Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Oktató, Fejlesztı és Tanácsadó Központ (ROP-3.3.1.-2004-10-0007/33)
A SZENTLİRINCI STATISZTIKAI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
HELYZETELEMZÉS SWOT tábla Fejlesztési koncepció Lezárva: 2006. április 20.
2005-2006
1
Tartalomjegyzék 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT............................................................... 4 1.1 TERMÉSZETI, TÁJI ADOTTSÁGOK ................................................................................................................... 4 1.1.1 Táji, geológiai, morfológiai jellemzık.................................................................................................. 5 1.1.2 A terület klimatikus viszonyai ............................................................................................................... 6 1.1.4 Talajok, talajtípusok ............................................................................................................................. 8 1.2. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JELLEMZİI ............................................................................................................ 9 1.2.1. A levegı minısége ............................................................................................................................... 9 1.2.2. Vizek minısége .................................................................................................................................... 9 1.2.3. Védett területek .................................................................................................................................... 9 2. TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TÉRSZERKEZET ........................................................................................ 10 2.1 TELEPÜLÉSÁLLOMÁNY ................................................................................................................................ 12 2.2 ÖSSZEGZÉS .................................................................................................................................................. 13 3. HUMÁN ERİFORRÁSOK ........................................................................................................................... 15 3.1 DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A SZENTLİRINCI KISTÉRSÉGBEN ......................................................................... 15 3.1.1 A népesség alakulása.......................................................................................................................... 15 3.1.2 Természetes népmozgalom.................................................................................................................. 17 3.1.3 Mechanikus népmozgalom (ki- és bevándorlás) ................................................................................. 18 3.1.4 A népesség korcsoportok szerinti megoszlása .................................................................................... 20 3.1.4 Kisebbségek a kistérségben ................................................................................................................ 22 3.2 FOGLALKOZTATÁS, MUNKAERİPIAC ........................................................................................................... 22 3.2.1 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkaerı piaci helyzet ....................................................... 22 3.2.2 A Szentlırinci kistérség munkanélküliségi adatai............................................................................... 25 3.3 ISKOLÁZOTTSÁG, OKTATÁS ......................................................................................................................... 28 3.3.1 Iskolázottsági mutatók ........................................................................................................................ 28 3.3.2 Oktatási helyek, képzés ....................................................................................................................... 30 3.4 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER ............................................................................. 31 3.4.1 Egészségügyi ellátás ........................................................................................................................... 31 3.4.2 Szociális ellátás .................................................................................................................................. 32 3.5 ÖSSZEGZÉS .................................................................................................................................................. 35 4. A HELYI GAZDASÁG JELLEMZİI.......................................................................................................... 36 4.1 A GAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ....................................................................................................... 36 4.1.1 A gazdasági fejlettség mutatói (gazdasági fejlettség, versenyképesség)............................................. 36 4.1.2 Vállalkozási szervezetrendszer ........................................................................................................... 37 4.1.3 Nemzetgazdasági ágak szerinti összetétel........................................................................................... 41 4.1.4 Külföldi mőködıtıke –ellátottság ....................................................................................................... 42 4.2 AZ IPAR JELLEMZİI ..................................................................................................................................... 42 4.3 A SZENTLİRINCI KISTÉRSÉG AGRÁRGAZDASÁGA ....................................................................................... 43 4.3.1 Birtokstruktúra-változás ..................................................................................................................... 44 4.3.2 Az állatállomány alakulása................................................................................................................. 46 4.3.3 A növénytermesztés sajátosságai ........................................................................................................ 48 4.3.4 Erdıgazdálkodás ................................................................................................................................ 53 4.3.5 Szentlırinci Gazdanapok: a térség legnagyobb agrárrendezvénye.................................................... 53 4.4 SZOLGÁLTATÁSOK ...................................................................................................................................... 54 4.4.1 Kiskereskedelem és vendéglátóipari egységek.................................................................................... 56 4.4.2 Üzleti és pénzügyi szolgáltatások ....................................................................................................... 57 4.5 TURIZMUS ................................................................................................................................................... 58 4.5.1 A kínálat jellemzıi .............................................................................................................................. 58 4.5.2 A turizmus keresleti jellemzıi ............................................................................................................. 61 4.6 ÖSSZEGZÉS .................................................................................................................................................. 62 5. INFRASTRUKTÚRA, KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS............................................................................. 63 5.1 MŐSZAKI INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG ........................................................................................... 63 5.1.1 Vízellátás, szennyvízelvezetés ............................................................................................................. 63
2
5.1.2 Hulladékkezelés .................................................................................................................................. 63 5.1.3 Gázellátás ........................................................................................................................................... 64 5.1.4 Villamos energia ellátás ..................................................................................................................... 64 5.1.5 Megújuló energia................................................................................................................................ 65 5.2 A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ............................................................................................................. 65 5.2.1 A kistérség infrastruktúrájának általános jellemzése ......................................................................... 65 5.2.2 Közúti tömegközlekedés ...................................................................................................................... 66 5.2.3 Vasúti közlekedés................................................................................................................................ 67 5.3 HÍR-ÉS TÁVKÖZLÉS ..................................................................................................................................... 67 5.4 ÖSSZEGZÉS .................................................................................................................................................. 68 6. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................................................... 70 7 SZENTLİRINC KISTÉRSÉG SWOT ANALÍZISE ................................................................................... 71 8. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ — SZENTLİRINCI KISTÉRSÉG .......................................................... 74 8.1 IPAR – KÜLSİ MUNKAHELYTEREMTÉS......................................................................................................... 75 8.2 TURIZMUS – KOMPLEX TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK .............................................................................. 76 8.3 MEGÚJULÓ ENERGIA – SZÉLERİMŐVEK, GEOTERMIKUS ENERGIA, BIOMASSZA ........................................... 77 8.4 MEZİGAZDASÁG – BIOGAZDÁLKODÁS, ERDİGAZDÁLKODÁS, BIOMASSZA TERMELÉS ................................ 79 8.5 LOGISZTIKAI KÖZPONT SZENTLİRINC – INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS ....................................................... 80 8.6 REKREÁCIÓS ÖVEZET - ALVÓVÁROS FUNKCIÓ – KÖZLEKEDÉS, OKTATÁS, EGYÉB INFRASTRUKTÚRA, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ................................................................................................................................... 80 8.7 AZ EGYÜTT MEGVALÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉSEK ............................................................................................ 81 9. FELHASZNÁLT FORRÁSOK: .................................................................................................................... 83 MELLÉKLET – TELEPÜLÉSEK .................................................................................................................... 84
3
1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT A Szentlırinci Kistérség 2004. januárjában alakult meg 20 település részvételével. Az egyes települések korábban más kistérségi társulások szereplıi voltak.
1.1 Természeti, táji adottságok1 Az 1. táblázat a Szentlırinci Kistérség településeinek Kistáji tagozódását mutatja. A kistérség alapvetıen 4 tájegység területén terül el. Ezek a Mecsek hegység, a Dél-baranyai dombság, a Dél-Zselic és az Észak-Zselic. Település Boda Cserdi Bicsérd Gerde Gyöngyfa Királyegyháza Pécsbagota Sumony Szabadszentkirály Szentlırinc Velény Zók Bükkösd Csonkamindszent Dinnyeberki Helesfa Hetvehely Kacsóta Szentkatalin Okorvölgy
Kistáj Mecsek hegység
Dél-baranyai dombság
Dél-Zselic
Észak-Zselic
1. Táblázat Szentlırinci Kistérség települései és kistájai
1
A fejezet Magyarország kistájainak katasztere (Szerkesztette:Marosi Sándor, Somogyi Sándor). MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1990. 547-595 oldal alapján készült.
4
1.1.1 Táji, geológiai, morfológiai jellemzık
1. térkép A vizsgált terület domborzata és magassági szintjei Forrás: http://www.deldunantul.com/index.php?id=394&print=
A kistérség domborzati szempontból két részre osztható. Az északi területek a Zselichez tartoznak. Itt a jellemzı domborzat a hegység. A kistérség déli része, Szentlırinc város és a tıle délre, illetve dél-nyugatra fekvı területek jellemzı domborzata a síkság. 2. térkép Ásványkincsek
(Jelmagyarázat:1 - kerámia agyag; 2 - anhidrit; 3 - bauxit; 4 - gipsz; 5 - építıipari homok; 6- építıkı és cementipari alapanyag; 7 - kıszén; 8 - talajjavító tızeg és lápföld; 9 - hasadóanyag (urán); 10 – vasérc) Forrás: http://www.deldunantul.com/index.php?id=394&print=
5
A 2. térkép a Dél-Dunántúl ásványkincseit ábrázolja. Az itt található nyersanyagokból gazdasági jelentısége miatt kiemelkedik a térképen „K” betővel jelölt építıkı és cementipari alapanyag, amelyre Bükkösd mellett kıbánya is települt.
3. térkép Geológiai adottságok (Jelmagyarázat:1 - holocén folyami homok; 2 - holocén öntéshomok, öntésiszap, öntésagyag; 3 - pleisztocén folyami homok; 4 - pleisztocén lösz; 5 - pliocén (felsı pannon) agyag, homok, homokkı; 6 középsı miocén (torton) lajtamészkı, homok, agyag; 7 - középsı miocén (torton) andezit; 8 - középsı miocén (helvét) konglomerátum, kavics, homok, agyag; 9 - felsı kréta bauxit; 10 - alsó kréta trachidolerit, fonolit; 11 - alsó kréta márga, mészkı, homokkı; 12 - felsı jura márga, mészkı, mészmárga; 13 - középsı jura mészkı, márga; 14 - alsó jura márga, homokkı, feketekıszén; 15 - felsı triász homok, agyagpala; 16 - középsı triász dolomit, mészkı; 17 - középsı triász mészkı, márga; 18 alsó triász agyagpala, homokkı, mészkı, dolomit; 19 - permi vörös homokkı, konglomerátum; 20 permi szürke homokkı, agyagpala) Forrás: http://www.deldunantul.com/index.php?id=394&print=
A fenti térkép alapján elmondhatjuk, hogy a kistérség legnagyobb részét pleisztocén lösztakaró fedi. A terület déli részén a lösztakarót felváltja az öntéstalaj, amely homokból, iszapból és agyagból áll. Ezek a talajok mezıgazdasági hasznosításra alkalmasak. 1.1.2 A terület klimatikus viszonyai
6
4. térkép A Dél-Dunántúl klimatikus térképe (Jelmagyarázat:A4 - meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú; A5 - meleg, mérsékelten száraz, hideg telő; B3 - mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telő; B6 - mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, enyhe telő; C1 - hővös, mérsékelten nedves, enyhe telő) Forrás: http://www.deldunantul.com/index.php?id=394&print=
A fenti térkép alapján a kistérség három éghajlati területhez tartozik. A térképen zölddel jelölt északi területek a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, enyhe telő éghajlati jellemzıvel bírnak. A déli területekre a meleg, mérsékelten száraz hideg telő besorolás jellemzı. A kistérség dél-keleti sarka pedig meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú jelzıkkel írható le. 1.1.3 A kistérség növényföldrajzi sajátosságai
5. térkép A Dél-Dunántúl eredeti növénytakarója és az erdıterületek területének antropogén változása.
7
(Jelmagyarázat: 1 - eredetileg erdıs puszta; 2 - az erdıterületek kiterjedése az emberi beavatkozás elıtt; 3 - az erdıterületek kiterjedése a XVIII. sz. végén; 4 - az erdıterületek kiterjedése a XX. sz. elsı felében; 5 - ártéri lápok, mocsarak) Forrás: http://www.deldunantul.com/index.php?id=394&print=
6. térkép: A Dél-Dunántúl növényzete. (Jelmagyarázat: 1 - tatárjuharos lösztölgyesek; 2 - ártéri ligeterdık és mocsarak; 3 - illir jellegő molyhostölgyes karszterdık, karsztbokorerdık és sziklagyepek; 4 - cseres tölgyesek és egyéb savanyodó talajú tölgyesek; 5 - illír jellegő bükkösök; 6 - illir jellegő gyertyános tölgyesek) Forrás: http://www.deldunantul.com/index.php?id=394&print=
A 4. és 5. térkép alapján megállapítható, hogy területre régen is és most is az erdıs növénytakaró a jellemzı. Az északi területek hegyes vidékein ezen adottságra épülve erdıgazdálkodást is végeztek. E jellemzık alapján a terület további erdısítésre, illetve erdıgazdálkodásra alkalmas. 1.1.4 Talajok, talajtípusok
7. térkép Talajtípusok
8
(Jelmagyarázat: A - TALAJTÍPUSOK: 2 - rendzinatalaj, 5 - podzolos barna erdıtalaj, 6 - agyagbemosódásos barna erdıtalaj, 8 - Ramann-féle barna erdıtalaj (barnaföld), 10 - csernozjom barna erdıtalaj, 12 - típusos mészlepedékes csernozjom, 23 - réti talaj, 24 - réti öntéstalaj, 25 - lápos réti talaj, 29 nyers öntés; B - A TALAJKÉPZİ KİZET LAZA ÜLEDÉK: a - középkötött vályog, b - agyag és agyagos vályog harmadkori és idısebb üledékek, c - középkötött vályog harmadkori és idısebb üledékek, d - középkötött vályog glaciális és tavi vagy alluviális üledékek, e - homokos glaciális és tavi vagy alluviális üledékek; C - A TALAJKÉPZİ KİZET TÖMÖR KİZET: a - homokkı, b – mészkı) Forrás: http://www.deldunantul.com/index.php?id=394&print=
A kistérség északi részére a 7. térkép adatai alapján a barna erdıtalaj, míg a dél-keleti sík vidékekre a mészlepedékes csernozjom talaj jellemzı.
1.2. A környezeti állapot jellemzıi 1.2.1. A levegı minısége A térségben a levegıminıség szempontjából a bányászati tevékenység az a szennyezı forrás, amely pontszerően jelenik meg. Bányászat Bükkösd mellett folyik, ahol mészkövet bányásznak. A jellemzı szennyezés a porszennyezés. E fejtés tervezett bıvítésével a szennyezés további növekedése várható. A közlekedési eredető és a lakossági főtésbıl származó szennyezés hálószerő lefedést eredményez. Ezen kívül szerepet játszanak a mezıgazdasági termelésbıl származó szennyezıanyagok is. 1.2.2. Vizek minısége A térség felszín alatti és felszíni vízkészleteinek minıségét a terület és környezethasználatok, a közmőves vízellátás és szennyvízkezelés alapvetıen befolyásolják. A kistérségben a közmőolló erısen nyitott. A felszín alatti vizek szennyezetek. A kistérség dél-nyugati részén az arzén tartalom okoz problémát. A terület felszín alatti vízkészletei a felmerülı igényeket mennyiségileg képesek fedezni, azonban minıségük nem megfelelı. A felszín feletti vizek közül az épülı helesfai tórendszer kell megemlítenünk. A kistérség több településén található horgásztó, amelyek azonban csak helyi jelentıséggel bírnak. 1.2.3. Védett területek A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik.A kistérségben természetvédelmi terület nem található. 1.
9
2. TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TÉRSZERKEZET Az egykori járások és városkörnyékek megszőnése után szükségessé vált egy olyan rendszer kialakítása, amelynek következtében figyelemmel kísérhetıek a megyéken belüli folyamatok területi-statisztikai változásai. A statisztikai kistérségi besorolást 1994-ben vezették be, amelynek hatására a Dél-Dunántúl terültén 22 körzetet hoztak létre. Szentlırinc és kistérsége a Dél-dunántúli statisztikai régión belül 2004-ig a Pécsi kistérséghez tartozott, azonban 2004. január 1-jével önállósodott. Az új kistérség 20 településtaggal mőködik, központi szerepét Szentlırinc városa tölti be. A kistérség nem jelent mást, mint a települések között létezı funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egységet. A kistérségek területe teljes mértékben és átfedésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régiók, a megyék valamint más kistérségek határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik.2 A Szentlırinci Kistérség települései két önkormányzati társuláshoz tartoztak, a Zöld Völgy és a Mecsekalja Önkormányzati társuláshoz. A zöld völgyi társulásból nyolc, míg az utóbbi társulásból tizenkettı település csatlakozott az újonnan megalakult kistérséghez.
2
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl, I. Fejezet, Általános rendelkezések, 5.§ h)
10
8. térkép: Szentlırinci Kistérség térképe A kistérség nagysága, népessége és településeinek száma alapján a legkisebbek közé sorolható. A kistérség területe 271 km², a jelenlegi lakosságszáma 15 502 (2005). A központi 11
városban a kistérség lakosságának közel 45 %-a lakik, ami annyit jelent, hogy a kistérség összlakosságának mindössze 53 %-a oszlik a hozzá tartozó 20 falura. Ennek köszönhetıen – kivéve Szentlırinc városát – a települések mindegyikénél a népsőrőség 120 fı/km² alatti, így az Európai Unió terminológiája szerint a rurális kategóriába sorolható. 1. táblázat: A Baranya megyei kistérségek lakónépessége, 2004 Kistérség
Települések száma
Lakónépesség (fı)
Ebbıl városi népesség aránya
Komlói
19
41 762
65,0 %
Mohácsi
43
51 655
44,3 %
Pécsi
39
184 213
85,6 %
Pécsváradi
19
13 004
31,3 %
Sásdi
27
15 248
23,0 %
Sellyei
35
14 541
21,3 %
Siklósi
53
38 404
43,1 %
Szentlırinci
20
15 748
45,2 %
Szigetvári
46
27 685
40,8 %
Összesen:
301
402 260
63,0 %
Forrás: Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés 14.o.
Az 1. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a statisztikai kistérségek között jelentıs különbségek voltak és vannak szinte minden tekintetben. A népességszámuk alapvetıen a nagyvárosok miatt különbözik. A kistérségek társadalmi, gazdasági, szociális különbségei mögött is lényegi tényezıként jelennek meg a településhálózati sajátosságok. A Szentlırinci Kistérség elhelyezkedését tekintve megállapítható, hogy nem tartozik a leghátrányosabb kistérségek közé, ami a megközelíthetıséget illeti. A Budapest–Pécs vasúti fıvonal mellett fekszik, a vasúti törzsvonal a kistérség belsı területeit is feltárja, azonban a közutak minısége nem nevezhetı megfelelınek. A mellékútvonalak és helyi önkormányzati utak burkolatának állapota rossz. Gondot jelent még az is, hogy aprófalvas, szétaprózott településhálózattal rendelkezik, valamint magas a zsáktelepülések száma, ami a megközelíthetıséget megnehezíti (bekötıutak rossz minısége), és az idıbeli elérhetıség is hosszúra nyúlik. Minıségi változást jelenthetne a fıútvonaltól délre megépülı gyorsforgalmi út (M57-M60). A kiépülı gyorsforgalmi úthálózat révén a javuló szállítási lehetıségek segítségével a Szentlırinci Kistérség intenzívebben kapcsolódhatna a távolabbi fogyasztópiacokhoz. Veszélyt jelenthet a közúthálózat szempontjából, hogy a fokozódó motorizáció egyre nagyobb mértékben terhelni fogja az újonnan megépített úthálózatot, ami a szállított áruk mennyiségének növekedésével magyarázható – az áruszállítás zöme ma is közúton történik. A kistérség elzártságát nagymértékben enyhítené a tıle keletre tervezett V/C európai korridor megépítése, amely a közúti térszerkezeti pozíciót is javítaná. Az európai korridor kiépülése lényegesen javítaná a térség nemzetközi és hazai közlekedési ellátottságát, illetve minıségét.
2.1 Településállomány A Szentlırinci Kistérség településállománya nagyrészt apró- és törpefalvakból áll. A kistérség 20 települése közül 12 apró- és törpefalu, ami annyit jelent, hogy a lakosságszám nem haladja meg a 200 fıt. További négy település kisfalunak nevezhetı, a lakosságszám 500 és 999 közé esik. Az 1000–1999 fıs kategóriába három település sorolható (kis-középfalu). A legnagyobb lélekszámmal rendelkezı település Szentlırinc városa, amely az 5000–9999-es
12
kategóriába tartozik. Az ekkora népességgel rendelkezı városok általában már rendelkeznek a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetıségeivel és képességeivel. A Szentlırinci Kistérség pozíciója – mindent egybevetve – a stagnáló kategóriába tartozik. Ez a pozíció sok mindent magában hordoz. A megfelelı eszközök segítségével megvalósulhat a fejlettebb kistérségekhez való felzárkózás. A felzárkózási lehetıséget nagyban befolyásolja, hogy a kistérség mennyire képes kedvezı feltételeket kínálni a gazdasági szereplık számára. Versenyképessé csak abban az esetben válhat a térség, ha a környezetéhez képest kimagasló a humánerıforrás-állománya, a termelékenysége, az infrastruktúra-ellátottsága (üzleti, közlekedési), illetve ha nyitottá válik a gazdasága.3 1. ábra: A gazdasági térszerkezet alakulása 1998-2002.
Forrás: A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI Kht. – területfejlesztési igazgatóság elemzı és értékelı iroda, Budapest, 2004. Július.
2.2 Összegzés A Szentlırinci kistérség a többi kistérséghez képest viszonylag késın jött létre. Területét megosztja a Kelet-Nyugat irányban átmenı gyorsforgalmi út (késıbb az autópálya), amely a kistérséget egyben két különbözı adottságú területre is bontja. A úttól délre esı, sík területeken jellemzıen mezıgazdasági termelés folyik, míg az északi rész lankásabb és jellemzıen erdıs területek vannak rajta A kistérségben egyetlen város található, Szentlırinc, a népesség közel fele itt él. A kistérség népessége alacsony, a falvak lakosságszáma is kicsi, és sok a zsákfalu. Az utak állapota és a tömegközlekedés rendszere miatt a közlekedés nehézkes. Ez az aprófalvas, zsákfalvas, alacsony lakossággal rendelkezı településszerkezet általában munkanélküliséget és a köz- és 3
a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI kht. – területfejlesztési igazgatóság elemzı és értékelı iroda, Budapest, 2004. Július 24.o.
13
egyéb szolgáltatások alacsony színvonalát vonja maga után. Ugyanakkor bensıségesebbé teszi a településeket – a természeti környezet szépsége is ehhez járul hozzá azokon a területeken, ahol még eredeti pompájában csodálható.
14
3. HUMÁN ERİFORRÁSOK 3.1 Demográfiai mutatók a Szentlırinci kistérségben 3.1.1 A népesség alakulása A kistérséget alkotó 20 településen, 2003 végén 15.748 fı lakott (2. táblázat). Ez az adat az 1996-os évhez képest nagyon csekély, (15740 fırıl) 0,05%-os növekedést, a 2001-es évhez képest pedig ugyancsak csekély, de fordított irányú, (15911 fırıl) 1,02 %-os csökkenést mutat. 2. táblázat: A kistérség településeinek lélekszáma népességkategóriák szerint, 2003-ban Népességkategóriák
0–199 fı
200–499 fı
500–999 fı
Csonkamindszent
Lakónépesség száma, fı 180
Dinnyeberki
106
Gyöngyfa
138
Okorvölgy
89
Pécsbagota
120
Szentkatalin
137
Velény
178
Boda
419
Cserdi
352
Hetvehely
498
Kacsóta
286
Zók
297
Gerde
589
Helesfa
568
Sumony
502
Települések
Lakónépesség megoszlása, %
6,02
11,76
15,69
Szabadszentkirály 811 1000–1999 fı 5000–9999 fı Összesen
Bicsérd
1007
Bükkösd
1319
Királyegyháza
1029
Szentlırinc
7123
45,23
15748
100,00
21,3
Forrás: A KSH adatai alapján
A kistérség egyetlen városa Szentlırinc, 7123 fıs lakónépességgel, ami az össznépesség 45,23 %-a. A vizsgált térség lakóinak 54,77 %-a tehát községben él. A községek átlagos népességszáma 454 fı, ez a magyar falvak átlagának kb. 35 %-a. A falvak lélekszáma 89 (Okorvölgy) és 1319 fı (Bükkösd) között szóródik. A Szentlırinci Kistérség területe 27 km² (Baranya megye területének 6,1 %-a, Dél-Dunántúlnak 1,9 %-a), népsőrősége 58 fı/km². A
15
települések közt e tekintetben is jelentıs mértékő eltérések mutatkoznak: legalacsonyabb a népsőrőség Szentkatalinban (10 fı/km²), míg a legsőrőbben Szentlırinc városa lakott (256 fı/km²). 1996 és 2003 között a Dél-Dunántúl lakosságának száma 0,69 %-kal, Baranya megyéé 1,21 %-kal csökkent. A Szentlırinci Kistérségen belül a legnagyobb veszteséget Dinnyeberki szenvedte el (23,74 %-kal), de 10%-nál nagyobb volt Helesfa és Okorvölgy lakónépességfogyása is (-13,41 % ill. -10,10 %). Az idıszak legnagyobb ”nyertesei” Pécsbagota (18,81 %), Gerde (14,81 %) és Kacsóta (13,04 %). (2. ábra) 2. ábra: Lakónépességszám változás 1996 és 2003 között, % Dél-Dunántúl Baranya Szentlırinci kistérség Pécsbagota Gerde Kacsóta Cserdi Bicsérd Sumony Zók Bükkösd Boda Szabadszentkirály Szentlırinc Velény Gyöngyfa Csonkamindszent Királyegyháza Szentkatalin Hetvehely Okorvölgy Helesfa Dinnyeberki -25
-20
-15
-10
-5
0
5
10
15
20
Forrás: A KSH adatai alapján
Amennyiben ezeket az adatokat éves lebontásban vizsgáljuk, természetesen igen változó, hol fogyó, hol növekvı népességszám képet láthatunk. A társulás 1996-os esztendıhöz viszonyított 0,05 %-os többlete egész pontosan 8 fıt jelent, de az idıszak jelentıs szélsıségeket takar: az 1999-es és 2000-es év végi adatok szerint ezen egy év alatt például 192 fıvel gazdagodott, míg 2002-2003 viszonylatában 144 fıvel csökkent a lakónépesség (legnagyobb mértékben a kistérség központjának, Szentlırincnek köszönhetıen, amely 170 illetve -135 fıvel járul hozzá az adatok ilyen irányú alakulásához). Összességében elmondható, hogy a 20 település közt nincs egyetlen olyan sem, amely a hét év során (1996-2003) csak többletet, vagy csak veszteséget mutatott volna fel. Abszolút mértékben a legtöbb lakost Bicsérd és Gerde ”nyerték” 87, illetve 76 fıvel, míg a másik szélsıséget Helesfa és Királyegyháza képviselik -88 illetve -74 lakossal (érdekes, hogy a tendencia 1999–2000 viszonylatában épp Szentlırinccel ellentétes, hisz mindkét faluban ekkor fogyatkozott meg legnagyobb mértékben a lakosság: 60 valamint 56 fıvel).
16
3.1.2 Természetes népmozgalom A népességszám változását közvetlenül a természetes valamint a mechanikus népmozgalom határozza meg. A természetes népmozgalom a születések és a halálozások arányának változásából fakad. A születések 1000 lakosra jutó száma a dél-dunántúli régióban, Baranya megyében és a vizsgált kistérségben is rendre elmaradt a halálozások mögött, így évrıl-évre – az országos trendhez hasonlóan – természetes fogyás tapasztalható. A szentlırinci statisztikai kistérség adatai azonban mind a régióhoz, mind a megyéhez viszonyítva kedvezıbb képet mutatnak (a teljes képhez hozzátartozik viszont, hogy Dél-Dunántúlon az élve születési számhoz hasonlóan a halálozási ráta is kedvezıtlenebb mint az országos átlag, valamint a régió megyéi közül Baranya népessége korosodik a leggyorsabb ütemben). A KSH által vezetett adatsorból kiszámolható, hogy a Szentlırinci Kistérségben 1996ban 1000 fıre még 11,1 élve születés jutott, 2002-ben már csak 10,8, 2003-ban pedig nem egészen 8,5. Ugyanezen éveket vizsgálva az 1000 fıre jutó halálozások száma 13,4, 12,3 illetve 12,9 (a 8 év során a mutató kisebb mértékő csökkenéseket és növekedéseket mutat, azonban évrıl-évre, folyamatosan meghaladja a születési arányokat). A Szentlırinci kistérségben a természetes szaporodás/fogyás 1000 fıre vetített értéke nemcsak a régióhoz, valamint Baranyához viszonyítva kedvezıbb, hanem a megye többi kistérségéhez képest is (2002ben a sellyei kistérséggel még fej-fej mellett versenyzett, 2003-ban azonban a sellyei és pécsi kistérségek után visszaszorult a 3. helyre). (3. táblázat) 3. táblázat: A természetes népmozgalom legfontosabb mutatói, kistérségenként
Dél-Dunántúl Baranya Komlói kist. Mohácsi kist. Pécsi kist. Pécsváradi kist Sásdi kist. Sellyei kist. Siklósi kist. Szentlırinci kist. Szigetvári kist.
