A növényvédő szerek forgalomba hozatala Dr. Pethő Ágnes (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság) Növényvédő szer felhasználás változása A vegyszeres növényvédelem a XVIII. században indult fejlődésnek a kéntartalmú gombaölő hatásának felismerése révén. A XIX. század végén és a XX. század elején széles körben terjedt a kémiai növényvédő szerek alkalmazása. A kémiai forradalom nagy kutatási és termelési lendületében a szerek felhasználásához kapcsolódó esetleg káros (környezetszennyező, humánegészségügyi, stb.) hatások felderítésére kevés gondot fordítottak. Hazánkban első ízben 11.400/1947. számú kormányrendelet szabályozta a növényvédő szerek előállítását és forgalmazását. Az 1956. évi 9. sz. törvény erejű rendelet szerint a növényvédő szereket a földművelésügyi miniszter engedélyével lehetett forgalomba hozni. Az 1970-ig terjedő periódusban a kialakuló nagyüzemi gazdálkodást megalapozó kémiai növényvédelem elsődlegesen a klórozott szénhidrogén hatóanyagú szerekre épült. Az 1960-as évek végére ezek tették ki a növényvédő szer felhasználás 72 százalékát. Miután bebizonyosodott az emberre és a környezetre veszélyes, perzisztens hatásuk, hazánkban a világon elsőként tiltották be a DDT-tartalmú szerek használatát 1968-ban. Ezután a halogénezett szénhidrogén–tartalmú készítményeket javarészt a szintén erősen mérgező foszfátészter hatóanyagú szerek váltották fel. Újabb áttörést a 26/1982 (XII. 13) sz. MÉM rendelet hozott, amely részletesen megnevezte azokat a toxikológiai adatokat is, melyeknek az engedélykérelemben szerepelniük. Majd a XXXV/2000. törvény a növényvédelemről megalapozta az európai növényvédő szer engedélyezés és forgalmazás rendjéhez való illeszkedést. Jelenleg a 5/2001. FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről, valamint a 89/2004. FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról a tartalmazzák javarészt azokat az előírásokat, melyek meghatározzák a növényvédő szerek forgalmazását. Utóbbi rendelet megfelel a 91/414/EKG irányelv elvárásainak. A rendelethez kapcsolódó módszertani gyűjtemény részletes útmutatót tartalmaz a növényvédő szerek technológiai, engedélyezési, címkézési, stb. előírásairól. A 80-as évek közepéig emelkedett a felhasznált növényvédő szerek mennyisége, majd mennyiségük csökkenni kezdett, ami összefüggött a hatékonyabb növényvédő szerek előállításával és az árak növekedésével. Unióhoz csatlakozás hatása a hazai növényvédő szer engedélyezésre Az Európa Unióhoz történt csatlakozásunk óta (2004) hazánkra is vonatkoznak az uniós rendeletek. Az EU-szabályozás (91/414/EKG irányelv és a hozzá kapcsolódó rendeletek) szerint a növényvédő szerek engedélyezése kétlépcsős rendszerű és megosztott felelősségű. Míg a hatóanyagok engedélyezése uniós szinten zajlik, a készítmények engedélyezése nemzeti szinten folyik. A hatóanyag engedélyezés nem csak az új, hanem a korábban, nemzeti szinten engedélyezett hatóanyagokra is kiterjed. 1993-ban kezdték meg az Unióban használt ezernél is több hatóanyag felülvizsgálatát azok humán- és környezet-egészségügyi kockázatainak kiszűrése érdekében. A négy ütemben zajló folyamat jelenlegi állását mutatja az 1. táblázat. A szakmai szűrőn átjutó hatóanyagok felkerülnek az engedélyezett listára (ún. pozitív lista), míg a veszélyesnek ítélt hatóanyagok és azok készítményeik minden tagállamban visszavonásra kerülnek. Az áttekintésbe vont 1157 hatóanyagból
2 jelenleg több mint másfélszáz engedélyezett, 670 körül van a visszavont és 330 körül az értékelés alatt levő hatóanyagok száma. Ez azt jelenti, hogy hazánknak is másfélszáz pozitív listás hatóanyagra és készítményeikre (>400 készítmény) el kell elvégeznünk a megfelelőségi felülvizsgálatot. Magyarországon a 2007. januári állapot szerint 325 engedélyezett hatóanyag és 783 engedélyezett készítmény van forgalomban. A pozitív listán jelenleg szereplő 157 hatóanyagon felül lévő 163 hatóanyag készítményei addig engedélyezettnek minősülnek (ld. a 89/2004. FVM rendelet 1/B.melléklete), míg uniós szinten döntés születik megfelelőségükről, vagy visszavonásukról. Csatlakozásunk óta a hatóság 344 készítmény engedélyét vonta vissza. 1. táblázat Növényvédő szer hatóanyagok uniós felülvizsgálata
EU ENGEDÉLYEZÉS Régi ható hatóanyagok I-IVIV-lista
Ható Hatóanyag
I. mellé melléklet
VisszaVisszavont
Érté rtékelé kelés alatt
Hatá Határidő ridő év
I.lista
90
58
27
0
2005
II.lista
148
2
97
42
2005.06
III.lista
403
17
243
147
2006.08.
