetelteresek, de csak eg es tagok es a lelkipasztor kozott, a gyillekezet egeszevel v gy akar csak a vezetoseggel nem. A problemak tUlnyomor'szt generacios jellegiiek voltak. (N. L. a legfiatalabb torok Viz& tartozik a KozOssegben.) A tagsagnak egyetlen altalanosan megfogalmazott 14ogasa volt a lelkipasztorral szemben: az, hogy a Kozoss 'gben vallalt egyeb iranyu feladatai miatt nem jut elege dd ideje a gyUlekezeti teendok ellatasara. N. L. 1976. mar ius elseje ota az orszag legnagyobb punkosdi gyillekezete ek vezetoje. R. K. velemenyet idezzilk: „En azt monddm, hogy emberileg nagyon rossz hUzast csinalt. Tehat h a jozan esz szerint atgondolom, akkor azt mondom, h gy nem kellett volna elfogadni neki ezt a meghivast. Mert ha itt, 50 embernel — durvan — nem tudott eleget tenni a f ladatainak, vagy igy is voltak hianyossagok, akkor mi 1 sz 400 tagnal, ha ezt nezem. Mert ugye neki sok egyeb el glaltsaga volt, aminek szinten eleget kell hogy tegyen, ert egyenfore nines a Kozossegbe olyan, aki ezt el tudna lat i... De viszont en tudom, hogy nem sajat dontese vagy h gy mondjam, kenyelme, mert hat emberileg aztan tenyleg em kenyelemr6I van szo, vagy hogy a rangletran fOlulemel edni... nem, errol szo se lehet az en meglatasom szerint. Es azert nem latom kilatastalannak, mert en abba a remenysegbe vagyok, hogy Isten akaratabol tette ezt, es ha p oblemak lesznek is vagy vannak is, mindenfelekeppen jó esz a vege." Mindenesetre a vizsgalt gytilekezetben fe tehetoleg fordulatot hoz majd az Uj lelkipasztor hivasa e az ez &Ai vezetosegvalasztas. A tagsagnak a kozosseget eriisito tevekenysege a Itogatas. „I-la ezt nem tessztik, akkor az ordOg mar a szivi lik1 18
he a testverem irant: hat latod, ez mar nem is szeret; meg: hat latod, most hat nem koszont neked... Es eleg ahhoz, hogy mar erezziik a gyiilekezetbe is, hogy mintha problerna lenne, pedig nem, ez csak erzes. Viszont ha tenyleg elmegyiank, es elbeszelgetiink, es egymas terhit, problemainkat elmondjuk egymasnak, folszabadulunk. es az Ur hat akkor meg tud aldani." (B. Tne) Kfilonosen fontos a latogatas a „megfaradtak" eseteben. A „megfaradt" segitesenek jelentOsegere at imak kapcsan mar utaltunk. Gyakorlatilag at OsszejOyeteleken mindig mindenki egyszerre irnadkozik. csak nem egyforman hangosan. Ez olyan hangulatot terernt at imahazban. amely a „megfaradtakat" is magaval ragadja (Bizonvos id6szakokban meg a hitetleneket is --- mint lattuk.) Ezekhen a szituaciokban rnely emocionalis elmenyekhez itithatnak a hivok. A gyidekezetnek mint kozossegnek kOzvetlentit tudatos rtinkcioja tehat a tal_,,ok hitenek erOsitese es ellemn/ese. A gytilekezet masik jelentos funkoota, hogy Osszenive lehetOsetget adnak a hit kozvetien inegnvikanitastra Bar az imahazhan folytatott tevekenvsegek legtOhhte new hianyzik at otthoni hiteletb61 sem, kollektiv formajuknak megis megkidonbortetett szerepe van. Fzekhen a gviileke/et minden tagja snot kap, meg a gyerekek is. fitirki szolhat Isten es Jews iranti erzelmeiriil, mindennapi el utenyeiriil es gondjairol, s e/ sokkal tObb, mint intellenek elint szolni. A gyidekezet kozossege at egvetlen olyan fitrum, kozons4i., timely valOhan ertiin es megetrtOn logadja hiv6 hitenek megnyilvanidasat, s muck erre hutestyen szeretettel valaszol. Termeszetesen ezen a fOrtimon all/011.11 Osszhang megvillOsultisarol \ an sti") A/ ce ■ es csernetnvek, orohlentak megitelesi.then, a mcgoldasukr61 ;ilkototi clketp119
zelesekben fellepo kulonbsegek azonban epp itt tud ak konfrontalOdni egymassal. A hitbeli ellenorzes es m g erosites, a megnyilatkozas azt is jelenti, bogy az eg es hiv6k itt merik magukat a kozosseg altal kepviselt hitelv khez, normakhoz, s egyattal hatast is gyakorolnak a koz ssegi tudatra. Ezert a gyulekezet mint kozosseg kozpo ti funkciOjanak tekinthetjUk, hogy a hitelvek, normal( Os s kasok hordozoja, folytonossaguk biztositoja az egy ; ni ertelmezesek kozott, es az ezekb61 letrejov6 valtozas rendez6 kerete. Hitbeli funkcioin till a gyulekezet a mindennapi eletben is segiti a tagokat. Ez a segitseg reszben anyagi termeszeltii. Az aj hazak epiteseben peldaul sokan reszt vettek. Ka acsonykor minden gyerek es minden idos gyulekezeti ag ajandekot kap. A vasarnap delelOtti gyiljtesek 10 %-át m nden honapban segelyezesre forditjak. Egy bizottsag do ti el, hogy ki kapjon ilyen tamogatast. Ez nem haladja me a 4-500 Ft-ot, es senkinek sem adjak rendszeresen. Az eg nem fordult elo, bogy barki is kerte volna a tamogatast. ki eszreveszi, hogy valakinek szuksege lenne rd, az Uhl ja erre a bizottsag figyelmet. Fontosabb ennel a lelki tamogatas. A mindennapi pr blemak megoldasanak kulcsa eppen az, hogy a hittel hoz ak oket kapcsolatba. A „megfaradast" peldaul sokszor az okozza, hogy a gyakorlati gondok elvonjak a figyelme a lelki hitelettol. A kozosseg segit a hivonek a kornyez6 vi ag minden hatasat a hit keretei koze integralni, es a rajuk v 16 reagalast a hit szellemevel osszhangban alakitani. Eb en termeszetesen az igehirdetes, a latogatas es a lelkigondo as a legfobb tamasz. Mindezek eddig csak hitbeli funkci6j kban tiintek elo, mint a hit er6sit6i. Most azonban vilago sa valik, hogy a hitbeli funkcionak a hivo" minden/lap . &le o lyamataban kozvetitj szerepe van a hatasok es - a TCaga as kozOtt 120
A funkciok teljesitesenek anyagi felteteleit szinten a gytilekezet biztositja. A gytilekezet tartja fenn az imahazat (es epit Ujat), amely helyet ad a kozossegi elet fontos formai szamara. Penzre sem csak a segelyezeshez van sziikseg. A gyfijtes egy reszet a Kozosseg kOzpontjaban tovabhitjak — ebbol kapja fizeteset a lelkesz, a fenninaradO oszszeget pedig mas gyillekezetek tamogatasara forditjak. A kOnyvtar es a gyermek-bibliakorok miikodese szinten anyagi eszkozoket kivan. A gyiilekezet fedezi a mas gytilekezetekb61 erkez6 latogatok megvendegeleset is („szeretetvendegseg"). A piinkosdi gyillekezetnek tehat nem a hivok es Isten kozotti kozvetitesben van funkcioja, hanem a hiv6knek ogymassal es onmagukkal valo kozvetiteseben. Ezt a funkeiOjat mint a hit folytonossaganak hordozoja, s ebbol kovetkezden mint tamasz es merce tudja betOlteni.
.4 hive" elet normai A hit a viselkedest iranyito normakon keresztiil a hivok mindennapi edetaek szinte valamennvi szferajat uralja De a normak es szokasok rendszere napjainkra engedett merevsegeb61, elsosorban a fiatalok tOrekvesei nyoman. A gyillekezeten kivtili „fellazito" hatasok ket forrasa: a hazankban vegbemen6 tudati valtozasok meg a nyugateuropai es amerikai hivo latogatok szeinHete. oltozkOdesre vonatkozO normak nemigen vannak. A hivok a vasarnapi es egyeb finnepi isientiszteletekre Unnepl6ben mennek az imahazba. Tapaszialhato hizonvos lawalmatlansag a divat valtozasaival szeinhen: peldaul a szoktivahossz rovidiileset av id6sebbek nciu tiztL"1: jO szemmel. Szigornbb, de minden Lei - es/telly hazra tellennzo megkotes, hop/ at asszonyok ft"...riczenck es oz\ evek 121
az imahazban bekossek a fejiiket. Ennek bibliai alap a a 1Kor 11,4-10. A gyulekezetben ezen a teren nemi odositas tortent. A fiatalabbak egy resze kendo helyett sa kat vagy kalapot visel, a legfiatalabb asszony pedig a ejbekotes jelkepekent szalagga csavart kendot kOt a hajab A ferfiak es nok hajanak hosszat is meghataroz a a Biblia (IKor 11,14-15). Ennek ellenere a fiatal fer iak tobbsegenek jelenleg hosszU a haja; legfeljebb vallig `ro. Megteresiikkor nehanyan igy viseltek, az idosebbek p; dig belenyugodtak, nem erOltettek rajuk a regi normat. A fiatalabb lanyok, asszonyok rovid haja is Ujabb keletii. N mregiben jart a gyOlekezetnel egy amerikai enek-zene eg, "ttes. M. L. mondta el, bogy milyen hatasa volt ennek a litogatasnak. Az „idos testverek folhorkantak" — de ne a modern zene miatt. „Hanem a lanyoknak a hajvisele ak, hogy rovid; akkor a kormiiket kifestettek; aszt akkora etekert hajakkal..." — nem csodalhatjuk a meghokke est. Nehanyuk gyillekezeti csaladoknal kapott szallast. Igy aztan lattak, „hogy amikor 6k felrevonultak imadk zni, akkor ezt nagyon komolyan veszik, szOval meregkomo yan veszik ezeket a dolgokat". Az egyik idos neni a lany "nal volt Amerikaban. Amikor hazajOtt, beszamolt rola, ogy „fejbekotes ott nincsen, meg rovid haj vagy hosszn szo nya meg — szOval azt mond*, hogy nem ez a hivoseg, ogy valaki ezt csinalja, szOval nemcsak a kiilsoseg". Az ido eknek „nehez volt hallgatni eppen egy oregtol, mondta is eki jo, jó testvernO, de ne hangortasd azert, ha em muszaj, annyira, hat Ugyis annyi bajunk van az ifjUsa , a1" (M. L.). A kutatas ideje alatt erkezett kulfOldi vend , gek valoban nem tartottak ezeket a szokasokat. A n6k eg reszenek rovid haja volt, es egyikiik sem kiitotte be a feje Egeszsegi szempontbal tiltjak a dohanyzast es az lkoholfogyasztast. Az utobbi nem jelent feltetlen absztinei sseget, tulajdonkeppen csak a reszegsaget kell elker 122
Ennek bibliai alapja is van: mindig keszen kell allni , mert nem tudhatjuk, mikor jolt el ujra Jezus Krisztus. A hivOknek azonban egyeb kOtelezettsegiik miatt is Ovakodniuk kell a reszegsegt61, hiszen lehet, hogy eppen ilyen allapotban fordulna hozza valaki, „es nekem akkor beszelnem kellene rOla, Jezus Krisztusrol peldaul. Hat hogy beszelhetnek en ngy, hogy kicsit van bennem?" (B. G.) A dohanyzas tilalmanak alapja az, hogy a Biblia - termeszetesen sehol sem tesz rola emlitest. Erdekes azonban, hogy azoknak, akik megteresiikkor dohanyortak, nem volt sznksegnk kulon er6feszitesre a leszokashoz: a megteressel automatikusan abbahagytak a dohanyzast is. A sportolas ellen ma mar nincs elvi kifogas, hiszen az egeszseges eletet segiti. De a versenyszeth sportot egy-ket evtizeddel ezelott meg nem engedtek meg. Ma senki sem sportol versenyszernen a gyiilekezetben, igy konkret eseten nem merheto a valtozas. A ferfiak es a nok jogait illetoen a gynlekezet nem tartja magat az I Kor I4,34-35-hoz: a nok is szolhatnak, de csak a helynkOn vagy legfeljebb a gynlekezet el& allva. A szoszekhez csak ferfi megy. Kivetelt tesznek ebben a killfoldrol erkez6 nOvendegeklcel. A vezetOsegben --- mint lattuk — csak ferfiak vannak. A Kozosseg megengedi n6knek is, hogy elvegezzek a lelkeszkepz6t, de nem helyezkedhetnek el lelkeszkent. Ez elsosorban a tagsag ellenallasa miatt van igy. A tanultakat altalaban a gyermek-bibliakOrben hasznositjak. KnIfoldon, legalabbis Nyugat-Europaban es Amerikaban nincsen ilyen megkulonbortetes. A hiteleti normanak az egyeni elet minden fontosabb esemenyenel jelentosegiik van. A parvalasztasnal a hive; Isten akaratanak engedelmeskedik, tehat Isten valasztja ki szamara a megfelelo hazastarsat. A fin altalaban hosszabb ideig figyeli a lanyt es csaladjat a gyillekezetben, de semmivel nem arulja el a szandekait. Amikor eljOn az ideje a 123
nostilesnek (a fiU till van a katonasagon, megfele16 kere ete van stb.), akkor megkeri a laity kezet. Ezutan a lanyna is dontenie kell: a ker6-e a szamara kijelolt tars? Terme zetesen a szillOk is merlegelik, hogy sikeres lesz-e hazas ag. Ha a fiatalok egyetertenek, eljegyzik egymast. A jegye•seg idealis korillmenyek kozOtt mindossze nehany hOnapig art. Udvarlas — a hagyomanyos ertelemben — nincsen. A jegyesseg ideje alatt semmilyen testi kapcsolat nem leh t a fiatalok kozOtt; kettesben nemigen mehetnek sehova. gynevezett „egyilttjarast" meg ily modon legalizalt kapcs latban sem engednek meg. Az ismeretsegek nagy res e a gyUlekezeteken belul sziiletik. Mas lehet6seg a gyUlek zetek kOzti latogatasokbol adoclik. Regebben tobb alka om nyilt erre a KOzossegben, Inert rendszeresen szerve tek korzeti es or-szagos talalkozokat. A legfiatalabb hazasparnal a fenti normak mar key sbe ervenyesilltek. Jegyesse,guket megel6zte nehany hOn pos egyuttjards es mar a hazassagkotes elott gyakran me tek kettesben szorakozni, setalni, kirandulni. VegsO sor n a szerelem megengedett a hiv6 fiatalok kozott; a regi ormaknak erkOlcsi, nem pedig hitelvi indoklasa van. (E .zel szemben a nazarenusok peldaul azert tilt* az udvar ast, mert az szemelyvalogatas lenne, es sertene a hittestveri - zeretet egyenloseget.) Ma mar a parvalasztasnak tudatosabb meggondole sai jelentkeznek. R. K.-nak hatarozott elgondolasai van ak. „En valahogy 1:igy kepzelem; hogy ha ferjhez megyek, akkor a fe,rjemre fel tudjak nezni. En azt a pluszt, vagy sz val azt a lelki tars... szoval lelki kapcsolatot, ha nem tudo kiepiteni, vagy nem tudjuk egymas kort kiepiteni, a kor egyszeriien semmi szukseg arra, hogy szOval csak a .ert, hogy ket ember egytitt Ennek a kapcsolatnak elofeItetele bizonyos vilagnezeti azonossag. Lehet a pa tner barmelyik „keresztyen felekezet barmelyik tagja, aki 124
komolyan veszi alt, es el6 kapcsolata an Krisztussal, tehat nenicsak... na hat, vallasos valamennvire" (R K.). Nem kell tehat feltetlenfil pUnkosdinek (mute; inkahh a nagycgyhazak idegenkednek a pfinkosdiektOl. mint forditva. A hitetlenekkel val6 hazassagot limit Iatjuk egyem meggyoz6des alapjan ellenzik, nem alert, men a Szervezeti Szabalyzat tiltja vagy a gyiilekezet nem helyesli. Foltettem alt a kerdest is, hogy mien nem tartjak lehetsegesnek a hazastars kesobbi megteriteset. A kOvetkez6 valaszt kaptam, olyan dolog, hogy a pozitiv es negativ dolgok egymas mellett lete altalaban Ugy szokott lenni. hogy a negativ hat a pozitivra, mivel emberileg ez testhezallobb (R. K.) ‘'egul is a hitelvek szerint a/ ember eredendOen NiinOs. A gyulekezeti tapasztalatok is alt igazoljak, hogy Inv() lany ilyen esetekben elmarad az OsszejOvetelekrol. Ha peclig a hit hizonvulna erosebbnek, akkor a hazassag megy tOnkre. Fit nem erdemes megkockaztaini A szerelein es az isteni akaratnak \-,116 engedelmesseg c∎ ssieegyeztetese problematikus peldaul mondja R sajai magamat ismerye addig nem akarok szerelines amig nem gyOzOdok meg arrol hogy 6 az igazi fliztos, !logy nem tudnek helyesen donteni akkor R. K ogikusaii icy valaszol erre' .,Na de hogyha to kormanyo• ul alt, hogy szerelmes legyel-e Vilg\ nc . akkor .j.Aaltalaii nem inervado, nem lehel mk,!rvado . 'idiassav iitesben A hazassagkotest istentisitcleten unnepiik zoben. esketes 'va:,Jsra eten keridnei sor a veto felet kizanak gyerekek ahen. E-:ntt:~r, kiiionosen regen von gvercke van ezt a inez6huT fiagytal, :4) nelkul armak idejim
11 jell:Sell
ack
mast lekopirozni, meg mas utan menni, hogy valakinek tiz gyereke van, akkor nekem husz lesz. Mert sehol n • m talalom azt megirva, bogy csak az lehet hivo, akinek tiz vagy tizenot gyereke van. Mert Isten nem azon a mer en meri meg az embert, bogy hany gyereke van. Hat ez a ert szerintem nem sablon, bogy futoszalagon Ugy _On ek a gyerekek, es esetleg a felesegem is lehet az aldoz t. Ugyanakkor S. Pnenek nyolc gyereke van, 31 eves: „ zt maskepp en nem is vallaltam volna, ha... ha en nem is ertem volna meg az Isten igazsagait, es tenyleg azt mond atorn, hogy egy ilyen felalrol kapott ero — a Szentlelek e eje — nem lenne az en eletemben, en: szo sines. Sokan azt mondjak, hogy egyszeruen, hogy hat a mai vilagba at hogy vallalhat valaki ilyet, hat nines annyi a fejebe, hogy hat van ennek esetleg valami mas megoldasa? Hat deho yis. Nezd, tisztaba vagyunk ezekkel a dolgokkal, nem agyunk mi annyira sOtet emberek, hogy ne tudnank, hogy van ennek mas 6tja is. De mi ezt az utat igy vallaltuk es 6gy voltunk vele, hogy a Joisten kezeben van az &let: 0 d adni, tud ‘ elvenni, es tud nem adni. Ugyhogy minden lehetoseg Onala megvan. Kis pont vagyok en ahhoz, hog az Isten keze el& tegyem az en kezem, es azt mondjam, hIgY koszonom, nekem eleg ennyi. O amennyi terhet ad 0 ahhoz ad elegend8 erot is." Az abortuszt meg veszelye tetett terhesseg eseten is elutasitjak (a „Ne olj!" paran sa miatt). Tobb pelda is volt erre a gyiilekezetben. B. ne utolso gyermekenel „az orvos azt mondta, hogy hat el ell venni, mert hat szoval nem sziilhetem meg. Es mer' a la o am begyulladt, vegig fekiidni kellett vele, ugyhogy azt mo dta, hogy faltetlenill el kell venni, mert 6gyse birom, es itt marad a hat gyerek, en meg meghalok. E' en mondtam az orvosnak, hogy en nem tudom azt elhi ni, hogy a Joatya azert adja oket, hogy elvegyen tole" (B. T e).
126
Ezen a teren is van szemleleti valtozas a gytilekezetben. A fogamzasgatlast csak az idosebbek ellenzik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fiatalok kevesebb gyereket szeretnenek. A legfiatalabb hazaspar — meg nincsen gyerekiik — negy gyereket tervez; az egyik lany legalabb harmat, de inkabb otot. Mindenesetre a csaladtervezes mar letezik a gyiilekezetben. Ahol terhessegi komplikaciok jelentkeztek, ott megelegszenek harom gyerekkel es a vedekezes valamilyen formajahoz folyamodnak. A fiatalasszonyoknal a gyerekek szamat gyakran befolyasolja az igenyek megvaltozasa. N. In& csak egy evig maradt otthon ket kisgyermekevel, „pedig akkor is ligy volt beiitemezve, hogy harom evig itthon maradok. Mondom, nem birom! Hat teijesen kikesztiltem idegileg. Az ember elzarva mindenkit61..." A palyavalasztast illetoen nines korlatozas a hivok szamara. Minden foglalkozast osszeegyeztethetonek tartanak a hittel, kiveye persze azokat, amelyekhez elengedhetetlen a marxista—leninista meggyozodes (pl. parttitkar). Regen a miiveszi palyaktol is tavoltartottak a gyerekeiket. „Nalunk ha egy ilyen megtert, akkor azt mondtak, hogy menjen el esztergalyosnak, hiya emberhez ez nem illik." (B. G.) Ezert is hianyzik a magyarorszagi mozgalombOl az a zenei kultura, amely mas orszagokban annyira jellemz6 a ptinkosdiekre. A hitelethez hozzatartozik, hogy a hiv6 - barmilyen legyen is a foglalkozasa — maximalisan helytalljon a munkahelyen. (Kardos, 1969:19-20). Az n.-i gyillekezetben tiibbszoriis kivalo dolgozo is akad. M. .1. ramutatott ennek bihliai alapjara. „lsten igeje henniinket is tank, hogy engedelmeskedjetek a felsiibb hatOsagoknak" (Ri") 13.1 ), es arra, hogy ezzel is bizonyitsak a hiyok, hogy new ellensegei a szocialista tarsadalomnak.