1000 lakosra jutó élveszületések száma, fı 1996 2002 2003 10,21 9,06 8,85 10,28 9,16 8,96 8,7 7,3 7,5 8,3 9,1 9,3 8,3 7,7 8,6 9,3 12,0 10,0 10,3 8,8 11,10 10,82 8,47 9,8
1000 lakosra jutó halá- Természetes szaporodás/fogyás, ezrelék lozások száma, fı 1996 14,45 13,71
13,45
9,9
2002 13,23 12,87 13,9 13,1 12,2 14,0 14,4 13,5 12,8 12,26
2003 13,89 13,86 13,1 14,8 13,4 13,7 14,0 13,3 14,2 12,90
13,6
14,0
1996 -4,25 -3,43
-2,35
2002 -4,17 -3,71 -5,2 -5,58 -3,09 -5,65 -5,79 -1,45 -2,49 -1,45
2003 -5,03 -4,91 -5,59 -6,45 -4,07 -6,08 -4,76 -3,25 -5,39 -4,42
-4,68
-5,11
Forrás: A Dél-Dunántúl teljes helyzetelemzése, 2005, 62. oldal és a KSH adatai alapján
Településenként elemezve elmondható, hogy 1996-ban a természetes fogyás Csonkamindszenten a legkiemelkedıbb arányú (-26,53 ezrelék – hozzátéve, hogy egy kevesebb, mint 200 fıs lélekszámú községrıl van szó, azaz a nagy arány nem jelent feltétlenül óriási léptékő változást4), míg Okorvölgyben és Pécsbagotán szaporodás tapasztalható (30,61; 30,46 ezr.). 2002-ben a szélsıségeket Dinnyeberki, (-25,21 ezr.), Helesfa (-24,89 ezr.) illetve Kacsóta (20,14 ezr.) képviseli; 2003-ban pedig Helesfa (-38,73 ezr.), Okorvölgy (-32,79 ezr.) illetve 4
Ez a kiegészítés nem csak Csonkamindszentre érvényes.
17
Velény (11,3 ezr.). 1996 és 2003 között három falu (Boda, Helesfa, Szabadszentkirály) esetében kivétel nélkül mind a nyolc évben negatív az arányszám, a többi település mutatója egyszer-egyszer átfordul pozitívvá (még ha csupán alig észrevehetı mértékben is). Összegészében a legnagyobb arányú veszteséget Dinnyeberki és Helesfa könyvelhette el, míg az abszolút számokat tekintve szintén Helesfa áll az élen (több mint 100 fıvel többen haláloztak el, mint jöttek világra), alig megelızve Királyegyházát (közel -90 fı). A társulás központjában, Szentlırincen a ráta elég egyenletes képet mutat5, -1,7 és 3,1 ezr. között ingadozik – a két szélsıérték 2003-ban -12 fıt, 2000-ben +22 fıt takar. 3.1.3 Mechanikus népmozgalom (ki- és bevándorlás) A népességszám változásának másik összetevıje a mechanikus népmozgalom, azaz a vándorlás, amelynek két komponense az oda- illetve elvándorlás (mindkét kategóriába beleértve az állandó és az ideiglenes népmozgást is). A Szentlırinci Kistérségben 1996 és 1997 között a vándorlás egyenlege negatív, majd az azt követı négy évben (1998–2001) pozitívvá válik (a legtöbben, szám szerint 113-an 1999ben érkeznek), végül 2002-ben és 2003-ban ismét nagyobb arányú elvándorlás következik be, mint beköltözés. A kistérség az 1996-tól 2003-ig bezáródó nyolc esztendı során csupán kétszer mutat fel kedvezıtlenebb elvándorlási egyenleget mind a régiónál, mind a megyénél (1997-ben és 2003-ban). Baranya megye kistérségeinek adatait ábrázolja a 4. táblázat. 4. táblázat: Vándorlási egyenlegek kistérségenként, ezrelékben
1996 2002 2003
DélDunántúl
Baranya
-1,00 -0,34 -1,23
-1,18 -039 -1,43
Komló
Mohács
Pécs
Pécsvárad
Sásd
Sellye
Siklós
Szentlırinc
-2,08 -1,53
1,82 2,18
2,55 0,34
-2,45 -7,59
-1,2 -9,8
-12,9 -8,5
-4,29 -1,0
-0,89 -0,13 -4,42
Szigetvár -7,6 -7,19
Forrás: A KSH adatai alapján
1996-ban kiemelkedı arányú bevándorlás történt Helesfára (59,10 ezr.) és Szentkatalinba (84,21 ezr.), mialatt legnagyobb arányban Bicsérdrıl mozogtak kifelé a lakosok (-49,63 ezr.). A következı hét esztendı során Bicsérden megfordult a tendencia (kivételt képez 2001 és 2002, de 2003 bıven kompenzálja e két év negatív mutatóit), ennek köszönhetıen 2003-ban átlépi az 1000 fıs lakónépesség számot. Arányaiban nézve Szentkatalin mutatja a legszélsıségesebb képet, ahol 84,21 ezrelék és -102,74 ezrelék (1996 és 2003) között változnak az értékek – hasonlóan Gyöngyfához (2001: 84,81 ezr., 2003: -103,09 ezr.) –, míg a legkiegyenlítettebb adatsor Szentlırincet jellemzi (a környezı falvakból táplálkozó bevándorlási hullám, a vasutas dolgozók letelepítése, illetve a Mecseki Ércbányászati Vállalat lakásépítési akciójának vonzása következtében6), egészen 2003-ig. 2003-ban ugyanis nagyobb arányú, 16,97 ezrelékes negatív egyenleg keletkezik, 122 fı vándorol ki a városból. A vizsgált idıszak rátáit áttekintve tartós kiköltözési túlsúly figyelhetı meg Dinnyeberkin (kivétel az 1999-es esztendı), folyamatos többlettel pedig csupán Zók büszkélkedhet 1997-tıl (2003-ig). Zók mellett Királyegyháza is hosszú évekig pozitív egyenleggel bír, a tendencia azonban 2002-ben megfordul. Összességében az 1996–2003-as idıszak adatsorából az látható, hogy a fentebb említett településeken kívül (Dinnyeberki, Zók, Királyegyháza) a mérleg nyelve évrıl-évre ide-oda billen, hol pozitív, hol negatív értékeket vesz fel. A nyolc év alatt, abszolút számokban, a leg5
Ismét hozzátéve, hogy több mint 7000 fıs városról beszélünk. Dr. Gál Zoltán (szerk.): Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetfelmérés, Pécs, 2005, 53. o.
6
18
több népességet Helesfa (97 fı), Királyegyháza (66 fı7), illetve Bicsérd ”nyerik”, míg a legnagyobb vesztesek Szentlırinc (-184 fı8), Hetvehely (-41 fı) valamint Dinnyeberki (-31 fı). A társulás egyenlege 61 fı (mialatt Baranyáé -3198 fı). 9. térkép Szentlırinci kistérség településeinek vándorlási különbsége 2003-ban (Forrás: KSH)
7 8
A 2002-tıl kezdıdı megfordult tendencia negatív hatása még nem ellensúlyozza a népességnövekedést. Köszönhetıen elsısorban a már említett 2003-as elvándorlási hullámnak.
19
3.1.4 A népesség korcsoportok szerinti megoszlása „A lakónépesség korösszetételét megvizsgálva szembetőnı, hogy a dél-dunántúli régió megyéi közül Baranya népessége korosodott a leggyorsabb ütemben a legutóbbi két népszámlálás között, hiszen 1990-ben még a legfiatalabb, 2001-ben már a legidısebb korösszetételő népességgel rendelkezett.”9 A régió 24 kistérsége közül mindössze három akadt (ezek egyike a szentlırinci), ahol a gyermekkorúak aránya elérte vagy meghaladta az idıskorúakét (az öregedési index értéke 100 alatt maradt). Az öregedési index – más néven öregségi mutató – azt hivatott szemléltetni, hogy 100 0–14 éves korú gyermekre hány 60 év feletti idıs ember jut. A népszámlálás évében, 2001-ben ez az érték a Dél-Dunántúlon 123,92 %, Baranyában 125,86 %, a Szentlırinci Kistérségben pedig 93,36 % volt. (3. ábra) 3. ábra: Öregségi mutató 2001-ben, % 140 120
Dél-Dunántúl
100 80
Baranya
60 40 20
Szentlırinci kistérség
0 Forrás: A KSH adatai alapján
Forrás: A KSH adatai alapján
Abban, hogy az öregedési index ez évben ilyen kedvezıen alakult, mindkét összetevı, azaz a gyermekkorúak arányának növekedése, valamint az idıskorúak arányának csökkenése is szerepet játszott. A 4. ábra a Dél-Dunántúl, Baranya megye, illetve a kistérség lakónépességének korösszetételét mutatja ugyancsak 2001-ben, %-os megoszlásban. A diagramokról leolvasható többek közt a gyermekkorúak és az idıskorúak aránya is. A 0–14 éves lakosság aránya a legmagasabb Cserdi községben (27,56 %), de 20 % felett van Dinnyeberkiben, Gerdén, Gyöngyfán, Hetvehelyen, Pécsbagotán, Sumonyban illetve Zókon is; míg a legalacsonyabb Helesfán, ahol nem éri el a 10 %-ot (9,31 %). Az öregkorúak aránya Velényben a legkedvezıbb (12,43 %), ezt nem sokkal lemaradva Gyöngyfa (13,79 %), Pécsbagota (14,15 %) és Gerde (14,52 %) követik; ezalatt a legtöbb idıs ember Helesfán (25,37 %) és Szentkatalinban (24,82 %) él, de 20 % feletti a ráta Hetvehely, Kacsóta és Királyegyháza helységekben is. Az öregedési index 100 alatti értékkel bír Bicsérden, Bükkösdön, Cserdiben10, Dinnyeberkiben, Gerdén, Gyöngyfán11, Hetvehelyen, Pécsbagotán, Sumonyban, Szentlırincen, Velényben és Zókon – a 20 település közül 12-ben. A másik végletet Helesfa adja, ahol 100 gyermekre több mint 270 (!) idıskorú jut (272,55), de kedvezıtlen a kép Szentkatalinban (147, 83 %), Okorvölgyben (133,33 %) és Kacsótán (131,11 %) is. Az elıbbi két község esetében – Helesfán hatványozottan – a mutató mindkét komponense rendkívül szélsıséges (kevés születés, öregedı populáció), míg az utóbbi két településen elsısorban az alacsony gyermekszám a meghatározó.
9
Dél-Dunántúl teljes helyzetelemzése, 2005, 60.o. 54,64 %-kal a legjobb helyzetképet mutatja. 11 Itt szintén nagyon kedvezı az adat, 57,58 %. 10
20
4. ábra: Dél-Dunántúl, Baranya megye és a Szentlırinci Kistérség korstruktúrája, 2001, %
16,63
20,61
21,55
20,99
16,63
20,61
21,55
20,99
20,21
17,35
18,59
20,24
21,82 21,99
20,21
0-14 évesek
15-29 évesek
0-14 évesek
15-29 évesek
0-14 évesek
15-29 évesek
30-44 évesek
45-59 évesek
30-44 évesek
45-59 évesek
30-44 évesek
45-59 évesek
60-X évesek
60-X évesek
60-X évesek
Forrás: A KSH adatai alapján
A teljes korstruktúra szempontjából nincsenek számottevı különbségek a 4. ábrán megjelenített három térség viszonylatában. Ami lényeges és szerencsés, hogy kistérségünkben alacsonyabb a 60 év felettiek (és valamelyest az ”eggyel” fiatalabb korosztály – ezen belül is a 60-hoz közeledık) aránya, illetve fiatalodik a populáció, azaz a gyermekek csoportja gyarapszik. Az 5. ábrán egy újabb mutató, az eltartottsági ráta látható – ez azt szemlélteti, hogy 100 15–64 éves (aktív korú) népességre hány eltartott lakos jut. 5. ábra: Eltartottsági ráta 2001-ben, % 47 46,5
Dél-Dunántúl
46 45,5 45 44,5
Baranya Szentlırinci kistérség
44
Forrás: A KSH adatai alapján
Látható, hogy – összehasonlítva a három térség megoszlási rátáit – az eltérések e tekintetben is igen csekélyek. Ez a mutató nem ítélhetı meg egyértelmően, hiszen nem mindegy, hogy a magas arányszám a sok idıskorú, vagy a gyermekkorúak túlsúlya miatt alakul ki. Kiemelkedıen magas a mutató értéke például Cserdiben (63,72 %), ahol a kistérségen belül 2001-ben a legmagasabb gyermek arányt regisztrálták, öregségi rátája ugyanakkor szintén a kistérségi átlag alatt marad (15,06 %). 50 % feletti érték mutatható ki Cserdin kívül még Bicsérden (50,77 %), Bükkösdön (51,11 %), Gyöngyfán (51,65 %), Hetvehelyen (59,28 %), Sumonyban (55,17 %) és Szentkatalinban (50,55 %). Kistérségi átlag alatti – ebbıl a nézıpontból – Boda (42,96 %), Csonkamindszent (41,88 %), Helesfa (39,09 %), Kacsóta (44,22 %), Okorvölgy (36,62 %), Pécsbagota (45,21 %), Szentlırinc (42,02 %) és Velény (40,48 %). A 2001-es lakónépesség nemek szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a térségben a nık (51,20 %) ”elınyben” vannak a férfiakhoz (48,80%) képest. Egyes községekben fordított ugyan az arány, jelentıs eltérések azonban sehol sem figyelhetık meg. Korosztályok21
ra lebontva különösen a 60 év feletti lakosság körében szembetőnı a nıi dominancia, a legtöbb településen arányuk a 60 %-ot is meghaladja. A legkimagaslóbb értékkel – e korosztályon belül – Velény bír 80 %-ot felülmúló arányával. A háttérben az itt is érvényes országos tendencia, a férfiak magasabb halálozási aránya illetve a nık hosszabb várható élettartama áll. 3.1.4 Kisebbségek a kistérségben A 2001. évi cenzus során a nemzeti, etnikai hovatartozás témakörében szerepelt – nem kötelezıen megválaszolandó – kérdés a nemzetiségre, a kulturális értékekhez, hagyományokhoz való kötıdésre, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségekben beszélt nyelvre vonatkozóan is. Az adatfelvétel ezúttal név és cím nélkül történt, elısegítve ezzel a hovatartozás bátrabb felvállalását. A kistérség népességében 6,73 % (Baranyában 10,5 %) volt a nemzetiségiek aránya.12 A nemzetiségiek 51,13 %-a cigány/romani/beás, a második legnagyobb arányú kisebbség a német (24,2 %), ıket pedig a horvátok követik (7,5 %-kal). A magukat nem magyarnak vallók közül romák Cserdiben, Dinnyeberkben, Sumonyban és Velényben éltek legmagasabb százalékarányban (90 % felett), míg Csonkamindszenten, Gyöngyfán, Pécsbagotán és Zókon a kisebbség létszáma rendre nulla fı. A legtöbb német (106 fı) és horvát (48 fı) a városban telepedett le. Az említett három nemzetiségen kívül a kistérségben összeírtak még – kis számban – arabokat, görögöket, kínaiakat, románokat, szerbeket, ukránokat valamint egyegy fı örményt és bolgárt. A nemzetiségiek számának és arányának növekedése hosszú ideje tartó, folyamatos tendencia - ennek alakulásában közrejátszik a hovatartozás vállalásának egyre természetesebbé válása is. A kisebbségek kultúrája, hagyományai, értékei vitathatatlanul színfoltot jelentenek egy térség életében, valamint hozzátesznek turisztikai, idegenforgalmi vonzerejéhez is.
3.2 Foglalkoztatás, munkaerıpiac 3.2.1 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkaerı piaci helyzet Szélesebb kitekintést végezve megállapítható, hogy Baranya egyike a legalacsonyabb aktivitási rátával rendelkezı megyéknek az országban. A kistérségben (az országos tendenciának megfelelıen) a 21. század elejére az eltartottak és a foglalkoztatottak népességen belüli aránya csökkent, míg az inaktív keresık és a munkanélküliek aránya jelentıs mértékben megnövekedett. A rendszerváltozás óta bevett gyakorlat a nyugdíjkorhatárt megközelítı dolgozók részére korengedményes- vagy elınyugdíj biztosítása, valamint a létszámleépítések hatására munkanélküliség által fenyegetettek közül tömegesen használják ki a rokkantsági nyugdíjazás lehetıségét13. A kialakult helyzetet tovább rontotta a szén- és uránbányák 90-es évekbeli bezárása, illetve a mezıgazdasági nagyüzemek megszüntetése, átalakítása. A KSH 2001-es népszámlálásának adataiból számolva abban az évben Dél-Dunántúl aktivitási rátája (a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma a 15–64 éves korú népesség %-ában) 56,47 %, Baranyáé 55,24%, a Szentlırinci Kistérségé pedig 53,45 %. (6. táblázat)
12
Ez az állítás, helyzet nem egészen tiszta, pontos, hisz az anonimitás ellenére nem mindenki vallotta be hovatartozását. 13 Dél-Dunántúl teljes helyzetelemzése, 2005, 72.o.
22
6. táblázat: A foglalkoztatás néhány fontosabb adata, 2001 FoglalMunkakoztatott nélküliek ak száma, száma, fı fı
Inaktív keEltartottak resık száma, száma, fı fı
FoglalkozAktivitatottak tási ráta, aránya, % % *
Munkanélküliek aránya, % *
Dél-Dunántúl
336796
45007
271578
338987
56,47
49,81
6,66
Baranya Szentlırinci kistérség
136390
18695
113091
139272
55,24
48,58
6,66
4861
901
4667
5290
53,45
45,09
8,36
* Az aktivitási ráta két összetevıjeként, azaz csak a 15-64 éves népesség %-ában Forrás: A KSH adatai alapján
Az aktivitás aránya a kistérségen belül Helesfán (28,68 %) illetve Szentkatalinban (29,67 %) volt a legalacsonyabb, míg az ellenpólust Bicsérd (60,12 %) és Boda (61,51 %) képezték. A térségi átlagot meghaladta még Hetvehely (55,69 %), Kacsóta (55,28 %), Szentlırinc (58,57 %) valamint Zók (54,21 %) értéke. Amennyiben az aktivitási rátát felbontjuk a két öszszetevıjére (azaz vizsgáljuk a foglalkoztatottak és a munkanélküliek elıfordulási gyakoriságát a 15–64 éves korosztályon belül), a következı megállapításokat tehetjük. Legnagyobb százalékban Bicsérden (53,99 %) és Szentlırincen (52,28 %) foglalkoztatták a lakosságot, míg a másik oldalon Cserdi (18,60 %) és Velény (22,22 %) állt. Az utóbbi két községben az alacsony foglalkoztatottsági arány mellé magas munkanélküliségi ráta (a térségben a legmagasabb) párosul: rendre 20,47 % illetve 20,63 %. Látható az is, hogy a magas aktivitási ráta nem feltétlenül teljesen pozitív, kedvezı, hisz a munkanélküliség Bodán is dobogós eredményt produkált (18,56 %), ettıl pedig Zók adata sem maradt sokkal le (17,89 %). A 2001-es felmérés szerint nem volt munkanélküli Okorvölgyben, de Szentkatalinban is csupán 3,3 % (egész pontosan három fı). Nemek szerint vizsgálódva kiderül, hogy egyetlen kivétellel (Okorvölgyben pontosan 50– 50% volt a megoszlás) minden településen több férfit foglalkoztatottak, ugyanakkor a férfi munkanélküliek száma is mindenhol magasabb a nıi munkanélküliség adatainál14. A foglalkoztatottak életkor szerinti megoszlása a Szentlırinci Kistérségben az alábbiaknak megfelelıen alakul: - 15–29 évesek: 28,39 % - 30–39 évesek: 26,09 % - 40–49 évesek: 41,41 % - 50–59 évesek: 3,23 % - 60 év felettiek: 0,88 % Kiugró értéket az elsı kategóriában Cserdi (47,5 %), a másodikban Zók (37,69 %), a harmadikban Pécsbagota (50 %), a negyedikben Szentkatalin (8,33 %) és Boda (6,4 %), a legidısebbek közt pedig Zók (1,45 %) (ebben a kategóriában már sok helyütt 0 a foglalkoztatotti létszám) mutat fel. Ágazati struktúráját tekintve Baranya megyében igen magas volt a szolgáltatások aránya (61,26 %), míg a mezı-, vad- erdıgazdálkodás és halászat részesedése 6,98 %, az ipar és építıiparé pedig 31,75 %. A megye adottságai, kiaknázható erıforrásai területenként eltérıek, ezt
14
Kivételt itt is Okorvölgy képez, ahol – mint korábban említettem – egyáltalán nem volt munkanélküliség; valamint Szentkatalin, ahol egy nı illetve két férfi alkotja ezt a kis létszámú csoportot.
23
tükrözi a kistérségek és a települések aktív keresıinek ágazatonkénti megoszlása is (6. ábra és 7. ábra). A Szentlırinci Kistérségben az aktív keresıket a megyei átlagot meghaladó arányban foglalkoztatta a mezı-, vad- és erdıgazdálkodás és a halászat (nem meglepı módon, hisz csupán a pécsi és a komlói kistérség megfelelı adata marad alatta a megyei értéknek) valamint az ipar és az építıipar. A mezıgazdasági munkák legfıképpen tavasszal-nyáron megnövekedett mértékő idényjellegő kínálatot szolgáltatnak. 6. ábra: Foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása kistérségenként, %, 2001 ló i Ko m csi á h Mo si Pé c di a svár Pé c i d s Sá ye i ll e S si Sikló i rin c ntlı Sze ri á etv Szig
0%
10%
20%
30%
40%
50%
Mezıgazdaság, vad-, erdıgazdálkodás, halászat
60%
70%
Ipar, építıipar
80%
90%
100%
Szolgáltatás
Forrás: KSH adatok alapján
7. ábra: Foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása településenként, %, 2001 é rd Bics a Bo d s ö k d Bü k rdi C se e nt dsz in m n ka o rki s e C ye b Dinn e rd e G fa y ng Gyö sf a H ele e ly h e Hetv ó s ta Ka c za h y á lyeg Kir á ö lgy rv o Ok go ta sba Pé c o ny m Su ály ntkir sze lin ba d a ta z a S ntk Sze rin c ı tl n Sze ény Ve l Zók 0%
10%
20%
30%
40%
50%
Mezıgazdaság, vad-, erdıgazdálkodás, halászat
60%
70%
Ipar, építıipar
80%
90%
100%
Szolgáltatás
Forrás: KSH adatok alapján
A végleteket a primer ágazatban Okorvölgy (46,15 %) illetve Pécsbagota (0,00 %), az ipar területén Sumony (55,32 %) illetve Velény (21,43 %), a harmadik szektorban pedig Bükkösd (63,06 %) illetve Szentkatalin (12,5 %) képviselik.
24
Vessünk még egy pillantást a foglalkoztatottak ingázási adataira is. A Szentlırinci Kistérség településeirıl az ott élı dolgozók (4861 fı) 56,98 %-a járt át naponta más településre; 50,42 %-uk Baranya megyén belül maradt, csupán 6,56 % utazott ki innen. Ez az 56,98 % magasan meghaladta a megyei, 29,39%-os rátát. A legnagyobb arányú kifelé mozgás Pécsbagotáról (95,83 %) és Csonkamindszentrıl (90,48%) történt, de további 5 község is 80 % feletti, kiemelkedı értékkel bírt (Boda, Cserdi, Okorvölgy, Szentkatalin, Zók). Az ellenpólust Hetvehely képviselte 30,38 %-os gyakorisággal. A társulás településein helyben lakó és helyben is dolgozó foglalkoztatottak aránya 43,02 % volt, míg a helyben foglalkoztatottak között 30,07 %-os gyakorisággal fordult elı naponta más településrıl bejáró. Ez utóbbi arányszám Helesfán (75,41 %) valamint Kacsótán (67,12 %) volt kiugró, Pécsbagotán illetve Velényben viszont 0 %-ot ért el. A foglalkoztatás lehetıségeit rontotta a külföldi tıkebeáramlás és a beruházások hiánya. Szentlırincrıl jelentıs számban járnak be dolgozni Pécsre (ennek egyik oka, hogy a szentlırinci munkahelyek választéka nem kielégítı), azonban helyzetüket nagymértékben nehezíti, hogy munkaadóik nem szívesen térítik meg munkába járásuk költségeit, a tömegközlekedés pedig évrıl évre drágul. E tendencia eredményeképp a felvételek során a helybélieket, míg a létszámleépítések alkalmával a nem helybélieket részesítik „elınyben”. Örvendetes viszont, hogy a kistérségben 2004-ben megalakult egy 50 fıs megváltozott munkaképességőeket foglalkoztató cég. A legnagyobb foglalkoztatók változatlanul az önkormányzatok.15 3.2.2 A Szentlırinci kistérség munkanélküliségi adatai Változatlanul a KSH adatainál maradva érdemes rápillantani a regisztrált munkanélküliség adatsorára is (8. ábra). 8. ábra: A regisztrált munkanélküliek számának változása 1996 és 2003 között, % Dél-Dunántúl Baranya Szentlırinci Hetvehely Boda Helesfa Királyegyháza Zók Gerde Cserdi Kacsóta Sumony Bicsérd Velény Gyöngyfa Okorvölgy Szentkatalin Csonkaminds Bükkösd Szabadszentk Pécsbagota Szentlırinc Dinnyeberki -50,00
0,00
50,00
100,00
150,00
200,00
250,00
300,00
Forrás: KSH adatai alapján
A térségben ez alatt az idıszak alatt 1090 fırıl 1038 fıre csökkent a regisztrált munkanélküliek száma (-4,77 %), azonban – mint az ábrán is látható – a társulás települései közt jelentıs eltérések, szélsıségek tapasztalhatóak. Hetvehelyen például 253 %-kal (17 fırıl 60-ra) nıtt a számuk, míg Dinnyeberkin 34,78 %-kal javult a helyzet. A régióban illetve a megyében a kistérséginél nagyobb arányú, közel 13 %-os mérséklıdés következett be. 15
Dr. Gál Zoltán (szerk.): Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetfelmérés, Pécs, 2005, 53–54. o.
25
A 7. táblázat adataiból leolvasható, miszerint 2003-ra majdnem mindegyik munkanélküliségi csoportban csökkent a létszám (az arányokban természetesen fordított relációk is megfigyelhetıek, hisz az értékek nem egyforma mértékben nınek vagy csökkennek, illetve a népességszám is változik). Kivételt képez a regisztrált munkanélkülieken belül az általános iskolát végzettek, a felsıfokú végzettségőek (az egyetemi diplomás kategória egy fırıl két-re való gyarapodása idézi elı a 100 %-os változást), valamint – kis mértékben – a fizikai foglalkozásúak számának növekedése. 7. táblázat: A regisztrált munkanélküliség adatai, 1996 és 2003, % Szentlırinci Kistérség 1996
2003
Regisztrált munkanélküliek száma összesen = 100% (1090 fı és 1038 fı) Regisztrált munkanélküliek aránya, férfi 55,87 55,11 Regisztrált munkanélküliek aránya, nı 44,13 44,89 Általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzettséggel 11,38 9,92 Általános iskolai végzettséggel 40,64 46,44 Szakmunkásképzı végzettséggel 29,45 28,23 Szakiskolai végzettséggel 2,48 2,12 Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettséggel 15,14 12,24 Fıiskolai végzettséggel 0,73 0,87 Egyetemi végzettséggel 0,09 0,19 Fizikai foglalkozású 85,87 91,14 Szellemi foglalkozású 14,13 8,86 Regisztrált munkanélküliek 180 napon túl 62,84 54,88 Pályakezdık aránya Nincs 7,8 adat
változás * -6,1 -3,1 -16,9 8,8 -8,7 -18,5 -23,0 12,5 100 1,1 -40,3 -18,8 -5,8 ***
* A számukban bekövetkezett változás, szintén %-ban ** 2002-es adat *** Változás 2002-rıl 2003-ra Forrás: A KSH adatai alapján
Nézzük meg kicsit közelebbrıl a 2003-as esztendı településekre lebontott (szélsı)értékeit a táblázat kategóriái szerint. A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélkülieken belül Cserdiben 68,09 %), Hetvehelyen (70 %) illetve Sumonyban (70,51 %) jóval átlagon felüli, míg Zókon nem éri el a 20 %-ot sem (17,65 %). Az általános iskola 8 osztályát sem végezte el a munkanélküliek 23,4 %-a Cserdiben, 1,32 %-a Királyegyházán, viszont a 8. osztályt is befejezte Sumonyban 70,51 %-uk, Szentlırincen 32,29 %-uk. Középfokú végzettséggel (összevonva a szakiskola, szakmunkásképzı, szakközépiskola, technikum, gimnázium kategóriát) a bicsérdi munkanélküliek 58,14 %-a, a szentlırinciek 57,37 %-a, míg a cserdiiek csupán 14,89 %-a és a sumonyiak 17,95 %-a rendelkezik. Legnagyobb arányú diplomás (fıiskolai és egyetemi együtt) Szentkatalinban regisztráltatta magát (6,67 %), de ezenkívül e kategória csak további három településen, Bicsérden (2,33 %), Hetvehelyen (1,67 %) és Szentlırincen (2,51 %) létezett. A legfrissebb munkanélküliségi rátákat a Baranya Megyei Munkaügyi Központ statisztikái szolgáltatják – ezeket mutatja a 8. táblázat, kistérségi bontásban.
