A SZABADSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

Nyilvánosságra hozatal

Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet

A SZABADSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

2010.

1



NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007.(IX.04.) Korm. rendeletben elıírt szabályoknak törtnı megfelelés körében a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra.

I. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: − Kockázatvállalási politika − Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság − Kockázati szerkezet − Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát az Elnök-ügyvezetı készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy − milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, − mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, − milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik elıfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelı kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia idıhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitőzéseit. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül 2



bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tıkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tıke követelmény meghatározásához és a belsı tıkeszükséglet számításához is Magyarország külsı minısítése a szabályzat készítésének idején a Hkr. 4. §-a szerint 2. hitelminısítési besorolásnak felel meg, és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerősíthetı kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minısítési és monitoring rendszerében szereplı mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelzı mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. § (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezetı bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért az ügyvezetés a felelıs. A Takarékszövetkezet együttmőködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: − Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések − Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása − Belsı, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása − Adatgyőjtés, adatszolgáltatás, adatminıség ellenırzés − Belsı szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tıketervezés magában foglalja a következıket: − a szavatoló tıke és belsı tıke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetısége, és a rendelkezésre álló tıke számszerősítése negyedéves bontásban

3



− a minimális tıkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tıketöbbletet − belsı tıkeszükséglet számítása − a lényeges kockázati típusok belsı tıkeszükségletének meghatározása a különbözı kockázati típusok belsı tıkeszükséglete alapján − a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerősíthetı kockázatok fedezéséhez szükséges tıketöbblet meghatározása − a szabályozás által elıírt tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet összehasonlítása − a rendelkezésre álló tıke összehasonlítása a belsı tıkeszükséglettel és a szabályozás által elıírt tıkekövetelménnyel A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás küldését követıen meghatározza a szabályozási, valamint a belsı tıkemegfelelését. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belsı tıkemegfelelésrıl negyedévente készít jelentést az igazgatóságnak és a felügyelıbizottságnak. Az ügyvezetés a Takarékszövetkezet tıkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fı elvei és pontjai, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenırzésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Takarékszövetkezet – mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet – a szabályozói tıkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a hitelezési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl szóló 196/2007. (VII30.) Korm. rendeletben (Hkr.) meghatározott feltételeknek megfelelı hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet biztosítja a hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjeinek, szabályzatainak, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság elıtti érvényességét és érvényesíthetıségét. A Takarékszövetkezet megteszi a megfelelı lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében. A Takarékszövetkezet elıre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgya(kat) ismer el, amelyik likvid és értékálló. A Takarékszövetkezet elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság elıtt érvényes és érvényesíthetı, valamint eleget tesz a Hkr-ben rögzített feltételeknek. A Takarékszövetkezet a kihelyezésrıl történı döntés elıtt meggyızıdik a szükséges fedezetek illetıleg biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. a döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerzıdéshez kell csatolni. A kockázatvállalást tartalmazó szerzıdés tartama alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerzıdésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és e bekezdésben foglaltakat. A fedezetek felülvizsgálatára, újraértékelésére azok jellegétıl függıen negyedéves, illetve éves gyakorisággal kell sort keríteni. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerzıdés idıpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tıke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tıke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen 4



II. Szavatoló tıkével kapcsolatos információk Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet szavatoló tıke számítása 2009.12.31.

Megnevezés Alapvetı tıke Járulékos tıke

Összeg (mFt) 263,889 108,048

Alapvetı tıke pozitív elemei Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek Befizetett jegyzett tıke Visszavásárolt saját részvények névértéke Tıketartalék Alapvetı tıkekeként elismert tartalékok Általános kockázati céltartalék Alapvetı kölcsöntıke

100,000 100,000 0,000 16,434 150,719 0,474 0,000

Alapvetı tıke negatív elemei Egyéb levonások az alapvetı tıkébıl

-3,738

Járulékos tıke pozítiv elemei Alapvetı kölcsöntıkébıl a járulékos tıkébe beszámítható rész Értékelési tartalékok Járulékos kölcsöntıke Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke

