A SZABADSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

Nyilvánosságra hozatal

Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet

A SZABADSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

2014.

1



NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. rendeletben elıírt szabályoknak törtnı megfelelés körében a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra.

I. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Felügyelet a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: − Kockázatvállalási politika − Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság − Kockázati szerkezet − Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát az Elnök-ügyvezetı készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy − milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, − mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, − milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik elıfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelı kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia idıhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitőzéseit. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül 2



bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerősíthetı kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA (és jogutódja) minısítési és monitoring rendszerében szereplı mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelzı mércéket, és az OTIVA (és jogutódja) által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. § (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezetı bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért az ügyvezetés a felelıs. A Takarékszövetkezet együttmőködik az OTIVÁ-val (és jogutódjával) az alábbi területeken: − Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések − Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása − Belsı, valamint az OTIVÁ-nak (és jogutódjának) szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása − Adatgyőjtés, adatszolgáltatás, adatminıség ellenırzés − Belsı szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tıketervezés magában foglalja a következıket: − a minimális tıkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tıketöbbletet − belsı tıkeszükséglet számítása − a lényeges kockázati típusok belsı tıkeszükségletének meghatározása a különbözı kockázati típusok belsı tıkeszükséglete alapján − a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerősíthetı kockázatok fedezéséhez szükséges tıketöbblet meghatározása − a szabályozás által elıírt tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet összehasonlítása − a rendelkezésre álló tıke összehasonlítása a belsı tıkeszükséglettel és a szabályozás által elıírt tıkekövetelménnyel 3



A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás küldését követıen meghatározza a szabályozási, valamint a belsı tıkemegfelelését. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belsı tıkemegfelelésrıl negyedévente készít jelentést az igazgatóságnak és a felügyelıbizottságnak. Az ügyvezetés a Takarékszövetkezet tıkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fı elvei és pontjai, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenırzésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Takarékszövetkezet – mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet – a szabályozói tıkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a hitelezési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl szóló 196/2007. (VII30.) Korm. rendeletben (Hkr.) meghatározott feltételeknek megfelelı hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet biztosítja a hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjeinek, szabályzatainak, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság elıtti érvényességét és érvényesíthetıségét. A Takarékszövetkezet megteszi a megfelelı lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében. A Takarékszövetkezet elıre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgya(ka)t ismer el, amelyik likvid és értékálló. A Takarékszövetkezet elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság elıtt érvényes és érvényesíthetı, valamint eleget tesz a Hkr-ben rögzített feltételeknek. A Takarékszövetkezet a kihelyezésrıl történı döntés elıtt meggyızıdik a szükséges fedezetek illetıleg biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. a döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerzıdéshez kell csatolni. A kockázatvállalást tartalmazó szerzıdés tartama alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerzıdésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és e bekezdésben foglaltakat. A fedezetek felülvizsgálatára, újraértékelésére azok jellegétıl függıen éves, illetve 3 éves gyakorisággal kell sort keríteni. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerzıdés idıpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tıke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tıke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen

II. Javadalmazási politika A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság 2011. szeptember 29-én fogadta el, melyet 2011. január 1-i hatállyal helyezett érvénybe. A Takarékszövetkezet alapvetı célja olyan – a közép- és hosszú távú szemléletét tükrözı, a jogszabályi elıírásokra épülı, de méretének, belsı szervezete és tevékenysége jellegének,

4



körének és összetettségének megfelelı módon és mértékben az arányosság elvét szem elıtt tartó – javadalmazási politika kialakítása és folyamatos mőködtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattőrı képességével. A Takarékszövetkezet alapvetı célja, hogy a túlzott kockázatvállalás elkerülése mellett dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. A munkavállalók számára minden évben meghatározza a teljesítménymérés feltételeit, amelyben a Takarékszövetkezet üzleti teljesítményét, a szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét külön-külön részletezett szempontok figyelembe vételével értékeli.

