SZENDRŐ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2011.
SZENDRŐ, 2012. MÁJUS 31. 1
A Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 137/A §-a és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően nyilvánosságra hozza a jogszabályban meghatározott lényeges információkat. A Hpt. szerint a hitelintézet a külön jogszabály szerint nyilvánosságra hozatal követelményeinek teljesítése során nem köteles nyilvánosságra hozni: a nem lényeges információt, és védett vagy bizalmas információt A törvény értelmében: Lényeges információ: amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. Védett információ: amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkenthet. Bizalmas információ: amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé.
I. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Takarékszövetkezetük mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működését. A kockázatkezelésre vonatkozó elveket és módszereket a belső tőke megfelelési értékelési folyamatokról szóló szabályzatokban rögzítettek szerint végzi.
Kockázati stratégia A Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet rendelkezik Kockázatvállalási Stratégiával. Kockázatai Stratégia 3 éves időhorizontra készül, minden évben az Igazgatóság hagyja jóvá. A Hpt. 13/C § (1) bekezdés szerint a hitelintézet belső irányítási rendszerének, a Hpt. 76/K §. (2) bekezdése szerint a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának, a Hpt. 145/A. § (5) bekezdése szerint a felügyeleti felülvizsgálatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet elfogadta, beépítette a szabályozásába az Integráció által kidolgozott egységes kockázatkezelési rendszer módszertanát, és alkalmazza az egységes belső tőkeszámítási modellszámításokat.
2
A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: − Kockázatvállalási politika − Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság − Kockázati szerkezet − Kockázatkezelés szervezete
Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet Igazgatósága és vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külső személyek számára – transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Tagintézmény az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába.
3
5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek/bankoknak és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.
Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek.
4
3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. 8. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. 9. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.
Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy − milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, − mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, − milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázat esetében limitek kerülnek meghatározásra. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet Igazgatósága három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát a szövetkezet számára lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja: Kockázat típusa
Hitelezési kockázat – ügyfélkockázat
Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke közepes
Hitelezési kockázat – partnerkockázat
Alacsony
Hitelezési kockázat –
Alacsony
Indoklás
Több kockázat vállalás a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett. Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTBvel, az integráció központi bankjával A Takarékszövetkezet 5
elszámolási kockázat Hitelezési kockázat – koncentrációs kockázatok
Nagy
Devizaárfolyam kockázat
Alacsony
Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat
Mérsékelt
Működési kockázat
Alacsony
Likviditási kockázat
Mérsékelt
Reputációs kockázat
Alacsony
Stratégia kockázat
Mérsékelt
elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Nem végzünk valutával, devizával kapcsolatos tevékenységet. Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatkora. Alacsony kockázattűrés A Takarékszövetkezet a lejárati összhangbeli eltérések csökkentésére törekszik, és folyamatosan elegendő likvid tartalékot tart az esetleges likviditási problémák kezelésére. A Takarékszövetkezet jó hírnevének örvend és törekszik ennek megtartására. Évente meghatározott tartalékok
Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és –a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként jellemezzük. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez a Takarékszövetkezet az alábbi, a szabályozás szerint választható módszereket alkalmazza: Hitelezési kockázat: sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés 6
- pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, - garanciák, készfizető kezességek: sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Működési kockázat: alapmutató módszer
Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken − vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek – adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre − nagykockázatvállalás – állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja – a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően − nagykockázatvállalás – vállalkozások – a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint − ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja – a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti össznagykockázati kitettségre − egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra − elszámolási kockázat – a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint − országkockázat – az országkockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az egyes országokra − devizaárfolyam kockázat – a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra − nem-kereskedési könyvi kamatkockázat – a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra − likviditási kockázat – a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére − egyes termékcsoportok – a belső szabályozásban meghatározottak szerint. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. § (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet.
Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítja a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért a kockázatkezelő a tőketervezésért az ügyvezetés (a kockázatkezelő bevonásával) a felelős. 7
Kockázatkezelési feladatok: - üzleti döntések előtti kockázati véleményezés - kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és a belső tőkeértékelést - kockázatok kontrolja monitoringja. A fenti feladatokat a Takarékszövetkezetnél 1 fő munkatárs látja el. A kockázatkezelési tevékenység az üzleti területtől elkülönülnek, irányítását és felügyeletét közvetlenül az elnökügyvezető látja el. Beszámolással tartozik az ügyvezetésnek, az Igazgatóságnak, Felügyelő Bizottságnak. A Szövetkezetünknél 2 fő belső ellenőr irányítását a Felügyelő Bizottság látja el. A belső ellenőrzés a Takarékszövetkezet kockázatok folyamatát felülvizsgálja, valamint folyamatosan ellenőrzi a rendszeren belüli kontrollokat a belső tőkeszükséglet számítására vonatkozóan. Az ellenőrzés megállapításairól tájékoztatja az ügyvezetést, az Igazgatóságot, Felügyelő Bizottság részére félévente rendszeresen beszámol. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: - Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések - Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása -Belső, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása -Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzése -Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés során szükséges, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatát megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza), meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre. A szabályozók által meghatározott minimális tőkekövetelményt a Takarékszövetkezet a hitelezési kockázatra sztenderd módszerrel, a működési kockázatra az alapmutató módszerével határozza meg. A takarékszövetkezet azokra a kockázatokra, amelyek a számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, limiteket határoz meg: - koncentrációs kockázatok - kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat - likviditási kockázat A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül, minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg a nem-számszerűsített kockázati típusokra, valamint a limiteken belüli kockázatokra azoknál a kockázati típusoknál, ahol belső tőkeszükségletet csak a limiten felüli értékekre kell meghatározni. A Takarékszövetkezet váratlan, előre nem látott események hatásának mérésére stressz teszteket végez, arra vonatkozóan, hogy miképp alakulna a belső tőkeszükséglete adott stressz helyzetben. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről kéthavonta készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. 8
A Takarékszövetkezet évente elvégzi a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá.
A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elvei és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiák és folyamatok. A Takarékszövetkezet – mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet – a szabályozói tőkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkenésére kizárólag a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Hkr. Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet biztosítja a hitelezési kockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjeinek, szabályzatainak, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság előtti érvényességét és érvényesíthetőségét. A Takarékszövetkezet megteszi a megfelelő lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében. Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgyakat ismer el a Takarékszövetkezetünk, amelyik likvid és értékálló. Továbbá az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezési kockázat-mérséklési eljárást ismer el, amelynek alapján jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerű időn belüli értékesítése vagy megtartása, a biztosított követelés kielégítésére. A Takarékszövetkezet előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezési kockázat-mérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a Hkr-ben rögzített feltételeknek. A Takarékszövetkezet a kihelyezéseiről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezeteket illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez kell csatolni. A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartalma alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását. A fedezetek felülvizsgálatára, újraértékelésére azok jellegétől függően negyedéves, illetve éves gyakorisággal kell sort keríteni. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerződés időpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tőke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettség a hitel teljes futamideje alatt biztosított legyen.