127
Komoly problemat jelentett regebben a fiatalok tova btanulasa. A gyiilekezetvezetok kozott akadt olyan, aki kifejezetten ellenezte a tanulast. Meg Bekesen tortent, h gy T. Ane gyenge egeszsegi allapota miatt szeretett volna el egezni egy bolcsodevezetoi tanfolyamot, hogy ne kell en nehez fizikai munkat vegeznie. Amikor errol ertesUlt a redikator, „azt mondta, hogy hat ezt nem ajanlja, mert az 'gY meg Ugy, hogy mindig fol akarok tUnni, milyen nag ravagyas. Igaz, azt mondja, hogy enbennem vannak — is felfedezte ezeket a tulajdonsagokat mivel szerete a gyerekeket, es az en egeszsegem, fizikumomnak is nag on megfelelne, dehat azert — es akkor idezte ezt a Biblia-ve set hogy azert valasszuk inkabb az Isten nepivel vale egy •ttnyomorgast, a kevesebb, a kisebb darab kenyeret, m nthogy a mi lelkiinket odaadjuk a vilagnak". (T. Ane a be esi gyulekezet vezetOjerol beszelt, aki a sajat gyerekeit a ert tanittatta.) Ma a tanulasnak nincsen akaddlya, az idosebbek kizul is kevesebben tartjak foloslegesnek. Ehhez azonban a t a lepest kellett megtenni, hogy ne tekintsek ellentetesne a tudomany tanitasait es a hitet. Ma a tudomanyos felfed.zeseket (vagy hipoteziseket) sokszor eppen a hitelvek en foglaltak alatamasztasara hasznaljak fel. B. G. meselte 1 a kovetkezo peldat: „A mUltkor hallottam egy ilyen... fe tegetest — tanulmanyszerii volt a radioba hogy van gy olyan bizonyos magassag, ahol mar az emberek elete s kkal hosszabb: ha oda folkertilhetnenk, akkor nem tudom hany evvel tovabb elnenk, mert mire ott font eltelne agy vagy of ev, idelent mar ketszaz ev telne el. Van egy il, en magassag, foltevesek szerint. Hat en orultem neki, tiler cz mar lassan kOzeliti az orokkevalosagot. Elobb-utobb, en hiszek abba, bogy a tudomany el fogja erni azt, bogy 'an olyan lehetoseg, van olyan terulet, abut van orokelet. V igy legalabbis az elet nagyon-nagyon meghosszabbitott idej • 128
es akkor majdnem talalkozni fog anti h funk a ludomany-
rival " Mint lattuk, a fiatalok nagy resit legalahh levelezd lagozaton elvegzi a gimnaziumot, Cs erettsegit szerez. Az iskolazottsag presztizse megnott az egesz Kozossegben. A gyiilekezet vezetoinek es funkcionariusamak tobh mint a fele erettsegizett, illetve jelenleg folviatja ktizepiskolai tanulmanyait. A szfildk mind Ugy nyilatkortak, hogy szeretnek, ha gyerekeik tanulnanak es legalahh leerettsegiznenek Ma mar gyakran fontosabhnak tartjak czt, mint azt, hogy szakmat szerezzenek. Meg a mai fiatalok gyerekkoraban is tiltottak a vilagi konyvek olvasasat, es mindenfajta vik4gi mtiveltseget kirekesztettek az elettikb61. Ma mar a viltnii es hivd kulturalis termekek osszekapcsolasaval is talalkozhatunk elvetve. .,Feldolgortunk egy bibliai tortenetet, a/ irgalmas szama-ritanust meselte R. E. egy szilveszteri ifitasagi miisorrol. egy ilyen musicalszeruseg, ami tulajdonkeppen a popfesztivalnak a rahatasa volt, tehat azt megneztijk meg ichallgattuk, ugyanis abban vannak ilvcn dolgok. amik tigy annvira mcgdObbentettek benniinket. c ugy ereztiak, hogy ha valaki hivatoll erre, akkor a hivd Ifitisag meg inkabb, hogy ezekrc a kerdesekre valaszt adios. hogy. )valaki mondja meg, milyen az elet , valaki mondja meg miert Ebbtil egyebkent ilyen hetet is van benne A gyillekezei 111 tagjatol kaptam VAls/t arra a kcrdesre. iniert tartja szilksegesnek a hivdk szamara a tantilast, a infiveltseget. az iskolazottsagot. Mindossze harman koriatortak a valaszt ilyen kifejezesekkel, flint ,.a lehetlisegckhez kep(_‘st". „egyeseknek". „nenielv telietseges embernck" A ludas, intiveltseg nicgszerzeset tOlThen III! S/C111pontjA)61 tartjak fontosnak. „I la tobbei mud
akar, annak tanulni kell." (L. Ine) „Akik az ember ket tanitjak, azok tudjanak is." (K. A.) R. Nne szerint a 4kor kell tanulni, „ha tehetseges valaki, s eleg onzetlen ah oz, hogy masok javdra szolgdljon ezzel is". Az iskoldzott agnak a hitteritesben is jelentosege van: „igy boviil az a or, ahol az evangeliumot megismertetheti" (C. Jne); „ ert magasabb korokben is tehet bizonysagot" (N. A.); hi zen „akik miiveltebbek, azokkal is kell beszelni Istenrol" (B. Gne). „Az egeszseges erkolcsi es tarsadalmi elet felt& ele, hogy a nep minden retegehez eljusson Isten igeje." (M J.) „Presztizskerdest esindltam a dologbol — mondta M. hogy ne mondhassak azt, hogy a hivok mind az ala sonyabb ertelmi szinten valok, szoval hogy persze azert h vo, mert nem emelkedik." De vildgi szempontok is ervenyesiilnek ma mar, fol g a fiataloknal: „A tdrsadalomba is megkivantatik ugye ma dr az a kozepiskolai vegzettseg." (R. K.) „Mai embernek eg kell hogy legyen az erettsegi legalabb, szoval ez mana sag mar dltalanos kovetelmeny." (M. L.) Azert kell tanuln az embernek, „hogy minel jobban megallja a helyet a vi dgban" (G. Jne). Az olvasas „a latokoromet szelesiti" — m i ndja K. A. Es vegUl nehany egyeb indok: „ne maradjak sUlttOk' (T. A.); „lehet, hogy egyszer elonyos lesz valahol" az area egi (M. L.); „mivel van hdrom gyerekem, nagyon fontosnak tartom azt, hogy olvassak, mert erzem azt, hogy a yerekeimnek hat nem sokaig tudok megfelelni a kerdese're" (K. Ane). A szOrakozdsrol mar esett szo. A fiatalok, ha elme szinhazba vagy moziba, inkabb nem mondjak meg az sebbeknek, hogy elkertiljek a vitakat. Az idosek tiltako a vildgias szorakozdsok ellen egyreszt erkolcsi indok tamaszkodik (pl. a tanc alkalmat ad megengedhetetlen csolatok kialakuldsasra), masreszt pedig arra hivatkoz 130
nek doasa kra apak,
bogy az imadkozastol es a Biblia oivasasatol vonja el az idol. Tiibben hangsUlyortak, hogy ha nem lennenek hivok, akkor is igy elnenek. Az erveles vege itt a tillvilagba nydhk. „Mindenki elott van egy ket meterszer egy meterszer ketmeteres Na, en odaerek. es en raiovok arra. bogy Jezus Krisztus nincs, tUlvilag nines.. en azt tettem, ami szerintem rendes, jó. De aki nem azt tette voltak olyanok , es mondom, ha megiscsak van tulvilag, akkor ki overt vegtil is?„. De en tudom, ez van ez meg egv l la ez megis nem igy tortenne, mit veszitettem' t ivakoriatilag semmit. - (B. G.) A halal kerdese sokat foglalkortatja a Illy Act Mert „halal es halal kOzt is kiiIiinbseg van 'vlikor a halalfeleem megszalha az embert, es azt mondta : »de ha megis van (sten...« Nyugodtan, bekessegben meghalni nagyon nagy dolog, rendczett elettel meghalni - ( N .1.). A ..nyugodt halal - - elvaras: ez melto a hivohoz A/ ismertetett normakat a hi ■,:ok tulaidonkeppen rugalmasan kezelik N. 1. mondta el, hogs megteresekor ami egyik pererdl a masikra meat vegbe sok problemat okoRut neki, ( hogy lesz-e ereje a hitelet normainak betar(asahoz. (F-ppen udvarolt egy lanynak peldaul.) Apia „azt mondta, bogy ez egy olyan dolog, hogv ezt (1/ (nal jarm szoval ezt nem igy, hop: ismerni kell vagy tudni kell (Marmint a hitelet szabalyait, normail H. /s azt az. utat (arni kell, es menet kozbe vannak ()Ivan dolgok amiket (sten menet kozben mutat meg az embernek. Szo\ al eppen ell61 elo a hit . Mint lattuk. a normal( egv resze egesicit el!s Mnhet_ legradikalisabb formaja, ha a g‘.illekete( olyan i(1 ■ 6\ el keriil kapcsolatba. aki az (lieu) normanak new crigedelmeskedik, de a „lenveges - kerdesek Ickinteteben I3I
nem talalnak semmi kifogasolni val6t az eletben. A bi liai alatamasztasu normal( nem elveznek prioritast. Egyes ormak es szokasok Ugy is eltiinhetnek, hogy a lelkipas for meggyozi a tagsagot arrol, bogy a Biblia vonatkozo r sze csak a korabeli szokast vagy erkolcsi felfogast ttikr . zi, ezek pedig nem allnak lenyegi kapcsolatban a hittel. A ormak e fajta valtozasai nem jellemzok altalaban a kiscso ortokra. A bevezetesben ideztilk Troeltsch tanulmanyat." A ytilekezet eredeti ertekrendje valoban jellemezhet6 az as Icetizmusnak azzal a formajaval, amelyet 6 leirt. Ezek a ormak a vilagtol vale) elkulonulesre inditottak ugyan, de em forditottak szembe sem az erzeki elettel, sem az ember seg atlagos eletevel. A fejl6des tendenciaja azonban ez -n a tertileten nem az egyhazza valas, hanem a „vilagiaso as" fele mutat.
Misszio zas A hitelet fontos tertilete a missziOzas. Nem kotelesseg, e a hitelvekbol kovetkez6 elvaras a hivOkkel szemben. M vel sajat elettiket tekintik az idealis eletmodnak, es szem lyvalogatas nelkul szeretnek mindenkit, hason16 elet ez akarnak segiteni masokat is. A missziozas reszben a csaladtagokra, reszben a cs ladon kivilliekre iranyul. A csaladon beluli terites, vagy pontosabban a hit ,átorokitese" igen magas hatasfokn. 13 hivo csalad ad tait nezve (a sztil6k nem minden esetben a vizsgalt gyillek zet tagjai) jelenleg a 16 even feltili gyerekeknek 73 %-a iv6 (illetve egyiktik hiv6 volt, halalaig), osszesen 41 fo. Tovabbi 8 % (ot f6) bemeritkezett, de jelenleg nem gy leLisd a 44. oldalon. (A szerlc.)
132
kezeti tag. Li. a S7aM meg tovabh valtozhat, inert megteres sel agy rijra-megteressel harki ismet tagja iehet ilyiileke, zetnek. A hitellen gyerekek tobbsege natal A csalad es a tagsag igyekszik termeszetes ielensegkent kezelni, ha a gyerekek kivalnak ,..agy be sem Iepnek gyrilekezethe_ „A hivo sziildk gyerekei rigy gondoljak hop na, eddig nit tettem, amit akartak a szuleun. most majd egy kicsit a sajat labamon is szetnezek. hogy mi van ott a masik oldalon. Tulajdonkeppen ncrn is lenne karos. meg nem is karos ez, ha ilven cellal cgs kicsit mdatosan megy el. De aztan mikor mar ferde ‘aganyra siklik! Merl hogy ismeretanyagot gyfijt meg kisszehasonlitia a ketton hat ez magaba nagyon hasznos dolog, inert kiilonbseget tud tenni, meg a dontese is kOnnyebb Iobban tud hogy en most melyiket valasztom. men, ismeri mind a ket IOC mondja M. mne. A sziilonek okoz leginkabb banatot a ,gyerek elmaradasa a gyfilekezetbOl. nemigen tudnak belenyugodni, eroszakos mOdszerekhez kiskornak eseteben sem fordulnak. M. L. meselte &lett: gvulekezeten kiviili idOszakarOl. ,,elmentem Ugy ket evbe eoN.szer eg\., delekittre csak az&rt. bogy ne nyaggassanak mar tovabb !logy menjek mar el egyszer A csaiad igyekezete akkor sem szUnt. amikor mar elkoltozon csaladoi itiapitott „fiat aput ismertem, bogy megragad minden alkaimat arra bogy nekem hizonysagot tegyen Krisztusrol. Cs en mindig kinevettem, vagy hat egy ,,iccol tei riltottem az egesz iigyet Ila eppen rossz hangulatba. Jkkor nagyon goromban es durvan visszautasitottam Aztan ert csak mondta nekem, hogy hat 6 ,rd nekem 13ibliat egy traktatust, es... biztos lesz idOm mind. he lest azt mondja akkor olvasgassak abiN A •isszateres ekifordul: VI I tiz e\ Mig a Serd616kori elta‘ (vas nernigcu isszateres alma' inkabb magyarazatr:i
sb,Oblu 'sgalt
gyillekezetben keves ilyen szemely van, es a veliik keszi ett interjUk is elsosorban a megteres lelki elmenyer61 ad ak kepet. A fordulatot elosegito tenyezok kozott a legfo osabb valoszinaleg az, hogy a gyermekkori rendsze es gytilekezetbe-jaras, a bibliakor-latogatas es az otthIni neveles rendkivill erns nyomot hagy az e kOrnyezet s en felnovok eleteben. A gyermekkori hiteleti elmenyek e 65 hatasat egy konkret eset szemlelteti a legjobban. M. ne sziilei hitetlenek voltak. A szomszed csalad kislanya hi to el a Baptista, majd a punkosdi gytilekezetbe. Kilence es koraban elnyerte a szentlelekkeresztseget. Edesapja tilto ta, edesanyja engedte, hogy eljarjon az imahazba. 12 é es koraban azonban kikoltortek egy tanyara, hat kilometer yire a falut61. Elmaradt a gytilekezetb61. Hitetlen bark 6i voltak, udvarloja, balba jart — a hitetlen fiatalok eletet é te. 15 eves koraban a kezebe akadt egy irat, amit egy isme etlen ferfi hagyott a nagyanyjanal. Ez „vazolta azt, h ogy milyen eletkortilmenyek kOzott eltink, es hogy az Ur eljovetele is kOzel van. Es mikor Ugy vegigolvastam e t a kis iratot, akkor Ugy bensomben hatarozottan megsztile ett az a vagyam, hogy dontok az Ur mellett. Es akkor kim•n tem, egy keresztet vetettem a naptarra, es az mondt m, hogy eddig es nem tovabb, ettol a naptol kezdve en h v6 leszek". A csalad, a rokonsag szegyellte a dolgot a sztiloknek 14 holdjuk volt, a gytilekezeti tagok rokonsa ában ez volt a legjobb modU csalad —, es er6szakkal is ig, ekezett megvaltortatni a gyerek donteset. Hiabavalo olt minden, 16 eves koraban bemeritkezett. „Kicsi korom•a, ha valaki kerdezte tolem, mi leszel, ha nagy leszel, zt mondtam: hiv6. Szoval azok a gyermekkori elmeny k, amik bennem voltak, az kitorolhetetlen volt aztan min ig. Mindig amikor jartam igy balba is vagy szerakozni, min ig ott volt bennem az, bogy hat valamikor nagyon boldog oltam, es most az az tiresseg van bennem, es igy min ig kivankortam vissza arra a gyermekkori oromeimre, a it 134
hat az Or belecsopogtetett az en szivernbe, azt nem tudta kimosni a tovabbi elet." Aki kilep a gyillekezetb61, a csaladtol altalaban nem kOltozik el. Ennek nagy jelentosege van, mert az otthoni hiteletnek legalabb akkora snlya van a hivo eleteben, mint az imahazba-jarasnak. Imadkoznak reggel es este, etkezes elOtt es titan rendszeresen, ezen kivul ktilonbozO alkalmak-kor is. Peldaul: imahazba-indulaskor. hosszasahh utazas elOtt, anyagi termeszetii ugyekben. hitetlen szentelyek inegtereseert, sikeres vizsgaert. Az imadkozas „nem azt lelenti, hogy most en leterdelek, es akkor Orakig terdelgetek, hisz Ugy is lehet Istennel kapcsolatorn. ha kOzben fOzok vagy takaritok vagy epp a gyerekkel foglalkozom, es halat adok lstennek azert, hogy ilyen szepen fejlOdik, ilyen aranyos gyerek. Szoval szinte minden pillanatba pan miert" (N. Ene). Otthon gyakoroljak a hivok a nyelveken-imadkovast_ Mindennap olvasgatni kell a Bibhat, gyakori, hogy osszeul a csalad, es egyikiik hangosan felolvas A bibliakoros gyerekekkel megtanuljak vasarnap feladott lecket, bOvitik Biblia-ismeretiiket, htbliai tOrteneteket missszios iratokat, traktatusokat olvasnak fel nekik Az asz-. szonyok, lanyok a hazimunka mellett hivo enekeket enekelnek. A csalad megbeszeli otthon az OsszejOv cteleken hallottakat, a g,ytilekezet bels6 eletCmek esemenveit. Na-. gyon gyakran fogadnak vendegeket mas gyfilekezetekbOl Mindez allandoan hat a „kimaradt" csaladtagra is -1 „\ ilaghan" koriiltekinto fiatalok szamara a hivO &let es gondolkodasmod realis mindennapi alternativa marad M. Z. evekig, elt „a vilagi fiatalok mOdjar .teldaul clegge vagy col tancoltant mondja h ideig sokat Jelentett. I3ergendyre, Illesre jartam Azian ralOttein, hop. nagvon keves SzOval eljutottam oda_ hogv most mar c.14:ge ismernem kell magarnat ahhoz, hog\ tlkhain ait hogs !win hizhatok e'en a teren magainha ho !v' olyat .
115
talalok, amit meg nem mondtak el nekem, vagy amit eg olyat lehetne probalni, vagy amit megprObaltam, de n m jol csinaltam. Szoval tudtam azt, bogy ennyit erek, es szoval, bogy ennyi ertekkel iddig jutottam el. Es ez epoen annyit jelentett, hogy teljesen tires voltam, es ebbe a 1141yzetbe Open ott tartottam, hogy minden, amit csinalok, az teljesen hiabaval6 dolog. Olyan szempontb61 hiabav 16, hogy az embert belifirol nem tudja kielegiteni — n m tudom, azt hiszem, _01 mondom." A megteres ejszakajat ez a helyzet megvaltozott. „Egyszerfien fol kellett allnom, es egyszeruen terdre kellett esnem, ott a sotet szobaba, es akkor en nem tudom, bogy mit imadkortam, egyre eml"kszem, hogy nagyon holds voltam Istennek azert, h•gy megoldotta ezt, bogy most mar tudom, bogy nem tires az eletem. Tudom azt, hogy most tobb vagyok, mint aki, a lit probaltam eveken keresztOl. Tudom azt, hogy mind zt megkaptam, szoval elek, egyszeriien ez egy olyan dol • g, hogy ezt nem lehet bebizonyitani, hogy na ez igy kell le ni, ez igy van, hanem ezt egyszeruen erezni kellett. Es en tudtam, hogy tobb vagyok, es elertem azt, amit akartam. Ez nem azt jelenti, hogy most en egy olyan helyzetbe jutott m, hogy na, most aztan szetfolyhatok a fotelba es megerk item, hanem azt, bogy tudom azt, hogy azon az u on vagyok, ami engem a fele a eel fele visz, amit mina en ember tulajdonkeppen keres." Ugyanezt fogalmazza n eg M. J. kicsit pontosabban: „Minden ember megvalas za maganak az elete celjat, amiert erdemes elni. Az egyi a tudomanynak, a masik a muveszetnek, a sportnak, es gy keresi az ember. Es het mi, akik — inkabb errol a gyiile e zetrOl beszelek akik igy elunk Ogy latom, hogy olyai ok vagyunk, akik ebbe megtalaltuk magunknak az elete eljat." ,
A hitterite.s csaladon kivUli hatasfoka igen alacsony A assz( ny kutatas idejen csak egy teljesen kills6, „Own 136
Httogittta rendsteresen az OsszejOveteicket A c ttlekezei lets/a -la anent-tag resztvev6kkel egytill fs mindOsste l %at testi ki a kOzseg osszlakossaganak i971 - 1, ehredeskor mcgtertek is mindnyajan esaladtagok oltak Att feltetelettiik tehat. bogy a gyillekezet letstinita a k6leijOv6heti nem fog letiyegesen emelkedni. A hitteritest a hiv6k legtO1 st6r egyenileg egmunkahelvi es egyeb, alkalmi kapcsolatokban uta iiskor). Szervezett keretek kozott hittankban es a tobbi stocialista orszagban nem folytathato inissziOtas A tagsag nein is ambicionalja a szelesebh ktiMt fmteritest. liinszken i6: ,,adtak a hireket amerikai es eg_ych Mmeges akciOkrOl. nielveknek sikerehez termestetesen it modern tomegkomiiiimikacios cs egyeb eszkozOk felhastnalasa is hoz/att :. 1.ml. A terites egyik bels6 problem* az. bogy milven lelki stituaci6 szukseges hozza a teritendO reszerol. A gyilleketeti tagok t6bbsege nem helyesli ar criOszakos, tolakodo teritest. A legmegfelelobb alkalorn az. ha a beszelg.etes a hit problemairol folyik (fokent vallasos emberek jonnek tehat stamitasba). Masik lehetosegkent be lehet kapcsolodni az Jet altalanos problemairol, vilagnezeti kerdesekr6I sz616 itakba. A hiv6k tapasztalatai szerint leggyakrabhan azok inutainak fogekonysagot a teritessel steinhen. akiket Valamil_ycit tragedia ert, peldaul sulyos betegseg yap, halaleset Kiilon6sen telleinz6 ez az id6sekre, inert tik egyre Mhbet Ioglalkoznak a k6zelgo halal gondolatii ■ A teritesnek nyelvi nehetsegei is \ allImak. [IitctIcn (iota Iokkal avert is 'whet megtercintem a sttikseges stittiaciOt. inert it regi Karoli- fele Biblialorditas nycidx circle olvan ,/akisat . p)111 R. K. sum \ aival „keg Cs stO\ cget hotott l&tre hivO kOrokben, itmely ma 111,1F sokiik stainara iclicsen erthetetlen A gyilleketeti fiatalok olvan kileiczesi lorinakat keresni. inindenki
117
szamara kozerthetove teszik a hitelveket. Az 6j bibli forditas ehhez nagy segitseget nynjt. A hitterito aktivitas erosen film a hivok egyeni ve ersekletet61. A fiatalok szivesebben beszelgetnek csop rtosan, ha idegenekkel kerCil szo a hit kerdeseirol. A teritesnek szemelyes jelentOsege nincsen, m rt a punkosdi hit szerint nem egyik ember teriti meg a mas kat, hanem az Istent61 ered6 tanitas az, amely kegyelem fol tan megragadja a hitetlent.
