Kifizetések a tagok, az alapítók, a részvényesek részére
Bevezető 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.). A törvény indokolása szerint az új Ptk. a létező, az élő jogból indult ki, és csak ott és annyiban változtatott, ahol és amennyiben az a gazdasági és a társadalmi viszonyok mai követelményei szerint szükséges. Az új Ptk. azt a célt tűzte maga elé, hogy egyértelműen fogalmazza meg a normákat, amelyekből kétségek nélkül meg lehet állapítani a rendelkezés tartalmát. A törvény – ahol lehet – az egyszerűbb kifejezést előnyben részesíti a szokatlan vagy elvont megfogalmazással szemben. A törvény nem tartalmaz tantételeket és fogalom-meghatározásokat. Kellően általánosító szabályokat alkalmaz. Az indokolás számos helyen utal arra, hogy az új Ptk. – az előbbiekből következően – diszpozitív szabályokat tartalmaz, amelyektől el lehet térni, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Ebből az is következik, ha a törvényi előírásoktól eltérően nem rendelkeznek, akkor a diszpozitív rendelkezéseket kötelező alkalmazni. Nem feladatunk a törvényalkotó szándékának, céljának a megkérdőjelezése, de meg kell jegyezni, hogy a számviteli elszámolást közvetlenül vagy közvetetten érintő szabályok – számos esetben – nem egyértelműek vagy nem biztosítanak megfelelő hátteret a számviteli elszámolásokhoz. Jelen összeállításunkban azokat a változásokat, részbeni változásokat foglaljuk össze, amelyek a tagok, az alapítók, a részvényesek részére történő kifizetésekre vonatkoznak gazdasági társaságtípusonként, különös tekintettel arra, hogy az új Ptk. hatályba lépésével a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szöv.tv.) túlnyomó részben hatályon kívül helyezésre került. 1. A tag, a részvényes javára történő kifizetések Közkereseti társaságnál, betéti társaságnál A Gt. sem szabályozta, az új Ptk.-ban sincs a közkereseti társaság, a betéti társaság tagja részére történő kifizetésre vonatkozó előírás. Feltételezzük, hogy a tagok korlátlan felelőssége mellett a szabályozásra nem volt szükség. Korlátolt felelősségű társaságnál A Gt. is szabályozta, az új Ptk. is szabályozza A Gt. szerinti előírás annyiban változott, hogy az új Ptk.-ban nincs hivatkozás a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülésére. A Gt. szerint kifizetés csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthető. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét. (Az új Ptk. csak az aláhúzott rész nélküli előírást tartalmazza, de hozzá teszi, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.) A számviteli törvény elhagyott előírása szerint: a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött Kifizetések (tagok,alapítók,részv.) 2014.07.28.
2
tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Eltérés a Gt.-től az is, hogy az új Ptk. szerint az ügyvezetőnek nem kell nyilatkoznia arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek az érvényesítését. Az új Ptk. ugyan utal arra, hogy nem kerülhet sor kifizetésre, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét, de ennek a dokumentálásáról nem szól. Változatlan az az előírás, mely szerint azokat a kifizetéseket, amelyeket a törvényi rendelkezések ellenére teljesítettek, vissza kell fizetni, de az új Ptk. már nem tartalmazza azt a feltételt, hogy a társaság bizonyítja a tag rosszhiszeműségét. (Így ez utóbbi nem feltétele a visszafizettetésnek!) Új előírás az új Ptk.-ban, hogy a rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben. A probléma az, hogy nem nevesíti a nem a tagsági jogviszonyára teljesíthető kifizetéseket és így az félrevezető szabály. (A tag például lehet munkaviszonyban is, és akkor arra is ezt a szabályt kell alkalmazni?) A Gt. is, az új Ptk. is tartalmazza, hogy a pénzbeli és a nempénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül. Részvénytársaságnál A részvényes javára történő kifizetések általános feltételei (mint a kft.-nél) nem változtak, de itt is kimaradt a számviteli törvényben meghatározott feltételekre történő hivatkozás. Hiányzik az is, mely szerint az alapszabályban rögzíthető lehetőség, hogy az igazgatóságnak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek az érvényesülését. Az új Ptk. azonban itt is utal arra, mint a kft.nél, nem kerülhet sor kifizetésre, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét, de ennek a dokumentálásáról nem szól. Itt új szabály, korábban máshol szabályozták, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) részvényeseinek legalább öt százaléka, a nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.) részvényeseinek legalább egy százaléka, a részvénytársaság azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri az alaptőke tíz százalékát, a kifizetéstől számított egyéves jogvesztő határidő lejártáig kérhetik a nyilvántartó cégbíróságtól könyvvizsgáló kirendelését a kifizetés jogszerűségének megvizsgálása céljából. Változatlan az az előírás, mely szerint azokat a kifizetéseket, amelyeket a törvényi rendelkezés ellenére teljesítettek, vissza kell fizetni, de az új Ptk. már nem tartalmazza azt a fordulatot, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a tag rosszhiszeműségét. Ehelyett arra utal, feltéve, hogy a társaság bizonyítja, hogy a részvényes a kifizetés feltételei fennállásának hiányáról tudott vagy tudnia kellett. Az új Ptk. szerint a rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a részvényes javára nem tagsági jogviszonyon alapuló kifizetésekre is, ha azok összeegyeztethetetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel. (A jogalkotó ez esetben is adós maradt azzal, hogy nem nevesítette ezen kifizetéseket!) Változatlan az az előírás, hogy a pénzbeli és a nempénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül, az új Ptk. azonban ehhez hozzáteszi, kivéve az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott dolgozói részvény, valamint az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával felemelt alaptőkéből ellenérték nélkül juttatott részvény juttatása. Szövetkezetnél A tag javára történő kifizetésről sem a Szöv.tv., sem az új Ptk. nem rendelkezik.
