SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2010. év I. BEVEZETÉS

A SAVARIA Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996 évi CXII törvény (Hpt.) 137/A.§, és a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet (A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről) rendelkezéseinek megfelelően a rendeletben előírt információkat. Bemutatja és összefoglalja kockázataival, szavatoló tőkéjével, tőkemegfelelésével kapcsolatos legfontosabb információit, a 2010. évben érvényes magyar számviteli jogszabályok alapján elkészített beszámolóját alapul véve. A feltüntetett adatok millió forintban értendők, minden ettől eltérő eset jelölésre került.

II. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A SAVARIA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működését. Az alapelvek és módszerek az elmúlt egy évben nem változtak. II.1. A kockázatkezelésre szolgáló folyamatok A magyar törvényi szabályozás a hitelintézetek tőkemegfelelésének vizsgálatát, szabályozását három „pillérre” bontja. 1. pillér: a HPT 76 §. 1. bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhigulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázatvállalások, deviza árfolyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a HPT, a Hkr., Pkr., Kkr. és a Mkr. által előírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. A fejlettebb módszereknél a módszer alkalmazásához a Felügyelet engedélye szükséges. 2.pillér: A HPT 76/K §-ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt.145/A §-ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükséglet a takarékszövetkezet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tőkeszintet. 3.pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatairól rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr.3.§-8§-aiban, illetve a 12.§-16.§-aiban meghatározott információkat. A Takarékszövetkezet a lényegesség megítélésénél az alábbiakban felsorolt kockázatokat vizsgálja: − Hitelezési kockázat – általában annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt; − Ügyfélkockázat - a hitelezési kockázat legfőbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert a vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet

− − − − − − −

− − − −

−

egyéb kockázatvállalását jelentő szerződéses fizetési kötelezettségüket nem a szerződés szerint teljesítik; Koncentrációs kockázat - az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered; Országkockázat - Olyan veszteség felmerülését jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország kormánya által kontrollálható, a hitelező, vagy befektető által nem kontrollálható (gazdasági, politikai stb..) esemény generál; Reziduális kockázat - annak a kockázata, hogy a hitelintézet által alkalmazott elismert kockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonnyá Devizaárfolyam kockázat – annak kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri az árfolyamok változása miatt; Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok – a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri a piaci kamatlábak és árfolyamok változása kapcsán; Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat – azon jelenlegi és jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek a takarékszövetkezet jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak; Működési kockázat – a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a takarékszövetkezet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata; Likviditási kockázat – annak kockázata, hogy a takarékszövetkezet nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik; Irányítási kockázat – amely a felelős belső irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti; Stratégiai kockázat – a tőkét, vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik; Reputációs kockázat – a tőkét, vagy jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a takarékszövetkezetről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg; Külső tényezők kockázata – a külső tényezők kockázata magában foglalja a gazdasági környezetből fakadó, valamint a szabályozói környezetből adódó kockázatot.

II.2. A kockázati stratégia A SAVARIA Takarékszövetkezet a 2011-2013 évekre vonatkozó kockázati stratégiával rendelkezik. A takarékszövetkezet a prudenciális előírásokat figyelembe véve a kockázatok alacsony szinten tartására törekedve, a mindenkori kockázatot biztonsággal lefedő tőke tartásának biztosítására alakította ki kockázatkezelési stratégiáját. Az alkalmazott kockázatkezelési elvek és szabályok összessége a mindenkori tőkemegfelelést, s így a takarékszövetkezet működési biztonságát szolgálják. Az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, tartalmazza a kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbiakra terjed ki: − Kockázatvállalási politika − Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság − Kockázati szerkezet − Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát a compliance készíti el, és az Igazgatóság javaslata alapján a Küldöttgyűlés hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek II.2.1. Kockázatvállalási politika

-2-

A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a Takarékszövetkezet Igazgatósága az egész intézményen belül elvár. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan különkülön is tartalmaz alapelveket. Kockázatkezelési alapelvek: 1. A számítások alapján meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésre bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. (Óvatosság elve) 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 6. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 7. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 8. A Takarékszövetkezet nem folytat számára tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott (Tiltott tevékenységek elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázatkezelési célok

