Igény- és szükségletfelmérés a hálózati tagok körében

Igény- és szükségletfelmérés a hálózati tagok körében

Szerzők: Prókai Orsolya szakmai vezető Nagy Zita Éva Varjú Tamás

A tanulmány a TÁMOP 5.3.8-11/A1-2012-0001 kódszámú „Rehabilitáció – Érték – Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram” kiemelt projekt, az „Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat felállításának előkészítése és hálózati tevékenység megkezdése” feladat keretében készült a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából. 2013.

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Cím: H- 1071 Budapest, Damjanich utca 4. Telefon: (+36 1) 450 3230 www.fszk.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0849-04 Intézményi Akkreditációs Lajstromszám: AL-2057

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................ 3 BEVEZETŐ........................................................................................................... 4 I.

A SZERVEZETEK JELLEMZŐI ÉS TEVÉKENYSÉGEI........................................... 7

I.1 I.2 I.2.1 I.2.2 I.3 I.3.1 I.3.2 I.4 I.5 I.6

Szervezeti jellemzők és elhelyezkedés ....................................................... 7 A szervezetek tevékenységei ..................................................................... 9 A válaszadó szervezetek tevékenységi területei és szolgáltatásai ................... 9 A szolgáltatói tevékenység területi sajátosságai..........................................12 A szervezetek célcsoportjai...................................................................... 19 A válaszadó szervezetek célcsoportjai és a kapcsolódó tapasztalatok ............19 A célcsoportok megjelenésének területi sajátosságai...................................21 Finanszírozás ........................................................................................... 28 Szervezeti motivációk a pályázati részvételre és elvárások a megvalósítással kapcsolatosan ................................................................ 30 Szolgáltatásfejlesztési tervek .................................................................. 31

II. A PROJEKTEK JELLEMZŐI ............................................................................ 32 II.1 A projektek célcsoportjai és a célcsoportokkal kapcsolatos tapasztalatok32 II.2 A projektstábok........................................................................................ 36 II.3 A projekthelyszínek akadálymentesítettsége ........................................... 40 III. A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁVAL ÉS MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZÜKSÉGLETEK, IGÉNYEK ÉS JAVASLATOK ............................................... 41 III.1 Hálózatszervezés ..................................................................................... 41 III.1.1 A sikeres hálózati együttműködés .............................................................41 III.1.2 Hálózati találkozók..................................................................................43 III.1.3 A hálózati tagság aktivitása .....................................................................45 III.2 Projektstábok számára szükséges szolgáltatások .................................... 49 III.2.1 A szolgáltatások tartalmára vonatkozó szükségletek és igények ...................49 III.2.2 Képzés-szervezésére vonatkozó szükségletek és igények.............................63 IV. TAPASZTALATOK MÁS HÁLÓZATOK MŰKÖDÉSÉRŐL .................................... 64 V. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................. 73 VI. TÁBLÁZATOK............................................................................................... 78

Bevezető Az „Igény- és szükségletfelmérés a hálózati tagok körében” kutatási tanulmány a Revita Alapítvány szakmai műhelyében, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából készült, a „Rehabilitáció – Érték – Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram” (TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001) keretében. A tanulmány a RÉVprojekt keretben szerveződő „Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat felállításának előkészítése és hálózati tevékenység megkezdése” feladat részeként készült. A feladatért felelős konzorcium tagjai a Munkaesély Munkaerő-piaci Szolgáltatók Szövetsége, a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége és a Revita Alapítvány. Az igény- és szükségletfelmérés célja elsősorban az Országos Hálózat kiépítését célzó munka szakmai megalapozása, előkészítése volt. A Hálózat kiépítését célzó projektet lebonyolító konzorcium célja egy valós szükségletekre és igényekre épülő, a hálózati tagok számára megfelelő módon, illetve a Megrendelő elvárásai szerint működő hálózat kialakítása. Annak érdekében, hogy ez a hálózat valóban a tagok együttműködését, közös munkáját segítse, a hálózati tevékenység szakmai tartalma és a formája is egyaránt megfelelő legyen, az igény- és szükségletfelmérés feladata volt összegyűjteni minden olyan információt, amely alapján a konzorcium megfelelő hálózat tevékenységet tud létrehozni és működtetni. Ezek az információk részben a hálózati tagok megismerésére, részben az általuk (is) megfogalmazott igényekre, szükségletekre vonatkoznak, illetve a felmérés nyitott a hálózat működésére vonatkozó vélemények, javaslatok befogadására is. A Hálózat tagjai lesznek (támogatási szerződésüknek kötelezettségekkel) a hálózati nyitórendezvénytől kezdődően:

megfelelően

eltérő

•

TÁMOP-5.3.8.A2-12/1,2 „A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások támogatása foglalkoztatóknál” kedvezményezettjei (9 db) (A tanulmányban a projekt egyszerűsített jelölése: „A2”)

•

TÁMOP-5.3.8.A3-12/1,2 „A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások támogatása munkaerő-piaci szolgáltatóknál” kedvezményezettjei (42 db) (A tanulmányban a projekt egyszerűsített jelölése: „A3”)

•

Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatást – AMSZ – 2013 programot megvalósító szervezetek (32 db) (A tanulmányban a projekt egyszerűsített jelölése: „AMSZ”)

(A három csoport között – szervezeti szinten – számos átfedés megjelenik, de a projektstábok minden esetben különbözőek.) A felmérés célcsoportja e körben további két alcsoportra bomlik: •

A projekteket megvalósító szervezetek (62 db). (A szervezetek elérése során a szervezet hivatalos képviselője került megszólításra.)

•

A projektet megvalósító szakmai stábok (85 db). (A projektek elérése során az a személy került megszólításra, aki a megvalósítás helyszínén a projekt szakmai irányítását végzi.)

A hálózati tagok körében az igény- és szükségletfeltárás során több kutatási módszert1 is alkalmaztunk: •

Kérdőíves kutatás a projektet megvalósító szervezetek körében. (A kutatók célja teljes körű adatfelvétel volt, az adatfelvétel zárásáig 44 szervezet küldte vissza a teljes szervezeti szintű kérdőívet, és további 12 szervezet – külön kérésre – a térképes megjelenést lehetővé tévő települési adatokat.)

•

Kérdőíves kutatás a projektet megvalósító szakmai stábok körében. (A kutatók célja teljes körű adatfelvétel volt, az adatfelvétel zárásáig 74 projektstáb küldte vissza a projektszintű kérdőívet, összesen 84 projektmegvalósítási helyszínre vonatkozóan.)

•

Fókuszcsoportos interjú a projekteket megvalósító szervezetek körében. (Minden hálózati tagszervezet meghívásra került; összesen 4 fókuszcsoportos interjú került megrendezésre 45 fő részvételével.)

Az igény- és szükségletfelmérés további célcsoportjába azok a foglalkoztatási célú, illetve megváltozott munkaképességű emberekkel foglalkozó nonprofit szervezetek részvételével működő hazai országos hálózatok tartoznak, amelyek jelenleg is aktívan működnek, vagy a közelmúltban fejezték be tevékenységüket, illetve váltak inaktívvá. A kutatás során a hálózat, illetve a hálózatot működtető szervezet hivatalos képviselőjével készült félig strukturált interjú; a kutatásban résztvevő hálózatok, illetve hálózatot működtető szervezetek voltak: •

Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA)

•

Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ) (Hálózatok: EU-Háló program, amelynek a későbbiekben számos elnevezése volt, pl. EU-Trend, Civilháló, Segítő-háló)

•

Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (OTE)

•

Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv)

•

4M Hálózat

Az igény- és szükségletfeltárás zárótanulmánya négy fejezetben foglalja össze a kutatás eredményeit, a különböző módszerek alkalmazásából származó információkat együtt bemutatva az egyes tematikus részekben. Az első fejezetben a szervezetek jellemzőit és tevékenységeit mutatjuk be; az alapvető szervezeti információk mellett bemutatjuk a válaszadó szervezetek célcsoportját, szolgáltatói tevékenységeit, a finanszírozási formájukat. Mindemellett kitérünk a pályázat megírásával kapcsolatos motivációikra és elvárásaikra, illetve szolgáltatásfejlesztési terveikre. 1 Az igény- és szükségletfeltárás részletes módszertana az „Igény és szükségletfelmérés – tervezet és munkaterv” című háttér-dokumentumban olvasható.

A második fejezetben a projektek és projektstábok bemutatására kerül sor: a projektek célcsoportja, szolgáltatásai, a projektstábok humán erőforrása, a projekthelyszínek beágyazottsága, akadálymentessége, a projektekben megjelenő célcsoportok elemzése történik. A harmadik fejezetben a Hálózat kialakításával és működésével kapcsolatos szükségletekkel, igényekkel és javaslatokkal foglalkozunk: a hálózatszervezés különböző fontos kérdései mellett a hálózati szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeket mutatjuk be. A negyedik fejezetben a más hálózatok kiépítésével és működésével kapcsolatos tapasztalatok bemutatására kerül sor tematikus rendben, a vonatkozó javaslatok rögzítésével együtt. A szakmai munkában Bari Dóra, Nagy Zita Éva, Prókai Orsolya, Sőrés Anett, illetve Varjú Tamás vettek részt, a munkát Prókai Orsolya irányította. A feladat elvégzésére 2013. augusztus 01. és 2013. október 07. között került sor.

I. A szervezetek jellemzői és tevékenységei A szervezeti kérdésekre koncentráló, szervezeti szintű kérdőíves adatfelvételben 44 AMSZ, A2-es, illetőleg A3-as programot megvalósító szervezet vett részt a teljes szervezeti szintű kérdőív visszaküldésével. További 12 szervezet a települési szintű kérdésekre – külön felszólításra – biztosított a kutatók számára információkat. Ez utóbbi 12 db szervezet adatai ennek megfelelően kizárólag a földrajzi elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések esetében jelenik meg a válaszadók között, minden más esetben a teljes kérdőívet kitöltő 44 db szervezet a tanulmány tárgya. Néhány válaszadó szervezet nem csak egy programban érintett: így közülük 7 válaszadó A3 és AMSZ, 1 válaszadó A2, A3 és AMSZ programot is működtet2. 1. táblázat Milyen programot valósítanak meg a válaszadó szervezetek? (db) A válaszadó szervezetek milyen programo(ka)t valósítanak meg?

Hány szervezet valósít meg ilyen programot?

A2

6

7

A3

17

25

AMSZ

13

21

A3, AMSZ

7

A2, A3, AMSZ

1

Összesen

44 szervezet

Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel

I.1 Szervezeti jellemzők és elhelyezkedés A válaszadó szervezetek háromnegyede több mint 10 éves, tehát viszonylag tapasztalt szervezetnek tekinthető: e tekintetben nem figyelhető meg alapvető különbség a három programban résztvevő válaszadó szervezetek között. A válaszadó szervezetek legjelentősebb része egyesület vagy alapítvány (17, illetve 16 szervezet), valamint 7 nonprofit gazdasági társaság, 3 Kft. és 1 közhasznú szövetség található közöttük. 2. táblázat Mi a válaszadó szervezetek jogi formája? (db) A válaszadó szervezetek jogi formája civil társaság

0

egyesület

17

alapítvány

16

nonprofit gazdasági társaság

7

korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

3

részvénytársaság (Rt.)

0

közkereseti társaság (Kkt.)

0

2 Ezért a tanulmányban, amikor az AMSZ, A2-es, illetve A3-as megvalósítókat külön-külön vizsgáljuk, illetve összehasonlítjuk, rendre nem 44, hanem 53 lesz a teljes résztvevői elemszám, mert a több programot is megvalósító szervezeteket valamennyi érintett csoportban figyelembe vesszük.

betéti társaság (Bt.)

0

közhasznú szövetség

1


A válaszadó szervezetek ötödének egy, felének négy vagy kevesebb helyen van szolgáltatást nyújtó telephelye, azaz a szervezetek megközelítőleg fele 5, vagy attól több helyszínen is nyújt szolgáltatásokat. Tíznél is több telephellyel ugyancsak ötödük rendelkezik; ezen szervezetek fele akkreditált foglalkoztató, fele pedig nonpofit szolgáltató szervezet, amely jellemzően országos hálózattal is bír és alapvetően más a profilja. Az A3-as programot megvalósító szervezetek közül mindössze csak 1 nyújt szolgáltatást egyetlen helyszínen, többségük 2-10 helyen is szolgáltat. Átlagosan a különböző helyszínek harmadán nyújtanak munkaerő-piaci szolgáltatást a válaszadó szervezetek, amely alapján egyértelmű, hogy e szervezetek profilja korántsem csak a munkaerő-piaci szolgáltatás. A hálózati tagszervezetek által végzett akkreditált foglalkoztatói, illetve munkaerő-piaci szoláltatói tevékenységét mutatja be az 1. ábra, amelyen minden érintett település megjelölésre került annak megfelelő nagyságú jellel, ahány szervezet jelen van az adott településen. (A térképen 60 szervezet adatai láthatók, 2 olyan szervezet volt, amely nem adott információt a kizárólag települési vonatkozású, rövidített kérdéssora sem.)

1. ábra A hálózati tagszervezetek foglalkoztatói vagy munkaerő-piaci szolgáltatói tevékenysége által érintett települések


Az ábra értelmezése során az egyik legfontosabb megállapításhoz utalnunk kell a Revita Alapítvány „Helyzetfeltárás az „Átvezetés” módszertanához” című kutatási anyagára, amelyben rögzítésre kerül a megváltozott munkaképességű emberek abszolút, illetve egy aktív korú személyre eső aránya, valamint a „tranzitálandó” minősítést kapott személyek abszolút száma és aránya. A tranzitálás szempontjából legnehezebb helyzetben lévő megyék: Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Ez utóbbi megye kivételével a térkép egyértelműen mutatja: éppen ezen megyékben jóval ritkább a hálózati tagok jelenléte; ennek megfelelően a nagyobb megoldandó probléma mellett az alacsonyabb szolgáltatói kapacitás is nehezíti helyzetüket. A jelenség további mondanivalója, hogy a területi jellegű szolgáltatásfejlesztést tervező szervezetek számára ezek a megyék – a még ellátatlan települések – komoly lehetőséget kínálnak. A vizsgált szervezeteknél átlagosan 4-5 gazdasági feladatokat (is) ellátó vezető és munkatárs, 10 operatív feladatokat (is) ellátó vezető és munkatárs és 35 szakmai feladatokat (is) ellátó vezető és munkatárs dolgozik. A programok közül e tekintetben az A2-es akkreditált szerveztek tértek el jelentősen: itt a szakmai feladatokat (is) ellátó munkatársak aránya érdemben kisebb az operatív és gazdasági dolgozókhoz képest, mint a másik két csoportban. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy 3 olyan szervezet van, ahol nincs gazdasági, és 4 olyan szervezet, ahol nincs operatív feladatokat ellátó vezető és munkatárs.

I.2 A szervezetek tevékenységei A szervezetek tevékenységi területeinek áttekintése mellett az akkreditált foglalkoztatással, illetve a munkaerő-piaci (vagy ahhoz szorosan kapcsolódó) szolgáltatásokkal foglalkoztunk a kutatás során részletesen. Az egyes – vizsgált – szolgáltatások esetében a területi dimenzió is elemzésre kerül: térképen bemutatva tekintjük át, hogy a szervezetek az egyes szolgáltatásokat mely településeken nyújtják3.

I.2.1 A válaszadó szervezetek tevékenységi területei és szolgáltatásai A válaszadó szervezetek legnagyobb hányada foglalkoztatási (36), oktatási (26), illetőleg a szociális ellátások (25) területén (is) tevékenykedik. A szervezetek harmada szabadidős (13), ötöde kulturális (7), kutatási (7), egészségügyi (6), illetőleg érdekképviseleti (8) feladatokat (is) végez (2. ábra).

3 Fontos kiemelnünk, hogy az adatok a szolgáltatás nyújtásának helyszínét jelölik, a térképek a szolgáltatások hatókörét – tehát azt a területet, amelyről a célcsoportot befogadja az adott szolgáltatás – nem ábrázolják. Korábbi kutatási eredményeink alapján elmondható, hogy egy-egy szolgáltatás rendszerint 5-10 km-es körzetből fogad célcsoport tagokat.

2. ábra A szervezetek tevékenységei területei (db)

Foglalkoztatás

36

Szociális ellátás

25

Oktatás

26 13

Sport, szabadidő, hobbi Szakmai, gazdasági érdekképviselet

8

Kultúra

7

Kutatás

7

Egészségügy

6

Jogvédelem

5

Ipari termelő tevékenység

4

Környezetvédelem

3

Mezőgazdasági termelő tevékenység

2

Vallás

2

Gazdaságfejlesztés

1

Kereskedelem

1 0

5

10

15

20

25

30

35

40


A foglalkoztatási területtel legalább fele nyújt:

• • •

összefüggő

szolgáltatások

közül

a

szervezetek

munkaerő-piaci és foglalkoztatási információkat álláskeresőknek (28); álláskeresési tanácsadást (28); rehabilitációs tanácsadást (24).

A válaszadó szervezetek legalább harmada nyújt (komplex programon kívül):

• • • • • •

pszichológiai tanácsadást (21); munkatanácsadást (21); munkaközvetítést (20); munkaerő-piaci és foglalkoztatási információkat munkaadóknak (19); pályatanácsadást (19); jogi tanácsadás (16).

A válaszadó szervezetek közül 21 szociális szolgáltatásokat, 20 munkaközvetítést, 14 akkreditált, illetve 14 nem akkreditált képzést is biztosít klienseinek, 18 válaszadó szervezet pedig akkreditált foglalkoztatást is végez. A három vizsgált programban a résztvevő, válaszadó szervezetek által tevékenységek a következőképpen alakulnak:

végzett

3. táblázat Milyen szolgáltatásokat nyújtanak a szervezetek? (db) A2 (7)

Legalább a szervezetek kétharmada

Legalább a szervezetek fele

Legalább a szervezetek harmada

• megváltozott munkaképességű emberek akkreditált foglalkoztatása (6) • rehabilitációs tanácsadás (6)

• álláskeresési tanácsadás (4)

• pályatanácsadás (3) • pszichológiai tanácsadás (3) • jogi tanácsadás (3) • munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása álláskeresőknek (2) • álláskeresési tanácsadás (2) • képzés (akkreditált) (2) • szociális szolgáltatás (2)

A3 (25) • munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása álláskeresőknek (21) • álláskeresési tanácsadás (19) • munkatanácsadás (16) • pszichológiai tanácsadás (14) • munkaközvetítés (14) • munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása munkaadóknak (14) • szociális szolgáltatás (13) • rehabilitációs tanácsadás (13) • pályatanácsadás (12) • komplex munkaerő-piaci program (4M, TF, LFR, KMP) (12)

• • • •

jogi tanácsadás (11) képzés (akkreditált) (9) képzés (egyéb) (8) akkreditált foglalkoztatás (8)

AMSZ (21)4

• komplex munkaerő-piaci program (4M, TF, LFR, KMP) (21)

• munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása álláskeresőknek (11) • álláskeresési tanácsadás (11) • munkaközvetítés (11) • munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása munkaadóknak (11) • munkatanácsadás (9) • rehabilitációs tanácsadás (9) • szociális szolgáltatás (9) • pályatanácsadás (8) • pszichológiai tanácsadás (8) • megváltozott munkaképességű emberek akkreditált foglalkoztatása (7) • képzés (egyéb) (7)


Az adatok tanulsága szerint az AMSZ szervezetek legjellemzőbben a munkába állást közvetlenül segítő szolgáltatásokat nyújtanak azoknak az ügyfeleiknek, akik nem vesznek részt komplex programban. Ezek a szolgáltatások az A3-as szervezetek fele esetében kiegészülnek a munkába állást és maradást alapvetően segítő, fejlesztő tanácsadásokkal. Az A2-es szervezetek esetében jóval szűkebb a kínált szolgáltatási paletta is, mely leginkább a szervezetek jogszabályi kötelezettségeihez illeszkedik.

4 Az egyes szolgáltatások esetében azt kértük, hogy csak azokat jelöljék, melyeket a komplex programban nem résztvevő ügyfeleknek is nyújtanak.