3
2. Osztalékelőleg, osztalék Közkereseti társaságnál, betéti társaságnál Osztalékelőlegről, osztalékról sem a Gt., sem az új Ptk. nem rendelkezik, nyilvánvalóan a tagok korlátlan felelősségére tekintettel. Korlátolt felelősségű társaságnál Az osztalékelőlegre vonatkozóan az új Ptk. alapvetően a Gt.-ben előírtakhoz hasonlóan szabályoz, de elmaradt – többször is – a számviteli törvényre való hivatkozás, nemcsak a beszámolónál, a közbenső mérlegnél, de a helyesbített saját tőkénél is. Az új előírás szerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha – közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, – a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek (a Gt. szerint a számviteli törvényben foglaltak alapján) megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, és – a társaságnak (a Gt. szerint a számviteli törvény szerint) a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá. Ezen szabályozás mellett szükséges a számviteli törvénynek az osztalékelőleg fizethetőségére vonatkozó előírásait is számításba venni. Az osztalékelőlegnél az új Ptk.-ban nem feltétel, hogy a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, ha az osztalékfizetésnek nem lenne jogszabályi lehetősége. Az új Ptk. azonban rögzíti – nem a feltételek között -, ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves (nyilvánvalóan az egyszerűsített éves) beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. Ide tartozóan az új Ptk. általános szabályként rögzíti, semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az új Ptk.-ban foglaltaknál a tagra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. Az új Ptk. nem említi az osztalékelőlegnél az ún. hathónapos szabályt, mely szerint a beszámoló mérlege, a közbenső mérleg a fordulónapját követő hat hónapon belül felhasználható a feltételek teljesülése dokumentálására. Az új Ptk. előírásából az következik, hogy csak közbenső mérleg alapján fizethető osztalékelőleg és az esetleges többszöri osztalékelőleg-fizetést külön-külön közbenső mérleggel kell alátámasztani. Osztalék Az új Ptk. szerint a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg. [A Gt. szerint a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből arányos hányad (osztalék) illeti meg.] A gyakorlatlan az osztalék összegszerű meghatározása során elkerülhetetlen a számviteli törvény vonatkozó előírásának a figyelembevétele, már csak azért is, mert az új Ptk. szerinti saját tőke több, mint a Gt., illetve a számviteli törvény szerint felosztható összeg. Osztalékra az új Ptk. szerint az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult (a Gt. szerint az, aki a tagjegyzékben szerepel). Az új Ptk. így nem ad arra lehetőséget, hogy a
4
társasági szerződés ettől eltérő időpontot határozzon meg. Legalább is a tagra nézve kedvezőbb szabályt nem tartalmazhat, mert az semmis. Változatlan az a szabály, hogy a tag osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult, továbbá az, hogy a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Az új Ptk. itt nem rendelkezik arról, hogy a társasági szerződés lehetőséget adhat arra, hogy a tagot megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként kerüljön kifizetésre. [Ez azonban az új Ptk.-nak a tag javára történő kifizetések általános előírásából következik.] Részvénytársaságnál Osztalékelőleg Az új Ptk. osztalékelőleg-fizetés – a kft.-hez hasonló – feltételei közül kimaradt a számviteli törvényre való hivatkozás, és részvénytársaságnál sem alkalmazható az un. hathónapos szabály. Osztalékelőleg csak közbenső mérleg alapján lehet, a beszámoló mérlege alapján nem, többszöri osztalékelőleg-fizetést külön-külön közbenső mérleggel szükséges alátámasztani. [Az új Ptk. nem zárja ki a többszörös osztalékelőleg-fizetést!] Az új Ptk. szerint a közgyűlés (az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság) két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha – a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, – a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, – a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá. Ezen szabályozás mellett szükséges a számviteli törvénynek az osztalékelőleg fizethetőségére vonatkozó előírásait is számításba venni. Az osztalékelőlegnél az új Ptk. szerint nem feltétel, hogy a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, ha utóbb az osztalékfizetésre nem lenne lehetőség. Az új Ptk. azonban rögzíti, ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves (nyilvánvalóan az egyszerűsített éves) beszámolóból az állapítható meg, hogy az osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek – a társaság felhívására – köteles visszafizetni. Ide tartozóan az új Ptk. általános szabályként rögzíti, semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az új Ptk.