0,000 105,798 0,000 2,250

Járulékos tıke negatív elemei Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke limit feletti része Járulékos tıke limit feletti része

0,000 0,000

Levonások az alapvetı tıkébıl és a járulékos tıkébıl Levonások az alapvetı tıkébıl Levonások a járulékos tıkébıl

0,000 0,000

Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı, levonások utáni összes alapvetı tıke és járulékos tıke

371,937

5



III. A hitelintézet tıkemegfelelése A Takarékszövetkezet belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvei és stratégiája A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat Belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezetı Testületei biztosítják, hogy − a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); − az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre; − hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert − nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz − termékeit és szolgáltatásait alapvetıen Magyarországon nyújtja, nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást − viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, − a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tıketervezés - a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkével. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: − Hitelezési kockázat – sztenderd módszer − Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer − Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) − Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer − Mőködési kockázat – alapmutató módszer

6



Sztenderd módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint 2009.12.31. Megnevezés

Összeg (mFt)

SA módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek

0,000 0,001 0,000 24,008 0,000 0,000 38,702 2,556 67,148

A Takarékszövetkezet hitelezési és a felhígulási kockázatára vonatkozóan a) a késedelemnek és a hitelminıség-romlásnak a belsı szabályzatban való megközelítése: Felhígulási kockázatot a Takarékszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelıen erre vonatkozóan tıkekövetelményt sem kell számolnia. Ugyanakkor nyilvánosságra hozza a hitelezési kockázatra vonatkozóan az alábbiakat. 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-6) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1.a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettıszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát.

7



2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. 6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. b) az értékvesztések elszámolása és visszaírása a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek Általános szempontok Az értékvesztés elszámolásához (visszaírásához), valamint a céltartalék-képzés, felszabadítás és -felhasználás mértékének meghatározásához a Takarékszövetkezeti kockázatok negyedéves vizsgálata alapján megállapított minısítésekbıl kell kiindulni. Az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék értékelés idıpontjában szükséges szintjét, a minısítési kategóriákba történı besorolással az adott kintlevıséghez, befektetéshez, követelések fejében kapott készlethez vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettséghez egyedi elszámolás, illetve képzés esetén a súlysávon belül hozzárendelt mérték, egyszerősített elszámolás, illetve képzés esetén a tételesen (konkrétan) hozzárendelt százalékos mérték határozza meg. Az elszámolt értékvesztés és a megképzett céltartalék szintjét a Takarékszövetkezet, a minısítéssel együtt negyedévente felülvizsgálja. Az értékvesztés vagy annak visszaírása, illetve a céltartalék-képzés, -felszabadítás, vagy -felhasználás meghatározásánál alapvetıen a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni: – a várható veszteség valószínőségére és nagyságára, – a várható megtérülés valószínőségére, – az eszköz minısítési kategóriájára és – a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli elıírásokra.

8



c) a számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele elıtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban

Kitettségi osztályok Állammal szembeni kitettségek

Mérlegen belüli és kívüli kitettségek ( bruttó érték)(mFt) 2009.12.31. 670,656

Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek

1472,775

Önkormányzatokkal szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettségek Ebbıl:KKV Vállalkozókkal szembeni kitettségek Ebbıl:KKV Lakóingatlannal fedezett kitettségek Egyéb ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb eszközök Összesen

0,012 408,624 757,980 130,995 1056,231 4497,273

d) a kitettségek földrajzi-legalább országonkénti – megoszlása kitettségi osztályonként A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet, ezáltal nem tud adatot kimutatni. A takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségbıl keletkezett. e) a kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként MNB sorszám

1 2 3 4

5 6

Nemzetgazdasági ágak; ágazatok Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, bányászati szolgáltatás Feldolgozó ipar ebbıl: élelmiszeripar, ital, dohánytermék gyártása kokszgyártás, kıolajfeldolgozás, vegyi anyag, -termék gyártása, gumi-, mőanyag termék gyártása, gyógyszergyártás fém alapanyag, fémfeldolgozási termék