-3-

1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a standardizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80 %-os, illetve 90 %-os limitterhelésnél jelzést küld az ügyvezetés részére. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVA-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése 8. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. 9. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. II.2.2 Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A SAVARIA Takarékszövetkezet kockázati stratégiájának megfelelően elsősorban hazai fogyasztók számára nyújt hitelt. Portfoliójában jelentős részt képviselnek a mikro-, kis-és középvállalkozások, a lakosság valamint az önkormányzatok. A Takarékszövetkezet részt vesz konzorciális hitelezésben is. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen típusú és milyen mértékű kockázatot képes felvállalni, a felvállalt kockázatból milyen mértékű megtérülés várható, rendelkezik-e valamely területen komparatív előnnyel, továbbá milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: Hpt.76.§ (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1.pillér) 120 %-a, amennyiben a Hpt. 76.§ (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő a takarékszövetkezet számára. Hpt. 76/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, II.2.3 Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelőző időszakra, a jövőre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos időszakra dolgozza ki. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: a. Hitelezési kockázat – sztenderd módszer

-4-

b. Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer c. Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere d. Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer e. Működési kockázat – alapmutató módszer A tőkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tőkének a tényleges kockázatokkal történő összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a kereskedési könyvi kockázatok, illetve a tevékenység egészében felmerülő árfolyam- és árukockázat szabályozás által megadott módszerekkel történő felmérését, a kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tőkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll-e. A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését fedezetekkel kell biztosítania. A hitelbiztosítéki szerződéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton végrehajthatónak/kikényszeríthetőnek kell lenniük. A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végzése kötelező, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres időközönként – esetenként helyszínen is – ellenőrizni kell. A felülvizsgálatkor az ellenőrzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke, forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptk-ban lefektetett joggal élni.) Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke – Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: − az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; −

az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nemkereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat;

−

az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők

− a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt,

különösen kockázatosnak tekintett portfoliók és termékek, úgymint a Jen alapú hitelezés, hitelezési feltételek fellazulása lakossági szegmensben, gépjármű finanszírozás, hitelnyújtás Magyarországnál alacsonyabb szuverén hitelminősítésű országban rezidens adós számára, országhatáron átnyúló szolgáltatások, illetve fióknyitás külföldön, pénzügyi vállalkozás tevékenységét refinanszírozó hitel, valamint faktoring állományok kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon. A SAVARIA Takarékszövetkezet a

-5-

kockázatos portfoliók közt szereplő tevékenységek közül 2010. évben egyiket sem végezte, így ezek után tőkeszükséglet nem keletkezett.

II.2.4 Kockázatkezelés szervezete A Savaria Takarékszövetkezet szervezeti felépítése a kockázatok hatékony kezelését szem előtt tartva került kialakításra. Elkülönül az üzleti tevékenység és a kockázatkezelés irányítása és kontrollja. A belső ellenőrzés, a kockázatkezelés, valamint a compliance tevékenysége egymástól, valamint az egyéb szervezeti egységtől is elkülönül. Az Igazgatóság hagyja jóvá a kockázatkezelés módját meghatározó alapvető keretszabályokat, valamint a módszertanok irányelveit. A 2 fő belső ellenőr szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság végzi. A belső ellenőrzés tevékenységét önállóan, az ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően látja el. A kockázatvállalásokat a belső ellenőrzés rendszeresen vizsgálja. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az Ügyvezetést és beszámol a Felügyelő Bizottságnak. A Takarékszövetkezet a kockázatok alapos figyelésére, elemzésére két kockázatkezelő munkakört alakított ki, de a kockázatok előzetes kiszűrésében alapvetően az illetékes döntési szinteken lévő személyek is részt vesznek. Az ügyintéző szervezeten belül a 2 fő kockázatkezelő munkatárs tevékenységét közvetlenül az elsőszámú ügyvezető (Elnök-ügyvezető) irányítása alatt látja el. A kockázatkezelők fő feladatát képezi kockázatok kontrollja, monitoringja – ideértve a kockázatkezelés módszertanának kialakítását és folyamatos karbantartását, üzleti döntés kockázati véleményezését, rendszeres kockázati jelentések készítését -, a hitelezés közvetlen területén a preventálás, valamint a folyósítás előtt lévő hitelek kockázati elemzése mellett az utókezelés, a minősített hitelek kezelésének szakmai összefogása. Az új szabályozáshoz illeszkedő szervezeti átalakítás keretében a compliance tevékenységet önálló, közvetlenül az első számú vezető alá rendelt munkatárs látja el. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVA-val az alábbi területeken: - Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések - Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása - Belső, valamint az OTIVA-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása - Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés - Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. III. SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Az alapvető tőke összege: 1374,322 millió Ft, a járulékos tőke összege: 177,547 millió Ft, kiegészítő tőke elem nincs. Az alapvető tőke pozitív összetevői: 1379,280 millió Ft, negatív összetevői: 4,958 millió Ft. A járulékos tőke pozitív összetevői: 177,547 millió Ft, negatív összetevő nincs. A Hpt. 5.sz. melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke összege: 1551,869 millió Ft, a Hpt. 5.sz. melléklet 14. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: 0 Ft. A Hpt. 5.sz. melléklet 17. pontja szerinti érték: 1551,869 millió Ft.

