A Commerzbank Zrt.-re vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala a 2008. évre vonatkozóan
Kelt: 2009. május 29.
1
1. Bevezetés ........................................................................................................... 3 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek (KR 3. §) ............................................... 3 3. A prudenciális szabályok alkalmazása (KR. 4. §)......................................... 6 4. A szavatoló tıkével kapcsolatos információk (KR. 5. §) .............................. 6 5. A hitelintézet tıkemegfelelése (KR 6. §) ........................................................ 7 6. A hitelezési és felhígulási kockázattal kapcsolatban nyilvánosságra hozott információk (KR. 7. §)................................................................................................. 8 7. A sztenderd módszer (KR. 8. §.)................................................................... 15 8. A hitelezési kockázat mérséklése (KR. 12. §) .............................................. 17 9. Kereskedési könyv (KR. 13. §)...................................................................... 18 10. A kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók (KR. 14-15. §) 18 11. Értékpapírosítás (KR 15/A. §) ...................................................................... 21 12. Partnerkockázat kezelése (KR 15/B. §)........................................................ 21 13. Mőködési kockázat (KR 16. §) ..................................................................... 22
2
1. Bevezetés A Commerzbank Zrt. (továbbiakban Bank) a 234/2007. (IX. 4.) a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló kormányrendelet elıírásainak megfelelve az alábbiakban részletezett információkat hozza nyilvánosságra a 2008. évre vonatkozóan. A nyilvánosságra hozott adatok a magyar jogszabályoknak megfelelıen összeállított 2008. december 31-re vonatkozó auditált éves jelentésen alapulnak. Vonatkozó jogszabályok: • • • • •
1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) 234/2007. kormányrendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl 196/2007. kormányrendelet a hitelezési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményrıl 381/2007. kormányrendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezelésérıl 244/2000. kormányrendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tıkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól.
2. Kockázatkezelési elvek, módszerek (KR 3. §) a. A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Bank kockázati stratégiája a regionális és központi vezetés által kialakított üzleti stratégiával összhangban került kialakításra. A Bank a prudenciális elıírásokat figyelembe véve, versenykörnyezetéhez viszonyítva átlagos (azaz megfontoltan óvatos, illetve szelektíven versenyképes) szinten jelölte ki kockázati stratégiáját és ennek megfelelıen alakította ki kockázatvállalási alapelveit. A Bank figyelembe veszi az anyabank, a Commerzbank AG. által kialakított kockázatvállalásra vonatkozó alapelveket és beépíti azokat kockázatvállalási folyamataiba. A kockázatvállalási alapelvek és a kockázati stratégia jóváhagyását az Igazgatóság végzi. Az Igazgatóság rendszeres jelentéseket kap a banki portfolió kockázati összetételérıl, mely alapján értékeli a kockázati stratégia megvalósulását, és attól való eltérés esetén intézkedéseket foganatosít a kockázatok megfelelı szinten tartására.
3
A Bank a következı alapelveket fogalmazta meg kockázatvállalására vonatkozóan: − A hitelezési tevékenységet szigorú fedezetértékelési szabályok és biztosítéki monitoring mellett, biztonságos fedezeti arányok mellett folytatja. − A hitelezési folyamat során felmerülı árfolyamkockázat kezelésére nagy hangsúlyt fektet, a nyújtott hiteleket az adott hitel devizájában vagy pedig FX swapokkal a napi likviditás menedzsment folyamán refinanszírozza. − A piaci kockázatot (mind a kereskedési, mind a banki könyv esetén) az anyabank által kialakított, VAR, illetve szerteágazó stressz teszt módszertannal és limitrendszerrel kezeli. − Habár a mőködési kockázati tıkekövetelmény számítása a kevéssé kockázat érzékeny alapmutató módszerrel történik, a mőködési kockázatok értékelését a Bank a mőködési kockázati események folyamatos győjtésével és negyedéves rendszerességő jelentéskészítéssel biztosítja. − A gazdasági válság hatására megemelkedett elszámolási kockázat kezelésére vonatkozóan limitrendszer került kialakításra. A banki ügyfelekre vonatkozó limiteket az anyabank konszern szinten állapítja meg, az egyéb ügyfelekre vonatkozó limitrendszer karbantartása a Commerzbank feladata. − A Bank kiemelt figyelmet fordít a stratégiai és a reputációs kockázat kezelésére. Ezen kockázatok kezelése a megfelelı panaszkezelési rendszer, valamint a piacfigyelés és a stratégia rendszeres, a piaci feltételeknek megfelelı frissítése segítségével történik meg. b. A kockázatkezelési szervezet bemutatása A hitelkockázatok elemzéséért, számszerősítéséért felelıs terület a Local Credit Office, mely közvetlenül a vezetıség alá van rendelve. 