A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása

Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása Magyar Sportmenedzsment Társaság

Magyar Sporttudományi Társaság

A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció

A projekt eredményei megtekinthetők a www.sportmenedzsment.hu honlapon

Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása Szerzők: Baráth Kinga, Bosnyák Edit, Cselik Bence, Dr. Farkas Judit, Protzner Anna, Trájer Emese, Dr. Tóth Miklós, Dr. Szmodis Márta, Dr. Szőts Gábor Projekt szakmai vezető, szerkesztő: Dr. Farkas Judit Grafikus, műszaki szerkesztő: Sütő Dávid Zsolt A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A projektben sor kerül a sport nemzetközi - különösen európai - dimenzióinak megfelelő hazai tartalmak feltárására. Tudományos alapossággal megtörténik a szabadidős célú fizikai aktivitásban rejlő egészségfejlesztő, sportszociológiai, oktatáspolitikai, a társadalmi felelősségvállalás és kohézió erősítését szolgáló értékek magyarországi kiteljesítési lehetőségeinek azonosítása. Nemzetközi kitekintésben is bemutatásra kerül a jelenlegi és a célokat szolgáló ideális jogi/szakpolitikai eszközrendszer, humán-erőforrás és szervezeti adottságok, és a sportágazat elemzett célcsoportjaira jellemző országos felmérésekkel nyert adatok. Budapest, 2014

Magyar Sportmenedzsment Társaság Elérhetőségeink: Magyar Sportmenedzsment Társaság 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Tel: +36 (1) 487- 9248 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] www.sportmenedzsment.hu

Magyar Sporttudományi Társaság Konzorciumi partnerünk elérhetőségei: Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sport Háza 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel: +36 (1) 460-6980 E-mail: [email protected] www.sporttudomany.hu


Tartalom: 1. A Projektről általában

4

2. Bevezetés

6

A sport európai dimenziói Az Európai Unió szakpolitikája a sport területén

8 10

3. Szakpolitikai mérföldkő: az első Tanácsi ajánlás a sport területén

12

Amire a Tanácsi ajánlás épül: az EU Iránymutatásai (EU PA GL)

12

Átvezetés a hazai kutatás bemutatására

12

4. Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai

13

Bevezetés

13

Multiszektorális Megközelítés

13

Sport

14

Egészségügy

15

Oktatásügy

16

Közlekedés, környezet, várostervezés és közbiztonság

17

Idős polgároknak nyújtott szolgáltatások

18

EU HEPA hálózat

18

5. A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata

19

Vizsgálati minta és módszerek

19

A vizsgálat módszertani áttekintése

20

Megbeszélés

22

Megállapítások és ajánlások

27

6. A Tanács ajánlása az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról. Nyomonkövetési keretrendszer

31

7. Gyermekek fizikai aktivitásának előmozdítása, iránymutatások

34

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Az egészségvédő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása

1. A Projektről általában A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című, a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Sportmenedzsment Társaság konzorciuma által megvalósított TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok c. pályázati felhívás, a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció keretében valósul meg. A projekt célja, hogy olyan objektív, mérhető és aktuális eredményekkel, ösztönzőkkel szolgáljon a döntéshozók és szolgáltatók számára államháztartáson belül és kívül, amely egyrészt hivatkozhatóvá válik a stratégiaalkotási, döntéshozási folyamatokban, másrészt megerősíti a testmozgás, a fizikai aktivitás és a sport, mint jelentős nemzetgazdasági ágazat pozícióját a 2014 és 2020 közötti pénzügyi, tervezési és programozási időszakban. A fejlesztés célja, hogy a fizikai aktivitás és a sport magyarországi társadalmi és jogi környezethez illeszkedő tudományos és sportmenedzsment tartalmait és eszközeit feltárja. Cél továbbá, hogy e tartalmakkal és ismeretekkel a helyi önkormányzati, vagy területi államigazgatási feladatokat ellátó döntéshozók (pl. megyei önkormányzati képviselők, köz- és kormánytisztviselők, költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak) és a sportélet gyakorlati szervezésében részt vevő szakemberek megismerkedjenek, azokat elsajátítsák, és képessé váljanak azok átadására, személyes készségeikbe, illetőleg a szervezeti kompetenciákba építésére.

mint például az egyre gyakoribb elhízásra, korai diabéteszre, és a kardiovaszkuláris betegségekre, figyelembe vegye a célcsoportba tartozók eltérő környezeti, szocio-kulturális, ill. korcsoportra jellemző adottságait, érdeklődését, valamint motivációjának lehetőségeit. A projekt legmeghatározóbb eredményeiként azon hiánypótló elemzések, ismeretanyagok, iránymutatások, ajánlások megszületése jelölhető meg, melyek az egészségfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolhatók, közérthetőek, és sportszervezési szemszögből mutatják be elsősorban a sport- és a társadalomtudományok, a sportegészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a közigazgatás és a sportszolgáltatások területén fennálló helyzetet, kitörési pontokat. Kutatási tématerületek 1. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. 2. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által: hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők és nők sportja. 3. Oktatás, képzés és képesítések a sportban és sportolói kettős karrier a köz- és felsőoktatásban. 4. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül. 5. Jó kormányzás a sportban. 6. Jó gyakorlatok a sportszervezés és sportmenedzsment területén. 7. Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában. A projekt keretében a fenti hét téma mellett sor került

A fejlesztés célja ezen túlmenően, hogy elősegítse a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában a sporttudomány, a diák- és a szabadidősport kapcsán megfogalmazott célok és beavatkozások megvalósítását, preventív jellegű válaszokat adjon a célcsoportra (is) egyre inkább jellemző közegészségügyi kihívásokra, 4-5

egy átfogó adatgyűjtésre a diák-, hallgatói és szabadidősport területén: sportlétesítmények, szervezeti és humán (sportszakember) adatok felmérése. a módszertani eredmények ismertetésére és tudatosítását szolgáló érzékenyítő és szemléletformáló rendezvények szervezésére a megyei és fővárosi szintű döntéshozók-vezetők, igazgatási szakemberek számára.


egy önálló adatbázis alapú szabadidősport portál kifejlesztésére www.mozgasmonitor.hu címen amely tájékoztatást nyújt az egészségfejlesztő testmozgással összefüggő aktuális magyar adatokról, sportmenedzsment, sportszervezési és sporttudományi szempontból releváns információkról. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása A projekt hét kutatási tématerülete közül a legátfogóbb és legösszetettebb téma a testmozgás egészségfejlesztő jellegének előmozdítását segítő módszerek feltárása volt. Elsősorban azért, mert a téma a hazai szakpolitikában más kontextusban jelenik meg: főleg a versenysport ellentettjeként, azaz mint szabadidősportot értelmezik. Valószínűleg többek között ez a szűk keretek közé szorítása sem engedte, hogy a települési sportkoncepciókban, nemzeti stratégiai dokumentumokban és a helyi/ országos sportszervezetek alapvető dokumentumaiban a formális/ szervezett és informális keretek között végzett egészségfejlesztő fizikai aktivitás feltételeinek megteremtése és módszereinek támogatása elfoglalja méltó helyét, amelyet a társadalmi, egészségügyi, szociális, oktató-nevelő és gazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból képvisel. A szűk értelmezési keretek közül való kilépéshez, a hazai fejlesztésekhez jelent szakpolitikai támogatást két uniós kulcsdokumentum hazai implementálása. Ezek segítségével az uniós testmozgásra vonatkozó iránymutatások többsége – várhatóan – hamarosan megvalósításra kerül és azok nemzeti szintű végrehajtását szorgalmazó és monitorozó un. tanácsi ajánlások a sportágazat fejlesztése mellett a társ-ágazatok bevonását is megalapozza. Az Európai Unió szakpolitikája Az előbbi bekezdésben említett két uniós kulcsdokumentum ismertetése előtt rövid áttekintést adunk az Európai Unió sportban szerzett kompetenciájáról és ilyen irányú hatáskörének érvényesítéséről a tagállamok sportpolitikájában. Ennek segítségével válik érthetővé, hogy miért vált úttörővé és a legelőrehaladottabb szakterületté

az egészségfejlesztő testmozgás, vagy ahogy az eredeti angol kifejezés szól: health-enhansing physical activity (rövidítve HEPA).

Promotion = előmozdítás Többféle magyar fordítás is létezik, de egy sem elég barátságos vagy elég szakmai, hogy könnyen beépüljön a magyar nyelvhasználatba. Bár a fizikai aktivitás hűen adja vissza a cselekvés lényegét, az némileg nyelvtörő és hosszú, ugyanakkor a testmozgás a sport és testkultúra világában járatos szakemberekben vált ki jogos ellenérzést, mert a cselekvés intenzitását nem pontosan adja vissza. Ezért a projekt és a tanulmány végig a hivatalos brüsszeli fordítást használja: testmozgás. Ugyanez a hivatali nyelvezet viszont felváltva két magyar szót is alkalmaz az eredeti angol health-enhansing kifejezés fordításakor: egészségvédő és egészségfejlesztő. Ez remélhetőleg nem zavarja az olvasót, felhasználót. Nem úgy, mint egy másik eset, ahol viszont kifejezetten káros, hogy két magyar szót felváltva használnak a hivatalosan kiadott uniós fordítások. A projekt szakértői közössége ezúton hívja fel a figyelmet és kéri a szakpolitikai dokumentumokat felhasználó döntés-előkészítő és döntéshozói köröket, a kormányzati és nem-kormányzati, sport és más ágazatok képviselőit, hogy a „HEPA promotion” tartalmú elemzések, iránymutatások és monitoring elemek magyar nyelvű fordításának felhasználásakor minden esetben a helytelen népszerűsít/népszerűsítés helyett a helyes előmozdít/előmozdítás kifejezést vegyék figyelembe. A projektet végrehajtó szervezetek a honlapjukon közzéteszik a javított magyar fordítást és kezdeményezik, hogy a hivatalos brüsszeli fordítást is vizsgálják felül. Indoklás: alapvető és messzire nyúló problémát jelentene, ha a magyar kormányzati és civil, sport és más szakmai szervezetek csupán propagálnák, hirdetnék, népszerűsítenék az egészségfejlesztést, az egészségfejlesztő testmozgást és nem tennének intézkedéseket a kormány, az önkormányzatok szintjén, a sportszervezetekben van a társágazatok szervezeteinek bevonásával ezért, hogy emelkedjen a magyar lakosság fizikai aktivitásának szintje és javuljanak az egészségügyi mutatók, hogy csökkenjen az életmód-betegségek gyakorisága, ezáltal az azzal összefüggő egészségügyi kiadás is.


2. Bevezetés A projekt vizsgálati/kutatási témái - adatokkal, tényekkel megalapozva egy-egy hazai szakpolitikai döntéshozatali eljárást - az unió által deklarált sport európai dimenziói közül kerültek ki. Bár ebben a dokumentumban az egészségfejlesztő testmozgás témaköréhez kínálunk kutatási eredményeket, megállapításokat, és ajánlásokat, illetve ezzel párhuzamosan közre adjuk a témában született európai iránymutatásokat, kötelességünk azt is bemutatni, hogy milyen kompetenciával rendelkezik az EU a sportban, illetve az utóbbi években milyen kérdésekben hozott eredményt a tagállamok és az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanács együttműködése. A kiadványban táblázatos formában közöljük az iránymutató európai szakmai anyagok szűkített listáját (1. táblázat), kiemelünk két kulcsdokumentumot és kivonatosan ismertetjük a hazai iskoláskorúak felmérésének eredményeit és az abból született ajánlásokat. A hazai országos méréseken alapuló következtések és ajánlások szorosan kapcsolódnak az európai szakmai iránymutatásokhoz, arra is rámutatva, hogy azok milyen jól beilleszthetők a hazai fejlesztésekbe, szakpolitikai intézkedésekbe. Egy kérdésben még javítani is szükséges az előző mondat kulcsszavát, ti. 2013 novembere óta az uniós iránymutatások az egészségfejlesztő testmozgással kapcsolatban már nem csak beilleszthetők, hanem beillesztendők a tagállamok, így Magyarország érintett szakpolitikai döntéseibe, dokumentumaiba, programjaiba (EU Tanácsa, 2013a). A kocka el van vetve. A projekt és a kiadvány bevezetőjének végén megállapíthatjuk, hogy a sport európai dimenziónak feldolgozását, hazai elemeinek kutatását célzó munka eredményei, illetve az uniós szakpolitikai dokumentumok együttes felhasználása mára szerves része kell, hogy legyen több szak-

6-7

terület több szintjén működő szervezet vezetőinek, döntéshozóinak munkájában. Az unió élt puha kompetenciájával, megtartva a tagállami hatáskört: szakmailag támogatja a magyar sportot az egészségfejlesztő testmozgás feltételeinek javításában az iránymutatások kiadásával és a monitoring-keretrendszer bevezetésével, összehangolta a tagállamok ilyen irányú tudását. A magyar sport szereplői, döntéshozói nem hagyhatják figyelmen kívül a hazai és európai feltárt tényeket a sport egyre növekvő társadalmi, egészségfejlesztő, oktatási-képzési, gazdasági fontossága miatt sem. A kiadvány-sorozat rávilágít a lehetséges fejlesztési eszközökre, miután a projekt feltárta az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszereket. A honlapon elérhető tanulmányok részletesen ismertetik a hazai felmérések adataira épülő, az uniós iránymutatásokkal összhangban lévő, azokat implementáló szakmai ajánlásokat a sport több kérdésében, melyeket európai illetve magyarországi dimenzióknak nevezünk.

Tanulmány a fiatalok életviteléről és ülő életmódjáról, valamint a sport szerepéről az oktatás kontextusában 2004. október 1.