II. Javadalmazási politika Az Európai Parlament és a Tanács irányelvei és azoknak a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tevékenységek végzésével összefüggő jogszabályok rendelkezései közé való beemelése nyomán a pénzügyi szervezeteknek megfelelően kialakított javadalmazási politikával kell rendelkezniük. 9
A Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet alapvető célja olyan – közép, és – hosszú távú szemléletét tükröző, a jogszabályi előírásokra épülő, de méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben az arányosság elvét szem előtt tartó – javadalmazási politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiával, értékével, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Takarékszövetkezet Javadalmazási politikája kiterjed a Hpt. 69/B § (2). bekezdése szerint érintett személyekre. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a Felügyelő Bizottság felel annak végrehajtásáért, azt a belső ellenőrzés legalább évente felülvizsgálja. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai készítik el és terjesztik az Igazgatóság elé. Minden évben az Igazgatóság elfogadja az éves üzleti és eredményességi tervszámokat, és meghatározza az ügyvezetés ún. egyéni prémiumkiírását. A kialakításon túl az Igazgatóság feladata a Javadalmazási Politika alkalmazása szempontjából kivételes esetek ellenőrzése, a szükséges módosítások jóváhagyása, valamint az egyes módosítások és kivételes hatásainak felmérése. Évente egyszer a Takarékszövetkezet könyvvizsgálója – mint független szakértő – a teljesítmény javadalmazás kiszámításának alapjául vett teljesítménymutatók számítását ellenőrzi. A jól kialakított és megfelelően működő, teljesítményhez kötött javadalmazási struktúra helyes alkalmazása elősegíti a prudens működést és a kockázatok megfelelő kezelését. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén, az érintett szervezeti egység és a Takarékszövetkezet eredményét, így a teljesítmény értékelésében pénzügyi és kockázati mutatók és a Takarékszövetkezet üzletpolitikájában megfogalmazott célkitűzések és tervek teljesítésére vonatkozó mutatók szerepelnek. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. A megfelelő teljesítményértékelés a takarékszövetkezeti célkitűzések, valamint a megvalósult eredmények összemérésével valósul meg, ahol az egyén teljesítményének az intézmény rövid és hosszú távú eredményére, illetve teljesítményére gyakorolt hatását is figyelembe kell venni. A teljesítménymutatók hosszabb távú figyelembevétele lehetővé teszi, hogy az időközben felmerülő kockázatok is figyelembevételre kerüljenek a teljesítményértékelésben. A Takarékszövetkezet által - a Kormányrendelet 7. §-a szerinti előírások alapján – alkalmazott teljesítménymutatók a következő szempontokat tartalmazzák: a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, b) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, c) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, d) az elért adózás előtti eredmény e) az Integrálódott Hitelintézet által meghatározott szempontok A teljesítménymutatók három szinten kerülnek értékelésre: Egyéni teljesítmény Üzletág vagy egyéb szervezeti egysége által elért teljesítmény Hitelintézeti teljesítmény A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikájának tartalmát a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltakkal összhangban, az arányosság elvének alkalmazásával határozza meg. 10
A kiemelt személyi körre (elnök-ügyvezető és ügyvezető-főkönyvelő) a Takarékszövetkezet nem alkalmazza a halasztott kifizetést, a teljesítményjavadalmazás évente kerül megállapításra, az adott évi célkitűzések értékelését követően. A kifizetés bérjellegű jövedelemként készpénzben történik. A Kormányrendelet 4. § b) pontja alapján – miután a Takarékszövetkezet jelen Javadalmazási Politika keretében a kiemelt személy kör teljesítményjavadalmazásának elemeit a Kormányrendelet 7. §-a szerinti teljesítménymutatók és előírások alapján határozta meg – a prémium kifizetése pénzben történik, azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam alkalmazása nélkül. A teljesítményjavadalmazás kifizetésére nem kerülhet sor, amennyiben a Takarékszövetkezet a Hpt. tőkére vonatkozó szabályainak nem, vagy a kifizetés nyomán nem felelne meg.
III. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet 2011. december 31. időpontra vonatkozó szavatoló tőkéjét, tőkeelemeit az alábbi táblázat tartalmazza: Adatok e Ft-ban
Alapvető tőke Alapvető tőkeelemként elismert tőkeelemek Befizetett jegyzett tőke Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Általános kockázati céltartalék Egyéb levonások az alapvető tőkéből Járulékos tőke Értékelési tartalék Alárendelt kölcsöntőke
371 025 46 725 45 835 890 327 394 - 3 094 46 298 46 298 417 323
Szavatoló tőke
IV. A hitelintézet tőkemegfelelése A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégiák A tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok, jogszabály módosítások előírják, hogy a Takarékszövetkezetnek a tőkemegfelelés megfelelőségére belső értékelési folyamattal kell rendelkeznie. A Takarékszövetkezet az OTIVA által kidolgozott szabályzatokat elfogadta, azokat a működése, a kockázatok kezelés, illetve a tőkemegfelelés értékelés során alkalmazza. A tőkemegfelelés a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége. 11
Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy − a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); − a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; − hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint a Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamata arányos tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A takarékszövetkezet a jogszabályban szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát az alábbi tényezők miatt: - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz - termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, - a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott,a vonatkozó külön kormányrendeletben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések elkészítése 3. Tőketervezés: a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével.
