TISZAVASVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET ................................................... 4440 Tiszavasvári Kossuth út 1.
Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala
2009.
Cg.:15-02-050265
Tartalomjegyzék 1.
2.
Bevezetés ............................................................................................................................ 3 1.1.
Rövidítések .................................................................................................................. 3
1.2.
Fogalmak ..................................................................................................................... 4
Kockázatkezelési elve, módszerek...................................................................................... 4 2.1.
A kockázatkezelésre szolgáló folyamatok ................................................................... 4
2.2.
A kockázati stratégia ................................................................................................... 6
2.2.1. Kockázatvállalási politika: .......................................................................................... 6 2.2.2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság ........................................................ 9 2.2.3 Kockázati szerkezet ....................................................................................................... 9 2.2.3. Kockázatkezelés szervezete ....................................................................................... 10 3.
Szavatoló tőkével kapcsolatos információk ...................................................................... 12
4.
A Tiszavasvári Takarékszövetkezet Tőkemegfelelése ..................................................... 13 4.1.
A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei és stratégiái .......................... 13
4.2.
Tőkekövetelmény kitettségi osztályonként ............................................................... 14
4.3.
Hitelezési és felhígulási kockázat .............................................................................. 15
4.4.
Hitelminőség-romlás mérése ..................................................................................... 16
4.5.
A késedelemnek és hitelminőség romlásnak a szabályzatokban való megközelítése 17
4.6.
A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása......................................................... 20
4.7.
Kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása ügyfél-kategória szerint ...... 20
4.8.
Késedelmes tételek összege ügyfél-kategória szerinti bontása nettó értéken ............ 20
4.9.
Értékvesztés és céltartalék állomány ügyfél-kategória szerint .................................. 21
5.
Sztenderd módszer ............................................................................................................ 21
6.
Biztosítékok értékelése ..................................................................................................... 21
7.
Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk ................................................ 23
8.
Kereskedési könyvben nem szereplő részvények ............................................................. 23
9.
Működési kockázattal kapcsolatos információk ............................................................... 23 2
1. Bevezetés A Tiszavasvári Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996 év CXII. törvény (Hpt.) 137/A §, és a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet (A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről) rendelkezéseinek megfelelően a rendeletben előírt információkat. Bemutatja és összefoglalja kockázataival, szavatoló tőkéjével, tőkemegfelelésével kapcsolatos legfontosabb információkat, a 2009. évi magyar számviteli jogszabályok alapján elkészített beszámolóját alapul véve, A feltüntetett adatok millió forintban értendők, minden ettől eltérő eset jelölésre került.
1.1.
Rövidítések
Hpt. - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény Bszt. - A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény Tpt. - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény Hkr. - 196/2007. (VII.30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről Mkr. - 200/2007. (VII.30.) Korm. rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről Nyhkr. - 234/2007. (IX.4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről Pkr. - 381/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a hitelintézetek partnerkockázatának kezeléséről Kkr. - 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól (továbbiakban: Kkr.) Hitkr. - 250/2000. (XII.24.) Korm rend. a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól PSZÁF – Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
3
1.2.
Fogalmak
Lényeges információ – a Hpt. 137/A §. (4) bekezdés a) pontja értelmében olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, Védett információ – a Hpt. 137/A §. (4) bekezdés b) pontja értelmében olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, Bizalmas információ – a Hpt. 137/A §. (4) bekezdés c) pontja értelmében olyan információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. Kitettségi osztályok – a hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelményének számításához alkalmazott sztenderd módszer tekintetében a Hpt. 76/A. § (1) bekezdésében felsorolt, tartalmukat és a besorolási követelményeket tekintve a Hkr.-ben részletezett kitettségi osztályok Tőkemegfelelés - a szavatoló tőke és a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége Tőkemegfelelési index – a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa Tőkemegfelelési mutató – a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa szorozva 8 %-kal, azaz a tőkemegfelelési index 8%-a.
2. Kockázatkezelési elve, módszerek A Tiszavasvári Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működést.
2.1.
