A SzegedSzeged-Alsóvárosi Ferences Plébánia Ifjúságpasztorációs Terve 2009.
1
Tartalom TARTALOM .................................................................................................................................................. 2 BEVEZETÉS .................................................................................................................................................. 3 A TERV MEGSZÜLETÉSE ................................................................................................................................. 3 AMI MIATT NEKIFOGTUNK A KÖZÖS MUNKÁNAK – A TERV KÉSZÍTİINEK MOTIVÁCIÓI ...................................... 3 A TERV CÉLJA ÉS ÉRTELME ............................................................................................................................ 4 Osztozunk az egyház szándékában ............................................................................................................ 4 Figyelmünk középpontja: a fiatalokban kibontakozó Élet szolgálata ......................................................... 4 A TERV ELEMEI ............................................................................................................................................. 5 A HÁROM ÚT ................................................................................................................................................. 7 A TERV ÉS A KONKRÉT MEGVALÓSÍTÁS .......................................................................................................... 7 A TERV ÉS A PLÉBÁNIAI KÖZÖSSÉG ÉLİ KAPCSOLATA ..................................................................................... 8 1. AZ ALSÓVÁROSI FERENCES PLÉBÁNIÁHOZ.................................................................................... 9 TARTOZÓ FIATALOK HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA, ÉS AZ EBBİL ADÓDÓ FİBB NEVELÉSI FELADATOK............................................................................................................................. 9 2. AZ „ÉLETTEL TELI” ALSÓVÁROSI FIATAL – MINT A FEJLİDÉS „MODELL”-JE, AZAZ: IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓNK HORIZONTJA........................................................................................... 11 „REMÉNYE IGAZ HITÉBİL FORRÁSOZIK” ....................................................................................................... 11 „A BIZTOS REMÉNY EMBERE” ...................................................................................................................... 12 „… A TÖKÉLETES SZERETETBEN FEJEZİDIK KI” ............................................................................................ 12 3. A FEJLİDÉS HOSSZÚ TÁVÚ (TÁVLATI) CÉLJAI, ÉS A CÉLOKHOZ VEZETİ UTAK .............. 13 1. TERÜLET: „REMÉNYE IGAZ HITÉBİL FORRÁSOZIK” .................................................................................... 14 2. TERÜLET: „A BIZTOS REMÉNY EMBERE” .................................................................................................... 18 3. TERÜLET: „…A TÖKÉLETES SZERETETBEN FEJEZİDIK KI” .......................................................................... 22 4. MÓDSZEREK ÉS ERİFORRÁSOK ...................................................................................................... 26 4.1. KÖZÖSSÉGI ERİFORRÁSAINK ................................................................................................................ 26 4.2. EGYÉNI ERİFORRÁSAINK ...................................................................................................................... 27 4.3. FİBB STRUKTURÁLIS ERİFORRÁSAINK .................................................................................................. 27 4.4. MEGHÍVÁS ÉS MOTIVÁLÁS .................................................................................................................... 27 4.5. A SZEMÉLYES TAPASZTALATOK KREATÍV KIFEJEZÉSÉT, A RÁJUK TÖRTÉNİ REFLEXIÓT, ÉS A BELİLÜK FAKADÓ, ÚJ CSELEKVÉST ELİSEGÍTİ KONKRÉTABB, FİBB MÓDSZEREK ......................................................... 27 4.6. A FIATALOKKAL FOGLALKOZÓ NEVELİK HOZZÁÁLLÁSA ........................................................................ 28 4.7. A JÖVİRE VONATKOZÓ TÖBBLET .......................................................................................................... 28
2
Bevezetés „Megismertettem velük a nevedet, és meg is fogom ismertetni, hogy a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én ıbennük.” Jn 17,26 A terv megszületése 2008. decemberében négyen – akik elkötelezettek vagyunk a fiatalok nevelésében –, elhatároztuk, hogy tudatosan átgondoljuk, a jövıben mit, miért és hogyan teszünk a plébániához tartozó fiatalok érdekében, és velük együtt. Fél éven keresztül, heti rendszerességgel találkoztunk. Munkánkról menet közben beszámoltunk plébánosunknak, aki mellettünk állt, és bátorított a folytatásra. Ezen munkamegbeszélések eredményeképpen született meg ez a terv.
Ami miatt nekifogtunk a közös munkának – a terv készítıinek motivációi Több ok is vezetett minket abban, hogy belefogjunk ennek az ifjúságpasztorációs, nevelési tervnek az összeállításába. Ezek a következık. A plébánia számunkra nemcsak az a hely, ahová vasárnaponként „misére látogatunk”, hanem felelısnek érezzük magunkat abban, hogy ennek a közösségnek milyen arculata van, és lesz a jövıben. Nemcsak álmodni szeretnénk egy közösséget, hanem tenni is azért, hogy alakuljon. Mi jellemzi a jézusi lelkületet az evangéliumok nyomán? Nyitottság, keresztény szabadság és ezen belül kezdeményezés és elfogadás. Jézus „gyermeki” engedelmességét (az alázat gesztusait), és mindenki iránt való elfogadó szeretetét szeretnénk látni abban az Egyházban, amely az ı teste. Az Egyház fiatalosságát, gyermekiségét leginkább a fiatalok kérdései, kételyei és alakulása iránti figyelemmel, az ı segítségükkel és útkeresésükben mellettük állva fedezhetjük fel és segíthetjük érvényre jutni. Nagyon is szükségét érezzük annak, hogy fiataljaink által megifjodhasson az örök ifjúságra hívott Egyház. A fiatalokkal találkozva ösztönzı látni, hogy ık vágyják a közösséget, a plébániai közösséget, s vágynak arra, hogy szerepük legyen benne. Élni szeretnek és szeretnének itt. Óvjuk és tápláljuk hát ezt a vágyukat! Fiataljaink – életkorukból, és az ıket érı társadalmi, kulturális hatásokból adódóan – egyfajta „zavarodottságot” hordoznak magukban: sok mindent megkérdıjeleznek, kérdéseikre válaszokat keresnek, ez a válaszkeresés azonban gyakran – úgy látjuk – nem jó helyen történik, vagy nem ér célba. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon sok esetben gyenge a kapcsolat a fiatalok és azok között, akik a válaszok megtalálásában támaszt tudnának nyújtani számukra. Sok fiatal igényelné ezt a segítséget, és sok felnıttben is ott él a vágy a fiatalokkal történı, értelmes párbeszédre. Ebben a tudatos igazságkeresésben szeretnénk melléjük állni, társukká lenni. Vagyunk néhányan, akik olykor aggodalmat érzünk saját gyermekeink kibontakozó életével kapcsolatban. Szeretnénk egymással összefogva megtenni minden tılünk telhetıt, hogy a lényegesre (és minden igazán lényegesre) odafigyelve felkészítsük ıket egy tudatosan és örömmel vállalt életre. 3
Mindezekkel összhangban szeretnénk elımozdítani a felnövekvı nemzedékek egyházhoz való egészséges viszonyulásának kialakulását is. Szeretnénk egy olyan életteret kialakítani számukra a plébánián, amelyben otthon és szabadnak érzik magukat.