IV. A SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET TŐKEMEGFELELÉSE IV.1. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei és stratégiája

-6-

A Takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés tekintetében az integrált takarékszövetkezetek PSZÁF által jóváhagyott ICCAP módszertanát alkalmazza, egyedi limitek alkalmazásával. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezés és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak - termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik - a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket, melyhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A SAVARIA Takarékszövetkezetnél a tőkemegfelelés belső értékelési folyamata kiterjed minden lényeges kockázatra, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére, az 1. pillér alatti minimális tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítására. A Hpt. 145/A. §-ában leírt felügyeleti felülvizsgálat elvárásaira való felkészülés érdekében a Takarékszövetkezet évente egyszer kockázati önértékelést végez, melynek alapján meghatározza a szükséges tőkepuffer értékét. A SAVARIA Takarékszövetkezet elvégezte belső tőkekövetelmény számítását. A kockázatok fedezésére 1268,165 m Ft tőkeszükségletet határozott meg. A hitelezési kockázatra tekintettel képzett tőkeszükséglet meghatározása az alábbi koncepció szerint történik: tőkeszükséglet = kockázattal súlyozott kitettség 8%-a A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározását a sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke. A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: - központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, - regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, - közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, - multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, - nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, - hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, - vállalkozással szembeni kitettség, - lakossággal szembeni kitettség, - ingatlannal fedezett kitettség, - késedelmes tétel, - fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, - értékpapírosítási pozíció, - kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy - egyéb tétel.

-7-

A felsorolt kitettségi osztályokba besorolt kitettséghez a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII.30.) Korm. Rendeletben meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni. A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke: - eszköz esetén annak könyv szerinti értéke, - kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a nyilvántartás szerinti értékének egyedileg megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal megszorzott értéke, - származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték, vagy - repóügylet, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték.

IV. 2. Tőkekövetelmény kitettségi osztályonként SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális Intézmények Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek

865,055 0 34,882 0 129,910 83,459 214,914 224,702 67,679 109,509

IV. 3. Hitelezési és felhígulási kockázatok IV. 3. 1. Késedelmesnek minősített tételek Késedelmes tétel a kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tétel. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát.

-8-

− −

A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható , ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni . A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. IV.3.2. Hitelminőség-romlás mérése

A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében −

miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, és

−

miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet.

A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét 20 %kal csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2.Ingatlan fedezetek romlása – Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a lakóingatlannal fedezett kitettségek 5 %-át, az egyéb ingatlannal fedezett kitettségek 15 %-át a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba. Az átsorolt lakóingatlannal fedezett állomány 1 %-át a lakossági, 4 %-át vállalkozói, az átsorolt egyéb ingatlannal fedezett kitettségek 3 %-át lakossági, 12 %-át a vállalkozói kitettségek közé. 3.Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek 2 %-át külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé.

-9-

4. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozása Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve − 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez − 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél − önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek − vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek − lakossági kitettségek közül átsorolt tételek Értékvesztés hányad növelés késedelmes kitettségekre 10 %. −

−

5. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztés elszámolását feltételezve.