I.2.2 A szolgáltatói tevékenység területi sajátosságai A kutatás során vizsgált foglalkoztatói, illetve munkaerő-piaci szolgáltatói tevékenység által érintett összes települést mutatja be a korábbi fejezetben található 1. ábra. Az egyes szolgáltatások területi megjelenítése e térképhez hasonlóan jelöli az érintett településeket, de már csak egy-egy szolgáltatásra koncentrálva. A jelenleg AMSZ finanszírozású komplex programok megjelenését ábrázolja a 3. ábra: a Támogatott Foglalkoztatás (TF), a 4M Program (4M), a Látássérültek Foglalkozási Rehabilitációja (LFR) és a Komplex Munkaerő-piaci Szolgáltatás (KMSZ) (kérdőíves kutatásban válaszadó) hálózati tagok közötti területi megjelenését mutatja be.

3. ábra AMSZ finanszírozású komplex programok megjelenése


A TF 42 településen jelenik meg, a 4M 37, a KMSZ 17, az LFR 16 településen elérhető, jellemzően településenként egy-egy helyszínnel. A 4M kivételével a másik három szolgáltatás típus Budapesten több helyszínen (2-4) is működik, emellett a TF Debrecenben és Miskolcon, az LFR Nyíregyházán jelenik meg 2-2 helyszínen. Összesen 76 olyan település van, ahol legalább az egyik AMSZ program elérhető; 26 olyan település van, ahol többféle is megjelenik. A térkép tanúsága szerint a déli országrész megyéi a legkevésbé ellátottak ezekkel a szolgáltatásokkal, illetve az északi megyék esetében sem egyenletes a komplex programok megjelenése. A dunántúli megyékben jellemző a TF és a 4M szolgáltatás

együttes jelenléte, ahogyan Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a TF és az LFR ugyanazon településeken való megjelenése.

Megvizsgáltuk a komplex programon kívül, önmagában igénybe vehető foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci vagy ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások területi megjelenését is. A kérdőíves kutatásban résztvevő hálózati tagok által végzett akkreditált foglalkoztatói tevékenységet a 4. ábra mutatja be. Ez a tevékenység 58 településen jelenik meg, a főváros és néhány megyeszékhely, valamint három további város esetében több helyszínen is.

4. ábra Akkreditált foglalkoztatói tevékenység (szervezetek száma, db)


A térkép alapján jól beazonosíthatóak azok a megyék, ahol a hálózati tagok akkreditált tevékenysége számottevő (elsősorban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), illetve számos terület, ahol gyakorlatilag egyáltalán nincs ilyen jellegű szolgáltatásuk (Baranya, Tolna, Fejér, Bács-Kiskun, Nógrád és Heves megye). A hálózati tevékenység során, amennyiben sor kerül az akkreditált foglalkoztatók és a szolgáltató szervezetek közötti kapcsolat fejlesztésére, ezeket a térségi eltéréseket figyelembe kell venni!

A hálózati tagok által a legtöbb településen nyújtott szolgáltatás a munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása álláskeresőknek, amely 114 településen érhető el, 20 település esetében legalább 2 (de esetenként több, 3-4, a fővárosban 7) helyszínen is.

5. ábra Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása álláskeresőknek szolgáltatás megjelenése (szervezetek száma, db)


A térkép alapján elmondható, hogy a már korábban említett, szolgáltatásokkal kevésbé ellátott megyék ebben az esetben is jóval szolgáltatás-hiányosabbak (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés) más területekhez képest. Emellett azonban fontos felhívnunk arra a figyelmet, hogy Vas megyében (amely AMSZ programmal ellátott) egyetlen helyszín sincs, ahol önmagában munkaerő-piaci és foglalkoztatási információhoz juthatna egy álláskereső a hálózati tagok körében – komplex programban való részvétel nélkül.

A munkaadókat célzó munkaerő-piaci és foglalkoztatási információnyújtás jóval kevesebb, 51 településen megtalálható szolgáltatás, mint – ahogyan az előzőekben leírtuk – ugyanez a szolgáltatástípus, de munkavállalók számára. Csupán 4 településen van ilyen szolgáltatás több (jellemzően 2) helyszínen.

6. ábra Munkaadókat célzó munkaerő-piaci és foglalkoztatási információnyújtás megjelenése (szervezetek, db)


A térkép alapján látható, hogy a munkaadóknak nyújtott szolgáltatások elérhetősége teljesen már képet mutat a munkavállalók számára nyújtott (és eddig áttekintett) szolgáltatásokhoz képest. Hatalmas különbség van a keleti és a nyugati országrész között e tevékenység tekintetében. Látnivalóan a nyugati megyékben a munkaadók számára nyújtott információs szolgáltatás ugyanúgy a szolgáltatói paletta része, mint a munkavállalók számára nyújtott különböző szolgáltatások. A keleti országrészben a szolgáltatói helyszínek töredékén találunk munkaadókat célzó információnyújtó szolgáltatásokat. A hálózati szakmai munka során e szembeötlő különbség okát mindenképp fel kell tárni, illetve – amennyiben lehetséges – fejleszteni kell a munkaadói információnyújtás szolgáltatást az elérhetőség kiegyenlítése érdekben.

A (potenciális) munkavállalóknak nyújtott tanácsadói szolgáltatások megjelenését mutatja be a 7. ábra. A térképen ábrázolt tanácsadási formák és az érintett települések száma: munkatanácsadás (81), pályatanácsadás (pályaválasztási, pályamódosítási tanácsadás) (76), álláskeresési tanácsadás (egyéni, technikák, klub) (102), rehabilitációs tanácsadás (75), pszichológiai tanácsadás (48) és jogi tanácsadás (50).

7. ábra Munkavállalóknak nyújtott tanácsadói szolgáltatások megjelenése (szervezetek, db)


A komplex programtól független, egyedileg igénybe vehető tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatban a térkép alapján az egyik legfontosabb megállapítás, miszerint a legtöbb esetben a tanácsadási szolgáltatások együtt járnak: ha megjelenik ilyen típusú szolgáltatás, akkor rendszerint többféle is elérhető belőle. Másrészt a szolgáltatáshiányos megyék között említhetjük – Bács-Kiskun, Csongrád és Békés mellett – Heves és Nógrád, Baranya és Tolnak megyéket is, ahol különösen alacsony a tanácsadói szolgáltatásokkal való ellátottság. További fontos jellemző, hogy a jogi tanácsadás sokkal inkább a keleti országrészben jelenik meg, a nyugati országrészben elvétve találunk rá példát.

A képzési szolgáltatások területi megjelenése látható a 8. ábran. Az intézményi akkreditációval végzett képzések mellett a programakkreditációval zajló, és az egyéb képzések nyújtásának helyszínei is láthatóan a térképen. Az érintett településeken jellemzően egy helyszínen elérhetőek a képzési szolgáltatások. A térkép alapján jól beazonosíthatóak azok a megyék, ahol a hálózati tagok egyáltalán nem rendelkeznek képzési szolgáltatással: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Heves, Nógrád, Bács-Kiskun és Békés megyékben egyáltalán nincs képzési tevékenység. A képzési szolgáltatás szorosan kapcsolódik a munkaerő-piaci programokhoz, de amellett, hogy ezt a hálózati tagszervezetek más szolgáltatásokhoz képest ritkábban veszik fel a szolgáltatásaik közé, ebben a tekintetben komoly területi eltérések is tapasztalhatóak. A fejlesztési tevékenység során a Hálózat munkájában ezt a tényezőt figyelembe kell venni a partnerségi rendszerek kialakításában.

8. ábra Képzési szolgáltatások megjelenése (szervezetek, db)


Az eddig felsoroltak mellett említett minden egyéb, munkaerő-piaci vagy ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatás területi megjelenése a 9. ábra-n látható; ez a térkép mutatja be az állásbörze, a munkaközvetítés, a szociális szolgáltatások, a módszertani tevékenység és kutatás, a látássérültek elemi rehabilitációja, illetve az érdekvédelem szolgáltatások jelenlétét. Még a munkaközvetítés (65 település) és a szociális szolgáltatások (48 település) a korábban bemutatásra került szolgáltatástípusokhoz képest érdemi számú településen vannak jelen, addig a többi szolgáltatás típus kevesebb, mint 25 településen elérhető a hálózati tagok tevékenysége által.

9. ábra Egyéb, munkaerő-piaci vagy ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatás területi megjelenése (szervezetek, db)


I.3 A szervezetek célcsoportjai A kérdőíves felmérésben résztvevő hálózati tagok részletes – települési szinten is értelmezhető – információt nyújtottak a kutatók számára arról, hogy mely célcsoportokat foglalkoztatnak, illetve kik számára nyújtanak munkaerő-piaci (vagy ahhoz szorosan kapcsolódó) szolgáltatást? A szolgáltatási paletta áttekintése, a kapcsolódó tapasztalatok vizsgálata mellett bemutatásra kerül az egyes célcsoportokkal végzett munka földrajzi értelmezése is.

I.3.1 A válaszadó szervezetek célcsoportjai és a kapcsolódó tapasztalatok A vizsgált szervezetek kliensköre jellemzően meglehetősen heterogén, átlagosan 12 féle célcsoportnak szolgáltatnak. Közülük összességében csak minden 10-dik szervezet célcsoport-specifikus (vagyis csak egy célcsoportnak szolgáltat), háromnegyedüknek több mint 6 féle célcsoportja van. Az A3-as szervezetek 14, az AMSZ szervezetek 12 féle célcsoportnak szolgáltatnak átlagosan, azonban az AMSZ szervezetek esetében lényegesen magasabb a célcsoport-specifikus szervezetek hányada (ötödüknek négynél kevesebb féle célcsoportja van), mint az A3-as szervezetek esetében (minden szervezetnek 5-nél több célcsoportja van, vagyis jóval heterogénebb a célcsoport-összetételük). Az A2-es szervezetek jóval kevesebb féle célcsoportot szólítanak meg: átlagosan 7 féle csoportnak szolgáltatnak. A célcsoport-elérések részletesebb elemzéséből kiderül, hogy az A2-es szervezetek5 kisebb hányada dolgozik nehezebben bevonható célcsoportokkal (mentális beteg emberek, autizmussal élő emberek, halmozottan fogyatékos emberek, szenvedélybetegek), diplomásokkal (a náluk végzett munkák összetétele jellemzően nem erre a célcsoportra irányul), illetve, hogy igazán nincsenek kapcsolatban sem intézményi szereplőkkel, sem munkaadókkal. 4. táblázat Milyen célcsoportokat érnek el a szervezetek? (db) Összes szervezet (44)

A2 (7)

A3 (25) •

• • • • Legalább a szervezetek kétharmada

• • • •

látássérült emberek (34) egészségkárosodott emberek (34) mozgássérült emberek (33) alacsonyan képzettek (32) hallássérült emberek (30) idős munkavállalók (29) tartósan munkanélküliek (28) nem diplomás pályakezdők (27)

• • • •

• hallássérült emberek (5)

• • • • • •

mozgássérült emberek (21) egészségkárosodott emberek (21) alacsonyan képzettek (21) tartósan munkanélküliek (21) idős munkavállalók (19) látássérült emberek (19) mentális beteg emberek (18) roma (18) nem diplomás pályakezdők (18) hallássérült emberek (17) inaktívak (17)

AMSZ (21)

• • • • • •

látássérült emberek (16) egészségkárosodott emberek (16) mozgássérült emberek (14) hallássérült emberek (14) értelmi fogyatékos emberek (14) munkáltató (14)

5 További (akkreditált szervezetekhez kapcsolódó) információkért lásd a Revita Alapítvány „Helyzetfeltárás az „Átvezetés” módszertanához” című kutatási anyagát.

•

munkáltatók (16) •

• • • Legalább a szervezetek fele

• • • • •

értelmi fogyatékos emberek (27) mentális beteg emberek (26) romák (24) diplomás pályakezdők (24) munkáltatók (24) inaktívak (22) halmozottan fogyatékos emberek (22)

• • • • • • •

• • • • Kevesebb, mint a szervezetek fele szolgáltat

• • • •

GYED-ről/GYES-ről visszatérők (21) nonprofit szervezetek (21) autizmussal élő emberek (20) önkormányzatok (18) szenvedélybetegek (17) szociális intézmények (15)

• • • • • • • • • •

látássérült emberek (4) mozgássérült emberek (4) értelmi fogyatékos emberek (4) egészségkárosodott emberek (4) alacsonyan képzettek (4) idős munkavállalók (4) nem diplomás pályakezdők (3) szenvedélybetegek (3)

mentális beteg emberek (2) halmozottan fogyatékos emberek (2) GYED-ről/GYES-ről visszatérők (2) autizmussal élő emberek (1) romák (1) diplomás pályakezdők (1) inaktívak (1) tartósan munkanélküliek (1) nonprofit szervezetek (0) önkormányzatok (0) szociális intézmények (0) munkáltatók (0)

• • • • • •

• értelmi fogyatékos emberek (14) halmozottan fogyatékos emberek (12) szenvedélybetegek (12) GYED-ről/GYES-ről visszatérők (14)

• • • • • •

• • • •

nonprofit szervezetek (14) önkormányzatok (13) szociális intézmények (11) autizmussal élő emberek (10)

• • • • • •

alacsonyan képzettek (13) mentális beteg emberek (12) halmozottan fogyatékos emberek (12) idős munkavállalók (12) autizmussal élő emberek (11) tartósan munkanélküliek (11) nem diplomás pályakezdők (11) diplomás pályakezdők (11) nonprofit szervezetek (11)

romák (10) inaktívak (10) GYED-ről/GYES-ről visszatérők (8) szenvedélybetegek (6) önkormányzatok (9) szociális intézmények (8)


A vizsgált szervezetek jellemzően (és átlagosan) a 2000-es évek első felében kezdtek el a fogyatékos / megváltozott munkaképességű célcsoportokkal foglalkozni, melyet átlagosan 3-5 éven belül követett az, hogy az adott célcsoportnak munkaerőpiaci szolgáltatást is nyújtottak. A munkaerő-piaci szolgáltatás elindítása – időben kifejezhetően – jelentősebb felkészülést igényelt az értelmi sérült emberek (átlagosan 4 év), az autizmussal élő emberek (átlagosan 5 év), valamint a halmozottan fogyatékos emberek (átlagosan 4 év) esetében. A válaszadó A3-as, illetve AMSZ szervezetek között egyaránt találhatóak olyanok, akik egy adott célcsoport esetében „kezdőnek”6 számítanak: az egészségkárosodott emberek esetében 6, a mozgássérült, a halmozottan sérült, valamint az értelmi sérült emberek esetében 5, a hallássérült, autizmussal élő, illetve a mentális zavarral élő emberek esetében 4 esetben lehetett ezt megfigyelni, míg a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtását tekintve a mozgássérült célcsoport esetében 9, a hallássérült, értelmi sérült, autizmussal élő emberek csoportjai esetében 6-6 ilyen eset van. 6 Kezdőnek tekintettük azokat, akik 2012-ben vagy 2013-ban kezdték a szolgáltatást (de már szolgáltatnak az adott csoportnak).

5. táblázat Milyenek a szolgáltatási tapasztalatok? (évszám, db)

Szolgáltatás átlagos kezdőéve (minden szervezet)

Munkaerőpiaci szolgáltatás átlagos kezdőéve (minden szervezet)

„Kezdők”7 száma: a célcsoportnak nyújtott bármilyen szolgáltatás / munkaerő-piaci szolgáltatás terén A2 (7)

A3 (25)

AMSZ (21)

Mozgássérült emberek

2004

2007

0/0

2/4

3/5

Látássérült emberek

2003

2006

0/0

1/1

0/1

Hallássérült emberek

2005

2007

0/0

2/2

2/4

Értelmi sérült emberek

2002

2006

0/0

3/2

2/4

Autizmussal élő emberek

2003

2008

0/0

2/2

2/4

Halmozottan fogyatékos emberek

2003

2007

0/0

3/1

2/3

Mentális és viselkedési zavarral élő emberek

2004

2006

0/0

2/1

2/3

Egészségkárosodott emberek

2004

2007

0/0

3/1

3/3


I.3.2 A célcsoportok megjelenésének területi sajátosságai A vizsgált szervezetek célcsoportjai között a különböző fogyatékossági csoporthoz tartozó, a mentális és viselkedési zavarokkal élő, illetve az egyéb egészségkárosodott emberek megjelenését mutatja be a 10. ábra. A térkép tanúsága szerint az egészségkárosodott emberek (98 település) és a mozgássérült emberek (92 település) azok, akik a legtöbb településen hozzáférnek foglalkoztatási, illetve munkaerőpiaci szolgáltatáshoz a hálózati tagok körében. Mindkét célcsoport esetében elmondható, hogy a települések közel harmadán több helyszínen is fogadják őket; Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon, Debrecenben és Budapesten legalább 4 helyszínen találnak munkaerő-piaci szolgáltatást, illetve foglalkoztatást a válaszadó szervezetek körében. Hallássérült emberekkel 80 településen dolgoznak együtt a válaszadók, ebben az esetben az érintett települések negyede (20 db) esetében van lehetőség településen belül helyszínt választani. A válaszadó szervezetek összesen 76 településen fogadnak mentális és viselkedési zavarokkal élő embereket és 71 településen látássérült embereket; mindkét célcsoport esetében 24 település az, ahol több helyszínen is lehetőség van erre. 68 településen kaphatnak a hálózati tagoktól foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci szolgáltatást értelmi sérült emberek, 18 településen több helyszínen is. Az autizmussal élő (45 település) és a halmozottan fogyatékos emberek (46 település) számára – más célcsoportokhoz képest – jóval kevesebb településen nyújtanak munkaerő-piaci vagy foglalkoztatási szolgáltatást a válaszadó szervezetek. A térkép alapján szembeötlő továbbá Budapest erőteljes túlsúlya, a déli megyékben való elérési nehézségek, illetve a különböző célcsoportok jelentősen eltérő szolgáltatáshoz jutási lehetőségei, amelyek földrajzi értelemben „beutazhatatlanok”. A megyeszékhelyek erőteljesebb súlya elsősorban a keleti országrészben jelentős, a nyugati országrész legtöbb megyéje valamivel kiegyensúlyozottabb elérést kínál.

7 Kezdőnek tekintettük azokat, akik 2012-ben vagy 2013-ban kezdték a szolgáltatást (de már szolgáltatnak az adott csoportnak).

10. ábra A "megváltozott munkaképességű emberek" célcsoportként való megjelenése (szervezetek, db)


A hálózati tagok között lévő szervezetek munkaerő-pici szolgáltatásainak számos olyan egyéb hátrányos helyzetű célcsoportja is lehet, akik nem tartoznak a megváltozott munkaképességű emberek közé. A munkanélküli emberek, mint célcsoport megjelenése kapcsán fontos, hogy 105 településen elérhető szolgáltatás nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek számára, és 101 településen foglalkoznak a válaszadó szervezetek regisztrált tartós munkanélküliekkel. 90, illetve 91 azoknak a településeknek a száma, ahol diplomás, illetve nem diplomás pályakezdő munkanélküliek számára nyújtanak a hálózati tagok munkaerő-piaci szolgáltatást, illetve 70 település van, ahol fogadnak inaktív, nem regisztrált tartós munkanélküliek embereket (is).

Ugyancsak gyakori célcsoport az alacsonyan képzett emberek (sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkezők) köre, hiszen 116 településen elérhető számukra szolgáltatás – e célcsoport rendelkezik a legszélesebb körű települési háttérrel a hálózati tagok között!

11. ábra Az „alacsonyan képzett emberek” célcsoportként való megjelenése (szervezetek, db)


Az alacsonyan képezett emberek számára számos megyében (Vas, Veszprém, Fejér, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben) más célcsoportokhoz képest viszonylag kiegyenlített módon érhető el munkaerő-piaci szolgáltatás a hálózati tagok körében. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye szolgáltatáshiányos állapota mellett viszont a még nem említett megyék többségében erőteljes megyén belüli egyenlőtlen hozzáférési lehetőségek jellemzőek (pl. BorsodAbaúj-Zemplén, Tolna, Zala megyék).

A munkanélküli, illetve az alacsonyan képzett emberek mellett az 55–64 év közötti emberek azok, akik jelentős számú településen számíthatnak foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci szolgáltatásra a hálózati tagok körében: összesen 108 településen fogadják őket a válaszadók. A rendszerint szolgáltatáshiányos megyék ebben az esetben sem képeznek kivételt; további fontos információ a térkép alapján, hogy a dunántúli megyékben – az előző két célcsoporthoz képest – valamivel ritkábban fogadják a hálózati tagszervezetek az 55-64 közötti embereket, mint a keleti országrészben.