A terv célja és értelme Ez egy ifjúságpasztorációs terv. Ifjúságpasztoráció alatt az egyház mindazon tevékenységét értjük, amelyen keresztül a konkrét serdülıt/fiatalt segíti, hogy teljesebben kibontakozzék emberi és keresztény mivoltában. Ez a terv több célt is szolgál: 1. elısegíti az „ideális alsóvárosi fiatal” kibontakozását; 2. a fiatalok iránti figyelem és kísérésük egy átgondoltabb pasztorációt tenne lehetıvé, mely összehangolná a plébánián mőködı többféle csoport tevékenységét úgy, hogy figyelembe venné a 14-18 éves korosztály élethelyzetét, konkrétan az alsóvárosi fiatalok körülményeit; 3. a jelenlegi és eljövendı katekéták, közösségvezetık számára az éves foglalkozás-terv átgondolásához, alakításához támpontokat ad; 4. a terv ahhoz is segítséget nyújt, hogy a fiatalokkal való foglalkozás az ı személyiségük alakulását figyelemmel kísérı párbeszéddé válhasson. Mivel széles körben szeretnénk ismertté tenni, így a hittel átjárt életre ösztönözheti a plébánia tágabb körben érintett tagjait is (lelki vezetésre megszólított felnıtteket, szülıket, nagyszülıket…). Osztozunk az egyház szándékában Az egyetemes egyház – ennek részeként pedig a magyar katolikus egyház – egyik kitüntetett feladatának tekinti a fiatalok emberi és keresztény kibontakozásának elısegítését. A fiatalok az „egyház reménységei” – vallja a II. Vatikáni zsinat a keresztény neveléssel kapcsolatos dokumentumában (Gravissimum educationis 2. pont). A Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága által írt Magyar Kateketikai Direktórium (44-46. oldalán) elénk tárja a fiatalok keresztény nevelésével kapcsolatos legfontosabb célokat, irányelveket, feladatokat, módszereket. Elsısorban ezen útmutatásokat hőségesen szemünk elıtt tartva, valamint külföldi, gyümölcsözı ifjúságpasztorációs terveket megvizsgálva állítottuk össze ezt a dokumentumot. Mindezek miatt munkánk illeszkedik az egyetemes és a magyar egyház ifjúsággal kapcsolatos törekvéseibe, ezeket konkretizálja a mi plébániánkon élı fiatalok gazdagodása érdekében. Figyelmünk középpontja: a fiatalokban kibontakozó Élet szolgálata Tervünk összeállításának „rendezı elve” a fiatalok emberi-keresztény fejlıdése és élete. A tervben felvázolt fejlıdési folyamat lépései tehát nem valamelyik teológiai ismeretkör (szentírástudomány, erkölcstan, liturgika stb.) belsı, tartalmi logikáját követik. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy ez nem egy klasszikus értelemben vett „hittantanterv”; sem felépítését, sem pedig megvalósítási módját tekintve. Képletesen kifejezve: ebben a tervben egy térképet rajzoltunk meg, amely annak érdekében vázol fel több, járható utat, hogy a fiatalok (velünk együtt) közösen haladhassanak rajtuk az egyre krisztusibb emberré válás útján.
4
Ez a terv a keresztény élet minden lényeges elemére kiterjed akkor is, ha nem mindent fejt ki teljes részletességgel.
A terv elemei Ez az ifjúságpasztorációs terv több, egymással szorosan összefüggı elembıl épül fel. Ezeket a következı ábra összegzi, mely után részletezzük az egyes elemeket.
A keresztény fiatal „modellje”/”ideálja” – a fejlıdés viszonyítási pontja
A fiatalok helyzetének leírása és a helyzet értelmezése Hosszú távú célok – három terület szerint 1. terület távlati célja
A célhoz vezetı út lépései
2. terület távlati célja
A célhoz vezetı út lépései
3. terület távlati célja
A célhoz vezetı út lépései
Módszerek, erıforrások
Kiértékelés/visszatekintés 1. A fiatalok helyzetének leírása és értelmezése; az ebbıl adódó nevelési feladatok. Ahhoz, hogy a fiatalokat segíteni tudjuk a saját életükben növekedni – abból az állapotból, helyzetbıl kiindulva, amelyben vannak –, ismernünk kell életük, gondolkodásmódjuk, és az ıket érı hatások fıbb vonásait. Ezek ismeretében meg tudunk fogalmazni néhány olyan, általánosan érvényes nevelési feladatot is, amelyek hatással vannak a tervben felvázolt út (amelyen kísérni szeretnénk a fiatalokat) irányára, tartalmára, részleteire. A terv ezen eleme tehát az írja le, hogy „innen indulunk” a közös növekedés útjára. 2. Milyen lenne az a fiatal, aki minden szempontból modell lehet a többiek számára? Mindenfajta nevelés „látóhatárán” ott lebeg egy elképzelés arról, hogy „milyennek is szeretnénk azt, akinek a fejlıdése ránk lett bízva”. Szülıként, lelkipásztorként, pedagógusként, vagy egyszerően csak barátként is magunkban hordozunk – sokszor kimondatlanul is – egy ideális képet arról, akinek a kibontakozását szeretnénk látni és elısegíteni. Egy nevelési terv (mint ez) világosan megfogalmazza ennek az ideálnak/ modellnek/mintának/”álomnak” a fı vonásait. Ez több okból is hasznos. Többek között azért, mert így a fiatalokat kísérı nevelık számára is világossá válik, mi a fontos, és mi a kevésbé lényeges a fiatalok fejlıdésének kísérésében. Másrészt azért, mert evvel a fiatalok elé tudunk állítani egy olyan, világos értékeket magában hordozó (reményünk szerint vonzó) képet a keresztény fiatal létrıl (mint ideálról), 5
3.
4.
5.
6.
amely ösztönzıleg hathat rájuk is, hogy motiváltabbak legyenek a saját fejlıdésükbe történı, tudatos bekapcsolódásra. A tervnek ez az eleme tehát azt írja le, hogy „ebbe az irányba indulunk, bár tudjuk, teljesen soha nem jutunk el a látóhatárig”. A fejlıdés területei és hosszú távú (távlati) céljai. A modell, vagy ideál akkor nyeri el teljes értelmét, ha konkretizálni tudjuk nevelési szempontból. A modell és a jelenlegi helyzet között (mindig) van különbség is. A helyzet és a modell egyidejő szemlélése alapján fogalmaztunk meg olyan, hosszú távú nevelési célokat, amelyek egy-néhány év alatt – vagyis belátható idın belül – reálisan megvalósíthatóak. A terv ezen eleme tehát elénk tárja, hogy „ezek lesznek azok a területek, és a hozzájuk tartozó nagy lépések (célok), amelyek szerint haladva növekedhetnek a fiatalok hitükben és emberségükben”. Ebben a tervben három ilyen terület, és ezeknek megfelelı hosszú távú (távlati cél) szerepel. A hosszú távú célokhoz vezetı út/utak. A hosszú távú célok a jelen állapottól messze vannak, ezért hasznos, ha ezekhez a célokhoz vezetı lépéseket (köztes célokat) is megfogalmazzuk. Ezek a célok olyanok, hogy általában néhány (hozzávetılegesen 38) hónap alatt elérhetıek. Mindhárom területtel kapcsolatban öt ilyen lépést (köztes célt) fogalmaztunk meg. Ezeket a lépéseket tovább konkretizáltuk: megfogalmaztuk a köztes célokhoz elvezetı konkrétabb célokat; továbbá azokat a témákat, amelyek feldolgozása elısegíti a konkrétabb célok megvalósulását; valamint olyan tevékenységeket neveztünk meg, amelyek megvalósulása (és a rájuk történı reflexió) szintén a konkrét célokban megjelölt fejlıdést szolgálják. Így összességében mindhárom területtel kapcsolatban feltüntettük az alábbi elemeket: 1. az adott fejlıdési terület hosszú távú (távlati) célját; 2. az ehhez vezetı lépéseket (köztes célok); 3. a köztes célokhoz elvezetı konkrétabb célokat (amelyek megvalósulása már áttekinthetı számú foglalkozás alatt elısegíthetı); 4. a konkrét célokhoz tartozó témákat; 5. a konkrét célokhoz tartozó tevékenységeket. A konkrét célokat – témákat – tevékenységeket táblázatos formába rendeztük. A terv ezen eleme tehát azt írja le, hogy „ezek azok a konkrét lépések, amelyek mentén a hosszú távú célok megvalósulása felé haladhatunk”. Az elırehaladást segítı erıforrások és fıbb módszerek. Személyes vagy környezeti segítséget jelentı körülmények ezek, illetve olyan eljárások, amelyeket elınyben részesítünk a tervben megfogalmazott célok elérése érdekében. A tervnek ezen elemére azért van szükség, hogy lássuk, milyen forrásokkal gazdálkodhatunk az úton való haladás segítése érdekében. Ezen erıforrások és módszerek felsorolása tehát segít bennünket abban, „hogy magunk elıtt lássuk ’lehetıségeink tárházát’, és ebbıl éppen azt kamatoztassuk, amire szükségünk van a nevelési célok megvalósulása érdekében”. Kiértékelés. A terv részleteinek bemutatása során nem térünk ki rá, ugyanakkor fontos elemének tartjuk a kiértékelést. Egy-egy foglalkozás végén, a rövidebb és hosszabb, egybefüggı idıszakok befejeztével szükségesnek tartjuk, hogy visszatekintsünk a megtett útra a fiatalokkal együtt. Ennek célja felmérni, milyen irányú és mértékő volt a fejlıdés, illetve, hogy azok a célok, témák, módszerek, amelyek mentén és segítségével növekedtünk, megfelelıek voltak-e, valamint, hogy a célokat elértük-e. A kiértékelés lehetıvé teszi azt is, hogy szükség esetén visszatérjünk egy-egy korábbi célhoz, valamint, hogy változtassunk a módszerekkel, eszközökkel, témákkal kapcsolatban.
