SÁNDORNÉ DR. KRISZT ÉVA* Statisztikai érvelések a magyarországi kisés középvállalkozások jobb megis megismeréséhez How Statistics can Contribute to Better Understanding Hungarian SMEs In Hungary, SMEs represent two thirds of the workforce, and their contribution to GDP is significant. It seems that the productivity and size of SMEs are inversely related. It is also important to analyse the share, the structure, and the type of employment in SMEs. The proportion of part-time employees is lower in Hungary than in the European Union. At the same time, the ratio of part-time and women workers is the highest in micro enterprises. SMEs, however, lag behind large businesses in innovation. Statisticians (including the Central Statistical Office) try to help SMEs by providing data to researchers, SME managers and other interested parties. These „products” include quantitative data, data bases, registers, and general information. Information is provided about the number, production, and composition of SMEs. Data are often collected using questionnaires. The research institution ECOSTAT has been preparing and publishing business surveys since 1991. It also produces indexes of the expectations of businesses. A survey showed optimism of SMEs with 48.8% in September 2005 marking a 9% increase compared to the May index. These indices represent the general mood of SMEs, and it is interesting to see how they change over time (see graphs 2, 3, 4, and 5). Statistical data, however, can be interpreted erroneously or even unethically.
Bevezetı A magyar vállalkozások belsı osztályozásával ma már külön nem érdemes foglalkozni, mivel a vállalkozások méretét, a kis és középvállalkozói szektorhoz tartozás ismérveit törvényileg kategorizálták. Az idetartozó vállalkozások súlya meghatározó a nemzetgazdaságban. A kis- és középvállalati szektor foglalkoztatja a munkaerı kétharmadát, ami hozzávetılegesen megfelel az Európai Unió átlagának. A foglalkoztatottak számának és arányának vizsgálata mellett a foglalkoztatási formák is figyelmet érdemelnek. A magyarországi vállalkozásoknál mérettıl függetlenül ugyanis még mindig a teljes munkaidıben történı foglalkoztatás a tipikus. Hazánkban a részmunkaidıben dolgozók aránya az Európai Unió átlaga alatt van. Érdekes ugyanakkor, hogy legnagyobb arányban a mikro-vállalkozások foglalkoztatnak részmunkaidıs formában és nagyobb részt nıi munkavállalókat. A GDP-hez való hozzájárulása a szektornak jelentıs. Az 50 fınél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások 42%-kal, a közepes, azaz 50-249 alkalmazottal rendelkezı cégek pedig 15%-kal járulnak hozzá a magyarországi GDP-hez (lásd 1. táblázat). Súlyuk tehát meghatározó, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem homogén halmazról van szó. Jelentıs különbségek mutatkoznak például a vállalatmérettıl függıen a termelékenység terén. A tapasztalatok azt
BGF Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Matematika-Statisztika Tanszék, tanszékvezetı fıiskolai tanár, PhD.
*
183
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 mutatják, hogy a vállalati méret és a termelékenység között ellentétes irányú sztochasztikus kapcsolat van. A kisvállalkozások termelékenysége lényegesen nagyobb, mint a közepes mérető vállalkozásoké.
A kis- és középvállalkozói szektor nemzetgazdasági szerepe A kis- és középvállalkozói szektor nemzetgazdaságban betöltött szerepének megítéléséhez azonban még további nézıpontból is érdemes értékelni a szektor teljesítményét.1 Az exporthoz való hozzájárulások adatai azt mutatják, hogy a nagyvállalatok dominanciája ellenére a kis- és középvállalati szektor részesedése is meghaladja a 25%-ot (lásd 1. táblázat).
1. táblázat A magyar vállalkozások hozzájárulása a GDP-hez és az exporthoz százalékban, cégméret szerinti bontásban2 Alkalmazott létszám (fı)
GDP-hez
Exporthoz
való hozzájárulás
–
49
42
11,1
50
–
249
15
14,1
250
–
43
74,8
100
100,0
Összesen
A vállalati méret azonban elhanyagolható, ha a vállalkozások tevékenységének és mőködésének belsı mozgatóerejét kutatjuk. Miközben azt gondoljuk, hogy a kisvállalkozások rugalmasabban reagálnak a kihívásokra, és így alkalmazkodóbbak azt tapasztaljuk, hogy a fejlıdésnek egyik fontos mércéje az innovációs készség, a vállalatméret növekedésével ellentétes irányban változik. Az innovációs készséget mérı innovációs index a kisvállalkozásoknál 19%, a nagyvállalatoknál pedig már 64 %. Az Európai Unió átlagához viszonyítva azonban vállalatmérettıl függetlenül alacsony az innovatív vállalkozások száma (lásd 1. ábra). A kis- és középvállalkozói szektor pedig mind az exportteljesítményben, mind az innovációs kapacitásban jelentısen elmarad a nagyvállalati szektortól.