Összes forint hitel (a)

193,463 0 116,821 48,573

0 0

9



gyártása

7

8 9 10

11 12 13 14 15 16 17 18

19 20 21

gép, gépi és villamos berendezés gyártása, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, mőszer gyártása, jármőgyártás textília, ruházati termék gyártása, bır-, bırtermék, lábbeli gyártása, fafeldolgozás, papír-, papírtermék gyártás, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység, bútorgyártás, ipari gép, berendezés, eszköz javítása, máshová nem sorolt feldolgozóipar egyéb nem fém ásványi termék gyártása Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb tevékenységek NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOK ÖSSZESEN

56,100

4,047 8,101 0

0 176,871 147,189 0,530 0 33,544 10,394 139,081

8,625 9,847 836,365

f) a kitettségek hátralevı futamidı szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Szektorok hitel állománya Helyi önkormányzatok hitele-rövid Egyéb pénzügyi közvetítık-Pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-rövid

2009.12.31(mFt) 0,000 0,000

10



Egyéb pénzügyi közvetítık-Pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-hosszú- legfeljeb 5 éves lejáratra

0,000

Egyéb pénzügyi közvetítık-Pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-hosszú- 5 éven túli lejáratra

0,000

Egyéb püi.közv., püi. kieg.tev. Végzıknek biztosítóknak nyújtott hitelek értékvesztése, értékelési különbözete

0,000

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll. Nélkül.)folyószámla hitel

170,416

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)megvásárolt követelés- rövid

55,563

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll. Nélkül.)egyéb hitel- rövid

177,693

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)-egyéb hitel-hosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú

106,757

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)-egyéb hitel-hosszú- 5 éven túli lejáratú

333,246

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)pénzügyi lízing Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek értékvesztése, értékelési különbözete Háztartások-Lakosság-folyószámla hitel Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitel-rövid Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitel-hosszúlegfeljebb 5 éves lejáratú

24,639 -106,278 12,323 6,649 118,429

Háztartások-Lakosság-fogyasztási-hitel-hosszú 5 éven túli lejáratú

5,793

Háztartások-Lakosság-lakáscélú hitel-hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú

2,519

Háztartások-Lakosság-lakáscélú hitel-hosszú-5 éven túli lejáratú Háztartások-Lakosság-egyéb hitel-rövid

187,968 8,231

Háztartások-Lakosság- egyéb hitel -hosszúlegfeljebb 5 éves lejáratú

0,000

Háztartások-Lakosság-egyéb hitel- hosszú- 5 éven túli lejáratú

0,000

Háztartások-Lakosság-hitelelek értékvesztése, értékelési különbözete

-9,223

Háztartások-Egyéni vállalkozók-folyószámla hitel

128,657

Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelrövid

76,970

11



Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelhosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú

260,647

Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelhosszú - 5 éven túli lejáratú

53,346

Háztartások-Egyéni vállalkozók-hitelek értékvesztése, értékelési különbözete

-7,196

Háztartásokat segítı nonprofit intézmények folyószámla hitel Összesen

9,847 1799,693

g)(1) gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve

Hitelek-Hit.int.PBB Hitelek-Nem pénzügyi vállalkozások Hitelek jogi személyiségő vállalkozásoknak

Késedelmes kitettségek 2009.12.31 0,000 114,941 107,477

Hitelek nem jogi személyiségő vállalatoknak Hitelek háztartásoknak

5,574 55,383

Hitelek egyéni vállalkozóknak Hitelek lakosságnak Hitelek egyéb Egyéb követelések Egyéb eszközök Vagyoni érdekeltségek Mérlegen kívüli tételek

8,113 47,270 0,000 0,000 51,187 0,000 0,000

Ügyfélkategória Jogi személyiségő váll. Nem jogi személyiségő váll. Háztartások-Egyéni váll. Háztartások-Lakosság Összesen

Késedelmes tételek 10Cstábla szerint 2009.12.31 (mFt) 114,941 0,000 0,660 9,575 125,176