6
A három út A hosszú távú célok szerint fogalmaztunk meg három fejlıdési területet, melyekkel kapcsolatosan az alábbi, nagyon gyakorlatias kérdések merülhetnek fel. Pl. „hogyan viszonyul egymáshoz a három fejlıdési terület?”, „Elırébbvaló-e az egyik a másiknál?”, vagy „melyikkel kezdjük a három közül?” stb. Elıször is fontosnak tartjuk kiemelni, hogy mindhárom fejlıdési területtel kapcsolatban olyan lépéseket és konkrétabb célokat (és hozzájuk tartozó témákat, tevékenységeket) fogalmaztunk meg, amelyek mindhárom területen történı haladásnak hasonló jelleget kölcsönöznek. Egyszerőbben szólva: bármelyik területen is kezdjük el kísérni a fiatalokat a három közül, minden estben elıször abban segítjük ıket, hogy magukra találjanak, jobban megismerjék és megszeressék önmagukat, adottságaikat, vagyis saját világukat. Ezt követıen – mindhárom területen – segítjük ıket kinyílni mások, a tágabb közösség, az egyház és a világ felé, végezetül pedig abban támogatjuk ıket, hogy képességeiknek, talentumaiknak megfelelıen ık maguk is az életet gyarapító, építı emberekké váljanak. Mindhárom területnek tehát ez a belsı logikája: a „magára találástól” vezeti a fiatalt az elkötelezıdés felé. Ebbıl következik, hogy ha bármelyik úton indulunk is el a fiatalokkal, ık akkor is azonos irányba fejlıdnek, természetesen – területtıl függıen – más-más hangsúlyokkal. Hogy egészen konkrétan melyik úton induljunk el az adott csoporttal, az alapvetıen attól függ, hogy melyik területre fogékony leginkább a csoport, miben szeretnének elmélyedni a tagjai, és hogy a csoport vezetıi, kísérıi melyiket tartják legindokoltabbnak a fiatalok megismerése alapján. Ezek alapján célszerő megkeresni/összeállítani az optimális utat. Az elızıek miatt mondhatjuk, hogy ezt a három utat többféleképpen is „alkalmazhatjuk”. Pl. a) egyiket a másik után bejárva a fiatalokkal; b) egyiket kiemelve a többi háttérbe szorításával; c) egyikre fektetve a fı hangsúlyt, a többit pedig evvel párhuzamosan bejárva. (Pl. a heti találkozások vezérfonalául az 1. terület leírása szolgálhat, míg az évi 2-4 lelki nap, lelkigyakorlat, tábor stb. konkrétumainak összeállításához a 2. vagy 3. területé.) d) a három út mindegyikétıl valamelyest eltérı, de azok elemeit logikusan ötvözı módon. Gyakorlatias kérdés, hogy mennyi idıt szánjunk egyik, vagy másik területre? A rászánt idı sok tényezıtıl függ. Függ a találkozások rendszerességétıl (heti, kétheti, havi). Attól is függ, hogy egyik-másik cél, és a vele kapcsolatos témák és gyakorlatok mennyire foglalkoztatják a fiatalokat. Függ attól, hogy a célok közül melyek azok, amelyek nem igényelnek sok idıt, mert a fiatalok részben már élik a célban foglaltakat. Továbbá attól is függ, hogy elıreláthatóan hány évig lesz együtt az adott ifjúsági csoport, és ennek fényében milyen mértékben szeretnénk, hogy amiben részük lesz, az teljes legyen, segítse ıket minden lényeges területen fejlıdni. Célszerőnek tartjuk úgy megválasztani/megszabni az egyes területekre szánt idıt, hogy egy-egy tanévnyi idı alatt megtett út egy kerek egészet alkosson. Ez lehet, hogy az egyik terület egészét jelenti, de lehet, hogy annak csak egy részét, amelyet a következı évben lehet folytatni.
A terv és a konkrét megvalósítás Ez a terv olyan, mint egy nagyvonalakban elkészített térkép, amely azonban még igényli, hogy tovább konkretizáljuk az adott ifjúsági csoport helyzetének megfelelıen. Ez a – kikerülhetetlen – feladat ösztönzött minket arra, hogy evvel a tervvel szoros összefüggésben elkezdjünk kidolgozni egy olyan segédanyagot, amely az eddig említettek és a terv részét képezı táblázatokban foglaltak részletekbe menı megvalósítását segítené elı. Ennek része pl.
7
a fiatalok (a konkrét csoport) jobb megismerését elısegítı szempontrendszer; az egyes célokhoz tartozó témák feldolgozását elısegítı tartalmi útmutatások (melyik témához, pontosan milyen irodalom, szentírási szakasz, szemelvény stb. használható fel, ezeket hol találhatjuk meg); valamint azon konkrét gyakorlatok, tevékenységek pontos megnevezése (leírása, vagy a leírás helyének jelzése), amelyek alkalmasak lehetnek a célok megvalósításában. A terv „élettel megtöltésével”, vagyis megvalósításával kapcsolatos az a megingathatatlan meggyızıdésünk, hogy ez akkor válik még gyümölcsözıbbé, ha világossá tudjuk tenni mindazok számára a tervben rejlı lehetıségeket, akik ennek megvalósításában így vagy úgy, de érintettek. Ennek érdekében idıt és energiát akarunk arra szánni, hogy megosszuk sokakkal mindazt a hitbıl és szeretetbıl fakadó szándékot, törekvést, célt és lehetıségeket, amelyek ennek a tervnek az összeállítására sarkalltak minket fiataljaink életének kibontakozása érdekében.
A terv és a plébániai közösség élı kapcsolata Ez az ifjúságpasztorációs terv – és a belıle fakadó dinamizmus és élet – szerves része az egész plébániai közösség fejlıdésének. Nem egy elszigetelt tevékenységet kíván útnak indítani – amelynek mintha semmi köze nem lenne mindahhoz, ami a tágabb közösségben történik –, hanem egy olyat, amely ebbe beleilleszkedik, ugyanakkor serkentıleg is hathat rá, mint kovász a lisztben. Reményünk szerint ugyanis a fiatalok eddigiekhez képest még tudatosabb, tervszerő kísérése és nevelése a plébániai közösség felnıtt tagjaira is lendítıleg hat, és még többekben elülteti azt a meggyızıdést, hogy az ı jelenlétük módja, keresztény életvitelük és konkrét, a fiatalok érdekében végzett, elkötelezett tevékenységük mind hozzájárul fiataljaink emberi-keresztény kibontakozásához, éppúgy, mint saját boldogságuk még teljesebb felfedezéséhez. Ez a terv a fiatalok bérmálási felkészítésének is egy lehetséges útját kínálja fel, hiszen ez az út jellegét és folyamatát tekintve is összhangban van a szentség vételére történı felkészítéssel kapcsolatos püspökkari elıírásokkal. (Ezeket részletesebben ld. Magyar Kateketikai Direktórium 5.1.2. pont, különös tekintettel az 5.1.2.5. pontra.)