12. ábra Az "55–64 év közötti emberek" célcsoportként való megjelenése


A válaszadó szervezetek 91 településen nyújtanak roma emberek számára foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci szolgáltatást. E célcsoport esetében arányaiban ritkábban (16 esetben) fordul elő, hogy egy településen belül több helyszínen is elérhető ilyen szolgáltatás. A térkép információi alapján az rögzíthető, hogy az előzőekben ismertetett célcsoportokhoz képest a roma emberek számára jóval kevesebb helyszínen érhető el szolgáltatás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg Fejér megyében legalább olyan nagyszámú szolgáltatási helyszín biztosított, mint a leggyakrabban megjelenő célcsoportok esetében.

13. ábra A "roma emberek" célcsoportként való megjelenése


Ahogyan a direkt módon kapcsolódó szolgáltatások esetében, úgy a konkrét célcsoportok között sem jelenik meg hangsúlyosan a munkaadók köre: 69 településen jelennek meg célcsoportként, amely a legalacsonyabb településszámok egyike! Ahogyan a munkáltatók számára nyújtott szolgáltatások területi áttekintése alapján vélhető volt, ez a célcsoport a keleti országrészben – minden már célcsoporthoz képest – elenyésző számban van jelen. A nyugati országrészben Baranya és Tolna megyék kivételével láthatóan a megyék számos, területileg különböző pontján is dolgoznak a hálózati tagok a munkáltatókkal, mint célcsoporttal.

14. ábra A "munkáltatók" célcsoportként való megjelenése (szervezet, db)


A hálózati tagok foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci szolgáltatásainak egyéb célcsoportját a 15. ábra mutatja be. A gyermeknevelésről visszatérő személyek 73 településen kaphatnak munkaerő-piaci segítséget a válaszadó szervezetektől, szociális ellátást nyújtó intézmények 61 településen tartoznak a célcsoporthoz. Ettől alacsonyabb számú településen érhető el szolgáltatás az önkormányzatok (51 település), a nonprofit szervezetek (43 település) és a szenvedélybetegek (37 település) számára.

15. ábra Egyéb célcsoportok megjelenése (szervezetek, db)


A szolgáltatások és a célcsoportok települési megjelenésének áttekintése megerősíti azt a képet, amely az eddigiekben kialakult a hálózati tagszervezetekről: sok esetben nem a megváltozott munkaképességű emberek a szervezetek célcsoportja, ugyanakkor stabil rutinnal rendelkeznek több munkaerő-piaci szolgáltatás tekintetében, de más célcsoporttal.

I.4 Finanszírozás A vizsgált szervezetek (is) nagymértékben függnek az állami forrásoktól: bevételeiknek átlagosan a felét állami pályázatok és megrendelések biztosítják, míg átlagosan ötödét normatív költségvetési támogatás adja. (16. ábra, 24. táblázat) A vállalkozói bevételek és a nemzetközi pályázatok továbbra is alacsony hányadot jelentenek – e területeken a Hálózat komoly fejlesztő munkát végezhet.

16. ábra Milyen a szervezetek bevételi forrásainak összetétele 2012-ben? (%) Normatív költségvetési támogatás 20%

Egyéb 6%

Vállalkozói bevételek 10%

Adományok magánszemélyektől 1%

SZJA 1% 1% Nemzetközi pályázatok 7% Támogatás a piaci szféra képviselőitől 3%

Magyar állami pályázatok, megrendelések 52%


Fontos információ, hogy minden bevételi forrástípus esetében elmondható, hogy számos olyan szervezet van, amelynek egyáltalán nem jelenik meg az adott forrástípus a 2012es költségvetésében. A szervezetek több mint felének 2012-ben nem volt forrása SZJA 1%-ből, vállalkozói bevételekből, magánszemélyektől származó adományokból. A válaszadó szervezetek 2012-es bevételi forrásai között a legkevésbé megjelenő (szervezetek több mint harmada esetében hiányzó) forrástípusok a piaci szférából származó támogatások és a nemzetközi pályázatok. 17. ábra Hány olyan szervezet van, amelynek nincs a 2012-es költségvetésében ilyen típusú bevétel? (db)

Normatív költségvetési támogatás

19

Adományok magánszemélyektől

28

Támogatás a piaci szféra képviselőitől

32

Magyar állami pályázatok, megrendelések

9

Nemzetközi pályázatok

32 23

SZJA 1% Vállalkozói bevételek

26 0


5

10

15

20

25

30

35

Az elmúlt évben a vizsgált szervezetek kétharmadának (inkább) problémát jelentettek a mindennapi működés kiadásai (így a bérek, az adminisztratív és infrastrukturális költségek fedezése). A válaszok tanulsága szerint a szervezetek fele nem fizetett a munkatársak pluszmunkájáért, ötödüknél pedig nem fordítottak pénzügyi forrásokat a munkatársak továbbképzésére sem.

18. ábra Mennyire volt nehéz a különböző területek finanszírozása 2012-ben? (a szervezetek %-a)


I.5 Szervezeti motivációk a pályázati részvételre és elvárások a megvalósítással kapcsolatosan A következő táblázatok az A2 és A3 nyertes szervezetek pályázati motivációját és elvárásait foglalják össze. 6. táblázat Mi volt a szervezet motivációja a pályázat beadására? (A nyitott kérdésre adott leggyakoribb válaszok) A3

A2

• Meglévő tapasztalatok és tudás alkalmazása - pályázati tapasztalat - partnerségi rendszer - kapcsolat a célcsoporttal - meglévő, felhalmozott szakmai tudás • Szolgáltatásbővítés: a célcsoport bővítésének szándéka • Szolgáltatásbővítés: a szervezet szolgáltatásai területi bővítésének szándéka / felmerült igények kielégítése • Szervezeti kapacitásbővítés: új szakemberek, infrastrukturális fejlesztés • Szervezeti kapacitásbővítés: foglalkoztatói tevékenységük segítése szolgáltatásokkal

• Anyagi és szakmai erőforrás biztosítása: - a foglalkoztatottak számára szolgáltatások biztosítása - elsősorban a sikeres tranzitálás elősegítése érdekében

• Hálózati részvétel: információkhoz jutás • Szakmai fejlődés, kihívás • Részvétel a célcsoporttal kapcsolatos szakpolitika alakításában • Szervezeti misszió: a módszer, tevékenység fejlesztése, terjesztése • Meglévő szolgáltatások fenntartása: forráshoz jutás Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel

7. táblázat Mit vár a szervezet a program megvalósításától? (A nyílt kérdésre adott leggyakoribb válaszok) A3

A2

• A célcsoport fejlesztése, elhelyezkedésnek segítése • A foglalkoztatók tranzitálási tevékenységének segítése • Kapcsolatépítés a foglalkoztatókkal, partneri együttműködések fejlődése (munkáltatók, képzők, állami intézmények, civil partnerek) • Sikeres hálózati együttműködés, szakmai fejlődés • Komplex, általános módszertan részévé válni • Jó gyakorlatok megismerése • Stabil szervezeti működés a projekt alatt • A szervezet és a szolgáltatások fejlesztése (területileg, célcsoport tekintetében) • A szervezet munkatársainak szakmai fejlődése • Szervezet ismertségének növelése (célcsoport és szakma) • Indikátorok teljesítése • A tevékenység részben függetlenné tétele a pályázati forrásoktól, a szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságának kialakítása • Misszió továbbvitele Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel

• A munkavállalók fejlesztése • A álláskeresésre és nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésre alkalmas munkavállalók a program végére, sikeres tranzitálás.

I.6 Szolgáltatásfejlesztési tervek A kérdőíves adatfelvétel mellett a fókuszcsoportos beszélgetések is szolgáltatnak a hálózati tagszervezetekről fontos információkat: a szervezetek szolgáltatásfejlesztési irányait e módszer segítségével dolgoztuk fel. A különböző szolgáltatás-fejlesztési irányok közül mindegyik megjelent a résztvevő szervezetek tervei között, a sorrendnek megfelelően csökkenő gyakorisággal:

• •

• • •

Meglévő szolgáltatások kiegészítése újabb szolgáltatásokkal Kapacitásfejlesztés (meglévő szolgáltatások több célcsoport tag számára elérhetővé tétele ugyanazon helyszínen, a szolgáltatói humán erőforrás kapacitás növelésével) Területi bővítés (új szolgáltatási helyszín) Célcsoport bővítése (új célcsoportok szolgáltatásba vonása) Minőségfejlesztés

A fókuszcsoporton résztvevő hálózati tagok elsősorban a meglévő szolgáltatásaik mellett új szolgáltatások nyújtására, illetve kapacitásfejlesztésre törekednek. Azt, hogy egy szervezet milyen szolgáltatásfejlesztési irányba mozdul el, illetve egyáltalán felvállal-e ilyen típusú tevékenységet, számos külső és belső tényező befolyásolhatja. A fókuszcsoporton résztvevő szervezetek véleménye szerint a legfontosabb szolgáltatás-fejlesztést befolyásoló tényezők a következők: Külső (szervezeten kívüli) tényezők:

•

követlen célcsoport igényei (a korábban is meglévő, illetve az újonnan felvállalt célcsoportok igényei)

•

közvetett célcsoport, például család, munkáltatók, partnerszervezetek igényei (jellemzően a korábbi célcsoporthoz kapcsolódóan megismert igények)

•

pályázati lehetőségek, az azokban meghatározott irányok, feltételek, indikátorok, célértékek

• • •

egyéb forráslehetőségek, és a kapcsolódó feltételek, indikátorok

•

jogszabályi háttér (kötelező és tiltott, illetve opcionális lehetőségek) társadalmi változásokra való reagálás (pl. az ellátórendszer változásai miatt megjelenő új célcsoportok) a projektmegvalósítás környezetében elérhető és megfizethető szakember (pl. pszichológus, jogász)

Belső (szervezeten belüli) tényezők:

•

saját szakmai és erőforrás kapacitások (pl. projektben végzett munka közben megmaradt kapacitás felhasználása)

• • •

kreatív, motiválható, nyitott munkatársak

• •

fejlesztés-centrikus, a munkatársait motiválni képes vezető fluktuáció (a kiszámíthatatlan finanszírozás miatt elveszített jó szakemberek pótlása) likviditási tőke rendelkezésre állása kapcsolati tőke

II. A projektek jellemzői A projektszintű kérdőíves adatfelvételben 74 projekt összesen 84 projekthelyszínére vonatkozóan kaptunk adatokat. A 74 vizsgált projektből 9 A2-es, 36 A3-as, 29 pedig AMSZ: ez utóbbi projektek közül 8 projekt esetében több helyszínen (2-3 helyszín) is zajlik a megvalósítás. 8. táblázat Milyen projektekről rendelkezünk adatokkal? (db) Hány projekt adatait gyűjtöttük össze?

Hány helyszínen valósulnak meg a projektek? (helyszín)

A2

9

9

A3

36

36

AMSZ

21

AMSZ (több helyszínes) Összesen

8 74 projekt

39

84 helyszín

Forrás: Projekt szintű kérdőíves adatfelvétel

II.1 A projektek célcsoportjai és a célcsoportokkal kapcsolatos tapasztalatok A vizsgált projektgazdák csoportjai között érdeminek tekinthető eltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy mely csoportoknak milyen arányban kívánnak szolgáltatni a programok során. Az AMSZ szervezetek előzetes tervei azt jelzik, hogy többségük továbbra is inkább, nagyobb arányban a „klasszikus” fogyatékossági csoportok tagjainak kíván szolgáltatásokat nyújtani: itt a legkisebb az egészségkárosodott csoport átlagos tervezett aránya (26%), és a legmagasabb a látássérült emberek (25%), az értelmi sérült emberek (8%) átlagos tervezett hányada. Az A3-as szolgáltatók – az adatfelvételben rögzített célcsoport-összetételre vonatkozó tervek szerint – jóval nyitottabbak az egészségkárosodott célcsoport irányában (átlagos tervezett arány: 44%). Az A2-es szervezetek egészségkárosodott, mentális zavarral élő, valamint mozgássérült emberek bevonását tervezik leginkább a projektjeikbe (nem meglepő módon, hiszen a /tranzitálandó/ foglalkoztatottjaik legjelentősebb része e három csoportból kerül ki)8.

8 Az akkreditált foglalkoztatók, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatók, valamint az állami ellátórendszer jellemző célcsoport-összetételéről lásd a Revita Alapítvány által készített „Helyzetfeltárás az „Átvezetés” módszertanához” című tanulmányt.

19. ábra Várhatóan milyen arányban lesznek az alábbi célcsoportok a projektben? (átlagos tervezett arány, %)

16 17 15 16

AMSZ A3 0%

10%

14

5

6 13 3

25 0 4 10 13 5 8 6 23 20%

30%

15 8 14

38 14 66

18

40%

26 44

50%

60%

70%

80%









90%

100%


A három szervezet-típus között jelentős a különbség a tekintetben is, hogy az adott helyszínen nyújtották-e már korábban is a pályázati programban felvállalt szolgáltatásokat. Az A3-as helyszínek harmadában korábban egyáltalán nem, további közel harmadában csak részben voltak elérhetőek a vállalt szolgáltatások. Az A2-es helyszínek esetében szolgáltatás-bővülés figyelhető meg (mindegyik helyszínen voltak már korábban is szolgáltatások, de nem minden), míg az AMSZ szervezetek legjellemzőbben a már futó szolgáltatási programjuk továbbvitelét tervezik a jelenlegi programban is.

20. ábra Milyen tapasztalatokkal rendelkezik a projekthelyszín? (db)

Összes helyszín

23

46

AMSZ

13 4

33

A2 0 A3

9 13

0%

20%

0 2 0

10 40%

2

13 60%

80%

0 100%

Igen, a teljes szolgáltatási kört nyújtották már korábban is. Részben, néhány szolgáltatás már volt korábban is. Nem, a projekt helyszínén nem voltak korábban ilyen szolgáltatások. Nem tudja / nem válaszol


Az A3-as projekthelyszínek között a legmagasabb azok hányada is (a legtöbb célcsoport esetében a projekthelyszínek ötöde), amelyek esetében ugyan már fut munkaerő-piaci szolgáltatás, de az 2012-ben vagy 2013-ban kezdődött el, tehát

a helyszín „kezdőnek” számít e tekintetben. Az A3-as helyszínek a másik két csoportnál minden tekintetben „fiatalabbak”: mind a vizsgált célcsoportoknak nyújtott általános, mind a munkaerő-piaci szolgáltatások a másik két csoportban megfigyelhetőnél jellemzően és átlagosan 2-5 évvel később indultak el.

9. táblázat Milyenek a szolgáltatási tapasztalatok a projekthelyszíneken? (évszám, db) Szolgáltatás átlagos kezdőéve (minden projekt)

Munkaerőpiaci szolgáltatás átlagos kezdőéve (minden projekt)


2003


Szolgáltatás átlagos kezdőéve / munkaerő-piaci szolgáltatás átlagos kezdőéve

„Kezdők”9 száma a célcsoportnak nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatás terén

A2 (9)

A3 (36)

AMSZ (39)

A2 (9)

A3 (36)

AMSZ (39)

2007

1999 / 2006

2005 / 2007

2003 / 2006

0

7

4

2003

2007

2000 / 2006

2006 / 2008

2001 / 2006

0

6

3


2004

2007

2001 / 2006

2006 / 2008

2002 / 2006

0

7

4


2001

2006

2000 / 2006

2003 / 2008

2000 / 2005

0

6

4

2003

2007

2005 / 2006

2006 / 2010

1998 / 2005

0

6

3

2002

2006

1998 / 2006

2004 / 2008

2001 / 2005

0

5

3

2002

2006

2002 / 2006

2005 / 2008

2000 / 2005

0

7

3

2004

2007

2001 / 2007

2006 / 2008

2002 / 2006

0

6

3

Autizmussal élő emberek Halmozottan fogyatékos emberek Mentális és viselkedési zavarral élő emberek Egészségkárosodott emberek


9

Kezdőnek tekintettük azokat, akik 2012-ben vagy 2013-ban kezdték a szolgáltatást (de már szolgáltatnak az adott csoportnak).

II.2 A projektstábok A kérdőíves kutatás során 63 projekt stábjáról kaptunk részletes információkat, e körben a stáb tagjainak száma 2 és 10 fő között változik, átlagosan 4,4 fő. A különböző projektekben eltérően alakulnak ezek az értékek; a 10. Táblázat szemlélteti az eltéréseket.

10. Táblázat A projektstáb tagjainak száma (fő) Legalacsonyabb

Legmagasabb (fő)

Átlag (fő)

2

5

3,3

A3

2

10

4,8

AMSZ

2

7

4,3

Összesen

2

10

4,4

A2


A válaszadók között 54 olyan projektstáb van, amelyben „projektmenedzser” pozícióban dolgozó munkatárs megjelenik. A munkakörük ellátásához, szakmai tapasztalataikhoz és foglalkoztatásukhoz kapcsolódó legfontosabb információk:

•

Végzettségük jellemzően felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai), szakirány tekintetében a legtöbbször említett diploma a közgazdasági vagy más gazdasági területen szerzett végzettség (18 fő esetében), emellett szociális munkásokat (9 fő) és pedagógusokat (7 fő) találunk nagyobb számban közöttük. A projektmenedzserek között megjelenő egyéb (1-3 főt érintő) végzettségek – a menedzseri területet kivéve – rendszerint bölcsészettudományi területhez kapcsolódnak.

•

A projektmenedzserek szakirányú munkatapasztalata 0 és 20 év között változik, átlagosan 8,4 év. A projektmenedzserek megközelítőleg fele esetében 2 és 8 év között változik a szakmai tapasztalat időtartama, közel harmadánál ettől is több; csupán 8 projekt alkalmaz olyan projektmenedzsert, akinek 2 év vagy annál kevesebb tapasztalata van.

•

Négy olyan projektmenedzser van, aki korábban még soha nem dolgozott a szervezetben; átlagosan 6,8 éve látnak el valamilyen feladatot a szervezeten belül ezek a munkatársak.

•

A projekthelyszínhez köthető tapasztalat 8 projektmenedzser esetében hiányzik teljesen, átlagosan viszont 8,5 év, ami – tekintve a szervezetben eltöltött idő hosszát – arra utal, hogy a helyszíni tapasztalatot a projektmenedzserek egy része más munkahelyen szerezte meg.

•

Megváltozott munkaképességű emberekkel való munkában 11 projektmenedzsernek nincs még tapasztalata; ez az érték átlagosan 4,9 év.

•

Foglalkoztatásuk jellege elsősorban alkalmazotti munkaviszony (37 fő esetében), emellett 10 fő dolgozik megbízási szerződéssel és 7 fő vállalkozói szerződéssel projektmenedzserként. A projektben átlagosan 16,3 órát dolgoznak hetente; az érték 4 és 40 óra között változik, de 4 fő kivételével ez maximum 20 óra.

•

A projektmenedzserek között 4 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló van.

36

Mindezt áttekintve elmondható, hogy a projektmenedzserek jellemzően a szervezet régi munkatársai, akik a pozícióhoz és a helyszínhez kapcsolódóan is érdemi tapasztalatokkal bírnak, de a megváltozott munkaképességű emberekkel foglalkozó projektekben való részvétel már nem mondható általánosnak a körükben – ez utóbbi tény azonban, a pozíció elsősorban operatív, szakmai kérdéseket nem befolyásoló jellege miatt, nem minősíthető potenciális nehézségnek.

A vizsgált projektekben 58 olyan stáb van, amely rendelkezik szakmai vezetővel. Összesen 7 esetben jelölték a válaszadók, hogy a szakmai vezetést ellátó személy foglalkozási tanácsadó (vagy mentor) is egyben. Humán erőforrás jellemzőik és a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó információk:

•

A szakmai vezetők végzettsége meglehetősen színes: 19 fő szociális szakirányú (szociális munkás, szociálpedagógus vagy szociálpolitikus) végzettségű szakember mellett 6 pszichológus diplomával bíró szakmai vezető jelenik meg, emellett néhány (1-3) fő rendelkezik pedagógus, andragógus, szociológus, mérnöki, gazdasági, jogi, személyügyi, mentálhigiénés stb. végzettségekkel. Számos esetben nem derül ki az alapvégzettség, esetenként az sem, hogy felsőfokú-e a megjelölt végzettség. A szakmai vezetők között 9 fő van, aki a rehabilitációhoz kapcsolódóan részt vett szakirányú továbbképzésben.