1 Makó-Csizmadia-Illéssy: Nemzeti kutatási jelentés a kis- és középvállalkozásokról (Leonardo program: 2003-3448/001-001-LE2-51 OREF) 2 Forrás: Román Z. (2002): Small and Medium Sized Enterprises int he Hungarian Economy. (State of Affairs and International Comparison), Central Statistical Office, Budapest, 2002.
184
SÁNDORNÉ DR. KRISZT É.: STATISZTIKAI ÉRVELÉSEK A MAGYARORSZÁGI...
1. ábra Az innovatív termékeket bevezetı vállalatok aránya vállalatméret szerint 2003-ban
Hogyan szolgálja a statisztika a kis- és középvállalkozások jobb megisme megismerését? A kis- és középvállalkozások nemzetgazdaságban betöltött szerepének megítéléshez nélkülözhetetlenek a számszerősített információk, a statisztikai adatok. Kérdés, hogy hogyan és hol állíthatók elı a meggyızı érveléshez nélkülözhetetlen statisztikai adatok. Általában megfigyelés, vagy mérés útján jutunk hozzájuk és a legritkább esetben sem hevernek elıttünk. Különösen nem olyan szerkezetben és csoportosításban, ahogy arra felhasználóként szükségünk lenne. Ezért érdemes áttekinteni, hogyan képes a statisztika kiszolgálni a kutatói igényeket. Nem szabad elfelejteni, hogy a statisztikai munka termékeinek mindig valamilyen felhasználói igényt kell kielégíteniük. Ezt a terméket a felhasználó igényeinek megfelelı, felhasználásra alkalmas állapotba kell hozni. Így bizonyos szolgáltatásokkal kell kiegészíteni ahhoz, hogy célszerően felhasználhatók legyenek ezek a metaadatok, illetve speciális felhasználási célokat tekintve a statisztikai szolgáltatások, az elemzések egyedi igények szerinti feldolgozások. A statisztikai termékek felhasználó-központú értelmezése, a statisztikai adatok hatékony közvetítése nemzetközi példák (ausztrál, ír) kapcsán a magyarországi Központi Statisztikai Hivatalban is egyre inkább középpontba kerül. Ez
185
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 azt jelenti, hogy a nemzetgazdasági szintő elemzésekhez ki kell választani azokat a mutatókat, amelyek az aktuális helyzet, és vizsgált jelenség idıbeli alakulásnak bemutatására alkalmasak és ezért a felhasználók széles körének érdeklıdésére számot tarthatnak. Ezért a kiadványok ma már, felvállalva a mutatószámok közötti szelekciót is az adatok közlésénél az attraktivitásra és a közérthetıségre törekszenek. A statisztikai munka eredményei, az úgynevezett statisztikai termékek a felhasználó szempontjaiból kiindulva a következıképpen csoportosíthatók:1 • aktuális információk; • alapvetı adatok; • adatbázisok; • regiszterek; • információk az adatszolgáltatóknak. Az aktuális adatok a gazdasági folyamatok gyors mérésére szolgálnak. Ilyenek a kis- és középvállalkozások számának, vagy teljesítményének alakulását leíró idısorok. Az alapvetı adatok általában hosszabb idısorral rendelkezı indikátorokat is tartalmaznak. Az adatbázisok a statisztikai szolgáltatók új termékei. Az új igényekhez rugalmasan alkalmazkodó felhasználási módot biztosítanak és ma már sok esetben jelentıs részük ingyenesen hozzáférhetı. Nem elhanyagolható termék azonban az adatszolgáltatóknak nyújtott információ sem. A megfelelı tájékoztatás befolyásolhatja az adatszolgáltatási hajlandóságot. A kérdıívek minısége pedig a késıbbi teljes statisztikai munka minıségét meghatározhatja. A kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos vélemények, és döntések elıkészítését befolyásoló statisztikai termékeket állít elı havi rendszerességgel az ECOSTAT, amikor a kis- és középvállalkozások konjuktúra-indexét meghatározza és publikálja. Ez a kutatóintézet 2001. január óta havonta végez konjuktúra-vizsgálatot abból a célból, hogy a vállalkozások, vagyis az adatszolgáltatók, közvetlen viszszajelzéseibıl is lemérhetıek legyenek a gazdaságpolitikai döntések eredményei. Igyekszik visszatükrözni a kis- és középvállalkozói szektor véleményét az országos konjuktúra alakulására vonatkozóan is. A kis- és középvállalkozások konjuktúra-indexe százalékban adja meg a