A kockázatkezelésre szolgáló folyamatok
A magyar törvényi szabályozás a hitelintézetek tőkemegfelelésének vizsgálatát, szabályozását három „pillérre” bontja. 1. pillér: a HPT 76 §. 1. bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott 4
pozíciós és nagykockázat-vállalások, devizaárfolyam változás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a HPT, a Hkr., Pkr., Kkr. és a Mkr. által előírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. A fejlettebb módszereknél a módszer alkalmazásához a Felügyelet engedélye szükséges. 2. pillér: A HPT 76/K §-ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt.145/A §-ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükséglet a takarékszövetkezet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tőkeszintet. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatairól rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr.3.§-8§-aiban, illetve a 12.§-16.§-aiban meghatározott információkat. A Takarékszövetkezet a lényegesség megítélésénél az alábbiakban felsorolt kockázatokat vizsgálja: -
Hitelezési kockázat - általában annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt;
-
Ügyfélkockázat - a hitelezési kockázat legfőbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert a vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet egyéb kockázatvállalását jelentő szerződéses fizetési kötelezettségüket nem a szerződés szerint teljesítik;
-
Koncentrációs kockázat - az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered;
-
Országkockázat - Olyan veszteség felmerülését jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország kormánya által kontrollálható, a hitelező, vagy befektető által nem kontrollálható (gazdasági, politikai stb..) esemény generál;
-
Reziduális kockázat - annak a kockázata, hogy a hitelintézet által alkalmazott elismert kockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonnyá
-
Devizaárfolyam kockázat - annak kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri az árfolyamok változása miatt;
-
Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok - a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri a piaci kamatlábak és árfolyamok változása kapcsán;
-
Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat - azon jelenlegi és jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek a takarékszövetkezet jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak; 5
-
Működési kockázat - a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a takarékszövetkezet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata;
-
Likviditási kockázat - annak kockázata, hogy a takarékszövetkezet nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik;
-
Irányítási kockázat - amely a felelős belső irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti;
-
Stratégiai kockázat - a tőkét, vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik;
-
Reputációs kockázat - a tőkét, vagy jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a takarékszövetkezetről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, ületpartneri, vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg;
-
Külső tényezők kockázata - a külső tényezők kockázata magában foglalja a gazdasági környezetből fakadó, valamint a szabályozói környezetből adódó kockázatot.
2.2.
A kockázati stratégia
A Tiszavasvári Takarékszövetkezet rendelkezik kockázati stratégiával. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát az Ügyvezetés készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek.
2.2.1. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, 6
kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja.
Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 6. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 7. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 8. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 7
9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 10. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 11. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 12. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Tagintézmény vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 13. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.
Kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80 %-os, illetve 90 %-os limitterhelésnél jelzést küld az ügyvezetés részére. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő bizottság számára. 8
6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVAnak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. 7. A Takarékszövetkezet törekszik a szervezet kockázat-tudatosságának erősítésére, a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására, a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére.
2.2.2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat az Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: -
-
Hpt.76.§ (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1.pillér) 120 %-a, amennyiben a Hpt. 76.§ (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő a takarékszövetkezet számára. Hpt. 76/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, Hpt.76.§ (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege.
2.2.3 Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelőző időszakra, a jövőre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos időszakra dolgozza ki. 9
A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: -
.Hitelezési kockázat - sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés - pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat - sztenderd módszer Működési kockázat - alapmutató módszer
A tőkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tőkének a tényleges kockázatokkal történő összevetése. A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését fedezetekkel kell biztosítania. A hitelbiztosítéki szerződéseknek jogilag végrehajthatónak/kikényszeríthetőnek kell lenniük.
érvényesnek
és
bírósági
úton
A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végzése kötelező, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres időközönként - esetenként helyszínen is - ellenőrizni kell. A felülvizsgálatkor az ellenőrzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptkban lefektetett joggal élni.)