A My& es a „vilag" MielOtt a gyulekezetnek es tagjainak altalaban a „vilag oz" valO viszonyar61 beszelnenk, kOlon foglalkozunk elemenyOkkel a nagy kereszteny egyhazakr61. Fejlodese soran a keresztenyseg eltert az Istennel alO 616 kapcsolattol es a Szentlelek vezeteset61. Ennek eloidez6i a papok voltak, mert „patosz, uralkodas, hat lmi torekves — minden egyeb volt, csak nem az Isten me hirdetese, es itt, itt kiiitotte ,maga al61 a talajt, teljesen kiiititte, de jó, hogy igy tortent. En ezt mondom, aldom Istent, ogy ez igy tOrtent, mert soha az eletbe nem lett volna jrakezdes, hogy ha ez meg itten mindig a papa, olyan ur lom lenne, hogy 6 iranyit mindent. Aldatlan dolog. Isten nem veletlen vette el... az 6 kezet rola, hogy igy mondjam, ogy most mar 6 is olyan kis szemely lett, hogy eleg k csi (B. G.). A nagyegyhazakon belul letrejott, On. fele redt csoportok azonban „sok mindent tesznek, s meg olya okat is, amik rank nezve is megszegyenitOk, a kisegyha 4akra nezve"' (R. K.).
"
A pOnkosdi mozgalom felszabadulas el6tti helyzete 61 a gyillekezet tagjainak szemelyes tapasztalatai nemigen van" truck tobbet vagy jobbat tesznek a kisegyhazaknal is.
138
szcrk.)
nak, de tudjak, hogy akkoriban kajlenOsen 1939 es 1945 kozott — tildortek a hivoket: a csend6rOk allandO zaklatasainak voltak kiteve. A felszabadulas ota a vallasszabadsag 6ket is vedi az intezmenyes tamadasok ellen. Ennek koszOnhet6, hogy a hivok ma a szocialista tarsadalmi rendszer tamogatoinak valljak magukat. „Annvira becsfilom azokat, akikrol tanultam, hogy tenyleg kinvirtak oket, de igazi kommunistak voltak. Hat abszolUt becsallendo emberek Nem 6k hortak: 6k -- Isten segitsegelcI en ezt hozzateszem. de 6k hortak egy uj jobbat. Nem azt mondom. hogy nem lehetne jobb ennel, de , azt mondom, hogy ilyen nem volt meg Magyarorszagon. Es akkor mem lennek en ellensege valamilyen tekintetben is. nem . ' SzOval egy nagy buta ember lennek." (B. G.) A tamogatas elsosorban a munkahelyi helvtallasban nvilvanul meg. Valtozas tortent a hivoknek a politikai mozgalmakkal kapcsolatos attitaljeben is. N Lite igx hasonlitja ossze a sajat szelsosegesnek szamito gyerckkoraval a gyerekeiet! „Nem voltam se pajtas, se nttorO. pedig tudod, hogy meg kotelez6 volt... De akkor egyszeriien nem mentem aznap iskolaba. Mert azt is problernanak tartottak, hogyha en megalkuszom, holott egy kisgyerek honnan tudja eldonteni azt, hogy 6 most mit akar, hogy akar-e hivd lenni, vagy nem akar. SzOval ezt mi mar maskepp csinaljuk. FgyaltaIan nem problema az, ha a gyerek, mit tudom en, akar (irsvereto is lest... Ha kepessegei vannak, abbol is tanui. okuli inegtanul okosan viselkedni, es egy olvan kisgyerektol nem lehet elvarni, bogy 6 dontson. Ismerje meg ezt is, es ismer-ie meg azt is, es akkor tud okosan valasztani, hopi ptinkosdi akar lenni vagy... vagy esetleg marxista akar A K1SZ-be altalaban megterestik el6tt sen lepnek he a tiataiok. Arra hivatkoznak, hogy nem tudnak „SliV \ el ielekkel" e' inalni. „Mert vagy egyiket vagy masikat. ugv erzern, meg kell tagadni. Es en tobbet kaptam a hitelettOl. nut it KISZ139
elett61, ugyhogy Ugyhogy en maradok emellett" — m ndta M. Zne, aki kozepiskolas evei alatt KISZ-tag vol . A szakszervezetbe munkahelyilkon belepnek a gyillek•zet tagjai. MaganeletUkben a hivok elobb-utobb talalkoz ak „ellenagitacioval" barataik, munkatarsaik, esetleg a •arttitkar reszer61 vagy a sorkatonai szolgalat idejen. Az ervelesek altalaban vulgaris szinten zajlanak le; peldau : „a buta emberek felfogasa a vallas"; „ez egy hillyeseg"; a kereszteshaborUkra stb. hivatkoznak. A hivok altalaban k ternek a vital( , e161, ha ilyen megkozelitessel talalkoz ak, mondvan: „En tiszteletben tartom az 6 hiti_iket, 6k to sak tiszteletbe az enyemet" (N. Lne). A munkatarsak esetl ges ugratasait — peldaul: „gyere mar, predikalj egy kicsit" (B. T.); „te kis szentesked6" (D. G.) — mindig ellensUlyoz a a jol vegzett munkaert jaro megbecsules. „Szerettek hen em azt — meseli B. G. —, hogy ha odaadtak valamit, hogy azt csinaljam meg, akkor azt megcsinaltam. Nyugodtan otthagytak a dolgokat, amit esetleg nem hagytak ott (mar tint egyebkent — H. Zs.), inert hat tudva, hogy en figysem n, 61hatok hozza semmit, »mert neked ezt a vallasod tilt] a«. Nekik ez j6 erzes volt: »ez biztos, hogy nem ny61 hozz ». „Engem meg szerettek is, hogy hivo voltam. Ha valuni problema volt, mindig en inteztem el mindent, mert tu•tak, hogy hivo vagyok... Inkabb az volt a problema a gyarb is, hogy hat nem nekem mondtak, en mindig iigy voltam, sak azt igerek vagy azt mondok, amit meg tudok tenni, es I at a tobbiek nem Ugy csinaltak. Akkor mindig ha jutalmat aptam ezert, akarmi: »hat mindig csak a Margit'?«. Si nte felevenkent kaptam. Mert ha nekem azt mondtak, ho , y a szemetet ---- ha ezt, ezt. En dolgortam. S hat sokszor it gykedtek rain, hogy hat csak a Margit, csak a Margit. Hat zerettcm becsiilettel clv&.gezni a intinkmat, neinh)gv
140
Hathottak \ ulna erte, batten) azt n u hi ~o lenne) akkor nem lenne problem,
nindenki (13
Ahogyan a vilagi kultUra ,,heszivargasat megfigyelhetink, ugy beszelhetiink ideolOgiai hatasroi is VI I igy he szelt a megterese elotti gondolkodasar o „hat ugy ereztem hogy tenyleg nines Isten, es teljesen alaptalan a hit, vagy pedig egy olyan dolog, mint.. hogy i enin el vagy Lenin elt, I .enin elni fog. El hat az emlekezetnnkhe V3 .2V a gon dolatunkha, vagy az eszmei elnek, vakihogy igy gondoltain en is. hog)) Isten vagy Jezus hat egy ilven eszme l's hat hogyha rni ezt igy a gondolatunkhal kiiizziik, akkor nem is akkor nem lesz. A szocialista rendszer tamogatasanak leglen\ egesehh ,.ilapta az. hogy a hivok Ugy latjak, hogy celjaik megegyez nek a kommunistakeival. Ez a kozits ttcl a kommunizmus Velemenvkidonhseg szerintuk „csak ihhan call bogy kommumstak nem hisznek Isten letePen. ezert 1 kommii nizmust Isten segitsege nelkiii akanak clerni. A hIN kepzelesehen elo tarsadalomeszmen\ :izonhan alOjahan ::Ipsztas kommunizmusa lit elegendO alapnak latjak ahhoz, hogy emberiseg „egyforma szeretetben. ',ekes segben" (13 clhessen Az a „ionios„ hog\ szi\ nnk lelkiank egy legyen... mert oda ktild isten :1 meg gviizOdestink aldast, ahol ez meg\ an ) vilaghoz yak') viszonyulasuknak s',.ijatos rasa :iz Hiiitdetmentess4. „Hat a legnagyobb hula inneh Kgzd(idik. hogy: az barna Nagy feke!c vagy eaganv vag\ I fat Ctri se tehetek uirol. hoe=, teher hOrOni. hat ttztiiethtn,: m \pin, gust mike segitettem en alTh:t raiek meg szereesennek ;1/.. hogy kI, weg halas
Ennek a hazankban meg nem altalanos szemlelet ek letezik ugyan hitelvi alatamasztasa — a hivok nem lehetnek „szemelyvalogatok'' feltehet6leg mas okai is vannak. • z altalanos tolerancia mellett egyreszt fontos teny, hogy zines bortlek eppugy lehetnek hivok, mint feherek. Err'l a gytilekezet tagjai maguk is megbizonyosodhattak. Cig ny hivokr61 ugyan nem tudunk, erre nem hallottunk peld't a vizsgalat idejen.' Kozismert azonban, hogy a missziond msok , bejartak a fold orszagait, es sikerrel teritettek Afrika an A es zsiaban is. Tud a gytilekezet arrol is, hogy az Egye tilt Allamokban a „feller" egyhazakon kivul „fekete" es „ egyes" egyhazak is leteznek. Fontosnak tartjuk azt a tenyt is, hogy hazankban a ptinkosdi mozgalom kezdettol fogva s amos ktilonbozo nemzetiseghez tartozo hivet szerzett aganak, elsosorban szlovakokat, de nemeteket is. Ez szin en segithette az eloiteletmentesseget. A ciganyokkal es a ne erekkel szembeni tolerancia talan meg azzal is osszeitigg sbe hozhatO, bogy olyan kisebbsegekrol van szO, amelye et tarsadalmi diszkriminacie sujt, akarcsak a ptinkosdie et tortenelmtik egyes szakaszain.
Osszefoglalas A ptinkiisdi hitelvek — mint lattuk — szamos olyan tani ast foglalnak magukban, amelyek altalanosan jellemz6 a keresztenysegre. Kozos vonasokat mutatnak a protest ns nagyegyhazakkal es mas kisegyhazakkal is. Specialis to ellel csak a Szentlelekkel es a lelkiajandekokkal kapcso atban talalkozunk. A hitelet vizsgalatabol azonban nyilv o nvalova valt, hogy rogzitett hitelvekrol a ptinkosdi moz alom eseteben nemcsak azert nem beszelhetiink, mert incsen leirt formajuk, amelyet altalanosan elfogadna min en "Kesobbi kutatasaiban a szerzo sok cigany hivovel talalkozott kisegyhazak pan. (A szerk.)
142
gynlekezet es minden hivo, hanem azert sem, inert ezt a tagsag masodlagosjelentoseglinek tartja Ennek egyik torteneti oka az, hogy az Evangeliumi Plinkosdi KOzosseg centralizalasa csak az utobbi evekben kezd6dott meg. A protestans nagyegyhazakban a hit individualitasa azt jelenti, hogy a lelkiismereti szabadsag elvenek megfeleloen az egyen Istennel szemben tudatosan felelos szemelyiseg. A piinkosdi mozgalomban a hit individualizalOdasanak tovabbi fejlodeset figyelhettilk meg. Ezt legjobban a gyillekezet funkciOinak valtozasai mutatjak a hitelet tradiciOinak , es normainak egy resze eltlint. A ,,hivOkhoz mein') &let' jegyikOzlaotnhbeimfszacOklyt egyre inkabb a kozyetettebbek valnak lenyegesse A hit alapja a megteres, amely altal az ember njjaszidetik. hi elsOdlegesen pszichikai-emocionalis &Inteny. A hit kidsddleges er6sitot a bizonysagok, belsO pedig a szentlelekkeresztseg elnyerese. Az utobbi nem allandoan Jelenlevo. hanem meg-megUjula allapotot jelent. amelyben a hivii Isten kozvetlen jelenletet tapasztalhatja. Ez az allapot, amely a legmagasabb szintri vallast eltnenyt nyiajtja. tigyancsak emocionalis termeszetri Az ertelem szferajaba tartoznak a hit teologiai ‘onatkozasit problemai. Bar ezek masodlagosak az elObbiekkel szemben, nOvekvo jelentosegiik van A ket szl&ra kOzOtti kozvetites hianya szinten jellemzoje a prinkrisdi hitnek. Az intellektualizalodas folyamatat mutatja az igehirdetes rij idealjanak megjelenese. A lelkipasztor predikrieMi tartot kodnak az emocionalis rahatastol. pedig Biblia konkret szoyegenel szelesebh isincretre tamaszkodnak. Ez ugyanakkor osszeinge a tamiltsag presztrzsiMyekedesevel. Az intellektualizalodas a ,1 ■.,ilekezeti Mglalkozasok egeszere is kimutathato, koralThi ieirasok !lr e at hail Ord: iissfe megfigyel&seinket
14
1930-as evek elejen tett tapioszentmartoni (Kovacs, e n.: 231-239) es Kardos Laszlo 1965-Os bakonycsernyei ( ardos, 1969:164-169) megfigyelesei sokkal inkabb m gegyeznek egymassal, mint a mi tapasztalatainkkal. Mi dketten erOteljes emocionalis kitoreseket eszleltek az ist n tiszteleteken, amelyek szelsoseges esetekben az extazis allapotaig fokozOdtak egyes hiv6knel. A szerzdk kiemel ek ezeknek az osszejoveteleknek a gyulekezeti tagokra g akorolt jelentos pszichikai hatasat, a magas szintli valla Os elmenyt, sot kielegUlest. Az n.-i gyiilekezetben nemc ak megfigyelnUnk nem sikerult hasonlo jelenseget, de az rre iranyul6 igennyel sem talalkortunk a tagoknal. A gyillekezet hiteletenek jelemzo vonasa a normak e.s szokasok kezelesenek rugalmassaga, ami altalaban n sajatja a kiscsoportoknak.
Befejezes Dolgozatunk elso reszeben arra a kerdesre kerestunk alaszt, milyen tarsadalmi retegekhez tartoznak a gyiilek zet tagjai. Masodik reszeben hitnk es hiteletiik sajatossa( ait igyekeztfink megragadni. A ket terulet kozotti osszefilg segithet feleletet adni arra a kerdesre: milyen tarsada mi sziiksegletet elegit ki a punkosdi hit a vizsgalt gyiileke etben? A sziik kOrben vegzett kutatas tapasztalataibol lev nt altalanositasok a pUnkosdi mozgalom egeszere nezve ermeszetesen csak hipotezisek lehetnek. Kovacs es Kardos a piinkOsdi mozgalom alapveto b zisanak a szegenyparasztsagot tartja. Ebben a tarsadalmi retegben a ket vilaghaborii kozotti gazdasagi helyzet a k nttalansag elkeseredett erzeset valtotta ki. Velemenyiik s erint a hit funkcioja ekkor az volt, hogy a Mlvilagi tid reven illuzorikus megoldast adott. Kardos 1965- en 144
egzett vi/sgalata Map.* a gy /et fennmaradasat telszabaclulas titan 20 evvel is azzal magyaratra, hogy parasztsag erintett retegemek Bakonycsern‘en „hosszu ;don keresittil lenyegesen nem valto/ott a sorsa.. sOt atmenetileg neheztilt is, s nem volt csekely a tarsadalmilag Ujfent megseriiltek szama" A kozsegben „az Ot esztendeje kollektiv titan jarO mezogazdasag igen sok nehe/seggel knzd meg . ' (Kardos, 1969:257). Emellen nagy lelentOseget lidajdonit a hiv0 esaladok konzervattytimusanak a tradiHOkhoz vale ragaszkodasuknak. Kardos tehat a hr eredeti :unkciojanak athagyomanyozodasat allapitotta meg. Vegligyelesei alai)* arra a kovetke/tetesre jutott, hogy a !Ihti tarsadalomhan a kisegyhazak hiveik szamara „Ielektani tarsadalmi zsakutcak", mert kizarjak magukat a tarsadatot nhOl. (Kardos, 1969:279) A/ altalunk vizsgalt gyulekezetre erek a kevetkeztetesek nem helytall6ak. Nem pusztan ay ittObbi evekhen a .!lag( artekek fele megindult kulturahs megnvitas miatt. Mittel jelent6sebb az az intra- es intergeneracios mobilitas, amely a gyillekezetet jellemzi. Fz a mot -ulnas jOval erosebb mina!, amelv hasonlo szarmazasn tarsadalmi retegeknel altalanosan vegbement az utObbi evtiredekhen. Mivel a gvUlekezet tagjainak retegiikhoz viszonvitva egyediili megkiilonhortet6 sajatossaguk a punkosdi mozgalomhoy tarto/as, leltetelezhetjtik, hogy ennek po/itiv szerepe volt eletntjuk alakulasaban. Az erintett csaladokban az else p(inkosdi hiv6k tobbsegiikben mar neat paraszti eletformat eltek Sokszor Open az intragreneraciOs mobilitas Utjan tpari munkassa vagy alkalmazotta valt csaladtagok tertek meg. (Meg kell jegyezniink, bogy a parasztkent megtertek tohhsege viszont eloz6leg mar egy masik kiseg ■,zhazhoz tat- to/on) Hipotezisiink szerint a piinkosdi mozgaloinho/ tart/as tzert er6sithette a mohilitast, inert megkOnnvitette a/
145
eletformavaltassal jaro problemak megoldasat es e viseleset. A XIX. szazadi munkasmozgalmak vizsgalatakor ha on16 kOvetkeztetesekre jutott a munkasszektakr61 Eric H bsbawm. Megfigyelesei szerint „a falutol a varosig, a par szttO1 a munkasig vezeto tOrtenelmi vagy egyeni lepes 6.1 alaban a hagyornanyos vallasok es egyhazak befolyas nak jelent6s csokkeneset eredmenyezte" (Hobsbawm, 1' 74: 184). Velemenye szerint „a munkasszektak a korai, visz nylag fejletlen iparosoclas kiser6jelenseger (Hobsba m, ari 1974:200). Tarsadalmi bazisuk Open ezert az Uj videkekr61 es a gyorsan ipari varossa \fait falvakbOl to orzodott, ahol az intrageneracios mobilitassal munkassa \fait tomegek szamara „nem volt az uj kornak megfele16 letszokas, mi tobb, senki sem erezte kotelessegenek, hog az emberi kozosseg barmely forma* kialakitsa" (Hobsba m, 1974:190). Ezert „a tarsadalmi biztonsag potszereill h szope. naljak a gyillekezeti felelOsseg hevet" — irta Liston (1dezi Hobsbawm, 1974:191.) Az Egyestilt Allamo ban ugyancsak az Ujonnan iparosodo allamok jelentett k a punkosdi mozgalom legerOsebb bazisait. (Bloch-H 111 ell, 1964:57) A hagyomanyos egyhazak hatasanak csokken set Magyarorszagon is „a modern fejlddes koyetkezme yekent" jelzi Erdei Ferenc. (Erdei, 1976:31) Feltetelezhe hogy az n.-i gyfflekezet nem egyedillallo pelda. Mar a harmincas eyekben jelentos gyulekezetek voltak Budape ten, isPesterzsebeten, Kispesten stb. A felszabadulas utan kolcon, Ozdon is megelenktilt a valoszinfileg mar k( rahban is letezo — pUnkosdi mozgalom. Pecsett a harmi -was eyekt61 mindmaig nagy gyulekezet rniikodik. Fick n a telepilleseken aligha kerfilhetett ki a hivOk szAntot evo resze az alsobb paraszti retegekNil. Mindenesetre a un kOsdi mozgalom torhiletc:nek atfogobb vizsOlatara I tine 146
szfikseg ahhoz, hogy feltarhassuk, a szegenyparasztsagot, illetve a munkassagot mennyiben erintette a ptinkOscli hit, es hogyan kiilonithetok el ezek a hatasok icloben es foldrajzilag. Az N.-ben folytatott kutatas azt a problemat is felveti, bogy mennyire tekinthet6 altalanosnak a hit mobilitasi funkciója.
147
A VALLASKUTATASROL'
A l'a/osag 1979.
szamaban megjelent „Jezus kiralysaga (.1ehovistak Magyarorszagon)" cams tanulmany a ha7.
rm
egyik erdekes jelensegevel fogialkozik 'sengey-Fazekas-Halmagyi --KodObiicz azzal az alapveto tudotnanyos igennyel kezdett Jehova Tanninak ianulma• nyozasahoz, hogy „a szektak kialakulasanak es tortenelmi letenek eldidezoi nem egyes esemenvek, hanem a tarsadalnn inozgasok, kovetkezeskepp a szektaelet met.rolv szel sOseges mozzanatainak is nem feleMsei vannak elsdsorban, hanem tarsadalmi okai". Azert kill megis vitaba mert cikkiikben nem tartrak inagukat kOvetkeze tesen ehhez az elvhez. Sajnos mind tanulsagaik. mind hangnemiik, mind modszereik errol tanuskodnak A jehovistak 2 magyarorszagi teriedesenek alap\ cid okai kdziitt a szerzok elso helyen a nyugati. elsosorban ainerikai tdkescsoportok szocializmus-ellene ,. politikaiat cmlitik_ masodikkent a tortenelmi egyhazak isszaszorulasat, har inadikkent maguknak a jehovistaknak rendkivirli aktixitasat a hit terjesztesehen, s csak a negyedik helyen reienik meg y olyan ok, amelyet a sarat ha/milk taran keii fells merntink „a tarsadalmi szintu tudatforniafas hianvossagai XXII. evf.