26
8. táblázat: Munkanélküliségi ráta (%) és létszám (fı) 2004. május, 2005. május, 2004. május, 2005. május, % % fı fı Pécs és vonzáskörzete 5,5 7,1 4142 5120 Komló és vonzáskörzete 12,5 14,1 2150 2305 Pécsvárad és vonzáskörze- 9,0 10,6 484 537 te Sásd és vonzáskörzete 18,7 20,0 1180 1194 Mohács és vonzáskörzete 12,6 15,2 2670 3075 Siklós és vonzáskörzete 16,5 18,4 2611 2769 Sellye és vonzáskörzete 30,5 30,2 1835 1720 Szigetvár és vonzáskörzete 20,3 23,5 2322 2542 Szentlırinc és vonzáskör- 13,6 17,1 884 1050 zete Forrás: Munkaerı-piaci FIGYELİ, 2005. május
27
10. térkép Szentlırinci Kistérségben a munkanélküliek aránya az állandó népességhez %-ban 2003-ban (Forrás: KSH)
3.3 Iskolázottság, oktatás 3.3.1 Iskolázottsági mutatók Megállapítható, hogy a Dél-Dunántúl népességének iskolázottsága a 2001. évi népszámlálás adatai szerint elmarad az országos átlagtól. A megyék közül Baranya kedvezı mutatói kizárólag a pécsi kistérségnek tudhatók be, a többi térségben korántsem ilyen pozitív a hely28
zet. Az analfabéták aránya az 1,2 %-os országos átlaggal szemben Dél-Dunántúlon 0,85%, Baranyában 0,75%, a szentlırinci kistérségben 1,24%. A térségen belül a településeket összehasonlítva azonban igen jelentıs eltérések figyelhetık meg (5. táblázat). 5. táblázat: Analfabéták aránya a 10-X korú lakosságon belül, 2001, % Bicsérd Boda Bükkösd Cserdi Csonkamindszent Dinnyeberki Gerde
0,80 0,53 1,51 4,56 0,00 2,11 1,06
Gyöngyfa Helesfa Hetvehely Kacsóta Királyegyháza Okorvölgy Pécsbagota
0,00 9,57 2,17 0,39 1,17 1,15 3,45
Sumony Szabadszentkirály Szentkatalin Szentlırinc Velény Zók Községi átlag
1,69 0,41 2,44 0,44 3,18 2,44 1,94
Forrás: A KSH adatai alapján
Az analfabéták elıfordulása a körzet községeiben a kistérségi átlagnál több mint másfélszer gyakoribb volt: Szentlırincen 100 megfelelı korú lakos közül 0,44, a községekben pedig 1,94 nem végzett el egyetlenegy osztályt sem. A legrosszabb helyzet – kiemelkedı értékkel – Helesfát jellemezte, itt 100 10 éves és annál idısebb korú lakosból majdnem tíz analfabétának számított. A 15 éves és idısebb kistérségi népességnek 86,53 %-a legalább az általános iskola 8 osztályát befejezte – a megfelelı adatok a régióban 87,39 %, a megyében pedig kicsivel magasabb, 89,09 %. A városban 91,92 minimum 8 osztályt végzett ember jut 100 15-X korú populációra, míg vidéken ez a szám majdnem 10%-kal alacsonyabb, 81,95. A vidéki átlagot jelentısen rontja Cserdi (67,45 %), Helesfa (68,61 %), Okorvölgy (77,65 %), Sumony (76,66 %), Velény (73,24 %) és Zók (76,99 %), míg az ellenpólust Bicsérd (86,29 %), Gerde (86,18 %), Gyöngyfa (86,67 %), Kacsóta (86,78 %) és Szabadszentkirály (86,42 %) képviselik. A térségben a 18 éves és idısebb korosztály 23,84 %-a, Baranyában a 34,29 %-a tett érettségi záróvizsgát. A megyei és a kistérségi átlagot csupán Szentlırinc közelíti meg, illetve szárnyalja túl 34,04 %-os értékkel, míg a községek együttese 15,35 %-os mutatóval jócskán elmarad a kistérségi teljesítménytıl is. A leginkább leszakadt hét településen (Cserdi, Csonkamindszent, Dinnyeberki, Gyöngyfa, Helesfa, Okorvölgy, Sumony – ez utóbbi képviseli a minimumot 4,47 %-kal) 100 felnıtt korú fiatal közül kevesebb mint tíz érettségizett. Az átlagos elvégzett osztály- (évfolyam-) számot tekintve a társulás a maga 8.76-os teljesítményével a kistérségek rangsorában a középmezınyben foglal helyet, 9.51-es megyei középérték mellett. A diplomások arányát vizsgálva a kistérségben, megállapítható, hogy megfelelı korú (25 éves és idısebb) 100 lakosból 6 sem végzett fıiskolát/egyetemet (5,73 %). Ez az adat a régióban 9,93 %, Baranyában pedig 11,01 %. A térségi átlagot összesen 4 település, Bicsérd, Hetvehely, Szabadszentkirály és Szentlırinc szárnyalja túl, de egyik sem éri el a régió átlagát. A legtöbb felsıfokú végzettséggel rendelkezı személy természetesen a várost jellemzi, itt száz 25 éven felülire 8,18 diploma jut. „Ha a településeket a három iskolázottsági mutató alapján egyszerre vizsgáljuk, kirajzolódik a humán erıforrás szempontjából átlagosnál kedvezıbb és kedvezıtlenebb helyzető települések köre. A társulás központja természetesen kiemelkedik környezetébıl. A falvak esetén „elınyös helyzető” besorolást azok a települések kaptak, ahol legalább két mutató a köz-
29
ségi illetve – az írástudatlanság esetén – a társulási átlagnál kedvezıbb volt.”16 E települési körbe Bicsérd, Szabadszentkirály (három mutató jobb), Boda, Bükkösd és Hetvehely (kettı pozitívabb értékkel) tartozott. 3.3.2 Oktatási helyek, képzés
11. Térkép Oktatási helyek a kistérségben (bölcsıdék, óvodák és általános iskolák) A térségben egyetlen bölcsıde üzemel Szentlırincen, 14 férıhellyel és kettı gondozónıvel. Az épület kapacitáskihasználtsága folyamatosan 100% feletti, a 14 helyre évrıl évre 17– 18 gyermeket íratnak be. Az óvodai feladat ellátási helyeit illetıen már más a kép: a nyolc mőködı óvodából hatba kevesebb gyermeket adtak be 2002-ben és 2003-ban is, mint amennyi férıhellyel rendelkeznek (2003-ban összesen 551-gyel). 100% feletti kihasználtsággal csupán a sumonyi és a szabadszentkirályi intézmények dolgoznak, a kistérségi átlag 87,3 % (Baranyáé 90,51 %). További ellátó helyek találhatók Bicsérden, Bükkösdön, Hetvehelyen, Királyegyházán, valamint kettı Szentlırincen. Egy óvodapedagógusra átlagosan 11 nebuló jut, a csoportok létszáma 21–22 fı. A társulás területén kilenc általános iskola mőködik, a feladatellátás települései azonosak az óvodák helyszíneivel (felsorolva ld. feljebb).17 Az általános iskolába beíratott tanulók száma évrıl-évre csökkenı tendenciát mutat – míg 2001-ben 232 elsı évfolyamos kezdte meg tanulmányait, addig 2003-ban már csupán 175 (ez 11%-a az összes, 1588 diáknak). A kilenc intézményben összesen 162 fı fıállású pedagógust foglalkoztattak – ebbıl 78-at a városban –, illetve 91 osztályt – 40-et Szentlırincen – indítottak el. A községekben minden diák helybéli, a több mint 150 bejáró a városra jellemzı. A szentlırinci Ifjúság Úti Általános Iskola és Zeneiskola a 2004/2005-ös tanévtıl kezdıdıen a zenei képzés mellett szerepet szán az alapfokú mővészeti képzésnek is – ez egy új, üde színfolt a térség oktatási rendszerében. A Kodolányi Utcai Általános Iskola és Diákotthon 1997 nyarán alakult, alaptevékenységük kiegészül speciális tagozattal és kollégiummal: német nemzetiségi nyelvoktatást folytatnak, magas szintő számítástechnikai ismeretekkel gazdagítják diákjaikat, és a 2001/2002-es tanévtıl iskolába lépı tanulók két tannyelvő bizonyítványt kapnak.
16
Kraftné dr. Somogyi Gabriella (szerk): Marcali és térsége területfejlesztési koncepciója, Pécs, 1999, 35. o. 2001-ig Bodán is üzemelt iskola, majd átszervezések során 2002-ben átkerült Szentlırincre a már létezı másik kettı mellé.
17
30
Bár az alapfokú képzés színvonalának fokozatos emelésére törekszik, Szentlırinc mégis inkább középfokú oktatási intézményeinek köszönheti oktatási funkcióinak megerısödését. A mezıgazdászképzés több mint hét évtizeddel ezelıtt (1930 nyarán) indult a Magyar Királyi Horthy Miklós Téli Gazdasági Iskolában, amely napjainkra országos hírő, a szakminisztérium közvetlen irányítása alá tartozó oktatási intézménnyé (Újhelyi Imre Mezıgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola) fejlıdött, s amelyben 2003. szeptemberétıl felsıfokú képzés is indult. A térség egyetlen – szentlırinci – szakközépiskolai feladat ellátási helye mellé 2003ban gimnáziumi feladat ellátási hely is csatlakozott, ugyancsak a központban. Középiskolában 2003-ban összesen 335 nappali tagozatos diák (ebbıl 94 fı 9. osztályos) tanult 13 osztályban, 34 fıállású pedagógus keze alatt. A bejárók létszáma itt is 150 fı fölötti, ezenkívül közel 100 fı kollégistának biztosítanak helyet. Gondot okoz a kistérség elınytelen településszerkezete – alacsony lélekszám, elöregedı népesség, kevés újszülött gyermek –, így teljesen egyértelmő, hogy nem kifizetıdı, nem gazdaságos minden községben iskolát üzemeltetni; az önkormányzatok más településekkel együttmőködve tesznek eleget a törvény által rájuk rótt kötelezettségeiknek. Az intézmények – sem az alapfokúak, sem a középfokúak – sokszor nem rendelkeznek elegendı anyagi forrással még az alapvetı eszközök, felszerelések folyamatos beszerzéséhez sem. A képzés színvonala nem megfelelı, nem ad kellı gyakorlati tapasztalatot, nem igazodik a piaci igényekhez – a frissen végzettek tudása és kínálata nem találkozik a potenciális munkáltatók keresletével. Tisztán látható az is, hogy Pécs közelsége nagymértékben meghatározó, a magas színvonalú iskolák elszívják a diákokat. Nem is feltétlenül szükséges versenyre kelni a megyeszékhely nagy múltú tradíciókkal rendelkezı intézményeivel, nem kell, hogy ez legyen a cél; hasznosabb lenne talán a réseket, hiányosságokat megtalálni, ezekre építeni (például Pécs speciális szakiskolái, szakmunkásképzıi elavultak, rossz hírőek, alacsony színvonalúak). Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Szentlırincnek nincs szüksége magas oktatási színvonalú gimnáziumra, középiskolára, sıt, de mindenképpen érdemes a kistérségen környezetében is, szélesebb rendszerben gondolkodni, a Pécs közelségébıl adódó elınyöket kihasználni.
3.4 Egészségügyi ellátás, szociális ellátórendszer 3.4.1 Egészségügyi ellátás A lakosság egészségügyi alapellátását a háziorvosi hálózat hivatott biztosítani. A déldunántúli régióban, 2003-ban a települések 39%-a, Baranyában a 29 %-a volt orvosi székhelytelepülés (ahol az ellátás helyben igénybe vehetı). A régió területén 2003-ban összesen 543 háziorvos dolgozott, 18 %-kal több mint 1990-ben. A legtöbben Baranyában tevékenykedtek (233), számuk is itt nıtt a legnagyobb mértékben (22 %-kal). A megye viszonylagosan kedvezı helyzetében szerepe lehet a megyeszékhelyen mőködı orvosi egyetemnek. A régió egészében 150 házi gyermekorvos praktizált, 8 %-kal több mint a kilencvenes évek elején. İk is – akárcsak a háziorvosok – Baranyában (68) voltak a legtöbben (a már említett okok miatt). (9. táblázat) 9. táblázat: Egészségügyi ellátottsági adatok, 2003 Dél-Dunántúl Baranya Háziorvosok száma Egy háziorvosi körzetre jutó lakos Házi gyermekorvosok száma Egy házi gyermekorvosi körzetre jutó
543 1811 150 6557
233 1726 68 5916
Szentlırinci Kistérség 8 1969 2 7874
31
lakos Dolgozó orvosok száma 2132 2132 Körzeti betegápolók száma 627 259 Gyógyszertárak száma 206 82 Fiókgyógyszertárak száma 78 29 Egy gyógyszertárra jutó lakosok szá- 3463 3624 ma* * Gyógyszertár = gyógyszertárak és fiókgyógyszertárak összesen
19 8 4 3 2250
Forrás: A KSH adatai alapján
A Szentlırinci Kistérség hat településén nyolc háziorvos (Bicsérd, Bükkösd, Hetvehely, Királyegyháza, Szabadszentkirály, Szentlırinc 3), illetve a városban két gyermekorvos dolgozik. A háziorvosi körzetek nagysága 498 fıtıl (Hetvehely) 2374 fıig (Szentlırinc) terjed, míg egy házi gyermekorvosra átlagosan 3562 fı jut. Körzeti betegápolók négy községben (Bicsérd, Bükkösd, Hetvehely, Királyegyháza), valamint a térség központjában (három fı) tevékenykednek – egészen 2002-ig Szabadszentkirálynak is volt saját ápolója. A gyógyszertárak (gyógyszertárak és fiókgyógyszertárak összesen) fellelési helye Bükkösd, Szabadszentkirály, Szentlırinc (2db), Gerde, Hetvehely és Királyegyháza, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma 498 fı (Hetvehely) és 3562 fı (Szentlırinc) között változik. 2002ben a régió 23 mentıállomása közt hat baranyai, ezen belül a társulás területén egyetlen egyet sem találunk.18 Általánosan elmondható, hogy a járóbeteg-szakellátást a kórházakhoz csatolt és az önálló rendelıintézetek végzik: biztosítják az alapellátás számára a betegségek feltárását, a kórházaktól pedig átvállalják a kivizsgálásokat és az utógondozást. A dél-dunántúli régió egészében – elsısorban a városokban – számos járóbeteg-ellátási intézet található, differenciált ellátási lehetıségekkel. A községekben lakók helyzete lényegesen kedvezıtlenebb, az itt élı lakosság csak utazással, lakóhelyétıl távol jut szakorvosi ellátáshoz. A kistérségek közül a legnagyobb változás kétségtelenül azokban következett be, amelyekben 1991-ben még nem mőködött járóbeteg-ellátás, a vizsgált idıszak (2002) végén viszont már igen: ilyen például a szentlırinci körzet. Az 1000 lakosra jutó rendelési idı itt a legalacsonyabbak közé tartozott ugyan, ám ahhoz képest, hogy bı egy évtizeddel ezelıtt az ellátás e formája a kistérségen belül még egyáltalán nem volt elérhetı, ez mindenképpen jelentıs elırelépésnek tekinthetı esetükben.19 Szentlırincen 1992-ben nyitották meg a korszerő felszereltségő Egészségügyi Központot, ahol az alapellátás (házi-, gyermek-, fogorvosi ellátás és ügyelet) mellett laboratórium, fizikoterápia, fogászati röntgen, szemészet, nıgyógyászat, terhesgondozás és reumatológia mőködik. A fekvıbeteg-ellátás Baranyában a kilenc térség közül négybıl – köztük a szentlırincibıl is – hiányzik. 3.4.2 Szociális ellátás A népesség elöregedése, a munkanélküliség megjelenése és tartóssá válása, a jövedelmi viszonyok egyenlıtlensége és számos más tényezı következtében a népesség egyre nagyobb része szorul a társadalom segítségére, így a szociális intézményrendszerre is mind nagyobb feladat hárul az idısek, a szegények, a tartósan betegek, a fogyatékosok ellátásából (Déldunántúli helyzetelemzés, 2005, 95. p.). A szociális alapellátás három összetevıje az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a családsegítı szolgálat. A 2003-as esztendıben összesen 25 rászoruló legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl gondoskodtak Bükkösdön, Helesfán, Királyegyházán és Szentlırincen. A házi 18 19
Megnyitása 2005 folyamán esedékes. Dél-Dunántúl teljes helyzetelemzése, 2005, 89-90.o.
32
segítségnyújtás terén már kicsivel heterogénebb a kép, évrıl-évre - szükség szerint - más-más falvakban látják el a rászorulókat. 2003-ban például 46 olyan személyrıl gondoskodtak (Bodán és Bükkösdön – de a megelızı hét évben egyszer-egyszer Gyöngyfán, Helesfán és Sumonyban is), aki otthonában önmaga ellátására saját erıbıl nem volt képes és róla nem gondoskodtak, illetve gyermekrıl, akik részére nappali vagy bentlakásos ellátás nem volt biztosítható (pl. betegség miatt), és a szülık a gyermek napközbeni ellátását csak részben vagy egyáltalán nem tudták megoldani. Mindkét alapellátási formát 22 fı részére biztosítottak Helesfán, Királyegyházán valamint Szentlırincen (korábban, 2000-ig, Bükkösdön is mőködött ellátóhely). A dél-dunántúli régiót tekintve a települések hattizedében biztosított a szociális étkeztetés, míg a házi segítségnyújtást csaknem minden második önkormányzat megszervezte. Az aprófalvas településszerkezetbıl adódóan Baranyában – azon belül pedig a szentlırinci kistérségben különösen – azonban alacsonyabbak ezek a részarányok. (10. táblázat)
33
10. táblázat: Szociális alapellátást biztosító települések kistérségenként, 2002
Baranya Komlói Mohácsi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Pécsi Pécsváradi Szentlırinci
Csak étkezést biztosító teleülések
Csak házi segítségnyújtást biztosító települések
száma 113 8 24 12 13 18 19 9 7 3
száma 44 4 15 2 5 3 9 3 2 1
aránya, % 37,5 42,1 55,8 44,4 37,1 34,0 41,3 23,1 36,8 15,0
aránya, % 14,6 21,1 34,9 7,4 14,3 5,7 19,6 7,7 10,5 5,0
Étkeztetést és házi segítségnyújtást is biztosító települések száma aránya, % 60 19,9 7 36,8 18 41,9 3 11,1 6 17,1 4 7,5 7 15,2 8 20,5 5 26,3 2 10,0
Forrás: A dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tıkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány – KSH
Az alapellátás harmadik területe a családsegítı szolgálat intézménye, amelynek célja, hogy elısegítse a települési önkormányzat mőködési területén élı, szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megırzését, az ilyen helyzethez vezetı okok megelızését, valamint a krízishelyzetek megszüntetését.20 2002-ben a dél-dunántúli régió 645 településének 56%-ában volt biztosított az ellátás, összesen 111 családsegítı szolgálat végezte ezt a munkát: számuk az utóbbi négy évben, Baranyában (18-ról 52-re nıtt) közel triplázódott. A térségben két–három településre koncentrálódik a szakosított szociális tevékenység, melynek központja Szentlırinc (Szentlırinci Gondozási Központ). A három tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon összesen 302 férıhellyel mőködik (a korábbi 335-tel szemben), melyek megoszlása: Helesfa 210 fı (98–102 %-os kihasználtsággal), Királyegyháza 80 fı (96–108 %), Szentlırinc 12 fı (87–100 %). Tíz ezer lakosra jutó mőködı férıhelyek száma a Szentlırinci Kistérségekben kiemelkedıen magas, mintegy kétszerese a DélDunántúl átlagának. (11. táblázat) Egy ápolóra, gondozóra átlagosan három–négy gondozott jut (kivételt képez a 2002-es év, amikor a 90–95 fıs foglalkoztatotti létszám 28-ra csökkent, ekkor az átlag átmenetileg közel 11 fıre módosult). A kistérség egyetlen idıskorúak otthona Szentlıricen üzemel 12 férıhellyel, folyamatos 100 %-os kapacitáskihasználtsággal. Amenynyiben kiszámoljuk az idıskorúak otthonának kapacitását, kiderül, hogy 2001-ben a férıhelyek a 60 éves és annál idısebb lakosságnak csupán a 0,44 %-át képesek kiszolgálni (ez az adat a régióban 2,41 %, Baranyában 2,96 %). A három nappali ellátást nyújtó idısek klubja 2003-ban 60 fıt volt képes befogadni: 25-öt Bükkösdön, ugyanennyit Helesfán, valamint 10et Szentlırincen. A gondozottak száma évrıl-évre valamicskét meghaladja a férıhelyek számát, akár egész 142%-ig is. Szállást adó idısek klubja egyáltalán nem mőködik a társulás területén, Baranyában is csupán 2.
20
Dél-Dunántúl teljes helyzetelemzése, 2005, 97.o.
34
11. táblázat: Az önkormányzatok kezelésében lévı tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok adatai kistérségenként 1996 Baranya 45 Komlói 6 Mohácsi 8 Sásdi 2 Sellyei 1 Siklósi 2 Szigetvári 5 Pécsi 17 Pécsváradi 1 Szentlırinci 3
Otthon 2002 43 6 9 1 1 3 3 15 2 3
Mőködı férıhely 1996 2002 3372 3265 177 209 843 832 130 35 17 27 194 254 406 391 1246 1171 29 44 330 302
Gondozott 1996 2002 3372 3234 176 222 817 819 136 35 17 24 192 249 408 392 1272 1151 20 43 334 299
Forrás: A dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tıkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány – KSH
3.5 Összegzés A kistérség népessége összességében stagnálást mutat, ugyanakkor az egyes településeken belül nagyobb ingadozások is elıfordulnak. A kisebbségek közül a roma, a német és a horvát kisebbség a legjelentısebb. A népesség képzettségi szintje elmarad a megyei átlagtól, ennek oka a nem megfelelı színvonalú általános iskolai oktatási intézményekben keresendı. A járóbeteg-ellátás megoldott a kistérségen belül, habár sok településen csak heti egy alkalommal rendel orvos, és rendszerint a gyógyszereket is tıle lehet megvásárolni, ami igen kényelmetlen helyzetet teremthet az ottlakóknak. A munkanélküliségi ráta jóval meghaladja a megye és a régió átlagát, ennek következtében is lett magas az inaktívak aránya. A helyzetképet javítja, hogy az utóbbi idıben a gyermekek aránya növekedıben van.
35
4. A HELYI GAZDASÁG JELLEMZİI 4.1 A gazdaság általános jellemzése A magyar gazdaságban megfigyelhetı tendenciák szerint a GDP növekedési üteme lelassult – míg 1998-ban elérte a 4,9 %-ot, addig 2003-ra ez a szint 3 % alá esett. 2004-ben a GDP növekedése ismét 4 % körüli volt. A gazdasági területi különbségek az egyik oldalon csökkentek: jellemzıen az észak-magyarországi régióban a hanyatló kistérségek elérték a stagnáló területek szintjét. Az ország legfejlettebb és legfejletlenebb területi közti különbségek ugyanakkor tovább nıttek. Baranya megye és a dél-dunántúli régió országos átlagtól való lemaradás egyre nı. Ennek egyik fı oka, hogy a térség kiszakad az országos közlekedési hálózatából, és így a beruházások számára kevéssé vonzó helyszínt jelentett. A beruházások alacsony szintjét (országos összehasonlításban a második legalacsonyabb kategória) az állami beruházások sem ellensúlyozzák: a Baranyába irányuló állami beruházások mértéke a legalacsonyabbak között van az országban21. 4.1.1 A gazdasági fejlettség mutatói (gazdasági fejlettség, versenyképesség) Az egy fıre jutó GDP tekintetében a dél-dunántúli régió országos átlaghoz viszonyított helyzete 10 százalékponttal romlott 1994 óta. Míg 1994-ben 83,65 %-a, addig 2002-ben már csak 73,06 %-a volt a régió GDP-je az országos átlagnak. A dél-dunántúli régió gazdasági teljesítménye járul hozzá a legkisebb mértékben – 7 %-kal – az ország GDP-jéhez.22 Baranya megye az 1998–2002-es idıszakban az országos átlagnál kisebb növekedést produkált (a növekedés mértéke a „visszaesés”, a „mélyen átlag alatti növekedés”, az „átlag alatti növekedés”, az „átlag körüli növekedés” és a „magasan átlag feletti növekedés” kategóriákból az „átlag alatti”-ba esett). A megye GDP-je a kibıvült Európai Unió átlagának mindössze 43,43%át éri el. A gazdasági fejlettségrıl árnyaltabb képet ad a nyolc tényezı összevont alakulása alapján meghatározott területi fejlettségi index, amely hat csoportba sorolja az ország kistérségeit23. Ez alapján a Szentlırinci Kistérség az utolsó, „leszakadó” kategóriába sorolható a 1998– 2002-es adatok alapján – csakúgy, mint a Sásdi, a Komlói és a Siklósi Kistérségek. A megyében kiemelkedıen legjobb pozíciója – ebbıl a szempontból – a pécsi kistérségnek van, amely a második legjobb („fojtott, stagnáló”) kategóriában szerepel. A területi versenyképesség mutatója a humán erıforrás, az üzleti és a közlekedési infrastruktúra, a termelékenység, a külföldi mőködı tıke nagysága, valamint a piacnagyság (népességszám) értékeibıl áll össze. A versenyképesség kategóriái: abszolút versenyképes terület, relatív versenyképességő terület, átlagos versenyképességő, alacsony versenyképességő, versenyképtelen terület. A Szentlırinci Kistérség 2002-ben a versenyképtelen kategóriába tartozott, de a megye összes többi kistérsége is ide sorolható, kivéve a pécsi kistérséget, amely a legmagasabb, az abszolút versenyképes kategóriában volt.24
21
területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI Kht. – Területfejlesztési Igazgatóság Elemzı és Értékelı Iroda, Budapest, 2004. július 22 A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI Kht. – Területfejlesztési Igazgatóság Elemzı és Értékelı Iroda, Budapest, 2004. július 23 A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI Kht. – Területfejlesztési Igazgatóság Elemzı és Értékelı Iroda, Budapest, 2004. július 24 A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI Kht. – Területfejlesztési Igazgatóság Elemzı és Értékelı Iroda, Budapest, 2004. július
36
A bruttó fajlagos hozzáadott értéket tekintve a kistérség a második legalacsonyabb kategóriába (135-207 ezer Ft/fı) sorolható. A megyében ennél csak a sellyei kistérség értéke roszszabb, ı a legalacsonyabb kategóriát (20-134 ezer Ft/fı) képviseli. A KSH által alkalmazott, 21 indikátorból képezett komplex fejlettségi mutató alapján a szentlırinci kistérség a megye kilenc kistérsége közül a hatodik helyen áll. A mutató szerint Baranya megye mutatja a legheterogénebb képet fejlettség szempontjából. 4.1.2 Vállalkozási szervezetrendszer 2002-ben, a kistérségben 1107 volt a regisztrált vállalkozások száma, ebbıl 838 (75,7 %uk) mőködött (KSH). A megye vállalkozásainak mindössze 2,5 %-a mőködik a kistérségen belül. A kistérség központját adó Szentlırincen 512 vállalkozás mőködik – ez az összes, kistérségen belül mőködı vállalkozás 61 %-a, ami igen erıs területi koncentráltságra utal. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 2003-ban 53 volt, ami mind a baranyai (83), mind a régiós (78), mind az országos átlagtól (88) lényegesen elmarad25. A területegységre jutó vállalkozások számában a Szentlırinci Kistérség elmarad a megyei átlagtól (8 vállalkozás/km2), itt négyzetkilométerenként átlagosan három vállalkozást találunk. Az 1996-es adatokkal összehasonlítva a mőködı vállalkozások száma 19,5 %-kal növekedett, ami nem sokkal marad alatta a 21,5 %-os megyei átlagnak.26 A mőködı társas vállalkozások száma a kistérségben 256 db. volt 2003-ban, ez az összes vállalkozás 30,5 %-át teszi ki. Ez nem közelíti meg a megyei 43,4 %-os átlagot. A mőködı jogi személyiségő vállalkozások száma 2003-ban 101 volt, ami az összes mőködı vállalkozás 12 %-át jelenti (a megyei átlag 18%). Az egyéni vállalkozások magas aránya (69,5%), valamint a jogi személyiségő vállalkozások kis hányada az alacsony gazdasági potenciálra utal. A jogi személyiségő vállalkozások 46,5 %-a Szentlırincen található. A vállalkozások gyarapodásában meghatározó jelentıségő a jogi személyiségő vállalkozások térnyerése – számuk 1996 óta a másfélszeresére nıtt. A társas vállalkozási formákon belül a betéti társaságok aránya a legnagyobb (58 %), és ez érte el a legnagyobb (86 %-os) növekedést 1996 óta. Ezen kívül meghatározó a Kft-k száma is (9., 10. ábra). A kistérség központjában, Szentlırincen a Kft-k majdnem fele, 83-ból 40, a négy Rt. közül pedig kettı mőködik.