3 csoportot ölel fel, melyek: két hitelkockázati csoport és egy hiteladminisztrációs csoport, mely utóbbi a fedezetek nyilvántartásáért is felelıs. A piaci kockázatokat elemzı terület a Controlling, mely a Back office területekért felelıs ügyvezetı igazgató alá van rendelve. A mőködési kockázatokkal kapcsolatos teendıket az oprisk manager és az oprisk controller fogja össze, miután bevezetésre került az egyes területek rendszeres (havi), mőködési kockázatokra vonatkozó jelentési kötelezettsége. A Bankban ezeken felül kockázati bizottságok is léteznek, melyek elsıdleges feladata a bank számára releváns kockázatok folyamatos figyelemmel kísérése és a felsıvezetés tájékoztatása rendszeres idıközönként. A két legfontosabb kockázati bizottság a hetente ülésezı Risk Forum, mely a hitelkockázatok kezelésével kapcsolatos döntéseket készíti elı, illetve a havi rendszerességgel összehívott Eszköz-Forrás Bizottság, melynek célja, hogy az eszköz-forrás menedzsmenttel kapcsolatos kérdéseket, problémákat és ezek megoldásának konkrét javaslatait összehangolja vezetıi szinten, illetve a szükséges esetekben döntést hozzon. 4
A kockázati bizottságok felelısségét, hatásköreit és tagjait a Commerzbank Zrt. Szervezeti és Mőködési Szabályzata tartalmazza. c. A kockázatmérési és jelentési rendszerek bemutatása Hitelezési kockázat: A kockázatok azonosítása egyrészt a kockázatkezelı funkciók és bizottságok tevékenysége során, másrészt a folyamatok folyamatos felülvizsgálata során történik. A Bank alapvetıen részt vesz kockázat hordozó folyamatokban, de kontrolokkal és kockázatcsökkentı módszerekkel biztosítja, hogy azok elfogadható szinten maradjanak. A kockázatok értékelése során azokat alapvetıen a kockázatkezelési funkciók számszerősítik (amennyiben arányos ráfordítással ez kivitelezhetı). A számszerősítés alapvetıen indikátorok (pl. expected loss) alkalmazásával történik, aminek a tendenciája és abszolút értéke alapján lehet esetleges beavatkozásról dönteni. A kockázati indikátorok szintje mind ügylet, mind portfólió szinten rendszeresen felülvizsgálatra kerül.
Piaci kockázati kontroll: Value at Risk és Stressz teszt riportok: A VaR és stressz szcenáriók értékeit a központi frankfurti piaci és mőködési kockázati terület számítja a leányvállalatok számára a Front office rendszer adatai alapján napi gyakorisággal. A napi VaR és Stressz teszt jelentés a napi management riport részét képezi, melyet a Vezetés és a Treasury felelıse is ellenjegyez a Risk controller mellett. A bank nyitott nominális devizapozícióját szintén napi gyakorisággal számítja a Piaci kockázati kontrollért felelıs osztály a back office rendszer adatai alapján. A jelentés a napi management riport részét képezi, amelyet a Vezetıség, a Treasury és a Risk controller aláírásával jegyez ellen. A likviditási kontrolling keretében a Risk controll funkció a front office értékei alapján generál egy összbanki cash flow-t naponta és veti azt össze devizánként és összesítetten is a megadott limitekkel. Az összbanki likviditási risk riport hetente egyszer készül, de a Controling Osztály naponta legenerálja a riportot és juttatja el a Treasury részére megelızés és informálás céljából. A heti likviditásról szóló riport a napi management riport részét képezi. Kamatkockázat számszerősítésére a Var-számítás mellett bázispont érték vizsgálatot is végez a Controlling Osztály napi gyakorisággal. Ez – a PSZÁF ajánlásaihoz hasonló - „kamatmérleg” naponta jelentésre kerül a management riport keretében a Vezetıség és a Treasury részére. Mőködési kockázati kontroll
5