8
1. Az Alsóvárosi Ferences Plébániához tartozó fiatalok helyzetének általános leírása, és az ebbıl adódó fıbb nevelési feladatok Ahhoz, hogy megfelelı módon és irányban tudjuk segíteni fiataljaink fejlıdését, szükségesnek láttuk megismerni azokat a fıbb vonásokat, amelyek jellemzik ıket: világukat, gondolkodásmódjukat, azt a közeget, amiben élnek stb.
Ezeket a sajátosságokat a következıkben összegeztük. A plébániához tartozó, serdülıkorú fiatalok: - gondolkodás- és szemléletmódjukban, világhoz való viszonyukban, személyi és keresztény érettségükben, közösségi és egyházi elkötelezıdésükben nagyon sokszínőek; - többnyire hagyományos családképpel és –tapasztalattal rendelkeznek; - a fiatalok családjának egésze vagy egy része rendszeresen látogatja a plébánia vasárnapi szentmiséit; - fontos számukra a csoporthoz-tartozás, azonban ez jelentıs részüknél nem biztos, hogy tudatos és felelıs, hitükbıl fakadó választás eredménye; - többféle, speciális csoportban vesznek részt a plébánián: általában nem egyetlen csoporthoz/közösséghez kötıdnek; - javarészt kertvárosi környezetben élnek; - többségükben erısen kötıdnek valamelyik egyházi iskolához; kisebb részüknek nincs ilyen jellegő iskolai tapasztalata. A fiatalok helyzetének megismerése és kritikus átgondolása alapján megfogalmazódott bennünk néhány olyan nevelési feladat, amelyek megvalósítását – összhangban az egyház által elénk tárt nevelési irányelvekkel – elengedhetetlennek tartjuk. Ezeket törekedtünk figyelembe venni és beépíteni a terv részét képezı fejlıdési utak összeállítása során. A helyzet általános leírása alapján az alábbi fı nevelési feladatok fogalmazódtak meg: - tudatosítani a fiatalokban, mit és miért tesznek (általában az élet minden területén, ezen belül pedig kifejezetten a plébánián); - támaszt adni számukra abban, hogy egészséges önkritikával és kritikával rendelkezı keresztényekké váljanak; - segíteni, hogy a fiatalok eljussanak a Krisztus melletti tudatos, motivált, szabad döntésre; 9
-
-
elısegíteni bennük a rendszeres és belülrıl motivált lelki élet kialakítását (napi ritmusú imaélet; rendszeres – és hozzáértı – szentírásolvasás és –imádság; rendszeres szentségi élet; keresztény életvitel); mindezt támogatva a ferences lelkiség megismertetésével is; elvezetni ıket egy olyan állapotra, amelyben képesek hitükben tudatosan és kritikusan tájékozódni az eddig megszerzett hitbeli tapasztalataikból és tudásukból kiindulva; biztosítani a felnövekvı generációk közötti folytonosságot a kisebbek felé történı felelıs elkötelezıdés elımozdításával (utánpótlás kinevelése a közösségek vezetésére); nevelni ıket úgy a kisközösségi, mint a plébániai szintő, személyes felelısségvállalásra; segíteni a fiatalokat abban, hogy képesek legyenek hitüket felvállalni az apostolkodás, evangelizáció különbözı, élet hozta területein.
10
2. Az „élettel teli” alsóvárosi fiatal – mint a fejlıdés „modell”-je, azaz: ifjúságpasztorációnk horizontja Assisi Szent Ferenc a San Damiano-i kereszt elıtt mondott imádságában biztos reményt, igaz hitet és tökéletes szeretetet kér Istentıl. Ezen imádság és az egyház útmutatásai alapján fogalmaztuk meg azt a három fejlıdési területet, és ezek konkrétumait, amelyek összegzik fiataljaink fejlıdésének végsı viszonyítási pontját. Ez a leírás olyan vonásokat, értékeket összegez, amelyek mindegyikének kibontakozása hozzájárul a konkrét fiatal jobb önmagává válásához. Itt tehát nem egy „sablonról”, vagy „skatulyáról”, egyfajta beszabályozó keretrıl van szó, amelyhez mindenkinek igazodnia kellene, hanem olyan értékek csoportjáról, amelyek – ha kibontakoznak a fiatalban –, segítik felerısödni egyéni és megismételhetetlen személyiségének már bontakozóban lévı, vagy még szunnyadó pozitív vonásait, illetve hozzájárulnak gyengeségei gyógyulásához. Ezek az értékek mindenki sajátos, személyes fejlıdését szolgálják.
Az általunk megálmodott fiatal az, aki korának megfelelıen
„A biztos remény embere, reménye igaz hitébıl forrásozik, és a tökéletes szeretetben fejezıdik ki.”
A következıkben ezeket a vonásokat részletezzük:
„reménye igaz hitébıl forrásozik” Hite tudatosan, szabadon vállalt, folytonosan megújított döntés a föltámadt Krisztus mellett, és ıszinte, állandó nyitottság a Szentlélek sugalmazására. Isten iránti bizalomteli kapcsolatát Szent Ferenc hitének egyszerősége, derővel párosuló belsı békéje és a kiengesztelıdés jellemzi, amely személyes és közösségi imából, valamint a Szentírás gyakori olvasásából táplálkozik. 11
E személyes kapcsolattól ösztönözve törekszik hitbeli ismereteit elmélyíteni egyrészt rendszeres tanulással, másrészt a mindennapokban megélt tapasztalatokra reflektálva. Nyitott a „csodára”, vagyis keresi, és képes felfedezni a hétköznapok történéseiben Isten szeretetének és gondoskodásának jeleit. Az élet adta kihívásokkal bátran szembenéz, s döntéseiben lelkiismerete szavára hallgat.
„A biztos remény embere” Megtapasztalja és felismeri, hogy Isten eddigi életútján és jelenleg is szereti, kíséri, gondoskodik róla. Ez a meggyızıdés bizalommal tölti el Isten iránt: derővel és bátran tekint a jövıbe, mert tudja, élete teljes biztonságban van. Isten megtapasztalt szeretetére válaszolni is kíván: felelısséget érez és vállal önmaga és környezete jövıje iránt. Meggyızıdése, hogy az lehet az Isten szeretetére adott legteljesebb válasza, ha az Isten által elgondolt legjobb önmagává válik, és így ajándékozza magát másoknak, a közösségnek, az egyháznak és az egész világnak. Ezért vágyik arra, hogy fejlıdjön, és él a fejlıdését segítı lehetıségekkel. Növekedéséhez hozzátartozik a benne feszülı kérdések ıszinte kifejezése, a válaszok becsületes keresése és elfogadása. Mindezt Isten iránti teljes bizalommal teszi. Az Istennel való teljes közösség reményében él. Ezt az – egyenlıre homályos, de mégis valóságos – találkozást keresi a szentségekben, és éli meg a liturgikus ünneplésekben, amelyeken úgy vesz részt, hogy érti és éli, amiben részesül.
„… a tökéletes szeretetben fejezıdik ki” Az alsóvárosi fiatal egyre jobban ismeri és elfogadja önmagát, mint Isten képmására alkotott, de hibáitól nem mentes embert. Tisztában van gyökereivel, helyzetével és képességeivel, ezekre alapozza mind az egyházban, mind a világban betöltött szerepeit. Képességeit igényesen használva jut el hivatásához, illetve halad élethivatása kibontakozása felé. A teremtett világot odaadóan szereti, irgalmas és megbocsájtó környezete felé. Tisztelettel, gondoskodással és alázattal bánik Isten mővével, a kicsik és nagyok felé egyaránt. Fölismeri, hogy az Úr összetartozásra hívta meg. Ezért nyitott a közösségek felé, szívesen bekapcsolódik munkájukba. Elkötelezıdését vidáman és kreatívan éli meg, így mutat példát másoknak. Nyíltan vállalja hitét, és tudatosan keresi az alkalmat, hogy Isten szeretetét hirdesse.