2.2.3. Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A feladatkörök írásban meghatározottak és elkülönítettek. Az üzleti, számviteli, adminisztrációs, kockázatkezelési, és belső ellenőrzési szakterület egymástól elkülönítettek. A belső kontroll funkció ellátása érdekében a Takarékszövetkezetünk 1 fő belső ellenőrt 1 fő kockázatkezelőt alkalmaz. Biztosított, hogy a belső ellenőr és a kockázatkezelő egymástól és az üzleti területtől is független. A kockázatkezelő a feladatát a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, munkaköri leírása alapján végzi. A kockázatkezelő munkáltatója az Igazgatóság, beszámolási kötelezettséggel is az Igazgatóságnak tartozik. Takarékszövetkezetünk a független belső ellenőrzésen kívül folyamatba épített ellenőrzést, vezetői ellenőrzést használ. A compliance funkciót az Intézményi Alap látja el. A 10
Takarékszövetkezet könyvvizsgálójával a kapcsolattartás során törekszik a felelős irányítási elvek követésére. A döntés-előkészítés minden esetben a kirendeltségek és a kockázatkezelő munkatárs tevékenységének eredménye, szabályzatban, illetve munkaköri leírásban meghatározott felelősségi renddel. A problémás ügyletek kezelése megvalósul a kirendeltségek, a Takarékszövetkezet tartós megbízással rendelkező jogi képviselője és az ügyvezetés együttműködésével. A Takarékszövetkezetben a kockázati típusokra vonatkozó információk összegfogásáért és a tőketervezésért az ügyvezető-főkönyvelő a felelős. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: -
Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Belső, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása.
A kockázatkezelés folyamata Funkció Stratégia meghatározása és rendszeres felülvizsgálata
Felelős szervezeti egység vagy felelős személy beosztása Elnök-ügyvezető, Igazgatóság
Gyakoriság évente
Módszertani kérdések
Eszköz - Forrás Bizottság, Igazgatóság
évente
Limitek meghatározása
Eszköz - Forrás Bizottság, Igazgatóság
évente
Termékek kockázati szempontú véleményezése
Kockázatkezelő munkatárs
folyamatos
Döntési kompetencia rend szerint Eszköz - Forrás Bizottság
folyamatos
Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti területeknek, megjelölt személyeknek
Kockázatkezelő munkatárs
folyamatos
Kintlévőségek számviteli szempontú értékelése, minősítése, értékvesztés, céltartalék képzés
Kirendeltségek és Számviteli szakterület
negyedévente
Kockázatvállalási döntések Árazás
eseti
11
Kirendeltségek, kockázatkezelő, jogi képviselő, ügyvezetők
Problémás ügyek kezelése Portfólió elemzés Külső és belső jelentések készítése
Kockázatkezelő munkatárs Számviteli szakterület
Tőkekövetelmény meghatározása Belső tőkeszükséglet meghatározása Válságtervek készítése Szabályzatok módosítása, felülvizsgálata
folyamatos negyedévente, évente havonta, negyedévente és eseti jelleggel
Számviteli szakterület
havonta
Számviteli szakterület
havonta
Ügyvezetés
eseti
Ügyvezetők, Igazgatóság
folyamatos, illetve évente
3. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk 2008.12.31
2009.12.31.
Alapvető tőke
676,880
709,978
- Alapvető tőke pozitív összetevői:
680,319
709,576
Cégbíróságon bejegyzett tőke
153,429
153,429
Számviteli tőketartalék
22,790
22,79
Általános tartalék
88,286
93,935
Eredménytartalék
310,865
368,101
Mérleg szerinti eredmény
83,635
50,833
Általános kockázati céltartalék
21,314
21,292
- Alapvető tőke negatív összetevői
-3,439
-0,402
Immateriális javak
-3,439
-0,402
Járulékos tőke
234,004
219,004
- Járulékos tőke pozitív összetevői
234,004
219,004
12
Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke SZAVATOLÓ TŐKE
158,564
158,564
75,440
60,44
910,884
928,982
4. A Tiszavasvári Takarékszövetkezet Tőkemegfelelése 4.1.
A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei és stratégiái
Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje az takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; A Hpt. 76/K §-a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Tiszavasvári Takarékszövetkezet elvégezte belső tőkekövetelmény számítását. A kockázatok fedezésére 364,465 millió Ft tőkeszükségletet határozott meg. A hitelezési kockázatra tekintettel képzett tőkeszükséglet meghatározása az alábbi koncepció szerint történik: tőkeszükséglet = kockázattal súlyozott kitettség 8%-a A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározását a sztenderd módszerrel végzi. 13
A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke. A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: -
központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, vállalkozással szembeni kitettség, lakossággal szembeni kitettség, ingatlannal fedezett kitettség, késedelmes tétel, fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, értékpapírosítási pozíció, kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy egyéb tétel.