A késedelemnek és hitelminőségromlásnak a szabályzatokban való megközelítése 1, Ügyfél,- és partnerminősítés: Az ügyfél fizetési késedelme az ügyfél adósminősítésében, majd az adósminősítés felülvizsgálata során is jelentős szerepet játszik. Oly mértékű hitelkésedelem, amely kétes vagy rossz kintlévőség minősítési kategóriát keletkeztet, már a legkedvezőtlenebb ügyfélminősítési kategóriát vonja maga után. Az újratárgyalt, prolongált hitel kizárhatja a legkedvezőbb ügyfélminősítési kategóriába sorolást. Mivel az adósminősítés befolyásolja az egyedi minősítésnél a várható veszteség összegét, ezért közvetetten a fizetési késedelem összefügg a hitelminőség romlással. 2, Fedezetértékelés: A kintlévőség fizetési késedelme kizárólag nagyon szélsőséges esetben hat a biztosíték fedezetértékére. Amennyiben, a takarékszövetkezet a hátralékos hitelnél, megkíséreli a biztosíték mobilizálását, érvényesítését és az –általános esetben bármely ok miatt- nem történik meg, akkor a takarékszövetkezet az ügyfél egyedi minősítésénél az adott fedezet értékét várható veszteségcsökkentő tételként már nem veheti figyelembe. Ezen az úton a fizetési késedelem közvetetten összefügg a hitelminőség romlással. 3, Kintlévőségek minősítése: A kintlévőségek minősítése, értékvesztés elszámolása és céltartalék képzés rendje a takarékszövetkezet ügyletminősítési és értékelési, a kintlévőségek értékvesztése és céltartalék képzés szablyai nevű szabályzatában (továbbiakban ügyletminősítési szabályzat), az Eszköz forrás értékelési szabályzatban és a fedezetértékelési szabályzatban kerültek rögzítésre. A 2010. 12. 31.-ig hatályos 250/2000 (XII. 24) kormányrendelet előírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet elkészítette az „Ügyletminősítési és értékelési, értékvesztési és céltartalék képzési szabályzatot. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások havonta kerülnek elszámolásra. Ügyfélcsoportonként összesítve a 30.000 E Ft, és azt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást kell alkalmazni. Az egyszerűsített minősítésen belül az előző évi auditált szavatoló tőke 0,5 %-ának millió Ft-

- 10 -

ra kerekített összegével megegyező, és ezen összeg alatti –ügyfelenként és követelésenként külön-külön számításba vett- tőkeköveteléseket a Takarékszövetkezet kisösszegű követelésnek tekinti, így ezen összeghatárt el nem érő tőkeköveteléseknél a 250/2000. (XII.24.) Korm.rendelet 7. számú mellékletének II. fejezetének (13) bekezdése alapján el kell tekinteni a minősített tételhez tartozó fedezettől, az ügylet minősítési kategóriájának meghatározásához csak a késedelmi napokat kell figyelembe venni. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minősíti a takarékszövetkezet. Átstrukturált hitel (követelés): - Amelynél a tárgyalás napján érvényben lévő szerződés alapján hátralék áll fenn, és - a hátralék 90 napnál régebbi, valamint az adós pénzügyi pozíciójánál jelentős romlás következett be, továbbá a jelen tárgyalás eredményeképpen az érvényben lévő szerződési feltételek jelentős mértékben változnak meg. - és a módosítás következtében lényegesen kedvezőbb fizetési feltételek lesznek, Az átstrukturált hitelek (követelések) minősítésénél alkalmazott feltételek: 1, Az átstrukturált hiteleket (követeléseket) nem lehet az átstrukturálást megelőzően érvényes besorolás szerinti minősítésnél jobb kategóriába vagy értékelési csoportba sorolni. 2, Az átstrukturált hitelt (követelést) külön figyelendő kategóriába vagy olyan értékelési csoportba lehet sorolni, amelyhez hozzárendelt értékvesztés eléri az egy százalékot, de nem haladja meg a tíz százalékot, ha -

-

az átstrukturálás eredményeképpen a késedelemben lévő tartozások törlesztésre kerültek vagy teljes mértékben fedezettel ellátottak (új fedezet bevonása, illetve a meglévő fedezet értékének növekedése miatt) és a jövőben esetlegesen várható - az átstrukturálás időpontjában még nem valószínűsíthető - veszteségek teljes mértékben fedezettek, így a korábban elszámolt értékvesztések fenntartása - teljes összegében - már nem indokolt, az adós az átstrukturálást követő száznyolcvan napon keresztül nem esik tizenöt napot meghaladó, illetve lakossági hitel esetén harminc napot meghaladó késedelembe, az adósnak a felülvizsgált, új törlesztési feltételek melletti jövőbeni tőke- és kamattörlesztési képessége megfelelő. Az átstrukturált hitelt (követelést) a külön figyelendőnél rosszabb kategóriába kell sorolni, ha az adós pénzügyi pozíciójában, fizetőképességében jelentős romlás következett be. 3, Az átstrukturált hitelt (követelést) problémamentes kategóriába vagy olyan értékelési csoportba lehet sorolni, amelyhez hozzárendelt értékvesztés nulla százalékos mértékű, ha az adósnak a felülvizsgált, új törlesztési feltételek melletti jövőbeni tőke- és kamattörlesztési képessége megfelelő és az adós az átstrukturálást követő háromszázhatvanöt napon keresztül nem esik tizenöt napot meghaladó, illetve lakossági hitel esetén harminc napot meghaladó késedelembe.