979.
no,
hher. a korai irashan Horvath ZS ■ 12 , :l meg kroo„..,7 , a kOznyelv altal hasznalt megnevezest • HIT , ertonek tartanak magukra v1;!Itunk raita. de ,I.ppen e cikk !arralrnabo': valowinidee rnindeniitt .,Jeno,,.1"fanw kifelciest
lorN
ArrOl, hogy miert maradhat a tortenelmi egyhazak be olyasanak csokkenese nyoman olyan ter, amelyet mas tip sU vallasossag tud elfoglalni, hogy miert lehet egyaltalan er dmenyes a terites — vagy akar a politikai propaganda —, hogy miert olyan fogyatekos a tarsadalmi szintii tudatformalas, hogy netan Open itt kezdodne a valoban tarsadalmi: a ai magyar tarsadalom szerkezeteben, miikodeseben, vis onyaiban rej16 melyebb okok foltarasa, arrOl egy szO s m esik. A magyar tarsadalom valtozasainak a cikkben ann i a szerepiik, hogy a szerzok Ugy ertelmezhessek a jehovis al( teritO tevekenyseget, mint tudatos reagalast e valtozaso ra. „A hetvenes evekben sok vita taglalta a magyar ertelmi eg egzisztencialis problemait es ezekkel kapcsolatban bi onyos tavlatvesztest, a munkassagot pedig (s persze az eg sz orszagot) erOteljesen foglalkortattak a kozgazdasagi sz mpontbol sziikseges, de az egyenre nezve terhes arrende ► esek. 1976-ban aztan — a fent elmondottak eredmenyek ppen — pontosabba \rah Krisztus kiralysaganak os, Jehovanak eszebe jutott az, hogy egy dolgozo tarsadalom nem allhat csupa ffildmiivesbol, kovetkezeskeppen foko ni kell a terito tevekenyseget az ertelmiseg es a munkas ag koreben." Meg ha az id6beli egybeeses bizonyithato is, akkor sem az az egyetlen kovetkeztetes adodik, hogy Jehova lett erzekenyebb az ertelmiseg es a munkas ag problemaira, valoszinii, hogy 6k is erzekenyebbek let ek Jehovara. Ennek tarsadalmi okait azonban korants m vilagitja meg ez a nehany utalas, hiszen regota tudjuk, hogy nincs kozvetlen OsszefUgges gazdasag es ideolOgia kozitt. Egyebkent is valoszinutlen, hogy Jehova TanUi a gyas jelentesekhez hasonloan figyelemmel kisernek a szociolo 'iai szaksajtO vitait tarsadalmunk szerkezetenek valtozasairo A tanulmany osszefoglalasa vegill is azt mutatja, h gy az eredmeny nem felel meg a celkiffizesnek. A tarsada mi okok elemzese helyett felszines ismertetest kapunk es 150
olyan elhamarkodott analogiakat, antelyek idegenek az eredeli szandektol. A magyar jehovistakat parhuzarnba allitani a Nepek Templomaval nem egyszerrien rossz analogia. nem pusztan arrol van szo, hogy a szerzok elfelejtik vegiggondolni a tarsadalombol yak) kivonulas elemi felteteleit, amikor leirjak, hogy a magyar jeho .1/4istak „hitrendszere es szervezeti rendje oly mertekben feltetlen elutasitasa min, den tarsadaloninak, minden vallasnak, minden emberi kultriranak, hogy az ezektol valet elkiiiOniiles igenve a szekta vezetoinek tetszese szerint szinte barmelyik pillanatban a tarsadalomb61 valet formalis kivonulas elhatarozasaig fokozhato", hanern arrol is, hogy igy altalanos megiitkozest es tarsadalmi elitelest kivaltO magatartassal rokonitjak 6ket at olvasO szemeben. Termeszetes, hog ateista kutato new erthet egyet a jehoyistakkal, de ez nent mentesiti a targyilagos elemzes kotelezettsege alOI \ szerzok keptelenek osszeegyeztetni tartalmi egyet nem ertestiket es a inOdszer rani targyilagossag igenyet Lzert saiatosan ertelmezik tarsadalonikutatO es az alanv vision \ at is At empirikus kutatasok altalanos dive, hogy az alany elutasithatja at egyaritnnikOdest, megtagadhat bizonvos valaszokat, utolag is maga dOnthet arrol, hogy kijelentesei kozul melyeket engedi nyilvanossagra hozni es melveket nem, a kutatonak pedig goncloskodnia kell at alanv seljcs anonintitasani'n 1.zehre az altalanos szabalvokra a sreritik nein voltak kellO iekintettel egyes interjnalanyok kozelites:,er azo uosithatOk Pent kivanok hosszadalmas szakinal c itaba klCsjtkoym reszletkerdesekr61. nehany pelda felsorolasing :tier atio).2,itt )ro wereszkedem. inert eppen a \alias ti.thitabaii vain jaratiansag okoilltop , t ‘,/crick ttIN, an pm
Htlititsagitit, amelyek vet2U1 is •itleitrben ineghaladjak az! a „cikkiir,to incg It orsit .q!ni a hind, tHkt, t,
itts/ik. hop nick v
meresilkhoz akarcsak egy lepessel is kozelebb vitt vol a". Azok a hittetelek ugyanis, amelyeket specialisan jehov sta tanokkent ismertetnek, nem egy esetben altalanosab an elfogadott bibliai tanitasok. Igy I a vallasi sajatossagok elmosodnak, Jehova Tanui pusztan alcazott politikai ell n zeknek ti.innek a cikk alapjan. Ehhez kepest eleg furcsa ordulat, hogy a szerzok szerint: „A Russel Altai alapitott sz kta mennyorszag-elkepzeleseben barki a proletardiktatnra•61 kifejlodo kommunista tarsadalom vallasi formaban me fogalmazodott tilkorkepere ismerhet." Engem jobban keztetnek a Biblia egyes fejezeteire. Ha nem gondolnak azt a szerzok, bogy a szektakerdes irodalma szuk, akkor v 16szinfileg a szekta fogalmanak definialasara sem az all inmai valo kapcsolatot probalnak felhasznalni kriteriumul. Talan sommasan fogalmaztam meg kritikai megjeg teseimet, de azt hiszem, egyertelmilen abban a szellem en, amelyet a biralt cikk szerzoinek idezett tudomanyos &Ikitlizese hataroz meg. En sem azt mondom, hogy erts nk egyet a hivokkel, de a kutatasunk arra iranyul, bogy ert ilk meg, oket. Hazankban a vallasszociologia, ezen be!' 1a kisegyhazak szociologiaja is orvendetes fejlodesnek ind It, s eredmenyesseget nem kismertekben annak koszonh -ti, bogy a megfelelo tudomanyos kozeledesre a hivlik is m gertessel es egyilittmlikOdesi keszseggel valaszolnak.
152
EGY SZABADKERESZTYEN GYCJLEKEZET
Bevezetes Kutatasunk targyaul a szabadkeresztyenek egyik legnagyobb gytilekezetet yalasztottuk. Ez a kisegyhaz az utobhi evekben nagymertekii letszamnovekedest mutatott, es alkalmait tomegesen latogatjak mas egyhazbeliek is. A dinamizalOdas a karizmatikus tanitasok elfogadasa titan Ktlentkezett. A karizma sze jelentese kegyelini atandek. Az Utszovetsegben tObb helyen olvashatunk lattairol (p1 Rom 2..6 8; 1 Kor 12,4 10,28) es gyakorlasuk szabalvan -01 (p1 Kor 14). Az altalanos keresztenv fellogas a szazadforduloi;_l azt tartotta, hogy a karizmak Men voltak a korai keresztenvek gyailekezeteiben. de a kesObhiekben \ isszaelLH, a karizmakkal, es ezert Isten megtagadta a kcevelmi .ilandkokat a gyillekezetekkil A kereszttnys4 tortk,tnetet.tn toyabbra is voltak karizmatikus iL.1ensegek. pcIdatil agy ll pion_knda:, no-egy ember rendelkezeh gvogyHa G-:Iriztlialaval. ezeket azonbau de% iansoknak nunOsmtnek \
.11111111111, 1.w111,1 ,..] lelentcs,
11()!
\if \ I ilozoliai \.(11,
\1 ■ LI.,1„ 1‘1,1tIk
mono/arum.. , ' s,111(vtati,11,
% ■ , 1!),) p,11 , 11Likis e4itt I
Oitata ,,, ;, ■ ),
■ 01,:n1 oak nicg f``ii>un 1101\ 117 C.(11)1111
In
II
11(/`
ar
egyhazak. (Ennek pozitiv peldai a szentek, negativ p ldai az eretnekek.) A szazadfordulon keletkezett piinkosdi ozgalom tomegesen produkalt karizmatikus jelensegeke , es az Egyesfilt Allamokb61 kiindulva tert hoditott az eges vilagon. Az egyhazak mintegy fel evszazadon keresztfil kemenyen tamadtak oket, csaloknak, utanzoknak, Ord - gt61 megszallottaknak belyegezve a karizmakat gyakorl6k t. A hatvanas evek elejen azonban megindult az fijpfink o sdi vagy protestans-karizmatikus mozgalom, 1967-ben pe ig a katolikus is. Ez gyokeres fordulatot hozott a kariz ak egyhazi megiteleseben, mert mig korabban azonnal k zartak a karizmatikusokat, most a felbomlastol tartva arra orekedtek, hogy megtartsak oket az egyhazon belul. Mi el a korabban karizmatikusnak nevezett tanitasok egy r sze beepalt a „hivatalos" egyhazi tanitasokba, ezert a jele legi helyzetben eleg nehez megragadni, bogy mi is a kariz atikusok specialis tanitasa. Bar a teologiai vitakban ige tag ertelmezest kapott a karizmatikussag, figy tunik, ho iy a gyakorlatban ma is az „extrem" karizmak (nyelve enszOlas, profetalas, gyogyitas) tomeges jelenlete a leny ges kriterium annak eldontesere, bogy egy mozgalom kari matikus-e vagy sem. A karizmak kozfil a nyelvekenszo as a leggyakoribb, es ugyanakkor ez kavarja a legtobb vitat kezdett61 fogva napjainkig. A vizsgalt gyulekezet A. varosban van. A kutatOst 979 inliusaban kezdtfik el. A gyillekezet tortenetenek fel Orasahoz dokumentumokat gyiljtottunk, mintegy 40 gyii ekezeti alkalmon vettfink reszt, 79 szemellyel keszitet fink interjfit, es szamtalan kotetlen beszelgetest folytattun . Az empirikus adatfelvetelt 1980 tavaszan fejeztiik be, de kapcsolatunk azota is folyamatos a gyulekezettel. Ehelytitt mondunk kOszonetet a gytilekezet vezet inek es tagjainak, akik nemcsak bogy lehetove tettA kutata - unk
154
elvegzeset, de szinte csaladtagnak kijarO tisztelettel fogadtak es fogadnak ma is benntinket,
1. A gyfilekezet tortenete
1924-1949
.
A hazai szabadegyhazi gytilekezetek keletkezesenek ket 1."„aja ismeretes. Az egyik az, amikor a varosban vagy kozsegben megjelenik valamelyik felekezet predikatora, es terito munkaja nyoman letrejon egy mag, amely az evek soran lassan gyillekezette duzzad. Az alapito tagok ilyenkor a legkillonfele,bb helyi egyhazak es felekezetek vezet6ivel, kozossegevel, gyakorlataval elegedetlen hiveib61 kerfilnek ki A novekedest a tagok es az anyafelekezet predikatorautak terito munkaja eredmenyezi. Ligs tunik ez a gyakoribb eset. A masik lit spontanabb. Az egyhazon heliii letreiOn egy csoport, amelynek hitbeli latasa vagy vallasgyakor lata nemileg elter a tobbieketel. Az szamos ktiriilmenyt61 hogy bean maradnak-e az egyhazhan vagy kiszakadnak hel6le. Akar evekig is elhUzodhat a vita az egyhaz vezetOivel Ezek a csoportok kitagadasuk utan kapcsolatot szoktak keresni olyan szabadegyhazakkal, amelyeknek tanitasa kevesse ktilonbozik az ovekt61. ,
A vizsgalt gyUlekezet a masodik utat peldazza.. kezdeickrol az egyik alapito tag, T 1.. visszaemlekezesei adnak kepet. T. I.. I896-ban szilletett egy tanyan„A kOzeleben Reformattis csaladhan non fel, apja nemcsak irm-olvasni lanitotta meg, hanem a Bibliat is megismertette xele. Az els6 vilaghahorUhan az olasz fronton talalat erte a jobb amputalni kellett. A mfitet hatasara megtert, el fogadta iezust megvaltojanak, elhatarorta, hogy egest eletet Isten Hck szenteli. I lazaterve A.-han telepedett le, es ferti-szabO155
kent dolgozott. 1924-ben ismerkedett meg A. M. orvos anhallgatoval, aki akkor 21 eves volt, es ugyanUgy gondo kodott a hit dolgairol, mint 6. Bibliaorakat kezdtek tar ani felnotteknek a varos szelen egy reformatus iskolaban A. M. iget hirdetett, es T. L. imaval szolgalt. Mintegy negy honap mUlva az egyhaz szektasoknak nyilvanitotta oke , es kitiltotta az iskolabol. A bibliakor latogatoi egy ereztek Isten megaldotta ezeket az alkalmakat, ezert tovabbra is Iszszegyilltek: vasarnaponkent egy kezbesit6 rend6r haza al, csatortOkonkent egy vagongyari munkas hazanal. A cso ortot ezent61 Szabadkeresztyen Gyulekezetnek neveztek. Letszannuk legalabb 15 es legfeljebb 25 fo lehe ett. Valamivel tab n6 volt kortiik, mint ferfi, fiatalabba es idosebbek vegyesen. Tarsadalmilag eleg homogen cso sort volt, foglalkozasukat tekintve: szabo, cipesz, acs-korn6 es, roviddru-kereskedo, vendeglos, egy gyogyszereszn6 es gy cseledlany. Adataink persze hianyosak. A tagok tobbse e a varosi kozeposztaly alsobb retegeihez tartozott. A hUszas evek vege fele tab oldalrol indult elle ilk tarnadas.' Felfigyeltek rajuk a csendorok; egyhazi es vi agi lapok irtak rOluk. 1927-ben egy reformatus lelkesz ci ke jelent meg: „Az egyhazi es kOzeleti tenyez6knek tarn do kritikaja s kommunista elvekkel tarkazott gondolkozasuk mellett kii16nosen az volt tanitasaiknak a kozpontja, h gY eskudni nem szabad, valamint a fegyver viselese es h sznalata is karhozatos bun. (...) Elveik fejtegetese es cafo ata e helyen folOsleges, roviden csak nehany megjegyzest tesziink. — Egyhazi eletfink jelenlegi hianyait, vezet6 es vezetettek hibait, mi magunk latjuk a legjobban. (...) A onban 6k ahelyett, hogy segitenenek, a rornlason kezdv el, folytatjak a rornbolast. A mi gyarlOsagainkbol es bete segeinkb61 elnek, mint a bacillusok." Az egyik helyi lap an A toydbbiakban leirt tortenet alapjaul szolgAlo dokurnenturnok Ho Lift Zsuzsa hagyateknban megtaliilhatok. (A szerk.)
156
igy szamoltak be roluk: „ a bibliat magyaraztak, de az osszes letez6 kereszteny vallasfelekezetek fclfogasaval ellentetes vagy legalabb is att61 elterO modon 1928-ban rend6rbirosagi iteletet hortak a gytilekezet lc tagja ellen 15 nap elzaras, 50 pengo penzbuntetes. Ai indoklas - hatOsagi engedely nelkiil tOttek Ossze biblia, magyarazO estekre. A bibliamagyarazas nyilvanosan az egyhazak hataskorebe tartozik. (.. ) Ai illet6k ilyen irany6 tenykedese tehat az egyhazak egysegenek megbontasi ye szelyet rejti magaban." A vadakra jellemz6, hogy egyreszt igyekeznek politikai szinezetet adni in6kodesiiknek, masreszt pedig olyan hitbeli tanitasokat tulajdonitanak nekik, amelyeket sosem vallottak (eskii, fepverfogas) Az erde kek azonban vilagosak: a reformatus egvhaz a tekintelyet felti, es monopolizalja a bibliaertelinerest. A feltelentesek egy resze egyhazi emberektol szarmazott, a kesObbi ese inenvek is azt igazoltak, bogy a rendOrsegnek csak a halo, sagi engedelv nelkuli osszejOvetel ellen volt kilog.asa. ar ott elhangzO tanitasok ellen nem. rgy asszony, aki csak 'i(sObb Latiakozott a e\,6Iekc /ethez, Osszegylijtott nehanv njsagclkket. es cikuldte dr Kiss Fercticnek: A budapesti Kereszt\en Tesivrgytileke Celvette a kapesolatot A M. c , oportia\ al. a nielvtick LigTu addig nein tudtak hozzajuk 11d,oni6 tiLkeretels Lilezesseriil fliteletiik Kiss Ferenc tanitasai ke/dell nu- nialodni 1()26 karacsonvan vettek ,:.liiszor • .icsorat ()27 -hen Nolt az els6 bemerites A hialaoestl srgviiie zctt pR'2likatorok 12 embers ineritenck be \ ilekezet Kiss Enrenc 1:889 1966) oryn ,.. :r anatoniii
predtkatora, a tvlawr arorszag .:iapitola. mold halalaig elno'ke ,Jrvostuciow
' .
1 , )=2
ossuih-dnat kapott
K !rszt ■.enest% crt.,, ytilekezet a .•..—qrun
.1.(tatl
„n;0. amcknek hati,a tobb hor .-.• •.n)
v.\ tii
ota
tagjai megprObaltak varosi szegenyeket teriteni. Ekko ajt epiilt fel T. L. 'laza, amely 1949-ig a gyiilekezetne is otthont adott; kezdetleges bemeritomedence is volt ben e. Az epitkezesben es a hitel torleszteseben a gyillekezet t gjai segitettek. A hiaszas evek vegen es a harmincas evek elejen dila do levelezesben alit a gyillekezet a rendorseggel. Legal' bb haromszor iteltek oket elzarasra es penzbiintetesre, amel, et mindig megfellebbeztek, enyhitest, illetve reszletfizet st kerve. Minden egyes osszejovetelhez engedelyt kellett niuk, amelyet nem mindig kaptak meg. Az engedelye ett alkalmakra egy-egy rendorsegi nyomozot rendeltek ki A kis gyulekezetnek komoly tamogatast nynjtott a testy rgyiilekezeti, baptista es metodista predikatorok es teki telyes ertelmisegiek szolidaritasa, akik levelben fordultak az erdekiikben Balthazar Derso piispokhoz, az egyik Ujsaghoz, jogi tanacsokat adtak a kervenyek megfogal azasahoz. KOlonosen a testvergyOlekezetiek alltak ki mel ettanitasaikat azonosnak vallva arra hivatkortak, hog, a vallasszabadsagnak mindeniitt ervenyestilnie kell, A.-"an eppUgy, mint Budapesten. Egy 1928-ban Trott levelben gy ervelnek: „Magyarorszag ezideig orvendetes hirben alto t a nyugati nepek, killonosen az angolok—amerikaiak eld t a balkani nepek vallasi tOrelmetlensegevel es tildozesei el szemben, amelyet tudomasunk szerint az ellen most eszillo »Igazsagot Magyarorszagnak« (Justice for Hung ry) cz. magyar—angol mithen is ki fognak domboritani. Ha az [a.-i] iteletek valoban ervenyre jutnanak, Magyarors ag kiszamithatatlan erejii fegyvert adna a megszallo hatal ak kezebe is. (...) Hogy a nyugati nepek ilyen felfogas ra milyen nagy sutyt helyez Balthazar piispok ur is, kivila.lik azon tenybol, hogy amerikai iitja elott felkereste az eg 'ik magyar gyalekezeti iranyzat budapesti vezetojet es t "le irasbeli nyilatkozatot kert a maga szamara a puspoks ge 158
terideten mindenkor gyakorolt vallasi tiirelmessege iga zolasara, melyet az illeto testver keszse,ggel meg is adott. -
A. M. 1929-ben meghalt, T. L lett a gyillekezetvezet6 A harmincas evek elejetol-keizepet61 konszolidalodott a gyUlekezet helyzete. 1944-ig a helyi haptista gyidekezet latta el jogi kepviseletilket a hatOsagok. elott A budapesti testvergyulekezeti predikatorok rendszeresen szolgaltak A ban, es T szoros kapcsolatot alakitottak ki az orszag tObbi testvergyiilekezetevel, sot, erdelyiekkel is A harmin eras evek vegen ket konferenciat rendeztek. A gyulekezet letszama es feltehetoleg osszetetele nem Yilltozott ar eltelt ket evtized alatt. A visszaemlekezesekbol up; tiinik_ hogy kiss& eloregedett a gyillekezei, es A. M halala utail nem volt megfele16 helybeli predikatoruk 1:\ ekig imad kortak azert, hogy lsten kuldjon fiatalokat es action megfe lelO vezetot. Kerestik teljesOlni latszott 1944-heir a varosba keriilt M. V. orvostanhallgatO, egy testvergyiilekezeti predi kator flu Eljart a gyillekezetbe, &s kesObb maga\ ,i1 ;tile cat 1mratjat is Mindnyajan egyetemistak Wets e 101skolasok. oltak akkor. es egyebkent a helyi kiptista gyilickezethei artortak lick a fiatalok cleg,edetlenek voltak .2Videke/etiikkel. es nyiltan biraltak is art (Kifogasoltak peldaui hog. az Uryacsoraosztas nvilvanos alkalom. napoli natal() kat is bemeritenek es az ilMsagi alkalmakon .,szoriiko kerult elOterbe.) Hitbeli meggyOzOdesiikho/ kozeletTh .1111,1z a hiteleti forma, atmt 1 L. g\ illekezetebel Littak 1)aptista preshiterek azonban neat 1artiltak ho,',/,1. hog\ csak clhdgyjak gyiilekezetilket 1 948-ra tilt A.-ban a baptista gyillekezetbeii. .1 tObblek ruas \ aro kOltOztek, M. V. is liudapestch 1kapon ri11,isi uickezelck 1., ,ipmsta ()alai koiul neg. 1.:2sObb lei I. gvillekezete 1910 I>> ii esal erg 111eLvelekhez, 1 1 11-ban
s.,cher,
kerestek helyet: egy bombaseriilt hazat hortak rendbe, a of eloteret es kb. 60 negyzetmeteres imatermet alakitottak ki. 1949-ben keszUlt el.