kisés középvállalkozások pozitív, semleges vagy negatív irányú várakozásainak súlyozott átlagát. Amennyiben minden egyes kérdésre pozitív a válasz az index értéke 1, csupa semleges válasz esetén 0,5, abban az esetben, ha minden egyes kérdésre negatív válasz születik, a mutatószám értéke: 0. Az indexet százalékos formában értelmezik és teszik közzé a kutatók. Az index képzésének módja a business survey indexszámításán alapul. Ez azt jelenti, hogy a súlyozott index számításakor kétszeres súllyal szerepelnek a magyar gazdaság helyzetének féléves változásával, illetve a saját vállalkozásuk helyzetével, bel- és külföldi értékesítési lehetıségeik és likviditásuk féléves változásával kapcsolatos várakozások. Egyszeres súllyal vesznek részt 1
Dr. Bagó Eszter: Termékstratégia a statisztikában. MST Konferencia 2005.
186
SÁNDORNÉ DR. KRISZT É.: STATISZTIKAI ÉRVELÉSEK A MAGYARORSZÁGI... az index képzésében a készletállomány féléven belüli alakulásával, a multionacionális cégek beszállítójává válással és az új, erıs versenytársak megjelenésével kapcsolatos várakozások. Az ECOSTAT kis- és középvállalati konjunktúra-indexe 2005 szeptemberében 48,8%, a mélypontot jelentı májusi szintnél 9%-kal magasabb. A hazai cégek üzleti várakozásainak tendenciája a múlt év közepéig meredeken emelkedett, majd az augusztusi irányváltoztatást követıen lassú ütemben mérséklıdött. Az index május és augusztus közötti 11 százalékpontos emelkedése az üzleti bizalom évközi gyengülését ellensúlyozta, az utolsó négy hónap növekvı tendenciája egy rövid távú konjunktúra-ciklus felszálló ágának elsı szakasza lehet.
2. ábra A KKV-k konjunktúra-indexének alakulása A kis- és középvállalati szektor korábbinál erısebb optimizmusát a kedvezı nemzetközi gazdasági környezet és az élénk hazai reálgazdasági folyamatok hitelesítik. Az ECOSTAT 2005 szeptemberi „TOP-100 konjunktúra-indexe” 54 százalék, értéke illeszkedik a március óta fokozatosan javuló trendhez. A nagyvállalatok rövid távú elırejelzése másfél éve kiegyensúlyozott és magas szintő optimizmust tükröz. A havi indexek tendenciájában a legutóbbi felmérés eredménye nem okozott elmozdulást, a trendvonal a nemzetközi konjunktúra kiegyenlített ciklusát követi. A havi értékek – kevés kivétellel – a trendvonal körül, viszonylag szők sávban szóródnak.
187
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005
3. ábra Az ECOSTAT TOP-100 konjunktúra-indexe, 2003-2005 A legnagyobb magyarországi vállalatok körében 1999 novembere óta havonta végzett kérdıíves felmérés alapján számolt mutató, mely a vállalkozások rövid távú várakozásairól, és konjuktúrára vonatkozó véleményérıl ad képet. Negyedévente számolt, a TOP-100, a KKV valamint a lakossági konjunktúraindexek értékeit összesítı, egy index-számban kifejezett mutató, mely a gazdaság szereplıinek és a háztartások együttes gazdasági várakozásait mutatja. Annak érdekében, hogy az általunk vizsgált kis és középvállalkozói kör helyzetét az ECOSTAT összevont konjuktúra-indexéhez képest is értékelni tudjuk szólnunk kell a lakossági bizalmi indexrıl is, mivel az összevont index képzéséhez arra is szükség van. A 2001 márciusában indított, a lakosság gazdasági, pénzügyi helyzetére és várakozásaira vonatkozó, reprezentatív mintán alapuló, negyedéves vizsgálat adatai alapján számolt mutató mely alkalmas a lakosság várakozásainak kifejezésére. Az ECOSTAT lakossági konjunktúra-indexe 2005 harmadik negyedévében 42,4%, ami kis mértékő növekedés a második negyedévihez képest. A lakosság összevont konjunktúra indexe az elmúlt idıszakban nem változott jelentısen, több mint egy éve 41-42% között ingadozik. 2005 augusztusában – a májusi eredményekhez hasonlóan – a háztartások átlagosan a közepesnél némileg rosszabbnak tartják anyagi helyzetüket. A háztartások csaknem 40%-a pénzügyi helyzetében nem észlelt számottevı változást, 16%-uk számolt be javulásról, ami kedvezıbb, mint az elızı negyedévi 13%-os arány.