12
3. A fejlıdés hosszú távú (távlati) céljai, és a célokhoz vezetı utak A három területnek megfelelıen fogalmaztunk meg hosszú távú (vagy másképpen távlati) célokat, és részleteztük az odáig vezetı út lehetséges lépéseit és néhány konkrétumát. Minden területtel kapcsolatban feltüntettük a távlati célt, valamint a hozzá vezetı fıbb lépések sorát (köztes célok). Ezekbıl a köztes célokból ötöt-ötöt fogalmaztunk meg mindegyik területnél, melyek egymásutánisága a távlati célhoz vezetı út lehetséges (tehát nem kizárólagos), fıbb állomásait jelöli. Minden köztes célnál jeleztük, hogy melyek lehetnek azok a konkrétabb célok, amelyekben egészen kézzelfoghatóvá válik – vagy másképpen fogalmazva, amelyekbıl „összeadódik” – a köztes célban megfogalmazott állapot. Ezek lesznek azok, amelyek a fiatalokkal történı találkozások összeállításához e tervben a legkonkrétabb viszonyítási pontot jelentik a témák és a tevékenységek mellett. A konkrétabb célok itt feltüntetett egymásutánisága nem jelent kizárólagos logikai sorrendet. A konkrétabb célokhoz rendeltünk olyan témákat is, amelyek közös feldolgozása – meggyızıdésünk szerint – hozzájárul a cél megvalósulásához. Ugyanezt szolgálják a harmadik oszlopban szereplı javaslatok is. Ezek olyan tevékenységekre, programokra vonatkoznak, amelyek átélése, és az átéltekre történı reflexió segíti a fiatalok olyan irányú kibontakozását, melyet a konkrétabb célban fogalmaztunk meg.
13
1. terület: „reménye igaz hitébıl forrásozik” Távlati cél: a fiatal elkötelezıdik a föltámadt Krisztus mellett, s ez a kapcsolat életének folytonosan gondozott forrása. 1. Szabad, tudatos döntést hoz a föltámadt Krisztus mellett. Konkrétabb célok Ismeri, érti és elfogadja az apostoli hitvallást. Szembesül a Föltámadott jelenlétérıl, és a Vele való kapcsolatról valló újszövetségi és egyházi tanúságokkal. Szembesül a Föltámadott valóságának történelmi tanúbizonyságaival (egyház, vértanúk, szentek, megtérık, mai tanúk). Tudja és meri a föltámadás titkára vonatkozó kérdéseit, kételyeit megfogalmazni. Képes ıszintén, közvetlen és személyes módon vallani Krisztussal való kapcsolatáról. Krisztus hívó szavára akarja és kéri döntésének szentségi kifejezését (beavató szentségek).
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió - hit, bizalom - vita - Hitvallás - a keresztségi hitvallás megújítása – paraliturgikus alkalom - halál, gyász - közös forrástanulmányozás - feltámadás (a tény és a (Szentírás, misztikusok) tapasztalat) - Lélektıl vezetettség - a Feltámadott jelenlétének „helyei” – a Vele történı találkozás lehetıségei találkozás, együttlét: felfedezni, kérdezni, megosztani mulandóság – élet teljessége; - menny – pokol; reinkarnáció – örök élet - tanúságtétel a Szentírásban és az egyház késıbbi életében
- találkozás írásos és szóbeli tanúságtételekkel - asztalközösség
- kerekasztal beszélgetés - vita a bibliai feltámadástanításokról - mások tanúságtételének meghallgatása - saját tanúságtétel - a bérmálkozásra készülık bemutatása (rítus) - közös bőnbánati liturgia
2. Istennel való kapcsolatában a Szentlélek sugalmazására nyitottan törekszik folyton megújulni az imádság, a Szentírás olvasása és a szentségek által. Konkrétabb célok
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió Tudatosítja Istennel való - a hit fejlıdése, annak - a személyes hit és életút barátságának eddigi szakaszai felülvizsgálata meghatározó, Vele való - tapasztalat-megosztások kapcsolatát elmélyítı élményeit, és ennek az útnak
14
kríziseit. Megismeri a személyes és közösségi imádság különbözı útjait a Szentírás és személyes tanúságtevık által (hálaadás, könyörgés, bizalom megvallása, dicsıítés). Felismeri, hogy ez a kapcsolat egyedi, amely Isten sokféleképpen szólító szava iránti nyitottságot és személyes kifejezést kíván (napi imádság: bőnbánat és hálaadás; napi szentírásolvasás; rendszeres részesedés a szentségekben). Tudatosítja, hogy ez a kapcsolat közösségbe von másokkal (közösségi ima, lelkigyakorlatok és szentmisék, plébániai szentmisék, lelkigyakorlatok).
- az imádság (fogalma, célja, - mások tanúságtételének jelentısége) meghallgatása - imafajták - imaiskola - imamódok - lelkinap/lelkigyakorlat - „Zsoltárlat” – imádságok a zsoltárokkal - imádság a mindennapokban - név: Istené, enyém, másoké - védıszent/szentek tisztelete - a bőnbocsánat szentsége
tanúságtételek meghallgatása - Heti „ige” (Misszió c.) film megtekintése, közös reflexió
a Szentlélek, aki közösségépítı, a összekapcsolja Krisztus közösséghez tartozás tudatát Testének tagjait erısítı játékok, gyakorlatok
3. Hite elmélyítésére törekszik, és életét egyre inkább hitéhez igazítja Konkrétabb célok Felismeri, hogy a hit értelmét, érzelmét és akaratát egyaránt igényli, ezért ezt a kapcsolatot az imádság és Szentírás olvasása mellett hitbeli ismereteinek gyarapításával is ápolja. Felismeri, hogy személyes méltósága Krisztus iránta való szeretetében mutatkozik meg, és hogy ebben a méltóságban minden emberrel osztozik. Követi lelkiismerete szavát a mérlegelést kívánó döntéshelyzetekben. Átéli az Istenhez tartozás
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió - a hit természete („jó” és vita „rossz” hit) - téves (divatos) elképzelések a hittel kapcsolatban - kinyilatkoztatás és hit (a zsinat tanítása alapján) - dogma, eretnekség, szekta - a liturgikus év felépítése - a keresztény emberkép közösségi hálaadó - Isten és a bőnbánó ember imaalkalom („sokat bocsátottak meg neki, mert nagyon szeretett”) Isten kegyelmének ingyenessége („ahol elterjedt a bőn, kiáradt a kegyelem”) - lelkiismeret, lelkivezetés lelkivezetés - a döntéshozatal módja - a jó döntés vonásai - döntés és következmény - a kereszténység mint az A keresztségi fogadalom 15
közös megújítása örömét, és ebben felfedezi öröm vallása apostoli küldetését is. - keresztség és keresztségi hivatás 4. Felismeri Isten jelenlétét mindennapi életében, és hallgat a Szentlélek indításaira. Konkrétabb célok
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió - Isten „helye” és szerepe a - a szeretı figyelem imája világban, a mindennapokban - önismereti gyakorlatok Isten jelenléte felismerésének útja
Felismeri, hogy személyes életének eseményei lehetıséget adnak Istennel való kapcsolata elmélyítésére. Keresi a köznapi történések - Isten terve az emberrel mélyebb értelmét, célját, s - a csoda szentírási értelme nem hajszolja a rendkívülit. - csodaelbeszélések - találkozás-elbeszélések - az élet „vonzásai” (ami vonz az életben: „só vagy show?”) Saját életének nehézségeit - a Jézus által elénk tárt nem büntetésként, hanem a Atya-kép bizalom próbáiként fogadja. - a szenvedés célja, értelme Mások életének - ítélet, vélemény, megszólás, megpróbáltatásaiban nem az pletyka, rágalom; ítélet jelét keresi, hanem - szegénység - szolidaritás; Krisztus cselekvı szeretetre hívó szavát.
Felismeri, és hálára indítja, hogy a másik ember személyes életében Isten angyala lehet, s maga is küldötté válhat mások számára.