A Tanács következtetései a táplálkozásról és a testmozgásról (előkészítés alatt, 2014. június/július?)

Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020 2010. november 15.

Tanácsi következtetések a sportnak az aktív társadalmi befogadás forrásaként és vezetőjeként betöltött szerepéről 2012. november 18.

Tanácsi következtetések a sport hozzájárulásáról az EU gazdaságához, különös tekintettel a fiatalok munkanélküliségére és a társadalmi befogadásra 2014. február 4.

Foglalkoztatás (a sport területén)

Oktatás és képzés a sportban

Kettős karrier

Az Európai Unió Tanácsa

1. táblázat: Az unió két i ntézmények dokumentumai a sport európai dimenziónak területén (forrás: saját szerkesztés. Farkas Judit, Baráth Kinga, Kozsla Tibor, 2014)

Nők és férfiak esélyegyenlőségi stratégiája 20102015. 2012. szeptember

(Megjegyzés: áttörésnek számít a Régiók Tanácsának Véleménye a fogyatékosság, sport és szabadidő témájában c. dokumentum kiadása 2014. április 15-én)

Tanácsi következtetések a nemek között egyenlőség a sportban 2014. május 20.

Társadalmi befogadás a sportban és a sport által

Tanácsi következtetések a sportban való önkéntesség szerepéről az aktív polgárság erősítésében 2011. november 28.

Önkéntesség az Európai Unióban tanulmány 2010. február 17.

Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai. Ajánlások az egészségjavító testmozgás támogatására irányuló politikai intézkedésekre 2008. október 10.

Tanácsi következtetések az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítéséről. 2012. november 14.

Önkéntesség a sportban

Tanulmánykészítésre tenderkiírás az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásainak implementációjáról 2014. július

Európai Bizottság

A Tanács ajánlása az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról 2013. november 26.

Egészségfejlesztő fizikai aktivitás/testmozgás


Munkadokumentum: “Foglalkoztatottak és szabad mozgás” 2011. január 18.

Bizottsági közlemény “Mozgásban az Ifjúság” 2010. szeptember 15.

“Új munkahelyekhez szükséges új készségek: Azonnali cselekvés” szakértői csoport jelentése 2010. február 25

Összefoglaló jelentés a “Sportoktatás és –képzés” EU szakértői csoport 4. üléséről 2013. június 27.

2013 Oktatási és képzési monitor (teljes jelentés) 2013. október 26.

Megvalósíthatósági tanulmány a lehetséges európai uniós mobilitási intézkedésekről a sport területén 2014. május

A2B Iránymutatások: A Kettős Karrier előmozdítása az EU-ban 2011. március 1.

Sportolók kettős karrierjének Európai Uniós Iránymutatásai 2012. szeptember 28.

Európai Bizottság


8-9

Tanulmány az Európai Unióban tevékenykedő sport ügynökökről 2009. november 1.

Munka dokumentum: “Foglalkoztatottak és szabad mozgás” 2011. január 18.

Zárójelentés a sport ügynökökkel foglalkozó EU konferenciáról 2011. november 9.

Tanulmány a szabadtéri szabadidős tevékenységek biztonságával kapcsolatos nem szabályozott intézkedésekről az EU-ban 2013. február 22.

Különleges tanulmányok: Összefoglaló tanulmány az alulról szerveződő sport finanszírozásáról Jelentés 1. rész: Tanulmány az alulról szerveződő sport finanszírozásáról Jelentés 2. rész: Ország-jelentések 2011. június 27.

Bizottsági közlemény “Új munkahelyekhez szükséges új készségek: a munkaerő-piaci és a képzettségi igények előrejelzése és összehangolása” 2008. december 16.

Európai Bizottság

Sportra vonatkozó uniós munkaterv

Eurobarométer (sport)

Társadalmi párbeszéd


1. táblázat: Az unió két i ntézmények dokumentumai a sport európai dimenziónak területén (forrás: saját szerkesztés. Farkas Judit, Baráth Kinga, Kozsla Tibor, 2014)

Biztonság és szabályozások

Tanácsi következtetések a sportpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítéséről 2012. november 27.

Tanácsi következtetések a sport hozzájárulásáról az EU gazdaságához, különös tekintettel a fiatalok munkanélküliségére és a társadalmi befogadásra 2014. február 4.

Sport és gazdaság


A sportra vonatkozó uniós munkaterv (2011-2014) 2011. június 1.

A Bizottság jelentése a sport munkaterv (20112014) végrehajtásáról 2014. január 29.

A sportra vonatkozó uniós munkaterv (2014-2017) 2014. május 2.

Különleges Eurobarométer felmérés a sportról és fizikai aktivitásról 2010. március 1.

Különleges Eurobarométer felmérés a sportról és fizikai aktivitásról 2014. március 25.

Tanulmány a társadalmi párbeszédről az európai professzionális labdarúgásban 2008. május 2

Megvalósíthatósági tanulmány Európai ágazati foglalkoztatás és képzés tanács a felállításáról 2013. márciusi kiírás, tanulmány 2014 végére

Európai Bizottság



A sport európai dimenziói

Ezek fejlesztése, a sport mindennemű működtetése nemzeti szinten történik, ám ha bizonyos részeiben Miért foglalkozik az unió a sport egyes kérdéseivel és nem mutatkozik lehetőség, erő, tudás és anyagi formiért nevezi azokat a sport európai dimenzióinak? rás, a fejlesztésben kiveszi a részét az unió is: elemeire bontva a fejlesztés területeit, azok mentén támoKöznyelvi megfogalmazásba: az unió nem foglalko- gatja a tagállamokat (1. ábra). zik a versenysporttal, kivéve annak negatív jelenségeivel, és azt is csak abból a célból, hogy együttes Az ábra azt érzékelteti, hogy a hazai sportról való erővel, közös szabályozással sikeresen és fenntartha- gondolkodás, az aszerinti felosztás (melyet a hazai tó módon visszaszorítsák a fogadási csalásokat, né- sportstratégiai dokumentumok is alkalmaznak) és a zőtéri erőszakot, doppingot, stb. sport európai dimenziónak összeillesztése nem jelent mást, mint hogy minden hazai sportszakember Amivel az unió a sport és fizikai aktivitás kapcsán úgy tekintsen az európai dimenziókra, mint horizonfoglalkozik, az a sport pozitív eszköz jellege: ami- tális, keresztmetszeti, mindenhol értelmezhető és től több és jobb az egyén egészsége, szelleme, ami megjelenő kérdésekre/jelenségekre. összehozza/összetartja a közösségeket, amitől erősebb a társadalom kohéziója. Azaz: az önkéntesség, a jó kormányzás, a fogyatékkal élők integrálása vagy sport egészségfejlesztő, életÍgy az unió támogatja az egészséges és befogadó módelemként való kezelése egyetlen a hazai felosztársadalom fejlesztését, miközben a sportcélú lé- tásban ismert sportszakmai területen sem hiányzik. tesítmények építése és üzemeltetése, sportszerek A hazai sportban is jelen vannak ezek a dimenziók, gyártása/forgalmazása, az egészségben megélt ak- de a fejlesztéséhez nem rendelkezünk elegendő istív évek száma, és szakemberek képzése, foglalkoz- merettel, tapasztalattal, amit az európai szakpolitikai tatása – korábbi becslésekhez képest is – jelentős ajánlások és iránymutatások meg tudnak támogatni. gazdasági hatással is bír. A sport klasszikus hazai felosztása

• Iskolai testnevelés és sport • Utánpótlás nevelés / sport • Diáksport / felsőoktatás sportja • Versenysport • Rekreáció / szabadidősport / sport for all • Fogyatékossággal élő személyek sportja • Idősek sportja • ...

... ...

A sport európai dimenziói (EU) I. A sport társadalmi szerepe a dopping elleni küzdelem, • sportoktatás, -képzés és -képesítés, és kettős karrier •

III. A sport szervezése • jó kormányzás/irányítás a sportban, • a sport sajátos jellege • a sportolók szabad mozgása és állampolgársága,

• az erőszak és az intolerancia megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem,

• átigazolási szabályok és a sportügynökök tevékenységei,

• egészségvédő testmozgás (HEPA) • társadalmi befogadás a sport terén és a sport segítségével, • önkéntesség a sportban

• a sportversenyek integritása, ideértve a „bundázásnak”, a korrupciónak, a pénzmosásnak és a pénzügyi bűnözés egyéb formáinak kérdését,

• együttműködés harmadik országokkal és szervezetekkel,

• európai szociális párbeszéd a sportágazatban,

• fenntartható fejlődés a sport terén és a sport segítségével;

• a kiskorúak védelme,

II. A sport gazdasági dimenziója

• a sportklubok engedélyezési rendszere, • közvetítési jogok és szellemi tulajdonjogok.

• adaton alapuló szakpolitikai döntéshozatal a sport területén, • a sport fenntartható finanszírozása, • az állami támogatásokkal kapcsolatos uniós szabályok alkalmazása a sportra, • regionális fejlesztés és foglalkoztathatóság

1. ábra: A sport hazai felosztása és az EU dokumentumokban tárgyalt sport európai dimenziói Forrás: saját szerkesztés (Farkas Judit, Kozsla Tibor, 2014)


Az utóbbi évek uniós sport szakpolitikai fejle- A tagállamok sportvezetői megvitatták a nagyszaményei bású sportesemények gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságáról és kinyilvánították, hogy Az unió több sporttal kapcsolatos kérdésben is je- azok szervezése hozzátartozik az identitástudat és a lentős előrelépést tett. Erre bizonyíték az Európai sport szerepének erősítéséhez, a hosszú távú társaUnió Tanácsának 2013. novemberben tartott Okta- dalmi és gazdasági beruházások fejlesztéséhez. tás, Ifjúság, Kultúra és Sport ülése, melyen a Tanács ajánlást fogadott el az egészségvédő testmozgás Ugyanezen a 2014. májusi ülésen az EU sportminiszágazatközi előmozdításáról (EU Tanácsa, 2013a): terei elfogadták az azonos feltételek megteremtését míg egy másik fontos témában következtetéseket célzó „Nemek közötti egyenlőség a sportban” tafogadott el (a sportnak az uniós gazdasághoz, va- nácsi következtetést, amely a nők sportfogyasztási lamint az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez és a szokásaira, élethelyzetükből, családban betöltött társadalmi befogadáshoz való hozzájárulásáról), különleges helyzetükből fakadó hátrányokat kezeli illetve a jó sportirányítás kérdését is megvitatták iránymutatásként szolgálva a kormányok és a sport(EU Tanácsa, 2013b). szerveztek számára. A következő tanácsi ülés napirendjén, 2014. májusában a tagállamok sportvezetői az Európai Unió sportpolitikáját meghatározó uniós munkaterveket fogadtak el. A 2014-2017-es időszakra irányadó második uniós sport munkaterv összhangban áll az Erasmus + program sportprioritásaival (mely az unió első sportprogramja is egyben és melynek kiírásaira magyar sportszervezetek is pályázhatnak). Így a sport európai dimenziónak nevezett sportszakmai területen ún. szakértői csoportokban és egyéb munkafórumokon zajlik a szakmai munka, teret engedve a nem-kormányzati szervezetek szerepvállalásának (EMMI SIFÁ, 2014).

Az Európai Unió sport szakpolitikájának hazánk sportjára gyakorolt hatása A kiadvány olvasójában felmerülhet a kérdés: miért érdekes a hazai sport bármely szereplőjének az, hogy a fenti tényekről értesüljön, és a projekt által közvetített uniós iránymutatásokat, ajánlásokat a hazai működés, tervezés és sportcélú fejlesztések során azonnal alkalmazza. A következő fejezetben erre is választ kap, és egyben megalapozzuk a kiadványokban ismertetett kutatási eredményeket, illetve a felhasználásra ajánlott európai uniós iránymutatásokat. Rávilágítunk a hazai sportágazat és a társágazatok támogatására irányuló uniós szakpolitikai intézkedésekről kiadott dokumentumok felhasználásának szükségességére. Az Európai Unió szakpolitikája a sport és fizikai aktivitás területén Az Európai Unió a globális gazdasági versenyben való helytállásunk okán is támogatja a sportágazatot: az edzett, fitt, betegállományban kevesebbet töltő munkavállaló kétszeresen előnyös a nemzet- és az európai gazdaság számára: alacsonyabb az utána/vele járó egészségügyi kiadás és fokozottabb a munkaerő termelőképessége. A sportágazat felada-

10-11


tai és eszközei az egészségfejlesztésben, a társadalmi befogadásban, az önkéntességben, további tucatnyi kérdéssel együtt meggyőzte az európai szintű döntéshozókat, hogy támogassák a sportpolitikai fejlesztéseket, mint az Európa 2020 stratégia végrehajtásában hatékony eszközt. Az Európai Unió arra is törekszik, hogy a sport különös természetének figyelembevétele mellett teljesítse a sportversenyek fokozott tisztaságára és nyitottságára, valamint a sportolok szellemi es fizikai integritásának nagyobb védelmére vonatkozó célkitűzéseket (Európai Bizottság, 2011). Az uniós sport szakpolitikai kérdéseinek elemzését az eredeti jogforrásokon, az EUs és hazai sportdokumentumokon túl lényegében semmilyen korábbi magyar nyelvű szakmai elemzés, statisztika nem segítette. A hiányosság oka az is lehet, hogy hazánkban a sport nem volt ágazati tényezőként kezelve, tehát nem volt feladat az adatgyűjtés, elemzés, módszertani fejlesztés és szakpolitikai „evidence-based” döntéseket előkészítő tanulmányok elkészítése sem az állami, sem az egyes civil sportszervezetek vagy a sportfelsőoktatás intézményei, kutatócsoportok számára, pedig erről is született uniós szakpolitikai dokumentum (EU Tanácsa, 2012).

