2012.11.19.
Az előadás vázlata
A sport – és a fizikai aktivitás jelentősége a pszichiátriában
Dr. Kurimay Tamás MPT Sportlélektani szekció társ-elnök Szent János Kórház, Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály, Budapest
Sport, parapara-sport - identitás
Sport és egészség A sport szerepe felbecsülhetetlen az egészségvédelemben és az egészségfejlesztésben, hatása a testi és lelki egészségre alapvető. Ezen pozitív hatása ellenére azonban, a sporttevékenység bizonyos esetekben veszélyessé és hátrányossá is válhat, s kedvezőtlenül befolyásolhatja a személy egészségét.
Definíciók –sport - fizikai aktivitás formái, sportmedicina, sportlélektan felosztása, sportpszichiátria A sportpszichiátria klinikai területei A sportolóknál előforduló mentális zavarok és terápiájuk A dopping aktuális kérdései és jövője – pszichiátriai nézőpont A fejtrauma és pszichiátriai jelentősége a sportban A család szerepe a sportban: Távnyomást Gyakorló Szülői Szindróma Sport a pszichiátriai rehabilitációban Összegzés
A sporttevékenység pozitív erejét mutatja, hogy pl. a kerekesszékes mozgássérült serdülőknél az identitás kialakulásában, pozitív énkép megerősödésében hatékony szerepe lehet.
Anderson, A: Adolescent Girls’ Involvement in Disability Sport: Implications for Identity Development Journal of Sport & Social Issues November 2009 33: 427-449,
1
2012.11.19.
A sporttevékenység vállfajai és az egymáshoz való kapcsolódásuk Neulinger Ágnes ábrája (2007)
Definíciók
Sport: minden olyan fizikai tevékenység, amely alkalmi részvételen keresztül, a fizikai és mentális jóllét javítását, fejlesztését, a társadalmi kapcsolatok teremtését vagy a különböző szintű versenyeken való eredmények elérését szolgálja. (Council of Europe, 1993)
A sportpszichológia fő területei
Sportorvoslás
Olyan komplex gyógyító-megelőző tevékenység, amely a mozgás, az edzés, illetve a versenyzés kapcsán orvosi megfigyeléseket és tapasztalatokat hasznosít a betegségek megelőzésében, sérülések gyógyításában és a rehabilitációban.
215/2004. (VII. 13.) Korm. Rendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról
Akadémiai sportpszichológia: az oktatás és a kutatás a fő tevékenység Alkalmazott sportpszichológia: a gyakorlatban alkalmazott lélektani intervenciók a sporttevékenység lélektani segítését és a különböző sportok, benne a versenysporttal, az élsporttal is -, hatékonyságát vannak hivatva növelni. Az akadémiai és az alkalmazott irányok optimális „elegye”
2
2012.11.19.
A sport pszichológiája Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről. I. Szerkesztők: dr. Kurimay Tamás, Faludi Viktória, dr. Kárpáti Róbert MPT – Oriold és Társai , 2012.
A könyv szerzői: •
Prof. Dr. Bagdy Emőke, Dr. Császár Noémi, Dr. Demetrovics Zsolt, Dukay-Szabó Szilvia, Faludi Viktória, Dr. Frenkl Róbert, Dr. Gonda Xénia, Dr. Görgényi István, Gyulay Zsolt, Dr. Haraszti László, Dr. Horváth Szabolcs, Dr. Kárpáti Róbert ,Kovács Tamás, Dr.Kurimay Anita, Kurimay Dóra, Dr. Kurimay Tamás, Dr.Litavecz Anna, Lukács Liza, Mészáros Veronika, Dr. Mirnics Zsuzsanna, Monspart Sarolta, Prof. Dr. Oláh Attila, Dr. Pápai Júlia, Pásztory Dóra, Proics Lilla, Dr. Rihmer Annamária, Prof. Dr. Rihmer Zoltán, Dr. Szabó Tamás Dr. Szabó Tünde, Szekeres Pál, Prof. Dr. Túry Ferenc.
Alkalmazott sportpszichológia
Sportpszichiátria A mentális betegségben szenvedő sportolóval, a magas kockázatú sportolóval, a mentális megbetegedés kockázatának csökkentésével, és a megelőzéssel foglalkozó új szakterület. Együttműködik a sportpszichológiával, a sportmedicinával és valamennyi szakemberrel, aki a sportoló környezetében van.
Sportoló
Egészséges
Átmeneti v. tartós magatartás zavar
önállóan önállóan képes nem képes feldolgozni feldolgozni
Preventív, mentálhigiénés jelentőségű: pozitív emocionális állapot fenntartása Kompetens magatartás, aktív, célirányos viselkedés, teljesítmény növelés (forrás: Harasztiné Sárosi Ilona, 2005 nyomán)
3
2012.11.19.