IV.lista
396
-
87
256
2008
ÚJ
125
72
7
46
+3 év
1162
149
461
491
∞
ható hatóanyagok
Összesen
Hazánk az uniós csatlakozáskor néhány pótolhatatlan növényvédő szer hatóanyagára kénytelen volt engedményt kérni a meglevő készleteket felhasználására, ill. nélkülözhetetlen használat miatt, mivel az adott készítményeket nem lehetett más hatóanyagúval helyettesíteni bizonyos kultúrákban. A nélkülözhetetlen hatóanyagokat és készítményeiket a 2.-3. táblázat szemlélteti. Ezek a hatóanyagok 2007.12.31-ig használhatók fel. Hatóanyag (2007. 12.31-ig)
Felhasználható kultúra
Kereskedelmi termék
terbufosz
kukorica,cukorrépa napraforgó, gabonafélék, szója cukorrépa,burgonya,gabonafélék, szamóca*, mák, bab
Counter 5 G
gabonafélék
Quinoshild 150, Buvisild BR
benszultap rézoxi-kinolát
Bancol 500 SC, 50 WP
3
Atrazine
kukorica
Hungazin 500 FW, Aktion 80 WP, Atrazin 500 FW, Gesaprim 500 FW, 90 WG, Hungazin 90 DF, Maizina 500 SC, 80 WP, 90 WG
prometrin
napraforgó, burgonya, petrezselyem, zeller,lencse, cukorrépa, gyógynövények
Merkazin50, Gesagard,500 FW, Prometrex 50 WP,
fenuron
napraforgó
Fenuron 50 WP
hexazinon
faiskola (erdészet)
Velpar, Erdei granulátum
kasugamycin
alma,körte,uborka,paprika, paradicsom
Kasumin 2L
naptalam
uborka
Alanap
bórsav
őszi búza, cukorrépa, napraforgó, kukorica
Ju-Knoll
DEROGÁ DEROGÁCIÓ CIÓS HATÓ HATÓANYAGOK Hatóanyag
Növényvédő szerek
Felhasználható (türelmi idő)
CHINMETRIN
bétacipermetrin
CHINMIX 5 EC CHINMIX 5 SC
2007. december 31-ig
CHINMIX TURBO CYPERIL-S ULV ANELDA PLUS 80 EC
butilát
ANELIROX 80 EC PROPONIT TERRA 840 EC FLEKSZENIT III. 690 EC
cikloát
RO-NEET 6 E SABET 72 EC
2007. április 30-ig
ALIROX 80 EC
EPTC
ANELIROX 80 EC ERADICANE 6-E WITOX 72 EC
A hazai szerengedélyezés menete A nemzeti szinten történő növényvédő szer engedélyezés menetét az 1. ábra tekinti át. A kérelmező által benyújtott engedélyezési dosszié egyes szakterületeit a felelős hatóság (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatósága) a két szakhatósággal (OTH és OKTF) értékeli és velük együttműködve hozza meg
4 döntését az engedélyezésre vonatkozóan 18 hónap alatt. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal a humán kockázatok vonatkozásában, míg az Országos Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a környezetvédelmi kockázatokról ad ki szakhatósági állásfoglalást. Az OTH szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a növényvédő szer és a növényvédő szer hatóanyag környezet-, munka- és élelmezés-egészségügyi megítélését, különösen az embert veszélyeztető tulajdonságok szerinti osztályozást, az élelmezés- és munka-egészségügyi várakozási időt, a növényben, növényi termékekben megengedhető növényvédőszer-maradék határértékek megállapítását, a növényvédő szerrel tevékenységet folytatók számára szükséges védőeszközöket és az elsősegély-nyújtási eljárást. Az OKTVF szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a növényvédő szer környezeti sorsát és viselkedését, ökotoxikológiai sajátosságát, a környezet és a természet védelmét érintő hatását, a felhasználás környezet- és természetvédelmi feltételeit, a növényvédő szer környezeti veszélyességi osztályba sorolását. Mindkét szakhatóság javaslatot tesz a növényvédő szer forgalmi kategóriába sorolására. 1. ábra Engedélykérelem
Kérelmező
Növényvé nyvédő szer engedé engedélyezé lyezés menete Magyarorszá Magyarországon
Dokumentáció átvétele
MgSZH Adat-megfelelőség MgSZH Szakhatósági állásfoglalás
Dosszié kiértékelés
Szakhatósági állásfoglalás
OTH
MgSZH
OKTVF
Idő Időtartam: Szakható Szakhatóságok: 12 hó hónap Összesen: 18 hó hónap
Okirattervezet, Címketerv MgSZH
ENGEDÉLYOKIRAT MgSZH
Az Európa Unión belül a benyújtandó engedélyezési dokumentációk követelményrendszere (a 89/2004. FVM rendelet 2. és 3. mellékletének megfelelően) meghatározott és értékelése is egységes feltétel- és szempontrendszer alapján történik (a 89/2004. FVM rendelet 6. mellékletének megfelelően). Amennyiben az engedélyezési dokumentáció hiányos, a Hatóság pótlást kér és a kiegészítés beérkezéséig felfüggeszti az engedélyezési eljárást. A jelenlegi engedélyezési rendszer azonban hosszútávon várhatóan módosulni fog annak érdekében, hogy az Európa Unión belül egységesítsék a növényvédő szer engedélyezést is, tehermentesítsék a tagországokat az azonos készítmények engedélyezésétől. A tervezett EU zónabeosztás azonban nem egyezik az EPPO klimatikus zónarendszerével és nem csak az éghajlati viszonyokat, de az egyes tagállamok speciális adottságait (domborzat, talaj, stb.) és nemzeti érdekeit (gazdasági szempontok,