-ban foglaltaknál a részvényesre nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. Osztalék Az új Ptk. szerint a részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Az osztalékfizetés szabályai érdemileg nem változtak. Kimaradt az, hogy a közgyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. (A gazdasági társaságok közös szabályaiból ez azonban következik, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli beszámoló elfogadása és a nyereség felosztásáról való döntés!) Változatlan az a szabály, hogy a részvényes osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult, akkor, ha az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. (A Gt. lehetőséget adott azonban arra, hogy az alapszabály ettől eltérő időpontot határozzon meg.)
5
Szövetkezetnél A Szöv.tv. osztalékelőlegről, osztalékról nem rendelkezik. Az új Ptk. szerint a szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. (A törvény szerinti nyereség – feltételezhetően – a számviteli törvény szerinti felosztható adózott eredményt jelenti!) A szövetkezet nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely a nyereség személyes közreműködés arányában felosztandó részét a nyereség felénél kisebb mértékben határozza meg. 3. Elszámolás a kilépő taggal Közkereseti társaságnál A tagi jogviszony megszűnése esetén az új Ptk. szerinti elszámolás – a Gt.-hez hasonlóan – a társaság vagyona forgalmi értékéből a tagra jutó rész értékének megállapítását tartalmazza. Az új Ptk. azonban nem utal arra, hogy a forgalmi értéket hogyan, miből kell meghatározni. (A Gt. szerint a számviteli törvény szerinti saját tőkéből, de a piaci értéken történő átértékeléssel megállapított saját tőkéből olyan hányadrész, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tőkéjéhez!) Az új Ptk. – a Gt.-től eltérően – rögzíti, hogy semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely az elszámolási lehetőséget kizárja, korlátozza, vagy annak a szabályait a tagra nézve a törvényben meghatározottnál kedvezőtlenebbül állapítja meg. Betéti társaságnál A tagsági jogviszony megszűnése esetére sem a Gt., sem az új Ptk. nem ad a taggal való elszámolásra szabályt. Így a kkt. szabályait indokolt alkalmazni. Korlátolt felelősségű társaságnál A kft. vonatkozásában a kilépő taggal való elszámolásra sem a Gt., sem az új Ptk. nem tartalmaz konkrét előírást. Az új Ptk. szerint az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. Ebből következően a tagsági jogviszony nem kilépéssel, hanem az üzletrész átruházásával, az üzletrész visszavásárlásával szüntethető meg. Az üzletrész harmadik személynek történő értékesítését – a törvényben rögzített feltételekkel – mind a Gt., mind az új Ptk. lehetővé teszi. az üzletrész átruházása esetén a régi tulajdonos (tag) helyébe az új tulajdonos (tag) lép, a régi tulajdonossal az új tulajdonos az adásvételi szerződés szerinti – feltételezhetően piaci – vételár meghatározásával számol el, akkor is, ha az üzletrészt a társaság szerzi meg (vásárolja vissza). A régi és az új tulajdonos közötti elszámolás tehát független a társaságtól, közvetlenül a társaság vagyonát nem érinti. (A tulajdonos-változást csak a tagjegyzéken, a cégjegyzékben kell átvezetni.) Az üzletrész átruházása történik akkor is, amikor a vevő maga a társaság. Ez esetben a saját üzletrész megszerzéséről van szó. A saját üzletrész megszerzésének a feltételét rögzítette a Gt. is és az új Ptk. is. Ezekben a feltételekben annyiban van változás, hogy a társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke 50 százalékát (korábban ilyen korlát nem volt, az egyszemélyes társaság kivételével).