A sportolóknál előforduló mentális zavarok és terápiájuk
A különböző súlyosságú mentális zavarral küzdő sportoló segítése és szükség esetén kezelése a sportpszichiátria egyik fő fókusza. (Glick ID, Kamm R, Morse E.The evolution of sport psychiatry, circa
A pszichiátriai vizsgálat és a kezelés a hatályos szakmai irányelvek alapján történik, de figyelembe szükséges venni: - a sportoló, a sporttal kapcsolatos egyedi igényeit - azokat a sportág és versenyspecifikumokat, melyek az adott sportágat jellemzik - a versenyzés, a versenyzői lét során jelentkező személyre szabott stressz hatásokat
A sportolóknál előforduló mentális zavarok és terápiájuk 2
2009.Sports Med.2009; 39 (8): 607-13)
A folyamat során fontos: - a pontos diagnózis - reális célok felállítása - pszichoedukatív módszerek alkalmazása - a sportoló és környezetének bevonása a kezelésbe, amelynek része a család és a jelentős más személyek is - személyre szabott, megfelelően hatékony kezelés. (Glick ID, Horsfall JL. Diagnosis and psychiatric treatment of athletes. ClinSportsMed.2005; 24 (4): 771-81, VII)
A sportolóknál előforduló mentális zavarok és terápiájuk 3
A sportolóknál előforduló mentális zavarok és terápiájuk 4
Amint a diagnosztikus rendszerek (BNO 10, DSM IV R) is külön tárgyalják a gyermekek és kamaszok illetve felnőttek körében jelentkező rendellenességeket, úgy a fő pszichológiai tényezők eltérőek gyermek, főiskolás, vagy hivatásos sportolói szinten. (Kárpáti R, Kurimay T Bevezetés a sportpszichiátriába. In: Kurimay T, Faludi V, Kárpáti R (szerk.) A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I. Magyar Pszichiátriai Társaság – Oriold és Társai, 2012)
Negatív/pozitív példa: Jenifer Capriatti Az ő esetét követően vezette be egyébként a női professzionális tenisz szövetség a WTA, az ún. Capriatti szabályt, mi szerint 14 éves kor előtt senki sem indulhat profi női teniszversenyen.
A mentális zavar és a versenysport választása között több kapcsolat lehetséges. A. Előfordulhat az, hogy a versenysport tevékenység és a mentális zavar egymás mellett léteznek, de a sportolás nem válik lehetetlenné. (pl. technikai sportok– OCD, fóbiák, játékszenvedély, stb.) B. A sportolói pályaválasztást éppen a betegséggel való megküzdés lehetősége vagy igénye befolyásolja (pl. étkezési zavarok, anorexia v. izom diszmorfia)
C. A sporttevékenység a meglévő mentális zavart kiváltja vagy súlyosbítja (Reardon CL Factor RM . Sport psychiatry: a systematic review of diagnosis and medical treatment of mental illness in athletes. Sports Med. 2010 Nov 1;40(11):961-80)
vagy maga a betegség, így az „okozója” a zavarnak (Demetrovics Zs., Kurimay T.: Testedzésfüggőség: a sportolás mint addikció. Psychiatria Hungarica. 2008, 23(2), 129-141.
4
2012.11.19.
Szorongásos rendellenességek
„Versenyláz” - A sportteljesítmény és a szorongás kapcsolata terjedelmes irodalommal rendelkező, sokat tárgyalt téma a sportpszichológiában (Lénárt Á.: Téthelyzetben (Sportpszichológiáról edzőknek
Hangulatzavarok
és versenyzőknek), Országos Sportegészségügyi Intézet, 2002)
A szorongásos tünetek megközelítése relaxációs technikákkal és koherens pszichoterápiás módszerekkel gyakran hatékony, ezen technikák beépítése a sportoló mindennapjaiba teljesen megszűntetheti a tünetet. (Faludi V Szorongás a sportpályán. In: Kurimay T, Faludi V, Kárpáti R (szerk.) A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I. Magyar Pszichiátriai Társaság – Oriold és Társai, 2012; Gyömbér N, Kovács K Egy testben az ellenséggel. A szorongás mint szükséges jó. In: Gyömbér N, Kovács K (szerk.) Fejben dől el. Sportpszichológia mindenkinek. Noran Libro, 2012)
A szorongásos rendellenességek klinikai betegséget elérő formáiról meglepően kevés adat és kutatás áll rendelkezésre sportolóknál. (Reardon CL Factor RM . Sport psychiatry: a systematic review of diagnosis and medical treatment of mental illness in athletes. Sports Med. 2010 Nov 1;40(11):961-80)
Hangulatzavarok 2
A depresszió és a bipoláris zavarok gyakorisága sportolók között feltehetőleg megegyezik az átlag populációban tapasztaltakéval. De a rendszeres testmozgásnak és az egészséges testmozgásnak szerepe van a depresszió megelőzésében és a terápiájában. Csak hipotéziseink vannak viszont azzal kapcsolatban, hogy a fizikai aktivitásban vagy testmozgásban való részvétel hogyan függ össze az öngyilkosság kockázatával. ( Gonda X, Rihmer A, Rihmer Z: Fizikai aktivitás, sport, depresszió és öngyilkosság In: Kurimay T, Faludi V, Kárpáti R (szerk.) A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I. Magyar Pszichiátriai Társaság – Oriold és Társai, 2012)
Depresszió terápiás attitűd (Főiskolás minta)
A súlyos mértékű depresszió a felkészülés akadályozásával vagy a szükséges pillanatban nyújtott teljesítmény csökkentésével nagyon gyakran gátolja a versenyzést. (Kárpáti R, Kurimay T Bevezetés a sportpszichiátriába. In: Kurimay T, Faludi V, Kárpáti R (szerk.) A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I. Magyar Pszichiátriai Társaság – Oriold és Társai, 2012)
A sportolók rendszerint sportolással hagyják maguk mögött akár csak ideiglenesen is a szomorúságukat, frusztrációjukat vagy dühüket. A túledzés, túlterhelés – kiégés (burnout) szindrómához vezethet, ami a depresszióhoz igen hasonló állapotot eredményez
(Budavári Á. Sportpszichológia, Medicina 2007. 142.o)
Egyes sportolók a visszavonulásuk után 2-3 évvel kerülnek depressziós állapotba. A visszavonulás után a magas fizikai aktivitás védő faktor. (Bäckmand H et al. Influence of physical activity on depression and anxiety of former elite athletes. Int J SportsMed. 2003 Nov;24(8):609-19.)