Az Európai Unió kompetenciaszerzése és hatásköre a sportban Az EU un. puha kompetenciát szerzett a sport területén 2009. decemberben. Mivel a projekt egyik fő célkitűzése az uniós szakpolitika hazai implementációjának elősegítése, fontos, hogy a sportszakemberek tisztán lássák a nemzeti és ez uniós hatásköröket a sport területén. Fontos, hogy a támogató, de ugyanakkor egyre inkább - a 2013 novemberben már megadott indikátorok szerinti – monitorozó, speciális esetekre nézve nemzeti szakpolitikát kvázi ellenőrző szerepe is ismert legyen az EU-nak: Magyarország szuverenitásának egy részét a társulási szerződés aláírásával átadta, és bár a vizsgált szakterületen nincs közösségi politika, ám annak teljesülése, hogy a magyar lakosság egészségi állapota javuljon, már nemcsak „belügy”. Ha tucatnyi kutatási eredmény bizonyítja és nemzetközi szakmai szervezetek a rendszeres testmozgásra, sportolásra szólítanak fel annak minden jótékony hatására való tekintettel, akkor az ebben a tárgyban kiadott irányelvek megvalósításának bizonyítékairól, annak bemutatásáról joggal érdeklődik az Unió Bizottsága és van napirenden az Európai Parlament plenáris vagy bizottsági ülésein is.


A kódolt angol rövidítésnek azért van helye a kiadványban, mert a mellékelt Tanácsi ajánlás mellékletben közreadott pontjai ezekre épülnek és helyszűke miatt nem lett volna lehetőség más módon indikál2013. novemberben jelent meg az Európai Unió Taná- ni, hogy a 2013-ban elfogadott monitoring szemcsának ajánlása az egészségfejlesztő testmozgással pontok melyik 2008-as iránymutatás megvalósításákapcsolatban. Az elfogadott dokumentum az egész- ra kérdez rá. Az EU fizikai aktivitásra (PA – Physical ségfejlesztő testmozgás ágazatközi előmozdításáról Activity) vonatkozó (GL - guidelines) iránymutatásai. egyaránt kiterjed a sport, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem és a közlekedés területére. Átvezetés a hazai kutatás bemutatására Az ajánlás nyomonkövetési keretrendszert hozott létre, amely meghatározza az egészségfejlesztő test- Az összetett projekt kutatási része is sok együttes mozgás előmozdítására a tagállamok által figyelem- elemből áll, ahogy a bevezetőben is ismertettük. be vehető/veendő szempontjaira vonatkozó jelentés- A jelen kiadvány témája azonban még további fortételi minimumkövetelményeket. „A keretrendszert a mában, önmagában is összetettséget hordoz: az WHO-val szoros szinergiában és együttműködésben egészségfejlesztő testmozgás (HEPA, health-enkell alkalmazni (ld. a kiadvány 31. oldalától), elkerül- hansing physical activity) önmagában is egy jól köve ezáltal a párhuzamos adatgyűjtést.” (EU Tanácsa, rülhatárolható szakterület, ahogy az önkéntesség 2013). Az uniós szakpolitika ennek a dokumentumnak vagy a társadalmi befogadás a sportban és a sport köszönhetően is tisztázza a bizottság és a tagállamok által, mint a sport európai dimenziói. szerepét, azok felelősségét annak érdekében, hogy bővüljön a fizikailag aktív európai polgárok száma. Ám ugyanakkor a HEPA fejlesztése mint egy ernyőfogalom azt feltételezi, hogy a többi dimenzió is fejAmire a Tanácsi ajánlás épül: az EU Iránymutatá- lesztésen esik át. Az egészségfejlesztő testmozgás sai (EU PA GL) előmozdítását segítő módszerek feltárása által teljesül a cél, hogy a szabadidő sportolói közösségek A Tanácsi ajánlás a 2008-ban megjelent „Az EU test- bővüljenek, amihez a sportrendszer minden elemét, mozgásra vonatkozó iránymutatásai. Ajánlások az a sportszakemberek széleskörű bevonásával szükséegészségjavító testmozgás támogatására irányuló ges megmozgatni. politikai intézkedésekre” c. dokumentumban szereplő szakpolitikai intézkedések végrehajtását cé- A sport európai dimenziónak átfogó, együttes és lozza, figyelemmel kíséri az egyes tagállamokban több ágazatra kiterjedő fejlesztése szükséges – pont történt intézkedéseket (továbbiakban: Iránymutatá- úgy, ahogy a 2011-ben kiadott Bizottsági Közlemény sok), (Európai Bizottság, 2008) (kivonatát ld. a kiad- címe is szól. Így viszonyul a HEPA terület a többi terüvány 13. oldalától). lethez a kutatásban és a sport szervezése, fejlesztése során is. A HEPA előmozdítását segítő módszernek A dokumentum elsősorban a tagállamok politikai az bizonyul, amikor minden dimenziót megismedöntéshozóinak szól. A sportminiszterek fogadták el rünk, és ezeken az adatokon, tényeken alapuló szakés legfőbb célja az, hogy elősegítse a nemzeti irány- politika keretében ajánlásokat, terveket készítünk. mutatások kidolgozását és megvalósítását. Számos A projekt keretében végzett átfogó kutatás ismertetagállam használta ezt az iránymutatást nemzeti tése a kiadvány második felében, az uniós Iránymuszakpolitikai kezdeményezés alapjául. tatások fejezet után következik..

3. Szakpolitikai mérföldkő: az első Tanácsi ajánlás a sport területén

12-13


4. Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai

MULTISZEKTORÁLIS MEGKÖZELÍTÉS

3. iránymutatás – A különböző ágazatokat felügyelő állami hatóságoknak ágazatközi együttműködés Ajánlások az egészségjavító testmozgás támoga- keretében kell támogatniuk egymást azoknak a politására irányuló politikai intézkedésekre. tikáknak a megvalósításában, amelyek könnyebbé és vonzóbbá teszik az emberek számára fizikai aktivitáBrüsszel, 2008. október 10. suk fokozását. 4. iránymutatás – A sportra és testmozgásra vonatkozó iránymutatások megvalósításáért felelős hatóságoknak meg kell fontolniuk olyan megállapodások 1. iránymutatás – Az Egészségügyi Világszervezet megkötését, amelyek a központi, regionális és helyi iránymutatásokat tartalmazó dokumentumaival egy- kormányzatok közt jönnek létre a sport és testmozgás behangzóan az Európai Unió és tagországai legalább népszerűsítése (előmozdítása) céljából. Ahol lehetsénapi 60 perces mérsékelt-intenzív testmozgást ajánla- ges, ezeknek a megállapodásoknak meghatározott junak a gyermekek és fiatal felnőttek, és legalább napi talmazási mechanizmusokat is magukban kell foglal30 perces mérsékelt-intenzív testmozgást a felnőttek niuk. Erősíteni kell a sport- és a testmozgási stratégiák (ideértve az időseket is) számára. közti kapcsolatot. BEVEZETÉS

2. iránymutatás – Minden érintett szereplőnek meg kell ismernie az Egészségügyi Világszervezet elhízásra és testmozgásra vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentumait, és megoldásokat kell keresnie azok megvalósítására.

5. iránymutatás – A kormányoknak olyan kezdeményezéseket kell útnak indítaniuk, amelyek a testmozgás elősegítésére és a teljes lakosság testmozgást lehetővé tévő létesítményekhez való hozzáférésének megkönynyítésére szolgáló állami és magánforrások felhasználását koordinálják és népszerűsítik (előmozdítják).


SPORT 6. iránymutatás – Ha az állami hatóságok (nemzeti, regionális, helyi) az állami költségvetésen keresztül támogatják a sportolást, különös figyelmet kell fordítani azokra a projektekre és szervezetekre, amelyek a legnagyobb számú ember részére teszik lehetővé a testmozgást, függetlenül a teljesítmény szintjétől („sport mindenki számára”, rekreációs sport). 7. iránymutatás – Ha az állami hatóságok (nemzeti, regionális, helyi) az állami költségvetésen keresztül támogatják (előmozdítják) a sportolást, megfelelő irányítási és értékelési mechanizmusokat kell létrehozni annak érdekében, hogy a nyomon követés megfeleljen a „sport mindenki számára” célkitűzésnek. 8. iránymutatás – Amikor vissza nem térítendő állami támogatásokat biztosítanak testmozgással kapcsolatos tevékenységekre, a támogathatósági és odaítélési kritériumoknak egyrészt a tervezett tevékenységeken kell alapulniuk, másrészt a pályázó szervezet általános tevékenységein. A pályázó jogi státusza, szervezeti előélete vagy nagyobb szövetségi szervezetekben való tagsága alapján nem tekinthető automatikusan támogathatónak.

A forrásokat olyan tevékenységek támogatására kell odaítélni, amelyek megfelelnek a „sport mindenki számára” célkitűzésnek, nem felejtkezve el arról, hogy olyan szervezetek is hozzájárulhatnak érdemben a „sport mindenki számára” program megvalósításához, amelyek részben elit sporttal is foglalkoznak. Biztosítani kell, hogy az állami és magánszereplők azonos esélyekkel pályázhassanak a pénzügyi támogatásért. 9. iránymutatás – A sportpolitikának megfelelően bizonyított kutatási adatokon kell alapulnia (evidence-based), és a sporttudomány állami finanszírozása révén ösztönözni kell azokat a kutatásokat, amelyek új ismereteket hoznak a felszínre olyan tevékenységekről, amelyek lehetővé teszik a lakosság egésze számára a fizikailag aktív életvitelt. 10. iránymutatás – A sportszervezeteknek mindenki számára vonzó tevékenységeket és rendezvényeket kell kínálniuk, és elő kell segíteniük a különböző társadalmi csoportokba tartozó és különböző képességű emberek közti kapcsolatépítést, függetlenül a faji vagy etnikai hovatartozástól, vallástól, kortól, nemtől nemzetiségtől és fizikai vagy mentális egészségi állapottól. 11. iránymutatás – A sportszervezeteknek együtt kell működniük az egyetemekkel és magasabb szintű szakképző iskolákkal az edzők és oktatók, valamint egyéb sportszakemberek képzését szolgáló olyan programok kidolgozása céljából, amelyek alapján azok tanácsot tudnak adni, és előírhatják a testmozgást mozgásszegény életmódot folytatók számára, illetve olyan motoros vagy értelmi fogyatékkal élők számára, akik egy bizonyos sportot szeretnének űzni. 12. iránymutatás – A sportszervezetek által kínált programoknak szerves részét kell képezzék olyan könnyen elkezdhető, kevés korláttal bíró, egészséggel kapcsolatos testmozgás-programok, amelyek a lehető legnagyobb számú társadalmi és korcsoportot célozzák meg, és a sportágak lehető legtágabb körét foglal-

14-15


ják magukban (atlétika, kocogás, úszás, labdajátékok, főszerepet vállaljanak a testmozgás támogatásában erősítő és kardiovaszkuláris edzés, programok idősek (előmozdításában). és fiatalok számára). 19. iránymutatás – Az egészségbiztosítási rendsze13. iránymutatás – A sportszervezetek olyan sajá- reknek pénzügyi ösztönzők alkalmazásával ösztötos lehetőségeket testesítenek meg a megelőzés és nözniük kell ügyfeleiket fizikai aktivitásuk fokozására. egészségmegőrzés terén, amelyeket feltétlenül ki kell Az orvosi rendelvényre való testmozgás intézményét használni és tovább kell fejleszteni. A sportszerveze- minden EU tagállamban be kellene vezetni. tek különös jelentőséggel bírnak az egészségpolitikákban, amennyiben minőségi szempontból bevizs- 20. iránymutatás – Azokban a tagállamokban, ahol gált és költséghatékony programokat tudnak ajánlani a kezelés ingyenes, a közegészségügyi rendszernek a megelőzés és egészségmegőrzés terén. ezeken a csatornákon keresztül kellene a testmozgást népszerűsíteni (előmozdítani) minden korcsoport száEGÉSZSÉGÜGY mára, ideértve a fizikailag aktív embereknek bónuszok biztosítását, és az egészségügyi dolgozók ösztönzését 14. iránymutatás – A testmozgásra vonatkozó ada- arra, hogy a prevenciós stratégia részeként támogastokat az egészségügyi monitoring rendszer részévé sák (előmozdítsák) a testmozgást. kell tenni nemzeti szinten. 15. iránymutatás – A közhatóságoknak azonosítaniuk kell azokat a szakmákat, amelyek rendelkeznek a testmozgás népszerűsítéséhez (előmozdításához) szükséges kompetenciákkal, és meg kell vizsgálniuk, hogyan lehet a szükséges szakmai szerep felvállalását ösztönözni megfelelő elismerési rendszereken keresztül. 16. iránymutatás – Az orvosoknak és más egészségügyi dolgozóknak közvetítőként kell eljárniuk az egészségbiztosítók és azok tagjai vagy ügyfelei, valamint a testmozgási programokat nyújtó szervezetek között. 17. iránymutatás – A biztosítótársaságokat arra kell ösztönözni, hogy térítést adjanak az orvosoknak (háziorvosoknak vagy szakorvosoknak), ha évente egyszer minden betegükkel elbeszélgetnek arról, hogyan építhető be a testmozgás a beteg mindennapi életébe. 18. iránymutatás – A közhatóságoknak ösztönözniük kell az egészségbiztosítási rendszereket arra, hogy