6
Egyik törvény sem szól arról, hogy a társaság milyen értéken vásárolhatja (szerezheti) meg a saját üzletrészt. Korlát legfeljebb az – mindkét törvényben -, hogy a társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja (vagyona terhére szerezheti) meg. Nem vásárolhatja (nem szerezheti) meg, ha a társaság osztalékfizetésről sem határozhatna. A törzstőkén felüli vagyon meglétét az un. hathónapos szabállyal, a mérlegfordulónapot követő hat hónapon belüli beszámolóval, közbenső mérleggel kell dokumentálni, a visszavásárolt saját üzletrészek könyv szerinti értékét az eredménytartalékból le kell kötni, a lekötött tartalékba kell átvezetni. (Az új Ptk.-ban nincs utalás a számviteli törvényre, az ott rögzítetteket azonban a fedezet megállapítása során számításba kell venni.) A társaság a megszerzett üzletrészt egy éven belül köteles elidegeníteni, vagy a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. Az elidegenítésig, a tagoknak történő ingyenes átadásig, a bevonásig a társaság a tulajdonos, bár a tagsági jogokat nem gyakorolhatja, azaz a tagsági jogviszony nem szűnt meg. Az elidegenítést követően a tagsági jogviszony az új tulajdonosra, a tagoknak történő térítés nélküli átadáskor a tagokra száll át. Az üzletrész bevonásával kapcsolatban a szabályozás egyértelművé teszi, hogy az üzletrész bevonása az üzletrészhez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek megszűnését jelenti, és ezért szükségszerűen a törzstőke leszállításával jár együtt. Mindkét törvény alapján az üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani. A problémát az jelenti, hogy a visszavásárolt (megszerzett) saját üzletrész bekerülési értéke eltér a saját üzletrész törzsbetét értékétől. Az üzletrész bekerülési értéke és törzsbetétjének értéke közötti különbözetet azonban egyik törvény sem kezeli. Ezért a számviteli szabályokat kell alkalmazni, mely szerint a visszavásárolt (bevont) üzletrész névértékével (törzsbetét értékével) a törzstőkét (jegyzett tőkét) kell csökkenteni, az üzletrész visszavásárlási értéke és névértéke közötti különbözettel pedig az eredménytartalékot kell módosítani. A tagsági jogviszonyát elvesztett tag üzletrészének értékesítésével kapcsolatosan az új Ptk. a felek (a tag és a társaság) megállapodását tekinti elsődlegesnek, míg a Gt. az árverési kötelezettség alóli kivételként kezeli az érintettek eltérő megállapodását. Az árverés szabályai lényegében nem változtak. Az új Ptk. – a Gt.-től eltérően – nem adja meg a tagoknak azt a jogot, hogy a társasági szerződésben kizárják az üzletrész öröklését. A tag halála esetén örököse kérheti a tagjegyzékbe való bejegyzését, és ezzel a tag jogutódja lesz. Részvénytársaságnál Az rt. vonatkozásában a kilépő részvényessel való elszámolásra sem a Gt., sem az új Ptk. nem tartalmaz konkrét előírást. Az új Ptk. szerint – hasonlóan a Gt.-hez – a részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. Ebből következően a részvényesi jogviszony nem kilépéssel, hanem a részvény átruházásával, a részvény visszavásárlásával szűntethető meg. A részvény harmadik személynek történő értékesítését – részvényfajtánként eltérő, törvényben rögzített feltételek mellett – a Gt. is, az új Ptk. is lehetővé teszi. A részvény átruházása esetén a régi tulajdonos (részvényes) helyébe az új tulajdonos (részvényes) lép, a régi tulajdonossal az új tulajdonos az adásvételi szerződés szerinti – feltételezhetően piaci (nyrt.-nél egyértelműen piaci) – vételár meghatározásával számol el. Így van ez akkor is, amikor a részvényt a társaság szerzi meg (vásárolja vissza). A régi és az új részvényes közötti elszámolás (átruházás) tehát független a társaságtól, közvetlenül a társaság vagyonát nem érinti. (A tulajdonosváltozást csak a részvénykönyvben kell átvezetni.)