•

A szakmai vezetőként dolgozó munkatársak kapcsolódó, szakirányú munkatapasztalata nagyon hasonló a projektmenedzserekéhez: átlagosan 8,4 év; az értékek 1 és 30 év között változnak; az esetek kétharmadában 9 év vagy az alatti.

•

A szervezetben eltöltött eddigi időtartam is a projektmenedzseri pozícióban dolgozó munkatársakéhoz hasonló: átlagosan 6,8 év, és 5 olyan szakmai vezető van, aki a jelen projekt előtt még soha nem dolgozott a szervezetben. A szakmai vezetők négyötöde legalább 3 éve már a projektet megvalósító szervezetben dolgozik.

•

A projekt helyszínéhez kapcsolódó tapasztalat 7 szakmai vezető esetében hiányzik teljesen, mindenki más legalább 2 évet eltöltött már a projekt megvalósításának helyszínén (a szakmai vezetők közel harmada legalább 10 évet!).

•

A megváltozott munkaképességű emberekkel való munkában 8 szakmai vezetőnek nincs még tapasztalata, több mint kétharmadának azonban legalább 3 éves ilyen típusú gyakorlata van (az átlagérték 6,2 év).

•

A szakmai vezetők foglalkoztatási formája (ugyancsak) a projektmenedzserekéhez hasonló: 37 fő alkalmazotti munkaviszonya mellett 12 fő megbízási, 8 fő vállalkozói szerződéssel dolgozik. A szakmai vezetésre fordított időtartam átlagosan 25,2 óra hetente, az érték 5 és 40 óra között változik, de jellemzően (39 szakmai vezetőnél) ez legalább heti 20 órát jelent.

•

A szakmai vezetők között 2 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló van.

A szakmai vezetőkről kapott információk alapján rögzíthető, hogy ezt a feladatot jellemzően a szervezet régebbi munkatársai töltik be, akik mind a pozícióhoz, mind a helyszínéhez kapcsolódóan érdemi tapasztalatokkal bírnak. Többségük a megváltozott munkaképességű emberekkel célzottan foglalkozó projektekben is (meglehetősen) gyakorlott, ám 8 szakmai vezető még nem dolgozott soha ezen a területen, amely viszont számos kérdést felvet a szakmai vezetői kompetenciával kapcsolatban.

37

A válaszadó projektstábok között 6 esetben fordul elő, hogy nem említenek foglalkozási tanácsadó és / vagy mentor munkakört; ezekben az esetekben kizárólag projektmenedzser és szakmai vezető került felvezetésre a stáb bemutatásakor. A projektben dolgozó munkatársakról szóló információk alapján összesen 150 fő (144 fő foglalkozási tanácsadó és 6 /rehabilitációs/ mentor; a későbbiekben összevonva, „foglalkozási tanácsadó”-ként jelölve kezeljük) dolgozik ebben a munkakörben; legfontosabb szakmai és foglalkoztatási adataik:

•

A foglalkozási tanácsadók körében a leggyakoribb a szociális végzettség (46 fő), emellett pedagógusok (18 fő), humán erőforrás szakirányú végzettségű munkatársak (10), andragógusok (10 fő) és pszichológusok (10 fő) jelennek meg nagyobb számban. Számos egyéb (bölcsész, természettudományi, gazdasági és mérnöki) végzettség is megjelenik inkább felső, ritkábban középfokon, jellemzően 1-6 fő esetében, illetve gyakori a – diploma mellett megszerzett – rehabilitációs tanácsadó végzettség.

•

A foglalkozási tanácsadók szakirányú munkatapasztalata átlagosan 6 év, és csupán két olyan tanácsadó van, aki egyáltalán nem rendelkezik még ilyen tapasztalatokkal. A munkakörben alkalmazottak több mint háromnegyede már legalább 2 éves rutinnal rendelkezik a projektben végzett munkájához kapcsolódóan, az érintettek 15%-a esetében pedig ez több mint 10 év.

•

A szervezetnél eddig eltöltött idejük nagyságrendekkel kevesebb, mint a projektmenedzserek vagy szakmai vezetők esetében volt: a foglalkozási tanácsadók átlagosan 2,9 éve vannak a jelenlegi szervezet munkatársai között, de 42 fő (!) teljesen új, vélhetően a projekt miatt került oda. (Feltételezve, hogy nem a korábbi munkatársak cseréje miatt vannak új szereplők a stábokban, úgy ez komoly foglalkoztatás-bővítő hatást mutat a szervezetekben.)

•

A projekt helyszíne – ahogyan maga a szervezet is – nagyon sok foglalkozási tanácsadó számára újdonság: 37 fő még nem szerzett szakmai tapasztalatot ott, ahol a projekt lebonyolítása zajlik majd. Az átlagos helyszíni tapasztalat 6,6 év, de ez erősen torzítja a képet: a már említett (a tanácsadói kör megközelítőleg negyedét kitevő) helyszíni tapasztalattal nem rendelkező munkatársak mellett a foglalkozási tanácsadók több mint fele maximum 5 éves tapasztalattal bír a megvalósítás helyszínéhez kapcsolódóan; az átlagot a tanácsadók azon 10%-a emeli meg, akik több mint 20 éve dolgoznak a helyszínen.

•

A foglalkozási tanácsadók megközelítőleg ötöde (29 fő) soha nem dolgozott még megváltozott munkaképességű emberekkel; az átlagos célcsoport-tapasztalat 3,7 év, amelyet ebben az esetben is a néhány igen nagy tapasztalattal bíró munkatárs adata emel meg; a kapcsolódó tapasztalatok – ha vannak – jellemzően 3 év vagy az alatt maradnak.

•

Elsősorban alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják a tanácsadókat a projektekben (136 fő), nagyon ritka a megbízási vagy vállalkozói szerződés megjelenése.

•

A foglalkozási tanácsadói munkakörben eltöltött munkaidő átlagosan 37 óra hetente, 120 fő esetében 40 óra.

•

A foglalkozási tanácsadók között 5 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót találunk.

38

A foglalkozási tanácsadók tehát jelentős szakirányú tapasztalattal már többségében bírnak, de azt sok esetben nem a jelenlegi szervezetben, nem a projekt helyszínén és nem megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatosan szerezték. Ez a kör a foglalkozási tanácsadók kb. harmada (tehát kisebb része), de a Hálózat szakmai programjának kialakításakor szükséges a jelenlétüket (és vélhetően más típusú érdeklődésüket, információigényüket) figyelembe venni.

Összesen 7 projektstáb esetében került feltűntetésre pénzügyi vezető, akik rendszerint mérlegképes könyvelői, illetve közgazdasági végzettséggel látják el feladatukat. Szakirányú munkatapasztalatuk jelentős, 10 és 20 év között változik, a szervezetnél azonban jellemzően nem régóta dolgoznak, hiszen 3 fő számára ez a szervezetnél való munkaviszonyának kezdete, másik két fő esetében 2 és 3 év az eddig itt eltöltött munkaidő. A projekt helyszínéhez – ahogyan a szakmához – ugyancsak jelentős tapasztalatok fűzik e szakembereket: 11 és 33 év közötti az az időtartam, amelyet a projektmegvalósítás helyszínén (ezek szerint jellemzően nem a szervezetben) dolgoztak eddig. A pénzügyi munkatársak közül csak ketten állnak alkalmazásban a szervezetnél, gyakoribb a vállalkozási szerződés a foglalkoztatás módjára vonatkozóan.

A projektstábok bemutatása során a következő, egyéb pozícióban dolgozó munkatársak kerültek még említésre:

• • • • • • • • •

Személyi segítő Gyógypedagógus Pszichológus Jelnyelvi tolmács Szupervízor, diagnoszta Munkáltatói tanácsadó (2 esetben) Projektasszisztens Adminisztrátor Lantegi Batuak munkaképesség felmérő szakember

E munkatársak jellemzően szakirányú végzettséggel bírnak a pozíciónak megfelelően, eddig megszerzett munkatapasztalatuk nagyon különböző (0 és 42 év közötti), de a szerzetnél dolgoznak rendszerint 3-6 éve, és jelenleg többségében alkalmazottak.

39

II.3 A projekthelyszínek akadálymentesítettsége A vizsgált projekthelyszínek legnagyobb hányadában mind az épületbe történő bejutás, mind a szolgáltatói térben való mozgás és tájékozódás megoldott a mozgássérült emberek számára. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a helyzet a további területeken: látássérült emberek számára a helyszíneknek nagyjából fele, értelmi fogyatékos, illetőleg autizmussal élő emberek számára mindössze a negyede 10 akadálymentesített . Indukciós hurkot pedig csak 6 helyszínen lehet használni.

11. táblázat A projekthelyszínek elérése A projekt helyszínek száma (84)

Az épületbe való bejutás…

A szolgáltatói térben való mozgás és tájékozódás…

Van-e a projekt stáb rendelkezésére álló terem, amely alkalmas…

…mozgássérültek számára megoldott

69

…látássérültek számára megoldott

45

…jelölve van könnyen értelmezhető módon

23

…mozgássérültek számára megoldott

76

…látássérültek számára megoldott

42

…jelölve van könnyen értelmezhető módon

24

…működik a hallássérültek számára használható indukciós hurok

6

… 10 fős rendezvény megtartására

71


46


22

… ettől nagyobb létszámú rendezvény megtartására

10


A helyszínek legjelentősebb részében van 10 fős rendezvény megtartására alkalmas terem, felében 20 fős, harmadában 30 fős rendezvényeknek is tudnak a projektgazdák helyet biztosítani. Ennél nagyobb létszám befogadására alkalmas helyiség 10 helyszínen van.

10

A kérdőíves felmérés során a bejutás, mozgás és tájékozódás „megoldottsága” szerepelt kérdésként, kerülendő az akadálymentesség mérnöki pontossággal való meghatározásának torzító hatását.

40

III. A Hálózat kialakításával és működtetésével kapcsolatos szükségletek, igények és javaslatok A hálózati tagok körében végzett igény- és szükségletfelmérés egyik súlypontja a tervezett Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat kialakításával, illetve rövid-, közép- és hosszútávú működtetésével kapcsolatos igények, szükségeltek és javaslatok összegyűjtése volt. A téma feldolgozása részben a kérdőíves kutatás keretében történt, az ebből származó mennyiségi, adtaszerű információk mellett a minőségi jellegű, mélységi, ok-okozati összefüggéseket a szervezetek által delegált vezetők és szakmai munkatársak részvételével zajló fókuszcsoportos beszélgetéseken tártuk fel. A Hálózat tervezői munkájának megkönnyítése érdekében a különböző forrásokból származó információkat együtt, tematikusan feldolgozva mutatjuk be.

III.1 Hálózatszervezés III.1.1 A sikeres hálózati együttműködés A sikeres hálózati együttműködés szempontjairól a kérdőíves kutatásban résztvevő 44 db szervezet mondott véleményt. Az eredmények alapján a sikeres hálózati együttműködés kulcsfontosságú (legalább 20 db szervezet által a kérdőíves adatfelvétel során említett, illetve a fókuszcsoporton egyhangúan kiemelt) elemei a következők:

• • • • • • • •

közös érdekek és célok (32 db) kölcsönös információcsere (29 db) szakmai kompetenciák (24 db) szakma-specifikus információkhoz való folyamatos hozzájutási lehetőség (24 db) kölcsönös segítségnyújtás (23 db) partnerségek (22 db) közös lobbi tevékenység (21 db) érdekvédelmi tevékenység (fókuszcsoport)

A hálózati tagok tehát két nagyobb területet jelöltek ki a sikeres hálózati együttműködés kulcsaként: a szakmai kompetenciát és a közösségi, partnerségi rendszerként való működését. A fókuszcsoportos beszélgetésen ezt megerősítve a hálózati tagság motivációjaként három terület emeltek ki a résztvevő szervezetek kulcsfontosságúként:

• • •

friss, aktuális információkhoz való gyors hozzájutás aktív személyes kapcsolat a tagsággal érdekérvényesítés

Ahogyan a 12. Táblázat mutatja, meglehetősen nagy a különbség gyakoriságában a fentebb megjelölt, illetve a további szempontok között.

41

az

említések

12. Táblázat A szakmai hálózati együttműködés sikerességéhez hozzájáruló szempontok Szempontot megjelölő szervezetek száma (db) közös érdekek és célok

28

kölcsönös információcsere

27

szakma-specifikus információkhoz való folyamatos hozzájutási lehetőség

23

kölcsönös segítségnyújtás

22

partnerségek

21

szakmai kompetenciák

20

közös lobbi tevékenység

18

az együttműködés széleskörű (el)ismertsége

13

közös eredmények

8

munkamegosztás

8

informális kapcsolatok

6

motiváltság a részvételre

6

átlátható pénzügyi irányítás

5

folyamatos értékelés

5

demokratikus döntéshozatal

4

szervezeti strukturáltság

4

demokratikusan megválasztott vezetés

3

egyszerű partnerségi struktúra

2

folyamatos ellenőrzés

0


Javaslatok: A hálózat kiépítése során az első és legfontosabb a hálózati tagok közös érdekeinek és a hálózat közös céljának megfogalmazása, és egyértelmű kommunikációja mind a hálózati tagok, mint a külső szereplők számára. Ez a közös érdek, illetve az ennek megfelelően meghatározott célok kell, hogy meghatározzák a hálózat tevékenységét; a tevékenységek kiépítésénél reflektálni kell a kapcsolódó érdekekre, célokra. A közös érdekek és célok mellett a közösségként való működés több kiemelt szempontja (partnerségi, információcsere, segítségnyújtás) a hálózati tevékenységek és a hálózati tagok számára elérhető szolgáltatások kiépítéséhez iránymutató. A hálózati tagságra vonatkozóan olyan szakmai kompetenciákat kell meghatározni, amely minden hálózati tag számára egy szakmailag teljesítendő minimum, illetve a későbbiekben a tagság esetleges bővítése esetében „bemeneti követelményként” használható. Ezek a szakmai kompetenciák adhatják a hálózat „identitásának” egyik fontos elemét, amely elkülöníti más hálózatoktól, illetve a hálózaton kívül a tagokhoz hasonló tevékenységet végző egyéb szervezeteket a hálózat tagjaitól. (Az érdekérvényesítéssel kapcsolatos kérdéseket és javaslatokat a II.2.1.7. fejezetben tárgyaljuk.)

42

III.1.2 Hálózati találkozók Az országos szintű, tehát a hálózat teljes tagságának megjelenését feltételező találkozókat a hálózat minden tagja szükségesnek tartja, gyakoriságára vonatkozó elképzeléseiket a 13. Táblázat mutatja be. A válaszadó hálózati tagok a negyedéves vagy féléves gyakoriságú országos találkozókat preferálják, és jelentős érdemi eltérés nincs a különböző csoportok között sem ebben a tekintetben.

13. Táblázat Személyes találkozó gyakorisága a hálózat teljes tagságának Országos hálózati találkozó gyakorisága

Összesen

A2

A3

AMSZ

havonta egyszer

11

1

3

7

negyedévente egyszer

27

7

13

7

félévente egyszer

25

1

14

10

évente egyszer

8

0

3

5

ritkábban

0

0

0

0

egyéb

3

0

3

0

Forrás: Projektszintű kérdőíves adatfelvétel

A kérdőívben válaszadó projektstábok közül 54 nyilatkozott úgy, hogy szükség van arra, hogy a Hálózat kisebb (legfeljebb 10-15 szervezetet tömörítő) „munkacsoportokat” hozzon létre. Közülük 42 projektstáb véleménye szerint ezeknek a munkacsoportoknak területi és szakmai szempontokat is figyelembe véve kellene szerveződnie. A munkacsoportok szervezésére vonatkozóan a következő szempontok figyelembe vételét javasolják a válaszadók:

•

Jellemzően (de nem minden javaslatban) területi, és külön szakmai alapon szerveződő munkacsoportok felállítását is javasolják a válaszadók.

•

Néhány esetben a 4M Hálózat munkacsoport-szervezési gyakorlata a hivatkozás alapja, mint jó példa.

Területi munkacsoportok szervezésére vonatkozó ajánlások:

•

Régiós szintű munkacsoportok megszervezése (megyei szintű munkacsoportra vonatkozóan csak néhány javaslat érkezett).

•

A területi alapon szerveződő munkacsoportok témája a térség-specifikus problémák lehetnek.

• •

Elsősorban szervezeti vezetők megjelenését javasolja néhány válaszadó. Több ajánlásban megfogalmazódik, hogy a térségi munkacsoportok megszervezésére gyakrabban van szükség, mint a szakmai munkacsoportok találkozójára.

•

Javaslat érkezett az egy területi egységen belül dolgozó „A3” és „AMSZ” projekteket megvalósítók közösségének létrehozására.

•

Fontos az egy területen dolgozó szolgáltatók közötti párbeszéd; azonos célcsoport és szolgáltatási hatókör mellett az indikátorok teljesítésére vonatkozó kényszer miatt könnyen konfliktus adódhat a szolgáltatók között. Ennek megelőzésében, illetve kezelésében a területi alapú párbeszéd kulcsfontosságú.

43

Szakmai alapon szerveződő munkacsoportokkal kapcsolatos javaslatok:

•

Fejlesztési igényeknek megfelelően „homogén” szakmai munkacsoportok létrehozása; egy-egy szakmai munkacsoportban azonos szakmai színvonalon lévő, ennek megfelelően közel azonos ismeretekkel, kompetenciákkal és fejlesztési igényekkel bíró tagszervezetek jelenjenek meg. A következő javaslatok minden esetben csak néhány (1-5) projektstáb javaslatai között jelentek meg:

• •

Célcsoport-specifikus szakmai munkacsoportok létrehozása. Tevékenység-specifikus szakmai munkacsoportok szervezése (hasonló tevékenységi profillal rendelkező szervezetek összefogása).

•

Rendszerszintű létrehozása.

•

Mindig az aktuálisan felmerülő szakmai kérdésekben kellene létrehozni a szakmai munkacsoportokat; a tagszerveztek olyan munkatársat delegálnak, aki az aktuális kérdésben kompetens. A szakmai munkacsoportban megfogalmazott egységes álláspont kommunikálható a Hálózat véleményeként kifelé.

•

Konkrét javaslatok a lehetséges szakmai munkacsoportokra: - akkreditált foglalkoztató munkacsoport - munkaerő-piaci szolgáltatók munkacsoport - pályázat előkészítő munkacsoport - pályázatokat véleményező munkacsoport - nemzetközi kapcsolatok munkacsoport - eljárásjogi munkacsoport - pénzügyi munkacsoport - célcsoport-orientált munkacsoport - esetmegbeszélő, szupervíziós munkacsoport - munkavállalóknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos munkacsoport - munkáltatóknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos munkacsoport - partnerséggel kapcsolatos munkacsoport - jogszabályokkal, finanszírozással, lobby tevékenységgel kapcsolatos munkacsoport - szakmai irányító munkacsoport - PR tevékenységet végző munkacsoport - kézikönyveket, kiadványokat készítő munkacsoport - szolgáltatásfejlesztő munkacsoport

problémák

kezelésére

vonatkozóan

szakmai

munkacsoportok

A fókuszcsoportos beszélgetéseken a hálózat tagjai megerősítették, hogy fontosnak tarják mind az országos, mint a kisebb körben megvalósuló találkozókat, a személyes kapcsolatok kiépítése miatt. Számukra érdekes, aktuális témák esetében szervezetenként 2-4 fő delegálására számíthat a hálózati rendezvények szervezője. A hálózati találkozók alkalmával – témától függetlenül – a hálózati tagok a frontális előadások időtartamának minimalizálása mellett a workshop-jellegű, párbeszédre alapuló munkamódszert preferálják.

44

Felmerült a régiós koordináció igénye, mely szerint minden régiónak van olyan felelőse a hálózat menedzsmentjében, aki a helyi sajátosságokat, problémákat részletesen ismeri, személyesen látogatja az adott régió hálózati tagjait, és kérdés, kérés esetén közvetlenül elérhető.