- „életvonal” – életünk egészére - tanúságtételek - vita
reflexió
- a személyes istenkép imádságos felülvizsgálata
a „pozitív pletyka” gyakorlása; - annak megvizsgálása, hogy milyen szolgálati lehetıségeket kínál közvetlen környezetünk - közös terv készítése egy alkalmi szolgálat végrehajtására, és ennek megvalósítása - az angyalok szerepe és a - a személyes, mindennapi keresztény küldetés felelısségvállalás kapcsolata ünnepélyes, közösségi kifejezése - „angyalkázás”
5. Egyszerően, derősen, békeszerzıként él. Konkrétabb célok
Témák
Megismeri az evangéliumok - egyszerőség és szegénység javasolta és Szent Ferenc által élt egyszerőséget.
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió - Assisi Szent Ferenc idevonatkozó imáinak közös imádkozása és értelmük megbeszélése 16
A szegénység útját keresve ıszintén szembenéz akadályozó ragaszkodásaival, és szabadságát erısítı elkötelezıdéseivel. Tiszteli és gondozza a teremtett világot.
Gyakorolja a derős szelídséget: Isten iránti bizalma és emberek iránti szeretete várakozó türelemmel párosul. Békeszerzıként az Istentıl ajándékozott kiengesztelıdés jele és munkálója (imádság; szentségek; bocsánatkérés és megbocsátás; elıítéletektıl mentesség).
- egyszerőség és szegénység a mai világban - keresztény szabadság - lelki küzdelem
- közösségi, páros és egyéni önvizsgálat; önés társismereti gyakorlatok; - lelki beszélgetések - közös forrástanulmányozás; személyesen és közösségileg végezhetı cselekvési terv megfogalmazása és megvalósítása a teremtett világ védelméért - „Jézus-portré” készítése (mitıl vonzó?)
- a teremtés oka és célja - a teremtett világ értéke - az ember felelıssége a teremtett világért, az emberiség jövıjéért (a múlt hibái, a felelısségteljes élet vonásai) - Jézus Krisztus mint modell a szelídségre, derőre, türelemre - a derő, szelídség és türelem jelentése és forrása - kiengesztelıdés - közös bőnbánati liturgia - a békeszerzés útjai
17
2. terület: „a biztos remény embere” Távlati cél: a fiatal az evangéliumi hiten alapuló istenkapcsolatában gyökerezve bizalommal és reménnyel tekint múltjára, jelenére, jövıjére, és táplálja reményét az egyház által felkínált forrásokból. 1. Felismeri, hogy Isten gondviselése minden kor minden emberére, így személyesen rá is vonatkozik. Konkrétabb célok
Témák
Tudatosítja eddigi élet/hitútjának fıbb állomásait, eseményeit. Számba veszi mindazt, ami - szövetség a Szentírásban életében ingyenes és ajándék. - ajándékozás, ingyenesség Szembesül Isten gondviselésének nagy ó- és újszövetségi tanúbizonyságaival. Szembesül Isten gondviselésének az egyház történelme során történt nagy tanúbizonyságaival. Megfogalmazza Isten gondviselésével kapcsolatos kritikus kérdéseit, és a többiekkel közösen választ keres rájuk (pl. igazságtalanul szenvedık, korai halál…).
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió - a személyes élet/hitút megfogalmazása és megosztása - egyéni és közösségi reflexió életünk nagy és apró ajándékaira
- gondviselés a Szentírásban
- gondviselés az egyház életében - gondviselés személyes életünkben - nehézségek és értékek az egyház jelenében - háborúk - erıszak - gazdasági válság – szociális szegénység
- személyes tanúságtételek meghallgatása és közös reflexió
- kerekasztal-beszélgetés; - lelki beszélgetések
2. Bizalommal és bátran tekint a jövıbe. Konkrétabb célok Tudatosítja és kifejezi a jövıvel kapcsolatos álmait. Tudatosítja és kifejezi a jövıvel kapcsolatos félelmeit. Felülvizsgálja az életben mérvadó, legfontosabb értékeket.
Témák - vágyaink jelentısége
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió - Egyéni és közös reflexió, megosztás - Egyéni és közös reflexió
- félelmeink jelentısége - félelem a Szentírásban - Isten válasza a félelmeinkre - az élet célja Isten szemével „Értékbörze” – közösségi - értékek hierarchiája gyakorlatok, játékok
18
Felfedezi, hogy Isten minden ígéretét hőségesen megtartja. Szembesül Isten azoknak szánt ígéreteivel, akik az evangéliumi értékek szerint élnek, és építik a világot. Magába építi a legfıbb evangéliumi értékeket.
- hőség a Szentírásban - hőtlenség - bizalom - boldogság
- reflexió a példaképekrıl
- a Hegyi beszéd tanítása
Missziós gyakorlat
találkozás tanúságtételével, reflexió
szentek közös
3. Felelısséggel tekint önmaga kibontakozására és felvállalja a fıszerepet saját fejlıdésében. Konkrétabb célok
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió életmodellek és - vitafórum emberképek (fogyasztói, helyzetgyakorlatok, nihilista, keresztény stb.) szerepjátékok (a különbözı szemléleteknek megfelelıen)
Megismeri és kritikusan szemléli a mai kultúrából érkezı, és önmagukat felkínáló értékrendszereket, és az ezekkel összefüggı életfelfogásokat, életstílusokat. Tudatosítja: avval, hogy - „Két út” a Szentírásban - személyes tanúságtételek melyik út mellett dönt, saját - szabadság és döntés megismerése (jó és kevésbé magát és jövıjét építi. - döntés és következmény - szerencsés döntésekrıl és felelısség következményeikrıl) és reflexió Felismeri, hogy a keresztény - az egyház: Krisztus Teste - személyes tanúságtételek közösség nála idısebb tagjai - hitfejlıdés felnıtt korban idısebb keresztények is testvérei, akik elıtte járnak részérıl nem csak az életben, hanem a tudatosan megélt hitben is. Bizalommal alakít ki - lelki testvérség - megismerkedés hitüket kapcsolatot a közösség tudatosan, felelısen és felnıtt tagjai közül valakivel, örömmel élı felnıtt aki kíséri ıt a tudatos felnıtté keresztényekkel válás felé. 4. Szembesül önmaga és az élet korlátaival. Konkrétabb célok Számba veszi értékes tulajdonságait (talentumok) és gyengeségeit, korlátait. Tudatosan szembenéz a legalapvetıbb létkérdésekkel.
Témák - talentumok - karizmák - hivatás és önismeret - élet-halál - szenvedés - igazságtalanság-igazság boldogság
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió - önvizsgálat önés társismereti gyakorlatok - személyes tapasztalatok megosztása
19
Kifejezi legmélyebb vágyait. Megismeri az alapvetı létkérdésekre adott különbözı válaszokat.
Megismeri az alapvetı létkérdésekre adott evangéliumi válaszokat.
- imádságos önreflexió és megosztás; - önismereti játékok; élet-halál, szenvedés, - egyéni és közös kutatás igazságtalanság-igazság, boldogság: - a fogyasztói szemléletben - a nihilista szemléletben a materialista életszemléletben - a buddhizmusban - a hinduizmusban - az iszlámban - a New Age-ben élet-halál, szenvedés, Tanúságtételek (könyv, film igazságtalanság-igazság, stb.) boldogság a keresztény felfogásban
5. Hálaadással és reménnyel fordul Isten, mint az Élet Ura felé a keresztény közösség liturgikus ünneplésébe tudatosan bekapcsolódva, és a szentségekhez mély vággyal járulva, mindennapi életében is megélve a hálaadást és a reményt. Konkrétabb célok
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió
Felismeri és tudatosítja, hogy - Isten az ember számára Isten minden élet forrása és - az ÉLET a keresztény célja. felfogásban; - teremtés és evolúció; Felismeri, hogy élete olyan - Istenben gyökerezés és mértékben lesz bıségben, sikeres élet (szılıtı amennyire a Feltámadt szılıvesszık) Krisztusból táplálkozik. Mélyebben megismeri a liturgikus ünneplés értelmét, elemeit és egzisztenciális jelentıségét. Mélyebben megismeri és elfogadja a szentségek (elsısorban az Eukarisztia és a kiengesztelıdés) értelmét, elemeit és egzisztenciális jelentıségét. Tudatosabban és tevékenyebben bekapcsolódik az egyház küldetésének – ezen belül liturgikus ünnepeinek –
- reflexió a személyes élet „sikeres” és kevésbé „sikeres” eseményeire, a siker/sikertelenség lehetséges okaira - a liturgia célja - tudatos részvétel a liturgián - a szentmise elemei és - reflexió és közös megosztás kapcsolatuk a mindennapi az új felismerésekrıl élettel - Eukarisztia - reflexió és közös megosztás - a kiengesztelıdés szentsége az új tapasztalatokról és felismerésekrıl
- az egyház küldetése - tevékenyebb részvétel - a liturgikus év fıbb liturgikus szolgálatokban ünnepei: értelmük, egzisztenciális jelentıségük a közösség és az egyén 20
megélésébe. Tudatosítja a liturgikus ünneplés és a mindennapi élet közötti szoros kapcsolat mibenlétét. Vágyik és törekszi arra, hogy életét imádságként élje meg.