7
A részvény átruházása történik akkor is, amikor a vevő maga a társaság. Ez esetben a saját részvény megszerzéséről van szó. A saját részvény megszerzésének feltételeit a Gt. és az új Ptk. is rögzíti. Ezekben a feltételekben érdemi változás az, hogy az új Ptk. szerint a részvénytársaság az alaptőke 25 százalékát meg nem haladó mértékben szerezheti meg az általa kibocsátott részvényeket (korábban ilyen megkötés nem volt). A saját részvények mértékének megállapításánál az rt. tulajdonaként kell figyelembe venni a részvénytársaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló jogi személyek tulajdonában álló részvényeket is, a befolyás mértékének megfelelő arányban. Egyik törvény sem rendelkezik arról, hogy az rt. milyen értéken vásárolhatja (szerezheti) meg a saját részvényt. Korlát legfeljebb az új Ptk. szerint, hogy az rt. saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak (a Gt. szerint a számviteli törvény szerinti beszámolóban, illetve közbenső mérlegben, a hathónapos szabály érvényesülése mellett, az új Ptk.-ban erre nincs előírás). A Gt.-től eltérően az új Ptk. előírja, hogy a saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethető vagyon terhére fizetheti ki. (Hogy mit ért a jogalkotó ezen rendelkezés alatt, a törvényből nem derül ki. Nyilvánvalóan, hogy az osztalékfizetés csak pénzeszközökkel, nempénzbeli eszközökkel történhet.) A saját részvény megszerzésnek az új Ptk. szabályainál nincs utalás a számviteli törvényre. Az osztalékfizetés feltételeinek fennállása viszont csak a számviteli törvénynek az osztalék-, illetve az osztalékelőleg-fizetés szabályai teljesülésének dokumentálásával támasztható alá. A részvénytársaság a tulajdonába került saját részvényeket – a törvényben meghatározott időtartamon belül – értékesíti, illetve az alaptőke leszállítása esetén a tulajdonában álló saját részvényeket bevonja. Az elidegenítésig, a bevonásig az rt. a tulajdonos, bár a részvényesi jogokat nem gyakorolja. Ehhez kapcsolódóan kissé bonyolult szabályt tartalmaz az az előírás, mely szerint a saját részvényre eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell – részvényeik névértékének arányában – számításba venni. A saját részvényeknek az alaptőke-leszállítás keretében történő bevonásakor azok névértékének megfelelő összeggel az alaptőkét kell csökkenteni. A visszavásárolt saját részvény bekerülési értéke azonban – jellemzően – eltér a saját részvény névértékétől. A saját részvény bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetet azonban egyik törvény sem ismeri. Ezért a számviteli szabályokat kell alkalmazni, mely szerint a visszavásárolt (bevont) saját részvény névértékével az alaptőkét (a jegyzett tőkét) kell csökkenteni, a saját részvény visszavásárlási értéke és névértéke közötti különbözettel pedig az eredménytartalékot kell módosítani. Szövetkezetnél A Szöv.tv. szerint a tagsági jogviszony jellemzően kilépéssel, a tag halálával, a tag kizárásával szűnik meg. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által – nem vagyoni hozzájárulásként – a szövetkezet használatába adott vagyontárgyakat kérelemre a volt tag, illetve a tagsági jogviszonyt nem létesítő örököse részére ki kell adni, amennyiben az még a szövetkezet rendelkezésére áll. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot, illetve örökösét a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg. Az új Ptk. a tagsági jogviszony megszűnésének eseteit lényegében a Szöv.tv.-ben foglaltaknak megfelelően határozza meg.
8
A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a szövetkezet vagyonából olyan összeg illeti meg, amelyre a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén lenne jogosult. Egyebekben a Szöv.tv. rendelkezéseit az új Ptk. is átvette. 4. Jogutód nélküli megszűnés esetén Közkereseti társaságnál A Gt. szerint a tartozások kiegyenlítése után fennmaradt vagyont – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Az új Ptk. a sajátos szabályok között a fennmaradt vagyon tagok közötti felosztására nem tartalmaz előírást. A jogi személyek általános szabályai között viszont – a közkereseti társaságra is hatályosan – rögzíti: a jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára a vagyoni hozzájárulást teljesítettek. Betéti társaságnál Külön szabályozás nincs, így a kkt. szabályait kell alkalmazni. Korlátolt felelősségű társaságnál Az új Ptk. a Gt.-hez hasonlóan szabályoz. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. (Ettől eltérő rendelkezést – a Gt. szerint – a társasági szerződés tartalmazhatott, az új Ptk. szerint viszont nem. Bár a diszpozitív szabályozás ezt nem zárja ki!) Új előírás viszont az, ha a megszűnő társaság tulajdonában saját üzletrész volt, az arra jutó vagyonhányadot a többi tag között kell felosztani törzsbetéteik arányában. (Ez az előírás ellentmond az új Ptk.