A Takarékszövetkezet minimális tőkekövetelménye 2011. december 31. időpontra: Adatok e Ft-ban
Tőkekövetelmény minimális szintje - hitelezési kockázat tőkekövetelménye (SA módszer) - működési kockázat tőkekövetelménye (BIA módszer) - kereskedési könyvi pozíció kockázat tőkekövetelménye Tőkemegfelelés I. pillér alatt Tőke megfelelési index I. pillér alatt Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt
150 103 105 516 49 069 3 079 259 659 264,69% 21,18%
12
Tőkeszükséglet a II. pillér alatt: Adatok e Ft-ban
Szavatoló tőke Hitelezési kockázat Piaci kockázat Működési kockázat II. pillér alatti tőkeszükséglet tőkepuffer nélkül Tőkepuffer II. pillér alatti tőkeszükséglet tőkepufferrel Belső tőkemegfelelés értékeléséhez szavatoló tőke Tőkemegfelelés a II. pillér alatt Tőkemegfelelési index II. pillér alatt Tőkemegfelelési mutató II. pillér alatt
417 323 112 292 3 079 49 069 164 440 32 888 197 328 417 323 219 995 211,49% 16,92%
A Hpt. 76.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonként Adatok e Ft-ban
Kitettségi osztályok Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek Egyéb tételek SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztály szerint összesen
0 6 688 15.662 14 780 41 872 6 197 5 327 14 990 105 516
A hitelezési és a felhígulási kockázatra vonatkozóan a.) A késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítés. A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre az alábbiakban foglaltak kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a.
13
Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. b.) Az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítéseket és módszereket. A takarékszövetkezet az értékvesztés és céltartalék képzés szempontrendszerét a törvényi előírások alapján alakította ki. A Takarékszövetkezet az eszközök minősítését valamint az értékvesztés és céltartalék elszámolást havonta számolja el. Ha a minősítés során a követelés könyv szerinti értéke magasabb a várható megterülésnél, úgy a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el. A minősítés alapján a kockázatok fedezetére képzendő értékvesztés állományt a takarékszövetkezetnek százalékban kimutatva, egyedi hozzárendelés alapján (lakossági és vállalkozói hitelekre vonatkozóan) az alábbi sávokon belül kell meghatároznia:
14
1./ Az 3,4 millió Ft-ot meg nem haladó lakossági és vállalkozói - vagyis az egyszerűsített minősítési eljárás alá tartozó - követelések esetében az értékvesztés mértéke a következő: a.) külön figyelendő kategóriában
5%
b.) átlag alatti kategóriában
20 %
c.) tételes kategóriában
50 %
d.) a rossz kategóriában
100 %
2./ Az 3,4 millió Ft-ot meghaladó lakossági és vállalkozói követelések, a befektetések és mérlegen kívüli tételek esetében egyedi mérlegelés alapján - bővített szempontú minősítési eljárást alkalmazva - kell dönteni az értékvesztésről a következő sávon belül: a.) külön figyelendő kategóriában
1-10 %
b.) átlag alatti kategóriában
11-30 %
c.) a kétes kategóriában
31-70 %
d.) rossz kategóriában
71-100 %
A követelés minősítése romlott – (a saját minősítése alapján) értékvesztést kell elszámolnia a követelés után, illetve ha a követelés javult, az értékvesztés visszaírásával kell a követelés könyv szerinti értékét növelni. Az értékvesztés állományának a minősítés szerinti szükséges összegre történő növelését vagy csökkenését (visszaírását) egyéb ráfordítások növekedéseként vagy csökkenéseként kell elszámolni. Értékvesztés visszaírását az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig lehet az egyéb ráfordítások csökkenéseként elszámolni, az üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó visszaírás összegét egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni.
c.) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelkockázat-mérséklés figyelembe vétele előtti kitettség átlagos nettó értéke kitettségi osztályonként: Adatok e Ft-ban
Központi kormányok és központi bankok Regionális korm., vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek Egyéb tételek
átlag 3 398 7 988 1 283 8 096 120 3 859 78 3 495
15
d.) A kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlását kitettségi osztályonként. A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenység.