Javaslatok: Országos hálózati találkozók szervezése negyedévente vagy félévente, amelyen biztosított a személyes találkozás, párbeszéd, egymás megismerése minden hálózati tag számára. Kisebb munkacsoportok szervezése területi alapon (régiónként) annak érdekében, hogy az egy földrajzi területen működő szolgáltatók egymással partnerségben működjenek, és ne konkurenciaként. Kisebb munkacsoportok szervezése szakmai alapon, a hálózat által felvállalt szakmai programnak megfelelően kialakítva őket (lehetőség szerint a hálózati tagok által ajánlott lehetőségekkel élve). A szakmai alapon szerveződő munkacsoportokban való részvétel opcionális lehet. Régiós koordináció lehetőségének mérlegelése a Hálózat középtávú koncepciójában.

III.1.3 A hálózati tagság aktivitása A hálózati tagok hozzájárulása a hálózatként való eredményes működéshez értelmezhető szakmai, illetve anyagi szempontból is. Mind a kérdőíves felmérés, mint a fókuszcsoportos beszélgetések tanúsága szerint a hálózati tagok alapvetően nyitottak arra, hogy szakmai, illetve anyagi erőforrásokat fektessenek a hálózat működtetésébe, aktív résztvevőként definiálva tagságukat. Mindkét esetben megjelenik a hozzájárulás mértékére és módjára vonatozóan véleménykülönbség (mely a kapcsolódó alfejezetekben kifejtésre kerül), de fontos rögzíteni a hálózati tagok alapvető nyitottságát, hozzájárulási szándékát. III.1.3.1 Hálózati tagok szakmai hozzájárulása A kérdőíves kutatásban résztvevő projektstábok kétharmada fontosnak tartotta rögzíteni a szakmai hozzájárulását tárgyaló nyitott kérdésben azt, hogy mivel tudna hozzájárulni a sikeres hálózati együttműködéshez, szakmai szempontból. A szakmai hozzájárulásra vonatkozóan leggyakrabban említésre került területek minden esetben tudásmegosztásra, jó gyakorlatok bemutatására vonatkoznak:

•

A szervezet, illetve a projektstáb többéves, foglalkoztatási rehabilitáció területén szerzett tapasztalatainak megosztása, tudásátadás.

•

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával kapcsolatos tudás megosztása a hálózat tagjaival.

•

Más hálózat (jellemzően a 4M hálózat) kialakításával és működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok megosztása.

•

Célcsoport specifikus ismeretek átadása. Néhány esetben került meghatározásra a konkrét célcsoport, melyek: értelmi sérült emberek; látás- és hallássérült emberek.

45

•

Megváltozott munkaképességű emberekre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos tudásmegosztás.

A következő területeken néhány – az előzőekhez képest jóval kevesebb – projektstáb ajánlott fel tudásmegosztást, ismeretátadást:

• • • • • • • • • • • • • •

külső szolgáltatókkal való együttműködés munkaerő kölcsönzés munkaközvetítés belső képzések intézményakkreditáció projekttervezés oligofrén gyógypedagógia rehabilitációs szakmérnöki tudás versenyszektor szemlélete civil szervezet vezetése cégekkel való kapcsolatfelvétel kommunikáció sérült emberekkel érzékenyítő tréningek jelnyelvi kommunikáció

Más jellegű (nem a tudásmegosztásra vonatkozó), egyéb együttműködéshez való szakmai hozzájárulásra vonatkozóan:

• • • • • • • • •

felajánlások

a

hálózati

képzések, tréningek tartása akkreditált foglalkoztatóként és munkaképességű emberek képzése

felnőttképzési

intézményként

megváltozott

angol nyelvtudás német nyelvtudás orosz nyelvtudás kapcsolatrendszer, partnerek behozatala speciális eszközök rendelkezésre bocsátása rendezvényekre nemzetközi kapcsolatok info-kommunikációs akadálymentesítési partnerek behozatala

A fókuszcsoportos beszélgetés során derült fény egy olyan nehézségre, amely a hálózati tagok közötti tudásmegosztást erőteljesen érinti és megnehezítheti. A hálózati tagok között jelen van egy (a kutatói becslések szerint kb. 5-6 szervezetből álló) kisebb csoport, amely kifejezetten ellenzi a szervezetek közötti szabad tudásmegosztást. az e csoport által képviselt nézetek a következők:

•

A speciális célcsoportok kezeléséhez alapos, speciális tudás szükséges, és az egyszerű tudásmegosztás nem elegendő ahhoz, hogy kompetens szakemberré váljon bárki; ez a szakma hígulásához vezet.

46

•

Mivel az indikátorok tekintetében minden szervezetnek teljesítési kötelezettsége van, a hatókörbeli átfedések esetén a tudásmegosztás tulajdonképpen a „konkurencia” kiképzését jelenti.

•

Az eltérő csoportok („A2”, „A3” és „AMSZ”) eltérő finanszírozással futnak, az AMSZ programot végrehajtó szervezetek leszerződött („biztos”) finanszírozása jóval rövidebb, mint az A2 és A3-as szervezetek finanszírozása.

A hálózati tagok többsége ugyan nyitott a tudásmegosztásra és azt alapvető hálózati tevékenységnek tekinti, de ezek a tényezők több szervezet esetében is gátolják az ebben való részvételt, amely a hálózat egységének megbomlásához, az együttműködés ellehetetlenüléséhez vezethet.

Javaslatok: A hálózat tagjainak döntő többsége nyitott a hálózati tagok körében megvalósuló tudásmegosztásra, és kétirányú tapasztalatcserére, ismeretátadásra számít. A tapasztalatcsere lehetséges témái az igényfeltárás későbbi szakaszában részletesen kifejtésre kerülnek; ezek elsősorban – ahogyan itt is megerősítésre kerül – a megváltozott munkaképességű emberek, mint célcsoport, illetve a foglalkoztatási rehabilitáció köré épülnek, de a szervezeti működés és a fenntarthatóság témakörei is megjelennek. A hálózati rendezvények kapcsán minden felmerült téma esetében – mivel erőteljes igény van rá – jelentős teret kell hagyni a hálózati tagok közötti tapasztalatcsere lehetőségének, melybe külső szereplő kizárólag moderátorként van jelen. A tapasztalatcserével kapcsolatos ellenérzések kezelése szükséges; javasolt minden olyan program esetén, amely tudásmegosztást (is) tartalmaz, annak hangsúlyozása, hogy minden hálózati tag saját belátása szerint vegyen részt ebben a programban. A tudásmegosztáson kívül felajánlott egyéb szakmai hozzájárulás a hálózati rendezvények szervezése során felhasználható. A tudásmegosztás egy sajátos formája lehet mentorszervezetek kiválasztása, és mentorált szervezetek hozzárendelése. Az ilyen típusú közös munka esetében kizárólag az vesz részt a tudásmegosztásban, aki erre nyitott, és a tudásmegosztás területe is jól meghatározható, együttműködési megállapodásban rögzíthető. A mentori rendszer erősíti a hálózati tagok partnerségét is; nehézsége, hogy a költségek (pl. utazás, telefon) és a mentorszervezet kieső munkaideje miatt költségigényes.

47

III.1.3.2 Hálózati tagok anyagi hozzájárulása Az anyagi hozzájárulás tekintetében is egyértelműen aktív szereplőként jelennek meg a hálózati tagok, de ebben a kérdésben a szakmai hozzájárulás formáihoz képest jóval homogénebbek. A hálózati tagok jelentős része infrastrukturális hozzájárulást tud biztosítani, ez elsősorban olyan terem rendelkezésre bocsátását jelenti, amely oktatási célra vagy bármely egyéb rendezvények helyszíneként megfelelő, és jellemzően felszerelt irodai és prezentációs eszközökkel. Több felajánlás is érkezett az irodai eszközök lehetséges felhasználására. Néhány olyan anyagi hozzájárulási forma, amely ritkábban, eseti jelleggel merült fel: szóróanyag tervezése és elkészítése; sokszorosítás; médiaszervezés. A fókuszcsoportos beszélgetésen a résztvevő szervezetek megerősítették, hogy elfogadhatónak, sőt elköteleződési motivációnak tartják a tagdíj befizetését, de az összeget csak jelképes nagyságrendben tudják meghatározni (pontosítani nem sikerült az összeg nagyságrendjét sem; a milliós tétel került egyértelműen kizárásra.) A szervezetek egy része számára kizárólag akkor fogadható el a tagdíj fizetése, ha pályázati finanszírozást (pl. működési költségeket támogató pályázatok) talál rá. A tagdíj fizetése kapcsán több irányú differenciálás lehetősége is felmerült: a szervezet nagysága, illetve a Hálózattól igénybe vett szolgáltatások függvényében is lehetségesnek tartják a tagok a tagdíj meghatározását.

Javaslatok: A 2013. április 30-ig tartó projektidőszakot követően ajánlott a hálózati tagok infrastruktúrájának aktív használata a hálózati rendezvények helyszíneként; egymás szolgáltatási helyszínének meglátogatása által mélyül a hálózati tagok közötti kapcsolat, illetve növekszik a hálózati elköteleződés. A tagdíj befizetésére vonatkozó hajlandóság nagyban függ a hálózat szolgáltatásaitól, ezért a kapcsolódó döntések meghozatala előtt szükséges a téma alaposabb, részletesebb egyeztetése a hálózati tagokkal; javasolt a döntés közös meghozatala. A tagdíj növeli a hálózati elköteleződést, ezért mindenképp motiválóan hat a tagsági aktivitásra.

48

III.2 Projektstábok számára szükséges szolgáltatások A Hálózat által nyújtható szolgáltatások vizsgálata két irányból lehetséges: egyrészt a hiányok és nehézségek, másrészt a konkrét szolgáltatási igények felől. Mindkét megközelítés fontos információkat közvetít a Hálózat szakmai programjának, tevékenységeinek és szolgáltatásainak tervezői felé: a hiányok és nehézségek kezelésével, illetve az igényekre való reflektálással a Hálózat érdemben tud hozzájárulni a tagok szakmai munkájához, emelni tudja annak színvonalát és hatékonyságát. Mivel a Hálózat működésének 2014. április 30-ig terjedő szakaszára vonatkozóan az „A3” projektek esetében (mind az „A2”, mind az AMSZ projektekhez képest) intenzívebb együttműködés van előírva, ezért (segítve a szakmai program tervezőinek munkáját) amennyiben az igényeik eltérőek vagy kiemelhetőek a Hálózat többi tagjához képest, azt jól látható módon jelöljük.

III.2.1 A szolgáltatások tartalmára vonatkozó szükségletek és igények A hálózat különböző területeken biztosíthat szolgáltatásokat, ezeket tekintjük át a fejezetben tematikusan. A kapcsolódó táblázatokban jelezzük, hogy mely esetekben kiemelhető az „A3” projektek érdeklődése, illetve rögzítjük az „A2” és „AMSZ” projektek igényeinek sajátosságait is. II.2.1.1 A projektstábok körében felmerülő hiányterületek és nehézségek A kérdőíves kutatásban résztvevő 74 projektstáb közül 38 esetben nyilatkozott úgy a projekt szakmai irányításért felelős vezetője, hogy van olyan szaktudás, ismeret vagy kompetencia, amely egyelőre hiányzik a projektstáb munkatársai körében, de a projekt megvalósításának színvonalát, hatékonyságát emelné. A nyitott kérdésre adott válaszok között a leggyakrabban a következők jelentek meg: Témakörök, amelyekben a projektstábnak fejlődnie kellene:

•

megváltozott munkaképességű emberek ellátásához és foglalkoztatásához kapcsolódó jogszabályok (értelmezés, illetve egységes keretbe rendezés), illetve a kapcsolódó intézmények (és azok kompetenciái)

•

megváltozott munkaképességű emberek ismerete, speciális igényeik a munkaerőpiaci szolgáltatások terén

•

komplex munkaerő-piaci szolgáltatás folyamata, lépései, illetve az A1 projekt által kidolgozott módszertan, különös tekintettel a felmérésre (módszerek, eszközök)

•

mentális zavarokkal küzdő ügyfelek fejlesztéséhez szükséges ismeretek

A projektstábok a különböző projektciklusokban számos nehézséggel, problémával kerülhetnek szembe. A kapcsolódó kérdésre adott válaszokat összegző táblázat (14. Táblázat) szerint azonban nagyon ritka az a nehézség, amely akár csak a válaszadók harmadát is érintené: a szolgáltatások és a projekt eredményeinek fenntartása és a megvalósítás alatti pénzügyi likviditás biztosítása tekinthető olyan problémának, ami megjelenésének számosságában jelentősebb.

49

14. Táblázat A különböző projektciklusokhoz kapcsolódó tevékenységekben nehézségekkel küzdő11 projektstábok száma (db) Összesen

A2

A3

AMSZ

1

0

0

1

11

1

6

4

4

0

3

1

13

2

3

8

8

0

3

5

Megvalósításra rendelkezésre álló idő rövidsége

14

3

7

4

Célcsoporttagok bevonása

16

1

13

2

12

1

10

1

9

1

6

2

Szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása

7

1

2

4

Pénzügyi likviditás a projekt megvalósítása során

25

3

12

10

Közreműködő szervezetekkel történő együttműködés (ESZA, ZMMK)

10

2

5

3

Folyamatos szakmai tanácsadás hiánya

12

4

6

2

Projektben dolgozó munkatársak fluktuációja

10

2

4

4

Az eredmények elterjesztése, közzététele

10

2

3

5

A projekt eredményeinek fenntarthatósága (a célcsoport becsatornázása más szolgáltatásokba)

22

3

13

6

A szolgáltatások fenntartása

33

2

17

14

Tervezési szakasz Hozzáférés a pályázati információkhoz Pályázat megírására rendelkezésre álló idő Partnerszervezetek megtalálása Pénzügyi tervezés Pályázati dokumentáció összeállítása Megvalósítási szakasz

Célcsoporttagok komplex igényeinek figyelembe vétele és kezelése Pályázatban megjelölt szakmai tevékenységek megvalósítása

Zárási szakasz


Javaslatok: A projektstábok esetében a hiányzó szaktudásra vonatkozóan megjelenik az önkritikai érzék, jelzik és bemutatják azokat. Ajánlott a hálózat fenntartása során olyan lehetőség (célzott kommunikációs csatorna) biztosítása, amelyen keresztül a projektek szakmai vezetői folyamatosan jelezhetik a felmerülő hiányosságokat, nehézségeket a Hálózat felé. A projektciklusokhoz kapcsolódóan a likviditás biztosítása, illetve az eredmények, szolgáltatások fenntartásán kívül nem szükséges a különböző területekkel foglalkoznia a Hálózatnak. A likviditás biztosításának elősegítésére javasolt azoknak a bevételi forrásoknak a generálása, amely sok szervezet esetében teljes mértékben hiányzik (pl. nemzetközi pályázatok, vállalkozói bevételek).

11

A kérdőív kapcsolódó kérdésében négyszintű válaszlehetőség jelent meg, de a problémát jelző válaszok alacsony számossága miatt, az eredmények értékelhetősége érdekében az „inkább probléma” és a „nagy probléma” válaszlehetőségek összevonásra kerültek; az összevont érték látható a táblázatban.

50

II.2.1.2 Komplex munkaerő-piaci szolgáltatási folyamat lépéseihez kapcsolódó igények A komplex munkaerő-piaci szolgáltatási folyamatban rendszerint megjelenő szolgáltatási lépésekhez kapcsolódóan a 15. Táblázat mutatja be, hogy hány projektstáb esetében merül fel az igény a szakmai segítségnyújtásra. Abban az esetben, ha egy-egy szolgáltatási lépés esetében az „A3” projektstábok azok, akik elsősorban érdeklődnek a téma iránt, azt egy külön oszlopban jelöltük.

15. Táblázat A különböző szolgáltatási lépésekhez kapcsolódóan szakmai segítséget igénylő projektstábok száma (db) Szolgáltatási folyamat lépései az ügyfelek esetében

Szakmai segítséget igénylő projektstábok száma (db)

Kapcsolatfelvétel és tájékoztatás, szolgáltatási szerződés kötése

15

Felmérés

25

Egyéni munkavállalási terv elkészítése

26

Felkészítés a munkavállalásra

21

Munkaközvetítés

11

Betanulás és munkahelyi beilleszkedés támogatása

15

Az ügyfél utókövetése

11

A3!

A3!

Munkáltatói szolgáltatási folyamat lépései Kapcsolatfelvétel és munkaerő-piaci információnyújtás

23

A munkáltató általános felmérése

27

A konkrét munkahely ügyfél-specifikus felmérése

21

A konkrét munkahely (környezet, munkatársak) felkészítése a foglalkoztatásra

24

Rendszeres kapcsolattartás a munkaáltatóval, utókövetés

11

A3!

A3!


A Hálózattól igényelt – szolgáltatási lépésekhez kapcsolódó – szakmai segítség tartalmának pontosítására kevés válaszadó vállalkozott, de a beérkezett információkból egyértelműen kirajzolódnak a legfontosabb irányok:

•

Nagy a várakozás a projektben alkalmazandó hivatalos dokumentációra vonatkozóan; az információ mellett lehetőség szerint mintákat, sablonokat várnak a válaszadók.

• •

Minden lépés esetében szívesen ismernének meg új módszereket és technikákat.

•

A hálózati tagok között az egyes lépésekre vonatkozóan a gyakorlati tapasztalatok megosztására is nagy igény mutatkozik. A speciális igényű célcsoportokra vonatkozó ismeretekre elsősorban az autizmus és a mentális és viselkedészavar kapcsán jelentkezik igény.

A fókuszcsoportos beszélgetés keretében a projektben alkalmazandó hivatalos dokumentáció kapcsán erőteljes igény merült fel arra vonatkozóan, hogy a hálózati tagok közös szakmai dokumentációs rendszert vezessenek, melynek a legfontosabb előnyei a

51

végzett munka összehasonlíthatósága, a kifelé történő egységes kommunikáció és a munka minőségének fejlesztése lennének.

Javaslatok: A nagyobb arányú érdeklődésre számot tartó szolgáltatási lépések esetében workshop szervezése, amelyben a hálózati tagok közötti tapasztalatcsere, tudásmegosztás kap hangsúlyt, moderátor segítségével, és emellett sor kerül olyan, a szolgáltatási lépéshez kapcsolódó módszerek, technikák bemutatására, amely minden hálózat tag számára újdonság. Országos Hálózati Találkozón való feldolgozáshoz ajánlott szolgáltatási lépések:

• • • •

Ügyfél – Felmérés Ügyfél - Felkészítés a munkavállalásra A munkáltató általános felmérése A konkrét munkahely (környezet, munkatársak) felkészítése a foglalkoztatásra

Hálózati Szakmai Műhelyeken – kifejezetten „A3” projektmegvalósítók részvételével – feldolgozásra ajánlott szolgáltatási lépések:

• • • •

Ügyfél - Kapcsolatfelvétel és tájékoztatás, szolgáltatási szerződés kötése Ügyfél - Egyéni munkavállalási terv elkészítése Munkáltató - Kapcsolatfelvétel és munkaerő-piaci információnyújtás A konkrét munkahely ügyfél-specifikus felmérése

A projektek végrehajtása során kötelezően használandó dokumentáció megismertetésére, a kitöltésre, funkcióra stb. vonatkozó gyakorlati jellegű információk megosztására, a kapcsolódó párbeszédre az Országos Hálózati Találkozó alkalmával ajánlott szekcióbeszélgetésben lehetőséget biztosítani az „A2” és „A3” projektstábok számára.

II.2.1.3 Munkaerő-piaci reintegrációs módszertani fejlesztéshez kapcsolódó igények A munkaerő-piaci reintegrációs módszertani fejlesztés – módszerek témakörben megjelenő igényeket a 16. Táblázat mutatja be. Egyértelműen a munkáltatók motiválása és szemléletformálása tekintetében a legnagyobb a várakozás a Hálózat felé: erre alkalmas módszereket a projektstábok négyötöde, illetve kétharmada szívesen megismerne, átvenne. Minden más, a táblázatban felsorolt módszertani fejlesztésre is nyitott a projektstábok több, mint fele, amely nagyon erős igényt jelez. Az „A3” projektstábok érdeklődése két témában haladja meg jóval a másik két csoportét: a RÉV projektben kialakított egységes munkaerő-piaci szolgáltatás-módszertan, illetve a folyamatkövető módszertani tanácsadás esetében. Az „A2” projektstábok esetében kiemelendő az átvezetés módszertan és a munkáltatók motiválására alkalmas módszerek iránti érdeklődés, illetve, hogy a másik két csoporthoz képest jóval kevésbé foglalkoztatják őket a célcsoport fogyatékos-specifikus munkaerő-piaci igényei, illetve a kapcsolódó módszerek.