25
Dr. Gál Zoltán (szerk.): Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés, Pécs, 2005. 26 Dr. Gál Zoltán (szerk.): Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés, Pécs, 2005.
37
9. ábra: A vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása a szentlırinci kistérségben, 1996-ban.
1%
10%
0%
Kft
1%
0%
Rt Szövetkezetek mg szövetkezetek
18%
Bt egyéni váll. egyéb
70%
Forrás: KSH adatok alapján szerk. SA.
10. ábra: A vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása a Szentlırinci Kistérségben, 2003-ban.
1%
8%
0%
1% 0%
Kft Rt
11%
Szövetkezetek mg szövetkezetek Bt egyéni váll. egyéb
79%
Forrás: KSH adatok alapján szerk. SA.
A vállalatok méretét tekintve a Szentlırinci Kistérségben is érvényesül az országos tendencia: a vállalkozások 98%-a a mikro-kategóriába sorolható (11. ábra).
38
11. ábra: A Szentlırinci Kistérség vállalatainak méretbeni megoszlása 2003-ban.
1% 1% 0% 1% 0 és ismeretlen 1-9 fı
29%
10-19 fı 20-49 fı 50-249 fı
68%
250 fı-
Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.
12. ábra: A vállalkozások foglalkoztatotti létszáma a Szentlırinci Kistérségben 1999-ben és 2003-ban.
600 500
570 508
400 1999
300
2003
246 196
200 100
6
7
0
0
250 fı-
7
50-249 fı
6
20-49 fı
1-9 fı
0 és ismeretlen
8
10-19 fı
2
0
Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.
Továbbá igazolódni látszik az a logikus feltevés, hogy a kisvállalkozások száma azért ilyen magas a kistérségben, mert a korlátozott munkalehetıségek miatt az emberek kénytele39
nek saját vállalkozásba kezdeni: a 0 vagy ismeretlen számú fıt alkalmazó vállalkozások 84%a egyéni vállalkozás. A további (12., 13., 14.) ábrák a tér- és idıbeni összehasonlítást szolgálják.
13. ábra: A vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerinti megoszlása Baranyában.
25000 20000
21531
22134
15000
1999 2003
9992
10000
8384
325
195
195
35
27
250 fı-
292
20-49 fı
1-9 fı
0 és ismeretlen
573
10-19 fı
518
0
50-249 fı
5000
Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.
A 20 és 49 fı közötti alkalmazotti létszámmal dolgozó vállalatok (7 db) közül négy, az 50 és 249 fıt foglalkoztatók (7 db) közül szintén négy helyezkedik el Szentlırincen. Ahogy a 12.. ábrán is jól látszik, a térségben nincsen nagyvállalkozás.
40
14. ábra: A vállalkozások méretbeni eloszlása a dél-dunántúli régióban 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0
50382
51335
19808
1999 2003
23109
1186
1341
700
789
467
429
89
64
Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.
4.1.3 Nemzetgazdasági ágak szerinti összetétel A nemzetgazdasági ágak súlyával kapcsolatban elmondható, hogy az iparnak soha nem volt jelentısebb szerepe a kistérségen belül. Szentlırinc mezıgazdasági hagyományokkal és kedvezı mezıgazdasági adottságokkal rendelkezı kistérség, és ez jelenleg is meglátszik ágazati eloszlásában. A mezıgazdaság az átlagosnál nagyobb arányban képviselteti magát, a vállalatok közel 12 %-a mőködik ezen a területen (15. ábra). 15. ábra: A nemzetgazdasági ágazatok súlya a vállalatok száma alapján. 250
211
200
154 87
71
62
szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás
91
100
bányászat, feldolgozóip, …
150
50
50
szállítás, raktározás, posta, távközlés
mezıgazd, erdı-és vadgazd, halászat
építıipar
ingatlanügyletek, gazdasági szolg
kereskedelem, javítás
0
Forrás: Gál, 2005. alapján saját szerk.
A legnagyobb súlyt a szolgáltatások képviselik, ennek egyik oka abban rejlik, hogy a közeli Pécs is keresletet támaszt ezekre a szolgáltatásokra (Gál, 2005). A kereskedelem, javítás
41
mellett a második legjelentısebb ág, az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások is vezetı két iparág volt mind Magyarországon, mind a régióban. A szállítás-szolgáltatás, vendéglátás alacsony hányada arra utal, hogy ha a kistérség valóban a turisztikára számít, mint lehetséges kitörési pontra, még sokat kell befektetnie ezen a területen. A kereskedelem és javítás aránya 29 %, az ingatlanügyletek, szolgáltatásoké 21 %, az építıiparé 12,5 %, a mezıgazdasági ágaké 12 %, a bányászat kategóriájáé közel 10 %, a szálláshely, vendéglátásé 8,5 %, végül a szállítás, raktározás, postai szolgáltatásoké 7 % volt. A foglalkoztatottak aránya alapján is hasonló következtetésre jutunk, mint a vállalatok számával meghatározott ágazati eloszlásnál. A Szentlırinci Kistérségben a mezıgazdasági foglalkoztatottak aránya, 12,8 %-os értékkel, több mint az országos átlag kétszerese, és majdnem duplája a megyei átlagnak. A mezıgazdaság területén ugyanakkor látványos visszaesés történt a ’90-es évek eleje óta, csakúgy, mint a megye többi kistérségében – leginkább a selylyeiben, ahol a mezıgazdasági foglalkoztatottak száma kevesebb, mint ötödére esett vissza. Az iparban, építıiparban foglalkoztatottak aránya 35,1 %, amiben – ellentétben a megyei átlaggal, fıleg a pécsi, a komlói és a siklósi kistérséggel – nem történt nagy visszaesés a ’90-es évek után, hiszen az ipar a Szentlırinci Kistérségben soha nem volt meghatározó. Ez az arány egyébként nagyjából összhangban van a megyei átlaggal. Az ipari termelés a megye szintjén nem jelentıs – egy fıre jutó értéke országosan az utolsó kategóriában (0,6 - 0,7 MFt) van. A szolgáltatásban dolgozók aránya a többi kistérséghez képest magasnak mondható (55 %), amibe az a tény is belejátszik, hogy a Szentlırinci Kistérség munkavállalóinak 54 %-a nem helyben, hanem fıleg Pécsett dolgozik (Gál, 2005). A szolgáltatásban foglalkoztatottak száma gyarapodott, ami összhangban van az országos, és a baranyai tendenciákkal is, – országos szinten 8%-kal, Baranyában csupán 3%-kal nıtt az ebben az ágban foglalkoztatottak száma. 4.1.4 Külföldi mőködıtıke –ellátottság A külföldi tıke aránya a hazai beruházásokban 1995 és 2001 között minden évben 60% körüli volt. Ez azonban nem minden területen egyformán jelentkezett. Baranya megye egész területe átlag alatti külföldi mőködı tıkével van ellátva – ebbıl a Szentlırinci Kistérség a megyei átlagot is alulmúlja, az országos átlag 0-5 %-a az itt letelepedı külföldi tıke. Az ország régiói közül 1999-ben és 2002-ben is a dél-dunántúli régió vonzotta a legkevesebb külföldi tıkét, 2001-ben összesen 55 milliárd forintot. Az egy fıre jutó külföldi tıke a megye nagy részén stagnált, vagy visszaesett 1998 és 2000 között. Kis mértékő növekedés ez idıszak alatt egyedül a siklósi kistérségben volt megfigyelhetı. 2002-re tovább növekedtek a megyén belüli különbségek, a sellyei kistérségben az egy fıre jutó külföldi tıke csökkenése volt megfigyelhetı, míg a siklósi és a mohácsi kistérségben a külföldi tıke nagysága közepes mértékben növekedett. Szentlırinc és vidéke mindvégig a stagnáló kategóriában maradt27 . 2002ben, a régióban 479, a megyében 235 külföldi vállalkozás mőködött (KSH).
4.2 Az ipar jellemzıi A Szentlırinci Kistérségben az iparban foglalkoztatottak aránya 35,1%. A kistérség nem büszkélkedhet túl sok kis- vagy közepes mérető ipari vállalkozással, az ipar meglehetısen fejletlennek mondható a területen. Az építıipar képviseli a legnagyobb súlyt az ipari szektorok közül, a mőködı vállalkozások 11%-a tartozik ide (Gál, 2005). Ám ennek az adatnak az értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az arány magában foglalja a pécsi munkahelyeken fog-
A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI Kht. – Területfejlesztési Igazgatóság Elemzı és Értékelı Iroda, Budapest, 2004. július 27
42
lalkoztatottakat is. A feldolgozóipari és energiaszektor vállalatai az összes vállalkozás 6,9%át teszi ki – ez is arra utal, hogy az ipar nem játszik jelentıs szerepet a kistérségben. A kistérség központja, Szentlırinc elsısorban könnyőipari hagyományokkal rendelkezik. Itt mőködött a Budapesti Kézmőipari Rt. egyik kesztyőgyár részlege, amely azóta felszámolásra került. Építıipari tevékenységgel régebben a Szentlırinci Költségvetési Üzem foglalkozott; annak megszőnése után nem alakult újabb nagyobb építıipari vállalat, a helyében mőködı építıipari cégek méretük alapján a kisvállalkozás kategóriába tartoznak (Gál, 2005). A könnyőipari ágazat egykori vállalatai közül egyedül a Lırinctex mőködik még ma is. A jelentısebb, Szentlırincen mőködı vállalatok: — — — — — — — — —
Florimex Bt. (faldíszgyártás) IKR Agrokémia Kft (szilárd és oldott mőtrágya forgalmazás). A Concordia raktárbázisa Malomüzemek, sütıüzemek Budapesti Kézmőipari Rt. cipıipari és bırüzeme Triász Impex Corn Trans (Alapvetı élelmiszerek értékesítése és szállítása) Nina cipıgyár Autó és Agrocentrum Rt. (AVANTI benzinkút üzemeltetésével és mezıgazdasági termények külkereskedelem) A kistérség többi részén az ipar még elhanyagolhatóbb mérető. Termelés és foglalkoztatás szempontjából is egyedül a szabadszentkirályi Szentkirály Kft. emelkedik ki, amely kerti kisgépek gyártásával foglalkozik. A kisipari termelés is jelen van a térségben, de aránya nem jelentıs. A bányászat egész megyét érintı visszaszorulása mellett a Bükkösdön üzemelı kıbánya egyre nagyobb kapacitással mőködik. Sokan a fejlıdés lehetıségét látják mind a bükkösdi kıbánya továbbfejlesztésében, mind az idetelepedni szándékozó Strabag cement és mészgyár mőködésében. Az utóbbi heves tiltakozást váltott ki a lakosság részérıl, ezért a beruházás megvalósulása egyelıre kétséges. A kistérség egyik problémája, csakúgy, mint a megye fejlıdésének legnagyobb akadálya, visszatartója a közlekedési infrastruktúra fejletlensége. Az országos fejlesztési tervekben ugyan már szerepel az M6-os, valamint az M57-es út megépítésének lehetısége, ám a munkálatok konkrét kezdési idıpontja még nincs kitőzve – ami az optimista várakozások szerint is azt jelenti, hogy néhány éven belül itt még nem lesz út. Egy másik lehetséges ipari fejlesztési irány az ipari park létrehozása, ám ez (Szentlırinc kivételével) egyrészt akadályba ütközik az infrastruktúra miatt, másrészt a tapasztalat szerint az ipari parkok érezhetı gazdaságélénkítı hatása 7-10 éven belül jelentkezik csak.
4.3 A Szentlırinci kistérség agrárgazdasága A Dél-Dunántúl valamint Baranya megye kiváló természeti adottságainak – éghajlat, domborzat, jó minıségő termıföldek - köszönhetıen a mezıgazdaság számára kedvezı feltételek állnak rendelkezésre. A kedvezı adottságok jelentısen befolyásolták, sıt még most is befolyásolják a térségben élık gazdasági tevékenységét. A gazdaságon belül az agrárium mindig is fontos szerepet játszott a lakosság körében. Meghatározó szerepe és jelentısége ma is nagyobb az országos átlagnál. A mezıgazdaság 2001-ben, a régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték 8,6 %-át, kétszer akkora részét adta, mint országosan (4,2 %), és ez az arány az alföldi körzetek mellett a legmagasabb a régiók között. A termıterület jó minıségét az is bizonyítja, hogy átlagos aranykorona értéke (21,4) a második legmagasabb a régiós átlagérté-
43
kek között.28 Ezzel szemben a mezıgazdaság nemzetgazdasági szerepe országos viszonylatban a fıbb mutatók tekintetében az elızı évekhez képest tovább csökkent, de mérsékeltebb ütemben. Ezt bizonyítja az is, hogy csökkent a mezıgazdasági kivitel részesedése az összes kivitelbıl. 1998-ban 9,2 %, míg 2002-ben 7,4 % volt a részesedése.29 Baranya megyén belül a természeti adottságok és következésképpen a mezıgazdasági termelés feltételeinek tekintetében a Szentlırinci Kistérség két mezıgazdasági tájkörzet területén található. Ezek: A kistérség legnagyobb déli része a – régió belsejébıl kiinduló és a térségen északkeleti irányban végighúzódó – Mecsek és környéke makrokörzetben a Mecsek nyugati hegylábfelszínébıl és a Zselic délkeleti nyúlványaiból áll, illetve az Alföld makrokörzet egyik ágaként a kistérségbe délrıl benyúló, a Dráva völgyének feltöltött alluviális síkságaira és a Pécsi medencére tagolódik. A kistérség déli felében a szántóföldek termıértéke jónak mondható, míg a zselici, mecseki északi részeken gyengébb a termıföld minısége. A termelés agroökológiai feltételei viszonylag jók a Dráva-völgyében és a Pécsimedence nyugati részét lefedı Szentlırinci Kistérségben. A kistérség átlagos szántóföldi aranykorona értéke - meghaladva a megyei átlagot - a mohácsi után a legmagasabb volt a megyében (26,8). Kiugróan magas aranykorona értékő termıterületek Bicsérd, Szabadszentkirály, Királyegyháza térségében vannak, ami a föld eltartó-képességébıl fakadó tradicionálisan kialakult nagyobb településméretüket részben magyarázza. Ugyanakkor a hegyes, törpefalvas vidékeken, Szentkatalin és Okorvölgy közelében vannak a leggyengébb termıterületek.30 4.3.1 Birtokstruktúra-változás Az elmúlt évtizedekben a gazdaságok számának alakulása eltérı tendenciát mutatott. Az 1970-es és 1980-as években bekövetkezett a nagyüzemek összevonása, majd a rákövetkezı évtizedben az új típusú szervezetek megjelenésével újra megnövekedett a gazdaságok száma. Azonban az ezredfordulót követıen újból bekövetkezett a szervezetek számának csökkenése. A birtokstruktúrában országszerte lassú koncentráció tapasztalható. A 2003. évi GSZÖ (Gazdaságszerkezeti összeírás) szerint a gazdasági szervezetek 89, az egyéni gazdaságok 75 százaléka használt gazdaságmérető termıterületet. A gazdasági szervezetek által használt átlagos termıterület nagyság 2003-ban 503 hektár volt, az egyéni gazdaságok esetében pedig alig haladta meg a 3 hektárt. A 16. ábráról leolvasható, hogy a kisebb birtokméretek elsısorban a gyengébb adottságú kistérségekben fordulnak elı (fıként az Alföldön és Észak-keletMagyarországon).
28
Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés 32.o. a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI Kht. – Területfejlesztési Igazgatóság Elemzı és Értékelı Iroda, Budapest, 2004. július 47.o. 30 Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés 33.o. 29
44
16. ábra: Regisztrált gazdaságok átlagos birtokmérete, 2002
Forrás: A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI Kht. – területfejlesztési igazgatóság elemzı és értékelı iroda, Budapest, 2004. július 54. o.
A Szentlırinci Kistérségben is átalakultak a szervezeti struktúrák, a hagyományos termelıszövetkezetek meggyengültek, nagyrészt magángazdaságok jöttek létre. A régiós tendenciáknak megfelelıen a kistérségben is folytatódott a földterületek koncentrációja, melynek köszönhetıen a gazdasági szervezetek használatában lévı földterületek nagysága tovább nıtt. Egyre nagyobb számban jelentek meg az 50 hektárnál nagyobb területő gazdaságok. A kevesebb gazdaság átlagosan nagyobb földterületet mővelhetett meg. Fontos azonban megemlíteni, hogy a nagy értékő földeken a kistérség legmeghatározóbb mezıgazdasági üzemei gazdálkodnak (pl. Agro-Lırinc Rt., a bicsérdi Aranymezı Mezıgazdasági Szövetkezet), s a szántóföldek 55 %-át a 300-nál nagyobb földterületen, integrációs rendszerben gazdálkodó nagyüzemek foglalják el.31 A nagyüzemekkel és az integrált kisebb gazdaságokkal ellentétben az egyéni gazdaságok többsége nem árutermelı. Leginkább a kert- és szılımőveléssel és gyepgazdálkodással foglalkoznak. A 12. táblázatból látható, hogy az elmúlt években csökkent az egyéni gazdálkodók száma. 12. táblázat: Az egyéni gazdálkodókhoz tartozók számának alakulása, 1996, 2000 Dél-Dunántúl Baranya megye Szentlırinci Kistérség Egyéni gazdálkodókhoz tartozók 537103 száma (1996)
155300
10034
Egyéni gazdálkodókhoz tartozók 354964 száma (2000)
111260
7356
Forrás: KSH-adatbázis alapján Hofstetter Judit készítette. 31
Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés 34.o.
45
12. térkép Egyéni gazdálkodókhoz tartozók száma 2000-ben
4.3.2 Az állatállomány alakulása A Szentlırinci Kistérségen belül csökkent az állattartó egyéni gazdálkodók száma az utóbbi évek során, miközben az állatállomány is kisebb lett. Ez a tendencia az egész országra jellemzı. A legjelentısebb állatfajok (szarvasmarha, sertés, baromfi) számának csökkenése nagyban befolyásolja a mezıgazdasági teljesítményt. Egyedül a juhállományban volt növekedés tapasztalható (országos viszonylatban). Az ország Északnyugat-dunántúli (szarvasmarhatenyésztés), illetve déli részén és a Hajdúságban (sertéstenyésztés) dominál az állattenyésztés. A fıvárosban és környékén, valamint a balatoni térségben nem mondható jelentısnek az állat46
tenyésztés.32 Sokan már csak saját szükségletre tartanak állatokat. Nagy földterületeken nagy mennyiségő állatállománnyal csak a fıállású egyéni gazdálkodók rendelkeznek. Megállapítható azonban, hogy bizonyos állatfajok esetében, igaz nagyon kis mértékben, de növekedés mutatható ki (13. táblázat) 13. táblázat: Az egyéni gazdálkodók állatállományának alakulása, 1996, 2000 Dél-Dunántúl 1996 2000 Egyéni gazdálkodók szar26373 vasmarha-állománya Egyéni gazdálkodók sertésál398806 lománya Egyéni gazdálkodók juhál76896 lománya Egyéni gazdálkodók lóállo9196 mánya Egyéni gazdálkodók tyúkál3878554 lománya (gyöngyös nélkül)
Baranya megye 1996 2000
Szentlırinci Kistérség 1996 2000
25572
9684
8957
710
593
330706
148688
130377
8391
8520
103091
17697
24363
576
416
9099
2469
2550
170
221
3452596
1325629
1441747
61283
44073
Forrás: KSH-adatbázis alapján Hofstetter Judit készítette.
Ez a növekedés a Szentlırinci Kistérségben azonban csak a sertésállományt és a lóállományt érintette. Biztató viszont, hogy megindult a kistérségben a szarvasmarha és a sertés ágazat eseti fejlesztése is. Fontos lépés ez a Szentlırinci Kistérség számára, mert az Európai Unióhoz való csatlakozás sem hozta meg az állattartási kedvet, sıt a helyzet azóta tovább romlik. Az agrárágazatot leginkább hátrányosan érintı tényezı, hogy alacsony a jövedelmezısége. Pozitív tényezıként viszont említésre méltó, hogy a kistérség potenciális természeti adottságai az állattenyésztés tekintetében a korábbi évtizedekhez képest alapvetıen nem romlottak. A '80-as években végbement nagyfokú állománykiesés során, amelyet a hazai fizetıképes kereslet szőkülése és a kivitel (KGST - piac) bizonytalansága idézett elı, a nagyüzemek jelentıs részben felszámolták a többségében felújításra szoruló, veszteséget termelı, élımunka-igényes szakosított telepeiket. A kistérségben az állattenyésztés hanyatlása, visszaesése drámaibb volt a növénytermesztésnél, a legnagyobb veszteséget a szarvasmarha ágazat szenvedte el.33
32
a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI Kht. – területfejlesztési igazgatóság elemzı és értékelı iroda, Budapest, 2004. Július 48. o., 52.o. 33 Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés 34.o.
47
13. térkép Állatállomány nagysága. Forrás: Baranya Megyei Agrárkamara
48
Település sertés szarvasmarha baromfi Bicsérd 520 650 0 Boda 0 0 0 Bükkösd 0 0 0 Cserdi 0 0 0 Csonkamindszent 0 0 0 Dinnyeberki 0 0 0 Gerde 2200 0 0 Gyöngyfa 0 0 0 Helesfa 0 0 0 Hetvehely 0 0 0 Kacsóta 0 0 0 Királyegyháza 0 0 0 Okorvölgy 0 0 0 Pécsbagota 0 0 0 Sumony 0 0 0 Szabadszentkirály 8200 0 0 Szentkatalin 0 0 0 Szentlırinc 1700 0 500 Velény 0 0 0 Zók 0 0 0 2. Táblázat Állatállomány a Szentlırinci kistérségben. Forrás: Baranya Megyei Agrárkamara
juh 0 0 1064 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 200 0 0 0
nyúl 0 0 2000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
kecske 0 0 0 0 0 0 100 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
A 2. táblázat és 12. térkép adataiból jól látható, hogy a kistérségben a sertésállomány rendelkezik a legnagyobb állománnyal. Összességében mégis megállapítható, hogy az állományok nem jelentısek. 4.3.3 A növénytermesztés sajátosságai A takarmánytermesztés csökkenése az állattenyésztés hanyatlásának köszönhetı, a mővelésbe vont területek is csökkentek. Azonban az alternatív mezıgazdasági kultúrák területén a gabonatermesztéssel szemben (burgonya, cukorrépa) nagy tapasztalattal rendelkezik a Szentlırinci Kistérség. Az agrárgazdálkodásban lassan egysíkúsodásról lehet beszélni, mert egyre jobban nı a gabona aránya, pedig a zöldség- és gyümölcstermesztéshez szükséges adottságok is jók a kistérségben. Ezen felül megindult a termelés szerkezetének átalakulása, valamint egyre nagyobb mértékben foglalkoznak biotermeléssel. Az energia-ültetvény meghonosítása is a kistérség nevéhez főzıdik.
49
14. térkép Szentlırinci Kistérség szántó területek átlagos aranykorona értéke 50
A kistérség a szılıtermelı ágazaton belül is változtatni szeretne. Tervben van a szılıtermesztés fejlesztése, illetve hegyközség létrehozása. 14. táblázat: A szılıtermesztés alakulása, 2000 Dél-Dunántúl
Baranya megye
Szentlırinci Kistérség
Szılıterület összesen (hektár)
9844,87
2306,75
82,73
Szılı termıterület (hektár)
8943,81
1986,34
77,67
Szılı termıterületet használók száma
36069
10547
634
17606664
827327
Egyéni gazdálkodók használatában lévı 73222800 szılı területe (m²)
Forrás: KSH-adatbázis alapján Hofstetter Judit készítette.