188
SÁNDORNÉ DR. KRISZT É.: STATISZTIKAI ÉRVELÉSEK A MAGYARORSZÁGI...
4. ábra Az ECOSTAT lakossági konjunktúra-index negyedévenkénti változása és trendvonala
5. ábra Az ECOSTAT konjunktúra-index és összetevıi, 2003-2005
189
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 2005 harmadik negyedévében az ECOSTAT összevont konjunktúra indexe 48,0%, az elızı negyedévhez viszonyítva 2,5 százalékponttal emelkedett. A TOP-100 nagyvállalatok, a hazai kis- és középvállalatok, valamint a lakosság rövid távú üzleti várakozásait számszerősítı mutatók az elmúlt másfél évben 45-50 százalékos sávon belül ingadoztak. Az indexek trendvonala az elsı négy negyedévben a pozitív tartományhoz közel, viszonylag egyenes pályát futott, majd a tavaszi bizalomvesztés után emelkedett. A komplex bizalmi index növekedésében valamennyi részindex pozitív szerepet játszott. A legnagyobb bizalomerısödés a kis- és középvállalati körben következett be, figyelmet érdemlı azonban a lakossági és a nagyvállalati bizalmi indexek javulása is.
Összegzés A vállalkozások nagy száma, tevékenységük gazdasági és társadalmi súlyuk a számokból, azaz a statisztikai adatokból, amint láttuk kiolvasható. Nem elhanyagolható viszont, hogy motivációjuk erısen eltérı és menedzsmentjük felkészültsége is nagyban különbözı. Ez megköveteli a vállalkozói készségek folyamatos fejlesztését és a vállalkozók önfejlıdésének segítését. Ez azonban már átvezet a képzés, és a tanulási, valamint oktatási módszertan területére, amellyel jelen keretek között nem áll módunkban foglalkozni. Végezetül a kis- és középvállalkozói szektor helyzetének elemzése során felhasznált statisztikai adatok tükrében felhívjuk a figyelmet a statisztika etikai kérdéseire is. A statisztikai számbavétel célja, hogy megalapozott információval szolgálja a társadalom érdekeit. A statisztikai információt azonban felhasználhatják tévesen is. Nem létezik olyan formula, vagy olyan módszertani elıírás, amely a téves vagy tudatosan torzított felhasználást önmagában meg tudná akadályozni. A statisztikai adatok felhasználóinak, ezen belül a kis- és középvállalkozások elemzıinek is érzékenynek kell lenni munkájuk közvetlen konzekvenciáival kapcsolatban, és folyamatosan ügyelni kell következtetéseik megmérettetésére a gazdasági élet területén.
Referenciák DR. BAGÓ ESZTER: Termékstratégia a statisztikában. MST Konferencia, 2005. DR. BELYÓ PÁL: Konjuktúrakutatások az ECOSTAT-nál. MST Konferencia, 2005. MAKÓ CS.- CSIZMADIA P.- ILLÉSSY MIKLÓS: Nemzeti kutatások jelentés a kis- és középvállalkozásokról (Magyarország). Leonardo projekt: 2003-3434/001001-LE2-51 OREF. MARGITAY TIHAMÉR: Az érvelés mestersége. Typotex Kiadó, Budapest, 2004. ROMÁN ZOLTÁN (2002): Small and Medium Sized Enterprises in the Hungarian Economy (State of Affairs and International Comparison), Central Statistical Office, Budapest, 2002.
190