52

Az „AMSZ” projektstábok esetében a módszertani fejlesztések kapcsán az igények hasonlóan alakulnak, mint az „A3” szervezetek esetében, két esetben alacsonyabbak valamivel: az egységes szolgáltatás-módszertan és a folyamatkövető tanácsadás esetén arányaiban kevesebb az érdeklődő az „AMSZ” projektstábok körében. 16. Táblázat Munkaerő-piaci reintegrációs módszertani fejlesztés – módszerek megismerése, átvétele Szolgáltatást igénylő projektstábok száma (db)

Módszerek

Munkáltatók motiválására alkalmas módszerek

60

Munkáltatók szemléletformálására alkalmas módszerek

51

Egységes munkaerő-piaci szolgáltatás-módszertan (A RÉV projekt keretén belül kialakított, „A3” nyertesek számára átvehető módszertan)

47

Célcsoport motiválására alkalmas módszerek

47

Átvezetés módszertan (megváltozott munkaképességű munkavállalók tranzitálása akkreditált foglalkoztatók bevonásával) Célcsoport fogyatékos-specifikus munkaerő-piaci igényei, illetve a kapcsolódó módszerek Folyamatkövető módszertani tanácsadás

A3!

43 43 37

A3!


Javaslatok: A munkáltatók motiválására és szemléletformálására alkalmas módszerekkel sokat kell foglalkoznia a Hálózatnak, ez a téma minden típusú rendezvény esetében ajánlott. A RÉV projekt keretében kialakításra került egységes munkaerő-piaci szolgáltatásmódszertannal mélységeiben és részleteiben a Szakmai Műhelyek során ajánlott foglalkozni, mert ez elsősorban az „A3” projektstábokat érinti. Emellett megfontolandó az Országos Hálózati Találkozók egyik programpontjaiként is ez a téma annak érdekében, hogy az „A2” és „AMSZ” szervezetek számára se legyen idegen az egységes módszertan, tisztában legyenek a szakmai tartalmával, így a módszertant átvevő „A3” projektstábok munkájának meghatározó elemeivel. Ez a hálózati tagok közötti párbeszéd és partnerség miatt bír kiemelt jelentőséggel. Mivel számos projektstáb érdeklődik a téma iránt, és nem kiemelhető az „A3” stábok igénye, ezért a célcsoport motiválására alkalmas módszerekkel, a célcsoport fogyatékosspecifikus munkaerő-piaci igényeivel és az átvezetés módszertannal illetve a kapcsolódó módszerekkel az Országos Hálózati Találkozókon ajánlott foglalkozni.

II.2.1.4 Ismeretátadás, készség- és kompetenciafejlesztéshez kapcsolódó igények Az ismeretátadás, készség- és kompetencia fejlesztés területén preferált témákat a 17. Táblázat mutatja be. Ezen a területen valamivel alacsonyabb az érdeklődés, mint a módszertani fejlesztésekre vonatkozóan, de megjelennek olyan témák, amelyekkel a projektstábok több mint fele szívesen foglalkozna: tárgyalástechnikát és kifogáskezelést, illetve szakmaismeretet szeretnének tanulni, és szívesen részt vennének kiégés elleni tréningen is.

53

Az „A3” projektstábok esetében a jogszabályok, illetve a megváltozott munkaképességű emberek ellátásának intézményrendszere iránt nagyobb az érdeklődés, mint a másik két csoportban. Feltűnő azonban, hogy az ő körükben a prezentációs ismeretek, technikák, készségek, illetve a PR, marketing, szervezeti kommunikáció témákban sokkal alacsonyabb az érdeklődés. Az „A2” projektstábok érdeklődése ebben a témában meglehetősen különbözik elsősorban az „A3”, de részben az „AMSZ” projektstábokétól is. Kifejezetten nem érzik szükségesnek, hogy ismereteket kapjanak a Megváltozott munkaképességű emberek ellátásának intézményrendszeréről, az akkreditált foglakoztatásról vagy az akadálymentesítésről, és nem érdeklődnek a kiégés elleni tréning iránt sem. Ezzel ellentétben viszont kiemelkedő az érdeklődésük a prezentációs ismeretek, a partnerség építés, a szakmai kapcsolatok fejlesztése és a PR, marketing, szervezeti kommunikáció iránt. Az „AMSZ” projektstábok érdeklődése kiemelkedő a szakmaismeretek bővítése, a szervezetvezetés, a PR, marketing, szervezeti kommunikáció, a forrásszerzés területén, és esetükben a legnagyobb az aránya azoknak, akik szívesen részt vennének kiégés elleni tréningen. 17. Táblázat Ismeretátadás, készség- és kompetencia fejlesztés

Ismeret, készség, kompetencia Tárgyalástechnika, kifogáskezelés a munkáltatókkal, partnerekkel történő egyeztetések során Szakmaismeret bővítése (Az ügyfelek által tanulható lehetséges szakmák megismerése)

Szolgáltatást igénylő projektstábok száma (db) 48 42

Kiégés elleni tréning

38

Forrásszerzési ismeretek, módszerek

34

Jogszabályok a gyakorlatban

33

Partnerség építés, szakmai kapcsolatok fejlesztése

33

Megváltozott munkaképességű emberek ellátásának intézményrendszere

29

Szolgáltatás minőségbiztosítása

26

Szervezetvezetési ismerek, készségek, módszerek

26

Szolgáltatás nyújtásának akadálymentesítése (Infokommunikációs akadálymentesítés)

23

PR, marketing, szervezeti kommunikáció

23

Akkreditált foglalkoztatás

22

Prezentációs ismeretek, technikák, készségek

22

Szolgáltatói terek akadálymentesítése (Fizikai akadálymentesítés)

20

Ügyfél-kommunikációs ismeretek

20

Nyilvánosság biztosítása

20

Pénzügyi ismeretek

16

Szociális alapismeretek

11

Alapvető irodai szoftverek (Office) hatékony használata Forrás: Projektszintű kérdőíves adatfelvétel

54

6

A3!

A3!

A fókuszcsoportos beszélgetés során jelezett további – ismeretekre, kompetenciákra vonatkozó – igény a nyílt munkaerő-piaci munkáltatókkal kapcsolatos ismeretek bővítése, a velük való kommunikációra és együttműködésre való felkészülés, ennek érdekében a kapcsolódó speciális sajátosságok, működési mechanizmusok és elvárások megismerése. További lényeges igény az ismeretek fejlesztésére vonatkozóan, hogy az differenciáltan történjen a hálózat tagjainak különböző szintű szaktudásának megfelelően. Az „A2” szervezetek kiemelt kéréseként jelent meg a fókuszcsoportos beszélgetésen az, hogy az „A1” foglalkoztatói körének tapasztalatait szeretnék megismerni. A tapasztalatokra beszámoló, de amennyiben lehetséges, akár helyszíni látogatás keretében is nyitottak.

Javaslatok: Azokkal a témákkal, amelyek iránt a projektstábok több mint fele érdeklődik, az országos rendezvényeken kell foglalkozni; ezek a következők:

•

Tárgyalástechnika, egyeztetések során

•

Szakmaismeret megismerése)

• •

Kiégés elleni tréning

kifogáskezelés

bővítése

(Az

a

ügyfelek

munkáltatókkal, által

tanulható

partnerekkel lehetséges

történő szakmák

Nyílt munkaerő-piaci munkáltatók sajátosságai

A kifejezetten „A3” projektstábok által preferált témák, amelyek iránt más csoportokban alacsonyabb az érdeklődés, a Hálózati Szakmai Műhelyeken kell kitérni:

• •

Jogszabályok a gyakorlatban Megváltozott munkaképességű emberek ellátásának intézményrendszere

A prezentációs, illetve a PR, marketing, szervezeti kommunikációs témák esetében az „A3” szervezetek alacsony érdeklődésének két fontosabb oka lehet: ezek a szervezetek birtokában vannak már ezeknek a tudásoknak, vagy nem érzik fontosnak ezeket a témákat, nem látják a valódi jelentőségüket. Feltételezve ez utóbbi lehetséges magyarázat érvényességét, javasoljuk, hogy (időben) előbb e témák jelentőségével foglalkozzon egy Szakmai Műhely, majd a kapcsolódó módszerekre, az ismeretek bővítésére az országos rendezvényen kerüljön sor, hogy az „A2” és „AMSZ” projektstábok számára is elérhető legyen. Azok a témák, amelyek elsősorban az „A2” és „AMSZ” projektstábok esetében tartanak számot érdeklődésre, az országos rendezvények megfelelő szekció-témái lehetnek:

• • • •

Forrásszerzési ismeretek, módszerek Partnerség építés, szakmai kapcsolatok fejlesztése Szervezetvezetési ismerek, készségek, módszerek „A1” foglalkoztatóinak tapasztalatai

55

II.2.1.5 Szakmai kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó igények A szakmai kapcsolat fejlesztése, párbeszéd lehetőségének megteremtésére vonatkozóan is határozott igények mutatkoznak a hálózati tagok körében. Ahogyan a 18. Táblázat mutatja, a kérdőíves adatfelvétel alapján a projektstábok több mint fele mindhárom szektorban szívesen fejlesztené szakmai kapcsolatait: állami intézményekkel (NRSZH, RSzSz, munkaügyi intézmények), hasonló profilú (hazai és külföldi) nonprofit szervezetekkel, illetve potenciális nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatókkal és az ő érdekképviseletükkel is folytatnának párbeszédet a hálózati találkozók alkalmával. Az „A3” projektstábok érdeklődése kiemelhető az RSzSz, a munkáltatói érdekképviseletek és a képző intézmények esetében. Az „A2” projektstábok kapcsolatépítési igényei egy esetben különböznek az átlagostól: a munkaközvetítő cégek iránt jóval nagyobb az érdeklődésük, mint a másik két csoportnak. Az „AMSZ” projektstábok egy esetben érdeklődőbbek a többieknél: a hasonló profilú, de külföldön működő nonprofit szervezetekre jóval nagyobb arányban kíváncsiak, mint a többiek.

18. Táblázat Szakmai kapcsolat fejlesztése, párbeszéd lehetőségének megteremtése a Hálózati találkozók alkalmával

Intézmények, szervezetek

Szolgáltatást igénylő projektstábok száma (db)

NRSZH

57

Potenciális foglalkoztatók

56

Hasonló profilú hazai nonprofit szervezetek

55

RSzSz

54

Hasonló profilú külföldi nonprofit szervezetek

47

Munkáltatói érdekképviseletek

41

Munkaügyi intézmények

37

Képző intézmények

29

Munkaközvetítő cégek

28

A3!

A3!

A3!


A fókuszcsoportos beszélgetésen megerősítésre került, hogy a hálózati tagok kapcsolatrendszerében mindhárom szektorban erőteljes fejlesztésre van szükség. A következőkben a fókuszcsoportok résztvevőinek véleményét foglaljuk össze erre vonatkozóan: Állami szektor:

•

Elsősorban a TÁMOP 1.1.1 projekt kapcsán fogalmazódott igény a párbeszédre, melynek oka a hasonló indikátorok teljesítésére vonatkozó kényszer és a kölcsönös információhiány.

56

•

A helyi RSzSz irodákkal jellemzően már kialakult, megfelelő kapcsolatot tartanak fent a hálózati tagok, de az együttműködést sok esetben gátolják az NRSZH-ből, mint szakmai vezetéstől kapott utasítások. Ennek kezelésére, a központi döntéshozók megszólítására a hálózati tagok a Hálózattól várnak megoldást.

•

A helyi kormányhivatalok működése a hálózati tagok számára átláthatatlan és nehézkes, a kormányhivatalokhoz tartozó intézményekkel való (nem ritkán pályázati előírás szerint kötelező) együttműködést sok esetben nem sikerül megoldani.

•

A TÁMOP 5.3.8 pályázatok közreműködő szervezete az ESZA Kht., a kapcsolattartást nehezíti, hogy nincs állandó kapcsolattartó (annak személye nem kötött), a kommunikáció nagyon lassú. A Hálózat együttes fellépésével a hálózati tagok keresik a lehetőségét egy gyakorlatias, kijelölt kapcsolattartóval folytatott, gyorsabb kommunikációnak.

•

Azon – jellemzően állami – intézmények és szervezetek, akik a megváltozott munkaképességű személyek elérésében és toborzásában a hálózati tagok segítségére tudnak lenni. A szervezetek számára elegendő együttműködés, ha a célcsoport tagjait hozzá irányítják.

•

A munkaügyi kirendeltségekkel való kapcsolat fejlesztése a fókuszcsoportos beszélgetés során felmerült, de minden más intézményhez képest kisebb hangsúllyal.

Forprofit szektor, nyílt munkaerő-piaci:

•

A hálózati tagok döntő többsége számára a nyílt munkaerő-piaci kapcsolatok fejlesztése a legsürgetőbb, és ezen a területen érzik magukat a leginkább eszköztelennek. Minden olyan kezdeményezésre nyitottak, amely a nyílt munkaerőpiaci kapcsolatrendszerüket növeli; ettől a célcsoport elhelyezkedési esélyeinek növekedését várják.

•

A nyílt munkaerő-piaci kapcsolatok fejlesztésének egyik iránya a kamarák, illetve a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, párbeszéd lehet.

Nonprofit szektor:

•

A hálózati tagok többsége kifejezetten érdeklődik a hasonló profilú hazai nonprofit szervezetek szolgáltatói gyakorlata iránt, a hálózaton belül és kívül is szívesen megismerne olyan jó gyakorlatokat, módszereket és kapcsolódó tapasztalatokat, amelyeket saját munkájában hasznosítani tud.

•

A hasonló profilú, hasonló társadalmi és gazdasági környezetben működő külföldi nonprofit szerveztek munkája iránt és jelentkezik érdeklődés, de jóval alacsonyabb, mint a hazai szervezetek esetében.

•

A különböző, megváltozott munkaképességű szervezeteivel való kapcsolatok fejlesztése a megkerülhetetlen.

emberek hálózati

érdekvédelmi tagok számára

A szakmai kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó igények mellett érdemes áttekinteni a projektstábok jelenlegi kapcsolatrendszerét. A hiányokra és igényekre való reflektálás szempontját figyelembe véve a 19. Táblázat azt mutatja meg, hogy hány projektstábnak

57

egyáltalán nincs kapcsolata a felsorolt intézményekkel, szervezetekkel. Az eredmények alapján látható, hogy mely típusú intézmények, szervezetek esnek ki jellemzően a hálózati tagok kapcsolatrendszeréből: tudományos intézményekkel, kisebbségi önkormányzatokkal, egyházi szervezetekkel, kistérségi társulásokkal, megyei önkormányzatokkal és kamarákkal csak a projektstábok kevesebb mint felének van működő, személyes kapcsolata.

19. Táblázat A projektstábok kapcsolatrendszeréből hiányzó intézmények, szervezetek

Intézmények, szervezetek

Projektstábok száma, akiknek NINCS ilyen kapcsolata (db)

Települési önkormányzat

13

Megyei önkormányzat

40

Kisebbségi önkormányzat

52

Kistérségi társulás

47

Megyei munkaügyi központ

14

Munkaügyi kirendeltség

10

Kamara

41

Családsegítő szolgálat

18

Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv (RSzSz)

12

A3!

Munkaerő-piaci szolgáltató civil szervezet

16

A3!

Egyéb civil szervezet

16

Tudományos intézmény

54

Képző / oktatási intézmény

21

Állásközvetítő cég

38

Egyéb cég, vállalkozás, vállalat

15

Egyház, egyházi szervezet

48

A3!


Javaslatok: A nyílt munkaerő-piaci kapcsolatok fejlesztésére vonatkozóan mind elméleti, mint gyakorlati jellegű ismeretekre és módszerekre is szüksége van a hálózat tagjainak. Kompetens szakértő bevonásával ajánlott e terület elemzése, és a hálózati rendezvényeken és egyéb csatornákon megvalósítható fejlesztés strukturált felépítése és ütemezése. Azon intézmények, szervezetek esetében, amelyekkel a hálózati tagok több mint fele folytatna szívesen szakmai párbeszédet, és nem terület-specifikus a szakmai kapcsolat, az országos találkozókon kell erre lehetőséget teremteni. Ezek a következők:

• •

NRSZH (Központi döntéshozói szint) Potenciális foglalkoztatók, illetve érdekképviseleteik

58

• • •

Hasonló profilú hazai nonprofit szervezetek Hasonló profilú külföldi nonprofit szervezetek Munkaügyi intézményrendszer – központ döntéshozói szint

Szintén nagyobb érdeklődésre számot tartó, de kisebb területi egységekben értelmezhető a kapcsolatfelvétel és szakmai párbeszéd a következő intézményekkel, amelyek a Szakmai Műhelyek programjába ajánlottak:

• •

RSzSz Munkaügyi intézmények

Ugyancsak a Szakmai Műhelyek keretében ajánlott a képző intézményekkel való szakmai párbeszéd, mert ez kifejezetten az „A3” projektstábok érdeklődési körébe tartozik. Alacsonyabb számú az érdeklődés, de az „A2” projektstábok számára kifejezetten fontos a munkaközvetítő cégekkel való szakmai párbeszéd lehetőségének megteremtése, ezért ez az Országos Hálózati Találkozók szekcióüléseihez ajánlott program. A Hálózat szakmai programjának megfelelően szükséges áttekinteni a projektstábok esetében jellemző jelenlegi kapcsolatrendszert, és a szakmai programnak megfelelően szükséges a kapcsolatrendszer fejlesztését generálni, motiválni.

II.2.1.6 A hálózat honlapjának tartalmára vonatkozó igények A Hálózat honlapján elérhető aktuális adatok, információkra vonatkozóan megfogalmazott igényeket a 20. Táblázat mutatja be. Tekintve, hogy gyakorlatilag nincs olyan adat, illetve információ, amelyre a projektstábok kevesebb, mint fele lenne kíváncsi, nehezen kiemelhető bármely felsorolt téma. Ugyanakkor ez a jelenség mutatja azt is, hogy a hálózati tagok szívesen használnák a Hálózat honlapját. A fókuszcsoportos beszélgetések során pedig az a kitétel is rögzítésre került, hogy az elérhető adatok és információk akkor értékesek (és tartanak érdeklődésre számot), ha aktuálisak, frissek, illetve relevánsak a tagok számára, és sokat jelent, ha a honlapon jól strukturált, könnyen elérhető és érthető formában hozzáférhetőek ezek az adatok és információk. Az „A3” és az „AMSZ” projektstábok esetében nincs olyan témakör, amelyben különbözne egymástól az érdeklődésük, az „A2” projektstábok esetében pedig azokat tudjuk megjelölni, amelyere jóval kevésbé vagy egyáltalán nem kíváncsiak: aktuális támogatási formák és jogszabályok a megváltozott munkaképességű emberek ellátáshoz és foglalkoztatásához kapcsolódóan; akkreditált foglalkoztatók; gyógyászati segédeszköz javító és forgalmazó cégek.

59

20. Táblázat Aktuális adatok, információk hozzáférhetőségének biztosítása a Hálózat honlapján

Adatok, információk

Szolgáltatást igénylő projektstábok száma (db)

Módszertani kézikönyvek, segédletek

68

Szakmai anyagok, tanulmányok

68

A komplex rehabilitáció teljes egészére kiterjedő jogszabály magyarázat ellátás, minősítés, támogatás, szolgáltatás, esélyegyenlőség, foglalkoztatás témakörökben (jogi kisokos)

62

Akkreditált képzések, FSZK meghirdetett képzései

60

Konferenciák, szakmai események

61

Pályázati lehetőségek

58

Aktuális támogatási formák a megváltozott munkaképességű emberek ellátásában Aktuális jogszabályok a megváltozott munkaképességű emberek ellátásához, foglalkoztatásához kapcsolódóan A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos hírek és jó gyakorlatok Megváltozott munkaképességű személyekről számadatok, szolgáltatókról gyűjtött adatok, országos monitoring jelentés (statisztikák, indikátorok, fejlesztési és stratégiai javaslatok

53 53 53 53

Munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek

48

RSzSz-ek

47

Képző intézmények

44

Akkreditált foglalkoztatók

43

Munkaügyi központok és kirendeltségek

42

Gyógyászati segédeszköz javító és forgalmazó cégek

37


A fókuszcsoportos beszélgetésen merült fel nagyon határozott igény arra vonatkozóan, hogy a hálózati tagoknak szüksége lenne egy olyan adatbázisra, amely hálózat tagjait tartalmazza és csak ebben a körben elérhető. Tartalma túlmutat a szokásos szervezeti adatotok, és élő kapcsolattartói elérhetőségek mellett azt is bemutatja, hogy az adott szervezet milyen célcsoportok és mely szolgáltatások esetében rendelkezik kompetenciákkal, milyen szakmai kérdésekben lehetséges hozzájuk fordulni. Az adatbázis működtetését és folyamatos frissítését (mindig aktuális és érvényes adatokat tartalmazzon) a hálózati működés alapelemének tekintik a szervezetek. Ez a hálózati adatbázis közös – ebben a körben nyilvános – kommunikációs felületet is biztosíthat a hálózati tagok számára. Munkáltatói adatokat, információkat tartalmazó adatbázis is nagy segítség lenne a hálózati tagok számára, amely a hálózat honlapján elérhető.