A mérlegfıösszege tekintetében a Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 % piaci részesedést, így – a Hpt. 69/B. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – külön javadalmazási bizottságot nem hoz létre.

A

Javadalmazási

Politika

elveit

az

Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, míg a Felügyelı Bizottság felel annak végrehajtásáért, míg azt a belsı ellenırzés legalább évente felülvizsgálja. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagja készíti el és terjeszti az Igazgatóság elé. A Takarékszövetkezet biztosítja, hogy az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai között legyen olyan személy, aki teljes körően átlátja a Javadalmazási Politika minden elemét és mőködését. A Javadalmazási Politika kialakításán túl az Igazgatóság feladata a Javadalmazási Politika alkalmazása szempontjából kivételes esetek ellenırzése, a szükséges módosítások jóváhagyása, valamint az egyes módosítások és kivételek hatásainak felmérése.

A javadalmazási politika hatálya kiterjed: - a vezetık és a tisztségviselık javadalmazási elveinek szabályozására, -

az érintett személyi kör teljesítményjavadalmazása elveinek szabályozására, valamint

A

a vezetık munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra.

Javadalmazási

Politika

a

Takarékszövetkezet

minden

munkaviszonyban

álló

munkavállalójára kiterjed.

5



Kiemelt személyi kör: -

a Takarékszövetkezet vezetı elsı számú vezetıjeként az elnök - ügyvezetıre

-

a Takarékszövetkezet ügyvezetıjeként az ügyvezetı – fıkönyvelıre.

A

Takarékszövetkezet

a

munkavállalók

részére

rögzített

javadalmazást

és

teljesítményjavadalmazást (prémium) biztosít. A Javadalmazás elemei: 1. A rögzített javadalmazás elemei: - személyi alapbér - béren kívüli juttatások - gépjármőhasználat - mobiltelefon használat - kedvezményes dolgozói hitel - oktatás, képzés - egyéb (pl.védıszemüveg)

2. Teljesítményjavadalmazás A teljesítményjavadalmazás formája a prémium, amelynek kifizetése készpénzben történik. A kifizetés a teljesítmény naptári negyedéves értékelését követıen, naptári negyedévente történhet, a negyedév mutatói alapján az értékelést követı 40 napon belül. A kifizetés pontos idıpontját az ügyvezetık vonatkozásában az Igazgatóság, a Takarékszövetkezet további munkavállalója vonatkozásában az ügyvezetık határozzák meg. Teljesítményjavadalmazásra (prémiumra) az a munkavállaló jogosult, aki az alábbi kritériumok mindegyikének megfelel: -

az

értékelt

idıszaknak

legalább

a

felét

munkaviszonyban

töltötte

a

Takarékszövetkezetnél (kivéve, ha munkaszerzıdés ettıl eltérı feltételeket határoz meg); -

az értékelt idıszak utolsó naptári napján a Takarékszövetkezetnél munkaviszonyban állt;

-

a kifizetés napján a Takarékszövetkezetnél munkaviszonyban áll;

-

a kifizetés napján nem áll rendkívüli, vagy munkáltatói rendes felmondás alatt.

A prémiumot a –kirendeltségek kivételével - alapbér százalékában kell meghatározni. A kirendeltségek dolgozói az Igazgatóság által az éves üzletpolitika elfogadásával egyidıben