(Petrika E: Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata, 2012, PhD értekezés)
5
2012.11.19.
Új megállapítások 1. Rendszeres testedzés mellett fiatal felnőtteknél kisebb a depresszív tünet
gyakoriság és az is enyhébb. 2. Rendszeres testedzés mellett fiatal felnőtteknél jobb a stressztűrő képesség és nagyobb a stressz-terhelhetőség. 3. Rendszeres testedzés mellett fiatal felnőtteknél gyakoribb az adaptív stresszkezelés-választás, azok között is a még több sport. 4. Rendszeres testedzés mellett a depresszió egyes moduláló háttértényezőkkel is trend -jelleggel szignifikáns kapcsolatban van: egészségi állapot, erőnlét, hangulat, aktuális stressz és depresszió mértéke, valamint a női/férfi nem.
5. A mentális egészségre kedvező hatásokat maga a sportolás mint tevékenység, a „testedzés viselkedés” jelent. 6. Az összefüggések tartósan, trend jelleggel fennállnak. (Petrika E: Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata, 2012, PhD értekezés)
Szkizofrénia és más pszichotikus eltérések A tudományos irodalom alapján atléták pszichotikus betegségeinek leggyakoribb oka a kémiai szer okozta pszichózis. Összességében a pszichotikus betegségek ritkák sportolókban. Ki kell zárni a szkizofrénia és a szerhasználat gyakori oki szerepét, és a komorbiditást is.
Evészavarok
A sportolók között jelentkező mentális zavarok között az evés és testképzavarok az egyik leggyakrabban előforduló betegségcsoport. (Túry F., Babusa B.: Adonisztól Schwarczenggerig. Férfiideálok és
Figyelemhiányos rendellenességek
Meszaros A, Czobor P (2010). How do different diagnostic criteria, age and gender affect the prevalence of attention deficit hyperactivity disorder in adults? An epidemiological study in a Hungarian community sample. European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience, 260: 287-296)
civilizáció. Oriold és Társa Kiadó, Budapest, 2012.)
Az evészavarok nagyobb valószínűséggel alakulnak ki sportolók körében, mint az átlagos lakosság körében
(Sundgot-Borgen J, Torstveit MK. Prevalence of eating disorders in elite athletes is higher than in the general population. Clin J Sport Med 2004; 14: 25-32)
Ez az emelkedett kockázat női és férfi atlétákra egyaránt érvényes, azonban nőknél lényegesen gyakrabban jelentkezik. (Torstveit MK et al. Prevalence of eating disorders and the predictive power of
risk models in female elite athletes: a controlled study. Scand J Med Sei Sports 2008; 18: 108-118, Túry F., Pászthy B. szerk.: Evészavarok és testképzavarok. Pro Die, Budapest, 2008.)
A tünetcsoport a sporttal kapcsolatos elnevezése is, az ún. anorexia athletica szindróma ezt fejezi ki. (Túry és mtsai A sport pszichológiája, MPT – Oriold és tsai , 2012)
Az elmúlt években a felnőttkorban „fennmaradt”, illetve a felnőttkori ADHD kutatás képezi az egyik új irányvonalat (Bitter I, Simon V, Balint S,
A sportolók körében gyakoribbnak látszanak a figyelem hiányoshiperaktív rendellenességben szenvedők aránya az átlagos emberek köréhez képest. Az ADHD előfordulásáról sportolókban – jelen ismereteink szerint – átfogó felmérés még nem készült, így csak esetleírásokra hagyatkozhatunk. Sajnos sokuknál a sporton kívüli viselkedésük olyan kellemetlenségekben részesíti őket, ami veszélyeztetheti a további sportpályafutást. A sportolóknál a klinikusok keze meg van kötve a szükséges farmakológiai módszerek kontraindikáltsága miatt. (WADA: http://www.wada-ama.org/en/)
6
2012.11.19.