51
8. térkép Szentlırinci Kistérség szılıterületek átlagos aranykorona-értéke
52
A hegyközségek az azonos település termelıi és felvásárlói által a tevékenységükhöz főzıdı érdekeik elımozdítására, valamint az általuk elıállított termékek származás- és minıségvédelmére létrehozott köztestületek. A hegyközségeket tehát településenként hozzák létre egy település-egy hegyközség elve szerint, kizárólag törvény által lehatárolt településeket magába foglaló borvidékeken, illetve bortermı helyeken.34 A jövıben a térség jobb adottságú bortermelı területeinek törekedniük kell a Pécsi borvidékkel való szorosabb integrációra, valamint a meglévı borút jellegő kezdeményezések és a kapcsolódó turisztikai potenciálok jobb kihasználására. 4.3.4 Erdıgazdálkodás Az utóbbi évek konklúziójaként elmondható, hogy több ezer hektáron történt erdıtelepítés, az elmúlt öt évben 55 ezer hektár területen. A telepítés ellensúlyozta a kitermelést, sıt kis mértékő növekedést eredményezett. Azonban a kitermelési és telepítési arányok jelentısen eltérnek a kistérségeken belül.35 Az erdıgazdálkodás tekintetében a Szentlırinci Kistérség erdısültségének aránya a 26%ot meghaladta, de az északi, erdısültebb területeken, az egyéni gazdaságokon belül az erdı részaránya közel 30% volt, ami magasabb a régiós átlagnál.36 Sok tekintetben elınyösnek mondható a magas erdısültség. A gazdálkodás és a faállomány minısége is meghatározó. Rendkívül értékes az erdık faállománya: cser, gyertyános tölgy, bükk, akác. Nagy lehetıséghez juthat a kistérség az erdıterületek gazdasági hasznosításában a Pannon Power pécsi hıerımőve által. A biomassza elkészítéséhez szükséges energiacélú erdıhasznosítást teremtheti meg. Az erdık hasznosítására más lehetıség is adódik: a vadgazdálkodás, illetve az ehhez kapcsolódó turisztikai potenciál kihasználása. A vadásztársaságok szervezetten mőködnek. A kistérség jelentıs vadállománnyal rendelkezik – fıként a gímszarvas állomány révén. Elmondható továbbá, hogy amíg az ızállomány közepesnek mondható, addig a vaddisznóállomány kisebb jelentıséggel bír. Az apróvadak állománya kisebb lett. A vadásztársaságok bevételei csökkentek az utóbbi években, mivel a külföldiek vadásztatása visszaesett, ezért szükség van a vadpopuláció egyensúlyának visszaállítására és a vadállomány gondozására. Összefoglalva megállapítható, hogy a kistérség az adottságaihoz képest az agrárgazdaságban alulteljesít. Ennek jelentıs oka a tıkehiány, a gyenge jövedelmezıség, valamint hátrányt jelent az is, hogy a kistérségen belül az élelmiszeripari feldolgozás lényegében hiányzik, sıt az állati termékek feldolgozása is a térségen kívül történik. 4.3.5 Szentlırinci Gazdanapok: a térség legnagyobb agrárrendezvénye Pozitívumként megemlíthetı, hogy az idén augusztus elsı hetében már 12. alkalommal megrendezésre került a Szentlırinci Gazdanapok rendezvénysorozat, melyet Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitott meg. Szentlırinc városa tizenkét éve magáénak tudhatja a legnagyobb dél-dunántúli agrárrendezvényt. Idén a Baranya Megyei Vállalkozói Központnál kb. 300 kiállító, résztvevı regisztráltatta magát. A Gazdanapok ideje alatt szakmai fórumokon, állat- és fajtabemutatókon, vadászkutya fajtabemutatón vehettek részt az érdeklıdık. Idén elıször került megrendezésre a lovász-, vadász- és horgász szakkiállítás, melynek 6-7 külföldi kiállítója is volt. A különbözı kiállításokon a külföldi partnerek –
34
Buday-Sántha Attila: Agrárpolitika - Vidékpolitika, Budapest-Pécs, 2001; 433.o. A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI kht. – területfejlesztési igazgatóság elemzı és értékelı iroda, Budapest, 2004. Július 53.o. 36 Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés 35.o. 35
53
elsısorban Ausztria, Németország – Magyarországon eddig még kevésbé ismert termékeket mutattak be. A Szentlırinci Gazdanapokon néhány fontos témát elıtérbe helyeztek. Például a megújuló energiaforrások hasznosítását, mely piaci kitörési pontot jelenthet környezet- és klímavédelmi szempontból, valamint azért, mert az Európai Unió elıtérbe helyezi ezeket a megoldásokat. Továbbá szó esett a környezetkímélı növényvédelemrıl, a nem egyenletes mőtrágyafelhasználásról, az erısödı hazai méhészetrıl és az elmúlt években egyre nagyobb jelentıséggel bíró biogazdálkodásról. A szakemberek szerint a biogazdálkodással foglalkozó egyéni gazdaságok és mezıgazdasági cégek száma, illetve az ilyen jellegő mővelésbe vont terület nagysága Magyarországon néhány év alatt megtöbbszörözıdhet. Ennek okai: a biotermékek jó exportlehetıséget biztosítanak és a belföldi kereslet is megélénkült.37 A XII. Szentlırinci Gazdanapok rendezvénysorozata a szakmai témákon túl számos szórakoztató programmal is várta az érdeklıdıket.
4.4 Szolgáltatások A Szentlırinci Kistérség alapvetıen mezıgazdasági beállítottságú, ennek ellenére a szolgáltatások szektorában mőködı társas és egyéni vállalkozások aránya csupán 1,58 %-kal marad alatta a regionális átlagnak. A regionális átlagtól való legnagyobb eltérés az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban mőködı vállalkozások arányában volt, ami 5,91 %-kal volt kevesebb, mint a regionális átlag. (15. táblázat) Mindezen szolgáltató vállalatok elsısorban Szentlırincre koncentrálódnak, (66,29 %-uk telephelye), de a város lakosságához képest is meglehetısen magas a szolgáltató kereskedı egységek száma, ami azt mutatja, hogy a város a környezı települések alsó szintő szolgáltató központja. Azt azonban mindenképp hozzá kell tenni, hogy a kistérség közép és felsı szintő szolgáltatások tekintetében egyértelmően Pécshez kötıdik. A szolgáltató vállalkozások számában 1999. és 2003. között elıször egy erıs emelkedés, majd egy kiegyensúlyozottabb növekedés volt megfigyelhetı. (16. táblázat) Mára a kényszervállalkozók száma jelentısen csökkent, többnyire a Szentlırinc és vonzáskörzete tényleges igényeire épülı vállalkozások maradtak életképesek. Az összes szolgáltatás fejlıdésére komoly hatást gyakorolt, hogy 1868-ban a Pécs Barcs vasútvonal átadásával Szentlırinc fontos vasúti állomáshellyé vált, majd a Pécs Budapest fıvonal kiépülésével (1882) csomóponti szerepre tett szert. A közlekedési központ szerepe legkedvezıbben, a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágakban mőködı vállalkozások számára hat, így még 2001-ben is, – az 1999 és 2003 közötti idıszakot tekintve ekkor mőködött a legkevesebb ilyen vállalkozás a kistérségben – ezen vállalkozások száma 1,31 %-kal haladta meg a regionális átlagot. (15. táblázat)
37
Dunántúli Napló, 2005. augusztus 3.
54
15. táblázat: A szolgáltató vállalatok számának és arányának alakulása, 2001 Kistérségen belüli száma Régión belüli száma és aráés aránya nya db db % % Mőködı vállalkozások száma és ará- 205 18556 27,05 24,57 nya a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban Mőködı vállalkozások száma és ará- 58 5360 7,65 7,09 nya a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Mőködı vállalkozások száma és ará- 48 nya a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban Mőködı vállalkozások száma és ará- 137 nya az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban
6,33
3801
5,02
18,07
18122
23,98
Mőködı szolgáltató vállalatok szá- 448 ma és általuk képviselt arány összesen Mőködı vállalakozások összesen 758
59,1
45839
60,68
100
75542
100
Forrás: KSH-adatbázis alapján Bodó Borbála készítette.
16. táblázat: A szolgáltató vállalatok száma, 1999 – 2003 1999 A szolgáltató vállal- 414 db kozások száma
2000 432 db
2001 448 db
2002 477 db
2003 479 db
Forrás: KSH-adatbázis alapján Bodó Borbála készítette.
A foglalkoztatottak 55 %-a dolgozik a tercier szektorban. A termelı szolgáltatásokban a kereskedelmi alágazat jelenti a legtöbb munkahelyet, míg a közszolgáltatások területén az egészségügy. (17. ábra)
55
17. ábra: A szolgáltató szektorban foglalkoztatottak megoszlása
14,06%
19,73%
egészségügy közigazgatás oktatás 12,05%
szálláshely szolgáltatás és vendéglátás pénzügyi és üzleti szolgáltatások kereskedelem
22,84%
szállítás 16,07% 10,59%
4,66%
Forrás: Gál Zoltán (2005): Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés alapján készítette Bodó Borbála
4.4.1 Kiskereskedelem és vendéglátóipari egységek A kiskereskedelem területén ugyanazok a tendenciák figyelhetıek meg, mint a szolgáltatások összességében. Így a kiskereskedelmi egységek 53,4 %-a Szentlırincre koncentrálódik ami 102 vállalatot jelent (17. táblázat) - és mint a szolgáltatások összességére, a kiskereskedelemre is igaz, hogy fejlıdésében komoly szerepe van Szentlırinc közlekedési központ jellegének. Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi egységek száma Szentlırincen 14 db.
56
17. . táblázat: Kiskereskedelmi üzletek száma, 2002, db Település Kiskereskedelmi üzletek száma Szentlırinc 102 Bükkösd 16 Boda 2 Csonkamindszent 2 Dinnyeberki 2 Gyöngyfa 2 Okorvölgy 2 Pécsbagota 2 Szentkatalin 2 Velény 2 Sumony 3 Zók 3 Cserdi 4 Gerde 4 Kacsóta 5 Helesfa 6 Hetvehely 6 Királyegyháza 8 Bicsérd 9 Szabadszentkirály 9 Forrás: Gál Zoltán (2005): Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés alapján készítette Bodó Borbála
A kiskereskedelem területén meghatározó szerepet játszik a Pannonsziget ÁFÉSZ, mely 1997. január 1.-én alakult meg Szigetvár székhellyel, a korábbi szentlırinci és szigetvári ÁFÉSZ egyesülésével. Az egykori önálló, szigetvári ÁFÉSZ mőködési körzetébe 23 település tartozott. Az értékesítések után 43 kereskedelmi egysége maradt, 26 saját üzemeltetésben, 16 bérleti formában és egy betéti társaság formájában. A vendéglátóhelyek közül csak egy maradt saját üzemeletetéső, és 19 került bérbeadásra. [www.szentlorinc.hu/modules.php?name=Ipar letöltve: 2005. augusztus 17.] A vendéglátó iparban mőködı vállalatok döntı többségét, 82,53 %-át (1996) az italüzletek és az egyéb vendéglátó üzletek adták. Az éttermek már csak 14,7 %-os aránnyal rendelkeztek, de a legalacsonyabb 2,94-es aránnyal a cukrászdák rendelkeztek. Ezek az arányok megváltoztak, ugyanis 2003-ban, már 67 vendéglátóipari egység mőködött, aminek 56 %-a cukrászda és étterem volt, és 33%-uk mőködött borozóként. 4.4.2 Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban mőködı vállalkozások arányában volt tehát a regionális átlagtól való legnagyobb eltérés. Ez pontosan 5,91 %-kal kevesebb vállalkozást jelent a Szentlırinci Kistérségben, mint a regionális átlag. Azonban a szolgáltatások területén ebben az ágazatban volt megfigyelhetı a legdinamikusabb - bár most már egyre lassuló - növekedés a kistérségben, amit a vállalatok számának egyenletes emelkedése mutat az 1999-2003-as idıszakban. (18. táblázat) Így, ha mozgóátlagolással számolunk, akkor 2000-ben 16,3 %-kal, 2001-ben 20,1 %-kal, 2002-ben 12,4 %-kal és 2003-ban 7 %-kal nıtt az ezen a területen mőködı vállalkozások száma.
57
A pénzügyi szolgáltatásokat két intézmény nyújtja a térség területén. Az egyik az OTP bank szigetvári kirendeltsége, a másik a Szentlırinc-Ormánság Takarékszövetkezet. Ez utóbbi szerepe a kistérségben sokkal meghatározóbb, mivel három városi kirendeltség kivételével olyan falvakban mőködtetnek egységeket, ahol a helyi postahivatalokon kívül 18. táblázat: Mőködı vállalkozások száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban, 1999-2003, db 1999 2000 2001 2002 2003 Mőködı vállalkozások száma 98 db 114 db 137 db 154 db 165 db az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Forrás: KSH-adatbázis alapján Bodó Borbála készítette.
nincs jelen más pénzintézet. A Szentlırinc-Ormánság Takarékszövetkezet, mőködési területét és üzletegységeinek számát tekintve az egyik legnagyobb szövetkezeti pénzintézet az országban. Mőködési körzete jelenleg 86 településre terjed ki. Kirendeltségei vannak például: Szentlırincen, Pécsett, Vajszlón, Sellyén, Baksán, Bicsérden, Bükkösdön, Görcsönyben, Pellérden, Szabadszentkirályon és Felsıszentmártonban. Betétgyőjtı pénztárt mőködtet: Drávafokon, Drávasztárán, Kıvágószılısön és Nagypeterden. Tevékenysége kiterjed a helyi lakosság, a kis- és középvállalkozások, a mezıgazdasági ıstermelık, az egyéni vállalkozók és nem utolsósorban az önkormányzatok teljes körő banki kiszolgálására. Tulajdonképpen mindazon szolgáltatás elérhetı a helyi takarékszövetkezeti egységben, amit jelenleg a városi kereskedelmi bankfiókok kínálnak. A Szentlırinc-Ormánság Takarékszövetkezet három kistérségben (a szentlırinci, a pécsi és a sellyei kistérségben) pályázta meg és nyerte el az információs és szolgáltató központ létrehozását, ami azt jelenti, hogy a kijelölt központokban pályázati tanácsadó, pályázatfigyelı, finanszírozási és egyéb pénzügyi-befektetési szolgáltatást is nyújtanak. Mindez komoly segítséget jelent a Szentlırinci Kistérség vállalatai számára, hiszen komplex „pénzügyi szolgáltatás csomagot” kaphatnak. [http://www.szentlorinc.tksz.hu/ letöltve 2005 augusztus 17.]
4.5 Turizmus 4.5.1 A kínálat jellemzıi A település környéke bıven kínál kirándulási és szabadidı eltöltési lehetıségeket az idelátogatóknak. A szentlırinci szılıhegyet 2003-ban a Mecsekalja Borvidékhez sorolták, a területet hegyközségi rangra emelték, ezzel elismerve az itt készülı borok minıségét. A környezı erdıkben jelentıs a vadállomány, s bérvadásztatási lehetıséget három vadásztársaság is kínál, elsısorban nagyvadakra (ız, szarvas, vaddisznó). A helesfai szabadidıközpont és tórendszer kiemelt projektje volt a térségnek. Ma még csak 30 hektáros a vízfelület, de a program végére 70 hektárra számítanak, ami azt jelenti, hogy még az orfői tónál is nagyobb tórendszerrel fognak rendelkezni. Összességében, a kistérség természeti környezetére jellemzı a nagykiterjedéső erdık és a vizes területek nagy száma. Említésre méltó még, Szentlırinc termálkincse. Szentlırinc rendelkezik sportlétesítményekkel is, például golfpályával, lovas tanyákkal, korszerő tekepályával és strandfürdıvel. A Szentlırinci Kistérség építészeti nevezetességei közé a Petrovszky kastély, a Jeszenszky kastély, Boda temploma, a Nádasdy kastély és Hetvenhely Árpádkori temploma tartozik, de érdeklıdésre tarthat még számot Győrőfő és Kán népi organikus építészetének emlékei is. 58
Az utóbbi évtizedben kulturális rendezvények sora vált hagyománnyá Szentlırincen (nemzetközi és országos táncverseny, kisdiák fesztivál, Lırinc Napok, szüreti szombat, borverseny). Idegenforgalmi szempontból kiemelkedı a város és az egész Dél-Dunántúl legjelentısebb mezıgazdasági eseménye az 1994 óta megrendezésre kerülı Szentlırinci Gazdanapok kiállítás és vásár, mely évrıl-évre több érdeklıdıt vonz. A 2003-as vásáron a kiállítók száma meghaladta a 300-at, a fizetı látogatóké pedig a 23 ezret. 9. térkép Szentlırinci Kistérség összes szálláshelyeinek megoszlása 1996-ban (Forrás: KSH)
59
10. térkép Szentlırinci Kistérség összes szálláshelyeinek megoszlása 2003-ban (Forrás: KSH)
Összességében elmondható, hogy a Szentlırinci Kistérség nem fektetett nagy hangsúlyt a turizmusra – sajnos még Turinform irodával sem rendelkezik. Pedig – kisebb-nagyobb mértékben – de adottsága van a borturizmuzhoz, a vadászturizmushoz, a kerékpáros turizmushoz, a falusi és az ökoturizmushoz, valamint termálkincsei révén a gyógyturizmushoz. Igaz, ezek csupán az adottságai és egy fejlesztési terv során azt is fel kell mérni, hogy az egyes ágazatok milyen arányban és mekkora hírnévvel szerepelnek a kistérség környezetében. Így például a termálfürdık kialakítása nem biztos, hogy ésszerő Harkány vonzáskörzetében, vagy a borturizmus Villány ilyen közelségében. De például Szentlırinc vasúti központ jellegét kihasználva a várost a környékre irányuló ökoturizmus, vagy kerékpárturizmus központjává tehetné. 2003-ban a Szentlırinci Kistérség nem rendelkezett sem kempingel, sem szállodával, sem ifjúsági szállással, csupán három panzióval, egy turistaházzal és egy üdülıházzal. A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma mindössze 163 volt, tehát alig a 0,9 %-át tette ki a baranyai kereskedelmi szállásférıhelyek számának, ami rendkívül alacsony.
60
4.5.2 A turizmus keresleti jellemzıi Egy 1998-ban készült vendégkörfelmérés szerint a Dél-Dunántúlt felkeresı turisták zöme belföldi, de jelentıs a német, osztrák, holland és horvát turisták száma is. A vendégek döntı többsége (73 %) közép- és idıskorú, akik az alsó és középréteghez tartoznak. Összességében megállapítható, hogy régiót elsısorban azok a vendégek keresik fel, akik a szép tájakat, a nyugalmat, a rekreációs lehetıségeket, a gyógyulást keresik. [Aubert - Miszler – Szabó (2000): Baranya megye turizmusmarketing terve] A turisták több mint 70 %-a úgy ítélte meg, hogy utazása során nagyon fontos egy olyan üdülıhely, ahol szép környezetben, nyugalmas és csendes körülmények között töltheti el nyaralását. Összességében a megkérdezettek 86%-a ítéli a rekreációt nagyon fontos kategóriának. A vendégek szívesen töltik idejüket falun és víz mellett, míg utazási döntésük meghozatalakor csak kisebb arányban fontos, hogy a felkeresendı területen horgászni, lovagolni vagy sportolni tudjon. A válaszadók 53 %-a vallja azt, hogy a gyógyvíz nagyon fontos motiváló tényezı üdülıhelyének kiválasztásában, míg ennél is magasabb arány, csaknem 65 % mondja azt, hogy a termálvíz számára meghatározó fontosságú. A megkérdezettek csaknem 70 %-a igényt tart kulturális programlehetıségekre. Ezeken belül is a Dél-Dunántúlon a vendégek leginkább a népmővészeti, valamint az építészeti értékekre kíváncsiak. Igény mutatkozik a zenére, a színházlátogatásra, a képzımővészetre, de ennek jelentısége nem haladja meg az elızıekét. Baranyában kiváló adottságok kínálkoznak a kulturális lehetıségek kihasználására. (18. ábra) 18. ábra: A régió felkeresését motiváló tényezık
Forrás: Aubert - Miszler – Szabó (2000): Baranya megye turizmusmarketing terve
2003-ban a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Szentlırinci Kistérségben 719 volt, ami a baranyai kereskedelmi szálláshelyeken töltött éjszakáknak csupán 0,45 %-át jelentette. A magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma viszont 13772 volt, ami a baranyai magánszálláshelyeken eltöltött éjszakák 1,99 %-át tette ki. Mindenesetre azt meg kell jegyezni, hogy az összes eltöltött vendégéjszaka száma a térségben 1999 óta töretlenül emelkedett. (19. táblázat)
61
19. táblázat: A vendégéjszakák számának alakulása a Szentlırinci Kistérségben, 1999–2003, db 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1999
2000
2001
2002
2003
Forrás: KSH-adatbázis alapján Bodó Borbála készítette.
4.6 Összegzés A Szentlırinci kistérség majd az összes mutató alapján Magyarország legelmaradottabb kistérségei közé tartozik. Alapvetıen agrárjellegő térség, így az ipar 1990-es összeomlása nem érintett érzékenyen, viszont a mezıgazdaságban végbemenı változásokat ez a térség is megsínylette. A kistérségben a vállalkozások igen kezdetleges képet mutatnak; nagyvállalkozás nincsen a térségen belül, és az összes vállalkozás több mint fele a kistérség központjában koncentrálódik. Jellemzıen mikro-és kisvállalkozásokkal találkozhatunk, amelyek tevékenységében a kiskereskedelem, az ingatlanügyletek és az építıipar domináns. A kistérségben jelentıs a Pécsett munkát vállalók aránya. A térség szolgáltatások tekintetében is egyértelmően Pécshez kötıdik, hiszen a kistérségen belül a szolgáltatási szféra fejletlen. Ugyanakkor a lakosság közel fele a tercier szektorban dolgozik – döntıen Pécsett. A kistérségen belüli szolgáltatások is a kistérségi központban koncentrálódnak. Az agráriumról elmondható, hogy a növénytermesztés területén létrejöttek nagy, árutermelı gazdaságok. A termelési struktúrában egysíkúsodásról beszélhetünk, hiszen bár a kistérségben jók az adottságok a gyümölcstermesztéshez a szántóföldi kultúrák túlsúlya jött létre. Az állattenyésztés terén, az országos trendekhez igazodva az állatállomány csökkenését kell megemlítenünk. Az utóbbi idı eseti jelleggel azonban már a sertés- és lóállományban megfigyelhetı volt némi fejlıdés. A lóállomány növekedésének mozgatórugója a turizmus által támasztott igények lehetnek. A kistérségben jelentıs volt még az erdıgazdálkodás. Az elmúlt 5 évben további erdısítésekre került sor, amely kihasználva a terület adottságait nem csak a tájképet javíthatja, hanem jó adottságot teremthet a vadgazdálkodás számára is. Az új irányzatokból meg kell említenünk a biotermesztést, amely már mőködik a kistérség területén és további fejlıdési lehetıségeket is kínál. Természeti környezetébıl adódóan a kistérségnek jó adottságai vannak a turizmushoz, fıként a vadász-turizmusban, az ökoturizmusban, a Helesfán megépülı tórendszer folytán a sportturizmusban, a kulturális turizmusban, és esetleg a borturizmusban valamint a gyógyturizmusban rejlenek lehetıségek. Ám az ehhez szükséges infrastruktúra és szolgáltatások még fejletlenek, amit a szálláshelyek (és így a vendégéjszakák) alacsony száma is jelez. Jellemzıen magánszálláshelyek mőködnek a térségben, ami szervezett formában igen jó alapot adhat a falusi turizmus különbözı vállfajainak.
62
5. INFRASTRUKTÚRA, KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS A települések helyzetének megítélésben a gazdasági és szociális sajátosságok mellett nagyon nagy szerepe van az infrastrukturális ellátottságnak is. Az infrastruktúra hat a területi fejlıdésre, ugyanakkor a gazdaság és társadalom változó igényei alakítják, késztetik fejlıdésre.
5.1 Mőszaki infrastrukturális ellátottság 5.1.1 Vízellátás, szennyvízelvezetés A közüzemi ivóvízvezetékbe a lakások 77,4 %-a van bekapcsolva. A települések között vannak olyanok (Dinnyeberki, Gyöngyfa, Velény), ahol az összes háztartásban van vezetékes ivóvíz, de találhatók olyanok is, amelyeknél az ellátottság mértéke 40% alatti (Pécsbagota, Sumony, Cserdi). Közüzemi szennyvízhálózatba egyedül Szentlırinc van bekapcsolva, és ott is mindössze a lakások 60%-a van rákötve. A fennmaradó részbıl 15 %-ot tesz ki a házi csatornával ellátott lakások száma, a maradék 25 %-ról nincs adat. Ennek oka, hogy a szippantásos győjtés nehezen ellenırizhetı, a ténylegesen begyőjtött folyékony hulladék mennyisége és elhelyezése követhetetlen. A közcsatornázatlanság és a nem megfelelı szennyvízkezelés kövezetlen hatásainak tekinthetı, hogy a kistérség talajvízkészletei és kisvízfolyásainak nagy része erısen szennyezett. A probléma megoldásához a települések összefogására, illetve állami támogatásra lenne szükség. 38 5.1.2 Hulladékkezelés 1997-tıl 2003-ig nagyjából megduplázódott a hulladékgyőjtésbe bevont háztartások száma, ami annyit jelent, hogy a győjtésbe bevont lakások aránya 78,7 % lett. Ez az arány napjainkban a törvényi szabályozásnak köszönhetıen kb. 100 %. A térség megfelelı hulladékkezelése a Mecsek-Dráva hulladékprojekt keretein belül történik. 20. táblázat: A hulladékkezelés alakulása, 1997, 2003 1997
2003 lakások száma (db)
győjtésbe arány bevont la- (%) kások (db)
Dél-Dunántúl
lakások győjtésbe arány száma bevont (%) (db) lakások (db) 466374 189329 40,6
497813
372713
74,9
Baranya
183687 89334
197793
151207
76,4
5077
78,7
48,6
6151 2190 35,6 6449 Szentlırinci kistérség Forrás: KSH adatai alapján készítette Wugrik Katalin
38
KSH adatok alapján
63
5.1.3 Gázellátás A térség energiaellátásában a földgáznak igen kicsi szerep jut. A vezetékes gázfogyasztók aránya a térségen belül mindössze 11,6 %. A vezetékes gázrendszer mindössze hat településen – Bicsérd, Boda, Kacsóta, Kirányegyháza, Szabadszentkirály, Szentlırinc – van kiépítve. A többi településen a palackos, illetve néhány háztartás esetében a tartályos gázfelhasználás a jellemzı. Mivel a gázellátás mértéke alacsony, ezért a háztartások igen kis része, 15,4 %a rendelkezik gázfőtéssel. A főtési rendszerek vizsgálatakor arra a következtésre juthatunk, hogy a háztartásokban a jellemzı főtési mód a központi főtés. Távfőtést egyedül a panelházaknál használnak Szentlırincen, így ez a legritkábban alkalmazott megoldás. 21. táblázat: A főtési rendszerek megoszlása, 2003 Település
Lakások száma (db)
Gázfogyasztók Hálózati gázfo- Gázfőtéses száma (háztar- gyasztók száma lakás tás) (háztartás) (db)
Bicsérd Boda
378 193
172 53
119 38
129 42
Központi Egyéb főtéses la- főtéső kás (db) lakás (db) 167 82 49 102
Bükkösd
500
0
0
0
164
336
Cserdi
298
0
0
0
16
282
Csonkamindszent
62
0
0
0
9
53
Dinnyeberki
62
0
0
0
2
60
Gerde
182
0
0
0
64
118
Gyöngyfa
50
0
0
0
1
49
Helesfa
157
0
0
0
40
117
Hetvehely
217
0
0
0
44
173
Kacsóta
101
39
23
28
42
31
Királyegyháza
315
73
45
56
121
138
Okorvölgy
49
0
0
0
6
43
Pécsbagota
113
0
0
0
19
94
Sumony
172
0
0
0
17
155
Szabadszentkirály
293
139
89
104
162
27
Szentkatalin
90
0
0
0
5
85
Szentlırinc
3049
788
436
630
1731
688
Velény
58
0
0
0
9
49
Zók
110
5
0
4
39
67
Összesen:
6449
1269
750
993
2707
2749
Forrás: KSH adatbázis alapján készítette Wugrik Katalin 5.1.4 Villamos energia ellátás A villamosítottság, az ország más területeihez hasonlóan, itt is közel 100 %. A felhasznált villamos energia mennyisége a háztartásokban közel 17 MWh, míg az iparban ennek körülbelül egyharmada. Ez az érték nem marad el az országos átlagtól, annak ellenére, hogy a
64
térségen belül csak egy olyan központ van – Szentlırinc, ahol nagyobb volumenő ipari, illetve gazdasági tevékenység folyik 5.1.5 Megújuló energia A megújuló energiaforrásokra vonatkozó Európai Uniós elıírások ebben a térségben is éreztették hatásukat. A térségben – Szentlırincen – mőködı egyetlen főtımő már régóta foglalkozik egy környezetkímélıbb technológia alkalmazásának lehetıségével. Az elsı tanulmány 1993-ban, a faapríték és a pakura felhasználásainak lehetıségeit taglalta. Ekkor a kedvezıbb feltételek miatt még a pakurával történı tüzelés mellett döntött a vállalat. 1995-ben aztán újból felvetıdött a tüzelıanyag váltás lehetısége, ekkor a biomassza és a napenergia került a figyelem középpontjába. Ennek a projektnek a kidolgozására végül 1999-ben állami támogatás segítségével került sor. A tanulmány hétféle megoldást tartalmazott, melybıl végül a bio-kogen elnevezéső valósult meg, aminek következtében a hı elıállítását gáz és faapríték tüzelés fedezi.39 A biomasszára történı átállás azért fontos, mert így a szükséges nyersanyagot a helyi erıforrások felhasználásával lehet biztosítani. Ez az erdıtulajdonosoknak is jó, hiszen számukra ez egy hosszú távú, kiszámítható jövedelemforrás. A földtulajdonosoknak is származhat elınye ebbıl, mivel a térségben több olyan mővelésbıl kivont, ugyanakkor jó természeti adottságú terület van, amelyen energiaerdı telepítést lehetne végezni. Jelenleg Királyegyháza mellett 47 hektáron folynak kísérletek különbözı energianyár fajtákkal. A megújuló energiaforrások közül a másik nagy jelentıséggel bíró a geotermikus energia, a térség alatt ugyanis kis mélységben található melegvíz. Ennek kihasználásával fejleszthetı lenne az öko- és vízi turizmus.