A felsorolt kitettségi osztályokba besorolt kitettséghez a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII.30.) Korm. Rendeletben meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni. A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke: -
-
4.2.
eszköz esetén annak könyv szerinti értéke, kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a nyilvántartás szerinti értékének egyedileg megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal megszorzott értéke, származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték, vagy repóügylet, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték.
Tőkekövetelmény kitettségi osztályonként SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális Intézmények Nemzetközi szervezetek
364,465 0 14
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
4.3.
60,787 236,145 10,353 57,18
Hitelezési és felhígulási kockázat
Késedelmes tétel a kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tétel. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén -
a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért,vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és
b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén -
- a kettőszázötvenezer forintot, vagy - az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát.
A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez -
50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a,
-
Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.
A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 15
Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni.
Hitelminőség-romlás mérése
4.4.
A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében -
miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, és miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet.
A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét 20 %-kal csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2.Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a lakóingatlannal fedezett kitettségek 5 %-át, az egyéb ingatlannal fedezett kitettségek 15 %-át a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba. Az átsorolt lakóingatlannal fedezett állomány 1 %-át a lakossági, 4 %-át vállalkozói, az átsorolt egyéb ingatlannal fedezett kitettségek 3 %-át lakossági, 12 %-át a vállalkozói kitettségek közé. 3.Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása – a garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értéke 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába. 4.Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek 2 %-át külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 5. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozása 16
Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve -
-
50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek
6. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek
4.5.
-
A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni.
-
A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztés elszámolását feltételezve.
A késedelemnek és hitelminőség romlásnak a szabályzatokban való megközelítése
1, Ügyfél,- és partnerminősítés: Az ügyfél fizetési késedelme az ügyfél adósminősítésében, majd az adósminősítés felülvizsgálata során is jelentős szerepet játszik. Oly mértékű hitelkésedelem, amely kétes vagy rossz kintlévőség minősítési kategóriát keletkeztet, már a legkedvezőtlenebb ügyfél minősítési kategóriát vonja maga után. Az újratárgyalt, prolongált hitel kizárhatja a legkedvezőbb ügyfél minősítési kategóriába sorolást. Mivel az adósminősítés befolyásolja az egyedi minősítésnél a várható veszteség összegét, ezért közvetetten a fizetési késedelem összefügg a hitelminőség romlással. 2, Fedezetértékelés: A kintlévőség fizetési késedelme kizárólag nagyon szélsőséges esetben hat a biztosíték fedezetértékére. Amennyiben, a takarékszövetkezet a hátralékos hitelnél, megkíséreli a biztosíték mobilizálását, érvényesítését és az - általános esetben bármely ok miatt- nem történik meg, akkor a takarékszövetkezet az ügyfél egyedi minősítésénél, valamint a kisösszeg feletti egyszerűsített minősítésnél az adott fedezet értékét várható veszteségcsökkentő tételként már nem veheti figyelembe. Ezen az úton a fizetési késedelem közvetetten összefügg a hitelminőség romlással. 3, Kintlévőségek minősítése: 17
A kintlévőségek minősítése, értékvesztés elszámolása és céltartalék képzés rendje a takarékszövetkezet ügyletminősítési és értékelési, a kintlévőségek értékvesztése és céltartalék képzés szablyai nevű szabályzatában (továbbiakban ügyletminősítési szabályzat), az Eszköz-forrás értékelési szabályzatban és a fedezetértékelési szabályzatban kerültek rögzítésre. A hatályos 250/2000 (XII. 24) kormányrendelet előírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet elkészítette az "Ügyletminősítési és értékelési, értékvesztési és céltartalék képzési szabályzatot. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások havonta kerülnek elszámolásra. Ügyfélcsoportonként összesítve a 15.000 E Ft, és azt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást kell alkalmazni. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minősíti a takarékszövetkezet. Egyszerűsített minősítés: A minősítési kategóriát az ügyfél fizetési késedelme határozza meg. Minősítési kategória meghatározás: I. Problémamentes követelések Azon egyszerűsített eljárás alá tartozó kintlévőségek minősíthetők, ahol az adós (ügyfél) tőke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme -
vállalkozói hitelek esetében a 15 napot, lakossági hiteleknél a 30 napot nem haladja meg,
II. Külön figyelendő követelések Azokat a kintlévőségeket és mérlegen kívüli tételeket, amelyek esetében -
az adós (ügyfél) tőke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme vállalkozói hitelek esetében a 16-60 napig, lakossági hiteleknél a 31-60 napig terjed.