1949 1966. -
1949 vegen T. L. vegre atadhatta a vezetest. Az 6j gyule ezetvezeto 1924-ben sziiletett Erdelyben. Apja gOrOg kato likus volt, anyja reformatus. Ot reformatuskent nevelt k. 1933-ban kerUltek a vaxosba. Reformatus lelkesznek észtilt, de ezt ekkor a csalad anyagi korUlmenyei nem tet ek lehetove. 1944-ben egy bombatarnadaskor tert meg. A Uszaki foiskolan ismerkedett meg M. V. egyik baptista ba atjaval. A baptistakhoz jart, 1945-ben bemeritkezett. T. L. gyfilekezetevel is baratai reven kerUlt kapcsolatba, d a baptista presbiterek kivansagara 1949-ig megmarad a gyulekezetben, egy evig Tisza-videki utazo missziotitka is volt. Miutan 1949-ben T. L. helyere lepett, a gyiilekezet la sir novekedesnek indult, 1957-re 60-70 tagja lett. Az Uj ta_ok egy resze a baptista gyillekezetbol jott at. A baratko ok szama is megnott. Lassan kinottek imatermiiket, amely b. 90 fo befogadasara volt alkalmas. E problema megoldasara 1956-ban targyalni kezdtek az unitariusokkal, akiknek temploma iiresen alit , mert a tet' t a habor6 alatt talalat erte, es nem volt penziik megjavittat Eloszor nem sikerillt megegyezesre jutniuk hitelveik lonbsege miatt. Bar ez a kulonbseg mit sem valtoz( tt, 1958-ban megis eredmennyel jail a targyalas: atvallaltak az unitariusoktol a helyreallitas kotsegeit (10 000 Ft-ba ker( It) es tizeves berleti szerzodest kotottek. KOrulbeliil egy ev el kesobb az Allami EgyhazUgyi Hivatal helyi kepvisel je utasitotta a gyfilekezetvezetot, hogy bontsak fel a szer o dest, es koltozzenek vissza korabbi imaterm6kbe. A don es 160
hattereben az volt, hogy a reformatus egyhaz vezetoit irritalta a varos kozepen gyarapode gyillekezet, amelyhez Open ezekben az evekben kezdtek szep szammal csatlakozni reformatusok. Ujabb egy ev multan megis megkaptak az engedelyt a szerzodes ervenyesitesere, a regi gyulekezeti helyisegeket pedig felajanlottak lakasnak. A reformatus hivek mar az otvenes evekben fokozottan erdekl6dni kezdtek a gyillekezet irant. Ennek magyarazatat a helyi reformatus egyhaz tortenete adja meg. A harmincas evek vegan egy ebredesi mozgalom indult meg a varosban es kOrnyeken, amely tet6pontjat 1944-48 kozott erte Ebben legnagyobb resze a Bethania Egyestiletnek` volt. Evangelizacios alkalmaikon, konferenciaikon szazaval tertek meg az emberek, szocialis missziot is ellattak. 1948ban a tobbi egyhazi egyesfflettel, szovetseggel egyiitt a Bethaniat is feloszlattak. Ezutan az a -i bethanista vezet6ket es lelkeszeket elhelyeztek a varosbol, Az otvenes evekre egyetlen olyan lelkesz maradt itt, akinek a predikaei6i es lelkigondozoi gyakorlata vonzotta a volt bethanista hiveket. A visszaemlekezesek szerint az a templom, ahol 6 szolgalt, zsnfolasig megtelt minden istentiszteleten, mig a tobbi kongott az nressegt61. Ezt a leikeszt 1957-ben elhelyeztek egy tavoli kozsegbe. A hivek intenziv hiteletet elo, kozosseg,et nynjto gytilekezetet kerestek, de egyhazukon belul nemigen akadtak ilyenre. Nehanyan a Keresztven festvergytilekezetekhez tartozo kis gyiilekezetbe kezdtek iarni, majd pozitiv tapasztalataik nyoman egymast hivogattak. A volt bethanistak jelentos resze a mai napig is kapcsolatot tart egymassal, ennek raven itj „baralkozok ltteg 1979-hen is jottek a gyillekezethe \ Bctlinnia Fgyesnlet a nemzetkoil
hristian
tan, mozgalom haiai sAnNezete. I., a mozgalom I inokban keletkeiett.. zetet dr. Szabo
protes .i; I
,k1la
Furopdban is eltetycli alapitotta 1001-ban. elso,o ■
11,1/011
hclult
161
1966-1974. Az altalunk vizsgalt gytilekezet tortenete 1966461 Os zekapcsolOdik a budapesti szabadkeresztyenek gyillekez tenek tortenetevel. 1941-ben 15 hivO budapesti orvostanhallgato „celkO Osseget" hozott 'etre, egy hivo orvosok vezette korhaz al tasat terveztek. A kovetkez6 evek tortenelmi esemenyei ek hatasara letettek errol, a kozosseg azonban megmar dt. OsszejOveteleiket a reformatus egyhaz ifjUsagi szervez teinek helyisegeiben tartottak, a latogatok szama egyre no . A csoport tagjai elsosorban egyetemistak voltak. Az al almakra reformatus lelkeszeket es Kiss Ferencet hivtak s olgalni, kes6bb laikusok is predikaltak. Mivel keddi napo on gyultek ossze, „Kedd esteseknek" is neveztek oket. F lekezetkOzi szellem jellemezte oket: evangelikusok es re ormatusok egyarant voltak kortuk, az utobbiak tobbseg 9 en. 1945-re kb. 300 f6 vett reszt alkalmaikon. 1948-ban, mikor az egyhazi szervezeteket feloszlanak, valasztaniuk ellett: feloszlanak vagy csatlakoznak valamelyik egyhaz oz, vagy onallO egyhazza probalnak szervezodni. A cso ort egy resze a reformatus egyhazhoz akart csatlakozni fug etlen csoportkent, ennek azonban ekkor mar nem volt rea itasa: Bereczky Albert piispok elzarkOzott keresUkt61. A soporthoz tartozo nehany lelkesz eredeti egyhazahoz tert vissza, es a laikusok egy resze is igy dOntott. A megma adtak Kiss Ferenc tanacsara onallo kisegyhazkent, Sz. bad Keresztyenek (Ices6bb Szabadkeresztyen GyUlekezet) neven csatlakortak a Magyarorszagi Szabadegyhazak T ndcsahoz. Vezet6jUk az alapito tagok egyike, Ny. A. o vos lett. Mivel sajat gyulekezeti helyisegiik nem volt, e ert el6bb a baptistak, majd a testvergyulekezetiek, azta az adventistak adtak nekik helyet. A hetenes evek eleje ota egy unitarius templomot berelnek. A gytilekezet kezd tt61 fogva igen jó kapcsolatban volt a Keresztyen Testverg 162
kezetek kozossegeivel, kiilonosen ezetojiikkel, Kiss Ferenccel. Tanitasaik kozOtt keves elteres volt. inkabb szemlelettik ktilonbozott. A testvergytilekezetiek „torvenyeskedobbek", merevebben kezelik a hitelet norinait, kifepedig zaskozottabbnak tart* oket 1 szabadkeresztyenekre jellemzobb az On. alliance-szellern. A ktilOnbsegek ellenere a ket egyhaz predikatorai gyakran szolgaltak egy. !lids gyillekezeteiben. 1966-ban meghalt Kiss Ferenc lielyenek betoltesere tobben aspiraltak a testvergyulekezeti predikatorok kortil, es volt egy olyan csoport is. amely szivesen valasztotta volna Ny. A -t vezetOnek. A viszalvkodas szakadashoz vezetett. Az a -1 gyillekezet negy kOrnvekbeli gyillekezettel es harom szorvannyal egyhtt kivalt a Keresztyen Testvergyiilekezetekbol, es a Szahadkeresztyen Ovule kezethez csatlakozott (ezaltal Ojra fel% ette korAbbi !level). snivel szemleletben hozzajuk alit kozelehb 1966461 kezdve Ny. A. maganeletc titian sorozatos ri inadasok ertek a Szabadkeresztyen (ivtilekezetet. elsOsor Han a Keresztyen Testvergytilekezet reszer61 A vadak alap fan meltatlannak talaltak tisztsegeire. viselesiik :1161 ep idore felmentettek. Nehany szabadegyhaz megszakitotta kapcsolatat a szabadkeresztyenekkel Mindezek hatasara szakadas jolt ietre a budapesti es az i gyUlekezetben. Utobbibel egy i2 los c.-.sopori \ alt ki. kOzttik presbiterek is, akik Onallo 0:iilekezetketit nia is a Keresztyen Testvergyillekezetekhez tartoznak. A ket g ■.tilekezet kozott maig rossz a kapcsolat. Az altalunk izsgalt gyialekezet vezetoje tobbszOr tett kiserletet a kOzoledesre. eredmenytelentil. A tagok szamara hosszasati cilluzodo. shlyos problemat jelentett ez a szakadas. mivel szoros hit testveri kapcsolatok is megszakadtak ezaltal. 1966-67401 kezdve minden honaphan on c.scodcsnapo har rendeztek a ket gyulekezetben, amelycken bh(itipesti es
I0
'
a.-i predikatorok egyarant szolgaltak. A tagok kOzotti t styeti kapcsolatok kieptileset is segitettek ezek az alkalma A budapesti es az a.-i gyUlekezetvezeto 1967-ben bei atkozott a SZET Lelkeszkepzii Intezetebe, 1973-ban lelk szi kepesitest es akademiai lelkeszi oklevelet° szereztek. 1973-ra — Merit a testveregyhazakkal es a kisza iadt csoportokkal megromlott kapcsolat hatasara — az a.-i gy •lekezetben a kovetkezo helyzet alakult ki. A tagok egyre kevesebb idot toltottek imadkozassal es bibliaolvasas al, hittestveri kapcsolataik meglazultak, helynkbe „vila iasabb" idotOltes es „hitetlen" baratok leptek, azaz a hit=leti szfera a kozosseg jelentos reszenel besziikult, es mindj.bban leszakadt a mindennapi elet szferajarol. 1974-ben Ny. A. felbontotta regota megromlott ha sagat. A valas megitelese kori.il komoly vita alakult k helyzet nagyon s61yossa valt, mivel a legtobb szabad; hazban ezt fegyelmi vetsegnek tekintik, ami kizarast maga utan. Ugyanakkor ebben az esetben nemcsak az haz vezetojer61, hanem egyben legnagyobb nagyobb hatasu predikatorar61 volt sz6, akit gyfilekez nek jelentos resze (valoszinuleg tulnyom6 tobbsege) tis es szeretett. A tagok ismertek csaladi problemait, es vo olyanok, akik megertessel fogadtak a valast. A presbit vegul abban lattak a megoldast, ha elhagyja a gyiilekez Helyette fiat valasztottak meg vezetonek. A gyiilek helyzete azonban csak lassan konszolidal6dott. Ny. eleinte sem predikatorkent, sem vezettikent nem tudta tolteni a keletkezett firt, tut fiatal es tapasztalatlan volt. valsag az orszag valamennyi szabadkeresztyen gyiil zetere kihatott.
as.A gYon gY egtetelt tak rek tet. zet M. beza ke-
° 1972-ben a SZET es a reformatus egyhaz megallapodist kotott, amely s rint a szabadegyhazak lelkeszjeloltjei tanulmanyuk vegen vizsgat tesznek a Zsinati Lekeszkepesito Bizottsng es a SZET kikiildottei elott. A lelkeszk'pzo elvegzOi lelkeszi kepesitest kapnak, de akademiai lelkeszi oklevelet csak ezzel a vizsgaval szerezhetnek.
164
Az a.-i gyiilekezet tagjai 1973-ban szembekerfiltek helyzetiikkel, es egyenenkenti onvizsgalat utan bfinbanat segitsegevel igyekeztek kiutat talalni. Ez idOben egybeesett mss felekezetbeli csoportok — reformatusok, katolikusok, baptistak, nazarenusok, piinkosdiek — megnjulasaval, akikkel kapcsolatba kerultek. Ugy veljuk, ennek &into hatasa volt a gyUlekezetre.
1974 1980. -
A gyillekezetvezeto az 1974 majusi csendesnapra meghivta V. I. baptista predikatort, aki karizmatikus volt A szabadkeresztyenek ekkor meg elutasitottak a karizmatikus tanitasokat, a vezetok ezert elore megbeszeltek vele, hogy ezekr61 nem fog beszelni a gyillekezetben Szolgalatanak enel1(61 is nagy hatasa volt. Ma mar nehez rekonstrualnunk, hogy mi volt in abban, amit mondott A visszaemlekezesek. szerint az eddiginel melyebb biinbanatra szOlitott fel, es a rendszeres bUnvallas szUksegesseget hirdette. Ugyanakkor arrol is beszelt, hogy van kiiit a legrosszabb helyzetb61 is, bar konkret Utmutatast nem adott. Az alkalom vegen a gyillekezetvezeto felszolitotta a jelenlevoket, hogy alljon fel, aki meg akar Ujulni hiteben. Az egesz gyfilekezet felalit. Az onvizsgalat ezutan Kinvallasok formajaban (altalaban negyszemkorti beszelgetesekben) folytatOdott. e- s ennek nyoman a hitelet intenzivebbe, a gyfilekezet legkore bensosegesebbe valt. V. I ezentill rendszeresen szolgalt naluk. 1974 karacsonyan meghivott magahoz nehany nemreg megtert es karizmatikussa lett baptista fiatalt (kOztiik volt a fia is), es nehany olyat, akik sziileik reven a gyulekezethez kapcsol6dtak ugyan, de meg nem tettek meg. KOhUszan gyultek Ossze. A nemregen megtertek hizonysagot tettek, s az unnepeket kozos imadkozassal tottottek. A „hitetlenek" szinte kivetel nelki,11 megtertek, es tobben kozuluk megkaptak a nyelvekenszolas karizmajat, 165
az egyik lany profetalt. Visszaterve gyiilekezetiikbe, bizonysagot tettek elmenyeikrol. Az ev utols6 csendes apjan, az alkalom vegen az a.-i gyillekezet atelte a „punk' sdi csodat", ahogyan az Apostolok cselekedetei 2,2-4-be le van irva: zUgast hallottak, tobben megkaptak a nyelve enszolast es hangosan kezdtek nyelveken imadkozni, n'hanyukra olyan erovel szallt le a Szentlelek, hogy a fo dre rogytak. Masnap bemeritesi unnepely volt A.-ban, mely ek a helybeli adventistak adtak helyet. Koriilbehil 20-25 fot meritettek be a gyiilekezetb61. A gyiilekezet vezetosege es idosebb tagjai nem orult k a karizmatikus jelensegnek, mert eddigi hiteletiiktol ide•en volt. Allaspontjuk lassan valtozott. Alaposabban kezdtek foglalkozni a kegyelmi ajandekokrol szOlo Biblia-res letekkel, megismerkedtek a karizmatikus mozgalmak 61, jelensegekrol beszamolo hitmelyito irodalommal. A fi talok megterese tartosnak bizonyult, nemcsak me.16 lelk sedesnek. Ez a ket dolog enyhitette az ellenallast, de az i azi attorest az jelentette, amikor a vezetok es az idoseb ek kortil is tobben megkaptak a nyelvekenszolast, s eg, et, karizmak is jelentkeztek. A gyillekezetben fontos valtozasok mentek vegbe. 1 74 elott joforman hianyzott a tizenevesek es huszoneve ek korosztalya, most egymas utan tertek meg a tagok gy rekei, sot barataikat is magukkal hortak. A fiatalok Uj, g ors ritmusU enekeket tanultak meg a karizmatikus csoporto tol (peldaul a fiatal nazarenusokt61), az enekeket gitarral, t pssal kisertek, maguk is irtak dalokat. Lelkes, vidam csop rtjuk vonzova tette a gyulekezetet a kiviilallok szamara is. Az id6sebbek lassan megbaratkortak az titj enekekke , a tapsolassal. A fiatalok elkezdtek latogatni a kornyek eli gyillekezeteket, es mindenutt bizonysagot tettek. A budapesti gyillekezet eleinte tartOzkodoan reagalt az a.-i esemenyekre. 1975 tavaszan meghivtak V. I.-t a bu a
-
166
pesti csendesnapra, es akkor Ok is ateltek a .,punkosdi csodat" Korulbeliil egy ev leforgasa alatt valamennvi szabadkeresztyen gyillekezetben elfogadtak a karizmatikus tanitasokat. A -ban a gyidekezet megnovekeciett \ onzoereiet es en nek tartOssagat az mutatja legjobban, hogs I Oc sremelv ko /61 (akikriil tudjuk, mikor 1(ittek) 19 74-ben ag' azota 44 keridt a gytilekezethez. 1 uhhseguk fiatal 1(16sebbek kortil ne,hanyan a helyi punkOsdi gvtilekeietho: iottek at imelv megfele16 vezet6 hianvaban bonilasnak !mind
-1 gyolekezet tagletszania szabadegyhazi gyiilekezetek leszaman attalaba helyi ,iokasok szerint tagnak felvett felnottek szannn cruk De a viilekezet „hatokore" altalahan j(:). al szelesebt , ~rrnei Ai gytilekezet szigornan \ ell tagletsiama leo:HIchb 12( flatokOrebe a kOvetkezOk tartoznak elsOsorhan azok a gyfflekezeti tagok, akik rendsze resen resit vesznek yalamennyi gyiilekezeti Jikalmon (84 ilyen szemelyt ismertiink megi, azok a gyolekezeti .tagok, akik hajlott koruk yap, betegseguk miatt rendszertelenui agv egyaltalan nem jarnak gytilekezetbe degalabb tir dven szemely van. ezek egyikevel sem sikera besMinink), azok, akik nem tagjai a gytilekeietnek. endsze resen jarnak alkalmakra. jelen iehetnek \ asarnap reggeli zart alkalmon es nrvacsorat \ - eheinek .,kenyertoro tagok" vagy ,,prObatagok ±pit liver, sremelvt Ismerttink meg); ;17.0k. akik nem tagjal a gytil sziMileg esak azert, inert bar tOl fiatalnak tartjak Oket a tagsagra
/etnek gverek
valO mar
I
tl
— azok, akik nem tagjai a gyulekezetnek, de rend zeresen jarnak a nyilvanos alkalmakra: „baratkoz k" (mas szoval „erdeklOdok"). Tobbnyire megtertek ar ebben a gyiilekezetben, es ennek bizonysagat is ad A, de a gyulekezet meg korainak tartja tagfelveter ket (15 ilyen szemelyrtil tudunk, de valoszinfileg tab en vannak); a vasarnapi iskolasok: valamennyien 14 even a uli gyerekek (kb. 25-30 gyerek jar rendszeresen, csa em mind gyillekezeti tagok gyerekei); a csendesnapok latogatoi: kozOttiik a mas szaba keresztyen gyiilekezetekbol ide utazok (tagok es em tagok), a mas egyhazakhoz tartozok (pl. reform tusok, baptistak) es az egyeb erdeklOdok (helybelie es videkiek); azok, akik a gyulekezetbe egyaltalan nem jarnak, • e a gyiilekezeti tagokkal intenziv kapcsolatot tarta ak, peldaul rendszeresen egyi.itt imadkoznak, min u en gyillekezeti esemenyrol ertesulnek. Ezek altala an azert nem mennek el az alkalmakra, mert ero en kOtodnek sajat egyhazukhoz, bar az ottani hitelet em elegiti ki oket; vegul azok is, akik azert nem jarnak el a gyulekeze be, mert attol tartanak, bogy ez allasukat vezelyezte ne, vagy (ritkabban) mert a csaladjuk ellenzi, de to bkevesebb rendszeresseggel meghallgatjak kazettar 1 a gyillekezeti istentiszteleteket es/vagy hitmelyit6 rodalmat olvasnak. Az ut6bb felsorolt csoportba tartozok szamat meg bsak becsulni sem tudjuk. 79 interj6alanyunk a kOvetkezokeppen oszlik meg a fenti csoportok kozott: 69 olyan gyiilekezeti tag, aki r ndszeresen eljar, negy „kenyerthro tag", egy fiatal nem tai' of ,
168
,baratkozO7 Adataink ennel szelesebb korfiek: az interjUk es beszelgetesek segitsegevel osszesen 109 for61 allithatok ossze, bar nem minden szemelynel teljesek. A kozvetve megismert 30 szernely szinten a fern kategoriakba sorol}tato. Ezt a 109 szernelyt tanulmanvukban egysegesen „gyillekezethez tartozoknak - fogjuk nevezni.
II. A szabadkeresztyenek hitelvei I lelyzetUkbd1 es sajatossagaikbol kOvetkez6en a hazai szabadegyhazak csak akkor Indic es irjak le hitelveiket. ha erre valamilyen korUlmeny kenyszeriti oket Ilyen kortilmeny lehet. ha rendezni akar* kapcsolatukat az allammal, vagy ha mas felekezetektol kivanjak elhatarolni magukat. Azt \ alljak, hogy tanitasuk a Biblia egeszen alapul. A hitelvi Osszefoglalasokat masodlagos tekintelyfieknek tartjak, mivel ervenytiket nem onmagukban hordozzak, hanem a Bibliatol kapjak, ett61 fUggetlen, onallO ielentosegtik nines. Az egyes szabadegyhazak tanitasainak ktilonbOzOsege abbol adOdik, hogy mely reszeit tartjak kulonOsen fontosnak, es ezeket hogyan ertelmezik. A gytilekezet tagjai szamara a hitelvek forrasa a predikaciok, a hitmelyito konyvek es a Biblia rendszeres olvasasa. Az ezekb61 kialakulo bibliaertelmezesek az alkalmakon cs az egymas korti beszelgetesekben konfrontakidnak. A szabadegyhazak altalaban nem varjak el tagjaiktol. bogy fel tudjak sorolni a hitelveket. At irasba foglalt tanitasok gyakran teolOgiai e fogal■ nazasbeli hianyossagokat inutatnak. a keresztenvseg ha-
gyomanyos problemainak egy reszet megvalaszolatlanul hagyiak, az altalanostal elter6 felfogasuknak nein adnak snlyi Sokszor nehezen rekonstrualhatO beloliik, hogy vol takeppen mit vallanak. 169
A Szabadkeresztyen Gyiilekezet hitvallasa, amelye az orszagos eloljarosagi tanks 1979. december 1-en hag ott jova, jogi helyzet-tik rendezese erdekeben sziiletett. A ibliarol, a Szentharomsagr61, az ember teremteser61 es ba sseger61 az altalanos kereszteny felfogast tartalmazza: zt, hogy Jezus Krisztus halalaval elegtetelt szolgaltatott 1st nnek a vilag bfineiert, es hogy az ember iidvozalesenek 16feltetele a lelki Ujjasziiletes. A reformatusoketol elter6 t nitas, hogy mindenki reszestilhet isteni kegyelemben, es maga donthet, hogy elfogadja-e azt vagy sem. A protest ns nagyegyhazaktol elter6en a hitvallas szerint a bunbee es folytan az ember elveszitette ugyan a teremtesben n ert isteni jellemvonasait, de eredeti adottsagait korlatozo an kifejtheti. A bare vonatkozo tovabbi kerdeseket nem r szletezi. Ket szentseget fogad el: a keresztseget es az a csorat. Ezek gyakorlasat szuksegesnek tartja, de nem te inti az Udvortiles feltetelenek. A keresztseg felnottek te jes bemeriteset jelenti. Az Urvacsoravetel ket szin alatt to tenik; a lutheri tanitasnak megfeleloen Krisztus testenek bjektiv jelenletet feltetelezi a kenyerben es a borban. A b -nvallast nem soroljak a szentsegek koze, de gyakorl 'sat szuksegesnek tartjak. Karizmatikus tanitasaik a klasszi us piinkosdi mozgalom hitelveihez allnak legkozelebb. Az else lepes a hiteletben a megteres, a masodik a szentlel kkeresztseg. A szentlelekkeresztseg jelei a karizmak. Kil nc karizmat kulonbortetnek meg: a bolcsesseg beszede ek karizmaja, a tudomany, a megismeresek karizmaja, a hit karizmaja, a rendkivilli erok karizmaja, a profetasag ka izmaja, a szellemek megitelesenek (megkillonbortetesen k) karizmaja, a nyelvekenszolas es a nyelvek magyarazasa ak karizmaja. A karizmakat a Biblia Utmutatasai szerint gi a koroljak. Valljak, hogy a kereszteny egyhaz a Krisztus Dan tenylegesen hivok Osszessege, lathatatlan egyhaz, amely tab lathato reszegyhazban oltott testet. HangsUlyoz ak, hogy egyetlen hivoben es egyetlen hive kozossegben si es
•
.