OKTATÁSÜGY

KÖZLEKEDÉS, KÖRNYEZET, VÁROSTERVEZÉS ÉS KÖZBIZTONSÁG

21. iránymutatás – Az EU tagállamoknak össze kell gyűjteniük, összegezniük és értékelniük kell a testne- 25. iránymutatás – A tagállamok nemzeti, regionális velő tanárok és a gyermekek és fiatalok oktatásában és helyi hatóságainak minden olyan terület esetében, részt vevő egyéb szereplők számára készült, testmoz- amely alkalmas kerékpárral való munkába/iskolába gással kapcsolatos nemzeti irányelveket. járásra, megfelelő infrastruktúrát kell tervezniük és kiépíteniük, hogy lehetővé tegyék a polgárok számára a 22. iránymutatás – Második lépésként az EU tagálla- kerékpárral való munkába/iskolába járást. moknak ki kell dolgozniuk az óvodákban dolgozó nevelők és általános és középiskolai tanárok képzésében 26. iránymutatás – A nemzeti, regionális és helyi alkalmazandó egészségjavító testmozgásról szóló tervezési dokumentumokban módszeresen számoltananyag-modulokat. ni kell az aktív ingázás egyéb típusaival is, és arra kell törekedni, hogy az aktív ingázáshoz biztosítsák a biz23. iránymutatás – A testmozgás szükségességére tonságos infrastruktúrát, kényelmet és megvalósíthavonatkozó információkat, a testmozgás mindennapi tóságot. életbe való beiktatásának legjobb módozatait és az életvitel megváltoztatására vonatkozó ismereteket 27. iránymutatás – A gyalogos vagy kerékpáros a testnevelő tanárok, az egészségügyi dolgozók, az munkába járást előmozdító infrastrukturális beruháedzők, a sport- és szabadidőközpontok vezetői és a zásokat célzott tájékoztatási kampányokkal kell kísérmédiaszakemberek oktatásának és/vagy szakmai kép- ni az aktív ingázás egészségre gyakorolt jótékony hazésének részéve kell tenni. tásainak tudatosítása céljából. 24. iránymutatás – A testmozgással, egészségmeg- 28. iránymutatás – Amikor a tervezési hatóságok új őrzéssel és sportorvoslással kapcsolatos témaköröket építkezéseket engedélyeznek, vagy amikor a közhatóaz egészségügyi szakmák tantervének szerves részé- ságok maguk építtetnek új lakókörzeteket, az engedévé kell tenni az EU-ban. lyezés vagy a tervezés során gondoskodni kell arról, hogy a környezet a helyi lakosok számára biztonságos legyen testmozgás végzéséhez. Ezen felül a távolságokra is ügyelni kell, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az otthonoktól gyalogosan vagy kerékpárral elérhetők legyenek a vonatállomások, buszmegállók, üzletek és egyéb szolgáltatások, valamint a rekreációt szolgáló helyszínek. 29. iránymutatás – A helyi kormányzatoknak a kerékpározást a várostervezés és–építés során feltétlenül figyelembe kell venniük. A kerékpárutakat és parkolókat úgy kell megtervezni, kialakítani és fenntartani, hogy megfeleljenek az alapvető biztonsági követelményeknek. A helyi kormányzatoknak EU-szerte törekedni kell a legjobb gyakorlatok cseréjére a leg-

16-17


gazdaságosabb és gyakorlati szempontból legjobb MUNKAHELYI KÖRNYEZET megoldások azonosítása érdekében. 33. iránymutatás – Megállapodásaikban a mun30. iránymutatás – A forgalmi rendőrségi szolgálta- kaadóknak és szakszervezeteknek olyan előírásokat tásokért felelős közhatóságoknak gondoskodni kell kell lefektetniük, miszerint a munkahelynek elő kell arról, hogy a gyalogosok és kerékpárosok biztonságo- segítenie a fizikailag aktív életvitelt. Az ilyen előírások san közlekedhessenek. közé tartoznak például az alábbiak: (1) Megfelelően felszerelt zárt és szabadtéri testmozgást szolgáló lé31. iránymutatás – A közhatóságoknak nem pusztán tesítmények; (2) Testkulturális szakember rendszeres a természeti értékek védelme érdekében kell töreked- rendelkezésre állása közös testmozgás, valamint egyéniük a természet megóvására, hanem azért is, hogy a ni tanácsadás és oktatás céljára; (3) Munkahelyhez természeti környezet vonzó szabad tereket kínálhas- kötődő sport támogatása; (4) Gyalog és kerékpárral son testmozgás céljára. való munkába járás támogatása; (5) Ha a munka olyan mértékben egyhangú vagy nehéz, hogy fokozottan A természeti környezetet különböző módon haszná- jelentkezik a vázizomzati bántalmak kialakulásának lók (különösen a gépjárművel és gyalogosan közleke- kockázata, kifejezetten e bántalmak kialakulásának dők) eltérő igényeinek kiegyensúlyozása érdekében kiküszöbölésére szolgáló gyakorlatok végzési lehetőhatékony konfliktuskezelést kell megvalósítani. ségének biztosítása; (6) Testmozgásbarát munkahelyi környezet biztosítása. 32. iránymutatás – A közhatóságoknak törekedni kell arra, hogy a gyermekek játéktér és játszás iránti 34. iránymutatás – Azok a munkahelyek, ahol az igényei ne szoruljanak háttérbe a közösségtervezés és egészséges, fizikailag aktív életvitel prioritást élvez, közösségi terek kialakítása során. országos egészségi tanúsítványt kaphatnának.


IDŐS POLGÁROKNAK NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

EU HEPA HÁLÓZAT

40. iránymutatás – Az EU Testmozgással kapcsolatos 35. iránymutatás – Az európai társadalmak tagjai iránymutatásaira vonatkozó uniós szintű tájékoztatást élettartamának meghosszabbodása fényében az EU és az iránymutatások megvalósítását egy az egészstagállamoknak több kutatást kellene végezniük az égjavító fizikai aktivitás promócióját (előmozdítását) idős állampolgárok fizikai aktivitása és pszichológiai végző meglévő európai hálózat (HEPA Europe) alapés fiziológiai egészségük közti kapcsolat részletes fel- ján létrehozandó uniós HEPA hálózaton keresztül kell tárása, valamint azoknak az eszközöknek az azonosí- végezni. tása céljából, amelyekkel fokozható az emberek tudatossága a testmozgás fontosságát illetően. 41. iránymutatás – Az Európai Bizottságot felkérjük, hogy fontolja meg, mi a legalkalmasabb módja e cél36. iránymutatás – A közhatóságoknak biztosítaniuk ból egy EU HEPA hálózat pénzügyi támogatásának, és kell olyan létesítményeket, amelyek hozzáférhetőbbé hogyan lehet bevonni a hálózatot az egészségjavító és vonzóbbá teszik a testmozgást az idős emberek fizikai aktivitással kapcsolatos projektek végrehajtásászámára, felismerve azt a tényt, hogy az ilyen létesít- ba és értékelésébe, valamint az eredmények terjeszmények létrehozásával kapcsolatos kiadások bőven tésébe. megtérülnek az orvosi ellátással kapcsolatban ennek eredményeként megtakarított költségek révén. 37. iránymutatás – Az időseket otthonukban és különböző intézményekben ellátó személyzetnek különleges figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az idősek az egészségi állapotuknak megfelelő mennyiségű rendszeres testmozgást végezzenek. MUTATÓSZÁMOK, MONITORIZÁLÁS ÉS ÉRTÉKELÉS 38. iránymutatás – A testmozgást támogató (előmozdító) politikai fellépések végrehajtását rendszeresen monitorizálni kell előre meghatározott mutatók alapján az értékelés és felülvizsgálat lehetővé tétele érdekében. LAKOSSÁGI TUDATOSSÁGOT NÖVELŐ KAMPÁNYOK 39. iránymutatás – A megfelelő hatás elérés érdekében a lakossági tudatosságot növelő kampányokat egy következetes stratégia keretében kombinálni kell más beavatkozási formákkal.

18-19


5. A ﬁzikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata Az életmód, ezen belül a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás szintje, valamint a környezeti tényezők jelentősen és napjainkban inkább kedvezőtlenül befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. Célunk volt, hogy feltárjunk olyan jellemző regionális és/vagy szocio-ökonómiai jellegzetességeket, melynek során a célcsoportok és a sport kapcsolatrendszere újszerű szempontok alapján, komplex módon, a helyi sajátosságokat messzemenően tekintetbe véve, remélhetőleg növekvő társadalmi részvétel mellett a gyakorlatban is egyre szélesebb körűvé váljon. A kutatási program keretében végzett vizsgálatunk a 2010-es években 7-19 éves, köznevelésben résztvevő gyermekek állapotának felmérésére irányult, az aktuális, általános helyzet értékelése mellett, egyben lehetőséget nyújtva az esetleges egyéni kóros elváltozások kiszűrésére.

Az iskolák kiválasztása során figyelembe vett szempontok a következők voltak: • a vizsgálatban résztvevők életkori csoportja alapján: 12 kohorsz kialakítása hasonló elemszámmal • a felmérésben szereplő gyermekek kiegyensúlyozott nemi eloszlására való törekvés

• az előforduló összes iskolatípus szerepeljen a vizsgálatban: 8 osztályos általános iskola, 4-6 osztályos középiskola (gimnázium, szakközép és szakiskola), 8 és 12 osztályos általános és középiskola A vizsgálat egyik további szakmai célja, és ezzel egyedülálló hozzáadott értéket is képvisel, hogy a kapott • a településnagyság szerint: főváros, megyeszékeredményeket munkacsoportunk 1980 óta folyó rephely, kisváros és kistelepülés rezentatív és regionális adatbázisában szereplő ko• a gyermekek fejlődését nagymértékben megrábbi eredményeivel, valamint a rendelkezésre álló határozza a közvetlen környezet, így a regionális országos referenciákkal is egybevessük. eltérések feltárása céljából közép-, kelet- dél- és nyugat-magyarországi iskolák felkeresése, a kiváVizsgálati minta és módszerek lasztás során különös tekintettel a régiók eltérő szocio-ökonómiai és gazdasági helyzetét illetően, Vizsgálatunkban regionális felmérések eredményevalamint, hogy a vizsgálati mintába kerüljenek be ire támaszkodhattunk, a rétegzett vizsgálat szigorú a hátrányos helyzetű gyermekek is. szakmai szempontrendszerének érvényesítésével. • a sport és az egészséges életmódra nevelés elsődleges közreműködői az iskolai testnevelő tanárok, A magyar 7-19 év közötti gyermekek állapotának az iskolák pedagógusai és igazgatói, így az együttkomplex felmérése során a kérdésfeltevésnek megműködésre fogékony sport-, egészség- és pedafelelő módon választottuk ki a projekt keretében gógiatudományi szakemberek segítőkészsége és résztvevők körét. A megcélzott korosztály a köznea testnevelők aktív részvétele, valamint az iskola velés intézményrendszerén keresztül érhető el, a adott féléves motorikus felméréseinek beépítése vizsgálatok elsődleges helyszínei és együttműködő a vizsgálat eredményei közé, is jelentős szempont. partnerei az általános és középiskolák voltak.


A vizsgálat módszertani áttekintése A komplex felmérés interdiszciplináris jellegéből adódóan, az adott részvizsgálat során, a szakmai szempontoknak megfelelő kohorszok random módon kiválasztott egyedei vettek részt. Így korcsoporttól függően a habituális fizikai aktivitás menynyiségét és intenzitását kérdőív és akcelerométer (Actigraph) segítségével becsültük, a humánbiológiai jellemzők (testi fejlettség, tápláltsági státusz, testösszetétel, testalkat) vizsgálata során antropometriai mérést végeztünk, a táplálkozási szokásokat és a szocio-demográfiai hátteret kérdőívek kitöltetésével mértük fel, rögzítettük a nyugalmi keringési mutatókat és a sarokcsont ultrahangos vizsgálatával a csontsűrűség becslésére is volt lehetőség.

a személyiségi jogok figyelembevételével a vizsgálatban való részvétel szülői engedéllyel, önkéntes és reverzibilis anonimitással zajlott, melynek értelmében az adatok feldolgozása, tárolása kódok alapján történt. Az eredmények alapján eldönthető, hogy az aktuális állapot a gyermek életkora, neme, testi felépítése ismeretében megfelelő-e. Amennyiben az életkori, nemi referencia értékektől jelentősen eltérő és fokozott egészségkockázatot jelentő eredményeket észleltünk a gyermekeknél, akkor az iskolán keresztül ezt jeleztük a szülő felé.

A közismert, sokszor kedvezőtlen gazdasági és társadalmi változások jelentősen befolyásolják gyermekeink életmódját, azon belül a táplálkozásukat és mozgással, illetve ülve (sedentary lifestyle) töltött A populációs gyermekvizsgálatok egyik jelentős szabadidős tevékenységük arányait, ennek kapcsán követelménye, főleg nagyszámú, önkéntes és nem hosszú távon egészségi állapotukat, így arra szádíjazott résztvevő esetén, hogy a vizsgálatok telje- mítottunk, hogy a regionális különbségek mellett, sen fájdalommentesek és non-invázívak legyenek. gyermekeink aktuális teljesítőképessége, testszerkeEnnek során a humánbiológiai vizsgálatok során zete és életmódja, különös tekintettel habituális fialkalmazott etikai követelményrendszer alapján, a zikai aktivitásuk szintjére és táplálkozási szokásaikra, Helsinki Nyilatkozat paragrafusainak megfelelően, jelentős gyakorisággal nem lesz megfelelő.

20-21


A több mint 3400 fős mintán az alábbi adatokat nyertük: 1. 1.1. 1.2. 1.3.

1.4. 2.

3.

3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 6.

7.