Addikciók
Kémiai és viselkedési addikciókról beszélhetünk sportolóknál. A viselkedés addikcióról két külön előadás szól (Demetrovics Zsolt és Túry Ferenc) ezért ezt nem tárgyalom.
A testedzésfüggőségről két áttekintő tanulmány:
Berczik K, Szabo A, Griffiths MD, Kurimay T, Kun B, Urban R, Demetrovics Z Exercise addiction: symptoms, diagnosis, epidemiology, and etiology. SUBSTANCE USE & MISUSE 47:(4) pp. 403-417. (2012) Demetrovics Zs., Kurimay T.: Testedzésfüggőség: a sportolás mint addikció. Psychiatria Hungarica. 2008, 23(2), 129-141.
Addikciók 2
(Vingender, I. (2002): Droghasználat a sportban. A sport protektív és prediktív faktorai.Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar.)
Addikciók 3
A sportolók a pszichoaktív szereket rekreációs vagy teljesítmény fokozás céljából használják. Megkülönböztetünk egyszeri használatot, rendszeres használatot, és függőséget. Az alkohol a leggyakrabban fogyasztott pszichoaktív kémiai szer a sportolók között is. Bizonyos sportágakban fogyasztása doppingszernek minősül (pl. lövészet, öttusa) Az alkohol fogyasztása, amely a sporteseményt megelőzően történik, az aerob teljesítményt több mint 11%-kal rontja. (O'Brien CP. Alcohol and sport: impact of social drinking on recreational and competitive sports performance. Sports Med 1993; 15: 71-77)
A cannabis és származékainak használata rontják a sportteljesítményt, ezért elsősorban a rekreációs használata terjedt el sportolók között.
A rendszeres testedzés és a versenysport – néhány területtől eltekintve -, a káros szenvedélyek és az addikciók kialakulása szempontjából is protektív. Például a rendszeresen sportoló középiskolások között alacsonyabb a rendszeresen dohányzók vagy alkoholt, az illegális pszichoaktív szereket fogyasztók aránya, mint a nemsportolók között. A sportolók körében fogyasztott illegális drogok mindegyike −még ha a teljesítményt nem is befolyásolja pozitívan − doppingszernek minősül, és a doppingvizsgálatok szigorodásával ezen pszichoaktív anyagok használatára is egyre gyakrabban fény derül, illetve akár egyszeri használatuk is vétségnek minősül.
Addikciók 4 1684 elit ausztrál sportoló körében önkitöltő kérdőívvel végzett vizsgálat szerint, 134 sportoló, a megkérdezettek 8%-a, számolt be az ecstasy, cannabis, cocaine, meth/amphetamine, ketamine és GHB, azaz gamma-hidroxibutirát (a köznyelvben Gina) közül valamelyik szernek az előző évben történt fogyasztásáról. A „full-time” sportolók között, akiknek fő tevékenységük a sport volt, gyakrabban fordult elő igenlő válasz, viszont a magasabb iskolai végzettség védőfaktorként szerepelt. A sportolók által a sportteljesítmény növelése érdekében alkalmazott stimulánsok számos utó és mellékhatást okozhatnak. Ezek a tünetek gyakran pszichiátriai megbetegedésekben is tapasztalt zavarok, így szorongás, alvászavar, irritabilitás, súlyvesztés jelentkezhet.
7
2012.11.19.
Addikciók 5
A dohányzás, a nikotin használat ma már a sportolóknál kevésbé gyakori, melyet országonként eltérő szabályzás miatt is nehéz vizsgálni. Mindenesetre nem ritka, hogy a verseny előtti stressz oldása és a versenyt követő stressz levezetése és rekreációs célzattal alkalmazzák. A rágógumi formában történő használata elterjedtebb. A delírium a szerfogyasztás következtében kialakuló megvonási tünet lehet, azonban sportolóknál elsősorban hosszú távú atlétáknál jelentkezhet, pl. országúti kerékpárosoknál, triatlonistáknál, vagy hegymászóknál. Hátterében általában a végzett tevékenység következtében az extrém stressz okozta hyponatrémia, hyperthermia, vagy hőguta áll. (Reardon CL Factor RM . Sport psychiatry: a systematic review of diagnosis and medical treatment of mental illness in athletes. Sports Med. 2010 Nov 1;40(11):961-80)
A sportolóknál előforduló mentális zavarok kezelésének néhány pszichofarmakológiai aspektusa
A sportolók farmakoterápiája során figyelembe vesszük: - az alkalmazott gyógyszer hatását a sportoló teljesítményére és az adott sportágban elvárt feladatok kivitelezhetőségének kockázatait - a biztonságos alkalmazást, - a hatályos doppingszabályoknak megfelelő alkalmazási előírások és irányelvek figyelembevételét. A WADA honlapja ( http://www.wada-ama.org/en/) folyamatosan frissítve tartalmazza a tiltott szerek listáját. Lényeges megfontolás, hogy ha egy adott gyógyszer nem található meg a WADA tiltott listáján, attól még az adott szer használata doppinghasználatnak minősülhet.