életében - az „élet liturgiája”: a - reflexió és közös megosztás mindennapok tevékenységei, az új tapasztalatokról és mint imádság felismerésekrıl - lelki beszélgetések - az életszentség gyümölcsei - lelki beszélgetések (szentek élete alapján) - az életszentség eszközei
21
3. terület: „…a tökéletes szeretetben fejezıdik ki” Távlati cél: Az önmagát lehetıségeivel és korlátaival elfogadó fiatal egyénileg és közösségben tanúságot tesz a mindennapokban a hitben gyökerezı és reményt hordozó életével. 1. Az alsóvárosi fiatal korának megfelelı mélységben ismeri és törekszik elfogadni önmagát, mint Isten képmására alkotott, de hibáitól nem mentes embert. Egyre tisztábban látja gyökereit, helyzetét és képességeit. Konkrétabb célok Tisztában van saját családi hátterével. Ismeri képességeit, Istentıl kapott talentumait. Tudja, hogy a vágyai, érzései és a realitások közt különbség van.
Alakuló istenképében hittani ismeretei és személyes tapasztalatai ötvözıdnek.
Kialakult és fejlıdik Istennel a személyes kapcsolata. Be tudja azonosítani az iskolai, társkapcsolati helyzetét. Tudja, hogy az egyházban és a világban is különbözı szerepeket töltünk be. Felsimeri, hogy az egyház Krisztus Titokzatos Teste, melynek tagjai egymásra vannak utalva, és egymásért vannak.
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió - családi gyökereink - önreflexió és megosztás; - kiengesztelıdés - szociometria - önismeret (és fontossága) önés társismereti - talentumok gyakorlatok kommunikációs gyakorlatok - a vágyak/álmok jelentısége - a jelennel és a jövıvel az életben kapcsolatos vágyak - a vágyak és a valóság közti megfogalmazása és feszültség (elégedetlenség) megosztása - Isten jelenléte vágyainkban és a valóságban; - érzések, vágyak, döntések - Jézus Atya-képe - a - a saját istenkép kreatív Tékozló fiú példabeszéde kifejezése; Példabeszéd a - bibliodráma; szılısgazdáról (Mt 20, 1-16) Istenképmású ember, képmás-ikon - imamódok (gyermekként és egyéni és közösségi imádság serdülıként) - szerepek; - egyéni és közösségi - szociális háló; reflexió; - szociometria; - zsinati egyházkép - keresztény szolgálatok és hivatások az egyházban és a társadalomban - Krisztus Titokzatos Teste - közös paraliturgia
22
2. Képességei igényes használatával jut el hivatásához Konkrétabb célok Tisztában van a hivatás fogalmával, jelentıségével – egyházi és világi értelemben egyaránt. Megérti és elfogadja, hogy az Úr hivatást adott neki.
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió
- hivatás - élethivatás (pl. Ábrahám) - meghívás
- Keresztségi hivatás - Isten terve az egyes emberrel Vágyott hivatását a realitások - Hivatás és önismeret talaján keresi. kapcsolata Tisztább és mélyebb képet - a házasság szépségei, alkot az élethivatásokról. örömei, és a családos lét nehézségei - a papság és szerzetesség szépségei, örömei és a nehézségei - az egyedülálló keresztény ember (konszekrált vagy nem) életformájának szépségei, örömei és a nehézségei - a szexualitás keresztény értelme és célja (Deus caritas est kezdető enciklika alapján) Felismert képességeit a Hivatás és önajándékozás plébániai közösség javára fordítja.
Találkozás, beszélgetés élethivatásáról tanúságot tevı házaspárral, pappal, szerzetessel, egyedülálló világival
Alkalmi, közösségben megtervezett és végzett szolgálat a plébánián
3. A teremtett világot odaadóan szereti, környezete felé irgalmas és megbocsájtó. Tisztelettel, gondoskodással és alázattal bánik Isten mővével, a kicsik és a nagyok felé egyaránt. Konkrétabb célok
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió Tiszteli és odaadóan szereti a - Isten szándéka a teremtéssel - Találkozás a teremtett világ teremtett világot. - az ember küldetése a gondozásának és teremtett világgal rombolásának jeleivel; kapcsolatban - szituációs játékok; - a teremtéssel szembeni bőn - közösen végzett „zöld - a bőn kerülése akció” - diszkrimináció Van benne irgalom és - irgalmasság, megbocsátás - pozitív példák megismerése megbocsájtás önmaga és - ellenségszeretet (pl. filmek) mások felé. - a szó ereje - „építı és romboló szavak” - megszólás, pletyka – kommunikációs gyakorlat - botrány - ítélkezés 23
- szándék, tudatosság (Newman prédikációi, 1. levél) Gondoskodik a - önzés/önzetlenség - találkozás a hısies szeretet rászorulókról. - Krisztus és a rászorulók példáival (pl. Teréz anya kapcsolata film) közös segítségnyújtás megtervezése és megvalósítása rászoruló(k) felé Keresi az alázatosság útját. Alázat és megalázkodás Találkozás a hajléktalanokkal 4. Fölismeri, hogy az Úr összetartozásra hívta meg. Ezért nyitott a közösségek felé, szívesen bekapcsolódik munkájukba. Konkrétabb célok Ismeri a plébánián mőködı csoportok célját, tevékenységét, tagjait. Az érdeklıdési körének megfelelı csoportokba bekapcsolódik. Több szálon kötıdik a plébániához.
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió - a plébánia mint egyházi Találkozás és beszélgetés a közösség célja plébánián mőködı más - a(z ideális) kisközösségek csoportokkal, tagjaikkal céljai, jellemzıi Részvétel más csoportok találkozóin Tevékeny egyéni és közösségi részvétel különbözı plébániai eseményeken, rendezvényeken
5. Elkötelezıdését vidáman és kreatívan éli meg, így mutatva példát másoknak. Nyíltan vállalja hitét, és tudatosan keresi az alkalmat, hogy Isten szeretetét terjeszthesse. Konkrétabb célok Elkötelezıdött az egyház és az alsóvárosi plébánia felé.
Témák
Tapasztalatok, tevékenységek, reflexió - a személyes fejlıdés és a alkalmi/rendszeres, közösségben történı egyéni/közösségi elkötelezıdés kapcsolata szolgálatvállalás önajándékozás vagy - filmnézés és reflexió áldozathozatal? örömöt sugárzó szentekrıl - öröm és szabadság - a szentek és az öröm
Tisztában van azzal, hogy ’a jó példa ragadós’, ezért kreatívan és örömet sugározva vesz részt a plébániai életben. Hitét félelem nélkül, nyíltan - hitvallás és vértanúság (a éli. mindennapokban is) - Krisztus tanítványainak üldöztetése - Az utolsó ítélet (Mt 25, 3146) Tudatosan keresi az egyéni evangelizáció a
- találkozás hite miatt üldözött ember tanúságtételével (személyes, vagy filmen keresztüli) - tanúságtételek megismerése 24
és közösségi lehetıségeit.
tanúságtétel mindennapokban szervezett, evangelizáció
közös evangelizációs közösségi kezdeményezés megtervezése és kivitelezése
25
4. Módszerek és erıforrások Az alábbiakban lényegre törıen összegezzük a terv megvalósítása során rendelkezésünkre álló erıforrásokat, valamint a célok megvalósulása érdekében általunk elınyben részesített, fıbb módszereket.