5.2 A közlekedési infrastruktúra 5.2.1 A kistérség infrastruktúrájának általános jellemzése A kistérségben lévı közútvonalak hossza 98 km. A kistérséget K-Ny-i irányba a 6-os számú fıközlekedési út szeli át, mely a terület települései közül Szentlırincet és Kacsótát érinti. A fennmaradó 18 település a 6-os út keresztirányú leágazásairól érhetı el. Boda, Csonkamindszent, Dinnyeberki, Gerde, Szentkatalin és Velény zsáktelepülések. A közúti közlekedés javítása érdekében fejleszteni kellene a térség belsı útvonalhálózatát, valamint javítani kellene a mellékútvonalak minıségén. Az egyes települések között, valamint azokon belül a kerékpárutak száma elenyészı, így ennek a közlekedési formának a tömeges elterjedésére nincs lehetıség. 40
39 40
www.foek.hu oldalról Mátis István: Bioszolár főtımő projekt c. esettanulmány alapján Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés
65
19. ábra: Baranya megye térszerkezeti sajátosságai
Forrás: www.deldunantul.com 5.2.2 Közúti tömegközlekedés A tömegközlekedés legnagyobb problémáit az alacsony járatszám, valamint az elérhetı nagyobb települések alacsony száma adja. Az egyes településekrıl elsısorban a dél-dunántúli régió városait lehet megközelíteni, ugyanakkor a fıváros, és az ország többi részének megközelítése nehézkes, csak átszállással valósítható meg. Néhány települést hétvégén autóbusszal egyáltalán nem lehet megközelíteni.
66
20. ábra: Baranya közúthálózata
Forrás: www.deldunantul.com 5.2.3 Vasúti közlekedés A térség 20 településébıl 11-re (Boda, Csonkamidszent, Dinnyeberki, Gerde, Kacsóta, Okorvölgy, Pécsbagota, Szabadszentkirály, Szentkatalin, Velény, Zók) nem lehet vasúton eljutni. Ez elsısorban azoknak a településeknek jelent problémát, amelyeket zsáktelepülés lévén amúgy is nehéz megközelíteni (Boda, Csonkamindszent, Dinnyeberki, Gerde, Szentkatalin, Velény). Vasútvonal szempontjából csomópontnak tekinthetı Szentlırinc, mivel keresztül halad rajta a Pécs Budapest, K-Ny-i irányban a Pécs Szigetvár Barcs Gyékényes, D-i irányban pedig a Sellyére vezetı vasútvonal. 21. ábra: A Dél-Dunántúl vasútvonalai
Forrás: www.deldunantul.com
5.3 Hír-és távközlés A távbeszélı fıvonalak számát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ugyan elmarad mind a dél-dunántúli, mind pedig a Baranya megyei átlagtól, mégis jónak mondható. A vonalak szá67
mának növekedése nem várható, mivel a mobiltelefon szolgáltatás olyan ütemben fejlıdik és hódít teret, hogy emiatt már nincs akkora igény a hálózatos telefonokra. Ennek tükrében a szolgáltatóknak az internetes piac irányában kellene fejlesztéseket eszközölniük. Itt viszont szembe találhatjuk magunkat azzal a problémával, hogy a térség gazdasági elmaradottsága miatt nincs fizetıképes kereslet, azaz a beruházás a telefontársaságok számára nem lenne kifizetıdı. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások részaránya messze elmarad a baranyai átlagtól, melynek fı oka az, hogy csak hat településen (Bicsérd, Boda, Hetvehely, Királyegyháza, Szabadszentkirály, Szentlırinc) van kiépítve a rendszer. A hálózat hiánya pedig azért jelenthet gondot, mert ma már ezen a rendszeren keresztül is lehet internetes szolgáltatást igénybe venni. 41
5.4 Összegzés Összességében megállapíthatjuk, hogy az infrastruktúrán belül a legnagyobb fejlıdésre elsısorban a közmő csatornahálózat területén lenne szükség környezetvédelmi, egészségügyi és szociális okok miatt (3. táblázat). A másik legégetıbb probléma a telekommunikációs rendszerek fejletlensége, illetve hiánya, amely elszigeteltséget okoz a munkaerıpiacon, valamint kizárja a távmunka lehetıségét. A kistérség elérhetısége Szentlırincen keresztül megoldott; a város közúti és vasúti csomópont is egyben. A helyben történı közlekedést azonban megnehezíti maga a településszerkezet, és az utak állapota, valamint a tömegközlekedés gyakorisága (ritkasága) is. A közlekedési problémák a munkát vállalók helyzetét is nehezítik, hiszen közülük sokan ingáznak nap mint nap – akár több órát is utazással (illetve várakozással) töltve. A kistérségen belül megoldott a villamosenergia-ellátás és (a Mecsek-Dráva program keretén belül) hamarosan a hulladékkezelés is. A hálózatos gázrendszer aránya ugyan alacsony, azonban ilyen irányú beruházás nem szükséges, hiszen a helyi igényeket könnyebb palackos/tartályos megoldással kielégíteni, mint megépíteni, fenntartani és gazdaságosan üzemeltetni az új hálózatot. A térség nagy része erdıvel borított, így a szükséges mennyiségő energia biztosítható a környezı erdık fa-, illetve fahulladékának hasznosításával. A térségben egyre nagyobb érdeklıdés mutatkozik a megújuló energiaforrások iránt. 21. táblázat: Infrastrukturális ellátottság részarány a települések lakásállományából 2003-ban Mutatók
DélDunántúl
Baranya Szentlırinci Kistérség
Hálózati gázfogyasztók részaránya (%)
36,8
35
11,6
Közüzemi vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások részará74 nya (%)
76,4
77,4
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások 42,5 részaránya (%)
51,9
32,7
Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont háztartások részaránya 74,9 (%)
76,4
78,7
Távbeszélı fıvonalak részaránya (%)
53,6
54,9
45,3
Kábeltelevízió elıfizetıinek részaránya (%)
39,3
44,7
26,2
41
KSH adatok alapján
68
ISDN vonalak részaránya (%)
9,6
11,1
5
Forrás: KSH adatai alapján Wugrik Katalin készítette
69
6. ÖSSZEGZÉS A Szentlırinci kistérség a többi kistérséghez képest viszonylag késın jött létre. Területét megosztja a Kelet-Nyugat irányban átmenı 6-os számú fıút (késıbb gyorsforgalmi út, illetve autópálya), amely a kistérséget egyben két különbözı adottságú területre is bontja. Az úttól délre esı, sík területeken jellemzıen mezıgazdasági termelés folyik, míg az északi rész lankásabb és jellemzıen erdıs területek vannak rajta A kistérségben egyetlen város található, Szentlırinc, a népesség közel fele itt él. A településszerkezet aprófalvas, sok a zsáktelepülés. A településszerkezetbıl következıen is a munkanélküliség jelentıs, a szolgáltatások szintje alacsony. A kistérség népessége összességében stagnálást mutat, ugyanakkor az egyes településeken belül nagyobb ingadozások is elıfordulnak. A kisebbségek közül a roma, a német és a horvát kisebbség a legjelentısebb. A népesség képzettségi szintje elmarad a megyei átlagtól. A munkanélküliségi ráta jóval meghaladja a megye és a régió átlagát. A kistérség a Központi Statisztikai Hivatal által elkészített mutatórendszer alapján majdnem minden változót tekintve Magyarország legelmaradottabb kistérségei közé tartozik. Alapvetıen agrárjellegő térség. A kistérségben a nagyvállalkozás nincsen, és az összes vállalkozás több mint fele a kistérség központjában koncentrálódik. Jellemzıen mikro-és kisvállalkozásokkal találkozhatunk. A kistérségben jelentıs a Pécsett munkát vállalók aránya. A térség szolgáltatások tekintetében is egyértelmően Pécshez kötıdik. Az agráriumról elmondható, hogy a növénytermesztés területén létrejöttek nagy, árutermelı gazdaságok. A termelési struktúrában egysíkúsodásról beszélhetünk, hiszen bár a kistérségben jók az adottságok a gyümölcstermesztéshez a szántóföldi kultúrák túlsúlya jött létre. Az állattenyésztés terén, az országos trendekhez igazodva az állatállomány csökkenését kell megemlítenünk. A kistérségben jelentıs volt még az erdıgazdálkodás. Az új irányzatokból meg kell említenünk a biotermesztést. Természeti környezetébıl adódóan a kistérségnek jó adottságai vannak a turizmushoz, fıként a vadász-turizmusban, az ökoturizmusban, a Helesfán megépülı tórendszer folytán a sportturizmusban, a kulturális turizmusban, és esetleg a borturizmusban valamint a gyógyturizmusban rejlenek lehetıségek. Ám az ehhez szükséges infrastruktúra és szolgáltatások még fejletlenek. Az infrastruktúrán belül a legnagyobb fejlıdésre elsısorban a közmő csatornahálózat területén lenne szükség környezetvédelmi, egészségügyi és szociális okok miatt. A kistérség elérhetısége Szentlırincen keresztül megoldott; a város közúti és vasúti csomópont is egyben. A helyben történı közlekedést azonban megnehezíti maga a településszerkezet, és az utak állapota, valamint a tömegközlekedés gyakorisága (ritkasága) is. A kistérségen belül megoldott a villamosenergia-ellátás és (a Mecsek-Dráva program keretén belül) hamarosan a hulladékkezelés is. A hálózatos gázrendszer aránya ugyan alacsony. A térségben egyre nagyobb érdeklıdés mutatkozik a megújuló energiaforrások iránt. A kistérség nagyságából, illetve Pécs város közelségébıl adódóan jellemzıen kiegészítı szolgáltatásokat képes nyújtani. Több szálón kapcsolódik a régió legnagyobb városához, fejlıdése is csak Pécs fejlıdésével párhuzamosan, azt kiegészítı szolgáltatásokkal és rés igényeket kielégítı lehetıségekkel képzelhetı el.
70
7 SZENTLİRINC KISTÉRSÉG SWOT TÁBLÁJA ERİSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer
Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer
• •
enyhe tél korai tavasz sok csapadék magas napsütéses órák száma kedvezı talajadottságok (aranykorona értékek a kistérség déli területein) vadállomány kedvezı hidrogeológiai és geotermikus adottságok alternatív E termeléshez megfelelı adottságok bányászati hasznosításra alkalmas mészkı Pécs közelsége természeti sokszínőség
•
(Szentlırinci Gazdanapok) olcsó munkaerı
• • • • •
• • •
•
Gazdasági környezet: • bejáratott országos rendezvény
•
• •
Gazdasági környezet:
•
• A helyi gazdaság • nagy tapasztalat az alternatív
mezıgazdasági kultúrák területén
mennyiségileg elegendı azonban minıségileg rossz, vagy szennyezett vízkészlet aprófalvas településszerkezet zsáktelepülések
az agrárszféra hozzáadott érték-elıállítási képessége, jövedelmezısége és tıkeellátottsága jelenleg alacsony mezıgazdasági tulajdonosi rendszer szétaprózódott
A helyi gazdaság
• •
•
•
• • • •
alacsony feldolgozottsági szintő mezıgazdasági termékek Szentlırinc Önkormányzata a legnagyobb foglalkoztató, hiányoznak a nagy foglalkoztatók elınytelen munkaerı-piaci mutatók: alacsony aktivitási ráta, magas munkanélküliségi mutatók KKV-k elégtelen tıkeellátottsága alacsony innovációs hajlandósággal párosul fejletlen üzleti szolgáltatások a kistérség stagnáló kategóriába tartozik országos átlag alatti jövedelmek alacsony vásárlóerı 71
Társadalmi környezet
• •
Társadalmi környezet
megyei átlagnál alacsonyabb vándorlási mutatók megyei átlagnál fiatalabb népesség
Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság a). Közlekedési infrastruktúra
• • •
• •
Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság a). Közlekedési infrastruktúra
vasúti csomópont EU korridor vasúti törzsvonal a kistérség északi területein keresztül
•
•
• b). Települési infrastruktúra (közmőellátottság, oktatás, egészségügy)
•
•
•
• •
•
•
vállalkozásbarát településvezetés(ek)
LEHETİSÉGEK Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer
•
Helesfai tórendszer kiépítése
Gazdasági környezet: • határon átnyúló gazdasági kap•
csolatok GM (gén manipulált) mentes övezet
b) Helyi gazdaság
• •
termelı gazdaságok integrációja Energia ültetvények telepítése
különösen elzárt, nehezen megközelíthetı külsı és belsı perifériák mellékútvonalak és helyi önkormányzati utak burkolatának állapota rossz az egyes települések megközelíthetısége nehézkes (tömegközlekedés)
b). Települési infrastruktúra (közmőellátottság, oktatás, egészségügy)
középfokú oktatás, szakképzés, agrártradíció, gyakorlat- és piacorientáltság Internet ellátottság
Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés
alacsony népesség gyenge népességmegtartó képességgel
•
megyei átlagnál rosszabb iskolázottság, gyenge képzettségi mutatók egészségügyi alapellátás és ügyeleti rendszer hiányosságai szociális ellátás és szakemberek hiánya az aprófalvas területeken kihasználatlan turisztikai potenciál alacsony szálláshelyszámmal nyitott közmőolló
Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés
késıi megalakulásból származó szervezési és szerkezeti hiányosságok VESZÉLYEK •
Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer
•
környezeti terhelés (kıbányászat, cementgyár, radioaktív temetı)
Gazdasági környezet:
•
EU agrárpolitikája
b) Helyi gazdaság • •
bányák kimerülése turizmus területén erıs versenyhelyzet a régióban 72
vadgazdálkodás radioaktív hulladéktároló befektetései, önkormányzatok támogatása (Boda) • kıbányászat • alternatív energiatermelés (geotermikus, szélerımő, biomaszsza) • STRABAG cementgyár betelepülése • ipari parkok létesítése • logisztikai park létesítése • ökoturizmus, falusi turizmus, integrált turisztikai szolgáltatások • egészségipar (környezet, élelmiszer, turizmus) Társadalmi környezet Társadalmi környezet • fokozódó elvándorlás, elnéptelene• Pécsi agglomeráció közelsége, becsatdés lakozás • szakképzett munkaerı elvándorlása • a lakó-, illetve turisztikai funkciók létrehozása, megerısítése • emelkedı közlekedési költségek miatt romló rentábilis munkába járás • kritikus helyzető népcsoportok (romák, tartósan munkanélküliség) • vidéki életminıség romlása • romló egészségügyi állapot Technikai környezet: Infrastrukturális ellátott- Technikai környezet: Infrastrukturális elláság tottság • •
a) Közlekedési infrastruktúra
• • •
•
gyorsforgalmi út kiépülése M60 pogányi reptér közelsége térségi közlekedési rendszerek megszervezésének jogszabályi keretei áruszállítás kapcsolása az EU korridorhoz
b) Települési infrastruktúra (közmőellátottság, oktatás, egészségügy)
•
kiegészítı városi szolgáltatások telepítése
Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés
a) Közlekedési infrastruktúra
• •
közutak túlterheltsége a szállítás miatt tömegközlekedés szervezettsége
b) Települési infrastruktúra (közmőellátottság, oktatás, egészségügy) • szennyvízkezelı rendszerek lassu-
ló kiépítése források hiánya miatt
Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés
•
polgármesterektıl függı a fejlesztések
73
8. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ — SZENTLİRINCI KISTÉRSÉG Egy fejlesztési koncepció megfogalmazásához a legelsı lépés a jövıképalkotás. A jövıkép egy átfogó elképzelés arról, hogy a kistérség egy bizonyos idıtávra elıretekintve milyen állapotot kíván elérni, és annak melyek a fı jellemzıi. A jelenlegi állapot és a kívánatos jövıbeli helyzet közötti különbségek lehetnek azok a problémák, amelyek orvoslását a célkitőzések foglalják magukban. A célok megvalósulásának hogyanját pedig a fejlesztési stratégiák írják le. Nem újdonság, hogy Magyarországon az egyik alapvetı probléma, amely nehezíti a súlyos helyzető kistelepülések kilábalását, hogy hiányzik egy elérhetı és a lakosság többsége szempontjából elfogadható jövıkép. A kistérség fejlesztési koncepciójának megfogalmazásakor tehát erre kiemelt figyelmet kell fordítani. A kistérségben készített interjúk és a helyzetelemzés alapján az derült ki, hogy a kistérség legégetıbb problémája a munkanélküliség. A munkahely-probléma azonban csak az egyik jellemzıje annak a jelenségnek, amely hazánk jóformán minden, rurális térségben elhelyezkedı faluját és kistérségét sújtja: az alacsony népességmegtartó erınek. Így célszerő a fejlesztési koncepció jövıképeként a magas megtartóerıvel rendelkezı kistérséget, mint elérendı állapotot megfogalmazni, illetve a célkitőzésben a népességmegtartó-erı növelésére helyezni a hangsúlyt. A megtartóerıt a munkalehetıségek és az elérhetı jövedelem kétségkívül igen nagymértékben befolyásolják, de valós színvonalát nem ezek határozzák meg egyedül. A megtartóerı alakulásában kiemelt szerepe van az infrastruktúrának, a közszolgáltatásoknak (pl. egészségügyi ellátás, oktatás), a magán-szolgáltatások elérhetıségének és színvonalának, valamint a természetes és mesterséges környezet állapotának. Ezek a problémák ugyancsak felszínre kerültek az interjúk és a helyzetértékelés során. A fejlesztési koncepció kidolgozásakor a megtartóerıt befolyásoló tényezık közül kiemeltük a munkahely-kérdést, mivel az interjúk alapján ez tőnt a legégetıbb problémának a kistérség legtöbb településén. A munkahely-teremtés szempontjából határoztunk meg lehetséges fejlesztési irányokat, fejlesztési területeket, és ezek kifejtésénél értékeltük, hogy az adott lehetıség a célmeghatározásban szereplı többi tényezınek (a megtartóerı többi összetevıjének) is eleget tesz-e. Ez a mód nem feltétlenül azt jelenti, hogy a munkahely-probléma magasabb rendő, mint a többi probléma, mindössze egy csoportosítási szempontot, egy rendszerezési keretet ad a fejlesztési koncepció megfogalmazásához. A kistérségben jelenlevı hagyományok, és a kibontakozó szándékok alapján hat átfogó fejlesztési terület körvonalazódik, amelyek lehetséges fejlesztési irányokat jelölnek ki. Ezek nem alkotnak egységes rendszert; olykor szinergikus kapcsolat van köztük, olykor pedig ellentmondásban vannak egymással. Egy fejlesztési koncepció kidolgozásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy melyik fejlesztési területek valósíthatók meg egyszerre, és melyek zárják ki egymást. A hat fejlesztési terület, amelyek köré a fejlesztési elképzeléseket csoportosítani lehet:
Ipar Turizmus Mezıgazdaság (biogazdálkodás, erdıgazdálkodás, biomassza termelés) Szentlırinci logisztikai központ Megújuló energiaforrások Rekreációs övezet – alvóváros funkció
A következıkben egyenként kerülnek ismertetésre az egyes fejlesztési területek, de a tényleges fejlesztési stratégia kialakításánál mindenképpen törekedni kell egy egységes rendszer létrehozására, amelyben egymást segítı, kiegészítı, egymással szinergikus kapcsolatban lévı elemek jelennek meg.
74
8.1 Ipar – külsı munkahelyteremtés Általánosságban véve, és így az ipar szempontjából is alapvetıen két lehetıség van a munkahelyteremtésre: külsı munkahelyteremtés vagy belsı munkahelyteremtés. A belsı munkahelyteremtés azt jelenti, hogy a kistérség belsı, vagyis a kistérséghez tartozó, vállalatokkal, intézményekkel próbálja megoldani munkahelyproblémáit. Ebben az esetben az ipar szempontjából mindenképpen csak az alapellátást szolgáló helyi igényeket kielégítı ipar, vagy ipari szolgáltatások jöhetnek szóba, mint például a cipészet. A külsı munkahelyteremtés azt jelenti, hogy a kistérség külsı foglalkoztató szervezetekkel, vállalatokkal, intézményekkel oldja meg a munkahelyproblémát, legyenek azok földrajzilag a kistérség területén belül, vagy azon kívül. A külsı foglalkoztató kistérségen belüli elhelyezkedésére tipikus példa, amikor egy nagyvállalat költözik a kistérségbe, ezzel munkahelyet teremtve az adott területen élı, a vállalat szakképzettségi igényeinek megfelelı aktív népesség számára is. A térségen kívül esı külsı foglalkoztató jelen esetben leggyakrabban a Pécsett elhelyezkedı vállalatokat, intézményeket jelenti. A külsı munkahelyteremtés stratégiájánál nem érdemes különválasztani a külsı foglalkoztató térségen belülre csábítását és a térségén kívüli munkahelyek elérhetıvé tételét, mivel általában együtt valósul meg a kettı, és mindkét irányhoz nagyjából ugyanazok a feltételek szükségesek. Ezek közül a feltételek közül a legfontosabbak a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a humánerıforrás megfelelı szakképzettségének biztosítása. Ha a foglalkoztató vállalat(ok) a térségen belül vannak, a – kifelé irányuló – közlekedési infrastruktúránál inkább az áruszállítási lehetıségeken van a hangsúly, amennyiben termelı vállalatokról van szó. A vállalat profiljától függıen ugyanilyen fontos lehet az energia-infrastruktúra (gázvezetékek, villamos áram, víz, szennyvíz), valamint a kommunikációs infrastruktúra (telefonhálózat, Internet) is. A közlekedési infrastruktúránál inkább a személyszállításon van a hangsúly, amennyiben a kistérség a területén kívül esı munkahelyeket kívánja elérhetıvé tenni lakosai számára. Ez nemcsak a megfelelı állapotú közúthálózatot foglalja magában, hanem a munkába járást lehetıvé tevı tömegközlekedést is. Az ipar területén, mint külsı foglalkoztatóval kapcsolatban az egyik legfontosabb döntést a STRABAG által felépíteni kívánt cementgyárral, valamint az ezzel szoros összefüggésben levı bükkösdi mészkıkitermelés növelésével kapcsolatban kell meghozni. A STRABAG kilátásba helyezte, hogy cementgyárát a kistérségen belül Királyegyházán alakítaná ki. Ettıl a helyiek körülbelül 20-30 új munkahelyet várnak. De nem lehet tudni azt, hogy ezeket a munkahelyeket a kistérség lakosságával töltik-e fel, vagy máshonnan toborozzák ıket. Arról sincs egyértelmő információ, hogy ezek a munkahelyek milyen képzettséget igényelnek, s ezt a szintet egyáltalán képes-e a kistérség munkaerı kínálata kielégíteni. Valamint az sem tőnik teljesen biztosnak, hogy a mészkıbánya kimerülése után ez a cementgyár nem költözik tovább. A mészkıbányászat megnövelése alapfeltétele a cementgyártásnak. Ettıl is 20-30 új munkahely létrejöttét várják, amelyekre szintén igazak a fentiekben a munkaerıvel kapcsolatban már leírtak. A munkahelyteremtésen kívül azonban nem szabad elfeledkezni az – elsısorban a kıbánya miatt – kialakuló negatív hatásokról sem. Az esztétikai szempontokon kívül egy másik lehetséges és igen erıteljesnek mutatkozó fejlesztési terület, a turizmus lehetıségeit is nagyban rontja a kitermelés miatt létrejövı zaj, por, a terheltebbé váló utak és a tájseb. (Gondolni kell arra, hogy egy késıbbi kötelezı rekonstrukciónak igen sokféle formája van, de egyik sem képes visszaállítani az eredeti állapotot, sem az eredeti növényzetet.) Figyelembe kell venni, hogy a helesfai tórendszer vízkészletét is veszélyeztetheti ez a kitermelés növekedés, s 75
amennyiben ez bekövetkezne, egy igen nagyszabású korábbi beruházás összes költsége is terhelni fogja a kıbányát. Az esetlegesen Királyegyházán megvalósuló cementgyártás a légkörbe és így a környezı talajokba kerülı káros anyagok miatt veszélyeztetheti a környéken folyó biogazdálkodást. Az ipar szempontjából elınyösebbnek tőnik a Pécsi munkahelyeket megcélzó közlekedési infrastruktúra kialakítása és a megfelelı szakképzettségő humán erıforrás biztosítása.
8.2 Turizmus – komplex turisztikai szolgáltatások A Dél-dunántúli Régió, benne a Szentlırinci Kistérség turisztikai szempontból az ország egyik potenciális fejlıdés elé nézı területe. A kistérség földrajzi környezete és térszerkezeti adottságai, többek között a mediterrán régiókra jellemzı enyhe tél és korai tavasz jó alapot biztosítanak a turizmusnak. A térség természeti adottságaira jellemzı a napsütéses órák magas száma és a gazdag vadállománnyal rendelkezı, festıi szépségő erdıségek. A kistérségre jellemzı, hogy az országos átlagnál alacsonyabb a kereskedelmi szálláskapacitások száma, azonban a meglévı adottságokra alapozott fejlesztéseket követıen bizonyos típusú szálláshelyek esetében (pl.: ökofalu, vízi turizmus) a kapacitások meghaladhatják az országos szintet. A kistérségre nagyon jellemzı a szálláshely kapacitások és a vendégforgalom dekoncentráltsága, szórtsága. A fejlesztésnél ezért kiemelt figyelmet kell fordítani egy egységes irányvonal kialakítására. A kistérségbe látogatók motivációja között említhetı az épülı helesfai tórendszerhez kötıdı vízparti szabadidıs tevékenységek, a meglévı vadállomány, illetve a kistérség déli részére is jellemzı falusi turizmus. A turizmus fejlıdési szempontjából lényeges, hogy a kistérség jelentıs természeti vonzerıkkel bír, azonban hiányoznak a változatos igényeket kielégíteni képes integrált turisztikai szolgáltatások. A kistérség akkor jelenhet meg sikeresen a turisztikai piacon, ha a meglévı adottságaira (tórendszer, erdık, vadállomány, falvak) épülı turisztikai szolgáltatásokat nem külön-külön, hanem egy szolgáltatáscsomag keretében kínálja. A megvalósításhoz létre kell hozni egy, a kistérségre kiterjedı turisztikai ernyıt, például Helesfa központtal. A központ, területi kiterjedésénél fogva, országos szinten is kellı vonzerıvel bír a turisták számára. Az integrált szolgáltatásnyújtás amellett, hogy a programok széles skáláját kínálja a turistáknak, kedvezıen hat a kistérség összes településére, munkahelyeket és jövedelmet biztosít a helyieknek. Továbbá a kistérség sikeresen veheti fel a versenyt: a turisztikai réspiacot jelentı ifjúsági és alacsony árkategóriájú szálláshelyek fejlesztésében és biztosításában. Az integrált szolgáltatáscsomag a falusi, a vadász és a vízi turizmusból épülhet fel, amelyek az alábbiakban kerülnek részletezésre. A falusi turizmus potenciálisan az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy az adott kistérséget felkeresı turista közvetlen (és kötetlen) módon ismerhesse meg a tájegység életét és kultúráját. A falusi turizmusban résztvevık a táj adottságain túl igénylik a települések szép, gondozott megjelenését is. A kistérség falvai felismerték ezt az igényt, és különbözı állami pályázatokon nyert támogatási összegekbıl elkezdték a faluképbe illı virágágyak, padok, tájékoztató táblák elhelyezését. Az elképzelések teljes megvalósítása további forrásbevonást igényel. Nagy gondot kell fordítani a környezetbarát falusi turizmus megvalósítására, amely magában foglalja a szálláshely-szolgáltatás terén a csatornázás vagy zárt szennyvízgyőjtı alkalmazását, a víz- és energiatakarékos megoldások bevezetését. A kistérség vízkészletének megóvása és a csatornázás elsırendő prioritást élvez a térség fenntartható turisztikai vonzerejének megóvása végett. A falusi turizmus egyik változataként felmerült az ökoturizmus feltételeinek megteremtése. Az UNEP meghatározása szerint az ökoturizmus a természeti erıforrásokon alapul, ahol a turisták fı motivációja a természet, illetve a természetközeli kultúrák megfigyelése és 76
megóvása. Minimalizálja a természeti és a társadalmi-kulturális környezetre irányuló negatív hatásokat. A kistérség megfelelı adottságokkal rendelkezik az ökoturizmus megvalósítására, többek között a biogazdálkodás illetve a génmódosított termék mentes övezetté történı nyilvánítás miatt is. Turizmusi réspiacként kitörési lehetıséget biztosít a kistérség számára az ökoturizmus, elınye, hogy a természeti és kulturális értékek megırzésé mellett alternatív foglalkoztatási és bevételi lehetıségeket teremt a falvaknak. A megvalósíthatóság kockázati tényezıjeként kell megemlíteni a helyi bányászati tevékenység mértékének növelését, illetve az új cementmő megépítését. A kistérség gazdag vadállománya, az erdıgazdaságokkal és vadásztársaságokkal együttmőködve, lehetıséget biztosít a vadászturizmus kiépítésére. Külföldi turisták számára is nagyon vonzó turisztikai szolgáltatás, biztos jövedelmet garantál a kistérségben. Külön meg kell említeni a helesfai tórendszer kiépítését, amely több hektáros vízfelületével hatalmas potenciált jelent a vízi turizmus területén. A tórendszer méreténél és tárolókapacitásánál fogva lehetıséget biztosít az egymás közelségét amúgy nem tőrı vízi tevékenységek biztosításához. Többek között a nyugodt környezetet igénylı horgászat, illetve a nagy vízfelületet igénylı vízi sportok megvalósítása is lehetıvé válik. Összességében elmondható, hogy az integrált turisztikai szolgáltatásnyújtás révén növekszik a térségbe látogató turisták és az eltöltött vendégéjszakák száma, így a szolgáltatások munkahelyteremtı és jövedelemtermelı képessége javul. Fontos szempont, hogy a turista az igényeihez kötıdı összes szolgáltatást a kistérségben vegye igénybe, ezzel növelve a szolgáltatást nyújtó bevételeit, javítva életkörülményeit, biztosítva a kistérség fenntarthatóságát.