Egyszerűsített minősítés: - Kisösszegű követelések minősítése: minősítési kategóriát az ügyfél fizetési késedelme határozza meg: Minősítési kategória meghatározás: I. Problémamentes követelések

- 11 -

Azon egyszerűsített eljárás alá tartozó kintlévőségek minősíthetők, ahol az adós ügyfél) tőke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme - vállalkozói hitelek esetében a 15 napot, - lakossági hiteleknél a 30 napot nem haladja meg, II. Külön figyelendő követelések Azokat a kintlévőségeket és mérlegen kívüli tételeket, amelyek esetében - az adós( ügyfél) tőke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme - vállalkozói hitelek esetében a 16-60 napig, - lakossági hiteleknél a 31-60 napig terjed. III. Átlag alatti minősítésű követelések Azon követelések, amelyeknél a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme 61-90 napig terjed. IV. Kétes minősítésű követelések Azon követelések, amelyeknél - a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme 91-365 napig terjed. V. Rossz minősítésű követelések Azok a kintlévőségeit, amelyek esetében a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 365 napot meghaladja; Minősítési kategóriához értékvesztés kulcs meghatározás: A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az kintlévőség minősítési kategóriához rendelt fix értékvesztés %-kal határozza meg.

-

Az egyszerűsített, kisösszegű tőkekövetelés feletti és a legfeljebb 30.000 E Ft közötti követelések minősítésénél a várható veszteség megállapításához a keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelem időtartamán túl a fedezeteket is figyelembe kell venni. A várható veszteséget csökkent(het)i a fedezetértékelési szabályzatban meghatározott fedezetek értéke. Az előbbi két tétel adja a nem fedezett várható veszteség értékét. A nem fedezett várható veszteség összegével megegyező értékvesztést számol el a takarékszövetkezet a könyveiben.

Egyedi minősítésekkel kapcsolatos értékelési szabályok: A takarékszövetkezet a minősítésnél a 250/2000 kormányrendelet 7. sz. mellékletében (továbbiakban) korm. rendelet meghatározott szabályok szerint jár el. A kintlévőségek minősítését több tényező figyelembevételével határozza meg. A várható veszteség meghatározása az első lépcső. A meghatározás súlyponti eleme a fizetési késedelem, de emellet, szerepet játszik az ügyfél adósminősítése és az országkockázat. A várható veszteséget csökkent(het)i a fedezetértékelési szabályzatban meghatározott fedezetek értéke. Az előbbi két tétel adja a nem fedezett várható veszteség értékét. A nem fedezett várható veszteség összegével megegyező értékvesztést számol el a takarékszövetkezet a könyveiben. Az elszámolt értékvesztés %-a meghatározza az ügylet kinntlévőség minősítési kategóriáját, így a hitelminőségét is. Összegezve megállapítható, hogy a fizetési késedelem, az ügyféllel szembeni követelés –hitelezői oldalról nézve- egyik legfontosabb tulajdonsága, amely a hitelező szabályzataiban, ügyvitelében több fontos kérdést –így a követelés hitelminőségét is- alapvetően meghatározza.

- 12 -

IV.3.3. A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege kitettségi osztályonként

Központi kormányok és központi bankok

6 698,683

Regionális korm., vagy helyi önkormányzatok

485,444

Közszektorbeli intézmények Multilaterális Intézmények

0,0 0,0

Nemzetközi szervezetek

0,0

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

8 343,967

Vállalkozások

1 337,719

Lakosság

4 090,478

Ingatlannal fedezett követelés

5 460,653

Késedelmes tételek

728,856 0,0

Fedezett kötvények

0,0

Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek

1 491,770

IV.3.4 A kitettségek gazdasági ágazatbeli megosztása Ágazat megnevezése Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, bányászati szolgáltatás Feldolgozó ipar Villamos en-, gáz-, gőzellátás, légkond. Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd., szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolg. támogató tev. Egyéb tevékenységek