Antropometriai vizsgálat: Testmagasság, testtömeg Szélességi méretek (váll-, mellkas-, csípőszélesség, mellkas-mélység) Kerületi méretek (mellkas-, felkar-, feszített felkar-, alkar-, csukló-, kéz-, comb-, alszár-, bokakerület) Bőrredők (biceps-, triceps-, lapocka-, csípő-, has-, comb-, alszárredő). A testi fejlettség becslése. A testi fejlettség a kronológiai és a morfológiai kor összevetése alapján becsülhető. A morfológiai életkor meghatározása. A tápláltsági állapot és a testösszetétel becslése. Az antropometriai adatokból számított indexek és komponensek felhasználásával. Tápláltsági állapot (testtömeg-index: BMI) Kétkomponensű testösszetétel (zsírtömeg és sovány testtömeg) meghatározása Négykomponensű modell (izom-, csont-, zsír- és reziduális tömeg) meghatározása A túlsúlyos, illetve elhízott, azaz fokozott egészségkockázatú gyermekek kiszűrése A testalkati jellemzők vizsgálata A növekedési típus meghatározása A szomatotípus meghatározása A testalkati komponensek felhasználása szűrésre és kiválasztásra Az ultrahangos csontsűrűség életkori változása, random kiválasztással. A nyugalmi szívfrekvencia és vérnyomásmérés eredményei, random kiválasztással Az életmód tényezőinek felmérése: kérdőíves adatgyűjtés, objektív felmérés

7.1. 7.2.

Fizikai aktivitásra vonatkozó kérdőív A fizikai teljesítőképesség vizsgálata az iskolai mérés keretében zajló különböző motoros próbák végrehajtásával történt, állandó szakmai felügyelet alatt. 7.2.1. A gyorsaság jellemzése: 30/60 méteres síkfutás 7.2.2. Az aerob állóképesség felmérése: az életkor függvényében 1000/ 2000 méteres síkfutás, egyéni indítással. 20 méteres ingafutás. 7.2.3. A mozgás-koordinációjellemzése és az erőnléti állapot-fizikai erő becslése (alternatív próbák) 8. A habituális fizikai aktivitás szintje: objektív mérés akcelerométerrel a gyermekek célzott kohorszainál, azon belül random egyedválasztással. 9. A táplálkozási szokások és a közérzet kérdőíves felmérése 9.1. A szokásrendszer, az élelmiszer-fogyasztási gyakoriságok, preferenciák eredményei. 9.2. Káros szokások vizsgálata (alkohol, cigaretta, energiaital) 9.3. Pszichoszomatikus tünetek, szubjektív egészségkép


Megbeszélés

A testmagasság nemi különbsége 14 éves kortól vált markánssá, ettől az életkortól kezdődően a fiúk magasabbak és nehezebbek is voltak.

Összetett vizsgálatunkban 7-18 éves gyermekek és serdülők (N = 3402) antropometriai mutatói közül az egészséggel és a sportolással közvetlenül kapcsoló- A testtömeg index alapján mintánkban a túlsúlyos dó változókat elemeztük. vagy elhízott kategóriába került gyermekek gyakorisága 25% volt, ami megfelel egyéb hazai vizsgálatok A humánbiológiai jellemzők életkori változásai és tapasztalatainak (Joubert és mtsai, 2006). Ugyannemi jellegzetességei mintánkban is hasonlóak vol- akkor a 30% feletti testzsírral rendelkező, elhízott tak, mint a közel egy dekáddal korábban végzett II. gyermekek aránya mintegy 7%-os volt ebben a vizsOrszágos Növekedésvizsgálat (Bodzsár és Zsákai, gálatban, ami kevesebb, mint Mészáros Zs. és mun2012) referencia értékei. katársainak (2008) felmérésében. A testösszetétel esetén mintánkban a nemi különbségek 12 éves kortól voltak szignifikánsak, valamivel később, mint a II. Növekedésvizsgálatban (Bodzsár és Zsákai, 2012), ahol már 10 éves korban jelentősen eltért a két nem. Hasonló volt a leányok pubertáskori jelentős zsírfelhalmozása, valamint, hogy a fiúknál, ugyan egy évvel idősebb kortól (13 évesek), a relatív zsírhányad gyakorlatilag már nem változott. A nemi különbségek fokozódása azonban némiképp csökkent, vélhetően a leányoknál általában tapasztalható testsúlykontroll miatt. A relatív zsír alapján néhány százalékkal több gyermek és serdülő került a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába, mint a testtömeg-index alapján, a szűrés hatékonysága miatt ismét meg kell erősíteni a testösszetétel, azon belül is a relatív zsírtömeg becslésének fontosságát. Az ultrahangos csontparaméterek az életkorral párhuzamosan változtak mindkét nemben, azonban a késő pubertáskorban nagy elemszámú mintánkban csökkenést tapasztaltunk mind a csont sűrűségét, mind pedig a szerkezetét minőségében is jellemző mutatók esetében.

Ez utóbbi jelenség ellentétes a Hosszú és munkatársai eredményeivel (2004, 2009), azonban vizsgálatukban nagyságrenddel kevesebb gyermek és serdülő vett részt. Az utolsó két korcsoport esetében

22-23


azonban külföldi vizsgálatban már leírtak enyhe csökkenést az ultrahangos csontjellemzők átlagértékeiben (Lee és mtsai, 2011). A csontparaméterek általában nem különböztek a két nemben, szemben Zhu és munkatársainak (2011) eredményeivel. Mintánkban csak a 10, 17-18 éves fiúknál tapasztalható szignifikánsan nagyobb BUA (csont mikro-szerkezete, csonttömeg), illetve a 17-18 éves fiúknál a csont minőségét jellemző jelentősen nagyobb BQI átlagok jelezték a nemi különbségeket. A rendszeres sportolás kedvező hatását magyar gyermekeknél és serdülőknél mi is igazoltuk, ez irányú vizsgálat hazánkban még nem volt, így eredményeinket csak külföldi vizsgálatokkal volt módunk összevetni (Mentzel és mtsai, 2005; Tarakçi and Oral, 2009; Falk et al., 2010), ahol különböző mintákon tapasztalták azt, hogy a sportoló gyermekek kedvezőbb értékekkel rendelkeznek. A rendszeres testmozgás és tejfogyasztás közül a sportolás bizonyult fontosabb tényezőnek, hasonlóan a külföldi eredményekhez (Uenishi és Nakamura, 2010). Ugyanakkor az elvártaknak megfelelően a legjobb ultrahangos csontjellemzők a sportoló, napi tejfogyasztó gyermekeknél fordultak elő.

Vizsgálatunkban a nyugalmi artériás vérnyomás és szívfrekvencia értékeit is rögzítettük. Az életkorral lassan emelkedő vérnyomás, illetve lassan csökkenő szívfrekvencia hasonló tendenciájú volt, mint más vizsgálatokban (Antal és mtsai, 2004; Bodzsár és Zsákai, 2012). A fiúk nyugalomban mért szisztolés vérnyomása kilenc éves kortól következetesen magasabb volt a leányokénál, a szívfrekvencia azonban 10-12 és 17-18 éves korban a leányoknál volt magasabb. Ma már nem tekinthető ritka betegségnek a gyermekkori hipertónia, mert a túlsúly és az ehhez kapcsolódó metabolikus változások, valamint a magas vérnyomás a gyermeklakosság akár 10–18 százalékát is érintheti. Kifejezetten epidemiológiai gyermekvizsgálat kevés történt hazánkban, nem egységes a szűrési szempontrendszer, így nehéz pontos gyakoriságokat megállapítani (Pintér és Czinner, 2005; Antal és mtsai, 2004). Pubertás előtt továbbra is a másodlagos, ezen belül a veseeredetű hipertónia dominál, míg serdülőkor után jelentősen megnő az elsődleges magas vérnyomás előfordulási gyakorisága (Páll és mtsai, 2001).


A korosztályos és nemi kategorizálás során enyhe emelkedett szisztolés és/vagy diasztolés vérnyomással rendelkezett a résztvevők 5-10%-a, ami valamivel alacsonyabb gyakoriság, mint más vizsgálatokban. Inkább fiúkat szűrtünk ki és főleg a fiatalabb korosztályokból. Az összehasonlítást nehezíti más vizsgálatokkal a nem teljesen egységes kategorizálás, általában ennél magasabb arányokkal találkozunk.

A tápláltsági státusz és a raktározott relatív zsírhasonló összefüggést mutatott a vérnyomás értékekkel mintánkban (r = 0,18-0,45), mint az országos felmérésben. A rendszeres sportolás csak a legidősebbeknél mutatott szignifikáns összefüggést a vérnyomással, a nyugalmi alacsonyabb szívfrekvencia azonban előfordult egyes sportoló alcsoportokban. A rendelkezésünkre bocsátott fizikai fittségi próbák elemzése során megállapítható volt, hogy vizsgálati mintánk motorikus teljesítménye megfelelt az országos korosztályi és nemi átlagoknak vagy jobb annál (www. sportorvos. hu). Ez egybecseng azzal az eredménnyel, hogy a rendszeresen sportoló gyermekek aránya némileg magasabb volt ebben a felmérésben. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy az országos átlagok alapján a gyermekek és serdülők fittsége elmarad a fiziológiásan elvárttól, így vizsgálati mintánkban is jelentős számban voltak olyan tanulók, akiknek fizikai fittsége gyengének tekinthető (Martos, 2012). A BMI percentilis kategóriák szerinti elemzés során csak a 2000 méteres síkfutás esetében volt szignifikáns különbség az eltérő tápláltsági státuszú gyermekek között. Legjobb eredményt értek el a sovány és megfelelő tápláltsági kategóriába tartozók. Ellentmond az eddigi vizsgálatok tapasztalatainak (Frenkl és Mészáros, 2002, Sziva és mtsai., 2009, Mészáros és mtsai, 2011), hogy a súlyfölösleggel bírók, illetve a kórosan elhízottak teljesítménye jobb volt, mint a súlyhiánnyal rendelkezőké, és a legrosszabbul a túlsúlyosok teljesítettek. A habituális fizikai aktivitási szint objektív mérését célzó akcelerométeres (Actigraph) felmérések kapcsán megállapíthattuk, hogy mintánkban, a 9. és a 11. osztály kivételével, a fiúk átlagosan kevesebb időt töltöttek a hipoaktív (sedentary) tartományban, mint a leányok.

24-25


Az MVPA aktivitás (moderate és vigorous összege) esetében is eltért a két nem. A 9. és 12. osztályosok kivételével, a fiúk több időt töltöttek a magasabb intenzitási zónákban, ugyanakkor ez kevésbé volt jellemző egy dán hosszmetszeti tanulmány szerint (Heidmann és mtsai, 2013). Az eltérő heti testnevelés óraszám ellenére, sem a 4. és 5. osztályosoknál, sem a 8. és 9. osztályosoknál nem találtunk szignifikáns eltérést az összesített habituális fizikai aktivitásuk és a relatív zsírhányaduk között. A napi képernyő előtt töltött idő nem befolyásolta a napi aktivitást és a testösszetételt sem. A napi 2 óra alatti vagy feletti tévénézés, illetve a számítógép előtt töltött idő (főleg az általános iskolások esetében ez az időtartam a még elfogadható felső határ) alapján nem találtunk szignifikáns eltérést sem a relatív testzsír, sem az aktivitási szint között. Ez ellentétes Heidi és munkatársainak eredményeivel, akik azt találták, hogy a képernyő-használat fordítottan függ össze az aktivitási szinttel. A teljes minta esetén a heti képernyő előtt töltött idő és a hipoaktív időtöltés között pozitív korreláció mutatkozott, míg a fizikai aktivitás és a relatív testzsír között negatív korrelációt találtunk. A fizikai aktivitás objektív mérése alapján megállapítható, hogy az általános iskola kezdetétől a középiskola végéig átlagosan több időt töltenek a fiúk a nagyobb intenzitás tartományban, mint a leányok. Kevesebbnek bizonyult a fiúknál a hipoaktív tartományban való részvétel is, szemben Heidemann és munkatársai tapasztalataival (2013). Az életkori öszszehasonlításnál a fiatalabb fiúk (4. 5. osztály) aktívabbnak bizonyultak az idősebbeknél (8. 9. osztály). Hétvégén kevesebbet mozognak a gyermekek és több időt töltenek a képernyő előtt, azonban a két tevékenység között nem volt közvetlen kapcsolat.

Naponta 60 perc, fejlesztő hatású, többféle változatos mozgást magában foglaló MVPA aktivitást ajánl a WHO 5-18 éves kor között (American College of Sports Medicine’; ’American Heart Association’ 2007; Strong és mtsai., 2005).


napi zöldségfogyasztó. Ez meghaladja Németh és munkatársainak (2007) vizsgálati eredményeit is. A tejtermék fogyasztása hasonló volt, körülbelül a gyermekek fele naponta fogyasztott valamilyen tejterméket, főleg tejet, az életkori csökkenés nem volt egyértelmű azonban a mintánkban. A nemi különbségek megmaradtak, némileg romlott a táplálkozás minősége az életkor előrehaladtával mintánkban is, de a felsősök jellemzően kedvezőtlenebbül táplálkoztak, mint az idősebbek (Aszmann, 2002, OÉTI, 2009).