5 ökológiai gazdálkodás) is figyelmen kívül hagyja, így a növényvédő szerek egységes uniós értékelése még sok-sok egyeztetést igényel. A növényvédő szerek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó alapelvek Az engedélyező hatóság a növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását akkor engedélyezi, ha az: - kellően hatékony, - nem károsítja a védendő növényeket és növényi termékeket, - nem okoz elkerülhető fájdalmat vagy szenvedést olyan gerinceseken, amelyek elleni védekezésre szánják a készítményeket, - nem okoz káros hatást az ember és az állat egészségére (pl. ivóvízen, élelmiszeren vagy takarmányon keresztül) - nem befolyásolja elfogadhatatlan módon a környezetet, különös tekintettel a növényvédő szer környezetben való sorsára és viselkedésére (beleértve az ivó- és talajvizet) és a nem célzott fajokat - a hatóanyag, és amennyiben szükséges, minden toxikológiai vagy ökotoxikológiai szempontból jelentős szennyező és egyéb összetevő anyagának jellege és mennyisége az arra alkalmas módszerekkel meghatározható, - az engedélyezett használatából eredő, és toxikológiai vagy környezeti szempontból jelentős növényvédőszer-maradékok az arra alkalmas módszerekkel meghatározhatók, - a növényvédő szer fizikai és kémiai tulajdonságai meghatározásra kerültek, és a növényvédő szer megfelel a megjelölt használatra, valamint tárolásra alkalmas, - az engedélyben a növényvédelmi technológiai utasítások oly módon kerültek meghatározásra, hogy az ideiglenesen megállapított legmagasabb határérték túllépésére ne kerüljön sor. Mindezek szellemében az engedélyokirat meghatározza a szükséges alkalmazási területet, technológiát, alkalmazható mennyiségeket, az ember és az állatok egészségvédelme, továbbá a környezet és természet védelméhez szükséges előírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, a forgalomba hozatal és felhasználás feltételeit. Engedélyokirat csak jóváhagyott címketervvel adható ki, legfeljebb 10 évre. Címke szerinti tájékoztatás A növényvédő szerek forgalmazása során kiemelt szerepe van a címke helyességének, mivel a felhasználót a címke tájékoztatja a szer alkalmazásának technológiai előírásairól, a humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól. Növényvédő szer csak az ember egészségének, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban, a termékkel közvetlenül nem érintkező felületen, eltávolíthatatlan módon elhelyezett, magyar nyelvű, jogszabályban meghatározott méretű és tartalmú címkével hozható forgalomba. A növényvédő szer címkéjén fel kell tüntetni az engedélyben meghatározott adatokat. A növényvédő szereket veszélyességük alapján: a.) fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz- és robbanásveszélyes b.) környezeti veszélyességi c.) forgalmi kategóriákba kell sorolni. A növényvédő szerek nem cél-szervezetekre vonatkozó esetleges toxicitás alapú besorolását a - méh veszélyesség (kifejezetten/közepesen/mérsékelten veszélyes), - a vad és madár veszélyesség (kifejezetten/erősen/közepesen/enyhén veszélyes) - vízi szervezetekre veszélyesség (kifejezetten/ mérsékelten veszélyes)
6 szöveges besorolással jelzik az engedélyben és a címkén. Amennyiben a készítmény vízi szervezetekre veszélyes, a szer alkalmazásakor a veszélyesség mértékétől függően különböző mértékű védőtávolságot (200m/50m/20m) kell biztosítani a 89/2004. FVM rendelet értelmében. A biztonsági távolságot a címkén fel kell tüntetni. - Vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes szereknél - kockázatbecslés nélkül 200 m védőtávolság tartandó, - közepesen veszélyes - kockázatbecslés nélkül 50 m védőtávolság, - mérsékelten veszélyes - kockázatbecslés nélkül 20 m védőtávolság tartandó, míg - kockázatbecslési számításokkal 5, 20, 50 m biztonsági távolság állapítható meg. Napjainkban már növényvédő szerek étékelése az emberre, a különböző élőlényekre és a környezetre kockázatbecsléssel történik, ami pontosítja a veszélyességi besorolást. A címkén alkalmazható veszélyszimbólumokat és jeleket, valamint veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok és a biztonságos használatra utaló S-mondatokat a a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza. Veszélyes készítmények esetén a következő szimbólumokat kell alkalmazni. 2. ábra