A Bank a mőködési kockázatok kezelését az anyavállalati elıírások alapján látja el. A mőködési kockázatok kezelésének folyamata több lépcsıben valósul meg. A bank összes osztály- és csoportvezetıje köteles havi szinten jelenteni a Belsı ellenırnek, hogy a területén milyen mőködési kockázati esemény történt. A táblázat a CRD mőködési kockázati kategóriáival egyezıen került kialakításra. Az Oprisk manager az 5000 eurót meghaladó mőködési kockázati eseményeket köteles az ún. Oprisk Suitba, a mőködési kockázatok veszteség-adattárházába bejelenteni, melyet az Oprisk Controller hagy jóvá. Ezen kívül az Oprisk manager évente egyszer a központi elıírások alapján felméri a banki folyamatok hatékonyságát egy self assessment kérdıív keretében Mindezen információk alapján biztosítva van, hogy a bank Vezetése idıben és kellı mélységben tájékoztatva legyen a potenciális veszélyekrıl és a bekövetkezett veszteségekrıl. d. A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezetek alkalmazására vonatkozó szabályzatok fı elvei és pontjai, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenırzésére szolgáló stratégiák és folyamatok Hitelkockázatok mérséklése és hitelkockázati fedezetek alkalmazása összhangban van a Commerzbank csoportszintő elıírásaival és a Bank szabályzatainak megfelelıen történik. A kockázatok azonosítása során minden esetben mind ügylet mind portfólió szinten javaslat születik a kockázatok mérséklésének a mértékérıl (amennyiben a szabályzatok szerint ez szükséges). A hitelkockázati fedezetek alkalmazása során a kalkulált expected loss mértéke figyelembe vételre kerül, és ez az egyik fı eleme a kockázatok mérséklésének. A kockázatok mérséklésének és a fedezetek alkalmazásának legfıbb eszköze a hitelkockázati monitoring, ami biztosítja a Bank vezetése számára, hogy megtörténtek-e a megfelelı lépések a kockázatok mérséklésére. 3. A prudenciális szabályok alkalmazása (KR. 4. §) A Commerzbank Zrt. esetén a kormányrendelet 4. §-ban elıírt információkkal kapcsolatos nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem merül fel, mivel nem készít konszolidált beszámolót. 4. A szavatoló tıkével kapcsolatos információk (KR. 5. §)
6
Az alapvetı, járulékos és kiegészítı tıke összegét, továbbá az alapvetı és járulékos tıke pozitív és negatív összetevıit az alábbi táblázat mutatja be (millió Ft) (Ez egyébként megegyezik a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembe vételével meghatározott alapvetı és járulékos tıkével is):
ALAPVETİ TİKE pozitív összetevıi összesen Jegyzett tıke Tıketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény Általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett értéke ALAPVETİ TİKE negatív összetevıi összesen (-) Immateriális javak
25 861 2 467 3 265 1 133 16 803 1 075 1 118
-
JÁRULÉKOS TİKE pozitív összetevıi összesen Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke
675 675
4 501 4 501
JÁRULÉKOS TİKE negatív összetevıi
-
KIEGÉSZÍTİ TİKE
-
SZAVATOLÓ TİKE
29 687
A Commerzbank Zrt.-nél nincs olyan tétel, mely a Hpt. 5. számú melléklet 14. pontjának c) alpontjában meghatározottak szerint csökkentené a szavatoló tıke összegét. Limittúllépés miatt összesen 914 MFt került még levonásra, ezáltal a levonások után a szavatoló tıke összege 28 773 MFt-ot tett ki 2008. december 31-én. 5. A hitelintézet tıkemegfelelése (KR 6. §) a. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégia. A Commerzbank Zrt. a Hpt. és a Bázel II elıírásai szerint és a Felügyeleti ajánlások, valamint a vonatkozó anyabanki szabályozás figyelembe vételével kialakította a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatát (ICAAP). Ennek legfontosabb elemei és elvei a 2. a) alpontnál bemutatásra kerültek.
7
b. A Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye kitettségi osztályonként. Az 1. pillér alatti tıkekövetelmény az alábbiak szerint alakult:
Tıkekövetelmény (MFt) 16 463 524 624 17 629
Kockázati kategória Hitelezési kockázat Piaci kockázat Mőködési kockázat Összesen
A hitelezési kockázat tıkekövetelményének továbbontása kitettségi osztályonként: Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
9
1 619 10 058 447 2 577 488 1 154
Összesen
16 463
111
6. A hitelezési és felhígulási kockázattal kapcsolatban nyilvánosságra hozott információk (KR. 7. §) a. A késedelem és szabályzatokban
hitelminıség-romlás
megközelítése
a
belsı
A Bank a késedelmes ügyfeleket folyamatosan nyomon követi és rendszeresen összefoglaló jelentést készít. Ezt követıen a jelentések és nyomonkövetés alapján a kockázatok megítélésével összhangban megfelelı jogi lépéseket foganatosít. A Bank a késedelmek figyelésén felül más egyéb – a hitelminıségromlásra utaló – jeleket is folyamatosan figyel. Amennyiben ilyeneket észlel, úgy az ezekkel kapcsolatos szükséges lépésekrıl a Bank megfelelı szintő döntéshozója haladéktalanul dönt. A Bank a követelései minısítésére a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési
8
kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/200. (XII. 24) Korm. Rendelet 7. sz. Melléklet I.. fejezet (2) bekezdés szerinti öt minısítési kategóriát használja alapvetıen egyedi értékelés formájában.
b. Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A Bank az értékvesztés és céltartalék képzés során elsıdleges szempontnak tekinti, hogy a megképzett állomány mindenkor fedezetet nyújtson a várható hitelezési veszteségekre, ezáltal a Bank mérlegében az egyes követelések mindig valós értéken szerepeljenek. Az egyedileg minısített követeléseknél a problémamentestıl eltérı minısítés esetében a megképzendı értékvesztés / céltartalék mértékérıl a Bank megfelelı döntéshozói döntenek a problémás hiteleket kezelı munkatársak elıterjesztése alapján. Amennyiben az eszköz könyvszerinti és piaci értéke között veszteség jellegő különbözet keletkezik, a Bank értékvesztést számol el összeghatártól függetlenül. Értékvesztés visszaírást kizárólag akkor alkalmaz a Bank, amennyiben a követelés piaci értéke jelentısen és tartósan meghaladja az eszköz könyv szerinti értékét. A minısítés és értékvesztés megállapítása folyamán a Bank a követelések és a mérlegen kívüli tételek értékét csökkenti az elfogadott fedezetek becsült értékével és az így adódó nettó kockázatot veszi a céltartalékképzés alapjául. Kockázati céltartalékoknál a Bank a függı és biztos (jövıbeni) kötelezettségekre képzett céltartalékot veszi nyilvántartásba. Általános kockázati céltartalékként kell kimutatni a Hpt. 87.§ (2) bekezdése alapján képzett kockázati céltartalékot, mely a kockázatvállalással összefüggı, elıre nem látható veszteségek fedezetére szolgál. Bankunk a 2006. évtıl kezdıdıen él a Hpt. által biztosított lehetıséggel, és a korrigált mérlegfıösszeg növekedésére a továbbiakban nem képez általános kockázati céltartalékot, mert a meglevı céltartalék állomány és az egyedi minısítés alapján elszámolt értékvesztések volumene elegendı a banki kockázatok fedezésére. A már megképzett állomány nem kerül megszüntetésre. c. A számviteli beszámítások utáni kitettség-értékek a hitelezési kockázatmérséklés figyelembe vétele elıtt és átlagos kitettség értékek kitettségi osztályonként.
9
Kitettségi osztály Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
Nettó kitettség 58 055 2 819
2 772
79 267 215 867 7 948 50 555 4 878
92 071 243 350 7 887 50 026 5 591
14 761
8 843
434 150
Összesen
10
Nettó kitettség átlagos értéke 58 862
469 402
d. A kitettségek országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként. Kitettségi osztály Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek Összesen
Magyarország Németország 58 055
Románia
Svájc
Jordánia Horvátország Finnország
Egyéb
Összesen 58 055
2 819
2 819
46 754 202 995 7 940 50 496 4 874
79 267 215 867 7 948 50 555 4 878 14 761
26 619 966 1 59
8 020
1 800 18
1 555
739 2 349
1 800 1 519 7 4
14 761 388 694
27 645
1 818
11
1 555
739
3 330
434 150
e. A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként.
Kitettségi osztály Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek Összesen
A
B
C
D
E
F
G
H
Kitettségek megoszlása gazdasági ágazatonként (MFt) I J K L M N
O 59 825
P
Q
R
S
Lakosság Nem besorolt
2 766
6 507
1 950
25 582
875 14 482
2 218 506
70
18 299 874
552
9 231
2 020
44 755
399
1 427 14 881
4 986 30 320 256 429
9 308 2 192
5 671 41 820
65 708 6 904 18 705
3 814 1 874 3
5 691
29
29
12
121
4 672
123
5 618
8 394 488
80 42
224 77
6 904 84 534 13 554
245
5 919
44
62 635
2
799
1 166
10
690 184
669 1
12
1 673
1 836
14 761
2 766 0 0 0 65 708 126 576 7 447 48 724 4 873 0 0 14 761
14 761
330 680
27 7 447 5 531 77
27
13 055
Összesen 59 825
f. A kitettségek hátralevı futamidı szerinti bontása a mérlegen kívüli tételek ügyletkockázati súlyával történı korrekció után (MFt): Kitettségi osztály Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
Hosszútáv 13 394
Rövidtáv 46 431
2 610
156
2 766
47 980 75 102 567 20 383 4 796
65 708 126 576 7 447 48 724 4 873 14 761
17 728 51 474 6 880 28 341 77
14 761 120 504
Összesen
13
210 176
Összesen 59 825
330 680
g. A késedelmes tételek és hitelminıség-romlást szenvedett kitettségek bemutatása gazdasági ágazatonként (MFt):
Késedelmes tételek és hitelminıség-romlást szenvedett kitettségek, gazdasági ágazatonként Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Bányászat Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás Építıipar Feldolgozóipar Információ, kommunikáció Ingatlanügyek Kereskedelem, gépjármőjavítás Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mővészet, szórakoztatás, szabadidı Oktatás Pénzügy, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondícionálás Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdés-mentesítés Lakosság Nem besorolt
Kitettség (MFt) 1 183 6 1 054 487 2 192 828
42 3
77
4 873
Összesen
14
h. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfélkategória szerinti bontásban (MFt).