12



g)(2) gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve

2009.12.31

Megnevezés Hitelek-Hit.int. PIBB Hitelek nem pénzügyi vállalatoknak

Értékv.nyitó állománya 0,000 46,604

Értékv. Értékv. Értékv. Záró Képzés Visszaírás állománya 0,000 0,000 0,000 77,940 18,266 106,278

Hitelek jogi személyiségő vállalkozásoknak

45,177

76,762

18,008

103,931

Hitelek nem jogi személyiségő vállalkozásoknak Hitelek Háztartásoknak Hitelek egyéni vállalkozóknak Hitelek lakosságnak Hitelek-Egyéb Egyéb követelések Egyéb eszközök Vagyoni érdekeltségek Átvett eszközök Egyéb eszközök

1,427 13,060 5,314 7,746 0,000 0,000 15,187 0,500 14,687 0,000

1,178 9,965 5,221 4,744 0,000 11,855 24,093 0,000 24,093 0,000

0,258 6,606 3,339 3,267 0,000 2,183 2,208 0,000 2,208 0,000

2,347 16,419 7,196 9,223 0,000 9,672 37,072 0,500 36,572 0,000

2009.12.31 (mFt) Céltartalék változása

Nyitó állomány Képzés Felszabadítás 1,409 0,352 0,762

Záró állomány 0,999

(2) Azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminıség-romlás következett be, az elszámolt értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatal:

2009.12.31. Megnevezés (mft) Jogi személyiségő vállalkozások Nem jogi személyiségő vállalkozások Háztartások-Lakosság Háztartások-Egyéni vállalkozók

Értékvesztés Értékvesztés Értékvesztés Értékvesztés záró nyitó állománya képzés felszabadítás állománya 45,479 76,636 18,521 103,864 2,174 1,508 0,438 3,244 7,782 4,749 3,300 9,231 5,369 5,364 3,376 7,357

13



IV. Sztenderd módszer Takarékszövetkezet által kiválasztott külsı hitelminısítı szervezetek A Takarékszövetkezet az adósállomány összetétele miatt jelenleg külsı minısítı szervezetet nem alkalmaz, egyébként a takarékszövetkezet azon hitelminısítı szervezete(ke)t, melye(ke)t a PSZÁF elfogad, a PSZÁF általi elfogadást követıen automatikusan elfogadja. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.

V. Hitelezési kockázat-mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fıbb elvei és pontjai, valamint az, hogy ezen fedezet milyen mértékig veszi igénybe a Takarékszövetkezet A tıkekövetelmény mérséklésénél a Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal.

A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei és pontjai A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Fedezetértékelési Szabályzata az ügyfél/partner (leendı adós) vagyoni-pénzügyi helyzetének figyelembevételével tartalmazza: a) a szerzıdésekben szereplı, leggyakrabban alkalmazott biztosítékokat és jogi kikötéseket, amelyeket Takarékszövetkezet a hitelkockázatok csökkentésére alkalmaz, b) azokat a szempontokat, amelyeket a Takarékszövetkezet a fedezetek elfogadhatóságának (milyen típusú fedezeteket és milyen feltételekkel fogad el), valamint értékének, az értékesíthetıség és a hozzáférhetıség megállapításához megvizsgál,