2010 Összeg (bruttó) 506,815

% 13,5

0 939,005 0 0

25,0

279,089 533,582 42,421 3,622 88,701 293,459 800,011 135,790

7,5 14,2 1,1 0,1 2,4 7,8 21,3 3,6

130,053

3,5

0

IV.3.5. Kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása ügyfélkategória szerint Hátralévő futamidő Ügyfélkategória Éven belüli Önkormányzatok Nem pénzügyi vállalk. Lakossággal szembeni Egyéni vállalkozók Non-profit szervezetek

1-5 év között

107,269 968,340 363,353 359,724 94,892

5 éven túli

82,393 801,294 1481,540 279,406 33,635

255,285 2023,504 4472,250 505,930 39,978

IV.3.6. Értékvesztés és céltartalék ügyfél-kategória szerint: Elszámolt és visszaírt értékvesztés és céltartalék ügyfél-kategória szerint Értékvesztés Jogi személyiségű vállalkozások

Képzés

Nem jogi személyiségű vállalkozás Egyéni vállalkozások Lakosság Önkormányzatok Non-profit szervezetek Céltartalék Függő és jövőbeni kötelezettségek után

Visszaírás 75,484

22,212

3,493 7,718 174,091 0,093 0

2,620 4,757 106,743 0,093 0

0,055

0,094

A kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminőség-romlás következett be az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalékra vonatkozó adatok ügyfél-kategóriánként Elszámolt Értékvesztés

Nyitó

Képzés

Visszaírt

Deviza árfolyam

Felszaba dítás

Deviza árfolyam

Záró

Jogi személyiségű vállalkozások Nem jogi személyiségű vállalkozások Egyéni vállalkozások

147,676

73,692

1,792

21,253

0,959

200,948

12,670

3,481

0,012

2,605

0,015

13,543

10,479

7,692

0,026

4,737

0,020

13,440

Lakosság

644,994

169,806

4,285

105,087

1,656

712,342

Önkormányzatok

0

0,093

0

0,093

0

0

Non-profit szervezetek

0

0

0

0

0

0

0,045

0,055

0

0,094

0

0,006

Céltartalék Függő és jövőbeni kötelezettségek után

14

IV.3.7. Kitettségek országonkénti megbontásban A kitettségek között 2 db külföldi hitel szerepel, egyik fedezete magyar cég tulajdonában lévő Magyarország területén lévő ingatlan, a másik hitelé horvátországi ingatlanok. Kitettségek országonkénti megoszlása: Magyarország: 11.758,515 millió Ft. Románia: 40,590 millió Ft Horvátország: 69,688 millió Ft V. SZTENDERD MÓDSZER A SAVARIA Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadja el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A.§ értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelkockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettség besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr.-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső minősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. VI. HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS VI.1. A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályok főbb elvei A SAVARIA Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény mérséklésénél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. VI.2 A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei A Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek fedezeti értékének számításának alapját - az értékbecslésben meghatározott érték, - a könyvszerinti érték, - járművek esetében az EUROTAX katalógus összehasonlító árai képezik. A Takarékszövetkezet az egyes fedezetcsoportokat - érvényesíthetősége, - értékállósága, - ellenőrizhetősége alapján alakította ki. A Takarékszövetkezet nem fogadja el biztosítékként − a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt;

15

− −

−

a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van.

VI. 3. Az elfogadott biztosítékok fő típusai Az elfogadott fedezetek lehetnek: - Likvid fedezetek - Közraktárjeggyel biztosított fedezetek - Ingatlanok - Egyedileg beazonosítható, nevesített ingóságok - Egyéb fedezetek - Garanciák, készfizető kezességek. A biztosítékokra vonatkozó jogi és alkalmazási szabályokat a Takarékszövetkezet Fedezetértékelési Szabályzata tartalmazza. A fedezetek vonatkozásában megkülönböztetünk a hitelezési kockázat kezeléséről és a tőkekövetelményről szóló 196/2007. (VII.30.) Korm. rendelet által a sztenderd módszert használó hitelintézetekre vonatkozó, tőkekövetelmény szempontjából befolyással bíró fedezeteket. Ezek a fedezetek egyrészt a kitettség kockázati súlyozását határozzák meg: a) ingatlannal fedezett kitettségek, - lakóingatlannal fedezett kitettségek - egyéb ingatlannal fedezett kitettségek másrészt a hitelezési kockázat tőkekövetelményét csökkentő tényezők, amelyek a következők lehetnek: b) előre rendelkezésre bocsátott fedezetek, - pénzügyi biztosítékok –óvadék - készpénz c) előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek - garancia, készfizető kezesség - központi kormányzat viszontgaranciája A fedezetként figyelembe vehető biztosítékok (ingó- és ingatlan vagyontárgyak), valamint jogi kikötések és szerződések nem feltétlenül felelnek meg a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben meghatározott, hitelkockázat-mérséklés során figyelembe vehető hitelkockázati fedezeteknek. A SAVARIA Takarékszövetkezet az üzleti döntéseinél törekszik a tőkekövetelmény csökkentésére lehetőséget adó fedezetek alkalmazására. VI. 4. Garanciák, kezességvállalások A garanciát nyújtók és kezességet vállalók, valamint azok hitelminősítési kategóriája a Hkr. 108.§ (1) bekezdése szerinti bontásban. Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája 2010. december 31.-én Garanciát nyújtó megnevezése