Megnevezés
Értékvesztés nyitó állománya
Értékvesztés képzése
Visszaírás - az adott évi ráfordítások csökkentésével
Visszaírás - az adott évi bevételek növelésével (elızı évek képzése miatt)
Értékvesztés záró állománya (a+l)
Mérlegtételek összesen Forgatási célú értékpapírok össz. (magyar áll. papírok nélkül) Kötvények Egyéb hitelviszonyt megtestesítı értékpapír Egyéb értékpapír PIBB részvények Egyéb részvények Befektetési célú értékpapírok össz. (magyar áll. papírok nélkül) Kötvények Egyéb hitelviszonyt megtestesítı értékpapír Egyéb értékpapír PIBB részvény Egyéb részvény Bankközi betétek és nostro számlák Hitelek - Hit. int., PBB hitelek alárendelt kölcsöntıke követelések penziós ügyletekbıl Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások hitelek jogi személyiségő vállalkozásoknak
3 095
8 618
0
2 641
9 072
0
0
0
0
0
hitelek nem jogi személyiségő vállalkozásoknak
122
Hitelek - Háztartásoknak hitelek egyéni vállalkozóknak hitelek lakosságnak Hitelek - Külföld hitelintézeteknek nyújtott hitel PBB-nek nyújtott hitel, követelés egyéb külföldi követelés Hitelek - Egyéb Egyéb követelések Egyéb eszközök Vagyoni érdekeltségek Átvett eszközök Egyéb eszközök
0 0 0 0 0 0
0
0
0
0
0
0
0
2 864 2 742
8 589 8 589
0
2 622 2 622
12
0
0
0
12 219
29
0
19
219
29
0
0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 831 8 709 122 12 0 12 229 0 0 229 0 0 0 0 0 0
19
0
0
Céltartalék képzés és felszabadítás jogi személyiségő vállalkozások esetében történt az alábbi táblázat szerint (MFt): Megnevezés Függı és jövıbeni kötelezettségekre képzett céltartalék
Nyitó állomány 217
Képzés Felhasználás Felszabadítás 19
-
194
Záró állomány 42
i. A késedelmes tételek és hitelminıség-romlást szenvedett tételek nettó összege országonként. Ld. 6. d) pontnál bemutatott táblázat 7. A sztenderd módszer (KR. 8. §.) A Bank a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. § szerinti sztenderd módszer szerint számítja. A különbözı kitettségi osztályok kockázati súlyát a Bank a Hkr. sztenderd módszerhez tartozó kockázati súlyozása alapján határozza
15
meg és a Felügyelet által elismert Moody’s Investors Service hitelminısítı szervezet hitelminısítéseit használja fel. A Bank vállalkozásokkal szembeni kitettség-portfoliójában hitelminısítı szervezet által minısített adós.
nincs
külsı
A központi kormányok és központi bankok kockázattal súlyozott kitettség értéke meghatározásakor a kitettségi osztályra alkalmazott elismert külsı hitelminısítı szervezet hitelminısítése alapján a következı kockázati súlyokat használja a Bank: Moody's Aaa – ABaa1 – Baa3 Ba1 – Ba3 B1 és rosszabb
Kockázati súly 0%-20% 50% 100% 150%
A Banknak értékpapír-kitettsége csak központi kormánnyal, illetve központi bankkal szemben áll fenn. Az alapdevizától eltérı devizanemben denominált értékpapír-állomány esetén a kibocsátó ország hitelminısítése figyelembe vételre kerül a tıkeszükséglet meghatározásakor. Kitettség-értékeket, valamint a hitelezési kockázat-mérséklési alkalmazása utáni értékeket a következı táblázat mutatja (MFt):
Kitettségi osztály Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
Nettó kitettség 60 447
Kitettség korrigált értéke 60 447
2 819
2 819
84 730 208 012 7 948 50 555 4 878
84 730 198 921 7 664 50 555 4 873
14 761
14 761
434 150
Összesen
módszerek
424 770
A szavatoló tıkébıl nagykockázat-túllépés miatt történt levonás összesen 768 MFt értékben, mely vállalkozásokkal kapcsolatos kitettségeket érintett.
16
8. A hitelezési kockázat mérséklése (KR. 12. §) A bank mérlegen belüli és kívüli nettósítási megállapodást nem alkalmaz hitelezésikockázat-mérséklı tényezıként. A hitelezési kockázat tıkekövetelményének számítása során a bank által elismert biztosítékok fı típusai a következık: -
óvadék, lakó- és kereskedelmi ingatlan, bankgarancia (ideértve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. általi garancianyújtást is, implicit állami viszontgaranciával a PSZÁF E/I-1196/2007 határozata alapján).