14



c) a fedezetek értékelése során alkalmazott módszereket, és a fedezet értékelésekor alapul vett értéket (értékképzı tényezıket), d) a fedezetek értékelése során alkalmazott eljárási-, hatásköri-, illetıleg felelısségi rendet, valamint a személyi felelısöket, e) a fedezetek meglétében, értékében és érvényesíthetıségében bekövetkezett változások esetén alkalmazandó eljárásokat, valamint a rendszeres, utólagos értékelés gyakoriságát. Az szabályzat a biztosítékok jogi érvényesíthetıségével kapcsolatosan utal azokra a tényezıkre vagy lényeges szabályokra, amelyeket a biztosítéki szerzıdésre vonatkozó jogrendben – a jogszabályok vagy a Takarékszövetkezeti belsı szabályzatok alapján – ajánlott különösen figyelni: - a biztosítékok elismerhetıségi feltételeinek maradéktalan biztosítására - a csıd- és felszámolási szabályokra, a biztosíték érvényesíthetıségére, illetve az érvényesíthetıségét korlátozó elıírásokra csıdeljárás vagy felszámolás esetén, - a közhatóságok biztosítékkal kapcsolatos különleges jogaira (pl. adóhatóság végrehajtási jog), - a biztosíték jelen és jövıbeli terhelhetıségére, - jelzálog biztosíték esetén a szabályszerő közhiteles nyilvántartásba történı bejegyzésre. Az elismert biztosítékok fı típusai A Hkr. a sztenderd módszer esetén az alábbi fedezeteket ismeri el a tıkekövetelményt mérséklıként, ha azok a Hkr.-ben meghatározott feltételeket kielégítik: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizetı kezesség a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminısítési kategóriáját a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminısítési kategóriáit,

15


Csoportosítás szerint)


(a

HKR

Minısítés kategória

1 ( AAA – AA)

a) központi kormány központi bank,

és

2 (A+A-)

3

4

5

6

(BBB+BBB-)

(BB+BB-)

(B+B-)

(CCC+ -CCC-)

1

b) regionális kormány és helyi önkormányzat,

c) multilaterális fejlesztési bank, d) Európai Közösség, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Fizetések Bankja

e) HKR 6. § (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak megfelelı közszektorbeli intézmény,

f)

hitelintézet és befektetési vállalkozás, (pl: MTB Zrt.)

1

g) vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha 1. az elismert külsı hitelminısítı szervezet általi minısítéssel és legalább 2. hitelminısítési besorolással rendelkezik,

h)

hitelintézettel egyenértékő prudenciális szabályozásnak megfelelı pénzügyi vállalkozás

A Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása nem tekinthetı önálló biztosítéknak. Mivel a két szervezet készfizetı kezességvállalása visszterhes, ami a Takarékszövetkezet számára fedezeti kockázatot hordoz, 16



az igénybe vett (beváltott) kezességvállalás összegét - a hitelügylet mögé állított fedezetek behajtásából keletkezı bevételbıl - arányosan vissza kell téríteni a részükre. A fenti intézmények garancia vállalásával érintett ügyleteknél, a garantált rész mögé is valós dologi biztosítékot szükséges megkövetelni az adóstól. A hitelezésikockázat-mérséklés során felmerülı piaci- vagy hitelezésikockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk Koncentrációs kockázat – a Hpt. Szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzıkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülı, különbözı szerzıdéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együttesébıl ered. A PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a hitelezési kockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni közvetlen és/vagy közvetett kitettségek olyan eloszlását kell érteni, amikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kis számú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethetı nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerő (szokásos és elvárható jövedelmezıségő folyamatos) mőködését. Az egyes ügyfelek és kereskedelmi partnerek kifejezés nem csupán az egyedi ügyfeleket/partnereket fedi le, hanem az egymással szoros (tulajdonosi és/vagy finanszírozási) kapcsolatban álló egyedi ügyfelek/partnerek csoportjait is. A szabályozás és a gyakorlat az egyedileg jelölt/megnevezett „kis-számú csoport” eseteire a nagykockázati kitettség megnevezést használja. A koncentráció ennél bıvebb fogalom, ide értve az alábbi okokat: − ágazati koncentráció, − földrajzi koncentráció, − adott külföldi devizanemben fennálló koncentráció, − hitelkockázat csökkentı eszközök koncentrációja (hitelkockázat csökkentı eszközök fajtájának vagy kibocsátójának koncentrációja). Koncentrációs kockázatok A koncentrációs kockázatok minden Takarékszövetkezetnél a lényegesnek minısülı kockázatok közé tartoznak. A koncentrációs kockázatok belsı tıkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: − a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tıkevesztés ne legyen nagyobb 25%-nál; − a kockázatok fedezetét a számszerősített belsı tıkeszükségleten felül meghatározott tıkepuffer jelenti; − limiten felül a túllépést szavatoló tıkével kell fedezni. Mérése a Herfindahl-index segítségével történik. A koncentrációs stressz teszt tıkeszükséglete 2009. december 31-én 4,454 eFt volt. Az olyan kitettségek – mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni- értéke, amelyek esetében a készfizetı kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vett figyelembe a takarékszövetkezet