A WADA dopping lista – „hagyományos ágensek” (részleges, csak példák)
Anabolikus (androgén) szteroidok Clenbuterol (spiropent) béta-2-szimpatikomimetikum (sok az asztmás sportoló?) Peptide hormonok, növekedési hormonok, egyéb szubsztanciák – HCHG, EPO, inzulinok, insulin-like growth factor (ILGF) β-2 agonisták – pl. Salbutamol terápiás dózisben nem Hormon és metabolikus modulátorok -Aromatase inhibítorok – pl. mell-karcinómában alkalmazzák Diuretikumok és maszkírozó ágensek – Dextrán Stimulánsok – kokain, amphethamin, metamphetamin
A sportolóknál előforduló mentális zavarok kezelésének néhány pszichofarmakológiai aspektusa 2 A kezelőorvosnak célszerű az adott sportági szövetséggel is egyeztetni, az adott hatóanyag használatának a szabályairól (vannak olyan sportágak, pl. lövészet, ahol a bétablokkolók alkalmazása doppingvétségnek bizonyul). A másik általános szabály az, hogy vannak bizonyos gyógyszerek, amelyek az élsportban doppinglistások, míg alkalmazásuk az alacsonyabb szintű versenyeken nem tiltottak.
8
2012.11.19.
A sportolóknál előforduló mentális zavarok kezelésének néhány pszichofarmakológiai aspektusa 3
Az antidepresszánsok a hangulatzavarokban, szorongásos zavarokban, evészavarokban való alkalmazása a leggyakoribb sportolóknál. Kevés randomizált, jól kontrollált vizsgálat ismert a szakirodalomban. (Reardon CL Factor RM . Sport psychiatry: a systematic review of diagnosis and medical treatment of mental illness in athletes. Sports Med. 2010 Nov 1;40(11):961-80)
A sportolóknál előforduló mentális zavarok kezelésének néhány pszichofarmakológiai aspektusa 4
Az SSRI-ok alkalmazása - az irodalmi adatok alapján – preferált gyógszerválasztás a sportolók depressziós és szorongásos zavarainak csökkentésésben. (Baum AL. Psychopharmacology in athletes. In: Begel D, Burton RW, editors. Sport psychiatry. New York (NY): WW Norton & Company, Inc., 2000: 249-59)
Elsősorban SSRI-okról, bupropion és noradrenalin reuptake gátlókról vannak kismintákon elvégzett vizsgálatok. (Meeusen R, Piacentini MF, van Den Eynde S, et al. Exercise performance is not influenced by a 5-HT reuptake inhibitor. Int J Sports Med 2001; 22; 32936)
2010-ig az irodalomban nem volt a venlafaxine, duloxetine, mirtazapine, nefazodone, trazodone, ECT vagy fototerápia alkalmazására szisztematikus tanulmány elérhető. Az SSRI-ok között a fluoxetint, ill. az SNRI-k között a venlafaxint létesítik előnyben az orvosok felíráskor abból a feltételezésből, hogy nincsen testtömegnövelő hatása ezeknek a szereknek.
A sportolóknál előforduló mentális zavarok kezelésének néhány pszichofarmakológiai aspektusa 5
Gén dopping lehetséges célterületei (Braz J Med Biol Res, December 2011, Volume) Volume) 44(12) 1194 1194--1201 Oliveira et al.) al.)
Hangulatstabilizáló szerek alkalmazása: - Lithium – nem optimális sportolóknál - Valproat – a leggyakrabban alkalmazott szer Benzodiazepinek kedvezőtlen mellékhatásai miatt sportolókban ezért a leggyakrabban alkalmazott szorongásoldó, a buspiron. Inszomniánál, cirkadián ritmuszavarnál, jet-legnél alkalmazott terápiás készítmények: - melatonin (nem befolyásolja a másnapi sportteljesítményt)
(Atkinson G, Drust B, Reilly T, et al. The relevance of melatonin to sports medicine and science. Sports Med 2003; 33 (11): 809-31
- zolpidem (nem befolyásolja a másnapi sportteljesítményt) (Ito SU. Kanbayashi T. Takemura T. et al. Acute effects of zolpidem on daytime alertness, psychomotor and physical performance. Neurosci Res 2007; 59: 309-13)
- ultra rövid BZD – szükség esetén, de ronthatja a teljesítményt
9
2012.11.19.