6



meghatározott premizálási feltételek teljesítésétıl függıen, kirendeltségi szintő prémiumot kapnak, amelyet a takarékszövetkezet elnöke a dolgozók éves munkája, beosztása alapján oszt meg a dolgozók között. Az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság tagjai, mint a tisztségviselık részére a Közgyőlésen elfogadott mértékő tiszteletdíj kerül kifizetésre. A speciális hatály alá tartozó munkavállalók teljesítményjavadalmazás során a következı pénzügyi és kockázati mutatók kerülnek vizsgálat alá: - a nem teljesítı hitelek részarányának változása, - a tıkekövetelmény elıírásainak való megfelelés - a likviditási kockázatokat mérı mutatószámok - az elért adózás elıtti eredmény. A munkavállaló teljesítményének értékelése során minıségi tényezık is figyelembe vételre kerülnek. Ilyen tényezık lehetnek pl.: ügyfél-elégedettség, kreativitás, vezetıi képességek, motiváció, kapcsolattartó képesség stb. Amennyiben a minıségi elvárások jelentıs mértékben nem teljesültek, akkor annak meg kell jelennie a teljesítményjavadalmazás csökkenésében. A nem pénzügyi kritériumok minden esetben olyan súllyal esnek latba, hogy alakulásuk jelentıs mértékben befolyásolja a munkatársat megilletı teljesítményjavadalmazást. Értéke maximum 60%. A teljesítményjavadalmazással érintett munkavállalók esetében a teljesítmény naptári negyedéves értékelését követıen, naptári negyedévente, a negyedév mutatói alapján az értékelést követı 40 napon belül 25 % - os mértékő prémiumelıleg fizethetı, amennyiben az éves célkitőzések a negyedév végén idıarányosan teljesültek és a Takarékszövetkezet eredménye, tıkekövetelményeknek való megfelelése azt lehetıvé teszi. A prémiumelıleg kifizetésérıl a kiemelt személyi kör vonatkozásában a Takarékszövetkezet Igazgatósága, míg a Takarékszövetkezet további munkavállalói vonatkozásában az Elnök ügyvezetı dönt. A 2013. évi üzleti évben az állandó bérjövedelemként 30 fı részére 81,824 MFt került kifizetésre. Béren kívüli juttatásként 4,220 MFt és egyéb jogcímen (védıszemüveg) 212 eFt. A Takarékszövetkezet 2,815 MFt prémiumot, és 8,553 MFt jutalmat fizetett ki 2013-ban. 2013. során végkielégítések, továbbá ki nem fizetett, halasztott javadalmazások nem voltak. Az üzleti év során kötött új munkaszerzıdéshez kapcsolódóan nem történt kifizetés.

7



III. Szavatoló tıkével kapcsolatos információk Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet szavatoló tıke számítása 2013.12.31.

Megnevezés Alapvetı tıke Járulékos tıke

Összeg (mFt) 343,236 108,018

Alapvetı tıke pozitív elemei Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek Befizetett jegyzett tıke Visszavásárolt saját részvények névértéke Tıketartalék Alapvetı tıkeként elismert tartalékok Általános kockázati céltartalék Alapvetı kölcsöntıke

116,434 100,000 0,000 16,434 232,001 0,000 0,000

Alapvetı tıke negatív elemei Egyéb levonások az alapvetı tıkébıl

-5,199

Járulékos tıke pozitív elemei Alapvetı kölcsöntıkébıl a járulékos tıkébe beszámítható rész Értékelési tartalékok Járulékos kölcsöntıke Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke

0,000 108,018 0,000 0,000

Járulékos tıke negatív elemei Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke limit feletti része Járulékos tıke limit feletti része

0,000 0,000

Levonások az alapvetı tıkébıl és a járulékos tıkébıl Levonások az alapvetı tıkébıl Levonások a járulékos tıkébıl

0,000 0,000

Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı, levonások utáni összes alapvetı tıke és járulékos tıke

451,254

A befizetett jegyzett tıkéhez és az alapvetı kölcsöntıkéhez kapcsolódó, visszaváltásra ösztönzı rendelkezés a takarékszövetkezetnél nincs.