'
170
ezert nem kepviselve a teljes Krisztus. a teljes igazsag. tekintik az ildvosseg feltetelenek, hogy valaki a Szabadkeresztyen GyUlekezethez tartozzon Celkitfizesilk mas szabadegyhazakehoz hasonlaan az Oskeresztenv eletfor ma megvalOsitasa az Ojszovetseg Utmutatasai szerint A szabadkeresztyenek gyulekezetelben szivesen emle eetik Wesley telszavat: Egyseg a lenyegesben, szahadsag lenyegtelenben. A tagoknak nem kell mindenrOl tizonos Yelemenyt kialakitaniuk. flitvallasukal a leirott Intelveknel sokkal egyszerlibben fogalmazzak meg. „Vegtelentil eg,y szeri.i a hivd elet. Sokan komplikaljak_ en nem, ennui sze-retem Jezust. Es egyre inkabb szeretem. es pont most &net!cm meg, hogy a Szentlelek az egyediiii, aki szerett Jezust, es az bennem lakozik, es nem is entolem an az.. hogy lezust szeretem, hanem az 0 lelke, aki bennem pan, az vonzOdik (,..) 0 vonz engem, es az en eletem egv valasz. ,,tgy igen az szeretetere. Ennyiben tudnam Osszcloglalni Az, hogy hiszek, nem azt jelenn, hogy kulOnb dagyok mint mas azt jelenti, hogy megernuett ember t agyok !chat tUlnani hatasokat vettem (...) Istent61, feltilrol es aim kor en ezt megtapasztaltam., hogy milven drag,a bekesseg, egyre inkabb tobbet kivanok belole." A hitvallas lenyege a hivok nehanv sztereotimajavai leirhato: Jezus szeret minden embers. Szentlelke .eriit es hekesseget ad a hivoknek a mindennapi eletben \ tanitasoknak gyakorlati vonatkozasukban an jelentOseguk hogyan kell hiteletet elni. Isten, Jezus es a SzeniLdek jelenleter61 a hivoknek kozvetlen tapasztalataik vannak, ezeket acvezik nteleseknek yap megtapasztahisoknaA .,Mintlenekfelett en azt latom, hogy az atelesek, az ennenyek tz.ok mindennel tobbet jelentenek. Alert a szaAtk elszallnak, de ha az eletgyakorlat nem igazolna a SiaVak3t. akkor Izok nagyon szegenyek lennenek. - ( P Kne.) Mmdebbiii i0101'Wesley (1703 1791) a metochsta egyhaz megalapitolA
1
kovetkezik, hogy a hitetlenek fele nem a tanitasokat ell kozvetiteni, hanem a konkret elmenyelcrol kell beszel i; a rabeszelesnel pedig sokkal fontosabb, hogy a hivo ol an eletet eljen, amely kovetendo pelda lehet mindenki zdmara.
III. A gyiilekezetek felepftese es milikiidese Szervezet A gyidekezet tagjai egyenjogUak abban az ertelem•en, hogy a kozos iigyekbe beleszOlhatnak, vitas kerdesek eldontesehez szavazatukkal jarulhatnak hozza. A sziiks"ges szolgalatokra onkent jelentkezhetnek, a szolgalattipu ok tobbseget ferfiak es nOk egyarant ellathatjak. A gyidek zet senkit nem honoral anyagilag a szolgalataiert, a gyill kezetvezetot es a predikatorokat sem. A gyillekezetben killonfele tisztsegek vanna , a tisztsegviseloket valasztjak. A gyfilekezetvezeto 1949 6ta latja el ezt a feladatot, 1974 jimiusaban orszagos vezet ye is megvalasztottak. A gyiilekezet vezeteseben reszt ve•z a presbiterium es a vezeteiseg. A presbiterium tagjai: n gy idosebb es ket fiatalabb ferfi. Vezetoseg 1974 ota v n a gyidekezetben, tagjai a gyillekezetvezeto, a presbit rek („venek") es nyolc asszony. Azert tartottak szakseges ek az asszonyok bevonasat a vezetesbe, mert a tagsagb a nok vannak tobbsegben. A penztarosi teendoket az e yik presbiter latja el. Mint altalaban a szabadegyhazakban, a szabadker sztyenek gyillekezeteire is jellemzo a tagok kozvetlen, cs ladias kapcsolata. A felduzzadt tagletszain titian azon an egyre nehezebbnek tint a kozvetlenseg fenntartasa, s a gynlekezetvezetore egyre nagyobb terhek hartiltak a le ki172
gondozas ellatasaban. Ezeket a nehersegeket hidalta at az imakorOk rendszere. Ezek spontan mOdon, elsOsorban tagokbol szervezodtek, legfeljebb tizen tartoznak egy-egy csoportba. A szervezodes alapja barati kapcsolat es lakOhelyi kOzelseg. Hetente egyszer gyillnek ossze valamelyiktik lakasan imadkozni, beszelgetni. Lenyegeben ellatjak egymas lelkigondozasat is. A gyillekezet vezetosege nem avatkozik bele az imakorok szen/ezodesebe es bels6 eletebe. A szo/ga/at fogalmat szelesen ertelmezik. Tulajdonkep-pen szolgalat minden olyan tevekenvseg, amely a gyuleke zet es a tagok hiteleti fejlodesehez hozzajarul, amely a ke zosseg es az egyen eletet altalaban segiti Az alkalmakon ar igehirdetest, valamint a nvitO es zarO imat mindig ferfiak veg,zik. (Kivetel ez alai az asszony-Ora. amelyen csak nok vesznek reszt.) Bizonysagot viszont harki tehet A gyilleke. zet 15-20 tagu enekkaraban a nok vannak tobbsegben. legfiatalabb 14, a legidosebb 55 eves A hangszere kiserelet egy elektromos orgona, ket gitar fiatalok lanai( el Az imahazi szolgalatok koze tartozik takaritas. hetente egyszer nyolc-tiz asszony es laity ' eg,' A gyidekezet belsO viszonyait jellemzi, hogy ez a munka spontan szer\ ezOdik, senkit seta kernek rd, es nincsen semmifele mechanikus ,heosztas - Az idos tagokat, akik nem tudnak cijarni az ilkalmakra, rendszeresen latogatjak. elviszik nekik az ;stentiszteletek magnofelveteleit, ellatjak oket humelyitO kOnv vekkel, elbeszelgetnek veltik. A maganyosan <Jo Ore 2.eknek a hazimunkaban segitenek, peldatti ttigytakaitasban, ttizelOhordasban. A betegeket hasontOkeppen lato a 10 k A gyinekezetvezetO alkalmankent hazaknal is ki,zolgaltat urvacsorat. A cscndesnapokra erkezc , cndegek Alla] ellatasara altalaban kozhatnak, akikin,t1 minden csaladtaglu\ tt.ts 0...T.sze. van JJelyilk), mivel a szokasok szerint ttjsztiktilti .“)/ imadkortts, beszelgetes. Fla sok \entlett etts.czik. cgy ,
egy hazhoz negy-ot is juthat, es ez eleg jelentos anyagi terhet jelent. Mas gyillekezetekbe is eljarnak szolgalni, de javal kevesebben, mint ahanyan vendeget fogadnak. A yiilekezetvezeton kiviil (akinek ezt orszagos vezetoi tiszt•ege miatt is vegeznie kell) elsosorban a fiatalok vallalko nak erre. A tagok egymas fele val6 szolgalatai kortil igen fo tosak az imaszolgalatok, nevezik „imateherhordozasnak' is. A legkillonfelebb problemakban lehet kerni a gyillekez tet, hogy imaval segitsen: betegsegb61 valo gyogyulas, -gy vizsga sikeres letetele, egy kollegan6 hazassagi p oblemajanak megoldasa, egy hazvasarlas sikere stb. erd keben. Az imaszolgalat tobbfele lehet: egytittesen i adkoznak a gyillekezetben; vagy nehanyan imadkoz ak egyiitt avval, aki keri; vagy mindenki otthon imadkozik (pl. naponta egyszer) ezert a keresert. Killonosen sOlyos p oblemaknal egyesek onkent vallalkoznak bojtolesre is, e vel segitve, nyomatekositva az imadkozast. Minden szolgal tra jellemz6, bogy senkit sem kernek meg a vegzesere szei ely szerint, erejehez es idejehez marten mindenki maga d nti el, bogy mit vallal. Az erintkezesi szokasok hasonloak mas szabadeg hazakeihoz. Az iidvozlesi forma: „Aldjon meg az Ur!" (fi talok kOzott a „szervusz" is) es a hittestveri csOk neme en behil. A megszolitasban a „testver"-t hasznaljak (pl. °vacs testver, Ilonka testvern6). A gyiilekezeti alkalmak befejeztevel rovid beszelgetesek erejeig meg egyiitt maradnak a jelenlevok, csak az alkalmi latogatok sietnek el. A gyiilekezet anyagi gondjairol nyilvanos alkalma on sosem esik szo, ez a tagsag belso iigye. Az imatere be felszerelt perselybe helyezheti el ki-ki az adomanyait. Az adakozas nevtelen; el6fordul, hogy az adomanyozo bori ekba teszi a penzt es rairja, milyen celra szanja. A penzt ros beszamol a gyillekezetnek a bevetelekrol es a kiadaso 61, a tervezett koltsegvetesekr61, de adakozasra nem szolitanak 174
fel senkit, es az adakozas merteket sem hefolyasoljak. A gyillekezet alland6 kiadasai: az imahaz herleti dija (1500 Ft havonta), futesi es aramkoltsegei, csendesnapokon a kozos ehed (kb 1000 Ft). Karacsonykor kOrialbeliil 10 000 Ft-ot koltenek el ajandekozasra. December 2.4-en delutan ket-ket fiatal sorra latogatja a maganyosan elo Oregeket, es atad nekik a gytilekezet neveben 5-600 Ft-ot es nemi edesseget 25-en az istentiszteleten kb 60 edessegcsomagot osztanak to gyiilekezethez tartozok gyerekeinek. gyakran unokainak tovabha nem-tag oregeknek. A gvillekezell penzhol tlkalmankent szocialis segelyt adnak raszorulOknak. Az tityagi es termeszetbeni tamogatasnak szamos egyeb formaja is van, amelyet a tagok kozvetieniil nytmanak egy wasnak. Peldaul tiizelot vesznek kisnyugdij6 oregeknek, ruhAt ajandekoznak egyniasnak, a kertben termett gyti mOlcsot szetosztjak, meghiviak egymasi ebedre. slocillenv sornagokkal kedveskednek Az idosck gyakrail allalnak 4verekfeltigyeletet dolgo/6 hazasparoknal. Vet., itelktil sorolhatnank ezeket a forinakat. ameivek a gyUlekezetel mint kozosseget erositik. Mint mar az eddigiekhOl is latstik. az oregek pro))
maitlak megoldasara ktilOnOsen nags snlyt helvv•nek gvtilekezethen. 'Tobb esetben tenylegesen a csttiadot potol< a szamukra. Az egyediilallok tamogatasanak sajatos ,tidekrol A -ha l6rmaja, hogy egy-egy olyan hivo tanulm vagy dolgozni. hozzajuk Hkt'tsert, segit a haztartasban. Az anvaga cs iermeszethem alomanyokon tul nagyon fontos, hog\ az Oregek s/olgalalizikai laikkal resit vallalhatnak a gyiilekezet eletehva; csokkenese ellenere erezhetik. hog\ spakseg van ejiik uk has/nos tagjai a kozessegnek szahadegyhazak sajatossagai ko/e tarto/ik szamara hizonyos nonniikat s/almak. .test` elOfeltetele a gytilekezethe kends:sae),
tag-
■ ck telje gin, telje
sitesuk (mint fegyelmi vetseg elkovetese) pedig fegy 1mi eljarast, sUlyos esetben kizarast von maga utan. A norm kat szervezeti szabalyzatukban rogzitik, es a hitelvekkel el entetben ezekkel a tagok altalaban tisztaban vannak. (Iras eli megfogalmazasulcra csak a hitelveknel mar emlitett ese ekben kerill sor.) A szabadkeresztyenek szervezeti szabal zatukban haromfele fegyelmi vetseget sorolnak fel: az erkolcstelen magatartast, az osszeferhetetlenseget (maga artas es tanitas tekinteteben), az Miami torvenyek megsal teset. Az utObbi kettovel mas szabadegyhazaknal is talal ozhatunk, az else, azonban ilyan altalanos megfogalmazas an csak naluk szerepel. A tobbiek konkretabb kovetelme yeket sorolnak fel: peldaul az Evangeliumi PUnkosdi KO elsseg fegyelmi vetsegnek tekinti (a mar emlitettek melle ) a hitetlennel kotott hazassagot, a valast, az elvaltak Ujrahazasodasat, a miivi abortuszt; a nazarenusok szervezeti Szabalyzata szerint halalos bun a hazassagtores, Isten nevenek karomlasa, az esktives, a hazugsag stb. Mindezek kizaiist vonnak maguk utan. A szabadkeresztyenek azert nem soroljak fel a „bilnoket", mert alapvetoen kiilOnbOzik felf gasuk a problemat illetoen. Hituk szerint sem a megteres, em a szentlelekkeresztseg nem teszi tokeletesse a hivot. A bilnoktol nem lehet megszabadulni egy csapasra, ezek t a Szentlelek egyenkent mutatja meg, es esetenkent erot ad a toliik vale, szabadulashoz is. Ez a tokeletesedesi folya at az ember halalaig, illetve Jezus visszajoveteleig tart. E 1)61 kovetkezik egyreszt az, hogy gyulekezeteiket ne a „tokeletesek" kozossegenek tartják, igy a tagfelvetel ek sem a teljes buntelenseg a feltetele; masreszt az, hogy em a gyiilekezet dolga, hogy a hitelet szabalyait kidolgozz es betartasukat megkovetelje tagjaitol, hanem vegs6 soron mindenkinek Istennel kell „rendeznie az eletet". Isten egtel en tUrelmet tanUsit az emberek irant, ezert a hivok ek hasonlOkeppen tiirelmeseknek kell lenniuk egymas es 176
masok irant. Ez ugyan nem minden esetben valesul meg, de altalaban veve jellemzi a gyinekezetet.
A hivOknek terrneszetesen a szabadkeresztyen gyfileketether' is meg kell tanulniuk bizonyos szabalykeszletet ahhoz, hogy eletmodjuk a bibliai mititahoz es a tObbiek peldajahoz hasonlova valjek. Ehhez szabalyzat helyett --predikaciek, a bizonysagtetelek, az egymas kOzti beszelgetesek es termeszetesen a Biblia szolgal forrasul Miutan Inindenki Onszantabol — az Calyosseg remenyeben torekzik a tokeletessegre, igy ezek a szabalyok tanacskent, nem pedig paraneskent jelennek meg szaintikra Mindezekb61 kovetkez6leg at egyes tagoknak a hiteletr61, annak szaba-Iyairol alkotou elkepzelesei elterhetnek egymast61 Keyes ()Ivan szabaly van, ami altalanossa alt es verbalizalodik is a gytilekezetben. Termeszetesen letreMhetnek olyan helyzetek egy-egy tag eleteben, amikor magatartasaval a Mbhick nem ertenek egyet, de a legsuivosabb esetekben is hangsnlyozzak, hogy nem altalanos ekek szerint kell ve iemenyt alkotni, hanem a konkret kOrtilmenyek figyelemilevetelevel. Ezen az alapon peldaul tilast nem tartjak kizartnak indokolt esetben. ,
A szabadkeresztyen gyillekezetben )(that kovetelmenyek helyett inkabb rugalmas elvarasokrul heszelhetrink Ar egyik legfontosabb: a hiy6nek mind tot))) idol kell toltenie a hit dolgaival, imadkozassal, bibilitiolvasassal es a gyillekezet epitesevel, szolgalatokkal. A \ ilagiasabb nit'oOltesek el kapcsolatosan csak attO1 Ovnak. hogy czek ..•gvike sc aijon szeyedellye (pl. a tevenezes). es tartozkodni kelt J111(itittol, anti karos az egeszsegre (p1 tiohan zas). A Hgttlinassagot meg ebben is jetz, nehanv esci Antelybeil 2i ifordulhatott. hogy valaki megterese 111,4 nosszabb cigarettazott. A szabalykepzodes spontt'w r, 7v amatat t,Adazza a kOketkezo esct. Fgy preclikalw H/mi\ sdgot ten aa-o1 hogy Isten hogyan szahadnotta Ince. a Inlyi)n kavefo ,
gyasztastol. Ezt tobben Ugy ertelmeztek, hogy altal ban karos a kaveivas, s ezert a hivonek egyaltalan nem sz bad kavet innia. Az ilyen felreerteseket azonban elobb-u ebb korrigalja a gyillekezet. Interjnink, beszelgeteseink es a meghallgatott bizmnysagtetelek alapjan csak erosen misztifikalt kepet kap nk arrOl, hogyan is megy vegbe az a folyamat, amit a Minakt67 vaM „megszabadulasnak"neveznek. Az else lepes te eszetesen az, hogy egy addig gyakorolt tevekenyseget Unkent ismernek fel. Ezutan a hivonek egy-ket erre elhiva ottnak tartott gyUlekezeti tag jelenleteben el kell sorolnia es oszinte megbanast kell tannsitania. A bi.inva last fogadO szemely Jezus neveben kijelenti a feloldozast. z 6 elhivatottsaga abban nyilvanul meg, hogy ramutat azo a a bUnokre is, amelyeket a bianvall6 akarva vagy akaratl nul nem emlitett, es hogy tanacsaival segit a „megszabadulasban". 1974 elott minden hivonek csak egyszer, a megterese utan kellett gyakorolnia a bUnvallast, azOta azonban rndszeresse tett& a gyakorlasat. Ennek alapja az a felismres, hogy a megtert hive is Ujra es Ujra elkovet blinoket, a drcsak gondolatban is, es ezek megrontjak lstennel yak) apcsolatat. Ebben a vonatkozasban a bun fogalmat szeles Ulan ertelmezik — csak nehany peldat emlittink a telje seg igenye „rossz szokasok" — csnnya beszed, doh nyzas, rendetlenseg stb.; reg elfelejtett helytelen gondol ok, cselekedetek — pl. gyerekkori kiflilopas, rossz viszony egy szomszedasszonnyal; rendezetlen kapcsolatok — pl. v lamelyik rokon nem all szoba vele; stb. Az ezektol vale) zabadulas peldai: a mUltbeli bUnok tobbsegenel elegen 6 a bunbanat; a rendezetlen viszonyok helyreallitasaban a hivok kezdemenyez6 szerepet vallalnak, peldaul bocsan. tot kernek haragosaiktOl, megha tulajdonkeppen vetlenek i . A rossz szokasok leldizdese altalaban nem sikertil egyik ap-
178
megszahadulast rOl a masikra, el6fordulnak visszaesesek ,..'16segiti a gyulekezet nevel6 hatasa. tagok tanacsal A tagfelvetel feltetelei tehat nem 'ogalmazhatok meg egyertelmta kovetelmenyekben. Azok ispiralhatilak felvetelre, akik rendszeresen latogatjak a gyulekezeti alkalmakai es megtertek. A vezetok es a tagok figyeleminel kiserik ezek hitbeli fejl6deset, es azon merik ie dantestik komolysagat, hogy mindennapi elettikben, viseikedesnkben vegbe mennek-e valtozasok. Az iijonnan megtertck ,ddalarOl nezve ez egyreszt tanulasi, masreszt asszintrlaludas2 folya mat. El kell sajatitaniuk bizonyos alapvetO hitteteleket. bibhaertelmezeseket es egyaltalan, az Un nvelvet.. :rune, iyen elmenyeiket kifejezhetik tovabha azt
Alkalmak Az istentiszteletet, a kozossegi orat, a kenyertOrest, a ibliaorat, az ifjnsagi orat, a gyerek-bibliakort, a vezeto egi megbeszelest, az asszony-orat es a ferfi-orat osszefog ale) nevvel alkalmaknak nevezik. A gyillekezet majdnem minden alkalmat az unita ius templomban tart, amely a \Taros kozeppontjaban an. Harom helyisegbol all: az eloterbol, a nagyteremb61 s a kisterembol. Az &lot& kb. 4,5, a kisterem 12, a nagyte em 100 negyzetmeteres. A kisterem berendezese: ket szekr ny, egy nagyobb asztal szekekkel, ket pad, egy fogas es gy hevero. A nagyterem berendezese hagyomanyos, tempi mi padokkal, szoszekkel. A szekekkel egyat kb. 170 Ol6hely van. Az orgona a szoszekt61 balra, egy kis dobog6n all. A szOszeket csak csendesnapokon hasznaljak, egyebke4t a szoszek elott elhelyezett asztalnal folyik a szolgalat. Mindket helyen mikrofon van erositovel, es az alkalmak sztikseg eseten kozvetithetok az eloterbe es a kisterembe is. A terem falait kartonbol kivagott bibliaidezetek disziti1C, a szoszek folott egyszerii kereszt van. Az alkalmakon barki tetszese szerint valaszthatja meg Olohelyet, keveseknel figyeltiik meg, bogy ragaszkodnak egy-egy helyhez. Az enekkar tagjai mindig az orgona elOtti reszen Az alkalmak rendje a kovetkezo: Vasarnap reggel 8461 kenyertores, 9461, valamint delutan 6461 nyilvanos is entisztelet. A delutani alkalommal egy idoben gyerek- ibliakOr a kisteremben. Hetfon ugyancsak delutan 6461 zOssegi ora. Szerdan ugyanekkor ifjnsagi ora az egyik lekezeti tag lakasan. CsiitortolcOn 6-tol nyilvanos istent sztelet. Minden masodik het csOtortokjen az istentisztelet utan bibliaiskolai alkalom. Penteken vezetosegi meg e szeles es ima6ra a kisteremben. Az imakozossegek Alt la180