A géndopping néhány formája A Dopping Ellenes Világszövetség (WADA) a géndoppingot mint kémiai és biológiai ágensek felhasználásával történő, a gén-expressziónak vagy a sejtek genetikai alkotó elemeinek (DNS, RNS) befolyásolásaként határozza meg, amelynek célja a sportteljesítmény növelése. A géndopping jelenleg legjelentősebbnek tartott formái: - Vascular endothelial growth factor (VEGF) az angiogenezist befolyásolja, amely lényegében az izmok mikrocirkulációs kapacitását, oxygén ellátását növeli. (Arveschoug
A géndopping néhány formája 2
A, Christensen KS. Constitutive expression of phVEGF165 after intramuscular gene transfer promotes collateral vessel development in patients with critical limb ischemia. Circulation 1999; 99: 2967-2968.).
A gén-dopping ezen formájában az izomba vírus segítségével a VEGF gén-kód másolatokat helyeznek el.
- Erythropoetin (EPO) – olyan gén-manipuláció, ahol hypoxiában a gén expresszió up-regulált, így a gén expresszió megnövekedett intracelluláris EPO szinthez vezet. - Insulin-like growth factor type 1:növeli az izomnövekedést és az izomszövet differentációját - Myostatin antagonisták: növelik az izomtömeget (hypertrophia, hyperplasia transforming growth factor (TGF)-β családjába tartozik, negatív regulátor Endorphin és enkephalin: a fájdalom tűrő képességet növeli, de még csak állatkisérletekben „működik”
(Wells DJ. Gene doping: the hype and the reality. Br J Pharmacol 2008; 154: 623631.)
A dopping, a géndopping egészségkárósító veszélyei
Kardiovaszkuláris mellékhatások magas arányban fordulnak elő, elsősorban az ASZ és stimulánsok használatakor
Agyrázkódás a sportban
(Angel PJ et al. Performance enhancing drug abuse and cardiovascular risk in athletes: implications for the clinician. Br J Sports Med 2012; 46 (Suppl I):i78–i84. doi:10.1136/bjsports-2012-091186)
Anabolikus szteroidok (ASZ) mellékhatásai: Kardiovaszkuláris - stroke, izületi fájdalom, fejfájás, hányinger, hányás, izomgörcsök, csomók, alvászavar, fokozott sérülékenység – inak, szalagok, az arcon és a háton acné, hypospermia, impotencia, gynecomastia, nőknél: csökkent mellnagyság, arc és testszőrösödés , megnövekedett clitoris, mély hang, menstruációs problémák Géndopping: Daganatos megbetegedések, autoimmun zavarok és autoimmunizáció, myocardiális infarctus. (Fallahi AA, Ravasi AA, Farhud DD : Genetic Doping and Health Damages, Iranian J Publ Health, Vol. 40, No.1, 2011, pp.1-14)
Krónikus Traumatikus Enkefalopátia (CTE) Corsellis írta le 1973-ban 15 bokszoló vizsgálata után. Azóta az újabb adatok birtokában: minden ismétlődő fejtrauma CTE kialakulásához vezethet, így számos sportágban előfordulhat pl. rugby, labdarúgás, jégkorong, bírkózás, stb. (Gavett BE, Stern RA, McKee AC Chronic traumatic encephalopathy: a potential late effect of sport-related concussive and subconcussive head trauma. Clin Sports Med. 2011 Jan;30(1):179-88, xi.)
CTE írtak le 5 sportoló postmortem vizsgálatánál, akik paraszuicidiumot illetve szuicidiumot követtek el. Ez ismét megvilágította a Krónikus Traumatikus Enkefalopátia (CTE) jelentőségét. (Omalu BI al. Chronic traumatic encephalopathy, suicides and parasuicides in professional American athletes: the role of the forensic pathologist. Am J Forensic Med Pathol. 2010 Jun;31(2):130-2)
10
2012.11.19.
Agyrázkódás a sportban 2
Dementia pugilistica – elsőként boxolóknál írták le Chronicus Traumatic Encephalopathia (CTE) Klinikai tünetek: memória zavar, személyiség és viselkedés változás, Parkinson tünetek, beszéd és testtartás zavar Agyfélteke atrófia, mediális temporális lebeny, thalamus, corpus mammillare, agytörzsi atrófia, ventricularis dilatációval. A neurofibrilláris degeneráció elkülönül más tau-pátiáktól, mégpedig elsősorban szuperficiálisan, kéregközeli elhelyezkedés jellemzi, a Tau fehérje mintázata különbözik pl. az Alzheimer kórban tapasztaltaktól, és a béta-amyloid plakk is csak az esetek kevesebb mint a felénél fordul elő
Agyrázkódás a sportban 3
Fiatal sportolók (gyerekeknél és serdülőknél) sokkal érzékenyebbek és „fogékonyabbak” a fejtraumára. Középiskolás lányok gyakran veszélyeztettebbek mint a fiúk! A fiatal sportolók RITKÁN jelzik saját maguk a fejtraumát, az ismétlődő, „sub-commotiot” pedig szinte soha. Fontos hogy erre gondoljunk! (Meehan WP 3rd, Bachur RG Sport-related concussion. Pediatrics. 2009 Jan;123(1):114-23.)