1

2

(AAA-AA-)

(A+-A-)

Minősítési kategória 3 4 (BBB+-BBB-)

Központi kormány, központi

X

16

(BB+-BB-)

5 (CCC+-CCC-)

bank

A Takarékszövetkezet hitelezési kockázat-mérséklésre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott garanciák Magyar Állam általi viszontgaranciáját fogadta el. A kitettségek összes értéke, amelyek esetében a Takarékszövetkezet készfizető kezességet, garanciát vett figyelembe 259,801 millió Ft, mely kitettségi osztályonként az alábbi: Vállalkozás: 11,2 millió Ft, Lakosság: 242,576 millió Ft, Ingatlannal fedezett követelés: 6,025 millió Ft. Elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettségek értéke 303,384 m Ft, mely kitettségi osztályonként az alábbi: Vállalkozás: 199,577 millió Ft, Lakosság: 90,807 millió Ft, Ingatlannal fedezett követelés: 13,0 millió Ft. VII. KERESKEDÉSI KÖNYV VEZETÉSSELKAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK. A Takarékszövetkezet a 204/2000 Korm.rendelet alapján Kereskedési könyvet vezet. 2010. évben a kereskedési könyvi tételek között kizárólag a Magyar Állam által belföldön kibocsátott állampapírok szerepeltek. A kereskedési pozícióba sorolás célja a kedvező piaci változásokból eredő nagyobb eredmény realizálása volt. VIII. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK A pénzügyi intézményekben lévő részvények mérleg szerinti értéke 96,454 m Ft. A SAVARIA Takarékszövetkezet a 2010. december 31.-i részvény állománya után 0,160 m Ft értékvesztést számolt el. Az előző évben értékpapír értékesítés nem történt, így értékesítésből származó eredmény nem keletkezett. IX. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ POZÍCIÓK KAMATKOCKÁZATA A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyvi kamatkockázat mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatóját. A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését, a lejárat nélküli szerződések tartós részét, illetve a betétfelmondást nem modellezi. A kamatkockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította devizanemenként a portfólió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya Súlyozott pozíciók/Szav.tőke (%) 2010. I.negyedév

1,65

2010. II.negyedév

2,89

2010.III.negyedév

0,07

2010.IV.negyedév

1,55

17

X. MŰKÖDÉSI KOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A Takarékszövetkezet a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő működési kockázat tőkekövetelményét A Hpt. 76/J.§ értelmében az alapmutató módszerével számítja ki. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: - a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és - a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem vehető figyelembe: - az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalékfelhasználással kapcsolatos ráfordítás és bevétel, - az általános igazgatási költség, - a kereskedési könyv részét nem képező tételek – ide nem értve a devizát – eladásából realizált bevétel, a pénzügyi műveletek nettó nyereségében és a pénzügyi műveletek nettó veszteségében szereplő eredmény, az egyéb bevételek között szereplő üzleti tevékenységből származó bevétel, - az egyéb bevételek között lévő a biztosítási események miatti kártérítésből származó bevétel. Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív előjelű összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív. A Takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye az előbbiek szerint számított irányadó mutató tizenöt százaléka. Működési kockázat Összeg

Tárgyévet megelőző 3. év br. jövedelme

Tárgyévet megelőző 2. év br. jövedelme

Tárgyévet megelőző 1. év br. jövedelme

TŐKEKÖVETELMÉNY

1285,328

1246,871

1195,244

186,372

Szombathely, 2011. március 23. SAVARIA Takarékszövetkezet Igazgatósága

18