III. Átlag alatti minősítésű követelések Azon követelések, amelyeknél a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme 6190 napig terjed. IV. Kétes minősítésű követelések Azon követelések, amelyeknél a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme 91365 napig terjed. V. Rossz minősítésű követelések Azok a kintlévőségeit, amelyek esetében a követelések fizetési vagy törlesztési 18
késedelme a 365 napot meghaladja; Minősítési kategóriához értékvesztés kulcs meghatározás: A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az kintlévőség minősítési kategóriához rendelt fix értékvesztés %-kal határozza meg. Teljeskörű minősítésekkel kapcsolatos értékelési szabályok: A takarékszövetkezet a minősítésnél a 250/2000 kormányrendelet 7. sz. mellékletében (továbbiakban) Korm. rendelet meghatározott szabályok szerint jár el. A kintlévőségek minősítését több tényező figyelembevételével határozza meg. A várható veszteség meghatározása az első lépcső. A meghatározás súlyponti eleme a fizetési késedelem, de emellett, szerepet játszik az ügyfél adósminősítése és az országkockázat. A várható veszteséget csökkent(het)i a fedezetértékelési szabályzatban meghatározott fedezetek értéke. Az előbbi két tétel adja a nem fedezett várható veszteség értékét. A nem fedezett várható veszteség összegével megegyező értékvesztést számol el a takarékszövetkezet a könyveiben. Az elszámolt értékvesztés %-a meghatározza az ügylet kinnlévőség minősítési kategóriáját, így a hitelminőségét is. Összegezve megállapítható, hogy a fizetési késedelem, az ügyféllel szembeni követelés hitelezői oldalról nézve - egyik legfontosabb tulajdonsága, amely a hitelező szabályzataiban, ügyvitelében több fontos kérdést - így a követelés hitelminőségét is- alapvetően meghatározza. A számviteli beszámítások utáni figyelembevétele előtti összege:
kitettség
értékek
hitelezési
Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális Intézmények Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
kockázat-mérséklés
1 807,213 4 545,869 3 835,747 129,411 714,747
19
A tiszavasvári Takarékszövetkezet határon átnyúló tevékenységet nem végez.
4.6.
A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása 2009 Összeg
Ágazat megnevezése Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, bányászati szolgáltatás Feldolgozó ipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb tevékenység Összesen
4.7.
211,317
15,2
0 117,505
0,0 8,5
0
0,0
0
0,0
130,598 307,813 89,534
0 405,675
9,4 22,2 6,5 0,0 2,4 0,0 29,2
92,094
6,6
0 1 387,654
0,0 100,0
33,118
Kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása ügyfél-kategória szerint Ügyfél-kategória Önkormányzat Nem pénzügyi vállalkozás Lakosság Egyéni vállalkozó Összesen
4.8.
%
Hátralévő futamidő Éven belüli 1-5 év között 5 éven túli 0,000 0,000 0,000 535,671 1 063,377 4,963 190,634 1 479,059 1 079,684 172,877 520,303 99,090 899,182 3 062,739 1 183,737
Késedelmes tételek összege ügyfél-kategória szerinti bontása nettó értéken
Jogi személyiségű vállalkozás: 28,356 millió Ft, nem jogi személyiségű vállalkozás: 8,910 millió Ft, egyéni vállalkozások: 31,294 millió Ft, lakosság: 60,952 millió Ft. 20
4.9.