-nak a saját üzletrész bevonására vonatkozó előírásának, mely szerint a bevonáskor a törzstőkét kell csökkenteni. A számviteli előírások szerint a törzsbetét névértéke és a visszavásárlási érték különbözetével pedig az eredménytartalékot kell módosítani. Így a módosított eredménytartalék az, ami a többi tag között törzsbetéteik arányában felosztásra kerül.) Részvénytársaságnál A Gt. szerint az rt. jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani. Az új Ptk. a részvénytársaságnál csak azt szabályozta a Gt.-hez hasonlóan, ha az rt. likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényt bocsátott ki, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon felosztásakor az elsőbbségi részvény biztosította jogokat figyelembe kell venni. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében is természetesen alkalmazni kell az új Ptk.-nak a jogi személyek általános szabályai között rögzített előírását, mely szerint a jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a
9
jogi személy tagjait (az adott esetben részvényeseit) illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. Szövetkezetnél Szöv.tv. szerint a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket, a közösségi alap kivételével, a tagok és a befektető tagok között – vagyoni hozzájárulásuk arányában – fel kell osztani. Az új Ptk. a szövetkezetre vonatkozó sajátos szabályok között nem ad a szövetkezet jogutód nélküli megszűnéséhez kapcsolódóan elszámolási szabályt. Így a jogi személyek általános szabályai közötti előírások érvényesek a szövetkezet esetében is, azaz a jogutód nélkül megszűnt szövetkezetnek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a szövetkezet tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a szövetkezet javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. 5. Tőkeemelés, tőkeleszállítás A tőkeemelés jellemzően a tagok, az alapítók, a részvényesek befizetése a társaság javára, de közvetve hozzájárulhat a tagok, az alapítók, a részvényesek részére kifizetésre kerülő összegek összegszerűségéhez. Ezért indokolt a tőkeemelés szabályait, azok változását is bemutatni. Közkereseti társaságnál, betéti társaságnál Ezen társaságok esetében sem a Gt., sem az új Ptk. nem rendelkezik a tőkeemelésről, illetve a tőkeleszállításról. Így ezek szabályait a tagoknak kell kialakítaniuk és rögzíteniük a társasági szerződésben, alapvetően a számviteli törvény, illetve az új Ptk. egyéb társaságokra vonatkozó előírásai figyelembe vételével. Korlátolt felelősségű társaságnál A törzstőke felemelése A törzstőkét továbbra is kétféle módon lehet felemelni: – újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával, illetve – a társaság törzstőkén felüli vagyonából vagy annak egy részéből. A törzstőke újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő felemelése esetére az új Ptk. pontosított előírást ad a háromnegyedes szótöbbséggel elfogadott taggyűlési határozat tartalmára. Ez szerint a határozatnak tartalmaznia kell: – a törzstőke-emelés mértékét, – annak meghatározását hogy milyen összetételű és értékű vagyoni hozzájárulásokkal kell teljesíteni a törzstőke-emelést, – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén ennek tárgyát és értékét, továbbá azt, hogy ezt mely személy jogosult teljesíteni, – azoknak a személyeknek a megjelölését, akik a pénzbeli hozzájárulás teljesítésére jogosultak abban az esetben, ha az elsőbbségi joggal rendelkezők nem vállalják a pénzbeli hozzájárulások teljes összegének szolgáltatását, továbbá a kijelölt személyeknek a törzstőke-emelésben való részvételi arányát, – a vagyoni hozzájárulások teljesítési idejét.
10
A vagyoni hozzájárulások teljesítésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékéért viselt felelősségre vonatkozó szabályokat ez esetben is megfelelően alkalmazni kell. A vagyoni hozzájárulás teljesítésére és az elsőbbségi jog gyakorlására vonatkozó szabályok lényegében a Gt.-ből átkerültek az új Ptk.-ba is. A társaság – a kötelezettségvállalások után – köteles a társasági szerződést a felemelt törzstőkének megfelelően módosítani, a módosítást a cégjegyzéken átvezettetni. Állandó visszatérő probléma, miként lehet a társságban eredetileg fennálló tulajdoni arányokat, belső erőviszonyokat fenntartani. Ezt a problémát a szabályozás a tagok részére az újabb vagyoni hozzájárulások teljesítésére adott elsőbbségi joggal oldja fel. Ezzel elérheti minden tag azt, hogy ne csökkenjen a társaságban fennálló részesedésének aránya. A törzstőke felemelése a törzstőkén felüli vagyonból Az új Ptk. szerinti előírás tartalmában megegyezik a Gt. előírásával, de megfogalmazásában attól érdemileg eltér, és nem hivatkozik a számviteli törvényre. A társaság háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti meg, – ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét (a Gt.