ban keddenkent tartjak osszejoyeteleiket. Minden hOnap utolsO szombat-vasarnapjan csendesnap an a gyillekezetben: szombaton delutan 6-tol, vasarnap reggel 8-tail nyilvanos istentisztelet, delutan fel 2-tol ifjusagi Ora iez utobbi lakason), asszony-ora (a nagyterembein es ferfi-Ora (eg,y masik lakason). Az utolso vasarnapon tehat elmarad a kenyertores, a hetfOi kozossegi Oran kerirl ra sor Fzeken vasarnapokon gyerek-bibliakor sines Az istentiszteletek es altalaban az alkalmak a kovetke/Okeppen folynak. Egy kOzOs enekkel kezdenek, majd gyulekezetvezet6 koszonti a/ egybegyillteket es Felker egy Ferfi testvert, bogy kezdje meg az alkalmat intaNal fl,z az ima rovid es a szoszekill szolgalo asztalnal hang/ik el Altathan !sten segitseget ken, hogy az elhangzo szolgalatok az O tizenetet kozvetitsek, es a lelenlevok kell6 tigye lemmel tudjak kiserni. Az unat tObbnvire rtjabb kozOs enek kiiveti. A predikaciot mindig a gyinekcietvezeto tartja, ha lelen van, egyebkent valarnelyik ptcsbiter A predikacio loan kozos enek kovetkezik. majd gvulekezetvezetO egyenkenti hangos imadkozasra ken fel azokat. akiknek erre indittatasuk an A jelenlevdk a nelytikon valamennyien elkezdenek imadkozni, magukban, halkan, esetieg felhangosan, egy-egy pedig egymas utan fennhangon Egy alkalmon legalabb 10, legfeljebb 20 ember unadkozik igy. Az imak rovidek, altalanos tartalmuk Isten dicsoitese, halaadas az alkalomert, viszonylag kevesen retlektalnak az elozdleg elhangzott tanitasra. Mivel a presbiterek es idasok intat kozott nincsen elteres. exert feltetelezztik, bogy ninesenek konkret elvarasok az imak tartalmaval szemben S/amuknak az ido szab hatart, utana pedig kozos enek kOvetkezik. A zaroimat valamelyik presbiter. de iilindenkeppen ferfi mondja: roviden halat ad az alkalomert 13efeczesJil a gyUlekezervezeto nehany szry\ at elbocsatj je Hdevoket 181
A kozos enekeket egy geppel in enekesfiizetbol ( gi tliz) valasztjak ki, amelyben csak a versek vannak lei a. Ezek egy reszet mas felekezetbeliektol tanultak (pl. p nkosdiekt61, nazarenusoktol), mas reszet idelatogatO kill Oldiektol (a szOveget leforditottak), vagy pedig szabadkeresztyenek irtak. Ezeket az enekeket szinte kivetel nellciil cSak 1974 ota ismerik es eneklik. Korabban a Dicseretek cirnu enekeskonyvet hasznaltak. A kenyertora alkalom zartkorii, csak tagok es kenyertor6 tagok vehetnek reszt rajta. Koriilbeliil 60-65 fo an jelen. Az alkalom elejen a tavolmaradottak altal kiildOtt igeket olvassak fel. Az ido rovidsege miatt kevesebb az enek es rovidebb a predikacio. Az Urvacsoraosztas eloit a gyillekezetvezeto megkerdezi a jelenlevoket, hogy megtisztitottak-e a sziviiket, blineiktol megszabadultak-e. Alkalinat ad a biinvallasra a gyinekezet elott. Ezutan a jelenlevok rel allnak, es a gyillekezetvezetO megaldja az asztalon 016keszitett feldarabolt kenyeret es a ket serlegben levo bOrt, majd a kenyerdarabokat kettetori. A gyillekezet tagjai egymasnak adjak elobb a kenyeret, majd a bort a megfelelo igek kisereteben. A kenyertorest nehany perces csendes ahitat koveti, majd imaval es enekkel fejezik be az alkalmat. Az istentiszteleteken legalabb 80-an es legfeljebb 100an vannak jelen. A vasarnap delutanit es a csiltortokit t rtjak evangelizalo alkalomnak, ilyenkor gyakori, bogy a redikaci6 kifejezetten a meg meg nem tart erdeklodOk ek szol. Az alkalom vegan a gyiilekezetvezeto felkeri azo at, akik clOntesre jutottak, hogy alljanak fel a helyiikOn, ajd terdeljenek ki az asztal mellett leteritett imaszonyegre. Az Ujonnan megtertek fOlott a gyillekezetvezeto es a presb . terek imadkoznak: halat adnak ertiik Istennek. Aztan az njonnan megtertek beirjak nevuket a gyillekezet Bibliaj ba. A vasarnap delutani istentisztelet kb. ketords idotarta 182
ilvenkor jut idd bizonysagtetelekre Is A predikaci6 es az azt kovet6 Midi( utan megkerik a jelenlevOket, hoc' akinek Indittatasa van M., mondja el szemelyes elmenyei ateleset Istennel kapcsolatban. A bizonysagtetelek temaja szeles korii Az Merman megtertek peldaul elinondjak ilyenkor, hogy milyen volt elozo eletiik, mibol ,szabadultak meg". A hizonysagban beszamolhatnak a hetkOznapok aprObb es nagyobb csodairol, egy-egy kivansag teljesUleser61, betegsegb61 yak) gyOgyulasr61. De bizonysag lehet a: hogy valaki elmondja, hogyan ertelmezte a 1-3iblia valanick rest amelyet otthon olvasott. Akik inisszios liton lartak, atadjak mas gyillekezetek Udvozletet. cs beszamolnak az ottani hiteletr61, hitbeli allapotr61 vasarnap delutani alkalmon szinte mindig szolgal az enekkar egy-egy iajonrian megtanult enekkel. A kOzOssegi Ora zart alkalom, csak gyillekeze0 tagok ‘esznek reszt rajta. A tavolmaradottak iget ktildenek, mint a kenyertOrd alkalomra. A kozessegi Oran kerul sor gyulekezet egeszet es az egyes tagokat erintO kerdesek megbeszeleserei vezetosegvalasztasra, a gyillekezet anyagi helyzetenek megvitatasara. a tagfelvetelekre es -elutasitasokra, esetleges nezeteheresek, fegyelnu iigyek rendezese, re. A kozOssegi Oran is alkalom nyilik hizonysagtevesre tIgyanakkor a tagoknak lehetdsegiik p an arra ;s, hogs egyeni gondjaikr61, problemaikr61 beszamoljanak_ es segitseget kerjenek: akar tanacsokat, akar egyntterzest, akar egyfittimadkozast. Az ifliisagi (*in 20-25 natal yes/ resit. \ alamennyien megtertek, de nem feltetleind tagok !'\,/ ilkalmat A yulekezetvezeto es a felesege tartja. A eel egyreszt az oktatas: a Iliblia rendszeres tanulmanyozasa es rnegbeszekse folyik, alkaa/ ertelmezes kerdesek-valaszok soran on (etre neveld celzatn, a fiatalok saiatos pr Hemaira um
helyezik a hangsnlyt. Az ifjnsagi Oran nincsen szokasos ertelemben vett predikacio. A gyerek-bibliakorOn, mas neven vasarnapi isk lan 4-14 eves gyerekek vesznek reszt; az egyik presbiter lesege vezeti. Az alkalom celja alapveto bibliai ismer tek megtanitasa es altalaban veve a gyulekezeti es hiteletbe yak) szocializalas. A gyerek-biblialcor munkajat neheliti, bogy egyszerre kell foglalkozni killonbozo korO gyerel4ekkel. A bibliai tortenetek ertelmezeset es memorizalsat szemlelteto eszkozok (pl. kopek) segitik. Enekeke -1 az Evangeliumi MagvetO Enekeljunk cimii filzetebol tanul4a.k. Alcarcsak a felnott alkalmakon, a gyerekekein is vanUak bizonysagtetelek es egyenenkenti imak. Karacsony elso napjan minden evben a gyerekek szolgalnak az istentisZteleten igeversekkel, szavalatokkal, enekkel. A felkeszilles a gyerek-bibliakoron folyik. A felnottek bibliaiskola'ja a Biblia rendszeres taoulmanyozasaval foglalkozik. A gyillekezetvezeto rovid gyarazata utan a resztvevok kerdeseket tehetnek fel. A jelenlevok tobbsege jegyzetel, erre a celra altalaban ffizet-iik van. Az alkalom vegen felirjak, bogy milyen keil .cleseken kell gondolkodniuk, es mely reszeket kell elolvaSniuk a kovetkezo alkalomra. A vezetelsegi Inegbeszeleseken egyreszt a gyillek zet bels6 Ugyeit vitatjak meg, masreszt pedig a koziigye eft imadkoznak. A csendesnapok istentiszteletei nem sokban kfflonboznek a mar leirtaktol. Szombaton alig valamivel vannak lobben, mint egyebkor, a vendegek tobbsege csak vasar ap erkezik. Az alkalom vegen megbeszelik a videkiek elhe yezeset. Sokan mar elOre lelevelezik egy-egy gyfflekezeti aggal, masok csak itt jelentkeznek szallasert. Vasarnap re gel mar kora hajnaltol gyiilekeznek a latogatOk, 7-kor ar 184
megtelik a terem, bar az alkalom csak 8-kor kezdOdik, A 1-400 resztvevO j6 resze kenytelen vegig allm„ fel 1461 Oraig. Fz az alkalom mar idotartamanal fogva is igen faraszto. A csendesnap predikacioi nehany Tire lovalasztott bibliareszlethez kapcsol6dnak. A szokasos eg\ legfeltebb ket predikacio helyett ilyenkor legalabb of hangzik el. A bizonysagtetelek es a sz616 vagy csoportos enekszolgalatok szarna hason16. A vasarnapi alkalom vegan mindig kiszolitjak a megteroket, altalaban 20-25-en allnak fel, es mennek elOre az imaszonyegre. Vasarnap delben ket haznal tOznek a vendegek szamara ebedet. A delutani alkalmak kb 4 Oraig tartanak, es annyiban ternek. el a tobbit61, bogy a predikaciO rovidebb, tobb ido jut bizonysagtetelekre es fOkent imadkozasra. A karacsonyi, thjevi, htisveti istenttszteletek hasonlokeppen folynak, mint egyebkor Az utObbi kat evben a gytilekezet nagy resze egytitt toltotte a szilvesztert kste 9-tol ejfelig bizonysagtetelekben emlekeztek meg az elnitilt ev csemenyeir61. Ejfel kOzeledtekor egyenkent imadkortak Az njevet a gytilekezetvezeto rovid igehirdetesevel, majd kenyertOressel kezdtek meg. Malta szeretetvendegseget tartottak, es hajnalig beszelgettek, enekeltek Mas felnottkeresztelo egyhazakhoz hasonlOan szabadkeresztyeneknel is szokasos a gyennekbeinutate4.s A vasarnap delel6tti istentisztelet kereten beliil kertil ra sor. A 4yulekezetvezeto az alkalomhoz ill6 ige alapjan predikal, maid nehany szot szol a szulokhoz. t itana egy-ket presbiterrel imadkozik a gyerek felett. A bemutatt\.,erekert Llytilekezet egesze vallal felelOsseget Isten elott :
A menyegzOilek altalaban ktilon istentiszteletet szentel nek. A polgari hazassagkotes titan keriil ra sor !1‘ enkor natalok feldiszitik a nagytermet viragokkal. ar enekek es a predikaciO tartalma az alkalomhoz iilii Fzutan .t cvuieke fetvezet6 kerdeseket intez az ifju parhoz. hog\ .2.viileke
zet el6tt bizonysagot tegyenek a hitiikrol es arrol a eggyozodestilcrol, hogy hazassaguk Isten akaratabol jott 1 tre. A gyiilekezet nehany vezetoje imaval aldja meg oke . A gyillekezet fiataljai, fiatal es idosebb hazasparjai nev en egy-egy tag koszonti a part. A befejez6 imadsagot az e yik oromapa mondja. Az alkalmat rendszerint koveti vat formajn vendegeskedes, amelyre mindenkit Meghivnak. Ez lehet szeretetvendegseg a nagyteremben,, de lehet haznal vagy etteremben is.
Temetesen a gyulekezetvezeto szolgal, de nemcsak gy-iilekezeti tagok temetesen, hanem hozzatartozOken is ha erre felkerik. A predikacio a feltarnadas utani tulvilagi talalkozas remenyevel igyekszik vigasztalni a gyaszolokat. A jelenlevok az alkalomnak megfele16 eneket enekelnek az Egi tilzbol. Ha a halott gy(ilekezeti tag volt, koszoriit vosznek a gyulekezet neveben. A sirok gondozasaval kapcsolatban nincsenek kialakult szokasok, altalaban nem tulajdonitanak neki kiilonosebb jelentoseget. ,
A bemeritesi annepely nyilvanos alkalom. 5-600-an vesznek reszt rajta az orszag minen reszeb61 erkez6 zabadkeresztyenek es hozzatartozoik, sot mas felekezetbe1iek is. Az alkalom elso feleben — amely ugy zajlik le, mint barmely mas istentisztelet — a bemeritendok feher ruhaban Ulnek a gyillekezettel szemben. Azutan a gy(ilekezetvezeto maga kore gyiljti oket, es kerdeseket tesz fel nekik, }logy valaszaikkal bizonyithassak az egybegyilltek elott: hiszpek a bemerites bibliai igazsagaban, elhatarozasukra a SzcMtlelek kesztette oket, es szakitani akarnak korabbi bungs eletakkel. A gyillekezetvezeto elobb a noket, majd a fer kat meriti be egymas utan. (Az utObbi evekben egy-tgy ilyen alkalommal kb. 20 bemeritkez6 volt.) A bemeritetitek ezutan atoltoznek. Amikor visszaternek, az orszagos vOzet6k imadkoznak felettilk, majd nehanyan lehetoseget kap-
186
nak ra, hogy bizonysagot tegyenek megterestikr61 Az alkalorn igen hosszan elnyulik, mintegy negy ora hosszat tart.
IV. A gyfilekezet tarsadalmi jellemzoi Demografiai adatok A gytilekezetben sajatosan alakul a nemek aranya. A felnottek kOzott a nok haromszor annyian annak, mint a ferfiak Ez valamivel tobb, mint amit alas szabadegyhazi yillekezetekben tapasztaltunk. Ha azonban a gyerekeket is figyelembe vessziik, a nok aranya mar csak ketszerese a ferfiakenak. Ugy tfinik tehat, bogy a hivO csaladban nevelke-do gyerekek kozul felnott korukra a lanyok gyakrabban lesznek gyillekezeti tagga, mint a fink Az eletkor szerinti megoszlast osszevetettuk a varos osszlakossaganak adataival (szazalekban) Eletkor (ev) 15 alatt 15-59 59 felett
Gyalekezet 21 53 36
A 22 64 14
A gyulekezetben nagyobb az dos korosztaly aranya. mint a varosi lakossagban, es kisebb a 15-59 eveseke. Mas szabadegyhazakhoz kepest azonban a gyulekezet fiatalnak szamit. (1968-as adatok szerint a nazarenusok kOzott a fenti ket korcsoport aranya majdnem azonos volt.) A nok aranya otevenkenti tagolasban is csaknem minden korcsoportban magasabb, mint a ferliake VI:tirepretentaltsaguk tehat nagyjabol aranyos A 15 even aluliak aranya, a gytilekezethez tartozok va, iamennyi ilyen korii gyereket szamba veve, megegyezik a llagy0-arosi arannyal, viszont lenyeges elterest mutat 18-
manyos szabadegyhazi viszonyokt61. Ez abbol ad dik, hogy a gyiilekezet csaladjaiban alacsony a gyereks csaladmodelljiik kozelebb all a „vilagi" modellhez, int ahhoz, amely a szabadegyhazakban altalanos. A gyeraes csaladok feleben ket gyerek van (idosebbeknel az otOdik eletevet megert gyerekeket vettiik szamba), a legfel'ebb haromgyerekesek aranya 78 %. Adataink azt mutat . ak, hogy az a.-i gyulekezetre kezdettol fogva ez a csaladmdell volt jellemzo. Ennek magyarazata az lehet, bogy ebb n a kerdesben a reformatus hagyomanyok erosebben ervenyesultek, mint a szabadegyhaziak. A csaladtervezest ma a hivo egyeni lelkiismeretere bizzak, a gyulekezet nem 8zab normakat a gyerekek szamat illetoen.
Csaladi illapot szerint a gyillekezethez tartozo 103 18 even feluli szemely a kovetkezokeppen oszlik meg. A 27 ferfi koziil of notlen (es fiatal), 22 nos, es valamentiyinek a felesege is a gyiilekezetbe jar. A noknel 26 hajadon, egy elvalt, 32 ferjezett es 17 ozvegy. Ferjeik kozul nyolc egyaltalaban nem jar a gyillekezetbe, tovabbi hat ritkan. Igy vegill is 18 olyan hazaspar van, amelynek mindket tagja megtert hivo, intenziv hiteletet el, es ehhez a gyidekezethez tartozik. A fiatal hazasparok mar a hazassagkotestikkor hivok voltak; az idosebbeknel fordul elo, hogy csak a feleseg tert meg. Szembetfinoen magas az ozvegyasszonyok es a h4jadonok szama; az ut6bbiak kozul tizen 40 even felilliek. Felvetodik a kerdes, bogy vajon azert maradtak-e hajadonok, mert a gyulekezethez tartortak, mert hivok lett k, vagy pedig eppen forditva: a gyfflekezetnek van killo Os vonzereje az ozvegyekre es idds hajadonokra. Nos, az i os lanyok kozul kilenc idosebb koraban, az ozvegyek ko ul legalabb nyolc a ferje halala utan kezdett a gyiilekeze be jarni. Az asszonyok kozott harom olyan van, aki idos h adonkent talalt ferjet a gyfilekezetben. (A ferfi elvaltk nt 188
vagy Ozvegykent kerillt be.) Adataink t chat inkabb hi valaszt igazoljak.
utob-
Mindenesetre az altalanos szabadegyhazi prohlema a gyulekezetben is jelentkezik: a hiv6 ianyok ferjhezmenesi eselyei — termeszetesen hivO fiuhoz korlatozottak A szahadkeresztyenek nem sUjtjak kizarassal cizt, aki Intetiennel kOt hazassagot, bar kivanatosabbnak tartiak, ha a hazassag hrdOk kozott jon letre. Az e1valtak Ujrahazasodasat (c.111 fei i(ttt eniil ellenzik
I arsadahrn adatok hjldrajzi .zzirmazasat tekintve a gyulekezet meglehetosen itomogen. A gyinekezethez tartozok 4(r "0-a A- bate srule tovabbi 55 ?/0-uk a megye, illet<< A szomszed megye kozsegeiben. De az utObbiak SO °A-a rk roar fiatal Kona ota chhen a varoshan el. igy a gyillekezet nalnyomo totY1)4.c , namregivoskzt A gyfflekezethez tartozok tarsadalim helyrett_rick lel r:ruz&.sehez apiik foglalkozasabol rirdulhatunk kr 8() szel, %-uk stenMy adatai allnak rendelkezesunkre lerni loglalkozasn, 36 %-nal szakkepzctt munkas iparos, kereskedd, illetve (part szakinunkas), 26 "0-nal szakkepzetlen munkas (seged- yap. betanitott munkas, illetve vasutas ismeretlen beosztasbant. 26 %-nal niezo(azdasagi dolgozo, felereszben kozepparaszt \ ,:).itlekezetekhez tartozok mintegy ketharmad reszhen kOzOrctegekb61szarmaznak. A teleidep foglalkozas) adatok key ese 17)1) r a 0 rraci t vet adnak. 100 szemely adatait ismerjuk (a tanrik)ka azaz luk figyelemhe), koziiliik 50 inaktiv. diet\ a chart( a/ tigdijasok, leszazalekoltak, illetve haitartasbellek ,rrarly elsdsorban a nok Udsulyabol adodik. masodsothan r(? c.en felt:flick jelentds kepviseletthOl A / .1H , , J. ,,t1- (_tsok 18'1
koziil negy ertelmisegi, 17 egyeb szellemi foglalkozas , 20 szakmunkas, illetve szakalkalmazott es kilenc szakk' zetlen munkas. Ogy ninik, a gyulekezeti nok preferalj k az egeszsegugyi palyat: 11 egeszsegiigyi szakalkalmazot van koznik. Vegul is az aktiv keresoknek 80 %-a a sajat foglalkozasa alapjan is kozepretegbelinek tekintheto. (Az negy ertelmisegi is inkabb ide sorolhato, mint feljebb.)