e.) A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása. 2011. 12 % Összeg /eFt/
Ágazat megnevezése Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Feldolgozó ipar Vill. energia-, Gáz-, Gőz-. Vízellátás Építőipar Kereskedelem, Járműjavítás Szálláshely-szolg., Vendéglátás Száll., Raktározás, Posta, Távközlés Ingatlanügyel., Gazdasági szolg. Közigazgatás, Védelem, Köt.társ.bizt. Egészségügyi, Szoc. ellátás Ismeretlen ágazat Egyéb közösségi, személyi szolg.
154 815 49 639 3 817 26 922 25 041
11,86 3,80 0,29 2,06 1,92
5 947
0,46
7 649 49 586
0,59
91 933 0 6666 660 586 625
3,80 7,04 0 50,60
3 861
0,29
f.) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítását kitettségi osztályonként Adatok e Ft-ban
Kitettségi osztály Lakosság Vállalkozás Regionális kormány, helyi önkormányzat Központi kormány, központi bank Hitelintézet, befektetési vállalkozás Egyéb tétel Késedelmes tétel Ingatlannal fedezett kitettség
Hátralévő futamidő 1 éven belüli 1-5 év között 5 éven túli 116 538 316 453 44 042 156 253 43 838 18 511 101 173 2 000 674 23 783 2 566 202 38 244 10 283 17 519 88 823 39 085 61 190
Késedelmes és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek ágazatbeli megoszlása Adatok e Ft-ban
Ágazat Mezőgazd., vadgazd., erdőgazd. Vill., energia, Gáz, Gőz
Kockázattal súlyozott eszköz 55 191 4 251
Tőkekövetelmény 4 415 340 16
Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Szálláshely-szolg., vendéglátás Száll., raktározás, posta, távközl. Ingatlanügyl., gazdasági szolg. Közig., védelem, köt.társ.bizt. Egyéb közösségi, személyi szolg. Ismeretlen ágazat Összesen
9 578 1 777 829 2 14 276 15 244 1 150 124
766 142 66 0 1 142 1 219 0 12 009
251 274
20 101
Problémás kitettségek értékvesztése és céltartaléka Ágazat A Mezőgazd., vadgazd., erdőgazd. A Mezőgazd., vadgazd., erdőgazd. E Vill. energia, E Vill. energia F Építőipar F Építőipar G Kereskedelem, Járműjavítás G Kereskedelem, Járműjavítás H Szálláshely-szolg., vendéglátás H Szálláshely-szolg., vendéglátás I Száll., raktározás, posta, távközl. I Száll., raktározás, posta, távközl. K Ingatlanügyl., gazdasági szolg. K Ingatlanügyl., gazdasági szolg. L Közig., védelem, köt.társ.bizt. L Közig., védelem, köt.társ.bizt. O Egyéb közös., személyi szolg. O Egyéb közös., személyi szolg. NN Ismeretlen ágazat NN Ismeretlen ágazat Mindösszesen: Mindösszesen:
Céltartalék Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem
Nyitó
Képzés
0 6 0 0 0 1 0 48 0 4 076 0 0 0 0 0 0 0 0 21 66 942 23 71 073
21 8 002 209 191 0 1 139 0 95 0 1 084 1 1 1 300 212 614 2 745 0 2 47 95 980 2 191 109 449
Visszaírás -11 -11 0 0 0 0 0 -16 0 -294 -1 -1 0 0 0 0 0 0 -45 -53 675 -56 -53 997
Adatok e Ft-ban Záró 10 7 997 209 191 0 1 140 0 127 0 4 866 0 0 1 300 212 614 2 745 0 2 23 109 247 29 126 525
Minősített követelések értékvesztése és visszaírása szektor szerint Adatok e Ft-ban
Elszámolt Ügyfélkategória PBB Jogi személyiségű vállalkozások Nem jogi személyiségű vállalkozások
Nyitó
Képzés 0
Visszaírt Felszabadítás
Képzés+/ Visszaírás-
Záró
0
0
0
54 107
10 962
50 766
14 303
-39 804
1
121
122
0
-1 17
Egyéni vállalkozások Lakosság Önkormányzatok Non-profit Szervezetek Egyéb követelés Összesen
3 052
544
3 538
58
-2 994
74 582 0
104 822 2 745
69 986 0
109 418 2 745
34 836 2 745
0
6
4
2
2
52 456 184 198
0
36 682
119 200
161 098
15 774 142 300
-36 682 -41 898
Ügyfélkategória Lakosság Vállalkozás Összesen:
Céltartalék képzés
Céltartalék visszaírás
59 2 133 2 192
64 0 64
eFt Képzés +/ Visszaírás -5 2 133 2 218
V. Sztenderd módszer A Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadja el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A.§ értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelkockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettség besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr.-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső minősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.