Veszélyszimbólumok és jelek • E robbanásveszélyes •
Xn
ártalmas
•
C
maró
•
Xi
irritatív
•
N
környezeti veszély
• O égést tápláló,oxidáló • F+ fokozottan tűzvesz. • F tűzveszélyes • T+ nagyon mérgező • T mérgező
Továbbá a veszélyes növényvédő szerek esetében a címkén fel kell tüntetni az emberre és az élővilágra vonatkozó aktuális R (risk= kockázat)-mondatokat. A következő 4. táblázat a legfontosabb kockázati mondatokat tartalmazza, pirossal jelölve azokat, melyek a egy-egy készítmény alkalmazásának kiemelt veszélyeire utalnak.
7 A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok R 39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat R 40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított R 41 Súlyos szemkárosodást okozhat R 42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 44 Zárt térben hő hatására robbanhat R 45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) R 48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat R 49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre R 53 A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 54 Mérgező a növényvilágra R 55 Mérgező az állatvilágra R 56 Mérgező a talaj szervezeteire R 57 Mérgező a méhekre R 50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat
Amennyiben engedélyt kap egy veszélyes készítmény, akkor csak a címkén feltüntetett technológiai leírás követése és a biztonsági előírások betartása védi meg a felhasználót. Ezért fontosak a veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló, címkén feltüntetett biztonsági, ún. S-mondatok, mint például: S 57 A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni S 60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani S 62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét S 36/39 Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni. Forgalmi kategóriába sorolás A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és a végrehajtásáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet, valamint a 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, és annak végrehajtásáról szóló 44/2000.(XII. 27.) EüM rendelet alapján a növényvédő szereket forgalmi kategóriába kell sorolni. Nem engedélyezhető olyan növényvédő szer, amely bizonyítottan genotoxikus rákkeltő, humán rákkeltő, humán fertilitás- vagy utódkárosító, illetve bizonyítottan kumulatív hatású, ezért ezen szerek forgalmi kategóriába sorolása kizárható. I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek: A pontszám szerinti besorolástól függetlenül ebbe a kategóriába kell sorolni azt a szert, amely: - nagyon mérgező (T+ jelzésű), maró, erősen szem- és bőrirritatív, erősen szenzibilizáló hatású vagy kontakt allergén, - R40: rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított, - R45: rákot okozhat (karcinogén hatású lehet), - R46: öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet), - R48: hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat, - R49: belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet), - R60: a fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja, - R61: a születendő gyermekre ártalmas lehet, - R62: a fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet, - R63: a születendő gyermeket károsíthatja,