60

Javaslatok: Hálózati tagok zárt, élő kapcsolattartói adatokat és szakmai kompetenciákról szóló információkat tartalmazó adatbázisának kialakítása, majd folyamatos frissítése. A felsorolt területeken strukturált, áttekinthető, felhasználó-barát formában mindig aktuális, sokszor frissített információk, adatok biztosítása a Hálózat honlapján. A Hálózat honlapjának kialakításakor az információs felület tesztelése a hálózati tagok körében. A Hálózat honlapján lehetőség biztosítása arra, hogy a honlap használója további témákat jelöljön meg arra vonatkozóan, hogy miről szeretne adatokat, információkat találni a honlapon.

II.2.1.7 Érdekérvényesítéssel kapcsolatos igények A fókuszcsoportos beszélgetésen résztvevő hálózati tagok számára a hálózati működés egyik legfontosabb „jellemzője” a közös érdekérvényesítés, amely véleményük szerint tökéletesen összeegyeztethető a hálózat szakmai-módszertani fejlesztő tevékenységével. Az érdekérvényesítésre vonatkozó igény egyértelmű, határozott, és a hálózat minden – fókuszcsoporton résztvevő - tagja felől megfogalmazott elvárás a Hálózat felé. A hálózat tagjai számára a közös szakmai irányok külső képviselete és a lobbitevékenység „érvényessége” érdekében a hálózati tagoknak hálózati szerződésben, együttműködési megállapodásban vagy más írásos dokumentumban kell megerősíteni tagságukat.

Javaslatok: A Hálózat külső kommunikációja, a szakmai fórumokon „Hálózat”-ként való megjelenés, a döntéshozói szintű szakmai párbeszédben való részvétel és az érdekérvényesítés tartalma sok esetben keveredik a hálózati tagok számára; ennek tisztázására feltétlenül szükség van. A kutatók információ szerint a Hálózat nem kívánja felvállalni az érdekvédelmi, érdekérvényesítési tevékenységet. Ezt a tényt és annak részletes magyarázatát, illetve a Hálózat érdekérvényesítési igényét befogadó szervezettel való megállapodást a lehetős leghamarabb meg kell osztani a hálózati tagokkal.

61

II.2.1.8 Hálózati hírlevéllel kapcsolatos igények A kérdőíves felmérésben résztvevő projektstábok kétharmada (46 db) havonta megjelenő hírlevelet lát optimálisnak. A hírlevél tartalmára vonatkozó elvárásokat a 21. Táblázat mutatja be. Mivel minden témakört megjelölt a hálózati tagoknak legalább a fele, és öt téma esetében a hálózati tagok több mint kétharmada érdeklődő, elmondható, hogy a hálózati tagok szívesen olvasnák a Hálózat hírlevelét, amennyiben a megjelölt témában kapnának aktuális, fontos információkat.

21. Táblázat A hálózati hírlevél tartalmával kapcsolatos elvárások

Hírlevél tartalmi elemei

A témát megjelölő projektstábok száma (db)

A hálózat által szervezett képzési lehetőségek

71

Jogszabályváltozások

70

Következő hálózati találkozók időpontja, témái

67

Pályázati lehetőségek

66

Jó gyakorlatok

65

Intézményrendszeri változások

60

Képzési lehetőségek (amelyeket nem a hálózat szervez)

58

Hálózat munkájáról szóló beszámoló

58

Hálózati tag programjának bemutatása

49

Sikertörténetek

48


Javaslatok: Havi rendszerességű hálózati hírlevél megjelenése, amelyben a felsorolt témákban kapnak a hálózati tagok aktuális, számura fontos információkat. Mivel nyitottság mutatkozik rá, a hírlevél használható a hálózati tagok bemutatására is (pl. hírlevelenként két-három szervezet rövid bemutatása meghatározott szempontok alapján). Ez egymás jobb megismerése mellett azt is eredményezi, hogy olyan tartalmakat ismerhet meg a hírlevél olvasója, amelyet más (egyéb szolgáltató által küldött) hírlevélből egészen biztosan nem, ezzel biztosítva a hálózati hírlevél egyediségét, és javítva a hálózathoz tartozás tudatát.

62

III.2.2 Képzés-szervezésére vonatkozó szükségletek és igények A képzés szervezésére vonatkozó igényeket a 22. Táblázat mutatja be; egyértelműen a több alkalomból álló (tehát hosszabb, alaposabb), de alkalmanként egynapos (tehát szállásköltség nélküli) képzési forma az, amely a hálózati tagok számára a leginkább megfelelő. Ebben a tekintetben a különböző csoportokba tartozó tagok preferenciája között fontos, érdemi eltérés nincs.

22. Táblázat A projektstáb számára leginkább megfelelő képzési forma Képzési forma

Összesen

A2

A3

AMSZ

egynapos képzés

16

2

10

4

többnapos folyamatos képzés

13

1

5

7

34

4

16

14

11

2

5

4

több alkalomból álló, alkalmanként egynapos képzés több alkalomból álló, alkalmanként többnapos képzés Forrás: Projektszintű kérdőíves adatfelvétel

A projektstábok meglévő, e-learning oktatási formához kapcsolódó tapasztalatait, illetve a Hálózat képzéseiben való lehetséges alkalmazására vonatkozó véleményét a 23. Táblázat mutatja be. A stábok többsége még nem találkozott ezzel a képzési formával, az ezirányú tapasztalatokkal már bírók többségének pedig pozitív élmény volt. Az e-learning oktatási formát elutasítók aránya mindezzel együtt alacsony, mindössze 7 szervezet nem tartja ezt elfogadhatónak a Hálózat képzési formájaként. A képzés szervezőinek azonban fontos információ, hogy az alapvető nyitottság mellett 35 olyan projektstáb van, amely fenntartásokkal fogadja ezt az oktatási formát.

23. Táblázat E-learning tapasztalatok és a módszer alkalmazása Összesen

A2

A3

AMSZ

45

7

20

18

van, negatív tapasztalat

8

1

4

3

van, pozitív tapasztalat

16

1

10

5

5

0

2

3

E-learning tapasztalat nincs

nem tudom / nem válaszolok

E-learning módszer alkalmazása a Hálózat képzéseiben megfelelő lenne

28

4

15

9

fenntartásokkal kezeljük, de megfelelő lehet

35

4

16

15

semmiképp sem megfelelő

7

0

4

3

nem tudom / nem válaszolok

4

1

1

2


63

Javaslatok: Az igények alapján a Hálózat saját tagjainak szánt képzései (melyeket szervez, vagy a tagok számára közvetít) elsősorban egynapos rendszerben működjenek, de a témát alaposan, részletesen feldolgozva több napot is igénybe vehetnek. Ritkábban szervezhető kétnapos képzés (illetve rendezvény), erre a hálózati tagok döntő többsége nyitott, tisztában van az ilyen jellegű találkozók kapcsolat- és partnerségépítésre gyakorolt hatásával, előnyeivel. A szállásköltség biztosítására a hálózati tagoknak pályázati forrást kell szerezni, a Hálózatnak ösztönöznie kell az ilyen irányú forrásszerzési aktivitást, illetve keresnie kell a hálózati szintű lehetőségeket. Az e-learning képzési forma első alkalmazása előtt bevezetése előtt – a jelzett fenntartások kezelése érdekében – gyakorlati bemutatót szükséges tartani a módszer használatáról, illetve javasolt a kapcsolódó gyakorlati oktatás, tesztidőszak, és javaslatok fogadása a felhasználói felület és módszer javítására.

IV. Tapasztalatok más hálózatok működéséről A más hálózatok körében készült interjúk összefoglalása, a kapcsolódó javaslatok bemutatása az átláthatóság és a könnyebb felhasználhatóság érdekében táblázatos formában történik. A táblázatban különböző területekre vonatkozóan rögzítésre kerülnek a más hálózatok működésében (saját bevallásuk szerint!) megjelenő pozitívumok (első oszlop) és negatívumok (második oszlop), valamint minden tématerület esetében kifejtjük a kapcsolódó javaslatainkat is (harmadik oszlop).

64

Területi „lefedettség”(a hálózat tagjai számára földrajzilag jól elérhető hálózati szolgáltatások) Pozitívumok • Koordinátori hálózat: területi és szakmai szempontok (szakmailag jól körülhatárolható kompetenciák) szerint felépített szakmai stáb, akik egy adott földrajzi egység (megye, régió) hálózati partnerei számára biztosítják a folyamatos, személyes kapcsolattartást a hálózat tevékenységét érintő kérdésekben. A koordinátorok rendszeresen (minimum havonta egy alkalommal) személyesen találkoznak egymással, hogy a hozzájuk tartozó földrajzi terület hálózati munkájának tapasztalatait megbeszéljék, a hálózati tevékenységet értékeljék, az aktuális hálózati kérdéseket megbeszéljék.

Negatívumok • Megyei szint hiánya: a területi központtól (pl. régió) távolabb eső hálózati tagok nehezebben érik el a személyes tanácsadást, illetve a tanácsadónak több időbe és energiába kerül a hálózati tag elérése. • Túlzott, aránytalan dokumentáció: a centrum mértéktévesztett mennyiségű dokumentációt vár el a területileg illetékes koordinátorok napi szintű tevékenységéről, ami a szakmai munkától vonja el az időt és az energiát.

• Személyesen elérhető tanácsadás: a hálózat tanácsadója szükség szerint (előre egyeztetett időpontban és helyszínen) felkeresi a hálózati partnert egy előre megadott téma kapcsán. A hálózat tanácsadási szolgáltatásait belső és külső (vásárolt) erőforrásokból biztosítja • Decentralizált jelleg: a területileg illetékes hálózati koordinátorok előre meghatározott – a hálózat központjával egyeztetett – témák kapcsán szakmai mozgástérrel rendelkeznek, szabadon 65

Javaslatok • Területi szintű koordinátori hálózat kialakítása egy koordinátor és több tanácsadó (eltérő szakterületek) bevonásával. • Megyei szintű infrastrukturális háttér kialakítása (egyéni ügyfelek fogadására is alkalmas fizikai tér néhány munkaállomással). • Mobil irodai infrastruktúra alkalmazása (egy központi szerverrel). • Távoli elérésű, központi adatbázisba mentett elektronikus, felhasználóbarát, integrált dokumentációs rendszer (pl. a Google alkalmazások mintájára).

dönthetnek bizonyos kérdésekben (pl. rendezvények témája, meghívott előadói) rugalmasan reagálhatnak a hálózat tagjainak szükségleteire, jól körülhatárolható döntési kompetenciákkal rendelkeznek.

66

Hálózati tagság Pozitívumok • Sokszínűség: szakmai szempontból változatos hálózati tagság, a hálózat tagsága alulról nyitott (nem zárt, „klubjellegű”), szinte bárki csatlakozhat a hálózathoz, aki annak céljaival, törekvéseivel, értékeivel, irányelveivel egyetért és magára nézve vállalja a hálózat működésével kapcsolatban rögzített minimális elvárásokat.

Negatívumok • „Automatikus” tagfelvétel (pályázathoz kötöttség): a hálózati tagság egy-egy pályázat kedvezményezettjeit szólítja meg a hálózathoz való csatlakozás kapcsán. Aki egy adott pályázatot valósít meg, arra automatikusan a hálózat tagjaként tekint a hálózatot koordináló szervezet (sok esetben automatikus együttműködés elvárását jelenti a hálózat tagjaitól). Az adott pályázat megvalósítását követően a hálózati tagsága ugyan fennmarad, de a szakmai együttműködés a korábbiakhoz képest is továbbgyengülhet. • Minimális belépési kritériumok: minimális (pl. egy adott pályázat elnyerése) az előre rögzített – illetve a későbbiekben ellenőrzött (pl. tagfelvétel) szakmai belépési kritérium. Nem a szakmai minőség, illetve teljesítmény határozza meg, hogy ki lehet a hálózat tagja. • Minimális „bennmaradási” kritériumok: a tagok kizárása szabályozatlan vagy alulszabályozott, szinte csak abban az esetben szűnik meg valakinek a hálózati tagsága, ha formálisan (pl. írásos nyilatkozatot tesz) 67

Javaslatok • Szakmai tevékenységhez, profilhoz (nem projekttevékenységhez) kötött hálózati tagság. • A tagság belépési kritériumainak rögzítése. • A tagság megszűnésével kapcsolatos kritériumok rögzítése.

kilép a hálózatból. Sem a hálózati aktivitás, sem a szakmai tevékenység nem feltétele a tagságnak (a tagsági díjak elmaradása sem von maga után kizárást).

68

Módszertani háttér Pozitívumok • Meghatározott szakmai fókusz: a hálózati tagok számára jól meghatározott a hálózat szakmai tevékenysége, illetve az ennek kapcsán érintett területek (pl. szociális szövetkezetek szakmai tevékenysége). Egy-egy általános tanácsadási terület (pl. pénzügy, jog) is az adott szakmai területre koncentrál. • Strukturált szolgáltatási portfólió: a hálózat tagjai pontosan tudják, hol és milyen (tartalom és forma) szolgáltatásokat vehetnek igénybe a szakmai hálózattól, illetve a hálózaton keresztül. • Szakmai, módszertani kiadványok: a hálózat tagjai számára szabadon hozzáférhető, ingyenes, jó minőségű tartalmakat biztosít a hálózatot működtető szervezet. • Szakmai rendezvények: rendszeres, jól strukturált, a hálózati tagok szükségleteire reagáló, a tudásbővítést, tudásmegosztást, projektgenerálást célzó hálózati találkozók segítik a tagok szakmai fejlődését.

Negatívumok • Áttekinthető „tudástár” hiánya: a hálózat módszertani tevékenysége kapcsán összegyűjtött szakmai tudások „ömlesztett” jellege miatt (rosszul strukturált, nem naprakész, stb.) a hálózat tagjai számára nehézségekbe ütközik a megfelelő információ gyors kinyerése az óriási adathalmazból, hiányoznak az adatbázis alapú elektronikus megoldások (pl. elektronikus könyvtár, amiben címszavakra kereshet a felhasználó). • Virtuális, online kultúrától való idegenkedés: a szakmai hálózatok, illetve azok tagsága a face-to-face jellegű interakciókra és kommunikációra túlzott hangsúlyt helyez. Nem vagy csak korlátozottan él az internetes, web2-es lehetőségekkel (pl. facebook), technikai újításokkal (pl. videokonferencia), amelyek jelentős költségcsökkentéssel járnának, továbbá jóval rugalmasabbá tennék a hálózat belső működését, külső kommunikációját.

Javaslatok • A hálózat szakmailag pontosan lehatárolt tevékenységének meghatározása (szakmai, szolgáltatói profil rögzítése, ütemezett felülvizsgálata). • Áttekinthető, jól strukturált, a hálózat szakmai profiljához illeszkedő szolgáltatási portfólió. • A hálózat teljes tevékenységének teljes terjedelmére vonatkozó szakmai monitoring-rendszer kidolgozása és alkalmazása. • Minőségbiztosítási rendszer kiépítése (hálózat működésével kapcsolatos) • Központi elektronikus tudástár (átlátható struktúrával, címszavas kereséssel, aktualizált tartalommal, jogszabálykövetéssel, stb.). • Elektronikus tudástár szakmai háttértámogatása („elektronikus” könyvtáros munkakör bevezetése). • Korszerű, virtuális, internetalapú megoldások (pl. videokonferencia alkalmazások, integrált elektronikus dokumentációs rendszer) széleskörű alkalmazása. • Az alkalmazások fokozatos,

69

ugyanakkor folyamatos bevezetése, a hálózat tagjainak felkészítése (bemutatók, egynapos képzések, tréningek stb.), a hálózat menedzsmentjének és tagságának tudatos „érzékenyítése” ezek mindennapos használatára. • Szakmai szolgáltatások piaci értékének megjelenítése, a hálózati tagok számára térítésmentes vagy kedvezményes díjszabással.

70

Szakmai háttér Pozitívumok

Negatívumok

• Professzionális (fizetett) menedzsment: a hálózat szakmai és operatív munkáját többtagú, feladatok szerint strukturált szakmai stáb látja el, akik a területi egységek munkáját irányítják, összehangolják, támogatják és ellenőrzik is egyben rendszeres hálózati találkozókon és napi kapcsolattartás (telefon, e-mail) segítségével.

• Szakmai kompetenciahatárok tisztázatlansága, illetve átlépése: megfelelő külső erőforrások hiányában (külső szakértők) a hálózat tagjainak tanácsot adó szakember saját maga vagy a hálózat másik tanácsadója segítségével próbál megoldást keresni olyan kérdések tisztázására is, amelyekhez csak részben (nem kellő mélységben) ért. A szakmai kompetenciahatárok tisztázatlanságával párosuló jelenség a szakmai szolgáltatás minőségét, a hálózat tagjainak elégedetlenségét vonja maga után.

• Felkészült tanácsadók: a hálózat szakmai tevékenységét olyan (többnyire) fizetett tanácsadók segítik, akik elméleti tudásuk mellett gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek a hálózati tagok mindennapos szakmai kérdéseinek megválaszolásában. • Külső vásárolt szolgáltatások: a szakmai hálózat a tagság előzetes (illetve a kapcsolattartás során folyamatosan felmerülő) szükségleteinek megismerése alapján külső szakértelmet vesz igénybe. Olyan szakmai területek szakértőit vonja be a hálózati munkába, amely adott pillanatban nem áll rendelkezésre, illetve az adott szakértelem folyamatos biztosítása nem költséghatékony a hálózat számára.

• Érdekérvényesítési elvárások: a hálózat tagjai a szakmai szolgáltatások mellett a tagok érdekeinek érvényre juttatását is elvárják a szakmai szolgáltatásokra verbuválódott stábtól.

Javaslatok • A hálózatot működtető menedzsment és a szakmai stáb tagjai számára pontosan meghatározott, egymáshoz illeszkedő, a hálózati tevékenység minőségét és rugalmasságát biztosító munkakörök kialakítása. • Senior és junior munkatársak alkalmazása: a tapasztaltabb kollégák a nagyobb volumenű, eseti jellegű szakmai kérdésekre, az adott szakmai területen kevesebb tapasztalattal rendelkező munkatársak a rutin-jellegű, gyakoribb kérdések megválaszolásával foglalkoznak. • A hálózat tagságának szükségleteire alapozott humánerő-forrás stratégia kialakítása és alkalmazása (csak olyan területen alkalmazzon a hálózat külső szakértőt, illetve vegyen igénybe szakértelmet, aminek a folyamatos biztosítása nem költséghatékony számára). • Az érdekérvényesítő (lobbi) tevékenység és a szakmai tevékenység egyértelmű szétválasztása. • A szakmai hálózat menedzsmentje és az érdekképviselettel megbízott szervezet(ek) közötti szoros munkakapcsolat kialakítása.

71

Stratégiai tervezés Pozitívumok

Negatívumok

• Szükségletorientált tervezés: a hálózat a tagság szükségleteire alapozott módon, illetve a tagok véleményezésével tervezi meg szakmai munkáját.

• Stratégiák felülvizsgálata: a szakmai hálózat környezetében fellépő változásokra történő reagálást nem minden esetben követi a stratégia (illetve cselekvési terv) rutinszerű felülvizsgálata.