-ben a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét), – és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérleg szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely tőkeemelésre fordítható (a Gt. szerint a tőkeemelés fedezete biztosított). Mindkét törvény szerint a törzstőke felemelésének fedezetét a hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámoló mérlegével vagy közbenső mérleggel kell igazolni. Változatlan az a szabály is, hogy a törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőke-emelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. A törzstőke leszállítása A törzstőke-leszállítás jogcímei nem változtak. Az új Ptk. is szabályozza a feltételes tőkeleszállítást, a tartalékképzés feltételeinek szigorításával. Az új Ptk. szerint pontosított – háromnegyedes többséggel meghozott – határozatnak tartalmaznia kell: – a leszállított törzstőke nagyságát, – a tagok törzsbetéteinek a törzstőke-leszállítás utáni mértékét, és – a törzstőke-leszállítás indokát (ami lehet tőkekivonás, veszteségrendezés, a saját tőke más elemeinek a növelése). A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti. A Gt. szabályozta, hogy a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni. Az új Ptk. erre vonatkozóan külön rendelkezést nem tartalmaz. (A jogutód nélküli megszűnésnél utal arra, hogy a fennmaradó részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között.) Sem a Gt., sem az új Ptk. nem rendelkezik arról, hogy a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor milyen dokumentum alapján kell meghatározni a törzstőkén felüli vagyon
11
összegét, amelyet a tagok között fel kell osztani. Szabályozás hiányában, a Gt. és az új Ptk. logikája alapján a beszámoló mérlege, illetve a közbenső mérleg - a fordulónapját követő hat hónapon belül - lehet a törzstőkén felüli vagyon nagyságát dokumentáló bizonylat. Módosult az arra vonatkozó előírás, hogy mikor nem kell biztosíték a hitelezők számára a törzstőke-leszállításhoz kapcsolódóan. Akkor, ha – már rendelkezik a törzstőke leszállításához kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal, – a társaság törzstőke-leszállítás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan, – a törzstőke leszállítása a társaság törzstőkén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából van, – a törzstőke leszállítása kötelező (nemcsak veszteségrendezés miatt). Az új Ptk. szabályozza azt is, hogy a társasági szerződés módosításáról mikor lehet dönteni (kétszeri közzétételt követően, a hitelezőknek adott biztosíték mellett), a törzstőke-leszállítást mikor lehet a cégjegyzékbe bejegyezni (biztosíték adása után). Megfelelő biztosítéknyújtás hiányában a törzstőke-leszállítás meghiúsul (ebben nincs változás). Érdemileg nem változott az a szabály, mely szerint, ha a törzstőke kötelező leszállítását nem lehet végrehajtani, a kötelező tőkeleszállítás okát nem lehet megszűntetni, akkor a társaság köteles határozni az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról vagy jogutód nélküli megszűnéséről. Részvénytársaságnál Az alaptőke felemelése Az alaptőke felemeléséről a közgyűlés (az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság) határoz. Az alaptőke-emelés formái változatlanok, a következők: – új részvények forgalomba hozatalával, – az alaptőkén felüli vagyon terhére, – dolgozói részvények forgalomba hozatalával, – átváltoztatható kötvények részvénnyé alakításával. Alaptőke-emelés új részvények forgalomba hozatalával Az alaptőke-emelés feltétele, a korábban forgalomba hozott valamennyi részvény névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették, és a nem pénzbeli hozzájárulást maradéktalanul a társaság rendelkezésére bocsátották. A Gt. előírása részben módosult, részben kiegészült. Az alaptőke-emeléshez szükséges részvénykibocsátás történhet nyilvánosan vagy zártkörűen. Zártkörű forgalomba hozatallal történő tőkeemelés esetén meg kell határozni azokat a személyeket, akik jogosultak lesznek a részvények átvételére akkor, ha az elsőbbségi jogosultak nem éltek elsőbbségi jogukkal (a pénzbeli hozzájárulást vállalók, az átváltoztatható, illetve jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosai). Ha a társaság alaptőke-emelésről hozott határozatának megfelelő részvénykibocsátás sikeres volt, vagyis az elsőbbségi jogosultak, illetve zártkörű forgalomba hozatal esetén az erre kijelölt személyek, nyilvános forgalomba hozatalnál pedig előre meg nem határozott személyek a megfelelő részvénymennyiség átvételét biztosítják, akkor az alapszabály módosításra kerülhet. Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvény első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének üzleti éve után járó osztalékra jogosít.