A klinikai felismerést követően neuropszichológiai tesztekkel lehet nyomon követni az állapot változást.
(Ann C. McKee et al, Chronic Traumatic Encephalopathy in Athletes: Progressive Tauopathy following Repetitive Head Injury, J Neuropathol Exp Neurol. 2009 July; 68(7): 709–735.)
Agyrázkódás a sportban 4 Terápia: pihenés (fizikai és „kognitív” is), fokozatosan visszavezetni lépésről lépésre a játékba és a terhelést is így alakítani. Egyéni megközelítést igényel, mind a gyermek, serdülő és felnőtt korban. Szükség esetén pszichoedukáció, kognitív rehabilitáció, gyógyszeres kezelés ritkán – ez utóbbira nincs evidencia
(Meehan WP 3rd Medical therapies for concussion. Clin Sports Med. 2011 Jan;30(1):115-24, ix)
Agyrázkódás a sportban 5
Differenciál diagnózis: -CTE valószínű, hogy taupathia, - apolipoprotein E4 polymorphismus rizikó faktorként szerepet játszhat a kialakulásában (Omalu B et al. Emerging histomorphologic phenotypes of chronic traumatic encephalopathy in American athletes. Neurosurgery. 2011 Jul;69(1):173-83; discussion 183)
- Alzheimer és a Vasculáris típusú demenciáktól való elkülönítés nehezebb, nincs még rá protokoll Dilemma: Puskás Ferenc?
11
2012.11.19.
A sportoló személy a családi és más hálózatokban
A család hatása a fizikai aktivitásra és a sportra Szülői modellhatás A családtagok elfogadása és támogatása, az indentitás formálódás részei A szűlői hiedelemrendszer és „családi forgatókönyv” modell, benne a „küldetés”, „delegáció”
Szülő--gyermek interakciók Boiche és Szülő mtsai nyomán
Családon belüli küldetés és delegáció (tudatos és tudattalan) hagyományok
Kurimay T, Kurimay D, Kurimay A : Család szerepe a sportban, sportoló a családban. In: Kurimay T, Faludi V, Kárpáti R (szerk.) A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I. Magyar Pszichiátriai Társaság – Oriold és Társai, 2012)
és minták a szülők be nem teljesült sportolói álmai és elképzelései családi mítoszok és legendák a sporttal, a sikerrel és az egészséggel kapcsolatos mítoszok és legendák (Kurimay T, Kurimay A, Kurimay D, 2005)
12
2012.11.19.
Távnyomással elért eredmény -TEE Távnyomást gyakorló szülői viselkedés -
Távnyomással elért eredmény -TEE Távnyomást gyakorló szülői viselkedés TGYSZV
TGYSZV Történelmi kontextus: - gyerekmunka - gyerekek „felhasználása” - nemi szerep viselkedés – elvárások: férfi és a női szerepek közötti különbség Az angol elnevezést a szerzők, Tofler és munkacsoportja a ”Münchausen szindróma by proxy” mintájára alkotta. A Münchausen szindróma a szülő által kitalált vagy a gyermeknek okozott betegség, amely miatt a gyermeket folyamatosan az egészségügyi ellátó rendszerbe, orvosokhoz viszi a szülő. szülő
(TOFFLER, I.R., KNAPP P.K., LARDONM.T. (2005): Achievement by Proxy Distortion in Sports: A Distorted Mentoring of High-Achieving youth. Historical Perspectives and Clinical Intervention with Children, Adolescents, and their Families. Clin Sports Med 24:805–828)
A jelenség magyarországi leírása a nevünkhöz fűződik . (Kurimay T, Kurimay A, Kurimay D, 2005, Kurimay T, Kurimay D, Kurimay A : Család szerepe a sportban, sportoló a családban. In: Kurimay T, Faludi V, Kárpáti R (szerk.) A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I. Magyar Pszichiátriai Társaság – Oriold és Társai, 2012)
A szülő(k) leszármazottaikat, akár bármi áron is, de el szeretnék juttatni a legkiemelkedőbb eredményekhez, sikerekhez. A jelenség, bár néhány kirívó példája a média segítségével nagy nyilvánosságot kapott (pl. a professzionális tenisz világában), sokkal gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk. Előfordulási gyakoriságának felmérése még várat magára!
Távnyomással elért eredmény Távnyomást gyakorló szülői viselkedés II.
A gyermekkorban, de elsősorban a korai és késői adoleszcens korban a szülők, akár eltorzult viselkedéssel is, még „távírányítással” és extrém esetekben „távagresszióval” űzik, hajtják gyermeküket a sportolás során, versenyhelyzetben a „nagy és sikeres sportolóvá válás”, vagy egy „jó eredmény” elérésének reményében.
TOFFLER, I.R., KNAPP P.K., LARDONM.T. (2005): Achievement by Proxy Distortion in Sports: A DistortedMentoring of High-Achieving youth. Historical Perspectives and Clinical Intervention with Children, Adolescents, and their Families. Clin Sports Med 24:805–828
13
2012.11.19.