8.3 Megújuló energia – szélerımővek, geotermikus energia, biomassza Adottságait tekintve a Szentlırinci kistérség alkalmasnak látszik arra, hogy megújuló energiatermeléssel akár belsı igényét (részben) ellássa, akár külsı igényre termeljen. A kistérségi interjúk során három fajta megújuló energia mint potenciális alternatív energia termelésére mutatkozott szándék: szélenergia, geotermikus energia, biomassza energia. A szélenergia hasznosítása szélerımővek telepítésével Európa-szerte használatos módszer, bár földrajzilag nem minden terület alkalmas egyaránt ara, hogy jó hatásfokkal mőködjön rajta szélerımő.
77
A fenti ábrából kivehetı, hogy a Szentlırinci Kistérség területén az országos átlag körüli a szélsebesség. (Ábra forrása: Dr. Vajda József In: Megújuló energiakészletek számbavétele a magyarországi Baranya megye és a horvátországi Eszék-Baranya területén, Horváth Magyar Kísérleti Kisprojekt Alap.) A kistérségen belül Bicsérden mutatkozik erıs szándék a szélenergia hasznosításra: már az engedélyszerzés fázisában van egy szélerımő-park. Egy évente kb. 1200 MWh-t termelı szélerımő beruházási költsége hozzávetılegesen 200 millió Ft. (Forrás: ugyanonnan). Belsı forráshiány miatt a tervezett szélerımő-parkot várhatóan külsı befektetı fogja felépíteni. A szélerımő-park által termelt energia a tervek szerint nemcsak Bicsérd és környéke energiaigényének kielégítéséhez járul majd hozzá, hanem külsı keresletre is termel majd. A geotermikus energia felhasználásának az interjúkon is elhangzott egyik lehetısége, hogy a Szentlırinc városhoz kötıdı infrastruktúrába bekapcsolódjon. A megtermelt villamos áram a helyi fogyasztást is részben kielégíthetné, a másodtermékként képzıdı melegvizet fel lehetne használni Szentlırinc és akár a környezı falvak távfőtésének megoldásához, az energianyerési folyamat végén megmaradt vizet pedig a kistérségben lévı földek öntözésére lehetne használni. Ezzel a geotermikus energianyerés más vertikumhoz is kapcsolódhatna. A Biomassza projekt mostani alakulása alapján várható, hogy a mezıgazdasági területeken (a rosszabb minıségő földeken) energiaültetvények létesítését fogják szorgalmazni. Ez lehet energiafő, amely elvi terméshozama évenként 10t/ha, gyakorlatilag 4-6t/ha az átlagos terméshozama a baranyai energiaültetvényeken. Az energiafő pelletálásával és égetésével Baranyában már foglalkoznak (Bóly Rt.) és egyelıre folyamatos és igen komoly kereslet van olyan biomasszára, amely ki tudná egészíteni a Mecseki Erdészetbıl származó fát. A főzfa egy másik energianövény, amely gyors növekedése miatt szintén viszonylag gyors megtérülést biztosít termelıi számára. Biomassza termelésre alkalmasak az erdık is. A biomassza tonnánkénti felvásárlási ára: fa: 10.000.-Ft/t, a mechanikusan válogatott, tömörített és égetésre elıkészített települési szilárd hulladék: kb. 6.500.- Ft/t. Körülbelül ebben az árban mozog az energiafőbıl készített pellet is. A Pannon Power hıerımő kereslete miatt mindenképpen szükséges lesz a megyében az égethetı biomassza utánpótlására. Ezen kívül a megújuló energia még valószínőleg sokáig számíthat EU-támogatásokra is. A geotermikus és a szélerımővek megépítéséhez szakképzett munkaerıre van szükség; az üzemelés alatt ezeknek az erımőveknek a munkaerıigénye jellemzıen kicsi. Az energiafő 78
termesztése a mezıgazdaságban képzett munkaerıt tudná foglalkoztatni. Mindhárom fajta beruházás infrastrukturális fejlesztéseket igényel: elektromos hálózatok, szállítási lehetıségek.
8.4 Mezıgazdaság – biogazdálkodás, erdıgazdálkodás, biomassza termelés A mezıgazdasági termelés egész országra kiterjedı válsága, valamint az Uniós mezıgazdasági politikában történı elmozdulások miatt szükséges olyan termelési, földhasználati módok fejlesztése, amelyeknek alternatívát nyújtanak a hagyományos nagyüzemi élelmiszertermelés mellett. A hagyományos mezıgazdaságot kiváltó ágak közül a Szentlırinci kistérségben a biogazdálkodás, az erdıgazdálkodás valamint a biomassza termelés tőnik ígéretesnek. A biotermelés piaci alapját a biotermékek iránti fokozódó kereslet nyújtja. (A kistérség szempontjából ez egyelıre külsı keresletet jelent, a kistérségen belüli alacsony fizetıképesség miatt.) A biogazdálkodás hátterét a kistérségben elsısorban a növénytermesztés szempontjából igen kedvezı természeti adottságok biztosítják: az országos szinten is kiemelkedı minıségő, magas koronaértékő földek, a kedvezı éghajlat, valamint a kistérségben meglévı mezıgazdasági hagyományok és a már meglévı bicsérdi 300 hektáros, tanúsított bio-ültetvény. A biotermesztés kapcsolódik más fejlesztési lehetıségekhez is. Egymást segítı, kiegészítı viszonyban lehet a falusi turizmussal (ökoturizmus mint szőkebb piaci szegmens kialakításával). Gátlón hatnak rá ezzel szemben a környezetet szennyezı ipari létesítmények, mivel a tanúsítvány megszerzéséhez biztosítani kell, hogy a föld, amelyben a növényeket termesztették, vegyszerrel nem szennyezett. A kistérségen belül Bicsérden van hagyománya a biotermestésnek, az interjúkból kiderült, hogy ık mintegy 150 munkahelyet tudnak biztosítani a környéken élık számára. A biotermesztés további kiterjesztése tanúsítványt igényel a többi földre is, és ennek megszerzése 2-4 évet is igénybe vehet. A biogazdálkodás lehetséges kiutat jelenthet a kistérség gazdaságai számára, amelyek közül sokan ínséges idıket élnek az általános mezıgazdasági válság, és az egyre szigorúbb EU-korlátozások miatt. Akárcsak az iparágaknál, ma már a mezıgazdaságra is érvényes, hogy hosszú távon nyereségesnek lenni vagy a jó minıségő, nagyon alacsony áron forgalmazott tömegtermékekkel lehet, vagy a kimagasló minıségő, biztos piaccal rendelkezı, speciális árucikkekkel. A biogazdálkodás egy ilyen, speciális termékekre való szakosodást jelent. A biotermesztés legfıbb inputja – mivel kemikáliákat csak nagyon korlátozott mértékben lehet használni – a környezeti tényezık és a szakértelem. A bio terményeknek a nevükben is benne van, hogy csak azt építik magukba, amit a természeti környezetüktıl kapnak, így minıségüket is az határozza meg. A Kárpát-medencében közismerten kiválóak a természeti körülmények a növénytermesztéshez, és a Szentlırinci kistérség éghajlatát és talajviszonyait nézve is azt látjuk, hogy azok még hazai viszonylatban is nagyon jónak mondhatók. Mivel a kistérség népessége hagyományosan az agrár-szektorban dolgozott, ez jó bázist adhat a biotermesztéshez szükséges szakértelemhez. A hagyományos mezıgazdálkodás válságával sok helyen lehet találkozni elhanyagolt, a termelésbıl kivont területekkel. A talaj megırzése, a táj rehabilitációja és nem utolsó sorban gazdasági potenciál létrehozása érdekében egy lehetséges megoldás ezeknek a területeknek az erdısítése. A speciális energiaültetvények mellett az erdık is biomasszával tudják ellátni a környékre települı lehetséges biomassza-erımőveket. Mivel a táj a turizmus egyik fı „kínálati cikke”, az elhanyagolt területek erdısítéssel való mővelésbe vonása a turizmus fejlesztése szempontjából is kedvezı hatással bírna. A megtermelt, de csak áron alul értékesíthetı gabona egy alternatív feldolgozási lehetısége a bioetanol-elıállítás. Ez a bio-üzemanyag külsı értékesítésre, vagy a gazdaságok saját gépeinek üzemeltetésére is felhasználható.
79
8.5 Logisztikai központ Szentlırinc – infrastruktúrafejlesztés A kistérségi fejlesztési irányainak ismertetésében különleges helyet tölt be a logisztika, illetve egy logisztikai központ felépítése. A program alapját Szentlırinc város közlekedéspolitikai szerepe adja. A városon áthaladó vasútvonalon vasúti csomópont található. Ez a csomópont köti össze a Budapestrıl érkezı vonalat Pécs, illetve a horvát határ felé haladó vasutakkal. A vonal így helyet kapott az EU Korridorok között is. További adottságot jelent Pécs közelsége. A nagyvárost a közeljövıben a megépülı M6-os autópálya, illetve M60-as gyorsforgalmi út fogja összekötni a fıvárossal, illetve csatlakozásokkal Horvátországgal és Szerbiával. Az autópálya mellett a Pécs várostól délre fekvı Pogányi repülıtér egészíti ki a közlekedési adottságokat. A közeljövıben két fontos esemény (Pécs Kulturális Fıváros 2010, illetve a még csak pályázati szakaszban lévı horvát-magyar közös rendezéső futball Európa Bajnokság) mentén további fejlesztések várhatóak. A tervek között szerepe, hogy a pogányi repülıtér fapados járatok cél, illetve kiinduló állomása lehessen, valamint, hogy a meglévı Budapest-Pécs, illetve Budapestet a horvát határral összekötı vasútvonalon közlekedés- és biztonságtechnikai fejlesztések nyomán a szerelvények gyorsabban (160 km/h) közlekedhessenek. Így Pécs, és ezen keresztül Szentlırinc és a kistérség elérhetısége, illetve szállítási lehetıségei javulnak. Szentlırinc speciális helyzetét tovább erısítheti, hogy bár nem közvetlenül Pécs mellett található, a fent említett fejlesztések után azonban a meglévı távolság idıben nagymértékben redukálódik. Mindehhez hozzáilleszkedik a már meglévı vasúti csomópont és a rendelkezésre álló területnagyság, ami szinte ideális helyszínné teszi egy logisztikai park, központ megépítésére. A helyzeti adottságokon túl ahhoz, hogy tervezett szerepét a park betölthessen, szükség van a kistérségen túlnyúló fejlesztési elképzelésekre. A park csak akkor életképes, ha nem alapvetıen Szentlırinc és a kistérség igényeit, hanem egy tágabb környezet, mindenekelıtt Pécs, és a környezı nagyobb városok vállalkozásainak igényeit is kiszolgálja. Ilyen vállalkozások lehetnek: Pécsi Sörfızde, Elcoteq, BAT, PannonPower, Biokom, Strabag cementgyár, Mohácsi Farostlemezgyár (bár ez utóbbinál a folyami szállítás komoly versenytársat jelent). További támogató tényezıként említhetjük a kistérségben felépülı STRABAG cementgyárat, illetve nagyon hosszú idıtávon egy esetlegesen késıbb felépítésre kerülı atomhulladék-tárolót is.
8.6 Rekreációs övezet - alvóváros funkció – közlekedés, oktatás, egyéb infrastruktúra, egészségügyi ellátás A kistérség összlétszám (kb. 15000 fı) nagymértékben determinálja a fennálló lehetıségeket. A lakosság fele Szentlırinc városban él. A kistérségre az aprófalvas településstruktúra és a zsáktelepülések léte jellemzı. A kistérség úthálózata megfelelı, bár minısége rossz. A tömegközlekedés nem igazán szolgálja a térségben élık érdekeit, hiszen nem igazodik a három mőszakos ingázó foglalkoztatáshoz. (Itt kell megjegyeznünk, hogy a Pécsett mőködı Elcoteq saját buszjáratot üzemeltet, amellyel végzi a munkások munkába, illetve hazaszállítását.) Ehhez hasonlóan további akadályt jelent a tömegközlekedés a pécsi átképzések, illetve ügyintézések esetében is. Mivel a törvényi akadályok elhárulnak a kistérségi szervezéső személyszállítás elıl, így fontos lenne, hogy a központ, Szentlırinc elérhetıségeit saját szervezéső helyközi személyszállítással javítsák, igazodva a kistérségi központban található szolgáltatási és közlekedési adottságokhoz, valamint a kistérség belsı foglalkoztatási szerkezetéhez. Mind a Pécshez való közelség, mind pedig a térség belsı foglalkoztatási szerkezete lehetıséget kínál arra, hogy az egyes települések alvóvárosi funkciói, illetve lakó-pihenı övezeti szerepe erısödhessen. Ez azt jelenti, hogy alapvetıen biztosítani kell a területen lakóknak 80
az egészséges és nyugodt, ugyanakkor szolgáltatásokkal ellátott területet és a helyi foglalkoztatáson túl a munkába, iskolába járás, illetve egyéb szolgáltatások igénybevételének lehetıségét. Ehhez a közlekedés már említett fejlesztésén túl szükség van az egyes települési szolgáltatások átszervezésére is. A települési infrastruktúra javításának, bıvítésének több kedvezı hatása lehet. Egyrészt növelik az egyes települések lakosságmegtartó képességét, hiszen minden olyan szolgáltatást elérhetıvé tesznek, amelyek idáig csak a nagyobb települések kínálatát növelték. Az egyes beruházások, mint a gáz, a szennyvízcsatorna, illetve a széles sávú Internet kialakítása egyrészt alapot teremtenek a turisztikai beruházások számára (amelyek egyik kiváltója az épülı Helesfai tórendszer, illetve Pécs Kulturális Fıváros 2010), ugyanakkor javíthatják a terület vállalkozásvonzó képességét. Ez utóbbihoz további alapot jelent, hogy a térségben magas a munkanélküliek aránya, és sok helyen állnak rendelkezésre hasznosítható ingatlanok. A munkahely teremtés két útjáról már esett szó. Fontos lenne azonban, hogy a rendelkezésre álló munkaerı minısége javuljon. Ehhez a lehetıséghez igazodó, célzott, szakképzettséget biztosító oktatásra van szükség. Az egyes településeken élık nem csak a kistérség, hanem a tágabb környezet munkaerı-kínálatával is versenyképesnek kell lennie. Igazodnia kell továbbá a térség vállalkozói, vállalatai által teremtett követelményekhez is. A közlekedés sajátosságai miatt célszerő lehet a szakképzést az egyes településekre kihelyezni, így könnyítve meg a munkaerı minıségi fejlıdését. Azonban szükséges még, hogy a helyi munkanélkülieket érdekeltté is tegyék az átképzésekben, ezért a helyi támogatási rendszerekben a tanulást a támogatási feltételek között meg kell jelentetni. Az egészségügyi ellátásnál a háziorvosi ellátást minden faluban biztosítani kell, még ha csak tört részidı rendelés keretében is. Az egészségügyi funkciók közül néhányat érdemes Szentlırincre telepíteni, hiszen így javulhat az egyes szolgáltatások elérhetıségei, ugyanakkor a kistérség által közösen fenntartott rendelı fejlettségét is könnyebben lehet emelni. Csak olyan funkciókat érdemes a kistérségi központba telepíteni, amelyek nem igényelnek nagyon drágán beszerezhetı és mőködtethetı berendezéseket, de biztosíthatják, illetve növelhetik az egyes betegek túlélési esélyeit, amíg a speciális ellátás rendelkezésre nem áll, illetve a beteg szállítható állapotba nem kerül. Ehhez azonban az utak fejlesztésére, illetve javítására is szükség van.
8.7 Az együtt megvalósítható fejlesztések A fejlesztési stratégiák kialakításánál a fenti fejlesztési területekre érdemes koncentrálni. Az egyértelmően kitőnik, hogy valamennyit nem lehet egyszerre megvalósítani, hiszen vannak közöttük olyanok, amelyek kizárják egymást. Az egyik ilyen „gócpontnak” mutatkozik a cementgyár és a mészkıkitermelés megnövelése, amelyhez kapcsolódhat egy logisztikai központ létrehozása. Ez a csomópont több másik fejlesztési területet veszélyeztet, így erısen negatív a hatása a turizmusra vagy a biotermesztésre. Együttmőködı területnek mutatkozik a turizmus, a biogazdálkodás, erdıgazdálkodás, megújuló energiaforrások kiaknázása, valamint a rekreációs-pihenı övezet kialakítása. Komplex turisztikai szolgáltatásokkal, a sportturizmus mellett a természet-közeliség, a környezet- és egészségtudatos életforma hangsúlyozásával a turizmus felvevı piaca lehet a térségben mőködı biogazdaságoknak, a megújuló energia-telepeknek, egyben ezek a létesítmények attrakcióként is szolgálhatnak az idelátogató vendégeknek. A fejlesztési területek közötti választásnál figyelembe kell venni, hogy az egyes területek fejlesztése mennyi erıforrást emészt fel, milyen egyszerően megoldható, milyen biztossággal járul hozzá a munkahelyteremtéshez és az emberek jólétének növeléséhez, és milyenek a hosszú távú kihatásai. Ha visszatérünk kiindulási pontunkhoz, a munkaerı-problémához, érdemes megfontolni, hogy egy fejlesztési terület értékelésénél nem csak azt kell figyelembe
81
venni, hogy hány új munkahelyet hoz létre, hanem azt is, hogy hány már meglevıt szüntet meg.
82
9. FELHASZNÁLT FORRÁSOK: T-Star, DataStar adatbázis KSH adatok alapján Dél-Dunántúl teljes helyzetelemzése, 2005. (www.deldunantul.com/index.php?id=1878) KSH Somogy, Tolna és Baranya Megyei Igazgatóságai: A dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tıkevonzó képességeinek javítását megalapozó helyzetfeltáró tanulmány, 2004. Dr. Gál Zoltán (szerk.): Szentlırinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés, Pécs, 2005. Kraftné dr. Somogyi Gabriella (szerk): Marcali és térsége területfejlesztési koncepciója, Pécs, 1999. http://www.szentlorinc.hu/modules.php?name=Ifj http://www.szentlorinc.hu/modules.php?name=Kod http://www.szentlorinc.hu/modules.php?name=Napj A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl szóló országgyőlési jelentés, VÁTI Kht. – Területfejlesztési Igazgatóság Elemzı és Értékelı Iroda, Budapest, 2004. július
83
MELLÉKLET – TELEPÜLÉSEK BICSÉRD A római korban már lakott település a Mursa-Sopianae-Savaria út mentén helyezkedik el. Elsı írásos említése 1262-ben történt. A pápai tizedlajstromokban Bulchew néven fordult elı, 1542-ben Bycherd néven említik. A török uralom alatt bár nagyszámú lakossága megfogyatkozott, de nem néptelenedett el. A 15. században költözött új helyére. Közigazgatásilag 1886-ban vált ketté Nyugati- illetve Kisbicsérdre és Keleti- illetve Nagybicsérdre. 1950-ben egyesülnek Bicsérd néven. A Pécsi Székes- káptalan 1837-ben építtetett új templomot az 1232-ben már meglévı plébániának. A falu népessége magyar. A lakosainak a száma 983 fı. A faluban a mezıgazdasági tevékenység a jellemzı. A vízvezeték, a telefon- és helyi kábeltelevíziós-hálózat kiépült. A szennyvízszállítást szervezetten megoldották. Állattartó gazdaságok száma összesen Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott Foglalkoztatottak összesen Foglalkoztatottak összesen Foglalkoztatottak összesen Foglalkoztatottak száma összesen, 2001 Földmővelı gazdaságok száma összesen Helyben dolgozó lakónépesség együtt Inaktív keresık száma összesen, 2001 Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású Munkanélküliek száma összesen, 2001 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású Termıterület
216 99 2
db fı fı
40 291 79 352 352 352 352 216 175 300 134 983 46 40 172 2424
fı fı fı fı fı fı fı db fı fı fı fı fı fı fı ha
2. KORREKTVILL SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7671 BICSÉRD, ALKOTMÁNY utca 5. Kapcsolattartó: BORBÁS JÓZSEF, Ügyvezetı igazgató Fax: 72-214-446
84
BODA A neve Boda, Buda, Budimér szláv személynévbıl származik. A településen I. István idején vár épült. A középkorban és a török hódoltság alatt folyamatosan lakott terület. A 18. században a Preuner család, majd az Eszterházy család birtoka volt. Mai temploma 1908-ban épült Keresztelı Szent János tiszteletére. A lakosainak a száma 416 fı. A vízvezeték-, telefon- és kábeltelevíziós-hálózat kiépült a községben.
Állattartó gazdaságok száma összesen
115
db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
39
fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott
4
fı
4
fı
Eltartottak száma összesen, 2001
96
fı
Érettségi végzettségő foglalkoztatott
32
fı
Foglalkoztatottak összesen
125
fı
Foglalkoztatottak összesen
125
fı
Foglalkoztatottak összesen
125
fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
125
fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
115
db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
22
fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
141
fı
Ipar, építıipar foglalkozású
49
fı
Lakónépesség Összesen
416
fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
10
fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
54
fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
66
fı
Termıterület
509
ha
85
BÜKKÖSD A településbe 1950-ben Megyefa, 1979-ben pedig Gorica olvadt bele. A neve 1448-ban bukkant fel írott forrásokban Naghbekes alakban, késıbbi változata Bykesd. Megyefa a Megyefalva név rövidült változata. Gorica neve 1542-ben Erdi alakban fordult elı írott forrásokban, amelyet a betelepült szerbek cseréltek fel Goricára. A török hódoltság alatt elnéptelenedett település 1746 körül kezd benépesülni németekkel és magyarokkal. Megyefa és Gorica a török uralom alatt elnéptelenedett, és a 18. illetve a 17. században kezdtek az elıbbibe magyarok és németek, az utóbbiba szlávok és németek betelepedni. A 18. századtól a Horváth család, a Petrovszky család, majd a Jeszenszky család birtokolta. 1739ben épült kápolnája Keresztelı Szent János tiszteletére. A Jeszenszky család 1788-1790 között római katolikus templomot építtetett. 1787-ben a Petrovszky család kastélyt építtetett copf stílusban, amely a Jeszenszky család birtokába került. A kastély parkja védetté van nyilvánítva. A Jeszenszky család nevéhez füzıdik a Megyefán 1788-ban épült másik kastély, amely méreteiben jóval kisebb a bükkösdinél. A Kútnak vagy Török kútnak nevezett helyet 1792-ben Petrovszky Zsigmond építtette. Említésre méltó mőemléke még a Kálvária és a 1903-ban emelt harangláb. A település az 1930-as években mezıvárosi rangot kapott, évi négy vásártartási joggal. Lakóinak a száma 1289 fı. A vezetékes víz és telefonhálózat van a faluban, a szennyvízelvezetését és a hulladékbegyőjtést megoldották. Állattartó gazdaságok száma összesen
239
db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
123
fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott
5
fı
Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott
31
fı
Eltartottak száma összesen, 2001
368
fı
Érettségi végzettségő foglalkoztatott
82
fı
Foglalkoztatottak összesen
379
fı
Foglalkoztatottak összesen
379
fı
Foglalkoztatottak összesen
379
fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
379
fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
239
db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
123
fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
466
fı
Ipar, építıipar foglalkozású
96
fı
1289
fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
44
fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
76
fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
239
fı
Termıterület
1770
ha
Lakónépesség Összesen
86
3. BUDAI ZSOLT Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Egyéb élelmiszer kiskereskedelem (5227) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7682 BÜKKÖSD, KERT utca 1. Kapcsolattartó: BUDAI ZSOLT, Egyéni vállalkozó Telefon: +36 (72) 378-502 4. GEISZKOPF TERMELİI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT.
Ágazat: MEZİGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDİGAZDÁLKODÁS Fıtevékenység: Erdıgazdálkodási szolgáltatás (0202) Melléktevékenység(ek): Fogyasztási cikk kölcsönzése (7140) Cím: 7682 BÜKKÖSD, IFJUSÁG utca 14. Kapcsolattartó: GEISZKOPF BÉLA, Képviselı Telefon: (73) 478-009
5. KA-LIBRA OFFICE KÖNYVELİÉS ÜGYVITELI SZOLGÁLTATÓ IRODA BT. Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7682 BÜKKÖSD, KOSSUTH L. utca 5. Kapcsolattartó: KASZA ZITA, Ügyvezetı igazgató Telefon: (73)-700-086 6. PÉCSI ZSERBÓ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: ÉLELMISZER, ITAL, DOHÁNY GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Kenyér, friss tésztaféle gyártása (1581) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7682 BÜKKÖSD, KOSSUTH L utca 50. Kapcsolattartó: LITTER JÁNOSNÉ, Ügyvezetı igazgató Telefon: (73) 378-430 7. STRAUSZ MÁTYÁS Ágazat: FAFELDOLGOZÁS Fıtevékenység: Erdıgazdálkodási szolgáltatás (0202) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7682 BÜKKÖSD, PETİFI utca 41. Kapcsolattartó: STRAUSZ MÁTYÁS, Egyéni vállalkozó
87
CSERDI Az írott források elıször 1326-ban Chereg, 1450-ben pedig Cherdy néven említik. A település határában az ásatások során jégkorszaki állatok leleteire bukkantak. Birtokosai voltak a szentlırinci keresztesek és az Eszterházy család. A magyar lakosság mellé a 19. század elején települtek be német családok. Római katolikus kápolnáját 1851-ben építették, majd 1970-ben kibıvítették. A lakosság száma 352 fı. A vízvezetékhálózata kiépült.
Állattartó gazdaságok száma összesen
73 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
16 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
3 fı 4 fı 144 fı 3 fı
Foglalkoztatottak összesen
40 fı
Foglalkoztatottak összesen
40 fı
Foglalkoztatottak összesen
40 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
40 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
73 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
6 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
124 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
16 fı 352 fı 3 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
44 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
21 fı
Termıterület
164 ha
88
CSONKAMINDSZENT Az ısi település elsı neve Okor- vagy Okrimindszent volt. Az Árpád-korban bencés apátság mőküdött területén, ami a török hódoltság idején elpusztult, majd újraépítették. A név elıtagja a Csonta család nevét ırzi. Római katolikus temploma 1902-ben épült. A lakosság száma 166 fı. Állattartó gazdaságok száma összesen
42 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
19 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
1 fı 2 fı 48 fı 5 fı
Foglalkoztatottak összesen
42 fı
Foglalkoztatottak összesen
42 fı
Foglalkoztatottak összesen
42 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
42 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
42 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
4 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
67 fı
Ipar, építıipar foglalkozású
19 fı
Lakónépesség Összesen
166 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
4 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
9 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású Termıterület
19 fı 121 ha
89
DINNYEBERKI A jellemzıen baranyai aprófalu neve az írott forrásokban elıször 1305-ben bukkant fel Dinneberki változatban, az 1542. évi adólajstrom Denyeberki -ként említi. Névváltozatai között szerepelnek a Berki, Dénesberki, Dénesberke elnevezések. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott falu volt. Lakossága magyar. A harangláb jellegő római katolikus templomát korábban iskolának és templomnak is használták egyszerre. Az Isten-kútnak, Pál-kútnak nevezett kutat Eszterházy Pál építtette. Lakóinak a száma 112 fı. Infrastrukturális ellátottsága igen rossz. A vezetékes ivóvízhálózaton kivül semmi más nincs kiépítve illetve bekötve. Állattartó gazdaságok száma összesen
58 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
13 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
3 fı 0 fı 38 fı 1 fı
Foglalkoztatottak összesen
23 fı
Foglalkoztatottak összesen
23 fı
Foglalkoztatottak összesen
23 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
23 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
58 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
10 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
38 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
5 fı 112 fı 8 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
13 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
10 fı
Termıterület
410 ha
90
GERDE A falunév elsı írásos említése 1216-ra tehetı. Az Árpádok alatt a birtokosai feltehetıleg köznemesek, elnevezése ekkor Guerdei. A középkorban a mai településtıl nyugati írányban, az Acsóta és Füzes-víz összefolyásánál feküdt, ahol révhely és templom is volt. Történelmileg a mezıgazdaság dominanciája alakult ki. A lakosainak a száma 558 fı. A vízvezeték és telefonhálózat kiépült a községben. A szennyvízelvezetése és szilárd hulladék elszállítása szervezetten történik.