Mintánkban a vizsgált gyermekek és serdülők elérték, sőt jelentősen meg is haladták az ajánlott 60 perces MVPA aktivitási minimumot, szemben Trost et al. (2012) philadelphiai vizsgálatával, megegyezően egy másik hazai felméréssel (Uvacsek és mtsai, 2011). Ugyanakkor egy számos európai országot, köztük hazánkat is összefogó vizsgálat ennél jóval kedvezőtlenebb eredményekről számolt be (Molnár és Kovács, 2014). Kérdőíves vizsgálatunkban a résztvevő gyermekek táplálkozási szokásaira, szabadidő eltöltésére, szocio-ökonómiai hátterére, egészségképére és pszichoszomatikus tüneteinek gyakoriságára kérdeztünk rá. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) egy évtizeddel ezelőtti felmérése szerint, a tanulók 28%-a napi rendszerességgel fogyasztott gyümölcsöt, ez az életkorral csökkent, a fiúk esetében ez a csökkenés szignifikáns volt. A zöldségfélék esetében a napi fogyasztás 13,9%-os volt, tehát jóval kevesebb, mint a gyümölcsfogyasztás. A fiúk és a leányok értékei között nem volt szignifikáns a különbség.

A cukros üdítők és az édességek fogyasztása megegyezett a korábbi vizsgálatokkal, a gyermekek harmada, elsősorban a leányok, napi fogyasztó. Mi is azt találtuk, hogy a kedvezőtlenebb és az egészségesebb táplálkozási szokások egyes elemei együtt fordulnak elő (Németh és mtsai, 2010). A habituális fizikai aktivitás szintje alacsony és jellemző az ülőéletmód. A vizsgált leányok 35%-a, a fiúk 25%-a nem sportol testnevelés órán kívül. Ez kedvezőbb arány, mint a közel tíz éve felmért gyermekek esetében, mivel ott mindkét nemben 10-10%-al kevesebben sportoltak. A képernyőhasználat hasonlóan alakult, mint a korábbi vizsgálatokban (Németh és mtsai, 2010), a gyermekek legalább két órát töltenek valamilyen média előtt, azonban mi nem tapasztaltunk életkorral folyamatosan növekvő tendenciát, inkább a hétköznapi és hétvégi időtöltés között volt különbség (Vitályos és mtsai, 2010). Sajnálatos módon a magyar fiatalok képernyőhasználata nem kevesebb, mint más fejlett országokban: a középiskolások több mint harmada több mint 3 órát tévézik, telefonál, számítógépezik együttesen naponta, főleg hétvégén (Manske és Leatherdale, 2005).

A fizikai aktivitást jelentősen befolyásolja az életkor Ezzel szemben mi azt tapasztaltuk, hogy a gyer- és a nem, eredményeink hasonlóan alakultak az, mekek több mint fele napi gyümölcs- és közel fele mint az OGYEI-HBSC kutatásban (Németh és mtsai,

26-27


2010), mely szerint a rendszeres testmozgás az életkorral csökken, nem elégséges mennyiségű és ez elsősorban a leányokra jellemző. Ugyanakkor vizsgálati mintánkban alacsonyabb gyakorisággal fordultak elő nem vagy alig mozgó gyermekek.

Megállapítások és ajánlások

A vizsgálat eredményei részletesen a projektben résztvevő szervezetek honlapján, illetve rövidített formában a projekt tanulmánykötetében érhetők el. A jelenlegi kiadvány elsősorban a következteAz országos vizsgálatok során tett megállapítások, tésekre és javaslatokra fókuszál, ezzel is segítve a hogy a nem sportoló gyermekek szubjektív egész- döntés-előkészítők és döntéshozók munkáját mind ségi állapota jelentősen rosszabb, és náluk gyakrab- a sportágazatban, mind a kapcsolódó ágazatokban ban fordulnak elő pszicho-szomatikus tünetek, csak bizonyos korosztályokban és mintánkban inkább a Összetett, legfrissebb, interdiszciplináris jellegű, leányoknál volt jellemző (Vitályos és mtsai, 2010). 3402 magyar iskoláskorú gyermek részvételével végzett vizsgálatunk alapján a következő megállapítások és ajánlások fogalmazhatók meg: A diákok kétharmada megfelelő tápláltsági kategóriában volt a testtömeg-index (BMI) alapján. A kórosan elhízott és a súlyhiányos kategóriába is, több mint a gyermekek 3%-a tartozott. A résztvevők negyede túlsúlyos vagy elhízott volt. Elsősorban a túlsúly megállapítása során, illetve a határeseteknél mindenképpen indokolt a testzsírtartalom becslése is, mivel a testtömeg-index önmagában nem elegendő a veszélyeztetettebb gyermekek szűrésére. A tartalék zsír százalékban kifejezett mennyisége alapján a gyermekek és serdülők több mint 30%-a fiziológiásan már nem megfelelőnek ítélhető relatív testzsírral rendelkezett. Mind a túlsúlyosok, mind az elhízottak gyakorisága nagyobb volt a leányoknál. A leginkább érintett korosztályok a 12-16 évesek.


• Az iskoláskor végén is fokozott jelentőségű a serdülőkorú gyermekek minél sokoldalúbb, de egyben az alsó végtag változatos igénybevételét okozó és a gerincet axiálisan terhelő mozgásos programokban, sportágakban való részvételének biztosítása. • A rendszeres tej- és tejtermék fogyasztás biztosítása iskolai szinten egészen a serdülőkor végéig hozzájárul az egészséges csontozat fejlődéséhez. A nyugalmi szívfrekvencia és vérnyomás mérése során, figyelembe véve az életkori és nemi diﬀerenciákat, összességében szignifikánsan több fiúnál állapíthattunk meg enyhén emelkedett vérnyomást. Az Csak a rendszeresen sportoló leányok relatív izomtö- alsó tagozatosoknál nemtől és életkortól függetlenül a gyermekek tizedére, a felső tagozatosoknál 5%-ára mege nő az életkor előrehaladtával. volt jellemző a fiziológiásnál magasabb érték. A kö• Fontos a gyermekek rendszeres, relatív zépiskolások 5 százalékában tapasztalt emelkedett, testzsírtartalom alapján is történő szűrése. elsősorban a diasztolés vérnyomást illető érték már • Külön testmozgás és adekvát sportolási le- figyelmeztető előjele a felnőttkori hipertóniának. hetőségek biztosítása a túlsúlyos és elhízott • A túlsúlyos és elhízott serdülőkorú gyermegyermekek számára. kek magasabb, a fiziológiás értékeket számos • Kiemelt figyelem a leányok és a 12-16 évesek esetben meghaladó vérnyomása a kedvezőtegészségügyi szűrése során. len testösszetétel vérnyomást befolyásoló hatására enged következtetni. Az ultrahangos csontjellemzők átlagai leányoknál • A rendszeres sportolás csak a legidősebbeknél 16, fiúknál 18 éves korban kisebb volt, mint a fiatamutatott kedvező, szignifikáns összefüggést labbaknál. A felnőttkori, egyre fiatalabb korban és a nyugalmi vérnyomás és a szívfrekvencia érfőleg a nőknél jelentkező csontritkulás prevenciója tékeivel, ezért az iskoláskor teljes időtartama kiemelt jelentőségű. alatt szükséges biztosítani a testnevelésórán

kívüli, a keringési rendszert megfelelően A sportoló gyermekek jobb értékekkel rendelkeztek, igénybe vevő és edző sportolási lehetőségea serdülők átlaga pedig már szignifikánsan nagyobb ket. volt csont sűrűségét és szerkezeti minőségét is jelA fizikai fittségi próbák eredményei általában véve is lemző mutatók esetén. gyenge fittségről tanúskodtak. A legjobb értékekkel a rendszeresen sportoló és egyszerre napi vagy napi többszöri tej és tejtermék A középiskolások, és főleg a szak- és szakiskolások fogyasztók rendelkeztek. eredményei nagyfokú motiválatlanságról tanúskodtak.

28-29


• Kiemelten érdemes fejleszteni a szak- és szakiskolások iskolán belüli, testmozgást érintő infrastrukturális lehetőségeit, valamint célzottan támogatni szervezett sportolásukat és sportrendezvényeken való részvételüket.

A kérdőíves felmérés alapján a diákok közel háromnegyede sportol a testnevelés órán kívül legalább 2-3x egy héten. Ugyanakkor a sportolási hajlandóság az életkorral jelentősen csökken, a középiskolásoknál a sportoló gyermekek arány lényegesen kisebb. A gyermekek kicsit több mint 2%-a nem A habituális fizikai aktivitás objektív mérése során a sportol soha, főleg leányok. Az iskolai kereteken kínapi, megfelelő intenzitású testmozgás mennyisége vül a szak- és szakközépiskolások közel fele (44,4%) az életkorral párhuzamosan csökkent, bár az ajánlott egyáltalán nem sportol. minimum mennyiséget átlagosan elérték a résztvevők. Különösen szembetűnő azonban a leányok hipoaktivitása, valamint a hétvégi kisebb mennyiségű Az iskolai sportkörök nem igazán népszerűek, mindés intenzitású testmozgás. A napi testnevelésóra össze a gyermekek hatoda sportolt az iskolában. kedvező hatását sem sikerült bizonyítani. • Az iskolai sportkörök választékának, felszereltségének javítása, a testnevelő tanárok • A rendszeres, szervezett keretek között törmotiválása. Különleges sportágak biztosítása ténő sportlehetőségek kínálatát célszerű bőa szak- és szakközépiskolások számára. víteni kifejezetten a leányoknak megfelelő, korcsoportonként egyre változatosabb mozgásos tevékenységekkel. A szabadidő eltöltésére jellemző a hipoaktív élet• Hétvégi, lokális sportolási lehetőségek, vala- mód, egyre nagyobb mennyiségű képernyőhasznámint lokális és regionális, az egész családot lat, elsősorban az idősebbeknél és hétvégén. aktivizáló sportolási lehetőségek, sportprogramok szervezése, megfelelő motivációs háttér kialakításával.

• A változatos sportprogramok rendszeres biztosítása főleg a középiskolások számára kiemelkedően fontos.


• Egy vagy akár többnapos hétvégi sportrendezvények csökkenthetik a képernyőhasználatot. A táplálkozási szokások a számos intervenció ellenére még mindig kedvezőtlenek, bár az eddigi felméréseknél biztatóbbak. A káros szokások, elsősorban a legidősebbeknél jelentős gyakoriságúak voltak. • Az egészséges életvitel népszerűsítése, a káros szokások lecserélése rendszeres sportolásra csak az adott korosztályok megszólításával lehetséges, a sportrendezvények egyéb szórakozási formákkal való összekapcsolása révén. • Az összefüggések vizsgálata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a sport és a vizsgált tényezők viszonya eltérően alakult a nem, az életkor, az iskolatípus, a szülők sportolása, a tápláltsági állapot, a testösszetétel, a fiziológiás jellemzők, a közérzet, az egészségkép és a családi háttér tekintetében. • A sport társadalmi beágyazottságának elősegítése csak célzott beavatkozásokkal, az adott szubpopulációk jellegzetességeinek figyelembevételével valósítható meg, ami további felméréseket és elemzéseket igényel. A feltáró vizsgálatok és a hatékony intervenciók csak a sporttudományos szakemberek minél szélesebb körű együttműködésével valósíthatók meg.

30-31


6. A Tanács ajánlása az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról. Nyomonkövetési keretrendszer

A testmozgásra vonatkozó nemzetközi ajánlások és iránymutatások (EU PA GL 1-2.)

1. Az egészségvédő testmozgásra tagállami ajánlás igen/nem

• teljes finanszírozás, • egy főre jutó, • egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerőparitás alapján, euróban

2013. november 26.

(Javasolt mutatók és változók/egységek)

Ágazatonként (egészségügy, sport, közlekedés stb.):

„Sport”(EU PA GL 6-13. IM)

6. A tömegsporttal kapcsolatos tagállami szakpolitika és/vagy cselekvési terv igen/nem; igen válasz esetén, kérjük, részletezze vonatkozó

7. Egészségorientált sportklubok (Egészségvédő programban részt vevő sportklubok) 2. Az egészségvédő fizikai aktivitásnak a WHOajánlás vagy az ennek megfelelő tagállami A HEPA Europe/TAFISA-projekt keretében kidolgoajánlás szerinti minimális szintjét elérő felnőttek zott iránymutatások végrehajtása: igen/nem; igen Azoknak a felnőtteknek a százalékos aránya, akik he- válasz esetén, kérjük, részletezze tente legalább 150 percnyi közepes intenzitású vagy 75 percnyi erős intenzitású testmozgást végeznek, 8. A rekreációs és sportlétesítmények alsóbb társadalmi-gazdasági csoportok általi nagyobb arányú illetve a testmozgást ennek megfelelő kombinációigénybevételének lehetőségeit támogató keretban végzik rendszer 3. Az egészségvédő fizikai aktivitásnak a WHOajánlás vagy az ennek megfelelő tagállami Van ilyen keretrendszer: igen/előreláthatólag a köajánlás szerinti minimális szintjét elérő gyermekek vetkező 2 éven belül lesz/nincs; ha van, kérjük, részés serdülők letezze Azoknak a gyermekeknek és serdülőknek a százalé- 9. Az egészségvédő testmozgást népszerűsítő tagállami szakpolitika célcsoportjai kos aránya, akik naponta vagy legalább heti öt napon legalább 60 percnyi közepes-erős intenzitású Célcsoportonként (a több testmozgást különösen testmozgást végeznek igénylő csoportok [pl. alsóbb társadalmi-gazdasági csoportok, kevés testmozgást végző személyek, időÁgazatközi megközelítés (EU PA GL 3-5.) sek, etnikai kisebbségek stb.]) 4. Az egészségvédő testmozgás népszerűsítését koordináló tagállami mechanizmus igen/nem; igen válasz esetén, kérjük, részletezze 5. Kifejezetten az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére elkülönített finanszírozás


„Egészségügy” (EU PA GL 14-20.)