A garanciát nyújtók a Hkr. 108. § (1) bekezdése a) és f) pontjai szerinti központi kormányzat, illetve hitelintézetek. A tıkekövetelmény számítása során figyelembe vett garanciával fedezett kitettségek értéke 15 109 MFt volt 2008. december 31-én. Egyedi ügyfelek hitelkihelyezésének elbírálásánál a Bank mind az ügyfél helyzetét, mind a felkínált biztosítékokat figyelembe véve prudens stratégiát követ a hitelkihelyezési döntéseknél. A Bank a portfolióban esetlegesen felmerülı különbözı potenciális koncentrációkat folyamatosan nyomon követi és adott esetben megteszi a szükséges lépéseket a koncentráció mérséklésére. A Bank a finanszírozás során hitelkockázat mérséklésként bevonható biztosítékok körét, ezek értékelésének a módját és rendszeres ellenırzésüket külön szabályzatban rögzítette. Az ügyfelek által nyújtott ingatlan- és ingó biztosítékok esetén a Bank által meghatározott szakértık által készített értékbecslés alapján történik a vagyontárgy értékelése, ill. a piaci érték közelítı prudens meghatározása. A Bank a döntéseinél a biztosítékokat a piaci értéknek egy meghatározott rátával csökkentett értéken fogadja be. Ezzel biztosítja, hogy a biztosíték érvényesítése esetén befolyó összegek és a piaci érték között tapasztalható negatív különbség minél alacsonyabb legyen. A biztosítékok a hitel futamideje alatt rendszeresen ellenırzésre kerülnek. Esetlegesen fellépı problémák esetén a Bank pótfedezet igényelhet.
17
A kitettségek bruttó értékét és a figyelembe vett hitelezési-kockázat mérséklı tételekkel fedezett kitettségek értékét a következı táblázat mutatja: Kitettségi osztály
Bruttó kitettség
Bruttó kitettségbıl Óvadékkal fedezett
Garanciával fedezett
Ingatlannal fedezett
Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
58 055 2 819 79 267 221 507 7 948 51 366 7 528 14 761
9 091 284 5 -
7 111 7 998 0 -
0 51 366 3 060 -
Összesen
443 251
9 381
15 109
54 426
9. Kereskedési könyv (KR. 13. §) A Bank a kereskedési szándékkal vagy a kereskedési könyvben szereplı tételek fedezetére tartott pénzügyi eszközökbıl álló pozícióit kereskedési könyvben tartja nyilván. A Hpt. 76. § (1) bekezdése 2. és 3. pontja szerint számított, valamint a partnerkockázat miatt felmerülı tıkekövetelményét az alábbi táblázat mutatja (MFt): Megnevezés Pozíció kockázat Partnerkockázat Nagykockázat Devizaárfolyam-kockázat Árukockázat Összesen
Tıkekövetelmény 185 1 322 766 524 0 2 797
A Bank a kereskedési könyv partnerkockázati tıkekövetelményét a sztenderd módszerrel határozza meg. 10. A kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók (KR. 14-15. §) A Bank a kereskedési könyvbe sorolja a befektetési eszközök olyan pozícióit, melyeket a Bank a vételi és eladási ár közötti különbsége vagy a kamatlábváltozások révén bekövetkezı rövidtávú nyereség realizálása érdekében szerzett meg, valamint ezen pozíciók fedezeti pozícióit (kereskedési pozíciók). A Bank a kereskedési könyvbe sorolja továbbá az egyéb befektetési szolgáltatás nyújtásakor, különösen befektetési eszközök adásvételekor a befektetési szolgáltató által szerzıdésben vállalt kötelezettséghez kapcsolódó bármely nyitott pozíciót; valamint a kereskedési könyvbe tartozó pozíciókhoz közvetlenül kapcsolódó tızsdén kívüli ügyletekbıl származó kockázatvállalásokat. a. A kereskedési könyvben nem szereplı részvényekben levı kitettségek. A Bank 2008. december 31-én az alábbi befektetésekkel rendelkezett:
18
Megnevezés GIRO Rt. Hitelgarancia Rt. Golf & Country Club Összesen
Könyv szerinti érték (MFt) 20 10 2 32
b. A kereskedési könyvben nem szereplı pozíciók kamatkockázata. •
A Bank átárazódási, bázis és hozamgörbe típusú kamatkockázatot vállal. Átárazódási kockázat: a Bank mérlegében szereplı, illetve mérlegen kívüli eszközeinek és forrásainak a devizánként eltérı kamatszerkezet, illetve az átárazódások vagy az átárazódások idıpontjának eltérésébıl származó kockázata. Bázis kockázat: az egyes piacokat, termékeket jellemzı hozamgörbék illetve kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozásának kockázata Hozamgörbe-kockázat: adott devizában és ugyanazon termék vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban érvényes kamatlábak közötti kapcsolat megváltozásának kockázata