Értékvesztés és céltartalék állomány ügyfél-kategória szerint Ügyfél-kategória
Értékvesztés állomány
Önkormányzat Jogi személyiségű vállalkozás Nem jogi személyiségű vállalkozás Lakosság Egyéni vállalkozó Összesen
0,000 197,082 25,195 256,149 127,196 605,622
Céltartalék állomány 0,000 0,180 0,000 0,000 0,618 0,798
5. Sztenderd módszer A Tiszavasvári Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadja el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A.§ értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelkockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettség besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr.-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső minősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.
6. Biztosítékok értékelése A Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek, fedezeti értékének számítási alapját – az értékbecslésben meghatározott érték és – a könyvszerinti érték képezik. A Takarékszövetkezet az egyes fedezetcsoportokat – érvényesíthetősége, – értékállósága, – ellenőrizhetősége alapján alakította ki. 21
Az elfogadott fedezetek lehetnek: – likvid fedezetek – közraktárjeggyel biztosított fedezetek – ingatlanok – egyedileg beazonosítható, nevesített ingóságok – egyéb fedezetek – garanciák, készfizető kezességek. Az elfogadott fedezetek további csoportosítás szerint lehetnek: a) az előre rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékok: – a takarékszövetkezetnél óvadékként elhelyezett készpénz, vagy betét, – a nem hitelnyújtó pénzintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz, vagy betét – az életbiztosítási kötvény vagy szerződés, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint a – nem hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapír, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja és b) az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek. – Garancia és készfizető kezesség A Takarékszövetkezet nem fogadja el biztosítékként: – a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt; – a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, – a takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, – olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. A Takarékszövetkezet a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a következőkben teszi közzé: Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája 2009. december 31.-én Minősítési kategória Garanciát nyújtó 1 2 3 4 5 megnevezése + + + + (AAA-AA ) (A -A )
Központi kormány, központi bank
(BBB -BBB ) (BB -BB )
(CCC -CCC-)
X 22
A Takarékszövetkezet hitelezési kockázat-mérséklésre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott garanciák Magyar Állam általi viszontgaranciáját fogadta el. A kitettségek összes értéke, amelyek esetében a Takarékszövetkezet készfizető kezességet, garanciát vett figyelembe 235,205 millió Ft. Elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettségek értéke 365,668 millió Ft, mely vállalkozással szembeni kitettség.
7. Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet a 244/2000 Kormányrendelet alapján Kereskedési könyvet nem vezet.
8. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények A pénzügyi intézményekben lévő részvények mérleg szerinti értéke 59,805 millió Ft, melynek megoszlása: 57,424 millió Ft Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt, 0,281 millió Ft Garantiqa Hitelgarancia Zrt, 2 millió Ft Tak-Invest Kft, 0,1 millió Ft Banküzlet Rt. A Tiszavasvári Takarékszövetkezet nem rendelkezik olyan információval, mely a befektetések után értékvesztés elszámolását tette volna szükségessé. Értékesítés nem történt, így ebből származó eredménye nem volt a Takarékszövetkezetnek. A kamatkockázatot a Takarékszövetkezet a duration gap elemzés módszerrel méri. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik.
9. Működési kockázattal kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő – működési kockázat tőkekövetelményét A Hpt. 76/J.§ értelmében az alapmutató módszerével számítja ki. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: - a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű 23
-
ráfordítás különbözete, és a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete
összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem vehető figyelembe: - az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalékfelhasználással kapcsolatos ráfordítás és bevétel, - az általános igazgatási költség, - a kereskedési könyv részét nem képező tételek – ide nem értve a devizát – eladásából realizált bevétel, a pénzügyi műveletek nettó nyereségében és a pénzügyi műveletek nettó veszteségében szereplő eredmény, az egyéb bevételek között szereplő üzleti tevékenységből származó bevétel, - az egyéb bevételek között lévő a biztosítási események miatti kártérítésből származó bevétel. Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív előjelű összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív. A Takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye az előbbiek szerint számított irányadó mutató tizenöt százaléka. Működési kockázat
Tárgyévet megelőző 3. év br. jövedelme
Összeg
803,997
Tárgyévet megelőző 2. év br. jövedelme 844,782
Tárgyévet megelőző 1. év br. jövedelme 811,297
Tőkekövetelmény 2009 év 121,695
Tiszavasvári, 2010. május 12.
Tiszavasvári Takarékszövetkezet Igazgatósága
24