Állattartó gazdaságok száma összesen Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
126 db 47 fı 1 fı 4 fı 189 fı 18 fı
Foglalkoztatottak összesen
113 fı
Foglalkoztatottak összesen
113 fı
Foglalkoztatottak összesen
113 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
113 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
126 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
37 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
206 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen
60 fı 558 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
15 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
50 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
38 fı
Termıterület
419 ha
91
GYÖNGYFA 1929-ben alakult Hernádfa és Rónádfa összevonásával. A Hernádfalva névre 1378-ból, a Lórándfalva névre / a Rónádfa névelızményére / 1542-bıl van írásos adat.A két település határvonalán áll az 1826-ban épült kazettás mennyezető, copf stílusú református temploma. A lakóinak a száma 138 fı. A vízvezeték és a kábeltelevíziós-hálózat kiépült. A telefonhálozat kiépítettsége csupán a 4 %-ot éri el. Állattartó gazdaságok száma összesen
41 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
12 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
0 fı 0 fı 51 fı 3 fı
Foglalkoztatottak összesen
24 fı
Foglalkoztatottak összesen
24 fı
Foglalkoztatottak összesen
24 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
24 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
41 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
11 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
47 fı
Ipar, építıipar foglalkozású
10 fı
Lakónépesség Összesen Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
138 fı 3 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
16 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
11 fı
Termıterület
87 ha
92
HELESFA A 548 fıs község már az újkıkor késıi szakaszában is lakott volt, a lengyeli kultúra népe élt itt. A rómaiak idején is voltak lakói a környéknek; erre a feltárt leletek utalnak. A település neve az írott forrásokban az 1332-1335 közti idıbıl való pápai tizedjegyzékben bukkant fel elıször: Heleusfolua alakban. A török hódoltság ideje alatt folyamatosan lakott magyar falu volt, lakói azóta is többségében magyarok. A község barokk templomát 1722-ben Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. Többszöri restaurálás után mai formáját 1828-ban kapta. A XVIII. században épült a Nádassyak kastélya, amelyet egy 20 holdas park vesz körül. Itt sétálva számos ritkasággal találkozhat az ide látogató. A kastély ma a megyei közgyőlés által fenntartott szociális otthon. Állattartó gazdaságok száma összesen
94 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
41 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001
0 fı 3 fı 132 fı
Érettségi végzettségő foglalkoztatott
24 fı
Foglalkoztatottak összesen
95 fı
Foglalkoztatottak összesen
95 fı
Foglalkoztatottak összesen
95 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
95 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
94 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
30 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
303 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
32 fı 548 fı 8 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
18 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
55 fı
Termıterület
320 ha
93
HETVEHELY Az 532 fıs község Szentlırinctıl északra, a Zselicségben található. A falu Árpád-kori település, amit az ebbıl a korból származó temploma is bizonyít. Mai neve az írásos emlékekben elıször 1542-ben bukkant fel Hethfehel alakban. A település 1559-ben a pécsi káptalan birtoka volt. A török uralom ideje alatt elnéptelenedett, és újbóli benépesítése új helyen, 1733-ban kezdıdött. Elsı telepesei magyarok, horvátok és németek voltak, majd rövidesen a németség került túlsúlyba. A magyar lakosság részaránya csak a múlt század végétıl kezdett növekedni. A II. világháború után a németek egy részét kitelepítették. A község római katolikus, gótikus stílusú, mőemlék temploma a XIII. század végén épült. Elıször a XIV. században , majd a XVIII. században átalakították és kibıvítették. Belül a középkori eredető falképeken kívül egy XIV. századi keresztelımedence látható. Az ısi templom minden bizonnyal a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorához tartozott, mellette a remeteházzal. Állattartó gazdaságok száma összesen Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
70 db 52 fı 4 fı 14 fı 167 fı 33 fı
Foglalkoztatottak összesen
158 fı
Foglalkoztatottak összesen
158 fı
Foglalkoztatottak összesen
158 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
158 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
70 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
110 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
179 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen
33 fı 532 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
55 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
28 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
70 fı
Termıterület
1477 ha
94
KÁCSOTA A közel 300 fıs település Szentlırinctıl nyugatra, a megye középsı és egyúttalnyugati részén helyezkedik el. A község neve az írott forrásokban elıször 1542-ben bukkant fel Kachotha alakban. Egy 1375-bıl származó oklevél Kadosfalva néven is említi a falut. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott volt, lakói azóta is magyarok. A Girótfa és Boldogasszonyfa nevő külterületi helyein az Árpád-korban önálló falvak voltak. Állattartó gazdaságok száma összesen
72 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
27 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott
1 fı 3 fı
Eltartottak száma összesen, 2001
63 fı
Érettségi végzettségő foglalkoztatott
12 fı
Foglalkoztatottak összesen
87 fı
Foglalkoztatottak összesen
87 fı
Foglalkoztatottak összesen
87 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
87 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
72 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
24 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
114 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen
45 fı 287 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
13 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
23 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
29 fı
Termıterület
333 ha
95
KIRÁLYEGYHÁZA A Szentlırinctıl délre fekvı 1034 fıs település mai helye már a rézkor késıi szakaszában lakott hely volt. A mai község: Vásárosszentgál és Magyarszentiván egyesítésével jött létre 1940-ben Szentgálosiván majd Királyegyháza néven. Szentiván neve az írott forrásokban elıször 1274ben bukkant fel elıször, S. Johannis, majd 1283-ban Scenth Iwan. A XIV. században vásáros hely volt. A Szentiván helynév a falu templomának védıszentjére, Keresztelı Szent Jánosra utal. A Magyar elıtag a lakosság anyanyelvével kapcsolatos. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott volt, lakói azóta is magyarok. Szentgál neve az írott emlékekben elıször 1292-ben olvasható, Zenthgal alakban. A helynév a községi templom védıszentjére emlékeztet. A Vásáros-elıtag a vásártartás jogával kapcsolatos. Vásárairól 1376 óta vannak adatok. A török uralom ideje alatt is lakott volt, a felszabadító háborúk alatt azonban elnéptelenedett. Lakói a szomszédos falvakba menekültek. A XVIII. század elején egykori lakossága visszaköltözött Szentgálra. A falu azóta is többségében magyaranyanyelvő. A XVI. században már az akkori nyilvántartások is említették mindkét települést. A XVIII. században Pálfy-birtokok voltak. A két község 1806-ban copfstílusú templomot épített Szentgál területén, amelyet két titulusra szenteltek: Keresztelı Szent János és Szent Gál tiszteletére. A falu kápolnáját Szent Vendel tiszteletére 1844-ben építették. Állattartó gazdaságok száma összesen Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
239 db 91 fı 7 fı 14 fı 299 fı 59 fı
Foglalkoztatottak összesen Foglalkoztatottak összesen
278 fı 278 fı
Foglalkoztatottak összesen
278 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
278 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
239 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
137 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
411 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen
90 fı 1034 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
52 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
46 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
136 fı
Termıterület
473 ha
96
8. BEZDÁN RÓBERT Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Egyéb épületgépészeti szerelés (4534) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7953 KIRÁLYEGYHÁZA, FELSZABADULÁS utca 48. Kapcsolattartó: BEZDÁN RÓBERT, Egyéni vállalkozó Telefon: +36 30/907-0622 9. KÉKI MIKLÓS Ágazat: GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása (2924) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7953 KIRÁLYEGYHÁZA, PETİFI utca 146 Kapcsolattartó: KÉKI MIKLÓS Telefon: (73) 340-055 Email:
[email protected]
97
OKORVÖLGY A Mecsek és a Zselic határán az Okor-patak völgyében terül el ez a baranyai település. Nevét elıször 1542-ben Okorwelgh alakban írták le. Korábbi leletek utalnak arra, hogy a bronzkori halomsíros kultúra népei is menedéket találtak a környéken. Az oszmán uralom alatt elnéptelenedett faluba csak a XVIII. sz.-ban indult meg a visszatelepülés, fıleg németekkel, kisebb részt magyarokkal. A római katolikus vallású kistelepülésnek nincs temploma, csak egy haranglába. Szentkatalin Az 1542-ben Zenth Catherina néven említett falu a Zselicben található zsáktelepülések egyike, nevét védıszentjérıl kapta. A szép természeti környezetben a falu feltehetıen nem halt ki a török uralom alatt sem. A településre késıbb érkeztek nemzetiségek, közülük is legtöbben németek. Számuk a XIX. sz.-ra emelkedett jelentısen, majd a XX. sz. folyamán fokozatosan csökkent. A római katolikus településnek csak egy haranglába van. Állattartó gazdaságok száma összesen
21 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
13 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
1 fı 1 fı 33 fı 2 fı
Foglalkoztatottak összesen
26 fı
Foglalkoztatottak összesen
26 fı
Foglalkoztatottak összesen
26 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
26 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
21 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
4 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
38 fı
Ipar, építıipar foglalkozású
7 fı
Lakónépesség Összesen
97 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
12 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
0 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
7 fı
Termıterület
86 ha
98
PÉCSBAGOTA A Pécsi-víz mellett fekvı falu a honfoglalást követıen Vencellin nemzetség birtoka lett, akik a király katonai segítése fejében kapták a területet. Az írott forrásokban neve elıször 1262-ben szerepelt Bagatha alakban. Az erdıségekben bıvelkedı környék lakossága nem élte túl a török uralmat, s elnéptelenedett. A visszatelepedésre késıbb került csak sor. A falu lakossága, és temploma is római katolikus. Állattartó gazdaságok száma összesen
24 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
9 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott
1 fı
Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
1 fı 31 fı 7 fı
Foglalkoztatottak összesen
24 fı
Foglalkoztatottak összesen
24 fı
Foglalkoztatottak összesen
24 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
24 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
24 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
1 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
45 fı
Ipar, építıipar foglalkozású
11 fı
Lakónépesség Összesen
106 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
0 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
6 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású Termıterület
13 fı 277 ha
99
SUMONY A megye délnyugati részén, a Pécsi-medence kiöblösödésénél és a Dráva-síkjának találkozásánál, az Okor-patak mellett fekszik. Az elsı forrás 1290 körül említi Sumon alakban, ami feltehetıen a szláv erdı mellett élı embert jelent (Sumonje). A török hódoltság alatt is magyarok lakta településre, amely a székesegyház birtoka volt, néhány nem magyar család is betelepült, de nem változtatták meg számottevıen a népesség összetételét. Jelenlegi római katolikus templomát 1866-ban szentelték fel. A pécsi székesegyház egykori két mellékoltára itt található. Állattartó gazdaságok száma összesen
81 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
51 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
5 fı 2 fı 174 fı 3 fı
Foglalkoztatottak összesen
94 fı
Foglalkoztatottak összesen
94 fı
Foglalkoztatottak összesen
94 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
94 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
81 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
33 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
174 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen
52 fı 495 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
15 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
53 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
27 fı
Termıterület
289 ha
100
SZABADSZENTKIRÁLY Az 1332-36-os lajstromban szereplı falu védıszentje Szent István volt. Mivel a település lakói segítették Zsigmond királyt, ezért az hálából mezıvárosi rangra emelte a települést, innen ered a szabad jelzı. A török idıkben sem néptelenedett el a magyarok lakta település, bár nemeseinek igazolniuk kellett nemesi mivoltukat I. Lipót, illetve III. Károly adománylevelét követıen. A faluban a neoklasszicista stílusú iskola épülete mőemléki védettséget kapott. Római katolikus temploma 1849ben épült.
Állattartó gazdaságok száma összesen Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
183 db 60 fı 3 fı 28 fı 226 fı 49 fı
Foglalkoztatottak összesen
229 fı
Foglalkoztatottak összesen
229 fı
Foglalkoztatottak összesen
229 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
229 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
183 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
114 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
308 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen
88 fı 806 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
33 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
43 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású Termıterület
108 fı 1608 ha
101
10. FRITTMANN LÁSZLÓ Ágazat: GUMI-, MŐANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Egyéb mőanyag termék gyártása (2524) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7951 SZABADSZENTKIRÁLY, ADY E. utca 17. Kapcsolattartó: Szabadszentkirály, FRITTMANN LÁSZLÓ, Egyéni vállalkozó Telefon: +36 (73) 472-250 Fax: +36 (73) 472-250 A vállalkozás/szervezet üzleti ajánlatai: Reklámtáskák gyártása egyéni cégemblémás festése, ... 11. SZENTKIRÁLY KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ ÉS GYÁRTÓ KFT Ágazat: GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Egyéb mezıgazdasági gép gyártása (2932) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7951 SZABADSZENTKIRÁLY, PETİFI utca 78. Kapcsolattartó: BİSZ ZOLTÁN, Ügyvezetı igazgató Telefon: +36 73/472-223, +36 73/472-224 Fax: +36 73/472-225 Email: szentkir@ axelero.hu Email: szentkir@ axelero.hu Honlap: www.szentkiraly-tiller.hu Top 50 cég: Igen A vállalkozás/szervezet termékei/szolgáltatásai: Forgó talajmaró - rotációs kapálógép.Főkaszáló, park, sportpálya, pázsit nyírására A vállalkozás/szervezet üzleti ajánlatai: Kisgépeink külföldi forgalmazására keresünk partnert...
102
SZENTKATALIN A természeti környezet ezen a részen igen szép. Erdıs, ligetes táj fogadja az erre járót, bıséggel található patakokkal szabdalt rét és legelı. Megközelítése Pécs felıl három irányban lehetséges. Az egyik a Mecseken át Abaligeten és Okorvölgyön keresztül az út minısége jó és gyönyörő környezetben halad. A másik szintén a Mecseken át a hatos számú fıközlekedési úton, majd Kıvágószöllısön és Hetvehelyen keresztül érintve Okorvölgy települést. A harmadik szintén a hatos útról Szentlırincen, Bükkösdön, Hetvehelyen keresztül. Szentkatalin zsáktelepülés, Pécstıl való távolsága 30 kilométer. A környéken sok az erdı, de a szántóföldi mezıgazdaság is jó eredményeket hoz, szemben a többi település gyenge aranykorona értékő földjeivel. Kiváló adottság van legeltetéses állattartásra, kedvelt a juh és a kecske tartása. Az elıállított kecsketejbıl jóíző sajtok készülnek egyedi gyártásban. A település utcái, házai belesimulnak a hegyvidéki környezetbe, az erdık lombjai hősítik az udvarokat, tereket. A falu jövıjét meghatározhatja a jó szervezıkészség, önkormányzati oldalról az infrastrukturális fejlesztések elindítása, a telefon ellátottság javítása, a munkahelyek teremtése és az idegenforgalomba, ezen belül is a falusi turizmusba való bekapcsolódása. Ösztönzıként hat Hetvehely közelsége. Állattartó gazdaságok száma összesen
26 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
8 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott
2 fı
Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
1 fı 42 fı 4 fı
Foglalkoztatottak összesen
24 fı
Foglalkoztatottak összesen
24 fı
Foglalkoztatottak összesen
24 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
24 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
26 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
4 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
68 fı
Ipar, építıipar foglalkozású
12 fı
Lakónépesség Összesen
137 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
9 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
3 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
3 fı
Termıterület
543 ha
103
SZENTLİRINC A 7202 fıs település Baranya megye középsı részén, a 6-os számú fıközlekedési út mentén található, 20 km-re Pécstıl, 16 km-re Szigetvártól. Fontos közúti és vasúti csomópont. A régészeti ásatások itt már az i.e. 4000-bıl származó leleteket is felszínre hoztak. Az Okor-folyó mentén lévı, Árpád-kori eredető település a templomos lovagok által alapított rendházáról kapta nevét. Az elsı, oklevélben történı említés 1241-bıl való S.Laurency alakban. A rend feloszlása után 1312-tıl a johanniták kezére kerül. 1332 óta önálló plébániás hely. A mohácsi csata után többször felgyújtják, de 1550-ben és 1579-ben már közigazgatási központ. A felszabadító harcok után Breuner Sigfridnek, az udvari kamara elnökének birtokába kerül, a környezı területekkel együtt. A XVIII. század közepétıl Esterházy Miklós fıherceg birtokainak egyik székhelye lesz, csaknem két évszázadon át. 1773-ban járási székhely és esperesi kerületi központ is egyben. 1862-ben körjegyzıségi központ. 1868-tól fontos vasúti állomáshely és csomópont. Mindkét világháború jelentıs károkat okozott a település gazdasági és társadalmi életében. 1949-ig járási székhely, majd megszüntével a pécsi járáshoz csatolták a községet. 1996. július elsejével városi rangot kapott. Az 1960-as években a településen felfedezett 36 C-os termálvíz, amelyre 1963-ban melegvíző strand épül, nagy idegenforgalmi lehetıséget rejt magában, és egyéb hasznosítást is lehetıvé tesz. Közmőhálozata és közúthálózata jó kiépítettségőnek mondható. A város gazdasági életét a mezıgazdasági termelés jellemzi; az ipari tevékenység elsısorban feldolgozó jellegő. Állattartó gazdaságok száma összesen
599 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
504 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
8 fı 337 fı 2137 fı 861 fı
Foglalkoztatottak összesen
2651 fı
Foglalkoztatottak összesen
2651 fı
Foglalkoztatottak összesen
2651 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
2651 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
599 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
1230 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
2095 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen
917 fı 7202 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
117 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
319 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
1617 fı
Termıterület
6796 ha
104
12. CENZUS BT. Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍT? SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem (5247) Melléktevékenység(ek): Számviteli, adószakért?i tevékenység (7412) Cím: 7940 SZENTLİRINC, TÁNCSICS utca 37. Kapcsolattartó: KAKASNÉ ÁRVOLT BEATRIX, Ügyvezetı Telefon: +36 73-571-055 Fax: +36 73-571-056 13. CSAPÓ ÉS TÁRSAI BT. Ágazat: BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT FELDOLGOZÓIPARI TERMÉK GYÁRTÁSA (ÉKSZER, HANGSZER, SPORTSZER, JÁTÉK STB.) Fıtevékenység: Játékgyártás (3650) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7940 SZENTLİRINC, MUNKÁCSY M. utca 25 Kapcsolattartó: Csapó Péterné, Ügyvezetı Telefon: 73/371-175 Telefon: 73/371-175 14. HORVÁTH FERENCNÉ Ágazat: EGYÉB SZOLGÁLTATÁS (TISZTÍTÁS, FODRÁSZAT, SZÉPSÉGÁPOLÁS, TEMETKEZÉS STB.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7940 SZENTLİRINC, ATTILA utca 45. Kapcsolattartó: HORVÁTH FERENCNÉ Telefon: (73) 371-328 15. KÓSA LÁSZLÓNÉ Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): Iparcikk jellegő vegyes kiskereskedelem (5212) Cím: 7940 SZENTLİRINC, MÁRCIUS 15 utca 3. Kapcsolattartó: KÓSA LÁSZLÓNÉ 16. LİRINCTEX MUNKA ÉS VÉDİRUHAIPARI KFT. Ágazat: TEXTÍLIA, TEXTILÁRU GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Munkaruházat gyártása (1821) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7940 SZENTLİRINC, ERZSÉBET utca 6. Kapcsolattartó: GYİRVÁRI MÁRK DR., Ügyvezetı igazgató Telefon: (73) 371-343 A szentlırinci ÁFÉSZ üzemeként mőködött 1997 októberéig, ekkor az üzemet megvásárolta a Triász-Impex Kft. A vállalat vezetésében bekövetkezett változás nem okozott profilváltást. Továbbra is 60 dolgozóval munka- és védıruha gyártás folyik bel- és külföldre egyaránt, de a termékskála szélesítése állandóan napirenden szerepel. Foglalkoznak egyenruha, gyermekruha
105
készítésével is. A közelmúltban új üzemük indult az egykori bölcsıde épületében, ahol csökkent munkaképességő dolgozók (többségében rehabilitált bányászok) modell-autókat szerelnek össze. Ezzel két mőszakban összesen 62 fı foglalkoztatására nyílt lehetıség, s így a Triász-Impex Kft. a település egyik legnagyobb létszámú munkaerıt foglalkozató társaságává vált. 17. MÁY ÉS TÁRSA BT. Ágazat: ÉPÍTİPAR Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7940 SZENTLİRINC, KOSSUTH L utca 18. Kapcsolattartó: MÁY GYULA, Képviselı Vállalkozás/szervezet ismertetése: 1976. óta kisiparosként dolgoztam, 1995. -ben alapítottam a Betéti Társaságot. Profilja: - építıipar - villamos ipari tevékenység: épületek villanyszerelésnek tervezése, kivitelezése, riasztók szerelés - szárítók szerelése - biztonság technikai mérések készítése - villanyszereléshez kapcsolódó egyéb tevékenység. 18. PAULER KÖNYVELİ ÉS ÉPÜLETGÉPÉSZETI BT. Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7940 SZENTLİRINC, KODOLÁNYI utca 17/B. Kapcsolattartó: PAULER ERNİNÉ, Ügyvezetı Telefon: +36 73-370-660 A vállalkozás/szervezet üzleti ajánlatai: Könyvelés, víz-, gáz- és főtésszerelés, Hardverszaktanácsadás, adatfeldolgozás, üzletviteli tanácsadás, mérnöki tevékenység, tanácsadás. Mőszaki vizsgálat, elemzés, szennyvíz-, hulladékkezelés, településtisztasági-szolgáltatás. 19. PETZ PÉTERNÉ Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): Piac- és közvélemény-kutatás (7413), Adatfeldolgozás (7230) Cím: 7940 SZENTLİRINC, JÓKAI utca 9. Kapcsolattartó: PETZ PÉTERNÉ Telefon: (73) 371-478 20. RIPLI LÁSZLÓ Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Festés, üvegezés (4544) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7940 SZENTLİRINC, KISMEZİ utca 13. Kapcsolattartó: RIPLI LÁSZLÓ Fax: 73-370-144 21. STÁLENBERGER ANTAL
106
Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7940 SZENTLİRINC, ÁRPÁD utca 6. Kapcsolattartó: STÁLENBERGER ANTAL, Egyéni vállalkozó 22. SZAKÁCS ÉS TÁRSA KERESKEDELMI BT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Mőszaki vizsgálat, elemzés (7430) Melléktevékenység(ek): Villanyszerelés (4531), Világítóeszköz gyártása (3150), Villanyszerelés (4531), Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme (5245), Világítóeszköz gyártása (3150), Mőszaki vizsgálat, elemzés (7430), Fa-, építıanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem (5153), Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme (5113), Egyéb speciális szaképítés (4525), Villanyszerelés (4531) Cím: 7940 SZENTLİRINC, MÁTYÁS KIRÁLY utca 5. Kapcsolattartó: SZAKÁCS LÁSZLÓ LEVENTE, Ügyvezetı Telefon: +36 30/9974-440, (73)471281 Fax: 73 471281 Email: szakacsbt @dravanet.hu Telefon: 06-30-9974440 Fax: 06-73-471281 Email: szakacsbt@ dravanet.hu Honlap: www.szakacsbt.ceginfo.net Vállalkozás/szervezet ismertetése: Cégünk, jelenleg:- épületfa, főrészárú nagykereskedelmével 125Euro/m3 áron szállítás kamionnal, kb.35-40m3. - erdélyi faházak (már 50000Ft/m2 ártól), hétvégi házak (már 40000Ft/m2 ártól), bármilyen egyedi terv esetén 3napon belül konkrét árajánlatot adunk. Kérje konkrét ajánlatunkat!! - villanyszereléssel, hibaelhárítással - villamos biztonságtechnikai mérésekkel: (érintésvédelem, villámvédelem és villamos tőzvédelmi felülvizsgálat) - professzionális híradástechnikai eszközök telepítésével és javításával foglalkozik. 23. TANKÓ JÓZSEF Ágazat: OKTATÁS; EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Fıtevékenység: Máshova nem sorolt felnıtt- és egyéb oktatás (8042) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7940 SZENTLİRINC, VIRÁG utca 10/A. Kapcsolattartó: TANKÓ JÓZSEF 24. TÓTH SZABOLCSNÉ DR. Ágazat: OKTATÁS; EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Fıtevékenység: Máshova nem sorolt felnıtt- és egyéb oktatás (8042) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7940 SZENTLİRINC, MUNKÁCSI M. U. 18. Kapcsolattartó: TÓTH SZABOLCSNÉ DR., Egyéni vállalkozó Telefon: 73/371-388 Email: toth-panni [#] freemail.hu
107
25. TRIÁSZ IMPEX KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Egyéb nagykereskedelem (5190) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7940 SZENTLİRINC, SZENT I. utca 2. Kapcsolattartó: GYİRVÁRI MÁRK DR., Ügyvezetı igazgató Telefon: +36 73/371-343 Fax: +36 73/371-029 Email: triaszimpexkft [#] axelero.hu 26. VARGA FERENC Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Egyéb épületgépészeti szerelés (4534) Melléktevékenység(ek): Bárok, hasonló vendéglátás (5540) Cím: 7940 SZENTLİRINC, TÖRÖKFÖLD utca 4. Kapcsolattartó: VARGA FERENC, egyéni vállalkozó Telefon: 73-571-046 Fax: 73-571-045, Email: tuji@ t-online.hu
108
VELÉNY A Pécsi-víz árterében található település már a honfoglalás idején lakott hely volt. A területet Vencellin és nemzetsége kapta ajándékba elsı királyunktól Koppány legyızéséért. A falu neve is e nemzetségbıl eredeztethetı. 1262-ben szerepel elıször a falu neve Welen alakban. Állattartó gazdaságok száma összesen
49 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
8 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott
1 fı
Eltartottak száma összesen, 2001 Érettségi végzettségő foglalkoztatott
1 fı 61 fı 7 fı
Foglalkoztatottak összesen
28 fı
Foglalkoztatottak összesen
28 fı
Foglalkoztatottak összesen
28 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
28 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
49 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
6 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
62 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
6 fı 177 fı 5 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
26 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
17 fı
Termıterület
280 ha
109
ZÓK A Pécstıl 15 km-re, délnyugatra elhelyezkedı település neve 1290 körül Ozold volt. A megye egyik legrégebbi, mondhatni folytonosan lakott települése. A 6000 éve lakott területen ki kell emelni a réz- és bronzkori kultúrák emlékeit. Zókon találhatók a nemzetközileg is ismert és egyben legszebb szalagdíszes és karcolt díszítéső edények. A magyarországi bronzkor legelsı leletei innen kerültek elı. Állattartó gazdaságok száma összesen
85 db
Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott
19 fı
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott
8 fı 5 fı
Eltartottak száma összesen, 2001
77 fı
Érettségi végzettségő foglalkoztatott
13 fı
Foglalkoztatottak összesen
69 fı
Foglalkoztatottak összesen
69 fı
Foglalkoztatottak összesen
69 fı
Foglalkoztatottak száma összesen, 2001
69 fı
Földmővelı gazdaságok száma összesen
85 db
Helyben dolgozó lakónépesség együtt
10 fı
Inaktív keresık száma összesen, 2001
104 fı
Ipar, építıipar foglalkozású Lakónépesség Összesen
23 fı 284 fı
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású
14 fı
Munkanélküliek száma összesen, 2001
34 fı
Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású
32 fı
Termıterület
183 ha
110