•
A Bank kamatlábkockázatot aktív, illetve passzív módon vállal. Passzív kamatlábkockázat vállalás alatt a forrásgyőjtési és hitelezési tevékenység során keletkezı kamatkockázatot értjük. A Banknak passzív kamatlábkockázata keletkezhet valamennyi devizában, amelyben nostro számlával rendelkezik és üzletpolitikájával összhangban betétet győjt vagy hitelez. Ezen pozíciók csökkentésére a Bank az „aktív kamatkockázat-kezelés” eszközeit használhatja. A betétgyőjtésbıl illetve hitelkihelyezésbıl származó, illetve ezek fedezésére végrehajtott, likviditáskezelésbıl és kockázatkezelésbıl származó kamatpozíciók a banki könyvbe tartoznak. A kölcsönök elıtörlesztése által jelentett kamatkockázat nem jelentıs, mivel a bank a kamatkockázat minimalizálása miatt a kamatperiódus végéig felmerülı kamatköltségeket figyelembe veszi az ügyfelekkel történı elszámoláskor. Aktív kamatlábkockázat vállalás alatt a nem betétgyőjtésbıl vagy hitelezésbıl, hanem tudatos, nyereségszerzés céljából nyitott kamatláb pozíció felvállalását értjük. Aktív kamatlábkockázatot a Bank elsı sorban HUF, EUR, USD és CHF devizákban végez, de a Treasury vezetı engedélyével valamennyi devizában, amelyben passzív kockázatot vállal a Bank, lehetıség van aktív kockázatvállalásra.
19
•
A Bank a fentiek alapján passzív és aktív kamatkockázat-kezelést különböztet meg. Passzív kamatkockázat kezelésen azt értjük, amikor a kockázatvállalás mértéke állományi (nyitott pozíciós) és veszteségkorlátozó (stop loss, VAR stb.) limitek felállításával kerül behatárolásra devizánként és az összesített kamatláb-pozícióra vonatkozóan. Aktív kamatkockázat-kezelésen azon tevékenységeket (pl. hitelek és betétek árazása) és üzletkötéseket (spot és határidıs kamatláb-üzletek, illetve kamatláb-csereügyletek) értjük, amelyekkel a kamatkockázatot jelentı pozíciók aktívan befolyásolhatók, irányíthatók, és ezáltal a kamatkockázat csökkenthetı, módosítható. A passzív kamatkockázat-kezelés szabályozási kereteit a Controlling osztály, illetve a frankfurti ZMO osztály alakítják ki az Igazgatóság jóváhagyásával, míg az aktív kockázatkezelés a fenti szabályozási kereteken és limiteken belül a Treasury hatásköre. A kamatlábkockázat kezelésének operatív szerve a Treasury. A kamatlábkockázat kezelése az összes kamatlábkockázatot hordozó mérleg- illetve mérlegen kívüli tétel által generált nettó kitettség vonatkozásában devizánként külön történik, az egymást természetes módon kioltó kockázatok figyelembe vételével. Bár a kamatlábkockázat napi mérésére a Bank több kockázati paramétert (VAR, stressz-teszt, kamatlábérzékenység) is használ, az operatív kamatkockázat-kezelés során a Treasury a kamatlábérzékenység mutatószámát alkalmazza az egyes devizák hozamgörbe pontjainak kockázati kitettség szempontból való értékelésre. VAR: termékenként és kereskedési / banki / management könyvre vonatkozó bontásban, illetve a Bank egészére meghatározott VAR limitek a portfoliókon bevállalható maximális potenciális veszteségértéket jelentik 97,5% konfidencia szint mellett. Stressz-teszt: a mérleg és mérlegen kívüli tételek nettó jelenértékében való elmozdulást méri szélsıséges piaci kamatelmozdulás esetén. A stressz teszteket az anyabank által jóváhagyott hipotetikus forgatókönyvekre a központi Risk Controlling Osztály futtatja naponta az összes leányvállalatra vonatkozóan és a tesztek eredményét az elıre megállapított limitértékekhez hasonlítja. Kamatérzékenység: a banki portfoliónak a kamatlábkitettséggel rendelkezı részére vonatkozóan, devizánkénti és könyvenkénti bontásban a portfolió 1 bázispontos kamatláb-elmozdulás esetén bekövetkezı nettó jelenérték változását mutatja. A kamatérzékenységre vonatkozó mutatót devizánként, lejárati szektoronkénti és
20