17



A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezetnek 52,932 mFt a nettó kitettségi értéke, melynél figyelembe vett készfizetı kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát. A kockázattal súlyozott kitettség értéket sztenderd módszerrel számító hitelintézetnek, valamint azon hitelintézetnek, amely nem alkalmaz saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetıleg hitelegyenértékesítési becslést, az egyes kitettségi osztályaira vonatkozóan nyilvánosságra kell hoznia az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényezı, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembevételével számított - fedezett, teljes kitettség értéket. Fedezett összes kitettség (mFt) Bruttó érték 2009.12.31 670,656

Kitettségi osztályok Állammal szembeni kitettségek Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek Önkormányzatokkal szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettségek Ebbıl:KKV Vállalkozókkal szembeni kitettségek Ebbıl:KKV Lakóingatlannal fedezett kitettségek Egyéb ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb eszközök Összesen

1472,775 0,012 0,000 0,000 0,000 0,000 408,624 757,980 130,995 1008,339 4449,381

VI. Kereskedési könyv Kereskedési könyvet a Takarékszövetkezetünk nem vezet.

Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók Egyéb részesdési viszonyban levı vállalkozás: Név: MTB ZRt. Saját tıke: 12.570 mFt Jegyzett tıke 2.367 mFt Részesdési arány 0,243 % 2008.mérleg sz. 689 mFt eredménye Név: Saját tıke: Jegyzett tıke Részesdési arány 2008.mérleg sz. eredménye

Banküzlet Zrt. 161.399 eFt 79.200 eFt 0,13 % 1.796 eFt

Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 26.610 mFt 4.812 mFt 0,02 % 583 MFt

ORIENT+ Zrt. V.a. -44.909 eFt 73.500 eFt 0,68 % -83.444 eFt (2006. évi)

18



Név: Saját tıke: Jegyzett tıke Részesdési arány 2009.mérleg sz. eredménye

Bács-Metak Kft. 2.272 eFt 3.400 eFt 4,41 -1.267 eFt

Solt és Vidéke Takarékszövetk. 268.671 eFt 150.000 eFt 1,9 % 843 eFt

Pénzügyi befektetéseink között többségi vagy befolyásoló részesedés nincs. Részvényesei vagyunk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRt-nek 17.370 e Ft-tal, a Hitelgarancia Rt-nek 100 eFt-tal, a Banküzlet.ZRt-nek 100 eFt-tal, az ORIENT ZRt-nek 500 eFt-tal, a Bács-Metak Kft-nek 150 eFt-tal, továbbá a Solt és Vidéke Takarékszövetkezetnek 5.000 eFt-tal. A takarékszövetkezet 2009. évben új részesedést nem szerzett. Az ORIENT ZRt részvénye után, 100 % (500 eFt) értékvesztés került elszámolásra, mivel a Zrt végelszámolás alatt van. A befektetett pénzügyi eszközök mérleg szerinti nettó értéke 22.720 eFt. Kamatkockázat jellege, értékelési elvek A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérı jellemzıinek eltérésébıl keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelı módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerzıdések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban.

Idıszak / Devizanem

HUF

EUR

USD

CHF

GBP

JPY

2009. I.

1,06 %

n.a

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009. II.

0,04 %

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009. III.

0,06 %

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009. IV.

0,29 %

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

19



VII. Mőködési kockázat Mőködési kockázatok azonosítása A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J.§ értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a mőködési kockázat tıkekövetelményét, melynek értéke 2009. december 31-én 36.055 eFt. Szabadszállás, 2010. május 25.


20

A SZABADSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

Recommend Documents