• Formalizált anyagok: a szakmai hálózat írott, a stratégiai tervezés legalapvetőbb követelményeinek megfelelő dokumentumokkal rendelkezik (konkrét jövőkép, cél- és eszközrendszer, feladat meghatározás). • Hálózati kapacitások (külső és belső) bővítésére törekvés: a szakmai hálózat hatékonyságának és a hálózat tagjai számára biztosított szolgáltatások minőségének növelése érdekében együttműködésre, tudásmegosztásra ösztönző (hálózaton belül és hálózatok között), nyitottságra törekvő stratégiát tervez.

• Hangsúlytalan PR-tevékenység: a szakmai hálózat nem fektet kellő hangsúlyt hasonló hálózatokkal való együttműködésre és/vagy nem rendelkezik a tevékenységhez szükséges szakemberrel. A szakmai hálózat által folytatott tevékenység jelentős része „láthatatlan” marad mind a hálózati tagjai, mind a hálózat külső (lehetséges) szakmai partnerei számára.

72

Javaslatok • A hálózat szükségleteire alapozott, a hálózat menedzsmentje által végzett stratégiai tervezés (stratégia, cselekvési terv). • A stratégia és a cselekvési tervek eseti és rendszeres felülvizsgálata, szükséges korrekciók végrehajtása. • A stratégiai tervezésbe a hálózat tagjainak aktív bevonása. • PR-stratégiai elemek cselekvés szintű beépítése (meghatározott munkakörhöz kapcsolódó feladatok) a szakmai koncepcióba.

V. Összegzés A „Rehabilitáció – Érték – Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram” (TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001) keretében szerveződő „Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat felállításának előkészítése és hálózati tevékenység megkezdése” feladat részeként készült el az „Igény- és szükségletfelmérés a hálózati tagok körében”. A kutatás célja elsősorban az Országos Hálózat kiépítését célzó munka szakmai megalapozása, előkészítése volt. A Hálózat tagjai lesznek (támogatási szerződésüknek megfelelően eltérő 12 kötelezettségekkel) a TÁMOP-5.3.8.A2-12/1,2 kedvezményezettjei (9 db), a TÁMOP5.3.8.A3-12/1,2 kedvezményezettjei13 (42 db), illetve az Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatást – AMSZ – 2013 programot megvalósító szervezetek14 (32 db). (A három csoport között szervezeti szinten átfedések vannak, a projektstábok minden esetben különbözőek.) Az igény- és szükségletfeltárás során megkerestük a projekteket lebonyolító szervezeteket (kérdőíves vizsgálat és fókuszcsoportos interjú eszközével), illetve a projektstábokat is (kérdőíves vizsgálat keretében). A kutatásba a Hálózat leendő tagjai mellett bevonásra kerültek olyan hazai hálózatok is, amelyek foglalkoztatási célú, illetve megváltozott munkaképességű emberekkel foglalkozó nonprofit szervezetek részvételével működnek vagy működtek.

A szervezetek jellemzői és tevékenységei A szervezeti kérdésekre koncentráló, szervezeti szintű kérdőíves adatfelvételben 44 db AMSZ, A2-es, illetőleg A3-as programot megvalósító szervezet vett részt a teljes szervezeti szintű kérdőív visszaküldésével. További 12 db szervezet a települési szintű kérdésekre – külön felszólításra – biztosított a kutatók számára információkat. A szervezetek háromnegyede több mint 10 éves, tehát viszonylag tapasztaltnak tekinthető; jogi formájukat tekintve elsősorban egyesületek és alapítványok vannak köztük, legnagyobb hányaduk foglalkoztatási, oktatási, illetőleg a szociális ellátások területén (is) tevékenykedik. A válaszadó szervezetek négyötödének több szolgáltatást nyújtó telephelye is van, átlagosan a különböző helyszínek harmadának nyújtanak munkaerő-piaci szolgáltatást (is). A foglalkoztatási területtel összefüggő szolgáltatások közül a szervezetek legalább fele nyújt munkaerő-piaci és foglalkoztatási információkat álláskeresőknek, álláskeresési tanácsadást, illetve rehabilitációs tanácsadást. A hálózati tagszervezetek által biztosított foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci szolgáltatások részletes területi elemzésre is sor került az igény- és szükségletfeltárás során; a válaszadók által biztosított települési szintű adatok a szolgáltatói paletta alapos áttekintésére adtak lehetőséget a kutatók számára. Az

12 13 14

A tanulmányban a projekt egyszerűsített jelölése: „A2” A tanulmányban a projekt egyszerűsített jelölése: „A3” A tanulmányban a projekt egyszerűsített jelölése: „AMSZ”

73

egyes szolgáltatási tevékenységek területi megjelenése rendkívül különböző, így ennek áttekintése a kapcsolódó fejezetben (I.2.2 fejezet) lehetséges csak. A vizsgált szervezetek célcsoportjai, kliensköre jellemzően meglehetősen heterogén, átlagosan 12 féle célcsoportnak szolgáltatnak. Közülük összességében csak minden 10-dik szervezet célcsoport-specifikus (vagyis csak egy célcsoportnak szolgáltat), háromnegyedüknek több mint 6 féle célcsoportja van. Legalább a szervezetek kétharmada foglalkozik a következő célcsoportokkal: látássérült emberek, egészségkárosodott emberek, mozgássérült emberek, alacsonyan képzettek, hallássérült emberek, idős munkavállalók, tartósan munkanélküliek, nem diplomás pályakezdők. A vizsgált szervezetek jellemzően (és átlagosan) a 2000-es évek első felében kezdtek el a fogyatékos / megváltozott munkaképességű célcsoportokkal foglalkozni, melyet átlagosan 3-5 éven belül követett az, hogy az adott célcsoportnak munkaerő-piaci szolgáltatást is nyújtottak. Hasonlóan a szolgáltatásokhoz, a munkaerő-piaci szolgáltatásaik célcsoportjáról is települési szintű információt adtak át a válaszadók a kutatás során, amely részletes elemzésre és térképes ábrázolásra adott lehetőséget. A célcsoportokra vonatkozó egyedi elemzések megtekinthetők a kapcsolódó fejezetben (I.3.2 fejezet). A szolgáltatások és a célcsoportok települési megjelenésének áttekintése megerősíti azt a képet, amely az eddigiekben kialakult a hálózati tagszervezetekről: sok esetben nem a megváltozott munkaképességű emberek a szervezetek célcsoportja, ugyanakkor stabil rutinnal rendelkeznek több munkaerő-piaci szolgáltatás tekintetében, de más célcsoporttal. A finanszírozás tekintetében a vizsgált szervezetek (is) nagymértékben függnek az állami forrásoktól: bevételeiknek átlagosan a felét állami pályázatok és megrendelések biztosítják, míg átlagosan ötödét normatív költségvetési támogatás adja. A vállalkozói bevételek és a nemzetközi pályázatok továbbra is alacsony hányadot jelentenek – e területeken a Hálózat komoly fejlesztő munkát végezhet.

A projektek jellemzői A projektszintű kérdőíves adatfelvételben 74 projekt összesen 84 projekthelyszínére vonatkozóan kaptunk adatokat. Többségük esetében ez a projekt – legalábbis részben – nem jelent újdonságot a lebonyolítás helyszínén, de ebben a tekintetben a hálózati tagszervezetek három csoportja nagyon különböző (AMSZ programok esetében rendszerint a korábbi tevékenység folytatódik, A2 programok esetében részben új szolgáltatások valósulnak meg, az A3 projektek harmada teljesen új szolgáltatási palettát jelent a megvalósítás helyszínén.) A kérdőíves kutatás során 63 projekt stábjáról kaptunk részletes információkat a humán erőforrásról, e körben a stáb tagjainak száma 2 és 10 fő között változik, átlagosan 4,4 fő. A válaszadók között 54 olyan projektstáb van, amelyben „projektmenedzser” pozícióban dolgozó munkatárs megjelenik; ők jellemzően a szervezet régi munkatársai, akik a pozícióhoz és a helyszínhez kapcsolódóan is érdemi tapasztalatokkal bírnak, de a megváltozott munkaképességű emberekkel foglalkozó projektekben való részvétel már nem mondható általánosnak a körükben. A vizsgált projektekben 58 olyan stáb van, amely rendelkezik szakmai vezetővel; ezt a feladatot jellemzően a szervezet régebbi munkatársai töltik be, akik mind a pozícióhoz, mind a helyszínéhez, mind a megváltozott

74

munkaképességű emberekhez kapcsolódóan érdemi tapasztalatokkal bírnak. A válaszadó projektstábok között 6 esetben fordul elő, hogy nem említenek foglalkozási tanácsadó és / vagy mentor munkakört. A projektben dolgozó munkatársakról szóló információk alapján összesen 150 fő foglalkozási tanácsadó jelenik meg; ők jelentős szakirányú tapasztalattal már többségében bírnak, de azt sok esetben nem a jelenlegi szervezetben, nem a projekt helyszínén és nem megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatosan szerezték. Összesen 7 projektstáb esetében került feltűntetésre pénzügyi vezető, illetve néhány egyéb pozíció is megjelent egy-egy projekt esetében. A vizsgált projekthelyszínek legnagyobb hányadában mind az épületbe történő bejutás, mind a szolgáltatói térben való mozgás és tájékozódás megoldott a mozgássérült emberek számára. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a helyzet a további területeken: látássérült emberek számára a helyszíneknek nagyjából fele, értelmi fogyatékos, illetőleg autizmussal élő emberek számára mindössze a negyede akadálymentesített15. Indukciós hurkot pedig csak 6 helyszínen lehet használni.

A Hálózat kialakításával és működésével kapcsolatos szükségletek, igények és javaslatok A sikeres hálózati együttműködés kulcsfontosságú elemei a hálózati tagok számára a közös érdekek és célok megtalálása, a kölcsönös információcsere, a friss, aktuális információkhoz való gyors hozzáférés, az aktív, személyes kapcsolat a hálózat tagjai között, illetve a közös érdekvédelmi tevékenység. A személyes kapcsolat érdekében, illetve a hálózati közös munka tereként a hálózati tagok számára negyedévente, félévente szükséges egy országos találkozó, amelyen minden hálózati tag megjelenik. Emellett kisebb munkacsoportok létrehozását is támogatják: területi (régiós) alapon szerveződő, az érintett térség speciális sajátosságaival foglalkozó, illetve szakmai lapon szerveződő munkacsoportok helye és szerepi is releváns lehet a hálózat életében. A munkaerő-piaci reintegrációs módszertani fejlesztésekre vonatkozóan egyértelműen a munkáltatók motiválása és szemléletformálása tekintetében a legnagyobb a várakozás a Hálózat felé: erre alkalmas módszereket a projektstábok négyötöde, illetve kétharmada szívesen megismerne, átvenne. Minden más, módszertani fejlesztésre (pl. egységes szolgáltatás-módszertan, átvezetés módszertan, célcsoport-specifikus ismeretek és módszerek, célcsoport motiválása) is nyitott a projektstábok több, mint fele, amely nagyon erős igényt jelez. Az ismeretátadás, készség- és kompetencia fejlesztés területén valamivel alacsonyabb az érdeklődés, mint a módszertani területen, de vannak olyan témák, amelyekkel a projektstábok több mint fele szívesen foglalkozna: tárgyalástechnikát és kifogáskezelést, illetve szakmaismeretet szeretnének tanulni, és szívesen részt vennének kiégés elleni tréningen is. A szakmai kapcsolat fejlesztése, párbeszéd lehetőségének megteremtésére vonatkozóan is határozott igények mutatkoznak a hálózati tagok körében. A projektstábok 15

A kérdőíves felmérés során a bejutás, mozgás és tájékozódás „megoldottsága” szerepelt kérdésként, kerülendő az akadálymentesség mérnöki pontossággal való meghatározásának torzító hatását.

75

több mint fele mindhárom szektorban szívesen fejlesztené szakmai kapcsolatait: állami intézményekkel (NRSZH, RSzSz, munkaügyi intézmények), hasonló profilú (hazai és külföldi) nonprofit szervezetekkel, illetve potenciális nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatókkal és az ő érdekképviseletükkel is folytatnának párbeszédet a hálózati találkozók alkalmával. Nagyon határozott igény merült fel arra vonatkozóan, hogy a hálózati tagoknak szüksége lenne egy olyan adatbázisra, amely hálózat tagjait tartalmazza és csak ebben a körben elérhető. Tartalma túlmutat a szokásos szervezeti adatotok, és élő kapcsolattartói elérhetőségek mellett azt is bemutatja, hogy az adott szervezet milyen célcsoportok és mely szolgáltatások esetében rendelkezik kompetenciákkal, milyen szakmai kérdésekben lehetséges hozzájuk fordulni. Az adatbázis működtetését és folyamatos frissítését (mindig aktuális és érvényes adatokat tartalmazzon) a hálózati működés alapelemének tekintik a szervezetek. Ez a hálózati adatbázis közös – ebbe na körben nyilvános – kommunikációs felületet is biztosíthat a hálózati tagok számára.

Más hálózatok kiépítésével és működésével kapcsolatos tapasztalatok A területi „lefedettségre” (a hálózat tagjai számára földrajzilag jól elérhető hálózati szolgáltatásokra) vonatkozóan a hálózatok által megfogalmazott legfontosabb pozitívumok a koordinátori hálózatok működtetése, a személyesen elérhető tanácsadás és a decentralizált jelleg voltak. A koordinátori hálózat olyan területi és szakmai szempontok (szakmailag jól körülhatárolható kompetenciák) szerint felépített szakmai stáb, akik egy adott földrajzi egység (megye, régió) hálózati partnerei számára biztosítják a folyamatos, személyes kapcsolattartást a hálózat tevékenységét érintő kérdésekben. A területi lefedettségre vonatkozóan nehézséget a megyei szint hiánya jelentett: a területi központtól (pl. régió) távolabb eső hálózati tagok nehezebben érik el a személyes tanácsadást, illetve a tanácsadónak több időbe és energiába kerül a hálózati tag elérése, illetve a túlzott, aránytalan dokumentáció, amikor a centrum mértéktévesztett mennyiségű dokumentációt vár el a területileg illetékes koordinátorok napi szintű tevékenységéről, ami a szakmai munkától vonja el az időt és az energiát. A hálózati tagságra vonatkozóan a sokszínűség és a nyitottság ad kézzelfogható előnyöket, mert folyamatosan biztosítja az új tudások és tapasztalatok érkezését. Ugyanakkor a minimális belépési kritériumok (pl. egy adott pályázat elnyerése) problematikusak, mert így nem a szakmai minőség, illetve teljesítmény határozza meg, hogy ki lehet a hálózat tagja. Ehhez hasonlóan negatív irányba hat, ha a „bennmaradási” kritériumok sem kötöttek; sem a hálózati aktivitás, sem a szakmai tevékenység nem feltétele a tagságnak, a tagok kizárása szabályozatlan vagy alulszabályozott, szinte csak abban az esetben szűnik meg valakinek a hálózati tagsága, ha formálisan kilép a hálózatból. A hálózatok módszertani hátteréhez kapcsolódóan számos pozitív tapasztalat fogalmazódott meg. A hálózati tagok számára jól meghatározott a hálózat szakmai tevékenysége, illetve az ennek kapcsán érintett területek. Egy-egy általános tanácsadási terület (pl. pénzügy, jog) is az adott szakmai területre koncentrál. A strukturált szolgáltatási portfólió miatt a hálózat tagjai pontosan tudják, hol és milyen (tartalom és forma) szolgáltatásokat vehetnek igénybe a szakmai hálózattól, illetve a hálózaton keresztül. A hálózat tagjai számára szabadon hozzáférhető, ingyenes, jó minőségű szakmai, módszertani kiadványokat biztosít a hálózatot működtető szervezet. Rendszeres, jól strukturált, a

76

hálózati tagok szükségleteire reagáló, a tudásbővítést, tudásmegosztást, projektgenerálást célzó hálózati találkozók segítik a tagok szakmai fejlődését. Ezt a módszertani hátteret gyengíti, hogy a hálózat módszertani tevékenysége kapcsán összegyűjtött szakmai tudások „ömlesztett” jellege miatt (rosszul strukturált, nem naprakész, stb.) a hálózat tagjai számára nehézségekbe ütközik a megfelelő információ gyors kinyerése az óriási adathalmazból, hiányoznak az adatbázis alapú elektronikus megoldások (pl. elektronikus könyvtár, amiben címszavakra kereshet a felhasználó). Nehézséget okoz továbbá a virtuális, online kultúrától való idegenkedés: a szakmai hálózatok, illetve azok tagsága a face-to-face jellegű interakciókra és kommunikációra túlzott hangsúlyt helyez, és nem vagy csak korlátozottan él az internetes, web2-es lehetőségekkel (pl. facebook), technikai újításokkal (pl. videokonferencia), amelyek jelentős költségcsökkentéssel járnának, továbbá jóval rugalmasabbá tennék a hálózat belső működését, külső kommunikációját. A hálózat szakmai hátterének biztosítására vonatkozóan egyértelműen pozitívum a fizetett menedzsment és felkészült tanácsadók alkalmazása, melyet – szükség esetén – külső vásárolt szolgáltatásokkal egészítenek ki. Fontos azonban, hogy mindez nem működik hatékonyan, ha a szakmai kompetenciahatárok tisztázatlanok, illetve a tanácsadók – külső, bevonható erőforrás hiányában – túllépik azokat. A szakmai kompetenciahatárok tisztázatlanságával párosuló jelenség a szakmai szolgáltatás minőségét, a hálózat tagjainak elégedetlenségét vonja maga után. Ugyancsak nehezíti a szakmai háttér biztosítását, ha a hálózat tagjai a szakmai szolgáltatások mellett a tagok érdekeinek érvényre juttatását is elvárják a szakmai szolgáltatásokra verbuválódott stábtól. A stratégia tervezés tekintetében egyértelműen pozitívum, hogy a hálózat a tagok szükségleteire reflektálva tervezi meg stratégiáját, és a hálózat írott, a stratégiai tervezés legalapvetőbb követelményeinek megfelelő dokumentumokkal rendelkezik (konkrét jövőkép, cél- és eszközrendszer, feladat meghatározás). Ehhez kapcsolódó előny, hogy a szakmai hálózat hatékonyságának és a hálózat tagjai számára biztosított szolgáltatások minőségének növelése érdekében együttműködésre, tudásmegosztásra ösztönző (hálózaton belül és hálózatok között), nyitottságra törekvő stratégiát tervez. Negatívumként fogalmazható meg, ha a szakmai hálózat környezetében fellépő változásokra történő reagálást nem minden esetben követi a stratégia (illetve cselekvési terv) rutinszerű felülvizsgálata, illetve ha a szakmai hálózat nem fektet kellő hangsúlyt hasonló hálózatokkal való együttműködésre és/vagy nem rendelkezik a tevékenységhez szükséges szakemberrel. A szakmai hálózat által folytatott tevékenység jelentős része „láthatatlan” marad mind a hálózati tagjai, mind a hálózat külső (lehetséges) szakmai partnerei számára.

77

VI. Táblázatok 24. táblázat Milyen a szervezetek bevételi forrásainak összetétele 2012-ben? (%) Átlagos aránya (%)

Szervezetek száma, ahol nincs ilyen típusú bevétel (db)

20

19

Adományok magánszemélyektől

1

28

Támogatás a piaci szféra képviselőitől

3

32

52

9

Nemzetközi pályázatok

7

32

SZJA 1%

1

23

10

26

6

25

Normatív költségvetési támogatás

Magyar állami pályázatok, megrendelések

Vállalkozói bevételek Egyéb Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel

25. táblázat Várhatóan milyen arányban lesznek az alábbi célcsoportok a projektben? (átlagos tervezett arány, %) Összes projekt (74)

AMSZ (29)

A2 (9)

A3 (36)


16

17

15

16


14

25

0

5


5

3

4

8


6

8

1

6


1

1

0

2


3

4

0

3


15

14

13

18


38

26

66

44


26. táblázat Milyen tapasztalatokkal rendelkezik a projekthelyszín? (db)

Igen, a teljes szolgáltatási kört nyújtották már korábban is. Részben, néhány szolgáltatás már volt korábban is. Nem, a projekt helyszínén nem voltak korábban ilyen szolgáltatások. Nem tudja / nem válaszol

Összes helyszín (84)

AMSZ (39)

A2 (9)

A3 (36)

46

33

0

13

23

4

9

10

13

0

0

13

2

2

0

0


78

Igény- és szükségletfelmérés a hálózati tagok körében

Recommend Documents