könyvenkénti bontásban a Kockázatkezelési Osztály naponta megküldi az Igazgatóságnak és a Treasury-nek. Explicit limitek a kamatérzékenységre nincsenek mivel a VAR-alapú kockázat-figyelés ezt a kockázatot is magában foglalja. c. A hirtelen és váratlan kamatláb-változás hatása a bank jövedelmezıségére (2008. negyedév végi adatok 200 bázispontos elmozdulást feltételezve): Nettó kamatpozíció jövedelmi hatása (2008) Idıszak Devizanem Jövedelmi hatás (MFt) CHF 102 EUR 350 1. negyedév HUF 189 USD 76 CHF EUR HUF USD
-
3. negyedév
CHF EUR HUF USD
-
70 24 11 35
4. negyedév
CHF EUR HUF USD
-
104 315 68 39
2. negyedév
-
88 35 126 119
11. Értékpapírosítás (KR 15/A. §) A Commerzbank nem alkalmaz értékpapírosítást. 12. Partnerkockázat kezelése (KR 15/B. §) A Bank a származtatott ügyletek partnerkockázatának meghatározásához a piaci árazás módszerét alkalmazza. A tıkekövetelmény számolását a Varitron rendszer végzi. A rendszer a partnerkockázatot a kereskedési könyvi kockázat részeként számolja a pótlási költség és lehetséges jövıbeni hitelkockázat összegének 8%-aként, megszorozva az adott partnerhez tartozó kockázati súllyal. Ennek megfelelıen mind a pótlási költség kockázatát, mind pedig a jövıben felléphetı hitelkockázatot figyelembe veszi tıkekövetelménye meghatározására. A kockázat megfelelı kezelése érdekében a Bank központilag kialakított limitrendszert állított fel a bankokra és egyéb partnerekre vonatkozóan. A banki limitek felállítását és kezelését a központi kockázatkezelés végzi. A limitek meghatározása saját elemzések alapján történik; azok kezelése pedig a Bank GMRV hitellimit rendszerében. A potenciálisan problémás hitelintézetek esetében egy ún. critical list-et kerül alkalmazásra, mely az üzleti területek számára a listán szereplı
21
bankokkal történı eljárásrendek menetét tartalmazza. Ennek megfelelıen a következı intézkedésekre kerülhet sor: − további kitettség növelés tilalma, − payment after delivery stratégia alkalmazása, − a jelenlegi kitettségek csökkentése (aktív exit stratégia alkalmazása) A nem banki ügyfelek vonatkozásában a helyi kockázatkezelés dolgozza ki a limitrendszert, amelyet a központban hagynak jóvá. Az elszámolási kockázat proaktív kezelése miatt tıkeszükséglet számítására nem kerül sor. Az elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteket leíró szabályzat kapcsolódásának fıbb elvei a partnerkockázathoz A bankgaranciák és készfizetı kezességek befogadhatóságának a feltételeit és befogadási értékük kiszámítását a Bank fedezetértékelési szabályzatában határozza meg. Ahhoz, hogy a fentieket értékkel bíró fedezetként vegye a Bank figyelembe, a garancia, illetve kezesség nyújtójának elfogadható kockázatúnak kell lennie. A Bank az elfogadható kockázat megállapításához alapvetıen mindig minısíti a garancia, illetve kezesség nyújtóját és értékeli az ezzel kapcsolatos konstrukciót, majd az együttes értékelés alapján dönt a befogadhatóságról. Ezen folyamat keretében, amennyiben a garancia, illetve kezesség értékkel bír, úgy ez az érték a kezesség-, illetve garancianyújtó limitét terheli. A rossz irányú kockázatok azonosítása és kezelése a belsı modellt alkalmazó hitelintézetekre vonatkozó elıírás a 381/2007. számú, a hitelintézet partnerkockázatának kezelésérıl szóló kormányrendelet alapján. A Commerzbank Zrt. nem alkalmaz belsı modellt. A partnerkockázat tekintetében a Bank nem vett figyelembe vett hitelkockázati fedezetet. A Bank nem alkalmaz szerzıdéses nettósítást, illetve hitelderivatívákat. 13. Mőködési kockázat (KR 16. §) A Bank a mőködési kockázat tıkekövetelményét az alapmutató módszerével számolja. A tıkekövetelmény 2008. december 31-én 642 MFt volt. A mőködési kockázat kezelése a 2. pillér alatt a következı módszerek segítségével történik a Bankban az 1. pillér tıkeszámítást kiegészítendı: − Kockázati kontrollpontok: •
bizottsági ülések konszern és egyedi szinten,
•
mőködési kockázati események figyelembe vétele a kockázati stratégia tervezésében,
22
•
jogi és szabályzati kockázatok kontrollja a jogi osztály és a Compliance Officer tevékenységén keresztül,
•
ügyvitel folytonosságának biztosítása az IT által
− Mőködési kockázati veszteségesemények győjtése − Jelentéskészítés
23