A nyugdijasok kozul ket szemely volt szakmunkas, 17 szalckepzetlen, of egyeb szellemi foglalkozasU, harom ertelmisegi. A szakkepzetlenek magas aranya legalabb reszben abbot is adOdik, hogy nehany asszony, aki korabban haztartasbeli volt, idos koraban ment el dolgozni szakkepzettseget nem igenylo munkakorbe, hogy nyugdija legyen. A haztartasbeliek es az ozvegyi nyugdijasok tarsadalmi helyzeta csak ferjeik foglalkozasi adataival tudjuk jellemezni: a ferjek haromnegyed reszben szakkepzett munkasok, illetve szellemi foglalkozasnak. A gyolekezet tarsadalmi bdzisa tehat a kozelmultban es a jelenben is elso'sorban a virosi kOzepreteg. Az iskolai vegzettseg adatai, bar eleg magas az id6sek aranya — es Open naluk hianyosak az adatok — viszonylag magas szintet mutatnak. 43 % legalabb erettsegizett, 14 % nyolc osztalyt vegzett (es esetleg szakmat is szerzett, Nagy megkezdte a kozepiskolat, de nem fejezte be), 23 % nyolc osztalynal kevesebbet vegzett. (77 szemely adatait isMerjuk, a nappali tagozaton jelenleg tanulOket elhagytuk.) A fiataloknal a tovabbtanulasi igeny altalaban az erettsegi megszerzeseig terjed, a fink esetleg a szakmaval is megelegszenek. A gytilekezethez tartozok kozOl 80 szemely anvagi helyzetet ismerjUk. Az egy fore jut') jovedelem 25 %-uknal 1500 Ft alatt van, 30 %-ulcnal 1501-2000 Ft, 25 %-uknal 2500 Ft felett van. Anyagi helyzetuk vegul is atlagoSnak 190
mondhato, a gyfilekezetre nem jellemzo sem a szelsosegesen szilkos, sem a nagyon jomOdU szint Fbben tObb tenyezOnek van meghatarozo szerepe: sok az inakti‘ keres6, a fovarosinal alacsonyabb a berszinvonai es eleg ritka a mellekes jovedelem (legfeljebb albedo vagy telek fordul el6), ezek hatasat azonban ellesulyozza, hogy az eltartottak szama sem magas.'
gytilekezet kulturalis jellemzoi gyidekezethez tartoz6k kulturalis szinuet mindehekel6u demografial es tarsadalmi jellemzoik hatarozzak meg Az interjtizas soran 29 esaladot latogattunk meg, akik kortil 14 lakotelepen lakik. Ogy tiint szamunkra, hogy a berendezest mkabb a varost kozepreteget jellemzO izles es szokasok alakitjak, mint valamilyen gytilekezeti norma Yap -iokas. Radio altalaban mindenutt van. A esaladok mintegy ketharmadanak van televizioja is. es ha ninc, annak sem A hitaz oka, inkabb az anvagi lehetosegek eli ',-ziikebbek. A hiv6 let inkabb a televiziOnezes mennviseget a musorok megvalogatasat befolyasolja. Peitiaul az ismeretterjesztO mlisorok preferaltak. a )atekfilmek kevesbc Sok csaladban van kazettas magnetofon, meg az id6s isszonyoknal is. de ennek sajatos szerep itit \ esendesnapt istentiszteleteket, vendegek predikaciOn. ,gvulekezen enelakossag jovedelme es fogyasztasa 1970-1986 ,:111111 KS11-klJd ,
data'
-.zerint 1980-ban az egy Fore juto szemelyi nommaliO\ edelem Magyaror,zagon evi 37 448 Ft (havi 3121 Ft) volt, az Ipan ::•,t1LIg -be! pedig 8t,itiztik.. -6 ,do, 4014 Ft. I977-es adat szerint („Eletszinvonal 1960 1980' akt kozleint'nyck, 488. kat., KS1-1, 1981. februar) A 's :iros mepeleben az
egy fare juto szemelyes javedelem soak 94,7 ('0-am ,:rt: atla4anak, es ezzel hatulrOl a harmadik helyen Alit 1'gyancsak i o'-Hen orsza. r2w, rare .Losan a haztartasoknak kb. egyharmadaban voli 1600 ht ColOo tehal mid szetnelyi jovedelem es 41 ", b-ukban 2000 F1 alarm EIunath ■ ,zet, ■ hogy kisse Mlertekelte a gynlekezeti tagok anagi hel megfelelnemileg elmaradt az orszagos ailagtol, bar a 11 -1,4!:!.einek c etett (A szerA )
191
keket szokas magnora venni. Egy-egy csendesnapon akar ket tucat felvetel is keszill, amelyeket aztan meg tovabb masolnak. Ezeket azutan otthon lejatsszak a csaladtagoknak, elviszik a gytilekezetbe nem jaro betegekhez, orgekhez es mas szabadkeresztyen gyiilekezetekbe. Lenyegeben ez a terjesztes legfontosabb eszkoze. A hiteleten kiviil nincsen a magnonak funkcioja. A gyulekezethez tartozok jelentos resze rendszeresen olvas Ujsagot. Elsosorban a helyi napilapot jaratjak, gyakran a No'k Lapjat is. A vilag esemenyei irant altalaban erdeklOdnek, es ugyanolyan tajekozottak, mint a nem hivok. Az olvasas ezen tul — keves kivetelt61 eltekintve — a hitmelyito irodalomra korlatozOdik. A zene iranti erdeklodes csak a gyiilekezeti enekekre terjed ki. Az enekek szovegtiket tekintve hittartalmak hordozoi, zeneileg viszont tUlnyom6 tobbsegiik a legelterjedtebb „vilagi" konnyuzene korebe tartozik. Egyszerfiek, konnyen tanulhatok. A gyulekezet zenei izlese tehat nem ter el a tarsadalom kozepretegenek izleset61. A bUtorok megvalasztasat elsosorban az eletkor hatirozza meg: az idosebbek a hagyomanyos kombinalt biltort, a fiatalabbak a modernt reszesitik elonyben. Igen gyakori a lakast diszito targyak tUlhalmozasa. Tab asszony rendszeresen kezimunkazik, leginkabb himeznek. Terit6ikkel szinte minden lakasban talalkozhattunk. Gyakori a szObanoveny is. A legkedveltebb disztargyak az ajandekboltokban kaphato nippek es falikepek. Bekeretezett csaladi kepek csak az idosebbeknel lathatok. A hivo eletre utal6 targyak mennyisege joval kisobb, mint a disztargyake. Csak nehany igetablat es bekeretezett kepet lattunk (ezek a hitmelyito konyvek illusztraciOira emlekeztetnek, nem pedig hagyomanyos szentkepek). Ennek magyarazata az, hogy a gyfflekezet igen keves ilyen 192
targyhoz jut hozza, az igeny nagyobb letine Nagyon sok hitmelyitti konyv van. Ugy gondoljuk, hogy vegul is ezek a lakasok alig ku 1OnbOznek mas, hasonlo tarsadalmi helyzetti csaladok lakasaitol, es ha a kulturalis szint barmelyik mennyasegi mutatOjat hasznaljuk, akkor sem talalunk lenyeges elterest. A ktilOnbseg tartalmi, es a sajatos erdekl6desi korb61 adodilc mas konyveket olvasnak, szabadidejtik jelentos reszet a gytilekezeti alkalmak toltik ki. sok idol toltenek egymas tarsasagaban. V. A gyfilekezetbe keriiles
gytilekezetbe keriiles elozmenyel . A gyidekezethez tartoz6k foldrajz) szarmazasa tobbe-
kevesbe meghatarozza eredeti felekezeo hovatartozasukat s tidnyom6 tobbsegiik reformatus volt. Ha a gyerekkori kereszteles formalis adatatol eltelontlink, es azt nezztik, bogy a szillok milyen felekezethez tartoznak gyerektik sztiletesekor, a kep akkor is igen homogen: 108 szemely kOztil csak 26 szaletett egyeb vallasti csaladba (ezek kozul titgy katolikus, 13 babtista, nyolc sz.abadkeresztyen, egy piinkOsdi). A szilletes es a gyidekezetbe kerules kozOtti tddben a eyailekezethez tartozok 27 %-a jam hosszabb ideig valalick' mas szabadegyhazi gyulekezetbe (baptistakhor. Oske resztyenekhez, piinkosdiekhez). A tObbiek ket katolikust kivc:ve - hivatalosan mindvegig a reformatus egyhazhoz
iartortak. . allasi A gyillekezetbe kertilest sokak esetehen a/ mar . /citIcklick . koriiimnyek magyarazzak, lgy peldaul korThban L.galabb az egyik szilloje megtert 19
kezetben. Bar a gyerekek meggyozodeset termesze esen nem egyedul a szillok hite alakitja, eleg jelentos inert ben hat rd. Az elozoleg baptistakhoz vagy punkosdiekhez artozok tobbsege viszont azert kezdett el a szabadkereszty nekhez jarni, mert elegedetlen volt korabbi gyillekezeteve : ritkabban a tanitdsokkal, gyakrabban a gyulekezetvezet.Iivel. A szabadkeresztyenek karizmatikussa valdsa magyardzza, hogy a baptistak 1974 elott, a piinkosdiek pedig 1974 utan jottek. Azok kozott, akiknek a szulei nem lettek szabadkeresztyenek es maguk is megteresiikig reformatusok maradtak, eleg sokan, legaldbb 23-an, valamikor a bethanista mozgalom hatasa alatt alltak. Tobbsegiik 1957 es 1974 kozott keriilt a gyulekezetbe, nehanyan azota. A magukat kordbban is valldsosnak vagy hivonek tartok motivumai tehat hasonloak voltak: valldsos igenyeik — amelyekettobben eleg pontosan megfogalmaztak — kielegitetlenek maradtak sajat felekezetiikben. Van nehany olyan szemely a gyulekezetben, aki el6z6leg hitetlennek vallotta magat. Eletiiknek valamely sziakaszaban — pelddul gyerekkorban — oket is erte vallasos hatas, de kesobbi felfogdsuk maskent alakult. Ugy veljuk, csak a regi emlekek elevenedtek fel bennuk akkor, amikor a gyillekezet „hatokorebe" kerfiltek. A megismert esetek alapjdn kat tipust vdzolhatunk fel. Az egyiknel egy ham& lyos, tavoli, de kellemes erzeskent hat a gyerekkori eMlek; a hasonlo hangulatok, erzelmek vagya gyakorol vonzerot. Az egyik gyalekezeti tagban a javitointezetben toltott gyerekevek, az alberletek, a munkahelyi problemdk, az anyagi gondok, az ivas, a sikertelen hazassag nyomaszto kepein igy dereng at a gyiilekezet emleke, ahol egyiitt enekeltek a gyerekek, es valaki arrOl beszelt, hogy milyen szep a mennyorszag. A masik tipusndl inkabb a keresztyen taiiitas elemei, toredekei bukkanak fel az emlekezetbol, s ezek tobbnyire a biinteto Istennel kapcsolatosak. Mindket tipus 194
kepviseloire jellemz6, hogy rendkivill rossz lelkiallapotban (esetleg testileg is betegen) kerilltek kapcsolatha a gyUlekezethez tartozok valamelyikevel, illetve csak ebben a hely-. zetben lettek fogekonyak a hit dolgai irant. Van olyan hazaspar a gyillekezetben, akik 12 evig eltek ngy, hogy az asszony jam a gyillekezetbe, a ferj pedig hallani sem akart Rita. Csak snlyos betegen, az alkoholizmus melypontjan ilagosodott meg elotte egyik pillanatrOl a masikra, hogy rossz ton jar. (Megterese ota termeszetesen nem iszik,) A hitbeli fejlodes rekonstrualasanal feltetlemil szem elOtt kell tartanunk azt a pszichologiai tenyt, hogy a retrospektiv beszamolok mindig torz kepet adnak a inultrol, inert nem a mUlt kepet nyUjtjak, hanem azt a kepet. amelyet a kerdezett az6ta kialakitott magaban a rmaltr61. Igy a hivok beszamolOi is pontatlanul idezik a mnItat, hiszen azOta nivan valtozas tortent eletiikben, amelynek hatasara at keliett ertekelnink az esemenyeket es regi Onmagukat. A mOdszertani neherseg ebben az esetben megis kisebb a szokasosnal, mert ismerjiik a valtozas lenyeget. s igy tiegallapithatok a beszamolOk inadekvat elemei filoszor is, a kerdezettek ma a mUltral is hiv6 nyelven fogaimaznak. Masodszor, a korabbi problemakat, a korabbi btanoket az azOta elsajatitott hivo mercevel merik Harmadszor, elettik korabbi torteneteit is az isteni akarat megnyilvanulasaival magyarazzak. A korabbi eletr6I elsosorban a bizonvsagt,stelekben esik szo. Leirasaval azt akar* erzekelteni, mekkohozott eletukben az, hogy a hit Otjara ra biinosebb eletet elt valaki korabban, alma! nikabb (lics6iti meg magat [sten azzal, bogy dt at tudta formalni. A veliink folytatott beszelgetest sokan sin szerint is hizonysagtetelkent fogtak fel. A megteres elOtti allapotot ket doing jelleinezt buldogtalan volt. Azok a hiyok, akik korabban A kOzvelemeny szerint is helytelen eletinoclot fol viattak
ittak, verekedtek stb. vagy nolc eseteben pl. nem tor' dtek gyerekeikkel szembesUltek Eike elitel6 allasponto kal, az azokkal valo azonosulas magaval horta a buntudat ialakulasat. Egy korabbi kutatas alanya - termeszetesen h 6 mondta, hogy sokkal konnyebb megterni azoknak, akiknek snlyos buneik vannak; ugyanis keszen kapjak azokat a szempontokat, amelyek szerint megitelhetik magukaft, es amelyek szerint valtortatniuk kell felfogasukon, eletaon. Sokan azonban elegedettek voltak onmagukkal, es kornyezetaktol sem hallottak mast, s ez megnehezitette naluk a buntudat kialakulasat. Csak hivo mercevel merve talaltak magukban bunt. „Annyi harc volt az en szivemben, mert en olyan jó reformatus voltam - zarojelbe mondjam -, de olyan jó, olyannnak gondoltam magamat, jonak es validsosnak." (T. M.) „Kikerultem a vilagba, ugye ahogy egy fiatal kikerUl a vilagba (...) Hat mondjuk olyan retterietes nagy bfiribe vagy olyan, Ugy, mint a mai fiatalok, ahogy, ennyire melysegbe nem kerUltem, de azert en is csak amit, hat a tanc meg hat ami a fiatalokkal jar, azt en is megtapasztaltam." (L. S.) A hivok hatarozott ktilonbseget tesznek vallasos es iiivo" kozott. A hivo eletenek minden perceben hivokent gondolkodik, es ez cselekedeit, viselkedeset befolyasolja; a validsos inkabb csak akkor, amikor direkt modon a vallas !Jotgaival foglalkozik, ezen tUl legfeljebb kritikus elethelyzetekben. Termeszetesen egy torteneti egyhazban is lehet valaki hivo, a hivoseg fuggetlen a felekezeti hovatartozastol. A gyfilekezethez tartozOk tobbsege korabbi eletet vallasosnak tartja. A szabadkeresztyenekre is jellemzo, mint mas szabadegyhaziakra es altalaban a hiv6kre, hogy a „vilagot" b4osnek tartjak es egyre bunosebbnek. A vilagrol alkotott Ikep kialakulasaban fontos szerepe van annak, hogy milyen helyzetben van a felekezet, es hogy - nemileg ennek kovet196
kezmenyekent mennyire erdeklodnek tagiai ilag dolga' 'rant. A periferiara szorult es'vagy elzarkozo hivOkben sotetebb a hitetlenek kepe. A gyidekezeten belul e tekintetben is vannak krilonbsegek. Altalaban a kozvetlen kapcsolatokban a hitetlenekkel hasonlokeppen toleransak, mint egymassal. Korabbi elettiket sok esethen joggai minositik boldogtalannak. Az interjUk soran az egyeni tragediak soraval talalkortunk, es ha egzakt meresere terekednenk, a mutate \ losziniileg az atlagosnal nagyobb merteket mutatna A viilekezethez tartozok koreben elegge elterjedt velemeny, hogy a tragikus esemenyek, az embenieg megoidhatatlan problernak fogekonnya teszik az ember a hitre „.Nehez kat nagyon, de, mondom, ezt az egy rOt atom be161c. }logy ezek a kortilmenyek, ezek miatt ismertem meg Men lehet, hogy en is ott .iartam volna, ahol iobbi, es en ennek oridok (O. Sne sorsUldOzott emberek jonnek oda, men iikinek j61 rnegy. az Hein nagyon keresi Istent," (A. One) .Senki sem megy magatol az Urhoz, csak a orobak, a ;icht.zst.gek lire) Velemenyuk azonban csak reszigazsagot fejez k; nem minden eset magyarazhato vele, A fiatalok kOzril csak kci,esen eltek at valodi tragediakat, beszamolOik sokkal inkabb a serdrilokori eleterzes sajatossagait tukrozik .Annyira szenvedtem, annytra szomorn \alltam, hop. azt egvszerlien nem lehet elmondani. (_ ongyilkos akartam Annyira gyfiloltem az eletet. Mien vagyok, nem lattam semmi celjat. Mondom, azert, hogy leeljern eletemet_ mint a tobbi ember, tanuljak, ferjhez menjek; gNereket crick ennyi az egesz? Fnnek valami ertelmenek kel] valami tobbnek. Ennviert en nem logok 's. ,,Ez nekem eleg volt, eleg volt az. attic flVi! ilag megkostoltam, az a 15 e\ alatt, bO\ en eleg \leg1 97
tudtam azt, hogy nincs emberszeretet, nincs semmi 61yan, amire tenyleg vagyna egy ember, meg egy gyerek is. Hat 15 eves voltam." (V. H.) „Nagyon szerettem moziba jarni tarsasaggal (...) tagy meglett volna az okom az oromre, de nem volt boldogsagom vagy olyan kiegyensnlyozot eletem." (F. Zs.) Ezek a leirdsok igen egyoldaha kepet adnak a senclii18korra jellemz6 valtozo hangulatokrol. Miutan nagyon gyakran hallottunk ilyeneket, es a megfogalmazasok is sok hasonlosagot mutattak („nem voltam boldog", „nem volt ertelme az eletemnek", „tires volt az eletem" stb.), Ugy gondoljuk, tanult elemekbol epillnek fel, s a szelektiv emlekezesnek masodlagos szerepe van. A korabbi elet minositeseben benne foglaltatik a jelenlegi igazolasa is. A hiv8k felfogasa szerint igazan boldog, kiegyensillyozott eletet csak hiv6k elhetnek. A visszaemlekezesek leirjak, milyen volt az a vallasossag, amely nem elegitette ki act. A vallasgyakorlat tdbbek szamara a vasarnapi templombajarasra korlatozodott. Ezzel eleget tettek a csalad elvarasanak, vagy egyszerilen megszolcasbel jartak. A templomban eltoltott ido, a meghallgatott preclikacie a vasarnaphoz tartozott, akar az iinnepi ebed, de ennek a hetkoznapokra nem volt semmilyen hatasa. „Elment az ember a templomba, es akkor ott meghallgatta, hazajott, azt ezzel el volt intezve." (A. Mne) ,,11a en kaptam volna a reformatus egyhazban, amire vagytam, az lehet, hogy nem jottem volna. Ott nem volt semmi. En minden vasarnap jartam ide a templomba, en (igy mentern be, ahogy kijottem, meg azt is elfelejtettem, amit hallottam. Mert nem elo ige, ez az igazsag." (B. Csne)
198
A Biblia, amely a hivo szamara mindenre ad magyardzatot, megoldast, a korabbi, vallasos eletben pusztan tortenetek sora volt. A hitmelyito konyvek nemktilonben „El is kezdtem olvasgatni a Bibbat is, de nagyon tavol volt thlem, bogy hogy lehet ezt megvalOsitani a gyakorlati eletben (...) Ilyen hiv6 konyveket is ok astam, es hogy milyen szep ez, meg milyen szep az, missziosok. De new vol tab szamontra kulonosebben emlekszein. hogy elozcileg olvastam a partizanokrol, hat ugye ezzet tudtam rip \ alaosszehasonlitani, hogy tnilven szep dolog az, kt hazdert aldozza az eletet Az ember .17 ilyenen felhuzdul dehat ez ugye azert megiscsak tnessze an tole. tl A.) A predikaciOk es a Biblia elerhetettett idealokai allitottak elejuk kOvetend6 peldakent A korrivezetnkben ,,UOk. vallasosak es maguk a lelkeszek ts, lathatolag valan3etinviestek ezekt6I az idealoktO1 cart „Mindenhol azt lattam, hogy valahop a gyakorlat nem egyezik azzal, amit eldtte elniondanak ti , hat meg tudtam is„ hogy en se, egyaltalan nem vagyok kepes arra, anut predikalnak a templomban. Akkor mien egesz, hat sze's. ) rintem teljesen felesleges." Vallasoskent is hittek Istenben, de ez az Isten \ alahol fellegekben trOnolt, kormanyorta a vilagoi. s elerbetetlentil tavol volt a hetkoznapi gondokkal kiizdO embertol A torteneti egyhazak hagyomanyosan sz.ervezOdo trosi p.1ilekezeteiben a hivek tobbse,ge rotOrman nem elo . mast, evtizedeken at ulhetnek egynias kozeleben :inelelo kirt bogy egy szot is valtananak egymassal Az cgs or-cgek tarsadalmi izolaciojat new envhitt k a/ elfoglaltsaghoz ad keretet. I•egedetlensegtik ellenere tobbeknel tapas/1,11+4 hogy rclormatus egyhaz „elhagyasa - kiilOnOs problenrtt , den-
tett. A gyermekkori keresztelest nehanyan elteph tetlen kotelelcnek tart*, bar ez a szabadkeresztyen tanita okkal nehezen osszeegyeztetheto. „Nehezen szakadtam el az egyhaztOl, ez volt a nehezebb. Es azutan Agy kaptam az Urtol, bogy hat tulajdonkeppen nem kell elszakadni, mert ha akarok, elmehetek oda is, ugye nem gatol meg senki, es Isteniink meg egy van." (I. Gyne) „En nem keresztelkedtem ki, nem hiizattam en ki — itt nem kell. En reformatus vagyok ma is, csak hitben vagyok. En nem vallast valtortattam, hanem hitre jutottam." (F. Zsne) A reformatus ontudat nyilvan a gyerekkori szocializaciO eredmenye, es ezt erositik a rokonok, ismerosok — akiknek a vallasossaga esetleg csak ebbol az ontudatbOl all amikor a gyUlekezetbe jareikon szamon kerik az egyhazuk elhagyasat, mint bunt.
A gpilekezet vonzereje A gyiilekezet altal kepviselt ertekekrol sokat eldrulnak az elso benyomasok visszaidezesei. A predikacio tobbek szamara Ujszerii volt, es nagy hatast gyakorolt rajuk. „Mindjart megfogott a levegoje az egesz gyulekezetnek, bogy hat ez egy olyan masvalami. De jo lenne itt lenni, de jó kozelsegbe jutni, Ugy emberekkel, probl$makkal. Es itt milyen csodalatos, hogy mennyi mindent l4allottam en (...) ami Agy ravilagit az eletemre, mint hog ha az ott tudna, bogy nekem mit kell mondani. Flat ez mind nekem szolt tulajdonkeppen. Es ez csodalatos k - zvetlenseg, es az igenek ez a csodalatos kozelhozasa az e etekhez, hat ez egy olyan valami csodalatos volt nekem, hogy egyszerre ngy ereztem, hogy hat Uram Istenem, nelli ott vagy Te, ott a vegtelen magassagokba, ahova csak iigy meriink felnezni, mikor hat vegkepp mar nem tudunk nova, 200