12
Alaptőke-emelés az alaptőkén felüli vagyon terhére Az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés Gt. szerinti szabályai nem változtak, de kimaradt az új Ptk. előírásából a számviteli törvényre, a számviteli törvény szerinti saját tőkére történő utalás. Megmaradt viszont az un. hathónapos szabály, azaz a beszámoló, a közbenső mérleg adatai a mérlegfordulónapot követő hat hónapig felhasználhatók. Az új Ptk. szerint a részvénytársaság alaptőkéjét az alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha – az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőkeemelésre fordítható, – és az rt. alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a helyesbített saját tőke összegét (nincs utalás a számviteli törvényre). A felemelt alaptőkét megtestesítő részvények az rt. részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértéke arányában illetik meg. Alaptőke-emelés dolgozói részvény forgalomba hozatalával Az új Ptk. lényegében a Gt.-nek megfelelően szabályoz, de nem szól arról, hogy a dolgozói részvény forgalomba hozatala ingyenes vagy kedvezményes. Változatlan az az előírás, hogy dolgozói részvény kibocsátása esetén az rt. által fedezendő ellenértéket a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonából kell fedezni. Alaptőke-emelés átváltoztatható kötvények részvénnyé alakításával Az rt. feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható és az új Ptk. szerint átváltozó kötvények forgalomba hozatalával. Az átváltoztatható kötvényt az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani. Az átváltozó kötvény a kötvényben meghatározott feltétel bekövetkezése esetén alakul át részvénnyé. Az átváltoztatható kötvény tulajdonosa a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban kötvényei helyébe részvényt igényelhet. Az átváltoztatható kötvény átváltoztatásáról szóló nyilatkozat megtételével, az átváltozó kötvény átváltozására előírt feltétel bekövetkeztével a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra. Az átváltoztatható kötvény tulajdonosának a bejelentésére rendelkezésre álló időtartam lejártát vagy az átváltozó kötvény átváltozására előírt feltétel bekövetkeztét követően az igazgatóság haladéktalanul intézkedik az alaptőke-emelés nyilvántartásba történő bejegyzéséről azzal, hogy az alapszabály módosítására nincs szükség (mivel a kötvény kibocsátásakor már megtörtént). Egyebekben a Gt. előírásai kerültek át az új Ptk.-ba. A felemelt alaptőkének megfelelő részvények előállítása A Gt. előírásához hasonlóan történhet új részvények kibocsátásával, a részvények felülbélyegzésével, kicserélésével.
13
A felülbélyegzés és a kicserélés a korábban kibocsátott, nyomdai úton előállított részvények begyűjtését is igényli. A határidőben be nem nyújtott részvényeket az rt. érvénytelenné nyilvánítja, helyettük új részvényeket bocsát ki. A kiállított, új, kicserélt vagy felülbélyegzett részvények kiadására vonatkozó igény nem évül el. Egyebekben a Gt. előírásai érdemileg nem változtak. Az alaptőke leszállítása A Gt.-hez hasonló az új Ptk. szerinti feltételes alaptőke-leszállítás. Az alaptőke az új Ptk.ban meghatározott minimális összege alá akkor szállítható le, ha egyidejűleg alaptőke-emelés is történik, és így az alaptőke eléri a törvényben meghatározott mértéket. Az alaptőke leszállítása – az eddigieknek megfelelően – történhet tőkekivonással, vagy veszteségrendezés érdekében, vagy az rt. saját tőkéje más elemének növelése céljából. Nem változott az sem, hogy tőkekivonás esetén az alaptőke csökkenésének arányában az alaptőkén felüli vagyon összegét is számításba kell venni, illetve veszteség esetén először a veszteség rendezése miatti alaptőke-leszállításról kell dönteni. Sem a Gt., sem az új Ptk. nem rendelkezett arról, hogy az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor milyen dokumentumok alapján kell meghatározni az alaptőkén felüli vagyon összegét, amelyet a részvényesek között fel kell osztani. Szabályozás hiányában, a Gt. és az új Ptk. logikája alapján a beszámoló mérlege, illetve a közbenső mérleg – a fordulónapját követő hat hónapon belül – lehet a törzstőkén felüli vagyon nagyságát dokumentáló bizonylat. Az új Ptk. részletesebben szabályozza azt, mikor nem kell a hitelezőknek biztosítékot adni, – ha már rendelkezik az alaptőke leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal, – ha az rt. alaptőke-leszállítás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan, – ha az alaptőke leszállítása az rt. alaptőkén felüli lekötött tartaléka javára történő átcsoportosítás céljából történt (a megelőző öt éven belül ilyen nem volt, mértéke az alaptőke 10 százalékát nem haladja meg), – ha az alaptőke leszállítása kötelező. Az alaptőke-leszállítás történhet a részvények darabszámának a bevonásával, a részvények alacsonyabb névértékű részvényekre való kicserélésével, a névértéknek felülbélyegzéssel való csökkentésével. (Ezek kezelése lényegében megegyezik az alaptőke-emeléshez kapcsolódó szabályokkal.) Egyebekben a Gt. előírásai érdemileg nem változtak. Szövetkezetnél A Szöv.tv. tőkeemelésről, tőkeleszállításról nem rendelkezik, de erre vonatkozó szabály az új Ptk.-ban sem található.