Távnyomással elért eredmény Távnyomást gyakorló szülői viselkedés III.
Távnyomással elért eredmény Távnyomást gyakorló szülői viselkedés IV.
A jelenséget az érzelmi elhanyagolás, fizikai visszaélés vagy más néven az abúzus kategóriába sorolhatjuk (gyermekekről, serdülőkről vagy akár ha felnőtt kort megélt sportolóról van szó). Ebbe nem csupán a sportolók, gyakran versenysportolók, de akár a művészi pályát választók, vagy éppen a kiemelkedő tanulók tartozhatnak.
Sport a pszichiátriai rehabilitációban 2
Sport a pszichiátriai rehabilitációban
- a társadalmilag elfogadott viselkedésimintáknakmegfelelő kommunikációs készség kialakítását, - a problémamegoldó, stressztűrő képesség kibontakoztatását, - a hatékony, önérvényesítő viselkedés megtanulását, - a munkaképesség teljes vagy részleges helyreállítását, - az önellátásra, önálló életvitelre való képesség kimunkálását. (Horváth Sz, Sport a pszichiátriai rehabilitációban. In: Kurimay T, Faludi V, Kárpáti R (szerk.) A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I. Magyar Pszichiátriai Társaság – Oriold és Társai, 2012)
Ők azok, akik tág értelemben veszélyeztetettek a személyes határok gyakori megsértésében, a szabadidő elvételével pl. a túlzottan kemény munkára vagy felkészülésre való hajszolás következtében. Szülők, tanárok, edzők hajthatják gyermeküket betegségbe, visszaélésbe és kihasználásba.
Testi aktivitás, valójában számtalan lelki, érzelmi, sőt személyiségfejlesztő, lelki edzettséget biztosító hatással is bír. Az ún. endogén opiát teória az egyik legelfogadottabb magyarázat a sportolás során keletkező pozitív élménynek. Tudnunk kell, hogy léteznek más elméletek is, és az endogén opiát teóriát kritizáló publikációk is. A legáltalánosabban elfogadott elmélet mégmindig az ún. endorfin hipotézis. Rendszeres testedzés során pozitív változások következnek be a szív, a vérkeringés és a légzőrendszer működésében is. A rendszeresen és hosszabb távon végzett edzések serkentik az anyagcsere folyamatait, felgyorsítják a zsírok és szénhidrátok elégetését. A rendszeres sporttevékenység formálja a jellemet, kitartásra, önfegyelemre, küzdeni tudásra nevel. A csapatsportokban további sajátos elemek jelennek meg a csoportdinamikai tényezőknek köszönhetően. (Horváth Sz, Sport a pszichiátriai rehabilitációban. In: Kurimay T, Faludi V, Kárpáti R (szerk.) A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I. Magyar Pszichiátriai Társaság – Oriold és Társai, 2012)
14
2012.11.19.
Sport a pszichiátriai rehabilitációban 3 A rendszeres testmozgás, a pszichiátriai betegséggel élőknél is: - Javíthatja az alvást - Növeli az adrenalin felhasználást – csökkenti az izmok feszültségét, relaxál és szorongás oldó hatású - Antidepresszáns hatás – elsősorban a futás - Növeli a perisztaltikát – csökkenti az emésztési zavart és az obstipációt (Horváth Sz, Sport a pszichiátriai rehabilitációban. In: Kurimay T, Faludi V, Kárpáti R (szerk.) A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I. Magyar Pszichiátriai Társaság – Oriold és Társai, 2012)
Egy példa a Szent János Kórház Pszichiátriai osztályáról
Mozgás és sportterápiák -
Gyógytorna – önálló, tudományosan megalapozott, fontos a pszichiátriai betegségek kezelésében is! Orlic féle szisztematikus gesztusterápia Pantomim terápia Kommunikatív mozgásterápia Táncterápia Sportterápiák – Mentális betegséggel élők sporttalálkozói OPNI, „Ferencvárosi napok – Merényi Kupa” (Horváth Sz, Sport a pszichiátriai rehabilitációban. In: Kurimay T, Faludi V, Kárpáti R (szerk.) A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I. Magyar Pszichiátriai Társaság – Oriold és Társai, 2012)
Egy példa a Szent János Kórház Pszichiátriai osztályáról 2
15
2012.11.19.
Összefoglalás
A fizikai aktivitás, a modern sport, a sporttudomány alapismerete nélkülözhetetlen a pszichiátria betegségek megelőzésében, a pszichiátriai betegségek terápiájában. A sportolók lelki egészségének megőrzésében és a mentális betegségek kezelésben az akadémiai és az alkalmazott sportpszichológia, valamint a sportpszichiátria, sportmedicina fejlődő tudományos eredményeinek felhasználása segítséget nyújt. A korszerű pszichiátriai és a határterületein végzett klinikai munkában a sport ismerete fontos erőforrás.
16