8 - R68: maradandó egészségkárosodást okozhat, - májkárosító, neurotoxikus, endokrin hatású, immuntoxikus, - vagy bizonyítottan faj- és/vagy szervspecifikus, - speciális permetezőgép-tisztítást igényel. Kivéve, ha a szer az EU jogszabályok szerinti kockázatbecslés alapján kedvezőbb kategóriába sorolható. II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek: Minden egyéb tulajdonságától és pontozástól függetlenül ebbe a kategóriába kell sorolni azt a szert, amely: - mérgező hatású (T jelzésű), - R41: súlyos szemkárosodást okozhat, - R43: bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet), - R64: szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja, - R65: lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat. Kivéve, ha az EU jogszabályok szerinti kockázatbecslés alapján kedvezőbb kategóriába sorolható. III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek: Méregerősség szempontjából legfeljebb "ártalmas" veszélyességi osztályba tartozó "Xn" veszélyjelű szer sorolható ebbe a kategóriába. A besorolásnál biztosítani kell, hogy a házkerti, kiskerti felhasználás során a legfontosabb károsítói ellen rendelkezésre álljon megfelelő, III. forgalmi kategóriájú készítmény. A készítményeket szakmai felülvizsgálat alapján lehet kiválasztani. A forgalmi kategóriába sorolás részletesebb pontrendszere az engedélyezési hatóság útmutatói között szerepel.
Növényvédő szer felhasználás, forgalmazás, szolgáltatás képesítési előírásai Az 5/2001.FVM rendelet részletesen tartalmazza a növényvédő szer felhasználás, forgalmazás, szolgáltatás képesítési előírásait. I. forgalmi kategóriájú szerek forgalmazáshoz felsőfokú növényvédelmi képesítés szükséges, II. forgalmi kategóriájú. szerek forgalmazása legalább növényvédelmi technikusi, növényvédelmi egyetemi/főiskolai vizsgával, vagy növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel lehetséges III. forgalmi kategóriájú szerek forgalmazásához is szükséges legalább II. kategóriás képesítés, kivéve a kizárólag szobanövények ápolására engedélyezett készkiszerelésű III. kategóriájú szereket forgalmazó kiskereskedelmi egységeknél. Forgalmazói tevékenység szabályozása: Forgalomba hozatal: minden, térítés ellenében vagy térítésmentesen történő forgalmazás, kivéve, ha az a Magyarország területéről való kiszállítást megelőző tárolás céljából történik. Növényvédő szernek Magyarország területére történő behozatala forgalomba hozatalnak tekintendő. Párhuzamos behozatal: A párhuzamos behozatal egy növényvédő szernek az Európai Gazdasági Térségről szóló Szerződéshez Szerződő Államból Magyarországra történő behozatala, mely
9 meghatározott feltételek alapján azonos egy Magyarországon már engedélyezett növényvédő szerrel (referencia növényvédő szer). A forgalmazó szervezet (szakirányító, kereskedő) kötelezettségei a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001 FVM rendelet szerint kiterjed - a felvásárlásra, telephelyre, - telephelyen belüli szállítás, tárolás, értékesítés, nyilvántartás folyamatára, - értékesítéskor a vásárlói jogosultság vizsgálatára és a címke szerinti tájékoztatásra, - jelentési kötelezettségük van a növényvédő szer okozta szennyezés, vagy eltűnése esetén, - hulladék-visszavételi kötelezettség – külön megállapodás esetén (HGT szerint) . A kis- és nagykereskedelmi forgalmazás szabályozása a 156/2002. kormányrendeletben rögzített. Az üzlet működési engedélyét és raktározáshoz szükséges telepengedélyt a települési önkormányzat jegyzője adja ki a szakhatósági állásfoglalás és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara véleményével. Kiskereskedelmi forgalmazás esetén az illetékes megyei MgSZH szakhatósági állásfoglalásához a kérelmezőnek csatolni kell a növényvédelmi képesítésének hiteles másolatát és a forgalmazni kívánt növényvédő szerek engedélyeinek sorszámát. Nagykereskedelmi forgalmazáshoz a MgSZH Központ szakhatósági állásfoglalása szükséges, melyhez a kérelmezőnek csatolni kell a felsőfokú képesítésének hiteles másolatát és a forgalmazni kívánt növényvédő szerek engedélyeinek sorszámát és a kamarai regisztrációs számát. A telepengedély kiadásához szintén szükséges az illetékes MgSZH szakhatósági állásfoglalása. A telepen növényvédő szer raktár nem létesíthető vízművek védőterületén, valamint ár- és belvízveszélyes területen. A helyiségen szerepelnie kell a „ Méregraktár” vagy „Növényvédő szer raktár” feliratnak. A növényvédő szer raktárban a növényvédő szerektől elkülönítetten kell tárolni: a) a kiürült, de növényvédő szer átcsomagolására felhasználható, kívül, belül szabályszerűen megtisztított és lezárható növényvédő szer csomagolóeszközt, b) a sérült csomagolású, azonosíthatatlan, szennyezett