4.1. Közösségi erıforrásaink - a plébániai közösség, mely programjaival, a különbözı korosztályok, különbözı életállapotok, különbözı szociális, fizikai és mentális adottságú személyek találkozási közegeként lehetıséget biztosít a tolerancia, tevékeny szeretet kibontakozására, gyengeségeik elfogadására. Megismerhetik benne Isten népének sokszínőségét az egységben. Ez az a közeg, amelyik konkrét közelségbe hozza a fiatalokhoz Isten egyházának feléjük is kiterjedı, befogadó, anyai szeretetét. - a ferences közösség, mely lelkiségével, Szent Ferenc egyszerőségben megélt példájával, a derővel, a természetszeretettel a játékosan megélt hit modellje. - a plébániához tartozó, elkötelezett családok, nagycsaládok és tagjaik, akik által egy út többféle formáját ismerhetik meg. - az ifjúsági csoport, amelyben óriási személyiség- és hitformáló erı rejlik, ha fejlıdését megfelelı módon kísérjük. - a gyerekek és fiatalok számára tartós elkötelezıdési lehetıséget felkínáló, két szolgáló közösség: 1) a Cinke-kórus; 2) a ministránsok közössége, amelyekben a közösségi szolgálat gyakorlása mellett a beöltözés ünneplésében megtapasztalhatják, hogy jelenlétüket és tevékenységüket a közösség értékeli, sıt elkötelezıdésük példát adhat a saját és az idısebb korosztály számára. - többféle lelkiség jelenléte a plébánián, amelyek mindegyike a Krisztusban-járás sajátos árnyalatait élik a fiatalok elé. - többféle mőködı csoport a plébánián (munkacsoportok és felnıtt közösségek), melyek az egymáshoz tartozás és egymást formálás, a megosztott tevékenység és felelısségvállalás példái a fiatalok számára.
26
4.2. Egyéni erıforrásaink - keresztény, fiatalos lelkülető, tapasztalt nevelık, akiknek személye a természetes, közvetlen, bizalomteli párbeszéd lehetıségét jelenti a fiatalok számára. - sok és képzett katekéta, akik révén lehetıvé válik a fiatalokkal az egyház útmutatásával összhangban álló, szakszerő foglalkozás. - hiteles tanúságtételre képes személyek, akik által a sok, egymástól eltérı példáját látva a „meghívott életnek”, bátorításra lelhetnek abban, hogy saját, személyre szabott útjukat akarják és merjék megtalálni. - az élet szinte minden területére kiterjedı hozzáértéssel, elméleti és gyakorlati tudással rendelkezı, segítıkész és vállalkozó kedvő plébániai tagok, akiket a közösségért tevékenykedni látva a fiatalok a sok tagból álló egyház élı példáját szemlélhetik, a talentumok sokszínőségét ismerhetik meg.
4.3. Fıbb strukturális erıforrásaink - A plébános, mint a közösség vezetıje megjeleníti a nyitott és befogadó ferences lelkiséget; továbbá, támogatja a közösség tagjait, s köztük a fiatalokat saját, közösséget szolgáló ötleteik megvalósításában. - jól használható, belakható épületek együttese (több terem, udvar, kert, kultúrház stb.), amely „otthon”, pihenıhely, elcsendesülés szigete lehet a fiatalok számára is, lehetıség piknikre, játékra, meghitt beszélgetésre, közösségi együttlétekre stb. - elegendı anyagi támogatás a hasznos és fontos kezdeményezésekre.
4.4. Meghívás és motiválás A fiatalok személyes megszólítását és meghívását a közösségi alkalmakra alapvetı feladatunknak tartjuk. Ennek érdekében meg kívánunk ragadni minden adandó alkalmat (hivatalos ügyek intézése során ugyanúgy, mint a véletlenszerő találkozások idejét stb.) arra, hogy a fiatalokat a személyes és közösségi fejlıdés – plébániánk által felkínált – lehetıségéhez elvezessük. A meghívással egyidejőleg a fiatalok motiválására is figyelmet kívánunk fordítani. Itt elsısorban a hiteles emberi kapcsolatok megélésének (kortársaival és elkötelezett keresztény felnıttekkel), valamint a komoly életkori kérdések megválaszolásának és a felnıtté válás útján történı tudatos haladásnak a lehetıségére szeretnénk rámutatni.
4.5. A személyes tapasztalatok kreatív kifejezését, a rájuk történı reflexiót, és a belılük fakadó, új cselekvést elısegítı konkrétabb, fıbb módszerek Ezekben (ahol az alkalom lehetıvé teszi) három alapvetı nevelési szempontot szeretnénk elınyben részesíteni: 1. a fiatalokat segíteni abban, hogy a kinyilatkoztatásban feltáruló egyetemes hittapasztalat személyes élménnyé váljon számukra;
27
2. elımozdítani a fiatalok tevékeny bekapcsolódását saját formálódásukba (aktivitás) úgy a csoportos, közösségi foglalkozások során, mint a tágabb plébániai közösségi élet alkalmain; 3. élni a szimbolikus nyelvezet adta lehetıségekkel (ahol a szimbólumok lehetnek szavak, tárgyak, mozdulatok, elbeszélések, paraliturgikus alkalmak stb. is). Mély kapcsolataink (önmagunkkal, embertársainkkal és Istennel) megélése, viszonyulásunk kifejezése elsısorban szimbólumokon keresztül történik. Ezért tartjuk fontosnak, hogy erre neveljük fiataljainkat is. A konkrétabb módszerek tehát a következık: - a fiatalokkal történı személyes, személyre szabott foglalkozás, kísérés - közös ima és elmélkedés - kreatív, alkotó jellegő foglalkozás - szituációs játékok, gyakorlatok, bibliodramatikus feldolgozás - ön- és társismereti játékok - bibliai szakaszok minden szempontból igényes, csoportos megbeszélése - saját és mások elbeszéléseinek, tanúságtételeinek csoportos megbeszélése - lelkinap, lelkigyakorlat - családi nap - közös kirándulások, nyári táborok - csoportok közötti találkozó - közös elkötelezıdés, szolgálat (pl. a plébániához tartozó szegénykonyhán; a liturgiában; a kisebbek nevelésében stb.)
4.6. A fiatalokkal foglalkozó nevelık hozzáállása Ez egy alapvetı viszonyulást és ennek megfelelı törekvést jelent, melynek fıbb vonásai: - törekvés a vonzó közösségi élet megélésére (a nevelık egymás között, a nevelık a fiatalokkal és a plébániai közösség többi tagjával is); - ápolni, mélyíteni és megélni a ferences lelkiségi alapokat; - törekvés a közösségi élet sokszínő és életszerő megélésére (úgy a fiatalok csoportjában, mint a plébániai közösség egészében); - a fiatalok feltétel nélküli elfogadása: úgy elfogadni és szeretni ıket, ahogyan vannak (jelenükkel, múltjukkal, érzéseikkel, gondolataikkal, terveikkel, lázadásaikkal stb. együtt). Meggyızıdésünk, hogy ha – Jézus mintájára – így fogadjuk el ıket, visszahelyezzük ıket abba az alapvetı emberi méltóságukba, amelyet megtapasztalva maguktól vágynak fejlıdni, növekedni. - kreatív és rugalmas hozzáállás, amellyel nyitottan keressük az adott fiatalok fejlıdését elısegítı legmegfelelıbb eszközöket, módszereket és utakat.
4.7. A jövıre vonatkozó többlet Szándékunk elımozdítani egy a jelenleginél még élénkebb plébániai kommunikációs hálózatot (a tagok elérhetıségének, talentumainak, hozzáértésének feltüntetésével), amelynek segítségével még többen be tudnak kapcsolódni a fiatalok kibontakozásának elısegítésébe, valamint amelyen keresztül maguk a fiataljaink is még élıbben megtapasztalhatják, hogy a keresztény testvériség vonzó módon az életet szolgálja.
28