8



IV. A hitelintézet tıkemegfelelése A Takarékszövetkezet belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvei és stratégiája A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat Belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezetı Testületei biztosítják, hogy − a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); − az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre; − hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert − nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz − termékeit és szolgáltatásait alapvetıen Magyarországon nyújtja, nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást − viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, − a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tıketervezés - a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkével. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: − Hitelezési kockázat – sztenderd módszer − Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer − Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) − Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer − Mőködési kockázat – alapmutató módszer

9



Sztenderd módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint 2013.12.31. Megnevezés

Összeg (mFt)

SA módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek ÖSSZESEN

0,000 0,000 0,000 0,023 58,224 0,739 46,354 17,766 19,025 142,131

A Takarékszövetkezet hitelezési és a felhígulási kockázatára vonatkozóan a) a késedelemnek és a hitelminıség-romlásnak a belsı szabályzatban való megközelítése: Felhígulási kockázatot a Takarékszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelıen erre vonatkozóan tıkekövetelményt sem kell számolnia. Ugyanakkor nyilvánosságra hozza a hitelezési kockázatra vonatkozóan az alábbiakat. 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-6) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1.a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettıszázötvenezer forintot, vagy

10



2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. 6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. b) az értékvesztések elszámolása és visszaírása a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek Általános szempontok Az értékvesztés elszámolásához (visszaírásához), valamint a céltartalék-képzés, -felszabadítás és -felhasználás mértékének meghatározásához a Takarékszövetkezeti kockázatok havi vizsgálata alapján megállapított minısítésekbıl kell kiindulni. Az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék értékelés idıpontjában szükséges szintjét, a minısítési kategóriákba történı besorolással az adott kintlevıséghez, befektetéshez, követelések fejében kapott készlethez vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettséghez egyedi elszámolás, illetve képzés esetén a súlysávon belül hozzárendelt mérték, egyszerősített elszámolás, illetve képzés esetén a tételesen (konkrétan) hozzárendelt százalékos mérték határozza meg. Az elszámolt értékvesztés és a megképzett céltartalék szintjét a Takarékszövetkezet, a minısítéssel együtt havonta felülvizsgálja. Az értékvesztés vagy annak visszaírása, illetve a céltartalék-képzés, -felszabadítás, vagy -felhasználás meghatározásánál alapvetıen a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni: – a várható veszteség valószínőségére és nagyságára, – a várható megtérülés valószínőségére, – az eszköz minısítési kategóriájára és – a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli elıírásokra.

11



c) a számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele elıtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban Kitettségi osztályok Állammal szembeni kitettségek

Mérlegen belüli és kívüli kitettségek ( bruttó érték)(mFt) 2013.12.31. 2811,955

Önkormányzatokkal szembeni kitettségek Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettségek Vállalkozásokkal szembeni kitettségek Lakóingatlannal fedezett kitettségek Egyéb ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb eszközök ÖSSZESEN

Kitettségi osztályok Állammal szembeni kitettségek Önkormányzatokkal szembeni kitettségek Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek Vállalkozásokkal szembeni kitettségek Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek

0,007 1125,314 15,016 1036,364 928,538 647,665 409,968 311,963 7286,790

Átlagos értékek Ft-ban 5 474 472 0 2 158 824 945 630 5 574 170 3 372 027

d) a kitettségek földrajzi-legalább országonkénti – megoszlása kitettségi osztályonként A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet, ezáltal nem tud adatot kimutatni. A takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségbıl keletkezett.

12



e) a kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként

A.kat. B.kat. C.kat. D.kat. E.kat. Összesen

Vállalkozás 2013.12.31 Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény 114,813 9,185 145,600 11,648 219,545 17,564 175,962 14,077 71,885 5,751 727,806 58,224


Központi kormány 2013.12.31 Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény 2993,290 0,000 46,290 0,000 58,690 0,000 26,516 0,000 40,719 0,000 3165,505 0,000


Helyi önkormányzat 2013.12.31 Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény 0,007 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,007 0,000


Hitelintézet 2013.12.31 Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény 963,180 0,000 0,713 0,011 0,762 0,012 0,000 0,000 0,000 0,000 964,655 0,023