és lejárt szavatosságú szereket, illetve ártalmatlanításra váró göngyölegeket. A raktárban évente selejtezést kell végezni és az I. és II. forgalmi kategóriájú szerekről előírt forma szerinti, naprakész nyilvántartást kell vezetni. Az illetékes szakhatóság az üzletben, raktárban jogosult ellenőrzi az előírt személyi, műszaki feltételek meglétét, az árukészletet (nyilvántartás, címkézés, szavatosság, stb.). A települési jegyző – szakhatósági állásfoglalás alapján- korlátozhatja, visszavonhatja a működési engedélyt. A növényvédő szerek szállítása a követelményeknek megfelelő csomagolóeszközben és rögzítve történhet Többféle növényvédő szer szállításánál a munkavédelmi szempontból legveszélyesebb készítménynek megfelelő védőeszközt kell biztosítani. A tevékenységgel megfelelő ismeretekkel rendelkező személy bízható meg. Jármű rakfelületén növényvédő szerrel együtt embert, állatot, takarmányt, élelmiszert vagy gyógyszert szállítani tilos. A jármű esetleges szennyeződése esetén a jármű és a környezet tisztítását az egészségügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi előírások betartásával haladéktalanul el kell végezni. Hulladékgazdálkodás
10 A hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi XLIII. tv ) alapelvei minden hulladékra, így a növényvédő szer és azok csomagolóeszköz hulladékaira is vonatkoznak. A gyártói felelősség elve szerint a növényvédő szert gyártó cégeknek is hozzá kell járulniuk az ártalmatlanítás költségeihez. A megosztott felelősség elve szerint a gyártóknak, a forgalmazóknak és a felhasználóknak együtt kell működni a hulladékgazdálkodás folyamatában. A termék, illetve hulladékok mindenkori tulajdonosaitól elvárható a felelős gondolkodás a káros környezeti hatások minimalizálása érdekében. Végül, a szennyező fizet elv értelmében annak kell állnia az ártalmatlanítás költségeit, aki a szennyezés okozta. A hulladékgazdálkodási törvény ennek megfelelően megfogalmazza a hulladékkeletkezés folyamatában részt vevők kötelezettségeit: A gyártó kötelezettségei 6. § (1) A gyártó köteles a terméket és csomagolását - külön jogszabályban meghatározottak szerint - úgy kialakítani, valamint olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, továbbá elősegíti a termék újrahasználatát, hulladékká válását követően annak környezetkímélő kezelését, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását. A forgalmazó kötelezettségei 10. § (1) A termék vagy szolgáltatás forgalmazója (a továbbiakban együtt: forgalmazó) köteles gondoskodni azon termékek, illetőleg csomagolásuk, illetve azok hulladékának fogyasztóktól történő visszafogadásáról, szelektív gyűjtéséről és a gyártónak vagy az arra feljogosított hulladékkezelőnek történő átadásáról, amelyek forgalmazását (kereskedelmét, javítását, karbantartását) a 8. § (4) bekezdése szerinti megállapodás alapján végzi. A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei 13. § (1) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Mivel a növényvédő szereket a hulladékgazdálkodási és a növényvédelmi törvény is veszélyes hulladéknak minősíti a növényvédelmi tevékenységről szóló( 5/2001. FVM) rendelet szerint a veszélyes hulladékra vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni a) nem engedélyezett növényvédő szer, b) lejárt szavatosságú növényvédő szer, c) az azonosíthatatlan növényvédő szer, d) szennyeződéstől nem mentesíthető védőeszköz, munkaeszköz, bontásanyag, illetve föld, növény, növényi termék, fel nem használható csávázott vetőmag esetén. e) a kiömlött növényvédő szer felitatására, összegyűjtésére használt anyag, növényvédő szerrel szennyezett talaj kezelésére. A növényvédő szeres szennyvizet a szennyvizek biztonságos kezelésére vonatkozó, külön jogszabályban foglaltak szerint kell kezelni. A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának kezelésére a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet kell alkalmazni. a.) A tisztított csomagolóeszköz-hulladék nem tekintendő veszélyes hulladéknak, ha a rendeletben meghatározottak szerint kezelik. b.) Csomagoláshoz használt, nem szennyezett papír és kezeletlen fa hagyományos tüzelő berendezésben elégethető, illetve más módon is hasznosítható.