15. Egészségvédő testmozgás a testnevelő tanárok képzésében

10. A testmozgás és az ülő életmód nyomon követéAz egészségvédő testmozgás képzési modulként se és figyelemmel kísérése szerepel a testnevelő tanárok felsőfokú alapképzéA testmozgás és az ülő életmód része a nemzeti sében és/vagy mesterképzésében: igen/nem; köteegészségügyi ellenőrzési rendszernek: igen/nem; lező/nem kötelező igen válasz esetén, kérjük, részletezze 16. Az iskolába való eljutás fizikai aktivitással járó módjait támogató programok 11. Egészségügyi szakemberek által nyújtott tanácsadás a testmozgással kapcsolatban Vannak-e országos vagy (adott esetben) annál alaTanácsadás a testmozgással kapcsolatban: igen/ csonyabb szintű olyan programok, amelyek az isnem, ha igen: az egészségügyi alapszolgáltatások kolába való eljutás fizikai aktivitással járó módjait (pl. csoportos gyaloglás, kerékpár) támogatják: van/ részeként visszatérítve: igen/nem nincs; ha van, kérjük, részletezze 12. Egészségügyi szakemberek testmozgással kapcsolatos tantervi képzése • óraszám ápolók, orvosok esetében • kötelező/nem kötelező • a témával kapcsolatos tanulmányi eredmények tükrözése érdekében egyértelmű értékelési és akkreditációs struktúrák „Oktatás” (EU PA GL 21-24.) 13. Testnevelés az általános és középiskolákban • óraszám iskolai szinten • kötelező/nem kötelező • országos vagy annál alacsonyabb szintű szabályozás 14. A testmozgást népszerűsítő, iskolához kapcsolódó programok Van-e ilyen országos vagy annál alacsonyabb szintű program: van/nincs; ha van, kérjük, részletezze

32-33


„Környezet, várostervezés, közbiztonság” (EU PA GL 25-32.) 17. Kerékpáros/gyalogos közlekedés aránya A mindennapi tevékenységek során Önök által leginkább igénybe vett közlekedési mód (autó, motorkerékpár, tömegközlekedés, gyaloglás, kerékpár, egyéb) 18. A szabadidős testmozgásra szolgáló infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatások A szabadidős testmozgásra szolgáló infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokat rendszeresen alkalmazzák-e infrastruktúrák tervezéséhez, építéséhez és működtetéséhez: igen/még nem, de előreláthatólag a következő 2 éven belül/ nem „Munkahelyi környezet” (EU PA GL 33-34.) 19. A munkahelyre való eljutás fizikai aktivitással járó módjait támogató programok Van-e országos vagy (adott esetben) annál alacsonyabb szintű, a vállalatokat vagy a munkavállalókat ösztönző olyan program, amely a munkahelyre való eljutás fizikai aktivitással járó módjait (pl. gyaloglás, kerékpár) támogatja: van/nincs; ha van, kérjük, részletezze 20. A munkahelyi testmozgást támogató programok Van-e országos vagy (adott esetben) annál alacsonyabb szintű, a vállalatokat ösztönző olyan program, amely a munkahelyi testmozgást támogatja (pl. tornaterem, zuhanyzó, lépcső, stb.): van/nincs „Idős polgárok” (EU PA GL 35-37.) 21. A testmozgást idősek körében népszerűsítő helyi fellépésekre irányuló programok

Van-e a testmozgást idősek körében népszerűsítő helyi fellépésekre irányuló program: van/nincs; ha van, kérjük, részletezze „Mutatók/értékelés” (EU PA GL 38.) 22. Az egészségvédő testmozgást népszerűsítő olyan tagállami szakpolitikák, amelyek értékelési tervet tartalmaznak Az egészségvédő testmozgást népszerűsítő „y” számú tagállami szakpolitikából „x” számú tartalmaz értékelési tervet, vagy jelenik meg benne az értékelésre utaló egyértelmű szándék. „Lakossági szemléletformálás” (EU PA GL 39.) 23. A testmozgással kapcsolatos tagállami szemléletváltást ösztönző kampány megléte Van/nincs; ha van, kérjük, részletezze


7. Gyermekek fizikai aktivitásának előmozdítása. Gyakorlati iránymutatások európai városoknak. Az iránymutatások rövid változata. 2010. szeptember 23. Ezek az iránymutatások ajánlásként szolgálnak a gyermekek fizikai aktivitásának előmozdítását illetően (12 éves korig). A 30 iránymutatás segítséget jelentenek, hiszen mind gyakorlatiasak. 1.) A helyi politikusok programja A fizikai aktivitás elsődleges fontosságú abban, hogy a gyermekek egészséges felnőtté váljanak. A helyi politika képviselőinek tisztában kellene lenniük ennek a fontosságával, így ezt a politikai döntéshozatal egyik területeként állapították meg. 2.) Szakpolitikailag vezérelt, ágazatok közti politikai döntéshozatal és intézkedések

4.) Fizikai aktivitás-barát város- és közlekedéstervezés

A város- és közlekedéstervezés jelentős hatással van a gyermekek fizikai aktivitási lehetőségeire. Az európai városoknak ezt figyelembe kellene venniük, Az európai városok helyi politikai testületeinek be és egy olyan környezetet kellene megteremteniük, kellett volna, illetve be kellene, hogy vezessenek a amely elősegíti a gyermekek tevékenységét, külögyermekek fizikai aktivitását előmozdító programo- nösen az egyre növekvő európai városi fejlesztések kat. Ideális esetben a programok hatékonysága bi- idején. Forgalomcsökkentő intézkedésként a kerékzonyításra kerül, ezzel lehetővé válik egy ágazatközi pározást és gyaloglást, mint közlekedési alternatívát megközelítés, mely keretében az ifjúságügy, egész- előmozdító intézkedéseket kellene bevezetni. ségügy, iskolaügy és sport területén dolgozó döntéshozóknak szorosan együtt kellene működniük 5.) Sporthelyszínek ahhoz, hogy a szükséges programok megszületését/ végrehajtását elősegítsék az érintett ágazatokban. A gyermekek testgyakorlási lehetőségeinek alapjául a sporthelyszínek szolgálnak. A sportinfrastruktúra 3.) Helyi politikai döntéshozók személyes fejlesztésénél a városoknak biztosítaniuk kellene, pártfogása hogy az multifunkcionális kialakítású és alkalmas arra, hogy gyerekcsoportok használják. Azon időA helyi politikusok helyi példaképek. A gyermekek szakok, amikor a városi sportlétesítmények haszfizikai aktivitását ösztönző intézkedések bevezeté- nálatba vehetők, gyakran sokkal korlátozottabbak, sénél szükség van politikai támogatókra, akik mind mint maga a kereslet. Erőfeszítéseket kellene tenni személyesen, mind pedig szakpolitikai szempontból azért, hogy a gyermekek több alkalommal használtámogatják az intézkedések bevezetését. hassák azokat.

34-35


6.) Sportolásra alkalmas városi terek

a gyermekek fizikai aktivitását illetően. A részvevőknek (pl. óvodai adminisztráció, iskolai adminisztráA gyermekek számára életbevágóan fontos, hogy ció, sportszövetségek és sportklubok) rendszeresen lakhelyük szomszédságában játszhassanak, fizikai információt kellene cserélniük a stratégiákról és a aktivitást végezhessenek. A közösségi tereket úgy célokról (pl. kerekasztal-beszélgetések formájában) kellene megtervezni, hogy azok ösztönözzék a gyer- annak érdekében, hogy közösen dolgozzanak ki új mekek fizikai aktivitását. Új közösségi terek tervezé- koncepciókat és a meglévő intézkedéseket továbbsénél figyelembe kellene venni azokat a módokat, fejlesszék. amelyek ösztönzik a gyermekek fizikai aktivitását. 10.) Helyi szomszédsági hálózatok 7.) Mozgásra alkalmas terek az oktatási Helyi, decentralizált hálózatoknak kellene működni, intézményekben amelyben az óvodák, iskolák, sportklubok, gyerekEurópában egyre több gyerek, egyre idejét tölti óvo- orvosok, stb. képviselői kapcsolatot tudnak fenntardában. Ezeknek az intézményeknek olyan fedett és tani a lakossággal. Az igények városonként vagy akár szabadtéri területekkel kellene rendelkezniük, ahol kerületenként is különbözők lehetnek, ezért ajánlott a gyermekek eleget játszhatnak, mozoghatnak. más-más megközelítéseket figyelembe venni az inAz iskolák szabadtéri létesítményei általában közel tézkedések kidolgozásakor. vannak a lakóházakhoz és alkalmasak a fizikai akti11.) Sportklubok együttműködése vitásra. A városoknak ezekből a létesítményekből amennyit csak lehetséges az iskolaidőn túl meg kellene nyitni gyermekek és fiatalok számára megfelelő előmozdítás mellett. 8.) Hivatali adminisztratív hálózat Mindazok a részlegeknek és területeknek, amelyeknek szerepe van a gyermekek fizikai aktivitásának előmozdításában, a felelősséget megosztva és közösen kellene kidolgozniuk a szükséges stratégiákat és intézkedéseket. Ezek konkrétan lehetnek a szociális és gyámügyi iroda, az egészségügyi részleg, a sport részleg és a helyi oktatási hatóság éppúgy, mint a városfejlesztési iroda vagy a tárcaközi ügyek irodái. Az intézkedések sikereit is gyakorta meg kellene osztaniuk egymással. 9.) Városon belüli hálózat Az adminisztrációs hálózatnak szintén információt kellene cserélnie a releváns városi intézményekkel

A sportkluboknak be kellene vinniük a fizikai aktivitással kapcsolatos „know how”-t az iskolákba és a sportklubokba. Az együttműködéssel a sportkluboknak nagyobb kapacitásuk van a gyermekek fizikai aktivitását ösztönző cselekvéseket illetően. Az olyan erőforrásokat, mint a sportcsarnokok, sportpályák és edzők, koordinálni és meg kellene osztani. Az ilyen partnerségeket az államnak kellene finanszíroznia. 12.) A fizikai aktivitás, mint a tanárképzés alkotóeleme A fizikai aktivitás az óvodákban, iskolai napköziben egyre nagyobb jelentőséggel bír. A városoknak ezt szem előtt tartva kellene felülvizsgálniuk a tanárképzés testnevelés és sport részének kompetenciakörét és minőségét. A városi sportszervezeteknek felelősséget kellene vállalniuk a helyi hálózatba való bekapcsolódással.


13.) A gyermekek szükségleteinek megértése és figyelembe vétele

15.) Társadalmi marketing

A gyermekeknek speciális jogaik és szükségleteik vannak, amit képesek kifejezni. A létesítmények biztosításánál a gyermekek nézőpontját is meg kellene fontolni és beépíteni. Az intézkedések eredményeinek javításához szükséges az érintett felek bevonása a koncepciókba.

Piackutatások és elemzések fontos információkkal szolgálnak a sportszolgáltatóknak, hogy miként fejlesszék a koncepciót azon intézkedések esetén, amelyek a gyermekek fizikai aktivitását hivatottak ösztönözni. A városoknak intézkedései tervezésénél és végrehajtásánál kellőképpen figyelembe kellene venniük a társadalmi marketing eredményeit.

14.) A sikeres rendszerekből származó tudás átadása a fizikai aktivitás ösztönzése céljából

16.) A bizonyítékokon alapuló eredmények figyelembe vétele

Az európai városokban számos területen léteznek sikeres megoldások a gyermekek fizikai aktivitásának ösztönzésére vonatkozóan. A városok nagymennyiségű információt cserélnek és továbbadják a legjobb gyakorlatokat. Európában kellene egy olyan platform a városoknak, ahol az információk kezelése és cseréje megtörténhet, és ami biztosítja a magas színvonalú információ elérését, amennyiben szükséges. Ennek több nyelven kellene rendelkezésre állnia.

A bizonyítékokon alapuló megközelítéseknek szintén helye van a fizikai aktivitás területén. A sportkoncepciók bevezetésénél a városoknak figyelembe kellene venniük a bizonyítékokon alapuló megközelítés részeként a motoros képességek mérését annak érdekében, hogy az intézkedéseket még hatékonyabban kezeljék/hajtsák végre. 17.) A gyermekek motorikus fejlődésének megértése A teljes körű motoros képesség tesztek eredményei átfogó információval szolgálnak a gyermekek fizikai fejlődéséről az óvodákban, az iskolákban vagy egyes speciális városi területeken. Ezt a tudást fel lehet használni intézkedések még körültekintőbb végrehajtásához, valamint a még gyorsabb és céltudatosabb beavatkozások végrehajtásához. A felelős részlegeknek világos célokat a szemük előtt tartva kellene tesztelniük a gyermekeket. 18.) A modern kommunikációs eszközök használata A modern média új lehetőségeket kínál a kommunikációra és a célcsoportok még hatékonyabb elérésére. A városoknak ezt ki kellene használniuk azáltal, hogy a megfelelő típusú médiát használják a gyakori kommunikációra.

36-37


19.) Kampányok

23.) Az egészségügyi biztosítók

A teendőket, akcióterveket egy a hálózaton belül összehangolt kampányokkal kellene kísérni. A kampány megtervezése és megszervezése összekapcsolódik a középtávú célokkal. A probléma felismerését és az intézkedések sikerét összehangolt PR-ral kellene közzétenni.

Az egészségügyi biztosítókat be kellene vonni a városi szabadidőprogramokba, és teljes mértékben ki kellene használniuk a lehetőségeket, hogy támogassák azokat a megelőző ellátás keretein belül.