13




Késedelmes tétel 2013.12.31 Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény 16,159 0,646 0,959 0,078 3,452 0,138 6,089 0,487 172,290 16,416 198,949 17,766


Ingatlannal fedezett 2013.12.31 Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény 286,137 9,275 618,271 18,712 254,316 9,039 249,542 9,052 9,811 0,275 1418,077 46,354

f) a kitettségek hátralevı futamidı szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Szektorok hitel állománya Helyi önkormányzatok hitele-rövid

2013.12.31(mFt) 0,000

Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel - hosszú

10,000

Egyéb pénzügyi közvetítık-Pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-rövid

0,000

Egyéb pénzügyi közvetítık-Pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-hosszú- legfeljeb 5 éves lejáratra

0,000

Egyéb pénzügyi közvetítık-Pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-hosszú- 5 éven túli lejáratra

0,000

Egyéb püi.közv., püi. kieg.tev. Végzıknek biztosítóknak nyújtott hitelek értékvesztése, értékelési különbözete

0,000

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll. Nélkül.)folyószámla hitel

208,279

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)megvásárolt követelés- rövid

0,000

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)lakáscélú hitel-hosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú

0,000

14



Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll. Nélkül.)egyéb hitel- rövid

99,504

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)-egyéb hitel-hosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú

349,519

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)-egyéb hitel-hosszú- 5 éven túli lejáratú

452,677

Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)pénzügyi lízing Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek értékvesztése, értékelési különbözete Háztartások-Lakosság-folyószámla hitel Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitel-rövid Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitel-személyi hitel hosszú- legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitel-személyi hitel hosszú 5 éven túli lejáratú Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitelszabadfelh. jelzáloghitel hosszú- legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások-Lakosság-fogyasztási-hitelszabadfelh. jelzáloghitel hosszú- 5 éven túli lejáratú Háztartások-Lakosság-lakáscélú hitel-hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások-Lakosság-lakáscélú hitel-hosszú-5 éven túli lejáratú Háztartások-Lakosság-egyéb hitel-rövid

1,330 -181,971 2,177 0,000 34,127 0,000

0,881

432,942 0,198 205,563 16,194

Háztartások-Lakosság- egyéb hitel -hosszúlegfeljebb 5 éves lejáratú

0,000

Háztartások-Lakosság-egyéb hitel- hosszú- 5 éven túli lejáratú

0,000

Háztartások-Lakosság-hitelelek értékvesztése, értékelési különbözete

-5,969

Háztartások-Egyéni vállalkozók-folyószámla hitel Háztartások-Egyéni vállalkozók-gépjármő vásárlási hitel-hosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú

189,288 0,800

Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelrövid

23,682

Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelhosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú

444,257

Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelhosszú - 5 éven túli lejáratú

143,071

Háztartások-Egyéni vállalkozók-hitelek értékvesztése, értékelési különbözete

-31,898

15



Háztartásokat segítı nonprofit intézmények folyószámla hitel Háztartásokat segítı nonprofit intézmények – egyéb hitel – rövid Háztartásokat segítı nonprofit intézmények – egyéb hitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartásokat segítı nonprofit intézmények – egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú Háztartásokat segítı nonprofit intézmények hitelének értékvesztése Összesen

0,002 4,500 0,238 5,331 0,000 2404,740

g) gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve

Összesen 2013.12.31 Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény 4373,586 19,107 811,833 30,449 536,765 26,753 458,109 23,616 294,705 22,442 6474,998 122,367


Elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék

2013.12.31

Megnevezés Hitelek-Hit.int. PIBB Hitelek nem pénzügyi vállalatoknak Hitelek Háztartásoknak Hitelek egyéni vállalkozóknak Hitelek lakosságnak Hitelek-non profit Egyéb követelések Egyéb eszközök Vagyoni érdekeltségek Átvett eszközök Egyéb eszközök

Értékv.nyitó állománya 0,000 127,283 29,097 20,419 8,678 0,000 0,000 5,939 0,500 5,439 0,000