VI. Hitelezési kockázat-mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei és pontjai, valamint az, hogy ezen fedezet milyen mértékig veszi igénybe a Takarékszövetkezet. A tőkekövetelmény mérséklésnél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal.
18
A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításához mindazokat az értékképző tényezőket figyelembe kell venni, amelyek a szóban forgó ügylet futamideje alatt, a biztosítékként felajánlott fedezet jellege, mobilizálhatósága, valamint érvényesítésének kockázatai szempontjából befolyásolják a banki követelés megtérülését. A Takarékszövetkezet a Fedezetértékelési Szabályzata az ügyfél/partner (leendő adós) vagyoni-pénzügyi helyzetének figyelembevételével tartalmazza: a.) a szerződésben szereplő, leggyakrabban alkalmazott biztosítékokat és jogi kikötéseket, amelyeket Takarékszövetkezet a hitelkockázatok csökkenésére alkalmaz, b.) azokat a szempontokat, amelyeket a Takarékszövetkezet a fedezetek elfogadhatóságának vagyis (milyen típusú fedezeteket és milyen feltételekkel fogad el), valamint értékének, az értékesíthetőség és a hozzáférhetőség megállapíthatósághoz megvizsgál, c.) a fedeztek értékelése során alkalmazott módszereket, és a fedezet értékelésekor alapul vett értéket (értékképző tényezőket), d.) a fedezetek értékelése során alkalmazott eljárási-, hatásköri-, illetőleg felelősségi rendet, valamint a személyi felelősöket, e.) a fedezetek meglétében, értékében és érvényesíthetőségében bekövetkezett változások esetén alkalmazandó eljárásokat, valamint a rendszeres, utólagos értékelés gyakoriságát. Az szabályzat a biztosítékok jogi érvényesíthetőségével kapcsolatosan utal azokra a tényezőkre vagy lényeges szabályokra, amelyeket a biztosítéki szerződésre vonatkozó jogrendben a jogszabályok vagy a belső utasítások alapján ajánlott különösen figyelni: a.) a csőd- és felszámolási szabályokra, a biztosíték érvényesíthetőségére, illetve az érvényesíthetőségét korlátozó előírásokra csődeljárás vagy felszámolás esetén, b.) a közhatóságok biztosítékkal kapcsolatos különleges jogaira (pl. adóhatóság végrehajtási jog), c.) a biztosíték jelen és jövőbeni terhelhetőségére, d.) jelzálog biztosíték esetén a szabályszerű közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésre.
Az elismert biztosítékok fő típusai A hitelezési kockázat-mérséklési eljárásának alkalmazása során a Takarékszövetkezetünk a fedezeteket a Hkr.-ben foglaltak szerint kezeli. A Takarékszövetkezet a fedezetek, jogi biztosítékok elismerhetősége tekintetében a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszerrel, - a hitelezési kockázatmérséklés számítását a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerével számítja. Takarékszövetkezet a kockázatvállalással járó ügyleteinél a következő biztosíték-típusokat különbözteti meg: 19
Fő (önálló) biztosítékok • Kockázatmentes • Nem kockázatmentes biztosítékok Kiegészítő biztosítékok Az aktív ügyletekhez kapcsolódó, illetve előírható jogi biztosítékok fajtái az alábbiak A.) Dologi biztosíték • Zálogjog o Jelzálogjog Ingatlanon - Keretbiztosítéki jelzálogjog Ingóságon o Kézizálogjog Ingóságon o Vagyont terhelő zálogjog o Zálogjog jogokon és követelésen • Óvadék • Opció B.) Személyi biztosítékok • Garancia o o o • Kezesség o o
Bankgarancia Állami garancia Egyéb garancia Készfizető kezesség Adós/adóstárs jövedelme
C.) Egyéb biztosítékok • Engedményezés • Felhatalmazó levélen alapuló beszedés • Vagyonbiztosítás és egyéb biztosítások megkötése, biztosítéki kártérítés bankra engedményezés (ingatlan- és ingó vagyontárgy- biztosítékok bevonása esetében kikötendő!)
Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája 2011. december 31. Garanciát nyújtó megnevezése Központi kormány és bank Hitelintézet és befektetési vállalkozás Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás
Minősítési kategória BBB+BBB+BBB+-
20
Kitettségek elismert fedezettel korrigált értékei 2011. december 31.
Kitettségi osztály önkormányzattal szembeni vállalkozással szembeni lakossággal szembeni ingatlannal fedezett késedelmes tételek
Kitettség nettó értéke
Kezességvállalás (Hitelgarancia Pénzügyi Korrigált Zrt. és AGHVA fedezet érték Zrt.)
103 847 235 359 715 930 194 079 50 775
0 16 756 4 612 4 980 0
0 0 0 0 0
103 847 218 603 711 318 189 099 50 775
VII. Kereskedési könyv és kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók A takarékszövetkezet a Kkr. szerint kereskedési könyvet vezet. A kereskedési könyvi tételek között sem tőzsdei, sem tőzsdén kívüli ügyletek, sem származtatott ügyletek nem fordulnak elő, ill. részvény, deviza és árukockázat, tulajdonosokkal, befektetésekkel kapcsolatos nagykockázat nem áll fenn. Kereskedési könyvben csak a portfóliókezelésbe adott értékpapírok szerepelnek. A portfóliókezelésiszerződésben rögzítettek alapján Diszkont kincstárjegyek, MNB kötvények, Magyar Állam Kötvények, és a Magyar Állam által garantált egyéb kötvények kerülhetnek a portfólióba. Az értékpapírok a Kkr.5 § szerint értékelődnek napi rendszerességgel. Az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök tőkekövetelményét a Hkr.-ben meghatározottak szerint számítja ki. A pozíció kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény számítása során a Kkr. szerinti sztenderd módszer, az általános kamatkockázat tőkekövetelmény számítása lejárati alapú megközelítés szerint történik. Kereskedési könyvben nem szereplő befektetési célú részvények 2011. december 31. Megnevezés Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Banküzlet Zrt. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Tak-Invest Zrt.
Mérleg szerinti érték (eFt) 11 227 300 100 4 042
Nem rendelkezünk olyan információval, mely a befektetések után értékvesztés elszámolását tette volna szükségessé. 2011. évben a fenti részvényekből értékesítés nem történt, így ebből eredménye sem keletkezett a Takarékszövetkezetnek. A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési 21
könyv) mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban: Időszak/Devizanem 2011. I. negyedév 2011. II. negyedév 2011. III. negyedév 2011. IV. negyedév
HUF 0,52% 0,48% 0,48% 0,48%
VIII. Értékpapírosítás Értékpapírosításra Takarékszövetkezetünk nem számít tőkekövetelményt.
IX. Partnerkockázatkezelés Takarékszövetkezetünknek származtatott ügyletei nincsenek, ezért partnerkockázatra nem számol tőkekövetelményt.
X. Működési kockázat A Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét a Hpt/J. § értelmében az alapmutató módszerrel számítja ki. A Takarékszövetkezet működési kockázatból származó tőkekövetelményét 2011.12.31-én az alábbi táblázat mutatja.
Működési kockázat Összeg (eFt)
Tárgyévet megelőző 3. év bruttó jövedelme 289 772
Tárgyévet megelőző 2. év bruttó jövedelme 347 111
Tárgyévet megelőző év bruttó jövedelme 344 499
Tőkekövetelmény
49 069
Szendrő, 2012. május 31. Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet 22