20.) Az intézkedések pozitív hatásainak kommunikációja Az intézkedések eredményeit és hatásait részletesen kellene kommunikálni a hálózatokon belül, városi szinten. A kulcsszereplők erőfeszítéseit el kellene ismerni és nagyobb nyilvánosságot kellene adni nekik. A városoknak platformokat kellene használniuk a tudás kezelésére és cseréjére, valamint a helyes forrásból származó, igényes információk elérésének biztosítására, amely igény szerint elérhető.

A városokat be kellene vonni az egészségügyi biztosítók programjainak tervezésébe. 24.) Alapítvány és üzlet A városoknak és intézményeknek olyan alapítványokkal kellene összefogni, amelyek célja a gyermekek fizikai aktivitásának és egészségének előmozdítása. A városi szabadidőprogramokat tovább kellene fejleszteni, kihasználva az alapítványok programmenedzselési tapasztalatait.

Rendszerek bevezetésénél érdemes szem előtt tartani a kereskedelmi vállalkozások társadalmi felelősségvállalási, valamint marketing részlegeit. Azokat a 21.) Városi adminisztráció cégeket, amelyek célközönsége a gyermek, és ameA városi adminisztrációnak a rendelkezésre álló tu- lyek tevékenysége nincs ellentétben az általános dást meg kellene osztania más városokkal a sport- oktatási/nevelési normákkal, be kellene vonni az koncepciót/sportprogramot készítéshez, és amikor egészségfejlesztő sportprogramokba. végrehatják azokat, teljes mértékben használják ki a szakterületi kapcsolódásokat a városon belül. A 25.) Egészségügyi ágazat városoknak ki kellene nevezniük testnevelési/sport specialistákat/referenseket programjaik kifejleszté- Az orvostudománynak köszönhetően kellő ismeretekkel rendelkezünk a szükséges intézkedésekkel/ sére és végrehajtására. programokkal kapcsolatban. Ezeket figyelembe kellene venni a gyermekorvosi rendelők/intézetek/kli22.) Sportszervezetek szövetségei nikák bevonásával és alapos szakmai cserének kelleAz ernyőszervezetek a sportban, mint pl. a sport- ne megvalósulnia helyi szinten a gyerekorvosokkal, szövetségek koordináló testületként és gyakran mivel ők intenzív kapcsolatot tartanak fenn a gyeredzőközpontként, létfontosságú szerepet játszanak mekekkel és a szülőkkel. a gyermekek fizikai aktivitásának ösztönzésében. A városi székhelyű sportszervezeteknek felelősséget kellene vállalniuk a helyi hálózatba való bekapcsolódással.


26.) Család A család az egyik legfontosabb környezet, amikor a gyermekek fizikai aktivitás ösztönzéséről beszélünk. Rendszerek tervezésénél és végrehajtásánál a városoknak és az intézményeknek figyelembe kellene venniük azokat az ötleteket, amelyek közvetlenül a családokat célozzák meg, és arra motiválhatják őket, hogy vegyenek részt a testgyakorlásban. A polgármesteri és/vagy önkormányzati hivatalok szintén elérhetik a gyermekek szüleit a napköziken és az iskolákon keresztül. A gyermekek fizikai aktivitásával kapcsolatban a megnevezett intézményeknek előmozdítaniuk és kommunikálniuk kellene a sportos, aktív családi otthon előnyeit, lehetőségeit és fontosságát.

megvalósítása. Több európai országban a délutáni fizikai tevékenységek kínálata fontos. A városi vezetésnek figyelembe kellene vennie egy, a fizikai aktivitásra vonatkozó minőségi koncepció szükségletét, és meg kellene próbálni bevonni a sportegyesületeket. 29.) Sportegyesületek

A városi sportszervezeteknek, mint kiemelt sportszolgáltatóknak, tisztában kellene lenniük a gyermekek fizikai aktivitásának ösztönzésével, kapcsolatos fontosságukkal. Be kellene vonni őket a helyi hálózatba és együtt kellene dolgozniuk a városokkal és a szövetségekkel a finanszírozási megoldásokon, illetve tiszteletbeli tisztségeket kellene viselniük. A pedagógusokat, mint a fizikai aktivitásból származó 27.) Gyermekek óvodai létesítményei öröm legfőbb közvetítőit képezni kellene e terüleAz óvodáknak figyelembe kellene venniük az egész- ten. A városoknak és sportszervezeteknek/sportszöségfejlesztő fizikai aktivitás korszerű módszertanát. vetségeknek az önkéntes munka kiegészítéseként Teljes mértékben ki kellene használniuk a sportra, já- vonzó álláslehetőségeket kellene biztosítaniuk. tékra alkalmas létesítményeket/területeket és az érintett óvodai szakdolgozóknak a testnevelés területén 30.) Gyerek és ifjúsági létesítmények szerzett képesítéssel kellene rendelkeznie. Minden óvodának törekednie kellene arra, hogy a gyerme- Csakúgy, mint a sportklubok, a gyermekek és a fiakek napi rutinjába belefoglalja fizikai tevékenységet, talok által igénybe vett más létesítmények is fontos és figyelembe kellene vennie a fizikai aktivitás és a szerepet játszanak. Be kellene vonni őket a helyi hákognitív képességek közötti kapcsolatot. A pedagó- lózatba az általuk ellátott szakterület határain belül, gusoknak, erre a területre is kiterjedő, átfogó képesí- és ki kellene használni a gyermekek és fiatalok érdeklődését a fizikai aktivitást illetően a testgyakorlás téssel kellene rendelkezniük ezen a területen. ösztönzésére. Vonzó létesítményeket és programkínálatot kellene biztosítaniuk. A városoknak figye28.) Általános iskolák lembe kellene venniük és integrálniuk kellene ezeket Az általános iskoláknak az alsó tagozatos tantervek- az intézményeket a koncepciójukba és a kommuniben és a kiegészítő/végrehajtási rendelkezésekben kációjukba. figyelembe kellene venniük az egészségfejlesztő fizikai aktivitás korszerű módszertanát és ötleteket. Ki kellene használniuk a sportra, játékra alkalmas létesítményeket/területeket és a tanítóknak/tanároknak a testnevelés területén szerzett képesítéssel kellene rendelkeznie. Minden egyes általános iskolának törekednie kellene az „aktív és egészséges iskola” státusz, annak eléréséhez szükséges célkitűzések

38-39

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása

Felhasznált irodalom 1. Antal, M., Regöly-Mérei, A., Nagy, K., Greiner, E., Biró, L., Domonkos, A., Balajti, A., Szórád, I., Szabó, C., Mozsáry, E. (2004): Representative study for the evaluation of age- and gender-specific anthropometric parameters and blood pressure in an adolescent Hungarian population. Ann Nutr Metab, 48: 307-313.

17. Lee, M., Nahhas, R.W., Choh AC, et al. (2011): Longitudinal changes in calcaneal quantitative ultrasound measures during childhood. Osteoporos Int, 22: 2295-305. 18. Lohman, T.G. (1992): Advances in body composition assessment. Current Issues in Exercise Science Series, Human Kinetics Publishers, Champaign, Illinois.

2. Aszmann Anna (szerk., 2003): HBSC. Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása. Országos Egészségügyi Intézet, Budapest.

19. Martos É. (2012): A fizikai aktivitás szerepe az elhízás megelőzésében gyermekés felnőttkorban. A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező (szerk.: Szőts Gábor) Akadémia Kiadó, Budapest, 96-111.

3. Bodzsár É.B., Zsákai A. (2012): Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota - Országos Növekedésvizsgálat 2003-2006. (Body developmental status of Hungarian children and adolescents. Hungarian National Growth Study 20032006). Plantin Kiadó, Budapest.

20. Mentzel, H.J., Wünsche, K., Malich, A., Böttcher, J., Vogt, S., Kaiser, W. A. (2005): Einfluss sportlicher Aktivität von Kindern und Jugendlichen auf den Kalkaneus – Eine Untersuchung mit quantitativem Ultraschall, Fortschr Röntgenstr; 177: 524–529.

4. EMMI SIFÁ (2014): Ifjúsági és sportügyek az Európai Unió Tanácsának napirendjén. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/sportert-felelos-allamtitkarsag/hirek/ifjusagi-es-sport-ugyek-az-europai-unio-tanacsanak-napirendjen

21. Mészáros J., Zsidegh M., Mészáros Zs. (2011): Humánbiológia. Életkor − testi felépítés − testösszetétel. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest.

5. Európai Bizottság (2008): Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai. Ajánlások az egészségjavító testmozgás támogatására irányuló politikai intézkedésekre. http://ec.europa.eu/sport/library/doc/c1/pa_guidelines_4th_consolidated_ draft_hu.pdf 6. Európai Bizottság (2011): A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A sport európai dimenziójának fejlesztése. http://eur-lex.europa.eu/ LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0012:FIN:HU:PDF 7. EU Tanácsa (2012): A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a sportpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítéséről. 2012. november 27. http://eur-lex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2012:393:0020:0021:HU:PDF 8. EU Tanácsa (2013a): A Tanács ajánlása az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2013:354:0001:0005:HU:PDF 9. EU Tanácsa (2013b): Sajtóközlemény az Európai Unió Tanácsának 2013. november 25. és 26-án Brüsszelben megtartott 3275. Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport üléséről. www.consilium.europa.eu/uedocs/NewsWord/HU/educ/140424.doc 10. Nogueira, Ana Maria (2012) Sportpolitika. Az Európai Parlament hivatalos honlapja. http://www.europarl.europa.eu/ftu/pdf/hu/FTU_4.17.6.pdf. 11. Falk, B., Braid, S., Moore, M., et al. (2010): Bone properties in child and adolescent male hockey and soccer players. J Sci Med Sport, 13(4): 387-91.

22. Mészáros, Zs., Mészáros, J., Völgyi, E., Sziva, Á., Pampakas, P., Prókai, A., Szmodis, M. (2008): Body mass and body fat in Hungarian schoolboys: differences between 1980-2005. Journal of Physiological Anthropology, 27: 241-245. 23. Molnár D., Kovács É. (2014): Gyermekkori kardiovaszkuláris rizikó európai perspektívában. Cardiometabolica Hungarica, 7 (Suppl. 1) A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság XII. Kongresszusa 20. 24. Németh Á. (szerk.). (2007): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2006. évi felmérésének Nemzeti jelentése. Health Behaviour in School-aged Children a WHO-collaborative Cross-National Study, HBSC National Report 2006. 25. OÉTI (2009): Országos Táplálkozási és Tápláltsági állapot Vizsgálat, 2009. 26. Páll D., Katona É., Fölesdi B., Jenei Z., Paragh Gy., Polgár P., Kakuk Gy. (2002): A serdülőkori hypertonia epidemiológiája és a vérnyomást befolyásoló tényezők. Orvosi Hetilap, 142 (35): 1891-1896. 27. Pintér A, Czinner A. (2005) Kardiovaszkuláris rizikófaktorok (obesitas, hipertónia, diabetes mellitus) alakulása 1996 és 2004 között, a teljes hazai 5-17 év közötti gyermekpopulációban. Metabolizmus, 3: 150-154. 28. Strong, WB et al. (2005) Evidence based physical activity for school-age youth. J Pediatr 2005;146:732-7 29. Sziva, A., Mészáros, Zs., Kiss, K., Mavroudes, M., Ng, N., Mészáros, J. (2009): Longitudinal differences in running endurance and body mass index − a 25-year comparison. Acta Physiologica Hungarica, 96: 3. 359-368.

12. Frenkl R., Mészáros J. (2002): A motorikus szekuláris trend: Prepubertáskorú fiúk fizikai teljesítménye. Hippocrates, 4: 5. 294-297.

30. Tarakçi, D., Oral, A. (2009): How do contralateral calcaneal quantitative ultrasound measurements in male professional football (soccer) players reflect the effects of high-impact physical activity on bone? J Sports Med Phys Fitness, 49(1):78-84.

13. Haskell, WL et al (2007) Physical Activity and Public Health: updated recommendation for adults from the American College of Sport Medicine and the American Heart Association. Circulation 2007;116:1081–1093.

31. Trost, SG. et al. (2012): Physical Activity Patterns of Inner-City Elementary Schoolchildren. Official Journal of the American College of Sports Medicine. 470-474.

14. Hosszú É., Péter F., Balogh Zs., Bittera I., Fábián K. (2002): Ajánlás a gyermekkori metabolikus csontbetegségek diagnosztikájára és terápiájára, Ca & Csont, 5 (3): 85-92. 15. Hosszú É., Hazay M., Liptovszky J. (2009): A kvantitatív ultrahangos csontdenzitometria jelentősége és bevezetése a gyermekkori oszteológiába, Ca & Csont, 12 (1): 35-42. 16. Joubert K., Darvay S., Gyenis Gy., Éltető Ö., Mag K., van’t Hof M., Ágfalvi R. (2006): Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat eredményei születéstől 18 éves korig I. (Szerk.: Joubert K.) - KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Kutatási jelentés 83.

32. Uenishi, K, Nakamura, K. (2010): Intake of dairy products and bone ultrasound measurement in late adolescents: a nationwide cross-sectional study in Japan. Asia Pac J Clin Nut, 19: 432-439. 33. Uvacsek, M. et al. (2011): Examining physical activity and inactivity in 9–12 years old children, Acta Physiologica Hungarica, 98 (3) :313-320. 34. Vitályos, G.Á., Zsákai, A., Utczás, K., Bodzsár, É.B. (2010): Body shape as the mirror of the habitual physical activity. Anthrop. Közl. 51: 59-67. 35. Zhu ZQ, Liu W, Xu CL, et al. Ultrasound bone densitometry of the calcaneus in healthy Chinese children and adolescents. Osteoporos Int 2007;18:533-41. 36. www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_2010.pdf

Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


ISBN 978-963-08-9722-8

A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása

Recommend Documents