Értékv. Értékv. Értékv. Záró Képzés Visszaírás állománya 0,000 0,000 0,000 66,322 11,634 181,971 15,585 6,815 37,867 14,413 2,934 31,898 1,172 3,881 5,969 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,011 3,879 2,071 0,000 0,000 0,500 0,011 3,879 1,571 0,000 0,000 0,000

16


2013.12.31 (mFt) Céltartalék változása


Nyitó Ált.kock.célt állomány Képzés Felszabadítás átvezetés 1,264 0,793 1,491 -0,564

Záró állomány 0,002

h) a hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek földrajzi (legalább országonként) megoszlás szerinti bontás: A takarékszövetkezetnek valamennyi hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettsége Magyarországhoz kapcsolódik. (2) Azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminıség-romlás következett be, az elszámolt értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatal:

Adatok (mFt)

2013.12.31. Megnevezés Értékvesztés Céltartalék Mindösszesen:

Nyitó állománya 156,380 0,700 157,080

Képzés Felszabadítás 81,907 18,449 0,793 1,491 82,700 19,940

Devizaárf.eltérésbıl, átalakulásból, egyesülésbıl megszőnésbıl stb eredı év,célt

0,000 0,000 0,000

Záró állománya 219,838 0,002 219,840

17



V. Sztenderd módszer Takarékszövetkezet által kiválasztott külsı hitelminısítı szervezetek A Takarékszövetkezet az adósállomány összetétele miatt jelenleg külsı minısítı szervezetet nem alkalmaz, egyébként a takarékszövetkezet azon hitelminısítı szervezete(ke)t, melye(ke)t a Felügyelet elfogad, a Felügyelet általi elfogadást követıen automatikusan elfogadja. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a Felügyeletnek szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a Felügyeletnek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a Felügyelet által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.

VI. Hitelezési kockázat-mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fıbb elvei és pontjai, valamint az, hogy ezen fedezet milyen mértékig veszi igénybe a Takarékszövetkezet A tıkekövetelmény mérséklésénél a Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal.

A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei és pontjai A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Fedezetértékelési Szabályzata az ügyfél/partner (leendı adós) vagyoni-pénzügyi helyzetének figyelembevételével tartalmazza: a) a szerzıdésekben szereplı, leggyakrabban alkalmazott biztosítékokat és jogi kikötéseket, amelyeket Takarékszövetkezet a hitelkockázatok csökkentésére alkalmaz, b) azokat a szempontokat, amelyeket a Takarékszövetkezet a fedezetek elfogadhatóságának (milyen típusú fedezeteket és milyen feltételekkel fogad el), valamint értékének, az értékesíthetıség és a hozzáférhetıség megállapításához megvizsgál,

18



c) a fedezetek értékelése során alkalmazott módszereket, és a fedezet értékelésekor alapul vett értéket (értékképzı tényezıket), d) a fedezetek értékelése során alkalmazott eljárási-, hatásköri-, illetıleg felelısségi rendet, valamint a személyi felelısöket, e) a fedezetek meglétében, értékében és érvényesíthetıségében bekövetkezett változások esetén alkalmazandó eljárásokat, valamint a rendszeres, utólagos értékelés gyakoriságát. A szabályzat a biztosítékok jogi érvényesíthetıségével kapcsolatosan utal azokra a tényezıkre vagy lényeges szabályokra, amelyeket a biztosítéki szerzıdésre vonatkozó jogrendben – a jogszabályok vagy a Takarékszövetkezeti belsı szabályzatok alapján – ajánlott különösen figyelni: - a biztosítékok elismerhetıségi feltételeinek maradéktalan biztosítására - a csıd- és felszámolási szabályokra, a biztosíték érvényesíthetıségére, illetve az érvényesíthetıségét korlátozó elıírásokra csıdeljárás vagy felszámolás esetén, - a közhatóságok biztosítékkal kapcsolatos különleges jogaira (pl. adóhatóság végrehajtási jog), - a biztosíték jelen és jövıbeli terhelhetıségére, - jelzálog biztosíték esetén a szabályszerő közhiteles nyilvántartásba történı bejegyzésre. Az elismert biztosítékok fı típusai A Hkr. a sztenderd módszer esetén az alábbi fedezeteket ismeri el a tıkekövetelményt mérséklıként, ha azok a Hkr.-ben meghatározott feltételeket kielégítik: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizetı kezesség A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminısítési kategóriáját a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminısítési kategóriáit,