11 c.)Lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. d.) 250 litert, illetve 250 kg tömeget meghaladó mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt csomagolóeszköz-hulladékok (többször használatos konténerek) begyűjtéséről, ártalmatlanításáról a csomagolóeszközben levő növényvédő szer gyártójának vagy importőrének kell gondoskodnia. Mivel a forgalmazó kötelezettsége is kiterjed a szállítás, raktározás, adatnyilvántartás, stb. folyamatára, ezért őket is érintheti a 271/2001. (XII. 21.) kormányrendelet paragrafusai a a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról . A legfontosabb bírsági tételek a következők: Hull. adatszolgáltatás elmulasztása: 9e Ft HG Terv hiánya, vagy nem betartása 12 e Ft Hulladékfajtákra hozott külön jogszabály be nem tartása 15 e Ft Hulladékkezelő létesítménynél 18 e Ft Környezet veszélyeztetése 24 e Ft Környezet károsítása 48 e Ft Nem veszélyes hulladék határon átszállítása 200 e Ft Veszélyes hulladék határon átszállítása 1000 e Ft Egyéb 6 e Ft Összefoglalás A növényvédő szerek forgalmazása roppant felelősséget és komoly szakmai felkészültséget igénylő feladat. Napjaink globalizálódó világában kemény érdekeltségek csapnak össze nem csak a piacok megszerzéséért, de a növényvédő szerek felhasználását különbözőképpen értékelő termesztési formák (biokultúra, integrált gazdálkodás, biológiai és kémiai növényvédelem) tekintetében is. A forgalmazónak egyáltalán nem mindegy, honnan mennyi növényvédő szert szerez be és miként tudja azt értékesíteni. Tekintettel kell lennie az ország mezőgazdasági helyzetére, biogeográfiai adottságaira, agrárpolitikájára, a piac stabilitására, figyelembe kell vennie a termesztési tendenciákat. Kiemelten fontos, hogy a készítmények alkalmazása során rezisztencia ne alakuljon ki, A forgalmazónak ismernie kell lennie a fogalmazott készítményekre vonatkozó technológiát. Alapvető elvárás az értékesítendő növényvédő szer hatékonysága, de emellett meg kell felelnie a humán- és környezet-egészségügyi elvárásoknak is. Egyre inkább felértékelődnek azok a szerek, melyek alkalmazása minél kisebb kockázatot jelent a felhasználóra és a környezet nézve. Ugyanakkor nyitottnak kell lennie a világtendenciákra, tekintetbe kell vennie a kontinensek és a klimazonális régiók közötti eltéréseket. Nem könnyű feladat! Ebben a profitéhes világban a forgalmazó piaci érdekeltségét - legyen az nemzetközi forgalmazó, országon belüli nagy- vagy kiskereskedő- mégis meg kell előznie az élő szervezetek és a környezet védelmének globális, kontinentális, regionális és helyi szinten egyaránt. Csak akkor van értelme a növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának, ha a jó gazda gondosságával végezzük a növényvédelmi tevékenységet, ha meg tudjuk mellette hosszú távon is őrizni talajainkat, vizeink, légkörünk tisztaságát és biztosítani tudjuk az élőlények természetes élőhelyeinek fennmaradását. Budapest, 2007. június 4.