19



Csoportosítás (a HKR szerint)

Minősítés kategória

1 ( AAA – AA-)

a) központi kormány és központi bank, b)

regionális önkormányzat,

kormány

és

2 (A+A-)

3

4

5

6

(BBB+BBB-)

(BB+BB-)

(B+B-)

(CCC+CCC-)

x

helyi

c) multilaterális fejlesztési bank, d) Európai Közösség, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Fizetések Bankja e) HKR 6. § (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak közszektorbeli intézmény,

f)

hitelintézet és vállalkozás, (pl: MTB Zrt.)

megfelelő

befektetési

X

g) vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha 1.

az elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítéssel és legalább 2. hitelminősítési besorolással rendelkezik,

h) hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

X

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása nem tekinthetı önálló biztosítéknak. Mivel a két szervezet készfizetı kezességvállalása visszterhes, ami a Takarékszövetkezet számára fedezeti kockázatot hordoz, az igénybe vett (beváltott) kezességvállalás összegét - a hitelügylet mögé állított fedezetek behajtásából keletkezı bevételbıl - arányosan vissza kell téríteni a részükre. A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülı piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk

20



Koncentrációs kockázat – a Hpt. Szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzıkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülı, különbözı szerzıdéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együttesébıl ered. A Felügyeletnek a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a hitelezési kockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni közvetlen és/vagy közvetett kitettségek olyan eloszlását kell érteni, amikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kis számú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethetı nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerő (szokásos és elvárható jövedelmezıségő folyamatos) mőködését. Az egyes ügyfelek és kereskedelmi partnerek kifejezés nem csupán az egyedi ügyfeleket/partnereket fedi le, hanem az egymással szoros (tulajdonosi és/vagy finanszírozási) kapcsolatban álló egyedi ügyfelek/partnerek csoportjait is. A szabályozás és a gyakorlat az egyedileg jelölt/megnevezett „kis-számú csoport” eseteire a nagykockázati kitettség megnevezést használja. A koncentráció ennél bıvebb fogalom, ide értve az alábbi okokat: − ágazati koncentráció, − földrajzi koncentráció, − adott külföldi devizanemben fennálló koncentráció, − hitelkockázat csökkentı eszközök koncentrációja (hitelkockázat csökkentı eszközök fajtájának vagy kibocsátójának koncentrációja). Koncentrációs kockázatok A koncentrációs kockázatok minden Takarékszövetkezetnél a lényegesnek minısülı kockázatok közé tartoznak. A koncentrációs kockázatok belsı tıkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: − a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tıkevesztés ne legyen nagyobb 30 %-nál; − a kockázatok fedezetét a számszerősített belsı tıkeszükségleten felül meghatározott tıkepuffer jelenti; − limiten felül a túllépést szavatoló tıkével kell fedezni. Mérése a Herfindahl-index segítségével történik. A koncentrációs stressz teszt tıkeszükséglete 2013. december 31-én 25,934 mFt volt. Az olyan kitettségek – mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni- értéke, amelyek esetében a készfizetı kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vett figyelembe a takarékszövetkezet A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezetnek 394,220 mFt a nettó kitettségi értéke, melynél figyelembe vett készfizetı kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát. A kockázattal súlyozott kitettség értéket sztenderd módszerrel számító hitelintézetnek, valamint azon hitelintézetnek, amely nem alkalmaz saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetıleg hitelegyenértékesítési becslést, az egyes kitettségi osztályaira vonatkozóan nyilvánosságra kell hoznia az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényezı, valamint a

21



mérlegen belüli nettósítás figyelembevételével számított - fedezett, teljes kitettség értéket.

Kitettségi osztályok Állammal szembeni kitettségek Önkormányzatokkal szembeni kitettségek

Teljesen korrigált kitettség értéke kockázatmérséklés után (mFt) 2013.12.31 3201,934 0,007

Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek Vállalkozással szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettségek Lakóingatlannal fedezett kitettségek Egyéb ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb eszközök Összesen

965,460 803,235 15,016 928,173 638,169 198,949 309,608 7060,551

VII. Kereskedési könyv Kereskedési könyvben a Takarékszövetkezetünk nem tart nyilván ügyletet.

Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók Egyéb részesedési viszonyban levı vállalkozás(ok) Név:

MTB ZRt.

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Saját tıke:

17.244 mFt

11.674 mFt

Jegyzett tıke

3.390 mFt

4.812 mFt

Részesdési arány

0,1864 %

0,02 %

2013 elızetes.mérleg 254 mFt sz. eredménye

-2.742 MFt (2012. évi)

Név:

Banküzlet Zrt.

ORIENT+ Zrt. V.a.

Saját tıke:

120.030 eFt

3.110 eFt

Jegyzett tıke

79.200 eFt

73.500 eFt

Részesdési arány

0,13 %

0,68 %

2012.mérleg eredménye

sz. 10.982 eFt

61.365 eFt 2010.04.13.)

(2009.10.15-

22



Név:

Bács-Metak Kft.

Solt és Vidéke Takarékszövetk.

Saját tıke:

5.219 eFt

277.474 eFt

Jegyzett tıke

3.400 eFt

150.974 eFt

Részesdési arány

4,41

3,31 %

2012.mérleg eredménye

sz. 405 eFt

793 eFt

Pénzügyi befektetéseink között többségi vagy befolyásoló részesedés nincs. A takarékszövetkezet részvényese a Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRt-nek 24.055 e Fttal, mely 6.685 eFt-tal növekedett az elızı évhez képest. Az OTSZ-tıl ajándékozási szerzıdés keretében kapott a takarékszövetkezet 667 db takarékbanki részvényt, melynek piaci értéke 6.670.000 Ft. A 135/2013 tv. alapján a takarékszövetkezetnek értékesítenie kellett a Takarékbanknál lévı „B” sorozatú 2 eFt értékő elsıbbségi részvényét és kapott új „C” sorozatú elsıbbségi részvényt 17 eFt értékben. További befektetéseink: a Hitelgarancia ZRt-ben 100 eFt, a Banküzlet ZRt-ben 100 eFt, az ORIENT ZRt-ben 500 eFt, a Bács-Metak Kft-ben 150 eFt, továbbá a Solt és Vidéke Takarékszövetkezetben 5.000 eFt. Az ORIENT ZRt részvénye után, 100 % (500 eFt) értékvesztés került elszámolásra, mivel a Zrt végelszámolás alatt van. A befektetett pénzügyi eszközök mérleg szerinti nettó értéke 32.135 eFt. Kamatkockázat jellege, értékelési elvek A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérı jellemzıinek eltérésébıl keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelı módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerzıdések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban.

23


Idıszak / Devizanem


HUF

EUR

USD

CHF

GBP

JPY

2013. I.

0,21 %

n.a

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013. II.

0,21 %

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013. III.

0,21 %

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013. IV.

0,25 %

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

VIII. Mőködési kockázat Mőködési kockázatok azonosítása A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J.§ értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a mőködési kockázat tıkekövetelményét, melynek értéke 2013. december 31-én 49 758 eFt. Szabadszállás, 2014. május 27.


24

A SZABADSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

Recommend Documents